42/2007. (XII. 21.) önkormányzati rendelet

az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítése

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE 42/2007. (XII. 21.) R. AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §  * (1) bekezdésében, a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1)-(3) bekezdésében, és 58. § (2)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: * 

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) *  E rendelet hatálya kiterjed a Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő valamennyi, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő, és a GYŐR-SZOL Zrt. (a továbbiakban: bérbeadó) működtetésében lévő elővásárlási joggal érintett lakásokra (a továbbiakban: bérlakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség).

(2) A lakások és helyiségek a közgyűlési külön döntése alapján értékesíthetők.

(3) A kijelölés során a közgyűlés lakásokat, helyiségeket és épületeket egyaránt kijelölhet, de épület kijelölése esetén a helyiségekre csak akkor terjed ki a hatálya, ha ezt a döntés külön tartalmazza.

I. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ BÉRLAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI

2. § (1) *  A bérlakásokat és helyiségeket

a) a bérlő és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerint vele egy tekintet alá eső személy (a továbbiakban együtt: bérlő) részére törvényen alapuló vagy

b) külön jogszabályban foglaltak alapján kötött szerződés szerinti jogosult (a továbbiakban: jogosult) részére szerződéses

elővásárlási jog gyakorlása útján lehet elidegeníteni.

(2) *  Hatósági, illetve bírósági eljárás alatt álló bérlakások elidegenítésére csak a hatósági, bírósági eljárás jogerős befejezése, illetve a bérleményre fennálló tartozások rendezése után kerülhet sor. Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlőnek, jogosultnak az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában igazoltan nincs a bérbeadóval szemben lakbér, illetve közüzemi szolgáltatók felé lejárt tartozása

(3) *  A tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott feladata

a) az ingatlan értékesítésre alkalmas állapotba való előkészítése, társasházzá alakítása, SZMSZ tervezet elkészítése,

b) a társasházzá alakításnak az ingatlan-nyilvántartásba történő széljegyeztetése vagy bejegyeztetése,

c) a bérlő és a jogosult tájékoztatása a vételárról és a fizetési feltételekről, az eladási ajánlat elkészítése, megküldése a leendő vevő részére, valamint

d) a szerződéskötés és a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatok elvégzése.

(4) A tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott köteles a bérlakások forgalmi értékének megállapítása érdekében helyszíni vizsgálatot tartani - amelynek során a jogosultat tájékoztatni kell a vételár alapjául szolgáló forgalmi értéknél figyelembe vett körülményekről -, annak tényéről jegyzőkönyvet felvenni, amit a bérlővel és jogosulttal is alá kell íratni.

(5) A tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott a forgalmi érték megállapításához köteles bejegyzett ingatlanforgalmi szakértő közreműködését igénybe venni.

(6) A tulajdonos, vagy az értékesítéssel megbízott a lakóépületet társasházként tartja nyílván, teljesíti a tulajdonváltozással járó valamennyi adatszolgáltatást, gondoskodik a bérlakás birtokba adásáról. Ellátja a társasház közös képviselői teendőit mindaddig, amíg a személyi tulajdoni hányad az 50 %-ot nem haladja meg, és új közös képviselő választására nem kerül sor. A már társasházként nyilvántartott épületek esetében az értékesítés a közös képviseletet nem befolyásolja.

(7) A tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott köteles legkésőbb az eladási ajánlat megküldésekor részletes tájékoztatást adni a vevőnek az épület műszaki állapotáról, illetve az értékesítés lényeges körülményeiről.

(8) Ha az eladó lakáshoz telek is tartozik, annak nagysága - a (10) bekezdésben szabályozott kivétellel - nem haladhatja meg az OTÉK-ban meghatározott, továbbá a városrendezési terv szerint érvényes övezeti besorolásnak megfelelő minimális telekhányadot. A teleknagyság meghatározása során Győr Megyei Jogú Város Főépítészének nyilatkozata szükséges.

