Budapest II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (I. 18.) rendelete

a Bp., II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról

/Egységes szerkezetben a 21/2007.(VII.3.), a 27/2007.(XI.29.), a 15/2008.(VI.18.),
a 23/2008.(XI.26.), a 24/2008.(XI.26.), a 26/2008.(XI.26.), a 10/2009.(IV.30.), a 29/2009.(XII.21.), a 30/2009.(XII.21.), a 7/2010.(III.30.), a 20/2010.(IX.28.), a 3/2011.(I.31.), a 21/2011.(IV.29), a 28/2011.(VII.4.), a 35/2011.(X.28.), a 18/2012.(VI.1.), a 33/2012.(XI.30.), a 34/2012.(XI.30.), a 22/2014.(IX.24.), a 23/2014.(X.10.), a 11/2015.(VII.17.), a 13/2015.(VIII.27.), a 22/2015.(XII.23.), a 24/2015.(XII.23.), a 23/2015. (XII.23.), a 6/2016.(II.26.), a 29/2016.(XII.21.), a 7/2018.(II.28.), valamint a 23/2018.(IX.28.) önkormányzati rendeletekkel/

A II. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben biztosított felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontja szerint megalkotja a II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló rendeletet, melynek alkalmazását elrendeli.

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A szabályzat hatálya

1. § *  (1) Jelen rendelet hatálya Budapest II. kerület közigazgatási területére (a továbbiakban: Terület) terjed ki, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/B. § szerinti alapján megalkotott, Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a II. kerület Duna-parti területére vonatkozó, Duna-parti építési szabályzatról szóló 29/2017. (IX. 19.) önkormányzati rendelete szerinti 14617/16, 14617/14, 14617/9, 14617/23, 14617/24, 14617/25, 23807/5, 23807/6, 23809/6, 13474/1, 14477/3, 14477/3 helyrajzi számú telkekre.

A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat tartalma

2. § (1) *  A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat az alábbi részekre tagolódik:

a) szabályzat

b) mellékletek:

1. melléklet: Övezeti terv (ÖT)

2. melléklet: Értelmező rendelkezések

3. melléklet: Magyarázó ábrák

4/A. melléklet: A kerületi szabályozások (KSZ-II-...) jegyzéke, az egyes területekre vonatkozó szelvényszámok és a területekre vonatkozó városrendezési szabályok

4/B. melléklet: A korábbi szabályozási tervek alátámasztó munkarészein alapuló szabályozási vonalak, szabályozási tervek tervlapjai

5. melléklet: Kilátópontok

6. melléklet: L3-II-04 építési övezetben a 9,5 m-nél kisebb szabályozási szélességű utcák és az alkalmazandó beépítési mutatók.

7. melléklet: A 2007. I. 18-át követően jóváhagyott Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT-II-...) jegyzéke és a hozzájuk tartozó SZT-...jelű tervlapok és a jelen rendelet hatályba lépése előtt jóváhagyott KVSZ-t módosító VSZ-...k jele.

(2) *  A Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT-II-...) a terület jellegétől függően, szabályozási tervlapokból (SZT-...) vagy szabályozási tervlapokból (SZT-...) és Városrendezési Szabályokból (VSZ-....) vagy Városrendezési Szabályokból (VSZ-....) állnak.

(3) *  A Kerületi Szabályozási Terveket (KSZT-II-...), és a részeit képező SZT-...ket és VSZ-...ket folyamatos és azonos sorszámozással kell ellátni és a 7. mellékletben, illetve jegyzékében szerepeltetni kell az alábbiak szerint: Az SZT-k a 7. melléklet részét képezik a jegyzék szerinti sorszámmal.

(4) *  Az azonos sorszámozású szabályozási eszközöket együtt kell alkalmazni.

A szabályzat alkalmazása

3. § (1) *  A Budapest Főváros II. kerület közigazgatási területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II.-III., fejezet és mellékletei), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: BVKSZ) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(1a) *  A kerület közigazgatási területén területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni csak a jelen rendelet, a (1) bekezdésben felsoroltak és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján szabad.

(2) *  A vonatkozó jogszabályban a zártsorú beépítési módra biztosított felhatalmazás alapján az övezeti tervben lehatárolt területeken építési munka - parkolóház, 6.000 m2 feletti bruttó szintterületű kereskedelmi épület, és önálló mélygarázs létesítése kivételével - a szabályzat alapján végezhető, Kerületi Szabályozási Terv (továbbiakban: Szabályozási Terv) nélkül.

(3) *  A 4/A-4/I. §-ok az egyes területekre vonatkozó szabályozási előírásokat tartalmazzák, a 4/J. § „KSZ-II-...” sorszámmal jelezve tartalmazza a 2011. február 1-től hatályos Kerületi Szabályozások egyes területekre vonatkozó előírásait. Mindezeket együtt kell alkalmazni a jelen rendelet II-V. fejezetében foglalt rendelkezésekkel.

Közterület Alakítási Terv (KAT), Szabályozási Tervek * 

4. § *  (1) Közterületi Alakítási Terv (továbbiakban: KAT) készíthető - illetve a szabályzat vagy a Képviselő-testület, döntése alapján készítendő - a jogszabályok keretei között a városszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületekre.

(2) Abban az esetben, ha a KAT elhatározása a szabályzatban és/vagy szabályozási tervben meghatározott szabályozási jellemző vagy, előírás megváltoztatását igényli, a szabályzat jogszabály alapján lehatárolt területre vonatkozó módosítását el kell végezni.

4/A. § *  A Máriaremetei út - Kassa utca - Kolozsvár utca - Széchenyi utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Terv VSZ-01 jelű rendelkezései:

(1) * 

(2) Az L6-II-13 jelű építési övezetbe sorolt területek további előírásai * 

a) beépítés:

- előkert létesítése kötelező, az előkert mérete min. 5,0 m;

- az oldalkert mérete min. 3,0 m;

b) *  térszín alatti beépítés:

ba) legfeljebb 1 pinceszint létesíthető, mely nem nyúlhat túl az épület terepszint feletti kontúrján,

bb) meglévő épület esetén utólagos pinceszint létesítése csak az épület építési helyen belüli részén megengedett.

c) az övezetben a lakóépületeken kívül a keretövezetben megengedett funkciójú épületek helyezhetők el.

d) *  a lakóterület lakóépületeken kívüli felhasználása esetén a megengedett maximális épülettömeg a (3) bekezdés ac) pontjában szereplő, szomszédos intézményterületre vonatkozó előírásokkal azonos.

(3) Az I-II-14, I-II-15 jelű építési övezetekbe sorolt területek további előírásai * 

a) *  beépítés:

aa) *  előkert létesítése kötelező, az előkert mérete min. 5,0 m;

A Kolozsvár utca menti telkeken előkertben hídszerű mérnöki építmény elhelyezhető.

ab) az oldalkert mérete min. 3,0 m;

ac) az I-II-14 jelű övezetben az építhető épület maximális mérete az övezetre megállapított minimális telekterület-méret másfélszeresére elhelyezhető épület tömegével lehet azonos. A meghatározott maximális épülettömegek összekötő épületrésszel tagoltan összekapcsolhatók, sorolhatók. Az összekötő épületrész oldalmérete legfeljebb a megengedett legnagyobb építménymagasság méretével megegyező lehet. Egy épületen legfeljebb egy összekötő épületrész létesíthető.

b) *  térszín alatti beépítés:

ba) legfeljebb 1 pinceszint létesíthető, mely nem nyúlhat túl az épület terepszint feletti kontúrján,

bb) meglévő épület esetén utólagos pinceszint létesítése csak az építési helyen belüli épületrész alatt megengedett.

c) *  Az övezetekben csak olyan funkció helyezhető el, amely a kialakult, döntően kertvárosias beépítésű lakóterület jelenlegi használatát nem zavarja. Jelentős forgalmat generáló intézmények, kisipari létesítmények, építőipari telephelyek és raktárak, zajos vagy bűzös kisipari jellegű tevékenységet végző létesítmények elhelyezése nem megengedett.

d) A kereskedelmi funkciók bruttó össz-szintterülete telkenként (intézményi és lakó funkció esetén egyaránt) nem haladhatja meg sem az egyes intézményi övezetekben megengedett legnagyobb beépítés mértéke alapján beépíthető bruttó alapterület mértékének felét, sem az 500 m2-t. Kereskedelmi funkció az egyes épületeken belül a fentieken túlmenően csak maximum egy szinten létesíthető.

(4) Kerítések

A Máriaremetei út meletti telekhatárokon zajvédelmet is szolgáló tömör kerítés létesíthető, melynek magassága max. 1,80 m lehet.

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) Természet és növényzet védelme

a) A Máriaremetei út, Kolozsvár utca, Széchenyi utca, Hunyadi utca hiányos fasorai az út rendezése esetén kiegészítendők új fák telepítésével. Pótlásként a Máriaremetei út esetében Tilia argenta, a többi utca esetében Acer platanoides ’Globosum’ fafaj telepítendő.

b) A szabályozási tervlapon megtartandónak jelölt fák esetében, a fa törzsétől számított 3 méteres sugarú körön belül földmunka nem végezhető.

4/B. § *  A Kossuth Lajos utca - Rákóczi utca - Zrínyi utca - Petőfi utca által határolt terület Kerület Szabályozási Terv VSZ-02 jelű rendelkezései:

(1) Az I-II-16 építési övezetbe sorolt területek további előírásai * 

a) *  Az építési övezet területén ikres beépítési módú telkek közös telekhatára kizárólag építési hely határvonalaként (és nem kötelező építési vonalként) értelmezendő. Az így kialakult építési helyen belül az épületek helye további megkötések nélkül szabadon megválasztható a tűzvédelmi előírások figyelembevételével.

b) *  Az építési övezet területén az oldal- és hátsó kert legkisebb mérete nem lehet kisebb, mint 3,0 m, a legkisebb telepítési távolság * :

ba) 7,5-7,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal beépíthető telkeken lévő épületek között 6,0 m;

bb) 7,5-6,0 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal beépíthető telkeken lévő épületek között 6,0 m;

bc) 10,5-7,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal beépíthető telkeken lévő épületek között 7,45 m.

c) Az építési övezet területén az épület közterületre merőleges síkra vetített vetületének hossza nem haladhatja meg a 45 métert.

d) Az építési övezet területén a magastető hajlásszöge nem lehet meredekebb 45 foknál, lapostetős épület építése megengedett.

e) * 

(2) * 

(3) * 

4/C. § *  A Fekete Sas utca - Bem József tér - Bem József utca - Tölgyfa utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Terv VSZ-03 jelű rendelkezései:

(1) A I-II-17 jelű építési övezetbe sorolt területek további előírásai * 

a) *  A + 0,5 m2/m2 többlet szintterületi mutató alkalmazásának feltétele:

aa) 5000 m2 alatt a telek 5%-ának, 5000 m2 felett 7%-ának „közhasználat céljára átadott terület”-kénti biztosítása, a jelen rendelet egyéb előírásainak megfelelően.

ab) a minimális tetőkert 15%-át a „közhasználat céljára átadott terület”-hez közvetlenül kapcsolódóan, azonos szinten kell biztosítani.

b) A földszinti és az első emeleti 100%-os beépítési lehetőség feltétele:

ba) a földszinten csak intézmény, közintézmény és közhasználat céljára átadott terület alakítható ki.

bb) az általános emeleti szinteken átlagosan 75% lehet a legnagyobb beépítettség,

c) 100%-os beépítés vagy az udvar üvegtetővel való lefedése esetén:

ca) minimálisan 20% tetőkert alakítandó ki

cb) a tetőkertnek a közhasználatra átadott területeken minimálisan kétszintes növényállománnyal kell rendelkeznie, az ahhoz szükséges - OTÉK által meghatározott - méretű talajréteg megvalósításával,

cc) a tetőkert rendszeres fenntartását a tulajdonosnak biztosítania kell.

d) Az (1) c) ponttól eltérő esetben minimálisan 20% zöldfelületet kell biztosítani az OTÉK előírásainak megfelelően.

e) Kereskedelmi funkciójú egység maximum 2000 m2-es bruttó területen helyezhető el.

f) A tető tömegének kialakításakor biztosítani kell a felülnézeti látványban az épület egységes építészeti arculatát.

g) A tetőfelépítmények nem jelenhetnek meg a tetősík fölött.

h) * 

i) * 

j) *  A Duna-parti kerékpár-úthálózathoz való kapcsolat biztosítását KAT alapján kell megvalósítani.

k) A melléképítmények közül nem helyezhető el terepfelszínen megjelenő ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(2) *  A jelen §-ban lehatárolt területen egyéb jogszabályi rendelkezés figyelembevételével a látványvédelem, a városkép védelme érdekében:

a) *  Közteret záró új saroképület köztérre néző homlokzatmagasságának tervezésekor

aa) *  a szabályozási terven a tervezési területen kívül feltüntetett szomszédos tömbök közteret záró épületeinek homlokzatmagasságaihoz is illeszkedni kell,

ab) az építmény legmagasabb pontja, vagy vonala - az építménymagasság betartásával - nem lehet nagyobb a szabályozási tervlapon jelölt 28,5 m-nél akkor sem, ha a tetőemelet kialakítására vonatkozó előírások ezt lehetővé is teszik.

ac) *  a legmagasabb pont megállapításakor a köztéri (Bem téri) homlokzat középtengelyének járdaszintje tekintendő a ±0,00 magasságnak.

ad) az ab) és ac) pontok alatt felsoroltaknak nem megfelelő építményrész(ek) vonatkozásában az építménymagasság számítása során az OTÉK rendelkezései szerint kell eljárni.

b) *  A Tölgyfa utcára néző építmény egy homlokzatának magassága (F/L arányból számított érték) egyik határoló utca felé sem haladhatja meg a 21,5 m-t. Az építmény egyéb építési paramétereit az övezeti előírások és a KVSZ vonatkozó előírásai határozzák meg azzal a kitétellel, hogy az építménymagasság számítása során az OTÉK rendelkezései szerint kell eljárni.

c) A közhasználatra átadott terület a településrendezési szerződésben foglaltaknak megfelelően, kertépítészeti- és közműterv alapján alakítható ki.

d) *  Az övezeten belül közterületek fölé nyúló

da) épületkiugrás, erkély, zárterkély, terasz, esőtető nem alakítható ki;

db) cégér, hirdetés, reklám, díszvilágítás nem lóghat be 0,5 m-nél nagyobb mélységig.

(3) A kulturális örökség védelme érdekében a szabályozási tervlapon az alábbiak szerint javasolt megtartandó épületrészek a helyi építészeti örökség részét képezik.

a) A Bem téri épületszárny (hrsz: 13507/1) utca felé eső homlokzatának és utca felőli első traktusának - a szabályozási tervlap szerinti - szerkezeti megtartását és a homlokzat lehetőség szerinti eredeti állapotában való felújítását kell elvégezni.

b) A Fekete Sas utcai, (hrsz.: 13507/3) eredeti funkcióját illetően élelmiszer raktár épületre vonatkozóan,

ba) *  meg kell őrizni a tartószerkezeti funkció nélküli acél épületszerkezetet a Fekete Sas utca felől,

bb) *  meg kell őrizni az utcai homlokzatot,

bc) az utca felőli homlokzat felújítását az eredeti állapot figyelembe vételével kell elvégezni.

c) a Bem József utca felőli vasbeton szerkezetű épületrésznek,

ca) meg kell őrizni az utca felőli homlokzatát,

cb) az utca felőli homlokzat felújítását az eredeti állapot figyelembe vételével kell elvégezni.

d) az eredeti állapot „figyelembe vétele” úgy értendő, hogy biztosítható legyen a tömb passzázsszerű és közfunkcióra alkalmas átjárhatósága.

(4) * 

4/D. § *  A Szépvölgyi út végén lévő aprótelkes erdőterület Kerületi Szabályozási Terv VSZ-04 jelű rendelkezései

(1) Köz- és közhasználatú területekre vonatkozó előírások

a) A Szépvölgyi út és Szépvölgyi dűlő találkozásánál menetrend szerinti buszjáratok fogadására és megfordulására alkalmas buszforduló, illetőleg buszváró esőbeálló építmény helyezhető el.

b) *  A buszfordulóval szembeni (jelenleg hrsz.: 15942/77 egy része, 15942/78, 15942/79, 15942/80, 15942/8, 15942/101 egy része telkek területén) turisztikai fogadótér kialakítását (burkolatok, információs táblák, turista térképek, padok, esőbeálló, hulladékgyűjtő, ivókút, kijelölt tűzrakó hely stb.), elhelyezését közterület alakítási terv alapján szükséges elvégezni.

(2) *  Az ivóvízhálózat kiépített gerincvezetékének felhasználásával a turisztikai fogadótéren ivókút létesíthető.

(3) * 

(4) * 

(5) * 

4/E. § *  A Budapest II. Kerület Pesthidegkút Ófalu kiterjesztett terület Kerületi Szabályozási Terve VSZ-05 jelű rendelkezései:

Általános előírások

(1) *  KAT készítendő a SZT-05/m jelű mellékletén megjelölt közterületi szakaszokon a telek használati arányainak, a burkoltfelületek arányainak és az anyaghasználat megváltoztatása, valamint a közterületi zöldfelületek kialakítása esetén.

(2) * 

(3) A terület jelentős része rétegvíz előfordulásos terület, ezért bármilyen felszín alatti építés esetén különös gonddal biztosítani szükséges a rétegvizek szabad áramlását.

(4) A Hidegkúti útnak az Úrbéres és Szarvashegyi utca közötti szakaszán, ahol a topográfiai adottságok más módon nem teszik lehetővé a személygépkocsi telken belüli elhelyezését, az előkertben a telek terepszintje felett, az utca szintjén feltöltésre, vagy tartószerkezetre állított lemezre legfeljebb 2 db személygépkocsi-elhelyezését biztosító 30 m2-t meg nem haladó beálló/parkoló alakítható ki.

(5) *  A szabályozási terven jelölt helyeken - egyéb jogszabályi előírás megtartása mellett - részben vagy egészben terepszint alá süllyesztett sor/teremgarázs létesíthető.

(6) A kerítésépítés szabályai:

a) * 

b) A területen - a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - az épített kerítés helye a közterületi határon van. Ahol a szabályozási terv tervezett szabályozási vonalat jelöl, ott kerítést építeni a tervezett közterületi határon lehet.

c) Nem létesíthető a közterületi határon épített kerítés az SZT-05/m jelű tervmellékleten megjelölt helyeken.

d) Épített kerítés telken belül az egyes külön használatú telekrészek elválasztására legfeljebb 80 cm magasságig létesíthető.

e) A közterületi határon tömör kerítés a közlekedésbiztonság figyelembe vételével építhető a szabályozási terv SZT-05/m jelű mellékletének eltérő rendelkezései és az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével legfeljebb 1,80 m magasságot elérően az alábbi utcákban:

ea) Hidegkúti úton, a Temető utcai kőhíd és a Szarvashegyi utca között, ahol a kerítés a közterületi határ és az építési vonal között a szomszédos kerítéshez való illeszkedés figyelembevételével helyezhető el,

eb) Gazda utcában, kivéve a hrsz:54190/4 és 59166/8 és a közöttük lévő telkeket azaz, az utca ÉNy-i oldalán a Nóra utcától a belterületi határig,

ec) Váry köz ÉNy-i oldalán,

ed) Mester utcában,

ee) Templom utcában, kivéve a 11-27 számokat (hrsz: 54279-54271),

ef) Temető utcában a Templom utcától a Zsellér utcáig érő szakaszán, (kivéve az É-i oldalon a Jegesmedve lejtőtől),

eg) Kilincs utca és Üvegház utcai telkek közpark felőli telekhatárán,

eh) Zsellér utcában,

ei) A Paprikás-patak menti telekhatáron, ha kiépített kerékpárút/gyalogút halad el mellette,

f) Az oldalkerti és a hátsókerti telekhatárokon tömör kerítés csak az épített értékek szempontjából védett, vagy védelemre javasolt telkek esetében építhető, ha azt a terep adottsága, vagy az értékvédelmi jelleg indokolttá teszi.

g) *  A kerítés anyaghasználata

ga) A kerítés anyaga lehet látszó kő, vakolt felület, fa és felületkezelt fémrács, élő sövény.

gb) Nem lehet a kerítés tömör része táblás műanyag, fémlemez, látszó nyersbeton vagy látszó zsalukő, valamint a Magyarországon található kövektől karakteresen eltérő színű természetes kő.

(7) *  A terep megváltoztatása

a) Az épület körüli 3 m-es sávban a lejtő felöli oldalon az 1 m-t meghaladó feltöltést az építménymagasság számításnál figyelembe kell venni, abba be kell számítani.

b) A telek természetes terepfelületét tereprendezéssel megváltoztatni az alábbiak szerint lehet:

ba) a telek utcával párhuzamos szélességére kiterjedő tereprendezés a szomszédos telkek terepalakulatához illeszkedően alakítható,

bb) a telek természetes tereplejtése tereprendezéssel legfeljebb az igénybe vett építési hely 3 mes környezetében változtatható meg.

bc) a rendezett terepszinttől számított 1,80 m-nél magasabb támfal csak teraszozva és a látvány zavarása nélkül - pl.: telepített növénnyel történő takarás - esetén létesíthető.

bd) a támfallépcsők közötti távolság legalább 1,0 m legyen, növénnyel betelepítetten,

be) biztosítás nélküli rézsű legfeljebb 1:1 meredekségű lehet,

(8) Épített értékek védelme:

a) *  A városkép szempontjából kiemelt látványvédelmi útszakaszok:

aa) a Hidegkúti útnak a Csokonai utca és a Szarvashegyi utca közötti szakasza,

ab) a Gazda utcának a Hidegkúti úttól a 45-ös, illetve 62-es házszámmal bezáródó szakasza,

ac) a Templom utcának a Hidegkúti úttól a Templom közig tartó szakasza,

ad) a Temető utca a Templom utcától a közparkig

b) *  A szabályozási tervlap megjelöli, a rendelet 7. függelékének II. pontja felsorolja a helyi védelemre javasolt épületeket, építményeket.

c) * 

d) Nem sérti a látványvédelmet:

da) ha az épület rétegvonalra merőleges hossztengellyel létesül,

db) ha az épület a rétegvonallal párhuzamos szélessége nem haladja meg a 12 m-t,

dc) ha nem jön létre a látvány irányában a 6,5 m-t meghaladó szélességű oromfal.

e) Az épületeken nem alkalmazható a bitumenes zsindely-fedés, trapézlemezfedés, valamint felületkezelés nélküli fémlemezfedés.

f) Az épületek színezésére csak a természetes színek alkalmazhatók, különösen a fehér, a tört fehér, a sárga, a világos barna, és egyéb pasztellszínek.

g) *  Nem alkalmazhatók látszó felületen, homlokzaton, 50%-os színtelítettség felett az alábbi színek változatai: a piros, a lila, a kék, a narancs, a barna, a zöld és a fekete.

(9) A szabályozási terven lehatárolt a rendelet 7. függelékének II. pontjában listázott, területi védelemre javasolt területen, egyéb jogszabályi rendelkezés figyelembevételével az építészeti műszaki tervekben: * 

a) * 

b) *  Az építmény és környezete kölcsönhatásának bemutatása céljából

ba) a tervezett épület, kerítés anyag- és színhasználatát és felületképzését a két-két szomszédos telek beépítésének ábrázolásával együtt kell megjeleníteni.

c) *  Az utcaképet befolyásoló kialakult telekszerkezet és beépítési mód karaktere megőrzendő. Az épületeket az építési helyen belül, a hagyományos telekszerkezetet idézően és a telepítési távolság biztosításával kell elhelyezni.

d) A telkek oldalhatáron álló, fésűs beépítése, a jellemzően hosszházas épületkaraktere megtartandó, visszaállítandó.

da) A hosszházas épülettömeg gerinc iránya az utcára merőleges legyen.

db) Az épület tetőtömege nem lehet nagyobb, mint a függőleges térelhatárolás összessége, a függőleges falfelület és a tető függőleges vetületének aránya legfeljebb 1:1 lehet.

dc) A közterületi homlokzaton a falszakaszon belüli nyílászáró felületek aránya legfeljebb 35% lehet. Az ablakok nyújtott arányúak legyenek, a függőleges tengellyel párhuzamosan elhelyezve. A szélességi magassági arány legalább 1:1,3 legyen és legfeljebb 1:2 lehet.

dd) Oromfalas közterületi homlokzat oromfali szakaszában legfeljebb 90 cm széles, vagy 90 cm átmérőjű ablaknyílás alakítható ki.

e) A lakó övezetekben:

ea) az épületek oldalhatárra merőleges szélessége az épület utcai homlokvonalától mért 10 m-es hosszban legfeljebb 6,5 m lehet,

eb) oromfallal kialakított utcára merőleges egyszerű nyeregtető legfeljebb 40° tetőhajlással, középtengelyesen szimmetrikus kialakítással, a tetőtér legfeljebb kétszeri kiemelésével építhető,

ec) tetőtér beépítése esetén a kiemelések ablakain túl csak tetősíkban elhelyezett ablakok létesülhetnek,

ed) a tetőfedés anyaga kerámiacserép legyen,

ee) homlokzatképző építőanyag csak hagyományos lehet - kő, vakolat, legfeljebb a homlokzat 30%-a részében tégla, fa,

ef) az épületek homlokzatain a nyílászárók csak festett, vagy pácolt fából készülhetnek,

eg) a homlokzaton, tetőn és kerítésen használt színek csak a magyarországi mészkövek színeivel megegyező színek lehetnek,

f) az intézményi övezetekben az épületek traktus-szélessége legfeljebb 15 m lehet.

g) a tetőtérben nem létesíthető erkély, zárterkély, loggia a közterület és az oldalkert irányába.

(10) *  A természet és növényzet védelme:

a) A természet-közeli élőhelyek megóvását -a helyi védelemre javasolt természeti területeken, valamint a vizes élőhelyeken -, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosítani kell.

b) a patakmederben és a mederéltől számított

ba) 10 m-es sávban lévő közterületi zöldfelületen a telepítendő növényfajok 75%-át a vízfolyások menti társulásokat alkotó, honos fajok alkalmazásával kell megvalósítani,

bb) 20 m-es sávban a kár- és kórokozók ellen biológiai védekezést kell folytatni.

c) A Paprikás-patak belterületi szakaszán a terven jelöltek szerint a kezelési sávban part menti sétány, kerékpárút alakítandó ki.

d) *  A nyilvántartásba vételre javasolt egyedi tájértékeket a szabályozási terv jelöli, a rendelet 7. függelékének II. pontja felsorolja.

e) A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell.

f) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységek - különösen az autószerelő szolgáltató tevékenység- takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével, vagy látványt-záró kerítéssel kell gondoskodni.

g) A kerületi helyi természetvédelemre javasolt terület, az ex lege védett források és a vízfolyások környezete, az intézményi és jelentős zöldfelületű intézményi telkek felújítása, bővítése, azokon új építmény elhelyezése a meglévő értékek megőrzésével, azokhoz való illeszkedés figyelembe vételével történhet.

h) * 

i) *  Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetett növény fajtáját szakmai szempontok alapján kell meghatározni.

j) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak 500 m-es körzetében kell telepíteni.

k) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fakivágásra vonatkozó jogszabály alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

l) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

m) *  A Bálványfa - Ailanthus altissima - a területen bárhol kivágható, pótlása azonban a honos fajokkal kötelező.

(11) Közlekedési területekre vonatkozó előírások

a) * 

b) * 

c) * 

d) *  A kialakult utcaszintek rekonstrukció vagy átépítés során nem emelhetők meg.

(12) A KL-KT és a keretövezetbe nem sorolt közlekedési célú övezet zöldfelületeire vonatkozó előírások

a) A közlekedés-biztonságilag szükséges burkolt felületeken kívül fennmaradó, közlekedési célra nem igényelt közterületek zöldfelületi jellege biztosítandó, a meglévő növényállomány védendő.

b) 10 m, vagy 10 m-nél szélesebb újonnan létesülő és meglévő utak mentén fasor telepítendő. A fasor az útburkolattal párhuzamos, legalább 1 m széles zöldsávba telepítendő, melyben lehetőség szerint cserjeszint is ültetendő.

c) Közhasználatú gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, ahol a fákat ütközés-gátlóval kell megvédeni, a parkoló-felületet szegéllyel kell körülvenni. 20 db összefüggő parkoló állás felett a benzin és olajszennyezés altalajba jutását meg kell akadályozni.

d) A Paprikás patak mentén közlekedés biztonsági szempontból szükséges lehatárolások, korlátok létrehozásánál a természet-közeli anyagok (pl.: fa, kő) alkalmazandók.

(13) Közművesítésre vonatkozó előírások

a) * 

b) * 

c)

ca) A csapadékvíz elvezetését általában zárt csatornahálózat kiépítésével kell megoldani, a nyílt árkos vízelvezetési rendszer, illetve folyóka építése a szabályozási terv mellékletén jelölt utcákban lehetséges.

cb) *  A nyílt árkos vízelvezetésű helyeken egy telekre csak egy kocsi behajtó építhető, a kocsi

behajtó szélessége legfeljebb 4 m lehet. A behajtók szegélye és burkolása, az átereszek kiképzése az utcában egységesen KAT-ban megtervezett formában kell, hogy történjen.

d)

da) *  A továbbszállítandó felszíni és felszín alatti vizek mennyiségének számítása alapján, érkezési helyének meghatározásával a Paprikás patak és a Gazda utcai mellékág meder-szükséglete KAT alapján változtatható.

db) * 

e) * 

(14) * 

(15) * 

(16) A beépítési mód és az építési hely:

a) Az általános rendelkezésektől eltérő építési helyeket az SZT-05 jelű tervlap jelöli.

b) A területen:

ba) a helyi épített értékvédelemmel nem érintett utca menti telkek területén, oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben 16 m-nél szélesebb telken, az épület az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető,

bb) egy telken egymás mögötti 2, vagy több épület az egyéb előírások megtartása mellett akkor helyezhető el, építhető újjá, ha legalább az egyik oldalkert mérete eléri a 4 m-t.

bc) a szabályozási terven megjelölt minimális előkertet biztosítani kell,

bd) ahol a szabályozási terv előkertet nem jelöl ott legalább 5 m-es előkert biztosítandó, de legfeljebb 20 m-es előkert alakítható ki,

be) a Gazda utca, Temető utca kerületi védelemre javasolt szakaszán az előkert 0-3 m közötti kell, hogy legyen a kialakult utcaképhez igazodva.

c) *  Az oldalhatáron való építés mindig az utcában kialakult jellemző oldali határt jelenti, kivéve, ha ezt a szomszédos telkek beépülése ellehetetleníti, vagy a kialakult jellemző oldal nem egyértelmű.

Építési övezetek előírásai

(17) Az L6-II-02 jelű építési övezetbe sorolt területek további előírásai: * 

a) Ha az építési övezetben létesülő épületben a bruttó alapterület 50%-át meghaladó arányban a lakosságot szolgáló rekreációs célú, és alapellátást biztosító szolgáltatói tevékenység (pl.: étterem. sportszer kölcsönző, stb...) létesül a legnagyobb beépítettség 25%..

b) Ha az építési övezetben csak lakás/ok épülnek a beépítettség legfeljebb 20% lehet.

(18) A Hidegkúti út mentén az I-II-18 jelű építési övezetbe sorolt területek további előírásai: * 

a) nem helyezhető el:

aa) kereskedelmi- és napi teherforgalommal járó egyéb funkció, kivéve a Hidegkúti út és a Paprikás-patak által övezett tömbben, ahol a kiskereskedelmi funkció megengedett,

ab) jelentős gépjárműforgalmat vonzó tevékenységet befogadó épület, melynek forgalma 60 E/napnál és a parkolóhely szükséglete 20 férőhelynél nagyobb,

ac) a Hidegkúti útra nyíló terepszinti lakóhelyiség,

ad) önálló parkolóház.

b) a melléképítmények közül nem helyezhető el:

ba) szabadtérben fürdőmedence (kivéve óvoda),

bb) terepfelszínen megjelenő folyadék- és gáztároló,

bc) szabadon álló, 4 m-t meghaladó antennaoszlop, zászlótartó oszlop,

c) Az 54302 helyrajzi számú telken, ha a Hidegkúti út terepszintjével megegyező szinten a bruttó szintterület legalább 80%-án gépkocsi-tároló létesül, a beépítési mérték a Hidegkúti út szintjével megegyező szinten elérheti a 50%-os mértéket.

d) * 

e) Az övezet telkeinek átépülése, használati rendeltetés váltása esetén a Hidegkúti út 54296/1 helyrajzi számú ingatlanán álló volt kovácsműhely, valamint a Templom utca 54302 helyrajzi számú telken a Schillinger féle vendéglő helytörténeti/ ipartörténeti jelentőségű emlékhelyeit az új épületeken, építményeken meg kell jelölni.

f) *  A Hidegkúti út menti telkek építészeti tömegarányának és homlokzatának megformálásakor figyelemmel kell lenni a Hidegkúti út hagyományos beépüléséből fakadó telekszerkezet utcavonali ritmusára, ezért az utcavonalon legalább 25 m-ként az épülettömegét építészetileg tagolni kell, mely beépülési hézag alkalmazásával is történhet.

g) *  A Templom utca és a Temető utca mentén az 54032 helyrajzi számú telken a közterületi telekhatártól mérten min. 3 m-es sávban a rendezett terep a csatlakozó közterület szintjén alakítandó ki.

h) *  Az építési övezetben közvetlenül a Hidegkúti útról megközelíthető telkeken a Hidegkúti út felöl kerítés csak a szabályozási terven jelölt építési hely utca felöli határvonalán létesíthető.

(19) Az IZ-II-10 jelű építési övezetbe tartozó telkeken:

a) Nem helyezhetők el az alábbi melléképítmények:

aa) szabadtérben fürdőmedence,

ab) terepszint felett megjelenő folyadék- és gáztároló,

ac) szabadon álló, 4 m-t meghaladó antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

b) Terepszint alatti építés csak épülethez kapcsolódóan valósítható meg,

c) A Váry köz szabályozását követően a telkeket határoló kőfal a műemlékvédelmi szempontok megtartása mellett újraépítendő.

d) Az építési övezetben jelenlévő források és vízfolyások:

da) *  Az ún. Váry-Szabó kúria telkén a források ex-lege természetvédelem alatt állnak, kertépítés, karbantartás ennek figyelembe vételével történhet.

db) A források körüli 10 m-es ívsugárban és a vízfolyások mentén 10-10 m-es sávban építési tevékenységet kizáró védősáv biztosítandó,

dc) A források táplálta vízfolyást természetes vízfolyásként kell fenntartani.

e) *  Az építési övezetben különös gondot kell fordítani a kertet érintő beavatkozások, a tereprendezés, a kerítés-létesítés, a növénytelepítés szakszerűségére.

(20) Az építési övezetek zöldfelületeire vonatkozó előírások:

a) lakótelkek zöldfelületei:

aa) A kötelezően kialakítandó zöldfelületen 100 m2-ként egy nagy lombkoronát növelő fa telepítéséről és neveléséről kell gondoskodni a telektulajdonosnak, vagy használójának.

ab) Zöldfelületen csak kerti építmény és kertberendezési tárgy helyezhető el.

ac) * 

b) intézményi zöldfelületek:

ba) A kötelezően kialakítandó zöldfelületen 100 m2-ként egy nagy lombkoronát növelő fa telepítéséről és neveléséről kell gondoskodni a telektulajdonosnak, vagy használójának.

bb) * 

bc) A zöldfelületet a beruházással egy időben kell kialakítani, legalább a használatba vételig meg kell valósítani.

(21) *  A Z-KP-II-01, Z-KP-II-02 és Z-KP-II-03 jelű övezetekben:

a) a pihenést, rekreációt szolgáló funkciók csak a favédelmi szempontok figyelembe vételével valósíthatók meg;

b) a burkolt felületek, a kerti bútorok, a torna- és játszóeszközök csak természet-közeli anyagból készíthetők;

c) szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15%-át boríthatja;

d) *  Új épületként csak nyilvános WC, valamint a szabályozási terven jelölt építési helyen közösségi célú, földszintes épületek és vagyonvédelmi kerítés helyezhetők el;

e) növénytelepítés során 50%-ban honos, az ökológiai adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok alkalmazandók;

f) az övezetek zöldfelülettel borított területének legalább l/2-ét háromszintű növényzet -gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen- alkalmazásával kell kialakítani;

g) * 

h) * 

i) * 

(21/A) *  A Z-KK-II-01 jelű övezetben

a) épület nem létesíthető,

b) csak kertberendezési tárgyak helyezhetők el,

c) a kerti építmények közül az alábbiak építhetők: támfalak, lépcsők, kerti utak, pihenés céljára szolgáló műtárgyak, szökőkút, fürdésre nem alkalmas vízmedence, kerti lugas, pergola, szaletli, virágrács, lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel.

(22) Keretövezetbe nem sorolt vízgazdálkodási övezet a Paprikás patak medre és annak forrás által táplált mellékága.

a) A Paprikás patak medre mentén a szabályozási tervlapon jelölt helyeken a part-éltől 4 m-es, a terven jelölt helyeken 6 m-es karbantartó sávot kell fenntartani.

b) A karbantartó sávon belül épület nem létesíthető meglévő újra nem építhető, a közlekedéssel és a vízgazdálkodási használattal összefüggő építmény kivételével egyéb építmény a karbantartó sávban nem hozható létre.

c) A Paprikás patak mentén a szabályozási tervlapon jelölt helyeken kerékpárút és gyalogos sétány, valamint új hidak létesíthetők.

4/F. § *  A Margit híd budai hídfő és környezetére (a (14617/16), (14617/9), (14617/8), (14478/7), (13472/2), részben a (13464/2), (13470), (13469), (13543/3), részben a (13484), (13475), (13476), részben a (13474/2), (13474/1), (23807/3), (23809/2) hrsz.-ú közterületekre) vonatkozó kerületi szabályozási terv VSZ-06 jelű rendelkezései, figyelembe véve jelen rendelet 1. §-át:

(1) KL-KT-II-01 övezetbe sorolt terület további előírásai * 

a) A szabályozási terven jelölt építési helyen belül a hídfő műtárgya helyezhető el. A hídfő HÉV aluljáróhoz kapcsolódó helyiségekben a BKV szolgálati funkciók, nyilvános illemhely és legfeljebb nettó 50 m² kereskedelemi funkció alakítható ki.

b) A szabályozási terven jelölt, építési hely közúti és hajózási űrszelvény felett beépíthető részén a híd műtárgya helyezhető el.

c) A szabályozási terven jelölt, építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén mélygarázs, a HÉV alagútja, óvóhely és gyalogos aluljáró helyezhető el.

d) A területen tömegközlekedési megállók védőtetői elhelyezhetők.

e) Reklámhordozók, csak a tömegközlekedési-megálló építményének részeként helyezhető el.

f) A szabályozási terven jelölt helyen a híd-rekonstrukció befejezéséig felszíni gyalogos átkelőhelyet kell létesíteni.

g) A szabályozási terven jelölt helyen közforgalmú hajóállomás létesíthető.

h) A szabályozási terven jelölt helyen legalább 300 db P+R parkolót kell létesíteni.

(2) Z-KP-II-01 övezetbe sorolt területek további előírásai * 

a) *  A területen:

aa) villamos-pálya,

ab) villamosmegálló-védőtető,

ac) kerékpártároló-védőtető,

ad) köztárgy

elhelyezhető.

b) A szabályozási terven jelölt, építési helynek kizárólag terepszint alatt beépíthető részén belül óvóhely és a HÉV alagútja elhelyezhető.

c) Terepszint alatti beépítettség legfeljebb 5% lehet.

d) *  A területen:

da) köztárgy,

db) sétaút, tereplépcső, lejtő,

dc) közműbecsatlakozási műtárgy,

helyezhető el.

e) Reklámhordozó nem helyezhető el.

f) A tényleges zöldfelület öntözési lehetőségét biztosítani kell.

g) A szabályozási terven jelölt értékes, megtartandó fák építési tevékenység miatt sem vághatók ki.

4/G. § *  A Hűvösvölgyi út - Lipótmezei út - 10930/22 hrsz.-ú ingatlan - belterülethatár által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Terv VSZ-07m jelű rendelkezései:

(1) * 

(2) A településrendezési feladatok megvalósítására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti sajátos jogintézmények alkalmazandók:

a) beültetési kötelezettség,

b) helyrehozatali kötelezettség terheli a műemléki védettség alatt álló épületeket, építményeket, melyek eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítandók.

(3) *  A KSZT-II-07m területére vonatkozó általános rendelkezések:

a) * 

b) *  A területen üzemanyagtöltő állomás, autós étterem, gyorsétterem, sorgarázs, parkolóház, önálló raktárépület, bevásárlóközpont vagy bármely, jelentős autó-, ill. szállítási forgalmat indukáló tevékenység végzésére szolgáló épület nem helyezhető el.

c) *  A területen található esetleges környezeti károk feltárását, ártalmatlanítását legkésőbb az adott építési helyre tervezett beépítés megkezdéséig el kell végezni. Amennyiben a területen a földtani közegben és/vagy a felszín alatti vízben szennyeződés kerül feltárásra, arról haladéktalanul tájékoztatni kell az illetékes államigazgatási szervet, vagy hatóságot.

d) A sziluettvédelem érdekében új épületet úgy kell kialakítani, hogy az épület legmagasabb pontja (Balti tengerszint feletti magassága) ne legyen több 255 mBf-nél.

e) * 

f) A természetes üregek és a porózus kőzet felszín közeli jelenléte miatt épületet, támfalat, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bővíteni, felújítani, illetőleg megszüntetni csak geotechnikai, hidrogeológiai szakvélemény figyelembevételével szabad.

g) *  Szelektív hulladékgyűjtő sziget csak az SZT-07m jelű szabályozási tervlapon jelölt „hulladékkonténer tárolók területén” helyezhető el.

h) Az építési övezetekben 10 férőhelyes vagy annál nagyobb felszíni gépjármű-parkolót szilárd burkolattal (beton, aszfalt stb.) kell kiépíteni. A 20 férőhelynél nagyobbakat szilárd burkolattal és felszíni csapadék vízelvezetéssel, hordalék és olajfogó beépítésével szükséges kialakítani.

i) Tereprendezés, új beépítés során gondoskodni kell a humuszos talajréteg szakszerű letermeléséről és telken belüli tárolásáról, visszaterítéséről.

j) * 

k) Az érintett közlekedési csomópontok fejlesztését legkésőbb a K-EÜ-II-04 övezetben tervezett beépítésekkel, fejlesztésekkel egyidejűleg kell megvalósítani.

