Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2018. (VII. 4.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati lakások, valamint helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, illetve a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)–(2) bekezdéseiben, 12. § (5) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 19. §-ban, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 15. §-ban, 17. § (2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 13. § (1)–(2) bekezdéseiben, 34. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdéseiben, 34. § (3) és (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 91/A. § 18. pontjában, 36. § (2) bekezdésében, 42. §-ban, 54. § (1)–(2) bekezdéseiben, 54. § (3) bekezdésében, 58. § (1)–(3) bekezdéseiben, 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

1. § [A rendelet hatálya]

A rendelet hatálya Göd Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek) terjed ki.

2. § [A rendelet célja és elvei]

(1) Ezen rendelet célja, hogy az Ltv. valamint a Ptk. alapján – a helyi sajátosságoknak megfelelően, a város és a bérlők, valamint vevők teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a lakás- és helyiségbérlet jogcímeit, a bérleti jogviszony létrejöttének és megszűnésének feltételeit, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint az elidegenítés szabályait, az ezekhez kapcsolódó eljárási rendet és feladatköröket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat az alábbi elveket érvényesíti:

a) Az Önkormányzat ezen rendeletben foglalt célok megvalósítása érdekében az eljárás során – azonos feltételek és körülmények esetén – az egyenlő elbánás elvét érvényesíti.

b) A szociális bérlakások biztosításával az Önkormányzat elsősorban a rászoruló családok szociális biztonságához, a lakhatási- és életkörülmények megőrzéséhez nyújt segítséget.

c) Az Önkormányzat a szociális bérlakások odaítélésének feltételrendszerét rászorultság alapján, differenciáltan dolgozza ki és érvényesíti, melynek során kitüntetett szerep jut a különös méltánylást érdemlő eseteknek, valamint a rendkívüli élethelyzeteknek.

d) A bérlakások és helyiségek biztosítása során nem nélkülözhető az érintett személyek illetve családok vonatkozásában az egyéni felelősség elvének alkalmazása. Ennek alapján a rászoruló köteles mindent megtenni saját és családja élethelyzetének javítása érdekében.

(3) Ezen rendeletben foglalt szabályok csak az (1) és (2) bekezdésekben foglalt célokkal és elvekkel összhangban értelmezhetőek és alkalmazhatóak.

3. § [Értelmező rendelkezések]

(1) Ezen rendelet alkalmazásában:

1. helyi lakáspolitikai feladatokat ellátó szervek:

a) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

b) *  Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és társadalmi segítségnyújtásért felelős tanácsnoka (továbbiakban: Tanácsnok)

c) Göd Város Önkormányzat Polgármestere (továbbiakban: Polgármester)

d) Gödi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

e) Településellátó Szervezet (továbbiakban: Üzemeltető)

2. *  bérbeadói jogokat gyakorló szervek: 1. pont a) és c) pontjában foglalt szervek

3. bérbe adó: Önkormányzat

4. *  bérlő: azon személy, akivel bérbe adó jelen rendeletben foglaltak alapján lakás- vagy helyiségbérleti szerződést köt

5. bérlakás: az Ltv. 91/A. § 1. pontjában foglalt lakás fogalmának megfelelő olyan ingatlan, amelyet jelen rendelet szabályozási tárgykörébe von

6. szociális bérlakás: olyan bérlakás, amelyet jelen rendeletben foglalt feltételek és eljárás alapján az Önkormányzat szociális rászorultsági alapon ad bérbe

7. közcélú bérlakás: olyan bérlakás, amelyet jelen rendeletben foglalt feltételek és eljárás alapján az Önkormányzat bérlőkijelölési jog alapján szolgálati lakásként, vagy krízisesemény alapján átmeneti lakásként ad bérbe

8. szolgálati lakás: olyan közcélú bérlakás, amelyet jelen rendeletben foglalt feltételek és eljárás alapján a rendeletben foglalt bérlőkijelölési joggal rendelkező intézmény javaslata alapján az Önkormányzat ad bérbe

9. átmeneti lakás: olyan közcélú bérlakás, amelyet az Önkormányzat jelen rendeletben foglalt krízisesemény bekövetkezése esetén ad bérbe

10. krízisesemény: az Ltv. 23. § (4) bekezdése alapján bekövetkezett esemény, amely miatt a bérlő ideiglenes elhelyezése válik szükségessé

11. üres bérlakás (helyiség): azon bérlakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség, amely nem tárgya érvényes és hatályos bérleti szerződésnek, és nem áll senkinek a birtokában

12. jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdése a) pontja szerinti jövedelem

13. vagyon: az Sztv. 4. § (1) bekezdése b) pontja szerinti vagyon

14. közeli hozzátartozó: a Ptk 8:1. § 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó

15. család: az Sztv. 4. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt személyek

16. különös méltánylást érdemlő eset: a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II. 28.) sz. helyi rendelet 4. § (6) bekezdésében foglalt eset

17. rendkívüli élethelyzet: a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II. 28.) sz. helyi rendelet 4. § (7) bekezdésében foglalt eset

(2) Ezen rendeletben nem szereplő értelmező rendelkezések vonatkozásában az Ltv. 91/A. §-ban foglaltak az irányadók.

II. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOKKAL ÉS HELYISÉGEKKEL KAPCSOLATOS FELADATKÖRÖK

4. § [A Képviselő-testület feladatai]

(1) Rendelettel szabályozza az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletének és elidegenítésének feltételeit, szabályait.

(2) Dönt az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítése tárgyában. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3) Költségvetésében dönt az elidegenítésből származó – elkülönített számlán kezelt – pénzeszközök Ltv.-ben, valamint külön helyi rendeletben szabályozott célokra történő felhasználásról.

(4) Megállapítja az önkormányzati tulajdonban álló lakások bérleti díját és azokat évente felülvizsgálja.

(5) Gyakorolja a bérbeadói jogokat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében.

(6) Meghatározza a tulajdonában lévő bérlemények üzemeltetésének alapfeltételeit; dönt a bérleti díjbevételek felhasználásáról.

(7) Figyelemmel kíséri a lakás- és helyiséggazdálkodás helyzetét.

(8) Pert indít lakás kiürítése tárgyában az illetékes bíróság előtt.

(9) Dönt a bérlakás lakásállományból való törléséről.

(10) 200.000 Ft összeghatáron túl dönt a lakásbérleti díj hátralékkal kapcsolatos lakbértámogatás mértékéről.

5. § [A Tanácsnok feladatai] * 

A Tanácsnok – az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében foglaltak alapján – javaslatot tesz a Polgármester felé

a) a megüresedett önkormányzati bérlakás iránti pályázat kiírására,

b) krízisesemény esetében az átmeneti bérlakásban való elhelyezésre,

c) önkormányzati bérlakás esetében a fennálló bérleti díj tartozás részletekben történő megfizetésére, illetve a tartozás átvállalásának mértékére.

6. § [A Hivatal feladatai]

(1) Közzéteszi a lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadására vonatkozó pályázati kiírást.

(2) Megszerkeszti és rendelkezésre bocsátja az e rendelet előírásai alapján készült pályázati formanyomtatványokat.

(3) *  Átveszi és kezeli a benyújtott pályázatokat, azokat polgármesteri döntésre előkészíti.

(4) *  A Polgármester és a Tanácsnok elé terjeszti a szociális bérlakásokra vonatkozóan beérkezett pályázatokat, valamint az egyéb önkormányzati lakáskérelmeket.

(5) A Képviselő-testület elé terjeszti a helyiségekre vonatkozóan beérkezett pályázatokat, valamint egyéb helyiségekre vonatkozó kérelmeket.

(6) *  Előkészíti a bérleti szerződéseket és azokat a Polgármester elé terjeszti.

7. § [Az Üzemeltető feladatai]

(1) Felveszi a bérleti szerződés mellékletét képező, a birtokba adáskor a lakás és helyiség berendezéseinek és tartozékainak felsorolását, valamint a lakáshoz és helyiséghez tartozó közüzemi mérőórák gyári számát és óraállását tartalmazó jegyzőkönyvet.

(2) * 

(3) * 

(4) *  Tájékoztatja a Polgármestert az elvégzendő felújítási munkálatokról.

(5) Bérlőváltás esetén gondoskodik a közüzemi mérőórák átíratásának a szerződés megkötésétől számított 30 napon belüli ellenőrzéséről.

(6) Beszedi és könyveli a lakbéreket. Késedelmes vagy nemfizetés esetén felszólítja a bérlőt kötelezettsége teljesítésére.

(7) Dönt a bérlő által előterjesztett lakbérrel kapcsolatos részletfizetési kérelmekről ezen rendelet 24. § alapján.

(8) Felszólítja a jogcím nélküli lakáshasználót a lakás 30 naptári napon belüli kiürítésére és rendeltetésszerű állapotban történő visszaadására, valamint tájékoztatja a határidő elmulasztása esetén várható jogkövetkezményekről

(9) Írásban tájékoztatja a bérlőt a lakásbérleti jogviszonyból eredő egyes kötelezettségek más szervezet, illetve személy útján történő teljesítéséről.

