Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: *
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi lakásra, kivéve a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény működtetésében levő lakást,
b) * a VII. fejezet tekintetében Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén önkormányzati támogatással épített vagy vásárolt ingatlanra az önkormányzati támogatás visszafizetésének időtartamára,
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti személyekre, valamint
d) intézményi bérlakásban történő elhelyezés tekintetében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézményre.
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. bérbeadó:
a) a GYŐR-SZOL Zrt.,
b) a bérlőkijelölési joggal rendelkező, önkormányzattól független szerv és
c) a 2. mellékletben felsorolt lakás esetében a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr,
2. bérlakás: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakás,
3. család: a kérelmező vagy pályázó és az együtt költözni szándékozó valamennyi személy,
4. egy főre jutó jövedelem a 8. pontban megjelölt időszakra eső 3. pontban megjelölt személyek összjövedelmének és a személyek számának hányadosa,
5. eltartott személy: húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a nevelt gyermek. Korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, autista vagy érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, vagy nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt,
5a. * garzonház: kizárólag önkormányzati tulajdonban álló olyan lakóépület, amelyben a legfeljebb 2 szobás lakások száma meghaladja az épületben található bérlakások számának 50%-át,
6. * intézményi bérlakás: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatainak ellátásához vagy a feladata ellátásában közreműködő, vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy lakhatásához biztosított bérlakás, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100% tulajdonában álló gazdasági társaság által, a vele sporttevékenység végzéséhez kapcsolódóan jogviszonyban álló győri székhelyű sportszervezetben sporttevékenységet végző személy lakhatásához biztosított bérlakás,
7. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az (1a) bekezdésében foglaltak szerint számított jövedelem,
8. a jövedelemszámításra irányadó időszak: az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak,
9. közeli hozzátartozó, hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti személy,
10. közüzemi díj:
a) a távhő-szolgáltatás,
b) a víz- és csatorna használat,
c) a kommunális szolgáltatás,
d) a villamos energiaszolgáltatás, valamint
e) a vezetékes gázszolgáltatás
díja,
11. lakásegység: egy lakóépületen belül található, huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló, önálló bejárattal rendelkező, fűthető helyiségcsoport, amely rendelkezik legalább egy 12 m2-t meghaladó lakó-, 4 m2-t meghaladó főző és 4 m2-t meghaladó egészségügyi helyiséggel. A különálló egészségügyi helyiségek mérete összeszámítandó,
12. lakbér: az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakbérrendelet) alapján számított díj,
13. mozgáskorlátozott: az a személy, aki mozgáskorlátozottságára tekintettel a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet alapján magasabb összegű családi pótlékban vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül,
14. * munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján létesített munkavégzésre irányuló jogviszony,
15. önkormányzati bérlakás: önkormányzat tulajdonában álló lakás,
16. tartózkodási hely: kérelmező vagy pályázó által ténylegesen, életvitelszerűen lakott, lakhatás céljára szolgáló ingatlan címe, függetlenül attól, hogy azt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentette-e,
17. tulajdonos: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata,
18. tulajdonosi jog gyakorlója: hatáskörétől függően Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által átruházott hatáskörben eljáró Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy a polgármester.
3. § (1) A lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástv.) foglalt bérbeadói jogosítványokat és kötelezettségeket a tulajdonos, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérbeadó e rendeletben foglaltak szerint megosztva gyakorolja és teljesíti.
(2) A Közgyűlés a Bizottságra a következő hatásköröket ruházza át:
a) * a (3) bekezdés b)–c) pontja kivételével a 13. § 1–7. pontjában szereplő célra biztosított bérlakás bérbeadásával és a lakásbérleti szerződés meghosszabbításával, valamint a 49. § (1) bekezdés b) pontja alapján másik bérlakásban történő elhelyezéssel kapcsolatos döntést,
b) 21. § (1) bekezdésében, a 24. § (1) bekezdésében, a 15. § (5) bekezdésében és a 25. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírását,
c) az előzetes regisztrációval bérbe adható lakás nyilvántartásába történő felvételről való döntést,
d) az előtakarékossággal meghirdetett pályázatra beérkezett pályázatok érvényességéről és ezek sorrendjéről való döntést, valamint
e) a lakáshoz jutási támogatással kapcsolatos döntést.
(3) A polgármester Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik:
a) a 13. § 9-12., a 14-15. és a 17. pontjában felsorolt célokra biztosított bérlakások bérbeadásával,
b) a 40. § (1) bekezdése és a 41. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulással,
c) az 52. § (1) bekezdése szerinti vizsgálattal,
d) * a 13. § 9. pontjában szereplő célra biztosított bérlakás lakásbérleti szerződés meghosszabbításával, valamint a 49. § (1) bekezdés a) pontja alapján másik bérlakásban történő elhelyezéssel
e) az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bérleti jogviszony helyreállításával és
f) a tulajdonosi jog gyakorlójának a lakáspályázat vagy kérelem jóváhagyó döntését követő bérlőkijelöléssel
kapcsolatos döntés.
4. § (1) A jogosultság megállapítására irányuló eljárás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -kérelemre, formanyomtatvány benyújtásával indul.
(2) A pályázat útján elnyerhető bérlakás esetében az eljárás pályázati nyomtatvány benyújtásával indul.
(3) A kérelem és a pályázat - a (4) bekezdés kivételével - Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél (a továbbiakban: hatáskörrel rendelkező szervezeti egység) személyesen, postai vagy elektronikus úton nyújtható be.
(4) A 26. § szerinti pályázat a GYŐR-SZOL Zrt. által, a pályázati kiírásban meghatározott helyen és módon nyújtható be.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlója nem hirdet újabb pályázatot, ha a bérlakásra kétszer meghirdetett pályázat eredménytelen maradt. Két sikertelen pályázatot követően - a tulajdonosi jog gyakorlójának döntése alapján - a lakás pályázati eljárás nélkül is bérbe adható.
(6) Az egyes kérelem formanyomtatványt a rendelet 1. függeléke az egyes pályázati nyomtatványt a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(7) A kérelemhez és a pályázathoz csatolandó a formanyomtatványon meghatározott valamennyi melléklet és igazolás.
5. § * (1) Pályázatot és kérelmet – a 28. §-ban foglaltak kivételével – nagykorú természetes személy jogosult benyújtani.
(2) Házas- vagy élettársak – a 27. §, a 29. § és 52. §-ban foglaltak kivételével – kizárólag együttesen jogosultak pályázatot, kérelmet benyújtani.
(3) A 27. §, 29. § és 52. §-ban foglalt kivétellel nem hagyható jóvá a pályázata vagy kérelme annak a családnak, amelynek bármely tagja
a) ½ tulajdoni hányadot meghaladó, lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjogával rendelkezik,
b) átmeneti elhelyezés kivételével önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik, kivéve ha a kérelem, pályázat 16. §, 25. § és 57. §-ban meghatározott célra irányul
c) lakhatás céljára szolgáló ingatlan megszerzésére irányuló visszterhes vagy ingyenes szerződéssel rendelkezik,
d) bérlakást a benyújtást megelőző tíz éven belül kedvezményesen vásárolt vagy a vételi, elővásárlási jogáról a vételre jogosult javára lemondott,
e) bérlakást a benyújtást megelőző tíz éven belül pénzbeli térítéssel visszaadott vagy magántulajdonra cserélt,
f) bérleti jogát a benyújtást megelőző tíz éven belül neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette,
g) bérlőtársi jogát a benyújtást megelőző tíz éven belül neki felróható okból a bíróság megszüntette,
h) újabb határozott idejű szerződésének megkötéséhez a tulajdonosi jog gyakorlója tíz éven belül nem járult hozzá,
i) által bérelt bérlakás kiürítése iránti perben hozott, kiürítést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év a benyújtásig nem telt el,
j) bérlakást a benyújtást megelőző öt éven belül visszaadott,
k) bérlőtársi jogáról a benyújtást megelőző egy éven belül lemondott, vagy
l) bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata felé.
6. § (1) A pályázat és - a 16. §-ban foglaltak kivételével - a kérelem elbírálásának szempontja különösen:
a) a pályázatot, kérelmet benyújtó család bármely tagja:
aa) ugyanazon típusú érvényesen benyújtott kérelmeinek vagy pályázatainak száma,
ab) jövedelmi viszonya,
ac) lakhatási körülménye,
ad) által a saját háztartásban nevelt gyermek, valamint ellátott tartós beteg, súlyos fogyatékos és mozgáskorlátozott személy száma,
ae) nagykorúságát közvetlenül megelőzően állami gondoskodás alatt álló, tartós nevelt volt,
af) lakhatási körülményére tekintettel védelembe vett gyermek él,
ag) * hajléktalanság ténye,
ah) * megszakítás nélküli, életvitelszerű győri tartózkodás kezdete és
ai) * a pályázó által a bérbeadótól átvállalt munkálatok tartalma.
(2) A kérelemben és a pályázatban szereplő adatok valódiságáról a tulajdonosi jog gyakorlója - a 16. §, a 21. §, a 27. § és a 46. §-ban szabályozott kivétellel - helyszíni szemle során győződik meg, és az ott tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzíti. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv, a helyszíni szemle időpontjától számított 6 hónapon belül benyújtott kérelem és pályázat esetében - amennyiben a kérelmező vagy pályázó körülményeiben lényeges változás nem történt - ismételten felhasználható.
7. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója által meghirdetett pályázat hirdetménye tartalmazza:
a) a pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét,
b) a lakás nagysága alapján meghatározott együtt költözők legkisebb számát,
c) a pályázat elbírálásának szempontjait, valamint
d) a bérleti szerződés időtartamát.
(2) Az előtakarékossággal meghirdetett bérlakás pályázati hirdetménye - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza:
a) azon épületek jegyzékét, amelyben előtakarékos bérlakás található,
b) az előtakarékosság legalacsonyabb összegét, valamint
c) az esetleges, a bérlő által elvégzendő karbantartási munkálatok várható költségét és a karbantartás elvégzésére biztosított időtartamot.
(3) A felújításra és előzetes regisztrációval meghirdetett bérlakás pályázati hirdetménye - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza:
a) a bérlakás címét, műszaki jellemzőit,
b) a Lakbérrendelet alapján meghatározott lakbér összegét,
c) a megtekintés időpontját, valamint
d) a felújításos pályázat esetében az elvégzendő felújítási munkálatokat, előzetes regisztrációval meghirdetett bérlakás pályázat esetén az elvégzendő karbantartási munkálatokat, mindkét esetben azok várható költségét és a rendelkezésre álló időtartam megjelölését.
