Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2007. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról * 

Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. § A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 169/1977. számú határozatával védetté nyilvánított Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a képviselő-testület e rendelettel fenntartja.

2. § A Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület jellege, kiterjedése, helyrajzi száma:

- park, 3 ha 0449 m2.1496/1. hrsz.

3. § A védettség indoka és célja a területen található értékes növényzet megőrzése.

4. § A terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet: Hunguest Hotels Zrt. Hotel Helios Hévíz, Vörösmarty u. 91.

5. § (1) A rendelet kihirdetésének napja: 2007. december 20.

(2) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

Hévíz, 2007. december 18.

Vértes Árpád s. k.
polgármester
dr. Tüske Róbert s. k.
jegyző

1.számú melléklet * 

0. ÖSSZEFOGLALÁS

0.1. Előzmények

Természetvédelmi Terület létesítéséről: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2007. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról:

Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotta:

1. A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 169/1977. számú határozatával védetté nyilvánított Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a képviselőtestület e rendelettel fenntartja.

2. A Hotel Helios park helyi jelentőségű védett természeti terület jellege, kiterjedése, helyrajzi száma: 3 ha 449 m2 1496/1. hrsz.

3. A védettség indoka és célja a területen található értékes növényzet megőrzése.

4. A terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet: Hunguest Hotels Zrt. Hotel Helios, Hévíz, Vörösmarty u. 91.

5. A rendelet kihirdetésének napja: 2007. december 20. Hatálybalépés: 2008. január 1.

0.2. Irányelvek

Hévíz Város Önkormányzata védetté nyilvánította a Hotel Helios Parkját. A város túlzott mértékű beépítése, a magántulajdonú kertek zöldfelületeinek lecsökkenése, a város idegenforgalmi látogatottságának növekedése felértékeli a Hotel Helios gondosan karbantartott, nagy méretű Parkjának szerepét a város életében.

Mind a Hunguest Hotels Zrt, mind Hévíz városa részére fontos a Park jelenlegi állapotának megőrzése, lehetőségek függvényében továbbfejlesztése.

0.3. A terület kapcsolatai más védett területekkel

A védett területek életközösségeinek szempontjából lényeges kérdés, hogy a terület élővilága elszigetelt-e, vagy természetes (ill. mesterséges) úton kapcsolódik - ún. ökológiai folyosón keresztül - az ország hasonló életközösséget fenntartó területéhez. A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület szervesen ágyazódik be a környező lápvidékbe, a tó körüli láperdő jellegű gyógy-park környezetében hasonló adottságú területek találhatók, melyekkel nagyobb ökológiai egységet alkot. Ezáltal biztosított a területek közötti faj és egyedcsere, mely mind a faj-, mind a genetikai sokféleség megőrzésének záloga. Maga a tó az egész világon egyedülálló! Azonban a Hotel Helios Parkja nincs közvetlen kapcsolatban a tó körüli védett területekkel sem adottságaiban: talaj, klíma, növényzet, állatvilág, sem közvetlen környezetében. Az előzőktől mindenben eltér.

0.4. Védelem által közvetlenül érintett terület

A védelem által közvetlenül érintett terület Magyarország Dunántúli felén, 6 km-re a Balaton legnyugatabbi városától, Keszthelytől nyugatra található, Hévíz város belterületén, a városmagtól délnyugatra. Területe: 30 449 m2, helyrajzi száma: 1496/1.

1. Általános információk

1.1. Összefoglaló adatok

a) azonosításra alkalmas név: Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület
b) a Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma:
c) tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2007. (XII. 20.) rendelete
d) nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy nemzetközi jelentőségű terület jelölése, sorszáma: -
e) a tervezési terület kiterjedése: Hotel Helios Park, 30 449 m2
f) a megye(ék) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: Zala
g) a település(ek) megnevezése, ahol a tervezési terület elhelyezkedik: Hévíz
h) az illetékes természetvédelmi hatóság megnevezése: Hévíz Város Önkormányzata
i) a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő megnevezése: Hotel Helios

1.2. A tervezési terület rendeltetése

A Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület rendeltetése a Hévízen egyedülálló különleges növényállomány megőrzése.

Általános rendeltetése:

Természetvédelem: a természetes folyamatok szabad érvényesülésének következetes biztosítása a Parkban, az emberi káros beavatkozás csökkentésével, amelynek következtében természetes életközösségek maradnak fenn/jönnek létre, az ültetett egyedi növények megőrzésre kerülnek, a leromlott részek felújítódnak.

1.3. A tervezési terület jogi helyzete

A terület helyi természetvédelmi védettség alatt áll.

1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai

A Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület Zala megyében, Hévíz város belterületén helyezkedik el.

A Területet tartalmazó magyarországi topográfiai M 1:10.000 EOTR szelvény száma: 42-433.

A Terület elhelyezkedését a következő hévízi térkép tartalmazza.

1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok

A Hotel Helios és egyben az azt körülvevő Park a Hunguest Hotels Zrt. tulajdonában és kezelésében van.

1.6. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája

A Hotel Helios Park Természetvédelmi Terület kezelési tervének készítője a Hunguest Hotels Zrt. Az összeállítást Laczkó Mária okl. kertészmérnök, zöldfelületi szaktanácsadó végezte Hermán György igazgató útmutatásai alapján.

A területen a természetvédelmi és kertészeti kezelést továbbra is a Hotel Helios végzi a természetvédelmi kezelési terv alapján, melyet Hévíz Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala felügyel, törvényben szabályozott keretek között hatóságként, valamint szakhatóságként jár el. A terület kezelésének megvalósításához szükséges szakszemélyzettel és eszközökkel a Hotel Helios rendelkezik.

