Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Göd Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja illetőleg (2) bekezdésében foglalt, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.) 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ban, 32. §-ban, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. ALAPVETŐ SZABÁLYOK

A rendelet célja, elvei

1. § (1) Ezen rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.), valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján - a helyi sajátosságoknak megfelelően, a város teherbíró képességének figyelembevételével - meghatározza a rászorultságtól függő szociális ellátási formákat, valamint ezzel kapcsolatosan az Önkormányzat feladatait, továbbá a kérelmezők jogait és kötelezettségeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat az alábbi elveket érvényesíti:

a) Az ellátások biztosításával az Önkormányzat elsősorban a családok, az időskorúak szociális biztonságának megőrzéséhez, a lakhatáshoz, élelmezéshez, valamint az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások viseléséhez, a létfenntartást veszélyeztető, valamint a rendkívüli élethelyzetek kezeléséhez nyújt segítséget.

b) Az ellátásokat minden olyan esetben, amikor az lehetséges az egész család támogatására kell felhasználni és azokat az ellátási formákat kell előnyben részesíteni, amelyek a családok szerepét erősítik.

c) *  Az Önkormányzat rászorultság alapján differenciáltan nyújtja az ellátásokat, melynek során kiemelt figyelmet fordít a méltányosságra.

d) Olyan rendkívüli élethelyzetben, amikor a rászoruló, vagy közeli hozzátartozója élete, testi épsége közvetlen, vagy súlyos károsodásnak van kitéve, ezen rendeletben foglaltak alapján az Önkormányzat gyors és hatékony segítséget nyújt.

e) Az ellátások biztosítása során nem nélkülözhető az érintett személyek, illetve családok vonatkozásában az egyéni felelősség elvének alkalmazása. Ennek alapján a rászoruló köteles mindent megtenni saját és családja élethelyzetének javítása érdekében.

(3) Ezen rendeletben foglalt szabályok csak az (1) és (2) bekezdésekben foglalt célokkal és elvekkel összhangban értelmezhetőek és alkalmazhatóak.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed

(1) Göd város közigazgatási területén élő

a) magyar állampolgárokra

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre

d) magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) hontalannak minősülő személyekre.

(2) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(3) A rendelet meghatározza az Önkormányzat által adható szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni ellátásokat, a jogosultság feltételeit, annak megállapításának szabályait, valamint az Önkormányzat által személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételének feltételeit és a fizetendő térítési díjakat

Az ellátások formái

3. § (1) pénzbeli települési támogatások:

a) foglalkoztatást segítő támogatás

b) gyógyszertámogatás

c) fűtési támogatás

d) temetési támogatás

e) rendkívüli települési támogatás

(2) természetbeni települési támogatások:

a) adománycsomagok

b) köztemetés

c) térítési díjkedvezmények

(3) szociális alapellátások

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) családsegítés

e) idősek nappali ellátása (Idősek Klubja)

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak együtt: települési támogatások.

Értelmező rendelkezések

4. § Ezen rendelet alkalmazásában

(1) helyi szociális feladatokat ellátó szervek:

a) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

b) *  Göd Város Önkormányzat Képviselőtestületének szociális ügyekért felelős bizottsága: Göd Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában szociális ügyek intézésével felruházott bizottsága (továbbiakban: Bizottság)

c) Göd Város Önkormányzat Polgármestere (továbbiakban: Polgármester)

d) Göd Város Önkormányzatának Jegyzője (továbbiakban: Jegyző)

e) Göd Város Önkormányzata Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ)

(2) eljáró hatóság: az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt szervek

(3) intézményvezető: az (1) bekezdés e) pontjában foglalt szerv vezetője

(4) ellátás: ezen rendeletben foglalt pénzbeli, természetbeni támogatások, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások

(5) létfenntartást veszélyeztető élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető

(6) rendkívüli élethelyzet: olyan létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a kirívóan nehéz állapotot

(7) *  különös méltánylást érdemlő eset: olyan rendkívüli élethelyzet, amely a rászorulónak vagy közeli hozzátartozójának életét, testi épségét, létfenntartását közvetlenül veszélyezteti.

(8) *  krízistámogatás: olyan azonnali támogatási forma, amelyet rendkívüli élethelyzetben biztosíthat a Bizottság vagy a Polgármester, ha ennek hiánya a rászorulónak vagy közeli hozzátartozójának életét, testi épségét, létfenntartását közvetlenül veszélyezteti.

2. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Hatáskörök

5. § (1) Ezen rendeletben meghatározott szociális hatósági jogköröket a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt eljáró hatóságok gyakorolják.

(2) *  A szociális ellátások iránt benyújtott kérelmekről, ezen rendeletben meghatározott eltérésekkel, a Bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt.

(3) A Bizottság az arra rászoruló kérelmező részére létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben ezen rendeletben foglaltak alapján, pénzbeli, vagy természetbeni rendkívüli támogatást nyújt.

(4) Göd Város Polgármestere mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján rendkívüli élethelyzet esetén, krízistámogatást nyújthat legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összege harmincszorosának értékében az arra rászoruló kérelmező részére.

(5) Az ellátásokhoz szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat az éves költségvetésében, biztosítja.

Az eljárás menete

6. § (1) A szociális ellátás megállapítása kérelem alapján, kivételes esetben hivatalból, illetve a tudomást szerző bejelentése alapján kezdeményezhető. A kérelmet benyújthatja az ellátást igénylő, vagy intézmény. A kérelmet - ezen rendeletben foglalt eltérésekkel - a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, az erre rendszeresített kérelmező-adatlapon, melyben az ellátást igénylő nyilatkozik családi és jövedelmi viszonyairól.

(2) *  A támogatási kérelmeket első fokon a, illetőleg átruházott hatáskörei tekintetében a Polgármester, valamint a Bizottság bírálja el a jogszabályokban megjelölt csatolandó iratok alapján.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eljáró hatóságok elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület - soron következő rendes ülésének zárt ülésén - bírálja el másodfokon.

(4) A támogatás összegét az eljáró hatóság határozata alapján a költségvetési előirányzat terhére a Pénzügyi Osztály utalja, illetve szükség esetén készpénzben a házi pénztárból fizeti ki jogosult részére.

(5) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás esetében az Szt. 17. § rendelkezései az irányadók.

(6) Az eljárásra, továbbá jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekre egyebekben az Szt. valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezései az irányadók.

Az eljárás felfüggesztése

7. § (1) Az eljáró hatóság az eljárást felfüggesztheti, ha a kérelem elbírálásához a kérelmező lényeges életkörülménye hivatalosan nem ismert, vagy azt eljáró hatóság vitatja. Ilyen lényeges körülmény különösen a kérelmező tartózkodási helyének vagy postacímének pontos ismerete, vagy egyéb tisztázatlan családi, vagyoni, vagy jövedelmi helyzete.

(2) A nem ismert illetőleg vitatott körülmények tisztázása érdekében az eljáró hatóság:

a) felkérheti az Alapszolgáltatási Központot környezettanulmány készítésére

b) adatok beszerzése céljából hivatalos intézményeket és civil szervezeteket kereshet meg

c) felhívhatja a kérelmezőt, hogy a körülményről nyilatkozzon, vagy azt igazolja.

(3) Az eljárást az eljáró hatóság a körülmény tisztázásáig, de legfeljebb 30 napra függesztheti fel.

Az eljárás megszüntetése

8. § Az eljárást az eljáró hatóság megszünteti, ha

a) a kérelmező ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon támogatás iránt nyújtott be kérelmet és az eljárás az ügyben már folyamatban van, vagy annak tárgyában 30 napon belül eljáró hatóság határozatot hozott,

b) a kérelmező személye a benyújtott kérelem hiányosságai miatt nem megállapítható,

c) ha kérelmezőnek az Ákr. szabályai alapján nincs eljárási képessége

Együttműködési kötelezettség

9. § (1) A kérelmező az eljárás során köteles együttműködni az eljáró hatósággal, valamint ezen rendeletben meghatározott esetekben az Alapszolgáltatási Központtal, továbbá köteles szociális helyzetére vonatkozóan a valóságnak megfelelően nyilatkozni.

(2) Abban az esetben, ha a kérelmező nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, kérelmét eljáró hatóság elutasítja, vagy megállapított rendszeres támogatását megszünteti.

(3) Az eljáró hatóság a kérelmet elutasítja, amennyiben az ügyfél ugyanazon segély iránt adott be kérelmet, amelynek tárgyában a Bizottság már 90 napon belül támogatást nyújtott.

Csatolandó iratok

10. § Jogszabályban foglalt csatolandó iratokon túl a kérelemhez az alábbi igazolások benyújtása szükséges:

(1) Jövedelem igazolások:

a) 30 napnál nem régebbi munkáltató által kiállított jövedelem-igazolás az utolsó havi nettó jövedelemről, melyből kitűnik a családi pótlék összege (kivéve b./)

b) Hatósági határozat, vagy igazolás (GYES, GYED, GYAS, GYET nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli ellátás, árvaellátás, tartásdíj)

c) vállalkozók esetén tárgyévi személyi jövedelemadó bevallás másolata

(2) Jövedelem nélküliek igazolása:

a) a Munkaügyi Központ váci kirendeltsége által kiállított igazolás, melyben kérelmező munkanélküliként való nyilvántartásba vételét kérelmezte, vagy

b) Polgármesteri Hivatalban beszerezhető kitöltött nyilatkozat-nyomtatvány, melyben kérelmező nyilatkozik arról, hogy jelenleg munkaviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkezik

(3) Elvált személyek esetén a házasság felbontásáról szóló bírósági határozat másolata.

(4) Gyermeküket egyedül nevelők igazolása:

Polgármesteri Hivatalban beszerezhető kitöltött nyilatkozat-nyomtatvány, melyben kérelmező nyilatkozik arról, hogy jelenleg gyermekét egyedül neveli, élettársa nincs.

(5) Gyógyszerköltségek igazolása:

A háziorvos által kitöltött és gyógyszertár által igazolt árszabású gyógyszerlista.

(6) Közüzemi költségek igazolása:

A közüzemi szolgáltató által kiállított - 90 napnál nem régebbi - számla.

(7) Munkaképesség igazolása:

Munkaegészségügyi orvosi vizsgálaton kiállított igazolás a munkaképességről.

(8) A nem csatolt iratokkal kapcsolatban, valamint a pontatlanul, hiányosan kitöltött adatlappal kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A határidőn belül nem pótolt adatok, valamint a csatolandó iratok a kérelem elutasítását vonják maguk után.

Ellenőrzés

11. § (1) A 10. §-ban felsorolt nyilatkozatokban szereplő tények és adatok valóságtartalmát az eljáró hatóság hivatalból ellenőrizheti.

(2) Ha a környezettanulmány, illetőleg hivatalos tudomás alapján az eljáró hatóság a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelem nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát vitatja, az esetben a jövedelem megállapítására az Szt. 10. § (6) bekezdése alapján tesz kísérletet.

(3) A valós jövedelem megállapításához az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő nettó összjövedelem 50%-át, úgy a valós jövedelmet a költségek kétszeres összegében kell vélelmezni.

(4) Az eljáró hatóság a támogatás iránti kérelmet elutasítja abban az esetben, ha a kérelmező, vagy családtagja:

a) a környezettanulmány készítését akadályozza

b) környezettanulmány során a hatósággal, Alapszolgáltatási Központ munkatársaival nem működik együtt, felhívás ellenére nem nyújtja be az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglalt fenntartási költségeket igazoló dokumentumokat.

c) megállapítást nyer, hogy a környezettanulmány készítése, illetőleg a jövedelem- és vagyonnyilatkozat benyújtása során a hatóságot félrevezette

d) külön-külön, illetve együttesen az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott értékek kétszeresét meghaladó vagyonnal rendelkeznek

(5) Családi körülmények elhallgatásának minősül, ha a kérelmező adatlapon a támogatást igénylő nem tünteti fel teljes létszámban a közös háztartásban élő személyeket.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

3. PÉNZBELI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Foglalkoztatást segítő támogatás

12. § (1) Foglalkoztatást segítő támogatásra jogosult azon aktív korú, munkaképes, gödi lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki vállalja az Alapszolgáltatási Központtal, valamint a Településellátó Szervezettel - a külön helyi rendeletben foglalt - együttműködési kötelezettséget és az együttműködési megállapodás megkötésekor nem áll munkaviszonyban, valamint közszolgálati vagy vállalkozói jogviszonyban, továbbá nem áll honvédelmi, vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos, tartalékos, vagy szerződéses állományának szolgálati jogviszonyában.

(2) A kérelmező köteles csatolni kérelméhez a 10. § (7) bekezdésében foglalt munkaképesség orvosi igazolását, valamint - külön helyi rendeletben foglalt - nyilatkozatot az Alapszolgáltatási Központtal való együttműködésről.

(3) A foglalkoztatást segítő támogatás havi összege 25.000 Ft, amely hat hónapra állapítható meg.

(4) Nem jogosult foglalkoztatást segítő támogatásra, illetőleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni azon kérelmező esetében, aki a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozatban vállalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nyilatkozatot nem tesz, illetve egészségi állapota miatt nem munkaképes.

(5) A (4) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség teljesítését, illetve megszegését az Alapszolgáltatási Központ - a külön helyi rendeletben foglaltak szerint - a Polgármesteri Hivatal felé igazolja.

(6) Hat hónapot követően - az együttműködési kötelezettség teljesítése mellett - a támogatásra való jogosultságot további hat hónapra, a (3) bekezdésben foglalt támogatási összeg 50%-ban lehet megállapítani.

Gyógyszertámogatás

13. § (1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek vényköteles, gyógyszerköltségei meghaladják a (4) bekezdésben foglalt mértéket.

(2) Gyógyszertámogatás állapítható meg - az (1) bekezdésen túl - annak a kérelmezőnek, akinek kötszerei vagy fogyó gyógyászati segédeszközei költsége meghaladja a (4) bekezdésben foglalt mértéket.

(3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra azon kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét, egyedül élő esetében négy és félszeresét.

(4) Gyógyszertámogatásként nyújtható összeg az (1) bekezdésben foglalt gyógyszerköltségek

a) 50%-a, de legfeljebb 15.000 Ft, amennyiben a gyógyszerköltségek meghaladják kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem 20%-át,

b) 40%-a de legfeljebb 10.000 Ft amennyiben a gyógyszerköltségek meghaladják kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem 15%-át, de nem haladja meg 20%-át.

c) 30%-a de legfeljebb 7.000 Ft amennyiben a gyógyszerköltségek meghaladják kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem 10%-át, de nem haladja meg 15%-át.

d) 20%-a de legfeljebb 5.000 Ft amennyiben a gyógyszerköltségek meghaladják kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem 5%-át, de nem haladja meg 10%-át.

(5) A gyógyszertámogatás jogosultsága egy évre állapítható meg. A támogatás havi rendszerességgel nyújtott gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás.

(6) A gyógyszertámogatás kérelem benyújtásához csatolni kell a gyógyszerköltségek 10. § (5) bekezdésében foglalt igazolását.

(7) Amennyiben kérelmező részesül közgyógyellátásban, úgy a gyógyszertámogatás csak a közgyógyellátásra fel nem írható gyógyszerköltségekre vonatkozik.

(8) Egyszeri egyösszegű gyógyászati támogatásra jogosult azon kérelmező, akinek jövedelmi viszonyai a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek és a (2) bekezdésben foglaltaknak nem minősülő gyógyászati segédeszköz használatára szorul. A gyógyászati támogatás összege a használt gyógyászati segédeszköz - kérelmező által fizetendő - költségének 50%-a, de legfeljebb 50.000 Ft A gyógyászati segédeszköz költségének igazolására a (6) bekezdésben foglaltak az irányadók. Gyógyászati támogatás egy évben egyszer igényelhető.

Fűtési támogatás

14. § (1) Fűtési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek téli időszakban az általa lakott lakás fűtésével kapcsolatos költségei - különösen közüzemi számlák fizetése, tűzifa beszerzése - jelentős nehézséget vagy anyagi megterhelést okoz.

(2) Nem jogosult fűtési támogatásra azon kérelmező, akinek a háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát egyedül élő esetében négyszeresét.

(3) Fűtési támogatásként nyújtható összeg

a) 30.000 Ft, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét,

b) 25.000 Ft, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, de nem haladja meg annak kétszeresét,

c) 20.000 Ft, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,

d) 10.000 Ft, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát.

(4) Egyedül élők esetében - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a fűtési támogatásként nyújtható összeg

a) 40.000 Ft, amennyiben kérelmező nettó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét,

b) 35.000 Ft, amennyiben kérelmező nettó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,

c) 30.000 Ft, amennyiben kérelmező nettó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,

d) 20.000 Ft, amennyiben kérelmező nettó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, de nem haladja meg annak négyszeresét.

(5) *  Fűtési támogatás egy háztartásban egy éven belül egy alkalommal igényelhető.

(6) A támogatás a (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján a lakásfenntartási költségekhez egy évre vonatkozóan egyösszegben nyújtott hozzájárulás.

Temetési támogatás

15. § (1) Temetési támogatás állapítható meg, annak az eltemettetőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, egyedül élők esetében négyszeresét.

(2) A temetési támogatás megállapításához a 10. §-ban foglaltakon túl csatolni szükséges a temetési költségeket igazoló számlákat.

(3) A temetési támogatás összege a (2) bekezdésben foglaltak által igazolt költségek alapján

a) 30.000 Ft, amennyiben a temetési költségek az egy főre jutó nettó havi jövedelem háromszorosát nem haladják meg.

b) 40.000 Ft, amennyiben a temetési költségek az egy főre jutó nettó havi jövedelem háromszorosát meghaladják, de négyszeresét nem.

c) 50.000 Ft, amennyiben a temetési költségek az egy főre jutó nettó havi jövedelem négyszeresét meghaladják.

(4) Egyedül élők esetében - a (3) bekezdésben foglalt költségösszegek mellett - a temetési támogatás összege az a) pontban foglalt esetben 40.000 Ft, a b) pontban foglalt esetben 50.000 Ft, a c) pontban foglalt esetben 60.000 Ft.

(5) A (3) bekezdés vonatkozásában az elismert temetési költség a helyben szokásos temetési költség, melynek mértékét a temetkezési vállalkozó - egy évre vonatkozóan minden év január hónapjában - a Jegyző részére megadja.

(6) Nem részesíthető temetési támogatásban az a kérelmező, akinek jövedelmi viszonyai nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, valamint az, aki esetében a temetés igazolt költségei meghaladják az (5) bekezdésben foglalt elismert költség mértékének másfélszeresét.

Rendkívüli települési támogatás

16. § (1) Rendkívüli települési támogatás (továbbiakban: rendkívüli támogatás) állapítható meg azon kérelmezőnek, aki létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadás, vagy más hasonló ok miatt önmagáról és családjáról más módon gondoskodni nem tud. Ilyen többletkiadás különösen: hirtelen jelentkező káresemény, veszélyeztetett terhesség, baleset, betegség, gyógykezelés költségei.

(2) A kérelmet a Bizottság a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet súlyossága szerint egyedi mérlegelés alapján vizsgálja és határoz benne.

(3) Nem jogosult rendkívüli támogatásra azon kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, egyedül élők, illetve egyedül állók esetében ötszörösét.

(4) A támogatás megítélhető összege legfeljebb 50.000 Ft.

(5) *  Rendkívüli támogatás egy kérelmező részére egy évben legfeljebb két alkalommal adható, amennyiben részesül ezen rendeletben foglalt rendszeres támogatásban, egyéb esetben legfeljebb három alkalommal.

(6) *  Az egy évben adható rendkívüli támogatás összege - ide nem értve az adománycsomagok értékét - nem haladhatja meg a 150.000 Ft-ot háztartásonként.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben a Bizottság a (3) bekezdésben foglalt jövedelemhatároktól, valamint az (5) bekezdésben foglalt támogatási alkalmaktól eltekinthet.

4. TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Természetben nyújtható támogatások

17. § (1) Természetben nyújtható ellátás különösen: a közüzemi számlák díjtartozásának egyenlítése, étkezési díjhátralékok elengedése, kiegyenlítése, tüzelőanyag beszerzése, segélyként adott élelmiszer vagy higiéniai egységcsomag, valamint egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájárulás.

(2) A Bizottság, indokolt személyi körülmények esetén, bármely hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátást természetbeni ellátásként nyújthat jogosult kérelmező részére.

(3) Az eljárásra az ezen rendeletben foglalt általános eljárási szabályok az irányadóak.

Adománycsomagok

18. § (1) A Bizottság a 17. § (2) bekezdésével összhangban a megítélt rendkívüli támogatást, vagy annak egy részét élelmiszer- vagy higiéniai adománycsomag formájában nyújthatja.

(2) A Bizottság természetbeni hozzájárulásként - karácsonyi élelmiszercsomag formájában - élelmiszeradományt oszt. Az élelmiszeradományokhoz szükséges fedezetet a Képviselő-testület minden tárgy évben a szociális előirányzatok között külön tervezi meg a költségvetésről szóló rendeletben.

(3) Karácsonyi élelmiszercsomag-adomány osztást a Bizottság minden tárgy év november hónapjában hirdeti meg. Az élelmiszeradomány osztás a (4) bekezdésben foglalt javaslat alapján történik. Az élelmiszercsomag-adományra való jogosultságot a Bizottság az alábbi feltételek alapján egyedi mérlegelés szerint állapítja meg:

a) 55 év feletti

b) 3 vagy több gyermeket nevelő

c) munkanélküli

d) gyermekét egyedül nevelő

e) hátrányos helyzetű gyermeket nevelő

(4) Adományban az részesülhet, akire vonatkozóan az Alapszolgáltatási Központ, illetve Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének képviselője - a (3) bekezdésben foglalt valamelyik feltétel alapján - javaslatot tesz.

(5) Az adományosztás végrehajtása érdekében a Bizottság - ezen rendelet 2. sz. mellékletében foglalt formai és tartalmi követelmények mellett - határozattal adományosztási tervet készít, melyben meghatározza az adománycsomagok számát, beszerzési értékét, az adományra vonatkozó javaslatok benyújtásának feltételeit, az adományosztás végrehajtásának módját, időpontját, a csomagok átadásának-átvételének felelősségi rendszerét, a nyilvántartás vezetésének módját, valamint a pótigények benyújtására vonatkozó feltételeket.

(6) A Bizottság - az arra rászoruló létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő - kérelmező részére haladéktalanul adománycsomagot állapíthat meg, ha a támogatás késedelme veszélyeztetné a kérelmező, vagy közös háztartásban élő családtagjai élelmezését, egészségi állapotát. Az adománycsomag haladéktalan kiadásáról a Bizottság elnöke az Szt. 7. § (1) bekezdése alapján, valamint az Ákr. 106. § alapján ideiglenes intézkedésként gondoskodik. Az így kiosztott adománycsomagokról a Bizottság elnöke a soron következő ülésen beszámol a Bizottságnak.”.

Köztemetés

19. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól létfenntartást veszélyeztető élethelyzet fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy részben vagy egészben mentesíthető.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta.

(3) A köztemetés költségei alóli teljes mértékű mentesítés létfenntartást veszélyeztető körülménye különösen, ha

a) a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,

b) a temetésre kötelezett személy egyedül élő, jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és vagyona nincs,

c) az elhunyt személy hátrányos helyzetű kiskorú volt.

(4) A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetén 250%-át nem haladja meg és vagyona nincs. A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés mértéke a köztemetés költségének 50%-a.

(5) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyezteti.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak esetében a család, illetve az egyedül élő személy jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálatára az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 10. §-ában foglaltak az irányadók.

(7) A köztemetési költségek megtérítésére kötelezett személy fizetési kötelezettsége alóli részben vagy egészben történő mentesítés iránti kérelméről, valamint részbeni mentesítés esetén a részletfizetés engedélyezéséről egyedi elbírálás alapján átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

(8) A köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentéséről, vagy a köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség előírásáról átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.

Térítési díjkedvezmény

20. § (1) Az intézményvezető a szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos személyi térítési díjat ezen rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján nem jogosult térítési díjkedvezményre azon ellátott, akinek havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(3) Az intézményvezető döntése ellen a 22. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a Bizottság egyedileg mérlegeli a kérelmező összes jövedelmi, vagyoni, személyes körülményeit, különös tekintettel életkorára, egészségi és mentális állapotára. Ezen körülményekről az Alapszolgáltatási Központ környezettanulmányt készít.

(4) Térítési díjkedvezményre a kérelmező a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat esetében sem jogosult, amennyiben havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének hatszorosát.

(5) *  A Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben külön kérelemre vagy hivatalos tudomás esetén ezen §-ban foglalt jövedelemhatároktól, valamint a 26. §-ban foglalt feltételektől eltérhet.

III. FEJEZET

SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK

5. AZ ALAPELLÁTÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az alapellátások megszervezése

21. § (1) Göd Város Önkormányzata - az Alapszolgáltatási Központon keresztül - a 3. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglalt szociális alapellátásokat nyújtja.

(2) Az (1) meghatározott intézmény a szolgáltatásokat az Szt-ben, valamint külön jogszabályokban foglalt rendelkezések alapján nyújtja.

Az alapellátások külön eljárási szabályai

22. § (1) Az I. fejezet 2. címében foglalt eljárási szabályok ezen fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak. A jövedelemvizsgálatok eljárásaira ezen rendelet 10. § és 11. §-ban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az eljáró hatóságok hatáskörébe tartozó intézkedések és döntések megtételére az intézményvezető javaslatot tesz.

(2) Az intézmény vezetőjének döntése ellen az érintett személy az Szt-ben szabályozottak alapján a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó jogköreit - ezen fejezetben foglaltak tekintetében - átruházott hatáskörben a Bizottság gyakorolja. A Bizottság elsőfokú döntése ellen az érintett személy a Képviselő-testülethez fellebbezhet.

(3) Az ellátott az ellátás során keletkezett jog- vagy érdeksérelme ügyében az intézmény vezetőjénél írásban tehet panaszt. A panaszt az intézmény vezetője 15 napon belül köteles kivizsgálni, és annak eredményéről a kivizsgálást követően 8 napon belül írásban értesíteni az ellátottat. Amennyiben a vizsgálat eredményével az ellátott nem ért egyet, az értesítést követő 15 napon belül a Bizottsághoz fordulhat panaszával. A panasz kivizsgálását követően a Bizottság javaslattal él az intézményvezető felé. A javaslatot az intézmény vezetője köteles figyelembe venni. A panasz kivizsgálása során egyeztető tárgyalás tartásának bármikor helye van.

(4) Az intézmény vezetője évente egy alkalommal beszámol a Bizottság felé a szakmai program végrehajtásáról, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Közbeszerzési és Jogi Bizottság felé a gazdálkodás szabályszerűségéről és célszerűségéről. A beszámolók beadási határideje: minden tárgyévet követő év január 31.

Az alapellátások igénylésének feltételei

23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A kérelmet az ellátásra jogosult, illetve törvényes képviselője nyújthatja be. Az ellátások igénybevételéről az intézmény vezetője dönt - az Szt. 59/A. §, valamint a 9/1999. (IX. 24.) SzCsM rendelet 22. § és 22/A. §-ban foglaltakra tekintettel - ezen rendelet előírásai szerint

(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik azon kérelmező részesíthető ezen rendeletben foglalt szociális alapellátásban, aki 65. életévét betöltötte, illetőleg kortól függetlenül egészségi vagy mentális állapota, szenvedélybetegsége, illetőleg jogszabályban meghatározott szociális rászorultsága miatt az ellátás igénybevételére rászorul.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szociális ellátás, elhelyezés körében azonnali ellátás, soron kívüli elhelyezés abban az esetben biztosítható, ha az ellátás hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

(4) Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - megállapodást köt, amely tartalmazza:

a) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan),

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

d) az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat,

e) panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálásának módját.

(5) Az intézményi jogviszonyban állók érdekképviseletére, a panaszok kivizsgálására az intézmények vezetői és az Érdekképviseleti Fórumok is jogosultak.

Az alapellátás megszüntetésének esetei

24. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszüntetésének esetei az Szt. 100. §-án, túl:

a) a gödi lakóhely, illetve tartózkodási hely megszűnése,

b) a jogosult az ellátást egybefüggően 30 napon át bejelentés nélkül (igazolatlanul) nem veszi igénybe,

c) az Szt. 102. § (1) bekezdés a) pontjának vonatkozásában, amennyiben a térítésidíj-tartozás kéthavi (60 napot meghaladó)

Térítési díjak

25. § (1) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételért az 1. számú mellékletben meghatározott intézményi, valamint személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díj összegét az intézményvezető az 1. számú mellékletben foglaltak alapján ellátottanként állapítja meg.

(3) A 90 éven felüli ellátottak részére az Alapszolgáltatási Központ szolgáltatásai térítésmentesek, amennyiben havi rendszeres jövedelmük nem haladja meg a 100.000 Ft összeget. Amennyiben ezen összeget meghaladja, az ellátásért a térítési díj 50%-át kötelesek fizetni.

(4) A térítési díj fizetésére kötelezettek az Szt. 114. §-ában meghatározott személyek.

(5) Az intézményvezető - az Szt. 119/C. § (1) és (2) bekezdése szerint végrehajtandó - jövedelemvizsgálatok eljárásaira ezen rendelet 10. § és 11. §-ban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az eljáró hatóságok hatáskörébe tartozó intézkedések és döntések megtételére az intézményvezető javaslatot tesz.

6. EGYES ELLÁTÁSI FORMÁK

Szociális étkeztetés

26. § (1) Az Szt. 62. § alapján az Alapszolgáltatási Központ szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében az étkeztetést biztosítani kell különösen:

a) nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők

b) átmeneti, vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotúak

c) közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők

(3) *  A szociális étkeztetés keretében munkanapokon az egyszeri meleg étkezés a főző helyeken, illetve - igény szerint indokolt esetben - házhozszállítással biztosítható.

(4) *  Munkaszüneti és pihenőnapokon - külön kérelem alapján - az alábbi esetekben kell biztosítani házhozszállítással az egyszeri meleg étkezést, amennyiben a kérelmező:

a) romlott egészségi állapotú, illetve súlyos vagy tartós beteg,

b) 80. életévét betöltötte,

c) fogyatékkal él.

(5) *  A (4) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 22. § alapján kell igazolni.

Házi segítségnyújtás

27. § (1) Az Szt. 63. § alapján az Alapszolgáltatási Központ a házi segítségnyújtást azoknak a szociálisan rászorulóknak biztosítja, akik részére ezen szolgáltatás koruk, vagy egészségi állapotuk miatt az önálló életvitelhez szükséges.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az intézményvezető, külön jogszabályban meghatározottak alapján, megvizsgálja a kérelmező napi gondozási szükségletének mértékét.

Családsegítés

28. § (1) Az Szt. 64. § alapján a családsegítést az Alapszolgáltatási Központ a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján azoknak a segítségre szoruló személyek és családok részére nyújtja, akiknek a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a jelzőrendszert az Alapszolgáltatási Központ működteti és koordinálja.

(3) Ezen § tekintetében szociálisan rászorulónak minősül a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben lévő személy is.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

29. § (1) Az Alapszolgáltatási Központ a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 65. § foglaltaknak megfelelően látja el.

(2) A segélyhívó készülékek beüzemelését, valamint a távfelügyeleti rendszer működtetését az Alapszolgáltatási Központ külső vállalkozó útján biztosítja

Idősek Klubja

30. § (1) Az Szt. 65/F. §-ban foglalt nappali ellátást az Alapszolgáltatási Központ, idős korúak nappali ellátásaként, az Idősek Klubján keresztül biztosítja.

(2) Az Idősek Klubja az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére napközbeni társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére biztosít lehetőséget.

(3) Az Idősek Klubja az Alapszolgáltatási Központ székhelyén megszervezett nappali ellátás.

7. SZOCIÁLIS FELADATOKAT SEGÍTŐ TESTÜLETI SZERVEK

Szociálpolitikai Kerekasztal

31. § (1) Az Önkormányzat ezen rendeletben foglalt feladatok ellátására Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet (továbbiakban: Kerekasztal).

(2) A Kerekasztal tagjai:

a) a Bizottság elnöke

b) Humánügyekkel megbízott alpolgármester

c) Alapszolgáltatási Központ vezetője

d) Lámpás 92’ Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke

(3) A Kerekasztal a szociális feladatok ellátása terén véleményezi:

a) a város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját

b) a helyi szociális ellátásokról szóló helyi rendeletet

c) a helyi gyermekvédelmi ellátásról szóló rendeletet

d) a lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletet

e) a helyi esélyegyenlőségi programot

(4) A Kerekasztal tagjai a Helyi Esélyegyenlőségi Fórumnak is tagjai.

Helyi Esélyegyenlőségi Fórum

32. § (1) Az Önkormányzat a Helyi Esélyegyenlőségi Program (továbbiakban: Program) kidolgozására, valamint a Programban foglalt intézkedési tervek megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot működtet (továbbiakban: Fórum).

(2) A Fórum elnöke: a Bizottság elnöke

(3) A Fórum tagjai: a Program kidolgozásában célcsoportonként kialakított munkacsoportok vezetői, valamint a munkacsoportokban részt vevő civil szervezetek képviselői, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok Képviselő-testületeinek elnökei.

(4) A Fórum feladatai:

a) a Program megvalósításának figyelemmel kísérése

b) a Képviselő-testület tájékoztatása a Program alakulásáról

c) a Program éves felülvizsgálatának koordinálása

d) javaslattétel a Programban foglaltak módosítására

e) esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) Ezen rendelet, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, 2020. január 1. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet 12. § a helyi foglalkoztatási programról szóló külön helyi rendelet hatálybalépésével lép hatályba.

(3) A rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) * 

(5) A rendelet kihirdetéséről Göd Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján a jegyző gondoskodik.

Balogh Csaba dr. Szinay József
polgármester címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Gödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2019. év december hó 13. napján kihirdetésre került. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

dr. Szinay József
címzetes főjegyző

1. sz. melléklet

1.1. Az alapszolgáltatási Központban fizetendő intézményi térítési díjak:

Szakfeladat Térítési díj
Idősek klubja napidíj 500 Ft/nap
Idősek klubja szoc. étkeztetés 700 Ft/nap
Idősek klubja egyéni szállítás 300 Ft/alkalom
Házi gondozás 450 Ft/óra
Jelzőkészülék napidíj 100 Ft/nap
Szociális étkeztetés 500 Ft/adag
Szociális étkeztetés szállítással 600 Ft/adag

A Képviselő-testület a tényleges igénybevétel alapján ezen mellékletben foglalt térítési díjak, valamint a 38/2006. (XII. 14.) sz. rendelet 7. §-ban foglalt szociális étkezés térítési díja közötti különbözetet a központi támogatás összegéből, valamint az önkormányzat szociális előirányzat kereteiből biztosítja.

1.2. Az Alapszolgáltatási Központban fizetendő személyi térítési díjak kiszámítása:

A díjfizetésre kötelezett személyi térítési díját a havi jövedelmének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez viszonyított aránya szerint az 1.1. táblázatban foglalt intézményi térítési díj hozzárendelt hányada alapján az alábbiak szerint kell megállapítani:

Amennyiben a díjfizetésre kötelezett havi jövedelmének összege

a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét - a személyi térítési díjának összege 0 Ft,

b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, de nem haladja meg annak kétszeresét - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 30%-a,

c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 40%-a,

d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 50%-a,

e) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 60%-a,

f) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének három és félszeresét, de nem haladja meg annak négyszeresét - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 70%-a,

g) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, de nem haladja meg annak négy és félszeresét - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 80%-a,

h) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét, de nem haladja meg annak ötszörösét - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 90%-a,

i) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét - a személyi térítési díjának összege az intézményi térítési díj 100%-a,

2. sz. melléklet

Göd Város Önkormányzat Humánügyi Bizottsága Göd Város Önkormányzatának 29/2019. (XII. 13.) sz. rendeletének 18. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján .............. évben karácsonyi adományként élelmiszercsomag-osztást hirdet, amelyhez az alábbi adományosztási tervet készíti

ADOMÁNYOSZTÁSI TERV

1. *  A csomagok megrendelése

Göd Város Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) felkéri a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályától (továbbiakban: Hatósági Osztály) ............................. hogy ..................................-tól rendeljen meg karácsonyi élelmiszercsomagot az alábbi feltételek szerint.

Adománycsomagok száma: ......... db

Az adománycsomagok beszerzési értéke ne haladja meg a ............... Ft /csomag összeget

Fedezet: adománycsomagok önkormányzati egyszeri juttatás - Karácsonyi keret

Az élelmiszercsomagok tartalmát a melléklet tartalmazza.

2. A javaslatok benyújtásának feltételei:

a) a javaslattevők köre

Az élelmiszeradomány-csomag osztásra vonatkozó javaslatot Göd Város Önkormányzatának 2/2015. (II. 26.) rendelete (továbbiakban: helyi rendelet) 16. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek (továbbiakban: jogosultsági feltételek) alapján az alábbi létszámban tehetnek a (4) bekezdésben foglalt szervek és személyek:

fentiek szerint

- Alapszolgáltatási Központ: ............

- Göd Város Önkormányzat valamennyi képviselője képviselőnként ..........

személyre vonatkozóan tehet javaslatot.

Az egyházi és civil szervezetek képviselői - az Alapszolgáltatási Központ vezetőjével előzetesen egyeztetve- ........ személyre vonatkozóan tehetnek javaslatot az Alapszolgáltatási Központ felé, melynek határideje: ...................... Ezen adománycsomagok az Alapszolgáltatási Központ számára meghatározott maximális csomagszámon belül kerülnek kiosztásra.

A Bizottság elnöke, az általa vezetett konzultáció keretén belül, gondoskodik annak koordinációjáról, hogy ugyanazon személyre vonatkozóan több javaslat ne érkezzen.

b) a javaslatok tartalmi és formai követelményei

A javaslattételt a fent megjelölt Alapszolgáltatási Központ vezetőjének illetőleg a képviselőknek (továbbiakban: javaslattevők), személyesen, írásban, listásan kell eljuttatni a Hatósági Osztály részére. Az átvétel tényét a lista másolatán a Hatósági Osztály ügyintézője aláírásával igazolja. A listán javaslattevőnek szerepeltetnie kell a javasolt személy nevét, személyi adatait, lakcímét. A javasolt személyek jogosultsági feltételeinek ellenőrzése a javaslattevő felelőssége. A javaslatok leadási határideje: képviselő javaslattevő esetében ................... Alapszolgáltatási Központ vezetője javaslattevő esetében: .................................. A vonatkozó határidő leteltét követően érkezett javaslatok csak a pótigények között szerepelhetnek. Pótigények között szerepelnek a megadott létszámot meghaladó személyekre tett javaslatok is.

3. Az adományokról való döntés

A Bizottság a határidőn belül beérkezett javaslatokról a helyi rendelet 18. § (3) bekezdésében foglaltak alapján egyedi mérlegelési jogkörben dönt. Előnyt élveznek azon javasolt személyek, akik a jogosultsági feltételek közül többnek is megfelelnek. A megítélt adományokról a Bizottság határozatot hoz, melyben az adományozottak névsorát (feltüntetve személyi adataikat és lakcímeiket) a javaslattevők szerint külön listákban szerepelteti. A Bizottság ülésére, valamint a döntéshozatalra - a helyi rendelet 18. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel - az általános eljárási szabályok irányadóak.

4. Az adományok kiosztása

a) közreműködés az adományosztásban

A 3. pont szerint hozott döntés végrehajtásáról a Bizottság elnöke gondoskodik. Ennek keretében felkéri javaslattevőket, hogy az adományok kiosztásában működjenek közre és az általuk javasolt személyek részére juttassák el az adományokat rendeltetési helyeikre. Amennyiben valamelyik javaslattevő nem működik közre az adományok kiosztásában, az esetben a Bizottság elnöke Bizottság tagját, Polgármesteri Hivatal munkatársát, intézményvezetőt bízhat meg ezen javaslattevő javaslatában foglalt adománycsomagok rendeltetési helyére való szállításáról, illetőleg adományozott részére való átadásáról. A közreműködés hiányaként kell értelmezni azt, ha a javaslattevő a 3. pont szerint hozott döntést követő 15 napon belül az adománycsomagokat maradéktalanul nem veszi át.

b) felelősség az átadás-átvétel során

Javaslattevők - a Bizottság által hozott határozat alapján - kiállított listán (jegyzéken) szereplő személyek részére kihordásra váró adománycsomagokat a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályán vehetik át. Az átvétel tényét a Hatósági Osztály ügyintézője előtt a javaslattevő aláírásával igazolja a 6. pont c) pontjában foglalt nyilvántartáson (jegyzéken). Ezt követően javaslattevő gondoskodik az adománycsomagnak rendeltetési helyre szállításáról és az adományozott részére való átadásáról. Az adománycsomagnak adományozott részére történő átadás tényét az adományozott az átvételi elismervényen aláírásával igazolja. Az aláírt átvételi elismervényeket javaslattevő köteles megőrizni és legkésőbb .....................-ig leadni a Hatósági Osztályon. Az átvételi elismervényekről javaslattevő jegyzéket készít, amely jegyzéken az elismervények leadásának tényét a Hatósági Osztály ügyintézője aláírásával igazolja Javaslattevő, az átvételt követően anyagi és jogi felelősséggel tartozik az adománycsomagok rendeltetési helyre szállításáért, valamint adományozott által történő átvetetéséért.

c) át nem vett adományok kezelése

Azon adománycsomagot, amelyek átvételét az adományozott megtagadta, javaslattevő haladéktalanul - de legkésőbb 3 napon belül - visszajuttatja a Hatósági Osztályra. Azon adománycsomagot, amelynek átadása egyéb ok miatt hiúsult meg (különös tekintettel az adományozott ismeretlen helyen való tartózkodására) javaslattevő 15 napig megőrzi és ezen idő alatt ismételten - legalább 2 alkalommal - megkísérli az átadást adományozott részére. Amennyiben az átadás megkísérlése sikertelennek bizonyul, javaslattevő a megőrzési idő lejártát követően az adománycsomagot haladéktalanul, - de legkésőbb 3 napon belül - visszajuttatja a Hatósági Osztályra. Az át nem vett adománycsomagok esetében javaslattevő a részére kiadott jegyzéken szerepelteti az adományozott nevét, személyi adatait lakcímét, az átadás megkísérlésének időpontját (dátum, óra, perc), az átadás meghiúsulásának okát (amennyiben a meghiúsulás oka nem az átvétel megtagadása, abban az esetben az átadás ismételt megkísérlésének további időpontjait). A jegyzéket az át nem vett adománycsomagokkal együtt leadja a Hatósági Osztályon. Az át nem vett csomagok a pótigények között kiosztható adománycsomagok számát növelik.

5. A pótigények

A Bizottság által megállapított összes kiosztható adománycsomag-számon felül pótigényként további javaslatok terjeszthetők elő, amennyiben az arra előirányzott szociális keret még nem merült ki. A pótigények benyújtására a 2. pontban rögzített szabályok alkalmazandók azzal, hogy javaslattevők legfeljebb 5 további személyre tehetnek javaslatot, valamint a pótigények végső beadási határideje ........................ Pótigények között szerepel az Szt. 7. §-ban foglalt döntés alapján kiosztható csomag, melynek végrehajtásáért a jegyző felelős.

A pótigényekre vonatkozó döntésre a 3. pontban foglalt általános szabályok az irányadók azzal, hogy a Bizottság a határozatban az adományozottak névsorát nem szerepelteti javaslattevőként külön listán. A pótigényekről hozott döntés végrehajtásáról a jegyző haladéktalanul gondoskodik, ennek keretén belül elszállíttatja az adománycsomagokat rendeltetési helyükre, valamint gondoskodik azok átadásáról adományozottak részére. A Bizottsági elnök ezen intézkedéseire a 4. pont b) és c) pontjában foglalt szabályok értelemszerűen alkalmazandóak. A pótigényekről hozott döntés végrehajtását követően esetlegesen megmaradt adománycsomagok a helyi rendelet 18. § (1) bekezdésében foglaltak szerint segélyként adott élelmiszerként adható ki.

6. Nyilvántartások vezetése

Az adományosztás során nyilvántartás készül

a) 2. pont b) pontja szerint beérkezett javaslatokról

b) a 3. pont szerinti döntésről

c) javaslattevők részére 4. pont b) pontja szerint átadott adománycsomagokról

d) az adományozottak részére átadott adománycsomagokról

e) a pótigényekre vonatkozó javaslatokról

f) a pótigényekre vonatkozó döntésről

g) a pótigények alapján átadott adománycsomagokról

h) a fennmaradó adománycsomagok jegyzékéről.

Javaslattevők vezetik a rájuk vonatkozó d) és e) pont szerinti nyilvántartásokat, amelyeket - lezárásukat követő napon, - a 4. pont b) illetőleg c) pontjában foglaltak szerint átadnak a Hatósági Osztály részére.

A jegyző külön vezeti a g) és h) pont szerinti nyilvántartást, amelyeket az. év utolsó munkanapján lezár.

A nyilvántartások (jegyzékek) formanyomtatványait a Hatósági Osztály bocsátja javaslattevők rendelkezésére.

7. Egyéb kiegészítő szabályok.

Ezen határozatban nem szabályozott kérdésekre a helyi rendeletben, valamint Göd Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletében foglaltak az irányadók. A határidők számítására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény az irányadó.


  Vissza az oldal tetejére