Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

a vagyongazdálkodásról

Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és határköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében 18. § (1) és (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a kiterjed Hévíz Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonra.

(2) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, amennyiben

a) a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint

b) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet

valamely kérdésről nem rendelkezik.

2. § Az önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó törvényekben, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon

a) megszerzésére,

b) elidegenítésére, ideértve az önkormányzati vagyonnal gazdasági társaságok alapítását, illetve gazdasági társaság jegyzet tőke emelését,

c) hasznosítására, ideérte különösen a bérbe- és haszonbérbeadást, a használat jogának biztosítását, a koncesszióba adást, lízingszerződéssel való hasznosítást, valamint a kezelésbe adást, és üzemeltetésbe történő adást,

d) megterhelésére, ideértve különösen zálogjog és jelzálogjog, valamint a szolgalmi jog alapítását, biztosítékul adást, kezesség, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom vállalását, elővásárlási-, visszavásárlási- és vételi jog biztosítását, a tulajdonban fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, a bérlő-kiválasztási jog biztosítását,

e) a vagyon tulajdonosát megillető, az a)-c) pontokban nem említett egyéb jogok gyakorlására,

f) gazdasági társaságban fennálló részvény, üzletrész alapján a tulajdonost megillető jog gyakorlására,

g) az önkormányzat javára, más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló, a c)-d) pontokban megjelöl jogokkal való rendelkezésre.

2. Az önkormányzati vagyon minősítése és átminősítése

3. § (1) A kötelező önkormányzati feladatellátást és határkör gyakorlást szolgáló forgalomképtelen vagyon felsorolását a rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a rendelet 2. melléklete, a forgalomképesnek minősülő, üzleti vagyont pedig a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre: Vörösmarty utca, Kossuth Lajos utca, Rákóczi utca, Erzsébet királyné utca, gr. Festetics tér, József Attila utca.

4. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt vagyontárgyak egészének, vagy megosztással megjelölt részének besorolása, különösen az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

a) törvényi rendelkezés módosulása,

b) önkormányzati feladatok változása, megszűnése, más módon történő ellátásáról szóló döntés elfogadása,

c) használat vagy hasznosítás céljának megváltozása,

d) önkormányzati feladat átvállalása,

e) közutat, közterületet, vagy középületet érintő telekhatár-rendezés, telekalakítás,

f) egyéb egyedileg elbírált, önkormányzati érdeket szolgáló ok alapján.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület rendeletalkotással dönt a vagyontárgyak törzsvagyon - forgalomképtelen vagy forgalomképes vagyon - körébe történő besorolásáról, illetve a besorolás megváltoztatásáról a törvényi előíráson alapuló besorolás kivételével.

(4) A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

(5) Amennyiben az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt eljárás keretében a vagyontárgy forgalomképessége megváltozik, a besorolást a vagyonkimutatásban, ingatlan esetén pedig az ingatlanügyi hatósági nyilvántartásban rögzített állapotnak megfelelően az ingatlanvagyon-kataszterben is át kell vezetni.

3. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

5. § (1) *  Az önkormányzati vagyon elidegenítése és megterhelés csak a vagyontárgy értékének megállapítását követően történhet:

a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott, 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;

b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára;

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;

cb) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;

cc) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

cd) egyéb esetben névértéken kell meghatározni.

(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(3) Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a hasznosítást célzó szerződés időtartama alatt számított teljes ellenszolgáltatás, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén legalább tizenkét hónapra számított ellenszolgáltatást kell érteni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

4. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

6. § (1) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), valamint átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása - a jogszabályok által meghatározott keretek között - kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekalakítási eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, továbbá közigazgatási, bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására.

5. A felajánlott vagyon elfogadása

7. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a vagyonkezelő szerv részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata annak elfogadásáról, valamint arra vonatkozóan, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére képes.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

6. Az egyes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezési szabályok

8. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, továbbá nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

(3) Mindazon esetekben, amikor más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni.

9. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak visszterhes hasznosítása (bérbeadás útján) - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet (közterület-használat esetén a három évet) nem haladja meg - a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. A hatáskör gyakorlása bérleti szerződések, használatra illetve használati és reklámjogra, valamint telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magába.

7. A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

10. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes (üzleti) vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Forgalomképes ingatlan vagyon hasznosítása elsősorban bérlet útján történhet, amennyiben azzal az önkormányzat nem vállalkozik, továbbá közfeladat ellátását nem szolgálja.

(4) A forgalomképes vagyontárgyak visszterhes hasznosítása (bérbeadás útján) - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet (közterület-használat esetén a három évet) nem haladja meg - a polgármester hatáskörébe tartozik.

