Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.) 12. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Göd város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban. helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával

- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával

- településképi követelmények meghatározásával

- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § (1) A helyi védelem célja Göd város településképe és történelme szempontjából meghatározó - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett - épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása.

(2) A település épített értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a települési közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek megrongálása, veszélyeztetése, megsemmisítése.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Göd Város történelme során kialakult településrészek építészeti és környezeti jellemzőinek megőrzése és továbbörökítése.

2. A rendelet hatálya

4. § (1) A rendeletet Göd város teljes közigazgatási területére vonatkozóan kell alkalmazni, a képviselő-testület által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt, az azokban alkalmazott jelölésekkel.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(3) E rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni többek között az alábbi jogszabályok előírásait:

- a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (ÉTV)

- Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK)

- településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény

- a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet

- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr)

(4) E rendelet mellékletei:

1-es számú melléklet: Épített örökség

- országos műemléki védettség

- országos régészeti lelőhely

- helyi területi-

- helyi egyedi védettség

- helyi értékvédelmi vizsgálatra jelölt építmények

2-es számú melléklet: Táj- és természetvédelem

- felsorolás

- térképi melléklet

3-as számú melléklet: Invazív és telepítésre nem engedélyezett növények jegyzéke

4-es számú melléklet: Közterületen vezeték alá és vezetékmentes területre ültethető fafajok

5-ös számú melléklet: Eltérő karakterű területek lehatárolása

3. Értelmező rendelkezések

5. § E rendelet alkalmazásában:

1. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része

2. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze

3. * 

4. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

5. Cégfelirat: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

6. Egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt;

7. Előnevelt díszfa: 1 m magasságban mért minimum 20 centiméter törzs kerületű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag

8. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

9. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

10. Értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.

11. Falfestés (graffiti, reklámgrafika): méretétől függetlenül épület, építmény, létesítmény felületén közvetlenül festéssel készített grafikai mű, amely nem az épület tervezett részeként jött létre.

12. Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.

13. Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével.

14. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

15. Helyi értékvédelmi vizsgálatra kijelölt épület: A melléklet 1-es számú mellékletében felsorolt épületek

16. Helyi területi védett utcakép: jellemzően két útkereszteződés közötti, legalább 2-2 beépített telket magába foglaló, a hagyományos településkép megőrzése szempontjából értékes utcarész, ahol a telepítés és az építészeti karakter védendő.

17. Helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége.

18. Hirdető berendezés: minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés; melynek felületén nem a Tktv. 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van.

19. Idejét múlt hirdetmény: minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időpont(ok)hoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, és az azon feltüntetett időponttól számított 15 nap eltelt, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette

20. Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a megállítótábla, a molinó, közterületi információs tábla.

21. Közterületi információs tábla: autósok, kerékpárosok és gyalogosok tájékoztatására szolgáló, a helyi úti célokról felvilágosító tábla.

22. Látványterv: a tervezett építmény látványrajzának a jelenlegi környezetbe illesztett látványterve, mely alkalmas a megváltozott tájkép szemléltetésére.

23. Megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil berendezés.

24. Mobilház: egy erős alvázra szerelt, helyéről elmozdítható, más helyszínen telepíthető könnyűszerkezetes építmény. Építészeti meghatározása: mobil műszaki alkotás.

25. Molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült, a közterület felett elhelyezkedő, közterületen álló szerkezetekhez, vagy közterületet határoló építményekhez rögzített, írásos, vagy képi információt tartalmazó berendezés

26. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a lakosság számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

27. Pasztellszínek: világos, kis telítettségű (nem élénk, vagy neonhatású) színek,

28. Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.

29. Totemoszlop: Legfeljebb 6.0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál.

30. Tömör kerítés: Olyan kerítés, mely falazott és a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

31. Törzskerület: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért kerülete, centiméterben számolva;

32. * 

33. Új hozzátétel: az építészeti örökségvédelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez

34. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

35. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

36. Vendéglátó terasz: olyan függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem téliesíthető.

37. Zöldterület: a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg

4. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

6. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik;

b) a település építészeti karakterét megőrzi;

c) a meglévő formakultúrát megtartja;

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem feladata

7. § (1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása;

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése

(2) További feladat a védett értékek

a) károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve

b) a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, helyreállítása, újjáépítése.

(3) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire.

6. Helyi védelem alá helyezés, illetve megszűntetés általános szabályai

8. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat - e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében - döntést.

(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3) Helyi védetté nyilvánítás menete:

a) A kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:

b) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés)

c) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)

d) a kezdeményezés rövid indoklása

e) a kezdeményező adatai

f) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota stb.)

(4) A kezdeményezés beadásának módja

a) a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton írásos javaslattal.

b) A kezdeményező elérhetőségével, valamint aláírásával.

(5) Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:

a) A megszüntetésre

- műszaki indokok alapján, vagy

- életveszély-elhárítása miatt, vagy

- a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy

- jelentős települési érdekből kerülhet sor.

b) A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás - ha releváns - történeti kutatás) megtörtént.

c) A megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.

(6) Egyazon elemre helyi védelem és országos védelem párhuzamosan is fenntartható.

(7) A helyi védelem nyilvántartása - a cím, a helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel - a településképi rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a települési főépítész szakmai iránymutatása mellett, az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(8) Helyi védelem alá helyezés elrendeléséhez szükséges követelmények az alábbiak:

a) értékvizsgálati lap elkészítése legalább az alábbi tartalommal:

aa) cím;

ab) helyrajzi szám;

ac) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója;

ad) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása (amennyiben ismert);

ae) védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése;

af) fénykép(ek);

ag) alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével;

b) településképi rendelet módosításának tervezete;

c) eljárásrendi követelmények teljesítése:

ca) partnerségi véleményezés lefolytatása;

cb) államigazgatási szervi véleményezés lefolytatása.

7. Az egyedi védelem meghatározása

9. § (1) Göd Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét e Rendelet a védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok térképi lehatárolása című 1.1. melléklete, valamint e Rendelet a védett egyedi értékek jegyzéke című 1.2. melléklete tartalmazza.

(2) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

a) építmény egészére;

b) építmény részletére;

c) alkalmazott anyaghasználatra;

d) tömegformálásra;

e) homlokzati kialakításra;

f) táj- és kertépítészeti alkotásra;

g) egyedi tájértékre;

h) növényzetre;

i) szoborra, képzőművészeti alkotásra;

j) utcabútorra.

8. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek, előírások

10. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;

b) A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;

c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

d) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.

e) A védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor.

(2) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(4) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(5) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,

b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy

c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(6) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

(7) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(8) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(9) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(10) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(11) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(12) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Védett épületen tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(13) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

9. A területi védelem meghatározása, a területre vonatkozó előírások

11. § Az Önkormányzat a település hagyományos telekszerkezetű és beépítési módú jellegzetes településképű lakó-, különleges és vegyes területeire a helyi területi védelmet állapít meg.

12. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmét szolgálja.

(2) A területi védelem kiterjed:

a) a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira

b) telekszerkezetre, ingatlanokra

c) a területen található zöldfelületi elemekre

d) a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.

13. § A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén az alábbi településképi követelmények figyelembe vételével kell eljárni:

a) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a meglévő környezethez igazodni kell a homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés tekintetében.

b) A területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen anyaghasználat, formai, stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedett.

c) Új épület, épületrész építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni és kialakítani:

ca) a tető hajlásszögét,

cb) a tetőgerinc irányát, tetőidom formáját

cc) a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését

cd) a kerítést.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. § Göd településképi szempontból meghatározó területei a Településszerkezeti Terv és a HÉSZ által meghatározott:

a) kisvárosias lakóterület,

b) kertvárosias lakóterület,

ba) jellemzően zárt sorú beépítésű terület,

c) falusias lakóövezet

d) településközponti vegyes beépítésű terület,

e) kereskedelmi, szolgáltató, ipari terület,

f) erdőterület,

g) mezőgazdasági terület

h) különleges terület

i) üdülőterületek

j) egyéb területek (pl közterületek)

15. § A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.

11. Általános településképi követelmények Göd város területén

16. § (1) A kék tetőszín nem megengedett.

(2) A település bel és külterületén új lakó, üdülő és gazdasági fő- és mellékrendeltetésű építmények, kerítések és egyéb építmények - a reklámtábla kivételével- színezése csak pasztell színekkel, a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki. Javasolt a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös és pasztell zöld. Javításkor az épület eredeti színe is alkalmazható.

(3) Tiltott a homlokzaton a nagytáblás fémlemez burkolat alkalmazása, kivéve a gazdasági területeket.

(4) Lakó és településközpont vegyes területeken a tetőfelületek fedése amennyiben a területre érvényes sajátos helyi előírás, másként nem rendelkezik, csak égetett agyag- vagy betoncserép lehet az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatai színében, valamint bitumenes zsindely. A kiegészítő tetőfelépítményeknél a tetőfelület 25%-ig a héjalás és a tetőfedéshez igazodó, nem fényes felületű egyéb fedés is megengedett.

(5) A tető hajlásszögének meghatározásánál igazodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez,

(6) Tilos az ablakok köré díszítő elemként vékony burkolólapok, hasított kőburkolat elhelyezése.

(7) *  Erkély, loggia, vagy terasz mellvédje csak egységes, átlátszatlan lehet. Többszintes, többfunkciós, többlakásos épület felújítása, az épület utólagos hőszigetelése, átszínezése egységes koncepció alapján végezhető, településképi bejelentés alapján.

(8) Nyeles (nyúlványos) telek esetén a nyélre is érvényesíteni kell minimális zöldfelületi előírást.

(9) * 

(10) Azokon a területeken, ahol a több lakást egy épületben kell elhelyezni az épület tömegét úgy kell kialakítani, hogy a lakások csatlakozása a legmagasabb szintszámmal történjen.

(11) Tájképvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(12) A Szabályozási Terven környezet- és természetvédelmi-, értékvédelmi szempontból jelölt területek telkein, valamint a Duna-parti, illetve a Nemeskéri erdővel határos telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék fajtáiból lehet választani

(13) 30%-nál nagyobb kötelező zöldfelületi arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 35%-át fásítani kell,

(14) 30%, vagy annál kisebb kötelező zöldfelület arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 50%- át fásítani kell,

(15) Az SZT-n speciálisan meghatározott beültetési kötelezettségű telkeken a kötelező zöldfelület legalább 80%-át fásítani kell, a minimális zöldfelület 50%-át egybefüggő zöldfelületként kell kialakítani,

(16) Függőlegesen, a homlokzaton létesített zöldfelület a minimális zöldfelületbe nem számítható be. A nem termett talajon (építményen, épületszerkezeten, pl. tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén a földtakarás minimális mértéke 30 cm.

(17) Az 1,5 m-nél nagyobb feltöltés akkor létesíthető, ha a végleges terepszint maximum 75 cm -rel tér el a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest. Vízgazdálkodási területen, vagy azzal határos területen 1,5 méternél nagyobb feltöltés a vízügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

(18) A kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 100 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni, kivétel, ha a telek mérete és az ültetési távolság ezt nem teszi lehetővé.

(19) A telken belüli parkolókat fásítva kell kialakítani: 4 parkolóhelyenként 1 közepes lombkoronájú fa telepítendő.

(20) * 

(21) * 

(22) Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy végezhető, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát.

(23) Az ingatlan beépítése során biztosítani kell a telek hátsókertjének gépkocsival történő megközelítését. Ez alól kivételt képez a zártsorú, a csoportházas beépítés valamint az olyan kialakult telekállapotok, melyeken műtárgyak, vagy a terepviszonyok és a meglévő értékes növényzet ezt nem teszik lehetővé, ebben az esetben az épület bővítése során az új épület építésére vonatkozó oldalkerti előírások betartása kötelező.

(24) Építési tevékenység a település árvízzel veszélyeztetett területén, a mindenkori szakhatóság által megállapított Duna mértékadó árvízszintjének figyelembe vételével végezhető.

(25) A Duna nagyvízi medrének területén az építmények padlóvonala a mindenkori a vízügyi illetékes szakhatóság által megállapított Duna mértékadó árvízszintjének figyelembe vételével, attól 1,0 méterrel magasabb kell legyen.

(26) A táj karakterét kedvezőtlenül megváltoztató beavatkozások, építés, területhasználat nem valósíthatók meg. A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(27) A város belterületén árnyékszék elhelyezése tilos, mobil illemhely, zuhanyozó, mosdó elő- és oldalkertben nem helyezhető el.

(28) Háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és tároló előkertben csak az utcai kerítéssel egybeépítve helyezhető el, maximum 10 m2 alapterülettel. 6 lakásosnál több lakást tartalmazó épület esetében ez, maximum 3 x 10 m2 lehet.

(29) A város területén magasépítmény nem helyezhető el, kivétel az antennatorony, víztorony, kilátó, harangtorony, siló stb amelynek magassága maximum 40 méter lehet

(30) * 

(31) * 

12. Kerítésépítési előírások belterületen

17. § (1) Homlokvonali kerítést létesíteni azzal a megkötéssel lehet, hogy

a) saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon a saroktól mért 5,0 m hosszban teljesen áttört kivitelben készülhet,

b) a homlokvonali kerítések nem lehetnek tömör kerítések, a Pesti út, az Ady Endre út, és a Duna út, Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti kerítések kivételével. Az áttörtség legalább 50%-os legyen, a kerítés tömör szakasza az utcafront 50%-áig terjedhet ki.

(2) A Pesti út az Ady Endre út, és a Duna út, Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti tömör kerítések homlokzati töréssel készülhetnek, az 1,5 m hosszúságot meghaladó a tömör kerítésszakaszokban legyen egy minimum 0,5 m2-t meghaladó méretű összefüggő áttörés (pl. átlátható rácsos felület). Az áttörés minimális mértéke a teljes kerítés méretének 10%-a.