2. Leírás

2.1. Környezeti jellemzők

2.1.1. Éghajlat

A területet szubmediterrán klímahatás éri, mely május végi és októberi csapadékmaximumban jelentkezik. Jellemző az aránylag enyhe tél, és a nem túl meleg nyár.

Az évi összes csapadék átlag 500-700 mm.

Évi hőmérsékleti átlag: 10,2 °C

Januári középhőmérséklet: -0,4 °C

Júliusi középhőmérséklet: 20,8 °C

Havas napok száma: 20-25 nap

Szélirány és gyakoriság: É - 15%. A tó és az azt övező véderdők egymásra hatásának következtében sajátos, helyi mikroklíma alakult ki. A vizes területek hatására a helyi klíma kiegyenlítettebb, az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakorta párába burkolózik.

A park természeti adottságait befolyásolja a tó. A legjelentősebb módosító hatás a hőhatás, melynek élettani hatása a legsajátosabb. A meleg víz tulajdonságai miatt a tó környezetében az alábbi formában befolyásolja a mezoklímát:

- a hőhatás nemcsak közvetlenül a víz felszíne felett, hanem távolabb is érvényesül,

- az elpárolgott víz kemény hidegek idején a környező fák, cserjék ágaira csapódik harmat vagy dér formájában, és a harmatképzési, ill. a fagyási hő leadása révén fékezi azok erősebb lehűlését,

- a nyár csak néhány fokkal, vagy egyáltalán nem melegebb, az őszi-téli-tavaszi időszak viszont lényegesen enyhébb a meleg víztömeg közelében.

2.1.2. Hidrológia

A területen több természetes és mesterséges vizes objektum található: medencék, díszmedence, szökőkút, termálkút, belső medencék.

2.1.2b. térkép, A Hévízi-gyógytavat közvetlenül övező termál és figyelő kutak

2.1.3. Talajtan

Az összefüggő zöldterületek talaja felső pleisztocén kori lösz, homok, homokkő alapkőzeten kialakult rozsdabarna erdőtalaj vékony humuszréteggel. Helyenként a lapos homokkő rétegek a felszínt is elérik. A termőréteg 80-150 cm között változó, a talajszelvény szintezettsége jól felismerhető. Az „A” szint humuszos, a „B” rendszerint már humusz mentes. Kémhatásuk, pH: 5,5-6,5. A talaj kolloid szegény, kis víztartó képességű, gyenge-közepes tápanyag-gazdálkodású.

Az épületek környezetében építési törmelékkel szennyezett részek találhatók, különböző felhordott talajokkal.

2.2. Biológiai jellemzők

2.2.1. Növénytársulások

A Park növényföldrajzilag a pannóniai flóratartomány (Pannóniáim) dunántúli flóravidék zalai flórajárásához (Saladiense) tartozik. A fafaj összetétele az itteni klíma és talajviszonyoknak megfelelő természetes erdőtípustól teljesen eltér. Természetes növénytakarója Illír jellegű gyertyános tölgyes (Helleboro odoro-Carpinetum) lenne (Á-NÉR kód: K4). A Park cserje és gyepszintjében megtaláljuk az e társulásra jellemző fajokat: közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea) stb. A valóságban a lombkorona szint parképítészeti céllal telepített erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea abies), szúrós luc (Picea puingens), jorai juhar (Acer platanoides), ezüsthárs (Tilia tomentosa) stb. facsoportokból áll. A park gyepszintjében sok a borostyán (Hedera helix), ligeti perje (Poa nemoralis), illatos ibolya (Viola odorata), meténg (Vinca minor).

A Park természetes vegetációval nem rendelkezik, jelentőségét adottságai mellett elsősorban koros növényállománya, növénykülönlegességei adják.

2.2.2. Növényvilág, növénylista

A Hotel Helios Park területén található fás szárú növények és cserjék:

Latin név Magyar név Törzs átmérő Darab
Vörösmarty u.i parkoló
Fák:
Acer platanoides korai juhar 20-40 cm 10
Cedrus deodara himalájai cédrus 25 cm 1
Juniperus sq. boróka 10 cm 3
Pinus griffithi selyemfenyő 30 cm 1
Platanus x acerifolia platán 35-45 cm 32
Prunus ser. Amanogava díszcseresznye 10 cm 3
Taxus bacc. Hicksii tiszafa 10 cm 3
Thuja occ. Columna nyugati tuja 20 cm 1
Thuja occ. Globosa gömb tuja 10 cm 3
Cserjék:
Euonymus japonica örökzöld kecskerágó
Ligustrum ovalifolium fagyal
Kerria japonica Pleniflora boglárkacserje
Rosa ssp. rózsa
Spirea bumaldi pompás gyöngyvessző
Anna park
Fák:
Acer campestre mezei juhar 10 cm 1
40 cm 1
Acer negundo zöldjuhar 20-40 cm 5
Acer platanoides korai juhar 20-25 cm 1
30-40 cm 6
Acer pseudoplatanus hegyi juhar 30-60 cm 2
Acer pseudoplatanus Purpurascens barna levelű hegyi juhar 20 cm 3
Betula pendula nyír 20-30 cm 6
Carpinus betulus gyertyán 50 cm 1
Celtis occidentalis nyugati ostorfa 60 cm 3
Chamaecyparis lawsoniana hamisciprus 5-25 cm 7
Elaeagnus angustifolia ezüstfa 25 cm 1
Juniperus chinensis kínai boróka 10 cm 1
Juniperus sabina nehéz szagú boróka 30 cm 1
Fraxinus excelsior magas kőris 10-20 cm 2
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica Magyar kőris 40 cm 1
Koelreuteria paniculata csörgőfa 40 cm 1
Laburnum anagyroides aranyeső 15 cm 2
Magnolia kobus kisvirágú liliomfa 30 cm 1
Magnolia soulangeana liliomfa 20 cm 1
Malus ssp. díszalma 10 cm 3
Picea abies lucfenyő 15-30 cm 6
Picea pungens Glauca szürke luc 10-25 cm 4
Picea omorica szerb luc 20 cm 1
Pinus silvestis erdei fenyő 40-50 cm 5
Robinia pseudoacacia akác 5 cm 3
Sophora japonica japánakác 80 cm 2
Taxus baccata tiszafa 20-30 cm 5
Thuja orientalis keleti tuja 20 cm 1
Thuja pliccata óriás tuja 10 cm 2
Tilia euchlora krími hárs 20-30 cm 5
Tilia plathyphillos nagylevelű hárs 40 cm 1
Tilia tomentosa ezüsthárs 40-60 cm 25
Cserjék:
Amygdalus nana Kati törpe mandula
Aucuba japonica babérsom
Berberis ottavensis Yette borbolya
Chaenomales japonica japánbirs
Cornus alba som
Cotoneaster dammeri madárbirs
Cotoneaster horizontalis
Deutzia scabra gyöngyvirágcserje
Forsithia interm. aranyvessző
Hypericum patulum orbáncfű
Lonicera nitida örökzöld lonc
Lonicera tatrica tatárlonc
Phyladelphus coronarius jezsámen
Ribes aureum aranyribiszke
Spirea vanhouttei gyöngyvessző
Symphoricarpus albus hóbogyó
Syringa vulgaris orgona
Viburnum pragense örökzöld bangita
Weigela florida rózsalonc
Medence kert:
Fák:
Betula pendula Youngii szomorú nyír 10 cm 1
Cedrus libanii libanoni cédrus 25 cm 1
Chamaecyparis Fletcherii hamisciprus 20 cm 1
Chamaecyparis lawsoniana hamisciprus 20 cm 2
Chamaecyparis laws. Globosa gömb hamisciprus 15 cm 6
Chamaecyparis nootkatensis Pendula nutka ciprus 20 cm 1
Cupressus sempervirens Stricta olasz ciprus 20 cm 1
Juniperus sabina nehéz szagú boróka 30 cm 1
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica magyar kőris 40 cm 2
Fraxinus excelsior magas kőris 15 cm 1
Fraxinus excelsior Pendula szomorú kőris 40 cm 1
Morus alba Pendula szomorú eperfa 15 cm 1
Picea abies lucfenyő 40 cm 2
Picea pungens Glauca szürke luc 15-15 cm 5
Paulownia tomentosa császárfa 20-50 cm 6
Salix caprea kecskefűz 30 cm 1
Salix caprea Pendula szomorú kecskefűz 10 cm 1
Sophora japonica japánakác 40 cm 1
Taxus baccata tiszafa 20 cm 1
Thuja occ. Columna nyugati tuja 20 cm 17
Thuja occ. Smaragd nyugati tuja 20 cm 2
Cserjék:
Aucuba japonica babérsom
Berberis ottavensis Yette borbolya
Chaenomales japonica japánbirs
Cornus alba Spathii som
Cotoneaster dammeri madárbirs
Cotoneaster horizontalis
Deutzia scabra gyöngyvirágcserje
Hydrangea arborescens hortenzia
Hypericum patulum orbáncfű
Lonicera nitida örökzöld lonc
Kolkowitzia amabilis
Punica granatum gránátalma
Spirea bumaldii gyöngyvessző
Weigela florida rózsalonc
Phyllostachis viridis örökzöld bambusz
Benjamin park
Fák:
Abies concolor kolorádói jegenye 40-50 cm 9
Acer palmatum japán juhar 20 cm 1
Acer platanoides korai juhar 40-60 cm 19
Ailanthus altissima bálványfa 5 cm 1
Betula pendula nyír 20-30 cm 4
Betula pendula Youngii szomorú nyír 10 cm 2
Caragana arborescens borsófa 10 cm 1
Carpinus betulus gyertyán 25-50 cm 3
Catalpa bignonoides szivarfa 40 cm 1
Cerasus avium vadcseresznye 40 cm 1
Chamaecyparis Fletcherii Fletseri hamisciprus 5-10 cm 10
Chamaecyparis lawsoniana hamisciprus 5-40 cm 8
Coryllus colurna törökmogyoró 25 cm 1
Juniperus sq. boróka 10 cm 6
Juniperus sabina nehéz szagú boróka 30 cm 6
Fagus sylvatica bükk 15-30 cm 9
Fagus sylvatica Pendula szomorú bükk 40 cm 1
Fagus sylvatica Purpurea vörös lav.bükk 40 cm 1
Fraxinus excelsior magas kőris 50-100 cm 9
Ginko biloba páfrányfenyő 30 cm 1
Gleditsia triachantus lepényfa 40 cm 2
Laburnum anagyroides aranyeső 15 cm 2
Malcura pomifera narancseper 15 cm 1
Morus alba eperfa 50 cm 1
Picea abies lucfenyő 20-50 cm 8
Picea gl. Konica cukorsüveg fenyő 5 cm 2
Picea pungens Glauca szürke luc 10-40 cm 66
Pinus mugo törpefenyő 5 cm 1
Pinus nigra fekete fenyő 20-100 cm 5
Platanus acerifolia platán 20-40 cm 2
Pesudotsuga menziesii duglász 20-40 cm 3
Prunus avium cseresznye 35 cm 1
Prunus cerasifera Nigra vérszilva 25 cm 1
Robinia pseudoacacia akác 10 cm 1
Taxus baccata tiszafa 20-30 cm 5
Thuja orientalis keleti tuja 10 cm 5
Thuja occ. Danica gömb tuja 5 cm 2
Thuja occidentalis nyugati tuja 15 cm 2
Thuja occ. Smaragd nyugati tuja 10-20 cm 10
Tilia cordata kislevelű hárs 50 cm 4
Tilia plathyphillos nagylevelű hárs 50-700 cm 13
Ulmus laevis szil 10 cm 2
Cserjék:
Amygdalus nana Kati törpe mandula
Aucuba japonica babérsom
Berberis ottavensis Yette borbolya
Buxus sempervirens puszpáng
Cayopteris incana kínai kékszakáll
Chaenomales japonica japánbirs
Cornus alba som
Cotoneaster dammeri madárbirs
Cotoneaster horizontalis madárbirs
Deutzia scabra gyöngyvirágcserje
Forsithia intermedia aranyvessző
Frangula alnus kutyabenge
Lavandula angustifolia levendula
Lonicera tatrica tatárlonc
Phyladelphus coronarius jezsámen
Spirea vanhouttei gyöngyvessző
Symphoricarpus albus hóbogyó
Syringa vulgaris orgona
Vinca major Variegata meténg
Vibumum opulus Roseum labda rózsa
Viburnum pragense örökzöld bangita
Weigela florida rózsalonc
Parkoló (nem része a védett területnek)
Fák:
Abies concolor kolorádói jegenye 20-40 cm 26
Acer negundo zöldjuhar 25 cm 1
Acer platanoides korai juhar 20-50 cm 20
Acer platanoides Faasens black barna levelű juhar 20 cm 3
Ailanthus altissima bálványfa 5-15 cm 4
Catalpa bignonoides szivarfa 15-20 cm 3
Coryllus colurna törökmogyoró 25 cm 1
Fraxinus excelsior magas kőris 20 cm 4
Ginko biloba páfrányfenyő 8 cm 3
Koelreuteria paniculata csörgőfa 20 cm 1
Picea pungens Glauca szürke luc 20 cm 3
Populu alba fehér nyár 40 cm 1
Prunus serrulat Kansan díszcseresznye 25 cm 1
Salix caprea kecskefűz 40 cm 1
Taxus baccata tiszafa 20-30 cm 9
Tilia tomentosa ezüsthárs 20 cm 4
Ulmus laevis szil 20 cm 1
Cserjék:
Cotinus coggygria cserszömörce

