35/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének összeállítása és végrehajtása során alkalmazandó általános gazdálkodási szabályokról

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Hatály

1. § E rendelet

a) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) intézménye - ide nem értve a b) pontot - (a továbbiakban: intézmény),

b) Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (a továbbiakban a) és b) pont együtt: költségvetési szerv) és

c) az Önkormányzat

gazdálkodása során alkalmazandó.

2. A gazdálkodás általános alapelvei

2. § A mindenkori költségvetés végrehajtása, beleértve a költségvetés elfogadásáig történő átmeneti finanszírozást is

a) a költségvetési szerv alapító okiratában előírt, a költségvetési szerv és az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában részletezett feladatkörben, az ezzel összefüggésben vállalt kötelezettségre figyelemmel,

b) az eredményesség, a hatékonyság, az olcsóbb és átlátható közszolgáltatás jegyében, a szigorú létszám- és bértakarékosság és a vagyon rendeltetésszerű használatára irányadó követelmény érvényesítésével,

c) jogszabályban és belső szabályzatban meghatározott közzétételi kötelezettségre figyelemmel,

d) a gazdálkodási, valamint a számviteli előírások betartásával és

e) ellenőrizhető módon

biztosítandó.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. állományba tartozó dolgozó: az Önkormányzattal polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, valamint az Önkormányzattal és az általa fenntartott költségvetési szervvel közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, munkajogviszonyban és közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy;

2. átmeneti időszak: a tárgyév január 1. napja és a tárgyévi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet hatálybalépésének napjáig terjedő időszak, feltéve, hogy a tárgyévi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet hatálybalépése a tárgyév január 1. napját követően történik;

3. *  díjbekérő számla: elnevezésétől függetlenül minden olyan okirat, mely tartalmát tekintve termék beszerzésére vagy szolgáltatás igénybevétele ellenértékének a teljesítést megelőzően történő megfizetését, valamint a megfizetés feltételeit tartalmazza;

4. *  egyszeri jelleggel biztosított előirányzat: az intézmény eredeti költségvetési előirányzatába véglegesen be nem épülő, adott évre szóló, konkrét kiadási jogcím finanszírozását biztosító előirányzat; valamint

5. *  előleg: minden olyan teljesített pénzügyi kifizetés, mely annak esedékessége előtt kerül megfizetésre, kivéve az elszámolási kötelezettséggel adott előleg, a munkabérelőleg, valamint a mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény alapján kötelezően biztosítandó előleg;

6. *  önálló osztály: főosztály alá nem tartozó osztály.

II. Fejezet

A gazdálkodásra vonatkozó közös szabályok

4. A mindenkori költségvetés előirányzat-módosításával és előirányzat-átcsoportosításával összefüggő szabályok

4. § (1) A mindenkori költségvetésben megjelenő

a) bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról, valamint

b) kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról

(a továbbiakban a) és b) pont együtt: előirányzat-változtatás) a jelen §-ban meghatározottakra figyelemmel és a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel az Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) dönt.

(2) A Pénzügyi Bizottság a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: önkormányzati SzMSz) meghatározott hatáskörben eljárva a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatát megváltoztathatja.

(3) *  Az intézmény vezetője saját hatáskörben megváltoztathatja - az e rendeletben szabályozottakra figyelemmel - az intézmény költségvetésének kiadási és bevételi előirányzatának főszámát, továbbá saját hatáskörben előirányzat-változtatást hajthat végre a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kivételével a kiemelt előirányzatok között, valamint a kiemelt előirányzatokon belül.

(4) *  A személyi juttatás, valamint a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat kötött és túl nem léphető, változtatását a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester engedélyezi.

(4a) *  A személyi juttatás, valamint a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat a tárgyév október 31-ét követően azzal a feltétellel módosítható, hogy az intézmény ezzel nem veszélyezteti a tárgyévben esedékes személyi juttatás, valamint a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kötelezettségei kifizetésének teljesítését, valamint az intézmény ezen jogcímen pótelőirányzati kérelem benyújtásával nem él.

(5) *  Az Önkormányzat tárgyévet megelőző évi állami költségvetési kapcsolataira tekintettel a tárgyévet megelőző évi zárszámadás elkészítésére vonatkozó központi előírásokkal összefüggő, a tárgyévet megelőző évi zárszámadás összeállítása során szükségessé váló, továbbá a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan a költségvetési szervekkel folyamatban lévő egyeztetésekből következő előirányzat-változásokat a polgármester végrehajtja, és arról a Közgyűlést a tárgyévet megelőző évi beszámoló előterjesztésekor egyidejűleg tájékoztatja.

5. § A polgármester az elemi költségvetési dokumentáció összeállítása során a jóváhagyott eredeti előirányzaton az előirányzat-változtatás miatti átvezetést végrehajthatja, és erről a Közgyűlést a költségvetési rendelet soron következő módosítása keretében tájékoztatja.

6. § A Közgyűlés a szakmai feladatellátás zavartalansága és folyamatossága érdekében, valamint a polgármester utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett jóváhagyja, hogy

a) a központi költségvetés által biztosított évközi pótelőirányzatok,

b) évközi egyéb visszatérülések, valamint

c) konkrét, meghatározott célú pénzátvételek

terhére a kiadási, valamint a bevételi előirányzatok módosítására, a szakmai feladatok megkezdésére és a kifizetések teljesítésére sor kerüljön.