(4) *  KSZT-II-07m területén az alábbi szabályok vonatkoznak a közműelhelyezésre:

a) *  Az újonnan létesített közművezetékek-, közmű-becsatlakozás műtárgyai és építményei valamint, vízmű-gépházak, víztározók, szennyvízátemelők, transzformátorállomások, energia-átalakítók, gáznyomás-szabályozók, távközlő bázisállomások és egyéb mérnöki építmények kizárólag felszín alatti építményekben vagy a főfunkciójú épület tömegén belül helyezhetők el.

b) *  Épületek külső homlokzatain közművezetékek, csatlakozó-, elosztószekrény, antenna, vagy más berendezések, illetve építmények nem helyezhetők el.

c) *  A jelenleg meglévő légvezetékes, légkábeles hálózatokat legkésőbb a következő hálózatrekonstrukciós munkálatok során földkábelesre kell átépíteni.

d) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épület építése, vagy meglévő épület engedélyköteles felújítása esetén az építtetőnek a csapadékvíz számára- telken belüli hasznosítás céljából -fedett, zárt csapadékvíz-tároló műtárgyat kell építenie.

e) A fővárosi jelentőségű gázvezeték hálózatok tengelyétől mért 15-15 méteres távolságban (védőtávolságán belül) épületet, építményt elhelyezni, a karbantartást korlátozó burkolatot kialakítani, növényállományt telepíteni nem lehet.

f) Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A tűzcsapokat egymástól 5 m-nél közelebb nem szabad elhelyezni. Az oltóvíz szükségletet legkésőbb a tervezett létesítmények használatba vételével egy időben kell biztosítani.

(5) *  KSZT-II-07m területén a zöldfelületek kialakításának szabályai a következők:

a) *  Ha a fák kivágása - a gyümölcsfákat és a gyomfákat kivéve - az építmény elhelyezése vagy kertészeti szakvéleménnyel igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, akkor azok pótlásáról jellegüknek és értéküknek megfelelően telken belül gondoskodni kell.

b) *  Ahol az SZT-07m jelű szabályozási tervlapon jelölt beültetési kötelezettség szélessége nem éri el a 10 métert, ott azonos korú és fajtájú egyedekből álló fasort kell kialakítani. Csak honos fafajokat ill. azok faiskolai fajtáit lehet telepíteni.

c) *  A K-EÜ-II-04 és a K-EÜ-II-05 övezetek közös határán kerítés nem létesíthető, a két területet kizárólag maximum 1,5 méter magas sövénnyel lehet elválasztani. A sövény kialakításakor ügyelni kell arra, hogy az illeszkedjen a történeti kert zöldfelületi rendszerébe, és lehetőség legyen a két terület közötti szabad átjárhatóságra.

d) A véderdőként fenntartandó területen a növényállományt és a rézsűt úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben passzív zajvédelmi eszközként szolgáljanak.

(6) Az L6/A-II-04 építési övezetbe sorolt területek további előírásai: * 

a) Az építési övezetben a 3000 m2-t meg nem haladó területű telkek esetében, legfeljebb 4 rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek és kiszolgáló építményeik helyezhetők el.

b) Az övezet ingatlan-nyilvántartás szerint 3000 m2-t meghaladó területű telkein minden további 1000 m2 telekterület után, további egy rendeltetési egység alakítható ki.

c) Az építési övezetben a kialakítható telekszélesség nem lehet kisebb, mint 30 m.

d) Az építési övezetben új nyeles telek nem alakítható ki.

e) A 400 m2-t meghaladó alapterületű beépítés esetén, a fő rendeltetés szerinti épületeket két tömegben kell elhelyezni. Fő rendeltetés szerinti épület alapterülete nem lehet kisebb 200 m2-nél, az épületek közötti távolság minimum 6 m.

f) A telek előkertjében és beültetési kötelezettséggel érintett területén - kivéve a g) pontban szabályozott esetet - háromszintes növényállomány telepítendő.

g) *  Előkertben támfalgarázs csak akkor létesíthető, ha:

ga) annak kialakítása kettőnél több gépjármű tárolása esetén teremgarázs jellegű,

gb) a támfalgarázs homlokzata a telek homlokvonalában helyezkedik el,

gc) homlokzatának szélessége nem haladhatja meg a telek utcai szélességének felét,

gd) a közterületre nyíló egyetlen, maximum 3,5 m széles bejárata van, és

ge) az építmény földtakarással és legalább kétszintes növényállományból álló tetőkert telepítésével történik meg.

h) Az építési övezet területén kerítést - a közterületi telekhatáron 60 cm-es lábazattal -, maximum 2 méteres magasságú, pálcarácsos, minimum 60%-ban áttört kivitelben lehet elhelyezni.

i) Az előkertben csak támfalgarázs, kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő, közmű-becsatlakozási műtárgy építménye, hulladéktartály tároló, vízarchitektúra, szobor helyezhető el.

j) Új épület használatbavételéig a kötelező fásítással érintett telekterületen a fasor, az előkertben és a beültetési kötelezettséggel érintett területen a háromszintes növényállomány telepítésének, és az előírás szerinti kötelező legkisebb zöldfelület kialakításának meg kell történnie.

k) Hűvösvölgyi út menti telkek esetében - a támfalgarázs bejáratán kivül - telkenként legfeljebb egy bejárat alakítható ki. Saroktelek esetében mellékutcákról nyíló gépjármű ki-behajtó alakítandó ki.

(7) Az K-EÜ-II-04 építési övezetbe sorolt területek további előírásai: * 

a) *  Kiszolgáló funkciók (gépjármű-tároló, szeméttároló, trafó, stb.) csak a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhetők el.

b) A telek zöldfelületét - összhangban a történeti kert rekonstrukciós tervével - legalább 80%-os növényborítással, ligetes fásítással pihenő ill. díszkertként kell kialakítani. A zöldfelületen gondoskodni kell megfelelő térvilágításról, kerti bútorokról, öntözővíz ellátásról. A területen csak közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény, támfal, szobor, vízarchitektúra, és ezekkel összefüggő kerti építmény és földmű helyezhető el.

c) *  A zöldfelület szerves része a történeti kert: területére a kertépítészeti rekonstrukciót az eredeti szerkezet, szimmetria és növényelhelyezés figyelembevételével kell elvégezni, melynek során az eredeti terepmagasság, az eredeti úthálózat, az eredeti kert részét képező növényanyag és az eredeti kompozíció szerinti kialakítása, helyreállítása javasolt.

d) A történeti kert területén a műemléki környezethez illő, a műemléki épületegyüttes tengelyes elrendezéséhez, építészeti karakteréhez illeszkedő és ugyanakkor a biztonságos közlekedést biztosító burkolatok alakíthatók ki. A történeti kert területén a térvilágítás, hulladékgyűjtés műtárgyait, a kerti bútorokat, lépcsőket, szökőkutakat az egész területen egységes megjelenésben kell megoldani.

e) *  A tulajdonos és az önkormányzat megállapodása alapján a javasolt, közhasználatra átadandó telekrész városi térként alakítandó ki.

ea) A javasolt, közhasználatra átadandó telekrészen a kialakítandó zöldfelületi aránya minimum 30%. A telekrészen gépjárműparkoló, közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

eb) A javasolt, közhasználatra átadandó telekrészen jelzett építési helyen csak egy, maximum 60 m2 alapterületű, legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú szolgáltató, kereskedelmi funkciójú épület (hírlapárusító, virágárusító) - kivéve vendéglátás - helyezhető el. Az épület építési vonala a Lipótmezei út mentén meghúzott szabályozási vonal.

ec) A javasolt, közhasználatra átadandó telekrészen csak köztárgy, buszmegálló, taximegálló, nyilvános telefon, szobor, hirdetőoszlop, hirdetőtábla helyezhető el.

f) * 

g) A rehabilitálandó területen kizárólag kiszolgáló funkciójú építmények helyezhetők el. A növényzettelepítést a létesülő, új funkciók helyszükségletének figyelembevételével kell kialakítani.

h) Véderdőként kialakítandó zöldfelület területén a környezetterhelés és a csúszásveszély csökkentése érdekében háromszintes, zárt növényállományt kell telepíteni. A véderdőben fát kivágni csak fenntartási balesetvédelmi okból és a fák pótlása esetén szabad. A véderdő területén épület építmény - a támfalak és a vízelvezetés építményeit kivéve - nem helyezhető el.

i) A sportterület a sport, testedzés, rekreáció és egyéb szabadtéri foglalkozások építményeinek elhelyezésére szolgál. A terület legalább 20%-át zöldfelületként kell kialakítani.

j) A sportterületen, annak maximum 10%-os beépítettségéig, legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal a kórház tevékenységét kiegészítő ill. kiszolgáló épületek (zuhanyzó, öltöző, sportterem, raktár, társalgó) helyezhetők el.

k) *  Új építés feltételeként az érintett terület környezetében meglévő kerítéseket - kivéve a műemléki együtteshez tartozó védett és a vízmű-területet határoló kerítéseket - le kell bontani.

l) *  Az övezet területén keletkező nem veszélyes hulladékot befogadó nagyméretű tárolóedényeket, konténereket csak épületen belül vagy az SZT-07m jelű szabályozási tervlapon jelzett „Hulladékkonténer tárolók területén”, növényzettel takartan lehet elhelyezni. Kivételt képez a kisméretű, 50 literes kerti hulladékgyűjtők elhelyezése.

m) *  A gépjárműtárolók területén a közhasználatú épületek bejáratához legközelebb, a parkolóhelyek legalább 10%-át a mozgássérültek számára fenntartott parkolóként, kell kialakítani.

n) *  A gépjárműtárolók területén a közhasználatú épületek bejáratához a lehető legközelebb, legalább egy férőhelyen, a 80 férőhelyet meghaladó parkolók esetében 40 férőhelyenként egy férőhelyen 12 kerékpártárolót kell kialakítani.

o) *  Az övezet területén keletkező nem veszélyes hulladékot befogadó nagyméretű tárolóedényeket, konténereket csak épületen belül vagy az SZT-07m jelű szabályozási tervlapon jelzett „Hulladékkonténer tárolók területén”, növényzettel takartan lehet elhelyezni. Kivételt képez a kisméretű, 50 literes kerti hulladékgyűjtők elhelyezése.

p) Az erdőterületről érkező csapadékvíz felfogása érdekében övárok létesítendő. Az övárok csatornára kötése előtt hordalékfogó műtárgy építendő.

q) *  A terepszint alatti beépítés mértéke az övezet területének legfeljebb 10%-a. A terepszint alatti beépítés nem nyúlhat az épület kontúrvonalától számított 10 méteren túl - az építési hely figyelembevétele mellett.

r) *  Az SZT-07m jelű szabályozási tervlapon kijelölt építési helyek az alábbi táblázatban szereplő paraméterek alapján építhetők be:


Építési hely száma
Építési hely
területe
(m2)
Építmény legnagyobb
homlokzat-magassága
(m)

megjegyzés
ÉH-1 1 800 6,0 kötelező illeszkedés
ÉH-2 500 12,0 kötelező illeszkedés
ÉH-3 500 12,0 kötelező illeszkedés
ÉH-4 600 4,0 kötelező illeszkedés
ÉH-5 1 120 10,0 továbbá v) alpont
ÉH-6 1 500 12,0 -
ÉH-7 3 500 12,0 továbbá u) alpont
ÉH-8 3 700 12,0 továbbá u) alpont
ÉH-9 kialakult, meglévő állapot -
ÉH-10 1200 7,5 Továbbá f), g) alpont
ÉH-11 90 4,5 továbbá e) alpont

s) *  Az ÉH-7 és ÉH-8 számú építési helyen sem lehet a beépítettség 1800 m2-nél nagyobb

t) Építési helyen építési tevékenységet megkezdeni, csak az adott építési helyen és környezetében lévő a bontandó épületek elbontását követően lehet. Építési hely beépítése esetén a környező zöldfelületek, utak, parkolók kialakításáról gondoskodni kell.

u) *  Az ÉH-7 és ÉH-8 építési helyek csak a műemléki épületegyüttes tengelyes elrendezéséhez illeszkedve, a szomszédos műemléképület (ún. Erdész-ház) hasznosításával, megtartásával, egységes építészeti, kertészeti és környezetalakítási terv alapján építhetők be.

v) ÉH-5 építési hely beépítése esetén egy épület helyezhető el és az építési hely beépítettsége nem lehet kisebb, mint 80%. A tervezett épület homlokzatmagasságát, tömegét a szomszédos műemléképületekhez (az ún. A-pavilon és a Nyéki úti klinika) igazodóan kell kialakítani.

w) *  A főépületen belül található óvóhely funkciója megtartandó.

4/H. § *  Vadaskerti utca - Völgy utca - Nyéki út - Ördög-árok által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervének VSZ-08 jelű rendelkezései

(1) *  A KSZT-II-08 területére vonatkozó általános rendelkezések:

a) A SZT-08 tervlapon jelölt meglévő facsoportokkal érintett területeken a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket - a meglévő természetvédelmi értékek (favédelem) szempontjainak érvényesítése érdekében - a telken meglévő, 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák pontos helyének, fajának, törzsátmérőjének, egészségi állapotának, a beruházás során kivágandó fáknak, a fapótlás tervezett helyének, fajának figyelembe vételével kertészeti szakvélemény alapján kell meghatározni.

b) *  Történeti kert területén a kertépítészeti rekonstrukciót az eredeti szerkezet, és növényelhelyezés figyelembevételével kell elvégezni, melynek során az eredeti terepmagasság, az eredeti gyalogutak, az eredeti kert részét képező növényanyag és az eredeti kompozíció szerinti kialakítás, helyreállítás javasolt.

c) A Vadaskerti út végén az Ördög-árok felett létesítendő új kerékpáros- és gyalogos híd építése, vagy a meglévő híd bővítése során érvényesíteni kell az építészeti és településképi elvárásokat (anyaghasználat, formavilág.

d) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekűnek minősülő tervezési területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás.

(2) Az L6/A-II-05 építési övezetbe sorolt területekre vonatkozó további előírások a következők: * 

a) Az övezetben alapellátást szolgáló oktatási, szociális és egészségügyi épület, valamint lakóépület helyezhető el.

b) *  Az építmények lejtő felőli homlokzat magassága (F/L) legfeljebb 7,5 méter lehet.

c) Csak magastetős épület építhető.

d) A telek teljes beépítettsége - az alapellátást szolgáló oktatási, szociális és egészségügyi épület elhelyezésének kivételével - legfeljebb 10%. Az egy tömbben elhelyezett épület alapterülete nem lehet több, mint 350 m2.

e) A telek burkolt felületének aránya a telek teljes területének legfeljebb 20%-a lehet.

f) *  A terepszint alatti beépítettség mértéke alapellátást szolgáló oktatási-, szociális és egészségügyi épület elhelyezése esetén nem lehet több, mint a telek területének 20%-a, egyéb funkció elhelyezése esetén a telek területének legfeljebb 15%-a lehet. Terepszint alatti beépítés nem nyúlhat az épület kontúrvonalától számított 10 méteren túl - az építési hely figyelembevétele mellett.

g) *  Az SZT-08 jelű szabályozási tervlapon jelölt nem beépíthető telekterületen csak az épületek megközelítését szolgáló természetes anyagból készült burkolat helyezhető el. Szélessége személygépkocsi bejáró esetén legfeljebb 4 méter, gyalogút, szabadlépcső esetén legfeljebb 1,5 méter lehet. A nem beépíthető telekterület minimum 70%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(3) Az L6/A-II-06 építési övezetbe sorolt területekre vonatkozó további előírások a következők: * 

a) *  Az építmények lejtő felőli homlokzat magassága (F/L) legfeljebb 7,5 méter lehet.

b) Csak magastetős épület építhető.

c) A telek teljes beépítettsége legfeljebb 10%. Az egy tömbben elhelyezett épület alapterülete nem lehet több, mint 350 m2.

d) A telek burkolt felületének aránya a telek teljes területének legfeljebb 20%-a lehet.

e) *  A terepszint alatti beépítettség mértéke a telek területének legfeljebb 15%-a lehet. Terepszint alatti beépítés nem nyúlhat az épület kontúrvonalától számított 10 méteren túl, az építési hely figyelembevétele mellett.

f) Az SZT-08 jelű szabályozási tervlapon jelölt nem beépíthető telekterületen csak az épületek megközelítését szolgáló természetes anyagból készült burkolat helyezhető el. Szélessége személygépkocsi bejáró esetén legfeljebb 4 méter, gyalogút, szabadlépcső esetén legfeljebb 1,5 méter lehet. A nem beépíthető telekterületen minimum 70%-t zöldfelületként kell kialakítani.

g) Az oldalkert legkisebb mérete 3,0 méter. Az oldalkertben a jelen rendelet hatálybalépésének idején meglévő épületek területe meglévő építési helynek tekintendő. Az épület elbontása esetén az oldalkert minimális méretét biztosítani kell.

h) Az előkert legkisebb mérete 10,0 méter. Jelen rendelet hatálybalépésének idején meglévő, az előkertbe benyúló épületrészek építési helynek tekintendők.

(4) Az IZ-II-11 építési övezetre vonatkozó előírások a következők:

a) *  Az építmények lejtő felőli homlokzat magassága (F/L) legfeljebb 7,5 méter lehet.

b) A telek beépítettsége legfeljebb 10%. Egy-egy épület alapterülete nem lehet több, mint 350 m2. E korlátozások nem vonatkoznak alapellátást szolgáló oktatási, szociális, egészségügyi és sportolást szolgáló épületek elhelyezésére.

c) A telek burkolt felületének aránya lakófunkció elhelyezése esetén a telek teljes területének legfeljebb 15%-a, alapellátást szolgáló oktatási-, szociális és egészségügyi funkció elhelyezése esetén legfeljebb 20%-a lehet.

d) *  A terepszint alatti beépítettség mértéke alapellátást szolgáló oktatási-, szociális és egészségügyi épület elhelyezése esetén nem lehet több, mint a telek területének 25%-a, egyéb funkció elhelyezése esetén a telek területének legfeljebb15%-a lehet. Terepszint alatti beépítés nem nyúlhat az épület kontúrvonalától számított 10 méteren túl - az építési hely figyelembevétele mellett.

e) Az SZT-08 jelű szabályozási tervlapon jelölt nem beépíthető telekterületen csak az épületek megközelítését szolgáló természetes anyagból készült burkolat helyezhető el. Szélessége személygépkocsi bejáró esetén legfeljebb 4 méter, gyalogút, szabadlépcső esetén legfeljebb 1,5 méter lehet. A nem beépíthető telekterületen minimum 50%-t zöldfelületként kell kialakítani.

4/I. § *  A Budapest II. kerület Bolyai u. - Borbolya u. - Vérhalom u. - Szemlőhegy u. által határolt terület Kerületi Szabályozási Terv VSZ-09 jelű rendelkezései:

(1) * 

(2) Gépkocsitárolás

Az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéséhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről telken belül, terepszint alatti garázsban vagy terepszinten az épület(ek) tömegén belül kell gondoskodni az OTÉK gépjárműtárolókra vonatkozó előírásai szerint.

(3) Terepszint alatti beépítés

a) * 

b) A telek természetes terepszintje alatt (a csatlakozó természetes terep átlagszintjétől számítva) legfeljebb - 4,0 m pince padlószintű épület, építmény, épületrész helyezhető el.

c) * 

d) * 

(4) *  Épített környezet értékeinek védelme

a) A szabályozási tervlapon megjelölt helyi védelemre javasolt épületek, építmények nem bonthatók el, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartandó, visszaállítandó.

b) * 

(5) Reklám és díszvilágítás

A területen épületek tetején reklám, díszvilágítás nem helyezhető el.

(6) Környezetvédelem

a) A levegő védelme

A külső térbe jutó bűzt okozó tevékenység nem végezhető.

b) A föld védelme

Az erózió elleni védelem miatt a tereprendezés során 1 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 30°-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. Rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

A lejtős területeken erózióvédelmi intézkedésként állandó növényfedettséget kell biztosítani.

c) *  A vizek védelme

A mélyépítési munkálatokat úgy kell végezni, az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a rétegvizek szabad áramlása biztosított maradjon.

d) Hulladékgazdálkodás

A szerves hulladék komposztálására és talajjavítási célra történő felhasználására törekedni kell.

(7) Az élő természet védelme

a) A zöldfelület területének legalább 40%-át háromszintű (gyep, cserje és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

b) *  A Bolyai utca mentén a védett kettős platánfasor fenntartása szükséges, az elöregedett egyedek folyamatos pótlásáról gondoskodni kell. A Vérhalom utcában 8-8 m-es tőtávolsággal a meglévő fasor kiegészítendő várostűrő fafaj alkalmazásával.

(8) * 

(9) Kisvárosias lakóterületek építési övezeteinek (L3-II-04, L3-II-09) további előírásai * 

a) *  Az építési övezetekben elhelyezhető építmények:

aa) egy vagy többlakásos lakóépület,

ab) gépjárműtároló csak a fő rendeltetés szerinti épületben, vagy terepszint alatt.

ac) az L3-II-09 övezetben

1. kiskereskedelemi funkció csak a pinceszinten vagy a földszinten, a KVSZ 29. § (9) bekezdésben foglaltak szerint,

2. sportépítmény,

3. az ingatlan lakóit szolgáló művelődési és kulturális célú közösségi építmény.

b) *  Az L3-II-09 övezetben egy épület bruttó alapterülete legfeljebb 400 m2 lehet.

c) *  A Vérhalom u. 13019 hrsz.-ú telkére vonatkozó egyéb előírások:

ca) a kilátási lehetőség megőrzése céljából a telek természetes magaspontjának 10 m-es körzetében a meglévő domborzati viszonyok nem változtathatók,

cb) a védelemre javasolt Dreher pincében az ingatlan lakóit szolgáló művelődési és kulturális célú közösségi, valamint sportfunkció helyezhető el.

(10) Intézményterületek építési övezeteinek (I-II-19, I-II-20, I-II-21, I-II-22) további előírásai * 

a) *  Az építési övezetekben elhelyezhető építmények:

aa) *  Az övezetekben a BVKSZ 40. § (1) bekezdésében felsorolt építmények közül

ab) *  Az építési övezetekben a BVKSZ 36. § (5) mellékletében felsorolt melléképítmények közül folyadék- és gáztároló, nem helyezhető el.

b) Az I-II-21, I-II-22 övezetekre vonatkozó egyéb előírások:

- A Mandula utca 12/a és 12/b számok alatti telkeken (hrsz. 13012/3,13012/4) ikres beépítés is megengedett a tulajdonosok kölcsönös hozzájárulása esetén.

- A Mandula utcai kilátásvédelem miatt a Bolyai u. 11.sz. alatti telken (hrsz. 13011) építhető épület gerincmagassága Bf. 195,0 m fölé nem emelkedhet.

(11) Közlekedési területek

a) A területen az utcák szabályozási szélessége a kialakult telekhatárokat követi.

- Borbolya utca kiszolgáló u., szab. szél.: 11 m / kialakult,

- Bolyai utca kiszolgáló u. szab. szél.: 11,20 m / kialakult,

- Szemlőhegy utca gyűjtő u. szab.szél.: 11,20 m / kialakult,

- Mandula utca kiszolgáló u. szab.szél.: 7,50 m / kialakult,

- Vérhalom utca kiszolgáló u. szab. szél.: 11,50 m / kialakult.

b) Az utak tervezési osztályba sorolása:

- Szemlőhegy utca B. V. c. D.

- Borbolya utca B. VI. d. D.

- Bolyai utca B. VI. d. D.

- Mandula utca B. VI. d. D.

- Vérhalom utca B. VI. d. D.

c) A Mandula utca Szemlőhegy utcai torkolatát útcsatlakozásként kell megépíteni.

d) A Mandula utcában új ingatlanbehajtó csak akkor létesíthető, ha a kapu és a Szemlőhegy utcai csatlakozás között az útburkolat is megépül.

e) A Mandula utcát teljes szélességben vízáteresztő burkolattal kell ellátni, de faültetés céljára megfelelő távolságban favermeket kell létesíteni.

f) A Mandula utcát teljes hosszban meg kell nyitni a közforgalom számára.

g) *  A közlekedési területeken a meglévő járdák mérete növényzettel vagy közműlétesítmények tartozékaival sem csökkenthető 1,50 m szabad szélesség alá, ilyen létesítmények a telekhatáron vagy a zöldsávban helyezendők el.

A Kerületi Szabályozások egyes területekre vonatkozó városrendezési előírásai * 

4/J. § (1) *  A jelen paragrafus bekezdéseiben azon kerületi szabályozási tervek lehatárolásai kerültek rögzítésre, melyek szabályozási elemeit a 4/A és 4/B, melléklet rögzíti. Az egyes bekezdésekben a további városrendezési előírásokat a jelen rendelet általános és övezeti előírásaival együtt kell alkalmazni.

(1/A) *  KSZ-II-01 - A Szabadság u. - Községház u. - Sóvirág u. - Aszú u. által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok:

A szabályozási terven, telek be nem építhető részeként kijelölt területet (közkert) kertépítészeti rendezése során a jelenlegi növényzetből a szakszerű állapotfelmérés alapján értékesnek ítélt egyedek megtartását biztosítani kell.

(2) KSZ-II-02 - A Szépvölgyi út 219.-221., (15989/5, 15989/8, (15986/3) hrsz.) területre vonatkozó szabályozás. * 

(3) *  KSZ-II-03 - A Hidegkúti út és Szívvirág utca között nyitandó új közterületi sáv (Kecskerágó utca) - Bölény köz - és a Bölény utca, Léc utca, Köztársaság utca Gyíkfű utca által határolt területre vonatkozó szabályozás.

(4) *  KSZ-II-04 - A Hankóczy utca - Ruszti út - Présház utca - Zilah utca által határolt területre vonatkozó szabályozás.

(5) KSZ-II-05 - A Zivatar - Rómer Flóris - Szemlőhegy és Ady Endre utcák által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A 12940 és a 13325/5 hrsz.-ú ingatlanok találkozásánál lévő tűzfalak épülettel takarandók.

b) A tornacsarnok elhelyezésére ajánlott a Zivatar utca felöli magasföldszintes épületszárnyhoz csatlakoztatott elhelyezés, terepbevágásba helyezve. Tetejét tetőkertként kívánatos kialakítani, min. 50 cm-es földfeltöltéssel. Az általános előírások betartása mellett a tornacsarnok elhelyezése máshol is lehetséges, mint például terep alatt, az Ady Endre utcáról is megközelíthetően.

c) A Zivatar utca felöli földszintes épületszárny továbbépíthető; építménymagassága és tetőgerinc-magassága az iskola főépületének ezen magasságait nem lépheti túl.

(6) KSZ-II-06 - A Zöldkert út - Csatárka út - Pitypang utca - Zöldkő utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a)-c) * 

d) *  5%-nál meredekebb gépkocsi le- és felhajtó (rámpa) és a telek közterületi telekhatára között - telken belül - legalább 5 méter hosszú, közel vízszintes területet kell kialakítani.

e) *  Tetőtér-beépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése, tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint és akkor létesíthető, ha:

ea) a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

eb) új önálló rendeltetési egység (lakás, iroda) alakul ki és annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható.

f) *  Az utcai telekhatáron álló önálló garázsépítmény csak csoportos elhelyezéssel vagy teremgarázsként, telkenként legfeljebb egy ki- és egy bejárattal, vagy egy közös ki-bejárattal létesíthető. A több gépkocsi tárolására terepszint-, illetve épület alatti pincegarázs létesíthető. A terepszint alatti garázs felső födémét növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani és fenntartani.

g) Csatárka út 49., Zöldkő utca 6.

ga) Barlang-előfordulás lehetősége miatt csapadékvíz-szivárgó rendszert kell kiépíteni, és biztonsági szennyvízcsatornát kell alkalmazni.

gb) Az épület utcai homlokzatának legnagyobb magassága nem haladhatja meg a 7,5 m-t.

h) *  Gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint épület, építmény - köztárgyak kivételével - elhelyezése a kertépítészeti kialakítással együtt lehetséges.

(7) KSZ-II-07 - A Széher út - Lipótmezei út - Tárogató út - Szerb Antal utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) * 

b) Gépjárműtároló új épülethez különálló épületben nem építhető.

c) *  A telekhatárokon kerítés létesítendő. Az utcai telekhatáron létesülő kerítés tömör lábazata legfeljebb 0,5 m magas lehet, terméskő, tégla, vagy vakolt felületképzéssel, az e feletti részen az átlátást gátló szerkezetek aránya legfeljebb a felület 50%-át teheti ki.

d) A közlekedési területeken a meglévő járdák mérete növényzettel, vagy közműlétesítmények tartozékaival sem csökkenthető 1,50 m szabad szélesség alá, ilyen műtárgyak a telekhatárokon, vagy az utcák járdával igénybe nem vett oldalán, a zöldsávban helyezendők el.

e) A Lipótmezei út melletti ingatlanokon épület csak magastetővel létesíthető.

(8) KSZ-II-08 - Az Ötvös János utca - Völgy utca - Csíbor utca - Hűvösvölgyi út által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A terület L6 jelű keretövezetbe sorolt részén egy, vagy többlakásos lakóépületeken kívül irodaház, valamint oktatási épületek helyezhetők el.

b) Az előkert nem lehet kisebb,

ba) az Ötvös János utcában........15,0 m-nél,

bb) a Völgy utcában 8,0 m-nél.

c) Telkenként legfeljebb 1 db lakóház, 5 sorház jellegű társasházi egység, illetve 3 db oktatást szolgáló épület létesíthető.

d) A legmélyebben kialakított épület(rész) padlóvonala legfeljebb -4,5 m-re kerülhet az eredeti terephez képest, a térszín alatti beépítés a telek területének 30%-át nem haladhatja meg.

e) Hagyományos épületszerkezetek alkalmazandók, a homlokzati megjelenés kő-, téglaburkolatú, vagy vakolt felületű fal legyen.

f) Új beépítés magastetős kialakításánál a tető fedésére nem alkalmazható hullámpala, bitumenes zsindely, nádtető, „neon színűre” felületkezelt fémlemez.

g) *  A csapadékvizek telken belüli elöntözését, szikkasztását a telepítendő növényzet mindenkori igényeinek megfelelő ütemben és mennyiségben kell végezni.

h) A Hűvösvölgyi út mentén lévő védett fasor fenntartása szükséges.

i) *  8 m-es tőtávolsággal új fasor telepítendő várostűrő fafaj alkalmazásával

ia) az Ötvös utcában,

ib) a Csibor utcában.

j) A területen keletkező csapadékvizek átmeneti tározása (ciszterna) után - a kertek öntözésénél felhasználandók.

(9) KSZ-II-09 - A Zsigmond tér - Darázs utca - Daru utca - Kolozsvári Tamás utca - Ürömi utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) Az Ürömi utca menti hiányos fasor kiegészítendő, a fasor jelenlegi állapotában dominánsnak tekintendő juharfák (Acer platanoides) telepítésével.

b) Az Ürömi utca arculatának megőrzése érdekében a járdákat kísérő keskeny zöldsávokat kiemelt szegéllyel és növényzetükkel, az út átépítése - felújítása esetén is meg kell tartani.

c) *  A Darázs utca - Daru utca térségében a közkert kialakításához KAT készítendő.

(10) KSZ-II-10 - A Csévi út - Orsó utca - Balogh Ádám utca - Pasaréti út által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

Az L3-II-11 jelű építési övezet területén

a) Egy telken egy építmény létesíthető. A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat az épület tömegén belül, vagy terepszint alatt kell elhelyezni.

b) Az utcai kerítésnek - a tömör lábazat figyelembevételével is - 50%-ban áttörtnek kell lennie, 2 méternél magasabb kerítés nem építhető.

c) a 11959/2 hrsz.-ú telek felé eső oldalkert mértéke

ca) a 11964/1 hrsz.-ú telken 4,5 m

cb) a 11964/2 hrsz.-ú telken 3,0 m

d) a 11965 hrsz.-ú telek felé eső oldalkert mértéke

da) a 11964/1 hrsz.-ú telken 3,0 m

db) a 11964/2 hrsz.-ú telken 4,5 m

(11) *  KSZ-II-11 - A Szépvölgyi út - Bécsi út - Felhévizi utca - Ürömi utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok:

a) A jelen bekezdésben lehatárolt területen belül: kötelezően jelölt építési vonal és a 2001. januári földhivatali nyilvántartás szerinti telekosztás homlokzati síkon való megjelenítése: a telekhatárt tükröző homlokzati tagolás lehet térbeli, anyaghasználatbeli, vagy egyéb építészeti eszközökkel érvényesülő.

b) Közterületi homlokzattal rendelkező földszinten üzleti (kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói), intézményi célra alkalmas helyiségek, rendeltetési egységek létesítése, a terven jelölt helyeken lehetséges.

c) VK-II-04 jelű övezetben a műemléki Rk. templom beépítési módja szabadon álló (SZ), az építménymagasság az övezetben legfeljebb 20,0 m lehet.

d) Közlekedés

da) A kialakult szabályozási szélességek változatlanul megtartandók.

db) A közlekedést szolgáló közterületi övezet területén épületet, pavilont elhelyezni nem szabad.

dc) A csillapított forgalmú lakóutca legkisebb mérete legalább 8,0 m legyen.

dd) *  A vegyes használatú utca kialakítására, átépítésére Közterület Alakítási Terv (KAT) is készítendő.

e) Közművek

A közműlétesítmények (pl.: trafó) csak térszín alatt létesíthetők, ez alól kivétel a földfeletti tűzcsap.

f) Az előkert nélküli vagy a 10 m-nél kisebb előkerttel tervezett új épületeknél a földszinten az utca felől 3,00 m-es padlószint alatt lakófunkció nem helyezhető el.

g) A Felhévizi utcáról indított vegyes használatú, tömbfeltáró zsákutcáknál, az utcai homlokvonalon a földszinten is elhelyezhető lakófunkció.

(12) KSZ-II-12 - A Hárshegyi út 1., 3., 5-7. sz. telkek (10937/21, 10937/22, 10937/31 hrsz.) területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok * 

a) Az előkert és oldalkert legkisebb mérete új épület létesítése esetén:

aa) F+T szintmagasságig 5,0 m

ab) F+1+T szintmagasságig 7,5 m

ac) F+2+T szintmagasságnál és a fölött 15,0 m

b) Az IZ-II-13 jelű építési övezetben

ba) Az I., II. és III. számú építési helyek külön szabályozásait a rendelet 4/B. melléklete tartalmazza.

bb) Ezen túlmenően az I. építési helyen betartandók az alábbiak:

1. A lakóépületek párkánymagassága max. 7,5 m lehet a hegygerinc felől csatlakozó eredeti út szintje fölött; az épületeket zöldtetős lapostetővel kell kialakítani; szintszámuk max. A+F+1 lehet.

2. A lakóépületek lejtő irányú mélysége max. 17,0 m lehet.

c) Tetőtér-beépítés esetén a tetőtérben max. 1 szint létesülhet. A lapostetős épületek tetőkerttel létesítendők.

d) A felszíni vizeket a jelen bekezdésben lehatárolt területen vissza kell tartani telkenként tereprendezéssel, vízelvezető rendszerrel (folyóka), illetve szivárgó-rendszer kiépítésével úgy, hogy a záportározás is megoldódjon. Lehetőleg az épületek csapadékvizeit is vissza kell tartani, szikkasztó aknákba vagy ciszternákba kell vezetni és a terület öntözésére felhasználni.

e) A felszín alatti vizek védelme érdekében terepszint alatti építkezés esetén hidrogeológiai szakvélemény készítendő.

f) Közlekedés

A Hárshegyi út 5-7. sz. telek I. sz. építési területén a gépkocsi parkolókat az épületek részeként fedetten kell elhelyezni, felszíni parkoló nem alakítható ki; a II. sz. építési terület gépkocsi szükségletéből max. 20 db várakozóhely alakítható ki fásított felszíni parkolóként.

(13) KSZ-II-13 - Az Ördögárok - Völgy utca - Csibor utca - Hűvösvölgyi út - Nagykovácsi út - 11355/13 hrsz.-ú telek - Hűvösvölgyi út - Bátori László utca - Toldi Miklós utca - Ördögárok utca - 50004 és 50003 hrsz.-ú telkek - Bátori László utca - Hűvösvölgyi út - 11358 hrsz.-ú telek által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) Az Ördögároknak a Hidegkúti út és Kőhegyi út közötti (felszín alatti) szakasza felett, a terven „Telek be nem építhető része”-vel jelölt területen (védősávban) építmény csak a rendezett terepszint szabadon hagyásával, űrszelvény biztosításával, azt hídszerűen átívelve létesíthető.

b) * 

c) A fokozott zajterhelés miatt a Hűvösvölgyi út melletti első teleksávban a Hűvösvölgyi úti telekhatártól számított 40 m-en belül új lakóépület nem helyezhető el.

(14) KSZ-II-14 - Az Őzgida utca - Ali utca - (15430/15) hrsz.-ú közterület - 15424/6 hrsz.-ú erdőterület - Ferenchegyi út - Vend utca - Muraközi utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) * 

b) *  A jelen bekezdésben lehatárolt területen lévő lakások és egyéb rendeltetési egységek, épületek parkolását saját telken, lakóépületen belül vagy terepszint alatt kialakított garázsokban kell megoldani. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakásokhoz lakásonként 2 gépkocsi elhelyezéséről, egyébként az OTÉK előírásainak megfelelő számú gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni.

c) Minimum 6 férőhelyes közterületi parkolót kell kialakítani a Ferenchegyi út és a Ferenchegyi lépcső találkozásánál.

(15) KSZ-II-15 - A Pinceszer utca - (52091/7) hrsz.-ú közterület - Len utca - Aszú utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A telek természetes terepszintje alatt (a csatlakozó természetes terep átlagszintjétől számítva) legfeljebb -4,0 m pince padlószintű épület, építmény, épületrész helyezhető el.

b) Járműtároló telken belül, a fő rendeltetés szerinti épületben, vagy terepszint alatt helyezhető el. A különálló mélygarázs felső födémét legalább 1,5 m vastagságú földfeltöltéssel tetőkertként kell kialakítani és fenntartani. Önálló épületként járműtároló nem alakítható ki.

c) A telkek közötti kerítéseket zöldsövényként kell kialakítani.

(16) KSZ-II-16 - A Szépvölgyi út - Bécsi út - Sajka utca - Lajos utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) *  A városképi illeszkedés során a zártsorú beépítés esetén a csatlakozó új épület(rész) záró párkánya (ereszvonala) a csatlakozástól számított 3 m-en belül legfeljebb 0,8 m-rel lehet alacsonyabb, illetve - városképileg indokolt esetben - magasabb a csatlakozó meglévő épület megfelelő eleménél. A további homlokzati szakasz magassága nem lépheti túl a magasabb csatlakozási értéket. A 14792, 14793 és 14789 hrsz.-ú telkek Bécsi úti szakaszain az épületek közterület felőli homlokzatának magassága a 14790 hrsz.-ú épülethez kell, hogy illeszkedjék.

b) Építmények kialakítása

ba) A gépkocsi le- és felhajtó (rámpa) és a telek közterületi telekhatára között - telken belül, a tömbbelső felé - legalább 5 méteres, közel vízszintes területet kell kialakítani.

bb) Új épület tetőterének kialakítása során a homlokzat síkjának felső vízszintes élére - az épület felé emelkedően - fektetett 45 fokos lejtésű síkon belül kialakított egyszintes tetőemeletre a tetőtér-beépítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

bc) Tetőtér-beépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető, ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor

bd) A terepszint alatti garázs felső födémét növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani és fenntartani.

c) *  Keretövezetbe nem sorolt közterület

Közutat, gyalogutat, gépjármű-várakozó helyet létesíteni, egyéb építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak KAT alapján szabad.

(17) KSZ-II-17 - A Pasaréti út - Kelemen L. utca - Zuhatag sor - Ditro utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) *  A lehatárolt területen

aa) a csatlakozó terepszint alatt legfeljebb 7,5 m pince padlószintű épület, építmény, épületrész helyezhető el.

ab) meglévő lakásbővítés illetve új lakásépítés céljára a meglévő lakóépületek tetőterei beépíthetők, a lapostetős épületeken magastető, illetve új tetőfelépítmény létesíthető; a tetőtéri szintekben intézmény, gazdasági funkciójú építmény, szálláshely nem helyezhető el.

ac) a tetőtér-beépítés és a tetőfelépítmény létesítésénél a kialakult építménymagasság legfeljebb 50 centiméterrel emelhető, ha ennek következtében az építménymagasság nem haladja meg az építési övezetben meghatározott építménymagasság mértékét.

b) Az épített környezet védelme

ba) A H2 jelű karakterében megőrzendő épületekre a következő előírások vonatkoznak:

1. *  Felújítás, átalakítás csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehetséges.

2. *  Az épületek bővítését a meglévő épülettömeg arányok figyelembevételével kell megvalósítani.

3. A meglévő nyílászárók arányait, és anyaghasználatát az új ablakok, ajtók beépítésénél figyelembe kell venni.

4. *  Az átépítés, átalakítás során az eredeti falarchitektúrát helyre kell állítani, épület anyaghasználatát meg kell őrizni, ezen épületek átépítése, bontása esetén az eredeti épületet fel kell mérni, s a terveket és fotódokumentációt archiválni kell.

bb) * 

bc) A történeti értéket képviselő épületekre (HT) a következő előírások vonatkoznak:

1. szabályozási tervlapon megkülönböztetett épület Budapest és a terület múltjának megőrzése szempontjából történeti értéket képvisel, az épület bontása, átépítése esetén az épületet fel kell mérni, a terveket és fotódokumentációt archiválni kell.