(4) A mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás pályázati hirdetménye - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza
a) a pályázható bérlakások jegyzékét,
b) a Lakbérrendelet alapján meghatározott lakbér összegét, valamint
c) az esetleges, a bérlő által elvégzendő karbantartási munkálatok várható költségét és a karbantartás elvégzésére biztosított időtartamot.
(5) A piaci és költségelvű lakbérrel meghirdetett bérlakás pályázati hirdetménye - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza:
a) a bérlakás címét, műszaki jellemzőit,
b) a lakbér piaci vagy költségelven kerül-e megállapításra, valamint
c) a megtekintés időpontját.
8. § (1) E rendelet szempontjából
a) a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása tekintetében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint
b) a bérbeadó által gyakorolt hatáskörök tekintetében a bérbeadó
minősül adatkezelőnek (a továbbiakban: Adatkezelő).
(2) Az adatkezelés célja:
a) az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodási feladatok teljesítése,
b) kérelmet, pályázatot benyújtó személy és a kérelemmel, pályázattal érintett egyéb személy azonosítása,
c) a jogosultsági feltételek fennállásának megállapítása, valamint
d) a kérelem, pályázat elbírálása.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti Adatkezelő Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata iratkezelési szabályzatában határozza meg az adatkezelés rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladja meg az irattári őrzési időt.
(4) A lakások bérletével és a kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatással kapcsolatos, a Bizottság és a polgármester hatáskörébe tartozó döntésekhez kapcsolódó előkészítő és ügyviteli feladatokat Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látja el.
9. § (1) Adatkezelő a kérelmező, pályázó, bérlő azonosítása céljából, valamint a bérleti jogviszony megkötése, továbbá a IV.-VI. fejezetben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítése érdekében az alábbi adatot jogosult kezelni:
a) név,
b) születési név,
c) születési hely, idő,
d) anyja neve
e) lakóhely és
f) tartózkodási hely.
(2) Nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező képviseletére jogosult személy azonosítása céljából a kérelmezőt képviselő természetes személy neve kezelhető.
(3) A kérelmezővel, pályázóval, bérlővel való kapcsolattartás céljából Adatkezelő jogosult a kérelmező telefonszámát, elektronikus levelezési címét kezelni.
10. § (1) Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás, nem szociális rászorultság alapján történő bérbeadás - intézményi bérlakásban történő és városérdek által indokolt elhelyezés kivételével -, a bérlő másik lakásban történő elhelyezése esetén, továbbá kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás nyújtására irányuló eljárásban Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl a jogosultság elbírálása érdekében a családi állapotra vonatkozó adatot kezeli.
(2) Szociális rászorultság alapján történő bérbeadás esetén, a nyugdíjasok házában történő elhelyezés kivételével, Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl az alábbi adatokat kezeli:
a) a méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személy azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek természetes személyazonosító adatait, a hozzátartozói kapcsolatra vonatkozó adatot, továbbá az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást,
b) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a megszakítás nélküli életvitelszerű győri tartózkodás kezdetére vonatkozó adatot,
c) * a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmezők, továbbá a vele együtt költözni szándékozók lakhatási viszonyaira vonatkozó adatai közül a jelenlegi lakhatási jogcímet, továbbá a vagyoni viszonyaikra vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:
ca) az ingatlan tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára, megnevezésére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot,
cb) a tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
cc) az ingatlan haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, a haszonélvezeti joggal érintett ingatlancímét, helyrajzi számát, megnevezését és
cd) életjáradéki szerződés fennállására, a szerződő felek nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot és
d) a 14. § (2) bekezdésben, a 15. § (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesülésének megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, valamint a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolást.
(3) A nyugdíjasok házában történő elhelyezés esetén Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl az alábbi adatokat kezeli:
a) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében kérelmező megszakítás nélküli életvitelszerű győri tartózkodása kezdetére vonatkozó adatot,
b) a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező lakhatási viszonyaira vonatkozó adatai közül a kérelmező jelenlegi lakhatási jogcímét, valamint az arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 évben rendelkezett-e lakóingatlan tulajdonával, tulajdoni hányadával,
c) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesülésének megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ellátására, családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolást,a kérelmező gondozási szükségletére vonatkozó adatot, valamint
d) * a 16. § (2) bekezdés a)–c) pont szerinti nyilatkozatban szereplő adatokat.
(4) Nem szociális rászorultság alapján történő bérbeadás esetén - intézményi bérlakásban történő elhelyezés és városérdek által indokolt elhelyezés kivételével - Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adaton túl az alábbi adatokat kezeli:
a) a méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel vagy pályázóval együtt költözni szándékozó személyek azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek természetes személyazonosító adatait, a hozzátartozói kapcsolatra vonatkozó adatot, továbbá az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást,
b) a pályázat, kérelem elbírálása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a pályázó, kérelmező lakhatási viszonyaira vonatkozó alábbi adatokat:
ba) lakhatás jogcímére vonatkozó adatot és
bb) * az ingatlan tulajdoni viszonyaira, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
c) * a pályázat, kérelem elbírálása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a pályázó, kérelmező vagyoni viszonyaira vonatkozó alábbi adatokat:
ca) az ingatlan tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot
cb) ingatlan korábbi tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára, megnevezésére, tulajdonjog megszűnésének okára, időpontjára vonatkozó adatot,
cc) a tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
cd) az ingatlan haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, a haszonélvezeti joggal érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, megnevezését és
ce) életjáradéki szerződés fennállására, a szerződő felek nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
d) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család havi nettó jövedelmére továbbá az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, valamint a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolást,
e) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a megszakítás nélküli életvitelszerű győri tartózkodás kezdetére vonatkozó adatot,
f) az átmeneti elhelyezés kivételével az együttköltözők tekintetében a lakhatást befolyásoló egészségügyi adatot, és az azt igazoló szakorvosi véleményt, 21. § (5) bekezdés szerinti felajánlási sorrend megváltoztatása, a 25. § (1) bekezdés szerinti jogosultság megállapítása, továbbá az elbírálási szempont érvényesítése érdekében,
g) előtakarékossággal meghirdetett, felújításra meghirdetett pályázat esetén a felújítási kötelezettség igazolása érdekében a pénzügyi fedezetigazolást,
h) előtakarékossággal meghirdetett pályázat esetén 22. § (2) bekezdés szerinti feltétel fennállására vonatkozó adatot, igazolást és
i) átmeneti elhelyezésre irányuló kérelem esetén a kérelem indokoltságának megítélése érdekében a lakóingatlan építésével kapcsolatos, vagy a krízishelyzetre vonatkozó adatot.
(5) Városérdek által indokolt elhelyezés esetén Adatkezelő a 9. §-ban meghatározott adatokon túl a bérlővel együtt költözni szándékozó személy nevét, születési helyét és idejét kezeli a bérleti jogviszony megkötése érdekében.
11. § (1) Adatkezelő a (2)-(11) bekezdésben meghatározott eljárásban a 9. §-ban meghatározott adatokat is kezeli.
(2) Adatkezelő a bérleti szerződés 22. § (5) bekezdése szerinti módosulása esetén a kamatmentes kölcsöntámogatásra vonatkozó adatokat kezeli.
(3) Adatkezelő a 22. § (6) bekezdése szerinti döntés esetén az építési telekre vonatkozó adatokat kezeli.
(4) Adatkezelő a lakásbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:
a) az érintett ingatlan azonosítása céljából érintett bérlakás címét,
b) a méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében a lakásban a bérlőn, bérlőtárson kívül életvitelszerűen tartózkodó személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, a bérlőhöz, bérlőtárshoz fűződő hozzátartozói kapcsolatára vonatkozó adatát, továbbá az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást,
c) * a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:
ca) az ingatlan tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára, megnevezésére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot,
cb) a tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
cc) az ingatlan haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, az haszonélvezeti joggal érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, megnevezését és
cd) életjáradéki szerződés fennállására, a szerződő felek nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot és
d) a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló közüzemi díj hátralékra vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást.
(5) Adatkezelő a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulás iránti kérelem elbírálása céljából az érintett bérlakás címét, a bérleti szerződés lejártának időpontját, a cserepartnerekkel együttköltözők természetes személyazonosító adatait, a csereszerződéssel érintett, nem önkormányzati tulajdonú ingatlan adatait (cím, alapterület, lakhatás jogcímére, haszonélvezetre, tulajdoni hányadra, szerzés időpontjára, helyrajzi számra vonatkozó adatok) kezeli.
(6) * Adatkezelő a bérlőtársi elismerés iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:
a) az érintett ingatlan azonosításának céljából az érintett bérlakás címét,
b) a kérelmező bérlőhőz fűződő hozzátartozói kapcsolatát,
c) kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:
ca) az ingatlan tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára, megnevezésére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot,
cb) a tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot és
cc) az ingatlan haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, a haszonélvezeti joggal érintett az ingatlan címét, helyrajzi számát, megnevezését,
d) a bérbeadó és bérlő bérlőtársi elismeréshez való hozzájáruló nyilatkozatát,
e) a bérbeadóval vagy közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló lakbér vagy közüzemi díj hátralékra vonatkozó adatot és
f) a 40. § (5) bekezdésben foglalt feltétel fennállásának megállapításához szükséges adatot.
(7) Adatkezelő a bérlő másik lakásban történő elhelyezése iránti kérelem elbírálása céljából az érintett bérlakás címét, a bérleti szerződés lejártának időpontját, a bérleti szerződésben megjelölt, bérlővel együtt költöző személyek természetes személyazonosító adatait, a család lakhatást befolyásoló egészségügyi állapotára vonatkozó adatot és az azt igazoló szakorvosi véleményt, a bérlő lakbér- és közszolgáltatók felé fennálló tartozásaira vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást kezeli.
(8) Adatkezelő a lakásbérleti jogviszony helyreállítása iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:
a) az érintett bérlakás azonosítása céljából az érintett bérlakás címét,
b) a lakásban a kérelmezőn, házas, vagy élettársán kívül életvitelszerűen tartózkodó személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, a bérlőhöz, kérelmezőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolatára vonatkozó adatát,
c) * a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:
ca) az ingatlan tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, címére, helyrajzi számára, megnevezésére, alapterületére, szerzési idejére, haszonélvezeti joggal való terheltségére vonatkozó adatot,
cb) a tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
cc) az ingatlan haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, az haszonélvezeti joggal érintett lakás, ház címét, helyrajzi számát, megnevezését és
cd) életjáradéki szerződés fennállására, a szerződő felek nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
d) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a család havi nettó jövedelmére továbbá az egy főre jutó havi nettó jövedelemre vonatkozó adatot, valamint a megállapítás alapjául szolgáló adatot, igazolás, az iskolalátogatási és hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást és
e) a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló közüzemi díj hátralékra vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást.