7. § (1) A költségvetési szerv költségvetésének

a) Közgyűlés által történt jóváhagyásáról, valamint

b) előirányzatában közgyűlési, pénzügyi bizottsági, polgármesteri döntés alapján bekövetkezett, az érintett költségvetési szervvel előzetesen egyeztetett irányító szervi hatáskörű előirányzat-változtatásról

értesítés kerül kiadásra.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értesítést követően az érintett költségvetési szerv korábbi jelzéséről kiderül, hogy az abban jelzett előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti bontástól - a felhasználási cél változatlansága mellett - a tényleges felhasználás előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti, valamint a kiemelt előirányzatokon belüli bontás számviteli okból eltér, a költségvetési szerv vezetője a tényleges felhasználáshoz igazodó előirányzat-változtatást - feltéve, hogy az a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatot nem érinti - saját hatáskörben végrehajthatja.

8. § *  (1) Ha a költségvetési szerv megállapodás, szerződés vagy pályázat keretében az egységes rovatrend

a) B1 Működési célú támogatások államháztartáson belülről,

b) B2 Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről,

c) B6 Működési célú átvett pénzeszközök vagy

d) B7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

rovatcsoportjaiba elszámolandó bevételhez jut, akkor annak terhére a megállapodásban, szerződésben vagy pályázati dokumentációban rögzített összeg erejéig költségvetésének főösszegét, valamint - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a kiemelt előirányzatait a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben megváltoztathatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti forrás terhére a személyi juttatás kiemelt előirányzat összegét, a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat összegét a megállapodásban, szerződésben vagy a pályázati dokumentációban rögzített összeg erejéig a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben megváltoztathatja.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megállapodás, szerződés vagy pályázati dokumentáció nem tartalmazza a személyi juttatás kiemelt előirányzat, a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat összegét, a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a vállalt feladat ellátásához szükséges mértékig megváltoztathatja a személyi juttatások kiemelt előirányzat, valamint munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat összegét.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazandók a régészeti tevékenységet folytató költségvetési szerv régészeti tevékenység ellátásával kapcsolatos B4 Működési bevételek rovatcsoportba elszámolt bevételei tekintetében is.

9. § (1) A Közgyűlés az előirányzat-változtatással összefüggésben negyedévenkénti időszakokban, legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, az utolsó negyedév vonatkozásában december 31. napi hatállyal dönt költségvetési rendeletének módosításáról.

(2) A Közgyűlés döntésével az év közben megszűnő, valamint átszervezésre kerülő feladat költségvetési előirányzatát időarányosan módosítani szükséges. A módosításról a közgyűlési döntést követő 60 napon belül a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezésére értesítés kerül megküldésre az érintett részére.

5. Munkabér, személyi alapbér, illetmény és tiszteletdíj, valamint pénzellátás

10. § (1) A költségvetési szervnél és az Önkormányzatnál munkabér, illetmény és tiszteletdíj (a továbbiakban együtt: munkabér) fizetésére tárgyhónapot követő hónap legkésőbb 5. napján kerül sor.

(2) A költségvetési szerv és az Önkormányzat az állományába tartozó dolgozó részére személyi juttatást - a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott, állományba tartozó dolgozó munkabére kivételével - átutalással vagy postai kifizetési utalványon teljesíti.

11. § (1) A mindenkori költségvetésben szereplő kiadási előirányzat felhasználására, valamint bevétel realizálására

a) a költségvetési szerv, valamint

b) az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége

havonta, a tárgyhót megelőző hónap 25. napjáig - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék, valamint az egyéb előirányzat felhasználását elkülönítetten megjelentető - havi finanszírozási tervet készít.

(2) *  A költségvetési szerv önkormányzati támogatásának kiutalására a költségvetési szerv saját bevételének képződésére, valamint az intézmény 26/A. § (1) bekezdés alapján összeállított finanszírozási tervére figyelemmel kerülhet sor. Az önkormányzati támogatás igénybevétele az első féléves záráskor az aktuális előirányzat 60%-át, a háromnegyed éves záráskor az akkor aktuális előirányzat 75%-át nem haladhatja meg.

(3) A finanszírozási tervben az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra

a) a költségvetési szerv, valamint

b) az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal kiadási jogcím felett rendelkező érintett szervezeti egysége

többet nem használhat fel.

(4) Az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál nagyobb mértékű felhasználási igény esetén a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal kiadási jogcím felett rendelkező érintett szervezeti egysége a felhasználást megelőzően a finanszírozási tervtől való eltérést egyezteti.

(5) A költségvetési szerv fizetési számlájának nap végi záró egyenlege az Önkormányzat számlájára átvezetésre kerül.

(6) Az intézmény előleget

a) 2.000.000,- Ft értékhatárig a polgármester engedélyével, valamint

b) 2.000.001,- Ft értékhatártól a Közgyűlés engedélyével

folyósíthat.