(3) Az utcai kerítésnek több tulajdonos esetén is teljes hosszában egységes megjelenést kell biztosítani.

(4) A vízjárta területen a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.

(5) A kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a nem homlokvonali kerítések legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek

(6) A külön használatú telekrészeket csak nem tömör, átlátszó kerítéssel, (rács, drótfonat) vagy élő-sövénnyel szabad elválasztani.

(7) A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy hullámlemez. Tilos a mezőgazdasági háló használata

(8) Utcavonali kerítés mellett, egyéb előírások betartásával fedett kapubejárat vagy gépkocsi beálló csak a kerítéssel összeépítetten létesíthető, maximum 1x 30 m2 felületű lehet, (6x5 m), anyaga a kerítés anyagához illeszkedjen. A beálló tetőkialakítása: utcára merőleges nyeregtető, mely a közterület fölé maximum 50 cm-re lóghat ki minimum 2 m magasan.

(9) Telekhatártól számított 1 m-en belül csak egy kerítés létesíthető.

(10) Az Lke-1 építési övezetben az utcai és oldalkerítéseknek minimum 70%-ban áttörtnek kell lennie

(11) A város belterületén a kerítések anyaga csak természetes anyagú kő, fa, tégla, kovácsolt vas lehet, a lábazat maximum 80 cm lehet, a kerítésnek minimum 50%-ban áttörtnek kell lennie.

(12) 20 méter telekszélességig telkenként 1db gépkocsi bejárásra alkalmas kapu létesíthető maximum 4 m szélességben. 20 méternél szélesebb telek 2 x 4 m széles gépkocsi bejárásra alkalmas kapu létesíthető, amennyiben 2, vagy annál több lakás van a telken.

(13) Meglévő támfalban támfallétesítmény csak az esetben létesíthető, ha annak magassága az eredetihez képest városképi, illetve környezeti illeszkedés érdekében legfeljebb 0,5 m-rel növekszik.

(14) A Duna-parttal határos telkeken a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.

(15) A kerítésekre vonatkozó előírásoktól csak településképi bejelentés tudomásul vétele esetén lehet eltérni, terepviszony, vagy környezetvédelmi okok miatt.

(16) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területen kerítés nem építhető, kivéve az építési engedéllyel, településképi bejelentéssel vagy egyszerűsített bejelentéssel rendelkező ingatlant. A kerítés építése az ingatlanon építendő épület építési engedélyének jogerőre emelkedése után kezdhető csak meg. A mezőgazdasági területen, ily módon építhető kerítés csak áttört lehet (fonatos, vagy rácsos, maximum 10 cm lábazattal.)

(17) Birtokközpont kialakítása esetén kizárólag a birtokközpont telke keríthető be.

(18) A birtokközpont telke lekerítése esetén, a maximum 1,8 m magas kerítés csak áttört lehet.

(19) A csapadékvizet saját területen kell szikkasztani.

18. § (1) Göd városépítési övezeteiben a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

a) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;

b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;

c) a művi értékekkel egységben kezelt;

d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;

e) e Rendeletben szereplő ültetési távolságokat betartó;

f) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint

g) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

(2) Az utcai kerítés vonalán a következő növények telepítése javasolt:

a) iszalag (Clematis) félék,

b) lonc (Lonicera vagy Caprifolium) félék

c) egynyári futók (kék hajnalka, törökbab, szagos lednek stb)

(3) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos a 3-as számú mellékletben szereplő invazív és telepítésre nem engedélyezett növények telepítése.

(4) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére -

a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre;

b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre;

c) fa a növekedési jellemzőitől függően

ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re

cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;

cc) magas termetű terebélyes fák (pl.: diófa) esetében legalább 6 méterre ültethető.

d) a 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.

e) Magánterületen az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:

ea) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor az épülettől 2,0 méterre ültethető;

eb) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa épülettől 3,0 méterre ültethető;

ec) egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől 4,0 méterre ültethető;

ed) diófa épülettől 6,0 méterre ültethető.

(5) Az előzőekben részletezett telepítési távolságon belül a meglévő, már telepített sövény esetén a 3,0 m feletti részt vissza kell vágni, a telepítésre nem engedélyezett növények esetében telepítési távolságon belül a továbbterjedés érdekében az újulat eltávolításáról gondoskodni kell. A telepítési távolságon belüli fák esetében a szomszédos ingatlan felől a folyamatos visszavágásról gondoskodni kell.

(6) 50 cm törzskerületű örökzöldek és lassan növő fafajok (pl. hárs, tölgy stb.), diófa kivágására engedélyt kell kérni a települési önkormányzat jegyzőjétől. A törzskerületet a talajtól számított 1 m magasságban kell mérni.

(7) Új beépítésű területen az ingatlan utcafronti kerítésének elkészültével egy időben a közterületen telkenként 1 db lombhullató fa telepítése és gondozása szükséges. (a telepíthető fák jegyzékét a 4-es számú melléklet tartalmazza) A telepítendő fák fajtája egységes lehet, a fákat egy vonalban kell ültetni, az önkormányzattal egyeztetett módon.

13. Településképi szempontból meghatározó területek területi egyedi építészeti követelményei

Közterületekre vonatkozó területi előírások

19. § (1) Közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor kizárólag közterület alakítási terv alapján a következő előírás alkalmazandó:

a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei nem teszik azt másképp lehetővé;

b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;

c) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;

d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;

e) a napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;

f) a terasz zárttá nem tehető, sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.

(2) A városkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A kiemelt útvonalak - Pesti út, Duna utca, Ady Endre út- mentén valamint a tereken, és a Duna-parti természetes fürdőhelyek környékén az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel, színezéssel helyezhetők ki.

(3) A közterületek anyaghasználatát úgy lehet meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.

(4) Közterületen a meglevő̋ idös értékes növényállományt meg kell őrizni, fakivágási engedély csak az elöregedett, félig kiszáradt illetve kiszáradt faegyedekre adható. Fakivágás csak kertészeti szakvélemény alapján végezhető̋, a kivágás okától függetlenül minden egyes fát pótolni kell. A pótlás mértéke: az 1 m magasságban mért törzskerület 50%-a.

(5) Úszómű (állóhajó) elhelyezéséhez előzetes sziluett vizsgálatot kell végezni, amellyel igazolni kell a környezethez illeszkedést.

(6) A közterületi parkolókat fásítottan kell kialakítani. Minden 4 parkolóhoz 1 lombos fa ültetendő.

(7) Az egységes utcakép érdekében amennyiben az utcában egységes fafaj található, azt meg kell őrizni, illetve az elpusztult egyedeket ugyanolyan egyeddel kell pótolni.

(8) Zöldterületet - közparkot, közkertet - illetve díszteret kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

(9) A zöldterület telkein létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-45 fok között választható meg.

(10) A Duna menti közpark sávban biztosítani kell a természetszerű növényzet fenntartását, védelmét, a burkolatok, parkberendezési tárgyak természetes anyagok felhasználásával létesíthetők.