2.3. A tervezési területre vonatkozó térképanyag

2.4. A területre vonatkozó fotóanyagok

3. Célkitűzések meghatározása

3.1. A tervezési terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése

A parkokban évenként ellenőrzés alá kerül az állomány egészségügyi állapota. A parkban a nemkívánatos fafajok akác, bálványfa, zöldjuhar kivágása után megfelelő fafajokkal kell színesíteni a fafaj-összetételt. Kívánatos a park jelleg erősítése, a terület egy részének mozaikosan arborétum szerűvé alakítása. Agresszív, nem honos fafajok bevitelét mellőzni kell!

3.1.1. Hévízfürdő története

Hévíz, mint fürdőhely története a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-gyógytó gyógyító hatása már - valószínűleg - a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak az Amphora Búváregyesület búvárai által 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék, és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést „locus vulgarites Hewyz dictus” ként említik.

A tó gyógyhatásának felismerése és fürdőhellyé váló kiépítése a Festetics család nevéhez kötődik. A tó-forrás és környéke a XVIII. sz. derekán lett a családé. Gróf Festetics (I) György 1795 és 1797 között céltudatosan és tervszerűen építette ki a kis fürdő telepet. Először utat vágatott a tóhoz, majd a túlfolyó elején a tó vizére deszkából, tutajra épített, egyszerű fürdőházat emeltetett. Ezeket az 1800-as évek elején két, kis, cölöpökre helyezett fürdőházzal váltatta fel. A fürdőben chirurgusok (borbélysebészek) működtek, akiknek fő munkája az érvágásból állt. Vasárnaponként egész kis vásárra való szekértábor állt a tó mellett. A gróf 1819-ben bekövetkező halála után megszakadt Hévízen minden komoly munka.

1868. március 1-jén a Festeticsek cserével megszerezték a tótól nyugatra fekvő, komoly építkezésre alkalmas talajú területet. Megkezdődött az addig kopár domboldal, parkosítása. Festetics (II.) György elkezdte a fürdővendégek elhelyezésére alkalmas épületek építtetését, és előre megtervezte a majdan kialakuló épületek sorát. A tófürdő is kezdte elnyerni mai képét. Az 1860-as évek elején több épületet emeltek, és 1866 tavaszára felépült a tó felett tölgyfa oszlopokon álló, külön női és férfi osztállyal ellátott tükörfürdő is. Ezek az épületek álltak a tavon 1885-től 1905-ig számos bérlő követte egymást, nagyobb befektetésekbe nem kezdtek itt.

