13/1992. (VII. 01.) Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

/Egységes szerkezetben a 16/1992.(XI.16.), a 20/1992.(XII.28.), az 1/1995.(II.13.), a 2/1995.(II.13.), a 6/1995.(IV.3.), a 18/1995.(V.22.), az 1/1996.(II.5.), a 2/1996.(III.4.), az 51/1997.(XII.22.), a 8/1998.(II.26.), a 10/1998.(III.26.), a 48/1998.(XII.3.), az 51/1998.(XII.17.), az 1/1999.(II.23.), a 9/1999.(VI.1.), a 25/2000.(VII.4.), a 29/2000.(IX.29.), a 27/2000.(IX.26.), a 35/2000.(XII.27.), a 17/2001.(V.22.), a 31/2001.(IX.25.), a 32/2001.(IX.25.), a 40/2001.(XI.27.), a 45/2001.(XII.22.), a 34/2002.(XI.4.), a 35/2002.(XI.14.), a 3/2003.(I.23.), a 17/2003.(V.28.), a 42/2003.(XII.11.), a 21/2004.(VII.2.), a 33/2004.(IX.29.), a 25/2005.(XI.15.), a 28/2006.(X.13.), a 31/2006.(X.30.), a 11/2007.(III.28.), a 16/2007.(VI.4.), a 10/2008.(IV.28.), a 19/2009.(IX.28.), a 10/2010.(V.31.), a 21/2010.(IX.24.), a 23/2010.(X.8.), a 29/2010.(XI.30.), az 1/2011.(I.27.), a 10/2011.(III.11.), a 19/2011.(IV.29.), a 39/2011.(XII.22.), a 2/2012.(I.25.), a 6/2012.(II.23.), a 14/2012.(IV.13.), a 29/2012.(X.19.), a 37/2012.(XII.14.), a 6/2013.(II.28.), a 20/2013.(VI.26.), a 23/2013.(VII.12.), a 31/2013.(XI.29.), a 35/2013. (XII.17.), a 25/2014.(X.21.), a 31/2014.(XII.19.), a 9/2017.(IV.28.), a 19/2017.(IX.29.), a 22/2018.(VIII.24.), a 10/2019. (III.29.), a 21/2019.(VI.28.), valamint a 23/2019.(XI.18.) önkormányzati rendeletekkel/

A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SzMSz) alkotja meg: * 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat

1. § (1) *  Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros II. Kerületének Önkormányzata.

Székhelye: Budapest, II. Mechwart liget 1.

(2) *  Az Önkormányzat területének leírását és térképét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Az Önkormányzat jelképeit és azok használatát külön rendelet szabályozza.

(3) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) *  Önkormányzati döntést a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat (továbbiakban: Részönkormányzat), a polgármester, a jegyző valamint a helyi népszavazás hozhat.

(5) *  A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, valamint bizottságaira, a Részönkormányzat testületére, a jegyzőre és társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) *  A Képviselő-testület hivatalának neve: Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal.

(7) *  Az Önkormányzat feladatai ellátásának elősegítésére intézményt alapíthat, társulást, alapítványt, gazdasági társaságot hozhat létre, együttműködési megállapodást köthet.

(8) *  Az Önkormányzat ápolja nemzetközi kapcsolatait, partnervárosi megállapodást (megállapodásokat) köt.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HÁZSZABÁLYAI

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

2. § (1) *  A Képviselő-testület tagjainak számát és a képviselők jegyzékét az e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület - törvény keretei között - önállóan gyakorolhatja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket.

(3) A Képviselő-testület önként vállalhat minden olyan helyi közfeladatot, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe.

(4) *  A Képviselő-testület feladat- és hatáskörének jegyzékét a Belügyminisztérium hivatalos kiadványa tartalmazza.

(5) *  A Képviselő-testület meghatározott cél teljesítése érdekében célprogramot indíthat.

A Képviselőtestület ülései

3. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) *  A képviselőtestület zárt ülést is tarthat

(3) *  A Képviselő-testület üléseit - beleértve az alakuló ülést is - a polgármester hívja össze és vezeti.

A Képviselő-testület megalakulása

4. § (1) *  Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell megtartani, melyet a hivatalban lévő polgármester hív össze.

(2) * 

(3) *  Először a képviselők, majd a polgármester esküt tesznek, melynek szövege a következő:

„Én, ......... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; ............ tisztségemből eredő feladataimat a Budapest Főváros II. kerület fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!

Összeférhetetlenség

5. § *  Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja tekintetében a tisztség ellátásával kapcsolatos összeférhetetlenségi okokat az Mötv. 36. §-a, az összeférhetetlenségi eljárás szabályait az Mötv. 37. §-a rögzíti. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat, beleértve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében tett lemondó nyilatkozat átvételét, a mindenkori, vagyonnyilatkozatok ellenőrzését végző bizottság látja el.

Méltatlanság

6. § *  Az önkormányzati képviselőt és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagját érintő méltatlansági eljárás esetén az Mötv. 38. §-a szerint kell eljárni, a méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat a mindenkori, vagyonnyilatkozatok ellenőrzését végző bizottság látja el.

7. § * 

Alpolgármesterek választása

8. § *  (1) *  A polgármester javaslatot tesz az alpolgármester(ek) személyére. A Képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) Alpolgármesteri tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban egyaránt betölthető. A polgármester javaslatában meghatározza, hogy az adott személy megválasztása esetén a tisztséget főállásban vagy társadalmi megbízatással látja el.

(3) *  Az alpolgármester választás titkos szavazással, a minősített többség szabályai szerint történik.

(4) * 

Rendes ülés

9. § (1) A Képviselőtestület minden hónapban rendes ülést tart.

(2) Július 1-jétől szeptember 1-jéig a Képviselő-testület rendes ülést nem tart.

(3) *  A Képviselő-testület ülései keddi vagy csütörtöki napokon legkorábban 9 órától legkésőbb 22 óráig tartanak. Ha a napirendek tárgyalása nem fejeződött be 22 óráig, az ülést a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazatával meghosszabbíthatja.

Rendkívüli ülés

10. § (1) *  A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők 1/4-ének kezdeményezésére, vagy a Képviselő-testület bármely bizottsága, a Részönkormányzat indítványára.

(2) *  A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó, a kezdeményezők által aláírt indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és javasolt napirendjét.

(3) Az indítványt a polgármesterhez kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(5) Rendkívüli ülést a polgármester szükség szerint összehívhat.

(6) Rendkívüli ülésen interpelláció, kérdés nem tehető fel. önálló indítvány, a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtása nem tárgyalható.

A Képviselő-testület összehívása

11. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) *  A Képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a napirendek írásos anyagával együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak 8 nappal az ülés előtt megkapják.

Különösen indokolt esetben lehetőség van az anyag pótkézbesítésére vagy helyszíni kiosztására is.

(3) *  A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendeket és azok előadóit, valamint a napirend tárgyalására a tanácskozási joggal meghívottak névsorát.

(4) *  A rendkívüli ülésre szóló meghívót 4 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(6) *  A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tárgyáról a kerület lakosságát a meghívó Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni. Egyidejűleg biztosítani kell, hogy a választópolgárok az előterjesztéseket minősítésüktől függően könnyen hozzáférhető módon megismerhessék.

(7) *  A polgármester és az alpolgármesterek együttes tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.

(8) *  A Képviselő-testület ülésének elnöke (a továbbiakban: ülésvezető elnök) a polgármester vagy az alpolgármesterek, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök.

12. § *  (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a Képviselő-testület tagjait,

b) a bizottságok tagjait,

c) a jegyzőt,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjét,

f) a kerület egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőit,

g) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

h) a napirendek előadóit,

i) Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest I-II-III. kerületi Népegészségügyi Intézete vezetőjét,

j) a Kerületi Vezető Ügyészt,

k) a Kerületi Rendőrkapitányt,

l) a II. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnokát a feladatkörét érintő napirendekhez,

m) a könyvvizsgálót,

n) akiknek meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(2) Tanácskozási jog illeti meg - a törvény erejénél fogva - az alábbiakat:

a) a jegyzőt,

b) Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest I-II-III. kerületi Népegészségügyi Intézete vezetőjét,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d) a könyvvizsgálót.

Az ülések nyilvánossága

13. § *  (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) *  A Képviselő-testület zárt ülést tart:

a) önkormányzati hatósági ügyben

b) összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben

c) kitüntetési ügyben

d) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor

e) fegyelmi büntetés kiszabása esetén

f) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén, fegyelmi eljárás megindításakor, valamint állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3) *  Zárt ülést rendelhet el a Képviselő-testület minősített többséggel, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene:

- vagyonnal való rendelkezéskor,

- általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor.

(4) *  A zárt ülés elrendelésére javaslatot tehetnek:

a) az ülés elnöke,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző.

(5) * 

(6) *  Az ülés zártsága elnöki vagy képviselői indítvány alapján minősített többségű határozattal a (3) bekezdésben foglalt esetekben feloldható.

(7) *  A zárt ülésen történtek tekintetében minden jelenlévőt titoktartási kötelezettség terhel.

A rendes ülés napirendje

14. § (1) *  A napirend elfogadása előtt az ülésvezető elnök:

- megállapítja a határozatképességet,

- javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztására,

- beszámol az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, amelyek a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,

- beszámol a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

Ezt követően kerül sor a napirend előtti felszólalásokra.

(2) *  Képviselő-testület ülésének napirendjére az ülésvezető elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) *  A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

(4)-(5) * 

(6) A Képviselőtestület az interpellációkat úgy veszi napirendre, hogy azok tárgyalása lehetőleg 16-18 óra közé essen.

Az előterjesztések rendje

15. § *  (1) A Képviselő-testülethez, bizottságaihoz az előterjesztések írásban nyújthatók be.

(2) *  Az előterjesztések rendjének részletes szabályait a Képviselő-testület e rendelet 5. sz. mellékletében határozza meg.

16. § (1) *  A Képviselő- testülethez benyújtott előterjesztés lehet:

- rendelet-tervezet,

- határozati javaslat,

- beszámoló, jelentés,

- tájékoztató,

- önálló indítvány.