(10) Átveszi a lakás bérlő általi átalakítását, korszerűsítését célzó kérelmeket és azokat továbbítja a Hivatal felé.

(11) *  Tájékoztatja a Polgármestert a 3 hónapot meghaladó mértékű lakbértartozásról.

(12) Előzetesen tájékoztatja a bérlőket a lakbér összegének változásáról.

(13) Felveszi a lakásbérlet megszűnése esetén a lakás visszaadása időpontjában a lakás és a lakberendezések leltárát, állapotát és a lakáshoz tartozó közüzemi mérőórák gyári számát és óraállását tartalmazó jegyzőkönyvet, és annak másolatát megküldi a Hivatalnak.

(14) Elvégzi, illetőleg intézkedik azon javítási és karbantartási munkálatok elvégeztetéséről amelyek nem a bérlőt terhelik.

(15) *  Évente egy vagy – ha indokolt – több alkalommal ellenőrzi a lakások rendeltetésszerű használatát, észrevételeiről tájékoztatja a Polgármestert.

(16) Évente ellenőrzi a lakások és helyiségek műszaki állapotát, ennek érdekében éves ellenőrzési tervet készít.

(17) *  A Polgármester felé minden év január 31-ig beszámolót készít a lakbérek és a közüzemi díjak befizetéseiről – külön szerepeltetve a lakbér- és díjtartozásokat.

III. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

8. § [A hatósági döntés rendszere]

(1) Ezen rendeletben meghatározott hatósági jogköröket a 3. § 1. pont a)–c) alpontjaiban felsorolt szervek gyakorolják

(2) *  A bérlakásokkal kapcsolatos kérelmekről – ezen rendeletben meghatározott eltérésekkel – a Polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt.

(3) *  A helyiségekkel kapcsolatos kérelmekről – az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – a Polgármester dönt.

(4) A kérelmet az igénylő vagy meghatalmazottja nyújthatja be. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni.

(5) *  A bérlakásokkal kapcsolatos kérelmeket első fokon a Polgármester ezen rendeletben megjelölt csatolandó iratok alapján bírálja el

(6) *  A Polgármester első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület – soron következő rendes ülésének zárt ülésén – bírálja el másodfokon.

9. § [A pályázat kiírása]

(1) *  A megüresedett lakásra és helyiségre – ezen rendeletben foglalt kivételekkel – pályázatot kell kiírni. A pályázatot a Polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben írja ki.

(2) A pályázat kiírása bérlakás esetében tartalmazza:

a) a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát, a lakáshoz tartozó helyiségeket, valamint ingatlan-nyilvántartásban szereplő elnevezésüket

b) a lakás műszaki állapotát, a bérleti jogviszony időtartamát

c) a bérbeszámítás módját, jogcímét

d) a lakásra megállapított bérleti díjat és egyéb költségeket

e) a lakás megtekintésének időpontját

f) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét

g) az eredmény közlésének idejét és módját

h) a szerződés megkötésének határidejét

i) egyéb lakással kapcsolatos tudni valókat

(3) *  A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére – az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – a Polgármester pályázatot ír ki. A pályázati kiírása tartalmazza

a) a bérbe adó nevének, székhelyének, ügyintézőjének megjelölését

b) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvésének helyét (helyrajzi szám, utca, házszám), területét, helyiségcsoport esetén a helyiségek számát, valamint ingatlan-nyilvántartásban szereplő elnevezésüket

c) a bérleti jog határozott vagy valamely feltétel bekövetkeztéig tartó időtartamát

d) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét

e) a helyiség felszereltségét, állapotát, az ingatlan üzemeltető megjelölését

f) a helyiség megtekintésére nyitva álló időpontokat

g) a bérleti jog limit díjat, valamint a licitlépcsőt

h) a bérleti díj értékállóságának megőrzése érdekében a bérleti díj évenkénti emelésének módját és mértékét

i) a pályázat elbírálásának módját, határidejét, ideértve pályázat versenytárgyaláson történő lebonyolítását

j) a pályázat eredményéről való tájékoztatás módját

k) az esetleges egyéb feltételeket

(4) A pályázati kiírást 30 napra közzé kell tenni:

a) a Hivatal hirdetőtábláján

b) a Gödi Körkép nevű önkormányzati folyóiratban

c) az Önkormányzat internetes honlapján

(5) A pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb a pályázati kiírás közzétételének időtartamánál és nem lehet hosszabb ezen időtartam kétszeresénél.

(6) Eredménytelen pályázat esetén a kiírást meg kell ismételni.

10. § [A pályázat benyújtása]

(1) A pályázatot a pályázó, illetve meghatalmazottja a bérbe adó által meghatározott határidőn belül az arra rendszeresített formanyomtatványon postai úton, vagy személyesen nyújthatja be a Hivatal Hatósági Osztályán.

(2) Érvénytelen az a pályázat, amely nem a kiírás szerint került benyújtásra.

(3) Szociális bérlakásra nem nyújthat be pályázatot illetve a pályázatot el kell utasítani annak:

a) aki a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik 5 év folyamatos gödi bejelentett állandó, vagy ideiglenes lakcímmel

b) aki lakásigénye mértékét meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna

c) aki önkormányzati lakásbérletre, vagy magántulajdonú lakásra tartási szerződést kötött

d) akinek, mint önkormányzati bérlőnek vagy együtt élő közeli hozzátartozójának szerződést szegő magatartása miatt 5 éven belül bérleti jogviszonya megszűnt

11. § [A pályázat elbírálása]

(1) A 10. § alapján benyújtott pályázatokat a bérbeadói jogokat gyakorló szerv zárt ülés keretében a soron következő ülésén bírálja el.

(2) A pályázatok elbírálásának feltételeit és szempontjait ezen rendelet külön fejezetei tartalmazzák.

12. § [Adatkezelés]

(1) A helyi lakáspolitikai feladatokat ellátó szervek– az adatfelvételre, adatkezelésre és adatvédelemre vonatkozó központi és helyi jogszabályok keretei között, a jegyző útján – jogosultak nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes és szociális helyzetre vonatkozó adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek vizsgálata, a tényállás megállapítása, a kérelem megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomásukra jutottak.

(2) A helyi lakáspolitikai feladatokat ellátó szervek az (1) bekezdés szerinti adatokat- az érintett önkéntes hozzájárulása alapján – az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kezelik.

(3) A bérlakás elidegenítésekor a vevő a szerződéshez és az ingatlan-nyilvántartáshoz szükséges adatokat – nevét, születési helyét, anyja nevét, személyazonosító jelét, lakcímét – köteles közölni.

(4) A személyes adatok a rászorultság vizsgálatához, a bevallott jövedelem ellenőrzéséhez használhatók fel. A törvény szerinti további felhasználáson túl az adatokat kiadni vagy más célra felhasználni nem lehet.

13. § [Egyéb eljárási kérdések]

Ezen rendeletben nem szabályozott esetekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (ezen rendelet alkalmazásában: Ptk.), a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (ezen rendelet alkalmazásában: Ltv.), továbbá általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (ezen rendelet alkalmazásában: Ákr.) előírásai az irányadóak.

MÁSODIK RÉSZ

LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETE

IV. FEJEZET

A LAKÁS- ÉS HELYISÉGBÉRLET ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A BÉRLETI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE

14. § [A bérbeadás jogcímei]

(1) Önkormányzati tulajdonban lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség az alábbi jogcímeken adható bérbe:

a) szociális bérlakás – szociális rászorultság alapján

b) közcélú bérlakás

ba) szolgálati lakás – bérlőkijelölési jog alapján

bb) átmeneti lakás – krízisesemény bekövetkezte alapján

bc) *  szociális lakásotthon – piaci alapon

c) helyiségbérlet – piaci alapon

(2) Bérleti jogviszony csak ezen rendeletben meghatározott jogcímeken és módon létesíthető.

(3) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(4) *  Ha ezen rendelet másként nem rendelkezik az üres, vagy megüresedett lakások és helyiségek bérbeadási jogcímének meghatározásáról, a jogcímet érintő bármilyen módosításról a Polgármester, bérlakásnak a lakásállományból való törléséről a Képviselő-testület dönt.

(5) *  A piaci alapon bérbeadott lakások esetében a piaci alapú lakbér összegéről hivatalos ingatlan értékbecslő által értékbecslést kell készíteni. Az értékbecslő által adott piaci alapú lakbérek összegeit ezen rendelet 2. sz. melléklete lakásonként tartalmazza. A megállapított lakbérek összegeit szükség szerint, de legfeljebb tíz évente hivatalos ingatlan értékbecslővel felül kell vizsgáltatni.

15. § [A bérleti szerződés időtartama]

(1) Lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre bérleti jogviszonyt – a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel- határozott időre lehet bérleti szerződéssel létrehozni.