2. az épületek udvarán parkolóhely csak kertépítészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

c) Közműlétesítmények

A környezetvédelmi követelmények kielégítése érdekében csak vezetékes energiahordozók alkalmazhatók.

d) A zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások:

da) *  az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell.

db) a visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési hely közelében kell telepíteni.

(18) KSZ-II-18 - A Török utca - Margit utca - Apostol utca - Vérhalom utca - 14519/1, 14520 és 14488 helyrajzi számú telkek - Frankel Leó út által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A telekalakítás és építés általános előírásai

aa) a földszint feletti szintek lakófunkciójának megváltoztatása intézményi (pl. iroda) funkcióra kizárólag a Török utca és a Frankel Leó út mentén lehetséges.

ab) tetőtér-beépítés a párkányzat megemelése nélkül bárhol létesíthető, ahol azt az övezet szintterületi mutatója lehetővé teszi; ha az így kialakuló lakószint padlóvonala 13,65 m feletti szintmagasságon van, önálló lakás a tetőtérben csak felvonó megléte vagy beépítése esetén alakítható ki, de a felső szinti lakások bővítéseként a tetőtér lift nélküli épületekben is beépíthető.

ac) emeletráépítést zártsorú beépítési mód esetén csak az utcai épületrészeken szabad létesíteni; az utcai emeletráépítéshez kapcsolódóan az udvari szárnyak fölött (a padlásszinten) tetőkert létesíthető.

ad) *  zártsorú beépítés esetén

1. az épületek utcai homlokzatának magassága a szomszédos épületekhez kell igazodjon, kivéve, ha a szomszédos épület a jelen bekezdésben lehatárolt területen jellemző beépítési magasságtól vagy az övezeti előírásoktól lényegesen eltér;

2. az új épület magassága az övezeti előírásoknak megfelelő magasságú szomszédos épület magasságától max. 3,0 m-rel térhet el;

3. amennyiben a foghíjtelek két szomszédos épülete között jelentős a magasságkülönbség, az új épület homlokzatán belül kell megoldani a magasságkülönbségek közötti átlépcsőzést.

ae) *  az övezeti paramétereknél megadott építménymagasság betartása mellett a lejtőoldali homlokzatmagasság a megadott építménymagassági értéket max. 20%-kal, de nem több mint 3,0 m-rel lépheti túl; ha az övezeti előírás megadja a lejtőoldali homlokzatmagasságot, a lejtő oldalán a megadott értéket kell figyelembe venni, ahhoz képest a +20% túllépés nem alkalmazható; a lejtő felőli legnagyobb megengedhető homlokzatmagasság akkor sem léphető túl, ha az egész épületre vonatkoztatott építménymagasság értéke az övezeti határértéket teljesíteni tudja.

af) ahol a kialakult állapot miatt a telken belüli parkolás fizikailag ellehetetlenül, ott alkalmazható a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló 38/2001. (X. 24.) önkormányzati rendelet.

b) A közterületek alakítására vonatkozó előírások

ba) *  A jelen bekezdésben lehatárolt terület közterületein önálló reklámhordozók nem helyezhetők el.

bb) Utcabútorok csak a 2,0 m-nél szélesebb járdákon helyezhetők el úgy, hogy a gyalogos forgalom számára a keresztmetszetet 1,2 m-nél jobban ne szűkítsék le. A jelen bekezdésben lehatárolt területen csak egységes megjelenésű és a környező épületek stílusához illő utcabútorozás helyezhető el.

bc) Homlokzatra szerelt árnyékolók csak az épület stílusához és színéhez alkalmazkodó módon, épületenként/utcaszakaszonként egységesen helyezhetők el.

bd) A jelen bekezdésben lehatárolt területen A0, vagy azt meghaladó méretű óriásplakát csak építési terület ideiglenes lehatárolását szolgáló kerítésen helyezhető el.

be) *  Közművek létesítményei csak térszín alatti aknában létesíthetők, kivéve a nyilvános telefonfülkét, amely a 2,0 m-t elérő szélességű járdákon úgy helyezhető el, hogy a gyalogosforgalom számára 1,2 m széles sáv biztosítva legyen.

c) Épületek kialakítására vonatkozó előírások

ca) A jelen bekezdésben lehatárolt területen a héjalás anyaga hagyományos cserép vagy azzal látványban egyenértékű anyag lehet. Nem alkalmazható pala, hullámpala vagy műanyag fedés.

cb) Új épületek kialakításánál a nagyvárosias beépítésű övezetekben a közterületről látható homlokzatokon a fal-nyílás arányt és az épületek jellemzően függőleges nyílászáró formáját figyelembe kell venni. A közterület felé nem alakítható ki vízszintes szalagablak, nagy felületű üvegfal.

cc) Az épületek tetőzetén fényreklámok csak a Török utca és a Frankel Leó utca felőli oldalon és csak áttört kivitelben helyezhetők el.

cd) A jelen bekezdésben lehatárolt területen meglevő kiegészítő funkciójú épületek nem fejleszthetők. A Mecset u. 21. telken álló lakófunkciójú (eredetileg melléképület) jelenlegi funkciója ellenére sem bővíthető.

d) *  A helyi védelem alatt álló épületegyüttesekkel ill. építményekkel kapcsolatos előírások

da) A Gül baba utca mindkét oldalán védett a telekstruktúra, ezért telekalakítás (sem megosztás, sem összevonást)nem végezhető. A telkek ritmusa (szélessége) és a Gül baba utca szabályozási szélessége (az utcai telekhatár) nem változtatható. A farmesgyék a terv szerint korrigálhatók.

db) A Gül baba utca kockakő burkolatát meg kell őrizni, aszfaltburkolat nem alkalmazható.

e) A zöldfelületek alakításának általános előírásai

ea) A közterületi zöldfelületek alakításánál csak természetes (építő-, burkoló-, korlát-) anyagok alkalmazhatók.

eb) Az alkalmazott parkberendezési tárgyak (padok, szemétgyűjtők, stb.) csak egységes stílusúak lehetnek és illeszkedjenek a környezet építészeti jellegéhez.

ec) Épületek a közterületi zöldterületeken nem helyezhetők el (még esőbeálló, nyilvános WC, pavilon sem).

ed) *  A közterületi zöldfelületek csak KAT alapján alakíthatók ki.

(19) KSZ-II-19 - A Szikla utca - Pálvölgyi út - Szépvölgyi út - Csatárka út - Csalit utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) Az építmények elhelyezése

aa) A jelen bekezdésben lehatárolt területen építmény csak a meglévő épület bontását követően azok helyén, és a közvetlenül csatlakozó lealapozott épületrészek helyén helyezhető el.

ab) A telek természetes terepszintje alatt (a csatlakozó természetes terep átlagszintjétől számítva) legfeljebb 1 pinceszint helyezhető el.

b) Járművek elhelyezése

ba) Új gépkocsi-tároló csak az épületek alatti pinceszinten helyezhető el.

bb) Telken belül térszíni gépkocsi parkoló csak gyephézagos burkolatú felületen alakítható ki.

c) Kerítések

ca) Az utcai telekhatáron

1. sövénykerítés esetében drótfonatos kerítés építhető,

2. támfalkerítés kőből, növénnyel borítottan téglából, vasbetonból készülhet.

cb) Telkek egymás között húzódó kerítése csak drótháló lehet.

d) Közművek

A tiszta csapadékvizet a jelen bekezdésben lehatárolt területen kell tartani szikkasztással, vagy öntözővízként hasznosítani.

e) Zöldterületek

ea) A telkek területének legalább 40%-át háromszintű (gyep, cserje és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep és cserjeszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

eb) A Szépvölgyi és Csatárka úton a meglévő fasor kiegészítendő, a többi határoló utcában 8-8 m-es tőtávolsággal várostűrő fajból fasor ültetendő.

ec) * 

ed) A terület a Rózsadombi-termálkarszt részeként teljes egészében, barlangtani értékek szempontjából fokozottan védett „A” barlangvédelmi zónába tartozik, ezért az érintett, jelen bekezdésben lehatárolt területen

1. *  1 m szintkülönbségnél nagyobb terepbontás nem végezhető,

2. további vízzáróan burkolt felületek sem a felszínen, sem a felszín alatt nem létesíthetők.

(20) KSZ-II-20 - A Hűvösvölgyi út - Nyéki út - Völgy utca - Vadaskerti utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A jelen bekezdésben lehatárolt területen elhelyezhető építmények rendeltetése

aa) A jelen bekezdésben lehatárolt területen üzemanyagtöltő állomást más építmény részeként sem szabad elhelyezni és meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem szabad.

ab) A jelen bekezdésben lehatárolt területen nagy szállítási forgalmú építmény nem helyezhető el.

b) Zöldfelületek

A közterületi fásítást a közterületek mindkét oldalán, a meglévő közművek figyelembevételével, átlagosan 10 m-es telepítési távolságban, közepes méretű lomb-koronát növelő fákkal kell végezni.

c) Építmények elhelyezése

Az építési helyen túlnyúló meglévő építmény(részek) megtarthatóak, átalakíthatóak, rendeltetésük megváltoztatható, de emeletráépítéssel, tetőtér-beépítéssel nem bővíthetőek. Ilyen esetekben újabb épület építésére vagy a meglévő épület toldalékkal történő bővítésére, illetve meglévő építmény(részek) bontása esetén újabb építmény(részek) építésére csak az építési helyen belül és az övezeti előírások keretei között kerülhet sor.

d) Épületek kialakítása

da) Tetőtér-beépítés és tetőtéri nyílások elhelyezése (tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint lehetséges, ha:

1. a tetőtér beépítésére meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

2. új önálló rendeltetési egység (lakás, iroda) alakul ki és annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldható,

3. a meglévő magastető beépítését a szintterületi mutató lehetővé teszi,

4. a tetőtér-beépítésnek műszaki, és egyéb akadálya nincs.

db) A jelen bekezdésben lehatárolt területen az utcai építési vonalon álló önálló garázs - támfalgarázs kivételével - nem létesíthető.

dc) A több gépkocsi tárolására terepszint-, illetve épület alatti pincegarázs vagy teremgarázs létesíthető. A terepszint alatti garázs felső födémét növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani és fenntartani.

e) *  Telek beépíthetősége

Egy telken több épület létesíthető a telepítési távolságok betartásával a telek beépíthetőségének határain belül.

(21) KSZ-II-21 - A Budakeszi út - Irén utca - Hárshegyi út - Dénes út által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) Beépítésre vonatkozó általános előírások

aa) Meglévő védett épület helye építési helyként értelmezendő.

ab) * 

ac) Mérnöki létesítmények közül új

1. szennyvízátemelő,

2. transzformátorállomás,

3. gáznyomás-szabályzó,

4. közművezetékek csak terepszint alatt, vagy épületekben helyezhetők el.

b) Rendelkezések a városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére

ba) Legfeljebb 40 cm magas lábazatú, felületének legalább 80%-ában átlátható kerítések létesíthetők.

bb) *  A favédelmi terv szerint megtartandó fák törzsétől számított 6 m-nél kisebb távolságra építmény, útburkolat, egyéb építmény nem helyezhető el.

bc) A 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű faegyedek kivágása esetén a kivágott fákat a törzsátmérő 200%-ának megfelelő mértékben telken belül pótolni kell.

bd) *  Fapótlásra a környezetbe illő lombos fafajtákat kell alkalmazni.

c) Közlekedés

ca) A Budakeszi úton új kapubehajtó, útcsatlakozás nem létesíthető. A meglévő kapubehajtók és útcsatlakozások csak a meglévő épületek kiszolgálását biztosíthatják.

cb) A 10911/17 hrsz.-ú telken elhelyezhető szálloda létesítésének feltétele a Hárshegyi út kiépítése a Pálos utcától a telek bejáratáig.

cc) * 

cd) Az Irén utcában a gépjárművek várakozását, megállását forgalomtechnikai eszközökkel tiltani kell.

(22) KSZ-II-22 - A Nagykovácsi út - Nagyrét u. - Szépjuhászné út csomópont és környéke hrsz.: 11348; 11341/13; 11341/16; 11341/12; 11341/14; 11341/11; 11341/17; 11341/15; telkek által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

A szennyvizek elszikkasztása tilos. A szennyvizeket zárt tárolóban kell tárolni és elszállítani.

(23) KSZ-II-23 - A Lövőház u. - Ezredes u. (Marczibányi tér) - Kis Rókus u. - Fény u. által határolt terület {a (13194), (13226), (13211), (13233), (13204/12), 13204/10, 13204/8, 13204/9, 13204/11, 13204/13, 13204/14, 13204/15, 13213, 13215/8, 13215/9, 13215/10, 13215/11, 13215/12, 13215/13, 13215/14, 13215/16 és 13215/17 helyrajzi számú telkek területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) Telekalakítás

Ütemezett telekalakítás esetén a szabályozási vonalakkal lehatárolt közterületek kialakításával egyidejűleg az előírt bontásokat végre kell hajtani. A szabályozási tervben előírt bontásoktól csak az alábbi esetekben szabad eltekinteni:

aa) Ha a szabályozási tervben meghatározott (keretövezetbe nem sorolt) közterület területe részben vagy teljes egészében egy telken belül közhasználat céljára időbeli korlátozás nélkül átadott területként kerül kialakításra,

ab) ha az építmény telken belül, de az építési helyen kívül eső része árkádként kerül ki-, illetve átalakításra (beleértve az építmény építési helyen kívül eső részének átalakítását is) az övezeti előírások keretei között, továbbá

ac) kizárólag a Tizedes utca és a Káplár utca összekötése érdekében, ha a közterület keresztmetszeti mérete a szabályozási vonallal érintett épület bontása nélkül is alkalmas rendeltetésére (gyalogút, sétány) és legalább 9,0 m.

b) A járművek elhelyezésére vonatkozó helyi rendelkezések

ba) A jelen bekezdésben lehatárolt területen összességében legfeljebb 800 parkolóhely létesíthető, melyből összesen legalább 300 db parkolóhely csak lakó-, szabadidős (sportolási, kulturális), illetve ügyfélforgalommal nem rendelkező irodai célra vehető figyelembe.

bb) Az építményekhez előírt parkolókat az alábbiak szerint kell alakítani:

1. I/1 és I/2 jelű tömbökben legfeljebb 300 db parkolóhely létesíthető, melyből legalább 175 db parkolóhely lakó-, szabadidős (sportolási, kulturális), illetve ügyfélforgalommal nem rendelkező irodai célra vehető figyelembe.

1.1. I/1 tömbben: legfeljebb 30 parkolóhely,

1.2. I/2 tömbben: legfeljebb 270 parkolóhely.

2. II/1 és II/2 tömbökben összesen legfeljebb 500 db parkolóhely létesíthető, melyből legalább 125 db parkolóhely csak lakó-, szabadidős (sportolási, kulturális), illetve ügyfélforgalommal nem rendelkező irodai célra vehető figyelembe. A tömbök közötti megosztás csak az Önkormányzat Képviselő-testületének határozata alapján módosítható.

2.1. II/1 tömbben: legfeljebb 200 parkolóhely

2.2. II/2 tömbben: legfeljebb 400 parkolóhely.

bc) Meglévő épület, rendeltetési egység használati módjának megváltozása esetén a parkolóhelyek önálló mélygarázsban is elhelyezhetők.

bd) A jelen bekezdésben lehatárolt területen önálló mélygarázs létesítése esetén:

1. egy építményben legfeljebb 375 gépkocsi helyezhető el,

2. az építmény egy helyrajzi számon nyilvántartott, közterületi kapcsolattal rendelkező telken is kialakítható, de ebben az esetben a mélygarázs felső födémét legalább 1,0 m vastagságú földfeltöltéssel tetőkertként kell kialakítani és fenntartani,

3. az önálló mélygarázs szintterülete nem haladhatja meg az építési övezetben megengedett szintterület mértékét.

c) Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

ca) A jelen bekezdésben lehatárolt területen az építmények a zártsorú beépítési mód szabályai szerint helyezhetők el, az övezeti előírásokban meghatározott szabályozási jellemzők keretei között.

cb) A terepszint alatti építmény(rész) elhelyezésére szolgáló terület határait a szabályozási terv rögzíti.

cc) *  Városképi illeszkedés szabályai

1. A magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

2. Az épület homlokzatainak magassága nem haladhatja meg az illeszkedési szabályok alapján számított értéket és a megengedett legnagyobb építménymagasságot.

3. Ahol a szabályozási terv meghatározott bővítést (emeletráépítést) jelöl, az illeszkedést ehhez az értékhez kell biztosítani.

4. * 

d) Épületek kialakítása

da) A jelen bekezdésben lehatárolt területen előtető, előlépcső, kizárólag gyalogosok által használható lejtő (rámpa) az építési hely határán a közterület területébe a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között legfeljebb 1,5 méterrel túlnyúlhat.

db) A tetőfelépítmények területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

e) Tetőtér-beépítés

ea) Az építési övezeti előírásokban meghatározott engedményes szintterület (m2) értéke kizárólag tetőtér-beépítés illetve tetőemelet esetében alkalmazható.

eb) Tetőtér-beépítés és tetőtéri nyílások elhelyezése (tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint lehetséges, ha:

1. a tetőtér-beépítés a már meglévő tetőtér megváltoztatása nélküli beépítésével kerül kialakításra,

2. a tetőtér beépítésére meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

3. új önálló rendeltetési egység (lakás, iroda) alakul ki és annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható,

f) Egyéb építmény

fa) A jelen bekezdésben lehatárolt területen kerítés nem létesíthető, kivételt képez a lakóterületi telkek oldal- és hátsókerti telekhatárán, illetve a terepszint alatt nem beépíthető zöldfelületek nem közterületi telekhatárán létesített kerítés.

fb) A jelen bekezdésben lehatárolt területen az utcai építési vonalon álló önálló garázs nem létesíthető.

g) Az I jelű építési övezetek

ga) Az építési övezetek teljes közművesítéssel kialakított telkein építmények a zártsorú beépítési móddal kialakított építési helyen helyezhetők el a szabályzat előírásainak keretei között.

gb) A telkek területe a szabályzat keretei között - a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a terepszint alatt 100%-ban beépíthető.

gc) *  Az épület homlokzatainak magassága legfeljebb 1,50 méterrel térhet el a csatlakozó szomszédos épületek homlokzatfelületeinek magasságától, de az építménymagasság ebben az esetben sem haladhatja meg az előírt építménymagasság értékét.

h) Közlekedés

ha) A járdafelületen történő parkolás megengedése esetén a parkoló határának kijelöléséről (felfestéséről) és a jelzés fenntartásáról a terület tulajdonosának, kezelőjének gondoskodni kell.

hb) A forgalomcsillapított területek, vegyes használatú utcák és gyalogutak burkolatát, berendezését kiviteli terv alapján kell kialakítani.

i) Közművek

ia) A bontásra kerülő épületek bekötő hálózatait le kell zárni, el kell falazni.

ib) A jelen bekezdésben lehatárolt területen a Z-KK-II-05 jelű övezet és a keretövezetbe nem sorolt közterületek területén a közművek a közterületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően, térítésmentesen helyezhetők el.

ic) A GANZ gyár jelenlegi területén, a Fény utca melletti és az Ipari Minisztérium mögötti vízmérőt meg kell szüntetni.

id) A talajvízviszonyok tisztázása érdekében a szintszabályozó kutak, zsompok helyét is feltüntető részletes szakvéleményt kell készíttetni.

ie) A talajvízszint szabályozó és olajmentesítő rendszert az illetékes szakhatóság(ok) előírásai szerint kell működtetni.

if) Villamos-energiát a tervezett építményeknek csak világítási és erőátviteli-üzemeltetési célra kell előirányozni.

ig) A jelen bekezdésben lehatárolt területen - a levegő tisztaságának védelme érdekében - kötelező az építmények távhővel történő ellátása.

j) *  Keretövezetbe nem sorolt közterület

A jelen bekezdésben lehatárolt területen közutat, gyalogutat, gépjármű-várakozó helyet létesíteni, valamint épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak KAT alapján szabad.

k) Sajátos jogintézmények

ka) A közérdek érvényesítése, a településszerkezet alakítása, a javasolt park megvalósítása és fenntartása érdekében a terület valamennyi telkére és építményére vonatkozóan - az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a vonatkozó jogszabályok keretei között - a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.

kb) A településszerkezet megőrzése és a városkép alakítása érdekében a Képviselő-testület - a vonatkozó jogszabályok keretei között - beépítési kötelezettséget írhat elő a jelen bekezdésben lehatárolt területen az állami és önkormányzati tulajdonú telkekre vonatkozóan.

kc) A környezet védelme érdekében a Képviselő-testület a helyi közút céljára történő lejegyzéssel, illetve közterületté minősítéssel érintett telkekre (területekre) beültetési kötelezettséget írhat elő a vonatkozó jogszabályok keretei között.

l) * 

(24) KSZ-II-24 - A Verecke utca - Verecke lépcső - Budai Tájvédelmi körzet által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

Zöldfelületek

a) *  Az „ökológiai pufferzóna” területén semmilyen épület nem helyezhető el. Területén csak az eredeti erdőtársulás fa- és cserjefajai telepíthetők.

b) Amennyiben a tereprendezések során az új beépítéseknél vagy bővítéseknél az „ökológiai pufferzóna” területén vagy határán támfal építése válik szükségessé, annak anyaga csak természetes anyag, terméskő vagy fa lehet.

c) A közterületi utak korszerűsítése során az utcáknak legalább az egyik oldalán fasor létesítendő.

d) * 

e) A jelen bekezdésben lehatárolt területen telepítendő fás növényzetet az alábbi honos fajok figyelembe vételével kell kiválasztani:

ea) kocsánytalan tölgy (Quercus petrea)

eb) molyhos tölgy (Quercus pubescens)

ec) virágos kőris (Fraxinus ornus)

ed) csertölgy (Quercus cerris)

ee) sajmeggy (Prunus mahaleb)

ef) az eredeti vegetációhoz tartozó egyéb fajok.

(25) KSZ-II-25 - A Kitaibel Pál utca - Petrezselyem utca - Fényes Elek utca - Margit körút - Kis Rókus utca által határolt területre vonatkozó szabályozás. * 

(26) KSZ-II-26 - A Pasaréti út - Riadó utca - Hűvösvölgyi út - Hidász utca által határolt területre és a telektömböt övező közlekedési célú közterületre vonatkozó városrendezési szabályozás. * 

a)-f) * 

(27) KSZ-II-27 - A Frankel Leó út - Darázs utca - Mecenzéf utca - Szeréna köz - Szeréna út - Apostol utca - Vérhalom utca 14514 és 14489 hrsz.-ú telkek által határolt területre és a telektömböt övező közlekedési célú közterületekre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) *  Közműellátás

A terület topográfiai adottságának figyelembe vételével kell a szenny- és csapadékvíz elvezetést megoldani. A gravitációs csatlakozás érdekében, ahol szükséges, szolgalmi jog létesítésével kell biztosítani a közcsatornára való rákötés lehetőségét. Ha a tervezett új épület, építmény (parkoló) legalsó padlószintje mélyebben helyezkedik el a befogadó közcsatorna folyásfenék szintjénél, helyi átemelővel kell a szenny- és csapadékvizeket a közcsatornába nyomni.

b) Zöldfelületek

ba) *  A Z-KK övezetek zöldfelületeinek kialakítására KAT készítendő.

bb) * 

bc) A területet feltáró utcák és közterületek a műszaki adottságok és lehetőségek, illetve a vonatkozó szabványok alapján fásítandók. Meglévő fásított utcák fasorainak felújításánál, az egységes fasori arculat biztosítása érdekében az ott fellelhető, leggyakrabban előforduló, őshonos, nem tájidegen fafaj alkalmazandó.

(28) KSZ-II-28 - A Kis Rókus utca - Keleti Károly utca - Kitaibel Pál utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A beépítésre vonatkozó általános előírások

aa) A szabályozási terven jelölt meglévő épületek utca felőli párkánymagassága legfeljebb az alacsonyabb szomszédos csatlakozó párkánymagasság értékéig növelhető. Az épületeken legfeljebb 25°-os hajlásszögű tető létesíthető.

ab) Terepszint alatt legfeljebb 2 pinceszint létesíthető.

b) Lakóterületek beépítésére vonatkozó általános előírások

ba) Épületföldszint közterület felöli oldalán lakás nem létesíthető, hosszának 50%-án közforgalmú helyiségeket kell kialakítani.

bb) Épületföldszint közterület felöli oldalán telkenként legfeljebb 1 gépkocsi-behajtó létesíthető.

c) *  A jelen bekezdésben lehatárolt területen

ca) Lakó és szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

cb) Lakóépület szintterületének legfeljebb 40%-án iroda funkció létesíthető.

cc) Kereskedelmi funkciójú rendeltetési egység épület földszintjén létesíthető, legnagyobb bruttó szintterülete legfeljebb 500 m2 lehet.

cd) A melléképítmények közül kerti épített tűzrakó hely nem létesíthető.

ce) Új épületben parkolók terepszint alatti, földszinti, első emeleti teremgarázsban alakíthatók ki.

cf) Önálló funkciójú parkolóház nem létesíthető.

cg) Telekösszevonással kialakított telken új épület tömegét az eredeti telekhatárok szerint vertikálisan tagolni kell.

ch) A jelen bekezdésben lehatárolt területen terepszint alatti építmény a teljes telekterület alatt létesíthető, ez esetben a kötelező zöldfelületet legalább 2,0 m-es földtakarású tetőkertként kell létrehozni.

d) * 

e) Keretövezetbe nem sorolt közterületen terepszint felett épület és műtárgy nem helyezhető el.

f) Zöldfelületek

fa) A közkert területén a terepszint alatti beépítés tetőfödéme felett minimum 0,5 méter vastagságú termőközeget kell elhelyezni.

fb) A szabályozási tervlapon „megtartandó fa”-ként jelölt egyedek kivágására csak kertészeti szakvélemény alapján, növény-egészségügyi, vagy balesetveszélyt okozó esetben kerülhet sor.

(29) KSZ-II-29 - Széll Kálmán tér: a Széna tér - Retek utca - a kerülethatáron haladva: a Szilágyi Erzsébet fasor - Krisztina körút - Várfok utca - Vérmező utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) *  Az elhelyezhető építmények rendeltetése

aa) az övezeti előírásokban meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el, a b) pont előírásainak figyelembe vételével:

ab) üzemanyagtöltő állomást más építmény részeként sem szabad elhelyezni és meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem szabad.

ac) a keretövezetben előírt rendeltetésű építményeken túl nem helyezhető el a melléképítmények közül terepszint feletti folyadék- és gáztároló.

b) Zöldfelületek

A rendezett terepszinttől 0,5 m-t meghaladóan kiemelkedő, zöldfelületek határán lévő gyámolító falakat (támfalakat) igényesen, világítással kell kialakítani.

c) Parkosított tetőkert kialakítása:

ca) A parkosított tetőkert (ún. „zöld domb”) részletes kialakítását építészeti tervpályázat alapján kell meghatározni.

cb) A „zöld domb” zárófödéme felett min. 100 cm semleges ph-jú könnyített, jó vízháztartású, speciális termesztő-közeggel kell biztosítani a zöld dombra telepített növényzet életterét. A 100 cm-es termesztő-közegbe nem lehet beszámítani a hő-, víz szigetelés rétegét, valamint a vízháztartást biztosító szivárgó réteget.

cc) A födém vízszigetelése csak FLL minősítésű gyökérálló anyaggal történhet.

cd) Födémre kerülő intenzív zöldfelület növényanyagát úgy kell kiválasztani, hogy azok alkalmazkodni tudjanak a zöldtető sajátos ökológiai adottságaihoz.

ce) Az intenzív zöldtetőn biztosítani kell az automata öntözővíz hálózat kiépítését.

cf) A zöldfelületi mutató számításánál a 100 cm feletti földtakarással, termesztő-közeggel rendelkező, növényzettel fedett az intenzív tetőkert területének 75%-a vehető figyelembe.

cg) A parkosított tetőkert területén legalább 65% zöldfelületet kell biztosítani a parkosított tetőkert területére vetítve.

ch) *  A terepszint alatti parkoló-építmény feletti térszintet kertépítészeti eszközök alkalmazásával kell kialakítani.

d) Épületek kialakítása

da) Tetőtér-beépítés és a tetőtéri nyílások elhelyezése(tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint lehetséges, ha:

1. a tetőtér-beépítés a már meglévő tetőidom megváltoztatása nélküli beépítésével kerül kialakításra, kivételt képez az épület eredeti tetőtömegének visszaállítása,

2. a tetőtér beépítésére meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor.

db) A jelen bekezdésben lehatárolt területen magastetős épületben:

1. a tetősíkból kiálló ablak - a homlokzatsík részét képező oromzat kivételével - nem létesíthető,

2. a tetősíkban lévő ablak csak a tömbbelső felé nyitható.

dc) *  Az épületek közterület felőli homlokzatán garázsbehajtó nem nyílhat, kivéve a Széll Kálmán tér felől megközelíthető garázsbehajtókat.

dd) A jelen bekezdésben lehatárolt területen parkolóház, sorgarázs nem helyezhető el.

de) Az övezeti előírásokban meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét és a szabályozási tervben meghatározott párkánymagasság értékét együtt kell alkalmazni és az utcai épület gerincmagasságát (legnagyobb magasságát) a telek belsejében sem szabad túllépni.

e) Közlekedés

ea) *  A forgalomcsillapított területek, kerékpár- és gyalogutak burkolatát, berendezését KAT alapján kell kialakítani.

eb) *  Közhasználatú aluljárókhoz illetve felüljárókhoz a nagyobb környezetben történő eligazítást biztosító információs felületet, berendezést kell biztosítani.

f) A KV-IK-II-02 jelű építési övezet területén az FSZKT módosítás és a VK keretövezet hatályba lépését követően a VK-II-12 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni.

fa) A VK-II-12 jelű építési övezet telkein az építményeket a zártsorú beépítési mód szerint kell elhelyezni

fb) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű építmények és rendeltetési egységek helyezhetők el:

1. műterem rendeltetési egység kizárólag abban az esetben, ha a zajterhelési határértékek passzív védelem nélkül biztosíthatók

2. szálláshely-szolgáltató épület

3. közintézmény épület

4. irodaház

5. kiskereskedelmi építmény

6. parkolóház, mélygarázs.

fc) A kereskedelmi funkció bruttó szintterülete telkenként legfeljebb 2.500 m2 lehet.

fd) Az építési övezet területén az engedmények nélküli övezeti jellemzők a szabályozási tervben meghatározott elsődleges építési hely(ek)en érvényesíthetők.

fe) Az építési övezet területén az engedményes szabályozási jellemzők - amennyiben az engedményes szabályozási jellemzők alábbi alkalmazási feltételei teljesülnek - a szabályozási tervben meghatározott építési hely(ek)en (elsődleges és másodlagos építési hely együtt) érvényesíthetőek:

1. a telek legnagyobb megengedett beépítettsége elérheti a 50%-ot, a szintterületi mutató engedményes értéke pedig összesen 2,50 m2/m2 lehet, amennyiben:

1.1. a telek legkisebb szélessége eléri a 18 métert vagy

1.2. a telek legkisebb mélysége eléri a 25 métert és

1.3. a telek legkisebb területe meghaladja a 600 m2-t.

2. a telek legnagyobb megengedett beépítettsége elérheti a 65%-ot, a szintterületi mutató engedményes értéke pedig összesen 3,50 m2/m2 lehet, amennyiben:

2.1. a telek legkisebb szélessége eléri a 35 métert vagy

2.2. a telek legkisebb mélysége eléri a 25 métert és

2.3. a telek legkisebb területe meghaladja a 1.200 m2-t.

ff) a másodlagos építési hely területe csak az engedményes értékek alkalmazása során vehető figyelembe.

(30) KSZ-II-29 - Széll Kálmán tér: a Széna tér - Retek utca - a kerülethatáron haladva: a Szilágyi Erzsébet fasor - Krisztina körút - Várfok utca - Vérmező utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) Általános építési előírások

aa) *  Az építési övezetekben a rendezett terepszint alatt max. 1 szint beépítés engedhető meg.

ab) Két gépkocsi-állásnál nagyobb befogadóképességű támfalgarázs csak teremgarázsként alakítható ki. A teremgarázson maximum 2 db garázskapu helyezhető el.

ac) A szabályozással érintett, jelen bekezdésben lehatárolt területen a közterület felőli telekhatáron - támfal kivételével - tömör kerítés nem létesíthető. Építési telek közterületi telekhatárán a kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter, a tömör lábazat magassága legfeljebb 60 centiméter lehet.

ad) A támfal legnagyobb magassága legfeljebb 3,0 méter lehet.

b) *  Egyéb előírások:

A közterületeken az önálló reklámhordozók közül maximum 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

c) * 

d) Környezetvédelem

A szabályozási tervben pufferzónaként bejelölt területrészek kötelezően zöldfelületként alakítandók ki.

(31) KSZ-II-31 - A Páfrány út - Kondor út - Páfránykert u. - Páfrányliget u. - 11660/4,(11659/1) és 11658/6 hrsz.-ú telkek - Battai lépcső - Pasaréti út által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) *  Az L6 és L6/A lakóterületek további általános előírásai

aa) Az építési övezetek területén a BVKSZ 24. § szerint meghatározott funkciók illetve építmények közül elhelyezhető:

1. egy vagy többlakásos lakóépület,

2. 1000 m2 bruttó szintterületűnél nem nagyobb kiskereskedelmi épület,

3. járműtároló telken belül, a fő rendeltetés szerinti épületben (önálló épületben nem),

4. támfalgarázs előkertben teremgarázsként kialakítva.

ab) Az építési övezetek területén a melléképítmények közül elhelyezhető:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,

2. hulladéktartály-tároló,

3. kerti építmény a telek hátsókert felé eső részén az építési helyen belül,

4. kerti víz- és fürdőmedence a telek hátsókert felé eső részén az építési helyen belül,

5. kerti épített tűzrakó hely a telek hátsókert felé eső részén az építési helyen belül,

6. kerti lugas, továbbá, lábon álló kerti tető max. 20 m2-es vízszintes vetülettel,

7. kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő,

8. napkollektor,

9. zászlótartó oszlop.

ac) Az utcai telekhatáron létesülő

1. kerítés tömör lábazata legfeljebb 0,5 m magas lehet, az e feletti részen az átlátást gátló szerkezetek aránya legfeljebb a felület 50%-át teheti ki.

2. támfal legfeljebb 3,5 m magas lehet.

ad) Az építmények elhelyezése

1. A telek természetes terepszintje alatt - a csatlakozó természetes terep átlagszintjétől számítva - legfeljebb egy pinceszint helyezhető el.

2. A térszín alatti építmény határoló szerkezetének külső síkjai által közrefogott összterülete nem haladhatja meg az övezetre előírt legnagyobb beépítettség 1,25-szörösét. Ennek legfeljebb 30%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül, vagy önálló terepszint alatti építményként.

3. A jelen bekezdésben lehatárolt területen sorgarázs nem helyezhető el, támfalgarázs pedig teremgarázsként alakítható ki.

4. Beépítés szabadonálló módon:

4.1. az előkert új épület elhelyezésénél nem lehet kisebb 5,0 m-nél, ettől eltérő értéket a városképi illeszkedés érdekében határoz meg a szabályozás,

4.2. az oldalkertek minimális mérete az építési övezethez tartozó max. építménymagasság fele kell legyen, de legalább 3,0 m,

4.3. a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző építménymagasságának mértékénél,

4.4. * 

4.5. a terület 1000 m2-nél kisebb területű szabadonálló beépítésű telkein csak egy terepszint feletti épület létesíthető,

4.6. * 

4.7. a szabadon álló épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha a szabályozási terv eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 20 m lehet, saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utcai építési vonalra vonatkozóan kell figyelembe venni - az illetékes Építésügyi Hatóság meghatározhatja.

b) *  Az I jelű intézményterület további általános előírásai

ba) Az építési övezet területén a BVKSZ 36. § szerint meghatározott funkciók illetve építmények közül elhelyezhető:

1. közintézmények épületei,

2. egyéb közösségi szórakoztató épületek,

3. önálló lakóépület,

4. sportlétesítmény,

5. a sportlétesítményt kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

6. szálláshely-szolgáltató épület,

7. 1000 m2 bruttó szintterületűnél nem nagyobb kiskereskedelmi épület,

8. járműtároló telken belül, a fő rendeltetés szerinti épületben (önálló épületben nem).

bb) Melléképítmények közül elhelyezhető:

1. közmű-becsatlakozási műtárgy,

2. hulladéktartály-tároló,

3. kerti építmény a telek hátsókert felé eső részén az építési helyen belül,

4. kerti víz- és fürdőmedence a telek hátsókert felé eső részén az építési helyen belül,

5. kerti épített tűzrakó hely a telek hátsókert felé eső részén az építési helyen belül,

6. folyadék- és gáztároló a telek hátsókert felé eső részén,

7. kerti lugas, továbbá, lábon álló kerti tető max. 20 m2-es vízszintes vetülettel,

8. kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő,

9. napkollektor,

10. szabadon álló és legfeljebb 6 m magas zászlótartó oszlop.

bc) Az utcai telekhatáron létesülő

1. kerítés tömör lábazata legfeljebb 0,5 m magas lehet, az e feletti részen az átlátást gátló szerkezetek aránya legfeljebb a felület 50%-át teheti ki.

2. támfal legfeljebb 3,5 m magas lehet.

c) Építmények elhelyezése

ca) 50 férőhely kapacitás fölött vagy két forgalmi sáv széles csatlakozást, vagy önálló ki-, és behajtót kell létesíteni.

cb) A belső parkolóba érkező jármű beléptetésekor a gépjárműnek az ingatlan területén belül kell állnia.

d) telekalakítási rendelkezések

da) Az I-II-40 jelű építési övezeten belül telekalakítás javasolt a különböző funkciók ütemezett megvalósításának biztosítására.

db) Közforgalom céljára átadott magánút kialakítása esetén az építési övezet előírásainál kisebb telekméret is megengedett a mellékletet képező szabályozási tervlapon szereplő javaslat szerint.

dc) Az I-II-41 jelű építési övezet övezethatárán telekalakítás javasolt a közforgalom céljára átadott magánút létesítése esetén.

e) *  E-TG turisztikai erdőterületek további általános előírásai

ea) A keretövezet területén a BVKSZ 53. § szerint meghatározott funkciók illetve építmények közül elhelyezhető:

1. vendéglátó épület,

2. szabadidő-eltöltés, pihenés épülete,

3. testedzés építményei (sportpályák, erdei és extrém sportok tornapályái).

eb) Elhelyezhető melléképítmények:

1. a terület fenntartásához szükséges építmények,

2. biztonsági okból szükséges őrházak,

3. közlekedési építmények,

4. szabadon álló és legfeljebb 6 m magas zászlótartó oszlop.

5. máshol és másként nem létesíthető nyomvona1-jellegű építmény és műtárgy.

ec) A keretövezeten belül az E-TG-II-04 jelű, mint kiemelkedően nagy telekméretű és különleges domborzati adottságokkal rendelkező övezet szabadidős,- sportfunkciók szerinti építmények elhelyezésére került kialakításra.

ed) Az E-TG-II-05 jelű övezet telkein csak melléképítmények helyezhetők el.

ee) Telekalakítási rendelkezések

1. Az erdőterületek keretövezetbe tartozó telkek természetes, illetve védett erdeit, mint összekötő ökológiai elemeket természetközeli állapotukban ökológiai hálózatként kell fenntartani.

2. A keretövezet telkei az országos védettségű Budai Tájvédelmi Körzet védőövezetébe tartoznak.

3. Az E-TG-II-04 övezetben a kialakítható telek nagysága nem lehet kisebb 3000 m2-nél, melynek legfeljebb 3%-a építhető be, és egyenként max. 300 m2 bruttó beépített területű épület helyezhető el rajta.

4. Az E-TG-II-05 jelű övezetben a telekméretek kialakultak, további telekosztás nem végezhető.

f) Zöldfelületek

fa) A Kondor úttal határos Budai Tájvédelmi Körzet mentén a szabályozási tervben jelölt 20 m széles védőövezetben (ún. pufferzóna) új épület nem helyezhető el, fix burkolatú út nem építhető.

fb) Az utcák mentén legalább egyoldali fasorok ültetendők, honos fajokkal. A légvezetékek alatt kisnövésű fák ültethetők. Ahol fasor nem alakítható ki, sövényt kell telepíteni!

fc) A terület relatív magas pontjairól a budai hegyekre, illetve a városra való rálátás lehetőségét meg kell tartani.

g) A vizek védelme

A tiszta csapadékvizet a jelen bekezdésben lehatárolt területen kell tartani szikkasztással.

h) A terület természetvédelmi értékei

ha) Az Országos védettségű és Fővárosi (helyi) védettségű területek határa mentén 20 m-es védőövezetet kell kijelölni, amely területen belül semmiféle épület nem helyezhető el.

hb) A 11696 hrsz.-ú telek tervezett telekmegosztása úgy történhet, hogy az a telek, ahol a Libanoni cédrus áll nem beépíthető, kerítéssel a közterület felől nem zárható el.

i) Látványvédelem, a városkép védelme

A magastető fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet, nem alkalmazható hullámpala, vagy más, a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.

