GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE 24/2007. (VII. 10.) R. AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el *
1. § (1) A rendelet hatálya Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki mindazon természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, illetve amely állatot tart, felügyel, illetve állatállományt gondoz, állattartó tevékenységet folytat.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol
állattartás folyik, beleértve az állattartó épület létesítését is, illetve az épület az
megóvására a vadon élő állatoktól.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) alkalmi cirkuszi rendezvényekre,
b) vágóhídon, állatvásárban történő állattartásra,
c) ideiglenes állatkiállításra,
d) állatmenhelyre, állatpanzióra,
e) gyepmesteri telepre,
f) állategészségügyi intézményekre, beleértve a mezőgazdasági szakközépiskolát is,
g) engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre,
h) az állatversenyekre,
i) állatkertre, vadasparkra,
j) méhészetekre,
k) fegyveres testületek, rendvédelmi szervek állattartására,
l) a közvetlen fogyasztásra, vágásra szánt állatokra.
m) a veszélyes és veszélyes állatnak minősülő védett állatfajokra.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) * Állattartó: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 3. § 1. pontjában meghatározott fogalom.
b) * Ebtartó: az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletét meghatározott időre (sétáltatás, szállítás, időleges tartás, gondozás időtartama alatt stb) ellátó személy.
c) Állattartás: a gazdasági haszon céljából (beleértbe a munkavégzés céljából tartott ebet is) vagy kedvtelésből való állattartás (beleértve a sportcélú állattartást is).
d) * Állattartás céljáró szolgáló épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló építmény, ide nem értve az állattartás céljára szolgáló tartó helyet.
e) Állattartás céljára szolgáló tartó hely: épületnek, építménynek nem minősülő ketrec, kaptár, akvárium, terrárium stb.
f) * Gazdasági haszon céljából tartott állatok:
- nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, öszvér,
- haszonállat: sertés, juh, kecske,
- kishaszonállat: baromfi, házinyúl 2 db felett, húsgalamb 5 db felett és egyéb prémes állatok
g) *
h) *
i) Zárt hely: az eb tartására szolgáló olyan lakás, családi ház, egyéb ingatlan, vagy ezekhez tartozó bekerített hely, ahonnan a kutya közterületre, illetve a szomszédos ingatlanra ki-, illetve átjutni sem teste teljes, sem részbeni terjedelmében nem tud.
j) Közvetlen vágásra, fogyasztásra szánt állat: legfeljebb 5 napig, zárt helyen tartott kishaszonállat (legfeljebb 10 db).
k) * Gyepmesteri feladatokat ellátja: a Xantus János Állatkert Közhasznú Nonprofit Kft..
l) * Ingatlantípusok:
- családi ház: legfeljebb 2 lakást magába foglaló önálló lakóépület,
- többlakásos lakóépület: 2-nél több lakást magába foglaló, közös tulajdonú ingatlanon álló lakóépület,
- egyéb ingatlanok: minden nem lakás céljára szolgáló ingatlan
m) *
n) *
o) *
p) *
q) * Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom.
3. § (1) *
(2) Az állatok elhelyezésére és tartására szolgáló új épületek és építmények elhelyezésénél betartandó védőtávolságokat a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül közterületen állatot legeltetni tilos. E célból állatot közterületre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni.
(4) * Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül szilárd burkolatú úton lóval közlekedni, vagy lovat vezetni csak úgy lehet, ha a lovat vezető személy a lovat trágyatartó erszénnyel felszerelte.”
(5) * A (4) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik azon rendezvényekre, amelyeknél a szervező előre bejelenti a polgármesternek, hogy a rendezvényen lovak igénybevételére is sor kerül, és a szervező nyilatkozik arról, hogy az állatok által okozott szennyeződéseket lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a rendezvényt követő 6 órán belül eltakarítja.
4. § *
5. § * (1) Az ebtartó az ebét zárt helyen tartja.
(2) Az eb közterületen pórázon tartandó és vezetendő, továbbá a harapós vagy támadó természetű eb szájkosárral ellátandó a közterületen kívül a többlakásos lakóépület udvarán, valamint közös használatú helyiségeiben.