(9) Ha az értékesítendő ingatlan megosztása lehetséges, az önkormányzati tulajdonban visszamaradó beépítetlen telekrészt le kell választani, és önálló ingatlanként kell kezelni.

(10) A Főépítészi nyilatkozattól függően az önkormányzat jogosult akként határozni, hogy a szükséges teleknagyságot meghaladó terület adásvétel tárgyát képezhesse a vásárolni szándékozó jogosult javára. Ez esetben a minimális telekhányadot meghaladó a telekrész vételára a teljes forgalmi érték.

(11) Az ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napig tart. Ha a bérlő, illetve a jogosult az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, a lakás harmadik személy részére nem értékesíthető.

(12) Az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban felmerült tényleges költségeket - a szerződéskötés költségének kivételével - a tulajdonos viseli, azonban amennyiben a bérlő, illetve a jogosult a forgalmi értéket, illetve ennek alapján a vételárat vitatja, az e körben felmerülő költségek a vitató felet terhelik.

3. § *  (1) A bérlőnek törvényen alapuló elővásárlási jog gyakorlása esetén a szabályszerű felajánlás kézhezvételét követően, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jog gyakorlása során az elővásárlási jog alapításáig lehetősége nyílik közokiratban megjelölni azon egyenes ági hozzátartozóját, akinek javára le kíván mondani az elővásárlási jog gyakorlásáról. Ebben az esetben a lakást a közokiratban megjelölt egyenes ági hozzátartozó javára kell elidegeníteni.

(2) Törvényen alapuló elővásárlási jog gyakorlása esetén ha a bérlő a szabályszerű felajánlás kézhezvételét követően, de a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését megelőzően elhalálozott, az elővásárlási jog jogosultja a bérleti jogviszony folytatója, ennek hiányában a bérlő által közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban megjelölt, öröklési jog szerinti egyenes ági hozzátartozó. Ha a bérlő nyilatkozata alapján az elővásárlási jog jogosultja gyermeke, vagy unokája, és nyilatkozatában nem kifogásolja ennek házastársa javára történő közös elidegenítést, a házastárs is vevőtárs lesz.

(3) (3) Az (2) bekezdésben meghatározottak csak akkor gyakorolhatják elővásárlási jogukat, ha a bérlő halálát követően

a) a bérleti jog folytatója az elismerést követő 15 napon belül bérleti szerződést köt a bérbeadóval, és

b) az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában igazoltan nincs a bérbeadóval szemben lakbér, illetve közüzemi szolgáltatók felé fennálló lejárt tartozása.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat az elidegenítési folyamat alatt a bérlő részéről bármikor benyújtható, és a tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott mindaddig köteles alkalmazni az abban foglaltakat, amíg a bérlő ezzel ellentétes közjegyzői okiratot nem nyújt be. A közjegyzői okirat költségei, az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a bérlőt, illetve a jogosultat terhelik.

II. fejezet

A TÖRVÉNYEN ALAPULÓ ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT BÉRLAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE

4. § (1) A tulajdonos, vagy az értékesítéssel megbízott az elővásárlási joggal érintett bérlemény elidegenítésre kijelöléséről, a bérlőt 60 napon belül írásban értesíti.

(2) A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban köteles nyilatkozni, kíván-e élni vásárlási szándékával.

(3) A közgyűlés elidegenítésre történő kijelölése alapján az értékesítésre akkor kerülhet sor, ha a kijelölt ingatlanban lévő bérlemények több mint 50 %-át az elővásárlásra jogosultak meg kívánják vásárolni.

(4) *  Elidegenítésre nem jelölhető ki:

a) a nyugdíjasházakban elhelyezkedő lakás,

b) az előtakarékosság vállalásával bérbe adható lakás,

c) a műteremlakás,

d) harmadik személy részére az a lakás, amelyek bérlője törvényen alapuló elővásárlási jogát nem gyakorolta,

e) az ingatlanfejlesztés céljára kijelölt, továbbá városrendezési célok megvalósítását szolgáló területeken elhelyezkedő lakás,

f) a bontásra kijelölt épületekben elhelyezkedő lakás és

g) a tizenöt évnél nem régebben teljes rekonstrukción átesett vagy épült lakás.