(5) A polgármester a vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. A hatáskör gyakorlása bérleti szerződések, használatra illetve használati és reklámjogra, valamint telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magába.

8. Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

11. § (1) A Képviselő-testület dönt a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) gazdasági társaság alapításáról, társasági szerződés (alapító okirat) jóváhagyásáról, a társasági szerződésben foglalt kérdésekben;

b) alapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról, támogatásról;

c) gazdasági társaságban fennálló részesedés, üzletrész értékesítéséről, pénzbeli és apport befektetésről;

d) kötvénykibocsátásról;

e) kezességvállalásról;

f) kamatigényről történő lemondásról;

g) engedményezésről és tartozásátvállalásról;

h) elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog alapításáról, érvényesítéséről, valamint a jogról történő lemondásról;

i) az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, vagy átadásáról;

j) fizetési meghagyásos eljárás kivételével a vagyonhasznosításhoz kapcsolódó perindításról;

k) szerződési biztosítékról történő lemondásról;

l) vagyont érintő kölcsön- és hitelszerződésről, vagyon megterheléséről, szolgalmi jog alapításáról;

m) vagyonbiztosítási szerződésről;

n) díjkitűzésről;

o) koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról.

(2) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságnak a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó jogait, továbbá az önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat. A gazdasági társaságokban való részesedést a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

12. § A vagyon elidegenítését és hasznosítását:

a) a Képviselő-testület és bizottságai,

b) a polgármester,

c) a jegyző,

d) az ajánlattevő kezdeményezheti.

13. § Vagyontárgy értékesítése, hasznosítása során:

a) a vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogot fenn kell tartani, a vételár ki nem egyenlítése esetére elállási jogot kell kikötni;

b) vagyontárgy elidegenítése esetén a vételárat általában egy összegben kell megfizetni, kivételesen sor kerülhet a vételár legfeljebb három részletben történő megfizetésére, amennyiben az utolsó részlet legkésőbb a szerződés aláírását követő hat hónapon belül esedékes;

c) amennyiben ingatlan vagyontárgy értékesítésére úgy kerül sor, hogy a vevőt kötelezettség terheli, annak teljesítéséig, de legfeljebb a jogszabályban foglalt időpontig, elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni a szerződésben, a terhelési tilalom alól eseti feloldást csak olyan kötelezettségre lehet adni, amely az alapkötelezettség teljesítését segíti elő;

d) bérlet, haszonbérlet, használat esetére elővásárlási jogot kikötni nem lehet;

e) a több évre szóló bérleti, haszonbérleti, használati szerződéseket lehetőleg úgy kell megkötni, hogy azok lejárata március 1-jére essen;

f) *  bérleti és haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 15 év lehet, melyet a felek közös akaratnyilvánítással 5 évvel meghosszabbíthatnak;

g) az önkormányzati vagyontárgyakra általában pótlási értékre kell vagyonbiztosítást kötni;

h) a szerződés jellegétől függően szerződési biztosítékot kell kikötni;

i) fennálló tartozásra a szerződés, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv szerinti kamatot kell érvényesíteni.

III. FEJEZET

A VAGYONKEZELÉS SZABÁLYAI

9. A vagyonkezelői jog létesítése

14. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, valamint értékének növelése érdekében.

(2) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre.

(3) Vagyonkezelési szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel, versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelői jog - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével jön létre. Az ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlanügyi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, azonban a vagyonkezelőt a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai, és terheli annak kötelezettségei.

(5) A vagyonkezelési szerződésnek a vagyonelem sajátos jellegére, és a vele kapcsolatos önkormányzati feladatra tekintettel tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését, annak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét,

b) a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat,

c) a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait, valamint kötelezettségeit,

d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

e) a vagyonkezelés ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes,

f) a szerződés megszűnésének eseteit, valamint a megszűnés esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

g) az elszámolási kötelezettség tartalmát, valamint a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást.

(6) A vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

10. A vagyonkezelői jog gyakorlása

15. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan - a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - gyakorolja a tulajdonost megillető, alábbiakban felsorolt jogokat, és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:

a) a birtoklás és birtokvédelemhez való jog,

b) a használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga,

c) a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége,

d) az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége,

e) a vagyontárgyak karbantartásával, használatával, üzemeltetésével és működtetésével kapcsolatos költségek viselése,

f) a vagyon működtetésére vonatkozó felelősségbiztosítási és a vagyonbiztosítási szerződés megkötése, vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése,

g) a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak a kötelezettsége és költségének viselése, a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben való gondoskodás,

h) a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek,

i) az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,

j) a közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése,

k) a közfeladat gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, hatósági előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása,

l) a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

(3) A vagyonkezelő a vagyont nem idegenítheti el, a jogszabályban meghatározott kivételeken kívül nem terhelheti meg, a vagyont biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet.

16. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása ellenérték fejében történik, az ellenértéket az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült nyilvántartási érték alapján, ingó vagyontárgy esetében könyv szerinti értéken kell meghatározni, a haszonélvezeti jog meghatározására vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és/vagy gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben, vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához, értékéhez viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:

a) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik,

b) a pénzügyi szempontú ellenőrzés a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik,

c) szükség szerint eseti és célellenőrzés, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek.

IV. FEJEZET

A VERSENYEZTETÉS SZABÁLYAI

11. Versenyeztetési eljárás

17. § *  (1) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár felett átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont hasznosítani, a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár felett - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) A Képviselő-testület a vagyontárgy versenyeztetés útján való eladását, illetve hasznosítását az (1)-(2) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgyak esetén is elrendelheti.

(4) A versenyeztetési eljárás formája nyilvános pályáztatás vagy zártkörű pályáztatás. A versenyeztetési eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt.

(5) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait:

a) amennyiben a versenyeztetés az Nvtv., továbbá az Mötv. vagy más törvény alapján mellőzhető;

b) az (1)-(2) bekezdés alapján meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon esetében.

(6) Zártkörű versenyeztetésre kerülhet sor ha:

a) az ingatlanon megvalósuló beruházás önkormányzati feladatellátás részét képezi vagy közszolgáltatást biztosít;

b) az ingatlan hasznosítása nyilvános pályáztatás keretében legalább két alkalommal eredménytelen volt;

c) az önkormányzati vagyon hasznosítása az Európai Uniós forrásból származó projekt megvalósítását, fenntartását vagy üzemeltetését szolgálja.

12. A pályázati induló ár meghatározása

18. § A vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy a vagyontárgy hasznosítása esetén az induló ár vagy az induló díj az 5. § rendelkezései alapján megállapított forgalmi érték.

13. A pályázat kiírása

19. § Az önkormányzati vagyon tekintetében a kiíró és egyúttal a döntéshozó Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete.

20. § (1) *  A pályázat meghirdetése az önkormányzat www.onkormanyzat.heviz.hu honlapján közzététellel, továbbá az önkormányzat 8380 Hévíz Kossuth Lajos u. 1 szám alatti hirdetőtábláján esetenként meghatározott, de legalább 15 napos kifüggesztéssel történik. A pályázat kibocsátására vonatkozó utaló felhívás megyei lapban, a képviselő-testület eseti döntése szerint országos napilapban történik.

(2) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:

a) a pályázat fajtájának megjelölését,

b) zártkörű pályáztatás esetén a felkért ajánlattevők személyét,

c) a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait (helyrajzi számát, címét, alapterületét, rendeltetését, közműellátottságát) műszaki, jogi és egyéb feltételeit,

d) a vagyontárgy hasznosításának célját, tájékoztatást a kötött célú hasznosítástól való eltérés jogkövetkezményeire,

e) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,

f) a hasznosítás időtartamát,

g) az induló árat, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,

h) a bánatpénz vagy óvadék összegét, fizetési feltételeit,

i) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére, idejére, módjára vonatkozó tájékoztatást,

j) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját,

k) az ajánlatok bírálati szempontjait,

l) az eredményhirdetés tervezett időpontját és módját,

m) a szerződés tervezetét, amennyiben a kiíró szükségesnek tartja,

n) a szerződéskötés tervezett időpontját,

o) ajánlattevő figyelmének felhívását, hogy a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról és az ellenszolgáltatás teljesítéséről, valamint az ajánlattevő szervezet átláthatóságáról cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell az ajánlatában,

p) felolvasó lapot, amennyiben a kiíró szükségesnek tartja.

(3) Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a www.heviz.hu internetes portálon is elérhető.

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás legkésőbbi közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(5) A kiíró pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás célja a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(6) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza, amennyiben ezt a kiírás tartalmazza. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

14. A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat

21. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10%-a, de minimum 100 000 forint, amelyről az induló ár meghatározásával egyidejűleg kell dönteni.

(3) A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámítják. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege legalább egy havi, legfeljebb 6 havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat esetén az óvadékba vagy a fizetendő bérleti díjba beszámít.

(4) A bánatpénz kamatmentesen visszajár:

a) a pályázati felhívás visszavonásától,

b) az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától,

c) az ajánlatok elbírálásától

számított 15 napon belül.