(2) Az előterjesztés tartalma:

a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés tárgyát, ismertetni kell a kérdés előzményeit, az arra vonatkozó jogszabályokat, az előkészítésben résztvevőket, valamint mindazokat a körülményeket, megállapításokat, amelyek megalapozzák és indokolttá teszik a döntést;

b) ugyancsak az első részben kell összefoglalni az elő készítés során elhangzott és a döntéshez kapcsolódó javaslatnál figyelmen kívül hagyott véleményeket, valamint azok indokait, s amennyiben az előterjesztés jellege azt megengedi a lehetséges döntési alternatívákat és az azokhoz kapcsolódó előnyöket, illetve hátrányokat;

c) *  (Az előterjesztés tartalma:) a második részben meg kell jelölni a határozati javaslatot, a végrehajtás határidejét, valamint felelősét. Minden határozati javaslatnak a napirenden lévő tárggyal összefüggésben kell lennie és azt úgy kell megfogalmazni, hogy az az előterjesztés nélkül, önállóan is értelmezhető legyen.

d) *  az előterjesztéshez csatolni kell az illetékes bizottság, illetőleg a Részönkormányzat véleményét; amennyiben a véleményező az előterjesztésben foglaltakkal nem ért egyet, azt írásban köteles indokolni. Azokban az ügyekben, ahol a helyi nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési joga van, ennek megtörténtét vagy az egyetértés elmaradását is tartalmaznia kell az előterjesztésnek. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a helyi nemzetiségi egyesület véleményezési joga esetén is.

e) *  Az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés esetén a határozati javaslatnak indokolást is kell tartalmaznia.

(3) Az írásbeli előterjesztés megállapításainak és döntési pontjainak alapjául szolgáló adatokat táblázatba kell foglalni és az előterjesztéssel együtt mellékletként kell benyújtani.

(4) *  A Képviselő-testület ülésén előterjesztést tehet:

- a képviselő,

- a polgármester,

- az alpolgármester,

- a tanácsnok,

- a bizottság, a tárgyban létrehozott ad-hoc bizottság,

- a Részönkormányzat,

- a jegyző,

- a nemzetiségi önkormányzat a jogai gyakorlása körében,

(5) *  A képviselő-testületi ülésen önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben valamint 5. számú mellékletében szabályozott követelményeknek.

17. § (1) Az írásbeli előterjesztést a Képviselő- testület ülésnapját megelőző 21 nappal korábban kell benyújtani a polgármesternél.

(2) * 

(3) *  A Képviselő-testület zárt ülésén, a 40. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetekben kiosztásra kerülő előterjesztést, a napirend tárgyalását követően a jegyzőnek le kell adni.

Önálló indítványok

18. § (1) Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 11 nappal Írásban kell a polgármesternél beterjeszteni. Az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával lehet sürgősségi javaslatot beterjeszteni (lásd 21. §).

(2) *  Önálló indítványt a Képviselő-testület bármely tagja tehet.

(3) * 

(4) A Képviselő-testület ülésén az önálló indítvány előterjesztője max. 2 percben ismertetheti indítványa lényegét, majd a testület vita nélkül határoz a tárgyalás alá vételről.

(5) *  Ha a testület a tárgyalás mellett dönt, az ülésvezető elnök intézkedik az előkészítésről, (bizottság, szükség esetén a Részönkormányzat elé utalásáról), és a következő rendes ülés napirendjére tűzi a javaslatot.

(6) *  Ha az önálló indítvány tárgyalását a Képviselő-testület elutasította, az önálló indítványt 3 hónapon belül újra benyújtani nem lehet.

Interpelláció

19. § (1) *  A képviselő legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 24 órával a polgármesterhez (az alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a Részönkormányzat vezetőjéhez (elöljárójához) önkormányzati ügyekben írásban interpellációt intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban 15 napon belül megadott válasz elfogadása tárgyában a Képviselő-testület a következő rendes ülésen dönt.

(2) *  Interpellációnak azon problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat jogszabályban rögzített feladataival, illetőleg valamely irányítása alatt álló intézmény tevékenységével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél kell benyújtani.

(4) Az ülésvezető minden ülés elején a Képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(5) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(6) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(7) *  Válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 percben viszontválaszra van joga, melyben nyilatkozik a válasz elfogadásával kapcsolatban. Amennyiben nem fogadja el, akkor a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(8)-(9) * 

Kérdés

20. § (1) *  A képviselők a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a tanácsnokhoz, a Részönkormányzat vezetőjéhez, valamint a bizottsági elnökökhöz közérdekű ügyekben kérdést intézhetnek.

(2) A kérdést írásban, az ülés napirendjének megállapításáig az ülésvezetőnél kell benyújtani. Az ülésvezető a benyújtott kérdést az ülés elején a Képviselőtestületnek bejelenti.

(3) A kérdezett az ülésen köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a Képviselőtestület az adott felvilágosítás felett nem szavaz.

(4) A kérdezettnek joga van ahhoz, hogy a választ 15 napon belül írásban közölje a kérdést feltevő képviselővel.

Sürgősségi javaslat

21. § (1) A sürgősségi indítványokat a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 24 órával korábban kell a polgármesterhez - indoklással együtt - benyújtani.

(2) *  A polgármester /az alpolgármesterek/, a bizottságok, a Részönkormányzat, a képviselők és a jegyző javasolhatják a Képviselőtestületnek valamely előterjesztés sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.

(3) *  A sürgősségi javaslatra vonatkozó indítványt a napirend első pontjaként kell tárgyalni.

(4) Az előterjesztés sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásához a Képviselőtestület vita nélküli, egyszerű többséggel hozott határozata szükséges.

(5) Sürgősségi tárgyalás esetén a döntést a tárgyalás napján meg kell hozni. Ilyenkor egy felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat és nem hosszabbítható meg.

Módosító javaslat

22. § (1) *  Az önkormányzati rendeletek tervezetéhez, határozati javaslatokhoz a képviselők, bizottságok, frakciók előzetesen, illetve a napirend tárgyalása során írásban módosító javaslatot tehetnek. A javaslatot az ülésvezető elnökhöz kell benyújtani.

(2) *  Az előterjesztő saját előterjesztését érintő módosító javaslatra a Képviselő-testület ülésén köteles véleményt nyilvánítani. Nem kell szavazni arról a módosító javaslatról, amellyel az előterjesztő egyetért és kijelenti, hogy azt sajátjának tekinti („befogadás” intézménye).

(3) * 

(4) *  A módosító javaslat elfogadásáról, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Képviselő-testület határoz.

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

23. § (1) *  A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak akadályoztatása esetén a 11. § (7) bekezdésében meghatározott személy vezeti. Az ülésvezető elnök munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg. A jelenléti ív felhasználásával megállapítja a jelenlévő képviselők számát és személyét, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentők személyét. Az ülés tartama alatt az egyes napirendek határozathozatalánál ellenőrzi a képviselők számát és a határozatképességet. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselő testület nem határozatképes, az ülést egy órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, az elnök az ülést elnapolja. A testületi ülés akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve bármely jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő- testület tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.

(6) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(7) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti,

(8) *  Ha a felfüggesztés után újból megnyitott ülésen a rendzavarás megismétlődik, az ülésvezető elnök az ülést berekeszti és a még le nem zárt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre napolja.

24. § (1) A Képviselőtestület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Kötelesek csendben és rendben követni a tanácskozást, tartózkodni mindenféle tetszésnyilvánítástól.

(2) A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasítja, figyelmezteti.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén az ülés vezetője az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

Vitavezetési szabályok

25. § (1) *  Az ülésvezető elnök minden napirendi pont felett külön nyit vitát. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében, illetve e rendeletben meghatározott egyéb esetekben. Összetett, elvi tisztázást, alapcélok és megoldások, cselekvési főirányok, prioritások meghatározását igénylő napirendi tárgy esetén (pl. SZMSZ, költségvetés, rendelettervezetek) az elnök döntése alapján két részből álló, általános és részletes vitát kell lefolytatni. Határozati javaslat csak az általános vita során, - a részletes vitában csak részkérdésben - terjeszthető elő módosítási indítványként.

(2) A Képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előadóját illeti a szó.

(3) A vitát megelőzően az előadóhoz kérdéseket lehet intézni, egy-egy percben, amelyekre a vita megkezdése előtt szintén egy-egy percben válaszolni kell. Az előadó a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is.

(4) *  Másodikként - a kérdések, válaszok után - az előterjesztést megtárgyaló bizottságok, illetve a Részönkormányzat előadóját illeti meg a szó.

(5) *  Az ülésvezető elnök javaslatára több napirendi pont együttesen is tárgyalható.

A felszólalások és hozzászólások szabályai

26. § (1) Ha az ülés vezetője képviselőként kíván felszólalni, akkor ezt a tényt be kell jelentenie, s erre az időre átadja az ülés vezetését.

(2) A Képviselőtestület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót. A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

A felszólalások típusai

27. § (1) A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirend előtti felszólalás.

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.

Napirend előtti felszólalás

28. § (1) *  Közérdekű ügyben napirend előtt bármelyik képviselő felszólalhat.

(2) Amennyiben az ülésvezető az engedélyt megtagadja, az engedély megadásáról - a képviselő kérésére - a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

29. § (1) *  A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben - a vita lezárására tett javaslat kivételével (31. § (1) bekezdés) - bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. A kérésnek az ülésvezető elnök soron kívül helyt ad.

(2) *  Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

30. § (1) Szólásra az ülésvezetőnél kell jelentkezni, aki meghatározza a hozzászólók sorrendjét, a jelen rendeletben szereplő kivételekkel a jelentkezés sorrendjének megfelelően.

(2) A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdéseként elsőként a képviselői frakciók vezérszónokai kapnak szót. Felszólalásuk időtartama 5 perc, amely indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján.

(3) *  A képviselők napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalásának időtartama maximum 5 perc. Az indítványt tevők, illetve a bizottság, a Részönkormányzat többségi és kisebbségi véleményét előadók felszólalási idejét a (2) bekezdés szerint kell biztositani.

(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő maximum 2 perces hozzászólásra kérhet szót, E felszólalásra az ülésvezető adja meg az engedélyt. E sorrenden kívüli felszólalás azt illeti meg, aki:

a) személyes megtámadás címén;

b) félreértett szavai helyes értelmezésére;

c) ügyrendi kérdés tisztázása céljából szándékozik meg szólalni. Ennek alkalmával más tárgyra térni nem lehet.

(5) Az előadó, a Polgármesteri Hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester (alpolgármesterek) és a jegyző a vitában több alkalommal is felszólalhatnak.

(6) Az általános és a részletes vitában minden külön tárgyalt résznél csak egy alkalommal tehet fel kérdést és egyszer szólalhat fel egy képviselő. Ettől eltérni a Képviselőtestület egyszerű többségi döntésével lehet.

(7) * 

A vita lezárása

31. § (1) *  Az ülésvezető az általános ill. a részletes vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülésvezető javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként az ülésvezető elnök, az előterjesztő, valamint a frakcióvezetők kezdeményezhetik.

(2) A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak, majd a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, s részletes vita után megilleti a zárszó joga szintén maximum 2 percben.