(32) KSZ-II-32 - Az Alvinci út - Tulipán utca - Felvinci út - Marczibányi tér által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a)-c) * 

(33) KSZ-II-33 - A Keleti Károly utca - Rét utca - Ribáry utca - Bimbó út - Kitaibel Pál utca által határolt területre vonatkozó városrendezési szabályozás. * 

(34) KSZ-II-34 - A Verecke út - Budai Tájvédelmi Körzet - Verecke lépcső által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A szabályozási tervlapon - „Ökológiai pufferzóna területe”-ként és „Zöldfelületként kialakítandó terület”-ként - jelölt területeken kerti medence, burkolat nem helyezhető el.

b) A Budai Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: BTK) szabályozási tervlapon - „Ökológiai pufferzóna területe”-ként - jelölt védőövezete, ökológiai puffer zónája területén épületek, építmények, áttört kialakítású kerítés kivételével nem helyezhetők el.

c) Új támfalgarázs csak teremgarázsként létesíthető, egy telekről egy bejárat létesíthető.

d) Zöldfelületek

da)-db) * 

dc) *  A BTK szabályozási tervlapon jelölt védőövezete, - „beültetési kötelezettségű terület”-ként jelölt - ökológiai pufferzónája területén meglévő természetes, ill. természetközeli növényzet állomány megtartandó. A BTK védőövezete, ökológiai pufferzónája által érintett teleken a növénytelepítés a természeti állapotokhoz való közelítést kell szolgálja.

e) Környezeti feltételek

ea) *  Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt tereprendezés során 1,5 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 35 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel, illetve cserjékkel ültetendő be.

eb) A telkeken a rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen. A szomszéd telkére csapadékvíz nem vezethető.

(35) *  KSZ-II-35m - A Margit körút - Lövőház utca - Fény utca - tervezett gyalogos sétány által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok:

a) Közlekedés, parkolás: A III/1. tömb területén legfeljebb 600 db parkoló létesíthető.

b) Egyéb előírások: Ahhoz, hogy a terv által javasolt park megépülhessen, és fenntartása biztosítva legyen, a szabályozás alá vont, jelen bekezdésben lehatárolt területen Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.

(36) *  KSZ-II-36 - A Kuruclesi út - Budakeszi út - Hárshegyi út - Ferenchalmi erdő (belterülethatár) által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok

a) A védelemre javasolt épületekre a védelem megvalósulásáig a következő előírások vonatkoznak:

aa) Felújítás, átalakítás csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet, (lehetőség szerint az eredeti tervek alapján). Az épületek bővítését a meglévő épülettömeg arányok figyelembevételével kell meghatározni. A meglévő nyílászárók arányait és anyaghasználatát az új ablakok, ajtók beépítésénél figyelembe kell venni. Az átépítés, átalakítás során az eredeti falarchitektúrát helyre kell állítani, az épület anyag- és színhasználatát rekonstruálni kell.

ab) Védelemre javasolt épület vagy épületrész, a gazdaságossági indokokon túl műszaki és városképi szempontból is megalapozott esetben bontható el.

ac) Az épületek bontása esetén a bontani szándékozó tulajdonos köteles gondoskodni az épület felméréséről és annak felmérési rajzait és fotódokumentációját meg kell küldenie az Önkormányzat Főépítészének.

ad) A helyi védelemre javasolt épületek Budakeszi út felöli és az onnan látszó homlokzatai mentén új épületszárny nem helyezhető el, toldaléképület és bővítés nem létesíthető. Előtető, terasz az épület minden oldalán építhető.

b) A Manréza épületegyüttese, valamint a Filmlaboratórium épületegyüttese is egy-egy egységes használati és esztétikai elképzelés szerint valósult meg, ahol az épületek tömege és minősége, valamint a növényzet hatása érték, melyek védendők. Ennek megfelelően:

ba) épület vagy épületrész csak a gazdaságossági indokokon túl műszaki és városképi szempontból is megalapozott esetben bontható el,

bb) a védett épületek épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók,

bc) felújítás, átalakítás csak az épület eredeti formavilágának megfelelően végezhető.

c) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt a tereprendezés során 2 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 2 m-nél magasabb feltöltések, bevágások a rézsűk megosztásával (több rézsű kialakításával) alakíthatók ki.

d) Rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

e) Új beépítésnél, fejlesztésnél törekedni kell a csapadékvizek telken történő visszatartására, és a visszatartott csapadékvizet a telken kialakított ciszternába kell vezetni.

(37) *  KSZ-II-37 - A Víziváros, Csalogány utca - Margit krt. - Bem József utca - Bem rakpart által határolt területre vonatkozó városrendezési szabályozás.

(38) KSZ-II-38 - A Hűvösvölgyi út - Bátori László utca - 50004 és 50003 hrsz.-ú telkek - Ördögárok utca - 50022 és 50020 hrsz.-ú telkek - Máriaremetei út - 53070/1 és 53079 hrsz.-ú telkek - Hidegkúti út - Gyöngyvirág utca - Kőhegyi út - 11358 hrsz.-ú telek által határolt területre szabályozás és a kiegészítő vonatkozó városrendezési szabályok: * 

Az Ördögároknak a Hidegkúti út és Kőhegyi út közötti (felszín alatti) szakasza feletti területen (védősávban) építmény csak a rendezett terepszint szabadon hagyásával, űrszelvény biztosításával, azt hídszerűen átívelve létesíthető.

(39) KSZ-II-39 - A Szépvölgyi út - Hármas-határhegyi út - erdőterület - Selyemakác utca - Szivarfa utca - Tiszafa utca által határolt területre vonatkozó városrendezési szabályok. * 

(40) KSZ-II-40 - A Fillér utca - Garas utca - Marczibányi tér - Lövőház utca - Ezredes utca által határolt területre vonatkozó városrendezési szabályok. * 

(41) *  KSZ-II-41 - A Hidegkúti út - Bujdosó köz - Szabadság utca - Máriaremetei út által határolt területre vonatkozó városrendezési szabályozás.

a) A Tárkony utca - Bujdosó köz - Szabadság utca - Máriaremetei út által határolt tömbökben a domborzat és a növényzet védelmét a következő előírások betartásával kell biztosítani:

aa) a hátsó telekhatár mentén megőrzendő, vagy kialakítandó zöldfelületet 35,0 méteres telekmélységig legalább 6,0 méter, 35,0 métert meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 méter szélességben kell megvalósítani,

ab) a hátsó telekhatár mentén a megőrzendő, vagy kialakítandó zöldfelület területének legalább 40%-át háromszintes növényállomány alkalmazásával kell kialakítani,

ac) a megőrzendő, vagy kialakítandó hátsókerti zöldfelületen a melléképítmények közül nem helyezhető el: hulladéktartály-tároló, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, fürdőmedence, sportpálya.

b) A Hidegkúti út menti L6-II-11 jelű építési övezetbe tartozó telkeken (természetben a Hidegkúti út 179-233. házszámok közötti területen), valamint a Tárkony utcának a Hidegkúti út jelzett telkeivel határos telkein (természetben a Tárkony u. 2c-60. házszámok közötti területen) a helyi területi értékvédelemre jelölt területhatár mentén, annak mindkét oldalán 15,0-15,0 méteres sávban megőrzendő, vagy kialakítandó a zöldfelület. A zöldfelületen 100%-ban háromszintes növényállomány telepítendő.

c) A Hidegkúti út - Bujdosó köz - Szabadság utca - Máriaremetei út által határolt tömbökben:

ca) Az épületek terepszintre való illesztésekor 15%-nál kisebb tereplejtés esetén tilos a természetes terepszint +/- 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása. 15%-ot meghaladó tereplejtés esetén a talajmechanikai szakvélemény megállapításait figyelembe véve, a természetes terepfelület megváltoztatása legfeljebb 3,0 méter lehet.

cb) Terepszint alatt építeni csak egy szintben lehet, a terepszinthez képest az alapozás felső síkja legfeljebb 3,5 méter mélységben lehet.

cc) Terepszint alatti építményt csak ott lehet elhelyezni, ahol az építési telek természetes tereplejtése, vagy kialakult terepszintje ezt úgy teszi lehetővé, hogy az építmény a felette lévő földtakarással együtt nem emelkedik ki a környezetéből 1,0 métert meghaladóan.

cd) Az építési helyen belül, helyiséget befogadó építmény a terepszint alatt a szomszédos oldalsó telekhatárt legfeljebb 0,5 méterig közelítheti meg.

ce) Az építési helyen kívül, a terepszint alatt csak gépkocsi-tároló, teremgarázs létesülhet, ami a szomszédos oldalkerti telekhatárt legfeljebb 3,0 méterig közelítheti meg és a hátsó telekhatár irányában a megőrzendő és kialakítandó zöldfelület határáig érhet.

d)-e) * 

f) A Hidegkúti út menti, L6-II-11 jelű építési övezetbe sorolt telekcsoport beépítése során az építészeti formálást, a környezet alakítást a kerületi értékvédelmi rendeletben foglaltak betartásával kell tervezni és megvalósítani.

(42) KSZ-II-42 M - Máriaremetei út - Szabadság utca - - 51799 és 51800 hrsz.-ú telkek - Mészégető utca - Kadarka utca - Áchim András utca által határolt területre vonatkozó városrendezési szabályozás. * 

(43) KSZ-II-43 - A Hűvösvölgyi út - belterületi határ - Nagykovácsi út - Kis-Ördögárok - Villám utca - belterületi határ - Bátori László utca által határolt „területre” vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok: * 

a) A területen építési tevékenységet folytatni csak a természet- és tájképvédelmi, a vízvédelmi, valamint a műemlékvédelmi szempontok figyelembe vételével szabad.

b) * 

(44) *  KSZ-II-44 - A Margit körút - Rómer Flóris utca - Buday László utca - (13362) hrsz-ú közterület - Mechwart lépcső által határolt által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok:

(45) *  KSZ-II-45 - A Margit körút - tervezett gyalogos sétány - Fény utca - Kis Rókus utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok:

Egyéb előírások: Ahhoz, hogy a terv által javasolt park megépülhessen, és fenntartása biztosítva legyen, a szabályozás alá vont, jelen bekezdésben lehatárolt területen Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg.

(46) *  KSZ-II-46 - A Frankel Leó út - Üstökös utca - Lipthay utca - Vidra utca által határolt területre vonatkozó szabályozás és a kiegészítő városrendezési szabályok:

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK * 

Telekalakítás helyi szabályai

5. § (1) A közterületi szabályozásokat a telekalakítást megelőzően vagy egy eljárásban kell végrehajtani.

(2) Ha a telek az építésügyi szabályok szerint megosztható, de a telek minimális szélessége azt másképp nem teszi lehetővé, nyúlványos telek is kialakítható az alábbi esetekben:

a) *  eltérő szabályozás hiányában a szabadon álló beépítésű területen, ha a már meglévő és a kialakuló telke(ke)n megvalósítható épületek közötti telepítési távolság biztosítható és az illetékes tűzmegelőzési szakhatóság is hozzájárul;

b) tömbbelsőben kialakítandó önálló helyrajzi számon nyilvántartott mélygarázs, vagy zöldterület kialakításakor;

c) új telek kialakítása esetén telkenként legfeljebb egy teleknyúlvány (nyél) alakítható ki;

d) a teleknyúlvány legkisebb szélessége legalább 4,0 méter kell, hogy legyen.

(3) Beépítésre nem szánt területeken a teleknyúlvány (nyél) legfeljebb 100 méter hosszú lehet.

(4) *  Eltérő lakóterületi építési övezetbe sorolt telkeket egyesíteni, közös határvonalukat megváltoztatni nem szabad.

(5) *  Azonos keretövezetbe, de különböző övezetekbe sorolt telkek, illetve területek egyesítése esetében a különböző övezetekbe sorolt területeket önálló területként (esetleg alrészletként) kell kezelni. A paraméterek figyelembevétele csak az adott telekrész, vagy az alrészlet, adott övezetbe eső területével történhet.

(6) Új úszótelket kialakítani csak az 1998. január 1. előtt kialakított és több épülettel beépített építési telken álló külön tulajdonú épületek részére és kizárólag az L7 keretövezetbe sorolt telepszerű lakóterületeken szabad.

(7) *  Az 1990 előtt beépült, és azóta telekösszevonással nem, de közterület-szabályozással érintett kertvárosi keretövezetben lévő (L4, L6, L6/A) építési telek (1) bekezdés szerinti szabályozása esetén a telek beépítettsége a megengedett legnagyobb beépíthetőség 10%-os növelésével vehető figyelembe.

A beépítésre és a telek zöldfelületének kialakítására vonatkozó általános előírások * 

6. § (1) Az övezetek szabályozási jellemzőit és a szabályzat általános előírásait és a szabályozási terveket együtt kell alkalmazni és azoknak - az övezeti előírásokban meghatározott kivételekkel - külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

(2) Abban az esetben, ha az építési hely területe kisebb a megengedett övezeti határérték alapján meghatározott méretnél, abban az esetben az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.

(3) *  Lakóterületi építési övezetben az építési telek méretétől függetlenül egy épület bruttó alapterülete az építési övezetben előírt legkisebb teleknagyságra építhető épület alapterületének legfeljebb kétszerese lehet.

(4) *  Az építési övezetben előírt legkisebb telekterület-méret másfélszeresét meg nem haladó területű telken - a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - egy épületet szabad elhelyezni.

(5) *  Az építési övezetre előírt legkisebb telekterület kétszeresénél nagyobb telken a megengedett legnagyobb beépítettséget - eltérő szabályozás hiányában - több épületben kell megvalósítani.

(6) *  A szintterület meghatározása során a pinceszinteken kialakítható szintterületre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) gépkocsitárolásra a parkoló szintterülete, de lakásonként legfeljebb 40 m2 szintterület,

b) a lakók tárolói céljára szolgáló helyiségek összterülete lakásonként a lakások összes nettó alapterületének legfeljebb 25%-os mértékéig, de legfeljebb 25 m2-ig

hagyható figyelmen kívül.

(7) Önálló parkoló-építmény (terepszint feletti parkolóház, garázsház, parkolólemez) csak szabályozási terv alapján és csak a KL-KT keretövezetek területén helyezhető el, illetve a KL-KT keretövezetek mentén fekvő L1, VK és I keretövezetek zártsorú beépítési módú övezeteinek területén.

(8) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok telkének megengedett legnagyobb bruttó szintterületi mutatóját szabályozási tervben meghatározott feltételekkel kell megállapítani, az alábbiak figyelembe vételével:

a) az építménymagasságot minden esetben a csatlakozási szabályok (28-29. §) alapján kell meghatározni,

b) abban az esetben, ha a gépkocsik elhelyezésére szolgáló terület (a parkolók, a megközelítésükre szolgáló közlekedőterület és az épület használóit szolgáló mellékhelyiségek, egyéb területek bruttó szintterülete)

1. kisebb, mint a teljes bruttó szintterület 75%-a, akkor az nem lehet nagyobb, mint az övezetben megengedett mérték,

2. nagyobb mint a teljes bruttó szintterület 75%-a, akkor az övezetben megengedett szintterületi mutató legfeljebb a keretövezetben megengedett mértékig túlléphető.

(9) *  A legkisebb zöldfelületek számítása során az egyes felületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe:

a) gyephézagos burkolat esetében: 10%

b) gyepráccsal kialakított gyepfelület

ba) parkolás céljára 50%

bb) egyéb (sport) célra 75%

c) * 

(10) *  A vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során:

a) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett) mesterséges és természetes vízfelületek, díszkutak: 50%

b) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett) mozgó vízfelületek, szökőkutak: 75%

c) * 

(11) * 

(12) A területen építési munkát végezni a felszínmozgás-veszélyes, a barlang-előfordulásos területek lehatárolásának figyelembe vételével szabad. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem kötelező mellékleteként kidolgozandó műszaki leírásban az építmény és környezete kölcsönhatásának ismertetése során ki kell térni arra, hogy a terület felszínmozgás-veszélyes- és/vagy barlang-előfordulásos területen fekszik-e.

(13) *  A területen - az OTÉK 35. § (6) bekezdése szerint el nem helyezhető építményeken túlmenően - az előkert előírt méretén belül nem helyezhető el

a) a kerti építmények közül

aa) kerti épített tűzrakóhely,

ab) kerti grill,

ac) kerti zuhanyozó,

ad) kerti napkollektor,

ae) lábonálló kerti tető

af) kerti fürdő- és úszómedence továbbá

b) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop

(14) *  A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az övezeti előírások keretei között.

(15) * 

A beépítésre vonatkozó sajátos előírások * 

6/A. § * 

Terepszint alatti beépítés szabályai

7. § (1) *  A terepszint alatti beépítettség - eltérő szabályozás hiányában - legfeljebb a terepszint felett megengedett beépítettség értékének 1,50-szöröse lehet, melynek 50%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül, de az építési helyen belül. Támfalgarázs az előkerti sávban létesíthető.

(2) *  A talajvíz-mozgás lehetőségének biztosítása érdekében és építmények állagromlását megelőzendő, terepszint alatti építmény felvízi oldalán, az építmény tervezése során - talajmechanikai/hidrogeológiai szakvélemény alapján - méretezendő szivárgó-talajvíz elvezető rendszert kell létesíteni és fenntartani.

Terepszint alatti beépítés sajátos szabályai * 

7/A. § * 

Egyes mérnöki létesítmények, építmények * 

8. § (1) Minden övezet területén elhelyezhető:

a) a forrásfoglalás,

b) a vízműgépház,

c) a transzformátorállomás,

d) az energia-átalakító,

e) a gáznyomás-szabályozó,

f) a közművezetékek nyomvonalai,

műtárgyai és építményei.

Amennyiben nem közterületen kerülnek kialakításra, illetve önálló építési telekkel nem rendelkeznek és az üzemeltetés biztonsága az önálló telek kialakítását szükségessé teszi, elhelyezésének módját szabályozási tervben kell meghatározni. Önálló szennyvízátemelő, víz- és záportározó, köztisztasági célt szolgáló hintőanyagtároló telep elhelyezésének szükségességét és módját , azon területek kivételével, melyeket az FSZKT ilyen célra jelöl, szabályozási tervben kell meghatározni.

(2)-(4) * 

(5) *  A vezeték nélküli elektronikus hírközlési létesítmény és annak új tartószerkezete elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 16. §-ában foglaltakra is.

(6) *  A közüzemi közművek műtárgyait és a mérnöki létesítményeket az illetékes üzemeltetők és szakhatóságok előírásai alapján kell elhelyezni, e szabályzat általános és övezeti előírásainak keretei között.

A parkolók kialakításának általános követelményei

9. § (1) A 20 férőhelynél nagyobb közterületen vagy telken belül létesített fásított parkolót úgy kell kialakítani, hogy legalább 1 db lombos fát kell ültetni:

a) egyoldali merőleges beállás esetén 3 parkolóhely után,

b) egyoldali párhuzamos beállás esetén 2 parkolóhely után,

c) legalább 2,0 m szélességű középső zöldsávval kialakított parkoló-sziget esetén 6 parkolóhely után.

Az előírás alkalmazásától csak abban az esetben szabad eltekinteni, ha a fák kihelyezése műszaki- vagy közlekedésbiztonsági okokból nem lehetséges.

(2) A KL-KT keretövezetbe sorolt közterületeken, illetve az azok mentén fekvő VK, I, KV-IK és L1 keretövezetekbe sorolt területek zártsorú beépítésű telkein - azok beépítéséig - a telkek teljes területe felszíni parkolóként is kialakítható.

(3) * 

Sorgarázsok

10. § (1) * 

(2) *  A területen önálló garázs csak csoportosan, telkenként legfeljebb egy ki- és bejárattal létesíthető. A több gépkocsi tárolására terepszint-, illetve épület alatti pincegarázs létesíthető.

Önálló terepszint alatti parkoló építmények

11. § (1) A terepszint alatti parkoló építmények kizárólag szabályozási terv alapján, e szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével beépítésre szánt területen, közlekedési területen, továbbá zöldterületen egyaránt elhelyezhetők, de ez utóbbi esetben az övezetre előírt minimális zöldfelület nem csökkenhet.

(2) Az építményhez a felszínen csak a legszükségesebb alapterületű, földszintes, kizárólag a megközelítést és gépészetet szolgáló felépítmény helyezhető el a szint alatti kontúr legfeljebb 5%-ban.

(3) A terepszint alatti beépítés legalább 80%-a a gépkocsi-tárolást illetve ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiegészítő funkciót kell, hogy szolgálja.

(4) A terepszint alatti beépítés mértékét, szintterületi mutatóját, elhelyezhető szintek számát, terepszint alatti parkolóépítmény létesítése esetén minden esetben szabályozási tervben meghatározott feltételek alapján kell megállapítani.

Üzemanyagtöltő állomás, autós gyorsétterem

12. § A területen üzemanyagtöltő állomás és autós gyorsétterem csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel létesíthető.

Előírások bevásárló központokra

13. § A területen újabb bruttó 2.500 m2 - Pesthidegkút területén 1.000 m2 - össz-szintterületet meghaladó méretű bevásárló-központot, illetve kiskereskedelmi rendeltetési egységeket magában foglaló építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi- és közlekedési hatástanulmány megállapításainak felhasználásával kidolgozott építési szabályzat alapján és szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel szabad.

Kerítések

14. § *  (1) A kerítések létesítése során a következő (2)-(8) bekezdéseket kell betartani, amennyiben a 4/A-4/J. §, továbbá az építési övezeti és övezeti előírások a kerítés létesítésének módját másként nem szabályozzák.

(2)-(4) * 

(5) A telken belüli eltérő használat elhatárolására szolgáló kerítés

a) magassága 0,9 m, melyből a lábazat legfeljebb 0,30 m magasságú, és anyaga azonos lehet a nem utcai kerítéssel,

b) a lábazat felett épített kerítéspillér nem létesíthető,

c) a lábazat feletti rész pálcás, vagy fonatos kerítés legyen.

(6) * 

(7) * 

A kerítésépítés sajátos előírásai * 

14/A. § * 

Támfal

15. § (1) A támfal legnagyobb magassága:

a) eltérő szabályozás hiányában legfeljebb 3,50 méter lehet,

b) 3,50 méternél magasabb támfal csak műszakilag indokolt esetben létesíthető.

(2) * 

(3) *  A telek oldalsó telekhatárától mért 6 m széles sávban kialakított rendezett terepszint magassága - szabályozási terv rendelkezése hiányában még átmenetileg is - legfeljebb 1 méterrel térhet el a szomszédos telek 6,0 méteres sávjában kialakított rendezett terepszintjétől.

Látványvédelem, a városkép védelme

16. § (1)-(7) * 

(8) Védett területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai megfelelését legalább a 2-2 szomszédos épület, illetve az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával kell igazolni.

(9)-(12) * 

Az épített környezet értékeinek védelme

17. § (1)-(2) * 

(3) *  A környezethez történő megfelelő illeszkedést - az építmény és környezete kölcsönhatásának ismertetése mellett - legalább két nézőpontból kidolgozott, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervben kell igazolni, amennyiben az épület közterület felöli látványa a beavatkozás miatt változik.

(4)-(5) * 

(6) * 

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás

18. § (1) Védett természeti területen és annak 20 méteres környezetében reklámhordozó nem helyezhető el.

(2) A terület világörökségi védettségű részein a tetőzeten újabb reklámhordozó nem helyezhető el. Tetőfelújítás esetén a meglévő, használaton kívüli reklámhordozó szerkezet elbontásáról gondoskodni kell.

(3) Nem védett területen reklámhordozó a tetőn csak világító és áttört kivitelben létesíthető.

(4) A területen az épületek falán, tűzfalán, üvegfelületein, falak közötti átfeszítésen, közmű szekrényeken, közterület felőli kerítéseken, támfalakon előkertekben hirdetés, reklám, reklámhordozó - méretétől függetlenül - nem helyezhető el, nem létesíthető. A tilalom nem vonatkozik az épülettel egyidejűleg tervezett és engedélyezett reklám, reklámszerkezet elhelyezésére.

(5) * 

(6) *  Cégtábla és reklámtábla elhelyezése a földszintet, illetve a mezzanine szintet (az egységes építészeti motívumokkal - nyílás, boltív - összefogott, belső szintet, félemeletet, a földszinti nyíláson belül megjelenő galériaszintet) az emelettől elválasztó sávban történhet. A környezetben kialakult építészeti adottságok alapján épületenként, illetve nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1-1 db függőleges konzolos reklám is elhelyezhető, melynek mérete összességében nem haladhatja meg az adott (tetőidom vetületi felülete nélküli) homlokzat-területének 1%-át.

(7) * 

(8) Építési reklámháló (építési védő-háló) csak az építkezés idejére, de legfeljebb 6 hónapig alkalmazható.

(9) *  Átfeszítés, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos és kulturális, illetve nemzeti eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, a városképi szempontok érvényesítésével.

(10) * 

(11) *  A területen DIN A0 méretű, illetve elemeiben vagy összességében azt meghaladó méretű reklámhordozó csak ideiglenesen, meghatározott időre, illetve építési terület takarására létesíthető.

(12) *  A reklámhordozók megjelenésére vonatkozó előírásokat az építménynek, szerkezetnek, táblának nem minősülő, helyhez kötött hirdető- és reklámfelületekre is alkalmazni kell.

Közterületekre vonatkozó általános követelmények

19. § (1) A közterületeken csak a környezet arculatához illeszkedő a környezetet, közlekedést nem zavaró reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, stb. helyezhető el.

(2) Közterületen pavilon kivételével új építmény csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel helyezhető el, az alábbiak kivételével:

a) *  telefonfülke, utasváró, esővédő tető, jegykiadó automata,

b) a közterületen elhelyezhető közüzemi építmények,

c) művészeti alkotások (köztéri szobor, plasztika díszkút).

(3) Közhasználatú területek (utak, sétányok, parkok, terek, stb.) vagy ezek műszakilag illetve morfológiailag lehatárolható együtt kezelendő egységei csak egységesen alakíthatók ki, illetve újíthatók fel (teljes felújítás) a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek keretei között.

(4) Közterület kialakításának általános előírásai:

a) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

b) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglévő anyag-használathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.

c) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni.

d) *  Az utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről - meglévő fasor esetén annak pótlásáról - kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.

e) A járdák vagy utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében a mozgáskorlátozottak számára feljárókat kell kialakítani a vonatkozó jogszabályban előírt módon.

f) Az út- és járdaburkolatok rekonstrukcióját - jogszabály előírása hiányában - a közművek rekonstrukciójával egyidejűleg kell elvégezni. A járda-burkolatok kialakítása során - legalább a közművekkel érintett felületek felett - elemes burkolatokat kell alkalmazni.

g) Járdán átvezetett gépkocsi behajtót a járdával azonos szinten kell kialakítani. Süllyesztett, az útburkolat szintjén kialakított megoldás csak abban az esetben alkalmazható, ha az akadálymentes közlekedés megfelelő feltételei biztosítottak.

(5) *  A közterület használatát közvetlenül nem szolgáló köztárgy (közmű műtárgy, hírközlési, postai műtárgy, berendezés, kapcsolószekrény és ezekkel kapcsolatos további tárgyak), a közterületet határoló felületekből és síkokból (közterületi felszín, épületek, kerítések felületei) kiemelkedő módon nem helyezhető el, kivéve ha elhelyezése másként műszakilag igazolhatóan nem lehetséges. A rendelkezés nem vonatkozik a közlekedés közvetlen forgalomirányításával kapcsolatos táblák, közlekedési lámpák, a tömegközlekedési megállók, a vezeték-tartó oszlopok, a korlátok, pollerek, a kutak, díszkutak, szökőkutak, tűzcsapok, a közvilágítási oszlopok, továbbá az utcabútorok, a művészeti, és kegyeleti alkotások, az emlékművek, a kertépítészeti műtárgyak, geodéziai jelek és a jelen rendeletben közterületen elhelyezhető hirdető-berendezések körére. Transzformátorház, gáznyomás-szabályozó, konténer kazán és hőközpont felépítményként közterületen csak KAT alapján helyezhető el.

(6) A célforgalmú feltáró utakat, továbbá a vegyes használatú lakóutcákat, illetve a KRESZ alapján lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek burkolatát a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal és forgalomcsillapító műszaki megoldások alkalmazásával kell kialakítani.

(7) *  Közterületet, közforgalom céljára átadott területet (tömbbelsőt) kialakítani, illetőleg felújítani csak az utcabútorok és köztárgyak megjelenését tartalmazó kertépítészeti terv alapján lehet, mely a KAT részeként készül.

(8) *  Keretövezetbe nem sorolt közterületen közutat, gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet, építményt - köztárgyak kivételével - elhelyezni csak KAT alapján szabad.

(9) *  A közterületek osztályba sorolása az alábbi:

KÖZTERÜLET TÍPUSA MEGNEVEZÉSE BESOROLÁSA
Belterületi elsőrendű főút
Hűvösvölgyi út B.III.a.B.
Hidegkúti út B.III.a.C.
Krisztina körút B.III.b.D
Margit körút B.III.b.D
Szilágyi Erzsébet fasor B.III.b.D
másodrendű főút
Máriaremetei út B.IV.b.B.
Bimbó út: B.IV.c.B
Pasaréti út B.IV.c.B.
Frankel Leó út B.IV.c.D
gyűjtőút Fillér utca B.V.c.B
Apostol utca B.V.c.C
Széchenyi utca B.V.c.C.
Csaba utca B.V.c.D
Dékán utca B.V.c.D
Szemlőhegy utca B.V.c.D.
Várfok utca B.V.c.D
Vérmező utca B.V.c.D
kiemelt jelentőségű lakóutcák
Patakhegyi utca B.VI.d.C.
Hideg utca B.VI.d.C.
Templom utca B.VI.d.C.
Újsor utca B.VI.d.C.
Temető utca B.VI.d.C.
Jegesmedve utca B.VI.d.C.
Gazda utca B.VI.d.C.
Nóra utca B.VI.d.C.
Szabadság utca B.VI.d.C
kiszolgáló (lakó) utak:
Áchim András utca
(Máriaremetei út - Kadarka út közötti szakasza)
B.VI.d.B
Garas utca B.VI.d.B
Hídász utca B.VI.d.B.
Kadarka utca B.VI.d.B
Riadó utca B.VI.d.B.
Szabadság utca
(Máriaremetei út - Kadarka út közötti szakasza)
B.VI.d.B
Alvinci út B.VI.d.C
Felvinci út B.VI.d.C
Kavics utca B.VI.d.C
Keleti Károly utca B.VI.d.C
Kitaibel Pál utca B.VI.d.C
Rét utca: B.VI.d.C
Ribáry utca B.VI.d.C
Szeréna köz B.VI.d.C
Szeréna út B.VI.d.C
Tulipán utca B.VI.d.C
Vérhalom utca B.VI.d.C
Hunyadi János utca B.VI.d.C.
Kassa utca B.VI.d.C.
Kertváros utca, B.VI.d.C.
Kolozsvár utca B.VI.d.C.
Kisgazda utca B.VI.d.C.
Templom köz B.VI.d.C.
Vadetető utca B.VI.d.C.
Üvegház utca B.VI.d.C.
Kilincs utca B.VI.d.C.
Fenyőerdő utca B.VI.d.C.
Tópart utca B.VI.d.C.
Tópart köz B.VI.d.C.
Jegesmedve lejtő B.VI.d.C.
Csokonai utca B.VI.d.C.
Dózsa György utca B.VI.d.C.
Szarvashegy utca B.VI.d.C.
Leshegy utca B.VI.d.C.
Úrbéres utca B.VI.d.C.
Vízesés utca B.VI.d.C.
Honvéd utca B.VI.d.C.
Árpád utca B.VI.d.C.
Paprikás köz B.VI.d.C.
Gercse utca B.VI.d.C.
Rákos utca B.VI.d.C.
Rákos köz B.VI.d.C.
Váry köz B.VI.d.C.
Mester utca B.VI.d.C.
Zsellér utca B.VI.d.C.
Zárda utca B.VI.d.C.
Apáca utca B.VI.d.C.
tervezett „Összekötő út”
(kiemelt jelentőségű lakó utca)
B.VI.d.C.
tervezett Paprikás köz vége B.VI.d.C.
Bujdosó köz B.VI.d.C.
Párás utca B.VI.d.C.
Tárkony utca B.VI.d.C.
Testvér köz B.VI.d.C.
Borbolya utca B.VI.d.D.
Bolyai utca B.VI.d.D.
Ezredes utca B.VI.d.D
Marczibányi tér B.VI.d.D
Mandula utca B.VI.d.D.
Vérhalom utca B.VI.d.D.
Retek utca B.VI.d.D.
belterületi gyalogút
Gyalogos köz B.X
Darázs utca B.X
Józsefhegyi lépcső B.X
Tópart köz B.X.
Tervezett gyalogúthálózat B.X.
kerékpárút
SZT-05 jelű terven jelölt nyomvonalon B.IX.

Pavilon, pavilon-jellegű építmény

20. § (1) Közterületen pavilon, pavilon-jellegű építmény csak KAT alapján helyezhető el az alábbiak szerint: * 

a) * 

b) Pavilon, pavilon-jellegű építmény csak ideiglenes jelleggel (meghatározott időre, de legfeljebb 10 évre) és csak külső árusítással létesíthető.

c) Pavilon, pavilon-jellegű építmény csak időszakos vendéglátó egység céljára (meghatározott időre), valamint virág, hírlap árusítására, továbbá nyilvános WC céljára létesíthető.

d) A pavilon, pavilon-jellegű építmény egyik befoglaló mérete sem haladhatja meg a 3,0 métert és alapterülete egyenként max. 9 m² lehet.

(2) Védett természeti területen és annak 20 méteres környezetében pavilon, pavilon-jellegű építmény nem helyezhető el.

(3) A területen pavilon, pavilon-jellegű építmény a közterületen akkor helyezhető el, ha a 20 m-es környezetében lévő földszinti és földszint feletti helyiségek, illetve rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(4) *  Pavilon, pavilon-jellegű építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha:

a) A közterület szélessége legalább 14 m és

b) a gyalogos-sáv szélessége (LG = 2,5 m) a biztonsági sávval (0,5 m) együtt legalább 3 m és

c) a járda teljes szélessége (LJ) legalább 5 m és

d) a gyalogos-sáv szélessége (LG) és a járda teljes szélességének (LJ) aránya nagyobb, mint 0,7.

(5) Pavilon, pavilon-jellegű építmény gyalogos utcában csak abban az esetben helyezhető el, ha:

a) az utca és a járda kiemelt szegély nélkül kerül kialakításra és

b) a gyalogos sáv (LG) szélessége - a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával - összesen legalább 5,0 m és

c) a pavilon, pavilon-jellegű építmény szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/5-ét.

(6) Vendéglátó terasz közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha: * 

a) a gyalogos sáv (LG) szélessége - a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával - legalább 1,5 m,

b) a gyalogos-sáv szélessége (LG) az árkád alatt is legalább 1,5 m és

c) a terasz legfeljebb 3 m széles.

(7) *  A vendéglátó terasz oldalai 1,0 méternél magasabb szerkezettel nem határolhatók le.

(8) Egy utcaszakaszon csak egyféle építészeti megjelenésű pavilon, pavilon-jellegű építmény helyezhető el. Több pavilon, pavilon-jellegű építmény egymás melletti elhelyezése esetén az azonos építészeti kialakítású pavilonok, pavilon-jellegű építmények között legalább 2,0 méter közt kell kialakítani, de legfeljebb három pavilon, pavilon-jellegű építmény helyezhető el utcaszakaszonként. Sorolás esetén a pavilonsor összes hossza legfeljebb 10 méter lehet utcaszakaszonként.

(9) *  Kertvárosias lakóövezetben, illetve az azzal szomszédos közterületen pavilon, pavilon-jellegű építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha a 9 m2 bruttó szintterületig pavilononként, pavilonjellegű építményenként legalább 2 darab, e felett minden megkezdett 5 m2 bruttó szintterület után 1-1 darab parkolóhely kerül kialakításra a pavilon, pavilon-jellegű építmény legfeljebb 25 méteres környezetében.

(10) A pavilon, pavilon-jellegű építmény tömör - nem átlátszó - homlokzatfelületei nem haladhatják meg a teljes homlokzatszakasz 1/3-át.

Aluljárók, felüljárók

21. § (1) A területen aluljáró, illetve indokolt esetben felüljáró, csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel létesíthető.

(2) Az aluljáróhoz csatlakozóan, annak részeként - a külön jogszabályok keretei között - kereskedelmi és szolgáltató építmények is kialakíthatók.

(3) *  Közhasználatú aluljárókhoz illetve felüljárókhoz a nagyobb környezetben történő eligazítást biztosító információs felületet, berendezést kell biztosítani.

Egyéb építmények

22. § (1) Szobor, emlékmű, szökőkút, díszkút, utcabútor a városképi és közlekedési feltételek biztosításával létesíthető.

(2) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátor csak évente november 1. és március 31. közti időtartamra, ideiglenesen létesíthető.

(3) Egyéb sátor, ponyva ideiglenes jelleggel, meghatározott időre állítható fel:

a) *  közterületen csak közterületi rendezvényekhez,

b) nem közterületen felvonulási vagy árubemutatási célra,

c) lakóterületen az elő- és oldalkertben sátor, ponyva ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

(4) Lakókocsi, lakókocsi jellegű mobil árusítóhely, utánfutó - rendeltetéstől eltérő használat esetén - közterületen, közterületről látható helyen nem helyezhető el, kivétel a rendezvényhez kötött elhelyezés.

(5) Hulladéktárolás építményei

a) Hulladékudvar csak szabályozási tervben meghatározott feltételekkel létesíthető.

b) Hulladéktároló építmény, -tartály a területen - a közterületi hulladéktároló tartály kivételével - csak kerítéssel vagy támfallal egybeépítve létesíthető.

c) *  Szelektív hulladékgyűjtő sziget is csak szabályozási tervben meghatározott feltételekkel vagy KAT alapján helyezhető el.

(6) Kapuzat építmény fedett részét, amennyiben annak bármely befoglaló mérete meghaladja a 2,0 m-t, a beépítettség számításánál figyelembe kell venni.

(7) *  Rendezvényhez tartozó installáció, berendezés, szerkezet közterületen csak a rendezvény idejére, de legfeljebb 30 napra helyezhető el. Kivételt képez a hrsz. (13204/6) sétány, melynek területén „közterület-alakítási terv” (KAT) alapján, kizárólag növényzet telepítésével kialakított installáció elhelyezhető; melynek legnagyobb magassága nem haladhatja meg a 13200/1 hrsz.-ú telken álló épület Kis Rókus utca felőli, ahhoz legközelebb eső attika felső élének magasságát; azon reklám, hirdetőberendezés, médiafal és annak tartószerkezete nem helyezhető el.

(8) *  Kikötők létesítése és úszóművek elhelyezése

a) Hajó- (úszómű-) kikötő - az egyéb jogszabályokban tiltott helyek kivételével, a vonatkozó előírások betartása mellett - a terület Duna-parti szakaszain elhelyezhető.

b) A kikötői felépítmények közül:

ba) helyszínenként egy 12 m2 bruttó területet meg nem haladó földszintes építmény Közterület-Alakítási Terv (KAT) alapján létesíthető.

bb) Ennél nagyobb, illetve több felépítmény csak szabályozási tervlap alapján létesíthető.

c) A terület világörökségi részén külön jogszabály előírása hiányában:

ca) úszómű véglegesen vagy idényjelleggel csak a világörökségi látványt nem zavaró, ahhoz illeszkedő kivitelben és módon helyezhető el,

cb) Hatályon kívül helyezve

cc) Hatályon kívül helyezve

d) Olyan úszóművek, amelyeken gazdasági tevékenységet folytatnak - a kizárólag közlekedést szolgálók kivételével - a területen csak akkor helyezhetők el, ha:

da) a rendeltetéshez szükséges parkolóhely egyidejűleg biztosítható,

db) a megközelítés és forgalom forgalomtechnikai vizsgálatokkal igazolt módon, biztonságosan megoldott,

dc) az úszóművön folytatott tevékenység a környezetet nem zavarja.

e) Az úszóművek városképi megjelenésével és az azokon folytatott tevékenységgel kapcsolatos követelmények érvényesítésénél az építményekre vonatkozó előírások megfelelő rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(9) *  Kerti víz és fürdőmedence

a) nem helyezhető el az elő-, oldalkert legkisebb szélességi méretének megfelelő teleksávban, és a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

b) téliesítését, vagy időszakos lefedését úgy kell megvalósítani, hogy ne számítson be a beépítés mértékébe.

c) a beépítési mértékbe beszámító fedett medence az építési helyen belül helyezendő el.

d) lejtős terepen a kerti medence tereprendezésénél:

da) a medencéhez rendezett terep rézsűjének meredeksége nem lehet nagyobb 1:3-nál,

db) a rézsűláb eredeti terephez való csatlakozásának vonala legfeljebb 3 m-re közelítheti meg a szomszédos telek határát,

dc) támfalas kialakítás esetén a támfal felső szintje a rendezett terep csatlakozásától legfeljebb 1,80 m lehet.

e) használt vizeit az épület szürke vizeként kell hasznosítani, vagy a közcsatornába kell elvezetni, ezért csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szűrő-mosatásából, illetőleg a lábmosóból származó szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosított, és ahhoz az üzemeltető hozzájárulását adta.

III. FEJEZET

A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Üregek, barlangok

23. § (1) A területen meglévő üregeket és barlangokat bármely célra csak az illetékes szakhatóságok előírásainak betartásával és egyetértésével lehet felhasználni.

(2) Barlangot megszüntetni az illetékes szakhatóságok egyetértésével és csak rendkívül indokolt esetben, más értékek védelme vagy a terület biztonságos használatának érdekében lehet.

(3) A barlangtani értékek megóvásához szükséges intézkedéseket külön előírások szabályozzák.

A föld védelme

24. § (1) *  Felszínmozgás-veszélyes- és barlangveszélyes területen épületet, támfalat, terepszint alatti építményt létesíteni, bővíteni, a terhelési viszonyokat megváltoztató módon átalakítani, illetve megszüntetni csak geotechnikai szakvélemény megállapításainak figyelembe vételével szabad.

(2) A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó jogszabály alapján: „A” különösen érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.