(6a) *  A (6) bekezdés a) pontja szerinti polgármesteri engedély nélkül ún. díjbekérő számla alapján teljesíthető előleg kifizetés, amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás-vásárlás összege a bruttó 500.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(7) Devizában felmerülő előlegfizetési engedélykérelem benyújtása esetén a (6) bekezdés szerinti értékhatár meghatározásakor az engedélykérelem keltjének időpontja szerinti MNB árfolyam az irányadó.

6. A beszerzéssel összefüggő szabályok

12. § (1) *  Az Önkormányzat a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben rögzített nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatár - alatti, de bruttó 200 e Ft-ot elérő vagy azt meghaladó árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:

a) bruttó 200 e Ft-ot elérő vagy azt meghaladó és nettó 3.000 e Ft-ot el nem érő árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén lehetőség van az arra alkalmas féltől történő közvetlen megrendelésre vagy szerződéskötésre több ajánlat bekérése nélkül,

b) nettó 3.000 e Ft-ot meghaladó, de a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben rögzített nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített

ba) pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével nyílt beszerzési eljárással, vagy

bb) legalább 3 ajánlat kerül bekérésre,

c) nettó 3.000 e Ft-ot meghaladó, de a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben rögzített nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő építési beruházás esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással,

d) nettó 3.000 e Ft-ot meghaladó, de a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben rögzített nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő szolgáltatási koncesszió esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással és

e) nettó 3.000 e Ft-ot meghaladó, de a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben rögzített nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő építési koncesszió esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott értékű árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén nincs mód legalább három pályázó felkérésére vagy legalább három ajánlat bekérésére, az eljáró Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége vagy az érintett intézmény vezetője - amennyiben lehetőség van rá - előre, írásban indokolja a jelen §-ban előírt eljárástól való eltérés okát. Ennek formája a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységének ügyintézője és vezetője, vagy az érintett intézmény vezetője és gazdasági vezetője által aláírt, szakmai indoklással alátámasztott feljegyzés, amely a kötelezettségvállalás mellé csatolandó.

7. Hitelek

13. § (1) Hitelszerződés megkötésére csak a Közgyűlés döntése alapján, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor.

(2) Az Önkormányzat és számlavezetője között az átmeneti likviditási problémák kezelésére létrejött hitelszerződés, változatlan kondíciókkal annak lejáratakor - a hatályban lévő jogszabályi előírásokra figyelemmel - meghosszabbítható.

8. Átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása

14. § (1) Az Önkormányzat számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszközeinek

a) határozott időre lekötött betétként történő elhelyezéséről,

b) határozott időre lekötött betét, annak lejárata előtti feltöréséről,

c) államilag garantált értékpapírban történő elhelyezéséről, valamint

d) államilag garantált értékpapírban történő elhelyezés esetén, annak lejárata előtti eladásáról

a polgármester dönt.

(2) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek az (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a polgármester a Közgyűlést a beszámoló keretében tájékoztatja.

9. Tájékoztatás tartozásállományról és egyéb adatszolgáltatás

15. § (1) Az intézmény a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapig - az 1. melléklet szerinti formában és tartalommal - írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét a hónap utolsó napján fennálló tartozásállományról, valamint írásban jelzi a tartozás fennállásának indokát.

(2) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat esetében a tartozásállománnyal kapcsolatos tájékoztatást a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége készíti el.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 5%-át vagy a 25.000 eFt-ot, és e tartozását az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatás szerint két egymást követő hónap utolsó napján nem tudja harminc nap alá szorítani, a Közgyűlés a költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, egyúttal vizsgálatot rendelhet el a kialakult helyzet tisztázására és a felelősség megállapítására.

16. § A költségvetési szerv külön jogszabályban, valamint belső szabályzatában foglalt adatszolgáltatáson túl eleget tesz az irányító szerv eseti adatszolgáltatási igényének.

10. Az alkalmazható fizetési módok

17. § (1) A költségvetési szerv és az Önkormányzat a 10. §-ban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kifizetést átutalással, postai kifizetési utalványon vagy bankkártyával teljesít.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott fizetési mód nem teljesíthető, készpénzben történő kifizetésre forintban és e rendelet előírásainak figyelembevételével kerülhet sor. Külföldi kiküldetés során nem forintban felmerülő azon kiadás esetében, mely fedezetére a kiküldött elszámolási kötelezettséggel előleget nem vett fel, a felmerült és elszámolt kiadás megtérítése a felmerülés devizanemében is teljesíthető.

11. Készpénzelőleg felvétele és a pénzügyi teljesítés esetei

18. § (1) A kifizetés teljesítésére a költségvetési szervnél és az Önkormányzatnál a 19-20. §-ban meghatározott esetben vehető fel készpénz a házipénztárból.

(2) A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevő az adott költségvetési szerv vagy az Önkormányzat mindenkor hatályos belső szabályzatában foglaltak szerint számol el.

19. § (1) Az intézmény vezetője az intézmény gazdálkodása során készpénzben teljesíthető kifizetés eseteiről belső szabályzatot készít.