1905-ben Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros 35 évre haszonbérletbe vette a fürdőt. A bérleti szerződés felújításokra, befektetésekre kötelezte a bérlőt. Reischl Vencel túltett a kötelezettségein. Hévíz igazából 1905 után épült ki - mintha álmából ébredve minden eddigi mulasztást pótolni akarna -, egyik évről a másikra országos hírnevet szerzett magának. Reischl a korszerűtlen, szegényes épületeket lebontatta, hogy helyükre kényelmes, modern szállók, vendéglők, fürdőházak kerülhessenek. Csak a IV-es, V-ös és VII-es házak maradtak meg változatlanul. 1911-ben készült el a Zander intézet, és átadták a teljesen megújult, kupolás tavi fürdőházakat. Ekkor épült a tó jellegzetes fürdőbejárata. „Eltűnt a parti mocsaras bozót, és a békanyállal fedett „feneketlen” is, helyüket vadgesztenye allék, gyönyörű virágágyak foglalták el. A fejlődés elismeréseként 1911. április 27-én belügyminiszteri rendelettel Hévíz hivatalosan is gyógyfürdővé vált. A látogatók száma exponenciálisan növekedett.

Reischl Vencelt a bérleti szerződés állandó orvos tartására kötelezte a gyógyfürdő területén. Az új bérlő felismerte, hogy csak úgy tudja a bérletet kihasználni, ha a fürdő gyógyító jellegét kihangsúlyozza, és olyan orvos közreműködését veszi igénybe, aki a fürdőgyógymód szakértője, és az ott kezelt betegek szakorvosa. 1906-ban szerződést kötött Dr. Schulhof Vilmossal, a budapesti Lukács-fürdő orvosával. A VI-os házban (mai D épület) alakítottak ki orvosi rendelőt. Dr. Schulhof Vilmos 1911-ben létesítette a kor mozgásterápia-igényeinek kielégítésére a Zander és Röntgen intézetet, ahol gimnasztikai, elektroterápiás labor és röntgendiagnosztikai berendezés üzemelt. Felismerve a diagnosztika jelentőségét hívta el Budapestről öccsét Dr. Schulhof Ödönt, aki röntgenológusként, és fizikoterápiás szakorvosként dolgozott a Zanderben, és emellett a laboratóriumi-diagnosztikai vizsgálatokat vezette.

A Schulhof testvérek Dr. Moll Károllyal együtt vetették meg annak a rendszeres és céltudatos fejlesztésnek az alapjait, amely a forrástó gyógytényezőit a magyar egészségügy valódi szolgálatába állította. Dr. Moll Károllyal világviszonylatban először alkalmazta a subaquatilis tractio-t, a súlyfürdőt.

Az első világháború leállította a fejlesztéseket Hévízen. 1923-tól azonban Hévíz jelentősége megnövekedett, mivel a háborút lezáró békeszerződések a jelentős fürdőhelyeket elcsatolták az országtól. A fürdő ekkor nőtt össze a környező településsel, a legelőket felparcellázták. A két világháború között Hévízfürdőt jellegzetes békebeli hangulat lepte be. A fürdő csendben vészelte át a második világégést. 1944 és 1946 között előbb a német, majd a szovjet megszállók használták - kórháznak - az épületeket. 1948-ban államosítás következett. Az 50-es években a „tömegtermelés” voltjellemző Hévízen.

1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium a fürdőtelep épületeiben létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat (ma Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Hévízfürdő). A fürdővendégek száma három-négyszeresére emelkedett. A kórház berendezéseit korszerűsítették, új kezeléseket vezettek be.

A Minisztertanács 2030 (1965. X. 17.) számú határozatában az Egészségügyi Minisztérium Hévizet országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította.

1968-ra felépült az ország akkor legmodernebb fedett fürdője (20., 21. kép). Az épületet a korszerű balneoterápia minden eszközével felszerelték. A hetvenes évek közepén megkezdték a tófürdő teljes felújítását, osztrák vörösfenyőből. Az átalakítás 1985-re fejeződött be.

1986. március 3-án a tófürdő központi épületei leégtek. 1989 szeptemberében elkészült a formailag új épületegyüttes, mely szebb és korszerűbb lett, mint addigi elődei.

3.2. A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása

Hévíz város és a Hotel Helios számára a Park összefüggő, méretes zöldterülete bír nagy jelentőséggel, mivel a város kevés összefüggő zöldterülettel rendelkezik.

A területen található koros, nagyméretű fák adnak jelleget a Parknak.

Méretüket, darabszámukat tartalmazza a növénylista, ebből néhány szép példányt említve: hegyi juharok, korai juharok, magas kőrisek, magyar kőrisek, császárfák, kolorádói jegenyék, platánok, gyertyánok, kisvirágú liliomfák.

A később ültetett örökzöldek fajtáik miatt - már törekedve a gyűjteményes kert kialakítására - szintén meghatározók: olasz ciprus, libanoni cédrus, himalájai cédrus, nutka ciprus.

3.3. Ideális kezelési célkitűzések

3.3.1. Elsődleges célkitűzések

A park természet közeli társulásokat nem tartalmaz, mesterségesen létesített és fenntartott növényállománnyal rendelkezik. Ideális kezelési célkitűzés a park arborétum jellegének megőrzése, a meglévő értékes növényállomány fajtakörének bővítése, egyben a látogatók számára igényes bemutatási, szemléletformáló eszközök alkalmazása a rekreációs lehetőségek fenntartása, előtérbe helyezése mellett. Ennek megvalósítására elsődleges célkitűzések az alábbiak:

a zöldterület jelenlegi nagyságának megtartása, vagy bővítése,

a park jelenlegi értékes növényállományának megőrzése,

az alkalmazott növényfajok és -fajták körének bővítése,

az épületek rekonstrukciós feladatainak ellátása,

a bemutatás eszközeinek fejlesztése,

az üdülőket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése (kertberendezési tárgyak, utak)

3.4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők

Természetes folyamatok:

Belső tényezők: fák öregedése; adventív elemek térhódítása bálványfa, akác, zöldjuhar. Cserjefoltok öregedése, arányok megváltozása.