(9) Adatkezelő a lakásbérleti jogviszony folytatása iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:
a) az érintett bérlakás azonosítása céljából az érintett bérlakás címét,
b) az elhunyt bérlő nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, a haláleset időpontját, a kérelmező elhunyt bérlőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolatát,
c) a lakásban életvitelszerűen tartózkodó személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét,
d) * az ingatlan tulajdonjogára, címére, helyrajzi számára, megnevezésére, alapterületére vonatkozó adatot,
e) az 52. § (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállásának megállapításához szükséges adatot,
f) bérbeadó igazolását arról, hogy a bérlakással kapcsolatban peres eljárás nincs folyamatban és
g) a temetési számlán szereplő adatokat, tartási szerződés esetén.
(10) Adatkezelő a lakásbérleti jogviszony pénzbeli térítéssel történő megszüntetése, valamint az elővásárlási jog alapításával történő megszüntetése iránti kérelem elbírálása céljából az érintett bérlakás címét, a bérleti szerződés lejártának időpontját, továbbá a bérlő lakbér- és közszolgáltatók felé fennálló tartozásaira vonatkozó adatot, részletfizetési megállapodást kezeli.
(11) Adatkezelő az önkormányzati kölcsöntámogatás iránti kérelem elbírálása céljából az alábbi adatokat kezeli:
a) a kölcsöntámogatási szerződés megkötés érdekében szükséges azonosító adatokat, a kérelmező számlavezető pénzintézetének megnevezését, bankszámlaszámát,
b) az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében az életvitelszerű győri tartózkodás kezdetére vonatkozó adatot,
c) az egy főre jutó méltányolható lakásigény megállapítása, a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személy azonosítása, továbbá a család egy főre jutó havi nettó jövedelme megállapítása szempontjából figyelembe veendő személyek száma megállapítása érdekében a kérelmezővel együtt költözni szándékozó személyek nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, kérelmezőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolatát,
d) * a kérelem jóváhagyhatóságának megállapítása, továbbá az elbírálási szempontok érvényesítése érdekében a kérelmező jelenlegi lakhatásának jogcímét, a kérelmező és a vele együtt költözni szándékozó személyek ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat az alábbiak szerint:
da) az ingatlan tulajdonjogára, tulajdoni hányadára, helyrajzi számára, megnevezésére, címére vonatkozó adatot,
db) tartási szerződés fennállására, tartási szerződéssel érintett eltartó és eltartott nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot
dc) ingatlan haszonélvezeti jogával való rendelkezés tényét, a haszonélvezeti joggal érintett ingatlancímét, helyrajzi számát, megnevezését,
dd) arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező vagy a vele együtt költözni szándékozók rendelkeztek-e ingatlan tulajdonjogával, az ingatlan tulajdoni hányadát, címét, helyrajzi számát, megnevezését és
de) életjáradéki szerződés fennállására, a szerződő felek nevére, az érintett ingatlan címére, helyrajzi számára, megnevezésére vonatkozó adatot,
e) a megvásárolni kívánt ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, vételárát, a vételár megfizetésével kapcsolatos adatokat, az adásvételi szerződést,
f) a kölcsön igénylésével, folyósításával kapcsolatos adatokat és
g) a vállalkozásban, építőközösségben épülő ingatlan, valamint családi ház építése esetén:
ga) az ingatlan címét, helyrajzi számát, tulajdonosának adatát, alapterületét, a szobaszámát, félszobák számát, az ingatlan megszerzésére és építésére vonatkozó adatokat, dokumentumokat,
gb) az építési engedélyezési, településképi bejelentési eljárás során jogerős vagy - bírósági felülvizsgálat hiányában - véglegessé vált döntés kiadásának dátumát, a jogerős építési engedélyt és mellékleteit,
gc) az ingatlan bekerülési költségével, befejezésével, költségvetésével kapcsolatos adatokat és
gd) családi ház bővítése esetén az emeletráépítés vagy tetőtér-beépítésre vonatkozó tulajdonosi engedélyt, építési e-napló kivonatot.
12. § (1) A személyes adatok megismerésére a 3. § (2)-(3) bekezdése szerinti hatáskörben eljáró személyek, továbbá a Polgármesteri Hivatal 8. § (4) bekezdés szerinti feladatkörében eljáró személyek jogosultak.
(2) A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Adatkezelő a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti Adatkezelőnek, a bérleti jogviszony létrehozása érdekében a 9. § szerinti adatot, továbbá az együtt költözők nevét, születési helyét, idejét, az érintett bérlakás adatait, a bérleti jogviszony létrehozásának jogcímére vonatkozó adatot adja át.
13. § A tulajdonosi jog gyakorlója az alábbi jogcímen biztosít bérlakást:
1. előtakarékos pályázat alapján történő elhelyezés,
2. felújításos pályázat alapján történő elhelyezés,
3. mozgáskorlátozottak számára kialakított bérlakások pályázat alapján történő elhelyezés,
4. előzetes regisztrációs nyilvántartás alapján történő elhelyezés,
5. szociális bérlakásban történő elhelyezés,
6. nyugdíjasok házában történő elhelyezés,
7. nyugdíjasok házából távozó bérlő elhelyezése,
8. piaci vagy költségelvű lakbérrel történő pályázat,
9. átmeneti elhelyezés,
10. felújítás, átalakítás, korszerűsítés, bontás folytán megszűnő bérlakás bérlőjének elhelyezése,
11. városérdek által indokolt feladat vagy városfejlesztési, városrendezési cél megvalósítását szolgáló elhelyezési igény kielégítése,
12. tulajdonosi döntés alapján önkormányzati ingatlan értékesítésének elősegítéséhez szükséges elhelyezés,
13. bírósági ítélet vagy hatósági határozat végrehajtása,
14. társbérlet felszámolása,
15. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatának ellátása,
16. bérlőkijelölési joggal rendelkező, önkormányzattól független szerv feladatainak ellátása, valamint
17. bérlakás megvásárlásának meghiúsulása következtében megszűnő lakáshasználati jog miatti elhelyezés.
14. § (1) Szociális bérlakásban történő elhelyezés iránti kérelem az 1. függelék 1. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(2) Szociális bérlakásban történő elhelyezés iránti kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyhatja jóvá, ha a kérelem az 5. §-ban foglaltaknak megfelel és
a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének
aa) egytagú család esetén 35%-át eléri, de a 70%-át nem haladja meg,
ab) olyan kéttagú családban, ahol eltartott személy nem él, a 25%-át eléri, de az 50%-át nem haladja meg vagy
ac) egyéb családban a 25%-ot eléri, de az 40%-ot nem haladja meg és
b) lakhatását önerőből más módon megoldani nem képes.
(3) A kérelem jóváhagyása esetén a kérelmezőt a tulajdonosi jog gyakorlója egy év időtartamra veszi nyilvántartásba.
(4) A bérleti szerződést az első alkalommal a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.
(5) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
(6) *
15. § (1) Előzetes regisztrációs nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelem a 1. függelék 2. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(2) Az előzetes regisztrációs nyilvántartásba történő felvételt a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyhatja, ha a kérelem az 5. §-ban foglaltaknak megfelel és
a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének:
aa) egytagú család esetén 70%-át meghaladja, de a 95%-át nem éri el,
ab) olyan kéttagú családban, ahol eltartott személy nem él, az 50%-át meghaladja, de a 85%-át nem éri el vagy
ac) egyéb család esetén a 40%-át meghaladja, de a 62%-át nem éri el és
b) lakhatását önerőből más módon megoldani nem tudja.
(3) A regisztrációs nyilvántartásba történő felvételről szóló döntés, a meghozataltól számított egy évig hatályos.
(4) Regisztrációs pályázatot - a 2. függelék 4. pontja szerinti formanyomtatványon - az a személy nyújthat be, akinek előzetes regisztrációs nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelmét a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyta.
(5) A regisztrációs nyilvántartásba felvett pályázók által pályázható lakásokat a tulajdonosi jog gyakorlója pályázati hirdetmény útján teszi közzé.
(6) * Ha a pályázót karbantartási munkák terhelik, a bérbeadó a pályázóval a karbantartási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára szerződést köt, amely tartalmazza az elvégzendő karbantartás műszaki tartalmát, valamint a karbantartás időtartama alatt fizetendő lakbér mértékét. A karbantartási munkálatok elvégzését a bérbeadó ellenőrzi.
(7) A karbantartási munkák elvégzését követően a bérleti szerződést első alkalommal a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.
(8) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
16. § * (1) Nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelem az 1. függelék 3. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelmet akkor hagyhatja jóvá, ha a kérelmező a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ellátásban – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást – részesül, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, önmaga ellátására képes és vállalja, hogy
a) a hatályos bérleti szerződéssel bérelt bérlakását kiürítve visszaadja,
b) * a tulajdonában álló lakhatás céljára szolgáló ingatlan forgalmi értékének 50%-át, de legalább 2.000.000,- Ft és legfeljebb 4.500.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára, legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet, vagy
c) * amennyiben bérlakás bérleti jogával vagy lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik, de legalább 1.500.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára, legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet.
(3) A (2) bekezdés b)–c) pontja alapján benyújtott nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyhatja jóvá, ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének
a) egytagú család esetén a 140%-át nem haladja meg vagy
b) kéttagú család esetén a 110%-át nem haladja meg.
(4) A tulajdonosi jog gyakorlójának a nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelemről szóló, jóváhagyó döntése a meghozataltól számított három évig hatályos. A megújítás iránti kérelem az 1. függelék 3. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(5) A megújítás iránti kérelem elbírálása során a (3) bekezdés szerinti feltétel nem vizsgálandó.
17. § (1) Bérlőnek - a 16. § (2) bekezdése alapján hatályos döntéssel rendelkezők közül - az jelölhető ki, akinek az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr vezetője által - a kijelölést megelőzően - végzett gondozási szükséglet vizsgálata alapján a gondozási szükséglete a 0, I, II fokozatba tartozik. Ha a vizsgálat eredményeként a gondozási szükséglete a III fokozatba tartozik, a tulajdonosi jog gyakorlója a kérelmet jóváhagyó döntését visszavonja.
(2) * Az elhelyezésnél előnyben részesül az a kérelmező, aki önkormányzati bérlakás leadásával kéri a nyugdíjasok házában történő elhelyezést vagy Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén legalább három éve létesített lakó- vagy tartózkodási helyen él.