(3) Az alábbi építési munkák esetében az engedélyezési terv műszaki leírásában az építmény és környezete kölcsönhatásának ismertetése során ki kell térni a talajmechanikai viszonyok megfelelőségére:

a) valamennyi új épület létesítése esetén ott, ahol:

1. a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m vagy annál nagyobb,

2. felszínmozgás-veszélyes a terület,

3. ismert vagy várhatóan üreg- és barlang előfordulásos a terület,

4. a terep átlagos lejtése nagyobb, mint 25%, továbbá

5. azt szabályozási terv kötelezővé teszi;

b) az eredeti terep 3,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka (rézsű, feltöltés, bevágás), támfal (építése, bontása), illetve terepszint alatti garázs létesítése esetén,

c) a meglévő építmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás különösen az emeletráépítés, bővítés és egyéb toldaléképítés esetén.

d) Az a)-c) pontokban említett földmunkák esetében, ha azokra a meglévő közműhálózat javítása miatt kerül sor, illetve üzemzavar elhárításához szükséges a talaj megbontása, a fenti előírásokat figyelmen kívül lehet hagyni.

(4) Ha a terep átlagos lejtése nagyobb, mint 25% és az eredeti terepszintnél 3,0 méternél mélyebb meg-bontásával járó földmunka végzése történik - támfal, rézsű kialakítás, mélygarázs, pince építés - ez esetben az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem kötelező mellékleteként kidolgozandó leírásban az építmény és a környezete kölcsönhatásának ismertetése során ki kell térni a terület hidrogeológiai viszonyaira.

(5) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, termőföld nem használható. Töltőanyag csak a talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány birtokában építhető be.

(6) *  Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező környezetet károsító folyékony és nem folyékony hulladékok és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(7) *  Az építkezések megkezdése előtt a termőföld szakszerű letermeléséről, deponálásáról és az építés befejezése után a telken belüli elterítéséről gondoskodni kell. A termőföld maximum egy évig deponálható.

(8) *  Rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(9) * 

A levegő védelme

25. § (1) *  A terület Budapest és környéke agglomerációs zónába tartozik, ahol a külön jogszabályban szennyező-anyagonként meghatározott határértékek alatti kibocsátású új pontforrások és felületi szennyező források helyezhetők el, illetve üzemeltethetők.

(2) *  A határértékkel nem szabályozott aroma, illat, szag (a továbbiakban együtt: bűz) kibocsátást megfelelő berendezéssel, eszközzel, eljárással csökkenteni kell oly módon, hogy az a telekhatáron se legyen érezhető.

(3) *  A Kuruclesi út - Budakeszi út - Hárshegyi út - Ferenchalmi erdő (belterülethatár) által határolt területen (KSZtIII36) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

A vizek védelme

26. § (1) Vízvételi hellyel ellátott építményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni. Forrás, rétegvíz, egyéb vizek elvezetéséről - az illetékes szakhatóságok véleményének figyelembevételével - a külön jogszabályok előírásai szerint kell gondoskodni. A rétegvizek elvezetésére, forrás foglalására és vizének felhasználására csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor.

(2) A területen a szennyvizek szikkasztása tilos.

(3) *  Csatornázott területen - a környezet szennyezésének elkerülése érdekében - az épületet (rendeltetési egységet) a csatornára rá kell kötni.

(4) A budai termálkarszt természeti értékeinek megőrzése és az aktív melegforrások - a Császár- és Lukács-fürdőket tápláló József-hegyi forrás-csoport - vízminőségének védelme érdekében, a csatlakozó karsztos térség egészén (barlangvédelmi besorolástól függetlenül):

a) az építési engedélyezési tervdokumentációhoz mellékelt műszaki leírásban az építmény és környezete kölcsönhatásának ismertetése során ki kell térni a talajmechanikai viszonyok ismertetésére;

b) a meglévő illegális szikkasztókat fel kell számolni;

c) *  a közművek kialakítására csak olyan műszaki megoldás alkalmazható, mely kizárja, hogy szennyezett víz, szennyvíz, illetve gáz akár meghibásodás esetén is a karsztba jusson. A közműveket vízzáró minőségben, vízzáró csatlakozással, ellenőrizhető módon kell megépíteni, s az esetleges meghibásodásokat azonnal javítani kell;

(5) A vízbázisok védőidomaival, védőterületével, illetve védősávjaival érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges - a jogszabályban meghatározott - használati korlátozások során a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.

(6) *  A területen keletkező csapadék- és csurgalékvizek megfelelő elvezetéséről gondoskodni kell.

(7) *  A terület topográfiai adottsága alapján a felszín alatti építési tevékenységnél figyelembe kell venni a területen előforduló rétegvizek várható jelenlétét. Terepszint alatti építmény elhelyezésénél a rétegvizek szakszerű továbbvezetését meg kell oldani.

(8) *  A mélyépítési munkálatokat úgy kell végezni, a építményeket úgy kell elhelyezni, hogy a rétegvizek szabad áramlása biztosított legyen.

(9) *  A területen semmilyen terepfelszínt és felszíni vizeket szennyező tevékenység nem folytatható, az építési törmeléket el kell szállítani.

(10) *  Az építési törmeléket - a hatóság rendelkezése hiányában - el kell távolítani

(11) * 

Közművesítési követelmények

27. § (1) A vízvételi hellyel kialakított építményeket - az övezeti előírásokban meghatározott kivételekkel - teljes közművesítéssel kell ellátni.

(2) A csapadékvíz nyílt árokban való elvezetése csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel lehetséges. Biztosítani kell a csapadékvíz minél nagyobb arányának a területen tartását. Az elvezetésre kerülő csapadékvizet - ahol a műszaki feltételek biztosíthatóak - elválasztott rendszerű hálózatba kell juttatni.

(3) Az új közműhálózatot (beleértve a közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok nyomvona1-jellegű építményeit) közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a külön jogszabályok előírásai szerint. Ettől csak ott szabad eltérni, ahol ahhoz az üzemeltető hozzájárul, egyéb általános érvényű előírás megengedi, vagy előírja.

(4) Közterületeken, magánterület megállapodás alapján közhasználat céljára átadott részén, közterületnek minősülő magánterület (közhasználat céljára megnyitott magánút) területén a közművek a közterületekre vonatkozó előírásoknak megfelelően, illetve megállapodás alapján helyezhetők el.

(5) A területen légvezeték - kivéve, ha jogszabály kifejezetten megengedi vagy előírja - csak építési terület és ideiglenes építmény ellátására, az építés idejére, ideiglenesen létesíthető. A közművek felújítása, átalakítása, bővítése esetén a meglévő légvezetéket meg kell szüntetni. Az épületek, rendeltetési egységek bekötéseit is földkábellel kell megoldani.

(6) *  Házi vízbekötés csak akkor létesíthető, ha a közüzemi csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(7) * 

(8) Környezetszennyezés esetén az utólag kiépített közcsatornába a szennyvizet be kell vezetni, az építmény csatornahálózatát a közcsatorna-hálózatra rá kell kötni. A használaton kívüli zárt tározó biztonságos lezárásáról, tömedékeléséről, illetve elbontásáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia, az épület közcsatorna-hálózatra csatlakozásától számított 60 napon belül.

(9) * 

(10) *  A területen lévő felhagyott közművezetékeket az illetékes szolgáltatók bevonásával meg kell szüntetni, a föld alól ki kell bontani.

(11) *  A közterületeken az utcák korszerűsítését a felszíni vizek elvezetésének egyidejű megoldásával kell megvalósítani.

(12) *  Az útrekonstrukció során a közművek egyidejű felújítását is el kell végezni. A térszín alatti tűzcsapok felszín felettire cserélendők.

(13) *  A csapadékvizek összegyűjtésére és újrahasznosítására (öntözés, locsolás,”szürke víz”) szolgáló terepszint alatti tartály a területen bárhol elhelyezhető az előírások keretei között.

IV. FEJEZET

A KÜLÖNBÖZŐ BEÉPÍTÉSI MÓDOK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

Zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területekre vonatkozó előírások

28. § (1) Épületek elhelyezése zártsorú beépítési módú foghíj-telek esetén:

a) a foghíjtelek eltérő szabályozás hiányában is beépíthető, ha előkertes beépítés esetében az épület a kialakult közterület felőli építési vonalon, illetve előkert nélküli beépítés esetében a közterületi telekhatáron kerül elhelyezésre;

b) az udvari szárny és az oldalsó telekhatár között a homlokzat tényleges magasságának fele, de legalább 6,0 méter kell, hogy legyen, kivételt képez az udvari szárnyak között szabályozási tervben előírt ettől eltérő távolság, illetve az épületköz;

c) a hátsókert mérete - eltérő szabályozás hiányában - a szomszédos épületekhez történő csatlakozástól (telekhatártól) mért 3 méteren belül legfeljebb 1,5 méterrel térhet el a szomszédos beépítés hátsó építési vonalától;

d) csatlakozó beépítés hiányában a megengedett új beépítés közterületre merőleges mélysége - a tömbbelső felőli legalább 6 m-es beépítetlen területsáv biztosításával - a közterülettel párhuzamosan legfeljebb 14,0 m lehet;

e) a saroktelek esetén a közterületi határvonallal párhuzamos hátsó építési vonal - eltérő szabályozás hiányában - a csatlakozó szomszédos meglévő épületek hátsó építési vonalától legfeljebb 1,5 m-rel eltérő, a közterületi határvonallal (építési vonallal) párhuzamos vonal.

f) *  nem kell hátsókertet kialakítani:

1. zártudvaros beépítés esetében,

2. abban az esetben, ha a telek 100%-os beépítettsége megengedett.

Lásd még: 3. számú melléklet 2. és 3. ábra

g) *  nyílászáró akkor létesíthető az oldalhatár felé, ha az adott homlokzat távolsága az oldalhatártól a b) pont szerinti legalább 6,0 méter, a hátsó kert felé akkor, ha a nyílászáró telekhatártól való távolsága legalább 1,5 m.

(2) *  Zártsorú beépítési módú területen, kizárólag saroktelek új épülettel, épületrésszel történő beépítése esetében

a) ha az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 40% és a kialakítható legkisebb telekterület meghaladja a 3.000 m2-t, engedmény nem alkalmazható;

b) ha az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 40%, a kialakítható telekterület nem haladja meg a 3.000 m2-t, de nagyobb, mint 1.500 m2, ott

1. a beépítettség legfeljebb 60% lehet. Ebben az esetben a megnövelt szintterületi mutató értéke a 60% és az övezetben megengedett beépítettség hányadosával megnövelt (felszorzott) értékig növelhető. Ha a szintterületi mutató nem növelhető, abban az esetben a beépítettség sem növelhető.

2. A legkisebb zöldfelület ebben az esetben 20%-ig csökkenthető.

c) ha az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség nagyobb, mint 40%, a kialakítható telekterület nem haladja meg a 1.500 m2-t, ott a beépítettség legfeljebb 75% lehet. Ebben az esetben a megnövelt szintterületi mutató értéke a 75% és az övezetben megengedett beépítettség hányadosával megnövelt (felszorzott) értékig, de legfeljebb a keretövezetben megengedett értékig növelhető. Ha a szintterületi mutató nem növelhető, abban az esetben a beépítettség sem növelhető.

(3) *  A VK, L1 jelű övezetek többszintes, zártsorú beépítési módú területein, továbbá a KL-KT övezetek mentén fekvő VK, I és L1 jelű övezetekbe tartozó telkeken az épületek földszintjének közterület felöli szakaszait közhasználatú hasznosításra alkalmas módon kell kialakítani.

(4) A (3) bekezdésben nem említett övezetek területén az épületek földszintjén:

a) az övezetekben megengedett rendeltetési egységek helyezhetők el a b) pont alattiak kivételével.

b) nem helyezhető el KL-KT keretövezetbe sorolt közterület mentén, előkert nélkül kialakított új lakóépület földszintjének erre néző homlokzatán a közterület felé megnyitott lakóhelyiség (szoba), ha a földszinti padlószint nincs legalább 1,5 méterrel magasabban, mint a telek előtti járdaszint.

(5) A zártsorú beépítési mód szerint, előkerttel kialakított területeken - a korábban kialakult beépítés karakterének megőrzése érdekében - előkert kialakítása kötelező a KL-KT célzott területfelhasználási módú területek mentén fekvő telkeken. Ebben az esetben az épületek földszintjén az övezetben megengedett funkciók, rendeltetési egységek elhelyezhetők, de lakás lakóhelyiségének ablaka, nyílása közterület felé nem nyílhat.

(6) Az épületek pinceszintjén - lakás kivételével - az adott övezetben megengedett rendeltetési egységek helyezhetők el.

(7) Zártsorú beépítési módú területen az épület földszintje - szabályozási terv alapján - 100%-ig beépíthető az alábbi esetekben:

a) új épület létesítésekor, ha a telek megengedett beépítettsége 100%,

b) udvar egyszintes lefedése esetén a szabályzat vonatkozó előírásainak keretei között.

(8) Az épületek földszintjén gépkocsitároló csak akkor helyezhető el, ha az épület közterület felőli homlokzatán a közhasználat céljára szolgáló helyiségek (ide értve az irodát is), illetve kirakatok hossza (nyílások, be- és kijáratok nélkül) legalább a homlokzathossz 75%-a.

(9) *  Az épület udvari (belső, vagy közterületről nem látható) homlokzatának magasságát eltérő rendelkezés hiányában úgy kell meghatározni, hogy az:

a) nem lehet magasabb a közterület felőli épület(rész) legmagasabb pontjának magasságánál,

b) a telek közterületről nem látható (takart) részén a csatlakozó tűzfalak magasságánál legfeljebb 1,2 méterrel lehet magasabb,

c) *  az új udvari homlokzat a csatlakozó meglévő tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat sem metszheti.

(10) Zártsorú beépítési mód esetében az új épület párkányának legnagyobb magassága (lapostetős épület esetében az attikafal felső éle) legfeljebb 1,2 méter eltéréssel illeszkedjék a szomszédos, csatlakozó épületekhez, az alábbi eltérésekkel:

a) védelem alatt nem álló épületek közötti foghíjtelek beépítése esetén:

1. két közel azonos magasságú csatlakozó épület esetében azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni,

2. ha a két csatlakozó épület között 6 m-nél nagyobb a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz jellemző párkánymagasságát is figyelembe kell venni.

b) két meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) épület közötti foghíjtelek beépítése esetén:

1. két csatlakozó épület legfeljebb 6 méteres különbség esetében azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni,

2. ha a két csatlakozó épület között 6 m-nél nagyobb a magasság-különbség, akkor az érintett teljes utcaszakasz jellemző párkánymagasságát is figyelembe kell venni.

c) *  egy meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) és egy védelem alatt nem álló épület közötti foghíjtelek beépítés esetében:

1. ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor az értékvédelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagassága meghatározó, melytől legfeljebb -1,2 méterrel szabad eltérni,

2. ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, akkor a csatlakozó épületek párkánymagasságának átlaga a meghatározó, de az új épület párkánymagassága a védelem alatt álló épület párkánymagasságánál:

- legfeljebb 1,2 m-rel lehet magasabb, ha a védelem alatt álló épület legfeljebb 6 m-rel alacsonyabb, mint a magasabb csatlakozó épület

- legfeljebb 3,0 m-rel lehet magasabb, ha a védelem alatt álló épület több, mint 6 m-rel alacsonyabb, mint a magasabb csatlakozó épület.

(11) Szabályozási terv tengerszint feletti abszolút magassági érték alkalmazásával határértékekkel, illetve síkokkal is meghatározhatja az építmények, illetve a terepszint előírt magasságát.

(12) Az új épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) homlokzatának magasságát úgy kell meghatározni, hogy:

a) az nem lehet nagyobb a csatlakozás előírásai alapján meghatározott legnagyobb magassági értéknél,

b) szabályozási terv előírása hiányában a csatlakozó szomszédos épületek érintett homlokzatának (saroktelek esetén homlokzatainak) magasságától legfeljebb 1,2 méterrel térhet el.

(13) Az építménymagasság meghatározására vonatkozó előírásokat és a csatlakozási előírásokat együtt kell alkalmazni.

(14) Szabályozási terv alapján a zártsorú beépítési módú területen belül kijelölt Z-H beépítési módú (zártsorú beépítési mód hézaggal) jelzésű övezet területén a zártsorú beépítési módra vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) épület az oldalsó telekhatártól mért 4 méteren belül csak zárt homlokzattal alakítható ki az építmények közötti legkisebb távolságok figyelembe vételével

b) a szomszédos telekhatár és az épület közterület felőli részének (szárnyának, utcai traktusának) a szomszédos telekhatárra néző homlokzata (zárt oldalhomlokzata) között - szabályozási terv rendelkezése hiányában - legalább az egyik oldalon és/vagy középen legalább 4 méteres be nem épített sávot („hézagot”) szabadon kell kialakítani

c) szabályozási terv a be nem épített sáv („hézag”) kialakítását kötelezővé teheti és annak legkisebb méretét a fentiektől eltérően is megállapíthatja.

(15) *  A közhasználat céljára átengedett épület alatti földszinti területre vonatkozó, jogszabályban meghatározott engedmények csak akkor érvényesíthetők, ha:

a) szélessége legalább 3,0 méter és

b) szabad belmagassága legalább 3,5 méter és

c) az átjáró hosszának legalább 75%-a üzlet, szolgáltatás portáljaként, kirakatként kerül kialakításra.

(16) *  Több szomszédos épületet érintő árkádosítás esetén a teljes árkádosítással érintett utcaszakasz összhangját biztosítani kell.

(17) Közterület fölé nyúló épületkiugrás, erkély, zárterkély - szabályozási terv rendelkezése hiányában -nem létesíthető, kivéve, ha az az érintett utcaszakaszon általánosan, illetve legalább két épületen alkalmazott, kialakultnak tekinthető megoldás. Épületkiugrás, erkély, zárterkély közterületi túlnyúlásának mérete legfeljebb a közterület, utca szélességének 10%-a, de legfeljebb 1,50 méter lehet.

(18) *  A zártsorú beépítési módú övezet területén megengedett a keretes- és a telkenkénti zártudvaros beépítés is.

Szabadonálló, oldalhatáron álló, és ikres beépítési mód szerint beépíthető területekre vonatkozó előírások * 

29. § (1) Az oldalkert mérete szabályozási terv, illetve az illetékes Tűzvédelmi Szakhatóság eltérő rendelkezése hiányában az övezetre előírt építménymagasság értékének fele, de: oldalhatáron álló beépítés esetében legalább 4,0 méter kell, hogy legyen.

(2) *  Épület közterületre merőleges síkra vetített vetületének hossza - alapintézmény (alapfokú ellátás), illetve sportolási célú építmény kivételével, továbbá eltérő szabályozás hiányában - nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

a) szabadonálló beépítési mód esetén a 20 métert, megfelelő tagolás esetén a 30 métert,

b) ikres beépítési mód esetén a 25 métert,

c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 40 métert.

(3) Kialakult állapot esetében a meglévő beépítettség növelése nélkül az épület (emeletráépítéssel, magastető létesítésével, tetőtérbeépítéssel) bővíthető a szabályzat keretei között, ha:

a) a kialakult oldalkert mérete az övezetre előírt építménymagasság felénél kisebb, de eléri a 3,0 métert, ebben az esetben a homlokzat tényleges magassága legfeljebb az oldalkert méretének kétszereséig növelhető;

b) a kialakult hátsókert mérete az övezetre előírt építménymagasságnál kisebb, de eléri a 6,0 métert, ebben az esetben a hátsókerti homlokzat tényleges magassága legfeljebb a hátsókert méretéig növelhető;

(4) *  Nyúlványos (nyeles) telek esetében a nyelet nem figyelembe véve a visszamaradó telek felé eső előkert, továbbá az oldal- és hátsókert egységesen legalább az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság fele kell, hogy legyen. Az épület egy-egy telekhatár felé tekintő homlokzatának magassága (F/L) egyik irányban sem haladhatja meg az adott telekhatároktól mért ténylegesen kialakuló távolság kétszeresét.

(5) * 

(6) * 

(7) *  A területen az építési övezetekben és övezetekben meg nem határozott rendeltetésű építmények és rendeltetési egységek elhelyezhetőségét, a környezethez történő illeszkedését, illetve a szabályzatnak történő megfelelést igazolni kell.

(8) Autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó, kerthelyiséggel üzemelő új közösségi szórakoztató építmény, elhelyezése, valamint meglévő építmények ilyen célra történő átalakítása csak gyűjtőút és annál magasabb rendű út mentén lehetséges.

(9) *  Új kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény nem helyezhető el, valamint meglévő építmények ilyen célra az L3, L4, L6 és L6/A keretövezetbe sorolt lakóterületen nem alakíthatók át, kivételt képez a raktárral együtt legfeljebb 350 m2 szintterületű, az épület földszintjén kialakított kiskereskedelmi egység, a szabadtéri árutárolás lehetőségének kizárásával. Egyéb építési övezetben akkor létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

(10) A területen új ikres beépítési módú beépítés - a (11) bekezdés szerintiek és szabályozási tervben előírt esetek kivételével - nem alakítható ki.

(11) A korábbi övezeti előírások alapján az ikres beépítési módnak megfelelően kialakított és beépített telkek esetében az előírásokat az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) *  az ikres beépítési módú telekre, ha a két ikertelek egy telekként összevonásra kerül, akkor az eredetileg meghatározott ikres építési hely helyett az összevonással létrejött telken a szabadonálló beépítési mód rendelkezéseit kell alkalmazni az övezeti előírások eltéréseivel és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával;

b) *  a korábbi szabályoknak megfelelően ikres beépítési módnak megfelelően kialakított épületek elhelyezésére szolgáló telkek összevonása esetén az a) bekezdés előírásai szerint kell eljárni;

c) a telkek közös telekhatára kötelező építési vonalként is értelmezendő és az épületeket tűzfaltakarással kell kialakítani. A közös telekhatáron az épületek hátsókert felőli homlokzati síkjai között legfeljebb 1,5 méteres eltérés lehet;

d) az előkert legkisebb mélysége mindkét érintett telek beépítése esetén azonos kell legyen. Az ikres épületek előkerti építési vonala a két épület csatlakozásától mért legalább 3,0-3,0 m-es szakaszon azonos síkban alakítandó ki;

e) az épületeket a csatlakozó épülettel együtt - mint egy összefüggő városképi elemet - kell elbírálni;

f) a meglévő ikerház-egység bontása esetén az épület az előírások keretei között visszaépíthető.

Az építmények kialakításának általános szabályai

30. § (1) *  Abban az esetben, ha egy építési telken kialakult beépítés jellemzői nem felelnek meg az övezeti előírásnak, vagy az övezetre vonatkozó határértékeknek, építési munka az alábbiak szerint végezhető:

a) ha a beépítettség meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét, de a szintterületi mutató nem éri el a megengedett értéket és a tervezett bővítés az építménymagasság értékének is megfelel, az épület a tetőtér beépítésével, illetve emeletráépítéssel bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

b) ha az építménymagasság meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét, de a szintterületi mutató nem éri el a megengedett értéket, az épület bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

c) ha a szintterületi mutató meghaladja az övezetben megengedett szintterületi mutató értékét, de a tetőtér nem beépített és a szintterületi mutató a tetőtér megengedett beépítésének beszámításával sem éri el a keretövezetben megengedett értéket, az épület kizárólag a tetőtér beépítésével bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között

d) ha a telek kialakult beépítési mértéke, vagy az épület szintterületi mutatója eléri vagy meghaladja az övezetben megengedett értéket, illetve ha a telek zöldfelületi aránya kisebb a telekre előírt minimum értékénél, akkor a biztonsági szempontból védelmet igénylő nemzetbiztonsági vagy külképviseleti létesítmény esetében - a felsorolt övezeti paraméterek figyelmen kívül hagyásával - a létesítmény védelmének biztosítása céljából a kerítéssel egybeépített őrbódé, legfeljebb 20 m² bruttó alapterülettel elhelyezhető,

e) ha a meglévő épület az építési helyen kívül van, akkor bővítése csak az építési helyen belül történhet, emeltráépítés, tetőtérbeépítés az építési helyen kívül nem megengedett.

(2) *  Új beépítéskor, illetve meglévő ingatlan átépítésekor a nagyvárosias- és a kisvárosias lakóterületeken és minden olyan övezetben, ahol a lakáscélú felhasználás megengedett, az illeszkedést az adott telektömbre kiterjedő vizsgálat alapján kell meghatározni.

A beépítésre vagy átépítésre váró ingatlantól alapvetően eltérő helyzetű ingatlant, nem lehet a vizsgálatnál figyelembe venni.

A lakásszám túlzott növekedéséből származó többletterhelések elkerülése érdekében, az újonnan beépítendő vagy átépítendő építési telken a létesíthető lakások számát a következőképpen kell meghatározni:

A beépítésre jelölt telken építhető lakások száma = (a vizsgált ingatlanokon lévő lakások száma / vizsgált ingatlanok telekterülete) x a beépítendő telek területével, a matematikai kerekítés szabályai szerint kerekítve.

(2a) *  A jelen rendelet értelmezésében az épületben lévő apartman-egységeket a (2) bekezdés szerinti telektömb lakásszám számításánál és a parkolóférőhely igény meghatározásánál a lakással azonos rendeltetési egységnek kell tekinteni.

(3) * 

(4) Meglévő, rossz állagú, felújításra illetve megerősítésre szoruló épület bővítése esetén a meglévő tetőtér egy szintben történő - meglévő rendeltetési egység bővítését szolgáló - beépítése esetén az övezetre előírt szintterületi mutató - megállapodásban rögzített feltételekkel - a keretövezetben meghatározott határértékéig túlléphető, ha a beépítéssel egyidejűleg az épület teljes szakvizsgálata alapján indokolt megerősítésekre, beavatkozásokra, továbbá legalább a közterületről látható homlokzatok és tetőzet indokolt felújítására is egyidejűleg sor kerül.

(5) Az épületeken a tetőfelépítmények területe - eltérő szabályozás hiányában - nem haladhatja meg a beépített alapterület 10%-át.

(6) Templomtorony legnagyobb magassága 30 méter lehet.

(7) *  A homlokzat síkjában kialakított 1,0 m-nél magasabb rátöltés magasságát figyelembe kell venni az építménymagasság számításánál.

(8) *  Építési helyen belüli lejtős terepszakaszon az épület lejtő felőli homlokzatának magassága (F/L arányból számított érték) - eltérő szabályozás hiányában - legfeljebb a megengedett építménymagasság értékének:

a) 10-25% közötti átlagos tereplejtés esetén: 1,25-szöröse lehet (6 m esetében 7,5 m)

b) 25% feletti átlagos tereplejtés esetén: 1,5-szöröse lehet (6 m esetében 9 m)

(9) * 

(10) *  Az újonnan beépítendő telkek tereprendezési tervének az egész telekre vonatkozóan kell elkészülnie, s figyelembe kell vennie a szomszédos telkek terepviszonyait is. A tereprendezési terveknek a felszíni csapadékvizek elvezetésének megoldásaira különös gonddal kell lenniük. A felszín alatti vizek védelme érdekében a területen különösen ügyelni kell arra, hogy a területhasználat során a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek.

(11) *  Városképi illeszkedés szabályai

a) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

b) * 

(12) *  Nem teljes körű homlokzat-felújítás esetén a felújított és fel nem újított homlokzatrészek közötti határvonal csak markáns építészeti tagozat (pl. földszintet az emeletektől elválasztó párkányzat) mentén húzható meg. Összefüggő, egymástól el nem választható tagozatok, ornamentikák csak együtt újíthatók fel, valamint ha a homlokzaton nem található szakaszhatárt képező elem, a homlokzat felújítás csak egyidejűleg készülhet. A földszintek szakaszos átfestése vagy azonos homlokzati síkon eltérő színek nem használhatók.

(13)-(14) * 

V. FEJEZET

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Az övezeti előírások alkalmazása

31. § (1) A terület a területfelhasználás a beépítés jellemzői alapján helyi övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(3) *  Az övezeti kód:

a) első része a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban meghatározott keretövezet és a célzott területfelhasználási mód jele

b) a további részei:

1. a kerületi azonosító kód ...................................................................................... □□-II-□□

2. kerületi övezeti azonosító sorszám .................................................................... □□-□□-01

c) Szabályozási tervben alkalmazott övezeti kód tartalma önálló táblázatban is ábrázolható. Ebben az esetben a szabályozási tervben az övezeti kódot és a táblázatot is fel kell tüntetni.

d) Az övezeti kód az alábbiakat tartalmazza:

L6-II-01

e) *  Az övezeti kód táblázat az alábbiakat tartalmazza:

telek szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb
széles-
sége
leg-
kisebb
mély-
sége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizáró-
lag
tetőtér-
ben és tetőeme-
leten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
m2 m2 m m % m2/m2 m2/m2 % m m
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE

(4) A szabályozási tervben közölt adatok értelmezése:

Megjegyzés: Az övezeti jellemzők önálló táblázatként is feltüntethetők a szabályozási tervben. Az övezeti kód önmagában is alkalmazható.

(5) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

(6) *  Az övezetekben létesíthető legnagyobb szintterületi mutató értékét az övezetek előírásainál közölt táblázatokban meghatározott határérték és a kizárólag tetőtérben, tetőemeleten létesíthető szintterületi mutató összegeként kell értelmezni, de tetőtéri vagy tetőemeleti beépítés nélkül csak a határérték alatt meghatározott szintterületi mutató alkalmazható.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI
LAKÓTERÜLET

Nagyvárosias lakóterület
L1 jelű övezetek

32. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 1. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

1. táblázat
telek szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb
széles-
sége
leg-
kisebb
mély-
sége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizáró-
lag
tetőtér-
ben és tetőeme-
leten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
m2 m2 m m % m2/m2 m2/m2 % m m
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L1-II-01 Z - - - - 75 5,00 - 15 14,0 25,0
L1-II-02 Z 3000 - - - 40 2,40 0,25 45 - 22,5
L1-II-03 Z - - - - 60 (75)[1] 2,25
(2,75)[1]
0,25
(0,50)[1]
15 - K
L1-II-04 Z K 65 3,00 20 24,0
[1] a zárójelben meghatározott engedményes érték kizárólag saroktelek esetében alkalmazható
K épületek magassági csatlakozásának szabályai szerint (lásd: 28-29. §)

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) A pince, földszint és első emeleti szinteken elhelyezhető kereskedelmi funkciók bruttó össz-szintterülete telkenként nem haladhatja meg a 3.000 m2-t.

(4) Az övezetek területén földszinti és emeleti teremgarázs - a parkolóhelyek megközelítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges területek kivételével - nem alakítható ki.

(5) *  Az L1-II-04 jelű építési övezet területén:

a) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 80%, terepszint alatt: gépjárműtároló és az alapfunkciót kiszolgáló helyiségek lehetnek,

b) terepszint felett elhelyezhető építmények:

ba) lakóépület,

bb) közintézmény-épülete,

bc) az alapfunkciót kiszolgáló vagy kiegészítő építményfajták,

c) terepszint alatt elhelyezhető építmények: gépjárműtároló és kiszolgáló helyiségei.

Városias lakóterület
L2 jelű övezetek

33. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

2. táblázat
telek szintterületi mutató építménymagasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb
széles-
sége
leg-
kisebb
mély-
sége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizáró-
lag
tetőtér-
ben és tetőeme-
leten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
m2 m2 m m % m2/m2 m2/m2 % m m
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L2-II-01 Z - - - - 65 3,00 - 20 12,5 21,0
L2-II-02 Z 500 - - - 65 2,00 - 20 - 12,5
L2-II-03 Z - - - - 45 2,00 - 30 - 15,0
L2-II-04 Z - - - - 40 1,80 - 50 - 12,5
L2-II-05 Z - - - - 50 1,50 0,25 25 - 10,5[1]
L2-II-06 O 800 - - - 40 1,50 0,15 50 - 10,5[1]
L2-II-07 SZ 1000 - 20 30 20 0,60 0,15 65 - 9,5[1]
L2-II-08 Z 2500 - - - 20 1,00 - 50 - K
L2-II-09 Z 3000 - - - 40 1,60 - 40 - K
L2-II-10 Z 600 - 18 - 50 3,00 - 20 15 20,0[2]
L2-II-11 Z 600 - 18 - 50 2,50 - 20 7,5[1] 15,0
L2-II-12 SZ 600 - 18 - 25 1,00 - 20 - 10,5
L2-II-13 Z 125 - - - 75 2,00 - 20 3,0[1] [3] 5,0[1] [3]
udvari: 7,5
L2-II-14 Z K - - - 65
(75)[5]
3,40 0,60 20 - 15,0[4]
L2-II-15 Z 1000 5000 - - 10 1,80 0,50 45 9,5 19,0
L2-II-16 Z K - - - 60 3,50 - 25 - 24,0
L2-II-17 Z 500 1500 - - 65
(70) [5]
3,00
(3,80) [5]
- 20 6,0 16,0
L2-II-18 Z 500 1500 - - 65
(70) [5]
3,50
(4,00) [5]
- 20 6,0 18,0
L2-II-19 Z 600 - - - 65 4,00 - 20 - 18,0
L2-II-20 Z 650 - - - 75 4,00 - 20 16,0 23,0
[1] OTÉK eltérés alapján
[2] a 14954 hrsz. telek mellett max. 10,0 m
[3] közterületen
[4] lejtőoldali homlokzatmagasság: 20,0 m
[5] saroktelek esetén
K épületek magassági csatlakozásának szabályai szerint (lásd: 28-29. §)

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) A pince, földszint és első emeleti szinteken elhelyezhető kereskedelmi funkciók bruttó össz-szintterülete (függetlenül a rendeltetési egységek számától) telkenként nem haladhatja meg sem a megengedett legnagyobb beépítettség alapján beépíthető bruttó alapterület mértékét, sem a 2.500 m2-t.

(4) Az övezetek területén földszinti és emeleti teremgarázs - a parkolóhelyek megközelítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges területek kivételével - nem alakítható ki.

(5) *  Az L2-II-10 jelű építési övezet területén, a Zsigmond tér - Darázs utca - Daru utca - Kolozsvári Tamás utca - Ürömi utca által határolt területen

a) elhelyezhető főfunkciók a következők:

aa) egy-, vagy többlakásos lakóépület,

ab) szálláshely szolgáltató épület,

ac) közintézmény épület,

ad) irodaház,

ae) kiskereskedelmi épület,

af) sportépítmény,

ag) parkoló építmény,

b) egyéb, a fő funkciót kiszolgáló, vagy kiegészítő különálló épület a lakóterületen nem helyezhető el,

c) kiskereskedelmi funkció csak a pince, földszint, és I. emeleti szinteken létesülhet, mértéke max. a bruttó beépíthető telekterület 50%-a, de legfeljebb 500 m2,

d) a terepszint alatti beépítés max. mértéke megegyezik az építési hely határával,

e) új épület, illetve bővítés, ráépítés esetén a számított gk. parkolóhely szükséglet telken belül terepszinten, épület földszinti vagy pinceszinti teremgarázsában, különállóan csak térszint alatti gk. tárolóban biztosítandó. Térszín alatti mélygarázsban csak a telken belül megvalósuló, vagy a meglévő funkciók kiszolgálására létesíthető gépkocsi-tároló.

(6) *  Az L2-II-11 jelű építési övezet területén, a Zsigmond tér - Darázs utca - Daru utca - Kolozsvári Tamás utca - Ürömi utca által határolt területen

a) elhelyezhető főfunkciók a következők:

aa) egy - vagy többlakásos lakóépület

ab) szálláshely szolgáltató épület

ac) közintézmény épület

ad) irodaház

ae) kiskereskedelmi épület

af) sportépítmény

ag) parkoló építmény,

ah) egyéb, a fő funkciót kiszolgáló, vagy kiegészítő különálló épület a lakóterületen nem helyezhető el. Kiskereskedelmi funkció csak a pince, földszint, és I. emeleti szinteken létesülhet, mértéke max. a bruttó beépíthető telekterület 50%-a, de legfeljebb 500 m2.

b) a terepszint alatti beépítés max. mértéke megegyezik az építési hely határával.

c) az építménymagasság:

ca) 14953 hrsz.-ú teleken max. 7,5 m. Az Ürömi u. 2. számú (hrsz.: 14954) épülethez csatlakozó utcai kerítés magasságát a védett épület eredeti párkánymagasságához igazodóan kell megállapítani, de max. 4,5 m. A kerítés anyaga kő, tégla, nyers vagy vakolt felülettel. A kerítés kialakítása áttört.

cb) 14952; 14951 hrsz.-ú telkeken 10,5 m.

cd) 14950; 14949 hrsz.-ú telken 13,5 m

ce) 14948 hrsz.-ú telken 9,0 m, a jelen kialakult állapot miatt, a 14949 hrsz.-ú telek közös telekhatárának tűzfalas kialakítása esetén 13,5 m.

cf) 14947; 14946; 14945; 14943/6 hrsz.-ú telkeken 10,5 m

cg) 14943/7 hrsz.-ú telken 15,0 m; 10,5 m (lásd még szabályozási tervlap)

ch) Az épületek közterület felőli /utcai/ homlokzatainak magassága (F/L) a terven jelölt értékeket nem haladhatja meg.

d) A számított gk. parkolóhely szükséglet telken belül terepszinten, épület földszinti vagy pinceszinti teremgarázsában, különállóan csak térszint alatti gk. Tárolóban biztosítandó. Utcai sorgarázs nem létesíthető. Térszín alatti mélygarázsban csak a telken belül megvalósuló, vagy a meglévő funkciók kiszolgálására létesíthető gépkocsi-tároló.

(7) *  Az L2-II-12 jelű építési övezet területén, a Zsigmond tér - Darázs utca - Daru utca - Kolozsvári Tamás utca - Ürömi utca által határolt területen

a) elhelyezhető főfunkciók a következők:

aa) egy - vagy többlakásos lakóépület

ab) szálláshely szolgáltató épület

ac) közintézmény épület

ad) irodaház

ae) kiskereskedelmi épület

af) sportépítmény

ag) parkoló építmény,

ah) egyéb, a fő funkciót kiszolgáló, vagy kiegészítő különálló épület a lakóterületen nem helyezhető el. Kiskereskedelmi funkció csak a pince, földszint, és I. emeleti szinteken létesülhet, mértéke max. a bruttó beépíthető telekterület 50%-a, de legfeljebb 500 m2.

b) a terepszint alatti beépítés max. mértéke megegyezik az építési hely határával.

c) *  a számított gépkocsi parkolóhely szükséglet telken belül terepszinten, vagy az épület földszinti vagy pinceszinti gépkocsi tárolójában, teremgarázsában, továbbá különállóan csak térszint alatti gépkocsi tárolóban biztosítandó. Utcai sorgarázs nem létesíthető. Garázs csak a telken belül megvalósuló, vagy a meglévő funkciók kiszolgálására létesíthető.

d) az oldalkert mértéke 5,0 m.

e) kereskedelmi funkció nem létesíthető.

(8) *  Az L2-II-13 jelű építési övezet területén

a) az L2 jelű keretövezetben meghatározott funkciók közül a következők létesíthetők:

aa) egy, vagy többlakásos lakóépületek,

ab) vegyes funkciójú épületek (a pinceszinten és az utcai homlokzattal rendelkező földszinti épületrészeken kereskedelmi, lakófunkciót nem zavaró szolgáltatói, irodai tevékenységek terei, az udvari és az udvar felöli tetőtéri szinteken lakás célú helyiségekkel),

ac) szálláshely-szolgáltató épület,

ad) közintézményi épület,

ae) irodaház.

b) a zöldfelület legkisebb mértéke a pinceszint 100%-os beépítése esetén 15%.

c) Előkert nem létesíthető. A kötelező közterület felöli építési vonaltól a földszinten -30 cm-t, a tetőtéri szinten is legfeljebb +/- 30 cm-t lehet eltérni. A homlokzati párkánykiülés a közterület felé, az ereszcsatornát is beleértve, legfeljebb 70 cm lehet.

d) A kialakítható belső udvar legkisebb mérete legalább 4,0 m legyen.

e) Közterület felöli földszinti lakófunkció nem létesíthető. A Szépvölgyi úton meglévő utcafronti, földszinti lakófunkciók átépítés, újjáépítés esetén nem tarthatók meg.

f) A meglévő telekszerkezetet tükröző utcafronti beépítési jelleg megtartandó. A telekösszevonás eredményeként megnövekvő közterületi homlokzaton az összevonás előtti telekosztást a homlokzaton meg kell jeleníteni. A homlokzati tagolás lehet térbeli, anyaghasználatbeli, vagy egyéb építészeti eszközökkel érvényesülő.

g) Ha a beépítés keretes és nem telekhatárok menti zártudvaros, akkor a hátsókert legkisebb mérete legalább 6,0 m. Az oldalkertre szervezett épületrészek között a telekhatároktól függetlenül a tűztávolság megtartandó.

h) Valamennyi önálló telekre gépjárművel való bejutást biztosítani kell.

i) Telkenként legfeljebb 1 db épület építhető.

j) *  Hagyományos épületszerkezetek alkalmazandók, a párkány alatti függőleges, tömör homlokzati falszakaszok anyaghasználata 50%-ban vakolt legyen.

k) *  Az épületek tetőformálása magastetős legyen, a tetőhajlás 35°-45° között változhat és a tetőfedés anyaga cserép legyen. Lapostető, tetőkert csak az udvari szinten alkalmazható. Az utca felőli homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszéspontja, valamint a gerincmagasság közötti a függőleges vetületi méret legfeljebb 5,0 m lehet. Az utca felőli gerincmagasságnál az udvar felőli gerincmagasságok sem lehetnek magasabbak. A magastető utcafronti megjelenése szimmetrikus hajlásszögű és szimmetrikus vetületi hosszúságú legyen.

l) Nyílászárók szalagablak jelleggel nem képezhetők.

m) Közterületi homlokzatonként legfeljebb 1 db, legfeljebb 3,5 m szélességű gépkocsi behajtó (garázskapu) helyezhető el.

n) Az építési övezetben óriás plakát nem helyezhető el, a homlokzatra szerelt „cégér” jellegű reklámhordozó alkalmazandó.

o) Az illeszkedés elve:

oa) * 

ob) Az utcaképben a mértékadó épületek gerinc és párkány magasságaitól legfeljebb +/-1,0 m-t lehet eltérni.

p) * 

q) A műemlék kápolna szabadon álló (SZ) beépítési módnak megfelelően kezelendő.

r) A telekhatáron létrejövő tűzfalszakasz magassága az utcai telekhatártól mért 12,0 m mélységen túl legfeljebb 7,5 m lehet.

s) A térszín alatti beépítés előírásai a következők:

sa) Az övezetben legfeljebb 1 pinceszint létesíthető.

sb) A térszín alatti beépítés mértéke akkor érheti el a telekterület 100%-át, ha a pinceszint legalább 40%-án gépkocsi tároló létesül.

sc) Egyéb esetekben a térszín alatti beépítés mértéke nem haladhatja meg a felszín feletti beépítés mértékét.

sd) A térszín alatti beépítések mentén a talaj és rétegvizek elvezetéséről gondoskodni kell (pl.: drénezés).