(4a) *  A (4) bekezdés e) és f) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő épületek és bérlakások jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A többszörös bérlőkijelölési joggal érintett lakások, csak e jog gyakorlójának előzetes írásbeli hozzájárulásával jelölhetők ki.

(6) A házfelügyelői szolgálati lakások a bérbeadó javaslatára abban az esetben értékesíthetők, ha a kijelöléskor a lakást használó házfelügyelő igazoltan legalább 10 éve ebben a munkakörben dolgozik.

5. § A bérlakások vételára a forgalmi érték megállapítása során figyelembe vett, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, a beszámítással el nem ismert, és igazolt értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték - figyelemmel a Lt. 52. § (1) bekezdésben foglaltakra - 50 %-a. Kisajátítási eljárás során bérlakáshoz juttatott bérlő lakásának vételárat 10 %-kal csökkenteni kell.

A VÉTELÁR KIEGYENLÍTÉSE

6. § (1) A vételár egyösszegben vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki.

(2) A vételár egyösszegű megfizetése esetén a bérlő az adásvételi szerződéskötést követő 15 napon belül köteles a teljes vételárat megfizetni.

(3) A vételár-hátralék kiegyenlítése alól felmentés még méltányossági alapon sem adható.

(4) A szerződés rendelkezése szerint a vételár-hátralék erejéig a lakásingatlanra - az ingatlan-nyilvántartásba - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára.

7. § (1) Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át kell egy összegben kifizetni. A további - fennmaradó - vételár-hátralékot a vevő 15 év alatt fizetheti meg, havi egyenlő - tőketörlesztő - részletekben.

(2) Azon bérlő esetén, aki a szerződés megkötését megelőző 1 éven keresztül lakásfenntartási támogatásban részesül, és önmaga számára vásárolja meg a bérlakást, a bérlő kérelmére - amennyiben a lakáshasználat mértéke az önkormányzati rendelet szerinti igényjogosultságot nem haladja meg - az 5. §-ban meghatározott vételárat 10 %-kal kell csökkenteni.

(3) Amennyiben a bérlő az értékesítésre kijelölő tulajdonosi döntéshozatalt megelőző egy évben rendszeres szociális ellátásra szerezett jogosultságot, az (1) bekezdéstől eltérően, az alábbi kedvezmények alkalmazhatóak:

a) a szerződéskötéskor fizetendő egyösszegű befizetési kötelezettség mértéke a vételár 10 %-a,

b) a részletfizetés időtartama 20 év

(4) *  Részletvétel esetén a szerződés megkötésétől kezdődően a vételár-hátralékot minden év január 1. napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamat terheli.

8. § (1) A vételár készpénzben, egy összegben történő kifizetése esetén a bérlőt a vételár 10 %-a illeti meg engedményként, de csak akkor, ha a vételárajánlatot 30 napon belül elfogadja és a vételárat a szerződés megkötésére vonatkozó értesítés átvételét követő 15 napon belül befizeti. A vételárra vonatkozó jogos reklamáció esetén a 30 nap meghosszabbodik az elbírálás ügyintézési időtartamával.

(2) Mindazon tulajdonosok, akik részletfizetés esetén legalább a havi törlesztő-részlet ötszörös mértékénél nagyobb összegű részletet fizetnek be, vagy a vételár-hátralékot a részletfizetés időtartamának lejárta előtt egy összegben kiegyenlítik, a havi törlesztő-részlet ötszörös mértékénél nagyobb részlet összegére, illetve a vételár-hátralékból 20 % engedményt kapnak. Amennyiben a tulajdonosok a kezdeményezést megelőző egy évben rendszeres szociális ellátásra szereztek jogosultságot, a havi törlesztő-részlet ötszörös mértékénél nagyobb részlet összegére, illetve teljes vételár-hátralék megfizetése esetén a vételár-hátralékból 25 % engedményt kapnak.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kedvezmények az adásvételi szerződés megkötését követő második év elteltével alkalmazhatóak, ezen időpont előtt a vételárhátralékra kedvezmény nem biztosítható.