18. § * A 16. § (2) bekezdés b) pontja esetében a fizetendő összeg megállapításánál a kérelmezőnek, a kérelem benyújtásakor vagy az azt megelőző három éven belül valamennyi tulajdonát képező lakásingatlan vagy ingatlanhányad forgalmi értéke kerül alapul vételre.
19. § (1) A nyugdíjasok házában elhelyezett bérlő által térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatás:
a) 24 órás gondozói ügyelet,
b) szükség esetén szakirányú segítséghívás (orvosi szolgálat, mentőszolgálat stb.),
c) gyógyszeradagolás és
d) éjszakai ügyeletben (naponta 20.00-07.00 óráig) tisztázás, egyéb nem rendszeres segítségnyújtás.
(2) A nyugdíjasok házában elhelyezett bérlők által szociális alapszolgáltatásként, térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatás:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás és
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
20. § (1) Amennyiben a nyugdíjasházból távozó bérlő ápolást, gondozást nyújtó szociális intézménybe kerül, a nyugdíjasházi bérlakást - az intézménybe történő felvételt követő - hatvan napon belül tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a bérlő a fenti határidő leteltéig a bérlakást nem bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, a mindenkori bérleti díj háromszoros mértékének megfelelő havi díjat fizet minden megkezdett 30 nap után.
(2) * A nyugdíjasok házából távozó bérlőt - amennyiben a 16. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján került elhelyezésre és másik bérlakásban történő elhelyezésre nem tart igényt - pénzbeli térítés illeti meg, melynek mértéke:
a) a bérleti szerződés megkötésétől számított egy éven belül az általa befizetett összeg 70%-a,
b) a bérleti szerződés megkötésétől számított egy éven túl, de kettő éven belül az általa befizetett összeg 50%-a, vagy
c) a bérleti szerződés megkötésétől számított kettő éven túl, de öt éven belül az általa befizetett összeg 30%-a.
21. § (1) * A tulajdonosi jog gyakorlója évente két alkalommal – március 1. napjáig és október 1. napjáig – az előtakarékosság vállalásával bérbe adható lakásainak (a továbbiakban: előtakarékos bérlakás) hasznosítására pályázatot hirdet. Az előtakarékos bérlakás-pályázat útján a 3. függelék szerinti garzonházakban található lakásban történő elhelyezés nyerhető el.
(2) Az előtakarékossággal meghirdetett bérlakás iránti pályázat a 2. függelék 1. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(3) Az előtakarékossággal meghirdetett pályázatban pályázó
a) nyilatkozik arról, hogy a bérleti szerződés időtartama alatt legalább havi 60.000,- Ft megtakarítást vállal, valamint
b) igazolja, hogy rendelkezik a karbantartáshoz szükséges legalább 300.000,- Ft összegű megtakarítással.
(4) A tulajdonosi jog gyakorlójának az érvényes pályázatok sorrendjére vonatkozó döntése a következő pályázati kiírásig hatályos.
(5) A hatáskörrel rendelkező szervezeti egység a megüresedett előtakarékos bérlakásokat a döntéssel megállapított sorrendnek megfelelően ajánlja fel, kivéve, ha pályázó lakhatást befolyásoló, szakorvos által igazolt súlyos egészségügyi probléma vagy súlyos mozgáskorlátozottság miatt kéri a felajánlás során a sorrend megváltoztatását.
22. § (1) Az előtakarékos bérlakás legfeljebb öt év időtartamra adható bérbe. A bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.
(2) A bérleti szerződés megkötésének feltétele az előtakarékosság összegének fizetésére, hitelintézettel kötött hatályos szerződés bemutatása.
(3) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérleti szerződésben rögzített előtakarékosság összegét havonta az általa választott hitelintézethez fizeti be. A bérlő évente egy alkalommal a bérleti szerződésben rögzített határnapig igazolja a befizetés teljesítését a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnél.
(4) Bérlőtársi jogviszonyról történő lemondás feltétele, hogy a lakásban maradó bérlő vállalja és igazolja a megtakarításnak az eredeti bérleti szerződésben foglaltak alapján történő fizetését.
(5) Amennyiben a bérlő az előtakarékos bérlakás bérleti szerződés hatályának időtartama alatt kamatmentes kölcsöntámogatásban részesül, a bérleti szerződés lejártának időpontja
a) ingatlan építése esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított tizennyolc hónap, vagy
b) ingatlan vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított hat hónap
időtartamra módosul azzal, hogy az eredeti bérleti szerződés lejártának időpontját nem lépheti túl.
(6) * Amennyiben a bérlő az előtakarékos bérlakás bérleti szerződésének időtartama alatt a megtakarítás összegének felhasználásával ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, vagy a megtakarítás összegét a tulajdonába került ingatlan felújítására, átalakítására fordítja, kérelmére a tulajdonosi jog gyakorlója mentesíti a további megtakarítás igazolása alól.
23. § (1) * Amennyiben az előtakarékos pályázót karbantartási munkák terhelik, a bérbeadó a pályázóval a karbantartási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára szerződést köt, amely tartalmazza az elvégzendő karbantartás műszaki tartalmát, valamint a karbantartás időtartama alatt fizetendő lakbér mértékét. A karbantartási munkálatok elvégzését a bérbeadó ellenőrzi.
(2) A karbantartási munkák elvégzését követően a bérleti szerződés a 22. § (1) bekezdésben meghatározott időtartamra kötendő.
(3) *
(4) A bérleti szerződésben megjelölt berendezési tárgyak rendes elhasználódás miatt szükséges cseréje a bérbeadó feladata.
24. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója a rossz műszaki állapotú, megüresedett lakás bérbeadására - elsősorban komfortfokozat emeléssel járó - felújítási munkálatok előírásával pályázatot hirdethet.
(2) A bérlakás felújításra meghirdetett pályázat a 2. függelék 2. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(3) A bérlakás felújításra meghirdetett pályázatban pályázó igazolja, hogy rendelkezik a pályázati hirdetményben szereplő felújítási költség fedezetével.
(4) A pályázati hirdetményben kiírt felújítási költség és a felújítás során felmerült esetleges többletköltség viselése a nyertes pályázót terheli, melyet előzetesen vállal.
(5) * A nyertes pályázóval a bérbeadó a felújítási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára szerződést köt, amely tartalmazza az elvégzendő felújítás műszaki tartalmát, valamint a felújítás időtartama alatt fizetendő lakbér mértékét. A felújítási munkálatok elvégzését a bérbeadó ellenőrzi.
(6) A pályázati hirdetményben a felújítási munkálatok elvégzésére meghatározott időtartamtól, a bérbeadó által igazolt, műszakilag indokolt esetben, az általa javasolt időtartamra lehet eltérni.
(7) A bérleti szerződés a lakás felújítási munkálatainak elvégzését követően köthető meg.
(8) Ha a pályázó a pályázatban előírt felújítási munkálatokat a meghatározott határidőig nem, vagy nem megfelelő minőségben végzi el, a bérlakást a felújítás időtartamára kötött szerződés lejártát követő tíz napon belül a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. Az elvégzett munkákkal és a beépített anyagokkal a pályázó és a bérbeadó egymás között - külön megállapodás alapján - elszámol.
(9) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
25. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított önkormányzati bérlakás hasznosítására pályázatot hirdethet mozgáskorlátozott személyek számára. A megpályázható lakást a tulajdonosi jog gyakorlója pályázati hirdetmény útján teszi közzé.
(2) A mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás pályázat a 2. függelék 3. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(3) A mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás legfeljebb öt év időtartamra adható bérbe.
(4) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
26. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlakásai egy részét piaci vagy költségelven megállapított lakbérrel hasznosítja.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója által kijelölt piaci vagy költségelvű bérlakás hasznosítása pályázat útján történik. A pályázat lebonyolítását - a tulajdonosi jog gyakorlójának felhatalmazása alapján - a Győr-Szol Zrt. végzi.
(3) A piaci vagy költségelvű lakbérrel meghirdetett pályázatok esetén az 5-6. § nem alkalmazandó.
(4) A bérleti szerződést a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.
(5) A bérleti szerződés meghosszabbításáról - a (4) bekezdésben foglalt időtartamra - a bérbeadó dönt. A bérleti szerződés meghosszabbítása esetén a 46-47. §-ban foglalt szabály nem alkalmazandó.
(6) * A piaci vagy költségelvű lakbérrel hasznosított bérlakások esetén az 51. § nem alkalmazandó.
27. § (1) Átmeneti elhelyezés iránti kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyja:
a) a 13. § 10-12. pontja szerinti esetben,
b) lakóingatlan építése esetén, vagy
c) a kérelmező krízishelyzete miatt
amennyiben a kérelmező lakhatása átmenetileg nem megoldott.
(2) Az átmeneti elhelyezés iránti kérelem a 1. függelék 7. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(3) A bérleti szerződést a bérbeadó a bérlővel határozott időre:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben másik bérlakás biztosításáig, vagy
b) egyéb esetben legfeljebb egy év időtartamra köti.
(4) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
28. § (1) Az intézményi bérlakás iránti, az intézmény képviselője által benyújtott kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyhatja jóvá, ha a bérlakás az intézmény
a) feladatának ellátásához, vagy
b) a feladatellátáshoz szükséges humánerőforrás elhelyezéséhez
önkormányzati érdekből elengedhetetlenül szükséges.
(1a) * Az intézményi bérlakás iránti, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100% tulajdonában álló gazdasági társaság képviselője által benyújtott kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyhatja jóvá, ha a győri székhelyű sportszervezetben sporttevékenységet végző személy elhelyezéséhez, önkormányzati érdekből elengedhetetlenül szükséges, feltéve, hogy a győri székhelyű sportszervezet és a kérelmet benyújtó Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100% tulajdonában álló gazdasági társaság között sporttevékenység végzéséhez kapcsolódó jogviszony áll fenn.
(2) Az intézményi bérlakás iránti kérelem a 1. függelék 10. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(3) A bérleti szerződést a bérbeadó az intézménnyel, mint bérlővel, legfeljebb öt év határozott időtartamra köti.
(4) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
(5) A bérlő az (1) bekezdés b) pontja alapján bérbe adott intézményi bérlakás használatára szerződést köthet az intézmény feladatellátásához szükséges, az intézménnyel munkaviszonyban álló személlyel.
(6) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződés határozott időre, legfeljebb a tulajdonosi jog gyakorlója és az intézmény által - a (3) bekezdés szerint - kötött szerződésben foglalt időpontig, de legfeljebb az intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamára köthető.