(3) *  A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni. A jegyző köteles a jogszabályba ütköző, illetve e tekintetben aggályos javaslatokra felhívni a Képviselő-testület figyelmét.

A döntéshozatal szabályai

32. § (1) *  A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 49. § (1) bekezdés) az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(1a) *  Az ülésvezető elnök figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

(2) *  Minősített többség szükséges az e rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott kérdések szabályozásában.

(3) *  Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének a szavazata szükséges

(4) *  Bármely képviselő ügyrendi indítványként javasolhatja több döntést tartalmazó határozat esetén a vitás kérdések egyenkénti és a többi együttesen történő megszavazását.

(5) *  A döntéshozatal a napirend tárgyalását követően későbbi időpontban is történhet.

(6) *  A javaslatot szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy javaslat több részletből áll, arra - a 35. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - részenként kell szavazni.

(7) *  A vita lezárását követően az ülésvezető elnök a határozati javaslatot, illetve módosító javaslatot csak annak szóbeli vagy írásbeli ismertetése után bocsáthatja szavazásra.

A szavazás módja

33. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.

(3) *  A szavazás általában szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Amennyiben a szavazatszámláló gép nem működik, kézfelemeléssel először a javaslat melletti („igen”), majd ellene („nem”), s harmadsorban a döntéstől való tartózkodásra szavaznak a képviselők.

(4) *  Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető elnök alfabetikus képviselői névsor szerinti sorrendben felhívja a képviselőket szavazatuk leadására, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” felelettel szavaznak.

(5) *  A jegyző a név szerinti szavazásról készített külön jegyzékbe feljegyzi a leadott szavazatokat, azokat összesíti, majd a jegyzéket átadja az ülésvezető elnöknek, aki kihirdeti a szavazás eredményét.

Nyílt szavazás

34. § *  (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

(2) Az ülés levezető elnöke a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd a fennmaradó eredeti javaslat felett kell dönteni. A szavazás megkezdésének tényére az ülésvezető külön felhívja a képviselők figyelmét. A szavazás eredményének megállapítása előtt felteszi a kérdést, hogy mindenki szavazott-e? Ezt követően kihirdeti az eredményt a szavazásban résztvevők számának közlésével együtt.

(3) Minősített többséget igénylő szavazás esetén közvetlenül a szavazást, illetve kérésre a kinyomtatott eredmény kézhezvételét követően a képviselő kérheti, hogy a levezető elnök ismertesse, hogy a gép reá vonatkozóan milyen szavazatot regisztrált. Amennyiben a képviselő nyilatkozik, hogy eltérés van a gép által regisztrált és a ténylegesen leadott szavazata között, az érintett képviselő kérésére az ülést levezető elnök minősített többséggel ismételt szavazást rendel el.

(4) A szavazatszámláló géppel úgy lehet szavazni, ha a szavazatot az ülést vezető elnök felhívását követően a gép hangjelzése és a táblán megjelenő visszaszámlálás ideje alatt adja le a képviselő.

(5) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámláltatni.

A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. A szavazatszámlálás a jegyző feladata.

(6) Nyílt szavazás esetén a képviselők egynegyede a szavazás megkezdése előtt írásban indítványozhatja név szerinti szavazás megtartását.

(7) A képviselők egynegyede a szavazás eredményének név szerinti kihirdetését kezdeményezheti.

35. § * 

A titkos szavazás

36. § (1) *  A Képviselő-testület titkos szavazást tart jogszabályban meghatározott esetekben és titkos szavazást rendelhet el azokban az ügyekben, amelyek megtárgyalására - az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján - zárt ülésen kerül sor.

(2) *  Titkos szavazás esetén, annak lebonyolítása öt tagú szavazatszámláló bizottság feladata, amelynek tagjait az ülésvezető elnök javaslata alapján a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja meg.

(3) *  A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) *  A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) *  A jegyző a szavazásról készülő jegyzőkönyv vezetésére a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét jelöli ki.

(6) *  A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás számszerű eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(7) *  A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

- a szavazás helyét és napját;

- kezdetét és végét;

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;

- a szavazás során felmerült körülményeket;

- a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat;

- a szavazás számszerű eredményét.

(8) *  A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(9) *  A szavazás számszerű eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

(10)-(11) * 

(12) * 

A Képviselő-testület döntései és azok jelölése

37. § *  (1) A Képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek

b) képviselő-testületi határozatok, amelyek lehetnek:

ba) normatív határozatok

bb) önkormányzati hatósági határozatok

bc) egyéb határozatok.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezeteihez indokolást is be kell nyújtani.

(3) * 

(4) A rendeleteket a határozatoktól külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően közös sorszám alatt egységes, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(6) *  A rendeletek jelölése: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../....év. (kihirdetés dátuma: hónap, nap) önkormányzati rendelete a....../tárgy/-ról.

(7) A határozatok - kivéve normatív határozat- jelölése:

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének......./....év. (hó, nap) képviselő-testületi határozata.

(8) A normatív határozatok jelölése:

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének ........../év, (közzététel dátuma: hónap, nap) KT. határozata a ......./tárgy/-ról.

(9) A jegyző az elfogadott rendeletet és normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdeti ki. Az Önkormányzat hivatalos lapjában és az Önkormányzat internetes honlapján a rendeletek és a normatív határozatok közzétehetők.

(10) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

Képviselő-testület feloszlatása

37/A. § *  A Képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A Képviselő-testület az új Képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A Képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

38. § (1) *  A Képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, valamint a hozott döntéseket.

(2) *  A jegyzőkönyv az (1) bekezdésben rögzítetteken kívül tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a megjelent képviselők nevét,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az ülés megnyitásának időpontját,

e) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét,

f) az ülés bezárásának idejét.

(3) *  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a Képviselő-testület határozatában hivatkozott mellékletek,

c) az írásos előterjesztések, a képviselői indítványok, az interpellációk, a kérdések, a jelenléti ív,

d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,

f) az elfogadott rendelet szövege

(4) *  A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése

39. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá és két képviselő hitelesíti. A hitelesítőket az ülés elején egyszerű szótöbbséggel választja meg a Képviselő-testület.

(3) *  A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének.

(4) *  A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányának tárolásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvből készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.

A jegyzőkönyvbe történő betekintés szabályai

40. § (1) *  A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe és mellékleteibe, arról jegyzetet készíthetnek. A jegyzőkönyvből hiteles kivonat - hivatalos megkeresés kivételével - csak költségtérítés ellenében adható. Ennek feltételeit ügyfélfogadási időben a jegyző biztosítja a Polgármesteri Hivatalban.

(2) *  A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselők, a bizottságok tagjai, valamint a jegyző külön engedélyével a Polgármesteri Hivatal munkatársai tekinthetnek be.

(3) *  A zárt ülésen hozott határozatok a döntést követően nyilvánosak.

Amennyiben a határozat

a) *  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (3) bekezdése szerinti adatokat vagy

b) a belső használatra készült, döntés-előkészítéssel összefüggő adatokat tartalmaz, akkor az abban szereplő adatok nem nyilvánosak.

A b) pontban szereplő adatok nyilvánosságra hozatala időpontjáról a Képviselő-testület külön határozattal dönt.

III. FEJEZET

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

Közmeghallgatás

41. § (1) *  A Képviselő-testület évente legalább kétszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról az érintetteket a meghallgatást megelőzően legalább 20 nappal a helyben szokásos módon, vagy a tömegkommunikáció útján értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást addig kell folytatni, amíg a résztvevők bármelyike közérdekű kérdés vagy javaslat megtételének érdekében kér szót.

(4) *  A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(5) *  A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést, javaslatot 15 napon belül kell megválaszolni a felszólaló részére.

(6) * 

(7) * 

Önkormányzati lakossági gyűlés

42. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb kerületi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze.

(2) A lakossági gyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az érintetteket a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.

(4) A lakossági gyűlésre a képviselőket, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit meg kell hívni.

(5) A lakossági gyűlésről jegyzőkönyv készül, amiért a jegyző felelős.

Önkormányzati városrészi tanácskozás

43. § (1) A kerület egyes összefüggő területein élő állampolgárokat érintő kiemelt városfejlesztési-, közszolgálati- és ellátási kérdésekben a lakosság véleményének megismerése céljából városrészi tanácskozás tartható.

(2) A városrészi tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az érintetteket a 41. § /2/ bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni.

(3) A városrészi tanácskozást a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(4) A városrészi tanácskozás összehívását a javasolt kérdés pontos megjelölésével és indokolásával a kerületben működő társadalmi szervezetek is kezdeményezhetik. A kezdeményezés elfogadásáról a polgármester 30 napon belül dönt.

(5) *  A Részönkormányzat feladatkörében, az (1) bekezdésben meghatározott célból városrészi tanácskozást önállóan is tarthat. Ebben az esetben a városrészi tanácskozást a Részönkormányzat vezetője, vagy a Részönkormányzat által kijelölt személy vezeti. A tanácskozást az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kell megszervezni, előkészítéséről a tanácskozást megelőző húsz nappal a polgármestert tájékoztatni kell.

Városrendezési lakossági fórum

44. § (1) *  Az érintett polgárok tájékoztatása és véleményének megismerése céljából a városrendezési tervekről amennyiben egy telektömbnél nagyobb területre vonatkoznak, azok eldöntése előtt városrendezési lakossági fórumot kell tartani. A Részönkormányzat tevékenységi területére kiterjedő városrészi rendezési tervekről, illetve a városrész fejlesztésére vonatkozó javaslatokról amennyiben egy telektömbnél nagyobb területre vonatkoznak a Részönkormányzat - a testületi döntés előtt - lakossági fórumot tart.

(2) * 

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI

A Képviselő-testület tagjainak jogállása

45. § (1) *  A képviselő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint e rendelet határozza meg.

(2) A képviselők jogai és kötelezettségei - függetlenül megválasztásuk módjától - azonosak.

(3) * 

A képviselők jogai

46. § (1) A képviselők jogai:

a) részt vehet a Képviselőtestület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) *  kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a Részönkormányzat testületének, helyi nemzetiségi önkormányzat testületének - Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

c) megbízás alapján képviselheti a Képviselőtestületet,

d) a Polgármesteri Hivataltól az erre kijelölt belső szervezeti egység révén igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, valamint ügyviteli közreműködést,

e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

A képviselő kötelezettségei

47. § (1) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a Képviselőtestület munkájában,

b) *  írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület, a Részönkormányzat vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni.

d) *  vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) *  A képviselő a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban köteles a Képviselő-testület ülésén megjelenni.

48. § * 

A tanácsnok

49. § (1) *  A Képviselő-testület tagjai sorából a 7. sz. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére tanácsnokokat választ.