(2) *  Határozatlan időre jön létre a bérleti jogviszony amennyiben a bérlőkijelölési jog gyakorlója javaslatára a Polgármester így rendelkezik

(3) A határozott idejű bérleti szerződés – ezen rendeletben foglalt kivételekkel – legfeljebb 5 naptári évre köthető, de indokolt esetben ennél rövidebb időre is létrehozható a bérleti jogviszony.

(4) A bérleti jogviszony időtartamát a bérleti szerződésben években kell meghatározni. Eltérő megállapodás hiányában az években megállapított időtartam azon a napon jár le, amely a szerződéskötés naptári hónap és napjával megegyezik.

(5) A határozott időre megállapított bérleti idő lejártával a bérleti jogviszonyt a bérbe adó és a bérlő külön szerződéssel, újabb határozott időre meghosszabbíthatja

16. § [A bérleti jogviszony kizárása]

(1) Nem köthető bérleti szerződés, illetve nem hosszabbítható meg azzal a személlyel,

a) aki pályázata benyújtását megelőzően 5 éven belül bérlakásáról pénzbeli térítés ellenében lemondott,

b) aki pályázata benyújtását megelőző 5 éven belül a korábban önkormányzattól bérelt lakást az Ltv. valamint az önkormányzati rendelet szerint kedvezményesen megvásárolta

c) aki a pályázat benyújtásakor szándékosan valótlan adatot szolgáltatott, illetőleg az adatok változásáról a bérbe adót nem értesítette a döntésig

d) akinek Göd Város Önkormányzata felé 100.000 Ft összeget meghaladó köztartozása áll fenn

e) akinek Göd Város Önkormányzata felé bérleti szerződésből eredő tartozása áll fenn

f) aki önkormányzati bérlakását a kérelem vagy pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül elcserélte

g) aki beköltözhető ingatlanát a kérelem, vagy pályázat benyújtását megelőző 5 évben elidegenítette

h) akinek háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét meghaladja

i) aki az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkezik

(2) Az (1) bekezdés a), b), f), g), h) valamint i) pontjai csak szociális bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony esetén alkalmazhatóak.

17. § [A szerződés tartalma]

(1) A lakásbérleti szerződésben meg kell határozni, illetőleg szerepeltetni kell

a) a lakásbérleti jogviszony időtartamát,

b) a lakás helyiségeit és azok alapterületét, ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatait,

c) a lakás komfortfokozatát,

d) a lakáshoz tartozó helyiségeket,

e) a lakás bérleti díját, annak fizetési módját és határidejét,

f) a külön szolgáltatások körét és díját,

g) a lakás birtokba adásának napját,

h) a bérbe adó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,

i) a bérlő és a szerződés alapján vele a lakásban együtt költözök nevét és személyi adatait,

j) a szerződés megszűnése után a bérlő tarthat-e igényt cserelakásra.

k) a kiköltözési záradékot, melyben a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően kötelezettséget vállal a lakásból való haladéktalan kiköltözésre

l) a lakásra vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – energetikai tanúsítványt, valamint a bérlő nyilatkozatát, hogy ezen tanúsítványt átvette (szerződés mellékletét képezi)

(2) A bérleti szerződéshez mellékelni kell az üzemeltető által a birtokba adáskor felvett, a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását, és műszaki állapotát tartalmazó jegyzéket.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére az (1) bekezdésben felsoroltakat értelem szerűen alkalmazni kell.

(4) * 

18. § [A bérlőtársi jogviszony]

(1) Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződés, ezen rendeletben meghatározott feltételek alapján köthető.

(2) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(3) A jogosultak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni:

a) a házastársakkal

b) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába felvett élettársakkal, amennyiben közös kiskorú gyermekük a lakásban lakik

c) a bérlő azon nagykorú hozzátartozójával, akit a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat, feltéve, hogy a befogadástól számított 3 év óta életvitel szerűen a lakásban lakik

(4) Nem köthető bérlőtársi szerződés azon kérelmezővel, akivel szemben a 10. § (3) bekezdésében vagy a 16. §-ban foglalt kizáró feltételek valamelyike fennáll.

(5) A (3) bekezdésben foglalt írásbeli kérelemhez mellékelni kell:

a) a (3) bekezdés a) pontja esetén a házassági anyakönyvi kivonatot

b) a (3) bekezdés b) pontja esetén a közjegyzői igazolást a nyilvántartásba vételről, valamint a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatát

(6) Önkormányzati helyiségre bérlőtársi szerződés, csak a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján köthető.

19. § [Jogcím nélküli lakáshasználat]

(1) Amennyiben az önkormányzati bérlakásban a bérleti jogviszony megszűnését követően olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv. sem ezen rendelet 32. § szerint nem tarthat igényt elhelyezésre: jogcím nélküli lakáshasználónak minősül.

(2) Az Üzemeltető a jogcím nélküli lakás használót köteles felhívni a lakás 30 naptári napon belüli kiürítésére és rendeltetésszerű állapotban történő visszaadására. Egyúttal felhívja az érintett, jogcím nélküli használó figyelmét a jogkövetkezményekre.

(3) *  A határidő eredménytelen eltelte után az Üzemeltető haladéktalanul tájékoztatja a Polgármestert, aki haladéktalanul köteles eljárást indítani a lakás kiürítése érdekében.

(4) A lakás egy havi használati díja, amennyiben használható másik lakás bérletére nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat

a) első hónapjáig a fizetendő bérleti díj összege.

b) egy hónap elteltével a fizetendő bérleti díj kétszerese

c) harmadik hónap elteltével a fizetendő bérleti díj háromszorosa

d) hatodik hónap elteltével a fizetendő bérleti díj négyszerese

e) egy év elteltével a fizetendő bérleti díj ötszöröse.

2. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

20. § [Az életvitelszerű lakásban tartózkodás kötelezettsége]

(1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előzetes írásbeli bejelentési kötelezettség nem vonatkozik kórházban, vagy szanatóriumban történő egészségügyi kezelés esetére.

21. § [A lakás használatának ellenőrzése]

(1) A bérbeadó – az Üzemeltetőn keresztül – a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben vállalt esetleges kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal az Ltv. 12. § (4) bekezdésében foglaltak alapján ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzést az Üzemeltető a bérlő előzetes értesítését követően végzi.

(3) Mellőzhető az előzetes értesítés, amennyiben veszélyezteti az ellenőrzés eredményességét.

22. § [A rendeltetésszerű használat]

(1) A bérlakás, valamint a helyiség az Ltv. 7. § (2) bekezdése alapján minősül rendeltetésszerű használatra alkalmasnak.

(2) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotot bérbeadó és bérlő az átadáskor közösen jegyzőkönyvben rögzítik.

23. § [Díjfizetési kötelezettségek]

(1) A bérlő a lakáshasználat, valamint a helyiség használatának ellenértékeként szerződésben meghatározott bérleti díjat köteles fizetni.

(2) Bérlakás esetén a bérleti díj (lakbér) összegét ezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A bérleti díj összege a szerződés megkötésekor írásban rögzítésre kerül azzal, hogy a bérleti díj mértéke – a szerződés külön módosítása nélkül – ezen rendelet módosításával változik.

(3) A bérleti díjat a bérlő havonta köteles előre egy összegben megfizetni a szerződésben meghatározott módon az Üzemeltető, számlájára, vagy pénztárába.

(4) A bérleti díj megfizetésének határideje: minden hónap 15. napja.

(5) A közüzemi díjak (áramdíj, víz- és csatornahasználati díj, vezetékes gáz díja stb.) fizetése a bérlőt terhelik.

(6) A közüzemi díjakat közvetlenül a közüzemi szolgáltató felé köteles a bérlő megfizetni.

(7) A mellékvízmérők felszerelése a bérlő költségére történik.

24. § [Hátralékok rendezése]

(1) *  Lakbér, külön szolgáltatási díj tekintetében fennálló hátralék rendezése érdekében a részletfizetés feltételeiről – a (4) bekezdésben foglaltak alapján – az Üzemeltető dönt. 200.000 Ft összeg felett a Polgármester dönt a hátralékkal kapcsolatos lakbértámogatás mértékéről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hátralék minden olyan a bérleti szerződés vagy jogszabály alapján az önkormányzati lakás bérlőjét terhelő fizetési kötelezettség, melyet az előírt esedékesség napjáig nem fizettek meg.

(3) A bérlő részletfizetés iránti kérelmében köteles saját, valamint családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve csatolni a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat.

(4) A részletfizetés

a) 50.000,- Ft tőke tartozásig legfeljebb 6 havi,

b) 50.001–100.000,- Ft tőke tartozásig legfeljebb 12 havi,

c) 100.001,- Ft tőke tartozás felett pedig legfeljebb 24 havi

részletre engedélyezhető.