(7) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződésben megállapított, a lakás használatáért fizetendő díj nem haladhatja meg a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének mértékét.
(8) A lakás használatára vonatkozó szerződés tartalmában - a (5)-(6) bekezdés kivételével - a Lakástv., e rendelet, valamint a bérbeadó és a bérlő között létrejött bérleti szerződés rendelkezéseit is figyelembe vevő intézményi szabályzat alapján a bérlő és a lakás használója állapodnak meg.
29. § (1) A városérdek által történő elhelyezés a tulajdonosi jog gyakorlójának egyedi döntése alapján lehetséges, a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel.
(2) A bérleti szerződést első alkalommal a bérbeadó a bérlővel egy év időtartamra köti.
(3) A bérleti szerződés a 46-47. §-ban és a 48. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
30. § (1) A bérbeadó és a bérlő vagy esetlegesen jogutódja a bérlakás bérbeadásakor és annak leadásakor leltárt készít, melyben feltüntetik:
a) a lakásberendezések tételes felsorolását, azok hiányát, a pótlásra kötelezett megnevezését, a pótlás határidejét,
b) festés, mázolás, a lakásberendezések, a burkolatok és a nyílászárók állapotát és
c) a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételeit.
(2) A bérbeadó a bérlakást - a 15. §, a 21. §, és a 24. §-ban foglaltak alapján bérbe adott lakások kivételével - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérlőnek.
(3) A bérlakás akkor is rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősül, ha egyes berendezéseket
a) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be, vagy
b) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mivel a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján arra nem tarthat igényt.
(4) A bérlakásnak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotát a felek aláírásukkal ismerik el.
(5) Bérbeadó gondoskodik a Lakástv.-ben meghatározottakon túl, ha a felek másképp nem rendelkeznek:
a) a közös használatra szolgáló helyiségben lévő olyan berendezés használatának biztosításáról, amely egyedi fogyasztása mérhető,
b) a vízellátás és csatorna használat biztosításáról, ha a közmű szolgáltatóval külön szerződés nem köthető.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szolgáltatás külön szolgáltatási díj ellenében történik, melynek összegét a ténylegesen felmerülő önköltség és a vonatkozó jogszabályok alapján a bérbeadó határozza meg.
31. § (1) A bérbeadó a halasztást nem tűrő hibát a tudomására jutást követően haladéktalanul kivizsgálja, majd
a) a hiba kijavítását azonnal elvégzi, vagy
b) a bérlőt megbízza a munka elvégzésével és ennek a bérbeadó által elismert, igazolt költségét a bérbeadó a munka átvétele után haladéktalanul, egy összegben megtéríti a bérlőnek.
(2) A bérbeadó a bejelentés esetén a halasztást tűrő hibát a Lakástv.-ben meghatározottak szerint, az épület használatát akadályozó hibát legkésőbb a bejelentéstő számított egy éven belül megszünteti.
(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodása hiányában a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a Lakástv. 13. §-a az irányadó.
(4) A felek megállapodhatnak arról, hogy a munkálatokat a bérlő helyett a bérbeadó végzi el. Ebben az esetben a bérlő a lakbéren felül megfizeti bérbeadónak a megállapodásban átvállalt munka költségét. A megállapodás tartalmazza az átvállalt munka tételes felsorolását, a teljesítés módját és esedékességét, ezek igazolt költségét, valamint a megfizetésre vonatkozó rendelkezést.
32. § (1) A nyugdíjasok házában e rendelet és a bérleti szerződés szerint a bérlőt terhelő javítási és karbantartási munkálatok elvégzéséről - bérlő kérésére és költségére - a bérbeadó gondoskodik a 31. § (4) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A nyugdíjasok házában történő elhelyezéskor bérlőt, a leadott bérlakással kapcsolatban karbantartási kötelezettség és amortizációs költség nem terheli.
33. § (1) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik. Bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát bérbeadó részére írásban bejelenti, és a bejelentésben megjelöli az elérhetőségét és a kapcsolattartás módját.
(2) Bérlő és a vele együtt lakó személy a bérlakást az együttélés követelményeinek megfelelően jogosult használni, tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a többi lakó nyugalmát zavarná.
(3) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését
a) évente legalább egy alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi, vagy
b) nem rendeltetésszerű használatra utaló bejelentés vagy erre utaló információ alapján bármikor ellenőrizheti előzetes bejelentés nélkül.
(4) Bérlő a (3) bekezdésben foglaltakon túl is biztosítja és tűri az előzetes értesítés szerint, alkalmas időben történő bejutást és ellenőrzést.
(5) Ha a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen használja, és ez az ellenőrzés alkalmával bizonyítást nyer, bérbeadó a bérleti szerződést a Ptk. 6:348. §-ában foglaltaknak megfelelően felmondja.
34. § (1) Bérlő a bérleményében műszaki változtatást a bérbeadó előzetes hozzájárulásával hajthat végre a két fél között megkötött külön megállapodás alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza:
a) a tervezett munka műszaki leírását, a kezdés és a befejezés várható időpontját,
b) a költségviselési kötelezettséget, az elszámolás módját,
c) a műszaki és hatósági előírások, engedélyek beszerzésének, bejelentés megtételének kötelezettségét,
d) a végzett munka eredményeként beépített anyag, berendezés tulajdonjogát,
e) a leszerelt berendezés, kibontott anyag feletti rendelkezési jogot, azok elszámolását, továbbá az elszállíttatás és elhelyezés költségét, valamint
f) minden olyan lényeges kérdést, melyet a felek szükségesnek tartanak.
(3) A bérbeadó a komfortfokozatot növelő átalakításhoz a műszaki feltételek és a hatósági engedély megléte, bejelentés megtétele esetén a hozzájárulást megadja, ha az átalakítás eredményeként:
a) komfortos bérlakás,
b) összkomfortos bérlakás vagy
c) új bérlakás
jön létre.
(4) A (3) bekezdés szerinti komfortfokozatot növelő átalakításhoz biztosított költségtérítés:
a) a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a 15 évre számított lakbérnövekmény,
b) a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a 10 évre számított lakbérnövekmény vagy
c) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a 20 évre számított lakbérnövekmény
mértékéig érvényesítendő.
(5) A komfortfokozat növelésével járó költségeket bérbeszámítás formájában a lakbérrendelet alapján a bérbeadó a bérlő részére megtéríti.
(6) A beszámítás módja:
a) a bérlő a komfortosítás előtti lakbért fizeti a beszámított összeg lejártáig,
b) a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőnek a bérbeszámítással még érvényesíthető összeget a bérbeadó kifizeti, vagy
c) ha a bérlakás a bérlő részére kerül eladásra a - bérbeszámítással érvényesíthető - még ki nem fizetett összeg a forgalmi érték megállapításánál csökkentő tényezőként figyelembe veendő.
(7) A bérbeszámítással a bérlakásba beépített anyag, berendezés az aktuális műszaki állapotban a műszaki átadás-átvétel időpontjától Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerülnek.
35. § (1) A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez nem járul hozzá a 34. § (3) bekezdésben felsorolt feltételek megléte esetén sem, ha a lakóépület a szabályozási terv szerint lebontásra kerül, építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége megtérítési kötelezettség igény nélkül a bérlőt terheli.
(2) Ha a munkák végzése során a lakóépület, bérlakás vagy a lakásberendezés megrongálódik, az így keletkezett kárról a bérbeadót írásban értesíti, a munkát végeztető bérlő az okozott kárt elhárítja.
36. § Ha a bérbeadói kötelezettségek teljesítése 15 napon túl korlátozza a bérlakás használatát, a bérlőt olyan arányban illeti meg lakbércsökkentés a 16. naptól, mint amilyen arányt jelent a bérlakás alapterületéhez képest a használati jog korlátozása.
37. § (1) A bérlő a bérlakást - az épület bontás vagy teljes rekonstrukciója miatt történő leürítésének esetét kivéve - a bérleti szerződés felmondása esetén a felmondásban meghatározott időpontig, a bérlakás leadása esetében bérbeadó és bérlő megállapodása szerinti időpontig kiürítve, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja a 30. § (1) bekezdése szerinti leltárral.
(2) Bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.
(3) Bérlő a hibafelvételi jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozik az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének és ezek költségtérítésének módjáról és határidejéről.
(4) Ha bérlő nem nyilatkozott, vagy a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének és a költségek megtérítésének megállapítását.
(5) Bérlő a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül - beépített valamennyi berendezést és felhasznált anyagot a lakás leadásakor:
a) a bérlakás állagának sérelme nélkül leszerelheti, elviheti az eredeti állapot helyreállítása mellett, vagy
b) bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja, melynek elfogadása esetén az elszámolás feltételeiről a felek megállapodást kötnek.
38. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös a bérlakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítja és a lakást kiürített és tiszta állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja, de a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munka elvégzése nem tartozik a kötelezettségei közé.
(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a bérlakásból határidőre nem szállítja el, bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárba vagy arra alkalmas más helyiségbe helyezheti el. Ennek során az elszállított hagyatéki tárgyakról leltárt vesz fel, és azt az ügyiratkezelés szabályai szerint megőrzi. Bérbeadó haladéktalanul értesíti az örököst, hogy az elszállított hagyatéki tárgyakat hol és milyen időpontig veheti át.
(3) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 30 napig őrzi meg. Ha az örökös a határidőben a hagyatékot nem szállítja el, költségére a bérbeadó az ingó-értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.-ban meghatározott örököst illeti meg.
(4) Amíg a bérlakás nem kerül leadásra a bérlakással kapcsolatos valamennyi költség és használati díj az örököst terheli.
(5) Ha az örökös a bérlakást 90 napon belül nem adja le a bérbeadónak, a 90. napot követő naptól, kétszeres összegű havi használati díjat fizet.
39. § (1) Bérlő a Lakástv. 21. § (2) bekezdése alapján a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyt bérbeadónak írásban bejelenti és a bejelentésben a befogadni kívánt személy születési adatait és a vele való rokoni kapcsolatát megjelöli.
(2) Bérlő - az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével - a bérlakásba költöző személy befogadása előtt harminc nappal írásban a bérbeadó hozzájárulását kéri.
(3) A bérbeadó a hozzájárulás iránti kérelemre harminc napon belül nyilatkozik. A határidő újabb harminc nappal - a kérelmező egyidejű értesítése mellett - meghosszabbítható.
Ha a bérbeadó harminc vagy a meghosszabbított harminc napon belül a kérelemre nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak tekintendő.
