Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1) bekezdésében, az 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az avar és kerti hulladékok kezelése - a levegőminőség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anyag tartalom hasznosítása céljából - az alábbi módon ajánlott:
a) komposztálással,
b) beszántással/beásással a termőhelyen vagy
c) szelektív hulladékgyűjtés útján.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából avar és kerti hulladék a falomb, kaszálék, nyesedék, szár, levél, gyökér és egyéb biológiailag lebomló növényi maradvány.
2. § (1) *
(2) A hulladékok égetése csak március 1. és április 30. közötti időszakban, illetve október 1. és november 30. közötti időszakban, szerdai és pénteki napokon szélcsendes időben történhet.
(3) Ünnepnap égetni tilos.
3. § (1) A szabadban tüzet gyújtani és tüzelő berendezést használni csak szélmentes időben, a tűzvédelmi szabályok betartásával, a környezet zavarása nélkül lehet, úgy, hogy az a környezetre tűz-vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.
(2) A szabadban a tüzet, vagy az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és azonnal el kell oltani veszély esetén, illetve ha arra már nincs szükség.
(3) A tüzelés és a tüzelő berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
(4) Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a zöld növényeket ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.
(5) A tűz begyújtásához légszennyezést okozó anyag (pl. benzin, olaj) nem használható.
4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.
(3) Háztartásokban a kismennyiségben keletkező papírhulladék és vegyszerrel nem kezelt fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése engedély nélkül végezhető.
(4) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.
5. § (1) Építkezésnél, épületek bontásánál, tatarozásnál a kiporzás terjedését meg kell akadályozni (különösen védőháló, surrantócső alkalmazása, környező szilárd burkolatok vízzel való nedvesítése által).
(2) Bűzös anyag szállítása csak légmentesen lezárt járművön végezhető.
6. § (1) Tilos mindennemű köznyugalmat sértő zaj okozása, zajkeltő tevékenység végzése akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel, valamint jelentős zajt keltő munkák (fűnyírás, fűrészelés, építőipari munkák stb.) végzése este 20 óra és reggel 8 óra között, továbbá vasárnap és ünnepnapokon, kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakok vonatkoznak a mobil hangosító berendezés (mobil autó) üzemeltetésére is, kivéve közérdekű hirdetmény közlése esetén, különösen, ha a hirdetmény veszélyhelyzet elhárítására irányuló célt szolgál.
7. § (1) A szabad térben, kerthelyiségben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást - a (2) bekezdés kivételével- csak 22 óráig lehet üzemeltetni.
(2) A közterület-használati engedéllyel rendelkező, vagy az önkormányzat, továbbá intézménye által szervezett alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt a szabad térben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást 24 óráig lehet üzemeltetni
8. § (1) A gyógyhely területét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A gyógyhely területén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében meghatározott zajterhelési határértékek betartása kötelező.
9. § (1) A felszíni vizek védelme érdekében a felszíni vizekbe, csapadékcsatornába, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot, szennyvizet juttatni tilos.
(2) A felszín alatti vizek védelme, a fokozottan érzékeny, kiemelt vízbázis (Hévízi-tó) megóvása érdekében a gyógyvizet használó töltő-ürítő rendszerű leürített vizei kivételével tilos a nem kezelt és az egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kezelt szennyvizet:
a) elszikkasztani;
b) felszín alatti vízbe közvetlen bevezetni;
c) felhagyott kutakba, talajvízbe vezetni, gyűjteni vagy lehelyezni.
(3) A vízadó bázis védelme érdekében a város egész közigazgatási területén a kútfúrás tilos!
10. § (1) Az egyesített vízi-közművek esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység.
(2) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a területükre érkező csapadékvizet oly módon kezelni, hogy az a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.
(3) A település mély fekvésű területein összegyülekező csapadékvíz mederbe juttatásáról a megfelelő vízrendezéssel gondoskodni kell.
11. § (1) Az önkormányzat a helyi jelentőségű környezetvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.
(2) Az Alap felhasználásának szabályzatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
12. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelemről szóló Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1998. (III. 31.) önkormányzati rendelete és a módosításairól szóló Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2004. (IV. 30.) önkormányzati rendelete, Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2005. (VI. 30.) önkormányzati rendelete és Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007. (III. 28.) önkormányzati rendelete.
| dr. Tüske Róbert jegyző | Papp Gábor polgármester |
Az Egészségügyi Miniszter 617/Gyf/1970. sz. határozatával Hévíz városban gyógyhely és üdülőhely (továbbiakban: gyógyhely) megnevezés használatát engedélyezte, a gyógyhely védett területeit és védőövezetét kijelölte és a gyógyhelyet országos jelentőségűnek minősítette.