(5) Bérlő a részletfizetési megállapodást a megállapodás megkötésére felhívó levél kézhezvételét követő 8 napon belül köteles megkötni. Amennyiben bérlő a felhívó levelet átvette, és a részletfizetési megállapodást az előzőekben írt határidőben nem írja alá, úgy bérlő a részletfizetés lehetőségét elveszíti.

(6) Amennyiben bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, melyről bérlőt írásban tájékoztatni kell. Ha bérlő a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben a fennálló tartozását, a bérleti szerződése felmondható.

(7) Az a bérlő, akivel bérbeadó egymást követően kétszer, öt éven belül, a hátralékok rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodást kötött, és azokat a bérlő nem tartotta be, azzal a bérlővel újabb megállapodás a hátralékok rendezésére nem köthető.

25. § [Átalakítás, korszerűsítés, karbantartás, felújítás]

(1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő köteles.

(2) A bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő általi átvállalása, valamint ezen költségek megtérítése előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges.

(3) A lakás átalakításához a bérbeadó csak azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha ezáltal a lakás rendeltetésszerű használata kedvezőbbé válik, fenntartása nem válik költségesebbé

(4) A lakás korszerűsítéséhez csak akkor járulhat hozzá a bérbeadó, ha az a lakás komfortfokozatát növeli, vagy a hagyományos (fa, szén, olaj) fűtési módot korszerűbb elektromos, vagy vezetékes gázüzemű fűtési módra történő átállását engedélyezi.

(5) Korszerűsítés esetén bérbe adó a bérleti jogviszony időtartama alatt a korszerűsítést megelőző komfortfokozat szerinti lakbért érvényesíti, amennyiben a költségeket a bérlő viselte. Ez az időtartam csak addig tarthat, ameddig a korszerűsítési munkák számlával igazolt ráfordítási összege eléri a lakbérkedvezményt.

(6) Ha a korszerűsítés költségeit a bérbeadó viselte, a bérlő a komfortfokozatnak megfelelő lakbért fizeti.

(7) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, számíthatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, a bérbeadóval előzetesen és a kivitelezési munkák közben egyeztetett feltételeknek.

(8) Bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után számíthatók be:

a) a bérbeadó műszaki átvételének igazolása,

b) a kivitelezéssel érintett szakhatóságok és szolgáltatók műszaki átvételének igazolása,

c) a beépített anyagok minőségi megfelelőségének igazolása,

d) a szabályos kivitelezői nyilatkozatok,

e) az engedélyköteles tervek bemutatása,

f) a megvalósulási dokumentáció bemutatása.

(9) Bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb. költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

(10) Kivitelezés közben az Üzemeltető köteles, a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.

26. § [A lakásba fogadás feltételei]

(1) A bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglalt személyeket a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a bérlő a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kizárólag közeli hozzátartozóját, valamint tartási szerződés szerinti eltartót fogadhatja be.

(3) Bérbe adó, a (2) bekezdésben foglalt esetben a bérlő, valamint a befogadandó személy egészségügyi, szociális körülményeinek mérlegelése alapján járulhat hozzá a befogadáshoz, abban az esetben, ha a bérlő, vagy befogadandó személy egészségi állapota miatt önmagát ellátni nem képes.

(4) A befogadáshoz való hozzájárulást a befogadandó személy beköltözése előtt a bérbeadótól írásban kell kérni. A hozzájárulási kérelmet a bérlő és befogadandó személy együttesen nyújtja be bérbeadó felé.

(5) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás indokát, a hozzátartozói kapcsolatot, a befogadandó személy természetes személyazonosító adatait, valamint eddigi lakcímét.

(6) Befogadandó személy közjegyző előtt köteles nyilatkozni arról, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a lakást 30 napon belül elhagyja és elhelyezési igényt bérbeadó felé nem támaszt. A nyilatkozat a kérelem mellékletét képezi.

(7) Nem adható hozzájárulás abban az esetben, ha a bérlő, vagy befogadandó személy a (3) bekezdésben foglaltak alapján a befogadást életszerűen indokolni nem tudja, vagy az indok nem valós, továbbá ha befogadandó személy eddigi életviteléből, magatartásából nyilvánvaló, hogy a lakóközösséget zavarná.

(8) Bérbeadó a (7) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére más intézményektől adatokat, tájékoztatást illetőleg környezettanulmányt kérhet különösen: rendőrségtől, szociális és egészségügyi intézményektől.

27. § [Az albérlet]

(1) Bérbeadó albérleti jogviszony létrehozásához csak abban az esetben járulhat hozzá, ha azt nappali oktatási rendszerben részt vevő tanuló diákkal kötik.

(2) A bérbe adó hozzájárulásában ki kell zárni az elhelyezési kötelezettséget.

(3) A lakást a bérlő albérletbe, csak az (1) bekezdésben foglalt indok alapján a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával és csak a szobák 50%-nak mértékéig adhatja

(4) A hozzájárulást az albérletet igénylő személy beköltözése előtt a bérbeadótól írásban kell kérni. A hozzájárulási kérelmet a bérlő és albérletet igénylő személy együttesen nyújtja be bérbeadó felé.

(5) A kérelemben meg kell jelölni az albérletet igénylő személy természetes személyazonosító adatait, valamint eddigi lakcímét.

(6) Az albérletet igénylő személy közjegyző előtt köteles nyilatkozni arról, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a lakást 30 napon belül elhagyja és elhelyezési igényt bérbeadó felé nem támaszt. A nyilatkozat a kérelem mellékletét képezi.

(7) Nem adható hozzájárulás abban az esetben, ha albérletet igénylő személy eddigi életviteléből, magatartásából nyilvánvaló, hogy a lakóközösséget zavarná.

(8) Bérbeadó a (7) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére más intézményektől adatokat, tájékoztatást illetőleg környezettanulmányt kérhet különösen: rendőrségtől, szociális és egészségügyi intézményektől.

28. § [Jogokra és kötelezettségekre vonatkozó egyéb szabályok]

(1) Új bérleti szerződés esetén a szerződés megkötését követő 30 napon belül a bérlő köteles a közüzemi mérőórákat saját nevére átíratni. Az átíratás költségei a bérlőt terhelik.

(2) Ezen alcímben nem szabályozott kérdésekre az Ltv. II. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

3. A BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

29. § [A bérleti jogviszony megszűnésének esetei]

(1) A bérleti jogviszony megszűnésére Ltv. 23. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bérleti szerződést bérbeadó a Ptk. 6:336. §-ban, valamint 6:342. §–348. §-ban foglalt esetekben az Ltv. 24. §-ban foglalt módon mondhatja fel.

(3) Ezen rendelet III. Fejezetében szabályozott szociális bérlakások tekintetében az Ltv. 26. § (1) bekezdésében foglalt rendes felmondási jogot a bérbeadó csak az Ltv. 26. § (7) bekezdésében foglalt célból gyakorolhatja a 32. §-ban foglalt jogkövetkezményekkel.

30. § [Cserelakás vagy pénzbeli térítés biztosítása]

(1) *  A 29. § (3) bekezdésében foglalt esetben a bérbeadó a Polgármester által felkínált cserelakást ajánl fel bérlő részére.

(2) Bérbeadó a bérlővel megállapodhat abban, hogy az (1) bekezdésben felajánlott cserelakás helyett részére pénzbeli térítést fizet, abban az esetben, a lakást a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban üresen a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.

(3) A pénzbeli térítés összege a cserelakásra megállapított éves lakbér mértékének tízszerese.

(4) Ezen §-ban foglaltak akkor is alkalmazandóak, amennyiben a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel szünteti meg a bérleti jogviszonyt.

31. § [A lakásbérleti jogviszony folytatása]

A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. 32. § (2)–(7) bekezdésének rendelkezései az irányadóak.

32. § [Elhelyezési kötelezettség vállalása]

(1) A lakásban a bérleti szerződés megszűnése esetén visszamaradó bérlő elhelyezésére a bérbe adó – újabb határozott időre szóló bérleti szerződés megkötésével – akkor vállalhat kötelezettséget, ha a szerződés megszűnésére a meghatározott időtartam lejárta miatt került sor és a bérlő a bérleti jogviszonyból eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, valamint nem áll fenn vele szemben a 10. § (3) bekezdésében vagy a 16. §-ban foglalt kizáró ok.

(2) A bérbe adó vállalhatja, hogy a bérlő kérelme alapján amennyiben a pályáztatási feltételek fennállnak az igényjogosultságnak megfelelő szobaszámú lakásra köt bérleti szerződést

33. § [Bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó törvényi szabályok]

Ezen alcímben nem szabályozott kérdésekre az Ltv. III. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

V. FEJEZET

A SZOCIÁLIS BÉRLAKÁS SZABÁLYAI

4. A PÁLYÁZATI PONTRENDSZER

34. § [Szociális bérlakások igénylése]

(1) Szociális bérlakást pályázat útján lehet igényelni azon kérelmezőknek, akik ezen fejezetben foglalt pályázati szempontok alapján szociális, jövedelmi, vagyoni, családi és egyéb élethelyzetük szerint a feltételeknek megfelelnek.