(4) A nyugdíjasok házában lévő bérlakásba a bérlő csak olyan házas- vagy élettársát fogadhatja be, aki:
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ellátásban - kivéve ideiglenes özvegyi nyugdíjban és árvaellátásban - részesül, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és
b) a 16. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(5) Bérbeadó a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személy kivételével hozzájárulást megtagadja, ha:
a) az együtt lakó személyek száma meghaladná az 1. mellékletben meghatározott, bérlakásban lakók jogos lakásigény mértékének felső határát,
b) a bérlő és a vele együtt lakó személyek - különös tekintettel a lakásban élő kiskorú személyre - lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének, mint a befogadás előtt, vagy
c) a bérlőnek a bérbeadóval szemben tartozása áll fenn.
(6) Bérbeadó az (1) bekezdésben foglaltak betartását a bérlemény-ellenőrzések során vizsgálja.
40. § (1) Bérlakásra bérlőtársi szerződés megkötéséhez a tulajdonosi jog gyakorlója - a Lakástv.-ben meghatározott eseteken túl - akkor járul hozzá, ha:
a) a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható személy
aa) legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel,
ab) kérelméhez a bérlő hozzájárul és
ac) a kérelmező esetében nem állnak fenn az 5. §-ban foglaltak, vagy
b) a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadható nagykorú személy
ba) legalább 5 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel,
bb) kérelméhez a bérlő hozzájárul és
bc) a kérelmező esetében nem állnak fenn az 5. §-ban foglaltak.
(2) A bérlőtársi elismerés iránti kérelem a 1. függelék 6. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
(3) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja tekintetében a bérlőtársként történő elismerés során az együttlakás tényétől függetlenül csak a bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.
(4) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlőtársi elismeréshez történő hozzájárulást megtagadja, ha a bérlőnek a bérbeadóval vagy közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló lakbér vagy közüzemi díj hátraléka van.
(5) Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, kivéve, ha a bérlőtársi elismerést kérő személy megfelel a 2. § 13. pontjában foglaltaknak.
41. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor járul hozzá, ha a bérlő a lakást
a) másik önkormányzati bérlakás bérletére, vagy
b) * legalább egy lakásegységnek megfelelő tulajdoni hányadot jelentő tehermentes lakóingatlan tulajdonjogára
cseréli.
(2) Egy lakás több lakásra is cserélhető, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(3) * A tulajdonosi jog gyakorlója a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadja, ha:
a) a bérlakásba együtt beköltöző személyek száma meghaladná az 1. mellékletben meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát,
b) a bérlőnek a bérbeadóval szemben fennálló lakbér vagy közüzemi hátraléka van, kivéve, ha erre vonatkozóan a bérbeadóval 1 évet meg nem haladó részletfizetési megállapodást kötött és azt teljesíti,
c) előtakarékossággal bérbe adott bérlakást kíván elcserélni,
d) a bérlakásra a bérlő bérleti jogot megszüntető, elővásárlási jogot alapító szerződést írt alá vagy
e) a csere tárgyát képező ingatlan műszaki állapota alapján életvitelszerű lakhatásra alkalmatlan.
(4) A csereszerződés jóváhagyását követően kötött bérleti szerződés az eredeti bérleti szerződés időtartamával megegyező időtartamra kötendő.
(5) Amennyiben a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy a bérlakást a bérlővel együtt elhagyja.
42. § (1) Bérlőkijelölési joggal vagy tartási szerződéssel érintett lakás cseréje esetén a bérlőkijelölési jog jogosultja, vagy az eltartó cseréhez való hozzájárulása is szükséges.
(2) Nyugdíjasok házában lévő bérlakás csak olyan kérelmezővel cserélhető, aki megfelel e rendelet 16. § (2) bekezdés rendelkezéseinek.
(3) Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás csak mozgáskorlátozott kérelmezővel cserélhető.
43. § A lakáscsere szerződés - a Ptk.-ban meghatározottakon túl - tartalmazza:
a) a cserepartner tájékoztatását a bérlakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről,
b) a cserepartner tájékoztatását a bérlakásra vonatkozó - cserét követő - a lakbérrendeletnek megfelelő lakbér összegéről,
c) a bérlővel együtt lakó valamennyi személy felsorolását és személyes adatát, lakáshasználati jogcímükkel együtt és
d) a felek megállapodásától függően a lakásban visszamaradó vagy az oda beköltöző valamennyi személy adatát és lakáshasználati jogcímüket.
44. § (1) Bérlakás használatát, bérleti jogát érintő tartási szerződés abban az esetben köthető, amennyiben ahhoz bérbeadó előzetesen hozzájárul.
(2) A tartási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulás iránti írásbeli kérelem bérbeadóhoz nyújtandó be.
(3) Bérbeadó a tartási szerződés megkötéséhez nem járul hozzá, ha:
a) bérlő tartós bentlakásos szociális intézményben elhelyezést nyert, vagy ilyen kérelme van folyamatban, kivéve, ha az elhelyezésről lemond,
b) bérlő tartása más módon megoldott,
c) életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, vagy
d) az eltartó a tartásra nem képes.
(4) A tartási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulás iránti kérelemhez a bérlő csatolja az (3) bekezdés a) pontjában foglaltakról szóló igazolást.
(5) A bérbeadó a hozzájárulás megadása előtt bérleményellenőrzést tart, melynek során vizsgálja, hogy a hozzájárulás megadásának feltételei teljesülnek-e.
(6) A tartási szerződés megkötését követően a befogadáshoz a 39. §-ban foglaltak teljesülésén túl a felek írásbeli hozzájárulása is szükséges.
(7) Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakásra tartási szerződés nem köthető.
45. § (1) A több szobás bérlakás legfeljebb 50%-a, a bérleti szerződésének fennállásáig, de legfeljebb kettő év időtartamra, lakhatás céljára albérletbe adható.
(2) Nagyságától függetlenül sem adható bérbe:
a) az előtakarékos,
b) a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított,
c) a nyugdíjasok házában levő,
d) az átmeneti elhelyezésre szolgáló, valamint
e) a piaci vagy költségelvű lakbérrel bérbeadott
bérlakás.
(3) Az albérleti szerződés megkötéséhez a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott idő lejártát követően az albérletbe adáshoz való hozzájárulás kérelemre meghosszabbítható, legfeljebb a bérleti szerződés fennállásáig.
(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az albérleti szerződés megszűnik és az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt bérbeadótól.
(6) A bérlő az albérlő által használt lakószobára jutó mindenkori lakbér másfélszeresével növelt összegű lakbért fizet a bérbeadónak. Az albérleti díjról egyébként felek szabadon állapodnak meg.
(7) A bérlakás az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem hasznosítható.
(8) Ha a bérlő a bérlakást hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően adja albérletbe, a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.
A lakásbérleti jogviszony
46. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés lejártát megelőző hatvanadik naptól a szerződés lejártáig nyilatkozhat a bérleti szerződésének meghosszabbítási szándékáról. Ha az előírt határidőn belül vagy a bérleti szerződés lejártát követő hatvan napon belül, a tulajdonosi jog gyakorlójának felszólítását követően sem nyilatkozik, a szerződés nem hosszabbítható meg.
(2) A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelem a 1. függelék 5. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
47. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakásbérleti szerződést meghosszabbítja, ha:
a) bérlő, valamint a vele együtt lakó valamennyi személy lakhatása önerőből, más módon nem megoldható,
b) bérlőnek nem áll fenn lakbérhátraléka és nincs közüzemi díjtartozása,
c) a bérlő és a vele együtt lakó valamennyi személy se a bérbeadóval, se azon ingatlanban lakókkal szemben, amelyben a lakás található az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak,
d) bérlő és a vele együtt lakó valamennyi személy a bérlakást, valamint a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen használja,
e) bérlő a 33. § (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tesz, valamint
f) bérlakás felújításban, átalakításban, korszerűsítésben, bontásban vagy városfejlesztési, városrendezési célok megvalósításában, a szerződéshosszabbítás kezdeményezésétől számított három éven belül nem érintett.
(2) * A tulajdonosi jog gyakorlója a lakásbérleti szerződést egy alkalommal, egy évre meghosszabbítja, ha:
a) bérlő valamint a vele együtt lakó valamennyi személy lakhatása önerőből, más módon nem megoldható,
b) bérlőnek lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása áll fenn.
(3)–(5) *
48. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója a 47. § (1) bekezdése alapján a lakásbérleti szerződést:
a) szociális lakáskérelem alapján juttatott bérlakás, az előzetes regisztrációs pályázaton elnyert bérlakás esetén 3 év,
b) felújítási kötelezettséggel elnyert bérlakás, a mozgáskorlátozott személyek számára kiírt pályázaton elnyert bérlakás, a bérlakás megvásárlásának meghiúsulása következtében megszűnő lakáshasználati jog miatt biztosított bérlakás, valamint az intézményi bérlakás esetén öt év,
c) a 13. § 11. pontja alapján történő elhelyezés esetén három év, valamint
d) átmeneti elhelyezés esetén legfeljebb két alkalommal, legfeljebb egy év
időtartamra hosszabbítja meg.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a döntésről a bérbeadót és a bérlőt írásban tájékoztatja, mely alapján a bérlő és a bérbeadó haladéktalanul bérleti szerződést köt.
49. § (1) * A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlőt másik bérlakásban helyezheti el
a) a 13. § 10–12. és a 14. pontban foglalt esetben vagy
b) a bérlő kérelmére szakorvosi igazolás alapján egészségügyi ok miatt.
(2) A 13. § 10-12. és a 14. pontban foglaltak alapján történő elhelyezés során a tulajdonosi jog gyakorlója indokolt esetben, a másik bérlakásban történő elhelyezés mellett közös megegyezéssel pénzbeli térítést is biztosíthat. A megállapodás szerinti összeg kifizetésére csak a bérlakás tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakás bérlő által történő leadását követően kerülhet sor.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója - előzetes egyeztetést követően - a bérlőnek a másik bérlakásban történő elhelyezéssel kapcsolatban indokoltan felmerült, igazolt költségeit megtéríti.
50. § (1) A nyugdíjasok házából távozó bérlő az 1. mellékletében szabályozott jogos lakásigény mértékének megfelelő nagyságú bérlakásban történő elhelyezésre tarthat igényt, ha pénzbeli térítésre nem tart igényt.
(2) A bérleti szerződés, ha
a) * a bérlő a 16. § (2) bekezdés a) pontja alapján, határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakás visszaadásával került nyugdíjasok házában elhelyezésre, határozatlan időtartamra, vagy
b) egyéb módon került nyugdíjasok házában elhelyezésre, öt év időtartamra
kötendő.