(2) A tanácsnokok megválasztására a polgármester, valamint bármely képviselő tehet javaslatot.

(3) Amennyiben a tanácsnok az általa felügyelt önkormányzati ügykörök tekintetében rendellenességet észlel, jelzéssel a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz élhet.

(4) Ha a szerv vezetője a jelzés alapján a szükséges intézkedést nem teszi meg, akkor a tanácsnok a Képviselő-testülethez fordul.

(5) A tanácsnok feladatkörébe utalt ügykörökben előterjesztés a Képviselőtestülethez csak a tanácsnok ellenjegyzésével terjeszthető be.

(6) A tanácsnok feladatkörébe utalt teendők ellátásáról havonta tájékoztatja a polgármestert és félévenként köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

V. FEJEZET

A KÉPVISELŐI FRAKCIÓ

50. § *  (1) A képviselők tevékenységük összehangolására képviselői frakciót, illetve frakciószövetséget hozhatnak létre.

(2) A választásokon önállóan vagy más csoportosulással közösen egyéni képviselőjelölteket állító és a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező, az SZMSZ 3. sz. mellékletében felsorolt szervezetekhez tartozó két képviselő frakciót hozhat létre. Egy szervezet tagjai csak egy frakciót alakíthatnak ki. Képviselői frakció több szervezet képviselőiből vagy szervezethez nem tartozó képviselőkből is állhat. Bármely négy képviselő létrehozhat a 3. sz. mellékletben felsorolt szervezetektől eltérő néven képviselői frakciót.

(3) Az egyes képviselői frakciók frakciószövetséget hozhatnak létre, amelynek tagja lehet a részt vevő frakciók egyikéhez sem tartozó képviselő is.

(4) Egy képviselő csak egy képviselői frakciónak, illetve frakciószövetségnek lehet tagja.

(5) A polgármester és az alpolgármester(ek) képviselői frakciónak, frakciószövetségnek nem lehetnek vezetői, tisztségviselői.

(6) A Képviselő-testületben működő frakciók, frakciószövetségek felsorolását a 3/a. melléklet tartalmazza.

51. § *  (1) A képviselői frakció, frakciószövetség megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternél.

(2) A bejelentés tartalmazza:

a) a képviselői frakció, frakciószövetség elnevezését;

b) a megválasztott vezetők, valamint egyéb tisztségviselők nevét;

c) a képviselői frakció névsorát, frakciószövetség esetén a benne részt vevő frakciók, illetve képviselők felsorolását.

(3) A képviselői frakció, frakciószövetség megszűnését, illetve az abból történő kilépést a frakció, illetve a frakciószövetség vezetője jelenti be a polgármesternél.

(4) A frakció vagy frakciószövetség feladatainak ellátásához az önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott mértékű költségvetési támogatásra jogosult. Amennyiben a támogatást a frakciószövetség igényli, úgy azt csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a szövetségben szereplő frakció/frakciók saját jogon megkaptak.

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottság jogállása és az állandó bizottság

52. § (1) *  A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére bizottságokat hoz létre. Ezek a bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházott - egymással mellérendeltségi viszonyban álló testületi szervek.

b) * 

(2) *  A Képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai a megválasztásukat követően kötelesek esküt tenni a Képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagjai nem gyakorolhatják jogaikat.

(3) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(4) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(5) Az állandó bizottságok legfontosabb általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a Képviselőtestület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;

c) előkészíti a feladatkörébe tartozó előterjesztéseket;

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;

e) feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal munkáját, részt vesz a Képviselőtestületi döntések előkészítésében, valamint annak végrehajtásában;

f) javaslatot tesz a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben;

g) ellátja a Képviselőtestület rendeletével rá ruházott hatásköri feladatokat.

(6) *  A bizottságok felsorolását, bizottságok részletes feladat és hatáskörét, a bizottságokra a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét, a bizottságoknak a Képviselő-testületi előterjesztésekkel összefüggő állásfoglalási jogosultságát külön rendelet tartalmazza.

(7) *  Polgármester és alpolgármester, valamint a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.

(8) *  Az állandó bizottság tagjai sorából albizottságot hozhat létre. Az albizottság működésének szabályait és feladatait a bizottság határozza meg.

Ideiglenes bizottság

53. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, mérlegelést és alapos körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;

b) egyes önkormányzati rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;

c) társulási megállapodások előkészítése;

d) vizsgálatok, célellenőrzések lefolytatása*

A bizottságok szervezete és működési rendje

54. § (1) *  A bizottság elnöke, valamint tagjainak több, mint a fele csak képviselő lehet. A tagok megbízatása felmentésükig tart. Nem képviselő csak rendkívül indokolt esetben lehet bizottság tagja.

(2) *  Az SZMSZ 50-51. § szerint működő frakció javasolhatja a Képviselő-testületnek a frakció által ajánlott bizottsági vagy részönkormányzati testületi tag felmentését és helyére új tag választását.

(3) *  A bizottság elnöke vagy a Részönkormányzat vezetője javasolhatja a frakció vezetőjének a bizottsági, illetve részönkormányzati testületi tag felmentését a szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott körülmények fennállása esetén. Amennyiben a frakcióvezető a bizottsági, illetve részönkormányzati testületi tag felmentését nem kezdeményezi, a bizottság elnöke vagy a Részönkormányzat vezetője a felmentést a Képviselő-testületnél kezdeményezi.

(4) *  A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között saját ügyrendjükben maguk határozzák meg.

(5) *  A bizottság a Polgármesteri Hivatal felé, a polgármester vagy a jegyző útján kezdeményezhet intézkedéseket és kérhet állásfoglalást az ügykörébe tartozó döntések végrehajtását illetően.

55. § *  (1) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság, illetve a Részönkormányzat ülésén.

(2) A bizottság, illetve a Részönkormányzat testületi tagjaira javaslatot tehet:

a) polgármester (alpolgármester),

b) képviselő,

c) képviselői frakció.

A bizottság ülései

56. § (1) *  a) *  A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdése alapján a polgármester indítványára nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni.

b) A bizottság rendes ülésén csak írásbeli előterjesztés tárgyalható.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az elnök által felkért bizottsági tag látja el.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a Képviselő-testület határozatára;

b) a polgármester, alpolgármesterek indítványára;

c) *  a bizottsági tagok legalább 1/4-ének indítványára.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert (alpolgármestereket), valamint a jegyzőt, szintén meg kell hívni a Pesthidegkúti. Városrészi Önkormányzat elöljáróját, amennyiben a bizottság a városrészt érintő kérdést tárgyal.

(5) * 

(6) *  Több bizottságot érintő ügy tárgyalására együttes ülést célszerű tartani az érintett bizottságoknak. A Részönkormányzat feladatkörébe is tartozó ügyekben a bizottságok és a Részönkormányzat is tarthatnak együttes ülést. Ilyen esetben az elnökök, illetve a Részönkormányzat vezetője (elöljárója) egymással megállapodnak az elnöki teendők ellátásáról. Az együttes bizottsági ülést a bizottsági elnökök közösen hívják össze. A bizottságok határozatukat külön-külön hozzák meg. Az együttes bizottsági ülésekről külön-külön jegyzőkönyvet készítenek.

(7) *  A bizottsági döntés csak határozat lehet. A határozatot úgy kell megfogalmazni, hogy az az előterjesztés nélkül, önállóan is értelmezhető legyen.

(8) *  A bizottsági határozat megnevezésénél elfogadott a „II. Ker. Önkormányzat” elnevezés.

A bizottsági határozat megnevezése:

Budapest Főváros II. Ker. Önkormányzat ...... Bizottságának .../... év (hó, nap) határozata.

57. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottság döntését.

58. § *  A bizottságok közötti hatáskörök összeütközése esetén az eljáró bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület véglegesen dönt. E rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell a bizottságok és a Részönkormányzat közötti viták esetében is.

59. § (1) *  A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) *  A bizottság üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját,

- a megjelentek nevét,

- a tanácskozási joggal megjelentek névsorát,

- a határozattal elfogadott napirendi pontokat,

- a napirend tárgyalásakor elhangzottak lényegét,

- a tárgyalt napirendi pontokról hozott határozatokat,

- a szavazás számszerű eredményét,

- határozatképtelenség esetén az ülés félbeszakadásának és újrakezdésének időpontját,

- egyéb, a bizottsági belső szabályzatban rögzítetteket,

- előterjesztéseket.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet.

(3) *  A Képviselő-testülettől átruházott önkormányzati hatósági ügy esetén a 16. § (2) bekezdésének e) pontja szerint kell eljárni.

(4) *  A bizottsági ülésről készült aláírt jegyzőkönyv egy-egy példányát az üléstől számított 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, a jegyzőnek, valamint a bizottság által meghatározott személyeknek.

(5) *  A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést tart a 13. §-ban foglalt szabályok alapján.

(6) A bizottság tagjai a tudomásukra jutott szolgálati és hivatali titkot kötelesek megőrizni.

(7) A bizottságok működésének pénzügyi feltételeit a Képviselő-testület a költségvetésben biztosítja. Az állandó bizottság önálló költségvetési kerettel rendelkezik. Ennek terhére szakértőket foglalkoztathat, és dologi kiadásokat fedezhet.

(8) *  A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt belső szervezeti egysége látja el. A Polgármesteri Hivatal a jegyző közvetítésével a feladatkörébe tartozó munkaanyagokat, írásos előterjesztéseket elkészíti és a bizottság kérésére adatokat szolgáltat.

(9) *  A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

60. § (1) *  A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját (Mötv. 49. § (1) bekezdés) az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Bizottság dönt. A javaslat elfogadásához a tagok több mint a felének igen szavazata szükséges. A kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) *  A fennálló kizáró okot a bizottság tagja köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(3) * 

(4) * 

VII. FEJEZET

A RÉSZÖNKORMÁNYZAT * 

A Részönkormányzat jogállása és testületi összetétele

61. § (1) *  Az 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott településrészi önkormányzatként, a II. kerület 12., 13. és 14. számú egyéni képviselői választókerületek területén, a részönkormányzat Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat néven, a kerületi önkormányzat Képviselő-testületének testületi szerveként működik.

(2) *  A Képviselő-testület a Részönkormányzat testülete tagjának választja az 4/a. sz. mellékletben felsorolt azon képviselőket, akiket az (1) bekezdésben meghatározott egyéni választó-kerületekben önkormányzati képviselővé választottak.

(3) * 

(4) *  A Képviselő-testület további választópolgárokat választhat a Részönkormányzat testülete tagjául.