(5) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

22. § A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait,

b) a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait,

c) a megajánlott ellenszolgáltatást, az ellenszolgáltatás teljesítésének módját, határidejét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos, a pályázati kiírásban meghatározott kikötésekre és feltételekre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot,

d) az esetleges egyéb bírálati szempontoknak megfelelő megajánlást,

e) a bánatpénz befizetésének igazolását,

f) a pályázati kiírás feltételeinek elfogadására és az ellenszolgáltatás teljesítésére, valamint az ajánlattevő szervezet átláthatóságára vonatkozó cégszerűen aláírt nyilatkozatokat,

g) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatot, okiratot,

h) az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ajánlatában mit tekint üzleti titoknak.

15. A pályázat benyújtása

23. § (1) A pályázatot zárt borítékban, a felhívásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, de legfeljebb a szerződéskötés napjáig kötve marad.

16. A pályázatok bontása és érvénytelensége

24. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán, a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt. A pályázatok felbontására a polgármester munkacsoportot hozhat létre.

(3) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont alapján értékelésre kerülnek.

(4) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

25. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

a) a pályázatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

b) a bánatpénzt a pályázó határidőben nem fizette meg, vagy annak megfizetését nem igazolta,

c) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek,

d) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amely nem jogosult részt venni a pályázaton.

(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

17. A pályázatok értékelése, elbírálása

26. § (1) Az érvényes pályázati ajánlatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(2) Az ajánlatok elbírálásában résztvevő személyeket és az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.

(3) Az ajánlatokat 60 napon belül kell elbírálni.

(4) A pályázat értékelésében résztvevő személy nem lehet:

a) az ajánlatot benyújtó pályázó közeli hozzátartozója,

b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja, volt alkalmazottja,

c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,

d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, résztulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, amelynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában, résztulajdonában álló jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője.

27. § A kiíró a pályázatok elbírálását követően valamennyi ajánlatot benyújtót, ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.

28. § (1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon hirdeti ki.

(2) Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

18. A pályázat eredménytelensége

29. § (1) Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha:

a) egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,

b) a beérkezett pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,

c) a kiíró élt azon jogával, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek nyilvánítsa, és új pályázat kiírását rendelje el,

d) a pályázaton nyertes pályázó, valamint őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő a kiírásban meghatározott időn belül nem köt szerződést.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a rendelet 2014. május 15. napján lép hatályba.

(2) * 

Hévíz, 2014. április 29.

