Indokolás

51/1995. (XII. 18.) Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások béréről

/Egységes szerkezetben a 17/1997.(V.12.), a 2/2001.(I.30.), a 46/2003.(XII.18.), a 34/2003.(XI.27.), a 33/2007.(XII.22.), a 2/2008.(II.4.), a 21/2009.(X.27.), valamint a 24/2011.(V.30.) önkormányzati rendeletekkel/

Budapest, Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Budapest Főváros Közgyűlésének 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendeletének szabályaira tekintettel - a II. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások lakbéréről a következő rendeletet alkotja. * 

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A rendelet hatálya és az értelmező rendelkezések

1. § (1) *  A rendelet hatálya az állami támogatással megvalósított szociális elhelyezést biztosító lakások kivételével az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra kiterjed, ideértve a szükséglakásokat is.

(2) A rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra már fennálló, illetve azokra létrejövő lakásbérleti szerződésekre vonatkozik.

(3) E rendeletet kell alkalmazni azokra az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra fennálló lakáshasználati jogviszonyokra is, amelyek lakásügyi hatósági kiutaló határozat nélkül jöttek létre, ha a lakás használója díjat fizet.

(4) *  A rendelet alkalmazása során a Polgármestert kell bérbeadónak tekinteni akkor is, ha a bérbeadásról más döntött. A Polgármester a bérleti díjjal kapcsolatos bérbeadói jogkörének gyakorlására megbízást adhat.

2. § *  (1) A bérlő a lakás használatáért és a bérbeadó által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokért köteles lakbért fizetni.

(2) Ha a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, a bérbeadó által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás különösen:

a) az épület karbantartása,

b) lakás karbantartatása a bérleti szerződésben és az Ltv.-ben meghatározott esetekben,

c) az épületben a közös használatra szolgáló területek és helyiségek tisztántartása és megvilágítása, az épület központi berendezéseinek karbantartása, felújítása.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt létrejött bérleti szerződések esetén a bérbeadó által a szerződés keretében a bérlőnek nyújtott szolgáltatásokra - ha a felek másként nem állapodnak meg - a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A rendelet alkalmazásában:

a) a lakás alapterületének megállapításánál a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi-, közlekedő- és tároló) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét - az ilyen magasságot el nem érő résznek pedig a felét -, továbbá a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének ugyancsak a felét kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, s az alapterület számításánál a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

b) a lakás helyiségei megállapításánál a vakolt falsíkok között - a padlószint felett egy méter magasságban - mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe számítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 négyzetméternél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.

MÁSODIK RÉSZ

A LAKBÉREK MÉRTÉKE

II. FEJEZET

A lakbér fajtáira és mértékére vonatkozó szabályok * 

3. § *  Az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

a) szociális helyzet alapján, vagy

b) költségelven, vagy

c) piaci alapon

történő bérbeadás figyelembevételével kell megállapítani.

3/A. § *  (1) A bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeinek vizsgálatával, szociális helyzet alapján történő bérleti díj megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a lakásbérleti jogviszony létesítésére:

a) szociális alapon pályázat útján

b) a Képviselő-testület egyedi döntésével

c) törvényben előírt kötelezettség teljesítésével

kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított lakbért fizet az a bérlő, aki 2001. január 1. napját követően vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel pályázat útján, illetve a Képviselő-testület egyedi döntése alapján szerzett bérleti jogot.

(3) Amennyiben a bérlő fennálló vagyoni, jövedelmi körülményei nem felelnek meg a 3/B. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek a lakás -amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik- kizárólag piaci alapon adható bérbe.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított bérleti díj legfeljebb a határozott idejű bérleti szerződés időtartamára, illetve határozatlan idejű szerződés esetén jelen rendelet hatálybalépését követő 5 éves időtartamra állapítható meg.

(5) *  A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének mértéke bruttó 310/Ft/m2/hó.