(3) Ebet közterületen póráz nélkül csak az 1. sz. mellékletben kijelölt kutyafuttató területen lehet elengedni.
(4) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására kijelölt területeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. E területeknek a határait a közterületek kezelője táblával szembetűnő módon megjelöli.
(5) Az ebet futtató gondoskodik arról, hogy az állat az (4) bekezdésben meghatározott kijelölt terület határait ne hagyhassa el.
(6) *
(7) *
(8) *
6. § (1) * Az ebtartó köteles gondoskodni az eb által
a) a közterületen,
b) * többlakásos lakóépület közös használatú területén, udvarán, közös használatú helyiségeiben (lépcsőház, lift stb) okozott szennyezés megszüntetéséről.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak biztosítása érdekében az ebtartó köteles az eb által okozott szennyeződés eltávolítására alkalmas eszközt magánál tartani.
7. § (1) * Tilos az ebet beengedni, bevinni vagy felengedni a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszerraktárba,
b) humán-egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmények területére,
c) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe,
d) élelmiszerszállító járműre,
e) sportpályára - kivéve a rendezvényen szereplő ebeket,
f) diákotthon területére,
g) egészségügyi intézményekbe,
h) temetőkbe.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített tilalmak nem terjednek ki a vakvezető és az őr ebekre.
(3) * Tilos ebet olyan vendéglátó egységbe bevinni, ahol azt az üzemeltető táblával, piktogrammal vagy más egyértelműen azonosítható módon tiltja.
(4) Az ebet kísérője más személlyel együtt - annak beleegyezése nélkül - liftben nem szállíthatja.
(5) Vagyonvédelem érdekében, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális intézmény területén e rendelet rendelkezéseinek megtartása mellett eb tartható.
(6) * Erkélyen, loggián, függőfolyóson, pincében, többlakásos lakóépületek közös helyiségeiben tilos ebet tartani.
8. § *
9. § (1) A közterületen tartózkodó kóbor ebeket a gyepmesteri feladatokat ellátó szervezet fogja be és a Gyepszél utcai Gyepmesteri Telepre szállítja.
(2)–(6) *
(7) *
(8) *
(9) *
(10) Az állati tetemeket a gyepmester ártalmatlanításra köteles elszállítani.
10. § * (1) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, valamint kezelője gondoskodik.
(2) Macskák közterületi etetése tilos.
11. § (1) *
(2) A nem tartott (ún. vad-, parlagi galamb) galamb tömeges (5 fészek feletti) fészkelésének megakadályozása az épület tulajdonosának a feladata.
(3) Az épület, telek, ingatlan tulajdonosa köteles az épületen, illetve ingatlanon, telken, illetve kerítés nélkül utcafronttal rendelkező épület esetén a közterületre, járdára hullott galambürülék eltávolításáról gondoskodni.
(4) A város közterületein a galambok nyílttéri etetése tilos.
12. § (1) *
(2) Jelen § szabályai nem vonatkoznak kedvtelésből tartott állatok közül az eb, illetve a macska tartására.
(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állat közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségében mások nyugalmát ne zavarja meg, ijedelmet, megbotránkoztatást ne váltson ki.
(4) Kedvtelésből tartott állat - amennyiben a fajta jellege ezt lehetővé teszi -
közterületen póráz nélkül nem vezethető.
(5) * Gazdasági haszon céljából tartott állatok közül haszonállatként és nagyhaszonállatként felsorolt állat kedvtelésből tartott állatként akkor tartható, ha e rendelet 15. §-a szerint az elhelyezésére szolgáló épület az ingatlanon elhelyezhető.
13. § *
14. § *
15. § * Az ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló épületet, vagy építményt elhelyezni kizárólag a Győri Építésügyi Szabályzat és Szabályozási Terv előírásai, és az egyéb építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályokban meghatározott feltételek mellett lehet, az e rendelet 3. sz. mellékletében foglalt védőtávolságok betartásával.