(2) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat gazdálkodása során készpénzes kifizetés teljesíthető

a) egyéb folyó kiadás,

b) egyéb szolgáltatás költsége,

c) fizetési számlára történő készpénz visszafizetése,

d) kerekítési különbözet,

e) vásárlási előleg,

f) hajtó- és kenőanyag kiadás,

g) irodaszer, nyomatvány költsége,

h) szakmai anyag költsége,

i) egyéb üzemeltetési, fenntartási anyag költsége,

j) reprezentációs kiadás,

k) javítási és karbantartási munkálat,

l) készlet- és kis értékű tárgyi eszköz beszerzés,

m) fizetési számlával átmenetileg nem rendelkező állományba tartozó dolgozó részére személyi juttatás kifizetés, valamint

n) külön utalványozás alapján az a)m) pontban fel nem sorolt egyéb dologi kiadások

esetén.

(3) Az Önkormányzatnál a (2) bekezdésben felsorolt eseteken kívül készpénzben történhet kifizetés

a) pénzbeli ellátás vagy annak előlege, valamint

b) szakmai tevékenységet segítő szolgáltatás költsége

esetén.

20. § A 19. § (2) és (3) bekezdésében nem szereplő jogcím esetén, a kiadás készpénzben történő kifizetésének engedélyezéséről a Polgármesteri Hivatal esetén a jegyző, az Önkormányzat esetén a polgármester mérlegelési jogkörében eljárva, írásban dönt.

III. Fejezet

Az intézményi gazdálkodással összefüggő rendelkezések

12. Az intézmény éves költségvetésének összeállítása, valamint az előirányzat-változtatás és -felhasználás

21. § (1) Az intézmény vezetője az intézmény költségvetését a Közgyűlés által elfogadott bevételi és kiadási keretszámok főösszegét betartva, a jogszabályi előírásokra figyelemmel úgy állítja össze és év közben többletbevétele terhére úgy módosítja, hogy az aktuális módosított előirányzat fedezetet biztosít az év során jelentkező kifizetésre.

(2) Az intézmény gazdálkodása során költségvetése módosított kiadási előirányzatának főösszegét, ezen belül a kiemelt előirányzatot nem lépheti túl.

(3) Az intézmény vezetője saját hatáskörben megváltoztathatja - az e rendeletben szabályozottakra figyelemmel - az intézmény költségvetésének kiadási és bevételi előirányzatának főszámát, továbbá saját hatáskörben előirányzat-változtatást hajthat végre a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kivételével a kiemelt előirányzatok között, valamint a kiemelt előirányzatokon belül.

(4) A személyi juttatás, valamint a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat kötött és túl nem léphető, változtatását a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester engedélyezi.

(4a) *  A személyi juttatás, valamint a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat a tárgyév október 31-ét követően intézményi saját hatáskörben azzal a feltétellel csökkenthető, hogy az intézmény ezzel nem veszélyezteti a tárgyévben esedékes személyi juttatás, valamint a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kötelezettségei kifizetésének teljesítését, valamint az intézmény ezen jogcímen pótelőirányzati kérelem benyújtásával nem él.

(5) Az intézményi költségvetés Dologi kiadás kiemelt előirányzatában szereplő Szolgáltatási kiadások kiadáscsoport altételei közül a „Közüzemi díjak”, valamint az ezekhez kapcsolódó általános forgalmi adó kiadás aktuális módosított előirányzata intézményi saját hatáskörben tárgyév október 31-ig nem csökkenthető.

(6) Az intézményi költségvetés Dologi kiadás kiemelt előirányzatában szereplő Szolgáltatási kiadások kiadáscsoport altételei közül a „Közüzemi díjak”, valamint az ezekhez kapcsolódó általános forgalmi adó kiadás aktuális módosított előirányzata intézményi saját hatáskörben tárgyév október 31. napját követően azzal a feltétellel csökkenthető, hogy az intézmény ezzel nem veszélyezteti a tárgyévben esedékes közüzemi díjak és ehhez kapcsolódó általános forgalmi adó kötelezettségei kifizetésének teljesítését, valamint az intézmény ezen jogcímeken pótelőirányzati kérelem benyújtásával nem él.

(7) Az intézmény által

a) az intézményi alkalmazottak és ellátottak, valamint

b) az önkormányzat hatáskörébe tartozó diákétkeztetés keretében az ellátottak vonatkozásában folytatott,

önkormányzati támogatást igénylő élelmezési tevékenységgel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat, valamint az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó, az intézmény által - analitikában elkülönítetten is - nyilvántartandó önkormányzati támogatás felhasználási kötöttségű, arról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége kérésére esetenként, de legkésőbb az éves beszámoló keretében az intézmény elszámol.

(8) Az intézmény a (7) bekezdés szerinti élelmezési tevékenységgel összefüggő kiadási és bevételi előirányzatait saját hatáskörben nem változtathatja meg, kivéve, ha az intézmény által folytatott élelmezési tevékenység a nyersanyagnorma, rezsiköltség és az ezekhez kapcsolódó általános forgalmi adó megtérülése miatt nem jár önkormányzati támogatási igénnyel.