(2) A pályázati kiírásra és benyújtására, valamint elbírálására vonatkozóan az 9. §–11. §-okban foglaltakat ezen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

35. § [A pályázatok elbírálásának módja]

(1) *  A szociális bérlakások iránt benyújtott pályázatokat a Polgármester ezen fejezetben foglalt pontrendszer szerint bírálja el. A pályázókat az elért pontszámok alapján rangsorolja. A szerződést a legmagasabb pontszámot elérő pályázóval kell megkötni

(2) Amennyiben a pályázatot elnyerő személy az írásbeli értesítést követő 15 napon belül a bérleti szerződést saját hibájából nem köti meg, úgy a pontszám szerinti sorrendben következő lesz jogosult a bérleti szerződés megkötésére

(3) Eredménytelen pályázat esetén a kiírást meg kell ismételni.

36. § [A pályázatok elbírálásának szempontjai]

(1) Közös háztartásban élő kiskorú gyermekek száma

a) gyermekenként 10 pont

b) gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám estén gyermekenként további 5 pont

(2) A pályázat kiírásának napján a lakásban lakó egy szobára jutó állandó bejelentettek száma:

a) 1 személy / szoba 1 pont

b) 3 személy/ szoba 5 pont

c) 4 személy/szoba 10 pont

d) 5 személy/szoba 15 pont

(3) A pályázat kiírásának napján a lakásban lakók jogcím szerint

a) jogcím nélküli 0 pont

b) szívességi lakáshasználat 10 pont

c) lakásbérlet 15 pont

d) albérlet 20 pont

(4) Hatóság által romosnak, illetőleg életveszélyesnek minősített épületben lakó 25 pont

(5) Rokkantsági mérték szerint

a) 25%-os rokkantsági mértékig 5 pont

b) 25% és 50% -os rokkantsági mérték között 10 pont

c) 50% és 75% -os rokkantsági mérték között 15 pont

d) 75%-os rokkantsági mérték felett 20 pont

(6) Egészségkárosodási mérték szerint

a) 25%-os károsodási mértékig 5 pont

b) 25% és 50% -os károsodási mérték között 10 pont

c) 50% és 75% -os károsodási mérték között 15 pont

d) 75%-os károsodási mérték felett 20 pont

(7) A gödi állandó bejelentett lakcímet figyelembe véve:

a) 5 év alatt 0 pont

b) 5- és 10 év között évenként 1 pont

c) 10 és 20 év között évenként 2 pont

d) 20 év és felette évenként 3 pont

(8) A háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez viszonyítva

a) 300% felett 0 pont

b) 250% és 300% között 5 pont

c) 200% és 250% között 10 pont

d) 150% és 200% között 15 pont

e) 100% és 150% között 20 pont

37. § *  [Pontszámegyenlőség]

Egyenlő pontszám esetén azonos rangsorba kerülő pályázók tekintetében a Polgármester az összes körülmény mérlegelése alapján a pontszámok súlyozása szerint hirdeti ki a nyertes pályázót.

5. JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

38. § [A lakásigény mértéke]

Pályázat útján az igénylő és a vele közös háztartásban élő és együtt költöző családtagok számára figyelemmel az alábbi lakás biztosítható

a) 2 személyig legfeljebb egy -másfél lakószoba

b) 4 személyig legfeljebb másfél-két lakószoba

c) 5 vagy több személy esetén legfeljebb két és fél lakószoba

39. § [A bérleti jogviszony megkezdése]

(1) *  Szociális bérlakás bérleti jogviszonya 15. § (3) bekezdése alapján határozott időre jön létre. Határozatlan időre csak a Polgármester egyedi elbírálását követő külön rendelkezése alapján, indokolt esetben köthető bérleti szerződés.

(2) Nem gödi lakos pályázó tekintetében csak rendkívüli élethelyzet fennállása esetén köthető bérleti szerződés szociális bérlakás bérleti jogviszonyára.

(3) *  Azon pályázó, aki kérelmének elbírálását követő hivatalos értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – alapos kimentő ok hiányában – nem jelenik meg szerződés megkötése céljából a Polgármesternél, annak pályázata érvénytelen.

(4) Azon pályázó, aki a szerződés megkötését követően az arra kijelölt határnapon, de legkésőbb a szerződés megkötését követő 30 napon belül – alapos kimentő ok hiányában – nem veszi birtokba a lakást, annak pályázata érvénytelen és a lakást ezt követően már nem veheti birtokba.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben a szociális bérlakásra ismételten pályázatot kell kiírni.

VI. FEJEZET

A KÖZCÉLÚ BÉRLAKÁSOK

6. SZOLGÁLATI LAKÁSOK

40. § [A szolgálati lakásokra vonatkozó külön szabályok]

(1) A Bérbeadó közcélból szolgálati lakásokat tart fenn, melynek célja az Önkormányzat közigazgatási területén működő általános iskolák, és önkormányzati intézmények, valamint a Dunakeszi Rendőrkapitányság nem gödi lakhelyű dolgozói részére állandó szállás biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően közcélból – pályázat kiírása nélkül – lakás juttatható az Önkormányzat közigazgatási területén működő általános iskolák és önkormányzati intézmények vezetői (igazgatói) által kijelölt személyek részére, határozott időre szóló bérleti szerződéssel a munkaviszony időtartama alatt. (bérlő-kijelölési jog)

(3) *  A lakást, a közcélt, illetőleg az intézményt a Polgármester jelöli ki. A bérlő személyéről a Polgármester az (1) bekezdésben megjelölt intézményvezetők javaslata alapján dönt.

41. § [A jogviszony megszűnése]

Szolgálati lakás esetében a bérleti jogviszony a 29. §-ban foglaltakon túl megszűnik az Ltv. 75. § (1) bekezdésében foglalt esetekben is.

7. ÁTMENETI LAKÁSOK

42. § []

(1) *  Az Önkormányzat kötelező feladatainak körében átmeneti lakást tart fenn, melyet meghatározott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig a Polgármester döntése alapján bérbe adja.

(2) Átmeneti lakás adható bérbe különösen elemi kár, lakhatást lehetetlenné tevő rendkívüli élethelyzet valamint olyan lakásrongálódás esetén, amely az embertevékenység során bekövetkező váratlan, hatásában jelentős, nem szándékosan okozott esemény és veszélyezteti az emberi egészséget vagy környezetet (krízis esemény).

(3) *  Krízis esemény bekövetkeztekor a Polgármester soron kívül – pályázat kiírás nélkül -biztosítja az átmeneti lakást, abban az esetben, ha rendelkezésre áll üres önkormányzati lakás.

(4) *  A Polgármester – pályázati kiírás nélkül – lakást biztosíthat:

a) jóváhagyott településrendezési terv alapján lakás megszüntetése esetén a bérlő végleges kihelyezése esetén cserelakás felajánlásával;

b) hatóságilag életveszélyessé nyilvánított lakásban a lakónak az életveszély elhárításának időtartamára.

7/A. * 

42/A. § * 

VII. FEJEZET

HELYISÉGEK BÉRLETE

8. A HELYISÉGBÉRLET LÉTREJÖTTE

43. § [Helyiségbérletre vonatkozó külön szabályok]

(1) A helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére ezen rendelet IV. fejezetében foglalt szabályait – e fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni

(2) Ebben a fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. Második részében foglaltak az irányadóak.

44. § [A helyiségbérlet időtartama]

(1) Helyiség meghatározott időre –legfeljebb öt évre – vagy valamely meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható bérbe, pályázati eljárás útján.

(2) A bérlet hosszabb, legfeljebb tizenöt évi időtartamban is meghatározható, ha a bérlőnek a helyiség rendeltetésszerű állapotba hozásához jelentős összegű beruházást kell végeznie.

(3) A helyiség a bérlő részére a további öt évi időtartamra pályázati eljárás nélkül bérbe adható, ha a bérleti időtartalma lejárt, a bérlő szerződéses kötelezettségét teljesítette.

45. § [Az ajánlat tartalma]

A helyiségbérlet időtartama

a) a pályázó nevét, székhelyét, levelezési címét és tevékenységének megnevezését

b) kötetlen rendeltetés esetén a helyiség pályázó által tervezett felhasználási célját

c) nyilatkozatát a pályázati feltételek elfogadásáról és a hatósági engedélyek beszerzésének vállalásáról

d) csatolni kell a cégbejegyzési végzést vagy a vállalkozói igazolványt az illetékes adóhatóság és a társadalombiztosítási szerv igazolását a tehermentességéről

46. § [A pályázat elbírálása]

(1) A pályázat elbírálása során csak azokat a pályázati ajánlatokat lehet figyelembe venni, amelyeket e rendeletben és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően nyújtották be.

(2) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a bérleti jog limit díj 10%-át versenytárgyalási biztosítékként megfizeti.