3/B. § *  (1) A bérlő jövedelmi és vagyon körülményeinek vizsgálatával, költségelven meghatározott bérleti díj megállapítására jogosult a bérlő, az alábbi feltételek együttes fennállásának igazolása esetén:

a) Bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele egy háztartásban élő vagy együtt költöző közeli hozzátartozója tulajdonában, bérletében, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezetében, használatában nincs másik beköltözhető lakás,

b) A bérlővel a lakásba együtt költöző, vagy befogadott, vele közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló esetén három és félszeresét, és

c) A bérlő, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja.

(2) Ha a bérlő, az önkormányzati bérlakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut, akkor nem állapítható meg az (1) bekezdés rendelkezései szerinti bérleti díj, vagy azt meg kell vonni.

(3) A bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeinek vizsgálata nélkül, költségelvű bérleti díj megállapítására kerül sor, ha:

a) a 2006. március 31-én nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő, 1994. január 1-jétől határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő esetében - a bérleti szerződés megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig - amennyiben a bérlő jogosultságát igazolja;

b) a Polgármesteri Hivatal, a közalkalmazottakat foglalkoztató helyi önkormányzati intézmények, a helyi rendőrség szakemberállománya lakhatásának segítésére fenntartott bérlakások esetében;

c) a helyi önkormányzati intézményekben levő munkakörökkel kapcsolatos lakások esetében;

d) a bérlő a saját háztartásában három, vagy több gyerek eltartásáról gondoskodik.

(4) A költségelven bérbe adott lakások lakbérét úgy kell megállapítani, hogy az abból származó bevétel a bérbeadó Önkormányzatnak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításait fedezze. A ráfordításokat, illetve bevételeket kerületi szinten kell meghatározni.

(5) A bérlőnek a lakbér mellett a bérbeadó által biztosított külön szolgáltatások díját is meg kell fizetnie.

(6) *  A növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakás költségelvű lakbérének mértéke:

a) komfortos vagy összkomfortos lakás esetén bruttó 440 Ft/m2/hó

b) félkomfortos lakás esetén bruttó 290 Ft/m2/hó

c) komfort nélküli lakás esetén bruttó 150 Ft/m2/hó

d) szükséglakás esetén bruttó 100 Ft/m2/hó.

3/C. § *  (1) Kizárólag piaci alapú bérleti díj állapítható meg, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik,

(2) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérét úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget tartalmazzanak.

(3) *  A növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező lakás piaci alapú lakbérének mértéke:

a) komfortos vagy összkomfortos lakás esetén bruttó 620 Ft/m2/hó

b) félkomfortos lakás esetén bruttó 400 Ft/m2/hó

c) komfort nélküli lakás esetén bruttó 200 Ft/m2/hó

d) szükséglakás esetén bruttó 140 Ft/m2/hó.

3/D. § *  (1) A bérlő szociális helyzet alapján vagy költség elven megállapított bérleti díj megállapítását kezdeményezheti/kérheti, ha a jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, és igazolja a feltételek fennállását, de ilyen esetben a bérbeadó csak a feltételek igazolását követő hónap első napjától állapíthat meg a bérlő részére szociális helyzet alapján vagy költségelvű bérleti díjat, visszamenőleges megállapításnak nincs helye.

(2) A bérlő jövedelmi és vagyoni körülményeinek vizsgálatával, szociális helyzet alapján vagy költség elven megállapított bérleti díj esetén a bérlő köteles minden év március 1. és március 31. napja között a bérbeadó felé jövedelmi és vagyoni körülményeit igazolni. Ha a bérlő a bérleti szerződést az első felülvizsgálatot megelőző év szeptember 30. napja után kötötte meg, akkor az első felülvizsgálatra a szerződéskötést követő második évben, március 1. és március 31. napja között kerül sor. A bérlő minden külön felhívás nélkül köteles a felülvizsgálatnak eleget tenni, és az ahhoz szükséges okiratokat a bérbeadó részére becsatolni. Ha a bérlő a felülvizsgálatnak nem tesz eleget, az elmulasztott felülvizsgálati év május 1. napjától a bérbeadó által közölt piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni.