(4) Azon lakások elidegenítéséhez, amelyekre jelzálogjog és elidegenítési, terhelési tilalom került bejegyzésre a vételárhátralék miatt, a jelzálogjog jogosultja az elidegenítéshez nem járul hozzá, kivéve az alábbiakban:

a) házastársak egymás közötti vagyonátruházása esetén,

b) házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén,

c) egyeneságbeli hozzátartozó részére történő vagyonátruházás esetén, ha az új tulajdonos az adásvételkor fennálló vételár hátralék 10 %-át rendkívüli előtörlesztésként megfizeti a hozzájárulás megadásakor és vállalja továbbra is, hogy az eredeti tulajdonos részére megállapított havi törlesztőrészletet megfizeti,

d) mozgáskorlátozottak lakáscseréje esetén, a vételárhátralékból legalább 10 % rendkívüli előtörlesztést kell megfizeti, más egyéb feltételek azonosak a c) pontban meghatározottakkal,

(5) A (4) bekezdés c-d.) pontokban előírt rendkívüli előtörlesztés után a 8. § (2) bekezdésben biztosított engedmény nem illeti meg az új tulajdonost.

III. fejezet

A SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT BÉRLAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE

9. § (1) A külön jogszabályban foglaltak szerint alapított szerződéses elővásárlási jog gyakorlására a jogot alapító szerződést követő kettő, indokolt esetben három éven belül van lehetőség.

(2) *  A tulajdonos, vagy az értékesítéssel megbízott az e rendelet 2. §-ában foglalt társasház-alapítás és értékbecslés teljesítését követően a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszti döntéshozatalra az előkészített lakásokra vonatkozó - vételárat is tartalmazó - elidegenítési javaslatát

(2b) *  A tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott a tulajdonosi jogok gyakorlójának elidegenítést jóváhagyó döntését követő 15 napon belül az értékesítésre vonatkozó, az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlatát megküldi a Magyar Állam képviseletében eljáró, az elővásárlási jog gyakorolására meghatározott szerv részére a Magyar Államot törvény alapján a jogosultat megelőző sorrendben megillető elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat beszerzése céljából.

(3) *  A tulajdonos vagy az értékesítéssel megbízott az elővásárlási jog gyakorolására meghatározott szerv nyilatkozatának megérkezését követő 30 napon belül - amennyiben a Magyar Állam az elővásárlási jogával nem él - az e rendeletben foglaltaknak megfelelő ajánlatot tesz a jogosult részére.

(4) *  A jogosult az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban köteles nyilatkozni, kíván-e élni elővásárlási jogával.

10. § A bérlakások vételára a forgalmi érték megállapítása során figyelembe vett, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, a beszámítással el nem ismert, és igazolt értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték

70 %-a, ha a jogosult az elővásárlási jog alapítását megelőzően határozatlan idejű, és

100 %-a, ha a jogosult az elővásárlási jog alapítását megelőzően határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezett.

A VÉTELÁR KIEGYENLÍTÉSE

11. § (1) *  A teljes vételár egy összegben egyenlítendő ki.

(2) *  Ha a jogosult a teljes vételár megfizetéséhez banki hitelt kíván igénybe venni az adásvételi szerződés aláírására javasolt időpontot megelőző 10. napig köteles bejelenteni, hogy melyik pénzintézet hitellehetőségét kívánja igénybe venni. Ebben az esetben a tulajdonos, vagy az értékesítéssel megbízott ennek megfelelően (a választott pénzintézet által elvárt módon) állítja össze az adásvételi szerződést. Ha a jogosult elmulasztja határidőre bejelenteni a választott pénzintézet megnevezését, köteles az ebből adódó többletköltségek viselésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a jogosult köteles a hitelintézetnél a hitelbírálat ügyében eljárni, és a teljes vételárat a hitelintézet által közölt hitelfolyósítás időpontjában, de legkésőbb 90 napon belül megfizetni.