(9) *  Az L2-II-14 jelű építési övezet területén

a) Az övezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el, különálló épületként gépkocsi-tároló sem építhető. Kerti építmény (lugas, kerti pavilon) elhelyezhető.

b) Az övezetben a lakódominancia megőrzése érdekében az első emelet feletti szinteken csak lakások létesíthetők, kivéve a Török utca és Frankel Leó utca menti beépítést, ahol a teljes épület lehet intézményi funkciójú. Kereskedelmi funkció azonban ebben az esetben is csak a földszinten helyezhető el.

c) Az övezetben új épület esetén lakószint csak a járdaszinttől számított 3,0 m-nél magasabban létesíthető. A földszinten publikus funkciót (kereskedelem, iroda, szolgáltatás, vendéglátás) kell elhelyezni.

d) A meglevő zártudvaros épületek udvara üvegtetővel (100%-ig) lefedhető az egész épület teljes funkciócseréje során, ha az épületben lakófunkció nem marad. Ebben az esetben a földszint közterülethez kapcsolódó 15%-át a közforgalom számára meg kell nyitni.

e) A terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 75%, saroktelek esetén: 85%.

(10) *  Az L2-II-15 jelű építési övezet területén

a) a lakóépületeken kívül az alábbi építmények helyezhetők el:

aa) szálláshely-szolgáltató épület,

ab) közintézmény épület,

ac) irodaház,

ad) vegyes rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységenként legfeljebb 250 m2, telkenként összesen legfeljebb 1.500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelem.

b) A területen belül, az I-jelű keretövezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények és legfeljebb 1.500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek helyezhetők el.

c) A területen üzemanyagtöltő állomást más építmény részeként sem szabad elhelyezni és meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem szabad.

d) A területen a melléképítmények közül nem helyezhető el:

da) terepszint feletti folyadék- és gáztároló (kivéve, az intézményterület területén, meghatározott időre - kiállítás idejére - elhelyezett kiállítási tárgyat), továbbá

db) hírközlési torony.

e) A területen nagy szállítási forgalmú építmény, valamint a terület elsődleges rendeltetésétől idegen egyéb rendeltetésű építmény nem helyezhető el.

f) A területen üzletlakás nem alakítható ki.

g) Az új lakások földszinti padlószint-magassága legalább 3 méter kell legyen.

h) Kereskedelmi funkció csak vegyes rendeltetésű épületben a pinceszinten, a földszinten és az első emeleten engedhető meg.

i) A kereskedelmi funkció bruttó szintterülete:

ia) összességében nem haladhatja meg az 1.500 m2-t telkenként, illetve

ib) legfeljebb 250 m2-t önálló rendeltetési egységenként,

ic) legfeljebb az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület 20%-a lehet.

j) A szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a csatlakozó új épület(rész) záró-párkánya (ereszvonala) a csatlakozástól számított 3 méteren belül maximum 0,8 m-rel lehet alacsonyabb, illetve - városképileg indokolt esetben - magasabb a csatlakozó meglévő épület megfelelő eleménél. A további homlokzati szakasz magassága nem lépheti túl a magasabb csatlakozási értéket.

k) * 

l) A területen meglévő épület emeletráépítéssel történő bővítésére kizárólag a városképi illeszkedés érdekében kerülhet sor. Abban az esetben, ha a meglévő épület beépítettsége (beépítési %) már meghaladja az építési övezetre megállapított határértéket a beépítettség nem növelhető, de a szintterületi mutató legfeljebb a keretövezetre megállapított határértékig túlléphető:

la) Lövőház utca 17. (hrsz.: 13213): Az épület emeletráépítéssel bővíthető abban az esetben, ha a létesíthető többlet szintterület: egy emelet és egyszintes tetőtér-beépítés, legfeljebb 1500 m2 összes bruttó szintterület (legfeljebb 1200 m2 összes nettó szintterület) lehet.

lb) Lövőház utca 33. (hrsz.: 13215/14): Az épület emeletráépítéssel bővíthető abban az esetben, ha

1. az emeletráépítés többlet parkoló igénye telken belül vagy a szomszédos tömbök területén elhelyezhető,

2. a létesíthető többlet szintterület: egy emelet és egyszintes tetőtér-beépítés lehet.

lc) Az L2/II/15 jelű építési övezetben a 13204/13 hrsz.-ú telek beépítésekor a zártsorúság biztosítása mellett gondoskodni kell a meglévő tűzfalak takarásáról.

(11) *  Az L2-II-16 jelű építési övezet területén:

a) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 40%.

b) elhelyezhető építmények:

ba) lakóépület,

bb) szálláshely-szolgáltató épület,

bc) közintézmény épület,

bd) irodaház.

be) Egyéb az alapfunkciót kiszolgáló vagy kiegészítő építményfajták. Terepszint alatt: gépjárműtároló és az alapfunkciót kiszolgáló helyiségek.

(12) *  Az L2-II-17 jelű építési övezet területén a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 100%.

(13) *  L2-II-18 jelű építési övezet területén, a Kisrókus utca - Keleti Károly utca - Kitaibel Pál utca által határolt területen

a) Az 13237 hrsz.-ú helyi védelemre javasolt épület tetőtere a jelenlegi tetőforma megtartásával beépíthető, déli telekhatár felöli oldalát kontyoltan kell kialakítani.

b) A 13238 hrsz.-ú telken álló épület északi szárnyának legnagyobb párkánymagassága a csatlakozó szomszédos 13237 hrsz.-ú telken álló épülettől mért 23 m-en belül 24 m-es lehet.

c) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 100%.

(14) *  Az L2-II-19 jelű építési övezet területén, a Keleti Károly utca - Rét utca - Ribáry utca - Bimbó út - Kitaibel Pál utca által határolt területen

a) melléképítmények közül:

aa) közmű-becsatlakozási műtárgy,

ab) hulladéktároló,

ac) kerti építmény,

ad) kerti medence,

ae) tűzrakó hely és

af) kerti lugas helyezhető el.

b) építmény csak a kijelölt építési hely (meglévő vagy kiegészített épületkontúr) területén belül helyezhető el.

(15) *  Az L2-II-20 jelű építési övezet területén, a Lövőház u. - Fény u. - tervezett gyalogos sétány - Margit körút által határolt területen (III/1 tömb):

a) elhelyezhető funkciók, a lakóépületeken kívül:

aa) szálláshely-szolgáltató,

ab) közintézmény,

ac) irodaház,

ad) vegyes funkciójú épületben kiskereskedelem;

b) nem helyezhető el:

ba) üzemanyagtöltő állomás;

c) nem működtethető és nem telepíthető:

ca) ipari,

cb) ipari jellegű szolgáltatási,

cc) raktározási,

cd) raktározás jellegű nagykereskedelmi funkció;

d) az épületek kialakítása

da) épület, ill. építmény legmagasabb pontja 30 m magasságot bővítés és ráépítés esetén sem haladhatja meg, új épület legnagyobb építménymagassága 25 m lehet,

db) az épületeken elhelyezett tetőfelépítmények alapterülete az épület beépített alapterületének 25%-át nem haladhatja meg,

dc) a tetőfelépítményeket és tetőfelületeket homlokzatszerűen kell kialakítani,

dd) a terepszint alatti beépítés 85% lehet,

de) az építési helyen belül közhasználatú kulturális építmények a rendelet keretei között szabadonállóan is elhelyezhetők;

e) terepszint alatti parkoló építése céljából a Lövőház u. 7-13. sz. ingatlanok összevonhatók.

f) a 13195 hrsz.-ú telken

fa) az épület nem bővíthető, tetőtér-beépítés nem létesíthető,

fb) abban az esetben, ha az épület ÉK-i tűzfalára szomszédos épület nem épül rá, akkor azt homlokzatosítani szükséges,

fc) a telek ÉK-i oldalán elbontott melléképület helyett áttört kerítés létesíthető,

fd) telken belül fásított parkolókat kell kialakítani;

g) a 13196 és 13197 hrsz.-ú telkek épületeinek megtartható részére egy szint emeletráépítés és tetőtér-beépítés létesíthető.

h) a 13198 hrsz.-ú telken

ha) a terepszint alatti beépítés max. 100%

hb) az épülethez tartozó parkoló számot telken belül kell kialakítani,

hc) az épületek utcai traktusába terep felett garázs nem helyezhető el,

hd) kereskedelmi funkció csak pinceszinten, földszinten és az első emeleti szinten engedhető meg.

Kisvárosias lakóterület
L2/A jelű övezetek

34. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

3. táblázat
telek szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb
széles-
sége
leg-
kisebb
mély-
sége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizáró-
lag
tetőtér-
ben és tetőeme-
leten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
m2 m2 m m % m2/m2 m2/m2 % m m
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L2/A-II-01 Z 800 - - - 65 2,00 - 25 5,0[1] 7,5[1]
udvari 11,0
L2/A-II-02 Z - - - - 50 1,50 - 25 - csatla-
kozás szabá-
lyai szerint
L2/A-II-03 Z - - - - 50 1,50 0,25 25 - 10,5
L2/A-II-04 Z - - - - 50 1,00 0,25 25 - 7,5
L2/A-II-05 O 700 5 0,05 - 75 - 4,5
L2/A-II-06 Z 400 - - - 65 1,50 - 25 3,0[1] 5,0[1]
udvari: 7,5
L2/A-II-07 Z K - K - 65 1,50 0,50 25 - 7,50
lejtő-
oldali homl.: 9,0
L2/A-II-08 Z K - K - 65 2,00 0,50 25 - 9,50
lejtő-
oldali homl.: 12,0
[1] közterületen, közterület felől
K kialakult állapot

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) A pince, földszint és első emeleti szinteken elhelyezhető kereskedelmi funkciók bruttó össz-szintterülete (függetlenül a rendeltetési egységek számától) telkenként nem haladhatja meg sem a megengedett legnagyobb beépítettség alapján beépíthető bruttó alapterület mértékét, sem az 1.500 m2-t.

(4) *  Az L2/A-II-01 jelű lakóterületi építési övezet általános előírásai

a) Az L2/A jelű keretövezetben meghatározott funkciók közül a következők létesíthetők:

aa) egy, vagy többlakásos lakóépületek,

ab) vegyes funkciójú épületek (a pinceszinten és az utcai homlokzattal rendelkező földszinti épületrészeken kereskedelmi, a lakófunkciót nem zavaró szolgáltatói, irodai tevékenységek terei, a földszinti udvari, az emeleti és tetőtéri szinteken lakó funkció részére kialakított helyiségek),

ac) szálláshely-szolgáltató épület,

ad) közintézményi épület

ae) irodaház.

b) Telekalakítás:

ba) A 2001. január 1.-én záradékolt, földhivatali állapotnak megfelelő, meglévő telkek nem oszthatók meg.

bb) A Szépvölgyi úti telkek Ürömi úti és Felhévizi utcai telkekkel nem vonhatók össze.

bc) Különböző övezetekbe tartozó telkek nem vonhatók össze.

c) Beépítés:

ca) Előkert nem létesíthető, ez alól kivételt jelentenek a Felhévizi utcában, a Felhévizi közben jelölt helyek. A kötelező közterület felöli építési vonaltól a földszinten -30 cm-t, az emeleti szinten és a tetőtér kialakításánál legfeljebb +/- 30 cm-t lehet eltérni. A homlokzati párkánykiülés a közterület felé, az ereszcsatornát is beleértve, legfeljebb 70 cm lehet.

cb) A kialakítható belső udvar legkisebb mérete legalább 4,0 m legyen.

cc) Közterület felöli földszinti lakófunkció csak a Felhévizi utcában (14839 hrsz.) és a Felhévizi közben (14840/2 hrsz.) létesíthető. A Szépvölgyi úton és az Ürömi utcában meglévő utcafronti, földszinti lakófunkciók átépítés, újjáépítés esetén nem tarthatók meg.

cd) A meglévő telekszerkezetet tükröző utcafronti beépítési jelleg megtartandó. A telekösszevonás eredményeként megnövekedő közterületi homlokzaton az összevonás előtti telekosztásnak megfelelően (2001. januári Budapesti Földhivatali záradékolt alaptérképi állapot) legfeljebb 20 m-es egységenként a homlokzati megjelenésben érzékeltetni kell az összevonás előtti telekosztást. A homlokzati tagolás lehet térbeli, anyaghasználatbeli, vagy egyéb építészeti eszközökkel érvényesülő.

ce) Ha a beépítés keretes és nem telekhatárok menti zártudvaros, akkor a hátsókert legkisebb mérete az építési övezetre meghatározott építménymagasság, vagy legalább 6,0 m.

cf) Valamennyi önálló telekre a gépjárművel való bejutást biztosítani kell.

cg) Több oldalról közterülettel határolt, 900 m2-t meghaladó telekterület és 75 db gépjárműnél nagyobb befogadó képességű mélygarázs esetén több behajtó kialakítását biztosítani kell. A Felhévizi köz irányából telkenként, legfeljebb 20 db gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs kiszolgálása (ki- és behajtás) biztosítható.

ch) Közterületi homlokzatonként legfeljebb 1 db, legfeljebb 3,5 m szélességű gépkocsi behajtó (garázskapu) helyezhető el. Ez alól kivétel a Szépvölgyi út mentén kialakuló új utcakép, amelynél az eredeti telekszerkezetet tükröző homlokzati egységenként is létesíthető 1 db gépjárműbehajtó.

d) Építészeti megjelenés:

da) Telkenként legfeljebb 2 db épület építhető.

db) Hagyományos épületszerkezetek alkalmazandók, a párkány alatti tömör homlokzati felületek megjelenése 50%-ban vakolt legyen, a tömör falfelületek és a nyílászárók aránya a hagyományos arányrendszerhez igazodjon, a tetőfedés anyaga cserép, a tetőhajlás a közterület felöl 30°-45° között mozoghat.

dc) Az épületek tetőformálása a közterület felöl magastetős legyen, lapostető, tetőkert, tetőterasz csak az udvari homlokzatoknál alkalmazható. A tető felülnézetét a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. Az utcai gerincmagasságot legfeljebb 1,5 m-ig közelítheti meg a legfelső szinti udvari lapostető, amely kizárólag zöldtető formájában tetőkertként, tetőteraszként alakítható ki. A lapostetők anyaghasználatában nem lehet kavicsolt bitumenes lemezfedés és/vagy nyers betonfelület.

dd) Az utca felőli gerincmagasság, - az adott homlokzati falszakasz külső felületének, valamint a tető felső síkjának metszéspontja és a tetőgerinc között mért függőleges vetületi méret, - legfeljebb 5,0 m lehet. Az utca felőli gerincmagasságnál az udvar felőli gerincmagasságok sem lehetnek magasabbak. A magastető utcafronti, valamint látszó oromfalas megjelenése szimmetrikus hajlásszögű és szimmetrikus vetületi hosszúságú legyen. A fedés anyaga az udvar felöl sem lehet színezett fémlemez, pala (hullám és / vagy rombusz).

de) A tetőtérben tetőtéri ablak csak egy sorban jelenhet meg.

e) Az építési övezetben óriás plakát nem helyezhető el. A homlokzatra szerelt, cégér jellegű reklámhordozó alkalmazandó.

f) *  Az illeszkedés módja:

Az utcakép alapján a mértékadó épületek gerinc és párkány magasságaitól legfeljebb +/- 1,5 m-t lehet eltérni. A Szépvölgyi út 12. számú és a Felhévizi utca 3. számú épületekhez való igazodásnál az eltérés csak negatív értelemben érvényesíthető.

g) * 

h) Az övezetben:

ha) meglévő beépítésnél a kialakult épülettömegen belüli felújítás megvalósításánál a kialakult beépítési mérték megtartható.

hb) a telekhatáron létrejövő tűzfalszakasz magassága az utcai telekhatártól mért 12,0 m-en túl legfeljebb 9,0 m lehet.

hc) a szabályozási tervlapon jelölt helyeken 50%-nál nagyobb beépítési mérték esetén teremgarázs jellegű mélygarázs létesíthető;a térszín alatti beépítés legfeljebb 1 szintes, a 800 m2,-nél nagyobb telkek esetén 2 szintes lehet;a második szint mélységében az oldalsó és hátsó telekhatáron álló szomszédos épületektől minimum 3,0 m távolság megtartása szüksége;a szomszédos telkeken létesítendő garázsszint összenyitása esetén a teremgarázs a telekhatárig kiépíthető.

hd) a térszín alatti beépítés mértéke egy szint mélygarázs esetén akkor érheti el a 100%-t, ha a pinceszint legalább 40%-án gépkocsi tároló létesül, két szint térszín alatti építés esetén a második szint 100%-ban gépkocsi tárolást kell, hogy szolgáljon; egyéb esetekben a térszín alatti beépítés mértéke nem haladhatja meg a felszín feletti beépítést.

he) a térszín alatti beépítések mentén a talaj és rétegvizek elvezetéséről gondoskodni kell (pl.: drénezés).

hf) 10 m alatti telekszélesség esetén az udvar szintje 100%-ig beépíthető, ha az udvar szint legalább 40%-án gépkocsi tároló létesül, ebben az esetben a kötelező zöldfelületi arány tetőkertként alakítandó ki.

hg) az övezetben a Felhévizi utca és Felhévizi köz felöli telekhatáron, a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, 14845; 14844/2; 14843/1; 14842; 14841/2; 14840/1; 14863/3, 14863/1 hrsz.-ú telkeken - a közterülethez kapcsolódó le nem keríthető magánterület mentén - utcai kerítés a kötelező építési vonalon létesíthető; az előkert a közterülethez igazodóan alakítandó ki.

hh) a Felhévizi utcai ingatlanok beépítése esetén a (14839 hrsz.-ú) közterületen lévő trafó megszüntetendő;elhelyezéséről gondoskodni kell a 14840/3, a 14859; a 14863/3 helyrajzi számú telkeken megvalósuló épületekben, vagy a Felhévizi utcához tartozó közterületi bővületben a térszín alá süllyesztve; a közösségi ellátást is szolgáló transzformátor állomás befogadása 5% bonusz többlet beépítési mértéket eredményez azon telken, amelyen a tényleges trafóelhelyezés történik.

i) a zöldfelület legkisebb mértéke a telek 100%-os térszín alatti beépítése esetén 15%.

(5) *  Az L2/A-II-05 jelű építési övezet területén közterületi közkert létesítendő. A kialakítandó kert megépítéséhez KAT készítendő. A terület lakóterületi közkert jelleggel alakítandó ki, biztosítva a (korlátozott) nappali közhasználatot.

a) A kertet határoló kőfal megtartható, vagy az eredeti jellegét tükröző módon újraépíthető.

b) Az épület a Felhévizi utcai kőfal mentén, 8,0 m mély sávban építhető szabadon vagy oldalhatáron álló módon, a pihenést szolgáló és a szociális funkciók, valamint a kert fenntartását szolgáló funkciók számára.

(6) *  Az L2/A-II-06 jelű lakóterületi építési övezetek általános előírásai

a) Az L2/A jelű keretövezetben meghatározott funkciók közül a következők létesíthetők:

aa) egy, vagy többlakásos lakóépületek,

ab) *  vegyes funkciójú épületek (a pinceszinten és az utcai homlokzattal rendelkező földszinti épületrészeken kereskedelmi, a lakófunkciót nem zavaró szolgáltatói, irodai tevékenységek terei, a földszinti udvari, az emeleti és tetőtéri szinteken lakó funkció részére kialakított önálló rendeltetési egységek, helyiségek),

ac) szálláshely - szolgáltató épület,

ad) közintézményi épület

ae) irodaház.

b) Telekalakítás:

ba) A 2001. január 1.-én záradékolt, földhivatali állapotnak megfelelő, meglévő telkek nem oszthatók meg.

bb) A Szépvölgyi úti telkek Ürömi utcai telkekkel nem vonhatók össze.

bc) Különböző építési övezetekbe tartozó telkek nem vonhatók össze.

c) *  Beépítés:

ca) Előkert nem létesíthető.

A kötelező közterület felöli építési vonaltól a földszinten -30 cm-t, az emeleti szinten és a tetőtér kialakításánál legfeljebb +/- 30 cm-t lehet eltérni.

cb) A kialakítható belső udvar legkisebb mérete legalább 4,0 m legyen.

cc) Közterület felőli földszinti lakófunkció nem létesíthető. A Szépvölgyi úton és az Ürömi utcában meglévő utcafronti, földszinti lakófunkciók átépítés, újjáépítés esetén nem tarthatók meg.

cd) A meglévő telekszerkezetet tükröző utcafronti beépítési jelleg megtartandó. A telekösszevonás eredményeként megnövekedő közterületi homlokzaton az összevonás előtti telekosztásnak megfelelően (2001. januári Budapesti Földhivatali záradékolt alaptérképi állapot) legfeljebb 20 m-es szélességű egységenként a homlokzati megjelenésben érzékeltetni kell az összevonás előtti telekosztást. A homlokzati tagolás lehet térbeli, anyaghasználatbeli, vagy egyéb építészeti eszközökkel érvényesülő.

ce) Ha a beépítés keretes és nem telekhatárok menti zártudvaros, akkor a hátsókert legkisebb mérete az építési övezetre meghatározott építménymagasság, vagy legalább 6,0 m.

cf) Valamennyi önálló telekre a gépjárművel való bejutást biztosítani kell.

cg) Több oldalról közterülettel határolt, 900 m2-t meghaladó telekterület és 75 db gépjárműnél nagyobb befogadó képességű mélygarázs esetén több behajtó kialakítását biztosítani kell.

ch) Közterületi homlokzatonként legfeljebb 1 db, legfeljebb 3,5 m szélességű gépkocsi behajtó (garázskapu) helyezhető el. Ez alól kivétel a Szépvölgyi út mentén kialakuló új utcakép, amelynél az eredeti telekszerkezetet tükröző homlokzati egységenként is létesíthető 1 db gépjárműbehajtó.

ci) A homlokzati párkánykiülés a közterület felé, az ereszcsatornát is beleértve, legfeljebb 70 cm lehet.

cj) Telkenként legfeljebb 2 db épület építhető.

d) *  Építészeti megjelenés:

da) Hagyományos épületszerkezetek alkalmazandók, a párkány alatti tömör homlokzati felületek megjelenése 50%-ban vakolt legyen, a tömör falfelületek és a nyílászárók aránya a hagyományos arányrendszerhez igazodjon.

db) Az épületek tetőformálása a közterület felöl magastetős legyen, lapostető, tetőkert, tetőterasz csak az udvari homlokzatoknál alkalmazható. A tető felülnézetét a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A magastető héjalása cserép lehet, a tetőhajlás a közterület felöl 30°-45° között mozoghat. A lapostetők anyaghasználatában nem lehet kavicsolt bitumenes lemezfedés vagy nyers betonfelület. A fedés anyaga az udvar felől sem lehet színezett fémlemez, pala (hullám vagy rombusz).

dc) Az utcai gerincmagasságot legfeljebb 1,5 m-ig közelítheti meg a legfelső szinti udvari lapostető, amely kizárólag zöldtető formájában tetőkertként, tetőteraszként alakítható ki. Az utca felőli gerincmagasság, - az adott homlokzati falszakasz külső felületének, valamint a tető felső síkjának metszéspontja és a tetőgerinc között mért függőleges vetületi méret, - legfeljebb 5,0 m lehet. Az utca felőli gerincmagasságnál az udvar felőli gerincmagasságok sem lehetnek magasabbak. A magastető utcafronti, valamint látszó oromfalas megjelenése szimmetrikus hajlásszögű és szimmetrikus vetületi hosszúságú legyen.

dd) A tetőtérben tetőtéri ablak csak egy sorban jelenhet meg.

e) *  Az építési övezetben óriásplakát nem helyezhető el. A homlokzatra szerelt, cégér jellegű reklámhordozó alkalmazható.

f) *  Az illeszkedés módja:

Az utcakép alapján a mértékadó épületek gerinc- és párkány magasságaitól legfeljebb +/- 1,5 m-t lehet eltérni.

g) * 

h) Az övezetben:

ha) kialakult beépítés esetén, ha lakó, vagy egyéb fő funkcióval a beépítés mértéke meghaladja a telekre meghatározott mértéket korszerűsítés, bővítés csak saját tömegen belül végezhető.

hb) a telekhatáron létrejövő tűzfalszakasz magassága az utcai telekhatártól mért 12,0 m-en túl legfeljebb7,5 m lehet.

hc) legfeljebb 1 pinceszint létesíthető. A térszín alatti beépítés mértéke egy szint mélygarázs esetén akkor érheti el a 100%-t, ha a pinceszint legalább 40%-án gépkocsi tároló létesül. Egyéb esetekben a térszín alatti beépítés mértéke nem haladhatja meg a felszín feletti beépítést. A térszín alatti beépítések mentén a talaj- és rétegvizek elvezetéséről gondoskodni kell (pl.: drénezés).

hd) 10 m alatti telekszélesség esetén az udvar szintje 100%-ig beépíthető, ha az udvar szint legalább 40%-án gépkocsi tároló létesül. Ebben az esetben a kötelező zöldfelületi arány tetőkertként alakítandó ki.

i) A zöldfelület legkisebb mértéke a telek 100%-os térszín alatti beépítése esetén 15%.

(7) *  Az L2/A-II-07 jelű építési övezet területén:

a) *  Az övezetben a védett telekstruktúra területén telekalakítás a szabályozási tervben jelöltek szerint végezhető. A telkek szélességi mérete (ritmusa) és a Gül baba utcai homlokvonal nem változtatható.

b) Az övezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület - a kerti építmények és garázs kivételével - nem helyezhető el.

c) Teremgarázs az utcáról nyíló bejárattal támfalba (térszín alatt) építhető, a garázstetőt min. 1,0 m földtakarással kötelező erővel tetőkertként kell kialakítani, a támfalat (futó)növényzettel takarni kell.

d) Az övezet telkein az OTÉK szerinti hátsókert méreteket akkor is be kell tartani új építés esetén, ha a ma meglevő (és bontásra kerülő/átépülő) épület e paramétereket nem elégíti ki. Kivételt képez az a telek, ahol a szabályozási tervlap szerinti építési hely ettől eltérő beépítést tesz lehetővé.

e) Az övezetben utcai kerítés csak tömör kivitelben - kocsiáthajtóval - készülhet.

f) A terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 75%.

(8) *  Az L2/A-II-08 jelű építési övezet területén

a) *  Az övezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület - a kerti építmények kivételével - nem helyezhető el. Új épület földszintjének közterület felőli oldalán közhasználatú funkciót (vendéglátás, kiskereskedelem) kell elhelyezni.

b) Teremgarázs az utcáról nyíló bejárattal támfalba (térszín alatt) építhető.

c) Az övezet telkein az OTÉK szerinti hátsókert méreteket akkor is be kell tartani új építés esetén, ha a ma meglevő (és bontásra kerülő/átépülő) épület e paramétereket nem elégíti ki. Kivételt képez az a telek, ahol a szabályozási tervlap szerinti építési hely ettől eltérő beépítést tesz lehetővé.

d) Az övezetben utcai kerítés csak tömör kivitelben - kocsiáthajtóval - készülhet.

e) A terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 75%.

Kisvárosias lakóterület
L3 jelű építési övezetek

35. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 4. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

4. táblázat
telek szintterületi mutató építménymagasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb-
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb széles-
sége
leg-
kisebb mélysége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizárólag
tetőtér-
ben és tető-
emeleten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
(m2) (m2) (m) (m) (%) (m2/m2) (m2/m2) (%) (m) (m)
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L3-II-01 Z 2500 - - 40
20[1]
1,50
0,75[1]
- 35
65[1]
- 10,5
L3-II-02 Z 750 - - - 40
20[1]
0,80
0,75[1]
0,20 40
65[1]
- 7,5
L3-II-03 SZ 5000 - - - 20 0,75 - 65 - 12,5
L3-II-04 SZ 1000 - - - 20[2] 0,60[2] 0,15 65 - 9,5[2]
L3-II-05 SZ 1000 - - 20 0,60 - 65 - 8,0
L3-II-06 SZ 1000 - 20 30 20 0,40 0,10 65 - 7,5
L3-II-07 SZ 1000 - 20 30 15 0,30 0,10 70 - 7,5
L3-II-08 SZ 1000 - - 40
20[1]
1,50
0,75[1]
- 35
65[1]
- 10,5
L3-II-09 SZ 2ha - - - 20 0,65 0,10 65 - 10,5
L3-II-10 SZ 3000 - - 40 1,20 - 40 - K
L3-II-11 SZ 1000 - - - 20 0,75 - 75 - 9,5
L3-II-12 SZ 1000 - - 20 0,70 - 70 - 9,5
L3-II-13 SZ K - K - 20 0,60 0,15 65 - 9,50
lejtő-
oldali
homl.: 12,0
L3-II-14 SZ K - K - 20 0,60 0,15 65 - 7,50
lejtő-
oldali homl.; 9,0
L3-II-16 SZ 1000 - - 20 0,75 - 65 - 9,5
L3-II-17 SZ 4000 40 - 10 0,10 - 65 - 6,0
L3-II-18 I 1000 - - - 20 0,75 - 65 - 9,5
L3-II-19 SZ 1000 - - - 20 0,75 - 65 - 9,5
L3-II-20 SZ 4000 - - 20 0,75 - 65 - 9,5
(10,5) [13]
[1] a (6) bekezdés szerint, nem alapfokú ellátás esetén
[2] az (5) bekezdés szerinti esetben a 6. mellékletben rögzített mutatószámmal csökkentett építménymagasság, beépítési mérték és szintterületi mutató figyelembevételével és az (5) bc) pont érvényesítésével.
[3] lapostetős beépítés esetén, továbbá az OTÉK szerint számított építmény-magasságnak megfelelő építményszint felső födéme felett más felépítmény, gépészeti berendezés nem lehet K kialakult állapot

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetekben kereskedelmi célú terület (függetlenül a rendeltetési egységek számától) csak a pince, földszint és első emeleti szinten alakítható ki, de a megengedett legnagyobb beépített bruttó alapterület 75%-át meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterület csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel alakítható ki.

(4) *  Az L3-II-03 jelű építési övezet területén, a Pasaréti út - Riadó utca - Hűvösvölgyi út - Hidász utca által határolt területen:

a) az attikafal magassága: 170,5 mBf és az épület legmagasabb pontja: 16,5 m lehet;

b) a keretövezetben megengedett épületek közül:

ba) lakóépületek,

bb) terepszint alatti gépjármű tároló, mélygarázs,

bc) egyéb terepszint alatti kiszolgáló építmények helyezhetők el;

c) a terepszint alatti építményeket és a terepszint alatti építmények feletti rendezett terepszintet a csatlakozó közterület rendezett terepszintje alatt kell kialakítani.

(5) Az L3-II-04 jelű övezet területén

a) az ikresen csatlakozó épületeket a 29. § (11) bekezdés előírásai alapján kell kialakítani;

b) *  Amennyiben az építési telek gépjárművel történő megközelítésére szolgáló - két közterület közötti ún. átmenő telek esetén, a megközelítéstől függetlenül, a kisebb - közterület a szabályzat 6. mellékletében szerepel, akkor

ba) az alkalmazandó max. építménymagasság mértéke a mellékletben megállapított közterületi átlagszélesség értéke és

bb) a legnagyobb megengedett beépítettség és szintterületi mutató az L3-II-04 jelű építési övezetben meghatározott - 20% és 0,75 m²/m² (0,6+0,15) - és a 6. mellékletben szereplő, az utcához rendelt mutatószám szorzata alapján megállapított érték,

bc) amennyiben jelen bekezdés bb) pont alapján számított

- beépítettség nem éri el a 15%-ot,

- a szintterületi mutató nem éri el a 0,50 m2/m2 értéket és

- az építménymagasság kisebb, mint 7,25 m,

abban az esetben e szabályozási jellemzőket kell alkalmazni.

d) *  Az L3-II-04 jelű építési övezet Fillér utca - Garas utca - Marczibányi tér - Lövőház utca - Ezredes utca által határolt területén a lakóépületeken kívül csak alapintézményi funkciók helyezhetők el.

(6) *  L3-II-01, L3-II-02 és L3-II-08 jelű övezetek területén az alapfokú ellátást szolgáló oktatási-, szociális- és egészségügyi intézményeken túlmenően kizárólag szolgálati lakások és az intézmények működtetéséhez szükséges építmények és rendeltetési egységek helyezhetők el. Abban az esetben, ha a telek alapfokú ellátó funkciója megszűnik, akkor új beépítéssel létrejövő lakás, iroda, kereskedelem, vendéglátás, illetve szolgáltatás önálló rendeltetési egység esetében legfeljebb a keretövezeti általános határértékek alkalmazhatók a 4. táblázatban rögzített értékben.

(7) Az L3-II-06 jelű építési övezet területén, a Szikla utca - Pálvölgyi út - Szépvölgyi út - Csatárka út - Csalit utca által határolt területen:

a) max. 4 lakásos lakóépületeken kívül a BVKSZ 24. § (3) bekezdésében meghatározott funkciók közül elhelyezhető:

aa) szálláshely-szolgáltató épület,

ab) 1500 m2 bruttó szintterületűnél nem nagyobb kiskereskedelmi épület.

b) A beépítési lehetőségnek két feltételt együtt kell teljesítenie:

ba) max. 20% építhető be,

bb) és csak a meglévő épületek elbontása után, azoknak lealapozott burkolt felületén lehet építeni.

(8) Az L3-II-11 építési övezetben csak lakó épületek helyezhetők el. A melléképítmények közül: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktároló, kerti építmény, kerti medence, tűzrakó hely és kerti lugas helyezhető el.

(9) Az L3-II-12 jelű építési övezet területén:

a) Az építési övezetben lakóépületeken kívül az alábbiakban meghatározott épületek helyezhetők el:

aa) szálláshely-szolgáltató épület,

ab) közintézmény-épület,

ac) irodaház,

ad) sportépítmény

b) Járműtároló telken belül, a fő rendeltetés szerinti épületben, vagy terepszint alatt helyezhető el. A különálló mélygarázs felső födémét legalább 1,5 m vastagságú földfeltöltéssel tetőkertként kell kialakítani és fenntartani. Önálló épületként járműtároló nem alakítható ki, támfalgarázs nem építhető.

c) a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

ca) *  az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét, minimum kétszintű növényzet (cserje- és lombkorona-szint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.

cb) új épület(ek) építése, meglévő épületek átépítése, bővítése esetén a kert növényzetének védelme érdekében az építéssel érintett területekre az építkezés megkezdése előtt favédelmi terv készítendő. A favédelmi terv alapján a fák építés alatti védelméről gondoskodni kell. Az építési helyen lévő értékes, nem túl koros növények átültetése javasolt. A kivágott növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni.

cc) *  a terepszint alá helyezett építmények (pl.: garázsok) felett zöldfelületek alakítandók ki. A terepszint alá helyezett építmények felett fák telepítésére is alkalmas, legalább 1,5 m vastag termőréteg terítendő.

cd) parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

ce) új zöldfelületek kialakítása, ill. meglévő zöldfelületek átépítése arra jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertépítészeti kiviteli terv alapján javasolt.

(10) Az L3-II-13 jelű építési övezet területén, a Török utca - Margit utca - Apostol utca - Vérhalom utca - 14519/1, 14520 és 14488 helyrajzi számú telkek - Frankel Leó út által határolt területen

a) Az övezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület - a kerti építmények kivételével - nem helyezhető el.

b) *  Teremgarázs az utcáról nyíló bejárattal támfalba (térszín alatt) építhető, a garázstetőt min. 1,0 m földtakarással kötelezően tetőkertként kell kialakítani, a támfalat (futó)növényzettel takarni kell.

c) *  Az övezet telkein az OTÉK szerinti elő-oldal- és hátsókert méreteket akkor is be kell tartani új építés, vagy bővítés esetén az új épületrészre vonatkozóan, ha a ma meglevő (és bontásra kerülő/átépülő) épület e paramétereket nem elégíti ki.

d) Az övezetben utcai kerítés csak áttört kivitelben készülhet, 1,2 m felett tömör kerítés nem létesíthető, kivéve, ha az a lejtő állékonyságát biztosító támfal vagy támfalgarázs. A támfalak növényzettel befuttatása kötelező.

(11) Az L3-II-14 jelű építési övezet területén, a Török utca - Margit utca - Apostol utca - Vérhalom utca - 14519/1, 14520 és 14488 helyrajzi számú telkek - Frankel Leó út által határolt területen

a) Az övezet telkein a lakóterületeken megengedett épületeken kívül egyéb kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület - a kerti építmények kivételével - nem helyezhető el.

b) Sorgarázs vagy teremgarázs az utca felől nem építhető.

c) *  Az övezet telkein a szabályozási terven jelölt oldal- elő- és hátsókert méreteket kell betartani.

d) Az övezetben utcai kerítés csak áttört kivitelben készülhet.

(12) Az L3-II-16 jelű építési övezet területén:

a) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 40%.

b) elhelyezhető építmények:

ba) lakóépület,

bb) *  a lakóépületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú építmények csak a lakóépülettel egybeépítve helyezhetőek el.

(13) Az L3-II-17 jelű építési övezet területén:

a) Elhelyezhető funkció:

aa) szabadtéri, természetes felületű sportpálya,

ab) magántulajdonban lévő, de közhasználat számára átadott pihenő-játszókert.

b) A beépítési lehetőségnek két feltételt együtt kell teljesíteni:

ba) max. 10% építhető be,

bb) és csak a meglévő épületek elbontása után, azoknak lealapozott burkolt felületén lehet építeni.

(14) *  Az L3-II-18 jelű építési övezet területén, a Keleti Károly utca - Rét utca - Ribáry utca - Bimbó út - Kitaibel Pál utca által határolt területen

a) egy telken belül csak egy épület helyezhető el

b) a melléképítmények közül:

ba) közmű-becsatlakozási műtárgy,

bb) hulladéktároló,

bc) kerti építmény,

bd) kerti medence,

be) tűzrakó hely és

bf) kerti lugas

helyezhető el.

(15) Az L3-II-19 jelű építési övezet területén, a Keleti Károly utca - Rét utca - Ribáry utca - Bimbó út - Kitaibel Pál utca által határolt területen

a) az építményeket az egyes telkeken szabadon állóan kell elhelyezni 7 méteres telepítési távolság követelményével.

b) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m; az oldalkert legkisebb mérete: 3,5 m

c) az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

d) a melléképítmények közül:

da) közmű-becsatlakozási műtárgy,

db) hulladéktároló,

dc) kerti építmény,

dd) kerti medence,

de) tűzrakó hely és

df) kerti lugas helyezhető el.

(16) Az L3-II-20 jelű építési övezet területén

a) a telkek burkolt felületeinek 50%-át vízáteresztő burkolatként kell kialakítani;

b) a Hankóczy utca 4-6. sz. telken

ba) egészségügyi, szociális, művelődési és nevelési-oktatási, sportolási, tudományos és nem üzemi jellegű kutatási intézmények építményei, lakó és szállásépületek, a terület többi részén lakóépületek, a lakosság ellátását szolgáló építmény és szállásépület helyezhető el;

bb) új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül, a Présház utcáról megközelíthetően, terepszint alatt kell megoldani;

bc) a Présház utca felől az előkert mérete min. 25,0 m;

bd) a terepszint alatti beépítés maximális mértéke a beépítettség 1,25-szöröse lehet.

Intenzív kertvárosias lakóterület
L4 jelű övezetek

36. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket az 5. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

5. táblázat
telek szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb
széles-
sége
leg-
kisebb
mély-
sége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizáró-
lag
tetőtér-
ben és tetőeme-
leten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
m2 m2 m m % m2/m2 m2/m2 % m m
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L4-II-01 SZ 1000 - 20 30 15 0,30 0,10 70 - 7,5
L4-II-02 SZ 2000 - 30 30 30 0,90 0,10 50 - 9,5

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) az övezetben elhelyezhető lakások számát - szabályozási terv rendelkezése hiányában - az alábbiak alapján kell meghatározni:

a) az övezetre előírt legkisebb telekterületet meg nem haladó méretű telken legfeljebb 6 lakásos épület is elhelyezhető, ha:

1. az előírt számú személygépkocsi parkoló telken belül elhelyezhető,

2. a legkisebb zöldfelület területe meghaladja a lakásonként számított 35 m2-t,

a létesíthető legnagyobb szintterület 75 m2-rel történő osztásával adódó szám egész része meghaladja a 4-et. Ebben az esetben a létesíthető legnagyobb lakásszám értékét a létesíthető legnagyobb szintterület 75 m2-rel történő osztásával adódó szám matematikai kerekítés szabályai szerinti értéke adja.

b) Az övezetre előírt legkisebb telekterületet elérő és azt meghaladó területű telken 6-nál több lakást magában foglaló épület is elhelyezhető a fentieknek megfelelően.

(4) Az övezetekben kereskedelmi célú terület (függetlenül a rendeltetési egységek számától) csak a pince, földszint és első emeleti szinten alakítható ki, de a megengedett legnagyobb beépített bruttó alapterület 75%-át meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterület csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel alakítható ki.