3/E. § *  2008. január 1. és 2008. március 31. napja közötti időszakban alkalmazandó bérleti díj bruttó lakbérnek minősül.

A lakbér mértékét csökkentő tényezők

4. § (1) *  A költségelven vagy piaci alapon meghatározott lakbér mértékét legfeljebb húsz százalékkal csökkenteni kell, ha a lakás:

a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van;

b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van, és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz;

c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van;

d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó (mosdó-) fülke van.

(2) Ha a lakás műszaki állapota miatt (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves stb.) a lakbér mérsékléséről a rendelet hatályba lépése előtt döntést hoztak, ez a rendelet hatálybalépése után akkor érvényes, ha a polgármester megerősíti. A megerősítést a rendelet hatálybalépésétől számított 120 napon belül a bérlőnek kell kérnie. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a mérséklésről bíróság döntött.

(3) Ha a lakás műszaki állapota miatti lakbérmérséklés a (2) bekezdés alapján megerősítésre kerül, a lakbéremelés 5. §-ban meghatározott korlátját ennek figyelembe vételével kell alkalmazni.

5. § * 

III. FEJEZET

A lakbérre vonatkozó sajátos szabályok

6. § (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján - kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál:

a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá

b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.

(3) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző-és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(4) Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni.

A lakbér módosítása

7. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában illetőleg a lakbér mértékét csökkentő tényezőkben változás következik be. Ha a bérlő saját költségén olyan komfortfokozatot növelő beruházást végzett, amelyet a bérbeadó bérbeszámítás útján vagy más módon nem térített meg, a lakbér az alacsonyabb komfort szerint növelhető.

(2) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

IV. FEJEZET

A lakbér mértékének megállapítása

8. § (1) *  A rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések esetén a lakbér mértékét - a jelen rendeletben meghatározott kivételekkel - piaci alapon kell megállapítani.

(2) *  Ha a bérleti szerződés a rendelet hatálybalépése után jött létre, a bérlő által fizetendő lakbért e rendelet alapján kell meghatározni.

(3) *  Az új lakbért e rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell a bérlővel közölni. A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint kell megállapítani.

(4) *  A polgármester a lakbér mértékének közlésére - ideértve a 7. §-on alapuló módosítást is - az ingatlankezelői feladatokat ellátó szervnek megbízást adhat. Ha a közölt lakbért a bérlő vitatja, az ingatlankezelő köteles a polgármester állásfoglalását kérni. Ez a rendelkezés nem érinti a lakbérvita eldöntésére irányuló keresetindítás lehetőségét. A polgármestert feladata ellátásban a Polgármesteri Hivatal segíti.

(5) A rendelet alapján megállapított új lakbért a rendelet hatálybalépésétől kezdve kell fizetni.

V. FEJEZET

A külön szolgáltatások díja

9. § (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2) A bérlő a bérbeadónak a kapunyitásért, a kaputelefon szolgáltatásért, a vízellátásért és a csatornahasználatért, a központi fűtés és melegvízellátásért, a szemétszállításért, a felvonóhasználatért, a rádió és televízió adók vételének biztosításáért, a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető a jogszabályban meghatározott díjat köteles megtéríteni.

(3) Társasházban lévő lakások esetében a (2) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatásokért a bérlő legalább olyan összegű díjat köteles fizetni a bérbeadónak, mint amennyit a lakás után az Önkormányzat fizet.

Hatálybalépés

10. § E rendelet 1996. év január hónap 1. napján lép hatályba.

Póta Gyula dr. Kálmán Zsuzsanna
polgármester jegyző

ZÁRADÉK

A rendelet kihirdetése 1995. december 18-án, az SZMSZ 37. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént. A rendelet közzététel céljából megküldésre került a Budai Polgár és a Fővárosi Közlöny részére.

Takácsné dr. Békéssy Eleonóra s. k.
Jegyzői Iroda vezetője

  Vissza az oldal tetejére