13. Többletbevétel kezelése és felhasználásának engedélyezése

22. § *  (1) Amennyiben az intézmény bevételi előirányzatán belül a

a) B3 Közhatalmi bevételek,

b) B4 Működési bevételek vagy

c) B5 Felhalmozási bevételek

rovatcsoportokon az eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt azt csökkentették vagy közgyűlési hatáskörben növelték - módosított bevételi előirányzaton felüli, pénzügyileg teljesült többlete (a továbbiakban: többletbevétel) az előirányzat 30%-át nem haladja meg, akkor azt, de legfeljebb 10.000 eFt-ot az intézmény felhasználhatja. Ez esetben az előirányzat-módosításra irányítószervi hatáskörben az intézmény adatszolgáltatása alapján, utólag kerül sor.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti rovatcsoportokon a többletbevétel az eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt azt csökkentették közgyűlési hatáskörben növelték - a módosított előirányzat 30%-át vagy a 10.000 eFt-ot meghaladja, az intézmény vezetője a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységénél a többletbevétel keletkezésének okát is megjelölve írásban kérelmezi a többletbevétel felhasználásának engedélyezését.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemben foglaltakról a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a polgármester dönt.

(4) A többletbevétel felhasználása a (3) bekezdés szerinti polgármesteri döntésről szóló értesítés intézmény részéről történő átvételéig nem kezdhető meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak részbeni vagy egészbeni elutasítása esetén az intézmény a többletbevétel felhasználásra nem engedélyezett részét a (3) bekezdés szerinti polgármesteri döntésről szóló értesítés intézmény részéről történő átvételétől számított 5 munkanapon belül az Önkormányzat 11737007-15466004 számú fizetési számlájára átutalja.

(6) Az intézmény a többletbevétele terhére annak 15%-ának megfelelő - Közgyűlés külön intézkedésével felhasználható - tartalékot képez.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó bevételek, valamint a régészeti tevékenységet folytató költségvetési szerv régészeti tevékenység ellátásával kapcsolatban kötött megállapodásai, szerződései, pályázatai szerinti bevételek tekintetében.

23. § *  Ha az intézmény meghatározott feladat ellátására megállapodás, szerződés vagy pályázat keretében bevételhez jut, akkor a meghatározott feladat ellátásával összefüggésben felmerült költségek elszámolásánál - a régészeti tevékenységet folytató költségvetési szerv régészeti tevékenysége kivételével - figyelembe veendő az, hogy a bevétel nyújtson fedezetet a felmerült közvetlen költség mellett az intézményüzemeltetési - és fenntartási költségeknek a meghatározott feladat ellátására jutó hányadára is.

14. Intézményi létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

24. § (1) Az intézményi engedélyezett létszám-előirányzat kötött és túl nem léphető, változtatását a Közgyűlés engedélyezi.

(2) Az intézmény létszámzárlat elrendelése esetén az üres, valamint a megüresedő álláshelyét a polgármester írásbeli engedélye alapján töltheti be.

(3) *  Az intézmény szakmai irányítását végző, a Polgármesteri Hivatal illetékes főosztályának, önálló osztályának vezetője (a továbbiakban: szakmai irányítást végző illetékes főosztály, önálló osztály vezetője) az intézménynél a június 30-i, szeptember 30-i és december 31-i időpontban 120 napot meghaladóan üres álláshelyét felülvizsgálja, és ha indokolt, javaslatot tesz az intézményi létszámkeret csökkentésére és a kapcsolódó előirányzat elvonására.

(4) Intézménynél - polgármesteri döntés alapján - jutalom kifizetésére a mindenkor érvényes jogszabályi előírások betartása mellett és abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény az önkormányzati költségvetéssel szemben pótelőirányzati igénnyel nem lép fel. A kifizetésre kerülő jutalom mértéke éves szinten nem haladhatja meg a „Törvény szerinti illetmények, munkabérek” rovat eredeti előirányzatának 1/12 részét.

(5) Intézménynél rendkívüli munkaidő, készenléti és helyettesítési díj elszámolására és kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézmény vezetője a rendkívüli munkaidő, készenléti és helyettesítési díj elszámolásához, valamint kifizetéséhez naprakész, általa legalább negyedévente ellenőrzött analitikus nyilvántartást vezet.

(6) *  Amennyiben az intézmény a személyi juttatással kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét megszegi, a szakmai irányítást végző illetékes főosztály, önálló osztály vezetője az intézmény vezetőjének felelősségre vonásának kezdeményezésére tehet javaslatot a polgármesternek.

15. Az intézményi reprezentációra vonatkozó rendelkezések

25. § (1) Intézménynél a feladatellátás keretében felmerülő reprezentációs jellegű kiadás nem haladhatja meg az intézmény tárgyévet megelőző évi elemi költségvetése eredeti előirányzati főösszegének 0,5%-át.

(2) A reprezentációs keret felett - évközi nyilvántartási kötelezettség mellett - az intézmény vezetője rendelkezik, mely keret magában foglalja a kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

16. Az intézményi gazdálkodással összefüggő egyéb rendelkezések

26. § (1) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az intézmény vezetője új kötelezettséget csak úgy vállalhat, hogy az a korábban vállalt kötelezettség pénzügyi teljesítését nem veszélyeztetheti.

(2) Ha az intézmény részére az adott költségvetésben egyszeri jelleggel biztosított előirányzat, továbbá az év közben bármely jogcímen rendelkezésre bocsátott pótelőirányzat felhasználási kötöttségű, erről az intézmény - legkésőbb - a zárszámadás keretében elszámol.