16. § *
16. § * (1) A polgármester kérelemre a lovas szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges lovak tartását olyan övezetben is engedélyezheti, amelyben a 14. § szerint nagyhaszonállat nem, vagy nem a lovas szolgáltató tevékenység folytatásához igénybe venni kívánt mennyiségben tartható.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott lótartást akkor engedélyezheti, ha a lovas szolgáltató tevékenységet folytatni szándékozó a lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendeletben meghatározott nagyságú telephellyel rendelkezik.
(3) A lovas szolgáltató tevékenység megszüntetése, vagy a tevékenység folytatásától való jogerős eltiltás esetén a 14. § szerinti övezeti besorolásnak megfelelő mennyiségre csökkentendő a lóállomány.
(4) A polgármester a 14. § övezeti besorolása szerinti lehetséges darabszámot meghaladó lótartást megtiltja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy:
a) az ingatlanon bejelentés nélkül, vagy a lovas szolgáltató tevékenység megszüntetése, vagy attól való eltiltás ellenére, vagy a bejelentettet meghaladó mennyiségben folytatnak lótartás, és
b) felszólításra - a felszólításban megadott határidőn belül - a kereskedelmi hatóságnál a lovas szolgáltató tevékenység folytatása bejelentésének megtörténtét nem igazolja.
17. § (1) Az állattartó épület zárt, hézagmentes, résmentes, szilárd burkolatú és padozatú, megfelelően szellőztethető, megfelelő lejtésű lehet, a telekhatár felőli oldalon nyílászáró nem építhető be.
(2) A trágya tárolására zárt szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt szivárgásmentes trágyalégyűjtőt kell létesíteni. Az állattartó épületet és a tárgyalé tárolót zárt csatornával kell összekötni, a trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető. A szilárd trágyát alomanyaggal keverve kell tárolni.
(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.
(4) A trágyalétárolót, illetve gyűjtőt az állattartó szükség szerint üríteni köteles.
(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó vizek ne keletkezzenek.
18. § *
19. § *
19/A. § *
20. § (1) E rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az állatok tartásáról szóló 70/2003.(XII. 19.) Ök. rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően az újonnan indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) *
(4) *
(5) *
(6) *
21. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Borkai Zsolt Dr. Papp László
polgármester jegyző
| 1 | A Rába jobb parti árterületének a Béke hídtól a Rába folyásiránya szerinti első épület előtti földútig terjedő zöldterület | |
| 2 | Duna jobb parti árterületének a Széchenyi hídtól az Iparcsatornáig terjedő szakasza | |
| 3 | A Rába bal parti zöldterületének a Mihálkovics Tivadar sétány – Petőfi híd – Rába kettős híd által határolt területe | |
| 4 | Az Iparcsatorna közútig terjedő zöldterületének a Nagysándor József utcától az Iparcsatorna végéig terjedő területe | |
| 5 | A Stadion utca páros oldalának házai – Kiskúti út – Xantus János Állatkert – Győri NEMAK–DANA Jégsport Központ – Nagysándor József utca által határolt füves terület | |
| 6 | A Szeszgyár utca – Vágóhíd utca – Tompa utca által határolt zöldterület | |
| 7 | A Pápai út – Illyés Gyula utca – a csapadékvíz elvezető árok és annak képzeletbeli folytatása – Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont – Katód utca – Bodócs István utca – Mécs László utca 32. és a Mécs László utca által határolt zöldterület | |
| 8 | A Szentlélek tér – Nádorvárosi köztemető nyugati oldala – 83-as főút és az ezekkel szemben lévő erdősáv által határolt füves terület | |
| 9 | A Mosoni-Duna árterületének a Patak utcától a Kócsag utcáig terjedő szakasza | |