(11) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet keresztező, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében - ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében - létesíthető burkolt felület. Ezen felül az ingatlan előtti zöldsáv leburkolása tilos.

(12) A közterületek anyaghasználatát, burkolt és nem burkolt felületeinek arányát úgy lehet meghatározni, hogy azok használhatósága beépítés okozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére biztosított legyen.

(13) A nyílt felszíni vízelvezető csatornákat, árkokat gyepesíteni kell. Betemetésük még gépjármű-behajtó esetén is tilos.

(14) A vízfolyások és vízparti területek természetközeli állapotú szakaszait meg kell őrizni.

(15) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(16) Felszíni vizek védőterületén kisvízfolyások partvonalától számított 50-50 méteren belül épület csak teljes közművesítés esetén létesíthető, kivéve a város csatornázatlan területeit. Az 50-50 méteres sávon belül kisvízfolyások medrét és partját övező fás növényzet a parterózió csökkentése érdekében megőrzendő, ha az nem akadályozza az árvízvédelmi célú meder- és fenntartási munkákat.

Fényszennyezésre vonatkozó előírások

20. § (1) A világítótestek ernyőzését úgy kell kialakítani, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van: Az irányított fény ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy éppen az égbolt irányába. A fényeknek - még a díszvilágítás esetén is - lefelé kell irányulniuk. Így például a talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni.

(2) Az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással kell megvilágítani: a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez kell igazítani. Éjfél után a közvilágítás fénye csökkentendő A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

Kisvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások

21. § (1) * 

(2) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez valamint a bitumenes hullámfedés alkalmazása.

(3) A meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5%-kal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(4) Szabadonálló beépítés esetén a környező beépítés figyelembe vétele mellett lapostető alkalmazása is megengedhető.

(5) Az épületek homlokzatán utólag elhelyezhető előtető (bejáratok lefedésére épített vagy felszerelt szerkezet), továbbá megengedett védőtető (erkélyek, nyílászárók szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy kész termékként felszerelt szerkezet) építése. Egy épülethomlokzaton egységesen kell kialakítani az utólagos szerkezeteket.

(6) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozások csak homlokzatszakaszonként egységesen végezhetők. Az épületeken a gépészeti berendezések elhelyezése csak takartan történhet az erkélyek korlátján belül. Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében csak a klímaberendezések kültéri egységei, az épület teljes magasságában ugyanazon ablak alatt elhelyezhetők, a hozzátartozó vezetékeket belső térben kell vezetni. Ezen berendezéseket egységes koncepció alapján településképi bejelentéssel lehet elhelyezni

(7) Többszintes többlakásos lakóépületek homlokzatszínezése esetén legfeljebb három szín használható egy épület homlokzatain, és előnyben kell részesíteni a pasztellszínek használatát.

Kertvárosias területekre vonatkozó előírások

22. § (1) Az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg az övezetre előírt maximális épületmagasságnál 4 méterrel nagyobb értéket.

(2) * 

(3) Kertvárosias lakóövezetekben a lapos tető és a zöld-tető is megengedett. Tetőfelújítás esetén, amennyiben a tető szerkezete és hajlásszöge indokolja egyéb tetőfedő anyag is alkalmazható, kivéve hullám és sík eternit pala, valamint műanyag sík és hullámlemez.

(4) A kertvárosi karakterű lakóterületeken kizárólag természetes kő, tégla, vakolat, fa anyaghasználattal kell kialakítani az épületek külső homlokzatát,

(5) Oldalhatáron tömör fallal rendelkező, jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi, meglévő épülethez ugyanolyan rendeltetésű épület ikresen csatlakoztatható, amennyiben az épület az egyéb építési jogszabályok betartásával megépíthető és a két épület külsőleg egy szabadon álló épület képét mutatja. Homlokzatképzésük, színezésük, tetőszerkezetük csak egységes kialakítású lehet. Magastetős kialakítás esetén a két épület eresz- és gerincmagasságának, lapostető esetén a két épület párkánymagasságának meg kell egyeznie. A két épület tartószerkezetének egymástól függetlennek kell lennie, a csatlakozásnál mindkét épület szomszéd felőli csatlakozásánál önhordó tömör térelhatároló falat kell építeni. Amennyiben a telek 16 méter vagy annál szélesebb, főépület nem csatlakozhat ikresen a szomszédos épülethez, kivéve a meglévő ikres beépítéseket. A meglévő ikres beépítések megtartandók.

(6) *  az épületek hossza 25 méternél hosszabb nem lehet. Az előírás vonatkozik a két- vagy többlakásos épületekre is.

Jellemzően zárt sorú beépítésű területekre vonatkozó előírások

23. § (1) Az épületek homlokzatán utólag elhelyezhető előtető (bejáratok lefedésére épített vagy felszerelt szerkezet), továbbá megengedett védőtető (erkélyek, nyílászárók szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy kész termékként felszerelt szerkezet) építése. Egy épülethomlokzaton egységesen kell kialakítani az utólagos szerkezeteket.

(2) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozások csak homlokzatszakaszonként egységesen végezhetők. Az épületeken a gépészeti berendezések elhelyezése csak takartan történhet az erkélyek korlátján belül. Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében csak a klímaberendezések kültéri egységei, az épület teljes magasságában ugyanazon ablak alatt elhelyezhetők, a hozzátartozó vezetékeket belső térben kell vezetni. Ezen berendezéseket egységes koncepció alapján településképi bejelentéssel lehet elhelyezni

(3) Többszintes, többlakásos lakóépületek homlokzatszínezése esetén legfeljebb három szín használható egy épület homlokzatain, és előnyben kell részesíteni a pasztellszínek használatát.

Falusias lakóövezetekre vonatkozó előírások

24. § (1) Az Lf építési övezetben az épületek csak magastetősek lehetnek, a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben az építmények, épületek legmagasabb pontja az egyes építési övezetekben meghatározott épületmagasságnál legfeljebb 4 m-rel lehet magasabb.

(3) *  az épületek hossza 25 méternél hosszabb nem lehet. Az előírás vonatkozik a két- vagy többlakásos épületekre is.

Vegyes övezetekre vonatkozó előírások

25. § (1) Az épületek hossza 25 méternél hosszabb nem lehet, kivéve a Vt-1, Vt-3, Vt-4, valamint a Vt-9 építési övezetekben, azonban az épület arányaiban a szélesség és hossz aránya 1:3 betartandó.

(2) Az elhelyezésre kerülő épületek fő méreteinek a meghatározásakor a szomszédos épületek szélességére, magasságára, geometriai formájára, arányaira tekintettel kell lenni.

(3) Az övezetekben az épületek csak magastetősek lehetnek, a tető hajlásszöge 20-45° közötti lehet, kivéve a Vt 9 építési övezetet, a szomszédos beépítéshez igazodva. Az épületek tető héjalásánál, a hullámlemez, vagy hullámprofilú tetőhéjalás használata tilos.