(5) *  A Képviselő-testület a Részönkormányzat ajánlásának ismeretében a polgármester javaslatára a 4/a. sz. mellékletben felsorolt képviselők közül megválasztja a Részönkormányzat vezetőjét (elöljárót). Jogállására az e rendelet 49. §-ában foglalt rendelkezéseket a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) *  Nem jogosult az elöljáró a tanácsnokok részére megállapított tiszteletdíj-kiegészítésre, ha egyúttal polgármesteri, vagy alpolgármesteri tisztséget is betölt.

(7) *  Az elöljáró helyettesítésére, a testület vezetésével kapcsolatos feladatainak segítésére a Képviselő-testület - a Részönkormányzat javaslatára, képviselőtagjai közül - tanácsnokot választhat.

(8) *  A Részönkormányzat jogállására, általános feladataira, szervezeti és működési rendjére az e rendelet VI. fejezetében a Képviselőtestület bizottságaira vonatkozó rendelkezések a VII. fejezetben meghatározott eltérésekkel értelemszerűen irányadók.

A Részönkormányzat feladatai és hatáskörei

61/A. § *  Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzata Pesthidegkút Városrész sajátos érdekei kifejezésre juttatása céljából 1992. január 1-én létrehozta a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzatot, amelynek jogállásáról és működéséről az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik.

(1) *  A Részönkormányzat - a törvény és e rendelet keretei között - Pesthidegkút lakosságát közvetlenül érintő kérdésekben közreműködik a helyi közszolgáltatások megszervezésében, így különösen: a pesthidegkúti városrész fejlesztésében és rendezésében, az épített és természeti környezet védelmében, a közutak és közterületek fenntartásában, az ivóvíz ellátásban; az óvodai, az alapfokú oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális ellátásban, a közművelődés szervezésében, nemzetiségek jogainak érvényesítésében, a városrész lakossága életkörülményeinek javításában.

(2) *  Az Önkormányzat Képviselő-testülete - a törvényes keretek között - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához egyes hatásköreinek gyakorlását átruházza a Részönkormányzatra, illetve a Pesthidegkút lakosságát közvetlenül érintő helyi kérdések tekintetében javaslattételi, véleményezési vagy egyetértési, továbbá ellenőrzési jogköröket biztosít a Részönkormányzat számára.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Részönkormányzat:

a) a jogszabályok keretei között kialakítja saját szervezeti és működési szabályait, meghatározza ügyrendjét;

b) *  előzetes véleményezési jogot gyakorol a Pesthidegkút városrészt érintő gazdasági programmal, fejlesztési elképzelésekkel, a Pesthidegkút lakosságát érintő ellátási kérdésekkel, továbbá a Pesthidegkút rendezési tervének kialakításával kapcsolatban;

c) *  kezdeményezheti a Pesthidegkút városrészt érintő helyi önkormányzati rendelet megalkotását, előzetes véleményezési jogot gyakorol a kifejezetten Pesthidegkútat érintő helyi önkormányzati rendelet megalkotásánál;

d) Pesthidegkút Városrészt érintő ügyben a városrészre kiterjedően - a jogszabályok betartásával - helyi népszavazást kezdeményezhet;

e) Pesthidegkút városrészt érintő kérdésekben közmeghallgatást és lakossági fórumot tarthat;

f) javaslattételi és véleményezési joga van más önkormányzatokat való társulás, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás. más külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozás kérdésében; a Képviselőtestület egyedi felhatalmazása alapján ennek során képviselheti a Kerületi Önkormányzatot más önkormányzatokkal való tárgyalásokon;

g) * 

h) *  javaslattételi és véleményezési joga van a Pesthidgekúton lévő közterületek elnevezésével, illetve emlékmű állítással kapcsolatban;

i) *  kezdeményezheti hivatali kirendeltség létesítését;

j) előzetesen véleményt nyilváníthat olyan ügyben, amelyben törvény az érintett önkormányzat Képviselő-testületének állásfoglalását írja elő:

k) indítványozhatja, hogy olyan ügyben, amely nem tartozik a hatáskörébe, de a helyi önkormányzat feladatát és hatáskörét érinti, a Képviselő-testület éljen felterjesztési /peticiós/ jogával:

l) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a Képviselő-testület hatáskörébe utal.

(4) A (3) bekezdésben foglalt véleményezési. egyetértési hatáskörök gyakorlásához a polgármester köteles legalább 30 napot biztosítani a Részönkormányzat számára, kivéve rendkívüli ülés összehívása. illetve sürgősségi inditvány benyújtása esetén. Amennyiben a Részönkormányzat nem élt véleményezési egyetértési jogával, akkor állás pontját az adott kérdésben egyetértőnek kell tekinteni, kivéve ha Részönkormányzat a jogkörét menthető okból nem gyakorolhatta.

(5) *  A Részönkormányzat döntését a polgármester felfüggesztheti az 59. § (9) bekezdésében meghatározott esetekben.

A Részönkormányzat anyagi eszközei

61/B. § *  (1) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, az ott megjelölt célokra és az abban meghatározott módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a Részönkormányzatnak a feladatai ellátásához. amelyek felett - a jogi keretek között - a Részönkormányzat szabadon rendelkezik.

(2) *  A Részönkormányzat önállóan dönt a részére a költségvetésben elkülönített összeg felhasználásáról.

(3) * 

(4) *  A Részönkormányzat a Pesthidegkút területén lévő, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon felhasználásával, hasznosításával kapcsolatban javaslattételi, és egyetértési joggal rendelkezik.

(5) *  Az egyetértési jog akkor gyakorolható, ha a tulajdonosi döntést a Képviselőtestület Bizottsága hozza. A Képviselőtestület Bizottságának döntése a Részönkormányzat egyetértése nélkül nem lép hatályba. Ebben az esetben a Képviselőtestület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(6) *  A Részönkormányzat az egyetértési jogot a Képviselőtestület Bizottsága határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolja. Amennyiben a Részönkormányzat 15 napon belül a nyilatkozatát nem teszi meg, úgy kell tekinteni, hogy a határozattal egyetért.

(7) *  Az ingatlan vagyon felhasználásából származó várható bevételi előirányzatokat az éves költségvetés elfogadása során a helyi önkormányzati rendeletben meg kell határozni. A Pesthidegkúton lévő vagyon hasznosításából származó bevétel a Részönkormányzatot illeti meg. A kerületi költségvetési tervben meghatározottakhoz képest keletkező többletet a Képviselő-testület nem vonhatja el, az esetleg kieső bevételt nem köteles pótolni a Részönkormányzat számára.

A Részönkormányzat szervezete és működése

61/C. § (1) *  A Részönkormányzatot megillető jogosítványokat a tagokból álló testület gyakorolja. A testület vezetésére és képviseletére az elöljáró tanácsnok jogosult, illetve helyettesítését az elöljárót helyettesítő tanácsnok látja el

(2) A Részönkormányzat a részletes szervezeti és működési kérdéseket - az e rendeletben foglaltakkal összhangban - saját ügyrendjében és belső szabályzataiban határozza meg.

A hivatali kirendeltség

61/D. § *  (1) A Képviselőtestület a Részönkormányzat munkájának segítésére hivatali kirendeltséget működtet a Részönkormányzat székhelyén. A kirendeltség egyben a lakossági ügyintézésben lakosságszolgáltatási feladatokat is ellát.

(2) A kirendeltség a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége, tevékenvségét a polgármester - a jegyző útján - irányítja.

(3) *  A kirendeltséget vezető köteles tájékoztatást és felvilágosítást adni az elöljárónak a kirendeltség működésével kapcsolatban.

VIII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TISZTSÉGVISELŐI

A polgármester

62. § *  (1) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.

(2) A Képviselő-testület meghatározza a polgármester illetményét és gyakorolja felette a munkáltatói jogot.

(3) * 

(4) * 

(5) *  A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 10. sz. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester helyettesítésére távolléte illetve tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor.

(7) *  A polgármester tervezett szabadságát a Képviselő-testületnek köteles előzetesen bejelenteni.

(8) *  A polgármester ellen megindított fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. A vizsgálat lefolytatására a Képviselő-testület képviselőkből álló, három tagú bizottságot hoz létre.

(9) A Képviselő-testület mondja ki az összeférhetetlenséget, ha a polgármester a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg.

A polgármester feladatai

63. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) képviseli az Önkormányzatot;

b) összehívja és vezeti a Képviselőtestület üléseit;

c) segíti a képviselők munkáját;

d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja;

e) szervezi a településfejlesztés, valamint a közszolgáltatások körébe tartozó feladatok megoldását;

f) *  Javaslatot tesz az alpolgármester személyére.

g) *  A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. E kezdeményezést 3 napon belül kell benyújtani, a Képviselő-testület pedig a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(2) *  A polgármesternek a bizottságok, illetve a Részönkormányzat működésével összefüggő feladatai:

a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság, a Részönkormányzat összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság, a Részönkormányzat döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit;

c) a testület döntéshozatalnál a testület vezetője esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, a Részönkormányzat elöljáróját, vagy hozzátartozóját személyesen érinti;

d) szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei és a Részönkormányzat elöljárója részvételével.

(3) *  A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt. Ennek keretében:

- A jegyző javaslatának figyelembevételével.

meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

- A jegyző javaslatára:

javaslatot tesz a Hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére;

(4) *  A polgármester:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben;

b) szabályozza a saját hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét

c) *  a jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat, az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja;

d) hivatali helyiségében minden hónapban fogadónapot tart.

Alpolgármester * 

64. § (1) *  A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat.

(2) Az alapvető munkáltató jogokat az alpolgármester tekintetében a Képviselő testület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) Az alpolgármester jogköre a polgármester távolléte, illetve akadályoztatása esetén a polgármesterével azonos.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(5) * 

(6) *  Az alpolgármester - a polgármester irányításával - közreműködik különösen:

a) a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában;

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást ellátó szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c) a bizottságok, a Részönkormányzat, valamint a képviselők munkájának segítésében;

d) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes feladatok előkészítésében.

(7) * 

(8) * 

Önkormányzati tanácsadók * 

64/A. § *  A Képviselő-testület és Bizottságai döntéseinek előkészítésére, valamint a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói, tanácsadói munkakörök hozhatóak létre, amely munkakörökben foglalkoztatottak száma együttesen 3 fő.