| 10 | A Rábca folyó bal partjának a Pinnyédi hídtól a torkolatig terjedő, a Kunszigeti út, illetve annak meghosszabbítása által határolt része | |
| 11 | A Rábca jobb oldali közutakkal határolt zöldterülete az Achim András utcától a torkolatig (Bercsényi liget – Aqua Sportközpont, Hajós Alfréd utca – Töltésszer utca/Szarvas utca) | |
| 12 | A Szauter Ferenc utcai gyalogos és kerékpárút – Adyvárosi I. számú tározótóhoz vezető gyalogútnak a várjátszótérig vezető része – a várjátszóteret délről megkerülő gyalog út – az Ifjúság körút 85-től 25-ig terjedő szervizút – a Bán Aladár utcai transzformátorház mellett induló gyalogútnak a „sátras” focipályának a Szauter utcai bejáratáig terjedő meghosszabbítása | |
| 13 | A Szabadhegyi új köztemető és a Templom utcai köztemető közötti zöldterület a Pannon-Víz Zrt. Szabadhegyi Víztornyáig terjedően |
| 1 | Bán Aladár utca páratlan oldala mögötti zöldterületnél lévő kutyafuttató | |
| 2 | Földes Gábor utca 30–32. mögötti kutyafuttató (Győri SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Technikum mellett) | |
| 3 | Kassák Lajos utca melletti dombnál lévő kutyafuttató | |
| 4 | Csonkaér utcai kutyafuttató | |
| 5 | Árpád út 50. és Szent István út 41–45. közötti kutyafuttató | |
| 6 | Móricz Zsigmond rakpart 1–5. mögötti kutyafuttató | |
| 7 | Tompa utcai kutyafuttató | |
| 8 | Stadion utca 2. mögötti kutyafuttató | |
| 9 | Laposi út – Szertár köz végi kutyafuttató | |
| 10 | Ikva utca végi kutyafuttató (Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum mellett) | |
| 11 | Illyés Gyula utca melletti kutyafuttató | |
| 12 | Hármashatár úti kutyafuttató (Hóvirág utcával szemben) | |
| 13 | Malom ligeti kutyafuttató | |
| 14 | Szigethy Attila úti kutyafuttató (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér mellett) | |
| 15 | Nádor utca 25. mögötti kutyafuttató | |
| 16 | Szigethy Attila út 81–87. mögötti kutyafuttató | |
| 17 | Bem téri kutyafuttató | |
| 18 | Zöld utca 5. mögötti kutyafuttató | |
| 19 | Rózsák tere kutyafuttató | |
| 20 | Simor János püspök téri kutyafuttató | |
| 21 | Bercsényi liget – Városház köz közötti kutyafuttató | |
| 22 | Szitásdomb utcai kutyafuttató | |
| 23 | Dankó Pista téri kutyafuttató | |
Az állatok elhelyezésére és tartására szolgáló új épületek és építmények elhelyezésénél betartandó védőtávolságok:
Az állattartó építmény, trágya- és trágyalé tároló védőtávolsága a lakóépülettől:
2 db-ig nagyhaszonállat tartásánál 10 m
5 db-ig nagyhaszonállat tartásánál 15 m
6 - 20 db-ig nagyhaszonállat tartásánál 20 m
20 db feletti nagyhaszonállat tartásánál az állatok számának megfelelő méter védőtávolságot kell tartani, maximum 100 db nagyhaszonállatig.
5 db-ig haszonállat tartásánál 10 m
6 - 20 db-ig haszonállat tartásánál 20 m
20 db felett az állatok számának megfelelő méter védőtávolságot kell tartani, maximum 100 db haszonállatig.
Kishaszonállat tartásánál:
baromfi:
100 db-ig 15 m
101 - 500 db-ig 20 m
501-1000 db-ig 40 m
1001-2000 db-ig 60 m
2001-3000 db-ig 80 m
3000 db felett 100 m
prémes állatok:
20-50 db-ig 30 m
51-100 db-ig 40 m
101-200 db-ig 60 m
201-300 db-ig 80 m
300 db felett 100 m
Az állattartó építmény, trágya- és trágyalé tároló védőtávolsága:
ásott kúttól legalább 15 m-re,
fúrt kúttól legalább 5 m-re,
csatlakozó vízvezetéktől és vízvezetéki kerti csaptól legalább 3 m-re
telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.
A prém róka tartása esetén az állatszámtól függetlenül 100 m-es védőtávolság betartását kell biztosítani.
Mezőgazdasági és egyéb külterületeken az állatok tartására szolgáló épületek és építmények a szomszédos gazdasági épülettől legalább 10 m-re, különálló elhelyezés esetén saját gazdasági épülettől legalább 3 méterre, ásott és fúrt kúttól legalább 15 méterre helyezhető el.