dr. Tüske Róbert
jegyző
Papp Gábor
polgármester

1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendeletéhez * 

Forgalomképtelen törzsvagyon

B C D E F
TELEPÜLÉS HRSZ. MEGNEVEZÉS TERÜLET
(m2)
ÖNK. TULAJDON
(%)
Hévíz 30/4. Közút 38 100
Hévíz 31/2. Közút 100 100
Hévíz 32/3. Közút 127 100
Hévíz 33/2. Közút 108 100
Hévíz 37/1. Parkoló 429 100
Hévíz 39. Dombföldi út 1022 100
Hévíz 40/2. Közút 556 100
Hévíz 60. Közterület 710 100
Hévíz 64/3. Közút 229 100
Hévíz 65/3. Közút 115 100
Hévíz 66. Árok 517 100
Hévíz 118/1. Közterület 790 100
Hévíz 118/3. Közterület (út) 2633 100
Hévíz 118/5. Közterület (út) 5609 100
Hévíz 134/1. Közút 1 ha 3834 100
Hévíz 134/2. Közút 331 100
Hévíz 140. Közterület 1133 100
Hévíz 160. Közterület 16 100
Hévíz 195. Közterület 639 100
Hévíz 209. Közút 8853 100
Hévíz 240. Közút 778 100
Hévíz 265/2. Közterület 1466 100
Hévíz 265/5. Közterület 4119 100
Hévíz 285. Közterület 518 100
Hévíz 286. Közterület 909 100
Hévíz 299. Közterület 383 100
Hévíz 300. Közterület 2 ha 1428 100
Hévíz 301/2. Közterület 180 100
Hévíz 305. Közterület 1 ha 8608 100
Hévíz 336. Közterület 157 100
Hévíz 345. Közterület 4925 100
Hévíz 370/4. Közterület 279 100
Hévíz 388/3. Közterület 18 100
Hévíz 391/5. Közút 109 100
Hévíz 405/11. Közút 3895 100
Hévíz 410/9. Közút 410 100
Hévíz 410/10. Közterület 165 100
Hévíz 413/1. Közterület 285 100
Hévíz 413/2. Közterület 231 100
Hévíz 422. Közút 4076 100
Hévíz 429/1. Közterület 223 100
Hévíz 432. Közút 5827 100
Hévíz 433/3. Közút 2979 100
Hévíz 436/1. Közút 34 100
Hévíz 438/3. Közút 4369 100
Hévíz 445. Közterület 1 ha 6368 100
Hévíz 446. Közterület 1 ha 1815 100
Hévíz 462. Közterület 962 100
Hévíz 492/1. Közterület 3054 100
Hévíz 492/2. Közterület 1472 100
Hévíz 492/10. Közpark 4747 100
Hévíz 493/1. Közterület 1741 100
Hévíz 493/2. Közterület 607 100
Hévíz 495/2. Közút 52 100
Hévíz 495/4. Közút 414 100
Hévíz 507. Közterület 1486 100
Hévíz 530. Közterület 1563 100
Hévíz 531. Közterület 1757 100
Hévíz 532. Közterület 8206 100
Hévíz 542. Közterület 640 100
Hévíz 565. Közterület 580 100
Hévíz 578. Közterület 2784 100
Hévíz 588. Közterület 428 100
Hévíz 593. Közterület 2664 100
Hévíz 599. Közterület 1445 100
Hévíz 617. Közterület 1531 100
Hévíz 625. Közterület 125 100
Hévíz 635. Közterület 3709 100
Hévíz 650. Közterület 214 100
Hévíz 668. Közterület 5334 100
Hévíz 677. Közterület 236 100
Hévíz 698. Közterület 216 100
Hévíz 718. Közterület 1 ha 1714 100
Hévíz 719/2. Közút 209 100
Hévíz 720/2. Közterület 423 100
Hévíz 722/5. Közút 205 100
Hévíz 723/4. Közút 191 100
Hévíz 725/3. Közterület 171 100
Hévíz 727/3. Közterület 186 100
Hévíz 728/3. közút 204 100
Hévíz 729/5. Közterület 188 100
Hévíz 730/4. Közút 217 100
Hévíz 732/1. Közút 239 100
Hévíz 733/3. Közterület 17 100
Hévíz 740/2. Közút 796 100
Hévíz 812/18. Közterület 6413 100
Hévíz 834. Közterület 3351 100
Hévíz 862. Beépítetlen terület 2144 100
Hévíz 865. Közterület 548 100
Hévíz 868/3. Saját használatú út 82 100
Hévíz 899. Közterület 2834 100
Hévíz 904/5. Közterület 2610 100
Hévíz 932/1. Közterület 6825 100
Hévíz 932/4. Közterület 5173 100
Hévíz 933/3. Közterület 405 100
Hévíz 946. Közterület 247 100
Hévíz 962. Közterület 1 ha 6388 100
Hévíz 965. Közterület 1491 100
Hévíz 966. Közterület 266 100
Hévíz 967. Közterület 499 100
Hévíz 968. Közterület 2747 100
Hévíz 969. Közterület 4046 100
Hévíz 970. Közterület 137 100
Hévíz 978. beépítetlen terület, udvar 856 100
Hévíz 978/A. egyéb épület Kulturális és Közösségi Központ 592 100
Hévíz 978/A/5. egyéb helyiség közösségi tér, könyvtár 511,36 100
Hévíz 979. Közterület 3029 100
Hévíz 986. Közterület 5970 100
Hévíz 989. Közterület 425 100
Hévíz 1021. Közterület 1688 100
Hévíz 1030. Közterület 4262 100
Hévíz 1049. Közterület 242 100
Hévíz 1063. Közterület 3844 100
Hévíz 1066/2. Közterület 393 100
Hévíz 1067/A/1. Iroda 3195 100
Hévíz 1067/A/2. Iroda 150 100
Hévíz 1069/6. Közterület 466 100
Hévíz 1182. Közterület 1745 100
Hévíz 1092. Közterület 361 100
Hévíz 1112/2. Közterület 1117 100
Hévíz 1118. Közterület 4295 100
Hévíz 1127/1. Közterület 215 100
Hévíz 1135/2. Közterület 144 100
Hévíz 1141/3. Közterület 201 100
Hévíz 1146/3. Közterület 145 100
Hévíz 1154. Közterület 1 ha 7214 100
Hévíz 1175 Közterület 1138 100
Hévíz 1204. Közút 5282 100
Hévíz 1221/1. Közterület 587 100
Hévíz 1221/3. Közterület 139 100
Hévíz 1222. Beépítetlen terület 619 100
Hévíz 1223. Temető 6935 100
Hévíz 1231/1. Közterület 1366 100
Hévíz 1231/2. Közterület 1230 100
Hévíz 1235/7. Közterület 186 100
Hévíz 1248. Közterület 3146 100
Hévíz 1249/45. Közút 1329 100
Hévíz 1294. Közterület 3273 100
Hévíz 1295/4. Közterület 164 100
Hévíz 1394. Közterület 5436 100
Hévíz 1401. Közterület 3442 100
Hévíz 1410/2. Közterület 619 100
Hévíz 1424/1. Játszótér 1955 100