(5) L4-II-02 jelű övezet területén az alapfokú ellátását szolgáló oktatási-, szociális- és egészségügyi intézményeken túlmenően kizárólag szolgálati lakások és az intézmények működtetéséhez szükséges építmények és rendeltetési egységek helyezhetők el. Abban az esetben, ha a telek alapfokú ellátó funkciója megszűnik, a lakás, iroda, kereskedelem, vendéglátás, illetve szolgáltatás önálló rendeltetési egység elhelyezése esetében legfeljebb a keretövezeti általános határértékek alkalmazhatók.

Hegyvidéki kertvárosias lakóterület
L6 jelű övezetek

37. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 6. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

6. táblázat
telek szintterületi mutató építménymagasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb -
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb széles-
sége
leg-
kisebb mélysége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizárólag
tetőtér-
ben és tető-
emeleten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
(m2) (m2) (m) (m) (%) (m2/m2) (m2/m2) (%) (m) (m)
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L6-II-01 SZ 2000 - - - 25 0,75 - 50 4,5 7,5
L6-II-02 SZ 1000 - - - 25 0,40 - 65 - 5,0
L6-II-03 O 1000 - - - 25 0,40 - 65 - 4,5
L6-II-04 SZ 1000 - - - 20 0,30 - 70 - 4,5
L6-II-05 O 1000 - - - 20 0,20 0,10 70 - 4,5
L6-II-06 O 1000 - - - 15 0,40 - 75 - 6,0
L6-II-07 SZ 1000 - 20 30 15 0,30 0,10 75 - 7,5
L6-II-08 SZ 1000 - - - 15 0,30 0,10 75 3,0 6,0
L6-II-09 O 1000 - - - 15 0,30 - 75 - 4,5
L6-II-10 Z 1000 - - - 15 0,30 0,10 75 - 6,0
L6-II-11 Z 1000 - - - 15 0,30 0,10 75 - 4,5
L6-II-12 SZ - - - - 10 0,15 - 80 - 4,5
L6-II-13 SZ 1000 - - - 15 0,40 - 75 - 6,0
L6-II-14 SZ 1000 - - - 20 0,3 0,1 65 - 5,0
L6-II-15 O 1000 - - - 20 0,3 0,1 65 - 5,0
L6-II-16 O 1000 - - - 15 0,3 0,1 65 - 5,5
L6-II-17 SZ 1000 - - - 15 0,40 - 75 - 7,5
L6-II-18 SZ 1000 - - - 15 0,40 - 75 4,5 6,0
L6-II-19 SZ 2400 - - - 15 0,40 - 75 5,5 6,0
L6-II-20 SZ 1000 - 24 24 10 0,20 - 75 - 4,5
L6-II-21 SZ 1000 - 16[1] 30 15 0,40 - 75 - 6,0
L6-II-22 SZ 1000 - - - 12 0,4[3] - 75 - 6,0[2]
L6-II-23 SZ 1000 - - - 15 0,40 - 75 - 7,5
L6-II-24 SZ 2000 - - - 15 0,40 - 75 - 7,5
L6-II-25 SZ 1000 - - - 15 0,40 - 65 - 7,5
L6-II-26 SZ 1000 - - - 15 0,40 - 75 - 4,5
L6-II-27 SZ 1000 - - - 15 0,40 - 75 - 6,0
L6-II-28 Z 1000 - - - 25 0,40 - 65 - 5,0
[1] saroktelek esetén 18 m
[2] gerincmagasság max. 10,5 m, de alacsonyabb, mint 354.5 mBf
[3] melyből a tetőtérben és a térszín alatt együttesen 0,16 m2/m2 szintterület helyezhető el

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) *  A kialakítható lakásszám

a) az 1000 m²-t meg nem haladó területű telkek esetében 2 lakás,

b) az 1000 m²-nél nagyobb telkek esetében 2 lakás és az 1000 m² feletti telekterület BVKSZ szerint figyelembe vehető részének 250 m²-rel - Pesthidegkút területén 500 m²-rel - történő osztásából származó hányados egész része lehet.

(4) *  Az övezetekben kereskedelmi célú terület (függetlenül a rendeltetési egységek számától) csak a pinceszinten és a földszinten alakítható ki, de a megengedett legnagyobb beépített bruttó alapterület 50%-át meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterület csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel alakítható ki.

(5) * 

a) L6-II-01 jelű övezet területén az alapfokú ellátását szolgáló oktatási-, szociális- és egészségügyi intézményeken túlmenően kizárólag szolgálati lakások és az intézmények működtetéséhez szükséges építmények és rendeltetési egységek helyezhetők el. Abban az esetben, ha a telek alapfokú ellátó funkciója megszűnik, a lakás, iroda, kereskedelem, vendéglátás, illetve szolgáltatás önálló rendeltetési egység elhelyezése esetében legfeljebb a keretövezeti általános határértékek alkalmazhatók.

b) Ötvös János utca - Völgy utca - Csíbor utca - Hűvösvölgyi út által határolt területen

ba) A kialakult telek tovább nem osztható (K = 5.482 m2).

bb) az előkert mérete:

1. az Ötvös János utca felől, a portaépület építési helyénél 0,00 m,

2. a fő funkciójú új épületek építési helyénél legalább 12,00 m.

bc) A nyeles telek északnyugati oldalkert mérete az épületek tényleges északnyugati homlokzatára számított építménymagassági értékkel megegyező, de legalább 7,5 m.

bd) Térszín alá helyezett közműlétesítményen kívül egyéb épület, építmény az elő-, oldal-, hátsókertben nem helyezhető el.

be) Hagyományos épületszerkezetek alkalmazandók, a homlokzati megjelenés kő-, tégla fa és/vagy vakolt felületű fal legyen. Új épület csak lapostető kialakításával létesíthető.

bf) A kerten belül létesített kavicsos sétány, játszótér, homokos vagy fakéreg zúzalékos játszóhely a zöldfelületi arány számításánál figyelembe vehető, amennyiben a növényzettel borított terület 30%-át nem haladja meg.

bg) a hátsókert mértéke 4,5 m.

(6) *  Az L6-II-02 jelű építési övezet területének az alábbi részein

a) * 

b) *  A Rend utca - Hidegkúti út - Gerbera utca - belterületi határ által határolt részén, továbbá

c) *  a Gerbera utca déli oldalának az övezetbe tartozó részén lévő kizárólag az ún. „fekvő telek” az alábbi feltételekkel építhető be:

1. hátsókertet nem kell kialakítani, de ebben az esetben:

1.1. az épület zárt (nyílás nélküli) hátsó homlokzatának legnagyobb párkánymagassága legfeljebb 2,5 méter lehet;

1.2. 2,5 méternél nagyobb, de legfeljebb 5,0 méter legnagyobb párkánymagasság csak a hátsó telekhatár és a zárt (nyílás nélküli) hátsó homlokzat közötti távolság arányos (a telekhatár vonalától felvett 45 fokos síknak megfelelő) növelése esetén alakítható ki;

1.3. nyílásokkal kialakított hátsó homlokzat csak abban az esetben létesíthető, ha a hátsókert mérete legalább 6 méter;

2. az oldalkert mérete legalább 5,0 méter kell, hogy legyen;

3. az előkert mérete legalább 3 méter kell, hogy legyen;

a fentiektől eltérő megoldás szabályozási tervben meghatározott módon alakítható ki.

(6/A) *  Az L6-II-02 jelű építési övezet területének a Testvér-köz északnyugati oldalán lévő, kizárólag az ún. „fekvő telek” az alábbi feltételekkel építhető be:

a) hátsókertet nem kell kialakítani, de ebben az esetben:

aa) az épület zárt (nyílás nélküli) hátsó homlokzatának legnagyobb párkánymagassága legfeljebb 3,5 méter lehet;

ab) 3,5 méternél nagyobb, de legfeljebb 5,0 méter legnagyobb párkánymagasság csak a hátsó telekhatár és a zárt (nyílás nélküli) hátsó homlokzat közötti távolság arányos (45 foknak megfelelő) növelése esetén alakítható ki;

ac) nyílásokkal kialakított hátsó homlokzat csak abban az esetben létesíthető, ha a hátsókert mérete legalább 6,0 méter;

b) az oldalkert mérete 5,0 méter;

c) az előkert mérete 3,0 méter.

(7) *  Az L6-II-08 jelű szabadonálló beépítési módú építési övezet területén

a) a meglévő oldalhatáron állóan kialakított épületnek az építési hely határvonalán kívül fekvő részeinek:

aa) szintterülete nem növelhető;

ab) elbontása esetén az épület(rész) vissza nem építhető;

ac) a csatlakozó szomszédos telken új épület az épületek közötti legkisebb távolságok megtartásával helyezhető el;

ad) a fentiektől eltérő megoldás szabályozási tervben meghatározott módon alakítható ki.

b) a Pinceszer utca - (52091/7) hrsz.-ú közterület - Len utca - Aszú utca által határolt területen

ba) lakóépületeken kívül az alábbiakban meghatározott épületek helyezhetők el:

bb) szálláshely-szolgáltató épület,

bc) közintézmény-épület,

bd) irodaház,

be) sportépítmény.

c) Hidegkúti út és Szívvirág utca között nyitandó új közterületi sáv (Kecskerágó utca) - Bölény köz - és a Bölény utca, Léc utca, Köztársaság utca Gyíkfű utca által határolt területen

ca) egy telken legfeljebb 2 lakás létesíthető.

cb) lakó- és olyan vegyes funkciójú épületek helyezhetők el, melyek összes bruttó szintterületének legalább fele lakó

cc) a telkek megközelítésére/feltárására a Kecskerágó utca nem használható.

cd) a rendezett terepszint alatti építmény és építményrész(ek) határoló szerkezetének külső síkja által közrefogott összterülete nem haladhatja meg az övezetre előírt legnagyobb beépítettség 1,25-szörösét. Ennek legfeljebb 30%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül vagy önálló, terepszint alatti építményként.

(8) *  Az L6-II-11 jelű építési övezet területén „kettőzött ún. svábházas” beépítést kell kialakítani, ahol a zártsorú beépítési módra vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) Az épületet legalább az egyik oldalhatártól mért 0,5-1,0 méteren belül és zárt, nyílás nélküli tűzfal jellegű homlokzattal kell elhelyezni.

b) A telken belül legalább egy helyen, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, az oldalsó telekhatárokkal közel párhuzamosan egy legalább 6,0 méter szélességű be nem épített sávot kell kialakítani (valamelyik oldalsó telekhatár mentén, vagy a telek középső részén). A be nem épített sáv az egymással szembe forduló épülethomlokzatok sarokpontjai között sem lehet kevesebb, mint 6,0 méter.

c) Ha a telek szélessége lehetővé teszi, hogy a be nem épített sáv a telek középső részére kerüljön, a szélesebb és magasabb új épülettömeget a telek északnyugati telekhatárával közel párhuzamosan kell telepíteni, a Hidegkúti út felöl jelölt építési vonalra helyezve. A délkeleti telekhatárra helyezhető épület csak keskenyebb és alacsonyabb, vagy legfeljebb a másik épülettel megegyező szélességű és magasságú lehet, szintén a Hidegkúti út felöl jelölt építési vonalra helyezve.

d) Az oldalsó telekhatárra merőlegesen mért épületszélesség nem lehet kevesebb, mint 4,5 méter, de nem lehet több mint 7,5 méter, a rendelet 3. melléklet 10-11. jelű ábrák szerint.

e) Az épületek Hidegkúti út felöli homlokzatát „kettőzött un. svábházas” beépítési karaktert hordozóan kell kialakítani, az oldalsó telekhatárra közel merőlegesen. A hosszházas alaprajz szervezés megőrzése érdekében az épület hossztengelye a 25,0 méter mély építési helyen belül az oldalsó telekhatárral közel párhuzamos kell, hogy legyen. Az épület hossza lehet rövidebb 25,0 méternél, de nem lehet rövidebb az épületszélesség másfélszeresénél.

(9) *  Az L6-II-17 jelű építési övezet területén

a) Pasaréti út - Kelemen L. utca - Zuhatag sor - Ditro utca által határolt területen

aa) a lakóépületeken kívül az alábbiakban meghatározott épületek helyezhetők el:

1. szálláshely-szolgáltató épület,

2. közintézmény-épület,

3. irodaház,

4. sportépítmény,

5. 1000 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület.

ab) a járműtároló telken belül, a fő rendeltetés szerinti épületben, vagy terepszint alatt helyezhető el. A különálló mélygarázs felső födémét legalább 1,5 m vastagságú földfeltöltéssel tetőkertként kell kialakítani és fenntartani. Önálló épületként járműtároló nem alakítható ki.

ac) a zöldfelületi fedettség mértéke minimum 75%, ha a jelenlegi érték kisebb, azt kialakult állapotnak kell tekinteni, az nem csökkenthető,

b) Széher út - Lipótmezei út - Tárogató út - Szerb Antal utca által határolt területen

ba) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 25,0 m; legkisebb mélysége: 50,0 m,

bb) az építmény legkisebb magassága 2,7 m lehet.

bc) a telek terepszint alatti beépítettségének maximális mértéke a telek területének 25%-a.

c) Ördögárok - Völgy utca - Csibor utca - Hűvösvölgyi út - Nagykovácsi út - 11355/13; 11355/14; 11197/20; (11355/17) hrsz.-ú telkek - Bátori László utca - Toldi Miklós utca - Ördögárok utca - 50004 és 50003 hrsz.-ú telkek - Bátori László utca - Hűvösvölgyi út - 11358 hrsz.-ú telek által határolt területen

ca) *  a meglevő épület építési helyen túlnyúló építményrészén bővítés, ráépítés nem végezhető,

cb) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 18,0 m,

cc) *  lakóépületeken kívül elhelyezhető:

1. közintézmény, irodaház,

2. szálláshely - szolgáltató épületek,

3. sportépítmény,

4. kiskereskedelem max. 1000 m2 bruttó szintterülettel.

cd) a telek terepszint alatti beépítettségének maximális mértéke a telek területének 25%-a.

ce) az oldalkert, hátsókert mérete 3,0 m, de a terepszinten és terepszint felett az oldalkert az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsókert 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(10) *  Az L6-II-18 jelű építési övezet területén, az Ötvös János utca - Völgy utca - Csibor utca - Hűvösvölgyi út által határolt területen

a) új épület az építési helyen belül, a meglévő épület elbontása esetén az elbontott épület helyével kiegészített építési helyen belül építhető,

b) a 11392 hrsz.-ú telken, az építési helyen belül, a lakófunkciót kiegészítő építmény építhető (a terepadottságokat figyelembe vevően terep alá rejtett gépjárműtároló, kerti-pavilon, pergola) építmény magassága legfeljebb 5,0 m lehet, az új épülettömeg anyaghasználatában a telken álló épület anyaghasználatával megegyező legyen, építészeti kialakításában a „főépülethez” igazodjon.

(11) *  Az L6-II-20-jelű építési övezet területén, a Szépvölgyi út - Hármas-határhegyi út - erdőterület - Selyemakác utca - Szivarfa utca - Tiszafa utca által határolt területen

a) az 1000 m2 alatti telkeken 1 lakás építhető.

b) A területen teraszház abban az esetben sem létesíthető, ha a terep lejtése a tervezett épület hosszában meghaladja a 25%-ot.

(12) *  Az L6-II-21 jelű építési övezet területén:

A kereskedelmi funkció bruttó szintterülete:

a) összességében nem haladhatja meg az 500 m2-t telkenként, illetve

b) legfeljebb 250 m2-t önálló rendeltetési egységenként.

(13) *  Az L6-II-22 jelű építési övezet területén, a Verecke utca - Verecke lépcső - Budai Tájvédelmi Körzet által határolt területen

a) Telkenként max. 2 lakás helyezhető el

b) Az építési övezetben csak lakó épületek helyezhetők el.

c) Az építési övezetben egy telken csak egy épület helyezhető el. Nem lakó funkciót az épület tömegén belül, vagy terepszint alatt kell elhelyezni.

d) Az elhelyezendő épületeket magastetővel kell kialakítani, a városkép és a kilátásvédelem szempontjainak figyelembevételével.

e) *  Az építési övezetben melléképítmények közül:

ea) kerti építmény,

eb) közmű-becsatlakozási műtárgy,

ec) hulladéktároló,

ed) kerti medence,

ee) tűzrakó hely, és

ef) kerti lugas

helyezhető el.

f) A „Kizárólag terepszint alatt beépíthető terület”-et a Budai Tájvédelmi Körzet felé a szabályozási tervlap tartalmazza.

g) A területen bármely mélyépítéssel járó építés jellegű beavatkozás csak részletes talajmechanikai, hidrogeológiai és üregkutatási szakvélemény alapján végezhető.

(14) *  Az L6-II-23 jelű építési övezet területén

a) A területen elhelyezhető építmények:

aa) lakóépület,

ab) járműtároló épülete,

ac) egyéb, az alapfunkciót kiszolgáló vagy kiegészítő építményfajták: terepszint alatt: gépjármű-tároló és az alapfunkciót kiszolgáló helyiségek.

b) Az övezetben a Zsindely utca, az új kiszabályozásra javasolt Barlangkapu utca - és a Barlang utca felöl határos telkek előkertjének nagysága min. 5 m. A Felső - Zöldmáli úttal határos telkek előkertje min. 5 m.

c) A közterület határától számított 8 m-en belül csak hulladéktároló, támfalgarázs helyezhető el.

d) Az oldalkert min. 3,75 m, a hátsókert min. 6,0 m szélességű lehet.

e) a terepszint alatti beépítés mértéke 20%.

(15) *  Az L6-II-24 jelű építési övezet területén

a) *  A területen elhelyezhető építmények:

aa) lakóépület,

ab) járműtároló épület,

ac) és egyéb, az alapfunkciót kiszolgáló vagy kiegészítő építményfajták: terepszint alatt: gépjárműtároló és az alapfunkciót kiszolgáló helyiségek.

b) Az övezetben jelölt puffer zóna csak zöldterületként hasznosítható (kötelezően fás növényzettel betelepítendő telekrész), bármilyen épületet, építményt, vízzáró burkolatot ezen területrészen elhelyezni nem lehet. A pufferzóna területén lévő lejtős területen (rézsűn) erózió csökkentése érdekében állandó növényborítottságot kell biztosítani.

c) A Zsindely utca meghosszabbításának déli vonala - Barlang utca - tervezett Barlangkapu elnevezésű út közötti területen a kialakított telkeken lévő vízzáró burkolat max. mértéke 20%.

d) *  A terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítés mértéke 20%.

(16) *  Az L6-II-25 jelű építési övezet területén az oldalkert mérete min. 3,0 m.

(17) *  Az L6-II-26 jelű építési övezet területén

a) a gerincmagasság: max. 9 m, de alacsonyabb, mint +362,0 mBf,

b) egy telken belül több épület is elhelyezhető,

c) épületenként max. 2 lakás helyezhető el.

d) csak lakó épületek helyezhetők el.

e) melléképület nem létesíthető, a mellékfunkciókat az épület tömegén belül, vagy terepszint alatt kell elhelyezni.

f) elhelyezhető melléképítmények:

fa) közmű-becsatlakozási műtárgy,

fb) hulladéktároló,

fc) kerti medence,

fd) tűzrakó hely,

fe) kerti lugas.

g) Az elhelyezendő épületeket magastetővel kell kialakítani, de városkép és kilátásvédelem szempontból indokolt esetben eltérő megoldás alkalmazható.

(18) *  Az L6-II-27 jelű építési övezet területén

a) a gerincmagasság: max. 10,5 m, de alacsonyabb, mint +354,5 mBf,

b) egy telken belül több épület is elhelyezhető,

c) épületenként max. 2 lakás helyezhető el.

d) csak lakó épületek helyezhetők el.

e) melléképület nem létesíthető, a mellékfunkciókat az épület tömegén belül, vagy terepszint alatt kell elhelyezni.

f) elhelyezhető melléképítmények:

fa) közmű-becsatlakozási műtárgy,

fb) hulladéktároló,

fc) kerti medence,

fd) tűzrakó hely,

fe) kerti lugas.

g) Az elhelyezendő épületeket magastetővel kell kialakítani, de városkép és kilátásvédelem szempontból indokolt esetben eltérő megoldás alkalmazható.

(19) *  Az L6-II-07 jelű építési övezet Kuruclesi út - Budakeszi út - Hárshegyi út - Ferenchalmi erdő (belterülethatár) által határolt területén (KSZ-II-36)

a) A csatlakozó terepszint alatt legfeljebb 7,5 m pince padlószintű épület, építmény, épületrész helyezhető el.

b) A Budakeszi úttal párhuzamos telekhatár mellett elhelyezendő épületek utcai homlokzatát minimum 20 méterenként tagolni kell.

c) Az épületek udvarán, terepszinten max. 3 (fedetlen) parkolóhely alakítható ki, kertépítészeti tervekkel összehangoltan (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés stb. meghatározásával). A további gépjárművek elhelyezéséről terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül kell gondoskodni.

d) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

da) * 

db) A Budakeszi út mentén

1. *  A be nem épített telkek Budakeszi út felőli 5 m széles sávjában többszintű, cserje és lombkoronaszint együttesen álló, tömör zöldfelületi sáv telepítendő.

2. A be nem épített telkek Budakeszi út felöli részén az 1. pont szerinti 5 m-es zöldsávot követő 10 m-es területsáv (a telek Budakeszi út felöli szélétől számított 5-15 m közötti területsáv) legalább 35%-a cserjékkel és fákkal borított zöldfelületként alakítandó ki. E sávban parkolók elhelyezése esetén két parkoló állásonként legalább egy, legalább 3-szor iskolázott fa ültetendő. Parkolófelület gyöngykavics vagy murvaszórással nem alakítható ki, gyephézagos burkolattal történő kialakítás esetén a zöldfelületi mérlegben nem vehető figyelembe.

3. *  A már beépített telkeken az épületek átépítése esetében az 1-2. pontok érvényesítendők, ahol azt a kialakult állapot lehetővé teszi.

dc) Az egyes telkeken belül legalább 75% zöldfelületi borítottságot kell biztosítani és a telkek területének legalább 40%-át háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(21) *  Az L6-II-28 jelű építési övezetben:

a) *  több rendeltetést is befogadó épületek létesíthetők, amelyekben a helyi lakosságot szolgáló oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi, igazgatási célú épületeken kívül részben, vagy egészben kiskereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltatói rendeltetést befogadó épület is létesíthető (különösen: gyógyszertár, pékáru, háztartási és egyéb eszközértékesítés, kerékpáros szolgáltatás, fodrászat, kozmetika),

b) a kereskedelmi és a szolgáltatói rendeltetések együttesen elérhetik a bruttó szintterület 100%-t [lásd: KVSZ 29. § (9) és 37. § (4)],

c) nem létesíthető az övezetben gépjármű-szerelő és gépjárműalkatrész kereskedelmi tevékenység és szolgáltatás,

d) a telek beépítéséhez előírt gépjárműtároló a szabályozási tervlapon jelöltek szerint terepszint alatt is kialakítható,

e) az 54566 hrsz.-ú és az 54570 hrsz.-ú, (természetben a Hidegkúti út 169-171. szám alatti) telkeken a közterületi telekhatáron nem létesíthető kerítés,

f) az építmény és környezete kölcsönhatásának bemutatására az utca felőli rálátást eredményező nézőpontokból az illeszkedés igazolására - legalább a két-két szomszédos telket is ábrázoló látványterv, vagy fotómontázs készítendő.

Hegyvidéki, kertvárosias, nagytelkes lakóterület
L6/A jelű övezetek

38. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 7. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

7. táblázat
telek szintterületi mutató építménymagasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb-
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb széles-
sége
leg-
kisebb mélysége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizárólag
tetőtér-
ben és tető-
emeleten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
(m2) (m2) (m) (m) (%) (m2/m2) (m2/m2) (%) (m) (m)
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L6/A-II-01 SZ 2000 - 24 50 10 0,20 0,05 80 - 6,0
L6/A-II-02 SZ 2000 - - - 10 0,20 0,05 90 - 6,0
L6/A-II-03 SZ 2000 - - - 20 0,40
0,25[2]
- 70 - 7,5
L6/A-II-04 SZ 3000 - 24 50 10 0,20 0,05 80 - 6,0
L6/A-II-05 SZ 2000 - 24 50 10/15[1] 0,25
0,4[1]
- 80/70[1] - 6,0
L6/A-II-06 SZ 2000 - 24 50 10 0,25 - 80 - 6,0
L6/A-II-07 SZ 2000 - 24 - 10 0,25 - 80 - 7,5
L6/A-II-08 SZ 2000 - 24 45 10 0,15 - 80 - 4,5
L6/A-II-09 SZ 2111 - - - 10 0,25 - 80 - 6,0
L6/A-II-10 SZ K. - - - 10 0,25 - 80 - 6,0
L6/A-II-11 SZ 2000 - - - 10 0,25 - 80 - 6,0
L6/A-II-12 SZ K - - - 10 0,25 - 80 - 6,0
L6/A-II-13 SZ 5000 - - - 10 0,25 - 80 - 6,0
[1] alapellátást szolgáló oktatási, szociális és egészségügyi épület elhelyezése esetén
[2] A (6) bekezdés szerint, nem alapfokú ellátás esetén K kialakult állapot

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) * 

(4) *  A kialakítható lakásszám

a) a 2.000 m²-t meg nem haladó területű telkek esetében 2 lakás,

b) a 2.000 m²-nél. nagyobb telkek esetében 2 lakás és a 2.000 m² feletti telekterület BVKSZ szerint figyelembe vehető részének 500 m²-rel történő osztásából származó hányados egész része lehet.

(5) Az övezetekben kereskedelmi célú terület (függetlenül a rendeltetési egységek számától) csak a pinceszinten és a földszinten alakítható ki, de a megengedett legnagyobb beépített bruttó alapterület 75%-át meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterület csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel alakítható ki.

(6) *  L6/A-II-03 jelű építési övezet területén az alapfokú ellátást szolgáló oktatási-, szociális- és egészségügyi intézményeken túlmenően kizárólag szolgálati lakások és az intézmények működtetéséhez szükséges építmények és rendeltetési egységek helyezhetők el. Abban az esetben, ha a telek alapfokú ellátó funkciója megszűnik, akkor új építéssel létrejövő lakás, iroda, kereskedelem, vendéglátás, illetve szolgáltatás önálló rendeltetési egység esetében legfeljebb a keretövezeti általános határértékek alkalmazhatók.

(7) *  Az L6/A-II-07 jelű építési övezetbe sorolt területen

a) elhelyezhető:

aa) lakóépület,

ab) közintézményi épület,

ac) irodaház,

ad) szálláshely - szolgáltató épületek,

ae) sportépítmény.

b) a telek terepszint alatti beépítettségének maximális mértéke a telek területének 20%-a.

c) Ördögárok - Völgy utca - Csibor utca - Hűvösvölgyi út - Nagykovácsi út - 11355/13; 11355/14; 11197/20; (11355/17) hrsz.-ú telkek - Bátori László utca - Toldi Miklós utca - Ördögárok utca - 50004 és 50003 hrsz.-ú telkek - Bátori László utca - Hűvösvölgyi út - 11358 hrsz.-ú telek által határolt területen

ca) az építési hely az előírt elő,- oldal,- és hátsókert méretek biztosításával kialakuló méret. Ezen túlnyúló meglevő épület esetén az érintett részre ráépítés, bővítés nem végezhető.

cb) az oldalkert, hátsókert mérete 3,0 m, de a terepszinten és terepszint felett az oldalkert az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsókert 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(8) *  Az L6/A-II-08 jelű építési övezet területén, a Szépvölgyi út - Hármas-határhegyi út - erdőterület - Selyemakác utca - Szivarfa utca - Tiszafa utca által határolt részén

a) csak lakóépület vagy hétvégi ház helyezhető el,

b) a területen az építési telkeken a fő funkciójú épületeken kívül, azokat kiszolgáló önálló épületként csak műterem, a háztartással kapcsolatos tároló épület, nyitott kerti építmény helyezhető el,

c) 35 foknál nagyobb hajlásszögű tetővel épület nem létesíthető,

d) az építmények megvalósítása során a természetes terepfelületet csak a legszükségesebb mértékben, de legfeljebb a telek területének 30%-án szabad megbontani,

e) az utcavonalon támfalgarázs nem létesíthető,

f) a telkek oldal- és hátsó határain tömör kerítés nem létesíthető, az átlátást csak növényzettelepítéssel szabad megakadályozni,

g) a közterületek megvalósítása érdekében az 1997. évi LXXVIII. törvény 28. §-ában foglaltak alkalmazandók (útépítési és közművesítési hozzájárulás).

(9) *  Az L6/A-II-09 jelű építési övezet területén

a) lakó, illetve lakosság alapfokú ellátását biztosító épület helyezhető el.

b) a rendezett terepszint alatti építmény és építményrész(ek) határoló szerkezetének külső síkja által közrefogott összterülete nem haladhatja meg az övezetre előírt legnagyobb beépítettség 1,25-szörösét; ennek legfeljebb 30%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül vagy önálló, terepszint alatti építményként.

c) *  a „telek be nem építhető része” jelű területen építkezni és fát kivágni - az életveszély elhárítás, vagy a fa elhalása kivételével - tilos.

d) *  1 m-nél nagyobb feltöltés csak tereprendezésre is kitérő terv alapján végezhető.

e) az egyes telkeken a létesíthető lakások száma 1000 m2-ként 1 db.

(10) *  Az L6/A-II-11 jelű építési övezet területén, a Budakeszi út - Irén utca - Hárshegyi út - Dénes út által határolt területen

a) Az építési övezetben kizárólag lakófunkció létesíthető.

b) Az építési övezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el.

c) A területen egy épület alapterülete legfeljebb 350 m2 (bruttó) lehet.

d) Járműtároló telken belül

da) a fő rendeltetés szerinti épületben,

db) önálló terepszint alatti építményben helyezhető el.

e) *  A lakóépületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú

ea) háztartással kapcsolatos tároló,

eb) műterem a lakóépülettel egybeépítve

helyezhető el.

f) A melléképítmények közül antenna-oszlop nem helyezhető el.

g) Hulladéktároló épületben elhelyezve, illetve épülettel vagy kerítéssel egybeépítve létesíthető.

h) *  Épület lejtő felőli homlokzatmagassága (F/L) legfeljebb 7,5 m lehet.

Telepszerű lakóterület
L7 jelű övezetek

39. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 8. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

8. táblázat
telek szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb
széles-
sége
leg-
kisebb
mély-
sége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizáró-
lag
tetőtér-
ben és tetőeme-
leten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
m2 m2 m m % m2/m2 m2/m2 % m m
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
L7-II-01 SZ - - - - 15 - - 75 - nem
növel-
hető

(2) A BVKSZ hatályba lépését megelőzően kialakított úszótelkes lakóterületeken valamennyi jellemzőt szabályozási tervben kell meghatározni, a szabályzat keretei között.

(3) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(4) Az övezetekben kereskedelmi célú terület (függetlenül a rendeltetési egységek számától) csak a pince, földszint és első emeleti szinten alakítható ki, de a megengedett legnagyobb beépített bruttó alapterület 75%-át meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterület csak szabályozási tervben meghatározott helyen és feltételekkel alakítható ki.

(5) * 

VEGYES: TELEPÜLÉSKÖZPONTI ÉS KÖZPONTI TERÜLETEK

Városközponti terület
VK jelű övezetek

40. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 9. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

9. táblázat
telek szintterületi mutató építménymagasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb -
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb széles-
sége
leg-
kisebb mélysége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizárólag
tetőtér-
ben és tető-
emeleten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
(m2) (m2) (m) (m) (%) (m2/m2) (m2/m2) (%) (m) (m)
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
VK-II-01 Z K 20000 - - 100 4,00 - 10 19,0 25,0
VK-II-02 Z 1500 3500 - - 75 4,50 0,50 20 - K
VK-II-03 Z 1500 5500 - - 75 3,50 0,50 20 - K
VK-II-04 Z 1000 - - - 70 1,00 - 20 - 20,0
VK-II-05 Z 1500 - - - 75 4,00 0,50 20 - K
VK-II-06 Z 2000[1] - - - 75 3,50 - 10 - 16,5
VK-II-07 Z 900 - - - 70 4,50 0,50[2] 10 - 24,0
VK-II-08 Z 10000 - - - 75 4,00 - 20 19,0 25,0
VK-II-09 Z 12000 - - - 35 1,60* - 55 - 6,5**
VK-II-10 h.k.h.
VK-II-11 h.k.h.
VK-II-12 Z 600[1] 18[3] 25[3] - 40 2,00 - 20 12,0 18,0
[1] kivéve: 14790, 14792 és 14793 hrsz.-ú telkek
[2] kizárólag meglévő beépítésnél alkalmazható.
[3] a telek területének, szélességének és mélységének megadott értékeket el nem érő jellemzők esetében csak a megengedett legnagyobb beépítettség, szintterületi mutató alkalmazható csak az elsődleges építési helyen érvényesíthető
K épületek magassági csatlakozásának szabályai szerint (lásd: 28-29. §)
* a területen elhelyezett funkciókhoz előírt számú parkolóhelyen túlmenően létesített többlet parkolót befogadó terepszint alatti parkoló, mélygarázs szintterületi mutatója legfeljebb 1,00 m2/m2 lehet
** épület, építmény, installáció legmagasabb pontja 7,5 m lehet

(2) Az övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) * 

(4) A városközpont keretövezetbe sorolt övezetek (VK) területen a KL-KT célzott területfelhasználási módú területek mentén fekvő telkeken, az építmények

a) *  földszintjét közhasználatú funkciók befogadására alkalmas módon kell kialakítani,

b) földszintjén a közterületi építési vonalon új lakás nem alakítható ki és a meglévő lakásokat átépítés esetén meg kell szüntetni,

c) első emeletén a közterületi építési vonalon új lakás nem alakítható ki

d) pinceszintjén az övezetben megengedett építmények közül a lakóterületre előírt kibocsátási határértékeket meghaladó kibocsátással járó, továbbá a zajjal, bűzzel (szaghatással) járó tevékenység - a gépkocsitároló kivételével - nem helyezhető el.

e) bruttó szintterületén belül a lakás rendeltetési egységek aránya - vegyes rendeltetésű épület esetén - 50% alatti mértékű is lehet.

(5) VK keretövezet területén nem kötelező kerületi szabályozási terv készítése az alábbi esetekben:

a) *  meglévő épület használati módja minden esetben megváltoztatható, ha:

aa) a földszinten közhasználatú funkciók alakulnak ki és a felsőbb szinteken lakások alakulnak ki;

ab) egységes lakóépület alakul ki;

b) *  az a) pont alattitól eltérő esetben a használati mód megváltoztatása miatt megváltozó környezeti hatások (parkolás, kibocsátás) és a környezet megfelelését igazolni kell.

a) *  foghíjteleknek minősülő üres telek beépítése esetén az övezeti előírások alapján meghatározott épület minden esetben elhelyezhető, ha a tervezett épülethez csatlakozó telkek beépítettek.

(6) Közérdekű, közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a tulajdonos és az önkormányzat között megkötött megállapodásban rögzített feltételekkel az övezetekben meghatározott szintterületi mutató mértéke 0,5-del növelhető.

(7) *  A VK-II-02 jelű építési övezet területén, a Víziváros, Csalogány utca - Margit krt. - Bem József utca - Bem rakpart által határolt területen, telkenként 2.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi építmény nem helyezhető el.

(8) *  A VK-II-03 jelű építési övezet területén

a) a Víziváros, Csalogány utca - Margit krt. - Bem József utca - Bem rakpart által határolt területen, telkenként 2.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi építmény nem helyezhető el.

b) a Csalogány utca - Kapás utca - Varsányi Irén utca - Fazekas utca által határolt területen épületköz - a külön jogszabály keretei között - kialakítható, a telekhatártól mért H/3 (az építménymagasság 1/3-a) távolság megtartásával.

(9) *  VK-II-05 jelű építési övezet területén

a) a Víziváros, Csalogány utca - Margit krt. - Bem József utca - Bem rakpart által határolt területen, telkenként 2.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi építmény nem helyezhető el.

b) a Medve utca - Kacsa utca - Gyorskocsis utca - Vitéz utca által határolt területen épületköz - a szabályozási tervlapon meghatározott egyéb feltételek között - kialakítható.

(10) *  A VK-II-06 jelű építési övezet területén:

a) A VK keretövezet előírásai szerinti építmények helyezhetők el az alábbiak kivételével:

aa) önálló sportépítmények,

ab) 1500 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek,

ac) önálló parkolóház.

b) A keretövezetben elhelyezhető fő funkciójú épületeket kiszolgáló és kiegészítő épületek létesíthetők, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértéket.

c) Az épület pinceszintjén - a fentiek figyelembe vételén túl - lakás nem helyezhető el. Az épület földszintjén a fentiek szerinti funkciók helyezhetők el, de lakóhelyiség legfeljebb a tömbbelső felé nyílhat.

d) Az övezet területén nagy szállítási forgalommal üzemelő építmény, valamint a terület elsődleges rendeltetésétől idegen egyéb rendeltetésű építmény nem helyezhető el.

e) A VK-II-06 jelű építési övezet területén, a Szépvölgyi út - Bécsi út - Sajka utca - Lajos utca által határolt területen

ea) Az övezet területén új épület létesítése esetén az épületek városképi illeszkedését sziluettvázlattal (fotó, műszaki terv, grafika, egyéb rajz) igazolni kell.

eb) A 14789 hrsz.-ú telken a jelenlegi iskola funkcióváltása, átépítése, bővítése, vagy új épület létrehozása esetén az épület Szépvölgyi úti földszintjén 5,0 m mélységig árkádot kell kialakítani.

ec) A 14790, 14792 és 14793 hrsz.-ú telkek a szabályozási terv alapján történő megosztása esetében a visszamaradó telkek területe az övezeti előírásokban előírt legkisebb telekterületnél kisebb is lehet. Az újonnan kialakuló telek legkisebb területe ebben az esetben el kell érje a 800 m2-t.

ed) A területen a telkek minden esetben összevonhatók. Keretövezetbe nem sorolt közterület kialakítása esetén az övezeti előírásokban előírt legkisebb telekterületnél kisebb telkek is létrehozhatóak.

(11) *  A VK-II-07 jelű építési övezet területén

a) *  Építési hely a telek teljes területe.

b) Az épületek homlokzatai az illeszkedés szabályai szerint alakítandók ki: a szomszédos épületekhez illeszkedő párkánymagassággal és illeszkedő tetőidommal.

c) Fővárosi védettség alatt álló, vagy védettségre javasolt épülettel szomszédos homlokzat a védendő épülethez igazodva, annak arculatához alkalmazkodva készüljön.

d) Új épület városesztétikailag zavaró tűzfal-kialakítást nem eredményezhet.

e) A zárt belső udvarokra néző meglévő tűzfalak növényzettel (homlokzati zöldfelület), vagy épületszerkezettel eltakarandók.

(12) *  A VK-II-12 jelű építési övezet területén a legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség mértéke 100%.