(3) Az intézmény

a) intézményi saját forrást igénylő pályázatot csak a polgármester előzetes írásos engedélye alapján, valamint

b) részben vagy egészben az Önkormányzat költségvetéséből támogatást igénylő pályázatot csak a Közgyűlés előzetes írásos engedélye alapján

nyújthat be. Az engedély - a Polgármesteri Hivatalnak az adott intézmény szakmai irányítását végző főosztályán, önálló osztályán keresztül történő - igénylésekor az intézmény vezetője írásban bemutatja a pályázat tárgy- és következő háromévi intézményi költségvetést érintő hatását. * 

26/A. § *  (1) A mindenkori költségvetésben szereplő kiadási előirányzat felhasználására, valamint bevétel realizálására az intézmény havonta, a tárgyhót megelőző hónap 24. napjáig - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék, valamint az egyéb előirányzat felhasználását elkülönítetten megjelentető - havi finanszírozási tervet készít.

(2) A finanszírozási tervben az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál, figyelemmel a a 11. § (2) bekezdésben foglaltakra az intézmény többet nem használhat fel.

(3) Az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál nagyobb mértékű felhasználási igény esetén az intézmény a felhasználást megelőzően a finanszírozási tervtől való eltérést egyezteti.

(4) Az intézmény előleget

a) 2.000.000,- Ft értékhatárig a polgármester engedélyével, valamint

b) 2.000.001,- Ft értékhatártól a Közgyűlés engedélyével

folyósíthat.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti polgármesteri engedély nélkül ún. díjbekérő számla alapján teljesíthető előleg kifizetés, amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás-vásárlás összege a bruttó 500.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(6) Devizában felmerülő előlegfizetési engedélykérelem benyújtása esetén a (5) bekezdés szerinti értékhatár meghatározásakor az engedélykérelem keltjének időpontja szerinti MNB árfolyam az irányadó.

IV. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal gazdálkodásával összefüggő szabályok

27. § (1) A Polgármesteri Hivatal elemi költségvetése kiadási és bevételi előirányzata főszámának - az e rendeletben szabályozottakra figyelemmel - változtatására, az előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok között, valamint a kiemelt előirányzatokon belül - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatok kivételével - saját hatáskörben történő változtatására a jegyző jogosult.

(2) A Polgármesteri Hivatal gazdálkodása során a 21. § (1)-(2) bekezdésében és 26. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

(3) A polgármesteri hivatali reprezentációval kapcsolatos előírásokat az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal reprezentációról és üzleti ajándékról szóló együttes szabályzata tartalmazza. Az e célra tervezett előirányzat magában foglalja a reprezentációval összefüggő adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

V. Fejezet

Az önkormányzati gazdálkodással összefüggő szabályok

17. Egyes önkormányzati kiadási előirányzatok felhasználásához kapcsolódó speciális szabályok

28. § (1) A Közgyűlés

a) *  az Önkormányzat tulajdonában álló és bérüzemeltetésbe adott Győri Fürdőközpont üzemeltetésével összefüggő, Önkormányzatot megillető bérleti díj bevételt önálló bevételi előirányzatként tervezi és számolja el, valamint

b) az a) pontban foglalttal összhangban a kiadások között a nettó bérleti díjbevétellel azonos összegű felújítási, korszerűsítési és fejlesztési keretet (a továbbiakban együtt: felújítási keret) különít el a (2) bekezdésben meghatározott kiadásokra.

(2) A felújítási keret

a) az Önkormányzatot terhelő időszakos felújításra és korszerűsítésre,

b) *  a Győri Fürdőközpont magasabb színvonalú működését szolgáló fejlesztésre,

c) *  a bérüzemeltető által kezdeményezett és részben általa finanszírozott magasabb színvonalú működést szolgáló fejlesztés tulajdonosi önrészének biztosítására, legfeljebb a fejlesztési költség bruttó 50%-áig vagy

d) *  a Modern Városok Program keretében a győri vízi élménypark beruházás megvalósítási időszakában, a Győri Fürdőközpontban felmerülő, a bérüzemeltetővel kötött külön megállapodás alapján az Önkormányzatot terhelő üzemeltetési, karbantartási kötelezettségekkel összefüggő kiadások teljesítésére

(3) *  A felújítási keret terhére történő finanszírozásról a (2) bekezdés a)-c) pont esetében - a felújítás, korszerűsítés és fejlesztés megkezdését megelőzően - a Közgyűlés dönt. A felújítás, korszerűsítés és fejlesztés megkezdésére az előzőek szerinti közgyűlési döntést, valamint - amennyiben köz- vagy egyéb beszerzési eljárás lebonyolítása szükséges - az eljárás lebonyolítását követően kerülhet sor. A fejlesztés által létrehozott vagyon teljes egészében az Önkormányzatot illeti meg.

(4) A felújítási keret legfeljebb annak 50%-a erejéig a Közgyűlés erre vonatkozó döntésével időlegesen a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli célra is felhasználható, de az így felhasznált összeg a tényleges felhasználás mértékéig azonnal, de legkésőbb a költségvetési év december 31. napjáig visszapótolandó a felújítási keret javára.

