Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és intézményei (a továbbiakban: Intézmény) behajthatatlan követelésével kapcsolatos eljárásra, valamint az általuk nyilvántartott követelés elengedésének eseteire és módjára, kivéve az adóbehajtás alatt álló követelést.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában követelésnek minősül a behajthatatlanná nem minősített, valamint a behajthatatlanná minősített követelés.
(2) Behajthatatlan az a követelés
a) * amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,
b) amelyet az Önkormányzat követeléselengedésre jogosult szerve a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás vagy nyilatkozat szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,
g) amely olyan - a központi költségvetésről szóló mindenkori törvényben meghatározott mértékű - kis összegű követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítás nincsen arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, valamint
h) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.
3. § (1) A követelés felülvizsgálatát az Önkormányzat és az Intézmény évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzi.
(2) Az Önkormányzat és az Intézmény évente, a zárszámadás előtt minősíti a követelését és szükség esetén javaslatot tesz annak leértékelésére, valamint értékvesztés elszámolására.
(3) A követelés minősítése alapján annak leértékelésére, valamint az értékvesztés elszámolására értékhatárra tekintet nélkül az Önkormányzat esetén a polgármester, Intézmény esetén az Intézmény vezetője jogosult.
(4) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a követelés minősítésén túl a követelés behajthatatlanná nyilvánításáról értékhatárra tekintet nélkül az Önkormányzat esetén a polgármester, Intézmény esetén az Intézmény vezetője dönt.
(5) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követeléselengedésnek.
4. § * (1) Az Önkormányzat és az Intézmény részben vagy egészben lemondhat a követeléséről
a) csődeljárási, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás során egyezségi megállapodás keretében,
b) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
d) bírósági egyezség keretében,
e) ha az csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
f) * ha a kötelezett nem lelhető fel - a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel - és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik,
g) * ha a lemondás az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban külön jogszabály által meghatározott közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
h) * szervezetben fennálló önkormányzati tagság megszűnése esetén a szervezet létesítő okirata alapján járó vagyon tekintetében, ha az Önkormányzatnak járó vagyon a szervezet további működését veszélyezteti,
i) * ha a jogerős hatósági határozatban előírt kötelezettségének nem teljesítése miatt a kötelezett terhére bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a kötelezett a bírság alapjául szolgáló, elmulasztott kötelezettségének igazoltan eleget tesz,
j) * ha a mindenkor hatályos közszolgálati szabályzat alapján keletkező visszafizetési kötelezettség összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója elengedi vagy mérsékli,
k) * ha más önkormányzati rendelet alapján a kötelezettség megtérítése alól a kötelezettet az arra jogosult mentesíti,
l) * ha a követelés érvényesítésére jogszabály alapján kötelezett személy hiányában nincs lehetőség, vagy
m) * ha a követelés érvényesítésére jogszabály vagy szerződés alapján kötelezett személy hiányában nincs lehetőség,
n) * amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, vagy
o) * az önkormányzati tulajdonú lakás értékesítéséből származó tőkekövetelés összege után felszámított kamat, költség, díj vonatkozásában, ha a kötelezett külön megállapodás keretében vállalja a fennálló követelés tőkerészének megfizetését és a tartozás együttes összegének a tőkekövetelés összegét jelentősen meghaladó mértéke a kötelezett létfenntartását veszélyeztetné, feltéve hogy a kötelezett nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott vagyonnal, ide nem értve a pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál vagyonnak nem minősülő vagyontárgyat.
(2) Az Önkormányzat részben vagy egészben lemond a követeléséről
a) az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon ingyenesen történő hasznosítása, vagyonkezelésbe adása vagy önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén, valamint
b) az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon kedvezményes ellenérték fejében történő hasznosítása, vagyonkezelésbe adása vagy önkormányzati vagyon tulajdonjogának kedvezményes ellenérték fejében történő átruházása esetén.
5. § (1) * A 4. § (1) bekezdés a)-g) és k)-o) pontja szerinti követelés elengedéséről Önkormányzat és Intézmény esetén *
a) bruttó 1.000.000,- Ft értékhatárig a polgármester,
b) bruttó 1.000.001,- Ft és bruttó 10.000.000,- Ft értékhatár között a Pénzügyi Bizottság és
c) bruttó 10.000.001,- Ft értékhatártól Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
dönt.
(2) * A 4. § j) pontja szerinti követelés elengedéséről értékhatárra tekintet nélkül a jegyző dönt.
(3) * A 4. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntés egyben a követelés elengedéséről szóló döntésnek minősül.
6. § A követelés elengedésére jogosult eljárása során mérlegeli különösen az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal és az Intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát.
6/A. § (1) E rendelet szempontjából a követelés behajtásával, minősítésével és elengedésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása során az Önkormányzat, a vagyonkezelő és az Intézmény minősül adatkezelőnek (a továbbiakban együtt: Adatkezelő).
(2) Az Adatkezelő adatkezelésének rendjére az Önkormányzat iratkezelési szabályzatában, valamint az Intézmény belső szabályzatában foglalt rendelkezés az irányadó. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt vagy - amennyiben az későbbi - legalább a számviteli törvény által meghatározott időtartamot.
(3) A személyes adat megismerésére a követelés elengedésével kapcsolatban a Közgyűlés, valamint szervei jogosultak.
(4) A személyes adat megismerésére a követelés behajtása, minősítése érdekében az Intézmény és az önkormányzati vagyon kezelője jogosult.
6/B. § (1) Adatkezelő a követelés behajtása és követelés minősítése céljából
a) a követelés természetes személy kötelezettjének nevét, címét, adóazonosító jelét, adószámát, nyilvántartásba vételi számát, pénzintézeti számlaszámát, valamint tartozásának összegét és tartozásának lejárati határidejét,
b) a természetes személynek nem minősülő kötelezett tekintetében a képviseletére jogosult személy nevét, tisztségét, továbbá a kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, valamint
c) a kötelezett jövedelmi és vagyoni helyzetével kapcsolatos adatot
kezeli.
(2) Adatkezelő a követelés elengedése céljából - az (1) bekezdés a)c) pontjában foglaltakon túlmenően - a kötelezett közszolgálati jogviszonyára vagy munkaviszonyára, valamint mozgáskorlátozottságára vonatkozó adatot kezeli.
7. § Ez a rendelet 2014. november 1. napján lép hatályba.
8. § A rendelet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.
Borkai Zsolt
polgármester
Dr. Lipovits Szilárd
jegyző