A jegyző

65. § (1) *  A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. Személyét érintő munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) *  A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

a) *  előkészíti a Képviselőtestület, a bizottságok, a Részönkormányzat elé kerülő előterjesztéseket;

b) *  ellátja a Képviselőtestület, a bizottságok, a Részönkormányzat szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület, a Részönkormányzat és a bizottságok ülésein;

d) *  A Képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, továbbá a szavazás előtt bármely javaslatot érintően írásban vagy szóban törvényességi észrevételt tehet.

e) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír;

f) *  köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a Részönkormányzatnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlelt,

g) *  a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi a Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének.

h) *  rendszeresen tájékoztatja a Képviselőtestületet, a bizottságokat, a Részönkormányzatot és a polgármestert az önkormányzat tevékenységét érintő jogszabályokról;

i) a Képviselő-testületet évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

(3) *  A jegyző ezen túlmenően ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatait.

(4) A jegyző helyettesítésére vonatkozó szabályokat e rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza.

Aljegyző

65/A. § (1) *  A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre a jegyző javaslata alapján nevezi ki az aljegyzőt. Az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében a jegyző gyakorolja.

(2) Az aljegyző ellátja a jegyző helyettesítését annak akadályoztatása esetén.

(3) A jegyző közvetlenül határozza meg az aljegyző feladatait.

IX. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

66. § (1) *  A Képviselő-testület Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.

(3) *  A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján - a jegyző javaslatára - meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(4) * 

X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

A költségvetés

67. § *  (1) A Képviselő-testület évente rendeletben határozza meg költségvetését.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati választásokat követő 6 hónapon belül megalkotja a gazdasági programját, amelyet normatív határozattal kell elfogadnia.

(3) A költségvetés megtárgyalása -összhangban a 25. § (1) bekezdésében foglaltakkal- két fordulóban történik. Az első fordulóban a gazdasági koncepció, valamint az ahhoz kapcsolódó költségvetési irányelvek kerülnek a Képviselő-testület elé. A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor. A költségvetés készítésének és jóváhagyásának menetét az SZMSZ 8. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester a tárgy éve lezárását követően zárszámadási rendelettervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.

(5) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében meghatározza a hitel felvételének, valamint az egyéb kötelezettségvállalások azon értékhatárát, amely fölött a polgármester nem jogosult hitel felvételre.

Az önkormányzat vagyona

68. § (1) *  Az Önkormányzat törzsvagyonát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok eredményesebb megvalósítása érdekében alapítványokat hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalásokat tehet.

XI. FEJEZET

A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERÉNEK ALAPELVEI

69. § (1) *  A Képviselő-testület az Mötv. 22-26. §-aiban foglalt rendelkezéseiből következően sokirányúan együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal.

(2) Az együttműködés legfontosabb területei elsősorban:

a) feladat- és hatáskörök átvállalása, valamint átadása, s az ehhez kapcsolódó egyeztetés;

b) feladat- és hatáskörök átadását tartalmazó fővárosi önkormányzati rendelet egyeztetésében való részvétel;

c) egyes közszolgáltatások - más kerületekkel történő társulásos formában történő biztosítása;

d) *  a Fővárosi Szabályozási Keretterv előkészítéséhez kapcsolódó kerületi állásfoglalások érvényesítése;

e) a költségvetési gazdálkodáshoz, valamint a helyi adók megállapításához kapcsolódó rendeletek előkészítése;

f) a fővárosi és kerületi Önkormányzatok gazdasági alapjait érintő, illetve részükre feladat- és hatáskört megállapító törvények előkészítésében való kölcsönös részvétel;

g) a kerületi önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás biztosítása.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a fővárosi főpolgármesterrel és a kerületi polgármesterekkel az együttműködés körében tartozó kérdésekben a Képviselő-testület nevében eljárjon.

(4) A polgármester e körben lefolytatott tárgyalásairól a Képviselő-testületet a soros ülésén tájékoztatni köteles.

(5) *  Törvényben szabályozott valamennyi kerületi állásfoglalást, illetve véleményezést igénylő kérdésben a Képviselő-testület jogosult dönteni és állást foglalni. A Képviselő-testület e jogosultságát csak kivételes és rendkívüli esetben ruházhatja át a polgármesterre, amely nem sértheti az Mötv. 42. §-ában meghatározott szabályokat.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSK

70. § (1) E szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.

(2) *  Az SzMSz mellékletei az alábbiak:

1. sz. melléklet:

2. sz. melléklet:

3. sz. melléklet:

4/a. sz. melléklet:

4/b. sz. melléklet

5. sz. melléklet:

6. sz. melléklet:

7. sz. melléklet:

8. sz. melléklet:

9. sz. melléklet:

10. sz. melléklet:

(3) * 

(4) *  A szabályzat hiteles példánya a mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt a Lakosságszolgálati Csoportnál tekinthető meg.

(5) * 

Póta Gyula Tőke Anna
polgármester jegyző

SZMSZ 1. sz. melléklet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETÉNEK LEÍRÁSA ÉS TÉRKÉPE

Budapest Főváros II. kerület területe: 36,34 km2
Állandó népességszáma 2001. január 1-jei állapot szerint: 87.444 fő

A kerület határai: a Duna budai ágának középvonalától halad a Szépvölgyi útig, a Szépvölgyi úton a Hármashatár-hegyi úti elágazásig, majd folytatódik a Hármashatár-hegyi úton az út végéig, innen a III. kerületi 16536/83, 16536/87, illetve a 16536/88 hrsz.-ú földrészletek határán halad - a Hármashatár-hegy csúcsát érintve mintegy 2600 m hosszan északnyugati irányú egyenes Budapest és Pesthidegkút határáig. Ezt követően a kerülethatár egyben mintegy 3200 m hosszan Budapest és Solymár, mintegy 6000 m hosszan Budapest és Nagykovácsi, majd 500 m hosszan Budapest és Budakeszi határa is. A Budakeszi - XII. kerület és II. kerület közös határpontjától a XII. és II. kerület közös határa merőlegesen fut a Budakeszi útra. Innen a kerület déli határa a Budakeszi út, Szilágyi Erzsébet fasor, Moszkva tér - a tér teljes területe a II. kerület része - és Várfok utca. Az I. és II. kerület határa a Vérmező utca, a Széna tér délkeleti széle a Csalogány utcáig, a Csalogány utca a Duna középvonaláig.

SZMSZ 2. sz. melléklet * 

Őrsi Gergely polgármester Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP

Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők neve:

EVK Képviselő neve Jelölő szervezet(ek)
1. Kiss Roland Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
2. dr. Tompa János Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
3. Besenyei Zsófia Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
4. Gál Andrea Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
5. Majoros András Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
6. Dr. Varga Előd Bendegúz Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
7. Szabó Gyula Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
8. Perjés Gábor Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
9. Dr. Gór Csaba FIDESZ-KDNP
10. Tóth Csaba Róbert Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
11. Kovács Márton Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
12. Dr. Csabai Péter FIDESZ-KDNP
13. Makra Krisztina FIDESZ-KDNP
14. Csere István FIDESZ-KDNP

Kompenzációs listán megválasztott képviselők:

Képviselő neve Jelölő szervezet(ek)
1. Berg Dániel Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa
2. dr. Biró Zsolt FIDESZ-KDNP
3. Ernyey László FIDESZ-KDNP
4. Juhász Veronika Anna MKKP
5. Némethy Béla FIDESZ-KDNP
6. Riczkó Andrea FIDESZ-KDNP

SZMSZ 3. sz. melléklet * 

A II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATBAN KÉPVISELETET SZERZETT SZERVEZETEK JEGYZÉKE

Fidesz - Kereszténydemokrata Néppárt

Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-Mindenki Magyarországa

MKKP

SZMSZ 3/a. melléklet * 

A II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉBEN MŰKÖDŐ FRAKCIÓK, FRAKCIÓSZÖVETSÉGEK JEGYZÉKE

Frakciók: DK, FIDESZ, KDNP, Momentum

Frakciószövetségek: FIDESZ-KDNP, Kerületünk az Otthonunk

SZMSZ 4/a. sz. melléklet * 

A PESTHIDEGKÚTI VÁROSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEIBEN MANDÁTUMOT SZERZETT KÉPVISELŐK JEGYZÉKE

Dr. Csabai Péter 12. sz. vk
Makra Krisztina 13. sz. vk.
Csere István 14. sz. vk.

SZMSZ 4/b. sz. melléklet * 

SZMSZ 5. sz. melléklet * 

AZ ELŐTERJESZTÉSEK ÉS RENDELETEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYZATA

Az előterjesztés két fő részből áll, a bevezető a döntéshez szükséges információkat tartalmazó részből, valamint határozati javaslatból.

I. Tartalmi elemei:

Az első rész általános tartalmi követelménye:

javasolt döntés alátámasztása;

- ismertetni kell az előterjesztés tárgyát megalapozó jogszabályt,

- a testület döntési hatáskörére vonatkozó jogszabályi utalást,

- a tárggyal kapcsolatos előzményeket, tényeket,

- az előterjesztéssel összefüggő korábbi képviselő-testületi, illetve bizottsági döntéseket,

- a lefolytatott egyeztetések eredményét, valamint

- mindazokat a körülményeket, megállapításokat, amelyek megalapozzák a döntést.

A második rész tartalmazza a határozati javaslatot, melyben meg kell fogalmazni:

a javasolt döntés tárgyát (miről dönt),

a döntést (hogyan dönt),

a végrehajtásért felelős megnevezését (név),

a végrehajtás határidejét (időpont).

Fentieken túl be kell mutatni a tervezett döntés következményeit.

A költségvetési kihatással járó előterjesztés esetében a Pénzügyi és Költségvetési Osztállyal előzetesen minden esetben egyeztetni kell, s ezt az előlapon fel kell tüntetni.

Amennyiben az előterjesztés több osztályt érint, akkor kölcsönös egyeztetés szükséges, amelynek megtörténtét az előlapon fel kell tüntetni.

Az előterjesztés része a melléklet, amely a döntést megalapozó szükséges adatokat tartalmazza.

Az előterjesztéshez csatolni kell az illetékes bizottság, illetőleg a Pesthidegkúti Részönkormányzat véleményét, vagy jelezni kell az előterjesztésben, hogy a vélemény ismertetésére a testületi ülésen kerül sor. Amennyiben a véleményező az előterjesztésben foglaltakkal nem ért egyet, azt írásban köteles indokolni. Azokban az ügyekben, ahol helyi nemzetiségi önkormányzatnak egyetértési joga van, ennek megtörténtét, vagy az egyetértés elmaradását is tartalmaznia kell az előterjesztésnek.

Az előterjesztéshez kapcsolódik a határozati javaslat, amely az előterjesztő döntési javaslatát tartalmazza. Az előterjesztő vagylagos határozati javaslatokat is megfogalmazhat.

A határozati javaslatnál meg kell jelölni a végrehajtásért felelős nevét, valamint a végrehajtás határidejét, kivéve, ha a határozat meghozatala az ügyet lezárja, és a végrehajtás döntést nem igényel.