29. § „A lakásvásárlás-, építés munkáltatói támogatása - a költségvetési körben foglalkoztatottak részére” kiadási előirányzat terhére történő támogatás nyújtásakor az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal Egységes Közszolgálati Szabályzatában, valamint a munkaviszonyban foglalkoztatottak munkavállalói szabályzatában rögzített előírások alkalmazandók.

30. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló, de a közfeladata ellátására a "PANNON-VÍZ” Zrt. üzemeltetésébe adott szennyvíztisztító- és komposzttelep üzemeltetésével összefüggő éves bérleti díj nettó összegével megegyező kiadási előirányzat az önálló „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” kiadási előirányzaton elkülönítésre kerül.

(2) *  A „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” kiadási előirányzatról (elkülönített számláról)

a) a Közgyűlés által elfogadott Gördülő Beruházási Terv megvalósításával, valamint

b) esetileg, a fizetési számlára történt átvezetést és előirányzat-rendezést követően, az Önkormányzat folyamatos likviditási helyzete biztosításával

összefüggésben felmerült kiadás, forrás átcsoportosítás teljesíthető.

(3) *  A (2) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összefüggésben átcsoportosított összeget a „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” elkülönített számlára 2025. év végéig vissza kell pótolni.

31. § A GYŐR-SZOL Zrt. adatszolgáltatása alapján, eredeti kiadási előirányzatként vagy évközi előirányzat-módosításként kerül beépítésre technikai tételként az Önkormányzat költségvetésébe

a) az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló bérlemények hasznosításából származó bevétel, valamint ezek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kiadás, továbbá

b) a felszíni parkolással összefüggő bevétel és kiadás.

32. § Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggésben tervezett kiadási előirányzat magában foglalja a felmerülő kiadással kapcsolatos adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

32/A. § *  A mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonú létesítmények felújítási, karbantartási, eszközpótlási kereteinek felhasználásáról, valamint az elkülönített előirányzatoknak az állagmegóvási, elhasználódott eszközpótlási feladat megvalósításában érintett költségvetési szerv költségvetésébe történő átcsoportosításáról az adott szakterület irányítását végző polgármesteri hivatali szervezeti egység javaslata alapján összeghatárra tekintet nélkül a polgármester dönt.

18. Önkormányzati pályázatok benyújtásával és a pályázati források kezelésével összefüggő előírások

33. § (1) *  Állami és egyéb pályázati forrás elnyerése érdekében benyújtani tervezett pályázat előzetes jóváhagyásáról - az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal pályázatkezelési szabályzatában meghatározott kivétellel - a Közgyűlés vagy szerve (e §-ban a továbbiakban együtt: Közgyűlés) dönt.

(2) Állami és egyéb pályázati forrás elnyerése érdekében, közgyűlési döntés alapján benyújtásra kerülő pályázathoz szükséges saját forrás biztosítására a Közgyűlés az Önkormányzat költségvetésében pályázati önerő keretet különít el.

(3) A közgyűlési döntés alapján benyújtásra került pályázat kedvező elbírálása esetén a pályázat megvalósításához kapcsolódó, a közgyűlési döntésben rögzített mértékű saját forrás a pályázati önerő keret terhére - külön közgyűlési döntés nélkül összeghatárra tekintet nélkül polgármesteri hatáskörben - a pályázat előirányzatához átcsoportosítható.

(4) Az Önkormányzat, pályázati forrás igénybevételével megvalósítani tervezett bármely kiadási előirányzata esetében - a pályázati forrással kapcsolatos támogatási szerződés aláírásáig - csak a pályázattal összefüggésben tervezett saját forrás erejéig teljesíthet kiadást.

(5) Ha a benyújtott pályázat a Közgyűlés döntésétől eltérő feltétellel valósul meg, a polgármester

a) a felszabaduló előirányzat pályázati önerő keretbe történő visszarendezéséről, vagy

b) a jelentkező előirányzat-többlet biztosításáról a támogatási szerződés aláírását megelőzően

gondoskodik.

(6) Ha a benyújtott pályázat eredménytelenségéről a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége tudomást szerez, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét írásban haladéktalanul tájékoztatja, amely szervezeti egység a polgármesternél kezdeményezi a felszabaduló előirányzat pályázati önerő keretbe történő visszarendezését.

VI. Fejezet

A mindenkori költségvetés elfogadásáig történő átmeneti finanszírozás szabályai

19. Kötelezettségvállalás az átmeneti időszakban

34. § (1) Az átmeneti időszakban új kötelezettség vállalására a Közgyűlés által hozott eseti döntések, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem kerülhet sor.