Hévíz 1425. Közterület 4331 100
Hévíz 1439/10. Közterület 1924 100
Hévíz 1440. Közterület 3318 100
Hévíz 1441/12. Közterület 7139 100
Hévíz 1441/64. Közterület 644 100
Hévíz 1442. Közterület 2613 100
Hévíz 1455/2. Közterület 2782 100
Hévíz 1455/79. Közterület 1760 100
Hévíz 1455/87. Közterület 7 100
Hévíz 1455/93. Közterület 262 100
Hévíz 1455/95. Járda 108 100
Hévíz 1455/96. Közterület 4511 100
Hévíz 1455/98. Közterület 235 100
Hévíz 1455/99. Járda 481 100
Hévíz 1455/102. Közterület 636 100
Hévíz 1455/106. Közterület 3112 100
Hévíz 1493. Közterület 5047 100
Hévíz 1500/1. Közterület 3257 100
Hévíz 1501. Közterület 3076 100
Hévíz 1505. Közterület 3393 100
Hévíz 1506/4. Közút 530 100
Hévíz 1510/3. Közút 237 100
Hévíz 1511/3. Közút 210 100
Hévíz 1527/3. Autóparkoló 551 100
Hévíz 1530/1. Beépítetlen terület 1055 100
Hévíz 1530/2. Közterület 558 100
Hévíz 1531/1. Közterület 1471 100
Hévíz 1531/2. Közterület 775 100
Hévíz 1550/1. Közút 40 100
Hévíz 1550/2. Közút 700 100
Hévíz 1550/3. Közút 84 100
Hévíz 1550/4. Közút 269 100
Hévíz 1550/5. Közút 62 100
Hévíz 1550/6. Közút 22 100
Hévíz 1551/1. Közút 148 100
Hévíz 1551/4. Közút 289 100
Hévíz 1551/7. Közút 177 100
Hévíz 1552/1. Közút 156 100
Hévíz 1552/4. Közút 292 100
Hévíz 1552/7. Közút 103 100
Hévíz 1554/3. Közterület 293 100
Hévíz 1555/3. Közút 285 100
Hévíz 1556/3. Közút 68 100
Hévíz 1556/6. Közút 246 100
Hévíz 1556/7. Közút 156 100
Hévíz 1556/10. Közút 215 100
Hévíz 1557/10. Közforgalom elől el nem zárt magánút 476 100
Hévíz 1559/6. Közút 425 100
Hévíz 1562/1. Közút 110 100
Hévíz 1562/4. Közút 202 100
Hévíz 1562/7. Közút 194 100
Hévíz 1564/1. Közút 105 100
Hévíz 1564/4. Közút 206 100
Hévíz 1564/7. Közút 290 100
Hévíz 1565/1. Közút 75 100
Hévíz 1565/4. Közút 185 100
Hévíz 1565/7. Közút 244 100
Hévíz 1566/1. Közút 82 100
Hévíz 1566/4. Közút 202 100
Hévíz 1566/7. Közút 197 100
Hévíz 1567/1. Közút 175 100
Hévíz 1567/4. Közút 175 100
Hévíz 1567/6. Közút 27 100
Hévíz 1575/2. Közterület 296 100
Hévíz 1575/3. Közút 39 100
Hévíz 1576/1. Közterület 62 100
Hévíz 1576/4. Közterület 327 100
Hévíz 1578/1. Közút 34 100
Hévíz 1578/5. Közút 192 100
Hévíz 1578/6. Közút 173 100
Hévíz 1579/1. Közút 67 100
Hévíz 1579/4. Közút 378 100
Hévíz 1580/3. Közút 332 100
Hévíz 1584. Közút 1609 100
Hévíz 1612/1. Közút 103 100
Hévíz 1612/8. Közút 50 100
Hévíz 1619. Közút 476 100
Hévíz 1624/2. Saját használatú út 98 100
Hévíz 1627/9. Autóbusz-pályaudvar (helyi járati központ) és közút 945 100
Hévíz 2062. Közút 2863 100
Hévíz 2077/2. Közút 63 100
Hévíz 2081/2. Közút 89 100
Hévíz 2102. Szántó 1922 100
Hévíz 08. Árok 1521 100
Hévíz 09/7. Közterület 1 ha 1065 100
Hévíz 09/23. Saját használatú út 415 100
Hévíz 09/24. Saját használatú út 475 100
Hévíz 09/38. Árok 426 100
Hévíz 09/79. Árok 317 100
Hévíz 09/122. Árok 313 100
Hévíz 09/163. Árok 315 100
Hévíz 09/199. Árok 305 100
Hévíz 09/230. Közút 1 ha 6679 100
Hévíz 09/233. Közút 463 100
Hévíz 09/246. Közút 3362 100
Hévíz 010. Árok 1088 100
Hévíz 013/5. Saját használatú út 2180 100
Hévíz 013/16. Saját használatú út 3091 100
Hévíz 016/55. Közút 883 100
Hévíz 017. Közút 5785 100
Hévíz 019. Közút 904 100
Hévíz 021/2. Közút 1 ha 5717 100
Hévíz 022/48. Közút 540 100
Hévíz 022/49. Közút 2119 100
Hévíz 022/52. Közút 1149 100
Hévíz 023. Temető 2244 100
Hévíz 027/14. Saját használatú út 3560 100
Hévíz 029. Közút 623 100
Hévíz 030/11. Közút 855 100
Hévíz 030/37. Közút 442 100
Hévíz 031. Dögtér 280 100
Hévíz 032/1. Közút 1148 100
Hévíz 032/87. Közút 2261 100
Hévíz 033. Közút 764 100
Hévíz 036/150. Közút 2216 100
Hévíz 036/151. Közút 1970 100
Hévíz 037/129. Közút 3648 100
Hévíz 042/25. Saját használatú út 9294 100
Hévíz 045. Közút 3430 100
Hévíz 046/44. Közút 987 100
Hévíz 046/71. Közút 993 100
Hévíz 046/93. Közút 1000 100
Hévíz 046/109. Közút 1017 100
Hévíz 046/128. Közút 584 100
Hévíz 047/13. Saját használatú út 6054 100
Hévíz 048. Közút 6518 100
Hévíz 052. Közút 5915 100
Hévíz 056/2. Saját használatú út 1 ha 5593 100
Hévíz 057. Közút 1 ha 1474 100
Hévíz 058. Közút 3390 100
Hévíz 059. Közút 1667 100
Hévíz 060/1. Saját használatú út 1 ha 1877 100
Hévíz 064/3. Árok 496 100
Hévíz 064/8. Árok 442 100
Hévíz 064/30. Közterület 8752 100
Hévíz 066/5. Temető 9840 100
Hévíz 066/43. Közút 3836 100
Hévíz 070/98. Közút 445 100
Hévíz 070/99. Közút 412 100
Hévíz 070/120. Közút 293 100
Hévíz 070/122., Közút 576 100
Hévíz 070/131. Közút 403 100
Hévíz 070/133. Közút 339 100
Hévíz 070/139. Közút 888 100
Hévíz 071. Közút 1295 100
Hévíz 072/186. Közút 403 100
Hévíz 072/205. Közút 1865 100
Cserszegtomaj 0102/7. Közút 827 100
Cserszegtomaj 0102/8. Közút 1134 100
Cserszegtomaj 0102/11. Közút 121 100
Cserszegtomaj 0102/14. Közút 3060 100
Hévíz 1552/10 Kivett, közforgalom elől el nem zárt magánút 103 100