Külső tényezők: klímaváltozás, csapadékhiány

A park nagyságához képest jelenleg kevés a parkot fenntartó munkaerő és a rendelkezésre álló technikai felszereltség (fenntartáshoz szükséges gépek, eszközök).

Nincs kiépített kapcsolat más arborétumokkal, botanikus kertekkel, kutatóintézetekkel nincs közvetítő új fajok és fajták telepítéséhez. Nincs közép- és hosszú távú egységes fejlesztési terv a park rehabilitációjára vagy egységes fejlesztésére, a jelenlegi fenntartás éves kifutású.

A parkban nem folyik kutatás.

A park állandó dotációt igényel, mivel közvetlen hasznot (gazdasági érték) nem termel. A fenntartásához, fejlesztéseihez szükséges beavatkozásokhoz azonban jelentős anyagi ráfordítás szükséges, kevés az elérhető forrás.

3.4.1. A tervezési területen belül érvényesülő emberi tényezők

A Park nagyságához képest a fenntartó munkaerő, és a rendelkezésre álló technikai felszereltség elégséges. Szükség van közép és hosszabb távú egységes fejlesztési tervre a Park rehabilitációjára, fejlesztésére. Ehhez a fejlesztéshez kevés a meglévő felkészültség. A jelenlegi tervek éves kifutásúak. A fenntartás, fejlesztés jelentős anyagi dotációt kíván, viszont közvetlen hasznot nem termel.

3.4.2. A tervezési területre kívülről ható emberi tényezők

A környező területhasználat, a túlépített város negatív hatással van a park ökológiai állapotára, azt izolálja és folyamatos fejlesztési törekvéseivel további terhelést okoz.

3.4.3. A természetvédelmi kezelés korlátai

A Hotel Helios rendelkezik a kezeléshez szükséges eszközökkel - megfelelő szaktudású és elegendő számú munkaerővel, megfelelő minőségű és mennyiségű felszereléssel és elegendő anyagi fedezettel - ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a területet jelenlegi állapotában.

Hatósági jogkörrel Hévíz Város Önkormányzata rendelkezik.

4. Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása

A Hotel Helios Park területeken található növények, zöldterület megőrzése a legfőbb cél.

4.1. Gyakorlati célkitűzések

Védelmi szint fenntartása a park növényállományának rendszeres kezelésével:

- időben gondoskodni kell az idős növényállomány utánpótlásáról,

- a beteg növények esetében rendszeres, a tó környezetének élővilágát és a használók egészségét nem veszélyeztető növényvédelem,

- egészségügyi metszés,

- a tápanyag-utánpótlást a komposzt széles körű alkalmazásával javasoljuk biztosítani.

- a beteg, kiöregedett egyedek ifjítása, cseréje,

- egynyári ágyak évenkénti felújítása,

- pázsitfelületek karbantartása, felújítása,

- az újrahasznosítható anyagok (növényi hulladékok) megfelelő kezelése, visszaforgatása (komposztálás),

- a növények vízellátását biztosító öntözőrendszer kiépítése, fejlesztése,

- a parkot fenntartó személyzet és a fenntartáshoz szükséges eszközrendszer, technikai háttér biztosítása,

- szakmailag felkészült koordinátor biztosítása továbbra is, aki ellátja az irányítási és szervezési, valamint a kisebb fenntartási-tervezési feladatokat,

- kapcsolatfelvétel kutatóállomásokkal, arborétumokkal vagy botanikus kertekkel a növényállomány bővítésére.

Tartós hasznosítás biztosítása a bemutatás és kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével:

kertberendezési tárgyak karbantartása, cseréje,

a víz-architektúra rendszeres működtetése, karbantartása,

információs táblák és eszközök karbantartása, fejlesztése egyszerű, de igényes kivitelben,

a park hozzáférhetőségének korlátozott biztosítása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

A Természetvédelmi Terület fenntartása, céljainak érvényesülése érdekében meghatározó, hogy biztosítva legyen:

- az elöregedő növényállomány kipusztuló egyedeinek pótlása, egészségügyi metszése, szükséges növényvédelme, ápolása,

- a természet közeli területek természetszerű állapota,

- a terület zavartalanságát garantáló metodika szerinti, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szisztematikus állapotfelvételek (monitorozás) és kutatások végzése,

- ahol lehetséges, látogatások fokozott tér- és időbeni korlátozása.

4.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

A Park jelenlegi állapotának fenntartása, esetleges fejlesztése csak aktív kezelés révén valósulhat meg. Működésével, kezelésével összeegyeztethető tevékenységen (kutatás, oktatás, növénynemesítés, rehabilitációs beavatkozás, gyógyászati, egészség-megőrzési célú tevékenység, fenntartási feladatok ellátása) kívül más, a terület zöldfelületi arányát megváltoztató, vagy fennmaradásához szükséges adottságait jelentős mértékben befolyásoló beavatkozás nem végezhető.