(4) A Vt1 övezetben a megengedett maximális szintszám F+TT, az utcai homlokzat maximum 30%-áig emeleti kiemelés megengedett. Sorházi egységek csak egységes terv alapján, egy időben építhetők, véghomlokzat tűzfal nem lehet.

(5) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), csak a kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

Gazdasági övezetekre vonatkozó előírások

26. § (1) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(2) Az övezet területén a lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

Erdők területeire vonatkozó előírások

27. § (1) Az erdőterületek a körzeti erdőterv alapján álló erdészeti üzemterveknek megfelelően tartandók fenn.

(2) Az Eg Erdőterületek gazdasági célú övezethez tartozó erdőterületek területét min. 85%-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó, nem kivett részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani.

(3) Új növényállomány telepítésénél kizárólag őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, mely vadföldként használható

(4) A fentieken túl erdészeti szakhatósági engedély alapján a vadgazdálkodáshoz - vadvédelmi kerítés, vadles, stb. - és az erdei turizmushoz szükséges építmények - pl. esőbeálló, stb. - is létesíthetők, természetes anyagok felhasználásával.

Mezőgazdasági területekre vonatkozó előírások

28. § (1) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területen kerítés nem építhető, kivéve az építési engedéllyel, településképi bejelentéssel vagy egyszerűsített bejelentéssel rendelkező ingatlant. A kerítés építése az ingatlanon építendő épület építési engedélyének jogerőre emelkedése után kezdhető csak meg. A mezőgazdasági területen ily módon építhető kerítés csak áttört lehet (fonatos, vagy rácsos, maximum 10 cm lábazattal.)

(2) Birtokközpont kialakítása esetén kizárólag a birtokközpont telke keríthető be.

(3) A birtokközpont telke lekerítése esetén, a maximum 1,8 m magas kerítés csak áttört lehet.

(4) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes vagy természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel magasabban lehet.

(5) Az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 25-45o között választható meg.

(6) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból szükséges effektív magassága legfeljebb kétszeresen haladhatja meg.

14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

29. § (1) A nem csak a város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek, kivéve a védett területrészeket.

(2) Önálló antennatartó szerkezet Göd belterületén nem helyezhető el.

30. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;

b) különleges beépítésre szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges közműterületek katasztrófavédelmi terület stb.) területek;

c) közlekedési és közműterületek;

d) különleges beépítésre nem szánt területek (pl. bánya,)

e) vízgazdálkodási területek

(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek;

b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,

d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek

e) zöldterületek,

f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek

g) vízgazdálkodási területek

h) természetközeli területek,

i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek

31. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell betartani:

(2) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt és településképet nem meghatározó területek, ott új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel. Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(3) Új beépítésre szánt területen új (120 kV-os nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia, valamint hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(4) A meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciója során az oszlopokat földkábeles hálózatra kell kiváltani. Amennyiben a föld alatti elhelyezésnek akadálya van, a föld feletti vezetékek rekonstrukciója során a vezetékeket közös oszlopsorra kell helyezni.

(5) Meglévő beépített területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. A villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési/hírközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(6) Bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz.

(7) Oszlopsorral nem terhelt utcában új villamos energia, vagy hírközlő hálózat már csak kábel fektetéssel helyezhető el.

(8) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, építésekor, valamint a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.

(9) A vasút és a Duna közötti területen új (120 kV-os nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózat építésekor, valamint a meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciója esetén az oszlopokat zöld, pörgetett villanyoszlopokra kell cserélni. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból, belterületen a transzformátorállomás átépítése, valamint beépítésre szánt területen új transzformátorállomás létesítése csak ún. házas trafó építésével lehetséges

(10) Reklám- és térvilágítással ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(11) A helyi területi védelem alatt álló területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.

(12) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) natura 2000 területen,

d) helyi jelentőségű védett természeti területen,

e) helyi területi védelem alatt álló területen és

f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében

g) országos védettségű épület 100 m-es körzetében.

IV. FEJEZET

REKLÁMOK ÉS EGYÉB- SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK

15. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

32. § (1) Reklám- és hirdetőberendezést elhelyezése jogszabályban meghatározott kivétellel - az alább felsorolt, közterületen és magánterületen nem helyezhető el.

a) a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe és annak közterületen mért 50 m-es környezete

b) a helyi jelentőségű védett érték területe

c) a NATURA 2000 terület, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe

d) a tájképvédelmi terület,

e) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és védett természeti érték területén..

f) útpálya területén vagy útpálya felett,

g) közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén,

h) tereken

i) oktatási intézmények 50 m-es körzetében

j) közintézmények 50 m-es körzetében.

(2) Lakó és vegyes övezetekben az építmény, illetve kerítés, kerítéskapu és támfal közterületről látható felületén reklám-, illetve információ-hordozó célú falfestmények, felületképzések nem létesíthetők.

(3) Megállító tábla csak ott helyezhető el, ahol az úttestre merőlegesen legalább további 1,5 m szabad járdaszélesség marad.

(4) Nem megengedett reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.

(5) Reklámhordozó céljára szolgáló jármű, utánfutó közterületen nem helyezhető el.

(6) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(7) Göd közigazgatási területén építési reklámháló elhelyezése tilos.

(8) Idejét múlt hirdetményt azonnal el kell távolítani.

(9) Reklámhordozók, információs és más célú berendezések anyaghasználati követelmények:

a) nem rozsdásodó, időjárásnak ellenálló technológiával készült

b) állékony

c) könnyen karbantartható

d) élénk színeket nem használó

e) reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

(10) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.

16. Információs vagy más célú berendezés elhelyezése

33. § (1) Ingatlanonként legfeljebb két darab megállító tábla kihelyezéséhez van lehetőség, ahol a megállító táblák felülete nem haladja meg az 1 m2 nagyságot, és egyik oldalmérete sem haladja meg az 1,25 métert. Megállító táblát csak a reklámozott tevékenységet végző üzlethelyiség elé lehet elhelyezni, olyan módon, hogy az sem a gyalogos, sem a közúti közlekedést nem zavarhatja. Ebből az egyik a közterület átellenes oldalán is elhelyezhető. Abban az esetben, ha az elhelyezés a közterületnek az üzlettel közvetlenül határos oldalán a gyalogos, közúti közlekedést zavarná, mindkét megállítótábla elhelyezhető az átellenes oldalon. A megállító tábla csak az üzlet nyitva tartási ideje alatt állítható fel, a zárást követően azt el kell távolítani

(2) A molinó felülete nem haladhatja meg az 5,0 m2-t, ez alól településképi bejelentéssel indokolt esetben a polgármester felmentést adhat.

(3) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrzi.

34. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,

b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m2-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,

c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(2) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat helyezhető el.

(3) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és

c) a színvilág

tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(4) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 50%-át.

17. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

35. § (1) Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve lehet elhelyezni. Más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(2) Új többszintes, többlakásos épület esetén a klímaberendezés kültéri egysége csak a mellvéd takarásában helyezhető el.