(3) A (2) bekezdés b) pont szerinti esetben a bérleti szerződés a 48. § (1) bekezdés b) pont szerint meghosszabbítható.
51. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérleti jogviszonyt helyreállítja azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki
a) a lakásnak a szerződés megszűnését megelőzően a bérlője volt,
b) bérleti szerződése lakbérhátralék felhalmozása miatt vagy a lakás közüzemi díjának meg nem fizetése miatt került felmondásra és
c) a jogviszony helyreállítása iránti kérelmet a bérleti szerződés megszűnését követő hatvan napon belül benyújtja.
(2) A szerződés a megszűnt bérleti szerződésben foglalt időpontig kerül helyreállításra, ha
a) a volt bérlő a lakbértartozását, valamint a közüzemi díjtartozását a helyreállításra irányuló kérelmét megelőzően kiegyenlítette,
b) a lakást életvitelszerűen, folyamatosan lakja,
c) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel,
d) a bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítését vállalja és
e) a 47. § (1) bekezdés c)f) pontjaiban foglalt egyéb feltételek teljesültek.
(3) * A szerződés a helyreállítástól számított egy év időtartamra – de legfeljebb a megszűnt bérleti szerződésben foglalt időpontig – kerül helyreállításra, ha
a) * a volt bérlő a lakbértartozását a helyreállításra irányuló kérelmét megelőzően kiegyenlítette és a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozás megfizetésére megállapodást kötött,
b) a lakást életvitelszerűen, folyamatosan lakja,
c) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel,
d) a bérleti szerződésben foglalt feltételek teljesítését vállalja és
e) a 47. § (1) bekezdés c)–f) pontjában foglalt egyéb feltételek teljesültek.
(4) Nem állítható helyre a bérleti jogviszony azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek volt bérleményében jogellenesen befogadott személy lakik, vagy aki volt bérleményét a bérbeadó hozzájárulása nélkül albérletbe adta.
(5) A bérleti jogviszony helyreállítása iránti kérelem a 1. függelék 8. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
52. § (1) A bérlakás bérleti jogviszonyának folytatására vonatkozó - a Lakástv. 32. §-ában foglalt -feltételek meglétét a jogviszonyfolytatást kérő kérelmére a tulajdonosi jog gyakorlója megvizsgálja, és annak eredményéről a kérelmezőt és a bérbeadót értesíti.
(2) A bérleti jogviszony folytatására irányuló - a 1. függelék 9. pontja szerinti - kérelem a bérlő halálát követő kilencven napon belül nyújtható be.
(3) Mozgáskorlátozott személy számára kialakított bérlakás esetén csak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható, mozgáskorlátozott hozzátartozó jogosult a bérleti jogviszony folytatására. Ellenkező esetben a bérleti jogviszony folytatására az 1. mellékletben meghatározott jogos lakásigény mértékének megfelelő másik önkormányzati bérlakásban jogosult a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára.
A lakásbérleti jogviszony megszüntetése
53. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha
a) a bérlő vagy a vele együtt lakó bármely személy a bérbeadóval vagy az abban az ingatlanban élő bármely lakóval szemben, amelyben a lakás található, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartást tanúsít,
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy a jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti.
(2) Előtakarékos bérlakás esetén a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó felmondja, ha a bérlő a bérleti szerződésben rögzített időpontig nem igazolja fizetési kötelezettségének teljesítését.
54. § * (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel a 13. § 10–12. vagy 14. pontban foglaltak miatt szűnik meg, és a bérlő másik lakásban történő elhelyezésére nincs lehetőség, pénzbeli térítés biztosítható.
(2) A pénzbeli térítés mértéke nem haladhatja meg a leadásra kerülő bérlakás forgalmi értékének 50%-át.
(3) A megállapodás csak a forgalmi értékbecslés elvégzése után köthető. A megállapodásban rögzített összegből levonandó a lakbér és a 2. § 10. a)–c) pontjában felsorolt közüzemi díjhátralék összege, amely a hátralék rendezésére fordítandó.
(4) A teljes térítési összeg kifizetésére csak a bérlakásnak a bérlő által történő leadása után kerülhet sor.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlővel kötött megállapodás alapján a térítési összeg legfeljebb 50%-át a megállapodás megkötését követően a bérlő részére kifizetheti abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérlakást hatvan napon belül a megállapodásban rögzített módon a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.
(6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül leadási kötelezettségének nem tesz eleget, a kifizetett pénzbeli térítés összegét egyösszegben, haladéktalanul, a határidő lejártát követő napon érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben visszafizeti.
(7) A bérlő a bérlakást tiszta és a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, továbbá a bérbeadó által előírt feladatok elvégzését követően bocsátja a bérbeadó rendelkezésére. A karbantartási munkálatoktól a tulajdonosi jog gyakorlója eltekinthet.
(8) Ha a bérlő a megállapodásban rögzített határidőig a bérlakást nem bocsátja a bérbeadó birtokába, a mindenkori lakásbérleti díj háromszoros mértékének megfelelő díjat fizet.
55. § (1) A határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakás jogviszonya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - közös megegyezéssel, a megszüntetésre kerülő szerződésben megjelölt bérlakásra vonatkozó elővásárlási jog alapításával egyidejűleg is megszüntethető. Ez esetben a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg, és másik bérlakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) Elővásárlási lehetőség nem áll fenn:
a) a nyugdíjasok házában található bérlakásra,
b) az előtakarékos bérlakásra,
c) az ingatlanfejlesztés céljára kijelölt területen található bérlakásra,
d) a bontásra kijelölt épületben található bérlakásra,
e) a tizenöt évnél nem régebben teljes rekonstrukción átesett vagy épült bérlakásra és
f) a műteremlakásra.
(3) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltételeit és az elővásárlási jog alapítását a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő külön írásbeli szerződésben rögzíti.
(4) A (3) bekezdés szerinti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlőnek lakbér- és közüzemi hátraléka nincs.
(5) A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bérbeadó által bérbe adott bérlakás esetében a bérlő, a tulajdonosi jog gyakorlója és bérlőkijelölési jog jogosultja a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével háromoldalú szerződésben rögzítik az elővásárlási jog alapítását. A megállapodásban a bérlőkijelölési jog jogosultja vállalja, hogy feladatai ellátásához a megállapodás létrejöttétől számított tíz évig nem kezdeményezi bérlakás juttatását.
(6) Az elővásárlási jog legfeljebb a bérleti jogviszony megszűnésétől számított két év időtartamra alapítható, amelyet a tulajdonosi jog gyakorlója a bérlő kérelmére egyszer, további egy évvel meghosszabbítja.
56. § (1) A bérleti jogviszonyt megszüntető és az elővásárlási jogot alapító szerződés aláírását követő harminc napon belül a bérbeadó, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő írásbeli szerződése alapján, az abban foglalt tartalommal, a korábbi bérlővel lakáshasználati szerződést köt, melynek egyéb feltételei azonosak a bérleti szerződésben foglaltakkal.
(2) * Ha az 55. § (6) bekezdésében foglalt időtartam alatt nem jön létre hatályos adásvételi szerződés, az elővásárlási jog és a lakáshasználati szerződés megszűnik, a bérbeadó a jogszerű lakáshasználó kérelmére az elővásárlási jogot alapító szerződésben megjelölt bérlakásra új bérleti szerződést köt a felbontott bérleti szerződés eredeti időtartamáig.
(3) A (2) bekezdés alapján kötött bérleti szerződés 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.
(4) Az 55. § (6) bekezdésben foglalt időtartam alatt a használati jog folytatására az 52. §-ban rögzített szabályok alkalmazandók. A használati jog folytatása esetén a tulajdonosi jog gyakorlója és a jogviszony folytatója az elővásárlási jog alapítására új, a jogelődével azonos tartalmú szerződést köt.
(5) A lakáshasználati szerződés időtartama alatt a bérlakásra csereszerződés nem köthető.
A lakáshoz jutási támogatás
57. § (1) Lakástulajdonnal nem rendelkező nagykorú, természetes személy első lakástulajdona megszerzéséhez kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatásban (a továbbiakban: kölcsöntámogatás) részesülhet.
(2) A kölcsöntámogatás csak egyszer és egyféle jogcímen, Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő, legalább egy lakásegységet kitevő ingatlantulajdon vásárlásához vagy építéséhez biztosítható.
(3) A kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás iránti kérelem a 1. függelék 4. pontja szerinti formanyomtatványon nyújtandó be.
58. § (1) A kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás iránti kérelem alapján a tulajdonosi jog gyakorlója támogatást akkor állapíthat meg, ha a (3) bekezdésben foglaltak teljesülnek, a (5) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn és
a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori minimálbér bruttó összegének
aa) egy vagy kéttagú család esetén a 300%-át vagy
ab) egyéb család esetében a 225%-át
nem haladja meg.
(2) Nem nyújtható kölcsöntámogatás az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén sem:
a) telekvásárláshoz,
b) hitelintézeti kölcsön vagy magánhitel kiváltásához vagy előtörlesztéséhez,
c) haszonélvezettel, jelzálogjoggal, vételi joggal terhelt lakhatásra szolgáló ingatlan vásárláshoz, építéséhez és bővítéséhez,
d) lakóépület átalakításához, felújításához,
e) önkormányzati tulajdonú bérlakás megvásárlásához, vagy
f) ráépítés esetén, ha az ingatlan tulajdonosa nem járul hozzá, hogy a kölcsön biztosítékául jelzálogjog az ingatlanra bejegyzésre kerüljön.
(3) Kölcsöntámogatás csak az 1. mellékletében meghatározott jogos lakásigény mértékét meg nem haladó, de legfeljebb 120 m2 hasznos alapterületű ingatlan építéséhez, vásárlásához biztosítható, függetlenül attól, hogy az épület hány ütemben épül meg.
(4) Gyermektelen házas- vagy élettárs kérelmezők esetében a (3) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb kettő születendő gyermeket, egygyermekes pár esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni.
(5) Nem részesülhet kölcsöntámogatásban az a személy, aki:
a) előző lakásának bérleti jogviszonya a bérlőnek felróható okból a bérbeadó felmondása, vagy bírói ítélet következtében szűnt meg, vagy ez okból a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá újabb, határozott idejű szerződés kötéséhez,
b) bérlakást kedvezményes feltételekkel vásárol meg,
c) bérlakásának bérleti joga úgy szűnt meg, hogy vételi jogáról arra jogosult javára lemondott,
d) a kölcsöntámogatással érintett ingatlanon kívül 50%-ot meghaladó lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonrésszel vagy haszonélvezetével rendelkezik vagy rendelkezett,
e) a kölcsöntámogatás iránti kérelmében valótlan adatot közöl,
f) nem rendelkezik a kölcsöntámogatás visszafizetéséhez szükséges jövedelemmel, vagy a munkáltatói hitel nélkül számított önrész nem éri el az ingatlan vételára vagy a kivitelezési költség 10%-át, vagy
g) a jogügylet tárgyát képező ingatlan vásárlásához vagy építéséhez egy éven belül kamatmentes kölcsöntámogatást igényelt és kérelme a jogos lakásigény mértékének túllépése miatt került elutasításra.