A határidőnek általában konkrét időpontot kell megjelölni. (A „folyamatos” határidő megjelölését kerülni kell.)

Az önkormányzati hatósági ügyekben a formálisan is elkészített, tehát rendelkező részt és indoklást tartalmazó határozatot - a lehetőség szerint több alternatívában - kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

Az előterjesztésben javaslatot kell tenni a tárgyban korábban hozott döntések (határozatok, rendeletek) hatályon kívül helyezésére, vagy érvényben tartására.

A határozati javaslat az előterjesztés szerves része, ezért a dátum és az aláírás a határozati javaslat után következnek.

Minden határozati javaslat után fel kell tüntetni, hogy a döntés az Mötv., valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásai alapján egyszerű vagy minősített többségű döntés igényel.

Az előterjesztéshez a melléklet szerinti előlapot kell készíteni.

II. Előkészítés:

Az egyeztetett írásbeli előterjesztés tervezetét oly időpontban kell benyújtani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a vezetői álláspont kialakítására.

Az illetékes osztály által készített előterjesztést a kézbesítést megelőzően a Jegyzői Titkárságon kell leadni.

Az előterjesztések tisztségviselőknek való bemutatásáról és aláíratásáról a Titkárságvezető gondoskodik.

A fentiek szerint elkészült előterjesztést a Jegyzői Titkárság sokszorosítja.

Rendkívüli ülés esetén az előterjesztések leadási határidejét a Jegyző határozza meg.

A képviselő-testület ülésére a meghívót a Jegyzői Titkárság készíti elő.

A képviselő-testületi ülés elé kerülő rendkívüli sürgősségi előterjesztésekre is vonatkoznak az egyeztetési és törvényességi szabályok.

A meghívó és az előterjesztések kézbesítése a Jegyzői Titkárság feladata.

III. Bizottsági előterjesztésekre vonatkozó speciális szabályok:

A bizottságok elé terjesztett előterjesztéseknek két típusát különböztetjük meg:

A képviselő-testületi döntést előkészítő, véleményező előterjesztések.

A bizottsági hatáskörben hozott döntéseinek előterjesztése.

A bizottságok részére készített előterjesztések esetében is alkalmazni kell a I. pontban az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat.

A bizottsági határozatok végrehajtásáért a Polgármester, az Alpolgármester, a Bizottsági Elnök, a Jegyző, valamint a Polgármester, illetve a Jegyző útján Igazgató vagy osztályvezető jelölhető felelősként.

Amennyiben a bizottság önkormányzati hatósági jogkörben jár el, úgy ezen ügyekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Egyéb szabályokat a bizottságok ügyrendjei tartalmazhatnak.

IV. Önkormányzati rendelet előkészítésének speciális szabályai:

Az előterjesztések rendjéről szóló szabályok értelemszerű alkalmazása mellett az önkormányzati rendeletalkotásnál az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

A rendelettervezetek előkészítése során vizsgálni kell a rendeletalkotás lehetőségének feltételeit.

Be kell tartani a jogszabályalkotásról szóló rendelkezéseket.

Önkormányzati rendeletek alkotására Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének megfelelő bekezdése alapján kerülhet sor.

A rendelet fejezetekre, ezen belül §-okra, bekezdésekre és pontokra tagolható. Ahol a §-on belül csak egy bekezdés van, a bekezdés számozása nem alkalmazható.

Az önkormányzati rendelet hatálybalépésének idejét az alábbiak szerint kell jelölni:

kihirdetést követő meghatározott nap;

év, hónap, nap;

kihirdetés napja (csak kivételes esetben, óra és perc feltüntetésével).

A hatályukat vesztő önkormányzati rendeleteket az új rendeletben kifejezetten fel kell sorolni, címmel és a jelöléssel együtt.

A rendelet módosítását - az előterjesztett tervezet mellett - a módosítással érintett teljes bekezdés, szükség esetén a teljes paragrafus tekintetében kéthasábosan is be kell mutatni, kiemelve a módosításra kerülő szövegrészeket.

A rendelet-tervezetekhez általában indokolást is csatolni kell, amely két részből áll. Az általános indokolás azt tartalmazza, hogy milyen tények és körülmények teszik szükségessé, hogy a rendelet megalkotásra kerüljön.

Az egyes paragrafusokhoz /értelemszerűen több paragrafushoz összevontan is/ fűzött részletes indokolás pedig azt tartalmazza, hogy mi indokolta a § beépítését, s ha eltérő vélemények alakultak ki a paragrafushoz kapcsolódóan azok mik voltak, s mi indokolta, hogy a javasolt szöveg került a rendelettervezetben megfogalmazásra. Alternatíva esetén azt is le kell írni, hogy mi az előnye és hátránya az egyik, illetve másik megoldásnak.

Ha a rendelet-tervezet egy korábbi rendelet módosításáról szól, úgy az előterjesztés elkészítéséért felelős személy köteles gondoskodni legkésőbb a rendelet kihirdetését követő napon az egységes szerkezetbe foglalásról.

Az önkormányzati rendelet tervezetét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani - a lentebb felsorolt kivételekkel -, amelynek keretében a II. kerületben életvitelszerűen élő (állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező) állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) véleményt nyilváníthatnak a rendelet-tervezetekkel kapcsolatban az Önkormányzat honlapján feltüntetett, erre a célra kialakított elektronikus levélcímen.

A társadalmi egyeztetés folyamatában a következő feltételeknek kell érvényesülniük:

- a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet megítéléséhez és észrevételek megtételéhez;

- nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik vagy név nélküli;

- a rendelet-tervezet előterjesztője a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményekről a rendelet elfogadása előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról;

- a beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosult nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatályba lépésétől számított 1 évig történik - az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is;

- a véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal lakossági fórumot szervezhet.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) olyan rendelet-tervezetet, amelynek megalkotását felsőbb szintű jogszabálymódosítás indokolja, vagy amely a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására született;

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a helyi adókról szóló, illetve állami támogatásokkal kapcsolatos rendelet-tervezetet;

c) a szervezetre és működésre vonatkozó, valamint a közszolgálati tisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet;

d) olyan rendelet-tervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

A rendelet-tervezetet bemutató képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell az előzetes hatásvizsgálat eredményét - abban az esetben, amely ez az adott rendelet-tervezet esetében értelmezhető.

A rendeletek hatályba lépését követően az érintett osztálynak írásba kell foglalnia a hatályba lépés után tapasztaltakat.

V. Normatív határozat előkészítésének speciális szabályai:

Az előterjesztések rendjéről szóló szabályok értelemszerű alkalmazása mellett a normatív határozatok megalkotásánál az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

1. A normatív határozat előkészítése során vizsgálni kell a normatív határozat alkotás lehetőségének feltételeit.

2. A Képviselő-testület az alábbi témakörökben normatív határozatot hoz:

a) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

b) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata

c) Az Önkormányzat gazdasági programja

d) Az Önkormányzat költségvetési koncepciója

e) Az Önkormányzat háromnegyedéves gazdálkodásának teljesítéséről szóló tájékoztató

f) A mindenkori, költségvetési kérdésekben illetékes Bizottság által átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásokról szóló tájékoztató

g) A hatósági tevékenység ellenőrzéséről szóló beszámoló

h) A Polgármesteri Hivatalban az igazgatási szünet elrendelése

i) A Képviselő-testület munkaprogramja

j) Az Önkormányzati fenntartású intézmények Alapító Okirata

k) Hatályon kívül helyezve.

l) Környezetvédelmi Program

m) Szociális Szolgáltatástervezési koncepció

n) Hatályon kívül helyezve.

o) A helyi adóbevételek előző évi alakulásáról és a helyi adóztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló

p) A felsoroltakon túl a Képviselő-testület a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek megfelelő egyéb ügyekben is jogosult normatív határozat hozatalára.

3. A normatív határozatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (6) bekezdésében előírtak alkalmazásával kell közzétenni.

5. sz. melléklethez

előlap min

............... (sz.) napirend

Előterjesztve:

.................................

Bizottsághoz

Pesthidegkúti

Részönkormányzathoz

E L Ő T E R J E S Z T É S

A Képviselő-testület .................-i ülésére

Tárgy: ...............................................................................................

........................................................................................................

Készítette: ............................................ (név, beosztás)

Egyeztetve: ........................................... (igazgatóval, osztállyal,stb.)

Látta: ............................................Jegyző, Jegyzői Igazgató

A napirend tárgyalása zárt ülést igényel

zárt ülést nem igényel

zárt ülést igényelhet

SZMSZ 6. sz. melléklet * 

MINŐSÍTETT SZAVAZATTÖBBSÉGŰ DÖNTÉST IGÉNYLŐ KÉRDÉSEK JEGYZÉKE

a) rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, társulási megállapodás módosítása; társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

g) zárt ülés elrendelése;

h) képviselő kizárása, összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítása, képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés;

i) Képviselő-testület feloszlatásának kimondása;

j) polgármester tisztségének megszüntetése érdekében kereset benyújtása

SZMSZ. 7. sz. melléklet

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK ÉS AZOK FELADAT- ÉS HATÁSKÖREINEK, VALAMINT A TANÁCSNOKOK FELADATJEGYZÉKE

A bizottságok felsorolását és hatásköreit a rendelet 52. § (6) bekezdésével összhangban megalkotott 45/2001. (XII. 22.) számú rendelet tartalmazza. * 

SZMSZ 8. sz. melléklet * 

A költségvetés készítésének és jóváhagyásának menete

A költségvetés készítését megelőzi az államháztartásról szóló törvény előírásaira tekintettel elkészített költségvetési koncepció, melyet határozattal kell elfogadnia a Képviselő-testületnek.

I. A költségvetés készítésének menete:

1. A költségvetési rendelet-tervezetet az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek és az önállóan működő költségvetési szervek, valamint a Polgármesteri Hivatal érintett osztályai által - az elfogadott koncepcióval összhangban - elkészített javaslatok figyelembevételével kell elkészíteni.

2. Az elkészített költségvetési javaslatot az önkormányzat állandó bizottságainak és a Városrészi Önkormányzat Képviselő-testületének meg kell tárgyalni. A kialakított véleményüket, módosító indítványaikat - ha azokat a polgármester befogadja-, akkor a testület általános vitájára kerülő tervezeten keresztül kell vezetni.

3. A végleges - könyvvizsgáló által is felülvizsgált -, frakciókkal egyeztetett költségvetési rendelet-tervezetnek tartalmazni kell a forrásokat - fővárosi forrásmegosztással a kerületnek juttatott központi források, a megosztott fővárosi források, valamint a helyi működési és felhalmozási bevételek - és az ebből finanszírozható kiadásokra tervezett előirányzatok teljes körét.