(3) Meglévő és új épület esetén utcai homlokzaton szerelt kémény, gépészeti berendezés, klíma kültéri egység nem jelenhet meg, kivéve, ahol az övezeti előírás másképp rendelkezik. Utcáról látható homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.

(4) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára szabad telepíteni.

(5) A homlokzatra szerelt műszaki berendezések kábelei az épület utcáról látható homlokzatán nem jelenhetnek meg.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

18. A településképi szakmai konzultáció

36. § (1) Településképi konzultáció a város teljes közigazgatási területén kötelező legalább egy alkalommal:

- helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén, (1-es számú melléklet)

- helyi értékvédelmi vizsgálatra kijelölt épület esetén, (1-es számú melléklet)

- főútvonalak menti épületek esetén. (Pesti út Duna utca, Ady Endre út, Béke út)

- tájképvédelmi területen

- Az ÉTV 33/A. § szerinti lakóépület egyszerű bejelentése esetén

(2) A szakmai konzultációt a főépítész, főépítész hiányában a polgármester látja el.

19. A településképi szakmai konzultáció részletes szabályai

37. § (1) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani: az önkormányzat honlapján található adatlapot kitöltve az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

(2) A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(3) A konzultációról készült emlékeztetőt és a véleményezett dokumentációt a főépítész nyilvántartásba veszi.

(4) A konzultáció keretében kerül sor

a) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,

b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó előírások teljesítésére,

d) az országos és a helyi szabályoknak való megfelelés vizsgálatára

(5) A dokumentációt pdf formátumban minimum 8 nappal a tervezett konzultáció előtt kell benyújtani elektronikusan, a konzultáción pedig papíralapon át kell adni a dokumentációt 1 példányban.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

20. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

38. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban.

(2) * 

(3) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsoroltak esetén alapesetben a főépítész, egyes, különleges esetekben a tervtanács szakmai álláspontjára alapozza.

(4) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy - a polgármester egyetértésével - a főépítész kezdeményezheti az építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését. Összeférhetetlenség esetében a tervtanács összehívása kötelező.

(5) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.

21. A véleményezési eljárás részletes szabályai

39. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt. kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott - papíralapú - kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja

a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, és

b) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, (ÉTDR) melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

c) Az eljárás a papíralapú dokumentációhoz való hozzáférés napjával indul.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, ha a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható

c) nem javasolja.

(3) A településképi véleményt - a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül -és pdf formátumban az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre fel kell tölteni.

40. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi munkarészeket is szükség szerint tartalmaznia kell.

a) műszaki leírást,

b) tetőfelülnézeti helyszínrajzot,

ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e) valamennyi homlokzatot,

f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g) szükség szerinti látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

(2) Tervtanácsi véleményezés esetén az (1) bekezdésben foglaltak mellett a tervdokumentációnak az Önkormányzat - a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló rendeletében szereplő munkarészeket is tartalmaznia kell.

22. A településképi véleményezés részletes szempontjai

41. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) megfelel-e a településképi rendelet vonatkozó előírásainak,

c) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további - a település építészeti illeszkedésre vonatkozó - javaslatokat, illetve hogy

d) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl - megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz-vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám-és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő - beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

23. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

42. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák szerint.

1. Építmény helyreállítása, korszerűsítése, utcáról látható homlokzatának megváltoztatása,

2. Meglévő többlakásos épület utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület utcáról látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7. A kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

11. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt a magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

12. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű 10 napnál hosszabb ideig és legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d) ideiglenes fedett lovarda,

e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése.

13. Növénytermesztésre szolgáló utcáról látható, 3 m magasságot meghaladó üvegház, fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

14. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

15. Közbenső kerítés építése, amennyiben a kerítés magassága meghaladja az 1,8 m-t, tömörsége az 50%-t.

16. Utcai kerítés, kerti építmény, építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése a fonatos kerítés kivételével

17. Napenergia-kollektor, klíma, áru-és pénzautomata, építmény utcáról látható homlokzatán való elhelyezése.

18. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló 10 m2-nél nagyobb hulladékgyűjtő és tároló,

19. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m 3 légterű pince építése, meglévő , bővítése.

20. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

21. *  A telekhatártól 3 méteren belül a telek természetes terepszintjének az építési tevékenységgel összefüggő 50 cm-nél nagyobb, max 1,0 m végleges jellegű megváltoztatása (felette a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 19. pontja szerint hatósági engedélyköteles).

(2) Belterületen az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők az 1) pont alapján.

(3) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (elsősorban zajés légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet, jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.

(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések közül

a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

aa) cég-és címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,

ab) egyedi tájékoztató tábla, amennyiben azok együttes mérete meghaladja a 2 m2-t.

b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen elhelyezett

ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin

bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,

bc) reklámtábla (hirdetőtábla),

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett hirdetőberendezés, elhelyezése esetén.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

24. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott - papíralapú - bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A dokumentációt megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell elkészítenie az 50 m3-t meghaladó építmények és az 1 m-t meghaladó támfal építésének esetében és kereskedelmi és vendéglátóipari funkciójú épületek esetében.

(3) A bejelentéshez - a kérelem tárgyának megfelelően - a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(4) A dokumentáció műszaki tartalma az értelmezhetőséghez szükséges mértékben.

a) Érintett homlokzat(ok)

b) Érintett alaprajz(ok)

c) Helyszínrajz, tereprajz

d) Műszaki leírás

e) Kiegészítő látványterv, fotó, fotomontázs

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

25. A településképi kötelezési eljárás

44. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

a) településképi eljárás elmulasztása;

b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása;

c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása; vagy

d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és - szükség esetén, hatósági határozat formájában - kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész

a) felújítására,

b) átalakítására, vagy

c) elbontására kötelezheti.

26. A településképi bírság

45. § (1) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:

a) településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) döntés végre nem hajtása.

e) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a reklámhordozók elhelyezésének szabályairól szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglaltaknak, különösen, ha a reklámhordozó, az Információs vagy más célú berendezés, hirdetmény és hirdető berendezés állapota nem megfelelő,vagy nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez,

f) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem, mint a bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb. fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi építési szabály rendelkezéseinek, valamint az általános illeszkedési szabályoknak.

(2) A településképi bírság mértéke:

a) felső határa 1.000.000,- forint,

b) alsó határa 50.000,- forint,

(3) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

46. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közvetlenül az Önkormányzat bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(3) A településképi bírság megfizetésére a polgármester kérelemre részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetés maximum egy évre szólóan engedélyezető azonos részletekkel.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

27. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

47. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

a) adókedvezmény biztosítása;

b) anyagi támogatás nyújtása;

c) egyéb támogatási formák igénybevétele (pl. belépőjegyet ad valamely önkormányzati létesítménybe/eseményre);

d) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;

e) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.