2. melléklet Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendeletéhez * 

Korlátozottan forgalomképes a törvény alapján

B C D E F
TELEPÜLÉS HRSZ. MEGNEVEZÉS TERÜLET
(m2)
ÖNK. TULAJDON
(%)
Hévíz 302. Óvoda 659 100
Hévíz 303. Óvoda 677 100
Hévíz 304. Gazdasági épület, udvar 299 100
Hévíz 963. Sporttelep és épület 1 ha 3858 100
Hévíz 971/A/1. Filmszínház 968 100
Hévíz 1074. Orvosi rendelő 915 100
Hévíz 1077. Üdülőépület, udvar 800 100
Hévíz 1085. Étterem 1839 100
Hévíz 1089/2/A/1. Általános Iskola 3870.86 100
Hévíz 1174. TASZI 1137 100
Hévíz 1403/2/A/1. Iskola (Bibó István Gimnázium) 1367.4 100
Hévíz 1410/1. Tűzoltó szertár 562 100
Hévíz 1455/9. Beépítetlen terület 4900 100
Hévíz 1455/83. Beépítetlen terület 2526 100
Hévíz 1496/2. Kálvária (kőkereszt) 15 100
Hévíz 1499. Transzformátor ház 43 100
Hévíz 069/8. Szennyvíz átemelő (Szennyvíz-tisztító) 1615 100

Korlátozottan forgalomképes helyi döntés alapján

B C D E F
TELEPÜLÉS HRSZ. MEGNEVEZÉS TERÜLET
(m2)
ÖNK. TULAJDON
(%)
Hévíz 882. Beépítetlen terület 521 100
Hévíz 902/32. Parkoló 1 ha 7512 100
Hévíz 973. Gazdasági ép. és udvar 61 100
Hévíz 1089/1. Sportcsarnok és udvar 3004 100
Hévíz 1403/2/A/2. Sportcsarnok 764.2 100
Hévíz 1441/4. Óvoda 4836 100
Hévíz 1527/2. Udvar és sírkőműhely 1477 100
Hévíz 1624/3. Beépítetlen terület 705 100
Hévíz 1701. Garázs, udvar 3391 100