(4) * 

(5) * 

12. § * 

13. § * 

III. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ HELYISÉGEK ÉS GARÁZSOK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

14. § (1) A bérlő - bérlőtárs - (továbbiakban: jogosult) elővásárlási jogával élhet a Közgyűlés külön döntése alapján értékesítésre kijelölt helyiségeknél, és garázsoknál.

(2) A helyiség és garázs vételára a helyi beköltözhető forgalmi érték, amely az általános forgalmi adót (ÁFA) is tartalmazza.

(3) a) A helyiség a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlőnek a vételár egyösszegben történő

megfizetése ellenében idegeníthető el.

b) A garázs a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező magánszemély bérlő részére egyösszegben, vagy a szerződéskötéstől számított 36 havi kamatmentes részletfizetéssel idegeníthető el. A vételár egyösszegben, készpénzben történő kifizetése esetén 20 % vételárkedvezmény illeti meg a jogosultat a nettó vételár alapján (ÁFA nélküli vételár) figyelembevételével, de csak akkor, ha a vételár ajánlatot 30 napon belül elfogadja, és a vételárat a szerződés megkötésére vonatkozó értesítés átvételét követő 15 napon belül befizeti. Jogi személy bérlőt részletfizetési, vagy vételár kedvezmény nem illeti meg.

(4) A vételárban foglalt ÁFÁ-t a szerződéskötéskor egyösszegben, készpénzben kell a vevőnek kifizetnie.

(5) A szerződés szerint a vételár-hátralék erejéig a garázsra, illetve helyiségre - az ingatlan-nyilvántartásba - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára.

(6) Hatósági, illetve bírósági eljárás alatt álló bérlemények elidegenítésére csak a hatósági, bírósági eljárás jogerős befejezése, illetve a bérleményre fennálló tartozások rendezése után kerülhet sor.

(7) Az ajánlati kötöttség az ajánlat megküldésétől számított 60 napig tart. Ha a jogosult az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, a helyiség a 16. § figyelembevételével harmadik személy részére értékesíthető.

(8) A nem lakás célú helyiségek eladásával járó költségek a vevőt terhelik.

(9) Amennyiben a bérlő az ajánlati kötöttség ideje alatt a gazdasági társaságokról szóló külön törvény alapján társaságot, illetőleg a szövetkezetekre vonatkozó külön törvény alapján szövetkezetet alapít, vagy a társaság átalakul, a társaság és a szövetkezet is jogosult az ajánlat elfogadására és a szerződés megkötésére.

15. § A garázsok és helyiségek elidegenítése során, e rendelet 2. § (2)-(12) bekezdései figyelembe vételével kell eljárni..

IV. fejezet

ÜRESEN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

16. § (1) Ha a bérlakás, ill. a helyiség üresen áll, vagy a bérlőjének, használójának sem törvényen, sem szerződésen alapuló elővásárlási joga nincs az önkormányzat az ingatlant nyilvánosan meghirdetett pályázat útján értékesítésre kijelölheti.

(2) Egyéni kérelemre üres lakás esetén a döntésre jogosult a nyilvános pályázattól eltekinthet abban az esetben, ha

a) az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja, vagy az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (közös tulajdon megszüntetése, használat joga, csere, a felülépítmény és az telek tulajdona eltérő stb.) vagy

b) a lakás elidegenítésére és hasznosítására lefolytatott árverési eljárás legalább két alkalommal sikertelen volt, és az ajánlattevő vállalja a második sikertelen pályázatban foglalt feltételeket.

(3) *  Az elidegenítésről bérlakások esetében a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság állásfoglalása alapján a kijelölés időpontjában hatályos Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben megjelölt jogosult e rendelet szabályainak alkalmazásával dönt.

(4) *  Helyiségek elidegenítése tekintetében a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság állásfoglalása alapján a kijelölés időpontjában hatályos Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben megjelölt jogosult e rendelet szabályainak alkalmazásával dönt.