(3) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére nem szereztek jogosultságot, a pályázati eljárás lezárását követően 15 napon belül a pályázati díjat vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a bérleti díj megszerzési díjába be kell számítani

(4) A beérkezett pályázatokat nyilvános versenytárgyaláson kell elbírálni. A versenytárgyalást a Polgármesteri Hivatal bonyolítja le.

(5) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, aki a bérleti jog megszerzéséért a legnagyobb összeget ajánlja

(6) A nyertes pályázó a versenytárgyalást követő 15 napon belül köteles a szerződést megkötni és a díjat megfizetni. Ennek elmulasztása esetén a fél a biztosítékként kikötött összeget elveszíti. A bérleti jog megszerzési díjának visszafizetését a bérlő a szerződés megszűnésekor vagy felbontásakor nem igényelheti

(7) Amennyiben a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg, úgy a sorrendben következő pályázó lesz jogosult a bérleti szerződés megkötésre.

(8) Gazdálkodó szerv esetén a bérleti díj késedelmes megfizetését 50% mértékű késedelmi kamatfizetés terheli.

9. FELEK JOGAIRA ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

47. § [Átalakítás, korszerűsítés]

(1) A bérlő nem követelheti a bérbe adótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

(2) A bérbe adó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában az eredeti állapotban és felszereltségben köteles visszaadni.

(4) *  A helyiség átalakításához, korszerűsítéséhez – az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – a Polgármester, az ingatlan értékének 20%-át meghaladó, illetve 30.000.000 Ft feletti értékhatár felett a Képviselő-testület, valamint a bérlő írásbeli megállapodása szükséges. A megállapodásnak tartalmazni kell a költségviselés módját.

48. § [A helyiségbe fogadás]

(1) A helyiségbe más személy befogadásához a bérbe adó csak akkor járulhat hozzá, ha az a helyiség alapterületének felénél kisebb részt érint, a felek írásban kötött megállapodása szerint bérleti díj nem haladja meg a bérlőnek a bérbe adóval szemben vállalt bérleti díj arányos részét, és a befogadott bérlő tevékenysége a pályázati kiírással vagy hatósági előírással nem ellentétes.

(2) Hozzájárulás az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha az eredeti bérlő a bérbe adóval szembeni kötelezettségeit teljesítette.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt esetekben a bérleti díj fizetési kötelezettség egyetemleges.

49. § [A helyiségbérleti jog átruházása]

(1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozóan köteles a bérbe adói hozzájárulást bérbe adótól megkérni. A bérbe adó a nyilatkozatát írásban teszi meg.

(3) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza különösen:

a) a helyiség fekvési helyét (helyrajzi szám, utca, házszám) alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,

b) a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,

c) a bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy az átruházás vagy csere ellenértékeként az e rendeletben meghatározott díj (átruházási díj) megfizetését vállalja

(4) A bérbe adó a helyiség bérleti jogának másra történő átruházásához, ill. cseréjéhez hozzájárul, ha:

a) az új bérlő változatlan tartalommal vállalja az átadott bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettségek teljesítését, s tevékenysége folytatásához az érintett hatóságok is hozzájárulnak,

b) az új bérlő a bérleti jog átruházásáért a szerződésben kikötött pénzbeli ellenérték 20%-át az Önkormányzat részére megfizeti.

(5) Csere esetén az ellenérték 20%-át az Önkormányzat tulajdonát képező helyiségért megállapított ellenérték után kell megfizetni. A pénzbeli ellenérték nem lehet kevesebb, mint az éves díj 20%-a.

(6) Nem járulhat hozzá a bérbe adó az átengedéshez, cseréhez, ha a bérleti szerződés határozott idejű. Ebben az esetben, ha a bérlő a bérleti jogviszonyt megszüntetni kívánja, úgy bérbe adó a bérleti jog megszerzési díjának időarányos részét visszafizeti.

HARMADIK RÉSZ

LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

VIII. FEJEZET

AZ ELIDEGENÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

50. § [Az értékesítés meghirdetése]

(1) *  Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak alapján 30.000.000 Ft értékhatárig a Polgármester önállóan, ezt meghaladó értékhatár felett a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének kikérését követően dönt az Önkormányzat tulajdonában álló lakás, valamint helyiség értékesítéséről. 100.000.000 Ft értékhatárt meghaladóan az elidegenítésről a Képviselő-testület dönt azzal, hogy az elidegenítésre, továbbá a vételárra a Polgármester, valamint a Pénzügyi és Jogi Bizottság tesz javaslatot.

(2) Az elidegenítést elrendelő határozatban szerepeltetni kell

a) az elidegeníteni kívánt lakás (helyiség) ingatlan-nyilvántartási adatait

b) azon tényt, hogy a lakás (helyiség) elővásárlási joggal érintett e

c) azon tényt, hogy a lakás lakottan kerül e értékesítésre

d) a lakás (helyiség) vételárát

e) az ajánlati kötöttség időtartamát

f) az elidegenítés eljárási rendjét

51. § [A vételár]

(1) A lakás (helyiség) vételára a helyben szokásos forgalmi érték, melyet független ingatlanforgalmi értékbecslő állapít meg az Ltv. 52. §-ban foglaltak alapján.

(2) Ha a lakást, nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, akkor az adásvételi szerződés megkötésekor a vevőnek a teljes vételárat egy összegben ki kell egyenlítenie.

(3) Az elővásárlási joggal érintett lakásra a IX. fejezetben foglalt külön szabályok az irányadóak.

52. § [Az értékesítési eljárás]

(1) A lakások és helyiségek értékesítése eljárási rendjére – a IX. fejezetben foglalt eltérésekkel – az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről szóló külön rendeletben foglaltak az irányadóak.

(2) Az értékesítési eljárás során figyelemmel kell lenni az Ltv. Harmadik Részében megállapított eljárási szabályokra.

(3) Az elidegenítésből származó bevételeket az Önkormányzat külön számlán tartja nyilván.

(4) Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról külön helyi rendelet rendelkezik.

IX. FEJEZET

ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

10. ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE

53. § [Az elővásárlásra jogosultak]

Az önkormányzati lakásra más személyt megelőzően elővásárlási jog illeti meg az Ltv. 49. §-ban foglalt személyeket.

54. § [Az ajánlat]

(1) *  Ha a Képviselő-testület a bérlakást elidegenítésre kijelöli, a Polgármester az elővásárlásra jogosultat 15 napon belül értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről (ajánlat).

(2) Az ajánlat tartalmazza:

a) a Képviselő-testület határozatát, melyben a lakást értékesítésre kijelölte;

b) a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait;

c) a lakás 51. § (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított forgalmi értékét; valamint az 55. § (1) bekezdése alapján meghatározott vételárat

d) tájékoztatást a jelen rendelet alapján igénybe vehető kedvezmények mértékéről és módjáról,

e) tájékoztatást arról, hogy ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül a vételárat írásban nem fogadja el, akkor a lakás lakottan pályázat útján kerül értékesítésre, és ha az elővásárlási jogosult a pályázati eljárás folyamán él elővásárlási jogával, úgy a pályázati eljárás folyamán kialakult, magasabb vételáron vásárolhatja meg a lakást

(3) Ha az elővásárlásra jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzathoz megérkeznie (ajánlati kötöttség). A határidő jogvesztő.

55. § [A vételár külön szabálya]

(1) Szociális bérlakás értékesítése esetén a vételár az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megállapított forgalmi érték 90%-a, mely vételár 10%-át az elővásárlási jogosult vevő a szerződés megkötésekor köteles egy összegben megfizetni.

(2) A vevő a szerződés megkötésekor vállalhat a vételárból magasabb előtörlesztést, illetőleg vállalhatja a teljes vételár megfizetését is. A teljes vételár szerződéskötéskor történő megfizetése esetén a vevőt az (1) bekezdésben meghatározott vételár összeg 10%-nak megfelelő kedvezmény illeti meg.

(3) Az 56. §-ban foglalt részletfizetési kedvezmény kapcsán a vételár hátralékának a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevőnek, a részére fennálló tartozásból 10% engedményt kell adni.

56. § [Részletfizetés]

(1) *  Ha a lakást, az arra jogosult elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg, külön kérelmére a Polgármester egyedi elbírálás alapján a kérelmező szociális, vagyoni és jövedelmi helyzetének megvizsgálását követően 15 év időtartamban kamatmentes részletfizetést engedélyez.

(2) A fizetendő vételárrészletek havi egyenlő összegben kerülnek megállapításra.

(3) A törlesztő részletek a tárgyhó utolsó napján válnak esedékessé. A határidőre be nem fizetett törlesztő részletek után a Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamatot kell fizetni. Három havi vételárrészlet elmaradás esetén a még fennálló vételár hátralék egy összegben válik esedékessé.

(4) Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben az elővásárlási jogával élő, és részletfizetési kedvezményben részesülő jogosult közjegyző előtt tett, végrehajtható okiratba foglalt egyoldalú nyilatkozatot tesz, melyben elismeri, hogy, ha háromhavi vételár részlet összeget elérő hátraléka keletkezik, a még fennálló vételárhátralékot az eladó jogosult egyoldalú írásbeli nyilatkozatával lejárttá tenni, és a vételár hátralékot a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles egy összegben megfizetni. A közjegyzői okiratot a szerződéskötéskor be kell mutatni. A közjegyzői eljárás költségei a vevőt terhelik.

(5) A vevő köteles a lakásra a vételár hátralék fennállásáig lakásbiztosítást kötni és a biztosítás kedvezményezettjeként a mindenkori fennálló vételár hátralék és járulékai erejéig az eladót megnevezni. A biztosítási szerződést a szerződéskötéskor be kell mutatni.

(6) Részletfizetés engedélyezése esetén a lakás kizárólag tulajdonjog fenntartással adható el. Az értékesített lakásra a vételárhátralék és annak járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba az Önkormányzat, mint eladó javára jelzálogjogot, valamint ezen felül elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni

(7) A szerződés megkötésével és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejelentésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

57. § [Külön eljárási szabályok]

(1) Adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosulttal csak akkor köthető meg, ha a lakásra bérleti díj hátralék, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

(2) Az adásvételi szerződésben ki kell kötni az 55. §-ban foglalt vételárkedvezmények alkalmazását, valamint az 58. §-ban foglalt részletfizetésekre vonatkozó szabályokat.

(3) *  A vevő a részletfizetés iránti kérelmét a Polgármester felé nyújtja be. Kérelméhez köteles csatolni a jövedelemnyilatkozatában szereplő adatok igazolásait. A csatolandó iratok és igazolások benyújtásával kapcsolatban a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II. 28.) sz. helyi rendeletben foglalt szabályok az irányadóak.

(4) *  A vevő által benyújtott részletfizetési kérelem kapcsán a Polgármester megvizsgálja a kérelmező szociális, vagyoni és jövedelmi helyzetét és a Tanácsnok javaslata alapján dönt a részletfizetés engedélyezéséről, valamint annak időtartamáról.

(5) *  A Polgármester a (4) bekezdésben foglalt feladatainak teljesítése érdekében

a) környezettanulmány elkészítésére kérheti fel az Alapszolgáltatási Központ vezetőjét,

b) felhívhatja kérelmezőt a kérelmében foglaltak igazolására

c) nyilatkozattételre hívhatja fel kérelmezőt a kérelmében foglaltak valóságtartalmával kapcsolatban

(6) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez hozzájárulást csak a teljes vételár befizetésének igazolását követően lehet kiadni.

11. ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

58. § [Az elővásárlásra jogosultak]

Az önkormányzati helyiségre más személyt megelőzően elővásárlási jog illeti meg az Ltv. 58. § (1) bekezdésében foglalt személyeket.

59. § [Az ajánlat]

(1) Ha a Képviselő-testület a helyiséget elidegenítésre kijelöli, a Polgármester az elővásárlásra jogosultat 15 napon belül írásban értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről (ajánlat).

(2) Az ajánlat tartalmazza:

a) a Képviselő-testület határozatát, melyben a helyiséget értékesítésre kijelölte;

b) a helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait;

c) a helyiség 53. § (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított vételárat

d) tájékoztatást arról, hogy ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül a vételárat írásban nem fogadja el, akkor a helyiség pályázat útján kerül értékesítésre, és ha az elővásárlási jogosult a pályázati eljárás folyamán él elővásárlási jogával, úgy a pályázati eljárás folyamán kialakult, magasabb vételáron vásárolhatja meg a helyiséget

(3) Ha az elővásárlásra jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzathoz megérkeznie (ajánlati kötöttség). A határidő jogvesztő.

60. § [Külön eljárási szabályok]

(1) Adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosulttal csak akkor köthető meg, ha a helyiségre vonatkozóan bérleti díj hátralék, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

(2) A helyiség értékesítésének eljárási szabályaira egyebekben ezen rendelet VIII. fejezetében meghatározottakat kell alkalmazni.

X. FEJEZET

ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL NEM ÉRINTETT LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

61. § []

Az elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek elidegenítésére ezen rendelet VIII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. § [Hatályba lépés]

(1) Ezen rendelet 2018. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) * 

63. § [Átmeneti és vegyes rendelkezések]

(1) Ezen rendelet rendelkezései nem érintik az önkormányzatnak azt a jogát, hogy a tulajdonában lévő megüresedett lakás és nem lakás célú helyiségeket teljes forgalmi értéken értékesítse, az Önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodási egyes szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint

(2)–(5) * 

Markó József dr. Szinay József
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Gödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2018. július hó 4. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.

dr. Szinay József
címzetes főjegyző

1. melléklet a 23/2018.(VII.4.) Ök. rendelethez * 

I. *  Szociális bérlakások és átmeneti lakás bérleti díja:

Lakás komfortfokozata Bérleti díj összege (Ft/m2/hó)
Komfort nélküli 200
Félkomfortos 300
Komfortos 600
Összkomfortos 800

II. *  Szolgálati lakások bérleti díja:

Lakás komfortfokozata Bérleti díj összege (Ft/m2/hó)
Komfort nélküli 300
Félkomfortos 500
Komfortos 800
Összkomfortos 1000

2. melléklet a 23/2018. (VII. 4.) Ök. rendelethez * 

1. szociális bérlakások:

Ingatlan helyrajzi száma Ingatlan címe Ingatlan megnevezése Komfortfokozat Alapterület
(m2)
38/A/1 2131 Göd, József Attila u. 1. lakás komfort nélküli 61,34
435/A/3 2131 Göd, Béke út 6. lakás félkomfortos 62,16
1203/3/A/8 2131 Göd, Nemeskéri-Kiss Miklós út 72. 8. ajtó lakás komfortos 43,2
1203/6/A/4 2131 Göd, Nemeskéri-Kiss Miklós út 78. 5. ajtó lakás félkomfortos 27
2052/23/A/1 2131 Göd, Zimpel Károly u. 4/B lakás komfortos 69
5148/18 2132 Göd, Széchenyi u. 87. 2. ajtó lakóház, udvar
(5 lakás)
komfortos 31,5
5148/18 2132 Göd, Széchenyi u. 87. 3. ajtó lakóház, udvar
(5 lakás)
komfortos 31,5
5148/18 2132 Göd, Széchenyi u. 87. 4. ajtó lakóház, udvar
(5 lakás)
komfortos 31,5
5148/19 2132 Göd, Széchenyi u. 89. 2. ajtó lakóház, udvar
(4 lakás)
komfortos 31,7
5148/19 2132 Göd, Széchenyi u. 89. 3. ajtó lakóház, udvar
(4 lakás)
komfortos 46
5148/19 2132 Göd, Széchenyi u. 89. 4. ajtó lakóház, udvar
(4 lakás)
komfortos 48,9

2. átmeneti lakások:

Ingatlan helyrajzi száma Ingatlan címe Ingatlan megnevezése Komfortfokozat Alapterület
(m2)
6447/1 2131 Göd, Zrínyi u. 24. lakóház, udvar összkomfortos 90
6440/1 2131 Göd, Zrínyi u. 14. lakóház, udvar összkomfortos 109
6320/A/2 2132 Göd, Kádár u. 37. lakóház, udvar félkomfortos 17

3. szolgálati lakások:

Ingatlan helyrajzi száma Ingatlan címe Ingatlan megnevezése Komfortfokozat Alapterület
(m2)
378 2131 Göd, Petőfi Sándor u. 51. lakás összkomfortos 71,38
394/A/3 2131 Göd, Petőfi Sándor u. 48. lakás összkomfortos 39
394/A/4 2131 Göd, Petőfi Sándor u. 48. lakás összkomfortos 51
394/B/2 2131 Göd, Petőfi Sándor u. 48. lakás összkomfortos 29
3243/A/2 2132 Göd, Regős u. 36. lakás komfortos 30,9
4750/9/A/1 2132 Göd, Rózsa u. 33. földszint 1. ajtó lakás összkomfortos 73
4750/9/A/2 2132 Göd, Rózsa u. 33. földszint 2. ajtó lakás összkomfortos 54
4362/B/5 2132 Göd, Ifjúság köz 1–3. lakás összkomfortos 56
4362/B/6 2132 Göd, Ifjúság köz 1–3. lakás összkomfortos 77
5616 2132 Göd, Lenkey u. 11. lakás komfortos 56
5148/19 2132 Göd, Széchenyi u. 89. 1. ajtó lakóház, udvar (4 lakás) komfortos 31,7
5148/18 2132 Göd, Széchenyi u. 87. 1. ajtó lakóház, udvar (5 lakás) komfortos 31,5
5148/18 2132 Göd, Széchenyi u. 87. 5. ajtó lakóház, udvar (5 lakás) komfortos 31,5
6447/2 2131 Göd, Zrínyi u. 24/A lakóház, udvar összkomfortos 130

4. *  nem lakás céljára szolgáló helyiségek:

Ingatlan
helyrajzi száma
Ingatlan címe Ingatlan megnevezése Komfortfokozat Alapterület
(m2)
4750/9/A/7 2132 Göd, Rózsa u. 33. garázs --- 19
4750/9/A/10 2132 Göd, Rózsa u. 33. garázs --- 19
8754 2132 Göd, Pacsirta u. 1. közösségi ingatlan --- 40

5. * 

3. melléklet a 23/2018. (VII. 4.) Ök. rendelethez

Bérleti szerződés

Amely létrejött egyrészről Göd Város Önkormányzata (székhely: 2131 Göd, Pesti út 81.; törzsszám: 731102; adószám: 15731106–2–13; statisztikai számjel: 15731106–8411–321–13., képviseletében eljár:...................... polgármester) mint bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó) és

.................................... született ................ (lakik: ..........................., szül. hely, idő: ........................................, an: ...................., szem. az: .............................., szig.szám: ...................., lakcímigazolvány száma: ................, adóazonosító jele: ...................), mint bérlő (a továbbiakban: Bérlő) között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:

1) Szerződő felek megállapítják, hogy a Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztályának nyilvántartásába Göd belterület ..................... hrsz. alatt felvett ..................... m2 térmértékű, „................................” megnevezésű, természetben .........................hsz. alatti ingatlan Bérbeadó 1/1 arányú tulajdonát képezi.

2) A lakás helyiségei.................................., azok alapterülete..............................., a lakás komfortfokozata:.................................., a lakáshoz tartozó helyiségek......................................

3) Bérbeadó bérbe adja, Bérlő pedig bérbe veszi a szerződés 1. pontjában megjelölt ingatlant a jelen szerződés aláírásától kezdődően 5 év határozott időtartamra ........................Ft/hó, azaz ...........................forint/hó bérleti díj ellenében. Bérlő az ingatlant kizárólag lakás céljára használhatja.

4) Szerződő felek rögzítik, hogy a bérleti díj mértéke Göd Város Önkormányzatának az önkormányzati lakások valamint helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló ..../2018.(....) sz. Ök. rendelete alapján került meghatározásra. Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleti díj mértéke – e szerződés külön módosítása nélkül – az önkormányzati rendelet módosításával automatikusan változik. Bérbeadó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az önkormányzati rendeletnek a lakbér mértékére vonatkozó szabályai változnak, arról írásban haladéktalanul értesíti Bérlőt, Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű bérleti díjat külön szerződésmódosítás nélkül is megfizeti Bérbeadó részére.

5) Bérlő a bérleti díjat havonta a hónap 15. napjáig köteles előre egy összegben megfizetni a Településellátó Szervezet .......................... számú bankszámlára átutalással vagy a Településellátó Szervezet (2132 Göd, Duna út 5.) házipénztárába történő befizetéssel. Bérlő a lakásbérleti díjat ............................... napjától köteles viselni.

6) Szerződő felek rögzítik, hogy a bérleti díj késedelmes megfizetése, vagy a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződésszegéshez fűződő egyéb jogkövetkezményeken túlmenően Bérbeadó jogosult alacsonyabb komfortfokozatú szobaszámú és lakbérű lakásba költöztetni Bérlőt.

7) Bérbeadó a bérlet tárgyát képező lakást jelen szerződés aláírásával egyidejűleg Bérlő birtokába és használatába adja azzal, hogy ezen időponttól kezdődően Bérlő viseli az ingatlan terheit. Szerződő felek a birtokba adással egyidejűleg a lakás berendezési, felszerelési tárgyairól és tartozékairól ezek felsorolását és műszaki állapotát rögzítő jegyzőkönyvet vesznek fel, ezzel egyidejűleg rögzítik a lakáshoz tartozó közüzemi mérőórák (villany, víz, gáz) gyári számát és mérőóra állását. A felvett jegyzőkönyv jelen szerződés 1. számú mellékletét képezi.

8) Bérlő a bérleti díjon felül köteles megfizetni a fogyasztás után fizetendő egyéb közüzemi díjakat (villany, fűtés, gáz, víz stb.). Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés aláírásától számított 15 napon a közüzemi szolgáltatóknál a mérőórák saját nevére átíratja és azt hitelt érdemlő módon igazolja Bérbeadó felé. Bérbeadó a közüzemi mérőórák átírásához hozzájárul.

9) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

10) Bérlő saját költségén köteles gondoskodni a lakás burkolatainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről, Bérlő ezen munkálatok megkezdése előtt köteles bérbeadótól írásbeli engedélyt kérni, a munkálatok ellenértékének megtérítésére bérlő nem jogosult, annak költségei Bérlő saját maga viseli.

11) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. Bérlő ezen személyeken túl a lakásba más személyt csak a bérbeadó írásbeli nyilatkozata alapján fogadhat be, az ingatlant tovább bérletbe, albérletbe nem adhatja, bérlőtársi, vagy társbérleti jogviszony létesítésére nem jogosult, az ingatlan bérleti jogát semmilyen jogcímen nem engedheti át, el nem cserélheti. Szerződő felek rögzítik, hogy amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, sem a bérlő, sem az általa befogadott, vagy a bérlővel bármely jogcímen együtt lakó személyek cserelakásra, egyéb elhelyezésre, a lakásváltoztatással kapcsolatosan felmerült költségeik megtérítésére nem tartanak igényt, ezen igényükről kifejezetten lemondanak, bérlő jogviszonyának megszűnésekor az ingatlant bérlőnek és az általa befogadott, vagy a lakást vele együtt bármely jogcímen használó személyeknek is el kell hagyniuk.

12) Bérlő kötelezettséget vállal az ingatlan rendeltetésszerű használatára valamint arra, hogy amennyiben az ingatlant nem rendeltetésszerűen használja és ennek következményeként akár az ingatlanban, annak berendezési, felszerelési tárgyaiban, tartozékaiban, akár a szomszédos ingatlanokban kárt okoz, ezen kárért kizárólagos és teljes felelősséget vállal.

13) Bérlő tudomásul veszi, hogy köteles az ingatlanra a bérleti szerződés aláírásától számított 15 napon belül vagyonbiztosítási szerződést kötni és annak létrejöttét hitelt érdemlő módon igazolni, valamint a vagyonbiztosítási szerződést a bérleti jogviszony időtartama alatt azt fenntartani.

14) Szerződő felek rögzítik, hogy Bérbeadó ezen jogviszonyból származó írásbeli jognyilatkozatait Bérlő részére akként közli, hogy azokat tértivevényes ajánlott küldeményként a Bérlőnek a jelen szerződésben rögzített címére postára adja. Ha Bérbeadó a küldeményét igazolható módon fentieknek megfelelően postára adta, de azt Bérlő bármely okból nem veszi át, a küldeményt ez esetben is közöltnek kell tekinteni.

15) Szerződő felek rögzítik, hogy Bérbeadó az ingatlan birtokba adásakor az ingatlan bejáratához kulcsot vesz át és köteles annak zárva tartásáról gondoskodni. Bérlő tudomásul veszi, hogy Bérbeadó előzetes értesítés után folyamatosan jogosult a szerződés rendelkezéseinek betartását, a rendeltetésszerű használatot ellenőrizni.

16) Szerződő felek rögzítik, hogy Bérlő az ingatlanon átalakítási munkálatokat Bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül nem végezhet.

17) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bérleti szerződés megszüntethető rendes felmondással, továbbá szerződésszegés miatt történő felmondással.

18) A felmondási időre, valamint felmondásra vonatkozóan a Ptk. szabályai irányadóak.

19) Bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés megszűnése esetén köteles az ingatlant, annak leltár szerinti berendezési és felszerelési tárgyait, tartozékait eredeti állapotában Bérbeadónak haladéktalanul visszaadni, figyelembe véve a rendeltetésszerű használattal együtt járó természetes értékcsökkenést. Bérlő kifejezetten kijelenti, hogy cserehelyiségre semmilyen körülmények között nem tart igényt, a szerződés megszűnését követően az ingatlant kiürített állapotában, a belső falak és nyílászárók tisztasági festését elvégezve adja vissza.

20) Szerződő felek a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint Göd Város Önkormányzatának az önkormányzati lakások valamint helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló ..../2018.(....) sz. Ök. rendeletében foglalt rendelkezéseit tekintik irányadónak. A jelen szerződéssel kapcsolatos jogvitás kérdések esetére hatáskörtől függően a Dunakeszi Járásbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

Szerződő felek a jelen szerződést mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják.

Kelt: Göd, ..................................

..............................
Bérlő
.......................
Bérbeadó
Göd Város Önkormányzatának képviseletében

Ellenjegyzem:

Kelt: Göd, ..................................

........................
jogi ellenjegyző

........................
pénzügyi ellenjegyző