(6) Kölcsöntámogatás akkor biztosítható, ha az igénylő az erre irányuló kérelmét a hitelszerződés megkötése előtt nyújtotta be a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnél.
59. § * (1) Az adható kölcsöntámogatás legmagasabb összege 5.000.000,- Ft.
(2) Ha a kérelmező lakhatás céljára szolgáló ingatlan tulajdonrésszel rendelkezik vagy rendelkezett, az adható kölcsöntámogatás rá jutó legmagasabb összege a tulajdoni hányad arányában csökken.
(3) Használt ingatlan vásárlása esetén kölcsöntámogatás akkor is adható, ha az ingatlan-nyilvántartásban a korábbi tulajdonos javára hitel jelzáloga került bejegyzésre, és ennek törléséről az adásvételi szerződésben megállapodtak.
(4) A Bizottság döntését követően a kölcsöntámogatásban részesülő és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata kölcsönszerződést köt.
(5) A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) a kölcsöntámogatás összegét, jogcímét,
b) a kölcsöntámogatás visszafizetésének határidejét, a támogatás törlesztésének kezdő időpontját, a futamidő alatt fizetendő havi törlesztő részletek összegét,
c) rendelkezést Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata javára jelzálogjog alapításáról és bejegyzéséről az ingatlan-nyilvántartásba a támogatott tulajdonába kerülő ingatlanra,
d) az adós fizetési kötelezettségét a jelzálogjog bejegyzésének és törlésének költsége vonatkozásában.
(6) További hitel jelzálogjogának bejegyzéséhez Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata abban az esetben járul hozzá, ha az adósnak kölcsöntámogatás hátraléka nincs.
60. § (1) Amennyiben az egyik kérelmező lesz a kölcsöntámogatással érintett ingatlan tulajdonosa, a kölcsön visszafizetését a másik kérelmező adóstársként vállalja.
(2) A kölcsöntámogatás visszafizetésének időtartama alatt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a vásárlással szerzett haszonélvezeti jog bejegyzéséhez nem járul hozzá.
(3) Amennyiben a bérlő bérleti hatályos szerződésének időtartama alatt kamatmentes kölcsöntámogatásban részesül, a bérleti szerződés lejártának időpontja
a) ingatlan építése esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított tizennyolc hónap, vagy
b) ingatlan vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított hat hónap
időtartamra módosul azzal, hogy az eredeti bérleti szerződés lejártának időpontját nem haladhatja meg.
61. § (1) A kölcsöntámogatás visszafizetésének határideje 10 év.
(2) A kölcsöntámogatás a futamidő alatt bármikor kamatmentesen visszafizethető.
(3) Kölcsöntámogatás hátralékára részletfizetési kedvezmény nem biztosítható.
(4) Az Önkormányzat által korábban folyósított kölcsöntámogatást, valamint ezen összeg után a folyósítás időpontjától kezdődően a visszafizetés napjáig járó, minden késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat azonnal, egy összegben visszafizetendő, ha:
a) a kölcsön futamideje alatt a tulajdonosi jog gyakorlójának tudomására jut, hogy a kedvezményezett a kölcsönt nyújtó félrevezetésével jutott a támogatáshoz,
b) az ingatlant 5 éven belül a javára kikötött értékkülönbözettel másik lakásra cseréli el, kivéve, ha anyagi körülményei miatt kényszerül a lakás értékesítésére és kisebb lakás vásárlása mellett az értékkülönbözetből csak az igazolt köztartozásait és hiteleit tudja visszafizetni,
c) a kölcsöntámogatással épített, vásárolt lakást vagy annak egy részét nem lakás céljára hasznosítja vagy
d) ingatlanának egy részét értékesíti.
(5) A jelzálogjog átjegyezhető, ha a kedvezményezett
a) az ingatlant nagyobb és értékesebb, tulajdonába kerülő másik ingatlanra cseréli el, vagy építéssel, vagy adás-vételi szerződéssel szerez újabb, tulajdonába kerülő ingatlant és a kölcsöntámogatással érintett ingatlan eladásából származó teljes bevételét az újabb ingatlan megszerzésére fordítja,
b) a kölcsöntámogatással érintett régi ingatlan elidegenítése az új ingatlan vásárlását követően történt, és hitelintézet igazolást csatol arról, hogy az elidegenítésből származó teljes bevételt az új ingatlan vásárlásához felvett kölcsön előtörlesztésére fordította, vagy
c) az ingatlant házassági vagy élettársi vagyonközösség megszüntetése érdekében volt házas- vagy élettársának idegenítette el.
62. § Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert a függelék naprakészen tartására és a szükségszerű módosítás elvégzésére.
63. § A rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
64. § (1) E rendelet alkalmazandó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2019. január 1. napját megelőzően létrejött valamennyi Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló bérlakásra kötött bérleti szerződésre, valamint az általa nyújtott valamennyi önkormányzati kamatmentes kölcsöntámogatás tárgyában kötött szerződésre, ha a támogatás teljes visszafizetése a fenti időpontig nem teljesült.
(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 24/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ. rendelet
a) 60-61. §-a alkalmazandó a rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, folyamatban levő határozatlan időtartamra bérbe adott bérlakás pénzbeli térítés ellenében történő leadása és
b) 24. §-a alkalmazandó a rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, folyamatban levő nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelem
esetében.
65. § *
Borkai Zsolt
polgármester
Dr. Lipovits Szilárd
jegyző
A lakásigény mértéke - az együtt lakó vagy együtt költöző személyek számától függően - a következő:
| A | B | ||
| az együtt lakó és együtt költözők száma: | lakószobák száma legfeljebb: | ||
| 1. | két személyig: | két lakószoba | |
| 2. | három személy esetében: | két és fél lakószoba | |
| 3. | négy személy esetében: | három lakószoba | |
| 4. | öt személy esetében: | három és fél lakószoba | |
| 5. | hat személy esetében: | négy lakószoba | |
| 6. | hét személy esetében: | négy és fél lakószoba | |
| 7. | nyolc személy esetében: | öt lakószoba | |
| 8. | minden további személy esetében | további fél szoba |
Lazaret utca 11. A. lépcsőház I.1., I.2., I.3., II.4., II.5., II.6., III.7., III.8., III.9., IV/10., IV/11. és IV/12. számú bérlakás.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2011-ben fogadta el az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 24/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ rendeletét. Az elmúlt évek módosításai ellenére szükség van egy új, a mindennapi életben bekövetkezett változásoknak és a hatályos jogszabályoknak megfelelő új szabályozásra. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) keretszabályokat tartalmaz, az önkormányzatok részére lehetőséget teremt arra, hogy a keretszabályainak figyelembevételével, saját hatáskörben döntsenek az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásának feltételeiről.
A rendelet személyi hatályát határozza meg.
Az értelmező rendelkezéseket tartalmazza, a jelenleg hatályos rendeletben meghatározottak felülvizsgálatával és az eltartott fogalmának meghatározásával.
A hatásköri rendelkezéseket tartalmazza.
Az eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza.
Egységesen tartalmazza a kérelmekre és a pályázatokra vonatkozókizáró okokat.
Rendszerezi és felsorolja a kérelem és a pályázat elbírálásának szempontjait.
A pályázati hirdetményre vonatkozó tartalmi követelményeket tartalmazza.
A GDPR rendelkezéseinek megfelelően szabályozza az adatkezelésre vonatkozó szabályokat.
Meghatározza a bérlakásban történő elhelyezés jogcímeit.
A szociális bérlakásban történő elhelyezés általános szabályait tartalmazza.
Szabályozza az előzetes regisztrációs nyilvántartás alapján történő elhelyezés iránti kérelemre illetve a pályázatra vonatkozó feltételeket.
A nyugdíjasok házában történő elhelyezés jóváhagyásának feltételeit, az elhelyezésre, valamint a nyugdíjasok házából távozó bérlőt megillető térítés megfizetésére vonatkozó szabályozást tartalmazza.
Tartalmazza az előtakarékossággal meghirdetett pályázattal, a szerződés megkötésével kapcsolatos, valamint a jogviszony fennállásának idejére vonatkozó részletszabályokat.
A felújítására meghirdetett pályázatra vonatkozó, a felújítás idejére érvényes szerződéssel és a lakásbérleti szerződés megkötésével kapcsolatos szabályozást tartalmazza.
Szabályozza a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás hasznosítására meghirdetett pályázatot.
A piaci vagy költségelvű lakbérrel történő hasznosításra meghirdetett pályázat szabályait tartalmazza.
Az átmeneti elhelyezést, az intézményi bérlakásban történő elhelyezést, valamint a városérdek által indokolt elhelyezést szabályozza.
Az rendelet IV. Fejezetén belül tartalmazza a bérbeadóra és a bérlőre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
A Lakástv. rendelkezéseivel összhangban és azt kiegészítve szabályozza a bérlakásba történő befogadást.
Rendezi a bérlőtársi elismerés feltételeit.
A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest pontosítja a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulást.
A tartási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulás feltételeit szabályozza.
Rendelkezik a bérlakás albérletbe adásának feltételeiről.
Az V. Fejezetben a lakásbérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó azon belül is, a lakbér és egyéb közüzemi díjhátralékot felhalmozott bérlők bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó részletes szabályok szerepelnek.
A bérlő másik bérlakásban történő elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Tartalmazza a lakásbérleti jogviszony helyreállítására, valamint annak folytatására vonatkozó szabályokat.
A VI. Fejezet tartalmazza a lakásbérleti jogviszony megszűnésének módjait, ezen belül a felmondással, a pénzbeli térítéssel történő, valamint az elővásárlási jog alapításával történő megszüntetést.
A VII. Fejezetben kerül szabályozásra a lakáshoz jutási támogatás. A kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza.
A felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.
Szabályozza a hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
az 1. Melléklethez
A jogos lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezést tartalmazza.
a 2. Melléklethez
A Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr által bérbe adható lakások felsorolását tartalmazza.
az 1. Függelékhez
A kérelem formanyomtatványokat tartalmazza.
a 2. Függelékhez
A pályázati formanyomtatványokat tartalmazza.