48. § (1) Az önkormányzat az anyagi támogatás nyújtására éves költségvetésében szerepelő, Értékvédelmi Támogatásból (továbbiakban: ÉT) meghatározott keretösszeg erejéig a pályázati úton támogatást adhat a magántulajdonban lévő helyi védettségű egyedi érték részét képező épület közterületről észlelhető vizuális megjelenését befolyásoló, a helyi védettségét megalapozó értékeinek tulajdonos általi karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeire.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Városfejlesztési Bizottság javaslatára a Képviselő-testület írja ki.

(3) A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire, értéknövelő tevékenységre adható. A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(4) Amennyiben az ÉT-ra elkülönített pénzalap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy Városfejlesztési Bizottság javaslatára a Testület dönt annak felhasználásáról.

28. Az önkormányzati ösztönző rendszer részletes szabályai

49. § (1) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) kérelmet, a pályázó adataival és a tervezett felújítási munka rövid ismertetésével,

b) az igényelt támogatási összeget, és a vállalt önerőt,

c) megvalósítást szolgáló költségvetést;

d) az épület fotóit

e) az épület homlokzati terveit, meglévő és tervezett állapotot,

f) részletterveket a megértéshez szükséges számban és léptékben,

g) műszaki leírást a tervezett munkáról

h) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;

i) a munka ellenőrzésére megbízott építész tervező megnevezését,

j) előzetes kötelezettség vállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, továbbá, hogy az építkezést a megfelelő hatósági eljárások keretein belül végzi.

(2) A pályázati kiírás az előzőeken foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(3) A beérkezett pályázatokat a Városfejlesztési Bizottság bírálja el. Az elbírálásra a főépítész előterjesztést tesz.

(4) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(5) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.

50. § (1) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(3) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a főépítész, szükség esetén a Városfejlesztési Bizottság tagjai közreműködésével ellenőrzi.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. Hatálybalépés

51. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

30. Átmeneti rendelkezések

52. § E rendeletet rendelkezéseit a hatályba lépését követően kell alkalmazni.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

53. § * 

Markó József Dr. Szinay József
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Gödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2017. év december hónap 21. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.

Dr. Szinay József
címzetes főjegyző

1. melléklet a 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

(ÖRÖKSÉGVÉDELEM)

I. Országos védelem alatt álló építészeti örökségek

Műemléki Együttes:_ Nemeskéri Kiss Miklós Kúria és kertje. (1827/94 hrsz) és az ehhez tartozó műemléki környezet

Műemléki érték: Héder villa (nem tartozik hozzá műemléki környezet) (3255/2 hrsz)

Régészeti lelőhely: 20 db lelőhely, 812 ingatlant érint

II. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

1. A helyi egyedi védelem alatt álló elemek (Örökségvédelmi Hatástanulmány felhasználásával)

Egyedi védett épületek

Egyedi tájérték adatlap
1
Jelzet vagy sorszám G-01
Az egyedi tájérték megnevezése Tost (Pich) villa (piarista iskola)
Típusa 1.1.1.1..
Pontos helyszín Jávorka Sándor utca 18.
Hrsz. 417
Tulajdonos Róm. Kat. Egyh.
Kezelő Róm. Kat. Egyh.
Főbb jellemzői Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa.
Kor, keletkezés időpontja 1890.
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége Jó állapotú, csak kisebb felújításra szorul.
Egyedi tájérték adatlap
2
Jelzet vagy sorszám G-04
Az egyedi tájérték megnevezése Művelődési ház
(Volt Biciklis vendéglő)
Típusa 1.1.1.
Pontos helyszín Pesti út 74.
Hrsz. 1
Tulajdonos önkormányzat
Kezelő
Főbb jellemzői Eklektikus stílusú, egykori -villa.
Kor, keletkezés időpontja 1875.
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége felújításra szorul.
Egyedi tájérték adatlap
3
Jelzet vagy sorszám G-05
Az egyedi tájérték megnevezése Pich-villa (Polgármesteri Hivatal)
Típusa 1.1.1.1.
Pontos helyszín Pesti út 81.
Hrsz. 206
Tulajdonos önkormányzat
Kezelő tulajdonos
Főbb jellemzői Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa.
Kor, keletkezés időpontj 1880.
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége felújításra szorul.
Egyedi tájérték adatlap
4
Jelzet vagy sorszám
Az egyedi tájérték megnevezése Kincsem udvarház
(Volt versenyistálló))
Típusa .
Pontos helyszín Kincsem Park 2
Hrsz. 2690/11
Tulajdonos önkormányzat
Kezelő
Főbb jellemzői
Kor, keletkezés időpontja XVIII. sz
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége frissen felújított, jó állapotú
Egyedi tájérték adatlap
5
Jelzet vagy sorszám
Az egyedi tájérték megnevezése Felsőgödi Gát
Típusa .
Pontos helyszín Pesti út 74.
Hrsz.
Tulajdonos Magyar Állam
Kezelő KDV Vízügyi Igazgatóság
Főbb jellemzői
Kor, keletkezés időpontja XX. század eleje
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége Karbantartást igényel
A kövezett part és a bástyák védettek
Egyedi tájérték adatlap
6
Jelzet vagy sorszám G-14
Az egyedi tájérték megnevezése harang haranglábbal
Típusa 1.1.2.3.
Pontos helyszín Mayerffy u. 20-22.
Hrsz. 6468/38-39
Tulajdonos Róm. Kat. Egyh.
Kezelő tulajdonos
Főbb jellemzői Magyar feliratú harang,
vas vázas harangláb.
Kor, keletkezés időpontja 1947.
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége Jó állapotú, csak kisebb felújításra szorul.
Egyedi tájérték adatlap
7
Jelzet vagy sorszám
Az egyedi tájérték megnevezése Héder Villa
Típusa
Pontos helyszín Jósika u. 14, felsőgödi Duna-part
Hrsz. 3255/2
Tulajdonos Önkormányzat
Kezelő tulajdonos
Főbb jellemzői Eklektikus stílusú, egykori villaépület
Kor, keletkezés időpontja 1905
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége Rossz állapotú, teljes felújítást igényel
Egyedi tájérték adatlap
8
Jelzet vagy sorszám
Az egyedi tájérték megnevezése Schöffer kastély kapuoszlopai
Típusa .
Pontos helyszín Munkácsy utca 4
Hrsz. 6496
Tulajdonos Magántulajdon
Kezelő Tulajdonos
Főbb jellemzői
Kor, keletkezés időpontja 1920 körül
Állapot minősítése, veszélyeztetettsége Karbantartást, bővítést igényel
A védelem célja az elpusztult kastélyépület utolsó értékének mentése

régi állapot

Jelenlegi állapot

III. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI VIZSGÁLATRA JELÖLT ÉPÜLETEK

Az értékvédelmi vizsgálatra kijelölt épületek helyrajzi számai:

17 (József Attila u. 17.) - 58/1 (József Attila u. 16) - 63 (József Attila u. 10.)- 68/2 József Attila u. 4) - 122 (Bajcsy 8) - 240/2 (Bajcsy 11)- 378 (Petőfi u. 49., Walch) - 381/1 (Petőfi u. 45. Délibáb villa) - 508 (Pesti út 61)- 513 (Pesti út 57)- 523 (Béke u. 24., Pizzéria) - 529 (Béke út 3.Óvoda) - 726 (Pesti út 49)- 3155 (Regős u. 8) - 3245 (Regős u. 40) - 3247 (Regős u. 27) - 3268 (Latabár u. 2 Latabár villa)- 3280/1 (Attila u. 11- 4362 (Ifjúság köz 1-3. Iskola)- 4864 (Rákóczi út 130) - 4869 (Rákóczi út 142 bölcsőde)- 5299 (Deák F. u. 16) - 5344 (Kálmán u. 7. Református templom)- 5358-59 (Árpád u. 14)- 5571 (Lenkey u. 10. Iparoskör)- 5594(Vasút u. 30) - 5637 (Bozóki tér, katolikus templom)

IV. Régészeti lelőhelyek

Kiemelten védett régészeti lelőhely:

- 10356 számú, Újtelep, Bócsa közelében, 039 táblában, a világörökség-várományos (felhagyott római erőd építkezés)

Nyilvántartott, több helyrajzi számot érintő régészeti lelőhelyek:

- 10366 Pusztatemplom (Várdomb és környéke)

- 10357, 10359, 10360, 10361, Öregfutó tábla (013)

- 10355 Göd-puszta (Cserfa utca környéke)

- 10358 Bajcsy Zsilinszky u.

- 10351 Alba-kert

- 10352 Duna-part

- 10353 Pesti út

- 10354 Dózsa György út

- 10362 Pulyka-házi dűlő (A volt golfpálya nyugati része)

- 10365 Csomádi rét (Ilka utca környéke)

- 11708 Nevelek dűlő

(Az ingatlanok helyrajzi szám szerinti védettsége az örökségvédelmi hatóság nyilvános honlapján tekinthető meg: https://oroksegvedelem.e-epites.hu/)

A védett területeken történő építés esetén az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni a tervezésbe)

2. melléklet a 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Természeti örökség

Göd területén az alábbi táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak:

- országos jelentőségű védett természeti terület, a Duna-Ipoly Nemzeti park részterülete;

- európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 terület), a Duna és ártere elnevezésű, HUDI 20034 jelű és a Gödöllői-dombság peremhegyei elnevezésű, HUDI 20040 kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület;

- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján (ex lege) védett lápterületek, melyek a Tvt. 28. § (4) bekezdése alapján országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek;

- helyi jelentőségű védett természeti területek;

Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (BATrT) megjelent országos ökológiai hálózat övezete; az OTrT-ben megjelent tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet

3. melléklet a 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Invazív és telepítésre nem engedélyezett növények jegyzéke

1. Borfa, tengerparti seprűcserje Baccharis halimifolia

2. Kaliforniai tündérhínár Cabomba caroliniana

3. Vízijácint Eichhornia crassipes

4. Perzsa medvetalp Heracleum persicum

5. Sosnowsky-medvetalp Heracleum sosnowskyi

6. Hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides

7. Fodros átokhínár Lagarosiphon major

8. Nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora

9. Sárgavirágú tóalma Ludwigia peploides

10. Sárga lápbuzogány Lysichiton americanus

11. Közönséges süllőhínár Myriophyllum aquaticum

12. Keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus

13. Ördögfarok keserűfű Persicaria perfoliata

14. Kudzu nyílgyökér Pueraria montana var. lobata

15. Közönséges selyemkóró Asclepias syriaca

16. Vékonylevelű átokhínár Elodea nuttallii

17. Bíbor nebáncsvirág Impatiens glandulifera

18. Felemáslevelű süllőhínár Myriophyllum heterophyllum

19. Kaukázusi medvetalp Heracleum mantegazzianum

20. Óriásrebarbara Gunnera tinctoria

21. Tollborzfű Pennisetum setaceum

22. Alternanthera philoxeroides

23. Microstegium vimineum

24. Bambusz(Fargesia; Phyllostachys-félék Sasa-félék

25. Parlagfű Ambrosia artemisiifolia

26. Keserű csucsor Solanum dulcamara

27. Aranka fajok Cuscuta spp.

4. melléklet a 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Közterületen vezeték alá ültethető fafajok:

Acer campestre “Nana” - gömbkoronájú mezei juhar
Acer platanoides “Globosum” - gömbjuhar
Acer ginnala - tűzvörös juhar
Acer tataricum - tatárjuhar
Catalpa bignoides “Nana” - ernyőskoronájú szivarfa
Cerasus serrulata ’Kanzan’ - díszcseresznye
Cerasus serrulata ’Pink Perfection’ - díszcseresznye
Cerasus serrulata ’Shirotae’ - díszcseresznye
Cercis canadensis - júdásfa
Cercis siliquastrum - júdásfa
Crataegus laevigata “Paul’s Scarlet” - pirosvirágú galagonya
Crataegus laevigata ’Plena’ - fehérvirágú galagonya
Crataegus laevigata ’Roseoplena’-rózsaszínvirágú galagonya
Fraxinus excelsior “Nana” - gömbkőris
Fraxinus ornus “Mecsek” - mecseki virágos kőris
Koelreuteria paniculata - csörgőfa
Laburnum anagyroides - aranyeső
Laburnum x watereri ’Vossii’ - aranyeső
Magnolia kobus - liliomfa
Malus x adstringens “Hopa” - díszalma
Malus baccata “Street Parade” - bogyós díszalma
Malus x purpurea “Eleyi” - pirosvirágú díszalma
Robinia hispida - rózsás akác
Robinia pseudoacacia Umbraculifera - Gömbakác
Sorbus aria - lisztes berkenye
Sorbus borbásii - Borbás-berkenye
Tilia tomentosa “Bori” - kiskoronájú ezüst hárs
Tilia tomentosa “Teri” - kiskoronájú ezüst hárs
Közterületen vezetékmentes területre ültethető fafajok:

Minden vezeték alá ültethető fafajta + az alábbi őshonos magyar fafajták:

Acer campestre - Mezei juhar
Acer platanoides - Korai juhar, feketegyűrű-
Acer pseudoplatanus - Hegyi juhar, jávorfa
Acer tataricum - Tatár juhar
Alnus glutinosa - Mézgás éger, enyves éger, berekfa
Betula pendula - Bibircses nyír, közönséges nyír
Carpinus betulus - Közönséges gyertyán
Castanea sativa - Szelídgesztenye
Fagus sylvatica - Bükk
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica - Magyar kőris
Fraxinus excelsior - Magas kőris
Fraxinus ornus - Virágos kőris, mannakőris
Quercus cerris - Csertölgy, cser, cserfa
Quercus petraea - Kocsánytalan tölgy
Quercus robur - Kocsányos tölgy
Tilia cordata -Kislevelű hárs
Tilia platyphyllos - Nagylevelű hárs
Ulmus glabra -Hegyi szil
Ulmus minor - Mezei szil, simalevelű mezei szil

5. melléklet a 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére