Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §–ának (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §–a (3) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében jóváhagyja a Győri Építési Szabályzatot (a továbbiakban: GYÉSZ) és Győr Szabályozási Tervét (továbbiakban SZT).
1. § (1) A GYÉSZ és a SZT hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére azzal, hogy
a) a teljes körűen szabályozott övezetekre nem vonatkoznak e rendelet 20. § -ának előírásai,
b) * az övezeti szabályokkal nem szabályozott területekre nem vonatkoznak a 22. § és IV-V. fejezet előírásai, valamint
c) * a rendelet hatálya nem terjed ki a győri 0270/25 és 0270/26 hrsz-ú, valamint az esetlegesen abból vagy azokból kialakuló ingatlanok területére.
(2) A GYÉSZ-t a 3. sz. mellékletben listázott szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos és más vonatkozó helyi előírások, valamint e rendelet és mellékletei szerint szabad.
2. § (1) A GYÉSZ az általános rendelkezéseken túl
a) a város egész területén érvényes helyi szabályok meghatározását,
b) a város egyes – az építési övezeteknél, övezeteknél nagyobb kiterjedésű – területeihez köthető, eltérő szabályok helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,
c) az építési övezetek és övezetek felhasználásának és az azokban történő építés feltételeinek, szabályainak a helyi sajátosságok alapján történő meg-határozását,
d) a közterületek, utak felhasználásának és az azokon történő építés feltét-eleinek, szabályainak a helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,
e) az értékvédelemmel,
f) a védőterületekkel,
g) az Étv. 17. §–a szerinti sajátos jogintézményekkel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírásokat
tartalmazza.
(2) A GYÉSZ mellékleteinek tartalma:
Fogalom meghatározások, *
Az OTÉK-ban nem szereplő településrendezési eszközök jelkulcsa,
A szabályozási tervek jóváhagyott tervlapjainak felsorolása,
Az övezeti jelek jelentése,
Belvárosi ingatlanok részletes építési előírásai,
Allergiát okozó növények felsorolása,
Az OTÉK előírásaitól a szakminisztérium hozzájárulását igénylő eltérések.
3. § (1) Az SZT tervlapjai az állami földmérési alaptérkép fedvényeként
a) a meglévő állapot szerinti és tervezett területlehatárolásokat, vonalakat és jeleket, továbbá
b) a lehatárolt területekhez, vonalakhoz és jelekhez kötődően
ba) kötelező szabályozási előírásokat és
bb) irányadó tervezői javaslatokat
tartalmaznak.
(2) * Az építési övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:
1. nagyvárosias lakóövezet (Ln),
2. kisvárosias lakóövezet (Lk),
3. kertvárosias lakóövezet I. (Lke-I),
4. kertvárosias lakóövezet II. (Lke-II),
5. falusias lakóövezet (Lf),
6. településközponti vegyes övezet (Vt),
7. központi vegyes övezet (Vk),
8. kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz),
9. jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet (Gipz),
10. egyéb ipari övezet (Gipe),
11. mezőgazdasági major övezet (Gmg),
12. üdülőházas övezet (Üü),
13. hétvégiházas övezet (Üh),
14. nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű, kereskedelmi célú különleges övezet (Kbe),
15. vásárok, kiállítások és kongresszusok különleges övezet (Kvk),
16. oktatási központ különleges övezet (Kok),
17. egészségügyi központ különleges övezet (Keg),
18. nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet (Ksp),
19. kutatás-fejlesztés célú különleges övezet (Kkf),
20. megújítható energiaforrások építményei különleges övezet (Kme),
21. állat- és növénykertek különleges övezet (Kák),
22. temetők különleges övezet (Kte),
23. nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek különleges övezete (Kbá),
24. honvédelmi és belbiztonsági különleges övezet (Kho),
25. hulladékkezelők és -lerakók különleges övezet (Khu),
26. közlekedési épületek különleges övezet (Kkö),
27. fürdő és rekreációs célú különleges övezet (Kfü),
28. művelődési központ különleges övezet (Kku),
29. egyházi központ különleges övezet (Kegy),
30. szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet (Kvi).
(3)
a) kötelező szabályozási előírások:
aa) építési övezetek és övezetek kódja, építési határvonal, építési hely, nem beépíthető terület, új épülettel nem beépíthető terület * építési vonal rajzos meghatározása,
ab) tervezett és megszűnő telekhatár,
ac) védett ingatlanok jelölése,
ad) beültetési kötelezettség és kötelező fásítás jelölése,
ae) gyűjtőutak és más, magasabb rendű utak tengelyvonalának jelölése,
af) árvízvédelmi töltések tengelyvonalának jelölése,
ag) bejáratok jelölt helye,
ah) egyéb szöveges utasítások;
b) irányadó tervezői javaslatok *
ba) megszüntetni és kialakítani javasolt telekhatárok jelölése,
bb) bontásra és megtartásra javasolt épületek jelölése,
bc) javasolt építési hely és javasolt építési vonal,
bd) nem városszerkezeti jelentőségű tervezett magánutak jelölése, *
A szabályozási tervek irányadó tartalma ajánlás, amely
a) a város fejlődésének későbbi szakaszában jóváhagyásra javasolt módosításokat készíti elő, illetve
b) a terv felhasználói számára ad olyan javaslatokat, amelyet a tervező az optimális fejlődés szempontjából kedvezőnek tart.
(4) Az SZT jelkulcsát az OTÉK 2. sz. melléklete, a GYÉSZ 1. és 3. sz. mellékletei tartalmazzák.
4. § * Az építés helyi rendjével kapcsolatos más helyi rendelet
a) a parkolásról,
b) a közterület-használatról,
c) az állattartásról,
d) a városkép védelméről,
e) az útépítési és közműépítési hozzájárulásról,
f) a hirdető- és reklámberendezések, valamint hirdetmények elhelyezéséről és szabályozásáról,
g) a településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról,
h) a településrendezési szerződések megkötésének szabályairól,
i) a zöldterületek fenntartásáról, védelméről és használatáról,
j) a helyi hulladékgazdálkodási tervről,
k) az építési tilalmakról,
l) az elővásárlási jogról és
m) a környezetvédelemről
szóló önkormányzati rendelet.
5. § (1) Nem tekinthető az OTÉK 45. §–a (1) bekezdésének * alkalmazása során „szükséges mértékűnek” az olyan, kizárólag a saját telken történő tereprendezés, feltöltés, amely azt a célt szolgálja, hogy a telken az egyébként engedélyezhetőnél – az eredeti terephez viszonyítottnál – magasabb épületet lehessen építeni (prizma, domb). E bekezdés alkalmazásában szükséges mértékűnek minősül a telek mély fekvése miatt szükséges feltöltés és a telek lejtős felszíne miatt szükséges tereprendezés.
(2) A terepkialakítás, építés eredményeképpen nem vezethető csapadékvíz a szomszédos építési telekre.
(3) A terven tengelyvonalával jelölt lokalizációs töltés építési telken fekvő részét elbontani vagy gyengíteni csak vízjogi engedély alapján lehet.
Azokon a telkeken végzett építési munka, amelyeken a lokalizációs töltés átvezet, befolyásolja az árvíz elleni védekezést, így a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a vízügyi hatóság is részt vesz szakhatóságként az eljárásban.
6. § (1) Az építési telek – OTÉK 33. §–ának 1. pontja * szerinti – megközelíthetőségét szolgáló, újonnan épülő utak teherbírásának, helyszínrajzi elrendezésének, hossz- és keresztmetszeti kialakításának meg kell felelnie a településrendezési terv szerinti fejlesztések megvalósulása esetén várható forgalomnak. *
(2) A közterületek kiépítése során az SZT-n nem jelölt zsákutca nem jöhet létre.
E bekezdés alkalmazásában nem zsákutca
a) a tömbhatáron álló saroktelek megosztásakor a teleklábnál kialakuló út (1. ábra) és
b) az olyan útszakasz, amely egy, az SZT-n szereplő,
ba) „Y” fordulóként használható csomópontban, vagy
bb) végfordulónak is használható útbővületben végződik (2. ábra).
(3) *
1. ábra: vastag vonal a tömbön belüli új telekosztást, a sötétített terület a kialakított leendő útterületet jelzi.
2. ábra: a sötétített terület az önálló szakaszként megvalósítható ütemet jelöli.
6/A. § * (1) A lakó szerepkörű övezetekben a Belváros városrész, Újváros műemléki jelentőségű területe kivételével új lakóépület építése esetén a szükséges számú parkolóhely biztosítása során az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 42. § (11) bekezdése nem alkalmazható.
(2) * A lakó szerepkörű övezetekben lakás rendeltetési egységenként, *
1 gépjármű, *
b) *
c) *
elhelyezése biztosítandó.
(3) A nettó 100 m2 alapterületet meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó funkciójú rendeltetési egységnek többszintes lakóépület földszintjén történő létesítése esetén parkolóhely kialakítása nem szükséges. A 100 m2 nettó alapterületet meghaladó kereskedelmi és szolgáltató funkciójú rendeltetési egységnél a (4) bekezdésben meghatározott módon biztosítandó az OTÉK előírásai szerint számolt gépjármű 50%-ának megfelelő számú parkolóhely, kivéve a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletet, ahol az OTÉK előírásai szerinti számú parkolóhely alakítandó ki.
(4) Az ingatlan parkolási mérlegében a ténylegesen kialakítandó parkolóhely száma egész számra való felfelé kerekítéssel határozandó meg.
(5) Ha építés, létesítés, bővítés (a továbbiakban együtt: építés) vagy rendeltetés-módosítás miatt parkolóhely elhelyezése szükséges és az (1) bekezdés kivételével a telek megközelíthetőségére, geometriai méretére vagy a már meglévő építmény építészeti adottságaira tekintettel a parkolóhely létesítése telken belül nem megoldható, akkor a parkolóhely a telekhatártól mért legfeljebb 500 m-es távolságon belül a külön rendeletben foglalt módon és eljárási szabályok szerint létesítendő.
(6) A Belváros területén a (3) bekezdésben nem szabályozott esetben a vegyes rendeltetésű épületben, ahol az önálló lakás rendeltetési egységek összes hasznos alapterülete meghaladja az egész épület összes hasznos alapterületének 50%-át, a földszinten vagy a földszint alatti szinten
a) a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket árusító 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet kivételével a kereskedelmi,
b) vendéglátó,
c) szolgáltató,
d) kulturális és közösségi szórakoztató,
e) igazgatási, vagy
f) iroda
önálló rendeltetési egységeknél az OTÉK 4. sz. mellékletében előírt parkolóhely 50%-a biztosítandó.
7. § (1) Győr beépítésre szánt területeit az OTÉK 8. §–ának (2) bekezdése * szerinti teljes közművesítettséggel kell kialakítani legkésőbb az épületek használatbavételéig a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel.
(2) Az üdülő- és hétvégiházas övezeteket legalább részleges közművesítettséggel * kell ellátni legkésőbb az általuk kiszolgált épületek használatbavételéig.
(3) A mezőgazdasági major övezetben csak mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (terménytárolót) tartalmazó építményeket vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is lehet létesíteni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken használati mód váltás is csak a létesítéssel azonos feltételekkel engedélyezhető.
(5) A (2) bekezdés szerinti területeken az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás vagy közüzemi szennyvízelvezetés kiépültéig épületek a kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásoknak megfelelően építhetők, vagy akár használati mód váltással is használhatók a kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó közművesítési feltételekkel.
8. § (1) Beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy más gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízkezelés legalább egyedi közművel biztosított legkésőbb az épület használatbavételekor.
(2) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is engedélyezhető a kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (terménytárolót) tartalmazó építmények létesítése.
(3) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás szempontjából hiányos közművesítettség mellett is engedélyezhető az olyan építés, amikor
a) a telken belüli összes létesítmény használata – ténylegesen vagy a tervezett használat alapján – évente 100 m3-nél kevesebb szennyvíz termelődésével jár, és
b) a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik, és
c) a tárolóból szippantott szennyvíz ártalmatlanítása igazoltan a kijelölt szennyvízleürítő helyre való szállítással történik.
(4) A kertes mezőgazdasági övezetben a közüzemi ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés- és tisztítás szempontjából hiányos közművesítettség is elfogadható, ha
a) az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható,
b) a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik,
c) a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása igazoltan a kijelölt szennyvízleürítő helyre való szállítással történik.
9. § (1) A meglévő és tervezett közcélú hálózatok és biztonsági övezetei számára közműterületen vagy közterületen kell helyet biztosítani, eltérő esetben a helyigényüket szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog bejegyzésével kell fenntartani.
(2) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél, a fásítási terv figyelembe vételével, mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A fejlesztési területeken egyidejűleg készülő tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket.
(3) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről gondoskodni kell.
(4) Vegyes területeken, valamint nagyvárosi és kisvárosi lakóterületen, illetve a velük határos utakon, közterületeken új közműveket légvezetéken vezetni tilos.
(5) Terepszint alatti építménnyel a talaj- és rétegvíz áramlás útját nem szabad lezárni, illetve az elvezetés műszaki megoldásáról gondoskodni kell.
(6) *
(7) Feleslegessé vált közműhálózatokat, közműlétesítményeket (kutakat) fel kell számolni, vagy szakszerűen úgy üzemen kívül helyezni, hogy későbbi ráépítés esetén semmilyen szennyeződést vagy baleseti kockázatot se jelentsenek.
10. § (1) Vezetékes ivóvízellátás csak a vezetékes szennyvízelvezetéssel vagy egyedi szennyvíztisztító közművel egy időben létesíthető.
(2) A részleges közművesítés keretében kiépülő egyedi szennyvíztisztítás hatásfokának olyannak kell lenni, hogy a tisztított szennyvíz akár élővizekbe bevezethető legyen. Az egyedi szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezéséről igazoltan gondoskodni kell.
(3) Egyedi közműberendezéssel ártalmatlanított, tisztított kommunális szennyvizet szikkasztani kizárólag külterületen és egyéb befogadó hiányában lehet.
(4) Olyan ingatlanon, amely – akár részben – felszíni vizek árvízvédelmi töltésétől, illetve töltés hiányában a felszíni vizek medrétől számított 100 méteren belül van, az épületek létesítési feltétele legalább a részleges közművesítettségnek megfelelő, legkésőbb a használatbavételig kiépülő szennyvízkezelés. A 100 méteres távolságot a töltés, illetve töltés hiányában a meder földmérési alaptérképen szereplő ingatlanhatárától kell számítani.
(5) Győr beépítésre szánt területein, telken belül kizárólag elválasztott rendszerű csatorna létesíthető az OTÉK 77. §–ának (2) bekezdésében írt * eset kivételével.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépjármű behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az vízvisszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.
a) Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az vízvisszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.
b) Egy telekhez, egy utcai telekhatáron, a gépjármű és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve létesíthető áteresz
ba) összes hossza legfeljebb a telekhatár hosszának egynegyede szélességű, de legalább 3,5 méter széles lehet,
bb) egyenként 3,5 méternél szélesebb nem lehet.
c) Az áteresz kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a behajtó felszínéről és 10 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély.
d) A nyílt árok fenekét és legalább 50 cm magasságig, az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A talajminőség függvényében 1–3%-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.
(7) -
(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A vízrendezés miatt szükséges tereprendezést a csapadékvíz-elvezetés részeként úgy kell elvégezni, hogy pangó vizes medencék ne keletkezzenek.
11. § (1) Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron kell a közvilágítás lámpatesteit is elhelyezni.
(2) Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.
(3) Szélerőműveket csak a megújítható energiaforrások építményei különleges övezetben (Kme) és általános mezőgazdasági övezetben (Má) szabad elhelyezni.
(4) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett egyedi szabályozókat – lehetőség szerint – felszín alatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkeken növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.
(5) Új távhő- és földgázvezetéket fektetni közterületen és telken belül is csak felszín alatti elhelyezéssel szabad.
12. § (1) Levegőterhelést okozó létesítmény csak akkor létesíthető, ha védelmi övezete nem korlátozza a saját és más övezetek területének megengedhető hasznosítását. *
(2) A város közigazgatási területén kellemetlen szagot, bűzt okozó, új, gazdasági célú, termelő, szolgáltató vagy raktározó tevékenységet szolgáló építmény nem helyezhető el, kivéve a közműveknek, közszolgáltatásoknak a település és térsége ellátásához szükséges létesítményeit, továbbá a jogszabályoknak megfelelő állattartás létesítményeit.
(3) Mezőgazdasági rendeltetésű terület a belterület határától mért
a) 1000 m távolságon belül szennyvízzel nem öntözhető,
b) 500 m távolságon belül szerves trágyázást folytatni csak oly módon lehet, hogy a trágya termőföldre kihelyezését követően azt haladéktalanul, teljes takarást eredményező módon a földbe kell juttatni.
(4) A közigazgatási terület egyes légszennyezettségi kategóriákba tartozó térségeinek * lehatárolását az SZT „1.3.B.4. Légszennyezettségi területi besorolások” című tervlapja tartalmazza.
(5) * Kandó Kálmán út, Bécs-Budapest vasútvonal, tervezett keleti tehermentesítő út, Audi északi elkerülő út, 1. számú főút által határolt területen belül meglévő építmény, épület rendeltetésváltozása, új épület, építmény építése, ami a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 2. §–a alapján illékony szerves vegyület (VOC) további kibocsátásával jár nem telepíthető, kivéve a meglévő építményen belüli korszerűsítéssel járó technológia telepítést, valamint a közhasználatú építményt.
13. § (1) Új funkció volt iparterületen vagy katonai célra használt területen való megvalósítása előtt a terület talaj- és talajvíz-szennyezettségét meg kell vizsgálni, és ha szükséges, a szennyezett talajt a területről a szakhatósági előírások figyelembevételével el kell távolítani. A telken, illetőleg a szomszédos közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. A hulladékká vált szennyezett talajt csak megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodóval szabad ártalmatlaníttatni.
(2) A város közigazgatási területén a feltöltés anyagában (bármely feltöltés esetén) a szemcse térfogata nem lehet nagyobb 2 köbdeciméternél.
(3) A nem teherbíró feltöltés tömörsége is legalább 80%-os legyen és biztosított legyen a legalább 20 cm-es humusztakarás.
(4) Az SZT „1.3.A.B. Szennyezett talajú, mentesítendő területek” című tervlapján jelölt szennyezett talajú területeken a telkek beépítését csak a terület kármentesítését követően lehet elkezdeni.
(5) A kármentesített területeken, illetve a korábban szennyezett területeken a környezetvédelmi hatóság előírásai szerinti monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni.
14. § (1) A város közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek során
a) a felszín alatti vizek állapota szempontjából a „fokozottan érzékeny”, *
b) az üzemelő és távlati ivóvízbázisok – külön jogszabály szerint – kijelölt, ill. előzetesen lehatárolt belső, külső és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületein a „kiemelten érzékeny”
területekre vonatkozó határértékek teljesülnek, *
(2) A csatornázott területeken új létesítmény keletkező szennyvizeit a csatornahálózatba kell vezetni. A bővítésre kerülő, vagy módosuló rendeltetésű létesítmény szennyvizeit is be kell vezetni a meglévő csatornahálózatba.
(3) Használt és tisztított szennyvizek az „általános vízminőség-védelmi területi kategóriára” * vonatkozó határértékek teljesülése esetén vezethetők élővízfolyásba, befogadóba, felszíni csapadékvíz-elvezető árokba. Csak szénhidrogén leválasztó és hordalékfogó műtárgyon kezelt, útburkolaton keletkezett felszíni vizek vezethetőek csapadékvíz-elvezető csatornába. *
(4) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő vízgyűjtő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.
(5) Közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények a hullámtéren csak az SZT-n jelölt építési helyen helyezhetők el. *
(6) Viziállások, valamint úszóműállások és úszóműves kikötőhelyek létesítése csak az SZT 1.3.A.7.2. számú terven meghatározott helyen történhet.
15. § (1) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek és csendes övezetek kijelölését az SZT „1.3.B.5. Zaj- és rezgés elleni védelmi szempontból fokozottan védett- és csendes övezetek” című tervlap tartalmazza.
(2) Új, környezeti zaj ellen védelmet igénylő létesítmények, intézmények (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola, kórház stb.) olyan területeken létesíthetők, ahol környezetükben a csendes övezet feltételei biztosíthatók, létesítésükkel egy időben körülöttük csendes övezet jelölendő ki.
16. § Veszélyes vagy radioaktív hulladékot Győrben tilos lerakni.
17. § *
18. § Szálláshely céljára lakókocsit és üdülősátrat felállítani csak az üdülőterületeken és Szentiván, Ménfőcsanak, Pinnyéd, Kisbácsa, Bácsa településrészek falusias lakóterület szerepkörű építési övezeteiben lehet az OTÉK 43. §–a előírásainak betartásával.
19. § (1) Sátrat, (lakó)kocsit és más ideiglenes jellegű építményt kiállítási tárgyként és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama alatt) az övezet rendeltetésének megfelelően lehet elhelyezni évente összességében 60 napnál nem hosszabb időtartamra, ha építési helyét az SZT kifejezetten nem tartalmazza.
(2) Konténert vagy más ideiglenes használatra szánt építményt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a város beépítésre szánt részein felvonulási célra, az épülő építmény használatbavételéig, vagy közterületen, határozott időre szóló közterület-használati bérleti szerződéssel lehet elhelyezni, létesíteni.
(3) Konténer vagy más ideiglenes használatra szánt építmény rendezvények alkalmával is elhelyezhető beépítésre szánt területen, vagy közterületen határozott időre szóló közterület-használati bérleti szerződéssel, ha a rendezvény időtartama nem haladja meg egyfolytában a 45 napot, egész évben összesen a 90 napot.
(4) Az (2) és (3) bekezdésben foglalt előírások nem vonatkoznak a hulladékgyűjtő konténerekre.
(5) A terület rendeltetésének megfelelően – részben vagy egészben – még fel nem használt, vagy be nem épített, beépítésre szánt területen a terület szabályozási tervben maghatározott övezetei besorolásától eltérő -; a települési önkormányzat helyi feladatát képező közszolgáltatás rendeltetésű, nem zavaró hatású, ideiglenes építmény elhelyezhető az egyéb építési övezeti előírások betartása mellett legfeljebb öt év időtartamra.
(6) * A közterület-burkolt köztér (KTb) és közterület-fásított köztér (KTf) területeken kereskedelmi és vendéglátó építmény ideiglenes jelleggel, legfeljebb hat hónapra elhelyezhető közterület-használati bérleti szerződéssel.
20. § (1) Az SZT-n nem szabályozott területeken e § rendelkezéseit is figyelembe véve lehet a környezethez illeszkedő telekalakításokra és építési munkákra építésügyi hatósági engedélyeket adni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor figyelemmel kell lenni az ingatlannak helyet adó kialakult, vagy tervezett telektömb, utca karakterére, az utcaszomszédságban lévő beépített ingatlanok rendeltetésére, beépítési módjára, beépítettségére, zöldfelületi jellemzőire, épület- és telekméreteire.
(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor nem tekinthető illeszkedőnek:
a) nem beépített telektömbben vagy övezetben építési telek kialakítása,
b) lakóterületen zárt beépítési mód kivételével a telektömbben meglévőnél, vagy ha a telektömb övezetekre van osztva, akkor az övezetben meglévőnél nagyobb telek kialakítása,
c) az olyan rendeltetés, amelyhez hasonló sem a teleknek helyet adó telektömbben, sem a telek homlokvonalával határos utcának a hasonló karakterű szakaszán nem fordul elő,
d) az olyan épület építése, amelyhez hasonló magasságú sem a teleknek helyet adó telektömb-, sem a telek homlokvonalával határos utcának a hasonló karakterű szakaszán nem fordul elő,
e) az utca hasonló karakterű szakaszán egyértelműen kialakult utcai építési vonal és az utcai telekhatár közötti telekrész (előkert) beépítése.
(4) Túlnyomórészt lakófunkciójú telektömbben történő építés esetén – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – nem tekinthető illeszkedőnek:
c) telektömbben meglévőnél, vagy ha a telektömb övezetekre van osztva, akkor az övezetben meglévőnél kisebb telek kialakítása,
d) legfeljebb kettő lakást tartalmazó épület kivételével az az épület, amelyben több rendeltetési egység van, mint a hasonló méretű telkeken lévő épületekben
da) a telektömb hasonló karakterű részén, vagy ha a telektömb övezetekre van osztva, akkor az övezetben, vagy
db) telek homlokvonalával határos utcának hasonló karakterű szakaszán;
e) nem kiegészítő épület építése a telek azon a részén, ahol – a telektömb hasonló karakterű telkein – a gazdasági, illetve kiegészítő épületek vannak;
f) a meglévő beépítések többségétől kiugróan eltérő karakterű beépítés mintaként történő figyelembe vétele.
(5) E § alkalmazásában:
a) Hasonló rendeltetésként kell értékelni a rendeltetések azonos gyűjtőfogalmához való tartozást (például: oktatási, kiskereskedelmi, üzemi, lakó, egészségügyi rendeltetés).
b) A karakter a városépítészeti környezet, az épület jellegzetességeinek összessége beleértve az útterület szélességét és a légtérarányt, a beépítés sűrűségét és módját, az épületek tömeg- és homlokzatformálását, a zöldfelületek kialakítását.
c) Hasonló méretűek azok a telkek, amelynek területe ± 25%-nál nagyobb mértékben nem tér egymástól.
d) Hasonló magasságú – a tetőtéri szint figyelembe vétele nélkül – az azonos szintszámú épület.
(6)
a) Az új telekalakítás eredményeképpen kialakított telkek mélysége nem lehet kisebb a tömbben meglévő legkisebb telekmélységnél, szélessége a legkisebb telekszélességnél.
b) Olyan telektömbökben, ahol a tömb átlagos mélysége meghaladja a legkisebb telekmélység négyszeresét, ott a tömb szélső telkére tervezett új beépítés tegye lehetővé a tömbbelső önálló megközelítésének jövőbeni lehetőségét legalább 9 m széles üres terület biztosításával. Ezt a lehetőséget a telekláb mentén, a szomszédos telkek későbbi feltárhatóságának figyelembe vételével kell biztosítani. (3. ábra)
3. ábra: A telekláb menti üres terület biztosítása
(7) A tervezett épület telken belüli helye nem térhet el a telektömbben, vagy ha a telektömb övezetekre v an osztva, akkor az övezetben kialakultaktól, kivéve a 101. § (18) bekezdésében foglaltakat.
(8)
a) Az épületek szintszáma (a tetőtéri szinteket is teljes szintnek számítva) legfeljebb eggyel lehet több az övezet azonos utcafrontján lévő épületek szintszámának átlagánál, illetve a közvetlen szomszédoknál, de nem haladhatja meg az övezet azonos utcafrontján előforduló legnagyobb szintszámot. E rendelkezés alkalmazása során nem kell önálló szintként figyelembe venni a tervezett, önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó második tetőtéri szintet, ha a tetőgerincre merőlegesen, a padlóvonala síkjában mért szélessége nem nagyobb 7 méternél.
b) * Az a) pont rendelkezéseitől eltérően, olyan utcaszakaszon, ahol a tömb intenzívebb átépítése már az építési telkek többségén megtörtént (elsősorban a Belváros nem műemléki jelentőségű területén), megengedhető, ha a tervezett épület épületmagassága csak az egyik szomszédjának utcai homlokzat építménymagasságához igazodik. Ilyen esetben, ha ez a szomszéd egy közel azonos utcai homlokzatmagasságú (OTÉK szerinti F/L értékű) épületsor része, megengedhető ennek a szomszédnak az utcai homlokzat magasságával legfeljebb azonos építmény magasságú épület létesítése a szintek számának további korlátozása nélkül, azonban az esetleges második tetőtéri szint ez esetben is kizárólag az a) pont előírásai szerint használható.
21. § (1) * Kivételesen – építészeti hangsúly létrehozása érdekében, az adott városépítészeti körülmények mérlegelésével, a tervezett épület vagy épületegyüttes részeként – torony jellegű építmény létesítése engedélyezhető, a tervezett épület beépített alapterületéhez viszonyított 10%-nál nem nagyobb alapterülettel. A torony magassága az övezeti előírás szerinti épületmagasság számításánál – lakóépületek kivételével – figyelmen kívül hagyható, de az esetleges, nem az övezeti előírásban szereplő magassági korlátozásokat (pl. repülési sík) ilyen esetben is figyelembe kell venni.
(2) * A hírközlési területen kívül önálló toronyépítmény kizárólag településrendezési szerződés alapján engedélyezhető a beépítésre szánt területen.
(3) A környezet kedvező látványának, megjelenésének védelme érdekében:
a) Önálló kémény kizárólag ipari-, mezőgazdasági major-, kutatás-fejlesztés célú különleges-, nyersanyaglelőhelyek telkeinek, építményeinek különleges-, honvédelmi- és belbiztonsági különleges-, hulladékkezelők és -lerakók különleges övezetekben helyezhető el. A felsorolt övezeteken kívül az épület tetősíkjából 3 métert meghaladóan kiemelkedő kémény kizárólag más fűtési mód hiányában – műszaki szükségességből – létesíthető, kivéve eltérő magasságú épületek csatlakozásakor, ha a kémény a magasabb szomszédos tűzfalhoz csatlakozik, amely esetben a szomszéd épület tetősíkjától kell a legfeljebb 3 métert betartani.
b) A technikai infrastruktúrák (közszolgáltatások) működtetéséhez technológiai okokból szükséges építmény (például: transzformátorház, szivattyúház, stb.) az építési helyen kívül is elhelyezhető, ha:
ba) tömege nem meghatározó a telek beépítéséhez képest (<10%),
bb) működése nem okoz a környezetre előírt határértéket meghaladó környezeti terhelést.
(4) Kiegészítő épület legfeljebb egy hasznos építményszintet tartalmazhat.
(5) A magánúttal feltárt telkeken az épületeket az út felöl homlokzattal kell kialakítani és – más rendelkezés hiányában – előkerttel kell elhelyezni.
22. § * (1) Az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő (rehabilitációra kijelölt) területeket az SZT „1.3.7. – Újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek” című tervlapja tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken a szabályozási tervben foglaltak végrehajtásának költségei a terület tulajdonosait terhelik.
(3) Az utak és közművek kiépítésére, az önkormányzat és az érintett ingatlanok tulajdonosai között kötendő megállapodásra külön önkormányzati rendeletek szabályai irányadók.
(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken a beépíthetőség feltétele a telkek építési telekké vagy telekké történő alakítása, az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő – újraosztásával.
23. § (1) *
(2) * A Belváros területén az épületek minden egyes homlokzata önmagában is kielégíti a megengedett épületmagasságra vonatkozó előírást. A „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ban meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.
(3) * A Belváros műemléki védelem alatt álló ingatlanjain, illetve műemléki környezetükben a ténylegesen meglévő elő-, oldal- és hátsókertet kell az előírt elő-, oldal- és hátsókertnek tekinteni, ha a meglévő kisebb, mint az OTÉK 35. §–ában előírt érték. Ilyen esetben a meglévő épületmagasságok nem növelhetők.
(4) *
(5) A Belváros területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát próba-, illetve megelőző feltáráshoz kell kötni, ez alól a meglévő közműárkokban végzett vezetékcsere lehet kivétel.
(6) * A régészeti értékek védelme miatt nem lehet mélygarázst építeni a Széchenyi téren és a Gutenberg téren.
(7) A Belváros műemléki jelentőségű területen kívüli részén is őrizni kell a kialakult telekszerkezetet. Ennek megfelelően telekösszevonásokat, illetve telekcsoport újraosztását csak a keretes beépítésű tömbökben a közös udvar kialakulása érdekében lehet végezni az SZT-n nem jelölt helyeken. Az összevont belső udvarú tömbökben az új beépítések tagolásának követnie kell az eredeti telekszerkezetet.
(8) * Ha a telek megengedett épületmagasságát az övezeti szabály „T” betűvel szabályozza, akkor a GYÉSZ 20. §-ában meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.
(9) * A beépítésre nem szánt közlekedési területek közül a közlekedési-sétáló utca övezetben (KÖs) és a közúti közlekedési övezetben (KÖu), valamint a beépítésre nem szánt különleges területek közül a közterület-burkolt köztér övezetben (KTb) és a közterület-fásított köztér övezetben (KTf) épületek elhelyezése, átalakítása, bővítése a településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló rendelet alapján engedélyezhető.
(10) * Udvar területe egy épületszinttel a terepszint felett abban az esetben építhető be, ha lakás az újonnan létesülő zárófödém síkja alatt nem helyezkedik el és
a) az udvart a saját telken lévő épületszárnyak teljesen körbeveszik vagy
b) az udvart a saját és a szomszédos telkek határain lévő épületszárnyak teljesen körbeveszik és a beépítéshez az adott épületszárnnyal érintett szomszédos telek ingatlanának tulajdonosa hozzájárulását adta.
(10a) * Az udvar beépítés csak egy szintes lehet, amelynek épületmagasságaként értelmezendő az udvart körülzáró meglévő épület első emeletének legalacsonyabb padlószintje. Az új beépítés zárófödéme emberi tartózkodásra alkalmas intenzív tetőkertként, legalább 50 cm földtakarással alakítandó ki.
(11) * Udvar üvegezett vagy egyéb átlátszó szerkezettel való lefedése megengedett, ha:
a) a lefedés alá nyíló szinteken lakás rendeltetésű egység nem helyezkedik el,
b) az udvaron meglévő, megőrzésre érdemes fa vagy fás szárú növényzet nem található, vagy annak megfelelő megtartása és védelme biztosítható, és
c) * az épület udvari homlokzati architektúrája azt lehetővé teszi és nem jár építészeti érték (burkolat, épületdísz, karakteres építészeti elem) megsemmisülésével, és
d) * az udvaron épület nem kerül elhelyezésre.
(12) * Udvar lefedés esetén az érintett ingatlan maximális beépíthetősége a lefedett udvar mértékével növelhető.
(13) * A Teleki László utca Szent István út és Bajcsy-Zsilinszky utca közötti szakaszán egy vagy több parkolóépítményben összesen 300 db parkoló alakítható ki.
24. § * (1) * Újvárosnak az SZT „1.3.B.1. Kulturális örökség védelem” című tervlapon jelölt „műemlék jelentőségű” területén a kialakult telekszerkezet és beépítés védelmére - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az építési telkek megengedett legnagyobb beépítettsége a telek területétől függően legfeljebb a következő lehet:
a) 90% 200 m2 teleknagyság alatt,
b) 75% 200-300 m2 teleknagyság esetén,
c) 50% 300-500 m2 teleknagyság esetén valamint
d) 35% 500 m2 teleknagyság felett.
(2) Újváros területén a „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ban meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.
25. § (1) Sárás volt üdülőterületen a falusias lakóterületi szerepkörre megengedett épületek mellett továbbra is létesíthetők legfeljebb egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépületek.
(2) A területen létesíthető épületek között lakóépület esetén telkenként csak egy, egylakásos lakóépület építésére vagy használati mód változással való kialakítására adható engedély.
26. § Az Ipari Park területén az előkertek mérete – az SZT-n az építési hely határával máshogyan jelölt helyek kivételével – minimum 8 m, a 6 méternél magasabb épületeknél minimum 12,50 m. *
26/A. § * A keleti tehermentesítő út nyomvonalán a közúti közlekedési övezet határai 6 méterrel elmozdíthatóak.
27. § (1) Megengedhető az SZT-n jelölt építési hellyel körbevett területen belül a zöldfelületnek az épületek utcai oldali csatlakozó terepszintjénél legfeljebb egy szinttel magasabban fekvő, tetőkertként való kialakítása, ha alatta legfeljebb egy kizárólag teremgarázst tartalmazó épületrész van. Az így kialakított teremgarázs fölött más építmény nem létesíthető.
(2) A terület ütemes átépítése során a meglévő építmények a Gipe övezetek előírásainak keretein belül tovább működtethetők, ha működésük a már felépített lakóépületekre nincs a lakóterületekre megengedett határértékeket meghaladó környezetszennyező hatással.
27/A. § * Kiskút városrendezési körzetnek a Nagysándor József utcától délre eső része
A Nagysándor József utca Iparcsatornáig vezetett meghosszabbításától a Kiskúti út Iparcsatornáig tervezett meghosszabbításáig tartó tervezett kiszolgáló út az SZT-en nem közlekedési célú közterület-zöldfelület jellel jelölt részének legalább 65%-a zöldfelületként, háromszintes növényzettel fedetten alakítandó ki.
27/B. § * A „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ban meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.
28. § (1) Az 1.3.1. Szabályozási tervlapokon lévő övezeti kódok jelentése tartalmazza az egyes építési övezetekre és övezetekre érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokat.
(2) Az övezeti kód övezeti sorszámból és övezeti jelből áll.
(3) Az övezeti kódoknak megfelelő létesítmények csak akkor valósíthatók meg, tevékenységek csak akkor gyakorolhatók, ha azt az adott területre vonatkozó egyéb korlátozások is lehetővé teszik (védősávok, védőterületek, értékvédelmi előírások, stb.).
29. § (1) Az övezeti kód első része az övezetek egyedi azonosító száma; az övezeti sorszám.
(2) Az övezeti sorszám utáni csillag arra utal, hogy a GYÉSZ V. fejezete az övezetre vonatkozó – az övezeti jel jelentésénél részletesebb – előírásokat tartalmaz.
30. § (1) Az övezeti kód második része az övezeti jel.
(2) Az övezeti jel tartalmazza
a) az építési övezet, illetve övezet szerepkörét, és további
b) építési övezetek esetén legfeljebb 22,
c) övezetek esetén legfeljebb 14
betűből, vagy betűcsoportból és számból, valamint az ezeket elválasztó jelekből áll.
(3) Az övezeti jel egyes részeinek jelentését a GYÉSZ 4. sz. melléklete mutatja be.
a) Az építési övezeti jel
aa) első, legfeljebb 7 karakterből, illetve betűcsoportból és elválasztó jelekből álló csoportja a telek használatának intenzitásával és beépítési módjával kapcsolatos,
ab) a második, legfeljebb 8 karakterből és elválasztó jelekből álló csoport a telken elhelyezhető épület magasságára és szintszámára vonatkozó,
ac) a harmadik legfeljebb 7 karakterből és elválasztó jelekből álló csoport a kialakítható telkek méretére vonatkozó
értékeket, szabályokat határoz meg.
b) Az övezeti jel
ba) első, legfeljebb 7 karakterből, illetve betűcsoportból és elválasztó jelekből álló csoportja a telek használatának intenzitásával kapcsolatos,
bb) a második, legfeljebb 3 karakterből álló csoport a telken elhelyezhető épület magasságára vonatkozó,
bc) a harmadik legfeljebb 4 karakterből álló csoport a beépíthető telkek területére vonatkozó
értékeket, szabályokat határoz meg.
(4) Az övezeti jelben – a beépítési módot meghatározó 3. karakteren illetve karaktercsoporton kívül – általában az egyes mutatókat közvetlenül meghatározó számok állnak, azonban rendkívüli esetben „K”, „F” vagy „G” betűk is állhatnak.
a) Ha az övezeti jelben – a szerepkör mutatójának kivételével – bármelyik övezeti mutató helyén „K” betű szerepel, akkor azon mutató értékét a kialakult környezethez való alkalmazkodás érdekében, e fejezetben részletezett szabályok szerint kell meghatározni.
b) Ha az általános mezőgazdasági övezet övezeti jelében a legnagyobb megengedett beépítésre vagy a megengedett legkisebb beépíthető telekméretre vonatkozó értékek helyén „F” betű áll, akkor az adott paraméter tekintetében a 78. § előírásait kell alkalmazni, mivel értékük függ a terület művelési ágától is.
c) * Ha az övezeti jelben a beépítettségre vagy az épületmagasságra vonatkozó mutató helyén „G” betű szerepel, akkor azon mutató értékét a jelen rendeletnek arra a városrészre, városrendezési körzetre vonatkozó, részletesebb szabályai határozzák meg.
31. § (1) Az építési övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.
(2) * Az építési övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:
1. nagyvárosias lakóövezet (Ln),
2. kisvárosias lakóövezet (Lk),
3. kertvárosias lakóövezet I. (Lke-I),
4. kertvárosias lakóövezet II. (Lke-II),
5. falusias lakóövezet (Lf),
6. településközponti vegyes övezet (Vt),
7. központi vegyes övezet (Vk),
8. kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz),
9. jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet (Gipz),
10. egyéb ipari övezet (Gipe),
11. mezőgazdasági major övezet (Gmg),
12. üdülőházas övezet (Üü),
13. hétvégiházas övezet (Üh),
14. nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű, kereskedelmi célú különleges övezet (Kbe),
15. vásárok, kiállítások és kongresszusok különleges övezet (Kvk),
16. oktatási központ különleges övezet (Kok),
17. egészségügyi központ különleges övezet (Keg),
18. nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet (Ksp),
19. kutatás-fejlesztés célú különleges övezet (Kkf),
20. megújítható energiaforrások építményei különleges övezet (Kme),
21. állat- és növénykertek különleges övezet (Kák),
22. temetők különleges övezet (Kte),
23. nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek különleges övezete (Kbá),
24. honvédelmi és belbiztonsági különleges övezet (Kho),
25. hulladékkezelők és -lerakók különleges övezet (Khu),
26. közlekedési épületek különleges övezet (Kkö),
27. fürdő és rekreációs célú különleges övezet (Kfü),
28. művelődési központ különleges övezet (Kku),
29. egyházi központ különleges övezet (Kegy),
30. * szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet (Kvi),
31. * jelentős zöldfelületű intézményterület különleges övezet (Kiz), valamint
32. * üzemanyagtöltő állomás különleges övezet (Küz),
33. * különleges ipari, hulladékgazdálkodási övezet (Kgip,hu).
32. § (1) Az építési telkek beépítetlen részén is kizárólag az engedélyezhető építmény rendeltetéséhez tartozó tevékenység végezhető.
(2) Még nem beépített telken sem végezhető olyan tevékenység, amelyet szolgáló építmény az övezetben nem lenne engedélyezhető.
(3) Kiegészítő épület kizárólag kertvárosias, falusias, továbbá üdülő-, hétvégiházas övezetben helyezhető el a kiegészítő épületként épített gépkocsitároló kivételével, amely kisvárosias lakóövezetben is elhelyezhető.
(4) Ha a telek egy része közhasználatra átengedett út, járda vagy parkoló, akkor ezt a részt a telekkihasználtság, beépítettség, zöldfelületi hányad meghatározásánál burkolt felületként kell figyelembe venni.
(5) * Épület terepszint alatti része kizárólag gépjárműtárolás és a gépjárműtárolóhoz kapcsolódó kiegészítő funkciók céljából alakítható ki az építési telek teljes területén, így az építési határvonalon kívül is, amennyiben az OTÉK 31. § előírásai teljesülnek, kivéve az oldalhatáros beépítési mód esetén az oldalkert területét.
(6) * Az (5) bekezdés alkalmazása esetén az épületmagasság megállapítása során rendezett terepnek az épület terepszint alatti részének kialakítását megelőző eredeti terepszint tekintendő.
33. § (1) * Lakóövezetben
a) a megengedett kiegészítő épületen kívül egy épület helyezhető el az egyes övezetekben megengedett rendeltetéssel. Kivétel akkor tehető, ha
aa) azt e rendelet egyéb előírása,
ab) az SZT az építési hely vagy építési hely határának rajzos feltüntetésével kifejezetten tartalmazza, vagy
ac) az övezet beépítési módja telepszerű (T), valamint
b) a megengedett épületben elhelyezhető rendeltetési egységek vegyes rendeltetésű épületben is megvalósíthatóak az a) pont figyelembevételével, valamint az övezetre vonatkozó egyéb előírások keretein belül. Ilyen esetben azonban a falusias és a kertvárosias lakóövezetben a nem lakás funkciójú hasznos alapterület nem lehet nagyobb a lakásfunkciójú területnél.
(2)
a) Az SZT „1.3.D. Lakópihenő övezetek” című tervlapon lakó-pihenő övezetként * jelölt lakóövezetekben nem engedélyezhető
aa) nagy áruszállítási vonzattal járó 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű, ipari vagy mezőgazdasági üzemek, létesítmények,
ab) bölcsőde, óvoda és általános iskola, alapfokú szociális és egészségügyi intézmény kivételével közintézmények és
ac) nagy forgalmú, 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű, kereskedelmi intézmények
építése vagy – használati mód változással – működése.
b) Az a) pont alkalmazásában nagy áruforgalmúnak, nagy forgalmúnak minősül legalább az a létesítmény, az a használat, amelynek teherforgalmát 5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek bonyolítják.
(3) Az elsődlegestől eltérő, de megengedett rendeltetésű épület (például gazdasági célú épület) is kizárólag a környező épületek méreteihez, kialakításához illeszkedve létesíthető. *
(4) Lakóterületen zavarónak kell tekinteni az olyan gazdasági tevékenységet, amely
a) szabadtéri tárolással jár,
b) működése során közvetlenül a szabadba nyíló nyílászáróval összekötött helyiségben – akár alkalomszerűen – 85 dB A hangnyomásszintet (LAD) * okozó tevékenységet végeznek,
c) mérgező, bűzt keltő anyagot, vagy a háztartásban szokásosnál nagyobb mennyiségű oldószertartalmú anyagot használnak, dolgoznak fel vagy állítanak elő.
(5) A már beépített telken folytatott építési tevékenység során – bontást követően is – megtartható az övezetben megengedettnél nagyobb, meglévő, vagy az építés érdekében elbontott épület lakásszáma a többi övezeti előírás keretei között.
(6) *
34. § (1) A nagyvárosias lakóövezet nagy laksűrűségű terület, amely a (4) bekezdésben foglalt kivétellel telkenként egy, elsősorban több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület elhelyezésére szolgál.
(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló
a) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) szolgáltató épület,
c) vendéglátó épület,
d) sportépítmény,
e) egyházi épület,
f) művelődési épület,
g) oktatási épület,
h) egészségügyi épület,
i) szociális épület.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) szálláshely szolgáltató épület,
b) igazgatási épület,
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény,
d) többszintes parkolóház és
e) többszintes parkolóházhoz kapcsolódóan üzemanyagtöltő.
(4) A telepszerű (T) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen
a) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
b) kiegészítő épület.
35. § (1) A kisvárosias lakóövezet közepes laksűrűségű terület, amely a (4) bekezdésben foglalt kivétellel telkenként egy, elsősorban több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül gépkocsi tároló célú kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.
(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló
a) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) szolgáltató épület,
c) vendéglátó épület,
d) sportépítmény,
e) egyházi épület,
f) művelődési épület,
g) oktatási épület,
h) egészségügyi épület,
i) szociális épület.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését akkor elhelyezhető a területen:
a) szálláshely szolgáltató épület,
b) * igazgatási épület vagy
c) * termelő kertészeti építmény.
d) *
e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, legfeljebb 1000 m2 összes hasznos alapterületű gazdasági építmény.
(4) * A telepszerű (T) és csoportházas (C) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
36. § * (1) A kertvárosias lakóövezet I. kis lakósűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy lakást és egy egyéb rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló egy, legfeljebb 400 m2 összes hasznos alapterületű épületben
a) kiskereskedelmi rendeltetési egység,
b) szolgáltató rendeltetési egység,
c) vendéglátó rendeltetési egység,
d) egyházi rendeltetési egység,
e) művelődési rendeltetési egység,
f) oktatási rendeltetési egység,
g) egészségügyi rendeltetési egység,
h) szociális rendeltetési egység,
i) helyi igazgatási célú rendeltetési egység,
j) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló rendeltetési egység
k) sportcélú rendeltetési egység vagy
l) nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetési egység.
(3) Nem helyezhető el az övezetben:
a) szálláshely szolgáltató épület és
b) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
36/B. § * (1) A kertvárosias lakóövezet II. kis laksűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy lakást és egy egyéb rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló egy, legfeljebb 400 m2 összes hasznos alapterületű épületben
a) kiskereskedelmi rendeltetési egység,
b) szolgáltató rendeltetési egység,
c) vendéglátó rendeltetési egység és
d) egyházi rendeltetési egység,
e) művelődési rendeltetési egység,
f) oktatási rendeltetési egység,
g) egészségügyi rendeltetési egység,
h) szociális rendeltetési egység,
i) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló rendeltetési egység vagy
j) sportcélú rendeltetési egység.
(3) Az övezetben nem helyezhető el:
a) szálláshely szolgáltató épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület és
c) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
37. § * (1) A falusias lakóövezet kis laksűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy lakást és egy egyéb rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló egy, legfeljebb 400 m2 összes hasznos alapterületű épületben
a) mező- és erdőgazdasági (üzemi) rendeltetési egység,
b) kiskereskedelmi rendeltetési egység,
c) szolgáltató rendeltetési egység,
d) vendéglátó rendeltetési egység,
e) egyházi rendeltetési egység,
f) művelődési rendeltetési egység,
g) oktatási rendeltetési egység,
h) egészségügyi rendeltetési egység,
i) szociális rendeltetési egység,
j) helyi igazgatási célú rendeltetési egység,
k) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló rendeltetési egység,
l) sportcélú rendeltetési egység vagy
m) nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetési egység.
(3) A közhasználatú építmény kivételével a területen csak akkor lehet az utcai beépítési vonal mögött 18 méternél mélyebben 4,80 méternél magasabb épületmagasságú épületrészt építeni, ha az SZT annak építési helyét jelöli.
(4) Az övezetben nem helyezhető el:
a) szálláshely szolgáltató épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület és
c) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
38. § * (1) A településközpont vegyes övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló
a) lakóépület,
b) a lakófunkciót nem zavaró
ba) igazgatási épület,
bb) művelődési épület,
bc) szolgáltató épület,
bd) vendéglátó épület,
be) szálláshely szolgáltató épület vagy
bf) egyházi épület,
c) helyi települési szintű
ca) legfeljebb 10.000 m2 hasznos szintterületű kiskereskedelmi épület,
cb) oktatási épület,
cc) egészségügyi épület,
cd) szociális épület vagy
ce) sportépítmény,
d) parkolóház vagy
e) a parkolóházon belül üzemanyagtöltő
elhelyezésére szolgál.
(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény vagy
b) egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
(3) A területen a közterület felőli oldalon telkenként legfeljebb kettő gépkocsi bejárat építhető, ha szélességük összege - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladja meg a telek szélességének kettőötödét.
(4) Egy, legfeljebb 3,60 m tiszta belméret szélességű gépkocsi bejárat bármilyen keskeny telek beépítésekor létesíthető.
(5) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen
a) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára valamint
b) kiegészítő épület.
39. § (1) A központi vegyes övezet elsősorban több önálló rendeltetési egységet magában foglaló
a) központi igazgatási épület,
b) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
c) szolgáltató gazdasági épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) vendéglátó épület,
b) szálláshely szolgáltató épület,
c) egyéb közösségi szórakoztató épület,
d) művelődési épület,
e) egyházi épület,
f) oktatási épület,
g) egészségügyi épület,
h) szociális épület,
i) sportépítmény,
j) többszintes parkolóház,
k) a parkolóházon belül üzemanyagtöltő,
l) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
m) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
n) az I. emelet felett lakásokat is tartalmazó több rendeltetésű épület,
o) vásárcsarnok a kiskereskedelmi épületre vonatkozó méretkorlátozás nélkül.
(3) * Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor lakóépület elhelyezhető a területen.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen
a) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
b) kiegészítő épület.
40. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve a 2500 m2-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épületeket, de megengedve a vásárcsarnokokat.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
b) igazgatási, egyéb irodaépület,
c) parkolóház, üzemanyagtöltő,
d) sportépítmény.
(2a) * Az övezetben üzemanyagtöltő építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) egyházi épület,
b) oktatási épület,
c) egészségügyi épület,
d) szociális épület,
e) * egyéb közösségi szórakoztató épület vagy
f) * szálláshely szolgáltató épületek.
(4) *
41. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges:
a) segédüzemi építmény,
b) adminisztrációs épület,
c) szociális épület
elhelyezésére szolgál.
(2) Bejáratonként egy, legfeljebb 50 m2 alapterületű portaépület a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között is elhelyezhető.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) más ipari építmény,
b) energiaszolgáltatási építmény,
c) településgazdálkodási építmény,
beleértve a működésükhöz szükséges az (1) bekezdésben felsorolt fajtájú építményeket.
42. § (1) * Az egyéb ipari övezet az iparhoz, az energiaszolgáltatáshoz és a településgazdálkodáshoz kapcsolódó
a) technológiai építmény,
b) segédüzemi építmény,
c) adminisztrációs épület,
d) szociális épülete vagy
e) üzemanyagtöltő
elhelyezésére szolgál.
(1a) * Az övezetben üzemanyagtöltő építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.
(2) Bejáratonként egy, legfeljebb 50 m2 alapterületű portaépület a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között is elhelyezhető.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
b) egyházi épület,
c) oktatási épület,
d) egészségügyi épület,
e) szociális épület,
f) * 2500 m2-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épület, raktár vagy
g) * szálláshely szolgáltató épületek
43. § (1) A mezőgazdasági major övezet a mező- és erdőgazdasághoz kapcsolódó
a) gazdasági (feldolgozó, termesztő, tenyésztő, raktározó, karbantartó) tevékenység céljára szolgáló építmény,
b) segédüzemi építmény,
c) adminisztrációs épület,
d) szociális épület
elhelyezésére szolgál.
(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás
aa) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül,
ab) a gazdasági tevékenységi célú épülettel egy időben vagy később épülő egy, legfeljebb négylakásos lakóépületben,
b) legfeljebb 1000 m2 összes hasznos alapterületű, nem jelentős zavaró hatású, más gazdasági tevékenységi célú épület.
44. § (1) Az üdülőházas övezet elsősorban hosszabb tartózkodásra is alkalmas
a) üdülőépület,
b) szálláshely szolgáltató épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető
a) üdülőtábor,
b) kemping,
c) egyházi épület,
d) egészségügyi épület,
e) szociális épület.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) az (1) bekezdésben foglalt esetekben a tulajdonos lakása,
b) az üdülőközönség ellátását szolgáló, legfeljebb 400 m2 összes hasznos alapterületű
ba) kiskereskedelmi épület,
bb) szolgáltató épület,
bc) vendéglátó épület,
c) az üdülőterület közbiztonságát szolgáló építmény,
d) sportépítmény,
e) lovas turizmust szolgáló lóistálló, ha azt az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megengedi.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
45. § (1) * A hétvégi házas övezet kertes beépítésű terület, amely telkenként egy, 6 métert meg nem haladó épületmagasságú, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel elsősorban legfeljebb kettő üdülőegységet magában foglaló üdülőépület elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az üdülőépület helyett elhelyezhető az üdülőközönség ellátását szolgáló:
a) legfeljebb 250 m2 összes hasznos alapterületű
aa) kiskereskedelmi épület,
ab) szolgáltató épület,
ac) vendéglátó épület,
b) egyházi épület,
c) szociális épület.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) az üdülőterület közbiztonságát szolgáló építmény,
b) telektömbönként legfeljebb öt, egyenként legfeljebb 1000 m2 területű szabadtéri sportpálya,
(4) lovas turizmust szolgáló lóistálló, ha azt az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megengedi.
(5) Kettőnél több üdülőegységet magában foglaló üdülőépület csak ott helyezhető el, ahol azt az SZT rajzosan is kijelöli.
(6) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
46. § A SZT-n a 49–65. §–okban felsorolt különleges övezetek kombinálásával kijelölt többfunkciós központok övezetére a kombinációban szereplő övezetek megengedőbb szabályait kell alkalmazni.
47. § (1) A nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges övezet elsősorban a nagy (> 10 000 m2) árusítóterű bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) bármely kiskereskedelmi létesítmény,
b) vásár, kiállítás létesítményei,
c) kongresszusi épület,
d) szórakoztató épület,
e) vendéglátó épület,
f) irodaépület,
g) parkolóház,
h) üzemanyagtöltő,
i) * sportépítmény, valamint
j) * autómosó.
(2a) * Az övezetben üzemanyagtöltő és autómosó építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) szállás jellegű épület,
b) művelődési épület,
c) egyházi épület,
d) szociális épület,
e) egészségügyi létesítmény,
f) * telkenként legfeljebb kettő, az övezeti előírásban megengedett legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 12 méterrel meghaladó épületmagasságú reklámtorony,
g) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás
az övezetben megengedett tevékenységekhez.
48. § (1) A vásárok, kiállítások és kongresszusok különleges övezet elsősorban vásárok, kiállítások és kongresszusok létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) szállás jellegű épület,
b) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
c) művelődési épület,
d) szórakoztató épület,
e) vendéglátó épület,
f) irodaépület,
g) parkolóház,
h) üzemanyagtöltő,
i) sportépítmény.
(2a) * Az övezetben üzemanyagtöltő építése településképi véleményezési eljárásban megadott hozzájárulást követően engedélyezhető.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) egyházi épület,
b) szociális épület,
c) * telkenként legfeljebb kettő, az övezeti előírásban megengedett legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 12 méterrel meghaladó épületmagasságú reklámtorony,
d) * az övezeti előírásban megengedett legnagyobb épületmagasságot meghaladó épületmagasságú szórakoztató, sportolási és szabadidős berendezések és szerkezetek (pl. világítótorony, ugrótorony, óriáskerék, stb.),
e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás.
49. § (1) Az oktatási központ különleges övezet elsősorban oktatási épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az oktatási épületeken túl elhelyezhető:
a) művelődési épület,
b) kollégium,
c) szállás jellegű épület,
d) egyházi épület,
e) egészségügyi épület,
f) szociális épület,
g) az oktatási profilnak megfelelő, nem zavaró hatású
ga) laboratórium
gb) üzemi épület,
gc) irodaépület,
h) * parkolóház és
i) * sportépítmény.
j) *
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) összesen legfeljebb 1000 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) vendéglátó épület,
c) szórakoztató épület
d) az övezetben megengedett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató épület.
(4) A nem közvetlenül oktatási célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 30%-át.
50. § (1) Az egészségügyi központ különleges övezet elsősorban
a) egészségügyi épület,
b) technológiai épület,
c) segédüzemi épület,
d) betegforgalmi épület,
e) adminisztrációs épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) orvos- és nővérszállás épület,
b) laboratórium,
c) egészségügyi eszközöket, berendezéseket gyártó, javító, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
d) irodaépület,
e) művelődési épület
f) egyházi épület,
g) parkolóház.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) legfeljebb 1000 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) oktatási épület,
c) szociális épület,
d) vendéglátó épület,
e) sportépítmény.
(4) A nem közvetlenül egészségügyi célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 10%-át.
51. § (1) A nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet elsősorban sportolási célú építmények:
a) sportpálya,
b) sportcsarnok,
c) segédüzemi épület,
d) öltöző épület,
e) adminisztrációs épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető:
a) szállás jellegű épület,
b) parkolóház.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető a területen:
a) legfeljebb 1000 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) * az övezeti előírásban megengedett legnagyobb épületmagasságot meghaladó épületmagasságú szórakoztató, sportolási és szabadidős berendezések és szerkezetek (pl. világítótorony, ugrótorony, óriáskerék, stb.)
c) egyházi épület,
d) oktatási épület,
e) egészségügyi épület,
f) szociális épület,
g) vendéglátó épület,
h) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt létesítmények kizárólag az (1) bekezdésben foglalt valamelyik létesítmény megléte vagy egyidejű építése esetén létesíthetők.
52. § (1) A kutatás-fejlesztés célú különleges övezet kutatás-fejlesztés célú
a) irodaépület,
b) laboratórium,
c) kísérleti-üzemi épület,
d) segédüzemi épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) egyházi épület,
b) oktatási épület,
c) egészségügyi épület,
d) szociális épület,
e) igazgatási épület,
f) egyéb irodaépület,
g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
h) * parkolóház és
i) * sportépítmény.
j) *
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) legfeljebb 1000 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) szállás jellegű épület,
c) vendéglátó épület,
d) az övezetben megengedett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató épület.
(4) A nem közvetlenül kutatás-fejlesztés célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 30%-át.
53. § A megújítható energiaforrások építményei különleges övezet a megújítható energia előállítását és szállítását szolgáló
a) technológiai építmény,
b) segédüzemi építmény,
c) szociális épület,
d) adminisztrációs épület
elhelyezésére szolgál.
54. § (1) Az állat- és növénykertek különleges övezet elsősorban
a) állatház,
b) segédüzemi épület,
c) raktárépület,
d) adminisztrációs épület,
e) közönségforgalmi épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető:
a) oktatási épület,
b) egészségügyi épület,
c) szociális épület.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető a területen:
a) összesen legfeljebb 1000 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) szállás jellegű épület,
c) vendéglátó épület,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
e) parkolóház,
f) sportépítmény.
(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt létesítmények
a) kizárólag az (1) bekezdésben foglalt valamelyik létesítmény megléte vagy egyidejű építése esetén létesíthetők, és
b) összes hasznos alapterületük nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 30%-át.
55. § (1) A temetők különleges övezet elsősorban
a) temetési helyek,
b) a temető kegyeleti céljával és közegészségügyi rendeltetésével kapcsolatos épület,
c) fásított védőterület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) egyházi épület,
b) egészségügyi épület,
c) szociális épület.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhetők a területen:
a) halotthamvasztó,
b) egyenként legfeljebb 100 m2, összesen legfeljebb 1000 m2 árusítóterű, a temetkezéssel kapcsolatos profilú kiskereskedelmi épületek.
(4) Ha a SZT az előírt 30 méteresnél keskenyebb fásított védősávot jelöl a temető körül, akkor azt többszintes növényzettel kell kialakítani a temető megnyitása feltételeként.
56. § (1) A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz szükséges:
a) segédüzemi építmény,
b) adminisztrációs épület,
c) szociális épület
elhelyezésére szolgál.
(2) * Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:
a) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenység kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthet,
c) tájképvédelmi területet nem érinthet,
d) nem érinthet Győr átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű mezőgazdasági területet,
e) nem érinthet tervezett vagy meglévő országos közúttól 50 m-en belül fekvő területet,
f) nem érinthet vasúttól 50 m-en belül fekvő területet kivéve a vasúti pályahálózat tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének hozzájárulásával, és
g) a szállítási útvonal úgy jelölendő ki, hogy a bányatelektől a forgalmi utakig tartó szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet.
(3) Ha a külszíni bányaterületeken lévő bányatelken tófelületek alakulnak ki, akkor
a) a tófelületek nagyságának, alakjának, a rézsűk hajlásszögének, a parti sávok kialakításának (szélességének) meg kell felelniük a tájbaillesztés és a terület újrahasznosítási szempontjainak,
b) a tervezett mérnökbiológiai, műszaki megoldásoknak biztosítaniuk kell a tervezett utóhasznosításnak megfelelő vízminőséget.
c) a tófelületek part élétől számított legalább 50 m széles területet szabadon kell hagyni.
(4) A külszíni bányászat következtében roncsolt felületek újrahasznosítására, tájrehabilitációjára vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell a környezetbeillesztés érdekében szükséges tereprendezési és növénytelepítési terveket, munkarészeket. A növénytelepítés tervezésekor a térségben honos fajok alkalmazását előnyben kell részesíteni.
(5) A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő tájrehabilitációt.
57. § (1) A honvédelmi és belbiztonsági különleges övezet kizárólag honvédelmi és/vagy belbiztonsági célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A használat során a természetes és természet közeli állapotok megőrzését kell biztosítani a terület azon részein, amelyek jelölése az SZT „1.3.A.2. Táj- és természetvédelem” című tervlapján
a) védett természeti terület,
b) természeti terület,
c) az ökológiai hálózat területe,
d) NATURA 2000 terület.
58. § (1) A hulladékkezelők és -lerakók különleges övezet kizárólag
a) a hulladékgazdálkodás (gyűjtés, válogatás, ártalmatlanítás, újrahasznosítás, lerakás) technológiai építménye,
b) a hulladékgazdálkodási technológiához kapcsolódó
ba) segédüzemi épület,
bb) adminisztrációs épület,
bc) szociális épület
elhelyezésére szolgál.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közül SZT által „hulladékudvar”-ként jelölt területeken kizárólag hulladékudvar * létesíthető az alábbi feltételekkel:
a) a hulladékudvar működése a környezetét számottevő mértékben nem zavarhatja, és
b) a telken belüli tárolás rendezetten, a közterület és a szomszédos telkek felől növényzet, kerítés, épületben való elhelyezés révén takartan történhet.
(3) A hulladékkezelők és -lerakók különleges területen lévő telkek más szerepkörű övezetek felőli határán beültetési kötelezettséggel biztosított, fásított zöldfelületet kell létesíteni legkésőbb a hulladékgazdálkodási rendeltetésű építmények használatbavételéig.
59. § (1) A közlekedési épületek különleges övezet elsősorban a közlekedési pályák mellett közlekedési célú
a) technológiai építmény,
b) segédüzemi építmény,
c) adminisztrációs épület,
d) szociális épület,
e) utasforgalmi épület,
f) szállás jellegű épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető
a) utasforgalmi igényeket kiszolgáló
aa) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
ab) szolgáltató épület,
ac) vendéglátó épület,
b) utasforgalmi igényeket, illetve a létesítmény környezetét kiszolgáló
ba) parkoló,
bb) gépkocsi tároló,
bc) parkolóház,
bd) a parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen utasforgalmi igényeket kiszolgáló szállás jellegű épület.
58/A. § * (1) A különleges ipari, hulladékgazdálkodási övezet egyéb, jelentős mértékben nem zavaró hatású
a) ipari,
b) hulladékkezelésre szolgáló, valamint
c) egyéb oktatási és szociális
létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhető továbbá ingatlanonként egy szolgálati lakás.
60. § (1) A fürdő- és rekreációs célú különleges övezet elsősorban
a) szabadtéri fürdőmedence, játék- és sporteszközök, rekreációs célú zöldfelületek,
b) uszoda,
c) fürdőépület,
d) az a)–c) pontban foglalt létesítményeket szolgáló
da) technológiai építmény,
db) segédüzemi építmény,
dc) adminisztrációs épület,
dd) szociális épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető legfeljebb a fürdő- és rekreációs létesítmények vendégforgalmi kapacitására tervezett kapacitású:
a) vendéglátó épület,
b) szolgáltató épület,
c) szállás jellegű épület,
d) parkolóház.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) legfeljebb a fürdő- és rekreációs létesítmények vendégforgalmi kapacitására tervezett kapacitású
ba) egészségügyi épület,
bb) szociális épület,
bc) egyéb sportépítmény;
c) gazdasági célú épületen belül legfeljebb két szolgálati lakás.
61. § (1) A művelődési központ különleges övezet elsősorban nagy alapterületű művelődési célú épületek (pl. mozi, színház, múzeum, könyvtár, művelődési központ) elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a művelődési célú épületeket igénybevevő látogatókat szolgáló:
a) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) vendéglátó épület,
c) szolgáltató épület,
d) szállás jellegű épület,
e) parkolóház,
f) az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás.
62. § (1) Az egyházi központ különleges övezet elsősorban
a) templom,
b) gyülekezeti épület,
c) egyházi igazgatási épület
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető
a) lakó- és szálláshely szolgáltató épület,
b) oktatási épület,
c) művelődési épület,
d) parkolóház,
e) sportépítmény.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) vendéglátó épület,
b) legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
c) legfeljebb 2500 m2 hasznos szintterületű szolgáltató üzemi épület.
63. § (1) A szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet elsősorban
a) vendéglátó épület,
b) szórakozóhely,
c) az a) és b) pontban foglalt épületek működtetéséhez szükséges
ca) segédüzemi építmények
cb) adminisztrációs épületek,
cc) szociális épületek,
d) játék- és szórakozás célú szabadtéri építmények
elhelyezésére szolgál.
(2) * A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a terület látogatóit szolgáló:
a) szolgáltató épület,
b) szállás jellegű épület,
c) parkolóház,
d) sportépítmény,
e) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakás.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen a terület látogatóit szolgáló:
a) összesen legfeljebb 2500 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
b) * az övezeti előírásban megengedett legnagyobb épületmagasságot meghaladó épületmagasságú szórakoztató, sportolási és szabadidős berendezések és szerkezetek (pl. világítótorony, ugrótorony, óriáskerék, stb.).
63/B. § * (1) A jelentős zöldfelületű intézményterület különleges övezet elsősorban:
a) jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló, továbbá
b) olyan intézményi épületek elhelyezésére alkalmas terület, amely a városszerkezetben való elhelyezkedése miatt jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését vagy biztosítását igényli.
(2) Az építési övezetben a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 35%-ot, és a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 50%.
(3) A területen elhelyezhető:
a) közintézmény épülete,
b) igazgatási épület,
c) irodaépület,
d) szálláshely-szolgáltató épület,
e) szolgáltató épület,
f) vendéglátó épület,
g) egyéb közösségi szórakoztató épület,
h) sportépítmény,
i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építménye,
j) legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épület,
k) lakóépület,
l) terepszint alatti parkoló építmény, valamint
m) az a)l) pont szerinti építményt kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épület, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket.
(4) A területen nem helyezhető el:
a) 1500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület,
b) nagykereskedelmi létesítmény, valamint
c) üzemanyagtöltő állomás.
(5) Új épület elhelyezése esetén a gépjárművek elhelyezése telken belül:
a) a terepszinten fásított parkolóban,
b) a terepszint alatt vagy
c) az épületen belül
biztosítandó.
(6) Az övezet telkein zöldfelület kertépítészeti terv alapján alakítható ki.
63/C. § * (1) Az üzemanyagtöltő állomás különleges övezet elsősorban az üzemanyagtöltő építmény és annak működéséhez szükséges egy vagy több technológiai, valamint segédüzemi építmény elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) adminisztrációsiós épület,
b) autómosó,
c) vendéglátó épület, vagy
d) kiskereskedelmi épület.
64. § (1) Az övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.
(2) * Az övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:
1. közúti közlekedési övezet (KÖu),
2. közlekedési-sétáló utca övezet (KÖs),
3. közforgalom számára megnyitott magánút övezet (KÖm),
4. kötöttpályás közlekedési övezet (KÖt),
5. vízi közlekedési övezet (KÖv),
6. légi közlekedési övezet (KÖl),
7. hírközlési övezet (KÖh),
8. közterület-burkolt köztér övezet (KTb),
9. közterület-fásított köztér övezet (KTf),
10. különleges beépítésre nem szánt rekreációs övezet (Knr),
11. különleges beépítésre nem szánt honvédelmi célú terület (Kb-Hon)
12. különleges nagy zöldfelülettel rendelkező parkolóterület (Kzp),
13. zöldterületövezet (Z),
14. védett erdő övezete (Evt),
15. védő erdő övezete (Evő),
16. honvédelmi célokat szolgáló erdő övezete (Eho),
17. gazdasági erdőövezet (Eg),
18. turisztikai erdő övezet (Ee),
19. kertes mezőgazdasági övezet (Mk),
20. általános mezőgazdasági övezet (Má),
21. korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko),
22. folyó vizek medre és partja (Vf),
23. állóvizek és holtágak medre és partja (Vá),
24. hullámtéri erdők (Ve),
25. a hullámtéri mezőgazdasági területek (Vm),
26. a vízbázisok külső és belső védőterülete (Vvb) és
27. a töltések területe (Vtö).
(3) Az SZT-n övezeti jellel nem jelölt területek szerepköre
a) a sraffozás nélküli területek esetében közúti közlekedési övezet, *
b) a terven szereplő jelmagyarázatnak megfelelően sraffozott terület közforgalom számára megnyitott magánút, vagy kötöttpályás közlekedési övezet.
(4) A gyűjtőútnál alacsonyabb szerepkörű tervezett út – az általa kiszolgált ingatlanok tulajdonosainak egyetértésével – közforgalom számára megnyitott magánútként is megvalósítható.
65. § (1) A közúti közlekedési övezet elsősorban
a) gyorsforgalmi út,
b) főforgalmi út (országos főút),
c) forgalmi út (országos mellékút),
d) gyűjtőút,
e) kiszolgáló út,
f) kerékpárút,
g) gyalogút,
h) parkoló,
i) úttartozék,
j) közmű,
k) járda,
l) az úthoz tartozó zöldfelület,
m) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) a közlekedést kiszolgáló, legfeljebb 1000 m2-es
aa) közlekedési építmény,
ab) kereskedelmi épület (ezen belül üzemanyagtöltő is),
ac) szolgáltató épület,
ad) vendéglátó épület,
ae) igazgatási épület,
b) ha a közút rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, akkor
ba) szálláshely szolgáltató épület,
bb) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
bc) emlékmű,
bd) köztéri képzőművészeti alkotás,
be) utcabútor,
bf) hirdető- és reklámberendezés.
(3) Az SZT által „lehetséges tömbfeltárás” -ként jelölt területen 12 m széles sávot új épülettel be nem építhető területként kell kezelni. Ezt a területsávot az érintett telek beépíthetőségének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A nem beépítésre szánt területen új dűlőút (amely lehet magánút is) úgy alakítható ki, hogy a legkisebb szabályozási szélessége, telkének szélessége – méretezés hiányában – legalább 10 méter legyen az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.
(5) Amennyiben a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, stb.) megvalósítását nem korlátozza, úgy a (4) bekezdésben meghatározott szabályozási szélesség SZT alapján legfeljebb 6,50 méterig csökkenthető.
(6) 100 férőhelyet meghaladó parkoló létesítése esetén igazolni kell a csatlakozó közúthálózat kapacitásának megfelelőségét.
(7) A gyűjtő- vagy magasabb rendű utakról nyíló személy- és tehergépkocsi bejárókat az út kezelőjével egyeztetett helyen lehet kialakítani. A rendezési tervezéskor már egyeztetett gépkocsibejárók jelölését az SZT tartalmazza.
(8) Új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 m széles út burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését. Legalább egy oldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.
(9) A nagyobb, legalább 20 gépjármű elhelyezését biztosító parkolófelületről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűjtött csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.
(10) Amennyiben a telekalakítás során a közlekedési utak (közúti közlekedési övezetek) szabályozási terv szerinti szélessége nem biztosítható, úgy az akkor is engedélyezhető, ha az a telekalakítással párhuzamosan útlejegyzéssel vagy kisajátítással a Rendezési Terv szerint kialakul.
(11) * Közterület fölé valamint közterület szintjére túlnyúló épületrész, épületszerkezet tartószerkezete a közterületen is elhelyezhető, amennyiben a túlnyúlást a közterületi övezettel közvetlenül határos építési övezet egyedi előírása megengedi.
65/A. § * (1) A településen belül kialakított olyan tér, mely a lakók pihenésére, az idegenforgalom fogadására szolgál és állandó vagy időszakos jelleggel szervezett, jelentős létszám fogadására, rendezvények biztonságos lebonyolítására alkalmas.
(2) * Az övezetben - ha a GYÉSZ 103. § másképpen nem rendelkezik - maximum 2%-os beépíthetőséggel elhelyezhető:
a) a köztér funkcióhoz és a rendezvénytér kialakításához-, működtetéséhez szükséges építmény,
b) közlekedési és közmű építmény,
c) kereskedelmi épület,
d) szolgáltató épület,
e) vendéglátó épület,
f) emlékmű,
g) köztéri művészeti alkotás, valamint
h) utcabútor.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés a), valamint c)-h) pontjában meghatározott építmények a Dunakapu téren és a Széchenyi téren csak a jelölt építési helyeken helyezhetőek el.
(4) A Dunakapu rendezvénytérhez tartozó övezeten kívüli területekre vonatkozó egyedi előírásokat a GYÉSZ 8. sz. melléklete részletesen szabályozza.
(5) * Közterület fölé, valamint közterület szintjére túlnyúló épületrész, épületszerkezet tartószerkezete a közterületen is elhelyezhető, amennyiben a túlnyúlást a közterületi övezettel közvetlenül határos építési övezet egyedi előírása megengedi.
(6) * Az övezet területén terepszint alatti parkolóépítmény létesítése abban az esetben megengedett, ha a
a) GYÉSZ 103. § arról kifejezetten rendelkezik, vagy
b) az SZT „terepszint alatti beépítés határa” elemmel jelöli.
65/B. § * (1) A településen belül kialakított - elsősorban pihenőfunkciót szolgáló -, jelentős növényzettel rendelkező köztér. Az állandó jellegű létesítmények beépítettségének mértéke nem haladhatja meg a 2%-ot, a zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 15%-nál.
(2) A fásított köztér övezetben a településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló rendelete alapján elhelyezhető:
a) a köztér funkcióhoz-, működtetéséhez szükséges építmény,
b) kereskedelmi épület,
c) szolgáltató épület,
d) vendéglátó épület,
e) emlékmű,
f) köztéri képzőművészeti alkotás,
g) utcabútor,
h) közlekedési építmény, valamint
i) közmű építményei.
65/C. § * (1) Elsősorban a gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület, ahol gépjármű kizárólag külön engedéllyel közlekedhet.
(2) A közterület-sétáló utca övezetben a településkép védelméről és a Győri Tervtanácsról szóló rendelet alapján elhelyezhetők:
a) közlekedési és közmű építmény,
b) kereskedelmi, vendéglátó építmény,
c) emlékmű,
d) köztéri művészeti alkotás, valamint
e) utcabútor.
(3) Az övezetben építmény csak úgy helyezhető el, hogy az utca teljes hosszában egy 4 méteres sáv szabadon maradjon.
(4) Az övezetben utca egyes szakaszainak lefedése csak jóváhagyott építészeti terv alapján, az illeszkedés szabályainak betartásával lehetséges. Az illeszkedési szabályokat az érintett utcaszakasz esetében - épület jellegétől függően - a tervtanács vagy az örökségvédelmi hatóság határozza meg.
66. § (1) A közforgalom számára megnyitott magánút terület kizárólag
a) kiszolgáló út és alacsonyabb rendű utak,
b) parkoló,
c) úttartozék,
d) utcabútor,
e) közmű,
f) járda,
g) az úthoz tartozó zöldfelület,
h) környezetvédelmi berendezés,
i) hirdető- és reklámberendezés
elhelyezésére szolgál.
(2) * Lakóterületen közforgalom számára megnyitott magánutat kialakítani az SZT alapján lehet.
(3) A magánút szélessége:
a) legfeljebb hat lakótelek megközelítése és lakó-pihenőövezet kialakítása esetén legalább 6 m,
b) hatnál több lakótelek vagy legfeljebb összesen 30 lakás elhelyezését lehetővé tevő lakótelkek megközelítése és lakó-pihenőövezet esetén legalább 9 m,
c) egyéb rendeltetésű telkek vagy 30-nál több lakás elhelyezését lehetővé tevő lakótelkek megközelítése esetén legalább 12 m.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott minimális útszélességek kizárólag abban az esetben engedhetők meg, ha megfelelő tervtartalommal bizonyítható a feltárt ingatlanok közművekkel való kiszolgálása, az út forgalmának lebonyolítása, megvilágítása.
(5) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani.
(6) A közforgalom számára megnyitott magánúton építmény csak úgy helyezhető el, hogy az út közlekedési funkciójának gyakorlását ne lehetetlenítse el.
(7) Magánút megszüntetése vagy lezárása csak akkor engedélyezhető, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetők, kiszolgálhatók.
(8) Új közúti közlekedési célú, legalább 12 m széles magánút kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 m széles út burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését. Legalább egy oldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.
67. § (1) A kötöttpályás közlekedési övezet elsősorban
a) közforgalmi vasutak építményei, berendezései,
b) közmű,
c) zöldfelület,
d) környezetvédelmi berendezés
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmény,
b) kereskedelmi épület,
c) szolgáltató épület,
d) vendéglátó épület,
e) igazgatási épület,
f) ha a vasút rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, akkor
fa) szálláshely szolgáltató épület,
fb) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
fc) emlékmű,
fd) köztéri képzőművészeti alkotás,
fe) utcabútor,
ff) hirdető- és reklámberendezés.
(3) A vasúti területeket az SZT nem övezeti jellel és sorszámmal, hanem a jelmagyarázat szerinti felülettel jelöli. A vasúti területeken belül jelölve van a vasúti törzsterület. A törzsterületeken kívüli vasúti területek a velük közvetlenül szomszédos övezetekhez csatolhatók a vasút üzemeltetőjének hozzájárulásával.
68. § (1) A vízi közlekedési övezet elsősorban
a) a vízi közlekedés építményei, berendezései,
b) közmű,
c) zöldfelület,
d) környezetvédelmi berendezés
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmény,
b) kereskedelmi épület,
c) szolgáltató épület,
d) vendéglátó épület,
e) igazgatási épület,
f) nyilvános illemhely,
g) a terület fenntartásához szükséges épület,
h) ha a terület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, akkor
ha) szálláshely szolgáltató épület,
hb) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,
hc) emlékmű,
hd) köztéri képzőművészeti alkotás,
he) utcabútor,
hf) hirdető- és reklámberendezés.
(3) Teherforgalmi kikötőben elhelyezhető a kikötő működését nem akadályozó gazdasági épület.
69. § (1) A légi közlekedési övezet elsősorban
a) a légi közlekedés építményei, berendezései,
b) közmű,
c) zöldfelület,
d) környezetvédelmi berendezés
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmény,
b) egészségügyi épület.
70. § A hírközlési övezet kizárólag
a) hírközlési nagyberendezések építményei,
b) az a) pontban foglalt építmények működéséhez szükséges
ba) segédüzemi építmények,
bb) adminisztrációs épületek,
bc) szociális épületek
elhelyezésére szolgál.
71. § (1) A zöldterület övezet – közútról, köztérről megközelíthető (köz)park – elsősorban
a) zöldfelület,
b) vízfelület
kialakítására szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is létesíthető:
a) pihenést szolgáló építmény (pergola, pavilon),
b) testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, sportpálya, stb.),
c) köztárgy,
d) az OTÉK 27. §–ában megengedett mértékig
da) vendéglátó épület,
db) nyilvános illemhely,
dc) a terület fenntartásához szükséges épület.
(3) Kivételesen a 27. § szerinti területen, ha a közparkban található értékes fák fennmaradása biztosítható, a közpark területének legfeljebb 50%-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1 méter földtakarással.
(4) Kertépítészeti tervre adott építési engedély alapján történhet:
a) a közparkok vagy közhasználatra átadott parkosított zöldfelületek, játszókertek létesítése, illetve meglévők olyan átalakítása, amely során a területen belül megváltozik a terepszint, az utak helye,
b) a belvárosi és nádorvárosi, kertépítészeti terv alapján létesített parkokban a fák, a cserjecsoportok vagy virágágyasok helyének megváltoztatása is.
72. § (1) A védett erdő övezetbe
a) az országos és helyi védett természeti területeken,
b) a természeti területeken,
c) a NATURA 2000 által érintett területeken
lévő erdőgazdasági területek tartoznak, a honvédelmi célokat szolgáló erdőterületek kivételével.
(3) A terület a táji, természeti értékek megőrzését, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák fenntartását szolgálja.
(4) A területen kizárólag
a) természet közeli erdőművelés (szálaló vágás, honos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás),
b) a természeti értékek védelmét szolgáló vadállomány-kezelés
folytatható.
(5) A területen – az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló más építmények kivételével – épületek nem helyezhetők el.
73. § (1) A védő erdő övezete olyan erdőterület, amelynek feladata
a) valamelyik szomszédos területen megengedett használat káros hatásainak (pl. árvíz, zaj, bűz, stb.) csökkentése és/vagy látványának takarása,
b) környezeti elemek védelme (pl. talajok erózió, defláció elleni védelme, felszíni vizek-, vízbázisok tisztaságának biztosítása stb.)
(2) A védő erdő művelését úgy kell tervezni, ütemezni, hogy a védő hatás folyamatosan biztosított legyen.
(3) A területen épület nem helyezhető el.
74. § (1) A honvédelmi célokat szolgáló erdő övezetbe a honvédelmi területen lévő erdők tartoznak.
(2) A természetes és természet közeli állapotok megőrzését biztosítani kell a honvédelmi célokat szolgáló erdő övezet azon részein, amelyek egyúttal
a) védett természeti területeken,
b) a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerinti természeti területeken,
c) az ökológiai hálózat területén,
d) NATURA 2000 területeken
fekszenek.
(3) A területen épület nem helyezhető el. *
75. § (1) A gazdasági erdőövezet az erdőgazdálkodás célját szolgálja.
(2) Az ökológiai hálózat, a védett természeti területek puffer területein lévő területeken az erdő művelését úgy kell tervezni, hogy az ökológiai hálózatban betöltött szerepük folyamatosan biztosított legyen (pl. természet közeli gazdálkodási mód, erdőfelújításkor, telepítéskor honos fajok előnyben részesítése).
(3) A területen erdőgazdálkodási célú építmények (erdészház, közösségi vadászház, szállítási, tárolási építmények, stb.) létesíthetők a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.
(4) Vízfolyások mentén 50–50 m-es sávban építmények nem helyezhetők el.
76. § (1) A turisztikai erdő övezet
a) turisztikai,
b) pihenési,
c) üdülési
célokat szolgáló erdőterület.
(2) A területen elhelyezhető:
a) vendéglátó épület,
b) szolgáltató épület,
c) legfeljebb 600 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,
d) szállás jellegű épület,
e) kemping,
f) egészségügyi épület,
g) szociális épület,
h) sportépítmény.
(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:
a) állattartási építmény,
b) erdőgazdálkodási üzemi építmény.
77. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetbe tartoznak:
a) a volt zártkerti területek,
b) kistelkes mezőgazdasági művelésű területek.
(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben az övezeti jellel meghatározott korlátokon belül – az (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel – elhelyezhető:
a) a 8–11. §–okban előírt közművesítettségi feltételek teljesülése esetén telkenként egy:
aa) mezőgazdasági művelés és tárolás célját szolgáló, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó gazdasági épület, amelynek összes hasznos alapterülete legfeljebb 45 m2,
ab) terepszint alatti terménytároló pince,
b) a területet használók ellátását szolgáló, telkenként legfeljebb egy 250 m2-es vendéglátó vagy kiskereskedelmi épület, ha a telek
ba) területét még részben sem érinti meglévő vagy tervezett közmű- vagy más létesítmény (út, üzem, hulladéklerakó, stb.) védősávja,
bb) legalább 4000 m2-es,
bc) legalább részlegesen közművesített,
bd) megközelítését szolgáló közterület szélessége megfelel az SZT-nek, és rajta szilárd burkolatú út épült ki.
(3) Az épületek elhelyezésénél – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább 10 m-es előkertet kell biztosítani úgy, hogy az előkertben nem helyezhető el olyan építmény, tárgy, amely a későbbiekben az előkert esetleges közterület céljára való igénybevételét akadályozná. Ha a telek előtti út szélessége 5 m-nél is kisebb, akkor az előkert méretét a különbségnek megfelelően növelni kell.
(4) 10 m-nél keskenyebb, de legalább 5 m széles előkert kialakítható
a) fekvőtelek esetében,
b) ahol a földrészlet előtti közterület vagy magánút szélessége legalább 12 m.
(5) A területen tájba illő, nyeregtetős, földszintes épület építhető. A tetőtér hasznosítása megengedett. A tetőtérben csak 1 m2-nél nem nagyobb és a tető síkjában elhelyezett nyílás létesíthető. Tetőfelépítmény nem létesíthető nyílás céljára sem. A tetőtér oromfalán erkély, zárterkély, 2 m2-nél nagyobb nyílás nem alakítható ki. A tető hajlásszöge nem lehet nagyobb 45°-nál.
(6) * A korábbi építési előírásoknak megfelelően engedélyezett és már meglévő lakóépület kizárólag lakás céljára, legfeljebb 120 m2 összes hasznos alapterületig bővíthető, újjáépíthető az elő-, oldal-, hátsókertre vonatkozó előírások betartásával. A lakóház épületmagassága legfeljebb 3,6 m lehet, kivéve, ha az övezeti jel az SZT-n mást tartalmaz. Az ilyen lakóépület telkén közműpótló létesítmény és legfeljebb 45 m2-es kiegészítő épület elhelyezhető.
78. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet az árutermelő növénytermesztés és állattenyésztés céljára szolgáló nem beépített terület.
(2) A területen – a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel – elhelyezhetők mezőgazdasági célú
a) feldolgozó épületek,
b) termesztő épületek,
c) tenyésztő épületek,
d) raktározó épületek,
e) karbantartó épületek,
f) segédüzemi építmények.
(3) A mezőgazdasági célú építmények
a) gyümölcsös, szőlő, intenzív kert, gyep művelési ág esetén legalább 3 ha nagyságú telken, összesen legfeljebb 3%-os beépítettséggel,
b) szántó művelési ág esetén legalább 15 ha nagyságú telken, összesen legfeljebb 1%-os beépítettséggel
helyezhetők el.
(4) A területen a (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:
a) az (5) és (8) bekezdésekben meghatározott feltételekkel, a mezőgazdasági építményekkel együtt, legfeljebb azokkal azonos hasznos alapterületű, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb kétlakásos szolgálati lakóépület,
b) szélerőmű a meglévő és a településrendezési tervek szerinti tervezett infrastruktúrák és terület-felhasználások figyelembevételével.
(5) A szolgálati lakóépület
a) gyümölcsös, szőlő, intenzív kert, gyep művelési ág esetén legalább 5 ha nagyságú telken, összesen legfeljebb 3%-os beépítettséggel,
b) szántó művelési ág esetén legalább 50 ha nagyságú telken, összesen legfeljebb 1%-os beépítettséggel,
c) a birtoktesthez tartozó birtokközpont telkén a (7) bekezdésben meghatározott előírások betartásával
helyezhető el.
(6) Gyümölcsös, ill. szőlő művelési ágúnak a telek akkor tekinthető, ha a telken a gyümölcsös, ill. szőlő művelési ágú telekrészek aránya legalább 80%, és ezek tényleges hasznosítása is megfelel a bejegyzett művelési ágnak.
(7) A birtoktest és a birtokközpont kialakítására, és a birtokközpontban elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:
a) A birtoktesthez tartozó telkek (beleértve a birtokközpont telkét is) SZT szerint megengedett, de legfeljebb 3%-os beépíthetősége a legalább 50 000 m2-es birtokközpont telken összevontan is kihasználható, amennyiben kihasználásuk az egyes telkeken nem történt meg. A birtokközpont telkének beépítettsége a 10%-ot, telekkihasználtsága a 0,1-et nem haladhatja meg, és legalább 60%-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) A birtokközpont telke akkor építhető be, ha
ba) a telek területét még részben sem érinti közmű- vagy más létesítmény (pl. út, üzem, hulladéklerakó, stb.) védőterülete, védősávja,
bb) a telek legalább részlegesen közművesített,
bc) a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza,
bd) a beépítés a természeti értékek megőrzését nem veszélyezteti.
c) A birtokközpont telkén elsősorban a (2) bekezdésben felsorolt mezőgazdasági célú építmények építhetők a tájba illő módon.
d) A birtokközpont telkén a c) pontban foglalt építményeken túl építhető tájba illő módon:
da) legfeljebb egyemeletes, legfeljebb 4 lakásos szolgálati lakóépület, a (8) bekezdésben meghatározott feltételekkel,
db) * legfeljebb 9 m épületmagasságú
dba) vendéglátó épület,
dbb) szállásjellegű épület,
dbc) sportépítmény.
e) A birtokközpontban a beépített területrész határain zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének tartalmaznia kell a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet,
f) kiegészítő központ a város közigazgatási területén nem helyezhető el.
(8) A (4) bekezdés és a (7) bekezdés da) pontja szerint lakóépület akkor helyezhető el az övezet telkén, ha
a) a telek gépjárművel való megközelítése szilárd burkolatú úton biztosított,
b) az ott élők alapfokú ellátása vagy a menetrend szerinti, helyi tömegközlekedési járatok megállóhelye a meglévő úthálózaton számítva a lakóépületektől 1 km-en belül biztosított.
(9) * A korábbi előírásoknak megfelelően engedélyezett és már meglévő lakóépület kizárólag lakás céljára, legfeljebb 200 m2 összes hasznos alapterületig bővíthető, újjáépíthető az elő-, oldal-, hátsókertre vonatkozó előírások betartásával. A lakóház épületmagassága legfeljebb 3,6 m lehet, kivéve, ha az övezeti jel az SZT-n mást tartalmaz. Az ilyen lakóépület telkén közműpótló létesítmény és legfeljebb 45 m2-es kiegészítő épület elhelyezhető.
79. § (1) A természeti értékek védelme érdekében korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet mezőgazdasági célú használatát, beépítését a természetvédelmi, ökológiai, tájvédelmi érdekek érvényesítése korlátozza.
(2) A területen kizárólag a természetes és természet közeli élőhelyek, a természeti értékek sérelme nélkül lehet gazdálkodni, építményt létesíteni.
(3) A területen
a) gyep, nádas, láp, vízállásos területek más művelési ágba nem sorolhatók át,
b) szántó művelési ágú területek gyep vagy erdő művelési ágba átsorolhatók.
(4) * A területen tájba illő, legfeljebb 6 m épületmagasságú építmények elhelyezhetők:
a) az „országos- és helyi védett természeti terület” besorolású részeken kizárólag a védett értékek fenntartása és bemutatása céljából,
b) más részeken hagyományos, a gyepek fenntartását szolgáló állattenyésztés céljából.
(5) A területen hírközlési toronyépítmény, -antenna nem helyezhető el.
(6) A területen energia- és hírközlő vezeték légvezetéken – a területet a lehető legrövidebb úton keresztezve – kizárólag akkor vezethető, ha a terepszint alatti vezetésre nincs technikai lehetőség.
80. § (1) A vízgazdálkodási szerepkörű övezetek:
a) a folyó vizek medre és partja (Vf),
b) az állóvizek és holtágak medre és partja (Vá),
c) a hullámtéri erdők (Ve),
d) a hullámtéri mezőgazdasági területek (Vm),
e) a vízbázisok külső és belső védőterülete (Vvb),
f) a töltések területe (Vtö).
(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és partján, továbbá hullámtereken kizárólag a vonatkozó jogszabálynak * megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(3) A hullámtereken (az árvízvédelmi gátakon belül) a tájhasználatot (mező- és erdőgazdasági művelés) az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet és a természetvédelem érdekeinek kell alárendelni, a hullámtéri területek természeti területnek minősülnek.
(4) A hullámtéri erdők területén a védett erdő övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.
(5) A hullámtéri mezőgazdasági területeken a természeti értékek védelme érdekében a korlátozott használatú mezőgazdasági övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.
(6) Az árvízvédelmi töltések mentén, a mindkét oldalon kialakított 10–10 méteres töltés menti védősávban épületet és a töltés állagát veszélyeztető, a töltés karbantartását gátló, vagy az árvízi védekezést gátló építményt és növényzetet nem szabad elhelyezni.
(7) A vízbázisok külső és belső védőterületén építményeket, létesítményeket elhelyezni, a területet használni a vonatkozó jogszabályban * előírt feltételekkel, korlátozásokkal lehet.
(8) A kijelölt strandok területén, a Holt-Rába, az M1 autópálya melletti kavicstó, és a Duna-ág Likócsi szakaszán az SZT-n jelölt területen elhelyezhetők a vízgazdálkodási létesítményeken kívül a vízi sportoláshoz, horgászáshoz, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó közösségi létesítmények is.
(9) A hullámtereken és nyílt ártereken a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet alapján, 20 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületet csak az SZT-n rajzosan is jelölt építési helyen lehet létesíteni.
(10) A (9) bekezdés szerinti területen meglévő létesítmények bővítése, átépítése, használati mód váltása – a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet szerinti kivételekkel – csak az I. rendű védvonal megfelelő átalakítása után lehetséges.
(11) Vízgazdálkodási területen építmények elhelyezése, használata kizárólag a tulajdonos kockázatára történik.
(12) Vízgazdálkodási célú létesítmény (árok, vízfolyás, töltés, stb.) területét vagy ekként nyilvántartott területet más célra hasznosítani csak vízjogi engedély alapján lehet.
80/A. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs célú övezet elsősorban
a) játék- és sporteszközök, rekreációs célú zöldfelületek,
b) szálláshely,
c) szociális épület,
d) rekreációs, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmények (vendéglátó épület, szolgáltató épület, jóléti tó hasznosítását szolgáló épület),
e) sportépítmények kiszolgáló létesítményei,
f) a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények,
g) legfeljebb 2 db, a főfunkcióval egy épületben létesülő szolgálati lakás elhelyezésére szolgál.
(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen: egyéb sportépítmény.
(3) Az övezeten belül az épületek legalább 10 m-es előkert és 10 m-es vízparti sáv megtartásával helyezhetők el.
(4) Egy épület legfeljebb 200 m2 lehet. A teljes közműellátást kell biztosítani.
80/B. § * (1) A különleges nagy zöldfelülettel rendelkező parkolóterület olyan parkoló, amelynek összeterületének legalább 20%-a zöldfelület.
(2) A különleges nagy zöldfelülettel rendelkező parkoló övezet elsősorban
a) parkoló,
b) a parkolóhoz tartozó zöldfelület,
c) a parkolóhoz tartozó környezetvédelmi berendezés,
d) úttartozék,
e) járda,
f) közmű
g) kerékpárút, valamint
h) gyalogút
elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl önállóan is elhelyezhető:
a) közlekedési építmény,
b) kereskedelmi épület (ezen belül üzemanyagtöltő is),
c) ha a parkoló rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, akkor
ca) emlékmű,
cb) köztéri képzőművészeti alkotás,
cc) utcabútor, valamint
cd) hirdető- és reklámberendezés.
80/C. § * A különleges beépítésre nem szánt honvédelmi célú területen kizárólag a honvédelmi céllal összefüggő létesítmény helyezhető el.
81. § (1) A használat megengedett intenzitását a telekkihasználtsági mutató határozza meg.
(2) A mutató előírt értékét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az építési teleknek az építési övezeten belüli részére kell kielégíteni.
(3) Kivételesen, ha az SZT kijelöli az építési övezet építési jogot adó részének határát, akkor a telekkihasználtsági mutatót e vonal és az övezet utcai határvonala közötti telekterülethez kell viszonyítani. (lásd: 4. ábra) *
a) 2. ábra * : Az övezet építési jogot adó részének határa: A lila vonal a baloldali ábrán az egymástól nagymértékben eltérő mélységű telkek miatt jelöli ki a határt, a jobboldali ábrán pedig új építési telkek későbbi kialakítása lehetőségének fenntartása érdekében. A pontvonal az övezeti határt, a piros tele vonal a szabályozási vonalat, a sárga felület az építési helyet jelzi, a drapp sáv a leendő tömbfeltáró út részére fenntartott; be nem építhető teleksávot.
(4) Kisvárosias és nagyvárosias lakóövezetben, valamint településközponti vegyes övezetben a saroktelek megengedett telekkihasználtsága az övezeti jelben szereplő érték kétszerese, ha
a) a keretes beépítésű tömbben az épület – oldalhatártól oldalhatárig – végig épül a telek utcai telekhatárai mentén, és
b) * a telek mérete legfeljebb a megengedett legkisebb telekterület kétszerese, illetve az egyik utcai telekhatár hossza sem haladja meg az övezetre előírt épületmagasságot 12 méternél jobban.
(5) A (4) bekezdésben írtnál nagyobb, keretes beépítésű saroktelek megengedett legnagyobb kihasználtsága a (4) bekezdés szerinti telekrész és a többi telekrész telekkihasználtságának súlyozott átlaga. Az átlagszámításnál a (4) bekezdés szerinti telekrészre az övezetre megengedett telekkihasználtság kétszeresét, a többi telekrészre az övezeti jelben előírt telekkihasználtsági értéket kell figyelembe venni.
(6) Ha a telekkihasználtsági mutató legnagyobb megengedett értéke „K”, akkor a mutató tényleges értéke – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet nagyobb az övezeten belül legintenzívebben beépített telek kialakult értékénél.
(7) Kivételesen, meglévő magastető új lakást nem eredményező tetőtér-beépítése esetében a (6) bekezdés szerinti érték az övezeti jel egyéb előírásai alapján megengedett mértékig növelhető.
82. § (1) * Az övezetek beépítésének megengedett módját, az építési helyet az övezeti jel 3. karaktercsoportja helyén lévő betűjel jelentése határozza meg. Az építési helyet a teleknek az építési övezeten belül építési jogot adó részéhez viszonyítva - az előírt elő-, oldal- és hátsókertek figyelembevételével - határozandó meg. (lásd: 4. ábra74) Amennyiben az építési helyet az SZT rajzosan ábrázolja, akkor az épület az építési helyen belül bárhol elhelyezhető.
(2) Az övezet beépítésének megengedett módjai – az OTÉK és a sajátos karakterű helyi beépítési minták figyelembe vételével – a következők lehetnek:
a) szabadon álló (S) beépítés, illetve a szabadon álló beépítés egyik jellegzetes karakterű változata a városi villás beépítés (V);
b) oldalhatáron álló (O) beépítés, illetve az oldalhatáron álló beépítés jellegzetes karakterű változatai, a fésűs (F), az egysoros (ES), a kétsoros (KS) és a hajlított (H) beépítés;
c) ikres (I) beépítés;
d) zártsorú (Z) beépítés, illetve a zártsorú beépítés jellegzetes karakterű változatai, a keretes (KE) és a zártudvaros (U) beépítés;
e) telepszerű (T) beépítés;
f) csoportházas (C) beépítés;
g) kialakult (K) beépítés;
A beépítési módok mintáit a 5. ábra mutatja be. *
(3)
(4) Az egyes beépítési módokra vonatkozó általános övezeti előírástól eltérni kivételesen akkor lehet, ha:
a) az SZT tartalmazza a konkrét építési helyet, az építési hellyel kijelölve az elő-, oldal- és hátsókert tervezett határát,
b) az övezetben már meglévő, az előírttól eltérő módon beépített telkek e § (7) bekezdésének megfelelően azt szükségessé teszik,
c) az övezet részletes szabályozási előírása (V. fejezet) azt megengedi.
(5) Előreláthatóan 10 éven túli megvalósulással tervezett városfejlesztési intézkedések – általában közlekedési célú területek későbbi kialakíthatósága – érdekében az SZT „be nem építhető területeket” jelöl ki. A telkek így jelölt területrészein újabb épület vagy épületrész nem helyezhető el. Közműépítmények elhelyezhetők akkor, ha nem akadályozzák a területnek a szerkezeti terv szerinti távlati hasznosítását.
(6) Ha már beépült területen, a városfejlesztési prognózis szerint nagy távlatban szükséges a telek egy részének igénybevétele, közterületté alakítása, vagy az építési hely módosítása, akkor az ehhez szükséges területet az SZT „új épülettel be nem építhető terület”-ként is jelölheti. Az érintett telken a meglévő épület önálló rendeltetési egységgel való bővítése * – a meglévő tömegen belüli bővítést nem számolva –, vagy új épület építése a jelölt telekrészt nem veheti igénybe.
(7)
a) Ha a beépítésre tervezett telekkel szomszédos telek meglévő beépítésének beépítési módja eltér az övezetre előírttól, akkor a tervezett beépítést olyan beépítési móddal kell megvalósítani, hogy az
aa) segítse a telekhatárokon álló szomszédos épületek tűzfalainak takarását,
ab) illeszkedjen a környezetéhez,
ac) ne korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát.
b) Ha a telek oldalhatárai mentén szomszédos épületek beépítési módja azonos, akkor a tervezett épületet is a szerint kell elhelyezni, kivéve azt az esetet, ha a telek mindkét oldalhatárán, oldalhatáron álló épület áll. Ebben az esetben ikres, vagy zártsorú beépítés is engedélyezhető, mérlegelve a rendezett utcakép, a városépítészeti minőség érdekét.
(8) Lakó rendeltetésű övezetekben kizárólag kivételes esetben lehet eltérni
a) oldalhatáron álló beépítési mód és nem sarokfekvésű telek esetén a tervezett épület oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1 méter távolságra való építésétől,
b) zártsorú beépítési mód esetén és nem sarokfekvésű telek esetén a telek oldalsó telekhatártól oldalsó telekhatárig való végigépítésétől,
c) *
(9) Kiegészítő épület hátsókertben és a fő rendeltetésnek megfelelő épület mögötti oldalkertben is elhelyezhető a szomszéd telken meglévő kiegészítő épület telekhatáron álló homlokzatához csatlakozóan. Ezen rendelkezés szempontjából telekhatáron állónak kell tekinteni a telekhatártól legfeljebb 1 méteres távolságra álló homlokzatot.
(10) * Az olyan sarokteleknél, ahol a telektömbön belül, a saroktelek oldalhatárán övezeti váltás van, és a két szomszédos övezetben az építési módra vagy az épületmagasságra vonatkozó előírások eltérőek, a beépítésnek biztosítania kell az építészeti konfliktustól mentes átmenetet a két szomszédos övezet meglévő és/vagy az övezeti előírásoknak megfelelő, lehetséges beépítése között.
(11)
a) * Legfeljebb kétszintes, ’O’ beépítésű lakótelkek legkisebb oldalkert mérete 6 méternél alacsonyabb legnagyobb megengedett épületmagasságig 4 méter, legfeljebb 7 méteres építménymagasságig 6 méter, mely méret egyúttal a legkisebb megengedett építmények közötti távolság is. Ha más szabály az itt leírt oldalkert méretnél, és építménytávolságnál kisebb alkalmazását is megenged, akkor annak rendelkezései is használhatók.
b) * Legfeljebb kétszintes, ’I” vagy ’S’ beépítésű lakótelkek legkisebb oldalkert mérete 3 méter, legfeljebb 7,00 méteres épületmagasságig, mely méret kétszerese egyúttal a legkisebb megengedett építmények közötti távolság is. Ha más szabály az itt leírt oldalkert méretnél, és építménytávolságnál kisebb alkalmazását is megenged, akkor annak rendelkezései is használhatók.
(12) Olyan két – meglévő, kiépített – utcára néző teleknél, ahol a telek mélysége nem éri el az övezeti előírásban meghatározott minimális telekméret kétszeresét, de eléri a minimális telekméret 1,5-szeresét, második épület is építhető a másik utcához igazodó beépítéssel, az egyéb övezeti előírások
keretein belül, ha azok a második utcához illeszkedő épület létesítését még lehetővé teszik.
(13) Az építési telek utcai határán, a telken belül parkoló kialakítása érdekében az előkert mélysége 10 méterre növelhető olyan esetben, ha
a) az SZT nem tartalmaz kötelező építési vonalat,
b) az utca meglévő beépítése nem az utcai telekhatáron álló zártsorú beépítés.
(14)
a) Már beépült övezetben már beépült telken álló épület átépítése, bővítése, újjáépítése – ha a kialakult oldalkertek mérete nem felel meg az övezetre érvényes beépítési módra vonatkozó általános, OTÉK illetve GYÉSZ előírásoknak – abban az esetben engedhető meg, ha az eredeti állapothoz képest nem nő meg az építési munkák miatt
aa) az előírásoknak nem megfelelő oldalkertnek az oldalsó telekhatárral párhuzamos mérete,
ab) a tervezett épület oldalkertre néző homlokzatának (építmény)magassága.
b) Az a) pont szerinti eltérési lehetőség nem alkalmazható a meglévő épület teljes bontása után abban az esetben, ha az elbontott épülettel legalább azonos méretű épület az övezeti szabályoknak megfelelő módon is elhelyezhető a telken a saját oldalkert megfelelő kialakításával.
(15) Az SZT-n jelölt, övezeteken belül kialakított közutak vagy közhasználatra megnyitott magánutak felől előkertet nem kötelező kialakítani akkor, ha az SZT erre külön előírást nem tartalmaz; falusias, kertvárosias, kisvárosias lakóterületen legfeljebb 6,00 méter szélesre tervezett út, máshol legfeljebb 9,00 méter szélesre tervezett út esetében, ha az út az SZT szerint véglegesen is zsákutca.
(16) Az előkertek méretét az SZT-n szereplő tervezett szabályozási vonal, mint tervezett telekhatár figyelembe vételével kell megállapítani.
83. § (1) A szabadon álló beépítés esetében az épület helye az OTÉK-ban és e rendeletben meghatározott építési hely, vagy az SZT-n rajzosan meghatározott építési hely.
(2) Szabadon álló beépítésű telken kétszintesnél magasabb épület, 18,00 méternél nagyobb épületmélységgel, lakóterületen csak az SZT-n rajzosan is jelölt építési helyen helyezhető el.
84. § (1) A városi villás beépítés a szabadon álló beépítés egy többszintes formája.
(2) * Ha az SZT-n az építési hely másképpen nincs jelölve, akkor az előkert mérete legalább 10 méter, az oldalkertek mérete legalább 4,5 méter 9,60 épületmagasságig, a fölött legalább 6 méter.
85. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala – egyéb előírás hiányában: az északi, vagy a keleti-, illetve azokhoz közeli tájolású telekhatár, vagy a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult tájolású telekhatár legyen, egységesen a telektömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén.
(2) Oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetén:
a) ha az építési hely egyik határvonala megegyezik a telek hosszabb, utcai határával, akkor ezen az építési hely határvonalon legfeljebb földszint és tetőteres, hagyományos, fésűs beépítésű épületet lehet elhelyezni, ha a teleklábbal szomszédos telkeken előkertet kell biztosítani.
b) ha a szomszédos telkeken előkertet nem kell kialakítani, akkor a tervezett épület utcai telekhatárán álló homlokzatát teljes értékű homlokzatként kell kialakítani.
(2a) * A minimális telekszélességet legfeljebb 5,0 méterrel meghaladó saroktelek esetén, ha az építési hely nem a szomszédos telekhatárhoz csatlakozik, az előkert mérete településképi vélemény alapján 0 és 5,0 m között lehet kialakítani”.
(3) Oldalhatáron álló beépítésű telken kétszintesnél magasabb épület, 18,00 méternél nagyobb épületmélységgel csak az SZT-n rajzosan is jelölt építési helyen helyezhető el.
86. § (1) A fésűs beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon formája, amikor a földszintes vagy földszint- és tetőtér-beépítéses épület főtömege az utcára merőleges (nem derékszögű telek esetében az oldalhatárral párhuzamos) nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) van fedve, és keresztszárny legfeljebb a saját oldalkert irányában, az utcai építési vonaltól legalább 6 méter távolságra épül.
(2) A fésűs beépítésű épület főtömegének szélessége legfeljebb 9 méter lehet.
(3) A fésűs beépítésű épület keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főtömeg gerincmagasságánál.
(4) * Fésűs beépítésű épület legfeljebb 4,80 épületmagasságú homlokzata a hátsó telekhatárra is építhető, ha a megengedett beépítettség a telek mérete miatt elérheti a hátsó telekhatárt. A hátsó telekhatáron álló falban nyílás nem lehet.
(5) * Fésűs beépítésű épület legkisebb oldalkert mérete 4,5 méter. Ha az épületnek nincs az oldalkertbe nyúló keresztszárnya, akkor az oldalkert legkisebb mérete az oldalkertre néző homlokzat épületmagasságával azonos is lehet.
87. § (1) Az egysoros beépítés az oldalhatáron álló beépítés fésűs beépítéshez hasonló változata, amely a fésűs beépítéstől abban különbözik, hogy a beépített oldalhatáron egymás mögött több lakás, rendeltetési egység is elhelyezhető.
(2) Az egysoros beépítésű épület tömegalakítására a fésűs beépítésű épületek tömegformálására vonatkozó előírásokat kell betartani.
88. § (1) A kétsoros beépítés esetén mindkét oldalhatár mentén elhelyezkedhetnek az egysoros beépítéshez hasonlóan egymás mögött álló lakások, rendeltetési egységek.
(2) A kétsoros beépítésű épületek tömegalakítására az egysoros beépítésre vonatkozó előírásokat kell betartani.
(3) Kétsoros beépítésű épületek között a telekhatáron készülő vápa a két épület közös szerkezete is lehet.
89. § (1) A hajlított beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon változata, amikor az épület főtömege egy, az utcai beépítési vonalon álló, az utcával párhuzamos, és egy, az oldalhatáron álló nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) fedett épületrészből áll.
(2) A hajlított beépítésű épületek főtömegeinek magassága legfeljebb földszint- és tetőtér-beépítéses, szélessége legfeljebb 9 méter lehet.
(3) A hajlított beépítésű épület utcai szárnya mellett az oldalkert minimális szélessége 3 méter, máshol a fésűs beépítésnél előírtak szerinti méretű lehet, ha az SZT másképpen nem jelöli.
(4) A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a hozzáépítést lehetővé teszi.
90. § (1) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatárát úgy kell meghatározni, hogy az sarokteleknél az utcai telekhatárral ellentétes oldalon legyen. Túlnyomórészt beépített telektömbben a kialakult helyzetet kell alapul venni.
6. ábra: zártsorú beépítés esetén az építési hely korlátai a szomszédos épületekhez viszonyítva
a) az épület telekhatáron mért mélysége általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve legfeljebb 18 m lehet az övezeti előírások keretei között, továbbá
b) * az épület hátsókerti építési vonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek – csatlakozó telekhatáron mért – hátsókerti építési vonalától, kivéve, ha a szomszédos ingatlan beépítetlen, vagy a csatlakozó, szomszéd épület mélysége miatt még 12 méteres épületmélység sem lenne építhető, és a tervezett épület épületmagassága 3 méternél jobban nem haladja meg a meglévő, szomszédos épületét. Ilyen kivételes esetben az új épület csatlakozó oldalhatáron mért mélysége elérheti a 12 métert.
c) Az a) és b) pont szerintinél nagyobb mélységű épületrész – az erkély és a terasz kivételével – csak az építési hely hátsókert felőli oldalán, az oldalsó telekhatártól mért 3,0 m-en túl és a homlokzatsíkra fektetett legfeljebb 45 fokos szögben lehatárolt területen belül létesíthető.
(2) Az övezetben ténylegesen kialakult, nem kiegészítő épületekkel beépített építési hely mögött újabb nem kiegészítő épület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha azt a szabályozási terv kifejezetten jelöli.
91. § (1)
a) az épület telekhatáron mért mélysége általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve legfeljebb 18 m lehet az övezeti előírások keretei között, továbbá
b) * az épület hátsókerti építési vonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek – csatlakozó telekhatáron mért – hátsókerti építési vonalától, kivéve, ha a szomszédos ingatlan beépítetlen, vagy a csatlakozó, szomszéd épület mélysége miatt még 12 méteres épületmélység sem lenne építhető, és a tervezett épület épületmagassága 3 méternél jobban nem haladja meg a meglévő, szomszédos épületét. Ilyen kivételes esetben az új épület csatlakozó oldalhatáron mért mélysége elérheti a 12 métert.
c) Az a) és b) pont szerintinél nagyobb mélységű épületrész – az erkély és a terasz kivételével – csak az építési hely hátsókert felőli oldalán, az oldalsó telekhatártól mért 3,0 m-en túl és a homlokzatsíkra fektetett legfeljebb 45 fokos szögben lehatárolt területen belül létesíthető e rendelet 95. §–ában említett zártudvaros beépítéseken kívül.
(2) Az övezetben ténylegesen kialakult, nem kiegészítő épületekkel beépített építési hely mögött újabb nem kiegészítő épület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha azt a szabályozási terv kifejezetten jelöli.
(3) Korábban más beépítési móddal beépített telek zártsorúvá átépítése csak akkor lehetséges, ha a szomszéd épületek oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást.
5. ábra: * Az egyes beépítési módokban elhelyezhető épületek példái. A beépítési módok az övezeti jelben az itt kövéren szedett, nagybetűs rövidítésekkel vannak jelölve.
92. § (1) A keretes beépítés a zártsorú beépítés azon formája, amikor az – általában többszintes – épületek körbeépülnek a tömb utcai telekhatárai mentén (esetleg előkerttel), és az egyes épületeknek legfeljebb rövid, az utcavonalra merőleges szárnyai vannak.
(2) Keretes beépítésű tömbökben az építési hely mélysége az utcai oldali építési vonaltól 18 méter, ha azt az SZT másképpen nem jelöli. A hátsókert felöli építési vonal meghatározásakor a 91. § * (1) előírásait is be kell tartani.
(3) Keretes beépítésű tömbökben az épületek tetőidomának főtömege vagy lapos tető, vagy az utcavonallal párhuzamos nyeregtető lehet.
93. § (1) Zártudvaros az a beépítés, amikor az építési hely a telken üresen maradó udvar körül a telekhatárok mentén, legalább 3 telekhatárt érintve helyezkedik el.
(2) Új zártudvaros beépítés kizárólag műemléki, illetve városképi, városszerkezeti védelem alatt álló területen – a kialakult településszerkezet megőrzése és a környezethez történő illeszkedés érdekében – létesíthető, ha
a) az a szomszédos épülethez csatlakozik, vagy
b) a szomszédos épületek használatát számottevően nem korlátozza, vagy
(3) Az építési hely – telekhatárra merőleges mélysége az utcai telekhatár mentén legfeljebb 12 m, a többi telekhatár mentén legfeljebb 8 m.
(4) Új zártudvaros beépítések telekhatáron álló falait – az utcai telekhatárok kivételével tűzfalként kell kialakítani.
94. § (1) A telepszerű beépítés egységes városépítészeti koncepció, az építési helyeket rajzosan is tartalmazó, részletes szabályozás alapján épül(t).
(2)
a) A telepszerű beépítés esetén egy telken több épület is lehet.
b) Telepszerű beépítésű területen, az SZT módosítása nélkül, a terven nem jelölt építési helyen, telkenként legfeljebb egy 30 m2-es, földszintes épület építhető.
94/A. § * (1) A lakóparkos beépítési mód a 94. §–ban rögzített telepszerű beépítés azon korszerűsített formája, amikor a meglévő lakótelepi épületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek teljes területe vagy annak egy része korlátozott használatra adható át.
(2) A korlátozott használatra átadható területet a szabályozási tervlapon „tömbtelek korlátozott használatú része” jelkulcs jelöli.
(3) Az LP beépítési módú övezet területén a megengedett legnagyobb beépítettség és a megengedett legnagyobb telekkihasználtság az övezet teljes területére számítandó úgy, hogy a használatba átadott terület beszámításra kerül.
(4) Az LP beépítési módú övezetnél a megengedett legnagyobb beépítettség és a megengedett legnagyobb telekkihasználtság mértéke nem növelhető, bontást követő új építés esetén sem haladhatja meg a bontást megelőző állapotot.
95. § * (1) Építési helyenként egy épület létesíthető, amely több rendeltetési egységet foglal magában.
(2) Emeletszinten önálló rendeltetési egység nem létesíthető.
(3) A csoportos társasházas beépítésű övezetben melléképítmény a kerti építmény, a közműbecsatlakozási műtárgy és hulladéktároló kivételével nem helyezhető el. Kerti építmény kizárólag a saját használatú kertben helyezendő el legfeljebb 10 m2 alapterülettel. A közműbecsatlakozási műtárgy és hulladéktároló a saját használatú kertben nem helyezhető el.
(4) Valamennyi lakó rendeltetési egységhez saját használatú kert alakítandó ki.
(5) A saját használatú kert gépjármű-tárolásra nem használható.
(6) A csoportos társasházas beépítésű övezetben a szükséges parkolószám a saját használatú kert kivételével biztosítandó.
(7) A csoportos társasházas beépítésű övezet a saját használatú kerten kívüli, be nem épített, burkolatlan része fásított zöldfelületként tartandó fenn.
96. § (1) A „kialakult beépítési mód” azon övezetek szabályozása, melyekben
a) véletlenszerű eloszlásban, többféle módon épültek be a telkek és/vagy
b) a beépült telkeken az oldalkertek kisebbek az OTÉK-ban, illetve a jelen rendeletben előírtnál.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában leírt esetben:
a) Ha a telek oldalhatárai mentén szomszédos telkek beépítési módja egymástól eltérő, akkor – a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett – olyan beépítési módot kell választani, hogy a tervezett beépítés
aa) segítse a telekhatárokon álló szomszédos épületek tűzfalainak takarását,
ab) illeszkedjen a környezetéhez,
ac) ne korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát.
b) Ha a telek oldalhatárai mentén szomszédos épületek beépítési módja azonos, akkor a tervezett épületet is a szerint kell elhelyezni, kivéve azt az esetet, ha a telek mindkét oldalhatárán, oldalhatáron álló épület áll. Ebben az esetben ikres, vagy zártsorú beépítés is engedélyezhető, mérlegelve a rendezett utcakép, a városépítészeti minőség érdekét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában leírt esetben a tervezett épület az övezetben a telkek többségénél kialakult, az OTÉK-ban előírtnál kisebb oldalkert mérettel is elhelyezhető, ha a tervezett, új épület nem több szintes, mint az övezet OTÉK-tól eltérő kertkialakítású telkein álló épületek. Az előbbiek vizsgálata során a tervezett épület szintszámába ez esetben nem kell beleszámítani a 45°-osnál nem meredekebb hajlásszögű magastető legfeljebb egy szintes beépítését.
Az épületek tényleges elhelyezkedése által meghatározott beépítési módra az OTÉK-ban meghatározott építési helyen kívüli építés ezen pontban leírt esetekben is csak akkor engedélyezhető, ha be lehet tartani az OTÉK tűztávolságra vonatkozó előírásait * .
(4) Az Integrál Ipari Park területének a már 1990 előtt beépült övezeteiben („K” beépítési mód) az alábbiak szerint kell eljárni: *
a) Új telekalakítások esetében előkertet nem kell tartani, ha az SZT-n nincs kijelölve az építési hely határa.
b) Az oldalkerteket a szabadon álló beépítési módnak megfelelően kell kialakítani, ha azt a meglévő hasznosítás zavartalan működése lehetővé teszi.
c) Meglévő épület homlokzata vonalában telekhatár kialakítása – kivéve a közterület vagy közhasználatra megnyitott magánút felé eső telekhatárokat – akkor engedélyezhető, ha a homlokzat kielégíti a tűzvédelmi előírásokat, és a szomszéd telek működését a telekhatáron álló épület működése számottevő mértékben nem akadályozza.
d) Új épületet a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint lehet elhelyezni.
97. § (1)
a) A beépítettség tervezett mértékét – a b) pontban foglalt kivétellel. – a telek tervezett övezeti határokon belüli területének figyelembe vételével kell kiszámítani.
b) Kivételesen, ha az SZT kijelöli az építési övezet építési jogot adó részének határát, akkor a beépítettségi mutatót az építési jogot adó rész határvonala és az utcai övezeti határ közötti területhez kell viszonyítani. (lásd: 4. ábra) *
(2)
a) E rendelet 81. §–a (4) bekezdésében leírt feltételeknek megfelelő saroktelek beépítettsége 75% lehet.
b) Az a) pontban írtnál nagyobb saroktelek megengedett legnagyobb beépíthetősége az a) pont szerinti telekrész- és a többi telekrész beépíthetőségének súlyozott átlaga. Az átlagszámításnál az a) pont szerinti telekrészre 75%-ot, a többi telekrészre az övezeti jelben megengedett értéket kell figyelembe venni.
(3) Beépítésre szánt területen megengedett legkisebb teleknél kisebb, már kialakult építési telek az épület elhelyezésre vonatkozó egyéb övezeti szabályok és paraméterek betartásával beépíthető.
(4) Beépítésre szánt területek közül azokon a területeken, ahol lakóépület a jelenleg érvényes jogszabályi előírások szerint nem létesíthető, a rendelet hatályba lépésekor már meglévő, korábbi előírásoknak megfelelő lakóépület lakás céljára minden esetben bővíthető a meglévő lakásszám növelése nélkül. Ilyen esetben a telek beépítettsége az övezetben megengedett, de legfeljebb 35%, illetve legfeljebb 100 m2 lehet.
(5) * Kisvárosias és kertvárosias lakóövezetben, ha a telek beépítettségét övezeti szabály szabályozza, de a telekkel azonos övezetben lévő legalább kettő közvetlen szomszédjának beépítettsége ettől eltérően alakult ki, akkor az övezeten belül kialakult legkisebb és legnagyobb beépítettség figyelembe vételével, az OTÉK-ban meghatározott, az adott övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig a városképi illeszkedést és a használat intenzitásának a meglévő beépítéssel való hasonlóságát mérlegelve lehet a telek beépítettségét tervezni. A mérlegeléskor figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezett épület az építési hely azon részén álljon, mely megfelel az övezetben már meglévő épületek kialakult helyének.
(6) * Ha a telek beépítettségét az övezeti szabály „G” betűvel szabályozza, akkor a beépítettséget jelen rendelet arra a városrészre vonatkozóan részletesebben határozza meg. A „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ában meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.
(7) Ha a telek megengedett beépítettsége 99%, akkor a teljes beépítés is megengedett. *
98. § (1) A zöldfelület legkisebb arányára vonatkozó előírást az építési teleknek az építési övezeten belüli részéhez, illetve az építési övezeten belül építési jogot adó részéhez viszonyítva kell betartani.
(2)
a) A telek zöldfelületének számításakor a telek OTÉK-ban meghatározott aktív zöldterülete mellett figyelembe vehető:
aa) a növényzettel fedetten kialakított és fenntartott tetőkert területének 25%-a, legalább 0,2 m vastag-; 50%-a 0,2 – 1,0 m-es-; 75%-a, 1,0–1,5 m-es; 100%-a 1,5 m-nél vastagabb termőföld takarás esetén;
ab) a növényzettel fedetten kialakított és intenzíven fenntartott * tetőkert 100%-a, ha a mindenütt legalább 0,5 méteres termőföldtakarás legalább 30%-án, legalább 1 méteres földtakarással biztosított cserjék elhelyezése; illetve legalább minden megkezdett 150 m2-enként, legalább 2 m *2 m *1,5 m-es földtömeggel biztosított 1–1 fa elhelyezése. Az így számított fák mennyisége felére csökkenthető, ha a másik felét a (10) bekezdés szerinti területen helyezik el.
ac) a vízfelület teljes területe az úszómedencék kivételével;
ad) a vízáteresztő felületű sportpályák felületének 25%-a (füves pálya esetén 100%-a).
b) A zöldfelület számításakor nem vehető figyelembe a parkoló és a parkolóhoz vezető út területe.
(3) Ha az övezeti szabályozás az OTÉK 25. §–ában lévő táblázat „legkisebb zöldfelület” oszlopában lévő irányadó mértéknél kevesebb zöldfelületet engedélyez, és a ténylegesen tervezett kialakított zöldfelület mértéke is kisebb az irányadó értéknél, akkor a telken belüli zöldfelületet többszintes növényállománnyal kell kialakítani. Az övezeti jelben meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető.
(4) A (3) bekezdésben leírt esetben a telken belüli zöldfelületi hiányt a kijelölt közterületen, vagy közhasználatra megnyitott magánterületen kell pótolni, ha azt a szabályozás előírja.
(5) Ha a telken kialakítandó zöldfelület arányát szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor az nem lehet kevesebb, mint az övezeten belüli, arányában
a) a legtöbb zöldfelülettel rendelkező ingatlan zöldfelületi arányának a fele,
b) a legkisebb zöldfelülettel rendelkező ingatlan zöldfelületi aránya.
(6)
a) Lakó- és üdülő szerepkörű területeken új lakó- vagy szállás, illetve üdülő célú épület létesítése, vagy meglévő épület lakó- vagy szállás illetve üdülő célú használati mód változása esetén az övezeti előírás keretein belül biztosítani kell, hogy az építési telken belül a lakó, vagy szállás, illetve üdülő célú rendeltetési egységek összes hasznos alapterületéhez viszonyítva legalább a következőkben felsorolt arányú zöldfelület létesüljön:
– falusias lakóterületen, üdülőházas és hétvégi házas területen 75%;
– kertvárosi lakóterületen 50%;
– kisvárosi lakóterületen 25%.
b) Részben már beépült telek továbbépítése esetében a zöldfelületi mérleg készítése során a meglévő használatra vonatkozóan is ki kell elégíteni jelen előírást.
(7) A (6) bekezdésben előírtaktól eltérni – egy időben történő megvalósítás esetén – kertvárosi- és kisvárosi lakóterületen, a telkenkénti megengedett legnagyobb összes lakásterületet meghatározó részletes szabályozás alapján akkor lehet, ha a telektömbben kialakított közös használatú zöldfelület figyelembevételével a telektömb egészére a (6) bekezdés előírásai szerinti zöldfelületi mérleg biztosítható.
(8) Tömbtelek * esetében a zöldfelület létesítésére vonatkozó előírás a tömbtelek egész területén belül megvalósítandó. A 100 méter szélességet meghaladó kötelező beültetéssel érintett terület több részletben is kialakítható a terület nagyságának változatlanul hagyása mellett, telektömbben lévő telkek területével arányosan, kertépítészeti terv alapján. *
(9) Még többszintes növényállomány telepítésével sem csökkenthető az OTÉK 25. §–ában lévő táblázat „legkisebb zöldfelület” oszlopában lévő, előírt legkisebb zöldfelület mértéke lakóterületen a nagyvárosias lakóterület kivételével.
(10) Olyan intenzív beépítésű területeken, ahol az építési telek nem beépített része alatt is pince helyezkedik el, legalább 2 közepes növekedésű (legalább 4 m lombátmérőjű) fa kiültetéséhez és életben maradásához szükséges 3 m széles sávot, vagy egyenként legalább 3 m átmérőjű szigetet kell a telken belül kialakítani, mely alatt nem húzódik pince. Keretes beépítésű telektömbökben, értékes faállomány megtartása érdekében a telektömb telkeinek pincétől mentes részére vonatkozó előírás összevonható, ha a növényállomány megtartását beültetési kötelezés biztosítja, és a telekhatárokon kerítés építését a szabályozás tiltja.
(11) Az allergiát okozó növényfajok (6. sz. melléklet) telepítése kórház és gyógy-intézmények, bölcsődék, óvodák, oktatási intézmények kertjében, közparkokban, strandokon tilos.
(12) A települési zöldfelületi rendszerének kialakítása érdekében az engedélyezési terv részeként kertépítészeti terv * készítendő:
a) tetőkert tervezésekor,
b) vegyes területeken belüli telkek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozóan,
c) gazdasági területeken belüli telkek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozóan, többszintű növényállománnyal,
d) Kétlakásosnál nagyobb lakóépület telkén a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan,
e) különleges terület övezeteiben a telkek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozóan,
f) többszintes növényállomány kötelező létesítése esetén,
g) birtokközpont tervezésekor,
h) közparkok tervezésekor.
(13) Az övezeti jelben meghatározott legkisebb megengedett zöldfelületre vonatkoztatva, tetőkert kivételével, többszintes növényállománynak tekinthető legalább:
a) 100 m2-ként 1 lombos fa elhelyezésével és
b) a terület egyharmadán cserjékkel, talajtakaró-cserjékkel való borítással tervezett, ill. kialakított zöldfelület.
(14) Engedélyezési terv kertépítészeti tervének elbírálásakor az építésügyi hatóság különösen a következőkre van figyelemmel:
a) a meglévő növényzet jellege és állapota megítélhető legyen, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállomány;
b) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása ellenőrizhető legyen, különösen
ba) a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága,
bb) a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);
c) Intenzív fenntartás esetén ennek módja biztosított legyen az intenzív fenntartás módja az ehhez szükséges műszaki megoldásokkal (pl.: alkalmazott öntöző rendszer).
(15) *
(16) 4 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, 4 db parkolóhelyenként 1 db fa telepítésével. A fákat ütközés-gátlóval kell megvédeni, a parkoló-felületet szegéllyel kell körülvenni. A műszaki terveknek tartalmazniuk kell a benzin és olajszennyezés altalajba jutásának megakadályozásra vonatkozó megoldás(oka)t.
(17) Keretes beépítésű tömbök saroktelkein a kötelező zöldfelület aránya a beépítettség növelésével fordított arányban csökkenthető.
99. § (1) * Az épület oldalsó telekhatáron álló homlokzatának – az épületmagasság számításánál figyelembe vehető – tényleges magassága sehol sem haladhatja meg a megengedett épületmagasságot,
a) oldalhatáros beépítés esetén legfeljebb egy, 6 méternél nem magasabb oromfal * kivételével;
b) zártsorú, vagy ikres beépítés esetén oldalhatáronként legfeljebb egy, a csatlakozó épületével azonos magasságú, vagy annál legfeljebb 1 méterrel magasabb oromfal, vagy tűzfal kivételével. (Ha zártsorú, vagy ikres beépítés esetén a szomszéd telken nem áll épület, akkor azon az oldalhatáron az oldalhatáros beépítésre vonatkozó előírást kell alkalmazni.)
(2) * Ha a telken építhető építmény legnagyobb magasságát szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor az új épület épületmagassága csak akkor lehet magasabb a szomszédjánál, ha a szomszéd nem a telektömbben előforduló legnagyobb szintszámú épületek közé tartozik. A szomszédjánál magasabb tervezett épület épületmagassága sem haladhatja meg a telektömb adott utcára néző épületeinek utcai homlokzatai alapján, együttesen, az OTÉK előírásainak megfelelően számított homlokzatmagasságát.
Kivételesen az építési hatóság a konkrét városépítészeti környezet; a tervezett épülettel közvetlenül szomszédos telkeken álló épületek magasságának mérlegelésével, a városi tervtanács állásfoglalásának ismeretében, a jelen bekezdésben leírtak szerint számított átlagnál legfeljebb 3,30 méterrel nagyobb épületmagasságot is engedélyezhet kedvezőbb építészeti, városépítészeti megjelenés érdekében, de a tervezett épületmagasság nem haladhatja meg az azonos utcavonalon álló, legmagasabb utcai homlokzat magasságát.
(2a) * Amennyiben a (2) bekezdés szerint számított nagyobb épületmagasság új szint kialakítására ad lehetőséget, abban az esetben az építési engedély feltétele településrendezési szerződés megléte.
(3) * Ha a telek megengedett épületmagasságát övezeti szabály „G” betűvel szabályozza, akkor a beépítettséget jelen rendelet arra a városrészre vonatkozóan részletesebben határozza meg. A „T”-vel jelölt paraméterek esetében a GYÉSZ 20. §-ában meghatározott illeszkedés szabályai az irányadóak. Az érintett ingatlan esetében az illeszkedésről településképi véleményezési eljárás keretében születik döntés.
(4) * Az övezeti jelben megengedett épületmagasságnál magasabb kémény és/vagy technológiai építmény építhető Gipz, Gipe, Gmg, Kkf, Kme, Kák, Kte, Kho, Khu, Kegy, Kvi területeken a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 10%-áig. A technológiai építmény magassága nem lehet nagyobb a gépek, berendezések működéséhez szükséges minimális méretnél.
100. § * (1) * A megengedett szintszámot a szabályozási terv övezeti jele tartalmazza.
(2) * Az övezeti paramétersorban meghatározott maximális építményszint felett kizárólag egy gépészeti helyiség vagy a lépcsőház felső szintje, valamint ezek együttesen helyezhetők el egy szinten.
(2a) * A megengedett építményszint felett elhelyezett
a) gépészeti helyiség alapterülete lépcsőházanként 20 m2-nél,
b) lépcsőház felső szintje 40 m2-nél, és
c) gépészetihelyiségéslépcsőházfelsőszintjénekegyüttesalapterülete 45 m2-nél
nagyobbnemlehet, huzamosemberitartózkodásranemszolgálhat, belmagasságalegfeljebb 2,20 m lehetéstermészetes megvilágítását és szellőzését legfeljebb 1,60 m parapet magasságú, 40 cm magas zsalus rendszerű nyílászáró biztosítja.
(2b) * A megengedett szintszám szempontjából figyelmen kívül hagyható a pinceszint, amennyiben a mennyezeti födém teljes területe a rendezett terepszint felett legfeljebb 1 méterrel helyezkedik el. Amennyiben a pinceszint mennyezeti födémének egy része, vagy teljes területe 1 méternél magasabban helyezkedik el a rendezett terepszint felett úgy azt az övezeti paramétersorban definiált szintszámba be kell számítani.
(3) Amennyiben egy adott utcaszakasz övezeti határon belüli telkeinek többsége 2015. március 28-a előtt már az övezetben megengedettnél nagyobb szintszámmal épült be, a városképi illeszkedés miatt településképi véleményezési eljárás keretében engedélyezhető, hogy az SZT-en jelölt szintszámtól az épület szintszáma eltérjen.
100/A. § * (1) Tetőtérben kizárólag egy építményszint alakítható ki.
(2) A 2015. március 28-a előtt jogszerűen használatba vett épületek tetőtere településképi vélemény alapján vagy a településképi bejelentés tudomásulvételét követően beépíthető abban az esetben is, ha azt a SZT-en jelölt szintszám nem teszi lehetővé.
101. § (1) Beépítésre szánt övezet területén építési telket * az övezeti jelben meghatározott, valamint e § rendelkezéseinek megfelelő méretekkel, illetve az SZT szerinti „tervezett szabályozási vonal”, „tervezett és megszűnő telekhatár” figyelembe vételével lehet kialakítani.
(2) Váltakozó szélességű és/vagy mélységű telek esetében
a) az előírt legkisebb szélességet legalább az utcavonalon,
b) a legkisebb mélységet legalább a telek egyik oldalhatárának az övezeten belüli részén
be kell tartani.
(3) A telek megengedett legkisebb területére vonatkozó előírást a telek övezeti határon belüli részének kell kielégíteni.
(4) A más jogszabályban * meghatározott eseteken kívül, kivételesen akkor is alakítható az övezeti jelben meghatározottnál kisebb méretű építési telek, ha a telekalakítás:
a) kizárólag közüzemi építmény * elhelyezését szolgálja, vagy
b) a meglévő építési telekből az SZT-n meghatározott útlejegyzés vagy kisajátítás történik.
(5) * Telekalakítás során - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - kivételesen, ha azt a szabályozási terv rajzosan tartalmazza, kialakítható olyan építési telek, amelynek szélessége vagy mélysége nem éri el az övezeti előírásban szereplő méretet, feltéve, hogy a teleknek az övezeti határokon belüli területe és beépítettsége megfelel az övezeti jelben előírtaknak, és
a) a már beépített telek eredeti szélességét vagy mélységét tartja meg, vagy
b) a tömb formája miatt a kialakuló telek formája nem téglalaphoz vagy paralelogrammához közeli formájú.
(6) Telekcsoport újraosztása esetén olyan építési telek is kialakítható, amelynek szélessége, vagy mélysége az övezeti előírásban szereplő legkisebb szélesség vagy legkisebb mélység értékénél legfeljebb kettő méterrel kisebb, feltéve, ha a telek az övezeti előírásnak megfelelő területű, és
a) az újraosztás az SZT-n jelölt, új útterület kialakításával is jár;
b) nem alakul ki az eredeti telekosztásnál keskenyebb telek;
c) összességében nem alakul ki több telek, mint amennyit az övezeti előírás szerinti legkisebb telekméretek betartásával ki lehetett volna alakítani a telekalakítással érintett területen; és
d) nem alakul ki – az eltérési lehetőség alkalmazása miatt – 14 méternél kisebb szélességű telek.
(7) Nem kötelező a szabályozási vonal mentén telket alakítani kivételesen akkor, ha
a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a tömbbelsőbe esik, és a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai * miatt önálló telekként még nem alakítható ki;
b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb két lakásosra nő.
(8) Lakó, üdülő vagy vegyes szerepkörű, szabadon álló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítésű területen a megengedett legkisebb telekszélességnél legfeljebb 60%-kal, sarok telek esetén 100%-kal szélesebb építési telket lehet kialakítani a (9) bekezdésben foglalt kivétellel. *
(9) A megengedett legkisebb telekszélességnél több mint 60%-kal, saroktelek esetén 100%-kal szélesebb építési telek kivételesen csak akkor alakítható ki, ha *
a) azt az SZT tervlapjai rajzosan tartalmazzák (tervezett vagy kialakítani javasolt telekhatár, illetve megszűnő vagy megszüntetni javasolt telekhatár formájában), vagy
b) a telekalakítás – lakó vagy üdülő szerepkör esetén alapfokú – közintézmény elhelyezése céljából történik.
c) telekalakítás során létrejövő saroktelek nem téglalap, vagy paralelogramma közeli formájú.
(10) Ha a kialakítható telek legkisebb területét az övezeti szabály „K” betűvel szabályozza, akkor az övezeten belüli területe – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet kisebb az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál.
(11) Kivételesen a kialakuló építési telek övezeten belüli területe az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál kisebb is lehet, ha
a) az a szabályosabb telekrend érdekét szolgálja vagy
b) a telek csökkentésére útlejegyzés vagy kisajátítás miatt kerül sor.
Ez esetben sem engedélyezhető azonban olyan építési telek kialakítása, amelynek területe kisebb az övezetben meglévő legkisebb telek területénél.
(12) Ha a kialakítható telek legkisebb méretét az övezeti szabály „K” betűvel szabályozza, akkor szélessége, illetve mélysége nem lehet kisebb a tömbben előforduló legkisebb szélességnél vagy mélységnél, kivéve, ha a telek csökkentésére útlejegyzés vagy kisajátítás miatt kerül sor.
(13) Nyeles telek csak akkor alakítható, ha a kialakítását az SZT tervlapjai rajzosan tartalmazzák.
(14) Új fekvőtelek csak akkor alakítható ki, ha
a) kialakítását az SZT tervlapjai rajzosan tartalmazzák, vagy
b) falusias lakóterületen lévő saroktelek felosztásakor
ba) legfeljebb kettő építési telek alakul ki,
bb) az eredeti telek mélysége legalább 6 méterrel nagyobb, mint az övezeti előírás szerinti minimális telekmélység kétszerese,
bc) a telekláb mentén csatlakozó telek mélysége vele közel azonos (–5%-tól + 40%-ig), és
bd) a telekláb felől kialakuló új telek nem akadályozza az SZT-n szereplő tömbfeltárást, mivel az eredeti telekláb mellett a tömbfeltárás leendő helye – első ütemben legalább 6 méter széles – közterületként kialakul (lásd: 7. * ábra alsó része – a 76 méteres kotta figyelembe vétele nélkül).
7. ábra: Saroktelek beépíthetősége, telekalakítása a telekláb mentén
(15) Az érintett tulajdonosok beleegyezésével az SZT-n csak övezeti határvonallal határolt közterület bővíthető.
(16) * Az övezeten belül a lakóövezetek kivételével önálló telekként kialakíthatók közlekedési célú és közmű területek az övezeti előírásban szereplőtől eltérő méretű telken is, ha a kialakítás az övezet tervezett felhasználását nem teszi lehetetlenné. Iparvágány esetében gazdasági területen elegendő, ha a vágánytelek két oldalán fekvő telkek együttesen elégítik ki az övezeti jel szerinti értékeket. Ezek az övezeti jelnek egyenként nem megfelelő telkek csak akkor tekinthetők építési teleknek, ha a két telek közötti átjárás szolgalommal biztosított.
(17) * Lakóövezeteken belül több telket kiszolgáló magánút csak akkor alakítható ki, ha a magánút telkét az SZT legalább javasolt telekhatárokkal jelöli.
(18) *
(19) Tömbbelsőben az övezeti határvonaltól – a telekhatár módosítás esetén – legfeljebb 10 m-es eltérés engedhető meg. *
(20) Oktatási központ különleges övezetben oktatási, egészségügyi és sportlétesítmény céljára az övezeti jelben meghatározott területeknél kisebb is alakítható, amennyiben az az övezet terület-felhasználását nem lehetetleníti el. *
102. § (1) * A kertes mezőgazdasági övezetekben új fekvőtelek nem alakítható ki.
(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe
a) általában 3000 m2, legkisebb szélessége 30 m,
b) kivételesen; szélerőművek számára az építmény elhelyezéséhez szükséges, legkisebb méretű telkek is kialakíthatók.
(3) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m2, legkisebb szélessége 50 m.
(4) Az erdőterületeken a védőerdő övezetek kivételével a kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m2, legkisebb szélessége 50 m.
(5) Az (1)–(4) bekezdésekbe tartozó területeken közterület, út kialakítása érdekében a (1)–(4) bekezdésben írtaknál kisebb telek is kialakítható.
(6) Az (1)–(4) bekezdésekben nem szereplő övezetekben az egyéb jogszabályokban megengedett, a telek rendeltetésszerű használatát nem gátló méretű telkek alakíthatók.
103. §
| Övezet sorszáma | Előírás | |
| 00001 | Az épületen keresztül, a Schwarzenberg utca vonalában a nap 24 órájában, folyamatosan biztosítani kell az átjárást, ha az épített lakásszám a volt RÁBA ipartelepen eléri az 1000-et. | |
| 00002 * | A hullámtéren lévő létesítmények létesítése és működtetése kizárólag a tulajdonos kockázata. A hullámtérbe tervezett építmény építési engedélyezési tervéhez csatolandó a hullámtér-szűkítés által okozott vízszintemelkedés mértékének pontos meghatározása és annak vízvisszaduzzadással érintett hatásterülete, ezzel igazolva, hogy az okozott vízvisszaduzzadás egyéb építményt, létesítményt nem veszélyeztet. Az övezetben csak lapostetős épület építhető. Új épület, épületrész engedélyezése és építése csak a mértékadó árvízszint felett engedélyezhető. Az övezetben ingatlan csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhető be. Az övezetben meghatározott beépítési paraméterek az övezet összterületére vonatkoztatva számítandóak. Az övezetben az 7283/1 hrsz.-ú telken huzamos tartózkodásra is alkalmas üdülőépület elhelyezhető. | |
| 00003 | Az SZT-n jelölt építési hely hátsókert felöli építési vonalától az oldalsó telekhatár kivételével, a 6. ábra * betartásával el lehet térni a hátsókert betartásával. | |
| 00004 * | A tömb területén belül a közmű védősávban a csapadékvíz gyűjtő csatorna nyomvonalának szabadon tartása biztosítandó. A közműsávban építmény, épület nem helyezhető el, fás szárú növény nem ültethető. | |
| 00005 * | A tömb területén belül a közmű védősávban a csapadékvíz gyűjtő csatorna nyomvonalának szabadon tartása biztosítandó. A közműsávban csak a közmű üzemeltetéséhez kapcsolódó építmény, épület helyezhető el, fás szárú növény nem ültethető. | |
| 00006 * | A tömb területén egyéb funkciók csak az E.ON Zrt. 2017. június 30-án üzemelő közműszolgáltató funkcióinak figyelembevételével, a működés időtartama alatt annak alárendelten helyezhetők el. Az övezetben ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 00007 * | A tömb területén belül a közmű védősávban a csapadékvíz gyűjtő csatorna nyomvonalának szabadon tartása biztosítandó. A közműsávban építmény, épület nem helyezhető el, fás szárú növény nem ültethető. | |
| 00008 * | A tömb területén belül a közmű védősávban a csapadékvíz gyűjtő csatorna nyomvonalának szabadon tartása biztosítandó. A közműsávban csak a közmű üzemeltetéséhez kapcsolódó építmény, épület helyezhető el, fás szárú növény nem ültethető. | |
| 00009 * | Az épületmagasság a telek terület legfeljebb 20%-án legfeljebb 25 méter lehet. | |
| 00020 * | A nem beépíthető sávon belül kiegészítő épület építhető. | |
| 00022 * | Az övezetben a harmadik szinten új rendeltetési egység nem hozható létre. | |
| 00030 | Az övezetben elhelyezhetők a hulladékkezelés, – újrahasznosítás létesítményei, válogatómű és környezetipari tevékenységek, hozzájuk tartozó műtárgyak. Olyan gazdasági tevékenység engedélyezhető, amely a lerakó miatti környezetterhelést nem növeli, emiatt védőtávolság kiterjesztést nem okoz. A tevékenység végzése során figyelembe kell venni a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóság védőterületen belüli, emberi munkavégzésre vonatkozó előírásait, melyeket a részletes környezeti hatásvizsgálat során állapítanak meg. Az előírt zöldfelületet legalább felerészben háromszintű növényzettel kell kialakítani. | |
| 00031 | Inert hulladékkezelés övezete: inert hulladékok kezelésének helye, illetve az inert hulladékkezelő, deponáló, lerakó (ártalmatlanító) tér. Más hulladék lerakása szigorúan tilos. | |
| 00033 | A véderdő övezetben erdő telepítendő, amit a regionális lerakó üzemeltetője a működés megkezdésétől számított 5 éven belül köteles elvégezni. A növényállomány telepítése során a kistájra jellemző potenciális fajokat kell választani úgy, hogy a lassabban növő fajok mellett gyorsan növő fajok is szerepeljenek. A fajválasztáskor nem megengedett az akác (Robinia pseudoacacia), a bálványfa (Ailanthus altissima), valamint a nyárfa (Populus) termős egyedeinek telepítése. Erdőterületet érintő fejlesztések esetén az illetékes szakhatósággal egyeztetni szükséges. | |
| 00034 | Az övezeten belül szolgáltató ipari tevékenység végezhető. Ott csak szolgáltatási célú műhely, raktár, szociális létesítmények, járműtelep, logisztikai létesítmények engedélyezhetők, higiéniai szempontból érzékeny technológia kizárásával. | |
| 00052 | A hulladéklerakó telkeit kiszolgáló magánúton, a közterületen elhelyezhetőeken túl hídmérleg, portaépület is elhelyezhető. | |
| 00054 | Az alapfokú intézményi ellátás (bölcsőde, óvoda) elhelyezése nélkül a tömbön belül egyéb beépítés nem engedélyezhető. Kivéve, ha az óvoda, bölcsőde az 52–95. sz. tömbök valamelyik Vt vagy Ln övezetében már elhelyezésre került. | |
| 00055 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00059 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00064 | A szabályozási tervlapon feltüntetett intézményi funkciók elhelyezése nélkül más beépítés nem engedélyezhető. Kivéve, ha az intézmény az 52–95. sz. tömbök valamelyik Vt vagy Ln övezetében már elhelyezésre került. | |
| 00065 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00071 * | Az övezeten belül a jelölt javasolt telekhatárok kötelezően kialakítandó ingatlanhatárokat jelentenek. Az övezeten belül egyéb telekalakítás nem végezhető. Az övezeten belül magánút nem alakítható ki. Az övezeten belül beültetési kötelezettséggel jelölt zöldfelület kötelezően háromszintű növényállománnyal alakítandó ki, oly módon, hogy minden megkezdett 25 m2 nagyságú területen belül egy db, őshonos, lombos fát kell ültetni. A töltéstest kiterjedését, továbbá a mentett és vízoldali 10 m-es védősávot és a magasparti nyomvonal mindkét oldalán 15–15 m széles védősávot be nem építhető, továbbá be nem ültethető, közlekedésre nem használható sávként kell kialakítani. Ezeken a sávokban semmiféle épület, építmény vagy létesítmény nem helyezhető el, a terület nem ültethető be fás vagy bokros növényzettel. Közműveket ezen területen nem lehet elhelyezni, illetve utak – járdák sem létesíthetők a területen, csak gyeppel való kialakítás megengedett. Az övezeten belül építési engedély kiadásának, illetve egyszerű bejelentés tudomásulvételének előfeltétele, a „rövid” eljárásban lebonyolított településrendezési tervmódosítással az építési hely meghatározása. Az 5752 hrsz.-ú ingatlan megközelítése a 6394/44 hrsz.-ú ingatlanra bejegyzett szolgalmi joggal kerül biztosításra. | |
| 00072 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00073 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. A szabályozási tervlapon feltüntetett intézményi funkciók elhelyezése nélkül más beépítés nem engedélyezhető. Kivéve, ha az intézmény az 52–95. sz. tömbök valamelyik Vt vagy Ln övezetében már elhelyezésre került. | |
| 00077 | A szabályozási tervlapon feltüntetett intézményi funkciók elhelyezése nélkül más beépítés nem engedélyezhető. Kivéve, ha az intézmény az 52–95. sz. tömbök valamelyik Vt vagy Ln övezetében már elhelyezésre került. | |
| 00090 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00092 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00094 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00095 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. A szabályozási tervlapon feltüntetett intézményi funkciók elhelyezése nélkül más beépítés nem engedélyezhető kivéve, ha az intézmény az 52–95. sz. tömbök valamelyik Vt vagy Ln övezetében már elhelyezésre került. | |
| 00096 | Az építészeti tervek készítését megelőzően, vagy azzal egy időben új zajprognózist kell készíteni a lakórészek épületen belüli pontos elhelyezése, illetve védelme miatt. A zajprognózist figyelembe véve kell elkészíteni az építészeti terveket. | |
| 00097 * | Az övezeten belül beültetési kötelezettséggel jelölt zöldfelület kötelezően háromszintű növényállománnyal alakítandó ki, oly módon, hogy minden megkezdett 25 m2 nagyságú területen belül egy db, őshonos, lombos fát kell ültetni. | |
| 00114 * | Az üzemi telkeken épített épületek legnagyobb megengedett magassága a telken belüli legnagyobb meglévő épületmagasság. A szeszlepárló tornyok épületeinek magassága csak technológiai épületekre megengedett; adminisztratív, szociális és raktárépületek csak a meglévő szociális épület magasságáig növelhetők a megengedett telekkihasználtságon belül. Telkenként a megengedett legnagyobb telekkihasználtság, a 2005. 01. 01.-én meglévőt legfeljebb 10%-kal növelheti meg. Új épület építése esetén a meglévő zöldfelület nem csökkenhet. | |
| 00138 | Csak az övezet ÉNy-i telekhatárára néző telkeket alakítani csak az iparvasút felbontása után lehet. | |
| 00156 * | Az övezet délnyugati, gyűjtőút felöli oldalán, az építési hely határvonalán a legnagyobb megengedett épületmagasság 7,5 méter. | |
| 00157 | 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. Új telekosztások minimális szélessége 18 méter. | |
| 00158 | 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 00162 * | Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Egy építési helyen egy tömegben legfeljebb nyolc önálló rendeltetési egység létesíthető. | |
| 00253 * | Az övezetben a jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetre (Gipz) vonatkozó előírásokon kívül a hulladékkezelők és -lerakók különleges övezetének (Khu) előírásai is alkalmazhatók. | |
| 00306 * | Településrendezési szerződében rögzítetteknek (TRSZ) megfelelően folytatódhat a telephely fejlesztése. | |
| 00316 | Kereskedelmi funkciójú beépítés feltétele a 81.sz. főút (Fehérvári út) – Mészáros Lőrinc úti körforgalmú csomópont kiépítése. | |
| 00330 | A Fehérvári út és a Mészáros Lőrinc utca felöl új bejárat nem létesíthető. | |
| 00335 * | A Tihanyi Árpád út és a Mester utca felöli 30 méteres sávon belül legfeljebb kétszintes , legfeljebb 9 méter épületmagasságú épület építhető. A meglévő épületállomány bővítése csak a területen belül elhelyezett parkolók építésével engedélyezhető tekintettel a Tihanyi Árpád út intenzív forgalmi igénybevételére. A telken meglévő zöldfelületet csak akkor lehet megszűntetni, ha a telken belül másutt pótolják. A kialakult beépítettség 65%. | |
| 00338 * | Az övezetben a Tihanyi Árpád út - Buda utca saroktelken az illeszkedés érdekében plusz egy szint 1 méteres térdfal képzéssel építhető. | |
| 00339 * | Az övezetben a harmadik szinten új rendeltetési egység nem hozható létre. Az övezetben a 4505/2 hrsz.-ú saroktelek esetében a 2019. április 27-én hatályos SZT-n jelölt építési helyen belül a beépítettség mértéke az előtető és előlépcső területével növelhető. | |
| 00354 | A 2855/4 helyrajzi számú ingatlan megközelítését a 2855/7 helyrajzi számú ingatlanon keresztül biztosítani kell a 83. sz. főút – Győrújbaráti út körforgalmú csomópont, illetve az abból nyíló 5. ág kiépítéséig. | |
| 00356 | A hulladéklerakó rekultiválása megindult. A rekultivált területekkel a szükséges hatósági engedélyek birtokában csökkenteni lehet a hulladéklerakó területét és a rendezési terv érdemi módosítása nélkül, a közgyűlésnek bejelentve a tényleges védőtávolságokat a szabályozási terven a tényleges lerakó területéhez lehet igazítani. A rekultivált területeken a védőerdőkre vonatkozó előírásokat kell betartani; a területen semmilyen építési tevékenység sem végezhető. Az övezet mérete cca. 26 ha. Az övezeti előírás nem tartalmaz minimális telekméretet; a rekultiváció előrehaladásának függvényében a hulladéklerakó telkének mérete a rekultivált terület javára csökkenthető. | |
| 00357 * | A növénytelepítés során háromszintes (lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint) növényállományt kell létrehozni és fenntartani. A növényanyagot legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajok közül kell kiválasztani. | |
| 00361 * | A SZT-n jelölt építési helyen kívül, a 83-as főút tengelyétől számított 100 méteren belül, csak legfeljebb 6 méter építménymagasságú épületek helyezhetők el, összesen 2500 m2 nagyságig. Az épületek között legalább 15 méter távolságot kell tartani. | |
| 00362 * | 80 méternél hosszabb tagolás nélküli homlokzati szakasz nem hozható létre. A 83-as sz. út felöli építési hely első 5 méterében csak fedett, de nyitott előtető létesíthető. | |
| 00365 * | A SZT-n jelölt építési helyen kívül, a 83-as főút tengelyétől számított 100 méteren belül, csak legfeljebb 6 méter épületmagasságú, egyenként legfeljebb 1000 m2-es beépített területű épületek helyezhetők el, legfeljebb a telek egészére megengedett beépíthetőség harmadáig. Az épületek között legalább 15 méter távolságot kell tartani. | |
| 00366 | A területen kialakított parkolók beszámíthatók a szomszéd „különleges bevásárlóközpont” övezet parkoló mérlegébe. | |
| 00384 * | Az Lk* övezetben a rendeltetési egységek száma legfeljebb 2 db. | |
| 00385 * | Az Lk* övezetben a rendeltetési egységek száma legfeljebb 2 db. | |
| 00392 | Szezonálisan, legfeljebb évente 6 hónap időtartamra a sportpályák területe ideiglenesen sátorral fedhető. Az ideiglenes sátorral fedett területet a telek beépítettségének kiszámításakor figyelmen kívül lehet hagyni, azonban a telek területéhez viszonyított aránya legfeljebb 50% lehet. | |
| 00393 | A keskeny telek parkolási mérlege a szomszédos parkoló területen is teljesíthető. | |
| 00394 | A keskeny telek parkolási mérlege a szomszédos parkoló területen is teljesíthető. | |
| 00395 * | A meglévő garázssor úszótelkei a Szabályozási Terven jelölt módon bővíthetők. Az így kialakult telkeken, a jelenlegi beépítéshez illeszkedve kizárólag garázs helyezhető el. A 2858/60 hrsz.-ú ingatlanra 7,5 m épületmagassággal emelet építhető és a telekkihasználtsági mutatója: 2,0. Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 00396 | Szezonálisan, legfeljebb évente 6 hónap időtartamra a sportpályák területe ideiglenesen sátorral fedhető. Az ideiglenes sátorral fedett területet a telek beépítettségének kiszámításakor figyelmen kívül lehet hagyni, azonban a telek területéhez viszonyított aránya legfeljebb 50% lehet. | |
| 00406 | A földszintes irodaépületnek helyet adó telekrész telekkihasználtsága 1,5-re növelhető, amennyiben a szükséges parkoló szám a lakótelepen belül biztosítható. | |
| 00443 | A kialakult beépítettség a tervezett telekhez viszonyítva 70%. | |
| 00447 * | A 821. sz. út irányába kapubehajtó csak a meglévő átépítésével (áthelyezésével) létesíthető. | |
| 00478 | Kialakult beépítettség 40%, telekkihasználtság 0,8. | |
| 00479 | 14 méternél nem szélesebb telkek beépítése zártsorúsítható, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. | |
| 00484 | Garázssor a megközelítő úttal önálló telekként kialakítható. | |
| 00488 | A 14 méternél nem szélesebb telkek beépítése zártsorúsítható, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a csatlakozást lehetővé teszi. | |
| 00495 | A sarokteleknek a tömb mélyére nyúló része a beépíthetőség számítása során nem vehető figyelembe. | |
| 00508 | A kialakult beépíthetőség 35%, szintterület-sűrűség 0,7. | |
| 00511 | A nővérszálló telkének továbbosztása nem megengedett. | |
| 00515 | A beépítettséget egyedi építési ügyekben is az övezet egészére kell vizsgálni. A szerkezetileg független épületek körül úszótelket ki lehet alakítani, ha a tömbtelek az úszótelken lévő létesítmény ellátását biztosítja. | |
| 00547 | 14*45 méteres telkek is kialakíthatók. | |
| 00549 * | Sorházi egységenként legfeljebb két lakás vagy két rendeltetési egység létesíthető. A lakóterülethez csatolt, bővített területen épület, bővítmény nem helyezhető el, azt telken belüli zöldterületként kell kialakítani és hasznosítani. | |
| 00550 * | Sorházi egységenként legfeljebb két lakás vagy két rendeltetési egység létesíthető. | |
| 00551 * | Sorházi egységenként legfeljebb két lakás vagy két rendeltetési egység létesíthető. | |
| 00552 * | Sorházi egységenként legfeljebb két lakás vagy két rendeltetési egység létesíthető. A lakóterülethez csatolt, bővített területen épület, bővítmény nem helyezhető el, azt telken belüli zöldterületként kell kialakítani és hasznosítani. | |
| 00553 * | Sorházi egységenként legfeljebb két lakás vagy két rendeltetési egység létesíthető. A lakóterülethez csatolt, bővített területen épület, bővítmény nem helyezhető el, azt telken belüli zöldterületként kell kialakítani és hasznosítani. | |
| 00554 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a csatlakozást lehetővé teszi. | |
| 00562 | A meglévő lakóépületben a lakófunkció fenntartható. | |
| 00564 * | Az övezetben a 37. § (2) bekezdés szerinti m2 korlátozás figyelmen kívül hagyható. | |
| 00568 | Az övezetnek a volt bányagödör melletti telkein tervezett épületek alapozásánál figyelemmel kell lenni a nagy szintkülönbségre. | |
| 00569 * | A volt bányagödör melletti telkeken tervezett épületek alapozásakor a nagy szintkülönbség figyelembe veendő. Az övezetben telekalakítás csak a Kakashegy utcára vonatkozó TRSZ-ben rögzített kötelezettségek felülvizsgálatát követően engedélyezhető. Az övezetben kizárólag egylakásos lakóépület építhető | |
| 00574 | A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be. | |
| 00587 | Az övezetben legfeljebb 24 lakás építhető. | |
| 00590 * | ||
| 00592 | AZ ikres beépítés megtartható az ikres beépítésű legalább 19 méter széles telkeken. Az utcai építésvonaltól számított 12 m építési helyen túl csak földszintes épületszárny építhető. | |
| 00598 | Az övezetben legfeljebb 20 lakás építhető. | |
| 00599 | 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 00600 | Az övezetben legfeljebb 20 lakás építhető. | |
| 00601 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben legfeljebb 110 lakás építhető a megengedett paramétereken belül. Az egységes megjelenés és utcakép érdekében az egyes épületek létesítésénél a településképi rendelet hatálya alá eső eljárásokban a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolandó. | |
| 00603 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben legfeljebb 130 lakás építhető a megengedett paramétereken belül. Az egységes megjelenés és utcakép érdekében az egyes épületek létesítésénél a településképi rendelet hatálya alá eső eljárásokban a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolandó. | |
| 00604 | Az övezetben legfeljebb 9 500 m2 hasznos területen, legfeljebb 130 lakás építhető a megengedett paramétereken belül. A telken több épület is elhelyezhető, illetve több telek kialakítása esetén a közhasználatra megnyitott részen is elhelyezhető az előírt zöldfelület és parkoló. Az egységes megjelenés és utcakép érdekében az egyes épületek építési engedélyezésénél a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni kell. | |
| 00628 * , | Az övezetben a szegélyező növénytelepítési kötelezettségnek a fejlesztés részeként kell eleget tenni. A területen fejlesztés csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén engedélyezhető. | |
| 00632 * | Az építési helyen belül az oldalkert mértéke: 0 m. | |
| 00653 | Az övezet kizárólag a győri hőszolgáltatás működtetéséhez szükséges funkciókra hasznosítható. | |
| 00675 * | Az övezeten belül meglévő lakóépület szolgáltató funkció céljából történő rendeltetés mód váltása esetén az előírt zöldfelület mértéke max. 15%-kal csökkenthető. Ebben az esetben a visszamaradó zöldfelületen belül a csökkentett terület mértékével azonos nagyságú területen belül intenzív növénytelepítést kell végezni. | |
| 00682 | 10 000 m2-nél nagyobb bevásárlóközpont az övezetben csak a legalább a Szigethy Attila útra, Fehérvári útra, Ipar útra, Ifjúság körútra, mint hatásterületre kiterjedő közlekedési hatástanulmány kedvező eredménye (lásd GYÉSZ 38. § (4)) esetén engedélyezhető, azonban semmi esetre sem lehet a kiskereskedelmi célú területek bruttó szintterülete több mint 30 000 m2. Az övezetben megengedett a „településközpont vegyes övezet”-ben megengedett rendeltetések építése is. | |
| 00683 | Új épületet a déli és keleti telekhatár mentén lehet elhelyezni. | |
| 00684 * | ||
| 00690 * | A 3275 helyrajzi számú ingatlanon a szomszéd épülethez való igazodás miatt 10,5 m épületmagasságú épület építhető. Az igazodási igény ellenére sem építhető 7,5 méternél magasabb ház a 3279 helyrajzi számú ingatlanon a másik szomszéd épület és a stáció megtartása miatt. | |
| 00699 * | A beépítésre nem szánt terület a beépíthetőség számításánál figyelmen kívül hagyandó. Az építési engedélyezési eljárások során a vasúttársaság előírásait be kell tartani. | |
| 00712 | A kialakult beépítettség 40%. | |
| 00715 * | Kialakult telekkihasználtság 2,0, kialakult épületmagasság 13 méter. | |
| 00720 * | ||
| 00722 * | Az övezetben az épületmagasságtól maximum 2,0 m eltérés abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az az utcakép kedvezőbb építészeti megjelenését eredményezi. Ezt az érintett utcákban lévő épületek magassági vizsgálatával és az érintett ingatlannal szomszédos épületekhez való illeszkedés bemutatásával kell igazolni. Ahol az övezetben az ikres beépítés nem tud létrejönni, ott a beépítés: oldalhatáron álló. | |
| 00723 | Garázssor önálló telkekként is kialakítható, a hozzájárást lehetővé tévő úttal. | |
| 00729 | Teherbejárat csak a Körkemence utca felöl nyitható. | |
| 00743 | Az övezet elsődleges rendeltetése az áramellátás. Minden más rendeltetés csak ennek biztosítása mellett engedélyezhető. | |
| 00755 * | Az övezetben a kötelező beültetéssel jelölt sávot háromszintű intenzív zöldfelületként kell kialakítani. | |
| 00774 | Az épület hasznos szintterületének legalább 50%-a csak parkolási terület lehet, de az egyéb célú beépítés a 2500 m2-t nem haladhatja meg. | |
| 00775 * | ||
| 00797 | A SZT-n jelölt övezeti határon a 267/2 és 267/3 helyrajzi számú telkek új hátsó telekhatára is engedélyezhető az ikres beépítésre és a kialakult 14 méternél keskenyebb telkekre tekintettel. | |
| 00798 * | A 273 és 274 helyrajzi számú telkek esetén ikres beépítés is létesíthető a kialakult telkeken, ebben az esetben telkenként 1db lakás helyezhető el. | |
| 00800 * | Négyszintes beépítés csak az új 81-es úttal érintkező telkek 81-es út felöli telekhatárától mért 50 méteres sávján belül, illetve a vasút felöli telkek telekhatára mentén lévő 50 méteres sávon belül építhető, másutt a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 méter. | |
| 00803 * | A zajvédelemről az ÉK-i határon az övezet lakóépülettel való beépítésével egy időben kell gondoskodni. Az övezetben telket alakítani csak zöldfelületi és sportolási fejlesztési tartalmú településrendezési szerződés megléte esetén lehet. | |
| 00806 | Sorházi egységenként legfeljebb két lakás, illetve legfeljebb két rendeltetési egység létesíthető. | |
| 00813 | A telek beépítése zártsorúsítható, ha a szomszéd telek oldalhatáron álló homlokzatának kialakítása a csatlakozást lehetővé teszi. | |
| 00839 | A Plaza területébe ékelődött volt pékség megtarthatja az önálló státuszát; a megengedett legkisebb telek méret rá nézve: 1330 m2. A forgalomnövekedés miatt a bővítés feltételeként a Szauter utcai bejáratot a Praktiker bejárattal szemközt kell elhelyezni. | |
| 00843 | A mentőhelikopter leszállóhelye csak új leszállóhely kialakítása után szűntethető meg. | |
| 00861 | A 14 méternél nem szélesebb telkeket zártsorúan is be lehet építeni, ha az oldalkert felöli szomszéd telek beépítése is zártsorú, vagy egy időben zártsorúvá épül át. | |
| 00863 | A 14 méternél nem szélesebb telkeket zártsorúan is be lehet építeni, ha az oldalkert felöli szomszéd telek beépítése is zártsorú, vagy egy időben zártsorúvá épül át. | |
| 00873 | A 14 méternél nem szélesebb telkek beépítése zártsorúsítható, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló fala lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 00875 * | Az övezeten belül a már kialakult átlagos beépítettség figyelembevételével, a városképi illeszkedést és a használat intenzitásának a meglévő beépítéssel való hasonlóságát mérlegelve lehet a telek beépítettségét tervezni. | |
| 00876 | Víztorony céljára használható telek. Bármilyen más hasznosítás csak ennek alárendelve lehetséges. | |
| 00883 * | Az övezetben Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötésével történhetnek fejlesztések. | |
| 00892 * | Az Lk* övezetben a rendeltetési egységek száma legfeljebb 2 db. | |
| 00893 | A telek beépítése zártsorúsítható, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 00895 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 00897 * | Zaj- és rezgésvédelmi szempontból egyedi számítások alapján egyedi technológiai megoldások a konkrét beruházások terhére alkalmazandóak | |
| 00905 * | A 82 sz. főút és a Külső Veszprémi út tervezett csomópontjának forgalomba helyezése tárgyában az útügyi hatóság által kiadott forgalombahelyezési engedély véglegessé válásáig az övezetben maximum bruttó 2000 m2 alapterületig létesíthető új építmény. | |
| 00919 | A területen elhelyezhetők az iskola profiljának megfelelő állattartó épületek. Az állattartó épületek elhelyezésénél a telepítési távolságokra vonatkozó előírásokat be kell tartani. | |
| 00935 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a hozzáépítést. | |
| 00936 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a hozzáépítést. | |
| 00939 | A beültetési kötelezettséggel érintett területet az OTÉK 38. § (8) bekezdésnek megfelelően fásítani kell legalább a temetőhasználattal érintett területek határán. | |
| 00940 | A telkenként megengedett legnagyobb lakásszám 4, rendeltetési egység szám 6. | |
| 00962 * | Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Egy építési helyen egy tömegben legfeljebb nyolc önálló rendeltetési egység létesíthető. | |
| 00981 | A 1599/9–4 és 1323/13 helyrajzi számú földrészletek mögötti ingatlanok telekalakítása során nem kötelező betartani az előírt telekmélységet, csak a telekterületet. | |
| 00997 | Az övezet elsősorban villamos kapcsolóállomásként működtethető, más hasznosítás csak ennek alárendelve lehetséges. | |
| 01004 | A tömbbelsőben az intenzitási mutatók figyelembe vételével max. 2 szintes új épület építhető. | |
| 01005 | A telken belül kerítést nem szabad építeni akkor sem, ha az eredeti ingatlan több telekre osztják. A meglévő beépítésen felül új épület használatbavételének feltételei: a) A Frigyes laktanya műemléki védelem alatt lévő épületeinek teljes felújítása és használatbavétele. b) A tömb körüli, az építési engedélyezési helyszínrajzon szereplő közterület fejlesztések (utak szükséges átépítése, járda és parkoló burkolatok kiépítése, növénytelepítés) elkészülte és használatbavétele. c) A város közönsége számára a Hunyadi utcától a Wesselényi utcáig legalább 6 méter széles gyalogos átjárási szolgalom biztosítása. d) Térszinten parkoló legfeljebb 15% -os arányban helyezhető el az előírások szerinti mértéken belül. | |
| 01006 * | A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be. Új beépítés esetén a Baross híd melletti 20 m széles sávban nem építhető be 126 mBf magasság felett. A területen biztosítandó a gyalogos átjárás, akár a később tervezett új épületeken keresztül is, valamint a 126 mBf tetőterasz –szint köztérként való használhatósága is. A területen megvalósuló buszpályaudvar fedett, nyitott alapterülete az összes hasznos, nettó szintterület kiszámítása során figyelmen kívül hagyható. Műemlék telke az építési övezetben meghatározott telekalakítási paraméterektől eltérően is kialakítható. A Schlichter villa és a tervezett új épület távolsága legalább épületmagasság (14 m) legyen. A tervezendő új épületek építési engedélyezési tervéhez látványtervek készítése szükséges a szabályozási terven meghatározott látványpontokból, melyeket a tervtanácshoz beadandó dokumentációnak tartalmaznia kell. A látványterveket úgy kell elkészíteni, hogy azokból megállapítható legyen a megőrzendő településképhez való illeszkedés. | |
| 01011 * | A parkolási mérleget elegendő a tömbön belül kielégíteni. A saroktelkek beépítése kedvezőbb utcakép érdekében 60% is lehet. | |
| 01012 * | A parkolási mérleg a tömbön belül elégítendő ki. A közhasználat számára megnyitott területen kerítés nem létesíthető. Amennyiben az építési övezetben járda kerül elhelyezésre, akkor a járda út felőli oldalán kerítés nem létesíthető. A közhasználat számára megnyitott területek fölé, legfeljebb 1,90 m mélységben a csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasság felett erkély nyúlhat ki. | |
| 01013 | A parkolási mérleget elegendő a tömbön belül kielégíteni. | |
| 01018 * | A szabályozási terven jelölt építési helyek 100%-ban beépíthetők. Az övezetben a Kossuth utca felől új épület vagy épületrész építése csak a meglévő utcaképi tagolással engedélyezhető | |
| 01020 * | A szabályozási terven jelölt építési helyek 100%-ban beépíthetők. Az övezetben a Kossuth utca új épület vagy épületrész építése csak a meglévő utcaképi tagolással engedélyezhető | |
| 01021 * | Új épület vagy épületrész építése csak a 2019. április 26-a előtt jogszerűen megvalósult beépítéshez illeszkedő utcaképi tagolással engedélyezhető. A Bercsényi liget 43. szám alatti ingatlan beépíthetősége 100%. | |
| 01023 * | Bálint Mihály utcai oldalon az épületek legfeljebb földszint és tetőtér beépítésűek. | |
| 01029 * | A tömbön belül 1 db torony építhető - önálló épületként is - legfeljebb 10x10 m-es alapterülettel és legfeljebb 30 m-es magassággal. | |
| 01030 * | - Az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyen belül az Erkel Ferenc utca mentén, és a Simor János püspök tér mentén a kijelölt építési hely Erkel Ferenc utca felől mért 30 méteres szakaszán a homlokzatmagasság legfeljebb 18,5 méter lehet a fenti közterületekhez legközelebb eső homlokzatok esetében. - Az övezeti paramétersorban megadott beépítési százalékok közül a nagyobb érték és kisebb érték közötti különbség (20%) kizárólag az építési helyen belül elhelyezett épület részeként, annak gépjárműtárolásának és a gépjárműtárolóhoz kapcsolódó kiegészítő funkcióknak az elhelyezésre szolgáló pinceszint kialakításának céljából használható ki. A gépjárműtároló, és a gépjárműtárolóhoz kapcsolódó kiegészítő funkciókat magába foglaló épületrész lakóépületen túlnyúló tetejének legalább 50%-a zöldtetőként alakítandó ki. - Az övezeti paramétersorban szereplő, megengedett legnagyobb szintszám (7 szint) kizárólag a maximálisan beépíthető terület legfeljebb 43%-án engedélyezhető. - Az övezetben elhelyezésre kerülő épület a Simor János püspök tér felől egybefüggő homlokzattal nem alakítható ki, a Simor János püspök tér irányába nyitott, udvarszerű tagolással alakítandó ki. Amennyiben a telken belüli gépjármű elhelyezés és a burkolt felületek nagysága lehetővé teszi, úgy az övezeti paramétersorban előírt zöldfelületi mutatón felül az épületrészek között további zöldfelület alakítandó ki. | |
| 01031 * | ||
| 01032 * | ||
| 01033 * | ||
| 01036 | A telken keresztül a liget hossztengelyében az átjárást biztosítani kell. | |
| 01039 | A telken keresztül a Bercsényi liget hossztengelye irányában az átjárást biztosítani kell. A bercsényi liget felöli, DNY-i oldalon a terepviszonyokat kihasználva az épület háromszintes is lehet. | |
| 01041 | Az övezetben meglévő csarnok épület bontása és lakóépülettel, vagy más cellás alaprajzi rendszerű épülettel való helyettesítése esetén a megengedett legnagyobb beépítettség 60%. | |
| 01044 * | A kialakult beépítettség legfeljebb 75%. A tömb Radnóti úti átkötés felöli határán a megengedett legnagyobb szintszám 3 db. | |
| 01053 * | Az építési övezet területén a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet; b) a terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség 40%; c) a fő rendeltetést kiszolgáló kiegészítő építmény is létesíthető; d) a megengedett legnagyobb telekkihasználtsági mutató esetében a telken építhető épületeknek a csatlakozó terepszint feletti hasznos nettó szintterületén túl valamennyi egyéb terepszint feletti szintterület is figyelembe veendő; e) az eltérő magassággal szabályozott építési helyen belül a megengedett legnagyobb építménymagasság 30,0 m; f) az építmények legmagasabb pontja a rendezett terepszinttől számított 35,0 m lehet; g) a szabályozási terven „Közterület vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 m szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat, h) a g) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt, űrszelvény szintjén, valamint űrszelvény felett az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók, közterület irányába a telekhatáron álló homlokzaton, valamint határfalon nyílás nyitható, az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók; i) a terület rendeltetésszerű használatához legalább 400 db gépjármű elhelyezése biztosítandó, amely telken kívül is elhelyezhető; j) az egyes érintett ingatlanok hasznosítása a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet; valamint k) a nem beépíthető területként szabályozott árvízvédelmi töltés menti, mentett oldali 10,0 m-es védősáv övezetre eső területén a meglévő építmények, műtárgyak megtarthatók és karbantarthatók, újonnan kizárólag a töltéstartozékok és szükség esetén az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el. | |
| 01054 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be Az övezetben a 8473 hrsz.-ú telek területén a maximális telekkihasználtsági mutató értéke 2,0 lehet, a maximális épületmagasság 13,00 m. Az övezetben a 8473 hrsz.-ú telek területének maximum 15%-án 5 szint is engedélyezhető. | |
| 01058 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. | |
| 01059 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. | |
| 01061 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. | |
| 01066 | A telkenként megengedett rendeltetési egységek száma nem lehet több a kertvárosi lakóövezetben megengedettnél. | |
| 01069 | A telkenként megengedett rendeltetési egységek száma nem lehet több a kertvárosi lakóövezetben megengedettnél. | |
| 01071 | A víztorony újrahasznosítása esetén az épület magasságának növelése nélkül több szint is kialakítható. | |
| 01076 * | A szabályozási terven külön jelölt területen belül az övezeti paramétersorban meghatározott 16 m épületmagasságtól eltérően csak 7 m engedélyezhető. A területen keresztülhaladó csapadékvíz csatorna nyomvonala és annak védőterülete a fejlesztéseknél figyelembeveendő, megközelíthetősége biztosítandó. Az övezetben az OTÉK 4. mellékletétől eltérően kevesebb parkolóhely kialakításával is engedélyezhető az új speciális funkciójú rendészti épület. A telken belül maximum 118 parkolóhely elhelyezése szükséges. | |
| 01078 | A 14 méternél keskenyebb telkeket zártsorúan is be lehet építeni, ha a korábbi oldalkert felöli szomszéd telekhatáron is csatlakozásra alkalmas homlokzat áll, vagy épül. | |
| 01085 * | A SZT-n az utcai telekhatáron álló beépítés mögött tervezett beépítés legnagyobb épületmagassága is csak a SZT szerinti érték lehet. | |
| 01093 * | Az övezetben a szabályozási terven kijelölt hátsókerti területrész nem beépíthető. | |
| 01096 * | Az övezetben a harmadik szinten új rendeltetési egység nem hozható létre. | |
| 01109 * | Az épületmagasság meghatározásánál a telekkel azonos övezetben lévő legalább kettő közvetlen szomszédos épület magasságának mérlegelésével, a tervtanács állásfoglalásának ismeretében a kedvezőbb utcaképi, építészeti megjelenés érdekében az előírtnál nagyobb épületmagasság kialakítható, de nem haladhatja meg az azonos utcavonalon álló legmagasabb utcai homlokzat magasságát. | |
| 01111 | A 10278 helyrajzi számú telken a GYÉSZ vonatkozó szabályai szerint mindkét utcai telekhatár mentén építhető épület, sőt a meglévő lakóépület megtartása esetén kivételesen 3 épület is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások megtartásával. A meglévő épület tömege nem növelhető. | |
| 01112 * | Az épületmagasság meghatározásánál a telekkel azonos övezetben lévő legalább kettő közvetlen szomszédos épület magasságának mérlegelésével, a tervtanács állásfoglalásának ismeretében a kedvezőbb utcaképi, építészeti megjelenés érdekében az előírtnál nagyobb épületmagasság kialakítható, de nem haladhatja meg az azonos utcavonalon álló legmagasabb utcai homlokzat magasságát. | |
| 01115 * | A 10244 hrsz.-ú telek maximális beépíthetősége 60%, a telekkihasználtsági mutató maximum 2,0. | |
| 01117 | A tömb telkeinek új előírások szerinti beépülése esetén a zártsorú szárnyat elsősorban a Duna felöli telekhatár mentén kell kiépíteni. | |
| 01118 * | 15%-ot el nem érő beépítés esetén a beépítési mérték legfeljebb 25% lehet. 15%-ot meghaladó beépítettség esetén az átépítés, bővítés mértéke a kialakult beépítést legfeljebb 10%-kal haladhatja meg. Átépítés, bővítés, telekkihasználtság növelés esetén tervtanácsi véleményt kell beszerezni. A 10219 hrsz.-ú ingatlanon található csónakház megengedett szintszáma 3. | |
| 01123 * | Az övezetben a 11990/4 hrsz.-ú telek, valamint a 11985, 11986, 11988/2, 11989/2 hrsz.-ú telkek összevonásával létrejövő telkek területén az építészeti hangsúly képzése érdekében az építménymagasság értéke az épület 30%-ára vonatkozóan max. 9,5 méterrel engedélyezhető. Az övezetben a rendezett terepszint 112,70 mBf szintmagasságig a telekhasználat műszaki követelményeinek biztosítása érdekében kialakítható. | |
| 01124 * | Az övezetben a rendezett terepszint 112,70 mBf szintmagasságig a telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében kialakítható. Az övezetben a GYÉSZ 35. §-tól eltérően maximum 5 építmény elhelyezhető. A beépítési terv Győr Megyei Jogú Város Tervtanácsa által véleményezendő. | |
| 01131 * | Az övezetben amennyiben a telek nagysága a) nem éri el a 800 m2-t, akkor legfeljebb három, b) eléri a 800 m2-t, de az 1050 m2-t nem éri el, akkor legfeljebb négy, c) eléri 1050 m2-t, de az 1300 m2-t nem éri el, akkor legfeljebb őt, d) eléri az 1300 m2-t, de a 2000 m2-t nem éri el, akkor legfeljebb hat, vagy e) eléri vagy meghaladja a 2000 m2-t, akkor legfeljebb tizennégy önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület helyezhető el telkenként. A legalább 2000 m2 területű és legalább 24 m széles telek szabadonálló beépítéssel is beépíthető. A 11955 hrsz.-ú telken elhelyezendő rendeltetési egységek száma nincs korlátozva, a meglévő harmadik tetőtéri szinten önálló rendeltetési egységek is kialakíthatók. | |
| 01132 * | Az övezetben lévő társasház esetében funkcióváltáskor a GYÉSZ 37. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyható. | |
| 01139 | Az övezeten belül a közlekedő területek (utak és vasutak) a telekméretre tekintet nélkül önálló telekként kialakíthatók. A SZT-en be nem építhető területként jelölt övezeten belüli úthálózat alkotta tömbökön belül az iparvágány hálózat önálló telekként való lejegyzése esetén az előírt legkisebb telekméretnél kisebb visszamaradó telkek is kialakulhatnak. A fentiek szerinti telkek akkor is kialakíthatók, ha beépítettségük meghaladja az övezeti előírásban előírtakat, mivel a meglévő úthálózat átalakítása nem várható el. A parkolást a telken kívül, az övezeten belül kialakított parkolók területén is lehet biztosítani. | |
| 01140 * | A Hédervári út 35/a, 35/b és 33/a telkek (hrsz.:10620, 10619, 10617/2) utcai telekrészéből legalább 900 m2 alapterületű építési telek kialakítható, melyen a GYÉSZ 49. § szerinti rendeltetéseken túl többlakásos lakóépület is elhelyezhető. Az övezetben a beültetési kötelezettségnek a fejlesztések ütemezésének megfelelően kell eleget tenni. | |
| 01143 * | Az övezetben a hátsókert mértéke 0 m. | |
| 01146 | A 300 m2-nél kisebb telkek beépíthetősége 50%. Meglévő nagyobb telket csak a SZT tervi elhatározásai szerint lehet megosztani. | |
| 01148 | A Kossuth Lajos utcai oldalon a meglévő emeletes szárnyakat meg kell tartani, a városképi és műemléki érdekek figyelembe vételével új emeletes szárny is építhető. | |
| 01151 | Épületek mélysége Max. 12 méter. A keretes beépítés déli irányban nyitott. | |
| 01174 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a csatlakozást lehetővé teszi. | |
| 01185 | A parkolók a terület közhasználatra megnyitott részén kialakíthatók. | |
| 01186 * | Az övezetben ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 01190 * | A nagysebességű vasút nyomvonala mentén az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv állapítja meg. Mint később megvalósítandó közérdekű cél – a nagysebességű vasút nyomvonala mentén kijelölt „be nem építhető területeken” épület vagy épületrész elhelyezhető. Az ingatlanokhoz fűződő építésjogi korlátozás a konkrét használat (a nagysebességű vasút konkrét nyomvonal kijelölés, helyigény és megvalósulás) esetére vonatkozóan a meglévő épület vagy épületrész (a mindenkori tulajdonos) kártalanítás nélküli megszűntetését vonja maga után. Közműépítmények elhelyezhetők akkor, ha nem akadályozzák a területnek a szerkezeti terv szerinti távlati hasznosítását. | |
| 01193 | A 12 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők az övezeti előírás egyéb keretei között, ha az oldalhatáron csatlakozó épület homlokzatán lévő nyílások a hozzáépítést nem akadályozzák. | |
| 01197 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01212 | Kisáruház építése esetén az övezet területe egy telekként is kialakítható. | |
| 01215 * | A 27313 –27317/1 helyrajzi számú ingatlanok csak abban az esetben oszthatók meg második egylakásos épület építése céljából, amennyiben előzetesen az érintettek zajvédelmi vizsgálatot készítettnek, amiben a jogszabály által előírt határértékek biztosíthatók. A passzív akusztikai beruházás kötelezettsége az építetőt terheli, újonnan létesített vagy bővített védendő épületek esetén. 248/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. | |
| 01218 | A kastély körül kialakítható minimális telekméret 10 000 m2, melynél kisebb telek, csak a jelenlegi telek növelésével, átmeneti állapotként alakítható ki. | |
| 01224 | A 26313/1 és 26313/3 helyrajzi számú telkeket össze kell vonni. (Mindkettő önkormányzati tulajdonban van.) A szabályozási előírások az összevont telekre érvényesek. | |
| 01227 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha az oldalhatáron álló szomszéd csatlakozó homlokzatának kialakítása a hozzáépítést lehetővé teszi. | |
| 01228 | Az övezet Csanakhegyi út felöli oldalán 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha az oldalhatáron álló szomszéd csatlakozó homlokzatának kialakítása a hozzáépítést lehetővé teszi. | |
| 01236 * | Az övezetben 4 rendeltetési egységnél többet tartalmazó épület csak a legalább 22 m széles telken és szabadon állóan helyezhető el. A 22 m-nél keskenyebb telkeken összesen maximum 4 rendeltetési egység helyezhető el oldalhatáron állóan. | |
| 01245 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 01248 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. | |
| 01249 | A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. | |
| 01250 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A 10691/1 hrsz.-ú ingatlanon jelölt építési helyen belül 1 db legfeljebb 1000 m2-es bruttó alapterületű lakóingatlan helyezhető el. Az SZT-n rajzosan jelölt építési helyen belül az épületmagasság: 7,0 m. Az övezetben a 18 m-nél szélesebb telkek szabadonálló módon is beépíthetőek. | |
| 01251 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. Az övezetben a 18 m-nél szélesebb telkek szabadonálló módon is beépíthetőek. | |
| 01268 | A megengedett építmény-magasságnál magasabb raktárépület továbbhasznosítható. | |
| 01271 | Az övezetben lévő területek csak akkor építhetők be, ha a 01267 számú övezet felöl érkező üzemi zaj mértéke nem éri el az övezetre megengedett határértéket. | |
| 01276 * | Az övezetben a GYÉSZ 101. §-ban foglaltaktól eltérően a maximális teleknagyság 1000 m2. | |
| 01277 * | Az övezetben a GYÉSZ 101. §-ban foglaltaktól eltérően a maximális teleknagyság 1500 m2. | |
| 01278 * | Az övezetben telkenként egy, legfeljebb két rendeltetési egységet - melyből az egyik lakás - magában foglaló lakóépület helyezhető el. Az egyik rendeltetési egység alapterülete a másik rendeltetési egység alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. | |
| 01282 * | A földszinti beépítés 100% is lehet. | |
| 01287 | Az övezet hullámtéren van; a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével használhatók csak ki az övezeti szabályok adta építési lehetőségek. A létesítmények hullámtéri fekvés miatti károsodása kizárólag a tulajdonos kockázata. Az övezetben lévő jelenlegi telekszám nem növelhető. A hullámtérbe tervezett építmény építési engedélyezési tervéhez csatolni kell a hullámtér-szűkítés által okozott vízszintemelkedés mértékének pontos meghatározását és annak vízvisszaduzzadással érintett hatásterületét, ezzel igazolva, hogy az okozott vízvisszaduzzadás egyéb építményt, létesítmény nem veszélyeztet. A területen új építési engedélyt kiadni a hullámterekre vonatkozó előírások, az övezetekre vonatkozó közművesítési előírások (teljes közműellátás) és a területen haladó közművezetékek (víz-gáz) szolgáltatóinak egyetértő nyilatkozatával lehet. | |
| 01288 | Udvari szárny magassága legfeljebb 4,8 méter lehet. | |
| 01292 * | Temető u. 8. számú ingatlan esetében a lakó funkciójú rendeltetési egységek számának növekedése esetén a nem beépíthető terület közforgalom számára megnyitott magánútként/területként kell kialakítani. | |
| 01301 | A terület hasznosítása során elsődlegessége van a termálkút üzemeltetésének; más funkció csak akkor létesíthető, ha a termálkút működtetését nem akadályozza. | |
| 01326 * | Az épületek utcai és udvari megengedett legnagyobb párkánymagassága 7,5m. Az épületek utcai homlokzati síkjában legfeljebb 0,5m-es ugrás lehet. | |
| 01329 * | Az épületek utcai és udvari megengedett legnagyobb párkánymagassága 7,5m. Az épületek utcai homlokzati síkjában legfeljebb 0,5m-es ugrás lehet. | |
| 01342 | Az övezet közepén, a Bercsényi liget hossztengelyében az átjárást biztosítani kell. | |
| 01343 * | Az épületek utcai és udvari megengedett legnagyobb párkánymagassága 7,5m. Az épületek utcai homlokzati síkjában legfeljebb 0,5m-es ugrás lehet. | |
| 01344 | Az övezetben nem lehet alkalmazni a saroktelkeken lehetséges, a használati intenzitás növelésére vonatkozó előírásokat; telekalakítások esetén sem lehet eltérni a telkenkénti legfeljebb 60%-os beépíthetőségtől. Az övezeten keresztül Ény-DK-i irányban az átjárást 8–18-óráig biztosítani kell legalább 3 méter széles passzázzsal. A tömbbelsőben kialakuló udvar, kert nyilvános használatát nappal biztosítani kell. | |
| 01356 | Csak közmű célokra használható. | |
| 01358 | A terület elsődleges szerepköre a vízi közművek szolgáltatásával összefüggő gazdasági tevékenység. Más tevékenység céljára csak ennek zavartalan biztosítása mellett használható. | |
| 01368 * | A temető, a vasút és a folyó felöli oldalon a homlokzat nyílás nélküli felületének legalább 20%-át növényzettel takarandó. A be nem építhető sáv közműsáv céljára hozzáférhető módon továbbra is fenntartandó, ahol a töltés állékonyságát veszélyeztető, karbantartását gátló létesítmény nem helyezhető el, tevékenység nem folytatható. Az övezetben közlekedést kiszolgáló építmény maximum 7,0 méter építménymagassággal az övezetben megengedett legkisebb telekterületnél kisebb telken is elhelyezhető. | |
| 01371 * | Az övezetben jelölt magánút kialakítása esetén a GYÉSZ 66. § (5) bekezdés figyelmen kívül hagyható. A közforgalom céljára megnyitott magánúton a tömbön keresztüli átjárást biztosítani kell. | |
| 01372 | A tömb északkeleti végén lévő zártudvaros beépítésű, többlakásos épület fenntartható. | |
| 01381 | A Kossuth Lajos utcai oldalon egy emeletes szárny is építhető. A szárny mélysége legfeljebb 9 méter lehet. | |
| 01383 * | Amennyiben a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra, az utcafronti épületrész zártsorúan is építhető. | |
| 01387 | Bálint Mihály utcai oldal legfeljebb földszint és tetőtér-beépítéses lehet. | |
| 01388 * | Bálint Mihály utcai oldalon az épületek legfeljebb földszint és tetőtér beépítésűek. | |
| 01389 * | Bálint Mihály utcai oldalon az épületek legfeljebb földszint és tetőtér beépítésűek. | |
| 01390 * | Bálint Mihály utcai oldalon az épületek legfeljebb földszint és tetőtér beépítésűek. Az övezetben a Kossuth utca felőli oldalon az épületek legfeljebb 2 szint + tetőtér beépítésűek. | |
| 01391 * | Új épület, vagy épületrész építése csak a jelenlegi beépítés alapján a meglévő utcaképi tagolással engedélyezhető. | |
| 01403 * | A szabályozási terven feltüntetett építési hely irányadónak tekintendő. Az ábrázolt építési hely építészetileg indokolt túllépése csak a „zöld tömbbelső” koncepciójának megtartása mellett lehetséges. Az „építészetileg indokolt túllépés” településképi véleményezési eljárás keretében kerül meghatározásra, jóváhagyásra. | |
| 01404 * | A szabályozási terven feltüntetett építési hely irányadónak tekintendő. Az ábrázolt építési hely építészetileg indokolt túllépése csak a „zöld tömbbelső” koncepciójának megtartása mellett lehetséges. Az „építészetileg indokolt túllépés” településképi véleményezési eljárás keretében kerül meghatározásra, jóváhagyásra. | |
| 01408 * | Az építési övezetet határoló övezethatár irányadó övezethatárnak minősül, amelytől mind a 04849 sz. övezet irányába 5 m-rel és mind annak irányából 5 m-rel el lehet térni az övezethatár egészén vagy bármely részén, valamint a szabályozási terven jelölt „be nem építhető terület” irányába legfeljebb annak határáig lehet eltérni. Az építési övezet paraméterei az irányadó övezethatáron belüli telekterületre alkalmazandóak. Az övezet területén a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet; b) a terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség 100%; c) az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók, a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság előírása szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílásokkal összekapcsolhatók; d) az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, valamint közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat; e) az építmények rendeltetésszerű használatához 40 db kerékpár elhelyezése biztosítandó, valamint f) a területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó gépjármű-, valamint kerékpártárolók telken kívül, a csatlakozó közterületi övezetek területén is kialakíthatók. | |
| 01417 * | Az épületek párkánymagassága a csatlakozó épületeknél nem lehet több 13,5 méternél és az új épület párkánymagassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek párkánymagasságai összegének felét. | |
| 01422 * | Új épület, épületrész engedélyezése és építése csak a mértékadó árvízszint felett lehetséges. | |
| 01437 * | Építmények csak a vízügyi jogszabályok keretein belül létesíthetők. A hullámtérbe tervezett építmény építési engedélyezési tervéhez csatolni kell a hullámtér-szűkítés által okozott vízszintemelkedés mértékének pontos meghatározását és annak vízvisszaduzzadással érintett hatásterületét, ezzel igazolva, hogy az okozott vízvisszaduzzadás egyéb építményt, létesítményt nem veszélyeztet. Új épület, épületrész engedélyezése és építése csak a mértékadó árvízszint felett lehetséges. | |
| 01452 * | A zöldfelületet egyedi építési ügyekben is az övezet egészére kell vizsgálni. A rendeltetéshez szükséges parkolószám telken belül, vagy 500 méteres távolságon belül biztosítandó az OTÉK és a parkolási rendelet előírásainak betartásával. Az övezet egységes kialakítása érdekében telekegyesítés több ütemben is engedélyezhető, valamint a 5470/10. hrsz-ú és 5767/1. hrsz-ú ingatlan telekfelosztásakor az övezetben előírttól kisebb méretű telek is kialakítható. | |
| 01453 * | Az övezet beépítése során a GYÉSZ 119/A. § (1) bekezdés előírásai figyelmen kívül hagyandók, az építési mutatókat a teljes telekre kell igazolni. | |
| 01455 * | ||
| 01481 | Gáz szolgáltatás céljait szolgáló terület; az övezeti besorolásnak megfelelő egyéb célra, csak a közműszolgáltatás sérelme nélkül használható. | |
| 01482 | Gáz szolgáltatás céljait szolgáló terület; az övezeti besorolásnak megfelelő egyéb célra, csak a közműszolgáltatás sérelme nélkül használható. | |
| 01483 | A beépítés zártsorúvá tehető abban az esetben, ha két oldalkerttel szomszédos épület egyszerre épül át zártsorú beépítéssel. | |
| 01484 * | Az övezetben védelmi központ rendeltetésszerű használatát, működését és a védelmi funkciót elősegítő kiegészítő rendeltetésű építmény is elhelyezhető. Az övezetben a GYÉSZ 39. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiskereskedelmi épület, a GYÉSZ 39. § (2) bekezdés c), d), e), j), k), l) pontja szerinti épület, valamint a GYÉSZ 39. § (3) bekezdés szerinti lakóépület nem helyezhető el. | |
| 01485 * | ||
| 01493 | A beépítés zártsorúvá tehető abban az esetben, ha két oldalkerttel szomszédos épület egyszerre épül át zártsorú beépítéssel. | |
| 01497 | A beépítés zártsorúvá tehető abban az esetben, ha két oldalkerttel szomszédos épület egyszerre épül át zártsorú beépítéssel. | |
| 01500 | A beépítés zártsorúvá tehető abban az esetben, ha két oldalkerttel szomszédos épület egyszerre épül át zártsorú beépítéssel. | |
| 01520 * | A megengedettnél magasabb épületeken olyan építési munka nem végezhető, mely növeli az épületmagasságot. | |
| 01521 * | Új épület esetében az oldal- és hátsókert minimális mérete 4 méter, melyen belül a meglévő épületeken sem lehet olyan építési munkát végezni, mely a épületmagasságot növeli. | |
| 01522 * | A megengedettnél magasabb épületeken olyan építési munka nem végezhető, mely növeli az épületmagasságot. | |
| 01534 | Kialakult szintterület-sűrűség 1,0; legnagyobb beépítettség 50%; zöldfelület legkisebb mértéke 20%. | |
| 01535 | Kialakult telekkihasználtság 0,8; legnagyobb beépítettség 40%. | |
| 01552 * | ||
| 01572 | A nagyon eltérő formájú telkek miatt a telekkihasználtságot csak a telek utcai telekhatártól mért negyven méteres sávjának figyelembe vételével lehet számítani. | |
| 01575 | A nagyon eltérő formájú telkek miatt a telekkihasználtságot csak a telek utcai telekhatártól mért negyven méteres sávjának figyelembe vételével lehet számítani. | |
| 01579 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzatának kialakítása a csatlakozást lehetővé teszik. Az oldalkert minimális mérete 4 m. | |
| 01581 | A tervezett tározó tó körül legalább 50 méteres sávot közforgalomra nyitottan, legfeljebb vendéglátó kereskedelmi pavilonokkal beépítve kell kialakítani. A beépítés csak a zajvédelem (autópálya, tervezett belső gyűrűút) kiépítése után kezdhető meg. | |
| 01582 | A beépítés csak a zajvédelem (autópálya, tervezett belső gyűrűút) kiépítése után kezdhető meg. | |
| 01583 | A beépítés csak a zajvédelem (autópálya, tervezett belső gyűrűút) kiépítése után kezdhető meg. | |
| 01584 | A beépítés csak a zajvédelem (autópálya, tervezett belső gyűrűút) kiépítése után kezdhető meg. | |
| 01586 | A beépítés csak a zajvédelem (autópálya, tervezett belső gyűrűút) kiépítése után kezdhető meg. | |
| 01587 | A beépítés csak a zajvédelem (autópálya, tervezett belső gyűrűút) kiépítése után kezdhető meg. | |
| 01593 | Az övezethatárhoz az épületek nem csatlakozhatnak zártsorúan. Az eredeti épület megtartása és átalakítása esetén a minimális telekméretet kétszeresen meghaladó méretű telken kivételesen 8 lakóegység is kialakítható. | |
| 01594 | Az övezeti jelben szereplő mutatók a telek utca felöli 40 méteres sávjához viszonyítva alkalmazhatók. Az épületek kialakításánál figyelembe kell venni a vasúti forgalom környezeti hatásai elleni védekezést. | |
| 01595 * | A telken belüli zöldfelület kialakítására kertépítészeti tervet kell készíteni kiemelten a 82.sz. főút és Külső Veszprémi út menti megjelenésre. A növénytelepítés során háromszintes (lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint), növényállományt kell létrehozni és fenntartani. A növényanyagot legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajok közül kell kiválasztani. A növénytelepítés sávja közművekkel keresztezhető. Az övezetben történő bővítés feltétele közterület felújítás tartalmú településrendezési szerződés megléte. | |
| 01607 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzatának kialakítása lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 01610 | Előkert minimális mérete 10 méter. Az övezet kialakítása csak akkor kezdhető meg, ha a Sági út Búzakalász utcai nyomvonalra való áthelyezése megtörtént. | |
| 01611 | A Pándzsa mértékadó árvízszintje feletti területek építhetők csak be. | |
| 01614 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzatának kialakítása lehetővé teszi a hozzáépítést. | |
| 01620 | A tömbbelsőben telkek akkor alakíthatók ki, ha a be nem építhető területként jelölt helyen olyan út épül, melyhez valamelyik telken keresztül be lehet menni. Javasolt lehetséges bejáratok: Sági út 16/a, vagy 28, Szőlős utca 1 hátsókertje vagy 5/b. | |
| 01622 * | Oldalkert minimális mérete 4,0 m. A megengedett legnagyobb épületmagasság csak az építési hely Max. 12 m mélységű részén építhető. | |
| 01623 * | Oldalkert minimális mérete 4,0 m. A megengedett legnagyobb épületmagasság csak az építési hely Max. 12 m mélységű részén építhető. | |
| 01625 | 14 méternél nem szélesebb telek zártsorúan is beépíthető, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a csatlakozást lehetővé teszi. | |
| 01632 | A magtár mellett új épület, bővítés építése csak a magtár épületnek alárendelten történhet. | |
| 01645 * | ||
| 01722 * | A temető övezetben a 42540 helyrajzi számú ingatlanon a kialakult raktározási funkció megtartható és 1 db temető funkciót nem zavaró raktározási célú legfeljebb 100 m2 alapterületű új földszintes épület is létesíthető. Az ingatlanon, épületen kívüli tárolás, raktározás nem folytatható. Az épületek kialakítása a Győri Tervtanács kedvező állásfoglalása alapján történhet. | |
| 01734 | A 14 méternél nem szélesebb telek beépítése zártsorú is lehet, ha az oldalhatáron álló szomszéd épület kialakítása nem akadályozza a hozzáépítést. A zártsorú beépítést legfeljebb 10 telkenként oldalkertekkel meg kell szakítani. A telekkihasználtság számításához csak az utca melletti legfeljebb 50 m mély telekrészt lehet figyelembe venni. | |
| 01735 | A 14 méternél nem szélesebb telek beépítése zártsorú is lehet, ha az oldalhatáron álló szomszéd épület kialakítása nem akadályozza a hozzáépítést. A zártsorú beépítést legfeljebb 10 telkenként oldalkertekkel meg kell szakítani. A telekkihasználtság számításánál csak az utca melletti 40 méter mély területet lehet figyelembe venni. | |
| 01736 | A 14 méternél nem szélesebb telek beépítése zártsorú is lehet, ha az oldalhatáron álló szomszéd épület kialakítása nem akadályozza a hozzáépítést. A zártsorú beépítést legfeljebb 10 telkenként oldalkertekkel meg kell szakítani. | |
| 01743 * | Az övezeten belüli további telekalakítások és beépítések feltétele a vasút irányába a szükséges zajvédelmi intézkedések megvalósítása, amit településrendezési szerződésben kell rögzíteni. A vasút felől kialakítható építési telkeken csak 5,0 méter épületmagasságú egylakásos lakóépületek létesíthetők. | |
| 01746 | A Régiposta utca felöli oldalon a telekalakítás során is megtartható a 14 méteres telekszélesség a minimális telekterület kialakítása esetén. | |
| 01759 * | Az övezetben tervezői javaslattal jelölt telekalakítások végrehajthatók. A kialakuló telkeken csak egy egylakásos lakóépület és kiegészítő épület építhető. | |
| 01761 | Az övezeti előírások egyéb keretein belül a 25758/1 helyrajzi számú és a 27276 helyrajzi számú telkek összevonhatók és az összevont telkekből a Győri út felé 30 méter mélységű telkek is kialakíthatók. | |
| 01762 * | A szabályozási terven javasolt telekalakítási lehetőség mentén a tömbbelsőben egy új, a Malom utca felé egyirányú utca nyitható, amennyiben a közlekedési hatóság az utca megnyitását engedélyezi. Ez esetben az új utcára alakított telkeken legfeljebb 4,5 méter épületmagasságú épületek építhetők a zajvédelmi követelmények és a vasúti előírások figyelembe vételével. | |
| 01764 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01768 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01770 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01771 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01780 * | A parkolást és a zöldfelületi mutatót az övezet egészére számítva kell kielégíteni. Az övezeten belül legalább 3500 m2 nagyságú területet közfunkció céljára kell fenntartani. A területen belül a közösségi funkció vegyes funkciójú épületen belül is megvalósítható. | |
| 01783 | Az övezet területe a szomszéd övezethez csatolható, ha a telkét a szomszéd övezet előírásai szerinti telekalakítással a szomszéd övezet telkéhez csatolják. | |
| 01784 * | A szabályozási terven jelölt homlokzatok esetében az építési engedélyezési tervdokumentációban ismertetni kell a környezeti zaj elleni védelmi módszereket, továbbá igazolni kell a zajterhelési határértékek teljesülését. A telekhatár mentén 5 m-es háromszintes zöldsáv kialakítása kötelező a szabályozási terven jelöltek szerint. A fejlesztéssel érintett tömböt régészeti lelőhely érinti, így a fejlesztések megkezdése előtt régészeti feltárásokat kell végezni az arra vonatkozó hatályos előírások alapján. Amennyiben a területen bármilyen jellegű régészeti lelet kerül elő, azt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján jelezni kell az érintett hatóságoknak. A régészeti érintettség mértékét konkrét tervek alapján, egyedileg kell meghatározni. Magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglalt keretek között – közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra. A tűzszakaszok kialakításánál figyelembe kell venni a hálózatból kivehető maximális vízhozamot. Amennyiben a hálózatból a szükséges tűzi víz mennyiség nem biztosítható, ingatlanon belül tűzi víz tározó létesítendő. Az ingatlanon belüli csapadékvíz elvezetése kizárólag a közmű alátámasztó munkarész szerinti befogadó irányába történhet. Térszín alatti padlószinttel létesülő helyiségekből csatorna vezetéket csak visszaáramlás-gátlóval szerelt átemelő műtárgyon keresztül lehet a közcsatorna hálózatba kötni. Ingatlanon belül elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kialakítani. Szennyvíz és csapadékvíz csak közterületen egyesíthető, ott is kizárólag egyesített rendszerű befogadó közcsatorna esetében. Egyesített rendszerű csatornahálózattal érintett közterületeken a bűzzárást megfelelő termékek, műszaki megoldások alkalmazásával biztosítani kell. Új elektromos kisfeszültségű hálózatot csak földfelszín alatt, földkábeles rendszerben szabad létesíteni. Új távközlési, kommunikációs (internet), kábeltévés hálózat talajszint alatt célszerűen közös alépítményben építhető. A tervezett középnyomású gáz elosztó hálózat elemei csak közterületre kerülhetnek. | |
| 01785 * | A terület beépítése csak megkötött településrendezési szerződés megléte estén kezdhető meg. A területen a kereskedelmi, szolgáltató (gazdasági) övezet (Gksz) előírásaitól eltérően legfeljebb 5000 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület is elhelyezhető a Vágóhíd utca szabályozási vonalától mért legfeljebb 175 méteres távolságon belül. Az övezet területén az eredeti terepszint átlagos magasságához viszonyítva, a Vágóhíd utcai telekhatáron mért magassághoz mérve legfeljebb 3 méteres terepszint-süllyesztés megengedett, a felszíni vizek megfelelő és biztonságos elvezetésének folyamatos biztosítása mellett, a talajvízszinttel összehangoltan. A terepszint-különbségek áthidalása során az épületek és a környező terepszint megfelelő összehangolása érdekében, feltöltés, rézsűs zöldfelületek és legfeljebb 0,5 méter magas támfalak alkalmazhatók. Az övezet területén új kerítés a Mártírok útja felőli szabályozási vonal mentén, illetve az attól mért 150 méteren belül nem létesíthető, de az épület architektúrájának részeként kialakított lehatárolás létesíthető, illetve a terület ellenőrzött használatának feltételei más eszközökkel biztosíthatók. Az övezet területén a GYÉSZ 91. § előírásait nem kell alkalmazni. Az épületeket a zártsorú beépítési módra vonatkozó országos előírások alapján, a szabályozási tervben a telekhatárokhoz viszonyított építési határvonalakkal meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni, illetve kialakítani. Egy építési telken belül több épület is elhelyezhető az övezeti előírások és a szabályozási terv keretei között; ebben az esetben az építési engedélyezési terv helyszínrajzán – a telek távlati beépítéséhez történő illeszkedés megítélhetősége érdekében – fel kell tüntetni a teljes telek távlati beépítését is. Az övezet területén az OTÉK 34. § (3) bekezdés szerinti épületközt/épületközöket kell kialakítani a telekhatártól legalább 5,5- 5,5 méter távolsággal. A Mártírok útja felőli oldalon az azonos párkánymagassággal kialakított összefüggő homlokzatfelületek hossza legfeljebb 75 méter lehet, de az épületek összeköthetők. Az övezet területén az épületek a szükséges űrszelvények megtartásával a terepszint alatt és/vagy felett összeépíthetők az egyéb előírások megtartásával. Az övezet területén az épületek megengedett szintszáma – a városkép kedvezőbb alakítása érdekében – maximum két szinttel növelhető az épületmagasság keretei között. A 16,5 m magasságot túllépő maximum 6 szintes épületrészek alapterülete nem haladhatja meg az épületek alapterületének 25%-át és az átlagos szintszám nem haladhatja meg a 4 szintet. Az épületek legmagasabb pontjának – kémény, antenna és villámhárító nélkül mért – magassága sehol sem haladhatja meg a 22,5 métert a közterület felőli szabályozási vonalon mért terepszint felett. A Vágóhíd utca és Szeszgyár utca sarkán álló, az építési hely határán túlnyúló épületrészek megtarthatók és azokon a meglévő épületekre vonatkozó országos előírások szerinti építési munkák (beleértve a szerkezet megerősítése érdekében végzett visszaépítést is) végezhető, de az épület teljes elbontása esetén az új épületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A területen cégfelirat, felirat, cégér, logo a Mártírok útjai szabályozási vonal mentén, illetve az attól mért 150 méteren belül csak épület homlokzatával egyidejűleg, az épület részeként alakítható ki, illetve helyezhető el. A területen telkenként egy darab, a kereskedelmi célú rendeltetési egységeket hirdető oszlop, szerkezet, berendezés az épületmagasságok keretei között elhelyezhető. Az övezet területén levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység (21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet) nem folytatható. Az övezet területén új szálláshely szolgáltató épület is elhelyezhető, ha a környezeti viszonyok a szálláshely szolgáltató épület működését nem akadályozzák. Az övezet területén szálláshely-szolgáltató épület és szolgálati lakás rendeltetési egységet tartalmazó egyéb épület csak a környezeti hatások elleni megfelelő aktív vagy passzív védelemmel helyezhető el. A Tompa utca nyomvonalának lehetséges (nem kötelező) áthelyezése esetén szálláshely-szolgáltató épület kiszolgálására szolgáló útcsatlakozás kialakítható. A Tompa utcai zöldfelületet legalább 2/3-át háromszintű növényzettel kell kialakítani és fenntartani. A Tompa utca mentén fasort kell telepíteni a közlekedési felületekkel összehangolva. A tömbbelsőben tervezett belső feltáró utak mentén kétoldali fasor telepítendő. Amennyiben azt a terepszint alatti garázsok nem teszik lehetővé, dézsás növények (planténerek) kihelyezéséről kell gondoskodni. | |
| 01790 | Az övezetben lévő telkek meglévő beépítettsége meghaladja az OTÉK és a szabályozási előírás szerinti értéket. A meglévő túllépés építési munkák során megtartható, ha a rendeltetés változása nem jár nem kielégíthető parkolási igényekkel. A határértékeket túllépő beépítési intenzitás nem növelhető. | |
| 01791 | Az övezet telkeinek többsége túllépi az övezet szerepkörének megfelelő, OTÉK-ban meghatározott értéket. A meglévő beépítettség legfeljebb 70%-ra növelhető, ha a meglévő állapot ezt az értéket nem haladja meg. Ha a meglévő beépítettség meghaladja a 70%-ot, akkor a meglévő beépítettség növelése nélkül a telken lehet építési munkát végezni, azonban további növelés nem engedélyezhető a 6353 hrsz kivételével, ahol a megengedett beépítettség 90%. A megengedett legnagyobb telekkihasználtság nem léphető túl még a túlépített telkek esetében sem. Új telekalakítás eredményeképpen létrejött telek megengedett legnagyobb beépíthetősége 50%, vagy a kialakításakor érvényes beépítettség. A meglévő beépítettség csak akkor növelhető, ha a meglévő zöldfelület mértéke nem csökken a bővítés eredményeképpen 10% alá. | |
| 01794 | Az övezet már korábban kialakított telke beépítésének meglévő intenzitása nem növelhető, de építési munkák során megtartható, amennyiben az új rendeltetés parkolási igénye kielégíthető az övezeten belül, vagy a Puskás Tivadar u. – Ipar-csatorna – Kandó Kálmán u. – Ipar út tömbcsoport területén belül. | |
| 01796 | Az övezet beépítésének meglévő intenzitása nem növelhető, de építési munkák során megtartható, amennyiben az új rendeltetés parkolási igénye kielégíthető az övezeten belül, vagy a Puskás Tivadar u. – Ipar-csatorna – Kandó Kálmán u. – Ipar út tömbcsoport területén belül. | |
| 01797 | Az övezet beépítésének meglévő intenzitása nem növelhető, de építési munkák során megtartható, amennyiben az új rendeltetés parkolási igénye kielégíthető az övezeten belül, vagy a Puskás Tivadar u. – Ipar-csatorna – Kandó Kálmán u. – Ipar út tömbcsoport területén belül. | |
| 01798 | Az övezet beépítésének meglévő intenzitása nem növelhető, de építési munkák során megtartható, amennyiben az új rendeltetés parkolási igénye kielégíthető az övezeten belül, vagy a Puskás Tivadar u. – Ipar-csatorna – Kandó Kálmán u. – Ipar út tömbcsoport területén belül. | |
| 01800 | Az övezet beépítésének meglévő intenzitása nem növelhető, de építési munkák során megtartható, amennyiben az új rendeltetés parkolási igénye kielégíthető az övezeten belül, vagy a Puskás Tivadar u. – Ipar-csatorna – Kandó Kálmán u. – Ipar út tömbcsoport területén belül | |
| 01802 | Az övezet beépítésének meglévő intenzitása nem növelhető, de építési munkák során megtartható, amennyiben az új rendeltetés parkolási igénye kielégíthető az övezeten belül, vagy a Puskás Tivadar u. – Ipar-csatorna – Kandó Kálmán u. – Ipar út tömbcsoport területén belül. Az övezeten belül kialakított telek meglévő beépítettsége elérheti a 70%-ot, de új beépítés felső határa 50%, illetve a meglévő beépítettség, ha annak értéke magasabb. | |
| 01803 | Az övezeten belül kialakított telek meglévő beépítettsége elérheti a 70%-ot, de új beépítés felső határa 50%, illetve a meglévő beépítettség, ha annak értéke magasabb. | |
| 01805 | Az övezet beépítésének meglévő intenzitása nem növelhető, de építési munkák során megtartható, amennyiben az új rendeltetés parkolási igénye kielégíthető az övezeten belül, vagy a Puskás Tivadar u. – Ipar-csatorna – Kandó Kálmán u. – Ipar út tömbcsoport területén belül. | |
| 01808 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 01811 | Csak közműszolgáltatással kapcsolatos célra hasznosítható. | |
| 01817 * | Az iroda- és szociális épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 16 méter, szintszáma 4. A meglévő iroda és szociális épületeken kívül új, az általánosan megengedett magassági előírásnak megfelelőnél magasabb épületeket csak a kialakított telek megengedett beépíthetőségének legfeljebb 20%-án lehet építeni. Az egykori egységes iparterületen belül önálló telket alakítani, csak közterületről, vagy közhasználatra megnyitott magánútról való megközelíthetőség biztosításával lehet. | |
| 01818 * | Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő hűtőház épület megtartható, vele legfeljebb azonos épületmagasságú épületrésszel átépíthető, legfeljebb 100%-kal bővíthető, ha az érintett építési telek telekkihasználtsága nem lépi túl az 1,5-t. | |
| 01836 * | - A 25568/48 hrsz.-ú ingatlanok 2 lakásos társasház építése engedélyezhető. - A 25568/49, 50 hrsz.-ú ingatlan háromlakásos társasház építése engedélyezhető. A lakóépületek csak egységesen építészeti arculattal engedélyezhetőek településképi véleményezési eljárás keretében. Az épületek zöldfelületi rendszere egységes arculatot mutatva kertépítészeti terv alapján valósítandó meg. | |
| 01840 * | Az övezet főút felőli oldalán a zajvédelmi intézkedésekről gondoskodni szükséges a beépítések előtt. | |
| 01843 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 01845 * | ||
| 01846 * | Az övezeten belül a közlekedő területek (utak és vasutak) a telekméretre tekintet nélkül önálló telekként kialakíthatóak. A SZT-n be nem építhető területként jelölt övezeten belüli út alkotta tömbökön belül, valamint az iparvágány hálózat önálló telekként való lejegyzése esetén az előírt legkisebb telekméretnél kisebb visszamaradó telkek is kialakulhatnak. A parkolást a telken kívül, az övezeten belül kialakított parkolók területén is lehet biztosítani. Az övezetben a környező telephelyek biztonságos megközelítését biztosító portaépület a jelölt építési helyen kívül és a telek be nem építhető részén is elhelyezhető. A kapu, sorompós beléptető, előtető pedig a közforgalom céljára jelölt út fölé is benyúlhat. A közforgalom céljára jelölt út szabad űrszelvénye min.: 4,5 m. Létesítmény csak a közlekedéshálózati elemek helybiztosítását tisztázó településrendezési szerződés megléte esetén létesíthető. Amennyiben a területen történő telekalakítás után a kialakult beépítettség meghaladja a tervezett beépíthetőség maximális értékét, a kialakult beépítettséghez képest az övezet területén belül az 5454/6, 5454/7, 5454/10, 5454/16, 5454/17, 5475/62, 5475/79 hrsz.-ú telkek területén belül a beépítettség plusz 500 m2-es bruttó beépíthető területtel bővíthető. | |
| 01847 * | ||
| 01848 * | A zaj- és rezgésvédelemről az építtető saját költségén, telken belül gondoskodik. Egy építési helyen belül több épület is elhelyezhető. Az övezetben legfeljebb 190 lakás helyezhető el. | |
| 01851 * | Az övezetben legfeljebb 30 lakás helyezhető el. | |
| 01852 * | Az övezetben összesen legfeljebb 165 lakás, az övezet építési helyein belül egyenként legfeljebb 55 lakás helyezhető el. | |
| 01853 * | Az 5561/2 helyrajzi számú ingatlan az SZT-n szereplő módon megosztható. | |
| 01854 * | Az övezetben a tervezett telekalakítások két ütemben is engedélyezhetőek. | |
| 01856 | Az övezet főút felöli oldala nem építhető be, a zajvédelemről a beépítés előtt a kerítés megfelelő kialakításával gondoskodni kell. | |
| 01867 | A terület P+R parkolónak fenntartott terület, egyúttal a szomszédos szolgáltató-kereskedelmi terület keskenyebb sávjában lévő épületek vendégforgalmi parkolójaként is számításba vehető. | |
| 01870 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 01876 * | Az övezetben az oldalkert mérete a tényleges épületmagasság fele. | |
| 01884 | A terület beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az árvízvédelmi vonal mentett oldalára kerül. A beépítés előtt meg kell határozni a szomszédos szennyvízátemelő telepnek – a rekonstrukció készültségi fokától függő – bűz elleni védőtávolságát. | |
| 01885 | A terület beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az árvízvédelmi vonal mentett oldalára kerül. A beépítés előtt meg kell határozni a szomszédos szennyvízátemelő telepnek – a rekonstrukció készültségi fokától függő – bűz elleni védőtávolságát. | |
| 01886 | A terület beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az árvízvédelmi vonal mentett oldalára kerül. | |
| 01887 | A terület beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az árvízvédelmi vonal mentett oldalára kerül. | |
| 01888 | A terület beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az árvízvédelmi vonal mentett oldalára kerül. | |
| 01889 | Szennyvízátemelő területe; bármely más funkció, csak a közműfunkciónak alárendelten létesíthető. | |
| 01890 | A terület beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az árvízvédelmi vonal mentett oldalára kerül. | |
| 01891 | A terület beépítése csak akkor engedélyezhető, ha az árvízvédelmi vonal mentett oldalára kerül. | |
| 01898 | A kialakult állapotra tekintettel a kis laksűrűségű lakópark használati megosztással kialakított földrészletein legfeljebb 16, egységenként legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Az övezeti mutatók számításánál a közös közlekedés céljára az övezet területéből 280 m2-t le kell számítani. | |
| 01899 * | Az övezetben a BP–Vibroakusztikai Kft. által készített zajvédelmi szakvélemény zajhatárértékek biztosítása érdekében meghatározottakat kell érvényre juttatni. | |
| 01903 | A kialakult telekméretet a szabályozási vonal figyelembe vételével kell meghatározni. A saroktelken a zaj miatt új lakóépületet nem lehet elhelyezni. Telkenként legfeljebb egy lakás létesíthető. | |
| 01904 | Az övezeti határ a szomszédos zöldterület irányába elmozdítható, a zöldterület tényleges kialakítása és az övezet tényleges beépítése érdekében, azonban a zöldterület mérete nem lehet kisebb 1,5 hektárnál. Az övezetben kizárólag egészségügyi, oktatási, művelődési, igazgatási közintézmények helyezhetők el, illetve velük együtt legfeljebb a megépült szintterület 25%-áig kereskedelmi létesítmények. | |
| 01910 * | ||
| 01911 * | Az övezetben telekalakításra és ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A zaj - és rezgésvédelmi szempontból fokozottan védett területen az építési tevékenység során alkalmazandó zaj - és rezgésvédelmi megoldás a zaj - és rezgésvédelmi egyedi számítás alapján történik. Az egységes megjelenés és utcakép érdekében az egyes épületek létesítésénél a településképi rendelet hatálya alá eső eljárásokban a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedés igazolandó. Egy építési helyen belül több épület is elhelyezhető. | |
| 01912 | A meglévő 14 méternél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata az összeépítést lehetővé teszi. | |
| 01918 | Az övezetben kiegészítő épület nem helyezhető el. | |
| 01919 | Az övezetben kiegészítő épület nem helyezhető el. | |
| 01920 | Az övezetben kiegészítő épület nem helyezhető el. | |
| 01921 | Az övezetben kiegészítő épület nem helyezhető el. | |
| 01922 | Az övezetben kiegészítő épület nem helyezhető el. | |
| 01923 | Az övezetben kiegészítő épület nem helyezhető el. | |
| 01924 | Az övezetben kiegészítő épület nem helyezhető el. | |
| 01926 * | A tömbbelsőben jelölt új telkek első ütemben telkenként 3–3 méteres sajáthasználatú úttal feltárhatók. Az így kialakult utak mellett kizárólag lakóépület építhető max. 5,9 méteres épületmagassággal. | |
| 01930 | Az Éger utca és a Gyümölcs utca sarkán kialakított 473 m2-es telek az egyéb övezeti szabályok megtartásával kialakítható és beépíthető. | |
| 01934 * | Az övezetben egy telekre több önálló épület is elhelyezhető az építési helyen belül az övezeti paraméterek betartásával. A 2000 m2-nél nagyobb telekalakítás, vagy az elmaradó javasolt telekhatár rendezés esetén az építés hely figyelmen kívül hagyható az OTÉK és a GYÉSZ előírásai a betartása mellett. | |
| 01938 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01939 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01940 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01941 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01942 | Több szomszédos tömb eredeti beépítése sorházas, mely a lakossági kereslet alapján zártsorú beépítéssé lett átszabályozva. A jelenlegi szabályozás a feltételek megléte esetén a sorházas beépítés telkeinek felosztását is lehetővé teszi. Egy-egy minimális méretű telken legfeljebb két lakás helyezhető el. | |
| 01948 * | Az övezetben a 27523/2 hrsz.-ú ingatlanon négy lakás elhelyezhető. | |
| 01955 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 01972 | A Szent László út, Szertár köz, Kertaljai árok, Vaskapu utca területe víztelenítési, csapadékvíz elvezetési szempontból együtt kezelendő melyre Közterület Kialakítási Tervet (továbbiakban: KKT) megelőzően tanulmány készítendő. KKT a tanulmány eredményeit felhasználva a terület egészére kiterjedően készítendő. Az övezetben a településrészt ellátó közüzemi szennyvízhálózat szennyvízbefogadó képességének kialakításáig a kommunális szennyvizeket, az illetékes hatóságok engedélyével, egyedi szennyvíztisztító berendezéssel is lehet kezelni. | |
| 01973 | A Szent László út, Szertár köz, Kertaljai árok, Vaskapu utca területe víztelenítési, csapadékvíz elvezetési szempontból együtt kezelendő melyre Közterület Kialakítási Tervet (továbbiakban: KKT) megelőzően tanulmány készítendő. KKT a tanulmány eredményeit felhasználva a terület egészére kiterjedően készítendő. Az övezetben a településrészt ellátó közüzemi szennyvízhálózat szennyvízbefogadó képességének kialakításáig a kommunális szennyvizeket, az illetékes hatóságok engedélyével, egyedi szennyvíztisztító berendezéssel is lehet kezelni. Az övezet építési telkeinek a Kertaljai árok melletti telekhatárán az épületek használatbavételének feltétele legalább 70 cm magas, sima felületű kerítéslábazat megépítése. | |
| 01974 | A Szent László út, Szertár köz, Kertaljai árok, Vaskapu utca területe víztelenítési, csapadékvíz elvezetési szempontból együtt kezelendő melyre Közterület Kialakítási Tervet (továbbiakban: KKT) megelőzően tanulmány készítendő. KKT a tanulmány eredményeit felhasználva a terület egészére kiterjedően készítendő. Az övezetben a településrészt ellátó közüzemi szennyvízhálózat szennyvízbefogadó képességének kialakításáig a kommunális szennyvizeket, az illetékes hatóságok engedélyével, egyedi szennyvíztisztító berendezéssel is lehet kezelni. Az övezet építési telkeinek a Kertaljai árok melletti telekhatárán az épületek használatbavételének feltétele legalább 70 cm magas, sima felületű kerítéslábazat megépítése. | |
| 01976 | 12 méternél nem szélesebb telek zártsorúan is beépíthető, ha a hozzáépítést a szomszédos telek oldalhatáron álló falában lévő nyílászárók nem akadályozzák. | |
| 01977 | 12 méternél nem szélesebb telek zártsorúan is beépíthető, ha a hozzáépítést a szomszédos telek oldalhatáron álló falában lévő nyílászárók nem akadályozzák. | |
| 02000 * | Az övezet területén a rendezett terepszint legalább 111,75 mBf, új építmény padlószintje legalább 112,0 mBf. A fakadóvizek előfordulásával veszélyeztetett területen belül a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet. Az építési telken pince, kerti tó, kút, esővíz-szikkasztó kút, szikkasztó medence nem létesíthető. | |
| 02011 | Az övezeti jel szerinti előírásokat a tömb egészére kell betartani a tömb egészére készített, esetleg ütemezetten végrehajtható tervnek megfelelően. | |
| 02018 | Az övezetben lévő telkek csak a 83-as út melletti szervizútról közelíthetők meg. A szervizút mellett legalább két sor fát kell ültetni. Az övezet és a lakóterület között 18 méter széles fásított védősávot kell létesíteni, és a telekhatáron zajvédő falat kell létesíteni az övezet telkei beépítésének feltételeként. Az övezetben olyan tevékenységek folytathatók, melyek végzése során a falusias lakóterületekre előírt környezetterhelési határértékeket be lehet tartani. Az övezet hasznosításának feltételeként az övezetben egy legalább 2500 m2 területű játszóteret kell létesíteni. A szerviz utat és a szomszédos lakóterület úthálózatát gyalogos, kerékpáros úttal is össze kell kötni. | |
| 02020 * | A 12 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha az oldalhatáron csatlakozó épület homlokzata azt el nem lehetetleníti. | |
| 02022 | A telepszerű beépítés miatt megengedett a SZT szerinti terület egy telekként való kezelése és a tervezett 22 lakás elhelyezése. | |
| 02026 * | A területen csak parkolóház helyezhető el a megengedett hasznos szintterület legfeljebb 20%-a használható a főfunkciótól eltérő célra. Az övezeti előírások területi hatálya a 6616/3 helyrajzi számú ingatlanra terjed ki. | |
| 02028 | A 6617/4 és 6617/8 helyrajzi számú lakóépületek a modern építészet színvonalas alkotásai, emelet, vagy tetőráépítés nem javasolt. | |
| 02034 | Elektromos transzformátorállomás és szennyvízátemelő területe. Más funkciók, csak az előbbieknek alárendelve engedélyezhető. | |
| 02035 | Az alapfokú intézményi ellátás (bölcsőde, óvoda) elhelyezése nélkül a tömbön belül egyéb beépítés nem engedélyezhető. Kivéve, ha az óvoda, bölcsőde az 52–95. sz tömbök valamelyik Vt vagy Ln övezetében már elhelyezésre került. | |
| 02036 | A 6381/7 helyrajzi számú ingatlanon a meglévő épület magas tetős átalakítás után, tetőtér-beépítéssel bővíthető. | |
| 02039 * | Az övezetben csak lapostetős épület építhető. Az övezetben a földszinten a telek területének 70%-a is beépíthető. Az övezetben a telek területének maximum 10%-án 15 terepszint feletti szint is létesíthető. A vonatkozó jogszabályok által előírt szükséges számú parkolók legalább 80%-a terepszint alatt helyezendő el. Amennyiben az épületek földszintjén a GYÉSZ 38. § (1) bekezdés b) pont bc), bd) alpontjaiban és c) pont ca) alpontjában szerepeltetett funkciók kerülnek kialakításra, az ehhez szükséges parkolók felszíni parkolóként is kialakíthatóak. Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. Az övezeten belül jelölt be nem építhető sávon belül épület, építmény nem helyezhető el, növényzettel történő beültetés nem lehetséges csak gyeppel való kialakítás megengedett, szilárd burkolat az árvízvédelmi fal mellett maximum 4,0 m széles sávban alakítható ki kizárólag gyalogos közlekedésre, melyet az ÉDUVIZIG-gel előzetesen egyeztetni kell. | |
| 02043 * | Az övezetben ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A szabályozási terven szereplő, építési helyen belül külön jelölt területen meghatározott épületmagasság és maximális szintszám az övezeti paramétersorban előírtaktól eltérően is engedélyezhető, ahol az épületmagasság maximum 27 m, a megengedett maximális szintszám 8 szint. Az övezetben a 14. sz. főút elleni zaj és rezgésvédelmet a konkrét építési beruházás keretében egyedi méretezés alapján egyedi technológiai megoldásokkal szükséges kezelni és kivitelezni. | |
| 02046 * | A tömbön belül, a szabályozási tervlapon jelölt ültetési kötelezettség területén háromszintű növénytelepítés kötelező. Az övezeten belül állandó tartózkodásra szolgáló funkciójú épületek nem építhetőek (pl. lakó, szállás stb.) | |
| 02048 * | Az övezetben több ütemben, egységes építészeti koncepció alapján történő beépítés esetén településképi vélemény alapján többszintes parkolóház elhelyezhető. A parkolóház funkciójú beépítés esetén a beépítés több ütemben is megvalósulhat, az egyes ütemekre az építési engedély önállóan is megkérhető a koncepció egészének beépítési terv szintű bemutatásával. A parkolóházban más rendeltetési egységek is elhelyezhetőek az övezeti paraméterek betartásával. A tömbben a terepszint alatt a terület 100%-ban beépíthető. | |
| 02055 * | Az iskola szomszédos övezetben lévő egysége a Bástya úti közterület felett összeköthető a közlekedési űrszelvény biztosítása mellett. | |
| 02056 * | Az épület építmény magasságának meghatározásánál az illeszkedés elvét kell figyelembe venni. Az Apáca utca és a Hó köz homlokzatszakaszára számított tényleges épületmagasság legfeljebb 11 méter lehet. Az ingatlan beépítése csak a csomópont közlekedési kialakítását és a keletkező többlet forgalom levezetését, parkolást tisztázó közlekedési terv megléte esetén engedélyezhető. | |
| 02060 * | Az építési övezet területén: a) építési helyenként legfeljebb 1 főépítmény létesíthető, úgy hogy a főépítmény földszintjén kizárólag kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység, valamint gépjármű, vagy egyéb lakossági tárolás célját szolgáló rendeltetési egység helyezhető el. b) a telekkihasználtsági mutató számításánál figyelembe veendő a telken építhető valamennyi építmény csatlakozó terepszint feletti valamennyi szintterülete, c) a megengedett épületmagasság egyben a megengedett párkánymagasságot is jelenti, d) az épületmagasság meghatározásánál nem tekinthetőek egy épületnek az egymással terepszint alatti létesítménnyel összeépített épületrészeket, valamint e) a megengedett épületmagassági értékek terepszint feletti beépítettségnél figyelembe vett épületkontúrt kitöltő, az épület rendezett tereppel való metszésvonalától felfelé kialakuló épületrészre kell külön-külön és együttesen is teljesítendő. | |
| 02089 | Az övezettel szomszédos 7461 helyrajzi számú ingatlanon lévő építési hely csak a közterületté alakítás után építhető be. | |
| 02108 * | A11783/6, 11783/7, 11783/8 és 11783/9 hrsz-ú ingatlanokon csak egylakásos családiház építése engedélyezhető. Az övezetben a szabályozási terven kijelölt hátsó és oldalkerti területrész nem beépíthető. | |
| 02114 * | Az övezet területének útépítés által érintett szegélye mentén, annak teljes hosszán, ahol nyitottá vált az erdő erdőszegély hiányában, az erdőszegélyt újra kell ültetni. Az erdőszegély telepítése 1x1 méteres raszterben, váltósoros ültetési rendben, minimum 3 sorban kell történjen. Az ültetett cserjefajokat honos növényekből kell választani. Ajánlott fajok: egybibés galagonya, húsos som, veresgyűrű som, fagyal, kökény, csipke, bodza, bangita. A cserjesáv minimum 5 féle fajból vegyesen kerüljön kiültetésre. | |
| 02118 * | A falusias lakókörnyezet miatt legfeljebb 8 lakás építhető. Az övezetben a 3 szintes épület alsó szintjén kiszolgáló helyiségek (pl.: tároló) továbbá helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi helyiségek alakíthatók ki. A parkolást teljes mértékben telken belül kell biztosítani. | |
| 02201 * | Az övezet területének útépítés által érintett szegélye mentén, annak teljes hosszán, ahol nyitottá vált az erdő erdőszegély hiányában, az erdőszegélyt újra kell ültetni. Az erdőszegély telepítése 1x1 méteres raszterben, váltósoros ültetési rendben, minimum 3 sorban kell történjen. Az ültetett cserjefajokat honos növényekből kell választani. Ajánlott fajok: egybibés galagonya, húsos som, veresgyűrű som, fagyal, kökény, csipke, bodza, bangita. A cserjesáv minimum 5 féle fajból vegyesen kerüljön kiültetésre. | |
| 02203 * | A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. | |
| 02206 * | Az építési övezet területén: a) az építési hely határa aa) az „eltérő paraméterekkel szabályozott terület” jellel szabályozott terület kivételével az előkert legkisebb mérete 10,0 m, az oldalkert legkisebb mérete 5,0 m, a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m és ab) az „eltérő paraméterekkel szabályozott terület” jellel szabályozott területen az SZT-n rajzosan jelölt, b) az SZT-n jelölt javasolt telekalakítás végrehajtása esetén az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekméretre vonatkozó paraméterek figyelmen kívül hagyhatók, c) a főépítmény telkenként egy, legfeljebb négy, kizárólag lakó rendeltetési egységet magában foglaló épület lehet azzal, hogy az „eltérő paraméterekkel szabályozott terület” jellel szabályozott területen az SZT-n jelölt építési helyenként egy, legfeljebb négy, kizárólag lakó rendeltetési egységet magában foglaló épület lehet, d) a telekkihasználtsági mutató számításánál figyelembe veendő a telken építhető valamennyi építmény csatlakozó terepszint feletti valamennyi szintterülete, valamint e) az előkertben az utcai telekhatárra állított merőlegesen mért legfeljebb 6,0 m mély teleksávban a rendeltetéshez biztosítandó parkolóhelyek kialakíthatók. | |
| 02255 | Elsődleges rendeltetése vízügyi üzemterület, más rendeltetés, csak az elsődleges rendeltetés zavartalan biztosítása mellett létesíthető. | |
| 02267 | Csak újabb pinnyédi Rábca-híd használatba vétele után építhető. A pakolómérleg, zöldfelületi mérleg, és a beépítettség, telekkihasználtság elegendő, ha az övezet egészére teljesül, abban az esetben, ha a közös használatú területek az összes lakástulajdonos közös tulajdonában van. Ilyen esetben a közhasználatra megnyitott magánút területe is beleszámítható az övezet területébe. | |
| 02275 * | Alapfokú ellátást biztosító funkció esetén a beépítettség mértéke +10%-kal emelhető, legfeljebb 2 db épület létesíthető. | |
| 02312 * | Az övezet beépítésének feltétele a 02311 sorszámú övezetben a védőerdő telepítés megvalósítása. | |
| 02320 | A délkeleti övezethatár mentén álló telkek és közvetlen szomszédjaik beépítési módja ikres. | |
| 02328 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02329 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02331 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02332 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02333 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02335 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02338 | A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. A kérdéses terület fakadóvízzel veszélyeztetett területrész környezetében található ezért a vízrendezési terveket különös gonddal kell elkészíteni. | |
| 02339 | A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. A kérdéses terület fakadóvízzel veszélyeztetett területrész környezetében található ezért a vízrendezési terveket különös gonddal kell elkészíteni. | |
| 02340 | A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. A kérdéses terület fakadóvízzel veszélyeztetett területrész környezetében található ezért a vízrendezési terveket különös gonddal kell elkészíteni. | |
| 02341 | Az övezetben elhelyezhető maximális lakásszám 10. A meglévő fás, ligetes területből legalább 2000 m2-en a fákat meg kell tartani. Lakásonként legfeljebb 180 m2 elkerített terület alakítható ki. A parkoló a tömbön belül kialakítható. | |
| 02342 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02343 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02344 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02345 | A mélyfekvésű területen való építés az építtető kockázatára történhet; a terület elöntéséért kártérítési felelősséget az önkormányzat nem vállal. | |
| 02359 * | Az övezetben legfeljebb 6 db lakást magába foglaló lakóépület építhető. | |
| 02361 | Az övezetben elhelyezhető maximális lakásszám 54. A meglévő fás, ligetes területből legalább 6000 m2-en a fákat meg kell tartani. Lakásonként legfeljebb 180 m2 elkerített terület alakítható ki. A parkoló a tömbön belül kialakítható. Az övezetben a kápolnát meg kell tartani. Az övezetben a javasolt telekhatárok mentén is alakíthatók telkek; ez esetben a kis telkek és a kiszabályozott utak közötti területet közhasználatra megnyitott magánterületként; magánútként kell kialakítani, melyen a terven jelölt helyeken sorgarázsok elhelyezhetők, a jelölt fákat pedig meg kell tartani. | |
| 02368 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02369 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02370 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02371 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02372 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02373 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02374 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02375 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02376 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02381 | A 14 méternél keskenyebb telek zártsorúan is beépíthető, ha a szomszédos telekhatáron álló épület homlokzati kialakítása a zártsorúsítást lehetővé teszi. | |
| 02383 * | Az övezetben pince, mélygarázs az épületek alatt nem létesíthető. Az övezetben telekalakítás csak településrendezési előszerződés megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása. A GYÉSZ 37. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 02399 | Megengedett – 16 méteresnél keskenyebb telkeknél ajánlott – új épület építése, vagy a meglévő átépítése esetén a zártsorú beépítés az övezeti előírás egyéb keretein belül. | |
| 02400 | Megengedett – 16 méteresnél keskenyebb telkeknél ajánlott – új épület építése, vagy a meglévő átépítése esetén a zártsorú beépítés az övezeti előírás egyéb keretein belül. | |
| 02401 | Megengedett – 16 méteresnél keskenyebb telkeknél ajánlott – új épület építése, vagy a meglévő átépítése esetén a zártsorú beépítés az övezeti előírás egyéb keretein belül. | |
| 02406 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02407 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02408 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02409 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02410 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02411 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02412 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02413 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02414 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02415 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02416 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02417 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02418 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02419 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02420 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02421 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02422 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02448 * | Az övezet területének útépítés által érintett szegélye mentén, annak teljes hosszán, ahol nyitottá vált az erdő erdőszegély hiányában, az erdőszegélyt újra kell ültetni. Az erdőszegély telepítése 1x1 méteres raszterben, váltósoros ültetési rendben, minimum 3 sorban kell történjen. Az ültetett cserjefajokat honos növényekből kell választani. Ajánlott fajok: egybibés galagonya, húsos som, veresgyűrű som, fagyal, kökény, csipke, bodza, bangita. A cserjesáv minimum 5 féle fajból vegyesen kerüljön kiültetésre. | |
| 02454 | Az övezetben telepszerű beépítéssel elhelyezhető maximális lakásszám 20. Az ajánlott megoldás az övezet egy telekként való kialakítása és a telken belül az SZT-n jelölt úszótelkek kialakítása az építést követően. A meglévő fás, ligetes területből legalább 6000 m2-en a fákat meg kell tartani, vagy az építés miatt kivágott fákat pótolni kell. Lakásonként legfeljebb 180 m2 elkerített terület alakítható ki. A parkoló a tömbön belül, garázs a szomszédos tömbök területén is kialakítható. | |
| 02455 * | Az övezetben legfeljebb 6 db lakást magába foglaló lakóépület építhető. | |
| 02460 * | Az övezetben legfeljebb 6 db lakást magába foglaló lakóépület építhető. | |
| 02462 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02465 * | Az övezetben pince, mélygarázs az épületek alatt nem létesíthető. Az övezetben telekalakítás csak településrendezési előszerződés megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása. A GYÉSZ 37. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 02467 * | Az övezetben pince, mélygarázs az épületek alatt nem létesíthető. Az övezetben telekalakítás csak településrendezési előszerződés megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása. A GYÉSZ 37. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 02468 * | Az övezetben az előkert mérete szabadon választható, az oldal és hátsó kert mérete minimum 1,0 méter. Az övezetben vízfelület 50%-os értékkel a zöldfelületbe beszámítható. Övezeten belül a meglévő hírközlési torony áthelyezhető, átépíthető. | |
| 02477 | Megengedett lakásszám legfeljebb kettő. | |
| 02478 | A 14 méternél keskenyebb telek zártsorúan is beépíthető, ha a szomszédos telekhatáron álló épület homlokzati kialakítása a zártsorúsítást lehetővé teszi. | |
| 02492 | A terület beépítésének feltétele a szomszédos, 02494-es számú övezetben a tervezett véderdő telepítésének megléte. A területen olyan gazdasági tevékenység folytatható, melynek teherforgalma legfeljebb 5 tonnás teherautókkal lebonyolítható. Az övezetben olyan tevékenységek folytathatók, melyek végzése során a falusias lakóterületekre előírt környezetterhelési határértékeket be lehet tartani. | |
| 02496 * | Az övezetben egy telken több épület elhelyezhető. Az övezetben ingatlan beépítése csak egységes építészeti koncepcióterv alapján lehetséges. A beépítési koncepció Győr Megyei Jogú Város Tervtanácsa által véleményezendő. Az épületek utcai homlokzatának az építési hely utcai határvonalán történő elhelyezésétől, az építési helyen belül el lehet térni.Az övezetben ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 02500 * | Az övezetben jelölt építési helyen belül közfunkciójú épület az övezeti előírásoktól eltérő alapterülettel is létesíthető. | |
| 02522 * | A szabályozási terven rajzosan jelölt építési helyeken legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. | |
| 02523 * | Az övezet területén a rendezett terepszint legalább 111,75 mBf, új építmény padlószintje legalább 112,0 mBf. A fakadóvizek előfordulásával veszélyeztetett területen belül a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet. Az építési telken pince, kerti tó, kút, esővíz-szikkasztó kút, szikkasztó medence nem létesíthető. | |
| 02526 * | Az övezet területén a rendezett terepszint legalább 111,75 mBf, új építmény padlószintje legalább 112,0 mBf. A fakadóvizek előfordulásával veszélyeztetett területen belül a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet. Az építési telken pince, kerti tó, kút, esővíz-szikkasztó kút, szikkasztó medence nem létesíthető. | |
| 02527 | 24 méter széles telek is kialakítható külön engedélyezési eljárás nélkül a hosszú keskeny telkek párosával történő összevonásával és kettéosztásával. | |
| 02529 * | GYÉSZ 47. § (3) bekezdés f) pontjától eltérően az övezetben önálló reklámtorony maximális épületmagassága 30,0 méter, amely az építési helyen kívül, illetve a nagysebességű vasút javasolt nyomvonalának tengelyétől mért 20 méteres távolságon kívül eső területeken elhelyezhető. A minimális zöldfelület 40%-ban meghatározott mértéke háromszintes növényállomány telepítésével 34%-ra csökkenthető. A maximális beépíthetőség 25%-ban meghatározott értéke a szakáruházak telepítésével érintett kialakuló telkek esetében 30%-ra növelhető, amennyiben az építési övezetben meghatározott 40% minimális zöldfelületi mérték – melyből 25% háromszintes növényállomány telepítésével kerül kialakításra – teljesül. A beültetési kötelezettségű terület közlekedési kapcsolatok pályaszerkezetével megszakítható, azonban a kieső terület nagyságánál megegyező mértékben a beültetési kötelezettség egyéb helyen növelendő. Az övezet beépítésének feltétele a településfejlesztési szerződés megléte, a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint az övezet területén tervezett beruházás Fejlesztője között megkötött Településrendezési Szerződésben foglaltak teljesülése. Az övezet területén a tervezett építmények építészeti engedélyezési eljárásra benyújtott tervdokumentációit a települési tervtanáccsal előzetesen véleményeztetni kell. | |
| 02537 * | A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. | |
| 02553 | A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be. | |
| 02560 | A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be. | |
| 02561 | A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be. | |
| 02562 * | ||
| 02573 * | Az övezetben telekalakítás csak településrendezési előszerződés megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása. | |
| 02575 * | Az övezetben telekalakítás csak településrendezési előszerződés megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása. | |
| 02584 | Elegendő az övezet egészére az előírt zöldfelületi és beépítettségi mutatót kielégíteni, ha a közös zöldfelületek a tömb lakói számára korlátozás nélkül használhatók. Ez esetben a lakótelken belüli beépítettség legnagyobb értéke 60% lehet, a lakótelken belüli zöldfelület legkisebb mértéke 20% lehet. | |
| 02585 * | Az övezetben intézményi funkció második szabadon álló épületként is létesíthető az alábbi feltételekkel: - beépíthető alapterület maximum 2 200 m2 - építmény magasság maximum 8 m - zöldfelület minimum 30% - parkolási mérleg az OTÉK-ban előírt mennyiség 50%-a | |
| 02588 | A 80 méternél kisebb mélységű telkeken második épület is építhető az övezeti előírások keretein belül. | |
| 02594 | A tömb beépítése olyan sokféle, hogy az övezeti jellel meghatározott szabály kiegészítésre szorul: - Az oldalhatáros beépítés mellett szabadon álló is lehetséges, sőt kívánatos olyan esetben, ha az épület a telek úttól távolabbi felében helyezkedik el, mint arra műemléki értékű példa is van a tömbben. - A legalább 5 méteres előkert betartása akkor is kötelező, ha a tervezett épület, egy ettől eltérő beépítésű ingatlan mellett van. Az előkertben semmi olyan műtárgyat nem szabad elhelyezni, ami az előkert esetleges későbbi csökkentését akadályozza. - Oldalhatáros beépítésnél a hátsókert felöli építési vonal az utcai telekhatártól mért 30 méter, 20 méteren túl csak földszintes épületszárny állhat az oldalhatáron. - A telekkihasználtsági és beépítési mutató a kistelkekre értendő, a nagy telkeknél a GYÉSZ előírásainak megfelelően csak az első 50 méter származtat építési jogosultságot, azonban a kialakult állapotnak megfelelően szabadon álló épület e mögött a sáv mögött is elhelyezhető, ha azt a domborzati adottságok indokolják. - Az övezetben beültetési kötelezettséggel terhelt részt – mivel a város sziluett fontos pontja – kertészeti terv alapján lehet csak kialakítani, módosítani, ott semmilyen épületet, technológiai tornyot sem lehet elhelyezni. | |
| 02596 * | A szabályozási terven jelölt ültetési kötelezettség területen háromszintes növényállományú, intenzív zöldfelületként alakítandó ki. A telekhatár mentén egy sor legalább 2,5 m magas, sűrű, átláthatatlan örökzöld sövény telepítendő. A szabályozás terven rajzosan jelölt építési helyeken legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. | |
| 02597 | A tömb Csanaki utca felöli oldalán a tölcsér formájú utcát; az utcai telekhatáron álló beépítést helyi szerkezetvédelem okán meg kell tartani. | |
| 02598 * | A tömb Csanaki utca felöli oldalán a tölcsér formájú utcát; az utcai telekhatáron álló beépítést helyi szerkezetvédelem okán meg kell tartani. A szabályozás terven rajzosan jelölt építési helyeken legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. | |
| 02601 * | Az övezetben ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A szabályozás terven rajzosan jelölt építési helyeken legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. | |
| 02621 * | A területre a Közterület Kialakítási Terv részeként geotechnikai szakvélemény készítendő. | |
| 02630 | A 14 méteresnél kisebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha az oldalhatáron álló szomszédos épület homlokzatkialakítása a hozzáépítést lehetővé teszi. | |
| 02638 * | A 26296 helyrajzi számon kizárólagos használatként közműlétesítmény helyezhető el. | |
| 02640 * | A 16 méternél keskenyebb, meglévő telkek ikres, vagy zártsorú módon is beépíthetők, ha a szomszédos telek oldalkertjének mérete, illetve oldalhatáron álló homlokzata az egyéb előírások betartását lehetővé teszi. Alapfokú ellátást és helyi igazgatást biztosító épület elhelyezése esetén a beépítettség mértéke 5%-kal emelhető, azonban a hasznos alapterület ebben az esetben sem haladhatja meg az 1300 m2-t. | |
| 02642 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a hozzáépítést lehetővé teszi. | |
| 02659 | A 14 méternél nem szélesebb telkek beépítése zártsorúsítható, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. Ilyen esetben a homlokzati sík mozgatásával emlékeztetni kell az utca ikres beépítésének ritmusára. | |
| 02660 * | Az övezetben a harmadik szinten új rendeltetési egység nem hozható létre. | |
| 02662 * | Kialakult épületmagasság 15 m. | |
| 02665 * | Az övezetben a harmadik szinten új rendeltetési egység nem hozható létre. | |
| 02676 | A tömb déli határán lévő, az utcával párhuzamos keskeny telek beépítése nem lehet nagyobb a 2005. 01. 01-i állapotnál. Újonnan kialakított saroktelek minimális szélessége 25 m. | |
| 02677 | A 3359 helyrajzi számú telken álló épület keleti homlokzatát, mely telepítési távolságon belül van a szomszédos többszintes ház homlokzatához, tűzfal volta ellenére tagoltan kell kialakítani. | |
| 02679 * | Kialakult épületmagasság 13,40. | |
| 02681 * | Kialakult épületmagasság 14,5 m. | |
| 02682 | Az övezet az épületek bontása esetén a szomszéd övezethez csatolható. | |
| 02689 | Az övezet ÉNy-i sarkában lévő be nem építhető terület csak akkor válhat az övezetben lévő építési telek részévé, ha a SZT-n szereplő övezeti határ mentén legalább 14 méter széles úttelek van kialakítva. | |
| 02700 | A 14 méternél nem szélesebb telek zártsorúan is beépíthető, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata alkalmas a csatlakozásra. | |
| 02703 | A 14 méternél nem szélesebb telkeket zártsorúan is be lehet építeni, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 02715 * | Az építési övezetben egy, legfeljebb 3000 m2 összes hasznos alapterületű kereskedelmi létesítmény helyezhető el. Az építési hely teljes területén megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m. A zöldfelület megengedett legkisebb mértékénél 10%-kal el lehet térni, eltérés esetén a zöldfelületet a használatba vétel idejéig háromszintű intenzív zöldfelületként kell kialakítani. Eltérés nélkül az építési telkek zöldfelületét kétszintű - gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 - növényzettel kell kialakítani. A fásítás 80%-át őshonos, valamint a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő fafajok alkossák. Az építési övezetben a kötelező beültetéssel jelölt sávot háromszintű intenzív zöldfelületként kell kialakítani. | |
| 02731 | Az intenzitási mutatókat a telek utca felöli 40 méteres sávjához viszonyítva kell alkalmazni. | |
| 02732 | Az intenzitási mutatókat a telek utca felöli 40 méteres sávjára vetítve kell használni. | |
| 02733 | Az intenzitási mutatókat a telek utca felöli 50 méteres sávjára vetítve kell használni. | |
| 02736 | Az intenzitási mutatókat a telek utca felöli 40 méteres sávjára vetítve kell használni. A 14 méternél nem szélesebb telkeket zártsorúan is be lehet építeni, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzatának kialakítása lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 02737 | Az intenzitási mutatókat a telek utca felöli 40 méteres sávjára vetítve kell használni. A 14 méternél nem szélesebb telkeket zártsorúan is be lehet építeni, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzatának kialakítása lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 02751 | A beépítés intenzitásával kapcsolatos mutatókat a telek utca felöli 50 méteres sávjára vonatkoztatva kell használni az építési engedélyezési eljárásokban. | |
| 02765 * | Az övezetben intézményi funkció 400 m2 hasznos alapterületet meghaladóan is elhelyezhető. Ebben az esetben a kedvezőbb beépítés feltételének érdekében a telekalakítási szabályok szerint kialakítható maximális telekszélesség mértéke növelhető. | |
| 02769 | A Vonal úttól északra fekvő, még nem beépített terület beépítése csak a terület egészére készített vízrendezési terv figyelembe vételével történhet. | |
| 02770 | A Vonal úttól északra fekvő, még nem beépített terület beépítése csak a terület egészére készített vízrendezési terv figyelembe vételével történhet. | |
| 02772 | A Vonal úttól északra fekvő, még nem beépített terület beépítése csak a terület egészére készített vízrendezési terv figyelembe vételével történhet. | |
| 02773 | A Vonal úttól északra fekvő, még nem beépített terület beépítése csak a terület egészére készített vízrendezési terv figyelembe vételével történhet. | |
| 02793 | A kialakult beépítettség 40%. | |
| 02797 * | ||
| 02809 * | Az övezetben lévő 4575 helyrajzi számú telken a már kialakult beépítésre tekintettel a telek 35%-a beépíthető, a megengedett épületmagasság és a telek legkisebb méretének előírása a kialakult állapot szerinti lehet. | |
| 02814 | 1000 m2-nél kisebb telken csak földszintes épület építhető. | |
| 02822 | Az övezetben lévő egyetlen már kialakított és üres, de az övezeti szabályok legkisebb telekre vonatkozó előírásainak nem megfelelő telek az övezeti szabály egyéb előírásainak megfelelően beépíthető. | |
| 02827 * | Az övezetben ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 02828 * | Az övezetben ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 02850 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 02851 | A 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 02858 | A 41190 helyrajzi számú telken új épület az új épülettel nem beépíthető területrész mögött helyezhető el a jelenlegi épület bontását követően. A 41194 helyrajzi számú telken az új épülettel nem beépíthető területen lévő épületek bontása után második lakóépület is építhető, ha az új épülettel nem beépíthető rész a közterület részévé válik. | |
| 02868 * | Épületmagasság a feltáró gyűjtőút melletti 50 m széles sávban 7,0 m. | |
| 02869 * | Épületmagasság a feltáró gyűjtőút melletti 50 m széles sávban 7,0 m. SZT szerinti kötelező fásítás szélessége 15,0 m, a fásítást többszintű őshonos fa- és cserjefajokból kell kialakítani. A terület ártéri fekvésű, új épület csak a vonatkozó vízügyi jogszabályoknak megfelelően létesíthető. | |
| 02870 | A terület ártéri fekvésű, új épület csak a vonatkozó vízügyi jogszabályoknak megfelelően létesíthető. | |
| 02872 | A kikötő területén belül közforgalomra megnyitott magánutakkal biztosítani kell a kikötő területén belüli önálló övezetek közlekedési és közmű kiszolgálását. Az övezet területén is elhelyezhetők a kikötőn belüli gazdasági területek parkolói. A burkolt felületek magas- és a zöldfelületek alacsony aránya miatt a kikötő belső útjai mentén fasorokat kell ültetni. Kikötői berendezések; daruk és egyéb szállítóberendezések a kikötő területén a megadott beépíthetőségen túl is létesíthetők. | |
| 02874 * | Országos közforgalmú kikötő övezete a) Új önálló építési telek nem alakítható. b) Használati megosztás céljára alakítható telek legkisebb területe 2000 m2 . c) A megengedett legnagyobb épületmagasságot a beépíthetőség 10 %-nak mértékéig - legfeljebb 85 m magasságig - technológiai építmény meghaladhatja. d) Építési hely SZT terv szerint. Az építmények részeként a kikötői víztér fölé legfeljebb 20 m mértékig benyúlóan védő előtető építhető. A védő előtető alatt a közúti, vasúti, vízi közlekedési űrszelvényt szabadon hagyandó. e) SZT szerinti kötelező fásítás szélessége 15 m, legalább 80 %-ban őshonos fa- és cserjefajokból telepítendő. f) Közlekedési-árukezelési, gazdasági terminál: építmények (épületek, műtárgyak, burkolatok) építhetők, zöldfelület alakítható. g) Kötelező növénytelepítés sávja: háromszintes (lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint), növényállomány hozandó létre és tartandó fent. A növényanyagot legalább 80 %-ban a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajok közül választandó ki. A növénytelepítés sávja növényzettel ligetes-csoportos telepítésű. A növénytelepítés sávja utakkal, közművekkel keresztezhető. h) Közműsáv: zöldfelület, amely a regionális vízi közművek átvezetésére szolgál. A közműsávban a regionális ivóvíz és a regionális szennyvízvezeték nyomvonalának szabadon tartása biztosítandó. A közműsávban épület nem építhető, fás szárú növény nem ültethető. | |
| 02893 * | A kialakult épületmagasság 15 méter. | |
| 02902 | A telekkihasználtságra, beépítettségre vonatkozó előírásokat a telkek utca felöli oldalon lévő 45 méter széles sávjukhoz viszonyítva kell kiszámítani és alkalmazni. | |
| 02934 | A területen a meglévő épületek a területen belüli telekosztás nélkül is megtarthatók, újrahasznosíthatók. Amennyiben az övezet lakások céljára lesz felhasználva, akkor a megengedett lakásszám legfeljebb 20 lakás. | |
| 02936 | Az SZT-n építési helyként jelölt úszótelkek teljes területe beépíthető, ha a beépítés az egyéb előírásokat is kielégíti. A Pándzsa mellett csak 7 m fenntartási sáv szabadon hagyásával engedélyezhető építési tevékenység. Az építési tevékenységek engedélyezésekor figyelembe kell venni, hogy a Régi Veszprémi út folytatásában a 82-es főút új tervezett vonalához vezető utat közforgalmú útként működtetni lehessen a terven jelölt nem beépíthető területen belül. | |
| 02942 | A terület parkoló mérlegébe beszámítható a szomszéd központi vegyes övezetben kialakított parkoló is. | |
| 02943 | A területen kialakított parkolók beszámíthatók a szomszédos központi vegyes övezetek parkoló mérlegébe. Az övezeti jel szerint megengedett beépítési mutatók, csak az övezetben lévő telkek, telekrészek összevonása után érvényesíthetők. | |
| 02955 * | A tervezési területen közlekedési csomópont a terven jelölt 3 helyen alakítható ki: a Tibor majori úton 2 helyen (Kőrisfa-, illetve a Juharfa utcák folytatásában) és a Homokbányai úton. A tömbön belüli telekmegosztás esetén telekalakítási terv készítendő a telkeket feltáró belső magánút hálózat részeként alakítandó ki a közutakkal megegyező paraméterrel, minimum 14 méteres útszélességgel. | |
| 02960 | A lakások gépkocsi tárolói az övezeten belül kialakított magánút területén is elhelyezhetők. | |
| 02964 * | A 11974/2 hrsz.-ú ingatlan 02964 sz. övezetbe eső része önálló nem építési telekként kialakul, beépítésre alkalmas építési telekké a 11969 hrsz.-ú ingatlannal történő telekegyesítése után válik. | |
| 02971 * | Az övezetben a 10976 és 10969 helyrajzi számú ingatlanok között a beépíthetőség felső határa 35%. | |
| 02977 * | A beépítettségi, sűrűségi mutatókat az utca felöli telekhatár és a tervezői javaslattal szereplő kialakítani javasolt telekhatár közötti sávra kell vonatkoztatni. | |
| 02980 | A belterületi jelleggel beépült terület a nagy forgalmú vasút zajsávjába esik; új épület csak zaj elleni védekezéssel építhető a vasút felöli telekhatártól 40 méteres előkerttel, ha a telek mérete azt lehetővé teszi. Az övezeti szabályban meghatározottnál kisebb telken új épület nem építhető, meglévő nem bővíthető. | |
| 02981 | A belterületi jelleggel beépült terület egy része a nagy forgalmú vasút-, más része a tervezett vasútvonal zajsávjába esik; új épület csak zaj elleni védekezéssel építhető. Az övezeti szabályban meghatározottnál kisebb telken új épület nem építhető, meglévő nem bővíthető. | |
| 02983 | Az intenzitási mutatókat a telek utca felöli 50 méteres sávjára vetítve kell használni. A 14 méternél nem szélesebb telkeket zártsorúan is be lehet építeni, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzatának kialakítása lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 02986 | Az övezet telkei övezethatáron keresztül is összevonhatók a szomszédos övezet telkeivel, ha az összevonás után kialakuló telken a szomszédos övezet intenzitási mutatói érvényesülnek. | |
| 02987 * | 6 méternél nagyobb épületmagasságú épület vagy épületrész, csak az utcai telekhatároktól számítva 12 méteren túl helyezkedhet el a telken. A 4. szinten önálló lakás nem alakítható ki. A 42130 helyrajzi számú ingatlanból 600 m2-es telek alakítható ki az utca felöli oldalon. | |
| 02992 | Kialakult telekkihasználtság 1,2; kialakult beépítettség 70%. | |
| 02993 | Kialakult telekkihasználtság 1,2; kialakult beépítettség 70%. | |
| 03006 * | Az övezetben kerti építményekhez szükséges terepalakítás 3 méteres magasságot meghaladóan is engedélyezhető (pld: kalandvár, rönkvár, rönkcsúszda, lengőhíd, stb.) | |
| 03008 | Közműterület, minden egyéb funkció csak a közmű működés elsődlegességének figyelembe vételével végezhető. | |
| 03013 * | A Szent Imre utca felöli homlokzat épületmagassága legfeljebb 7,5 méter lehet. | |
| 03016 * | Az ingatlan területén különállóan 2 000 m2 hasznos szintterületű élelmiszer áruházat és legalább 1 350 m2-es vásárcsarnokot kell építeni és hozzá kapcsolódó időszakos üzemeltetésű piacot létrehozni. Az övezetben szálláshely szolgáltató és lakófunkció nem létesíthető. | |
| 03025 | Az övezeten belüli telekalakítás építés csak akkor engedélyezhető, ha az övezet északi határán húzódó út közútként, vagy közhasználatra megnyitott magánútként működik. | |
| 03028 | Az övezeten belüli telekalakítás építés csak akkor engedélyezhető, ha az övezet északi határán húzódó út közútként, vagy magánútként működik. Az övezet déli határa mentén lévő út területe az övezet határán be nem építhető területként jelölt út kiépítése esetén parkolóként használható. | |
| 03031 | Sorházi egységenként legfeljebb két lakás, illetve legfeljebb két rendeltetési egység létesíthető. | |
| 03039 * | A 686/1 hrsz.-ú ingatlan - József Attila úti (szabadhegyi) rendelőintézet - esetében a telekkihasználtsági mutató növelhető. A beépítési százaléka legfeljebb 65%, a zöldfelület legalább 15%, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet. | |
| 03050 | A beépítés zártsorúsítható, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a csatlakozást lehetővé teszi. | |
| 03057 * | Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 03058 | 14 méternél nem szélesebb telkek zártsorúan is beépíthetők, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 03067 | A 14 méternél nem szélesebb telek zártsorúan is beépíthető, ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata a csatlakozást lehetővé teszi. | |
| 03068 | A szomszéd övezet felé legalább 3 méteres oldalkertet kell tartani. | |
| 03074 | A beépítés zártsorúsítható. ha a szomszéd épület oldalhatáron álló homlokzata lehetővé teszi a csatlakozást. | |
| 03079 | Az épület és a tározó tó között kerítés, épületbővítés csak akkor építhető, ha a tó partján a gyalogos forgalom legalább 3 méter széles kiépített úton biztosított. | |
| 03089 | A telek beépítésénél figyelembe kell venni a telek felett húzódó elektromos vezetékek hatását és az építmény magasságát és funkcióját annak figyelembevételével kell meghatározni. | |
| 03103 * | ||
| 03106 * | Az Lk* övezetben a rendeltetési egységek száma legfeljebb 2 db. | |
| 03113 | A Liezen-Mayer utcai oldalon egy emeletes szárnnyal kell csatlakozni a szomszéd épülethez. | |
| 03119 * | Az övezetben a tetőtér beépítése két szinten is engedélyezhető, ha a beépítés eredményeként önálló rendeltetési egység nem alakul ki. A megengedett legnagyobb telekkihasználtság: 2,0. | |
| 03122 * | Az övezetben lévő épületeken további szint csak a szomszédos telkeken lévő épületek benapozottságának biztosítása esetén létesíthető. | |
| 03124 * | Közintézmény és alapfokú ellátást biztosító intézmény céljára az övezetben előírttól eltérő méretű telek is kialakítható, amennyiben az az övezet tervezett felhasználását nem lehetetleníti el. | |
| 03142 | Kialakult telekkihasználtság 0,8, kialakult beépítettség 50%. | |
| 03150 * | Az építési övezet területén a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet; b) a megengedett legnagyobb telekkihasználtsági mutató esetében a telken építhető épületeknek a csatlakozó terepszint feletti hasznos nettó szintterületén túl valamennyi egyéb terepszint feletti szintterület is figyelembe veendő; c) a szabályozási terven „Közterület vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 m szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat; d) a c) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt, űrszelvény szintjén, valamint űrszelvény felett az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók, közterület irányába a telekhatáron álló homlokzaton, valamint határfalon nyílás nyitható, az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók, valamint e) a szabályozási terven gyalogút elemmel jelölt sétány a c) pont szerinti épületszerkezet födémén is kialakítható, mely esetben a közterület utcaszintjének parkolási célú felhasználása megengedett, ahol mind a gépjárművek, mind a kerékpárok elhelyezését szolgáló műtárgy is elhelyezhető. | |
| 03154 * | ||
| 03156 | A hullámtéri övezet hasznosítása során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat is. A hullámtérbe tervezett építmény építési engedélyezési tervéhez csatolni kell a hullámtér-szűkítés által okozott vízszintemelkedés mértékének pontos meghatározását és annak vízvisszaduzzadással érintett hatásterületét, ezzel igazolva, hogy az okozott vízvisszaduzzadás egyéb építményt, létesítményt nem veszélyeztet. | |
| 03161 | Az övezetben épített épületek tetőgerince nem lehet magasabban a magtár párkánymagasságánál. A 82-es út felöl nézve az övezetben tervezett épületek homlokzat- és tömegformálásával biztosítani kell a magtár épület táji dominanciáját. | |
| 03187 * | Építmény építése csak a mértékadó árvízszint felett lehetséges. Szükséges az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állásfoglalását beszerezni, a leeresztő zsilipre érvényes „Delta H” szerinti mértékadó vízszint tekintetében. | |
| 03214 | Szabadstrand. A terület működtetéséhez szükséges öltöző és vizescsoport, vendéglátó építmények az építtető kockázatára, az időnkénti elöntés figyelembe vételével elhelyezhetők. A szabadstrand telke nem megosztható, de több építményben is megvalósítható a megengedett beépítés. | |
| 03223 * | Az övezetben a GYÉSZ 68. §–ban (vízi közlekedési övezet) meghatározott létesítmények is elhelyezhetők. Az övezet területén a kialakult telken a szabadonálló beépítés 30% lehet, a maximális épületmagasság 5,9 m. | |
| 03290 * | A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség területén környezeti terhelést tűrő fajokból háromszintű növénytelepítés ültetendő. A tervezett csomóponti leágazás szélességében, legfeljebb 15m, az ültetési kötelezettség megszakítható. | |
| 03291 * | A 25 méternél szélesebb telkek szabadonállóan is beépíthetők. A GYÉSZ 36/B. §-tól eltérően az övezetben kizárólag lakóépület helyezhető el. | |
| 03316 * | Az övezetben szakrális építmény az övezeti előírásoktól eltérő paraméterekkel maximum 100 m2 alapterületig építhető. | |
| 03360 * | Az övezetbe a telekalakítás során a GYÉSZ 102. § (/) bekezdés előírásait kell alkalmazni. | |
| 03453 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 03459 * | Az övezetben a GYÉSZ 43. §–ban meghatározott funkciók elhelyezhetőek. A GYÉSZ 40. §–ban meghatározott funkciók közül csak a következők helyezhetők el: (1) bekezdésben meghatározott épületek a 43. § (2) b) mértékig, kivéve a 43. § (2) b) pontban meghatározottnál nagyobb alapterületű kiskereskedelmi célú épületeket. (2) bekezdésben meghatározottak, kivéve a b) és c) pontban felsorolt épületeket. Az övezetben új beépítés csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén engedélyezhető. A településrendezési szerződés mellékletét képező közterület kialakítási tervben (KKT) kell megoldani a csatlakozó Egressy Béni utca tehermentesítését. A kialakításra kerülő új ingatlanok beépülése csak ezt követően engedélyezhető. | |
| 03605 | Szabadstrand. A terület működtetéséhez szükséges öltöző és vizescsoport, vendéglátó építmények az építtető kockázatára, az időnkénti elöntés figyelembe vételével elhelyezhetők. A szabadstrand telke nem megosztható, de több építményben is megvalósítható a megengedett beépítés. | |
| 03717 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 03718 * | ||
| 03742 * | Egyedi közműpótló műtárggyal építési engedély kiadható. | |
| 03746 * | Az övezetben jelölt bővítés csak környezeti hatásvizsgálat kedvező eredménye esetén engedélyezhető. | |
| 03767 | 5 tonnásnál nagyobb járművekkel kiszolgálható új létesítmény a területen csak akkor létesíthető, ha teherforgalma nem érinti Gyirmót lakóterületeit. | |
| 03772 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 03786 * | Az övezetben jelölt bővítés csak közlekedési vizsgálat kedvező eredménye esetén engedélyezhető. | |
| 03794 * | Az övezetben motorsporttal összefüggő tevékenység nem folytatható, építmény nem építhető. Az övezetben építési tevékenység településrendezési szerződés megléte esetén végezhető. | |
| 03815 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 03836 * | Az övezetben a GYÉSZ 99. § (4) bekezdésben szabályozottak alapján a megengedett építménymagasságnál magasabb technológiai építmény a megengedett beépítettség 10%-áig helyezhető el. A technológiai építmény magassága nem lehet nagyobb a gépek, berendezések működéséhez szükséges minimális méretnél. Lakóépületektől mért legkisebb távolság min. 150 méter. A technológiai építmény esetében is be kell tartani a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásait. Az övezetben a Zöld energia hasznosítására épülően kizárólag energianövények felhasználására épülő létesítmény helyezhető el. | |
| 03859 * | A Tatai út melletti 21963/2 helyrajzi számú ingatlanon további megosztása nélkül legfeljebb 250 m² bruttó alapterületű kiskereskedelmi egység építhető (élelmiszerkereskedelmi egység nem létesíthető). A minimális zöldfelületi arány 60% kell legyen. Az ingatlan beépítése esetén közlekedési hatásvizsgálat készítendő melyben a telephely biztonságos feltárását, kiszolgálását meg kell oldani. Az ingatlanon 15,0 méternél hosszabb egybefüggő épületszakasz nem hozható létre. A 21967 helyrajzi számú ingatlanon a raktározási funkció tartható fenn. Bővítés, átépítés nem engedélyezhető. | |
| 03965 * | ||
| 04015 * | Az övezetben jelölt építési helyen belül terápiás céllal végzett lovagoltatással összefüggő épület, építmény is elhelyezhető maximum 500 m2-ig. | |
| 04018 * | Szabadstrand – A terület működtetéséhez szükséges öltöző és vizes csoport, vendéglátó építmények az építtető kockázatára, az időnkénti elöntés figyelembe vételével elhelyezhetők. A szabadstrand telkén a megengedett beépítés több építményben is megvalósítható. Az övezetben telket alakítani a SZT-n rajzosan is jelölt meglévő épület részére lehet. A meglévő épület max. 3 szinting bővíthető. Amennyiben a bővítés az I. rendű védvonal átalakítását teszi szükségessé, úgy annak költségei a kérelmező ingatlan tulajdonosát terhelik. A töltés karbantartását a telekalakítást követően is biztosítani kell. | |
| 04029 * | ||
| 04061 * | A Szabályozási terven jelölt építési hely a „fakadóvizek előfordulásával veszélyeztetett területen” belül levő, meglévő tanya (meglévő építési hely) megszűnését követően vehető igénybe, alakítható ki. Az új építési helyen a lovas turizmushoz kapcsolódóan a 78. § (2) c, d, e, épületek építmények, szállásjellegű épület, sportépítmény, testedzést szolgáló építmény, pihenést szolgáló építmény (pergola, pavilon), vendéglátó épület, továbbá a mezőgazdasági építményekkel együtt, a tulajdonos és a használó és személyzet számára legfeljebb kétlakásos szolgálati lakóépület helyezhető el. | |
| 04069 | Az övezeten belüli esetleges telekosztások után kialakult telkek közül csak a legnagyobb térméretű, legfeljebb egy telek építhető be az eredeti övezeti előírások szerinti mértékben. | |
| 04076 * | A 25 méternél szélesebb telkek szabadonállóan is beépíthetők. A GYÉSZ 36/B. §-tól eltérően az övezetben kizárólag lakóépület helyezhető el. | |
| 04083 | Az övezetben állatok nem tarthatók, állattartó épületek nem építhetők. | |
| 04149 | Az övezetben a 02361 övezethez tartozó garázsház helyezhető el. | |
| 04150 | Az övezetben a 02361 övezethez tartozó garázsház és az övezethez tartozó közösségi ház helyezhető el. Az övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el, ha a közösségi épület a szomszédos övezetben megvalósult. | |
| 04151 * | Az építési helyen belül Max. nettó 40 m² alapterületű faház (klubépület) létesíthető a horgásztó körüli ingatlantulajdonosok írásbeli hozzájárulásával. | |
| 04152 * | Az övezetben a töltés irányába az előkertben terasz településképi vélemény alapján létesíthető. | |
| 04155 | Az övezetben legfeljebb 80 lakás építhető. A parkolás az övezeten belül összevontan, az övezettel szomszédos magánút bevonásával is megoldható. | |
| 04157 | Szabadstrand – A terület működtetéséhez szükséges öltöző és vizes csoport, vendéglátó építmények az építtető kockázatára, az időnkénti elöntés figyelembe vételével elhelyezhetők. A szabadstrand telke nem megosztható, de több építményben is megvalósítható a megengedett beépítés. | |
| 04158 * | Az oldalhatáron álló beépítési módtól a SZT szerinti építési helyek megtartásával a járműtárolók telkén el lehet térni. A GYÉSZ 36. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 04159 * | Az oldalhatáron álló beépítési módtól a SZT szerinti építési helyek megtartásával a járműtárolók telkén el lehet térni. A GYÉSZ 36. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 04160 * | Az oldalhatáron álló beépítési módtól a SZT szerinti építési helyek megtartásával a járműtárolók telkén el lehet térni. A GYÉSZ 36. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 04162 | Csak újabb pinnyédi Rábca-híd használatba vétele után építhető. Csak kiskereskedelmi üzlet, szállás, vendéglátás, vagy humánszolgáltatások céljára szolgáló épület létesíthető. | |
| 04163 | Csak újabb pinnyédi Rábca-híd használatba vétele után építhető. A parkolási mérleget, a zöldfelületi mérleget, a beépítettséget és telekkihasználtságot elegendő az övezet egészére kielégíteni, abban az esetben, ha a közös használatú területek a lakástulajdonosok közös használatában maradnak. Ebben az esetben a közhasználatra megnyitott magánút is az övezet területébe számítható. | |
| 04165 | A telek mély fekvése miatt vízgazdálkodási terv és talajmechanika az épületeknél szükséges. A szomszédos 1-es út és tervezett városi főforgalmi út zaja ellen a telken belül kell védekezni. | |
| 04168 * | ||
| 04170 | 10 000 m2-es vagy kisebb telkek, csak az övezeten belül kialakított szerviz útról nyithatók. Az övezeten belüli telekrendtől függő helyen biztosítani kell a Révai utca és a Vágóhíd utca összekötése későbbi kialakíthatóságának lehetőségét az új 81-es úti vasúti felüljáró figyelembe vételével. Az övezet átépítése csak az 1-es, 14-es, 81-es utakra tervezett új csomóponti rendszer megvalósulása esetén engedélyezhető. | |
| 04178 * | ||
| 04179 | Az övezet közparkként történő használata csak az Iparcsatorna zsilippel való lezárása; árvizeinek kizárása után lehetséges. | |
| 04180 * | ||
| 04184 * | Az övezetben a GYÉSZ 43. §–ban meghatározott funkciók elhelyezhetőek. A GYÉSZ 40. §–ban meghatározott funkciók közül csak a következők helyezhetők el: (1) bekezdésben meghatározott épületek a 43. § (2) b) mértékig, kivéve a 43. § (2) b) pontban meghatározottnál nagyobb alapterületű kiskereskedelmi célú épületeket. (2) bekezdésben meghatározottak, kivéve a b) és c) pontban felsorolt épületeket. Az övezetben új beépítés csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén engedélyezhető. A településrendezési szerződés mellékletét képező közterület kialakítási tervben (KKT) kell megoldani a csatlakozó Egressy Béni utca tehermentesítését. A kialakításra kerülő új ingatlanok beépülése csak ezt követően engedélyezhető. A kötelező beültetéssel érintett sávra kertépítészeti terv készítendő háromszintes növénytelepítéssel, melyet az épület használatbavételi meg kell valósítani | |
| 04185 * | Az övezetben az előkert mérete az Ady város mögötti úttal párhuzamos telekhatár mentén 3,0 méterig csökkenthető. | |
| 04187 * | A nagysebességű vasút nyomvonala mentén az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv állapítja meg. Mint később megvalósítandó közérdekű cél – a nagysebességű vasút nyomvonala mentén kijelölt „be nem építhető területeken” épület vagy épületrész elhelyezhető. Az ingatlanokhoz fűződő építésjogi korlátozás a konkrét használat (a nagysebességű vasút konkrét nyomvonal kijelölés, helyigény és megvalósulás) esetére vonatkozóan a meglévő épület vagy épületrész (a mindenkori tulajdonos) kártalanítás nélküli megszűntetését vonja maga után. Közműépítmények elhelyezhetők akkor, ha nem akadályozzák a területnek a szerkezeti terv szerinti távlati hasznosítását. | |
| 04190 | A telek beépítése során a keresztező közművezetékeket és védőtávolságokat figyelembe kell venni. | |
| 04211 | Ecker villa. Kiemelt táji érték, védett műemlék. A telek további esetleges beépítettsége csak a meglévő épület bővítéseként, a kúria jelleg megtartásával lehetséges. Kialakult telek alatt a rendezési terven szereplő övezet területét kell érteni, mely tovább nem osztható. | |
| 04212 | A tervezett beépítést alá kell rendelni az Ecker villa tájképi megjelenésének. A Tenkes utca felöl a villával egy vonalban épület nem állhat. A 26489/5 helyrajzi számú ingatlant szabadon állóan kell beépíteni. | |
| 04300 * | A tömb területén belül a közmű védősávban a csapadékvíz gyűjtő csatorna nyomvonalának szabadon tartása biztosítandó. A közműsávban építmény, épület nem helyezhető el, fás szárú növény nem ültethető. | |
| 04321 * | Az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, illetve szociális épület helyezhető el. Az építési helyen belül 5 gépjármű elhelyezését kell biztosítani. A funkcióhoz szükséges további gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) az OTÉK előírásainak megfelelően, a telekhatártól mért legfeljebb 500 m-es távolságon belül is kialakíthatóak. | |
| 04352 * | ||
| 04365 * | ||
| 04430 * | Az övezetben a GYÉSZ 71. § (2) bekezdés d) pontban meghatározott funkciókon túl 1 db max.: 40 m2 alapterületű földszintes lapos tetős kereskedelmi szolgáltató épület (virágbolt) is elhelyezhető. | |
| 04455 * | ||
| 04457 * | A telken belül kerítést nem szabad építeni akkor sem, ha az eredeti ingatlant több telekre osztják. A parkolási mérlegből származó szükséges parkoló számot elegendő a tömbön belül biztosítani (04457 és 04458 övezet együtt). A térszín alatti parkolók a tömbön belül átjárhatóak legyenek. Térszinten parkoló legfeljebb 25%-os arányban helyezhető el az előírások szerinti mértéken belül. A tömbbe tervezett új épület illetve meglévő épület átalakításának, bővítésének építési engedélyezési tervéhez látványtervek készítése szükséges a szabályozási terven meghatározott látványpontokból, melyeket a tervtanácshoz beadandó dokumentációnak tartalmaznia kell. A látványterveket úgy kell elkészíteni, hogy azokból megállapítható legyen a megőrzendő településképhez való illeszkedés. A meglévő beépítésen felül új épület használatbavételének feltételei: a) A Frigyes laktanya műemléki védelem alatt lévő épületeinek teljes felújítása és használatbavétele. b) A tömb körüli, az építési engedélyezési helyszínrajzon szereplő közterület fejlesztések (utak szükséges átépítése, járda és parkoló burkolatok kiépítése, növénytelepítés) elkészülte és használatbavétele. c) A város közönsége számára a Hunyadi utcától a Wesselényi utcáig legalább 6m széles gyalogos átjárási szolgalom biztosítása. | |
| 04458 * | A telken belül kerítést nem szabad építeni akkor sem, ha az eredeti ingatlant több telekre osztják. A parkolási mérlegből származó szükséges parkoló számot elegendő a tömbön belül biztosítani (04457 és 04458 övezet együtt). A térszín alatti parkolók a tömbön belül átjárhatóak legyenek. Térszinten parkoló legfeljebb 25%-os arányban helyezhető el az előírások szerinti mértéken belül. A tömbbe tervezett új épület illetve meglévő épület átalakításának, bővítésének építési engedélyezési tervéhez látványtervek készítése szükséges a szabályozási terven meghatározott látványpontokból, melyeket a tervtanácshoz beadandó dokumentációnak tartalmaznia kell. A látványterveket úgy kell elkészíteni, hogy azokból megállapítható legyen a megőrzendő településképhez való illeszkedés. A meglévő beépítésen felül új épület használatbavételének feltételei: a) A Frigyes laktanya műemléki védelem alatt lévő épületeinek teljes felújítása és használatbavétele. b) A tömb körüli, az építési engedélyezési helyszínrajzon szereplő közterület fejlesztések (utak szükséges átépítése, járda és parkoló burkolatok kiépítése, növénytelepítés) elkészülte és használatbavétele. c) A város közönsége számára a Hunyadi utcától a Wesselényi utcáig legalább 6m széles gyalogos átjárási szolgalom biztosítása. | |
| 04478 * | Az övezetben Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötésével történhetnek a fejlesztések | |
| 04480 | A terület határán vezető gyalogút az övezeten keresztül is kivezethető a Kálvária utcára. Ez esetben a tervezett gyalogút eredeti helye a 4480 övezethez csatolható. | |
| 04487 * | Az övezetben legfeljebb 30 db lakás rendeltetési egység létesíthető. | |
| 04500 * | ||
| 04501 * | ||
| 04505 * | Az övezetben telekalakításra és ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az egységes megjelenés és utcakép érdekében az egyes épületek létesítésénél a településképi rendelet hatálya alá eső eljárásokban a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolandó. | |
| 04506 * | Az övezetben legfeljebb 40 lakás helyezhető el. | |
| 04507 * | Az övezetben összesen legfeljebb 120 lakás, az övezet építési helyein belül egyenként legfeljebb 60 lakás helyezhető el. | |
| 04509 | A telekterület 10%-ánál nagyobb mértékben csak megfelelő mélységű és részletezettségű (pl. közlekedési terhelési) hatásvizsgálattal megalapozott Településrendezési Szerződés szerint építhető be a telek. | |
| 04512 | A Szent László út, Szertár köz, Kertaljai árok, Vaskapu utca területe víztelenítési, csapadékvíz-elvezetési szempontból együtt kezelendő melyre Közterület Kialakítási Tervet (továbbiakban: KKT) megelőzően tanulmány készítendő. KKT a tanulmány eredményeit felhasználva a terület egészére kiterjedően készítendő. Az övezetben a településrészt ellátó közüzemi szennyvízhálózat szennyvízbefogadó képességének kialakításáig a kommunális szennyvizeket, az illetékes hatóságok engedélyével, egyedi szennyvíztisztító berendezéssel is lehet kezelni. | |
| 04513 | A Szent László út, Szertár köz, Kertaljai árok, Vaskapu utca területe víztelenítési, csapadékvíz-elvezetési szempontból együtt kezelendő melyre Közterület Kialakítási Tervet (továbbiakban: KKT) megelőzően tanulmány készítendő. KKT a tanulmány eredményeit felhasználva a terület egészére kiterjedően készítendő. Az övezetben a településrészt ellátó közüzemi szennyvízhálózat szennyvízbefogadó képességének kialakításáig a kommunális szennyvizeket, az illetékes hatóságok engedélyével, egyedi szennyvíztisztító berendezéssel is lehet kezelni. | |
| 04514 | A Szent László út, Szertár köz, Kertaljai árok, Vaskapu utca területe víztelenítési, csapadékvíz-elvezetési szempontból együtt kezelendő melyre Közterület Kialakítási Tervet (továbbiakban: KKT) megelőzően tanulmány készítendő. KKT a tanulmány eredményeit felhasználva a terület egészére kiterjedően készítendő. Az övezetben a településrészt ellátó közüzemi szennyvízhálózat szennyvízbefogadó képességének kialakításáig a kommunális szennyvizeket, az illetékes hatóságok engedélyével, egyedi szennyvíztisztító berendezéssel is lehet kezelni. Az övezet építési telkeinek a Kertaljai árok melletti telekhatárán az épületek használatbavételének feltétele legalább 70 cm magas, sima felületű kerítéslábazat megépítése. | |
| 04522 * | A zöldfelületek háromszintű növényzettel alakítandók ki. Az épületek, építmények padlószintjét illetve az utak koronaszintjét 112,3 mBf felett kell kialakítani, amelytől eltérni kizárólag hidrogeológiai szakvélemény alapján lehetséges. | |
| 04523 * | A zöldfelületek háromszintű növényzettel alakítandók ki. Az épületek, építmények padlószintjét illetve az utak koronaszintjét 112,3 mBf felett kell kialakítani, amelytől eltérni kizárólag hidrogeológiai szakvélemény alapján lehetséges. | |
| 04524 * | Szolgálati lakás kizárólag a Győr-Sopron vasútvonaltól 67m távolságon túl helyezhető el. Az övezetben a Szabályozási terv módosítás hatálybalépésekor (2008. július 15-én) már működő vállalkozások újabb építési engedélyezési eljárása során távlati, közhálózati csatlakozással kiépítendő teljes közműellátás megvalósításáig, kizárólag a kialakult állapotra tekintettel a jelenlegi közműellátási mód fenntartható, ha arra az érintett szakhatóságok (ÁNTSZ, Tűzoltóság, Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hozzájárulnak, illetve az általuk előírt feltételek teljesíthetőek, de a közhálózati ellátás kiépítését követően a közhálózatra való rácsatlakozást meg kell oldani. A zöldfelületek háromszintű növényzettel alakítandók ki. Az épületek, építmények padlószintjét illetve az utak koronaszintjét 112,3 mBf felett kell kialakítani, amelytől eltérni kizárólag hidrogeológiai szakvélemény alapján lehetséges. | |
| 04525 * | A zöldfelületek háromszintű növényzettel alakítandók ki. Az épületek, építmények padlószintjét illetve az utak koronaszintjét 112,3 mBf felett kell kialakítani, amelytől eltérni kizárólag hidrogeológiai szakvélemény alapján lehetséges. | |
| 04526 * | A területen a parkoló, és egyéb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületekről összegyűlő vizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon való átvezetéssel továbbíthatók a zárt csapadékvíz hálózatba. | |
| 04527 * | A 76. § (2)–ben felsoroltak közül sportépítmény helyezhető el, továbbá elhelyezhetők testedzést szolgáló építmények, pihenést szolgáló építmények (pergola, pavilon), gyermekjátszótér | |
| 04531 * | Az övezetben egy vagy több ütemben, egységes építészeti koncepció alapján történő beépítés esetén a győri tervtanács kedvező állásfoglalása alapján több épületben összesen 22 lakás elhelyezhető. Egységes építészeti koncepció esetén a telek kialakítása és a beépítés egy vagy több ütemben is megvalósulhat, az egyes ütemekre a telekalakítási és építési engedély önállóan megkérhető a koncepció egészének beépítési terv szintű bemutatásával. Ebben az esetben az építési helyen belüli telekhatárokon az épület határfala is állhat. Az épületek elhelyezésénél biztosítani kell az épületek közötti benapozást és az átszellőzést. Kertvárosias (nem egységes koncepció szerinti) beépítés esetén a négy lakás két épületben is biztosítható. | |
| 04532 * | ||
| 04535 * | A Pándzsa-ér part élétől mért 10 méter széles, a fenntartáshoz és árvízvédelemhez szükséges védősávban épületnek nem minősülő építmények (pl.: sportpályák, kerti építmények) sem helyezhetők el. A volt trágyakezelő létesítmények helyén talajvizsgálat készítendő és a vizsgálat eredményeként szükségessé váló kármenetesítés végzendő. | |
| 04536 * | A területen 5000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi épület csak legalább a Tihanyi Árpád út, Csaba utca – Mészáros Lőrinc út – Mester utca, mint hatásterületre kiterjedő közlekedési hatástanulmány kedvező eredménye alapján engedélyezhető. Az új funkciók okozta közlekedési terhelés levezetését a hatásvizsgálatban meg kell oldani. A terület megosztása esetén a területet északról határoló szerviz utat is szükséges megnyitni. (A szervizút a kiszolgált ingatlanok függvényében szakaszolva is megvalósítható.) | |
| 04551 * | Az övezetben csak egylakásos, földszintes lakóépületek építhetők. Az övezetben az előkert mérete 5 méter. | |
| 04552 * | Az övezetben csak egylakásos, földszintes lakóépületek építhetők. | |
| 04560 * | Az övezet tényleges lakócélú igénybevétele csak abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján a terület-felhasználáshoz előírt zajhatárértékek biztosításra kerülnek. A jogszabály által előírt határértékeknek való megfelelőséget az építési engedélyezés során zajvédelmi vizsgálattal kell igazolni. A zajvédelmi, vizsgálat és az esetlegesen szükségessé váló zaj- és rezgésvédelemmel összefüggő beruházás költsége a kérelmezőt terheli. | |
| 04562 * | Az épületek földszintjén (részben a csatlakozó terepszint alatt) kialakított gépjárműbeállók, tárolók az épületek szintszámának meghatározásánál figyelmen kívül hagyhatóak, az övezetben az abszolút épületmagasság járdaszint +15,5 m lehet. Az övezetben a 3289/4 hrsz.-ú ingatlanon a parkolási mérleg biztosítása érdekében a zöldfelület mértéke az OTÉK 2. mellékletben maghatározott mértékig csökkenthető. | |
| 04563 * | Az övezetben építendő épületek földszintjén lakófunkció nem helyezhető el. Az övezetben a GYÉSZ 38. § (1) e) és (3) bekezdés szerinti építmények nem helyezhetők el. A 04563 és 04564 sorszámú övezetek közlekedési hatásvizsgálattal megalapozott egységes építészeti koncepció alapján építhetők be. | |
| 04564 * | Az övezetben csak lapostetős épület építhető. | |
| 04600 * | Az övezetben telekalakítás csak településrendezési előszerződés megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása. | |
| 04601 * | Az övezetben telekalakítás csak településrendezési előszerződés megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély kiadásának feltétele településrendezési szerződés megkötése és az abban rögzítettek megvalósítása. | |
| 04605 * | Építési hely SZT szerint. SZT szerinti be nem építhető területsávban épület nem építhető, a sáv a telekbeépíthetőségének és zöldfelületi arányának számításánál nem vehető figyelembe. Az övezet telkeinek rendezett terepszintje az 1. számú főút koronaszintjénél legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb. | |
| 04611 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 04612 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 04613 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 04614 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A Közterület Kialakítási Terv terezési területe minden esetben a telektömb. | |
| 04630 * | Az övezetben a GYÉSZ 43. §–ban meghatározott funkciók elhelyezhetők. A GYÉSZ 40. §–ban meghatározott funkciók közül csak a következők helyezhetők el: (1) Bekezdésben meghatározott épületek a 43. § (2) b) mértékig, kivéve a 43. § (2) B) pontban meghatározottnál nagyobb alapterületű kiskereskedelmi célú épületeket. (2) Bekezdésben meghatározottak, kivéve a b) és c) pontban felsorolt épületeket. Az övezetben új beépítés csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén engedélyezhető. A településrendezési szerződés mellékletét képező közterület kialakítási tervben (KKT) kell megoldani a csatlakozó Egressy Béni utca tehermentesítését. A kialakításra kerülő új ingatlanok beépülése csak ezt követően engedélyezhető. A kötelező beültetéssel érintett sávot a közforgalom céljára átadásra kerülő utak kiépítésével együtt, kertépítészeti terv alapján meg kell valósítani. | |
| 04631 * | Az övezetben a GYÉSZ 43. §–ban meghatározott funkciók elhelyezhetők. A GYÉSZ 40. §–ban meghatározott funkciók közül csak a következők helyezhetők el: (1) Bekezdésben meghatározott épületek a 43. § (2) b) mértékig, kivéve a 43. § (2) B) pontban meghatározottnál nagyobb alapterületű kiskereskedelmi célú épületeket. (2) Bekezdésben meghatározottak, kivéve a b) és c) pontban felsorolt épületeket. Az övezetben új beépítés csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén engedélyezhető. A településrendezési szerződés mellékletét képező közterület kialakítási tervben (KKT) kell megoldani a csatlakozó Egressy Béni utca tehermentesítését. A kialakításra kerülő új ingatlanok beépülése csak ezt követően engedélyezhető. A kötelező beültetéssel érintett sávot a közforgalom céljára átadásra kerülő utak kiépítésével együtt, kertépítészeti terv alapján meg kell valósítani. | |
| 04641 * | Győrújbaráti út irányába kapubehajtó nem létesíthető. | |
| 04642 * | Az övezetben telekalakítás csak a telekalakításban érintett ingatlanok zöldterület övezetbe eső telekrészének térítésmentes önkormányzati tulajdonba kerülését biztosító megállapodás megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély csak a zöldterület önkormányzatnak történő átadása után adható ki. | |
| 04643 * | Az övezetben telekalakítás csak a telekalakításban érintett ingatlanok zöldterület övezetbe eső telekrészének térítésmentes önkormányzati tulajdonba kerülését biztosító megállapodás megléte esetén engedélyezhető. Az övezetben építési engedély csak a zöldterület önkormányzatnak történő átadása után adható ki. A hátsó telekhatáron álló falazatba nyílászáró létesítése a zöldterület irányába engedélyezhető. | |
| 04644 * | Az övezetben telekalakítás csak a telekalakításban érintett ingatlanok zöldterület övezetbe eső telekrészének térítésmentes önkormányzati tulajdonba kerülését biztosító megállapodás megléte esetén engedélyezhető. A hátsó telekhatáron álló falazatba nyílászáró létesítése a zöldterület irányába engedélyezhető. Az övezetben építési engedély csak a zöldterület önkormányzatnak történő átadása után adható ki. | |
| 04646 * | A tér alatt mélygarázs létesíthető a régészeti feltárás eredményeinek értékelését és az értékek megóvását figyelemben tartóan. A tér felszíni és felszín alatti magassági viszonyait a tér egészére kell vizsgálni, a régészeti feltárás eredményeinek értékelését és az értékek megóvását fegyelemben tartóan a térfalaktól a Mosoni-Duna vonaláig, illetve a Teleki utca és a Jedlik Ányos utcai térfalak között, minimum két hosszmetszet és egy helyszínrajzon ábrázolva. Az ideiglenes építményekkel kapcsolatosan a GYÉSZ 105. § előírásain túl az alábbiakat kell figyelembe venni: ideiglenes építmények elhelyezése és a tér növényzettel való berendezése csak a Városi TVT támogatásával lehetséges. Az ideiglenes építmények csak előre megtervezett elrendezési formában helyezhetőek el. AZ ideiglenes építmények kialakításakor folyamatosan törekedni kell az egységesülő arculati megjelenésre (szín és anyaghasználat). A tér berendezése az évszaktól függően, de egységesen változhat. A térre ideiglenes kihelyezésre, valamint állandó jelleggel telepítésre kerülő növények esetében törekedni kell a tájegységre jellemző, a belváros építészeti arculatához illeszkedő fajválasztásra. | |
| 04650 * | A területen a telkek telekalakítási terv kötelesek. A telek min. 16 m szabályozási szélességű közlekedési és közmű területről szolgálhatók ki, gépjárművel közvetlenül megközelíthető módon. A telkeket kiszolgáló terület besorolása: közterület vagy forgalom elől el nem zárt magánút lehet. A tervezett közmű kapacitások kialakítása során a további telekalakításokkal kialakítható telkek kiszolgálhatóságát előre kell méretezni. A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. | |
| 04651 * | A területen a telkek telekalakítási terv kötelesek. A telek min. 16 m szabályozási szélességű közlekedési és közmű területről szolgálhatók ki, gépjárművel közvetlenül megközelíthető módon. A telkeket kiszolgáló terület besorolása: közterület vagy forgalom elől el nem zárt magánút lehet. A tervezett közmű kapacitások kialakítása során a további telekalakításokkal kialakítható telkek kiszolgálhatóságát előre kell méretezni. A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. | |
| 04652 * | A telkeket kiszolgáló terület besorolása: közterület vagy forgalom elől el nem zárt magánút lehet. A tervezett közmű kapacitások kialakítása során a további telekalakításokkal kialakítható telkek kiszolgálhatóságát előre kell méretezni. Az övezeten belül minden 100 m2 új beépített területhez legalább 50 m2 zöldfelületet szükséges kialakítani. A tervezett zöldfelületen 2000 m2 beépített területenként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése szükséges. A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. | |
| 04654 * | Az övezetben a sporthorgászathoz köthető funkciójú építmény max. 30 m2 nagyságig elhelyezhető. | |
| 04662 * | Az M1 autópálya mellett jelölt kötelező beültetési sávot háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani tájra jellemző környezeti terhelést bíró fajokból. Az övezet hiányos közművesítettség mellett is beépíthető amennyiben az érintett közmű egyenértékű műszaki megoldással helyben kiváltható. Az övezeten belül reklámtorony csak az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hozzájárulása birtokában létesíthető (max. 20,0 m magasságig). | |
| 04663 * | Az M1 autópálya mellett jelölt kötelező beültetési sávot háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani tájra jellemző környezeti terhelést bíró fajokból. Az övezet hiányos közművesítettség mellett is beépíthető amennyiben az érintett közmű egyenértékű műszaki megoldással helyben kiváltható. Az övezeten belül reklámtorony csak az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hozzájárulása birtokában létesíthető (max. 20,0 m magasságig). | |
| 04664 * | Az M1 autópálya mellett jelölt kötelező beültetési sávot háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani tájra jellemző környezeti terhelést bíró fajokból. Az övezet hiányos közművesítettség mellett is beépíthető amennyiben az érintett közmű egyenértékű műszaki megoldással helyben kiváltható. Az övezeten belül reklámtorony csak az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hozzájárulása birtokában létesíthető (max. 20,0 m magasságig). | |
| 04665 * | Az M1 autópálya mellett jelölt kötelező beültetési sávot háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani tájra jellemző környezeti terhelést bíró fajokból. Az övezet hiányos közművesítettség mellett is beépíthető amennyiben az érintett közmű egyenértékű műszaki megoldással helyben kiváltható. Az övezeten belül reklámtorony csak az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hozzájárulása birtokában létesíthető (max. 20,0 m magasságig). | |
| 04666 * | Az M1 autópálya mellett jelölt kötelező beültetési sávot háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani tájra jellemző környezeti terhelést bíró fajokból. Az övezet hiányos közművesítettség mellett is beépíthető amennyiben az érintett közmű egyenértékű műszaki megoldással helyben kiváltható. Az övezeten belül reklámtorony csak az Állami Autópálya Kezelő Zrt. hozzájárulása birtokában létesíthető (max. 20,0 m magasságig). | |
| 04670 * | Az övezetre részletes szabályozási terv készítendő, különös tekintettel a közúti közlekedési kapcsolatokra és az ebből adódó építészeti megoldásokra. | |
| 04683 * | A bányászati tevékenységhez kötött közlekedési és organizációs útvonalak közlekedési vizsgálatban jelölendők ki. | |
| 04684 * | Az övezet területén a rendezett terepszint legalább 111,75 mBf, új építmény padlószintje legalább 112,0 mBf. A fakadóvizek előfordulásával veszélyeztetett területen belül a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet. Az építési telken pince, kerti tó, kút, esővíz-szikkasztó kút, szikkasztó medence nem létesíthető. | |
| 04685 * | Az övezetben csak lakó rendeltetési egység helyezhető el. Új épület 14 méternél keskenyebb telken nem helyezhető el, de a meglévő épület felújítható. Az övezet területén a rendezett terepszint legalább 111,75 mBf, új építmény padlószintje legalább 112,0 mBf. A fakadóvizek előfordulásával veszélyeztetett területen belül a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet. Az építési telken pince, kerti tó, kút, esővíz-szikkasztó kút, szikkasztó medence nem létesíthető. | |
| 04692 * | Az övezetben részleges közműellátás biztosítandó. Az övezeten belüli növénytelepítés kertépítészeti terv alapján valósítandó meg. | |
| 04693 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. | |
| 04694 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. | |
| 04695 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. | |
| 04696 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. | |
| 04697 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. | |
| 04698 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. | |
| 04699 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. A tervezett új beépítés mély fekvésű területet érint. Az útépítéssel egy időben a beépítés egészére vonatkozó felszíni vízrendezési munkálatokat is szükségszerű elvégezni, a felszíni vizek befogadója a Mosoni-Duna és csak szénhidrogén leválasztó műtárgyon átvezetett vizeket lehet kezelni. | |
| 04710 * | Az övezetben ingatlan beépítésére csak Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A fejlesztési terület terepszintje 112,00 mBf.-re feltöltendő. A tereprendezés az építési tevékenység előtt elvégezendő. Az övezetben ingatlan beépítése csak egységes építészeti koncepcióterv alapján lehetséges. A beépítési koncepció Győr Megyei Jogú Város Tervtanácsa által véleményezendő. | |
| 04711 * | Az övezetben ingatlan beépítésére csak Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A fejlesztési terület terepszintje 112,00 mBf.-re feltöltendő. A tereprendezés az építési tevékenység előtt elvégezendő. Az övezetben ingatlan beépítése csak egységes építészeti koncepcióterv alapján lehetséges. A beépítési koncepció Győr Megyei Jogú Város Tervtanácsa által véleményezendő. | |
| 04734 * | Az övezetben előírt zöldfelület háromszintes növényállományú, intenzív zöldfelületként alakítandó ki. | |
| 04743 * | Az övezetben előírt zöldfelület háromszintes növényállományú, intenzív zöldfelületként alakítandó ki. Az övezetben épület, építmény nem építhető. A kapubehajtó szélességében a zöldterület megszakítható. | |
| 04759 * | ||
| 04760 * | ||
| 04763 * | Az övezetben az ingatlanok csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhetők be. | |
| 04764 * | Az övezetben csak lapostetős épület építhető. Az övezetben épület csak telepítési tanulmány szerinti beépítési terv alapján helyezhető el. A jogszabályok által előírt számú gépjármű terepszint alatti parkolóban helyezendő el. | |
| 04765 * | A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. A GYÉSZ 36. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 04766 * | A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. A GYÉSZ 36. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 04767 * | A területeken csak településrendezési szerződés (TRSZ) megléte esetén indítható a fejlesztés. A GYÉSZ 36. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 04776 * | ||
| 04777 * | A Mosoni-Duna torkolati szakasz vízszint rehabilitációjához kapcsolódó beavatkozások elvégezhetősége érdekében műtárgyak, létesítmények elhelyezhetőek. | |
| 04789 * | Az övezetben ingatlan beépítésére csak Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A fejlesztési terület terepszintje 112,00 mBf.-re feltöltendő. A tereprendezés az építési tevékenység előtt elvégezendő. Az övezetben ingatlan beépítése csak egységes építészeti koncepcióterv alapján lehetséges. A beépítési koncepció Győr Megyei Jogú Város Tervtanácsa által véleményezendő. | |
| 04790 * | A parkolási mérleg a tömbön belül elégítendő ki. A közhasználat számára megnyitott területen kerítés nem létesíthető. Amennyiben az építési övezetben járda kerül elhelyezésre, akkor a járda út felőli oldalán kerítés nem létesíthető. A közhasználat számára megnyitott területek fölé, legfeljebb 1,90 m mélységben a csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasság felett erkély nyúlhat ki. | |
| 04792 * | A beruházás során zaj- és rezgésvédelmi szempontból egyedi számítások alapján egyedi technológiai megoldások alkalmazandóak. Az övezetben a kötelező beültetéssel jelölt sávot háromszintű zöldfelületként kell kialakítani. Ennek során 150 m2/ 40 db cserje és telkenként legalább 1 db nagy lombkoronájú fa ültetendő. Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 04793 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 04794 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 04803 * | Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 04805 * | Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Egy építési helyen egy tömegben legfeljebb nyolc önálló rendeltetési egység létesíthető. | |
| 04806 * | Az egységes megjelenés és utcakép érdekében a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolni szükséges az egyes épületek megépítésének megkezdését megelőző építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás vagy szakmai konzultáció során attól függően, hogy az adott építési tevékenységre milyen eljárás folytatandó le. Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. | |
| 04808 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben legfeljebb 20 lakás építhető a megengedett paramétereken belül. Az egységes megjelenés és utcakép érdekében az egyes épületek létesítésénél a településképi rendelet hatálya alá eső eljárásokban a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolandó. | |
| 04817 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben 500 m2 teleknagyságig legfeljebb egy, 500 m2 teleknagyság felett legfeljebb kettő lakás rendeltetési egység alakítható ki. | |
| 04818 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben 500 m2 teleknagyságig legfeljebb egy, 500 m2 teleknagyság felett legfeljebb kettő lakás rendeltetési egység alakítható ki. | |
| 04820 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben 500 m2 teleknagyságig legfeljebb egy, 500 m2 teleknagyság felett legfeljebb kettő lakás rendeltetési egység alakítható ki. | |
| 04823 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben 500 m2 teleknagyságig legfeljebb egy, 500 m2 teleknagyság felett legfeljebb kettő lakás rendeltetési egység alakítható ki. | |
| 04824 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben 500 m2 teleknagyságig legfeljebb egy, 500 m2 teleknagyság felett legfeljebb kettő lakás rendeltetési egység alakítható ki. | |
| 04825 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben 500 m2 teleknagyságig legfeljebb egy, 500 m2 teleknagyság felett legfeljebb kettő lakás rendeltetési egység alakítható ki. | |
| 04826 * | Az övezetben telekalakításra és az ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. Az övezetben 500 m2 teleknagyságig legfeljebb egy, 500 m2 teleknagyság felett legfeljebb kettő lakás rendeltetési egység alakítható ki. | |
| 04827 * | Az övezetben csak lakó rendeltetési egység helyezhető el. Az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyek szerint az érintett telkek az övezeti paramétersorban meghatározott oldalhatáros beépítéstől eltérően szabadonállóan is beépíthetők. Az övezetben egységes építészeti koncepció alapján csak azonos tetőhajlásszögű épületek építhetők. Az övezetben egy telken csak egy rendeltetési egység helyezhető el. Az övezetben a magánterület kizárólagosan közös használatú zöldfelületként kialakítandó részeként jelölt terület közpark jellegű zöldterületként alakítandó ki. | |
| 04828 * | Az övezetben a 20 métert vagy azt meghaladó szélességű telkek az övezeti paramétersorban meghatározott oldalhatáros beépítéstől eltérően szabadonállóan is beépíthetők. Az övezetben egy telken csak egy rendeltetési egység helyezhető el. Az övezetben egy telken csak egy lakó rendeltetési egység helyezhető el. | |
| 04830 * | Egy építési helyen belül több épület is elhelyezhető. Az övezetben legfeljebb 90 lakás helyezhető el. | |
| 04831 * | Az övezetben telekalakításra és ingatlan beépítésére Településrendezési Szerződés (TRSZ) megkötését követően kerülhet sor. A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be. Az egységes megjelenés és utcakép érdekében az egyes épületek létesítésénél a településképi rendelet hatálya alá eső eljárásokban a Tervtanács által elfogadott beépítési tervhez való illeszkedést igazolandó. Egy építési helyen belül több épület is elhelyezhető. | |
| 04835 * | Az övezetben csak lakó rendeltetési egység helyezhető el. Az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyek szerint az érintett telkek az övezeti paramétersorban meghatározott oldalhatáros beépítéstől eltérően szabadonállóan is beépíthetők. Az övezetben egységes építészeti koncepció alapján csak azonos tetőhajlásszögű épületek építhetők. Az övezetben egy telken csak egy rendeltetési egység helyezhető el. | |
| 04836 * | Az övezetben csak lakó rendeltetési egység helyezhető el. Az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyek szerint az érintett telkek az övezeti paramétersorban meghatározott oldalhatáros beépítéstől eltérően szabadonállóan is beépíthetők. Az övezetben egységes építészeti koncepció alapján csak azonos tetőhajlásszögű épületek építhetők. Az övezetben egy telken csak egy rendeltetési egység helyezhető el. | |
| 04837 * | Az övezetben a 42. § (1) bekezdésben és a 78. § (2) bekezdésben szabályozott épületek és építmények helyezhetők el. | |
| 04843 * | Az övezet területén a) a megengedett legnagyobb beépítettség 5%; b) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m; c) az övezetben a szabályozási terven jelölt építési helyen a megengedett rendeltetések közül csak kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó rendeltetésű épület létesíthető; d) ) a szabályozási terven „Közterület, vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 méter szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat e) a d) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt, űrszelvény szintjén, valamint űrszelvény felett az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók; f) az egyes érintett ingatlanok hasznosítása a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembe vételével történhet. | |
| 04844 * | Az övezet területén a) az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0,0 m is lehet; b) a meglévő épület beépítettséget növelő bővítése kizárólag a szabályozási terven jelölt építési helyen megengedett; c) a szabályozási terven „Közterület, vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése közhasználatú út épületen keresztül” elemmel jelölt, 12 méter szabályozási szélességet el nem érő közterület, valamint közlekedési övezet területére az építési övezet közterület felőli határvonalán, valamint az építési övezeten belül elhelyezett építmény része, vagy szerkezeti eleme a közterület fölé, a közterület alá, valamint a közterület szintjére a teljes épület homlokhosszán méretkorlátozás nélkül túlnyúlhat d) a b) pont szerinti építési hely határvonala mentén a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság általi előírás szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílással összekapcsolhatók; e) közterület irányába a telekhatáron álló homlokzaton, valamint határfalon nyílás nyitható, az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók; f) az egyes érintett ingatlanok hasznosítása a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet. | |
| 04845 * | Az övezet területén a) 200 m2-nél nagyobb önálló épület létesítése is megengedett; b) a megengedett legnagyobb telekkihasználtsági mutató esetében a telken építhető épületeknek a csatlakozó terepszint feletti hasznos nettó szintterületén túl valamennyi egyéb terepszint feletti szintterület is figyelembe veendő; c) a nem beépíthető területként szabályozott árvízvédelmi töltés menti, vízoldali 10,0 m-es védősávban csak a töltéstartozékok és - szükség esetén - az árvízvédelmi mű infrastrukturális létesítményei helyezhetők el; d) az egyes ingatlanok hasznosítása a nagyvízi meder használatára, valamint hasznosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet, valamint e) a terület rendeltetésszerű használatához legalább 60 db gépjármű elhelyezése biztosítandó, amely telken kívül is elhelyezhető. | |
| 04849 * | Az övezet területén a) a beépítés megengedett módja szabadonálló; b) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete 0,0 m is lehet; c) a megengedett legnagyobb beépítettség 10%; d) a terepszint alatt megengedett legnagyobb beépítettség 100%; e) a terepszint alatti beépítés a szabályozási terven „be nem építhető terület” elemmel jelölt területsávban is megengedett; f) a szabályozási terven „be nem építhető terület” jelkulccsal jelölt terület a terepszinten a közforgalom számára szabadon hagyandó; g) az f) pont szerinti „be nem építhető területen” a terepszinten építményt elhelyezni a GYÉSZ Közúti közlekedési övezetre vonatkozó előírásai szerint lehet, valamint h) az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői közterületi telek határán álló határfalon is kialakíthatók, a külön telken álló építmények terepszint alatt az illetékes szakhatóság előírása szerinti osztályba sorolt tűzgátló szerkezetek beépítésével összeépíthetők, nyílásokkal összekapcsolhatók. | |
| 04850 * | Az építési övezet területén: a) az SZT-n jelölt építési helyenként egy, legfeljebb nyolc, kizárólag lakó rendeltetési egységet magába foglaló főépítmény helyezhető el és b) a telekkihasználtsági mutató számításánál figyelembe veendő a telken építhető valamennyi építmény csatlakozó terepszint feletti valamennyi szintterülete. | |
| 04851 * | Az építési övezet területén: a) az SZT-n jelölt építési helyenként egy, legfeljebb nyolc, kizárólag lakó rendeltetési egységet magába foglaló főépítmény helyezhető el és b) a telekkihasználtsági mutató számításánál figyelembe veendő a telken építhető valamennyi építmény csatlakozó terepszint feletti valamennyi szintterülete. | |
| 04853 * | A GYÉSZ 36. § (1) bekezdésben rögzített lakásszámra vonatkozó előírástól eltérően, legfeljebb két lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület elhelyezésére szolgál. | |
| 04854 * | Az övezetben a tervezett telekalakítások két ütemben is engedélyezhetőek. | |
| 04855 * | Az övezetben a tervezett telekalakítások két ütemben is engedélyezhetőek. | |
| 04856 * | Az övezetben a nappali és éjjeli zajhatárértékek a beépítéssel egy időben igazolható módon teljesítendőek az 1. számú főúthoz közelebb eső építményfalszakaszokon. Az övezetben a tervezett telekalakítások két ütemben is engedélyezhetőek. | |
| 04857 * | Az övezetben a nappali és éjjeli zajhatárértékek a beépítéssel egy időben igazolható módon teljesítendőek az 1. számú főúthoz közelebb eső építményfalszakaszokon. Az övezetben a tervezett telekalakítások két ütemben is engedélyezhetőek. | |
| 04879 * | Az övezetben a tervezett telekalakítások két ütemben is engedélyezhetőek. | |
| 04922 * | A zaj- és rezgésvédelemről az építtető saját költségén, telken belül gondoskodik. | |
| 04925 * | Az övezetben csak lakó rendeltetési egység helyezhető el. Új épület 14 méternél keskenyebb telken nem helyezhető el, de a meglévő épület felújítható. Az övezet területén a rendezett terepszint legalább 111,75 mBf, új építmény padlószintje legalább 112,0 mBf. A fakadóvizek előfordulásával veszélyeztetett területen belül a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet. Az építési telken pince, kerti tó, kút, esővíz-szikkasztó kút, szikkasztó medence nem létesíthető. | |
| 04940 * | Az övezet területének útépítés által érintett szegélye mentén, annak teljes hosszán, ahol nyitottá vált az erdő erdőszegély hiányában, az erdőszegélyt újra kell ültetni. Az erdőszegély telepítése 1x1 méteres raszterben, váltósoros ültetési rendben, minimum 3 sorban kell történjen. Az ültetett cserjefajokat honos növényekből kell választani. Ajánlott fajok: egybibés galagonya, húsos som, veresgyűrű som, fagyal, kökény, csipke, bodza, bangita. A cserjesáv minimum 5 féle fajból vegyesen kerüljön kiültetésre. | |
| 1737 * | Az övezeten belüli további telekalakítás és beépítés feltétele a vasút irányában a szükséges zajvédelmi intézkedések megvalósítása, melyet településrendezési szerződésben kell rögzíteni. A vasút felől kialakítható építési telkeken csak 5,0 méter építménymagasságú egylakásos lakóépületek létesíthetők. | |
| 2 * | Az övezetben csak lapostetős épület építhető. Új épület, épületrész engedélyezése és építése csak a mértékadó árvízszint felett lehetséges. Az övezetben ingatlan csak településrendezési szerződésben rögzített feltételek megléte esetén építhető be. Az övezetben meghatározott beépítési paraméterek az övezet összterületére vonatkoztatva számítandóak. | |
| 04915 04915/A 04915/B * | A 04915*/A és 04915*/B övezetek közötti övezethatár nem minősül kötelező telekhatárnak. A beépítési százalék számítása során az ingatlanok, valamint az azokból telekalakítás során kialakuló ingatlanok teljes területét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az ingatlan több övezeti besorolás alá tartozik. Az övezetben a beépítési százalék 30%-áig 14,0 m épületmagasságig helyezhető el technológiai építmény. Az övezet hiányos közművesítettséggel beépíthető. |
104. § (1) A SZT szerint kialakított közterület
a) oldalhatárai megegyeznek a tervezett szabályozási vonalakkal, illetve övezeti határvonalakkal;
b) az SZT szerinti területük a terven jelölt határvonalakon túl legfeljebb csak a hossztengelyére közel merőleges telekhatárokkal van megosztva; és
c) köztulajdonban van.
(2) A rendezési terv szerinti közterület szigetszerű részletekben csak akkor alakítható ki, ha meglévő közterülethez nem csatolható.
105. § (1) A különböző célú közterületek szerepkörük szerint is vannak övezetekbe sorolva; felhasználásuk, beépítésük az övezeti előírásoknak megfelelően történhet.
(2) Közlekedési célú közterületen kereskedelmi és vendéglátó egység elhelyezésének szabályai:
a) Közlekedési célú közterületen kereskedelmi és vendéglátó egység (árusító pavilon) csak ideiglenes jelleggel létesíthető, illetve működtethető.
b) *
c) Mobil árusító hely közterületen, vagy közhasználatra átengedett területen csak abban az esetben használható, ha használaton kívül nem közterületen, vagy közhasználatra átengedett területen tárolják.
(3)
(4) A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyektől a forgalom haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.
(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, közterületek felett, vagy alatt építményt elhelyezni, a közterületet – a parkoláson kívül – úgy használni, hogy az mások használatát tartósan gátolja, csak az önkormányzattal kötött közterület-használati szerződésnek megfelelően lehet. Az önkormányzat a közterület használatát önálló rendeletben szabályozza:
(6) A közterületen, közterület felett vagy alatt épület, építményrész vagy bármilyen tárgy elhelyezése, elhelyezésének engedélyezése során az önkormányzat városképvédelmi rendeletében foglaltakat is be kell tartani.
(7) A közterület alatt vagy felett – az OTÉK 39. § előírásainak megfelelő, de az OTÉK 40. §–ban előírtnál nagyobb mértékben a közterületbe nyúló – épület Az SZT-n rajzosan jelölt helyen belül elhelyezhető.
106. § Az építési telkekhez közterületen parkolóhely a parkolási rendeletben előírtak szerint biztosítható.
107. § (1) A kulturális örökség védelme miatt megkülönböztetett területeket Az SZT „1.3.B.1.1. Kulturális örökség védelem – régészet; 1.3.B.1.2.1. és 1.3.B.1.2.2. Kulturális örökség védelem – műemlékvédelem; 1.3.B.1.3. Kulturális örökség védelem – helyi védelem” című tervlapok tartalmazzák.
(2) *
108. § (1) A mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületeken az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) Az országos és helyi természetvédelmi védettség alatt álló területek lehatárolását az SZT „1.3.B.2. Táj- és természeti értékek” és az SZT „1.3.B.3. Tájképvédelmi területek” című tervlapok tüntetik fel.
(3) A védett természeti területeken – (2) bekezdés szerinti területeken – építményt elhelyezni csak kivételesen, az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával szabad.
(4) Győr MJV teljes közigazgatási területén a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a város területén a táj jellegét, látképi, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
(5) Győr MJV sajátos karakterét adó, folyóparti, hullámtéri területei jellégének megőrzése, védelme érdekében:
a) A vizes élőhelyeket; a holtágak, patakok, folyók galéria növényzetét, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni.
b) A vízfolyások, holtágak, csatornák, kavicstavak karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
c) Az élő- és a holt vízfolyások mentén nem vízgazdálkodási célú új épület csak a rendezési tervben kijelölt építési övezetben helyezhető el. Vízfolyás mentén lévő az az ingatlan, mely a vízfolyás telkével közvetlenül érintkezik. Nem számít a vízfolyás telkének az árvízvédelmi töltés területe.
d) Un. „víziállás” csak meghatározott időre, de legfeljebb 3 évre szóló engedély alapján létesíthető. Az engedély csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha az építmény megfelel a létesítés mindenkori feltételeinek.
e) Az eredeti művelési ág nem változtatható meg a vízpartokon – álló- vagy folyóvíz, vízfolyások és a töltés, illetve a magaspart közötti területen – kivéve, ha gyep, nádas, vagy egyéb – a győri vízpartokon a korábbiakban is honos – művelési ágra történik a változtatása, és kivéve, ha Az SZT ettől eltérő megoldást tartalmaz.
(6) Az 1 hektárnál nagyobb összefüggő vízfelületű felszíni vizek partjának közhasználatát megszüntető telekalakítás vagy építés nem engedélyezhető.
(7) Az SZT „1.3.B.3. Tájképvédelmi területek” című tervlapon lehatárolt „kiemelkedően értékes látványú területeken” és az „értékes látványú területeken” a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében:
a) a meglévő, illetve a korábbi tervekben tervezett és a jelen SZT-ben is szereplő beépítéseken túl újabb, beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
b) külszíni bányaművelés nem kezdhető, új bányatelek nem fektethető, bányatelek nem bővíthető, bányászati tevékenység céljára kutatásba terület nem vonható,
c) új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték kizárólag terepszint alatt vezethető, kivéve, ha
ca) a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana,
cb) a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia,
cc) szélerőmű-park nem helyezhető el,
d) művelési ágváltozatás kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeteshez közelítő állapot elérése miatt engedélyezhető, kivéve a közlekedési és közműlétesítmények elhelyezését,
e) Ménfőcsanakon, a dombtetők látványának védelme érdekében épületek nem helyezhetők el, továbbá egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
(8) A „kiemelkedően értékes látványú területek”-en a (7) bekezdés előírásain túlmenően:
a) új épület nem helyezhető el, kivéve a hagyományosan már beépített vízpartokat, illetve Az SZT-n lehatárolt építési helyet,
b) műtárgy csak a természetvédelmi hatóság véleményének megfelelően; a terepfelszín felett 1 m-nél magasabb, vagy fél négyzetméternél nagyobb alapterület esetében az építési hatóság szakhatósági állásfoglalásának figyelembe vételével helyezhető el,
c) szilárd burkolatú gépjármű parkoló csak SZT alapján létesíthető (kivéve a gyephézagos lapburkolatot),
d) a telkek száma nem növelhető – az övezeti előírás által egyébként megengedett telekméretek esetében sem –, de telekegyesítés, telekhatár kiigazítás megengedhető, kivéve, ha Az SZT a tervezett, kötelező telekhatárt ettől eltérően tartalmazza,
(9) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet, melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az ár- és belvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad hasznosítani.
109. § (1) A szabályozási terven jelölt védőterületen, vagy védősávban az adott terület-felhasználási egységben megengedett funkciók csak úgy gyakorolhatók, a megengedett funkcióknak megfelelő építmények csak úgy létesíthetők, ha működésük nem akadályozza a védelmi cél megvalósulását.
(2) Huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építményt (lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet, kivéve a telepítésre kerülő-, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt) * és telepet elhelyezni csak a megfelelő településhigiéniai feltételek biztosítása esetén, az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával szabad:
a) hulladéklerakó (szeméttelep) valamint égetőmű védőtávolságán belül,
b) szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül,
c) állati fehérjét feldolgozó üzem védőtávolságán belül,
d) közutak és vasút területén és kijelölt levegővédelmi övezetében,
e) katonai gyakorlótér és tüzérségi lőtér védőtávolságán belül,
f) nagyfeszültségű vezeték és a nagynyomású földalatti gázvezetékek védőtávolságán belül,
g) természetvédelem alatt álló területeken.
110. § (1) Az SZT „1.3.A.1. Országos közút befolyási sávja” című tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken építmények kizárólag a vonatkozó jogszabályokban * előírt feltétekkel helyezhetők el.
(2) Az SZT „1.3.A.2. Vasút befolyási sávja” című tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken építmények kizárólag a vonatkozó jogszabályokban * előírt feltétekkel helyezhetők el.
(3) Az SZT „1.3.A.3. Repülőterek védőterülete” című tervlapon jelölt telkeket, ill. telekrészeket érinti a Győr-Péri repülőtér felszállási és leszállási akadályfelületei. Az érintett területeken építmények elhelyezésekor a tervlapon jelölt magassági korlátozásokat be kell tartani.
(4) Az SZT „1.3.A.4. Közművek védőterülete” című tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken építmények a közművek védőtávolsága, védőterülete miatt kizárólag a vonatkozó jogszabályokban * előírt feltétekkel helyezhetők el.
111. § (1) Az SZT „1.3.A.6. vízbázisok védőterületei, védőövezetei” című tervlap jelöli a közigazgatási területet érintő vízbázisok kijelölt és tervezett védőterületeit, védőövezeteit, továbbá a távlati vízbázisok vízminőség-védelmi területeit:
a) a Révfalui vízbázis külső és belső védőterületét, A” és „B” jelű hidrogeológiai védőidomát,
b) a Szőgyei vízbázis hidrogeológiai „B” jelű hidrogeológiai védőidomát,
c) a Gyirmóti távlati vízbázis vízminőség-védelmi területét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken a terület használata, építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag a vonatkozó jogszabályokban * előírt feltételekkel, korlátozásokkal folytathatók.
(3) A vízbázis „A” jelű védőterületén a jogszabályok előírásain túlmenően
a) lakóépületek csak zárt szennyvízcsatornára való rákötéssel létesíthetők, csapadékvíz elvezetésük, vagy burkolt árokban, vagy zárt csatornában történhet;
b) a közlekedési utakat és járdákat burkolni kell;
c) szennyvíz szikkasztása, tárolása, termőföldi kihelyezése tilos;
d) fúrás, új kút létesítése csak külön célvizsgálat eredménye alapján engedhető meg;
e) a kertművelés során keletkezett komposzt kezelése csak zárt rendszerben történhet;
f) gépkocsi parkoló csak burkolattal, a csapadékvíz elvezetésével alakítható ki;
g) 20 férőhelyesnél nagyobb gépkocsi parkoló és autójavító műhely csak célvizsgálat eredményétől függően helyezhető el;
h) kerülni kell a túlzott trágyázást, csak a növények által gyorsan felvett trágya alkalmazható;
i) mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása tilos;
j)
k) hulladék és veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása tilos;
l) szerves és műtrágya raktározása tilos.
112. § Az SZT „1.3.A.5. Hulladékkezelők védőterületei” című tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken a terület használata, építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag a vonatkozó jogszabályokban * , továbbá az adott létesítmény működési-, és környezetvédelmi engedélyében előírt feltételekkel, korlátozásokkal folytathatók.
113. § (1) A fakadó, vagy szivárgó víz által veszélyeztetett-, vagy vízjárta (mélyfekvésű) területek lehatárolását SZT „1.3.A.7. Hullámtér, árvízvédelmi töltés, fakadóvíz veszélyes terület, vízjárta terület, mélyfekvésű terület” című tervlap tartalmazza.
(2) A rendezési tervekben jelölt fakadó, vagy szivárgó víz által veszélyeztetett- vagy vízjárta területen építhető épület alapozását, felszín alatti szerkezeteinek vízszigetelését talajmechanikai szakvélemény alapján kell minden esetben megtervezni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, beépítésre szánt területek beépítésének feltétele a terület vízrendezésének megoldása; a telekalakítás, beépítés feltételeként a terepszintet úgy kell kialakítani, hogy belvíz a terület tervezett használatát, a tervezett épületek működését ne veszélyeztesse.
(4) A terepszint tervezett, új kialakítása – tervezett tározó tó kivételével – sem a munkavégzéssel érintett területen, telken, sem a szomszédos területeken nem eredményezheti újabb belvizes felszínborítások megjelenését.
114. § (1) A HM laktanya térségében a létesítmények, épületek, területhasználatok engedélyezése az alábbi védőtávolságok betartásával lehetséges:
a) 1500 m védőtávolságon belül nem helyezhető el káros levegőszennyezést okozó építmény;
b) 1000 m védőtávolságon belül nem helyezhető el roncstelep és hulladékgyűjtő hely;
c) 300 m védőtávolságon belül nem helyezhető el üzemi építmény, üzemanyagtöltő állomás;
d) 200 m védőtávolságon belül nem helyezhető el szálloda, közforgalmú pihenőhely, strand, üdülőtábor, kemping;
e) 100 m védőtávolságon belül nem helyezhető el vasút, közúti csomópont, emeltszintű közút, felüljáró, parkolóhely;
f) 50 m védőtávolságon belül nem helyezhető el közút, távvezeték, egynél több szintes épület vagy ennek megfelelő magasságú építmény.
(2) A HM lőszerraktár térségében a létesítmények, épületek, területhasználatok engedélyezése az alábbi védőtávolságok betartásával lehetséges:
a) 1500 m védőtávolságon belül nem helyezhetők el: ipari üzemek, fontos vasútállomás, nagyobb jelentőségű vasúti csomópont, repülőtér, 30 000 főnél nagyobb település;
b) 800 m védőtávolságon belül nem helyezhető el: országos közforgalmú vasút, országos közút, 1000 főnél nagyobb település;
c) 200 m védőtávolságon belül nem helyezhető el: 20 kV-os és nagyobb feszültségű szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, kisebb jelentőségű vasúti csomópont, önkormányzati közút, dűlőút;
d) 200 m védőtávolságon belül nem telepíthető erdő.
(3) A HM gyakorlótér térségében létesítmények, épületek, területhasználatok engedélyezése az alábbi védőtávolságok betartásával lehetséges:
a) 1500 m védőtávolságon belül nem helyezhető el: gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy egyéb építmény, szérűskert;
b) 1000 m védőtávolságon belül nem helyezhető el: lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény.
(4) A Győrszentiváni lőtér térségében létesítmények, épületek, területhasználatok engedélyezése az alábbi védőterületek, védőtávolságok betartásával lehetséges:
a) a lőtér biztonsági területe: a fő lőirányban a tüzelő állásoktól jobbra és balra mért 20–20o-os szög által bezárt területsáv 3500 m mélységig, továbbá a fő lőiránytól eltérő irányokban a lőtér határaitól mért 200 m szélességű területsáv;
b) a lőtér védőterülete (ahol a káros környezeti hatások érvényesülésével [zaj, füst, por, tűz stb.] fokozottabban kell számolni): a fő lőirányban a biztonsági terület szélétől mért 500 méter, a fő lőiránytól eltérő irányokban pedig a biztonsági terület szélétől mért 1000 m szélességű területsáv;
c) a lőtér biztonsági területén épületet és egyéb építményt létesíteni, belterjes mezőgazdasági művelést folytatni, bányát nyitni és más, a biztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatni nem lehet;
d) a lőtér védőterületén nem helyezhető el lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény, gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület vagy egyéb építmény, szérűskert;
(5) Az (1)–(4) bekezdések szerinti védőterületeket a honvédelmi célú területek határától mérten minden egyes honvédelmi létesítmény körül külön-külön kell értelmezni.
(6) Az (1)–(4) bekezdések szerinti védőtávolságoktól eltérés a HM Honvéd Vezérkar Katonai Tervező Főcsoportfőnökség engedélyével lehetséges.
115. § (1) Levegőtisztaság-védelmi övezetben * a vonatkozó jogszabályok szerinti épületek, építmények helyezhetők el, területhasználatok folytathatók. A levegőtisztaság-védelmi övezetek lehatárolását az SZT „1.3.A.8. Levegőtisztaság-védelmi övezetek” című tervlap tartalmazza.
(2) Az SZT „1.3.A.9. Bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek védőterülete” című tervlapon jelzett területeken belül lakó- illetve szállás funkciót tartalmazó épületet csak a bűzforrás megszűnését követően lehet létesíteni.
116. § (1) Az SZT „1.3.A.A. Zajvédelmi területi kategóriák, várható környezeti zajterhelések” című tervlap tartalmazza Győr egyes területeinek zajvédelmi besorolását. Környezeti zaj ellen védendő épületek, létesítmények tervezésekor, a területek beépítésekor – azon a területeken, ahol a közlekedési környezeti zajterhelési határértékek meghaladják a területre vonatkozó zajterhelést * – a ténylegesen megvalósult zajvédő létesítmények és az egyéb megvalósult építmények zajárnyékoló hatásának figyelembevételével kell az épület zajterhelését és a védekezés módját meghatározni, annak érdekében, hogy a tervezett használat során a vonatkozó előírásokat be lehessen tartani.
(2) A zaj- és rezgésterhelési prognózisok készítésekor az SZT „1.3.H.1–5. 15 éves forgalmi prognózis” című tervlapokon szereplő értékeket kell a közlekedésből származó zaj számításakor figyelembe venni.
117. § *
118. § Az SZT „1.3.C.2. Sajátos jogintézmények – elővásárlási joggal érintett terület” című tervlap tartalmazza az elővásárlási joggal érintett területek területi lehatárolását és a településrendezési célokat.
119. § (1)
a) Az SZT – a táj- és településképi okokból – beültetési kötelezettséget állapít meg a telek szabályozási tervben meghatározott részére vonatkozóan, ahol a növényzettel való beültetésről kell gondoskodni. Ha a terv úgy rendelkezik, akkor az előírt fajtájú és számú növényzetet a tervben meghatározott helyen és módon kell elhelyezni.
b) A telek rendezési tervben előírt mértékű zöldfelülete nem burkolható le, tárolási, üzemi célra nem használható.
(2) A zöldfelületi mérleg számításakor figyelembevett, növényzettel kialakított tetőkertekre (létesítésükre) az önkormányzat e rendelettel beültetési kötelezettséget rendel el, melyről a vonatkozó építési engedélyben az építtetőt tájékoztatni kell. A tetőkert fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(3) A beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanokon készített engedélyezési terveknek kertépítészeti munkarészt is tartalmazni kell.
(4) A kiöregedett, elpusztult növényzetet pótolni kell az övezeti előírásban előírt legkisebb zöldfelület mértékéig.
119/A. § (1) Az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg a beépítési mutatószámokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek.
Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.
(2) Nem kötelező új tömbfeltáró utakat tartalmazó tömbök esetében a tömbbelsőbe eső telkeket és utakat a szabályozási terv szerint kialakítani mindaddig, amíg a tömbbelső fejlesztései nem válnak aktuálissá. Ugyanakkor a beépítés csak a szabályozási paraméterek betartásával és a későbbi fejlesztési kialakítások biztosításával lehetséges.
(3) Amennyiben a szabályozási vonal meglevő építményen megy keresztül a meglevő építmény korszerűsítése a jó karbantartás keretében, az OTÉK 108. § (1) szerint – az általuk érintett körben a bővítés kivételével – végezhető.
(4) Győr, Újváros városrészben 300 m2-nél kisebb teleknagyság esetén a konkrét városépítészeti környezet, a tömb kialakult beépítése valamint a tervezett épülettel szomszédos jellemző beépítések mérlegelésével a beépítés módjára, az oldal és hátsó kertre vonatkozó övezeti előírásoktól el lehet térni, amennyiben a szabályozás egyéb paraméterei azt lehetővé teszik.
119/B. § * (1) A Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01. 25.) Ök. rendelet módosításáról szóló 26/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelet hatálybalépésének napjáig használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételével vagy hatósági bizonyítvánnyal rendelkező egy lakás rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület esetében a rendeletnek a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01. 25.) Ök. rendelet módosításáról szóló 26/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelettel módosított 36. § (1) bekezdésében rögzített előírásaitól eltérően, a lakás rendeltetési egység száma legfeljebb kettőre növelhető az épület kubatúrájának megváltoztatása nélkül.
(2) A Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01. 25.) Ök. rendelet módosításáról szóló 26/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelet hatálybalépésének napjáig használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételével vagy hatósági bizonyítvánnyal rendelkező egy lakás rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület esetében rendeletnek a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01. 25.) Ök. rendelet módosításáról szóló 26/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelettel módosított 37. § (1) bekezdésében rögzített előírásaitól eltérően, a lakás rendeltetési egység száma legfeljebb kettőre növelhető az épület kubatúrájának megváltoztatása nélkül.
120. § Aki e rendeletnek az ingatlanok beépítésével, használatával kapcsolatos, a 8. § (3) b) és c), valamint (4) b) és c) pontban, a 9. § (7), a 10. § (2) és (3) bekezdésben, a 13. § (2) bekezdésben, a 32. § (1) és (2) bekezdéseiben, a 119. §–ban foglalt előírásait megsérti szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
121. § (1) E rendelet 2006. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben az építtető (kérelmező) számára kedvezőbbek.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 24/1998. (VII. 10.) Ök. rendelettel jóváhagyott, GYÉSZ és az azt módosító rendeletek hatályukat vesztik, de ezeket az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az (1) bekezdésben foglalt kivétellel továbbra is alkalmazni kell.
(3) A GYÉSZ és az SZT azon rendelkezéseit, melyekhez az OTÉK 111. §–ának (2) bekezdése szerinti eltérések miatt a szakminisztérium hozzájárulása szükséges, a 7. sz. melléklet tartalmazza a hozzájáruló dokumentumokra való hivatkozásokkal együtt.
– 24/2006. (VII. 10) ÖK. rendelet
– 30/2006. (IX. 25) ÖK. rendelet
– 18/2007. (V. 25) R.
– 31/2007. (X. 31.) R.
– 17/2008. (IV. 18.) R.
– 27/2008. (VII. 15.) R.
– 37/2008. (X. 31.) R.
– 54/2008. (XII. 20.) R.
– 12/2009. (IV. 15.) R.
– 27/2009. (VI. 19.) R.
– 32/2009. (IX. 18.) R.
– 47/2009. (XII. 18) R.
– 48/2009. (XII. 18) R.
– 2/2010. (I. 25.) Rendelet
– 6/2010. (II. 26) GYMJVÖ. rendelet
– 14/2010. (IV. 29.) GYMJVÖ. rendelet
– 15/2010. (IV. 29.) GYMJVÖ. rendelet
– 17/2010. (V. 28.) GYMJVÖ. rendelet
– 22/2010. (VI. 25.) GYMJVÖ. rendelet
– 23/2010. (VI. 25.) GYMJVÖ. rendelet
– 28/2010. (IX. 10.) GYMJVÖ. rendelet
– 38/2010. (XI. 26.) GYMJVÖ rendelet
– 45/2010. (XII. 17.) GYMJVÖ. rendelet
– 4/2011. (I. 28.) GYMJVÖ. rendelet
– 5/2011. (I. 28.) GYMJVÖ. rendelet
– 9/2011. (II. 28.) GYMJVÖ rendelet
– 11/2011. (III. 28.) GYMJVÖ rendelet
– 14/2011. (V. 27.) GYMJVÖ rendelet
– 18/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendelet
– 19/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendelet
– 20/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendelet
– 21/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendelet
– 29/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ. rendelet
– 36/2011. (XI. 29.) GYMJVÖ rendelet
– 41/2011. (XII. 19.) GYMJVÖ rendelet
– 8/2012. (III. 30.) GYMJVÖ rendelet
– 14/2012. (V. 26.) Rendelet
– 15/2012. (V. 26.) Rendelet
– 17/2012. (VI. 30.) GYMJVÖ. Rendelet
– 19/2012. (IX. 24.) GYMJVÖ. Rendelet
– 20/2012. (IX. 24.) GYMJVÖ. Rendelet
– 21/2012. (IX. 24.) GYMJVÖ. Rendelet
– 27/2012. (XI. 30.) GYMJVÖ. Rendelet
– 28/2012. (XI. 30.) GYMJVÖ. Rendelet
– 14/2013. (III. 29.) Önkormányzati rendelet
122. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
A Győrszentiváni helyi építési előírásokról szóló 7/1988. (XI. 12.) Tanácsrendelet;
A Győrszentiváni út melletti iparterület helyi építési előírásairól szóló 4/1990. (VII. 1.) Tanácsrendelet;
Győr Belváros részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 24/1993. (VII. 9.) Ök. rendelet, és az azt módosító 35/1993. (X. 15.) Ök. rendelet, 19/2004. (IV. 30.) Ök. rendelet, 32/1995. (VI. 20.) Ök. rendelet, 11/1996. (II. 15.) Ök. rendelet, 45/1996. (IX. 20.) Ök. rendelet, 31/1997. (VII. 15.) Ök. rendelet, 39/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
A Széchenyi István Főiskola részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 25/1993. (VII. 9.) Ök. rendelet, és az azt módosító 29/1994. (VI. 20.) Ök. rendelet, 47/1994. (X. 21.) Ök. rendelet, 28/1995. (VI. 1.) Ök. rendelet;
A Szeszipari Vállalat Győr, Budai u. telephelye (6391, 6391/2, 6392/6, 6385/2 helyrajzi számú telek) részletes rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 26/1993. (VII. 9.) Ök. rendelet;
A Zúgó u. és térsége részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 30/1993. (IX. 15.) Ök. rendelet, és az azt módosító 4/1994. (II. 28.) Ök. rendelet, 57/1997. (XII. 19.) Ök. rendelet, 2/1998. (II. 1.) Ök. rendelet;
A Gorkijváros – Ny-Újváros részletes rendezési terv részleges módosításáról és annak szabályozási előírásairól szóló 31/1993. (IX. 15.) Ök. rendelet, és az azt módosító 36/1993. (X. 15.) Ök. rendelet, 4/1994. (II. 28.) Ök. rendelet, 60/1995. (XI. 15.) Ök. rendelet, 57/1996. (XII. 1.) Ök. rendelet;
Győr Reptéri út térségének részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 33/1993. (X. 15.) Ök. rendelet, és az azt módosító 18/1994. (IV. 30.) Ök. rendelet, 56/1996. (XII. 1.) Ök. rendelet, 34/1997. (VII. 15.) Ök. rendelet;
A Marcalváros II. továbbépítése, Pátzay P. u. menti terület részletes rendezési tervéről szóló 34/1993. (X. 15.) Ök. rendelet, és az azt módosító 18/1994. (IV. 30.) Ök. rendelet;
József Attila úti volt laktanya térségének részletes rendezési tervéről szóló 38/1993. (XI. 17.) Ök. rendelet, és az azt módosító 18/1994. (IV. 30.) Ök. rendelet;
AFIT Budai u-i telephely részletes rendezési tervéről szóló 39/1993. (XI. 17.) Ök. rendelet, és az azt módosító 18/1994. (IV. 30.) Ök. rendelet, 40/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
Győr, Kandó K. u. 5–7. sz. alatti REKARD telephely szabályozási tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 46/1993. (XII. 30.) Ök. rendelet;
Győr, Mester u. ipari telephelyek és térségének részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 47/1993. (XII. 30.) Ök. rendelet, és az azt módosító 18/1994. (IV. 30.) Ök. rendelet;
Győr, Fehérvári u. 3. sz. alatti iparterület és térségének részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 48/1993. (XII. 30.) Ök. rendelet, és az azt módosító 18/1994. (IV. 30.) Ök. rendelet, 27/1997. (VI. 1.) Ök. rendelet;
A Győr, Vasvári P. úti volt laktanya-terület kórháztömbjének részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 3/1994. (II. 27.) Ök. rendelet, és az azt módosító 50/1994. (XI. 25.) Ök. rendelet, 25/1995. (V. 10.) Ök. rendelet, 32/1996. (VI. 20.) Ök. rendelet;
A Győr, Szérűskert u-i telephely részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 25/1994. (V. 20.) Ök. rendelet, és az azt módosító 2/1996. (I. 22.) Ök. rendelet;
Győr, Marcalváros folytatása, „A” jelű terület részletes rendezési tervéről szóló 34/1994. (VII. 15.) Ök. rendelet, és az azt módosító 27/1995. (VI. 1.) Ök. rendelet, 26/1996. (IV. 15.) Ök. rendelet;
Győr, Puskás Tivadar út D.-i oldalának az Ipar utca és az Iparcsatorna közötti terület részletes rendezési tervének szabályozási előírásáról szóló 36/1994. (VII. 15.) Ök. rendelet;
Győr, Kalász u.-i 2279 helyrajzi számú terület szabályozási előírásairól szóló 37/1994. (IX. 15.) Ök. rendelet;
Győr-Ménfőcsanak kereskedelmi központ és lakóterület rendezési tervéről szóló 41/1994. (X. 1.) Ök. rendelet, és az azt módosító 28/1996. (V. 10.) Ök. rendelet;
A Kandó Kálmán út 13. szám alatti (5788, 5789, 5790 helyrajzi számú) terület és közvetlen környezete részletes rendezési tervéről szóló 42/1994. (X. 1.) Ök. rendelet;
A Győr, Puskás T. utca É–K-i telephelyek és közvetlen környezete részletes rendezési tervéről szóló 43/1994. (X. 1.) Ök. rendelet, és az azt módosító 59/1995. (XI. 15.) Ök. rendelet;
Győr, Fehérvári u. 75. sz. alatti iparterület bővítésének részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 44/1994. (X. 1.) Ök. rendelet, és az azt módosító 61/1995. (XI. 10.) Ök. rendelet, 33/1997. (VII. 15.) Ök. rendelet;
Győr, GYŐRTEJ Tejüzem részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 46/1994. (X. 21.) Ök. rendelet;
Győr, Mészáros Lőrinc út környéke részletes rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 48/1994. (XII. 1.) Ök. rendelet, és az azt módosító 32/1997. (VII. 15.) Ök. rendelet;
Győr-Ménfőcsanak, Horgas utcai lakóterület részletes rendezési terv módosításának szabályozási előírásairól szóló 52/1994. (XII. 5.) Ök. rendelet;
Győr, Marcalváros I. ütem RRT. felülvizsgálata szabályozási előírásainak módosításáról szóló 53/1994. (XII. 5.) Ök. rendelet, és az azt módosító 29/1996. (V. 10.) Ök. rendelet;
Győr, Hédervári út 10766 és 10767 helyrajzi számú közterület szabályozási tervérő és szabályozási előírásairól szóló 54/1994. (XII. 5.) Ök. rendelet, és az azt módosító 39/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
Győr, „Petz Aladár” Megyei Kórház részletes rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 9/1995. (III. 1.) Ök. rendelet;
Győr, Kandó K. u. 1. sz. alatti 6354 helyrajzi számú ipari tömbtelek részletes rendezési tervérő és annak szabályozási előírásairól szóló 18/1995. (IV. 20.) Ök. rendelet;
Győr-Gyirmót Ménfői u. és környéke részletes szabályozási terv szabályozási előírásairól szóló 20/1995. (IV. 20.) Ök. rendelet;
Az Ibolya út és környéke szabályozási terv módosításáról és annak szabályozási előírásairól szóló 21/1995. (IV. 20.) Ök. rendelet, és az azt módosító 39/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
Győr-Szabadhegy új köztemető és környéke részletes rendezési terv módosításáról és annak szabályozási előírásairól szóló 22/1995. (IV. 20.) Ök. rendelet;
Győr, Szent Imre út, – Régi Veszprémi út, – Szabadhegy vasútállomás, – Pándzsa patak által határolt terület részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 31/1995. (VI. 20.) Ök. rendelet;
Győr, ÉPFU sporttelep részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 34/1995. (VI. 20.) Ök. rendelet, és az azt módosító 46/1996. (IX. 20.) Ök. rendelet;
A Győr, Marcalváros folytatása „B” jelű terület részletes rendezési tervéről szóló 40/1995. (VII. 10.) Ök. rendelet;
Győr-Ménfőcsanak, Malom úti lakóterület részletes rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 41/1995. (VII. 10.) Ök. rendelet;
Győr, Ipari Park részletes rendezési tervéről szóló 63/1995. (XII. 1.) Ök. rendelet;
A Győr, Szigethy Attila út 4722/5 helyrajzi számú terület és környéke részletes rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 75/1995. (XII. 21.) Ök. rendelet;
Révfalu, Bácsai út – Mosoni Duna közötti terület részletes rendezési tervéről szóló 17/1996. (III. 1.) Ök. rendelet, és az azt módosító 44/1996. (IX. 20.) Ök. rendelet, 11/1997. (IV. 1.) Ök. rendelet, 39/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
Győr, Bécsi út 14. sz. alatti (volt ÁFÉSZ) telephely és környezete részletes rendezési tervéről szóló 18/1996. (IV. 1.) Ök. rendelet;
A József A. lakónegyed részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 19/1996. (IV. 1.) Ök. rendelet;
A Győr, Csipkegyári út 11. sz. alatti (GARDÉNIA Rt.) telephely és környéke részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 27/1996. (V. 10.) Ök. rendelet;
Győr-Sárás részletes rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 36/1996. (VI. 15.) Ök. rendelet;
A Marcalváros II. ütem szabályozási terv részleges módosításáról és szabályozási előírásainak kiegészítéséről szóló 37/1996. (VII. 15.) Ök. rendelet;
Az ÉDÁSZ Rt. Győr, Hermann O. utcai 4344 helyrajzi számú telke és közvetlen környezete részletes rendezési tervéről szóló 38/1996. (VII. 15.) Ök. rendelet;
A Győr, Régi Veszprémi út 2328, 2330, 2331/4 helyrajzi számú ingatlanok (volt Dukát telephely) részletes rendezési terv módosításáról szóló 42/1996. (IX. 20.) Ök. rendelet;
Győr, Kálóczy tér, Mosoni-Duna part csónakházak részletes rendezési tervéről szóló 43/1996. (IX. 20.) Ök. rendelet;
Győr, Hecsepuszta (Győrszentivánra vezető 5443/21, 5394/4 hrsz. közút) részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 56/1996. (XII. 1.) Ök. rendelet;
Győr, Külső Veszprémi út és térsége részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 6/1997. (II. 15.) Ök. rendelet;
A volt Frigyes laktanya területére tervezett sokfunkciós központ részletes rendezési tervéről és szabályozási előírásairól szóló 7/1997. (III. 1.) Ök. rendelet, és az azt módosító 45/1997. (XI. 1.) Ök. rendelet;
Győr, Likócs Pesti út és környéke részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 12/1997. (IV. 1.) Ök. rendelet;
Győr, Dózsa György rakpart részletes rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 19/1997. (IV. 11.) Ök. rendelet, és az azt módosító 39/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
A Kálvária u. és környéke részletes rendezési tervéről és szabályozási előírásairól szóló 26/1997. (VI. 1.) Ök. rendelet, és az azt módosító 39/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
A Győri Budai Vámház térségének részletes rendezési tervéről szóló 28/1997. (VI. 1.) Ök. rendelet;
Győr, Száva u. és környéke részletes rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 29/1997. (VI. 15.) Ök. rendelet;
A Győr, Bútorgyár utca – Puskás Tivadar utca – Ipar utca által határolt terület részletes rendezési tervéről szóló 35/1997. (VII. 10.) Ök. rendelet;
Győr, Fehérvári út 4651/4 helyrajzi számú ipari tömbtelek (GRABOPLAST Rt.) és környéke részletes rendezési tervéről szóló 41/1997. (IX. 15.) Ök. rendelet;
Győr-Gyirmót volt szennyvíztelep és környéke részletes rendezési tervéről szóló 50/1997. (XI. 15.) Ök. rendelet;
Győr, Likócs külterületi töltés átmeneti szabályozási tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 58/1997. (XII. 19.) Ök. rendelet;
Győr, Kiskút környéke részletes rendezési tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló 59/1997. (XII. 22.) Ök. rendelet;
Győr Építési Szabályzata és a Szabályozási Terv jóváhagyásáról szóló 24/1998. (VII. 10.) Ök. rendelet, és az azt módosító 47/1999. (XII. 30.) Ök. rendelet, 18/2000. (IV. 15.) Ök. rendelet, 22/2000. (VII. 10.) Ök. rendelet, 23/2000. (VII. 10.) Ök. rendelet, 7/2001. (II. 16.) Ök. rendelet, 8/2001. (III. 10.) Ök. rendelet, 23/2001. (V. 15.) Ök. rendelet, 27/2001. (VI. 1.) Ök. rendelet, 31/2001. (VI. 25.) Ök. rendelet, 32/2001. (VII. 10.) Ök. rendelet, 7/2002. (II. 15.) Ök. rendelet, 13/2002. (III. 29.) Ök. rendelet, 15/2002. (V. 21.) Ök. rendelet, 21/2002. (VII. 5.) Ök. rendelet, 22/2002. (VII. 5.) Ök. rendelet, 25/2002. (X. 4.) Ök. rendelet, 26/2002. (X. 4.) Ök. rendelet, 27/2002. (X. 4.) Ök. rendelet, 3/2003. (I. 24.) Ök. rendelet, 15/2003. (IV. 4.) Ök. rendelet, 31/2003. (VII. 15.) Ök. rendelet, 32/2003. (VII. 4.) Ök. rendelet, 40/2003. (IX. 19.) Ök. rendelet, 41/2003. (IX. 19.) Ök. rendelet, 47/2003. (X. 10.) Ök. rendelet, 48/2003. (X. 10.) Ök. rendelet, 53/2003. (X. 31.) Ök. rendelet, 54/2003. (X. 31.) Ök. rendelet, 72/2003. (XII. 19.) Ök. rendelet, 73/2003. (XII. 19.) Ök. rendelet, 30/2004. (V. 10.) Ök. rendelet;
Győr, Sziget és Újváros városrészben változtatási tilalom elrendeléséről szóló 43/2000. (XII. 22.) Ök. rendelet, és az azt módosító 30/2001. (VI. 25.) Ök. rendelet;
Sziget városrész területén változtatási tilalom elrendeléséről szóló 19/2002. (VII. 5.) Ök. rendelet, és az azt módosító 14/2003. (IV. 4.) Ök. rendelet;
Révfalu meghatározott területén változtatási tilalom elrendeléséről szóló 13/2003. (IV. 4.) Ök. rendelet;
Révfalu Szent-Györgyi Albert utca, Ibolya utca meghatározott környékén változtatási tilalom elrendeléséről szóló 17/2003. (IV. 25.) Ök. rendelet;
Révfalu meghatározott területén változtatási tilalom elrendeléséről szóló 45/2004. (VII. 9.) Ök. rendelet, és az azt módosító 1/2005. (I. 21.) Ök. rendelet;
Győr Építési Szabályzata 2003-ról szóló 67/2004. (XII. 20.) Ök. rendelet, és az azt módosító 6/2005. (II. 25.) Ök. rendelet, 14/2005. (III. 25.) Ök. rendelet, 30/2005. (VII. 8.) Ök. rendelet;
Révfaluban a Hédervári u. – Zemplén u. – 14-es főút – 11058/1, 11058/2. helyrajzi számú ingatlanok által határolt területre változtatási tilalom elrendeléséről szóló 7/2005. (II. 25.) Ök. rendelet;
Győr belterületén lévő összes vízfelületre változtatási tilalom elrendeléséről szóló 27/2005. (VI. 17.) Ök. rendelet;
| Balogh József | Dr. Kovács Lajos | |
| polgármester | jegyző |
– Autómentes övezet: Olyan új beépítéssel, vagy városrehabilitációval létrehozott terület, ahol a kedvezőbb környezeti állapot érdekében az egyéni járműközlekedést különleges intézkedések korlátozzák, illetve a tömegközlekedést, gyalogos- és kerékpár közlekedést különleges intézkedések támogatják. Az autómentes övezet lehatárolását a szabályozási tervnek tartalmazni kell. Az autómentes övezet működésének részletes szabályait a GYÉSZ mellékleteként kell kezelni.
– Átjárás biztosítása: A telektömbön keresztül gépjármű, kerékpáros, gyalogos átjárás biztosítását jelenti melynek konkrét nyomvonala a szabályozási terven nem jelölt. Szabályozási szélességét, műszaki feltételeit közterület-kialakítási tervben kell rögzíteni az önkormányzat településrendezési szerződések megkötésének szabályairól és a közterület-kialakítási tervek készítésének rendjéről szóló rendelete alapján. A GYÉSZ jelkulcsában szereplő „átjárás biztosítása” jelkulcs alkalmazásával a szabályozási tervlapon fel kell tűntetni. *
– Áttört kerítésmező: A kerítés olyan része, mely felületének legalább 50%-án át lehet látni.
– Befolyási sáv: egy vonalas létesítmény melletti azon terület, mely használatát jogszabály – a létesítmény működése érdekében – feltételekhez köti. A befolyási sáv engedélyköteles használata esetén az engedélyezési eljárásba jogszabályi feltételek érvényesítése érdekében be kell vonni * a létesítmény kezelőjét és az illetékes hatóságot.
– Belváros széli fekvésű: az az ingatlan, melynek telekhatárától a Belváros rendezési terv szerinti városrészhatára gyalogosan legfeljebb 500 méteres úton elérhető.
– Dűlőút: mező- és erdőgazdálkodási területeket feltáró, jellemzően nem szilárd burkolatú út.
– Építési hely határvonala: a szabályozási terven jelölt, az építési helyet az OTÉK és a GYÉSZ elő-, oldal- hátsókertre vonatkozó általános előírásaitól eltérően lehatároló vonal. *
– Építési hely javasolt határvonala: irányadó építési hely határvonal, melynek betartása nem kötelező, csak ajánlás.
– Építési övezet építési jogot adó részének határa: az a vonal, mely a teleknek az építési övezeten belüli területén belül leválasztja azt a területrészt, melyhez az övezeti jelben lévő mutatókat viszonyítani kell a mutatatók értékének meghatározásakor. Az építési hely, a hátsókert meghatározása szempontjából ezt a vonalat kell hátsó telekhatárnak tekinteni. Az építési övezet építési jogot adó részének lehatárolására akkor kerül sor, ha az övezetben a telkek mélysége nagy mértékben eltér egymástól, vagy tervtávlaton túl , új tömbfeltárással, új építési telkek kialakítására lehet számítani.
– Épület homlokzatának megváltoztatása, módosítása: a homlokzat felületének megváltoztatása (pl.: sima vakolat helyett fröcskölt), színének megváltoztatása, nyílászáróinak az eredetitől eltérő anyagúra, osztásúra, csomóponti kialakításúra, üvegezésűre (pl.: színes üveg, leragasztott üveg) való cseréje, külső árnyékoló szerkezetek, reklámtartó –, hirdető szerkezetek felszerelése.
– Ideiglenes építmény, konténer: a talajjal legfeljebb szerelt, oldható kötéssel összeépített, könnyűszerkezetes építésű, időjárás elleni védelemre szolgáló szerkezet.
– Jelentős átépítésre kerülő területek: az olyan övezetek területe és a hozzájuk kapcsolódó közmű és útterületek, amelyeket a SZT így jelöl. Az ilyen területeken az övezeti szabályok szerint megengedett használat lényegesen meghaladja a használat korábbi intenzitását.
– Kereskedelmi egység árusítótere (a GYÉSZ használata során): A kereskedelmi egység azon helyiségeinek területe, melyekben a vásárló a kereskedelmi létesítmény szokásos használata során tartózkodhat. Ha egy épületben több kereskedelmi egység helyezkedik el, akkor ide tartoznak az egységek megközelítésére szolgáló helyiségek is.
– Kiegészítő épület: A telken, vagy az építési telken elhelyezett, az övezeti előírásoknak megfelelő épület működését kiegészítő önálló épület; járműtároló, kerti szerszám-, kerti kisgép-, tüzelő- és terménytároló, lomtároló, nyári konyha, 30 m2-nél nem nagyobb barkácsműhely. *
– Közellátást szolgáló épület: az az épület, amely fő rendeltetése, hasznos szintterületének több, mint fele valamely közszolgáltatás működtetését teszi lehetővé.
– Köztér- rendezvénytér: Az épületek által határolt beépítetlen terület, nyilvános tér, ami a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség életének nyilvános helye, központi szerepet tölthet be a helyi közélet és nyilvánosság működtetésében, a rekreáció lehetőségét teremti meg, rendezvényeknek, közösségi programok, fesztiválok színtere, és ez által reprezentatív jelentőséggel is bír. A köztér egyben a közösség szimbólumainak bemutatására is alkalmas. *
– Lakó-pihenő övezet: a KRESZ szabályai szerinti közlekedési rendű lakóövezet, melyben a közlekedés korlátozása érdekében a lakóterületen egyébként megengedett tevékenységek is csak korlátozottan engedélyezhetők.
– Övezeti határvonal: körülhatárolja a területeknek, telektömböknek azon részét, melyre vonatkozóan az övezeti kóddal bemutatott telekalakítási és építési előírások azonosak. Az övezeti határvonal egyúttal javasolt telekhatár; az övezeti előírásoknak egyébként megfelelő méretű telek akkor is megfelel a SZT és a GYÉSZ előírásainak, ha a telekhatár nem egyezik meg az övezeti határral.
– Övezeti jel: A GYÉSZ 4.sz. mellékletében leírtak szerinti értelmű betű és számkombináció, mely megadja az ingatlan legfontosabb telekalakítási, használati és építési előírásait.
– Övezeti kód: az övezetekben érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokra utaló; az övezet sorszámából és jeléből álló jelölés.
– Övezet sorszáma: az övezetek 5 számjegyű egyedi azonosítója. Az övezeti sorszám utáni csillag arra utal, hogy az övezetre vonatkozó részletesebb szabályokat tartalmaz a GYÉSZ 7. sz. melléklete.
– Rehabilitációra kijelölt terület: az SZT-en jelölt olyan terület, ahol a már túlnyomórészt beépített terület kijelölésekor meglévő állapot jelentős javítása, esetleg megváltoztatása várható az oda tervezett intézkedések és építési tevékenységek eredményeképpen. Rehabilitációra kijelölt területnek kell tekinteni azokat a területeket is, melyeken lévő ingatlanok túlnyomó része beépített, és a szabályozás a jelenlegi beépítésnél intenzívebb beépítést is megenged, és ennek feltételeként a közterület bővítését írja elő.
– Segédüzem: az olyan üzem, mely a gazdasági tevékenység végzéséhez használt épületek, berendezések előállítását, karbantartását, javítását szolgálja. A segédüzem mérete nem haladja meg a fent leírt tevékenység végzéséhez szükséges mértéket.
– Szolgálati lakás: az a lakás, mely alapvetően gazdasági célra hasznosított telken, az ott működő gazdasági szervezet tulajdonosá(i)nak tulajdonában van, feladata elsősorban az ott lakók közelsége révén a gazdasági szervezet minél hatékonyabb működésének biztosítása.
– Technológiai építmény: az olyan építmény, mely elsősorban a telken elhelyezkedő üzem működéséhez szükséges gépeknek és berendezéseknek ad helyet; csak olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmaz, mely ezen berendezések működtetéséhez feltétlenül szükségesek.
– Telekkihasználtsági mutató: a telken építhető épület csatlakozó terepszint feletti, összes hasznos nettó szintterületének és a telek építési övezeten belüli vagy az építési jogot adó övezetrészen belüli területének hányadosa. Az összes hasznos nettó szintterület kiszámítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni a csatlakozó terepszint alatti padlóvonalú szinten lévő, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség és a működésükkel összefüggésben létesített közlekedő és egyéb helyiség területét. A telekkihasználtsági mutató számításánál figyelmen kívül hagyandó a legalább egy oldalról nyitott közlekedő (tornác, folyosó, függőfolyosó, nyitott lépcsőház) és kültéri tartózkodó tér (terasz, erkély, loggia) területe. *
– Telekláb: a teleknek az utcai telekhatárral szemközti, más telekkel közös határvonala. Saroktelek esetében a telekláb a telek azon – általában rövidebb – határvonala, mely a közbülső telkek hátsó telekhatárának a vonalában van.
– Telepszerű beépítés: több épületből álló épületegyüttes egy – az épületek építészeti kialakítását is meghatározó – városépítészeti koncepciónak megfelelő, folyamatos kivitelezéssel történő kiépítése.
– Tervezett szabályozási vonal: a tervezett közterületek illetve közhasználatra megnyitott magánterületek és az egyéb területek közötti határvonal. A tervezett szabályozási vonalat tervezett övezeti határként is kell értelmezni. A tervezett szabályozási vonalakon belül a közhasználatra megnyitott, meglévő és tervezett magánutakat a közutaktól eltérő színezés jelöli.
(Ha a tervezett szabályozási vonal kottázással természetben létező térképi objektumokhoz van kötve, és ha a tervezett szabályozási vonalnak a digitális térképen meghatározott helye – térképhiba, vagy szerkesztési hiba miatt – eltér a kottázás alapján szerkeszthető helytől, akkor a kottázás a mérvadó. Ha több kottázással van meghatározva a tervezett szabályozási vonal, akkor – térképhiba, vagy szerkesztési hiba esetén – elsősorban a szabályozási szélességre vonatkozó kottát kell figyelembe venni a tervezett szabályozási vonal kitűzéséhez. Ha az állami földmérési alaptérkép karbantartása miatt a telekhatár az újabb verzióban eltér a korábbitól, annak ellenére, hogy nem történt telekalakítás, akkor a telekhatárhoz kötött tervezett szabályozási vonalak és övezeti határvonalak követik a telekhatárt, ha ez a változás az így megváltozott méretű területeknek az eredetileg tervezett célra való hasznosítását nem lehetetleníti el. A szabályozási terv ez esetben a földmérési alaptérkép új verziójának hivatalos kézhezvételekor közgyűlési rendeletmódosítás nélkül korrigálható. A korrekcióról felvett jegyzőkönyvet a szabályozási terv következő módosításakor ismertetni kell a közgyűléssel.)
– Többszintes növényállomány: a telek zöldfelületének olyan kialakítása, amikor a zöldfelület legalább 35%-át cserje vagy fa korona-vetülete takarja, továbbá 100 m2-ként legalább 1 lombos fa kerül elhelyezésre..
– Túlnyomórészt beépített terület: olyan telektömb vagy építési övezet területe, melyhez korábban már kiépült az összes technikai infrastruktúra és az építési telkek több mint felén az érvényes területfelhasználási besorolásnak megfelelő épületek állnak.
– Új épülettel nem beépíthető terület: becsülhetően a tervtávlaton túl megvalósuló átépülés után a közterület bővítésére javasolt terület. Erre a telekrészre az épület meglévő tömegét növelő önálló rendeltetési egység építése esetén, illetve a meglévő épület bontása után nem engedélyezhető beépítés. A rendezési tervek szerinti későbbi funkció (például: szervizút, parkoló, sávszélesítés, stb.) részletekben is megvalósítható, ha a kiépülő ütem nem lehetetleníti el a rendezési terv szerinti kiépítés későbbi megvalósítását.
– Újonnan beépítésre szánt terület: az olyan új fejlesztési terület (legalább egy építési övezet és a hozzá tartozó út és közműterületek), amely a fejlesztés megkezdése előtt túlnyomórészt még nem volt beépítve.
– Utca szomszéd: az ingatlan utcai telekhatárával szemben lévő ingatlan(ok) (merőleges vetítés figyelembevételével).
– Vaktelek: az olyan telek, amely közúttal vagy közhasználatra megnyitott magánúttal nem érintkezik.
– Tömbtelek korlátozott használatú része: a lakótelepi tömbtelek elkerített területe, amelyet a tömbtelken belüli társasház vagy lakásszövetkezet használhat. A korlátozott használat kiterjedhet a tömbtelek teljes területére vagy annak egy részére. *
– Parkolóépítmény: az útterületen belüli és kívüli térszinti parkolás kivételével minden terepszint feletti és alatti építmény, mely elsődleges rendeltetésként gépjárművek elhelyezésére szolgál. *
– Saroktelek: az a telek, amely legalább 8 m szabályozási szélességű út területével egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. *
| Az OTÉK-ban szereplő Panton 1795 CV helyett a megkülönböztethetőség érdekében Panton 1805 CV Panton Cool Gray 4 CV | ||||
| – jelentős mértékű zavaró hatású iparterület | Gipz | Panton 2587 CV Panton Process Magenta CV 45º-os sraffozással | ||
| – egyéb iparterület | Gipe * | Panton 2587 CV | ||
| – mezőgazdasági majorterület | Gmg * | Panton 271 CV Panton 3935 CV 45º-os sraffozással | ||
| – nagy bevásárlóközpontok különleges területei | Kbe | Panton 271 CV (lila) 45 fokos kockázással | ||
| – vásárok, kiállítások, kongresszusok különleges területei | Kvk | Panton 271 CV (lila) egy irányú 45 fokos csíkozással | ||
| – szórakoztató központok, vidámparkok különleges területei | Kvi | Panton 115 CV (citromsárga) egy irányú 45 fokos csíkozással | ||
| – oktatási központok különleges területei | Kok | Panton 280 CV (kék) egy irányú 45 fokos csíkozással | ||
| – egészségügyi különleges területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.) | Keg | fehér 45 fokos csíkozással | ||
| – nagykiterjedésű sportolási célú különleges területek | Ksp | Panton 370 CV (zöld) 45 fokos csíkozással | ||
| – kutatás-fejlesztés különleges területei | Kkf | Panton 280 CV (kék) 45 fokos kockázással | ||
| – megújítható energiaforrások építményeinek különleges területei (pl. szél- és napenergia) | Kme | Panton 032 CV (piros) 45 fokos kockázással | ||
| – állat- és növénykertek különleges területei | Kák | Panton 370 CV (zöld) 45 fokos csíkozással | ||
| – temetők különleges területei | Kte | fekete 45 fokos csíkozással | ||
| – nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek különleges területei, | Kbá | Panton 464 CV (barna) csíkozással | ||
| – honvédelmi különleges területek, | Kho | Panton 105 CV (keki) kockázással | ||
| – hulladékkezelők, hulladéklerakók különleges területei | Khu | Panton 464 CV (barna) 45 fokos kockázással | ||
| – közlekedési épületek különleges területei | Kkö | Panton 458 CV (sárga) kockázással | ||
| fürdő- és rekreációs célú különleges terület | Kfü | Panton (kék) vízszintes csíkozással | ||
| – művelődési központ különleges területe | Kku | Panton 280 CV (kék) irányú 45 fokos kockázással | ||
| – egyházi központ különleges övezet | Kegy | ... | ||
| – hírközlési terület | KÖh | Panton 458 C (kék) egy irányú 45 fokos csíkozással | ||
| – korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület | Mko | Pntone 367 C | ||
| – folyóvizek | Vf | Pantone 2975 CV | ||
| – állóvizek és holtágak | Vá | Pantone 2975 CV | ||
| – hullámtéri erdőterület | Ve | mint a Evt kék sraffal | ||
| – hullámtéri mezőgazdasági terület | Vm | mint a Mko kék sraffal | ||
| – vízbázisok külső és belső védőterülete | Vvb | |||
| – töltés | Vtö | mint a Mko kék kockázással | ||
| különleges övezet -ipari,hulladékgazdálkodási | Kgip,hu | Panton Cool Gray 4 CV | ||
Abban az esetben, ha a tervezett, új területfelhasználás a területfelhasználási egység területének legalább 50%-án még nem valósult meg, vagy megvalósulása csak 10 éven túlra prognosztizálható (T3 területek), akkor a területfelhasználási egység területét sraffozással, „... tartalékterületként” kell megkülönböztetni a területfelhasználás ütemezése című tervlapon. A többi területfelhasználási tervlapon a T3 területek sraffozással és a tervezett területfelhasználásnak megfelelő kontúrozással vannak feltűntetve.
| (A normál szedésű lapok megismételnek olyan információt, mely az 1.3.1.x szelvénysorozaton is szerepel.) | ||||
| Tervlap megnevezése | Tervlap jele | változat | ||
| Szabályozási tervlapok | SZT | 1.3.1.01. | ||
| SZT | 1.3.1.02. | |||
| SZT | 1.3.1.03. | |||
| SZT | 1.3.1.04. | |||
| SZT | 1.3.1.05. | |||
| SZT | 1.3.1.06. | |||
| SZT | 1.3.1.07. | |||
| SZT | 1.3.1.08. | |||
| SZT | 1.3.1.09. | |||
| SZT | 1.3.1.10. | |||
| SZT | 1.3.1.11. | |||
| SZT | 1.3.1.12. | |||
| SZT | 1.3.1.13. | |||
| SZT | 1.3.1.14. | |||
| SZT | 1.3.1.15. | |||
| SZT | 1.3.1.16. | |||
| SZT | 1.3.1.17. | |||
| SZT | 1.3.1.18. | |||
| SZT | 1.3.1.19. | |||
| SZT | 1.3.1.20. | |||
| SZT | 1.3.1.21. | |||
| SZT | 1.3.1.22. | |||
| SZT | 1.3.1.23. | |||
| SZT | 1.3.1.24. | |||
| SZT | 1.3.1.25. | |||
| SZT | 1.3.1.26. | |||
| SZT | 1.3.1.27. | |||
| SZT | 1.3.1.28. | |||
| SZT | 1.3.1.29. | |||
| SZT | 1.3.1.30. | |||
| SZT | 1.3.1.31. | |||
| SZT | 1.3.1.32. | |||
| SZT | 1.3.1.33. | |||
| SZT | 1.3.1.34. | |||
| SZT | 1.3.1.35. | |||
| SZT | 1.3.1.36. | |||
| SZT | 1.3.1.37. | |||
| SZT | 1.3.1.38. | |||
| SZT | 1.3.1.39. | |||
| SZT | 1.3.1.40. | |||
| SZT | 1.3.1.41. | |||
| SZT | 1.3.1.42. | |||
| SZT | 1.3.1.43. | |||
| SZT | 1.3.1.44. | |||
| SZT | 1.3.1.45. | |||
| SZT | 1.3.1.46. | |||
| SZT | 1.3.1.47. | |||
| SZT | 1.3.1.48. | |||
| Jelenlegi és tervezett közigazgatási határ* | SZT | 1.3.2. | ||
| Városrészek és városrendezési körzetek területe | SZT | 1.3.3. | ||
| Jelenlegi és tervezett belterületek | SZT | 1.3.4. | ||
| Tervezett, közhasználatra megnyitott magánterületek * | SZT | 1.3.5. | ||
| Beépítésre szánt – nem szánt területek | SZT | 1.3.6. | ||
| Újonnan beépítésre szánt és jelentős átépítésre kerülő területek | SZT | 1.3.7. | ||
| Tervezett gyűjtő- és magasabb rendű utak tengelyvonalai | SZT | 1.3.A.1.1. | ||
| Országos közutak befolyási sávja* | SZT | 1.3.A.1.2. | ||
| Vasutak befolyási sávja* | SZT | 1.3.A.2. | ||
| Repülőterek védőterülete* | SZT | 1.3.A.3. | ||
| Közművek és védőterületük* | SZT | 1.3.A.4. | ||
| Hulladékkezelők és védőterületük* | SZT | 1.3.A.5. | ||
| Vízbázisok és védőterületük* | SZT | 1.3.A.6. | ||
| Hullámtér, árvízvédelmi töltés tengelyvonalai, fakadóvíz veszélyes terület, vízjárta terület, mélyfekvésű terület | SZT | 1.3.A.7.1. | ||
| Vizi állások, úszóműállások és úszóműves kikötőhelyek | SZT | 1.3.A.7.2. | ||
| Levegőtisztaság-védelmi övezetek* | SZT | 1.3.A.8. | ||
| Bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek védőterülete | SZT | 1.3.A.9. | ||
| Zajvédelmi területi kategóriák, várható környezeti zajterhelések* | SZT | 1.3.A.A. | ||
| Szennyezett talajú, mentesítendő területek | SZT | 1.3.A.B. | ||
| Honvédelmi létesítmények védőterületei* | SZT | 1.3.A.C. | ||
| Kulturális örökségvédelem – régészet* | SZT | 1.3.B.1.1. | ||
| Kulturális örökségvédelem – műemlékvédelem 1.* | SZT | 1.3.B.1.2.1. | ||
| Kulturális örökségvédelem – műemlékvédelem 2.* | SZT | 1.3.B.1.2.2. | ||
| Kulturális örökségvédelem – helyi védelem* | SZT | 1.3.B.1.3. | ||
| Táji- és természeti értékek* | SZT | 1.3.B.2. | ||
| Tájképvédelmi területek | SZT | 1.3.B.3. | ||
| Légszennyezettségi területi besorolások | SZT | 1.3.B.4. | ||
| Zaj- és rezgésvédelmi szempontból fokozottan védett- és csendesövezetek | SZT | 1.3.B.5. | ||
| Távhő ellátás területei* | SZT | 1.3.B.6. | ||
| Sajátos jogintézmények – elővásárlási joggal érintett terület* | SZT | 1.3.C.2. | ||
| Sajátos jogintézmények – beépítési kötelezettség területe* | SZT | 1.3.C.3. | ||
| Sajátos jogintézmények – helyrehozatali kötelezettség területe* | SZT | 1.3.C.4. | ||
| Sajátos jogintézmények – beültetési kötelezettség területe* | SZT | 1.3.C.5. | ||
| Belvárosi intézménytelkek | SZT | 1.3.D. | ||
| Lakó – pihenő övezetek, korlátozott sebességű övezetek | SZT | 1.3.E.1. | ||
| Autómentes övezet | SZT | 1.3.E.2. | ||
| Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területek | SZT | 1.3.F. | ||
| Kizárólagos használat | SZT | 1.3.G. | ||
| 15 éves forgalmi prognózis – személygépkocsi | SZT | 1.3.H.1. | ||
| 15 éves forgalmi prognózis – közepes teherautó | SZT | 1.3.H.2. | ||
| 15 éves forgalmi prognózis – nehéz teherautó | SZT | 1.3.H.3. | ||
| 15 éves forgalmi prognózis – busz | SZT | 1.3.H.4. | ||
| 15 éves forgalmi prognózis – összes | SZT | 1.3.H.5. | ||
Beépítésre szánt területek építési övezeteinek jele
| 1–2. | 3. | 4–5. | 6–7. | 8–9–10. | 11–12–13. | 14–15. | 16–17. | 18–19. | 20–21–22. | karakter, betűcsoport | |||||||||||
| Ln | 06 | / | Z | / | 35 | / | 50 | - | 095 | / | 125 | / | 03 | - | 14 | / | 45 | / | 007 | példasor | |
| Szerep- kör | Megenge- dett legnagyobb telekki- használtság | Megenge- dett beépítési mód | Megenge- dett legnagyobb beépítettség | Zöldfelület megenge- dett legkisebb mértéke | Megenge- dett legkisebb építmény- magasság | Megenge- dett legnagyobb építmény- magasság | Megenge- dett legnagyobb szintszám | Telek megengedett legkisebb szélessége | Telek megengedett legkisebb mélysége | Telek megengedett legkisebb területe | mutató | ||||||||||
| (0,1) | (%) | (0,1m) | (db) | (m) | (100 m2) | dimenzió | |||||||||||||||
tehát a példasor szerinti övezeti jel: Ln06/Z/35/50 – 095/125/03 – 14/45/007
Beépítésre nem szánt területek övezeteinek jele
| 1–2. | 3. | 4–5. | 6–7. | 8–9–10. | 11–12–13–14. | karakter, betűcsoport | |||||||
| Vízm | 00 | / | S | / | 05 | / | 90 | - | 036 | - | 1500 | példasor | |
| Szerepkör | Legnagyobb telekkihasználtság | Megengedett beépítési mód | Legnagyobb beépítettség | Zöldfelület legkisebb mértéke | Legnagyobb építmény-magasság | Beépíthető telek legkisebb területe | mutató | ||||||
| (0,1) | (0,1%) | (%) | (0,1m) | (100 m2) | dimenzió | ||||||||
tehát a példasor szerinti övezeti jel: Vízm00/S/05/90 – 036 – 1500
Megjegyzések:
1. Az övezeti jelben nemcsak a „szerepkör” és a „megengedett beépítési mód” helyén állhatnak betűk, vagy betűcsoportok. Betű alkalmazása másutt is arra utal, hogy a mutató értékét valamilyen, a GYÉSZ IV. fejezetében meghatározott szabály, vagy eljárás alapján lehet meghatározni.
2. Ha az övezeti jelben az 1–2. karakter helyén „00” szerepel ott legfeljebb a valamennyi terület-felhasználási egységben engedélyezhető építmények helyezhetők el.
3. Az érték elhagyásával kell jelölni, ha az övezeti jel nem kívánja meghatározni valamelyik mutató értékét. (Például: a fenti első táblázatban bemutatott esetben, ha a legkisebb és legnagyobb telekszélességet nem kívánjuk szabályozni, akkor az övezeti jel: Ln06/Z/35/50 – 095/125/03 –//007.) Ha a „telek megengedett legkisebb területe” mutató helyén nem áll érték, akkor azt a „telek megengedett legkisebb szélessége és mélysége szorzataként kell figyelembe venni.
4. Az övezeti sorszám az övezetek egyedi azonosítója. Ha az övezet sorszáma után * van, akkor az övezetre vonatkozó szabályokat – köztük esetleg a szokásosan az övezeti jelben szereplő mutatókat – részletesebb, szöveges előírások határozzák meg, melyek a GYÉSZ V. fejezetében (Egyes övezetek részletes szabályozási előírásai) az övezet sorszáma alapján találhatók meg.
| magyar név | latin név | |
| Platanus hispanica | ||
| galagonya | Crategus fajok* | |
| berkenye | Sorbus fajok* | |
| Prunus fajok* | ||
| alma | Malus fajok* | |
| fehér akác | Robinia pseudoacacia | |
| vadgesztenye | Aesculus hippocastanum | |
| fekete bodza | Sambucus nigra | |
| ezüsthárs | Tilia argentea | |
| nagylevelű hárs | Tilia platyphyllos | |
| kislevelű hárs | Tilia cordata | |
| közönséges nyír | Betula pendula | |
| közönséges mogyoró | Corylus avellana | |
| fehér fűz | Salix alba | |
| fehér nyár | Populus alba | |
| akác | Robinia pseudoacacia |
* kivéve a telt virágú fajtákat
Általános eltérések
| sorszám | hely | OTÉK-től való eltérés | Érintett övezetek száma | Felmentés | |
| 1. | A GYÉSZ 71. § * (4) bekezdése a GYÉSZ 27. § szerinti területen az OTÉK 27. § előírásaitól eltérően kivételes esetben megengedi, hogy a parkosított felszín alatt mélygarázst lehessen elhelyezni. | Keresztes Sándor területi főépítész | |||
| 2. | A GYÉSZ 82. § * (9) bekezdése az OTÉK 35. § (1) bekezdéstől eltérően kivételes esetben megengedi az övezet fő rendeltetésének megfelelő épület mögötti oldalkertben kiegészítő épület elhelyezését a Rónay Jácint utca – Szövetség utca – Báthory utca – Damjanich utca által határolt területen | 00019, 00020, 00021, 00022, 01085, 03122 | 136–7/2004 számú levelében felmentést adott a településrészre | ||
| 3. | A GYÉSZ 82. § (11) bekezdése szerint az OTÉK 36. § (1) a) előírásától eltérően, a legfeljebb kétszintes (a pinceszintek figyelembe vétele nélkül) lakó és üdülőépületek esetében a szomszédos telkeken álló építmények közötti megengedett legkisebb távolság - a GYÉSZ illetve SZT szerint előírt oldalkert mérete az oldalhatáron álló és zártudvaros beépítés esetén, - az egyes telkekre előírt oldalkert méretek összege az ikres és szabadon álló beépítések esetében; - az OTÉK szerinti, ha nincs a GYÉSZ-ben, illetve a SZT-en eltérő előírás. | Keresztes Sándor területi főépítész 221–3/2005 számú levele, Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele. |
Helyhez kötött eltérések
| sorszám | hely | OTÉK-től való eltérés | Érintett övezetek száma | Felmentés | |
| 4. | Győri Ipari Park | Az 1993-ban megnyitott Győri Ipari Park az ország első, zöldmezős ipari parkja. Mára döntő részben beépült, de folyik még az építési tevékenység, sőt már az új tervben lévő bővítési területekre is sok a jelentkező. Az egyéb ipari terület besorolású ipari parkban a korábbi terv szerinti megengedett 70%-os beépíthetőség több, mint az OTÉK 25. § szerint megengedett 50%. | 640, 641, 642, 643, 644, 645, 647, 751, 755, 992, 993, 995, 2688, 2689, 2952, 2953, 4073, | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő szabályozások természetesen tovább élnek” | |
| 5. | Audi gyártelep | A több, mint 180 hektáros gyártelep a város gazdaságának legfontosabb telephelye. A gyártelep eredetileg a Rába reptéri gyártelepének része volt; az Audi a Rába által elkezdett un. 100.000-es csarnok befejezésével kezdte magyarországi tevékenységét. Az óriás csarnok hozta magával a Rába reptéri gyárára is jellemző magas beépítettséget. A tervezett 75%-os beépíthetőség így magasabb, mint az OTÉK 25. § szerinti 50%. | 9 | Keresztes Sándor területi főépítész 356–4/2003 számú levele | |
| 6. | Sashegyi hulladéklerakó | A hulladéklerakó melletti már kialakult iparterületet a terv zavaró hatású ipari tevékenységet is lehetővé tévő területté minősíti, annak érdekében, hogy a hulladéklerakó térségében a hulladékok újrahasznosításával kapcsolatos tevékenységek is helyet kaphassanak. A részben már beépített területre a szaktervezők az OTÉK 25. §-ban megengedett 30%-os beépíthetőségnél 10%-kal magasabb értéket határoztak meg. | 30 | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele | |
| 7. | Belváros | A korábbi rendezési terv számításai szerint a Belváros szintterület-sűrűsége 3,0, mely eltér a Vt területen az OTÉK 25. §-ban megengedett 2,4 es értéktől. Ennek oka a műemléki jelentőségű területen a magas beépítettség mellett általános 3–4 szintes beépítés, a műemléki területen kívül a nagyvárosias lakóterületre jellemző beépítések. Ugyanakkor az előző tervhez hasonlóan továbbra is szükségesnek tartjuk néhány kivétellel a Belváros egységes Vt területfelhasználásának megtartását. | összes belvárosi Vt-s területfelhasználás | Körmendy Imre 1527–1/2005. | |
| Belváros műemléki jelentőségű területén a korábbi, speciális, telkenkénti szabályozást tartja meg a terv az övezetek döntő többségében. Néhány jelentősen átépülő övezetben az övezeti szabályozás a szokásos módon történik, és az OTÉK 25. §-tól való eltérések miatt eltérési engedély beszerzését teszi szükségessé megengedett beépítettségtől: | számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő szabályozások természetesen tovább élnek” | ||||
| 8. | A tervezett parkolóház övezetében már a korábbi tervek is megengedték a 100%-os beépítettséget ami magasabb a Vt területen általánosan megengedett 80%-os értéknél. | 3132 | |||
| 9. | A korábbi bizonytalan jogi helyzet (pl. az épülettel összeépült, de önálló telken álló mélygarázs)tisztázása érdekében az épületet körülvevő telekrészeket az épület ingatlanához javasolja csatolni a terv és a színház regionális szerepét hangsúlyozandó különleges kulturális központ övezetbe soroltuk, melyben viszont a megengedett az OTÉK 25. § szerinti beépíthetőség 40%, ami alacsonyabb a kialakultnál is, ezért kérjük az eltérési engedélyt a tervezett 55%-os beépíthetőségre. | 1408 | Keresztes Sándor területi főépítész 221–3/2005 számú levele | ||
| 10. | A 80-as években indult belvárosi rehabilitációból a Baross utca mentén egyetlen tömb maradt ki az un. Árpád-tömb. Ennek oka az volt, hogy a tömbbelsőben sok épület volt melyeket az önkormányzat nem tudott kivásárolni. Több évtizedes előkészítő munka után egy tervpályázat eredményének felhasználásával felszín alatti parkoló kiépítésével megindulna a tömb rehabilitációja, melynek eredményeképpen a tömbbelsőben is a Vt területhez illő funkciók kapnak helyet. | 1417 | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő szabályozások természetesen tovább élnek” | ||
| 11. | Az előző pontban szereplő kamarai székház melletti kis tömb egésze egy parkolóház kijelölt helye, melynek megvalósításához az OTÉK 25. § szerint megengedett legfeljebb 80%-tól eltérő 100%-os beépíthetőség engedélyezésére van szükség. | 2026 | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő szabályozások természetesen tovább élnek” | ||
| 12. | Városrét (a Belvárostól keletre elhelyezkedő megszűnő iparterület helyére tervezett városrész. | A 2000–120 I. ütemű rendezési tervmódosítás (Rába volt vasúti járműgyára és térsége) területén az OTÉK 25. § táblázatában szereplő előírásoktól eltérően Kbe besorolású területen 2,6, a Vt jelű területfelhasználási egységeken 3,0 (átlagos) megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség került megállapításra. Ennek részeként a telek megengedett beépítettsége 75% az OTÉK-ban megengedett 40% helyett. | 1 | Keresztes Sándor területi főépítész 278–4/2003 számú levele | |
| 13. | A Ln és Vt övezetek egy részében a megengedett telekkihasználtság nagyobb, mint a területfelhasználás egészére megengedett szintterületsűrűség az OTÉK 25. § szerint. A Vt övezetekben a túllépés 2,4 helyett 3,0; az Ln övezetekben a túllépés 3,0 helyett 4,0. | 3, 4, 5, 7, 83, 2037, 2039, 2040, 2043, 2046, | Keresztes Sándor területi főépítész 221–3/2005 számú levele Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő | ||
| 14. | A tervezett különleges bevásárlóközpont területén a megengedett beépítettség 20%-kal magasabb az OTÉK 25. §-ban előírtnál. | 62 | szabályozások természetesen tovább élnek” | ||
| 15. * | Újváros műemléki jelentőségű területe | A „G” megengedett beépítettségre vonatkozó szabályozást Aczél Gábor 80-as években készült terve vezette be. Ennek az a lényege, hogy a megengedett beépítettség a tényleges telekmérettől is függ. Ennek megfelelően a kis telkek beépíthetősége magasabb az OTÉK 25. §-ban előírtnál. Hasonlóképpen az OTÉK 25. § értékeinél magasabbak egyes, különleges övezetbe sorolt műemlékek beépítettségei; (templomépületek, iskolák 50 és 60 %) és a leendő, A Kossuth L. utca 26 számot érintő utcanyitás utáni maradványtelek beépíthetősége (100%). | 1018, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1028, 1145, 1148, 1149, 1345, 1348, 1349, 1372, 1373, 1374, 1375, 1376, 1377, 1378, 1379, 1380, 1381, 1382, 1383, 1384, 1385, 1386, 1387, 1388, 1389, 1390, 3155, | Körmendy Imre 1527-1/2005. számú levele szerint: „A korábbi - jelenleg is hatályos - eltérő szabályozások természetesen tovább élnek | |
| 16. | Sziget | A volt tejgyár átépülése során a gyártelepen keresztül egy közhasználatra megnyitott teresedés és átjáró miatt egy leváló telekrész kívánatos átépítése a vele szomszédos telekkel együtt 100% illtetve közel 100%, mely magasabb a Lk területen megengedett 60%-nál. | 3002 | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő szabályozások természetesen tovább élnek” | |
| 17. | parkolóház Tihanyi Árpád út | Az új aluljáró előtti tömb hosszú ideje a parkolóház céljára van kijelölve; az új terv különleges közlekedési területként sorolja be. A funkciójára való tekintettel a tervezett legnagyobb beépítettség 60% meghaladja az OTÉK 25. § szerinti 40%-ot, és a tervezett telekkihasználtság 2,4 alapján ebben a kis alapterületű területfelhasználási egységben a szintterületsűrűség is meghaladja az előírt 2,0 értéket. | 774 | Keresztes Sándor területi főépítész 221–3/2005 számú levele | |
| 18. | parkolóház Marcalvárosban | A városrész parkolási feszültségének megoldását segíthetik, a lakótelep bejáratánál tervezett parkolóházak, melyeket már a korábbi tervek is tartalmaztak. A tervezett épületek a kijelölt különleges közlekedési övezetek 100%-os beépítésével 6,0-s telekkihasználtsági mutatóval szabályoznak, jelentősen túllépve az OTÉK 25. § szerint megengedett értéket. Ennek alapvetően az az oka, hogy a lakótelep eredeti szabályozása tömbtelkes-úszótelkes. | 3011, 3012 | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő szabályozások természetesen tovább élnek” | |
| 19. | Kismegyeri üdülőfalu | A tervezett, termálvízre alapozott üdülőfalu hátrányos adottsága az autópályától távoli fekvés ellenére az autópálya idáig terjedő zaja, ami ellen fásítással esetleg zajvédő szerkezetekkel is kell védekezni. Ezért is indokolt a ténylegesen falusias, alacsonyabb házakkal építkező kialakítás. Ehhez az OTÉK 25. § legkisebb építménymagasságára vonatkozó (6 méter) előírástól eltérően 3,5 méterben határoztuk meg a megengedett legkisebb építménymagasságot. | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele | ||
| 20. | Ménfőcsanaki egykori KISZ lakótelep | A sorházas, zártsorú beépítésű területen a telekalakítások megtörténtek és a beépítés is túlnyomórészt megtörtént a korábbi, OÉSZ szerinti szabályozás szerint, melyhez tartozó beépíthetőség 50% volt. A tényleges beépítettség is túllépi a 30%-ot így a tervezett beépíthetőség; 35%nagyobb az OTÉK 25. § szerint megengedett 30%-nál. Ezen a területen vannak a – részben a szomszédos kistársasházakhoz tartozó, – önálló telken álló cca. 8 egységes garázssorok, az OTÉK különleges területre vonatkozó 40%-os beépíthetőségét meghaladó, a tényleges helyzetnek megfelelő 100%-os beépíthetőséggel. | lakóövezetek: 1770, 1771, 1768, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1197, 1764, 1939 garázsövezetek: 1199, 1200, 1201, 1202, 1769, 1937 | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele szerint: „A korábbi – jelenleg is hatályos – eltérő szabályozások természetesen tovább élnek” | |
| 21. | falusi temetők | A SZT a gyirmóti, csanaki, bácsai temetőknél nem az OTÉK 38. § (8) bekezdés szerinti 30 m széles fásított védőterületet jelöli ki a temetők bővítésénél, hanem csak 10 méter széleset. | Körmendy Imre 1527–1/2005. számú levele | ||
| 22. * | Győr-Gönyű Országos Közforgalmi Kikötő | A kialakítandó legkisebb zöldfelület mértéke 20%-ról 10%-ra való csökkentése | 02874 | Állami főépítész GYD–02/144–7/2014 számú levele alapján. | |
| 23. * | Győr, Tartsay u. – Türr I. u. 02048 sz. övezet | A teljes 100% os beépítettség, a 6,0 szintterületmutató, illetve a 0%-os zöldfelületi mutató alkalmazásához | 02048 | Állami főépítész ............... számú levele alapján. | |
| 24. * | Belváros | A történeti belváros területén a település-központ vegyes (Vt) övezetekben az OTÉK-ban megengedett max. 80%-os beépítettség, az udvar lefedés esetén 100%-ra növelhető | Rába – Mosoni-Duna – 14. sz. út – Szent István út (1. sz. főút belvárosi szakasza) – Benczúr utca által határolt terület | Állami főépítész GYD–02–075–02/2014 számú levele alapján. | |
| 26. * | Győr-IGM gazdasági terület (6362 és 6363hrsz) | A kialakítandó legkisebb zöldfelület mértéke 20%-ról 8%-ra való csökkentése | 01789 | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Állami Főépítész GYD–02/179–6/2015 iktatószámú záró szakmai véleménye | |
| 26. * | Győr-Gyárváros, Ati-Depo telephely | A gazdasági telephely zöldfelületének 15%-ban történő meghatározása az OTÉK 25. §-ban előírtnál alacsonyabb érték. | 01813 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-01/500-2/2016. számú levele szerint: „A 01813 sz. Gipe övezet zöldfelület megengedett legkisebb aránya: 15%. A módosítással érintett övezet egy elnyújtott téglalap alakú telket fed le, melyen jelenleg is logisztikai telephely működik. A meglévő és a logisztikai kiszolgáláshoz nélkülözhetetlen, burkolt közlekedési felületek mellett a telephelyen a karbantartott zöldfelületek aránya a legnagyobb. A módosítással a meglévő raktárcsarnok bontása és új raktár felépítése válik lehetővé, amely a jelenlegi zöldfelületi állapotokat nem érinti, a jelenleg kialakult és elfogadott zöldfelületi mutató nem változik. | |
| 27. * | Győr-Kravtex telephely | A gazdasági telephely beépítési százalékának 60%-ban történő meghatározása az OTÉK 25. §-ban előírtnál magasabb érték. | 00306 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-01/742-2/2016 számú levele szerint. | |
| 28. * | Győr-Újváros | Az övezetben a kisvárosias lakótererületben az OTÉK 2. melléklete szerint meghatározott 60%-nál nagyobb beépíthetőség is engedélyezhető. | 01018* | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-01/992-4/2016. számú levele szerint. | |
| 29. * | Győr - Nádorváros | Az övezetben a településközpont vegyes övezetekre vonatkozóan az OTÉK 2. melléklete szerint meghatározott 80%-nál nagyobb beépíthetőség is engedélyezhető. A megengedett legnagyobb beépítettség 90%, a zöldfelületi arány pedig 0%. | 02797 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-01/5-4/2017. számú levele szerint. | |
| 30. * | Kravtex telephely | Az övezetben az OTÉK 2. melléklete szerint meghatározott egyéb ipari övezetekre vonatkozó legkisebb zöldfelület 20%-ra csökkenthető. | 00306 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/270-2/2017 számú levele szerint. | |
| 31. * | Győr - Révfalu Rendészeti Igazgatóság | Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK 42. §-a alapján, az OTÉK 4. melléklete által előírt parkoló számtól való eltérés engedélyezhető, az előírt (194 db) parkoló helynél kevesebb (118 db) parkolóhely biztosításával is engedélyezhető lehet az új, tervezett épület. | 01076 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/323-2/2017. számú levele szerint. | |
| 32. * | Győr - Szabadhegy, József A. úti rendelő | Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK előírásaitól eltérően a 686/1 hrsz.-ú József Attila úti (szabadhegyi) rendelőintézetek esetében a telekkihasználtsági mutató növelhető, a beépítési százalék legfeljebb 65% és a zöldfelület legalább 20%. | 03039 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/349-2/2017. számú levele szerint. | |
| 33. * | Győr - SzabadhegyJózsef A. úti rendelő | Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK előírásaitól eltérően a 686/1 hrsz.-ú József Attila úti (szabadhegyi) rendelőintézetek esetében a telekkihasználtsági mutató növelhető, a beépítési százalék legfeljebb 65% és a zöldfelület legalább 15%. | 03039 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/445-2/2017. számú levele szerint. | |
| 34. * | Győr-Nádorváros | Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK előírásaitól eltérően a 4422 és 4424 hrsz.-ú, Bartók és Attila utcai óvodák felújítása és átépítése tekintetében a zöldfelület legalább 30%. | 00348 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/484-2/2017. számú levele szerint. | |
| 35. * | Győr.-.Adyváros (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház parkoló lemez) | Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK 2. mellékletében foglalt előírásaitól eltérően a különleges övezetekben meghatározott minimális 40%-os zöldfelületi arány helyett 20% is megengedhető. | 04801 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/552-2/2017. számú levele szerint. | |
| 36. * | Győr teljes közigazgatási területe | Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK 2. mellékletében foglalt előírásaitól eltérően a Küz különleges övezetekben meghatározott minimális zöldfelületi arány 10% | Az összes Küz jelű övezetre vonatkozóan | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/611-02/2017. számú levele szerint. | |
| 37. * | Győr - Gyárváros (ÁTI Depó Zrt. telephelye) | Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK 2. mellékletében foglalt előírásaitól eltérően a (Gipe) Egyéb Ipari övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelület aránya 5% | 01813 | Végh Csaba Állami Főépítész számú levele szerint. | |
| 38. * | Győr - Belváros, Győri Nemzeti Színház | Az OTÉK 35. § (9) bekezdés b) pontjában, valamint az OTÉK 40. §-ban foglaltaktól eltérően a létesítmény közterület fölé, valamint a közterület szintjére túlnyúló épületrészinek, szerkezetinek kialakíthatósága méretkorlátozás nélkül megengedhető | 01408 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint. | |
| 39. * | Győr - Belváros, Győri Nemzeti Színház | Az OTÉK 7. mellékletében foglaltaktól eltérően a biztosítandó kerékpártárolók száma maximálisan 40 db | 01408 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint. | |
| 40. * | Győr - Belváros, Győri Nemzeti Színház | Az OTÉK 30/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az OTÉK 6. § (1) bekezdés b) pontjában rögzítetett feltételekkel ellentétben az övezetben a maximális megengedhető beépíthetőség 10% | 04849 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint. | |
| 41. * | Győr - Belváros, Győri Nemzeti Színház | Az OTÉK 37. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a színház, valamint a hozzá kapcsolódó parkolási létesítmények pinceszinten, illetve alagsori szinten lévő helyiségeinek, valamint tereinek összekapcsolása érdekében a telek határán álló határfalakon a nyílás-nyitás engedélyezhető | 01408 04849 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/921-2/2018 számú levele szerint. | |
| 42. * | Győr - Sziget, Strand és fürdő-komplexum területe | Az OTÉK 2. mellékletében meghatározottaktól eltérően a különleges közlekedési övezetre vonatkozóan a minimális zöldfelületi arány 0%-ban kerül rögzítésre | 03150 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/926-2/2018 számú levele szerint | |
| 43. * | Győr - Sziget, Strand és fürdő-komplexum területe | Az OTÉK 37. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a strand és fürdőkomplexum, valamint a hozzá kapcsolódó parkolási létesítmények pinceszinten, illetve alagsori szinten lévő helyiségeinek, valamint tereinek összekapcsolása érdekében a telek határán álló határfalakon a nyílás-nyitás engedélyezhető | 01053 03150 04843 04844 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/926-2/2018 számú levele szerint | |
| 44. * | Győr - Sziget, Strand és fürdő-komplexum területe | Az OTÉK 35. § (9) bekezdés b) pontjában, valamint az OTÉK 40. §-ban foglaltaktól eltérően a létesítmény közterület fölé, valamint a közterület szintjére túlnyúló épületrészinek, szerkezetinek kialakíthatósága méretkorlátozás nélkül megengedhető | 01053 03150 04843 04844 | Végh Csaba Állami Főépítész GYD-02/926-2/2018 számú levele szerint | |
| 45. * | Győr – Révfalu, AUDI Iskola területe | Az OTÉK 2. mellékletében meghatározottaktól eltérően a különleges oktatási övezetre vonatkozóan a minimális zöldfelületi arány 35%-ban kerül rögzítésre | 02326 | Németh Edina Állami Főépítész Asszony ............számú levele szerint | |
| 46. * | Győr – Radó sziget 04321* számú zöldterület | Az OTÉK 2. mellékletében meghatározottaktól eltérően a zöldövezet paramétereire vonatkozóan a minimális zöldfelületi arány 60%-ban a beépíthetőség legnagyobb mértéke 4%-ban kerül rögzítésre, továbbá az OTÉK 27. § (4) bekezdésétől eltérően az övezetben elhelyezhető: kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, illetve szociális épület. | 04321* | Németh Edina Állami Főépítész Asszony ............számú levele szerint | |
| 47. * | Győr - 04915*/A számú Különleges ipari, hulladékgazdálko- dási övezet | A beépítési százalék számítása során az ingatlanok, valamint az azokból telekalakítás során kialakuló ingatlanok teljes területét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az ingatlan több övezeti besorolás alá tartozik. Az övezetben a beépítési százalék 30%-áig 14,0 m épületmagasságig helyezhető el technológiai építmény. Az övezet hiányos közművesítettséggel beépíthető. | 04915*/A | Németh Edina Állami Főépítész Asszony GY/-.számú levele szerint |
| Helyrajzi szám | ||
| 6844 | Kereskedelmi és intézményi közfunkció esetén a belső udvar lefedhető, átjáró biztosításával a Dunakaputér és Apáca utca között. | |
| 917, 918 | A rakparton jelölt közterületi zöldterületen belül hajóállomás maximum 2%-os beépíthetőséggel és a vonatkozó előírások betartásával létesíthető. | |
| 7467, 6417, 6418, 6419/2 | Az övezetben a GYÉSZ 105. § (2) bekezdés előírásai figyelmen kívül hagyandóak. Az övezetben elhelyezhető építmények mérettől függetlenül, kijelölt építési hely nélkül tervezhetőek. |
Az adott időállapothoz tartozó Szabályozási Terv megtalálható az alábbi linken: https://gyor.hu/varoshaza/rendezesi-terv/.