A keszthelyi 7332. sz. összekötő út elágazásánál lévő vashídtól kezdődően a 932. hrsz-ú 73178. sz. bekötőút, Széchenyi utca mentén nyugati irányban a 899. hrsz-ú Attila utcáig, az Attila utcában a 898. hrsz-ú Hotel Carbona területének északi telekhatáráig. Az északi telekhatár mentén a 884. hrsz-ú Zrínyi utcáig, majd déli irányban az 1065. hrsz-ú Széchenyi utcáig, folytatódva a Széchenyi utcán nyugati irányban az 1398. hrsz-ú Vörösmarty utcai csomópontig. A gyógyhely nyugati határa az 1398. hrsz-ú Vörösmarty utcában folytatódik az 1005. hrsz-ú Ady Endre utcáig, majd a belterület határáig a HM Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet 1526. hrsz-ú területének sarokpontjáig. A HM Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet területét déli oldalról mintegy 160 méter mélységben ketté vágja a Szanatórium területének keleti oldaláig terjed, itt északi irányban eléri az 1500 hrsz-ú Ady Endre utcát. Az Ady Endre utcán keleti irányban az Ady Endre utca Kossuth Lajos utcai csomópontnál magában foglalja az 1502/1. hrsz-ú (Mária-oltalom) telkét, e ponttól a védett terület határa érinti a hévízi lefolyó zsilipjét és folytatólagosan a cserszegi közigazgatási határig terjed, mely ponttól északi irányban becsatlakozik az eredeti vashíd kiindulási ponthoz.
A gyógyhely területen belül a védett területek és a védőövezet:
1. Gyógyhelyen:
1. a) A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház területe, amelyet a Park utca, Kölcsey utca, Széchenyi u, Ady Endre utca 2. számú telek északi határáig az Ady Endre utca, onnan a Kórház-park déli határa a Kossuth Lajos utcáig és a Kossuth Lajos utca határol. E terület Észak-nyugati sarkán, a Park utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél kb. 0,6 ha. nagyságú a tervezett idegenforgalmi szálló részére átengedett terület nem tartozik a védett területbe.
1. b) A HM Hévízi Rehabilitáció Intézet (volt BM Szanatórium) a Honvéd utca, Kossuth Lajos utca, Park utca, József Attila utca által határolt területe.
1. c) A Hotel Aquamarin területe (Honvéd u. 14.)
1. d) A Hotel Carbona területe a kertészettel együtt (Attila u. 1-5.).
1. Az önkormányzathoz befolyó környezetvédelmi bírság a helyi jelentőségű környezet-védelmi feladatok hatékony ellátására fordítható pénzügyi forrásokat pótló, illetve ki-egészítő elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap).
2. Az Alappal Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Pénzügyi, Turisztikai és Városfejlesztési Bizottság előzetes állás foglalásának kikérésével rendelkezik.
3. Az Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente tájékoztatást ad.
4. Az Alappal kapcsolatos pénzműveleteket a Hévízi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) végzi.
5. Az Alap felhasználásáról évente a költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell rendelkezni.
1. Az Alap bevételi forrásai az 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdése szerinti forrásokon túl:
a) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,
b) pályázat útján elnyert összegek.
2. Az Alap bevételei nem vonhatók el.
Az Alap bevételei kizárólag környezetvédelmi célokra használhatók fel:
1. Az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását elősegítő vizsgálatokra, fejlesztésekre, eszközökre.
2. Az önkormányzat területén nem önkormányzati beruházásban megvalósuló környezet-védelmi beruházások támogatására az alábbi körben:
a) levegőtisztaság-védelemre,
b) hulladék-gazdálkodásra,
c) zaj- és rezgésvédelemre,
d) vízbázisok védelmére,
e) természeti értékek védelmére.
3. Lakossági kezdeményezésre, környezetvédelmi akciók támogatására.
1. A III. fejezet 2. pontban meghatározott célokra:
a) vissza nem térítendő,
b) kamatmentes visszatérítendő,
c) mindenkori jegybanki alapkamattal azonos (továbbiakban: kedvezményes) kamatozású visszatérítendő támogatás nyújtható.
2. Kamatmentes visszatérítendő támogatást, a kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatást és kamatai összegét a bizottság által meghatározott időn belül és feltételek szerint kell visszafizetni.
1. A Képviselő-testület az Alapból pályázatot hirdethet.
2. A felhívásnak tartalmaznia kell az adott időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok kötelező tartalmi elemeit, azok benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait.
3. A pályázat ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
1. A támogatás csak a III. fejezet 2. és 3. pontjában meghatározott célokra, engedélyezett terv alapján.
2. A támogatás mértéke a ráfordítás összegének 30%-ig terjedhet.
3. Megkezdett beruházást támogatni nem lehet.
1. A támogatásból megvalósuló beruházásoknál a környezetvédelmi követelmények teljesülését és a támogatás összegének rendeltetésszerű felhasználását a Pénzügyi, Turisztikai és Városfejlesztési Bizottság a Polgármesteri Hivatallal közösen ellenőrizheti.
2. Ha a kedvezményezett a rendeltetéstől eltérően használja fel a támogatást, akkor azt meg kell vonni, és az összeget a folyósítás napjától kezdődő piaci hitelkamat terheli.
3. A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét - a jogszabályban meghatározott - legmagasabb mértékű késedelmi kamat terheli.