4.2.2. Fajok védelme

A park növényállományának gazdagítása érdekében a meglévő értékes egyedek állapotfenntartása mellett újabb, gyűjteményes kertek növényállományához méltó különleges fajok és fajták betelepítése indokolt. A park sajátos körülményei, természeti adottságai lehetővé teszik, hogy a hazánkban különlegességnek számító, mediterrán, vagy szubtrópusi éghajlathoz kötődő növényfajtákat is alkalmazzunk, melyeken a hazai körülményekhez való alkalmazkodóképesség bemutatható, pl. a park meglévő szép növényei: Cédrus libani, Cupressus sempervirens, Punica granatum. Ugyanakkor a jelenlegi növényállománynak megfelelően a honos növényállomány képviselői is jelenjenek meg. A park növényállományának utánpótlásáról időben gondoskodni kell, hogy a kiöregedő egyedek szerepét a fiatal növények továbbvihessék.

A területeken a nem honos, agresszív növényfajok állományát kivágással (bálványfa, akác) kell szabályozni.

4.2.3. Látogatás

A Hotel Helios Parkja külső látogatók számára nem látogatható.

4.2.4. Oktatás és bemutatás

Az érdeklődők számára, akár előre bejelentkezés alapján kísérővel látogathatóvá tehető a terület. A park értékeinek bemutatása lehetséges a helyszínen elhelyezett információs táblák segítségével. Az információs eszközök tervezése, elhelyezése, kivitelezése és fenntartása a kezelő feladata. A parkban oktatási tevékenység, kutatás szabadon folytatható legyen a természetvédelmi szabályok betartásával, de minden esetben tájékoztatva a kezelőt a tevékenység végzéséről, annak eredményéről.

4.2.5. Terület- és földhasználat

A terület hasznosításával kapcsolatban a legfontosabb stratégia, hogy a zöldfelületi arány nem csökkenthető, a burkolt felületeken új létesítmények nem helyezhetők el.

Amennyiben a park rehabilitációs tervei ezt indokolják, a meglévő burkolatok módosíthatók, de jelentős mértékben nem növelhetők. A park rehabilitációs beavatkozását szakképzett tervezővel javasolt megterveztetni. A tervet az illetékes hatósággal egyeztetni és engedélyeztetni kell. Az elbírálásnál figyelembe kell venni, hogy a park elsődleges rendeltetésének megfelelően nem kizárólag a honos növényállományra épít, hanem gyűjteményes-kert jellegű.

4.2.6. Természetvédelmi infrastruktúra

A terület infrastruktúrája megfelelő.

4.3. Kezelési feladatok

4.3.1. Kezelési előírások

Az összes műveit terület az intenzív fenntartási kategóriába sorolható. A munkát éves tervek valamin a kialakult napi fenntartási feladatok alapján végezik.

Minden a naptári évben elvégzett főbb beavatkozásokról nyilvántartást kell vezetni, és a kezelési tervhez évenként csatolni.

4.3.2. Éves tervek, megvalósulásuk:

Kertépítési tervek: Az elöregedő Park felújítása kertépítészeti tervek alapján történik. Javasolt a Park egészére vonatkozó távlati, ütemezett, engedélyes koncepcióterv kidolgozása, melyet a részletes kiviteli tervek követnek majd.

Növényvédelmi terv, melyet engedélyez a Zala Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat. Kihirdetés: a Polgármesteri Hivatalban, valamint kiértesítik a szálloda vendégeit, dolgozókat. A növényvédelmet a Park területén külső, engedéllyel rendelkező vállalkozó végzi szerződés alapján. Esetenként szükséges védekezések: tiszafákon (atkák ellen), szürke lucokon (levélvörösödést okozó gombák, atkák, molyok ellen), hársakon (levéltetű ellen). A parkban a szükséges növényvédelmi beavatkozások úgy végezhetők, ha a látogatók egészségét, a környező élővilágot nem veszélyeztetik. Ezért a tervezett növényvédelmi anyagok kijuttatásáról (vegyszeres növényvédelem), a növényvédelem módszeréről az illetékes Növény és Talajvédelmi Szolgálatot tájékoztatni kell. Amennyiben a tevékenység bizonyíthatóan a park értékeit, a látogatók egészségét veszélyezteti, alternatív javaslatot adva a tevékenységet korlátozhatja vagy megtilthatja.

A gyepterületek gyomirtását, valamint a sétautak gyomirtását saját kivitelezésben végzik.

Virágágy kiültetési tervek: Minden év tavaszi és őszi kiültetési időszakában új fajtaösszetétellel, látvánnyal örvendezteti meg a szálloda vendégeit, sőt a Városba látogatókat! Nagy anyagi áldozatot hoz ezért, hiszen évente 2x közel 6000 db palántát, 1000 db virághagymát ültet ki, kiültetési tervek alapján.

Az elmúlt években a Hotel Hellos a Hévíz Város Önkormányzata által meghirdetett Környezetszépítési Verseny Intézményi kategóriájában az első 3 helyezett között szerepelt.

Költségtakarékossági okokból a nagy méretű egynyári virág-felületek lecsökkentését tervezi a szálloda.

Tápanyag utánpótlási tervek: Az intenzíven fenntartott részek (virágágyak, különleges cserjefoltok, öntözött gyepterület) tápanyag utánpótlásának alapja a talajminta vételen alapuló laborvizsgálati eredmény. A Hévízi tó környezetében lévő talajvizek megóvása, valamint a növények igényeinek jobb kielégítése érdekében folyamatosan lebomló, összetett műtrágyák használata javasolt, csak a megkívánt mértékben, fenntartó tápanyagként. Alaptrágyaként szerves-trágya, komposzt is szerepelhet.

Gyepfelújítási tervek: Évente a terület 10%-án új füvesítés, felülvetés szükséges. Az árnyékolt területeken árnyéki gyeppótló évelők, cserjék használata javasolt, kis arányban árnyéktűrő fűfajták is használhatók.

