Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya győri 0270/25 és 0270/26 hrsz-ú ingatlan, valamint az esetlegesen abból vagy azokból kialakuló ingatlanok területére (a továbbiakban: terület) terjed ki azzal, hogy a szabályozási előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.
2. § A terület felhasználása, építési telek alakítása, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmény kivételével - műtárgy és más építmény tervezése, építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése és lebontása, valamint mindezekre vonatkozó hatósági engedély kiadása során a hatósági előírások és az e rendeletben előírtak alkalmazandók.
3. § (1) Kötelező szabályozási elem
a) a beépített, valamint beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
b) a szabályozási vonal,
c) a területfelhasználási egységek közötti határvonal,
d) az építési övezetek határvonala,
e) az építési hely határvonala,
f) az építési vonal és
g) a megszüntető jel.
(2) A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telken vagy területen meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatár megjelölésére szolgál.
(3) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(4) Az irányadó szabályozási elem az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
4. § (1) A területen a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó előírás csak abban az esetben alkalmazandó, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
(2) Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység és telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
5. § A Mosoni-Duna és a Rábca folyó védőterülete a védőtöltések mentett oldali lábától mért 110 m széles területsáv.
6. § Közlekedési létesítmény védőterülete
a) az M1 autópálya esetén a tengelytől számított 100 - 100 m,
b) az 1. sz. főút, a 85. sz. főút és a 85101. sz. mellékút esetén a tengelytől számított 50 - 50 m és
c) az 1. sz. vasúti fővonal esetén a szélső vágánytól számított 100 - 100 m
széles területsáv.
7. § Közmű védőterülete
a) nagynyomású gázvezeték esetén a csőtengelytől mért 46 - 46 m,
b) nagyközépnyomású gázvezeték esetén a csőtengelytől mért 9 - 9 m,
c) középnyomású gázvezeték esetén a csőtengelytől mért 5 - 5 m,
d) 400 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 28 - 28 m,
e) 220 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 18 - 18 m,
f) 120 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 13 - 13 m és
g) 20 kV-os elektromos vezeték esetén a szélső vezetékszáltól mért 5 - 5 m
széles területsáv.
8. § (1) Szomszédos település védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös vagy fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az eljáró hatóság jóváhagyó véleményével és az általa meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Vasútvonal szélső vágányától mért 114 m-es területsávban a beépítésre szánt területen zaj ellen védendő épület nem építhető.
9. § (1) A terület levegőtisztaság-védelmi besorolása védett I. kategória.
(2) A terület vízvédelmi besorolása I.2 kiemelten védett vízvédelmi terület.
(3) A terület felszíni szennyeződésérzékenységi besorolása felszíni szennyeződésre erősen érzékeny terület.
(4) A beépített és beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(5) A területen hulladéklerakó hely - hulladékudvar kivételével - nem alakítható ki.
10. § A gazdasági és különleges területfelhasználású területen az övezeti előírásban kötelezően előírt zöldfelület kialakítása az épület használatbavételének feltétele. Ezen terület zöldfelületének legalább 40%-án olyan magasra növő fa telepítendő, amely kifejlett egyedének lombkorona szintje a megengedett legnagyobb építménymagassággal megépülő épületet meghaladja.
11. § * A terület felosztása a sajátos használat szerint egyéb ipari terület (Gip).
12. § *
13. § (1) A KüKertészet övezetben a településüzemeltetési feladatok ellátására szolgáló építmény helyezhető el.
(2) Az övezet beépítése esetén
a) a megengedett legnagyobb beépítettség 40%,
b) a kialakítandó legkisebb zöldfelület 40%,
c) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m) valamint
d) az épület a telekhatártól mért 15,0 m-es területsáv elhagyásával helyezhető el.
(3) Az övezetben kötelező a szennyvízcsatorna-rákötés.
14. § (1) Közlekedési terület a szabályozási tervlapon az e célra megjelölt terület.
(2) A beépített és beépítésre szánt területen közlekedési területnek minősül
a) a KF jellel ellátott út települési főútként,
b) a KGY jellel ellátott út gyűjtőútként,
c) a K jellel ellátott út lakóutcaként,
d) a KGYA jellel ellátott út gyalogos-kerékpáros útként, valamint
e) a KKP jellel ellátott út önálló kerékpárútként.
(3) A beépítésre nem szánt területen közlekedési területnek minősül
a) a KV jellel ellátott terület vasúti területként,
b) a KA jellel ellátott út autópályaként,
c) a KF jellel ellátott út főútként,
d) a KM jellel ellátott út mellékútként, valamint
e) a KT jellel ellátott út településközi útként.
(4) A beépített és beépítésre szánt területeken az utca szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.
15. § (1) Közműterület a Kö jelű terület.
(2) A közműves ivóvíz hálózat a tűzvédelmi szempontokra is figyelemmel alakítandó ki.
(3) Közterületen és közlekedési területen közművezeték úgy helyezendő el, hogy a területen a védőtávolság betartásával legalább
a) föld alatti közművezetékek vonatkozásában ivóvízvezeték, szennyvízvezeték, gázvezeték és távbeszélő földkábel, valamint
b) föld feletti közművezetékek vonatkozásában villamos energia vezeték, telefonvezeték, kábel TV vezeték és nyílt csapadékvíz-elvezető árok
elhelyezhető legyen.
16. § (1) MÁ jellel jelölt általános termelési övezetben épület nem építhető, csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 32. §-ában felsorolt létesítmény helyezhető el.
(2) MG jellel jelölt gazdálkodási övezetben az 1 ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú, legalább 80,0 m oldalhosszúságú földrészleten, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épület, továbbá - ha az ott folyó tevékenység indokolja - lakóház építhető.
(3) A gazdasági épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m) a lakóház építménymagassága legfeljebb 4,5 m. A tetőtér beépíthető.
(4) Az épületet a földrészlet határától legalább 10 m-re lehet építeni.
(5) Az építmény elhelyezése esetén
a) biztosítandó a működéshez szükséges energiaellátottság,
b) nem lehet a környező mezőgazdasági területre káros hatással a létesítmény és a benne folytatott tevékenység,
c) nem helyezhető el a területen nagy vízfelhasználású létesítmény, valamint
d) a használatbavételi engedély feltételeként biztosítandó
da) az ivóvíz ellátás,
db) a zárt szennyvíztároló és
dc) a közüzemi hulladékelszállítás.
17. § Ez a rendelet 2014. augusztus 1. napján lép hatályba.
Borkai Zsolt
polgármester
Dr. Lipovits Szilárd
jegyző
A mellékletek megtekinthetők a Jogi és Önkormányzati Osztályon *