(5) *  Az üresen álló bérlakások és helyiségek elidegenítésének egyéb kérdéseiben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szabályai az irányadók.

V. fejezet

AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA

17. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételeket az egyéb lakáscélú bevételekkel együtt külön számlán kell vezetni, és a költségvetésben alapszerűen kell kezelni illetve külön mellékletben szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bevételeit az önkormányzat csak oly módon használhatja fel, hogy abból a lakásgazdálkodás előnye származzék, ezért különösen

a) a meglévő lakás és helyiségállomány felújítására, átalakítására, korszerűsítésére,

b) a meglévő és fiatalok életkezdését segítő, nyugdíjasházi, valamint szociális célokat szolgáló lakásállomány indokolt bővítésére,

c) önkormányzati tulajdonú, lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, és ifjúsági építési telkek kialakítására,

d) a külön rendeletben foglalt lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására,

e) csereingatlan biztosítására irányuló önkormányzati kötelezettség teljesítésére,

f) az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban felmerült tényleges költségeinek finanszírozására használja fel.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt bevételek részletes felhasználását - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Közgyűlés az éves költségvetési rendeletben állapítja meg.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) E rendelet 2008. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 15/1994. (V. 3.) Ök. rendelet, valamint az azt módosító 27/1994. (V. 20.) Ök. sz., 38/1994. (IX. 15.) Ök. sz., 60/1994. (XII. 7.) Ök. sz., 8/1995. (III. 1.) Ök. sz., 23/1995. (IV. 20.) Ök. sz., 45/1995. (IX. 15.) Ök. sz., 65/1995. (XII. 1.) Ök. sz., 35/1996. (VII. 15.) Ök. sz., 30/1997. (VII. 15.) Ök. sz., 41/2001. (X. 1.) Ök. sz. rendeletek.

Átmeneti rendelkezések

19. § A vételi jog alapján elidegenített, illetve e rendelet hatálybalépését megelőzően értékesítésre kijelölt lakások és helyiségek esetében e rendelet szabályai abban az esetben alkalmazhatók, amennyiben a jogosult számára kedvezőbbek. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor hatályos rendelkezések alapján kell kérelmeket és beadványokat elbírálni.

Értelmező rendelkezések

20. § (1) E rendelet értelmezése szempontjából a Lt. 91/A. §-a az irányadó.

(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, - kivéve a földalatti parkolóhelyek - szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

(3) *  Az egyenlő tőketörlesztő részlet megállapítása:

A vételárhátraléknak a törlesztő évek számával való elosztását követően kiszámított egy évre jutó azonos tőkerészét évenként növelni kell, ezen összeg tárgyév végéig a 7. § (4) bekezdés szerint felszámítható minden év január 1. napján érvényes kamatos kamat terhével. Az egy hónapra jutó befizetést az évi tőkemegtérítés + kamatteher összegéből kell kiszámítani.

(4) *  A Rendelet III. fejezete szempontjából egyenes ági hozzátartozó: a bérlőnek, illetve a lakáshasználati jog jogosultjának vérszerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülője, a vérszerinti, az örökbefogadott a mostoha- és nevelt gyermeke, valamint a vérszerinti, az örökbefogadott a mostoha- és nevelt gyermekének gyermeke.

(5) *  A Rendelet szempontjából értéknövelő beruházás: a bérlő nevére szólóan kiállított számlával igazolt, és bérbeszámítással el nem számolt, a Lt. 10. §-ában, illetve az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és építés támogatásáról szóló rendeletben szabályozott bérbeadó kötelezettségébe tartozó beruházások.

Jogharmonizációs záradék * 

21. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Borkai Zsolt Dr. Papp László

polgármester jegyző

1. melléklet * 

Kapcsolódó előterjesztés 42/2007. (XII. 20.) Ök előterjesztés
Kapcsolódó jegyzőkönyv 21/2007. (XII. 20.) Kgy jegyzőkönyv