Fakivágási tervek, engedélyek: A Park területén hosszú idő óta nem fordult elő fakivágás tervezetten, vagy egyéb műszaki felújítási okokból. A kiszáradt, hó-nyomott, derékba tört, kiszáradt fák kivágását is engedélyeztetjük, bejelentjük a Polgármesteri Hivatalnál.

Műszaki, felújítási tervek: A kialakult igények, tervezett park felújítások következményeként előkészített tervek alapján (pl. szemetesek, padok felújítása, játszótéri bútor, virágtartók).

Egyéb munkatervek, rendszerek:

- hó eltakarítási rend

- fűnyírási ütemterv

- téli metszési terv

- gépkarbantartási rend

- hulladékgyűjtési rend

Időszaki feladatok:

- a Parkban található összes cserje, fa ápolása, metszése, cserje ifjítása, pótlások,

- fagyalsövények évi 3x nyírása

- pázsit felület ápolása: gyepszellőztetés, tápanyag utánpótlás, hengerezés, gyomirtás, mohairtás

- sétautak gyomtalanítása, ezek mentén aljnövényzet irtás -útszegélyek, kavicsos utak gyomirtás

4.3.3. Közlekedést érintő kezelési előírások

A sétautakon továbbra sem javasolt a műszaki fenntartáshoz, karbantartáshoz szükséges gépjárművek bejutásán kívül gépjárműforgalom engedélyezése (kivétel a belső használatra szolgáló parkoló), valamint kutyasétáltatás a parkban. Sporttevékenység végzése abban az esetben engedélyezhető, ha nem veszélyezteti vagy gátolja a park használhatóságát. Nem javasolt a kerékpáros átközlekedés sem.

4.3.4. Turizmust érintő kezelési előírások (idegenforgalom, üdülés, oktatás, rekreáció.

A látogatókra vonatkozó korlátozások és tilalmak meghatározásában védett területekre vonatkozó előírások az irányadóak (a terület növényállománya, berendezése, infrastruktúrája nem károsítható).

5. Munkaterv

A kezelési előírásokban leírtak alapján a meglévő állapot fenntartása, lehetőség szerint fejlesztése. Az Anna épület előtti egynyári ágy költségtakarékos átalakítása virágzó alacsony cserjék, évelők, lomblevelű örökzöld növények beültetésével.

6. A természetvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata

A kezelési terv utasításait a természetvédelmi kezelő, a Hotel Helios hajtja végre. Megvalósulását évente ellenőrzi. A természetvédelmi kezelési tervet Hévíz Város Önkormányzata öt évente felülvizsgálja.

7. Természetvédelmi kezelési terv

7.1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

- A Hotel Helios Park fennmaradjon.

- Őrizze meg jelenlegi természeti értékeit, legszebb látványelemeit. A spontán megjelent invazív fafajok kiirtása: bálványfa, akác, zöldjuhar.

- Az idős fákon a száraz ágak veszélyes fakivágó általi leválogatása, fasebek kezelése. A menthetetlen, balesetveszélyes fák kivágása.

- Az árnyékolt gyepterületek helyreállítása árnyéktűrő gyeppótlókkal, árnyéktűrő fűfajtákkal.

- Az elöregedett cserjefoltok ifjító metszése.

- Felújítási tervek készítése.

7.2. Természetvédelmi stratégiák

- Mindennemű beavatkozás csak a természetvédelmi kezelő szervvel, a Hotel Heliossal való előzetes egyeztetés után lehetséges.

- A 200 m2 feletti területen a vegyszerfelhasználást a természetvédelmi szervvel egyeztetni kell.

- Szemét és törmelék lerakása tilos.

- A terület élővilágának gyűjtése csak kutatási célból, illetve havaria megelőzése céljából, a természetvédelmi szervvel egyeztetve lehetséges.

8. Bibliográfia

Csiszár Viktor: A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület Kezelési Terv, 2003.

Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Natourplan Zöldövezet-Tervező Iroda:

Állami Gyógyfürdőkórház, Hévízfürdő Véd-, Parkerdő Felújítási Terve, Balatonfüred, 1990.

Rábai József: A Hévízi-tó megmentésére szerveződött helyi és társadalmi összefogás, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 28., 1994.

Rendi László: Hévíz erdői, parkjai, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 60., 1994.

Simon Tibor: A tündérrózsák és a flóra jelzései a Hévízi-tó veszélyeztetett állapotáról, „Régi fénynél új szövetnéket”, Hévízi Könyvtár 6., Hévíz, p.: 138., 1995.

Szabó István: A Hévízi-tó és lápi mellékvizeinek magasabbrendű növényzete, A Hévízi forrástó ökológiai állapota, Hévízi Könyvtár 15. Hévíz, p.: 34., 2002.

Szabó István: A Hévízi-tó makrovegetációja, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 48., 1994.

Szántó Endre: A gyógy-idegenforgalom és fürdőtörténet 1918-tól napjainkig, A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., Hévíz, p.: 114., 1994.

Szántó Endre: Hévíz és Környéke, Néreus Kiadó Bt., p.: 9-27., Hévíz, 2000.

Szántó Imre - Szántó Endre: Gyógy-idegenforgalom és fürdőtörténet (1795-1918), A Hévízi „Csoda Tó”, Hévízi Könyvtár 1., p.: 93-113., Hévíz, 1994.

Vituki Rt. - MÁFI: A Hévízi-tó védőidomának meghatározása (Zárójelentés), Budapest, 2000.