3. melléklet Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendeletéhez * 

Forgalomképes (üzleti) vagyon

B C D E F
Település Hrsz. Megnevezés Terület
(m2)
Tulajdoni hányad %
Hévíz 57/2. Beépítetlen terület 157 100
Hévíz 67/11. Telephely (Gamesz) 2237 100
Hévíz 67/13. Beépítetlen terület 6009 100
Hévíz 67/15. Telephely 794 100
Hévíz 67/16. Telephely 718 100
Hévíz 110/2 Beépítetlen terület 77 100
Hévíz 118/2. Beépítetlen terület 2082 100
Hévíz 265/4. Beépítetlen terület 8 100
Hévíz 492/6. Beépítetlen terület 674 100
Hévíz 904/2. Beépítetlen terület 73 100
Hévíz 904/3. Beépítetlen terület 60 100
Hévíz 978/A/2. üzlet 23,36 100
Hévíz 978/A/4. egyéb helyiség, ívó csarnok 62,41 100
Hévíz 984. Beépítetlen terület 1677 100
Hévíz 1006. Lakóház, udvar, gazdasági épület 333 100
Hévíz 1069/2/A/4. Lakás 74 100
Hévíz 1069/2/A/12. Lakás 74 100
Hévíz 1069/5/A/1. Lakás 34 100
Hévíz 1069/5/A/2. Üzlet 26 100
Hévíz 1069/5/A/3. Üzlet 78 100
Hévíz 1006. Lakóház, udvar, gazdasági épület 333 100
Hévíz 1070. Üdülőépület és udvar 645 100
Hévíz 1089/2/A/2. Lakás 56.09 100
Hévíz 1091. Víztorony 310 100
Hévíz 1093/A/1. Egyéb helyiség 77 100
Hévíz 1093/A/3. Lakás 125 100
Hévíz 1093/A/6. Egyéb helyiség 15 100
Hévíz 1093/A/8. Egyéb helyiség 6 100
Hévíz 1300. Lakóház, udvar, gazdasági épület 1416 100
Hévíz 1391/1. Beépítetlen terület 689 100
Hévíz 1455/8. Beépítetlen terület 5239 100
Hévíz 1455/52. Beépítetlen terület 27 100
Hévíz 1455/88. Beépítetlen terület 28 100
Hévíz 1455/89. Beépítetlen terület 28 100
Hévíz 1455/90. Beépítetlen terület 28 100
Hévíz 1455/91. Beépítetlen terület 28 100
Hévíz 1455/92. Beépítetlen terület 28 100
Hévíz 1455/94. Beépítetlen terület 3902 100
Hévíz 1455/97. Beépítetlen terület 3196 100
Hévíz 1517. Beépítetlen terület 1160 100
Hévíz 1627/5. Gyep (rét) 6 ha 1865 100
Hévíz 1627/8. Beépítetlen terület 5800 100
Hévíz 1627/10. Beépítetlen terület 5811 100
Hévíz 2001. Zártkerti művelés alól kivett terület 1556 100
Hévíz 2063. Zártkerti művelés alól kivett terület 179 100
Hévíz 2065. Zártkerti művelés alól kivett terület 2127 100
Hévíz 07/2. Erdő 2 ha 2785 100
Hévíz 011. Lakóház, udvar, gazdasági épület 9688 100
Hévíz 013/15. Saját használatú út 2180 100
Hévíz 016/34. Szántó 3739 100
Hévíz 018/9. Szántó 565 100
Hévíz 018/10. Szántó 277 100
Hévíz 022/4. Szántó 2569 100
Hévíz 022/9. Szántó 1064 100
Hévíz 022/13. Szántó 2697 100
Hévíz 022/53. Szántó 6 ha 1315 100
Hévíz 041. Szántó 1849 100
Hévíz 062/1. Erdő 3529 100
Hévíz 064/7. Szántó 840 100
Hévíz 070/112. Gyep (rét) 722 100
Hévíz 072/3. Szántó 618 100
Hévíz 072/188. Szántó 1642 100

4. melléklet Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendeletéhez * 

Gazdasági társaságokban való részesedés

Társaság elnevezése Önk. tulajdon
1 Aquamarin Szállodaipari Korlátolt felelősségű Társaság 100%
2 Hévíz-Balaton Airport Korlátolt Felelősségű Társaság 100%
3 Hévízi Televíziós Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 100%
4 Hévízi Turisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 49%
5 AVE Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zártkörűen Működő Részvénytársaság 7 181 Ft

  Vissza az oldal tetejére