4. A rendelet-tervezetet az előterjesztéssel együtt általános vitára a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

5. Az általános vita során a frakciók, bizottságok, egyéni képviselők újabb módosító indítványokat javasolhatnak elfogadásra.

6. Amennyiben a Képviselő-testület a módosító indítványokat elfogadja, illetve a polgármester, mint előterjesztő befogadja a javasolt módosításokat, azokat a részletes vita időpontjáig a Pénzügyi és Költségvetési Osztálynak a Jegyző irányításával fel kell dolgozni.

7. A Képviselő-testület elé az előterjesztést és a rendelet-tervezetet a részletes vitára már a módosításokkal együtt kell előterjeszteni döntéshozatal céljából.

II. A költségvetés jóváhagyásának menete:

1. A költségvetés általános és részletes vitája között, az alapos előkészítés érdekében, legalább egy hét (a módosító indítványok elkészítésére, leadására, feldolgozására) időtartamot kell biztosítani.

2. A módosító indítványok beadásának határideje a költségvetés részletes vitáját megelőző 4. munkanap 16.00 óra. Rendkívüli esetben a Képviselő-testület a részletes vita során ettől eltérő döntést is hozhat.

3. A módosító indítványokat az illetékes szakbizottságok megtárgyalják, majd azok a mindenkori, költségvetési kérdésekben illetékes Bizottság elé kerülnek.

4. Ha a mindenkori, költségvetési kérdésekben illetékes Bizottságtól a módosító indítványok nem kapták meg az „igen” szavazatok legalább egyharmadát, akkor azokat nem kell döntésre előterjeszteni a Képviselő-testület elé.

5. A költségvetés részletes vitájának megkezdése előtt a Polgármester írásban nyilatkozhat arról, hogy melyik módosító indítványokat fogadja be a költségvetési rendelet-tervezetébe.

6. A rendelet-tervezet részletes vitája során a könyvvizsgáló folyamatosan észrevételeket tehet.

A költségvetési rendelet megalkotása során az elfogadott rendelet módosítására vonatkozó határozatok végrehajtásáról nem kell külön beszámolni.

SZMSZ 9. sz. melléklet * 

SZMSZ 10. sz. melléklet * 

Képviselő-testület által a polgármesterre, illetve a jegyzőre ruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke.

Felhatalmazó jogszabály Átruházott hatáskör
SZMSZ 1. § (3) bekezdése A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
Magyarország Alaptörvénye 33. cikk (1) bekezdés, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (3)-(4) bekezdései, 53. § (1) bekezdés b) pontja, a külföldiek mező-, és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése


A Képviselő-testület a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos döntési jogkört a
jegyzőre ruházza át.
Pénzügyek:
A mindenkori hatályos költségvetési rendelet








Tartalékok feletti rendelkezés: A mindenkori hatályos költségvetési rendeletben jóváhagyott általános és céltartalékoknak a rendelet által meghatározott körében a feladatra történő átcsoportosítása.
Előirányzatok feletti rendelkezés: A mindenkori hatályos költségvetési rendeletben meghatározott jogcímű előirányzatok változtatásának joga önállóan, vagy a jegyző, valamely bizottság vagy tanácsnok egyetértésével.
Hitelfelvétel: Likviditási hitel felvételében való döntés a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben meghatározott mértékben.
A köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 11/2012. (III. 30.) önk. rendelet 5. § (3) bekezdés c) pontja
Az alpolgármester és a jegyző tekintetében a visszatérítés szabályait a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a polgármester határozza meg.
A lakásépítéshez, lakásvásárláshoz és -felújításhoz nyújtható helyi pénzbeli támogatásról valamint a fiatal házaspárok első, saját tulajdonú lakáshoz jutásához nyújthatótámogatásról szóló 5/2004. (II. 27.) önk. rendelet 20. § (1) bekezdése A támogatásokban részesítettel a szerződést az illetékes bizottság döntése alapján a polgármester köti meg.
Városüzemeltetés:
A II. kerület közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének kialakításáról, és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 14/2010. (VI. 24.) önk. rendelet 1. § (4) bekezdése A várakozási övezet területére a polgármester e rendeletben foglaltak szerint kedvezményes várakozást megengedő hozzájárulást adhat ki.
Környezetvédelem:
A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8/2017. (III. 24.) önk. rendelet 4. § (1) bekezdése A közigazgatási bírság kiszabása önkormányzati hatósági ügy, és a Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 11/2019. (III. 29.) önk. rendelet 4. § (1) bekezdése Az e rendeletben szabályozott magánterületen lévő fás szárú növények védelme önkormányzati hatósági ügy és Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét a jegyzőre ruházza át.
Településképvédelem:
A társasházak felújításának pénzügyi támogatásáról szóló 18/2019. (V.31.) önk. rendelet 11. § (2) bekezdése A polgármester - az átruházott jogkörben eljáró bíráló bizottság véleményét kikérve - meghatározza a pályázat feltételeit és kiírja a pályázatot. A kiírás a Pályázati Felhívásból, annak mellékleteiből és a részletes pályázati feltételekből áll. A pályázati eljárás lebonyolításával, az átadás-átvételi megállapodások megkötésével és a kölcsön formájú támogatások behajtásával kapcsolatos teendőket a jegyző koordinálja.
Építésügy:
A közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet 20. § (3) bekezdése A Jegyző jár el a házszám sorszámozás megállapítása, megváltoztatása tárgyában indult eljárásokban.
Műszaki ügyek:
Az önkormányzati beruházásokkal létesített szennyvízcsatornához történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló 18/2016. (VI. 17.) önk. rendelet 3. §-a A Képviselő-testület az 1. §-ban meghatározott hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza.
A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat által létesített közutakkal kapcsolatos költség-hozzájárulásról szóló 23/2001. (IX. 4.) önk. rendelet 3. § (3) bekezdése A rendelet alapján megállapított költség-hozzájárulást a polgármester határozatban állapítja meg, mely ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
Szociális ügyek:
A szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló
3/2015. (II. 27.) önk. rendelet
(továbbiakban: Ör) 3. § (1) bekezdése










Az Szt.-ben, a Gyvt.-ben, e törvények végrehajtási rendeleteiben és az Ör-ben meghatározott polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:
- lakhatási támogatás,
- hátralékkezelési támogatás,
- gyógyszertámogatás,
- betegápolási támogatás,
- betegápolási kiegészítő támogatás,
- létfenntartási támogatás (kivéve 22. §-ában foglalt esetek),
- eseti gyermekvédelmi támogatás,
- temetési támogatás,
- keresetpótló támogatás,
- gyermeknevelési támogatás,
- védőoltás térítésmentes juttatása,
- helyi utazási bérlet támogatás,
- karácsonyi támogatás,
- időskorú személyek egyszeri támogatása,
- eseti kiegészítő támogatások,
- köztemetéssel kapcsolatos feladatok
A kedvezményes élelmiszer-vásárlási lehetőség igénybevételének feltételeiről szóló 6/2009. (III. 30.) önk. rendelet 6. § (1) bekezdés - A rendeletben szabályozott hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át, a polgármester az arra jogosultak részére kedvezményes élelmiszer-vásárlásra jogosító igazolvány kiadásáról határozatban dönt.
A lakásépítéshez, lakásvásárláshoz és - felújításhoz nyújtható helyi pénzbeli támogatásról valamint a fiatal házaspárok első, saját tulajdonú lakáshoz jutásához nyújtható támogatásról szóló
5/2004. (II. 27.) önk. rendelet 20. § (1) bekezdése

és
21. § (10) bekezdése
- A támogatásokban részesítettel a szerződést az illetékes bizottság döntése alapján a polgármester köti meg. Amennyiben az önkormányzat javára történő jelzálogjog bejegyzése harmadik személytől függ, a szerződés megkötésének feltétele ezen jogosult hozzájáruló nyilatkozatának eredetben történő becsatolása.
- A(...) kedvezményben részesítettel a polgármester külön megállapodást köt, mely tartalmazza a fennálló tartozás teljes összegét, valamint a részletfizetés kezdő és lejárati időpontját, továbbá a késedelmes teljesítésből, illetve a valótlan nyilatkozatokból eredő - az eredeti állapot helyreállítása melletti - visszafizetési kötelezettséget.
Oktatási ügyek:
A szociális igazgatásról és a gyermekjóléti ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II. 27.) önk. rendelet 47. § (1)
Az étkezési térítési díj kedvezményt - e rendelet figyelembe vételével - az Önkormányzat fenntartásában és a tankerületi központ által fenntartott, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanban működő köznevelési intézményben tanuló gyermek esetében az intézmény vezetője, a 44. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézményekben tanuló gyermek esetében a polgármester állapítja meg. A kötelezettet a megállapított térítési díj összegéről írásban értesíteni kell.
Felsőoktatási ösztöndíj alapításáról szóló 17/2001. (V. 22.) önk. rendelet 12. § (1)
A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer pályázatára a mindenkori költségvetésben ezen a címen szereplő összeg erejéig a pályázatot benyújtsa.
Főépítész:
A gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló 38/2001. (X. 24.) önk. rendelet 5. § (1) bekezdése Az önkormányzat nevében a polgármester a várakozóhelyek megváltásáról az építtetővel szerződést köt.
Vagyonhasznosítás:
Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004. (X. 13.) önk. rendelet 6. § (2) bekezdése A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete közvetlenül, illetőleg átruházott hatáskörben kizárólag ingó vagyon tekintetében nettó ötmillió forint értékhatárig a Polgármester gyakorolja.
Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló
34/2004. (X. 13.) önk. rendelet 16. § (1) bekezdése
Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, illetve akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott személy képviseli.
Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004. (X. 13.) önk. rendelet 25. § (2) bekezdése
34/2004. (X. 13.) önk. rendelet 25. § (4) bekezdése

A Képviselő-testület - az e rendeletben meghatározott feladat- és hatáskör megosztás szerint - a lakások és helyiségek bérbeadói jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására a következőket jogosítja fel:
a)
b) a polgármestert


A rendeletben szabályozott hatásköri rendtől és bérbeadási feltételektől el lehet térni, ha haladéktalanul kell bérbeadói döntést hozni. Ebben az esetben minden bérbeadói döntést a polgármester hozhat meg, 90 napnál hosszabb időre szóló bérleti szerződés megkötéséről azonban nem dönthet.
Igazgatási ügy:
Az üzletek kerthelyiségeinek és a szabadtéri rendezvények éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 18/2010. (VIII.05.) önk. rendelet 3. § (4) bekezdése A nyitva tartás korlátozása önkormányzati hatósági ügy és Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

  Vissza az oldal tetejére