(2) Az átmeneti időszakban új kötelezettség vállalható

a) a konkrét célú pénzeszköz-átvételekkel összefüggésben, a tényleges szükségletnek megfelelően, maximum az átvett összeg erejéig, amennyiben a pénzeszköz a költségvetési szerv vagy az Önkormányzat számlájára beérkezett;

b) a nyertes pályázattal összefüggésben, az aláírt támogatási szerződésben meghatározott összeg erejéig, azzal, hogy a kötelezettségvállalás alapján kifizetésre a tárgyévben csak a tárgyévre realizálható pályázati támogatás erejéig kerülhet sor;

c) *  a Településfejlesztési és Városstratégiai Főosztály által kezelt kiadási jogcímek esetében * 

ca) amennyiben azok a tárgyévet megelőző évi költségvetésben szerepelnek, és a kötelezettség vállalása az átmeneti időszakra esik vagy közbeszerzési, pályáztatási eljárásuk az átmeneti időszakban fejeződik be, maximum a tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradvány erejéig;

cb) amennyiben azok a Közgyűlés által a tárgyévre előzetesen vállalásra kerültek, ha ez a feladat megvalósítása érdekében az átmeneti időszak alatt indokolt és

cc) fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatos tervezési jogcímekkel összefüggésben összesen maximum bruttó 75 millió Ft, városstratégiai tervezésekkel összefüggésben összesen maximum bruttó 10 millió Ft erejéig;

d) központilag kezelt kiadások esetében

da) a folyamatos működés biztosításához szükséges kiadásokra, maximum a tárgyévet megelőző évi költségvetés eredeti előirányzatának 1/12-ed része erejéig időarányosan és havonta;

db) ha azok az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása, valamint a távfűtéssel ellátott lakóépületek fűtéskorszerűsítése pályázati rendszer nyertes pályázataival függnek össze, maximum - épületenként - az önkormányzati saját rész erejéig és

dc) ha azok vagyonkezelési, vagyonigazgatási feladatokkal összefüggő kiadásokkal kapcsolatban merülnek fel, a Közgyűlés eseti döntésének megfelelően; és

e) a lakásgazdálkodással összefüggő kiadások esetében, amennyiben azok a tárgyévet megelőző évi költségvetésben szerepelnek, maximum a tárgyévet megelőző évi eredeti előirányzat 1/12-ed része erejéig időarányosan és havonta;

f) a költségvetési szerv működtetésének biztosításához szükséges kiadásokra, maximum a tárgyévet megelőző évi költségvetés eredeti előirányzatának 1/12-ed része erejéig időarányosan és havonta;

g) *  a kulturális, sport és városmarketing feladatkörben eljáró szervezeti egysége által kezelt kiadási jogcím esetében;

h) * 

i) a Győrben működő és tárgyévet megelőző évben eredeti kiadási előirányzattal rendelkező nemzetiségi önkormányzatok esetében havonta és időarányosan a polgármester hatáskörében megkötött pénzeszköz-átadási megállapodásban megjelölt támogatás összegének 1/12 erejéig, valamint

j) a Győrben működő, de a tárgyévet megelőző évben eredeti kiadási előirányzattal nem rendelkező nemzetiségi önkormányzat esetében havonta legfeljebb 200.000,- Ft erejéig.

20. Kifizetések teljesítése az átmeneti időszakban

35. § (1) Az átmeneti időszakban kifizetés teljesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a kifizetést megalapozó, a tárgyévet megelőző évben vagy korábban keletkezett kötelezettségből eredő fizetési határidő az átmeneti időszakra esik;

b) a kifizetéssel érintett kiadási jogcím a tárgyévet megelőző év eredeti költségvetésében szerepelt, maximum a tárgyévet megelőző évi kiadási jogcím eredeti előirányzatának 1/12-ed része erejéig időarányosan és havonta;

c) a kifizetéssel érintett kiadási jogcím a tárgyévet megelőző év eredeti költségvetésében nem szerepelt, a kiadási jogcím év közbeni megnyitásakor a kiadási jogcímre első alkalommal biztosított kiadási előirányzat 1/12-ed része erejéig időarányosan és havonta, vagy

d) a kifizetést jelen rendelet 34. §-a alapozza meg, legfeljebb az ott meghatározott mértékig.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül teljesíthető kifizetés

a) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társasága, valamint feladatellátási megállapodáson alapuló kötelezettségvállalás esetében, ha a kifizetés a részükre történő támogatások átadása során merül fel, valamint

b) az állami adóhatóság részére a felmerülő adó-, járulék-, vám- és illetékfizetési kötelezettség mértékéig.

21. Intézményfinanszírozás, bevételek és kiadások teljesítése az átmeneti időszakban

36. § Az intézmény folyamatos működésének biztosításához szükséges intézményfinanszírozás igénybevételére legfeljebb az intézmény tárgyévet megelőző évi költségvetésében szereplő önkormányzati támogatás eredeti előirányzatának 1/12-ed része erejéig időarányosan és havonta kerülhet sor.

37. § (1) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit, hogy az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáig - a jelen fejezetben szabályozott keretek között - az Önkormányzat és a költségvetési szervek bevételeit folytatólagosan beszedje, valamint kiadásait teljesítse.

(2) Az átmeneti időszak alatt beszedett bevételek és a teljesített kiadások az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletbe beillesztendők.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

38. § Jelen rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.

39. § (1) Jelen rendelet a hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokra is alkalmazandó.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésének napján az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője az intézmény gazdálkodása során készpénzben teljesíthető kifizetés eseteiről jelen rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül belső szabályzatot készít.

(3) *  A 11. § (6a) bekezdése

a) 2016. január 1-jén vagy azt követően keletkezett jogviszonyok vagy

b) már fennálló jogviszonyból származó, 2016. január 1-jén vagy azt követően realizálódott jogügylet

tekintetében alkalmazandó.

40-41. § * 

Borkai Zsolt

polgármester

Dr. Lipovits Szilárd

jegyző