(13) *  A VK-II-08 jelű építési övezet területén, a Lövőház u. - Fény u. - tervezett gyalogos sétány - Margit körút által határolt területen (III/1 tömb):

a) elhelyezhető funkciók:

aa) közintézmények épületei,

ab) igazgatási épületek,

ac) irodaépületek,

ad) oktatási célú épületek,

ae) kulturális célú épületek (pl. színház, befogadó színház, 56-os emlékmúzeum, levéltár, stb.),

af) szálláshely-szolgáltató épületek,

ag) szolgáltatás épületei,

ah) vendéglátás épületei,

ai) egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek,

aj) vegyes funkciójú épületben kiskereskedelem helyezhető el.

b) nem helyezhető el:

ba) üzemanyagtöltő állomás;

c) nem működtethető és nem telepíthető:

ca) ipari,

cb) ipari jellegű szolgáltatási,

cc) raktározási,

cd) raktározás jellegű nagykereskedelmi funkció;

d) az épületek kialakítása

da) épület, ill. építmény legmagasabb pontja 30 m magasságot bővítés és ráépítés esetén sem haladhatja meg, új épület legnagyobb építménymagassága 25 m lehet,

db) az épületeken elhelyezett tetőfelépítmények alapterülete az épület beépített alapterületének 25%-át nem haladhatja meg,

dc) a tetőfelépítményeket és tetőfelületeket homlokzatszerűen kell kezelni és elbírálni.

e) a parkolásra vonatkozó előírások a következők:

ea) a hrsz. 13200/1 telken legfeljebb 300 db parkoló helyezhető el,

eb) további parkolóhelyek csak csúcsidőn kívüli forgalmat keltő, lakó, szabadidős, és ügyfélforgalmat nem vonzó irodai funkciókhoz tartozhatnak. Biztosítani kell, (pl. tarifális eszközökkel), hogy ezeket a parkolókat napközbeni forgalmat keltő más célra ne lehessen felhasználni. Ez a feltétel csak a közép és nagytávlatú úthálózat-fejlesztések legalább részbeni megvalósulása esetén változhat, az azt követő forgalmi helyzet függvényében,

ec) a parkolókat terepszint alatt, vagy épületekben kell elhelyezni.

f) a zöldfelületekre vonatkozó előírások a következők:

fa) a közhasználatú zöldfelületeket egységesen, összefüggő rendszerben, intenzív kialakítással, fenntartással, ütemezési lehetőséggel kell létrehozni,

fb) az utcafásítást mindkét oldalon, a meglévő közművek figyelembevételével, átlagosan 10 m-ként telepített közepes lombkoronát nevelő fákkal kell megvalósítani.

g) a beépítés előírásai a következők:

ga) terepszint alatti beépítés max. 85%

gb) létesíthető szintterület max. 33.500 m2

gc) az épület legnagyobb építmény-magasság számításánál a beépített alapterület 10%-át meg nem haladó, de legfeljebb 150 m2 alapterületű felépítmények magasságát figyelmen kívül kell hagyni;

h) az épületek alatt létesíthető pinceszintek

ha) mélységét úgy kell megállapítani, hogy azok sem a rétegvizek áramlását, sem a metró és a földalatti berendezések üzembiztonságát ne veszélyeztessék

hb) mélységét és alaprajzát úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a 2. Metró Széll Kálmán téri állomásának tervezett második kijáratához kapcsolódó gyalogos-aluljáró közvetlen csatlakozására,

i) az épületek földszintjén

ia) az épület alapterületének min. 30%-án közhasználatot biztosítani kell, ennek keretében a tömb belsejébe vezető, - csak időben korlátozható - átjárási lehetősége(ke)t kell biztosítani,

ib) a földszint homlokzati síkját a beépítés vonalától hátrahúzottan - (árkádos, konzolos stb. jelleggel) kell kialakítani, a gyalogosforgalom nagyságának megfelelően, de a Margit körút felé legalább 5,00 méteres, a Lövőház utcai oldalon legalább 3,00 méteres mélységgel

ic) közhasználatú funkciók (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, stb.) céljára kell helyiségeket kialakítani,

id) az épületek zártan (tömören) kialakított szakaszai mentén - ahol a járda közvetlenül a homlokzathoz csatlakozik - árubemutató vitrineket (kirakatokat) kell kialakítani - kivéve az emlékhely közvetlen környezetét - legalább a zárt (tömör) szakaszok hosszának 3/4 részén,

ie) az 1956-os forradalom emlékhelyének a kegyeleti helyhez méltó környezetet kell teremteni, a telek beépítése során építészeti eszközökkel, a csatlakozó terek és felületek képzésével,

j) az új épületeket lapostetővel vagy kislejtésű tetővel (maximum 10%) kell kialakítani, kivételt képez az udvar vagy átrium lefedésére szolgáló üvegtető.

k) a tehergépkocsi forgalom előírásai a következők:

ka) az épület teherforgalmi kiszolgálását - elsősorban - a Lövőház utca felől kell biztosítani

kb) a rámpa az utcai telekhatártól min. 10 m-re kezdődhet

kc) a teherforgalom Kis Rókus utca felé történő kivezetését a Fény utca terhelésének a minimumra mérséklése mellett kell biztosítani,

l) a személygépkocsi forgalom, parkolás előírásai a következők:

la) a személygépkocsi forgalom akadálymentes lebonyolítása érdekében az épület megközelítését legalább a Lövőház utca, illetve a Fény utca felől, elhagyását a Lövőház utca felé biztosítani kell,

lb) mélygarázsban legfeljebb 600 db parkolóhely építhető ki. Ez a szám későbbiekben tovább nem növelhető,

lc) az épületben 300 parkoló igényre számított kereskedelmi és intézményi funkció létesíthető, ezen felül csak a forgalmi csúcsidőszakon kívül forgalmat vonzó kulturális, szórakoztatási, kiállítási, vendéglátási és szabadidő eltöltését szolgáló funkciók helyezhetők el.

m) a telket határoló közterületen:

ma) az 1956-os forradalom emlékhelyének a kegyeleti helyhez méltó környezetet kell kialakítani és fenntartani, az emlékmű és a kopjafák által ténylegesen elfoglalt helyet közterületként kell kialakítani; a Margit körút - Lövőház utca sarkán elhelyezkedő emlékhely körül minimum 800 m2 (beleértve a fentiek szerint közterületként kiszabályozott részt) terület közhasználatát minden korlátozás nélkül biztosítani kell. A 800 m2 közhasználatú területből legalább 400 m2 átmenő forgalomtól mentes zöldfelület, amiből legalább 179 m2 közterület. A közterület önálló helyrajzi számmal, vagy a vele érintkező közterületekhez történő csatolással egyaránt kialakítható. A terület tulajdonosainak megállapodásával a közterület alakja és mértéke az itt rögzített korlátok betartásával szabadon megállapítható,

mb) a Margit körúti Fogházban kivégzettek emlékére állított Mártír emlékmű kegyeleti helyhez méltó környezet kialakításával elhelyezhető,

mc) a zöldterület minden oldalról való szabad megközelíthetősége érdekében az épület - a zöldterület határán - legalább 10 m mélységű és legalább 5 m magasságú árkáddal létesülhet,

md) a kegyeleti hely közvetlen környezetében reklámhordozók nem lehetnek, de az árkádoknál illetve a metrószellőzőnél helytörténeti emlékeket bemutató táblák elhelyezhetőek,

me) a telken elhelyezett épület és a Mammut üzletközpont között látványterv alapján a Lövőház utca felett gyalogoshíd, az utca alatt pinceszinten gyalogosátjáró létesíthető.

(14) *  A VK-II-09 jelű építési övezet területén

a) a terepszint alatti beépítettség legfeljebb 60% lehet,

b) elhelyezhető funkciók, épületek, rendeltetési egységek:

ba) kulturális épületek és rendeltetési egységek,

bb) vendéglátást szolgáló épületek és rendeltetési egységek,

bc) szolgáltató épületek és rendeltetési egységek,

bd) kiskereskedelmi épületek és rendeltetési egységek, a Margit körúti és a Kis Rókus utcai telekhatároktól mért legfeljebb 30 méter széles sávban; a - jelen bekezdés cg) pontban meghatározott - referencia-terepszint felett egyenként legfeljebb 200 m2, összesen legfeljebb 400 m2, a referencia-terepszint alatt egyenként legfeljebb 400 m2, együtt (referencia-terepszint alatt és -felett) összesen legfeljebb 1.500 m2 bruttó szintterülettel,

be) legalább 400, de legfeljebb 500 férőhelyes terepszint alatti parkoló, mélygarázs,

bf) a szabályozási tervben lehatárolt „zöldfelületként kialakítandó terület” kiszolgálásához, működéséhez és működtetéséhez szükséges funkciók építményei,

bg) mérnöki műtárgyak (víz- és záportározók, szennyvízátemelők, transzformátor-állomások, energia-átalakítók, gáznyomásszabályozók, közművezetékek nyomvonalai, műtárgyai és építményei).

c) az építmények és a telkek területének kialakítására vonatkozó előírások:

ca) előkertet nem kell kialakítani;

cb) az épületek, terepszint alatti épületek, épületrészek (mélygarázs) megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa, terepszint alatti kiszolgáló út a területet határoló közterületeken is elhelyezhető a Margit körút kivételével;

cc) közterületek, közhasználat céljára átadható területek, a műszakilag szükséges méretekkel létrehozott magánutak ütemezetten is kialakíthatók;

cd) közterületen, közterület alatt és közterület fölött építmény, építményrész elhelyezhető, kialakítható, a Margit körút és a Kis Rókus utca kivételével;

ce) a Margit körúti Fogházban kivégzettek emlékére állított Mártír emlékmű kegyeleti helyhez méltó elhelyezéséről gondoskodni kell; az emlékmű közvetlen környezetében reklámhordozók nem helyezhetők el.

cf) a terep eredeti felszíne a teljes területen a környezethez illeszkedő tereprendezéssel megváltoztatható;

cg) referencia-terepszintként a határoló közterületek burkolatának magassága által kijelölt felületet kell értelmezni;

ch) a referencia-terepszint alatti építményeket és a referencia-terepszint feletti épületeket 81 cm-t meghaladó termőföld rétegvastagságú zöldtetővel kell kialakítani; a rendelkezést a 20 m2-t meg nem haladó bruttó alapterületű tetőfelépítmények, felvonók, gépészeti berendezések építményei, építményrészei esetében nem kell alkalmazni; a terepszint feletti épületek zöldtetőin terasz, összefüggő burkolat - a zöldfelületek, a szabadidős- és a rekreációs funkciók használatához kapcsolódóak kivételével - nem alakítható ki;

ci) a környezethez illeszkedő áttört kerítés kialakítható;

cj) az építési övezet területén médiafal, hirdetés, reklám, reklámhordozó és annak tartószerkezete - épülettel együtt tervezetten sem helyezhető el.

Intézményi területek
I jelű övezetek

41. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 10. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

10. táblázat
telek szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb
széles-
sége
leg-
kisebb
mély-
sége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizáró-
lag
tetőtér-
ben és tetőeme-
leten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
m2 m2 m m % m2/m2 m2/m2 % m m
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
I-II-01 Z - - - - 75 4,00
(+0,50)
- K - 22,5
I-II-02 Z 1500 - - - 75 2,50
(+1,00)
0,3 20 - csatla-
kozás szabá-
lyai szerint
I-II-03 SZ 1000 - 12/16 25/35 40 1,00
(+0,50)
- 50 - 7,5
I-II-04 SZ - - - - 25 0,25
(+0,50)
0,1 50 - 11,5
I-II-05 SZ - - - - 50 0,50
(+0,50)
- 35 - 7,5
I-II-06 SZ 2000 - - - 35 0,50
(+0,50)
- 40 - 7,5
I-II-07[4] SZ 2000 - 30 40 30 1,00
(+0,50)
- 50 2,7 10,5
I-II-08 SZ - - - - 25 0,25
(+0,50)
0,2 60 - 9,5
I-II-09 SZ 1000 - - - 20 0,25
(+0,50)
- 65 - 9,5
I-II-10 SZ - - - - 10 0,20 - 50 - 6,0
I-II-10A SZ 15023 - - - 35 0,35
(+0,25)
- 35 - 7,0
I-II-11 SZ 3000 - - - 30 0,35
(+0,25)
- 50 - 6,0
I-II-12 SZ 4000 - - - 20 0,25
(+0,25)
- 70 - 8,0
I-II-13 SZ - - - - 20 0,35 - 70 - 6,0
I-II-14 SZ 1000 - - - 25
(15)[1]
0,6
(0,4)[1]
- 60
(75)[1]
- 6,0
(4,5)[2]
I-II-15 SZ 1000 - - - 15 0,4 - 75 - 6,0
I-II-16 I 1500 - - - 30 1,0 - 35 - 7,5
I-II-17 Z 3000 - - - 100 4,50
(+0,50)
- 20[3] csatla-
kozás szabá-
lyai szerint
25
a csat-
lakozás
szabá-
lyainak betar-
tásával
I-II-18 SZ 2500 - - - 30 0,80 - 50 - K/6,0
I-II-19 SZ 8000 - - - 20 1,0 - 65 10,5
I-II-20 SZ 1000 - - - 25 0,60 0,15 65 9,5
I-II-21 SZ/I 1000 20 0.60 0,15 65 9,5
I-II-22 SZ 8000 - - - 20 0,85 0,15 65 9,5
I-II-23 SZ 700 - 18 - 55 1,65 - 35 - 9,0
I-II-24 Z 5000 - 18 - 55 1,20 - 35 - 9,0
I-II-25 SZ 6000 - K - 40 1,20 - 35 - 16,0
I-II-26 SZ 2000 - 18 - 30 1,00 - 50 7,5 10,0
I-II-27 Z 5000 K 80 4,00 0,50 20 K
I-II-28 SZ K - K - 50 2,5 - 40 - 20,0
I-II-29 SZ 2000 - 30 40 20 1,00 - 50 2,7 10,5
I-II-30 SZ 1000 - 18 - 40 1,20 - 35 - 9,0
I-II-31 SZ 1500 - 25 40 25 0,40 - 35 - 6,0
I-II-32 Z 1000 - - - 55 1,80 0,50 40 15,0 19,0
I-II-33 Z 2500 - - - 65 1,00 - üvegtető létesít-
hető
100%-
ban
- 19,0
I-II-34 Z 7000 - - - 38 1,80 0,50 45 - 19,0
I-II-35 Z K - - - 75 4,50 - 20 - E
I-II-36 Z 1400 - - - 50 3,50 - 35 - 24,0
I-II-37 Z K - - - 20 0,50 - 60 - 12,0
I-II-38 Z 2500 - 50 60 25 2,00 - 60 6,0 16,0
I-II-39 SZ 5000 - - - 25 1,00 - 40 - 12,0
I-II-40 SZ 3500 - - - 10 0,25 - 75 - 6,0
I-II-41 SZ 5000 - - - 20
(10)[1]
0,50
(0,25)[1]
- 50
(75)[1]
- 6,5
I-II-42 Z 1000 - - - 30 1,50 - 60 - 16,0
I-II-43 Z - - - - 55 2,50 - tető-
kertek
- 9,0
I-II-44 Z 1200 - - - 55 1,20 - 20 - 9,0
I-II-45 SZ 4000
(1000)[1]
- - - 25
(15)[1]
0,5
(0,3)[1]
-
(0,1)[1]
60
(70)[1]
- 6,0
I-II-46 SZ 1000 - - - 25 0,75 - 60 - 7,5
I-II-47 Z 4000 - - - pince,
fsz.,I.
emelet
100
I. em
felett
35 [7]
2,50
(+0,25)[8]
(+0,25)[9]
- 20 [5]
(0+20)
- 25,0
és az épület
legmagasabb
b pontja:
176,0 mBf [6]
I-II-48 SZ 4000 - - - 35 0,50
(+0,25)[8]

- 50 [5]
(32,5+17,5)
- 14,5
és az épület
legmagasabb
b pontja:
165,0 mBf
I-II-49 SZ 2000 - - - 25 0,50 - 35 - 7,5
(ÉLP 16,0) * 
I-II-50 Z 2000 - - - 65[10] 3,00 - 20[11] - 20,00[12]
[1] lakófunkció esetén csak ezek az értékek alkalmazhatók
[2] a korlátozásnak a funkciótól független, területi hatálya van, melyet a Kolozsvár utca menti 50 m széles sávban a Kassa utca és a Gyalogos köz között kell érvényesíteni
[3] 100%-os beépítés, vagy üvegtetővel lefedett udvar esetén a tetőkert mérete
[4] a Széher út - Lipótmezei út - Tárogató út - Szerb Antal utca által határolt területen a zárójelben feltüntetett engedményes többlet szintterületi mutató az övezetben, a területre meghatározott funkciók tekintetében alkalmazható
E eredeti terveknek megfelelő. (Eltérésre kizárólag a meglévő magasház illeszkedő tetőcsatlakoztatásának megoldása miatt kerülhet sor.)
K kialakult építménymagasság, felújítható újraépíthető a Hidegkút-Ófalu Templom utca menti védett telkeken.
[5] a zárójelben meghatározott értékek a teljes értékű zöldfelületként kialakítandó és az övezeti előírások keretei között, tetőkertként is kialakítható zöldfelületek arányát rögzítik; ahol teljesértékű zöldfelületet nem kell kialakítani, ott a legkisebb zöldfelület számításánál figyelembe vett tetőkertet 80 cm-nél vastagabb talajtakarással, intenzív tetőkertként kell kialakítani, melynek területe teljes mértékben beszámítható a legkisebb zöldfelületbe
[6] a Hadapródiskola legmagasabb pontja
[7] az I. emelet feletti szintet az érintett épületrész I. emelet feletti födémének felső síkja, illetve az azon kialakított zöldtető felső síkja felett kell értelmezni
[8] az engedményes érték kizárólag sportolási célú helyiségek céljára vehető figyelembe
[9] kizárólag terepszint alatti P+R parkoló létesítése céljára figyelembe vehető engedményes érték
[10] a meglévő épület felhasználása és mélygarázs létesítése esetén terepszint alatt 100% beépíthető
[11] a meglévő épület felhasználása és mélygarázs létesítése esetén a 41. § (30) előírásai szerint
[12] az épület legnagyobb magassága nem haladhatja meg a 13374 hrsz.-on található, a 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet 21. §-ban védett épület gerincmagasságát

(2) *  Az övezetek területén - eltérő rendelkezés hiányában - a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) *  A 10. táblázatban a szintterületi mutató határértékét feltüntető oszlopban a zárójelben feltüntetett engedményes többlet szintterületi mutató kizárólag szabályozási tervben meghatározott keretek között alkalmazható. Kivételt képeznek az alapfokú oktatási-, egészségügyi-, szociális intézmények és az idősek otthona, melyek esetében az engedményes többlet szintterületi mutató szabályozási terv nélkül is alkalmazható.

(4) Lakás elhelyezése esetén az övezetek területén létesíthető épületek jellemzőit - eltérő szabályozás hiányában - a telket, telektömböt határoló lakóövezetek közül a legalacsonyabb értékekkel szabályozott lakóövezetek előírásai szerint kell meghatározni.

(5) Közérdekű, közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén a tulajdonos és az önkormányzat között megkötött megállapodásban rögzített feltételekkel az övezetekben meghatározott szintterületi mutató mértéke 0,5-del növelhető.

(6) *  Az I-II-07 jelű építési övezet területén, a Széher út - Lipótmezei út - Tárogató út - Szerb Antal utca által határolt területen

a) vegyes, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciójú épületek helyezhetők el, a közösségi létesítményekhez értve a nem alapfokú egészségügyi létesítményeket is (pl. kórház)

b) nem helyezhetők el:

ba) egyéb közösségi szórakoztató épületek

bb) önálló sportépítmények (sportrendeltetés csak egyéb meglévő funkció kiegészítéseként megengedett)

bc) parkolóházak

c) kiskereskedelmi célú épület, épületrész területe nem haladhatja meg az 500 m2-t

d) új épület elhelyezése esetén a parkolás az épületben, vagy a terepszint alatt oldandó meg.

e) a 10. táblázatban zárójelben feltüntetett engedményes többlet szintterületi mutató az övezetben a területre meghatározott funkciók tekintetében alkalmazható.

f) a telek terepszint alatti beépítettségének maximális mértéke a telek területének 50%-a.

g) a telekhatárokon kerítés létesítendő, az utcai telekhatáron létesülő kerítés tömör lábazata legfeljebb 0,5 m magas lehet, terméskő, tégla, vagy vakolt felületképzéssel, az e feletti részen az átlátást gátló szerkezetek aránya legfeljebb a felület 50%-át teheti ki. A Szent Ferenc Kórház (hrsz.: 11060/1) Széher úti bejárata előtt kerítés létesítése nem kötelező.

(7) *  Az I-II-23 jelű építési övezet területén

a) *  az épület fő funkciója:

aa) közintézmények, igazgatási épületek, irodaépületek,

ab) szolgáltatás, vendéglátás épületei,

ac) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

ad) max. 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek

ae) valamint a felsoroltakat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek.

b) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 100%.

c) a számított gk. parkolóhely szükséglet telken belül, terepszinten vagy földszinti, pinceszinti teremgarázsban, különálló térszint alatti gk. tárolóban biztosítandó,

d) az előkert mérete - a szabályozási terv rendelkezése hiányában - 0.0 m.

e) *  a terepszint alatt az oldalkert és a hátsókert mérete 3,0 m, de terepszint felett az oldalkert az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsókert 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(8) *  Az I-II-24 jelű építési övezet területén

a) az épület fő funkció:

aa) közintézmények, igazgatási épületek, irodaépületek,

ab) szolgáltatás, vendéglátás épületei,

ac) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

ad) max. 6000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek

ae) valamint a felsoroltakat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek.

b) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: a rendelkezésre álló terület 100%-a.

c) az előkert mérete - a szabályozási terv rendelkezése hiányában - 0.0 m.

d) *  a terepszint alatt az oldalkert és a hátsókert mérete 3,0 m, de terepszint felett az oldalkert az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsókert 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(9) *  Az I-II-25 jelű építési övezet területén

a) az épület fő funkció:

aa) közintézmények,

ab) illetve az azt kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek

b) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 65%.

c) *  a terepszint alatt az oldalkert és a hátsókert mérete 3,0 m, de a terepszint felett az oldalkert az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsókert 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(10) *  Az I-II-26 jelű építési övezet területén

a) az épület fő funkció:

aa) közintézmények, irodaépületek,

ab) szálláshely - szolgáltató épületek,

ac) szolgáltatás, vendéglátás épületei,

ad) max. 1500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek

ae) valamint a felsoroltakat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek.

b) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 50%.

c) *  a terepszint alatt az oldalkert és a hátsókert mérete 3,0 m, de a terepszint felett az oldalkert az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsókert 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(11) *  Az I-II-27 jelű építési övezet területén, a Víziváros, Csalogány utca - Margit krt. - Bem József utca - Bem rakpart által határolt területen, telkenként 2.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi építmény nem helyezhető el.

(12) *  Az I-II-28 jelű építési övezet területén a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 60%.

(13) *  Az I-II-29 jelű építési övezet területén

a) a telek terepszint alatti beépítettségének maximális mértéke a telek területének 50%-a.

b) Széher út - Lipótmezei út - Tárogató út - Szerb Antal utca által határolt területen

ba) *  vegyes, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciójú építmények helyezhetőek el, a közösségi építményekhez értve az egészségügyi építményeket is, ahol a lakófunkció is megengedett

bb) lakás csak a megengedett funkciók részeként, az össz-szintterületi mutató 25%-ában helyezhető el

bc) *  kiskereskedelmi célú épület, épületrész területe nem haladhatja meg a 350 m2-t

bd) nem helyezhetők el:

1. egyéb közösségi szórakoztató épületek,

2. *  önálló sportépítmények (sportrendeltetés csak egyéb meglévő funkció kiegészítéseként megengedett),

3. parkolóházak,

be) új épület elhelyezése esetén a parkolás az épületben, vagy a terepszint alatt oldandó meg,

bf) a BVKSZ 36. § (5) bekezdésében foglalt melléképítmények közül a folyadék- és gáztároló, valamint antennaoszlop nem helyezhető el.

(14) *  Az I-II-30 jelű építési övezet területén

a) elhelyezhetők:

aa) közintézmények, igazgatási épületek, irodaépületek,

ab) szálláshely - szolgáltató épületek,

ac) szolgáltatás, vendéglátás épületei,

ad) egyéb közösségi szórakoztató épületek, sportépítmények,

ae) max. 1500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek,

af) lakóépületek, valamint a felsoroltakat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek,

b) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 100%.

c) *  az Ördögárok - Völgy utca - Csibor utca - Hűvösvölgyi út - Nagykovácsi út - 11355/13; 11355/14; 11197/20; (11355/17) hrsz.-ú telkek - Bátori László utca - Toldi Miklós utca - Ördögárok utca - 50004 és 50003 hrsz.-ú telkek - Bátori László utca - Hűvösvölgyi út - 11358 hrsz.-ú telek által határolt területen a számított gk. parkolóhely szükséglet telken belül, terepszinten vagy földszinti vagy pinceszinti teremgarázsban vagy különálló térszint alatti gk. tárolóban biztosítandó,

d) *  a terepszint alatt az oldalkert és a hátsókert mérete 3,0 m, de a terepszint felett az oldalkert az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsókert 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(15) *  Az I-II-31 jelű építési övezet területén:

a) Az építési övezet területén új épület létesítése esetén az épületek városképi illeszkedését sziluett-vázlattal (fotó, műszaki terv, grafika, egyéb rajz) igazolni kell.

b) Az építési övezet területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el. Telekösszevonás esetén is legfeljebb 750 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek helyezhetők el.

c) Az építési hely területe terepszint alatt beépíthető.

(16) *  Az I-II-32 jelű építési övezet területén:

a) A területen lévő óvóhely megszüntetése esetén annak pótlásáról az illetékes szakhatóság előírásai szerint kell gondoskodni.

b) *  A meglévő épület tetőemelettel történő bővítésére kizárólag a városképi illeszkedés esetén kerülhet sor. Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettsége (beépítési %) meghaladja az építési övezetre megállapított határértéket a beépítettség nem növelhető, de a szintterületi mutató legfeljebb az alábbi feltételekkel és mértékig túlléphető:

Lövőház utca (hrsz.: 13204/4), „Z” épület (ún. „FÖMTERV” irodaház):

Az épület tetőemelet létesítésével bővíthető abban az esetben, ha:

ba) a BVKSZ 40. § (4) bekezdése és 40. § (10) c) pontja alapján a sétány kialakítása érdekében a közhasználat céljára átadott időbeli korlátozás nélküli terület a Budapest II. kerületi Önkormányzattal történő megállapodás alapján kialakításra kerül, mely esetben:

1. a beépített alapterület (895 m2) nem növekedhet és

2. a keretövezetben meghatározott szintterületi mutató értéke 0,5-del, a keretövezetben megengedett mértékig (4,5 + 0,5 = 5,0 m2/m2) növelhető. A szintterületi mutató értékét a közhasználat céljára átadott területtel együtt kell meghatározni (1190 m2).

bb) a tetőemelettel történő bővítés többlet parkolóigénye telken belül vagy a szomszédos tömbök területén elhelyezhető,

bc) a gépészeti felépítmény bontása esetén a létesíthető tetőemelet szintterülete: legfeljebb 450 m2 (a többlet-terület: 250 m2) lehet.

(17) *  Az I-II-35 jelű építési övezet területén

a) Építési hely a telek teljes területe.

b) A védett épület tetőtere - ac) pontban körülírtaknak megfelelő tetőidom visszaépítését követően - beépíthető.

c) Az épület tetőidoma (hajlásszög, tetőfelépítmények, fedési mód stb.) a fennmaradt eredeti terveknek megfelelően alakítandó ki. Eltérésre kizárólag a meglévő toronyépület illeszkedő tetőcsatlakoztatásának megoldása miatt kerülhet sor.

(18) *  Az I-II-36 jelű építési övezet területén:

a) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 100%.

b) elhelyezhető építmények:

ba) közintézmények épületei,

bb) igazgatási épületek

bc) iroda épületek,

bd) szálláshely-szolgáltató épületek,

be) vendéglátás épületei,

bf) lakóépületek.

bg) Egyéb az alapfunkciót kiszolgáló vagy kiegészítő építményfajták. Terepszint alatt: gépjárműtároló és az alapfunkciót kiszolgáló helyiségek.

c) *  az építési övezetben a beépítés módját és mértékét az építési mutatók együttes alkalmazásával kell meghatározni.

d) A Frankel Leó út mentén lévő beépítés maximális homlokzat magassága 18 m lehet.

(19) *  Az I-II-37 jelű építési övezet területén:

a) az ingatlanokon - az építési helyen belül - több épület helyezhető el,

b) elhelyezhető építmények:

ba) közintézmények épületei,

bb) szálláshely-szolgáltató épületek,

bc) vendéglátás épületei.

(20) *  Az I-II-38 jelű építési övezet területén:

a) *  Szabályozási terven jelölt építési helyen belüli épületen a legnagyobb homlokzatmagasság 10 m lehet.

b) Lapostetős épületen, épületrészen zöldtető létesítendő.

c) Az építési övezetben lakás nem létesíthető.

d) Építeni az olajtartály kiemelését és a szükséges kármentesítés elvégzését követően lehet.

e) Az építési övezet területén terepszint alatti építmény a „Kizárólag terepszint alatt beépíthető terület”-en belül építhető.

(21) *  Az I-II-40 jelű építési övezet területén az előkert mérete: 15 m.

(22) *  Az I-II-42 jelű építési övezet területén építmény csak a kijelölt építési hely - meglévő épület téglalappá kiegészített épületkontúrjának területén belül helyezhető el. A 4 méter széles gyalogossáv felett, a közterület fölé nyúlóan épületrész úgy helyezhető el, hogy a gyalogos közlekedés számára a szabad űrszelvény legalább 2,80 m magas legyen, a felmenő tartószerkezetet a 12861 hrsz.-ú ingatlan telekhatára melletti 50 cm-es sávban lehet elhelyezni, ebben a sávban közművezeték nem helyezhető el.

(23) *  Az I-II-43 jelű építési övezet

a) speciális építési övezet, ahol a földszinten és az első emeleten közintézmény, intézmény vagy járműtároló létesítése esetén a külön jogszabályban megengedett beépítettség a szabályozási tervben rögzített feltételek keretei között 100% is lehet. Ebben az esetben az épület beépített alapterületének legalább 40%-án tetőkertet kell kialakítani.

b) területén az előkert mértéke 0 m.

c) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 100%.

(24) *  Az I-II-44 jelű építési övezet

a) speciális építési övezet, ahol a földszinten és az első emeleten közintézmény, intézmény vagy járműtároló létesítése esetén a külön jogszabályban megengedett beépítettség a szabályozási tervben rögzített feltételek keretei között 100% is lehet.

b) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 100%.

(25) *  Az I-II-45 jelű építési övezet területén alapfokú intézmények közül öregek napközi otthona, művelődési, oktatási intézmény, szolgáltatás, valamint lakás helyezhető el, telkenként egy épületben.

(26) *  Az I-II-46 jelű építési övezet területén

a) elhelyezhetők:

aa) lakóépületek,

ab) közintézmények épületei,

ac) igazgatási épületek,

ad) szálláshely-szolgáltató épületek,

ae) szolgáltatás épületei,

af) vendéglátás épületei,

ag) sportépítmények,

ah) valamint a fentiekben felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket.

b) *  épületet elhelyezni, meglévő épület használati módját az alábbi célokra megváltoztatni nem szabad:

ba) ipari épület,

bb) raktárépület,

bc) nagykereskedelmi épület,

bd) parkolóház, önálló mélygarázs,

be) üzemanyagtöltő állomás (más építmény részeként sem).

c) a melléképítmények közül elhelyezhető:

ca) közmű-becsatlakozási műtárgy,

cb) hulladéktartály-tároló,

cc) kerti építmény,

cd) kerti víz- és fürdőmedence,

ce) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,

cf) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

cg) zászlótartóoszlop, antennaoszlop (hírközlési torony kivételével)

d) nagy szállítási forgalommal üzemelő építmény, valamint a terület elsődleges rendeltetésétől idegen egyéb rendeltetésű építmény nem helyezhető el.

e) az övezet területén új épület létesítése esetén az épületek városképi illeszkedését sziluett-vázlattal (fotó, műszaki terv, grafika, egyéb rajz) igazolni kell.

(27) *  Az I-II-47 jelű építési övezet területén

a) a keretövezetben megengedett épületek közül az alábbiak helyezhetők el:

aa) közintézmények épületei

ab) igazgatási épületek

ac) irodaépületek

ad) szálláshely-szolgáltató épületek

ae) szolgáltatás épületei

af) vendéglátás épületei

ag) egyéb közösségi szórakoztató épületek

ah) sportépítmények

ai) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei

aj) 15.000 m2-nél nem nagyobb kereskedelmi célú bruttó szintterületű épületek

ak) valamint a fentieket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket;

b) előkertet nem kell kialakítani;

c) az épületek legmagasabb pontja - kémény, antenna és villámhárító nélkül - nem lehet magasabb, mint a Hadapród iskola legmagasabb pontjára fektetett vízszintes sík (176,0 mBf), kivéve a Szabályozási Terven lehatárolt területet, ahol az épület legmagasabb pontja 178,9 mBf lehet, az építménymagasság keretei között;

d) a zöldfelület számítása során a vízfelülettel kialakított városi tér területének fele, de legfeljebb 1.000 m2 terület zöldfelületként vehető figyelembe;

e) a Hűvösvölgyi út mentén tagolás nélkül kialakítható legnagyobb homlokzathossz legfeljebb 100 méter lehet; a tagolásnak a közel párhuzamos homlokzatsíkok egymáshoz képest legalább 8 m-es távolsága tekinthető;

f) a telekalakítások - beleértve a szabályozási vonalat is - ütemezetten is végrehajthatók;

g) magánút, telek közhasználat céljára átadott része a legkisebb telekterület-méret korlátozása nélkül kialakítható; lefedhető, a terepszinten, a terepszint alatt és a terepszint felett épület, épületrész elhelyezhető;

h) kereskedelmi célú (un. „big-box” típusú) csarnoképület nem helyezhető el;

i) csarnokszerű teret igénylő rendeltetés, funkció esetén az épületet, épületrészt részben vagy teljes egészében a rendezett terepszint alatt vagy az alábbiak szerint kell kialakítani:

ia) a kulturális-, kereskedelmi funkció céljára kialakított telek pinceszinti-, földszinti- és I. emeleti beépítettsége 100%, az I. emelet felett a beépítettség legfeljebb 35% lehet;

ib) a földszinti terület legalább 20%-át közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani, mely terület részben vagy egészében magánútként is kialakítható, de a közhasználat céljára - legalább időbeni korlátozással - átadott tetőkert abban az esetben vehető figyelembe, ha a közvetlen gyalogos kapcsolatot legalább egy helyen rámpa vagy rézsű, egyéb tereprendezés biztosítja;

j) az övezeti határvonaltól mért 6-6 méter széles sávban kialakított rendezett terepszint magassága az övezeti határon - még átmenetileg is - legfeljebb egy méterrel térhet el (támfal, épület(rész));

k) * 

(28) *  Az I-II-48 jelű építési övezet területén:

a) a keretövezetben megengedett épületek és funkciók közül csak az alábbiak helyezhetők el:

aa) *  lovarda, az azt kiszolgáló építmények és egyéb sportolási célú építmények,

ab) szálláshely-szolgáltató épületek,

ac) irodaépületek,

ad) legfeljebb 1.000 m2 bruttó kereskedelmi célú szintterületű épület, rendeltetési egység,

ae) szociális épület,

af) egészségügyi épület,

ag) oktatási épület,

ah) kulturális épület;

b) a terepszint alatt csak sportolási célú helyiségek, egyéb kiszolgáló helyiségek és gépjárműtárolók helyezhetők el;

c) előkertet nem kell kialakítani;

d) a telekalakítások - beleértve a szabályozási vonalat is - ütemezetten is végrehajthatók;

e) magánút, telek közhasználat céljára átadott része a legkisebb telekterület-méret korlátozása nélkül kialakítható és a terepszinten, a terepszint alatt és a terepszint felett épület, épületrész az övezeti jellemzők keretei között elhelyezhető;

f) a terepfelszínen legfeljebb 50 gépkocsi befogadására alkalmas parkoló alakítható ki.

(29) *  Az I-II-49 jelű építési övezet területén:

a) az építménymagasság 7,5 méteres értékét az uszoda, sportlétesítmény terének lefedését szolgáló tető tömege nélkül kell értelmezni;

b) kizárólag az uszoda terének lefedését szolgáló tető legmagasabb pontja, az uszoda épületének, a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz viszonyítottan értendő.

(30) *  Az I-II-50 jelű építési övezet területén,

a) a KVSZ 30. § (2) és 41. § (4) bekezdések előírásait nem kell alkalmazni, de legfeljebb 15 lakás helyezhető el,

b) amennyiben a Margit körút - Rómer Flóris utca sarkán egy legalább 350 m2 területű közhasználat céljára átadott terület (közhasználatú tér) kerül kialakításra, a meglévő épület felhasználása és mélygarázs létesítése esetén:

ba) az építési telek a terepszint alatt 100%-ban beépíthető,

bb) legalább 80 cm vastag talajtakarással intenzív tetőkertet kell kialakítani a telek legalább 10%-ának megfelelő területen,

bc) a terepszint alatti garázs felső födémének felső síkja a csatlakozó telekhatárok mentén - a felszíni vizek megfelelő távoltartásával - legfeljebb 1,5 méterrel emelkedhet a csatlakozó rendezett terepszint fölé.

(31) *  az I-II-10 jelű építési övezet területén

a) a Margit körút - Rómer Flóris utca - Buday László utca - (13362) hrsz-ú közterület - Mechwart lépcső által határolt által határolt területen, épületköz kialakítható.

Jelentős zöldfelületű intézményi területek
IZ jelű övezetek

42. § (1) *  Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 11. táblázat felhasználásával kell meghatározni.

11. számú táblázat
telek szintterületi mutató építménymagasság
Övezet beépítés módja leg-
kisebb -
területe
leg-
nagyobb
területe
leg-
kisebb széles-
sége
leg-
kisebb mélysége
leg-
nagyobb
beépí-
tettség
határ-
érték
kizárólag
tetőtér-
ben és tető-
emeleten
leg-
kisebb zöld-
felület
leg-
kisebb
leg-
nagyobb
(m2) (m2) (m) (m) (%) (m2/m2) (m2/m2) (%) (m) (m)
BÉM LKT LNT LKS LKM LNB STM STT LKZ LKE LNE
IZ-II-01 K - - - - 35 0,35
(+0,45)
- 50 - 7,5
IZ-II-02 SZ - - - - 25 0,25
(+0,50)
- 65 - 7,5
IZ-II-03 SZ 3500 - - - 20
0,75
- 65 - 9,5
IZ-II-04 SZ 1000 - - - 25 0,25
(+0,25)
- 50 - 4,5
IZ-II-05 SZ 1000 - 20 30 15 0,15
(+0,25)
- 75 - 7,5
IZ-II-06 SZ - - - - 10 0,20 - 75 - 7,5
IZ-II-07 SZ 5000 - - - 10 0,25 - 80 - 6,0
IZ-II-08 SZ 10000 - - - 10 0,25 - 80 - 4,5
IZ-II-09 SZ - - - - 10 0,25 - 50 - 6,0
IZ-II-10 SZ 4500 25 0,65 0,10 60 K/7,5
IZ-II-11 SZ 10.000 - 24 50 10/25[1] 0,25/ 0,5[1] - 75/ 55[1] - 6,0
IZ-II-12 SZ 1300 - - - 30 1,5 - 50 7,5
(3,0)[2]
10,5
(4,5)[2]
IZ-II-13 SZ 25000 - - - 13,5 0,55 - 75 [3] [3]
IZ-II-14 SZ 24000 - - - 10 0,16 - 75 4,5 11,0
IZ-II-15 SZ 1000 - 20 - 10
(35)[4]
0,30
(1,00)[4]
- 50 - 7,5
IZ-II-16 SZ 3000 - 30 30 20 1,20 - 65 - 10,5
IZ-II-17 SZ K K - - 20 0,70 - 70 - 6,5
IZ-II-18 SZ 3000 - - - 10 0,25 - 80 - 7,5
IZ-II-19 SZ K - - - 10 0,25 - 80 - 7,5
IZ-II-20 SZ 40000 - - - 20 0,40 - 50 - 7,5
IZ-II-21 SZ 4000 - - - 35 1,70
(+0,15)[8]
(+0,25)[9]
- 50 [6]
(32,5+17,5)
- 25,0
és az épület
legmagasabb
pontja:
176,0 mBf [7]
IZ-II-22 I/SZ 3000 - - - 35
2,20
- 50 - 14,5
és az épület
legmagasabb
pontja:
165,0 mBf
IZ-II-23 SZ 20000 - - - 20 0,95 - 70 - 28,0
IZ-II-24 SZ 3000 20 0,75 50 9,5
gerincmag.: 14,5
IZ-II-25 SZ 7000 15 0,50 65 9,5
gerinc-
mag.: 14,5
IZ-II-26 SZ K-2ha - - - 15 0,5 - 80 - 9,5
IZ-II-27 SZ 3000 - - - 35 1,50 - 50 - 16,5
IZ-II-28 K 800 35 0.80 50 7,5
IZ-II-29 SZ 1000 - - - 15 0,50 - 65 - 9,5
[1] alapellátást szolgáló oktatási, szociális, egészségügyi és sportolást szolgáló épület elhelyezése esetén
[2] porta épület esetén
[3] építési helyenként meghatározott
[4] közintézmény létesítése esetén
[5] lakófunkció esetén csak ezek az értékel alkalmazhatók
K- kialakult állapot
[6]  *  a zárójelben meghatározott értékek a teljes értékű zöldfelületként kialakítandó és a tetőkertként is kialakítható zöldfelületek arányát rögzítik
[7]  *  a Hadapródiskola legmagasabb pontja
[8]  *  kizárólag a terepszint alatt kialakított, a terepszint feletti funkciót kiszolgáló helyiségek, terek céljára érvényesíthető
[9]  *  kizárólag terepszint alatti P+R parkoló létesítése céljára figyelembe vehető engedményes érték

(2) *  Az övezetek területén - eltérő rendelkezés hiányában - a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) * 

(4) *  A 11. táblázatban a szintterületi mutató határértékét feltüntető oszlopban a zárójelben feltüntetett engedményes többlet szintterületi mutató kizárólag szabályozási tervben meghatározott keretek között alkalmazható. Kivételt képeznek az alapfokú oktatási-, egészségügyi-, szociális intézmények és az idősek otthona, melyek esetében az engedményes többlet szintterületi mutató szabályozási terv nélkül is alkalmazható.

(5) Lakás elhelyezése esetén az övezetek területén létesíthető épületek jellemzőit - eltérő szabályozás hiányában, illetve annak hatályba lépéséig - a telket, telektömböt határoló lakóövezetek közül a legalacsonyabb értékekkel szabályozott lakóövezetek előírásai szerint kell meghatározni.

(6) *  Az IZ-II-12 jelű építési övezet területén, az Ötvös János utca - Völgy utca - Csibor utca - Hűvösvölgyi út által határolt területen

a) Az építési övezetben irodaház és lakóépület létesíthető.

b) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint alatt legfeljebb 40% lehet. Térszín alatt legfeljebb 2 szint létesíthető, vagyis a legmélyebben kialakított épület(rész) padlóvonala legfeljebb - 6,5 m-re kerülhet az eredeti terephez képest.

c) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 80 cm-t meghaladó feltöltését az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni. Terepszint felett épületenként legfeljebb három használati szint építhető.

d) * 

e) Hanggátló kerítés létesítése szükséges a Völgy utcai telekhatáron. Anyaga a Völgy utcai kerítésekre jellemző anyaghasználathoz igazodjék. (pl.: látszó kőfelületű lábazat, pillér és/vagy fa jellegű kitöltő mező.) A kerítés magasságát az akusztikai méretezés, a biztonság és vagyonvédelem határozhatja meg, de nem lehet magasabb 2,5 m-nél.

f) Tereprendezés során a támfal(ak) a rendezett terepfelszín feletti magassága maximálisan 1,3 m lehet, a támfalak közötti távolság növényzettel beültetett és legalább 1,0 m-es legyen. A támfalak látszó felületén természetes anyag jelenjen meg (kő, fa, tégla, növénytámfal stb.).

(7) *  Az IZ-II-13 jelű övezetekbe sorolt vegyes területen

a) nem helyezhetők el az alábbi funkciójú épületek:

aa) közintézmények épületei, kivéve oktatás,

ab) igazgatási épületek,

ac) vendéglátás épületei,

ad) egyéb közösségi szórakoztató épületek, kivéve az Európa Szállóhoz kapcsolódó kongresszusi központ,

ae) parkolóházak.

b) kereskedelmi funkció nem létesíthető

c) *  a mérnöki építmények közül csak terepszint alatt vagy épületben helyezhető el:

ca) szennyvízátemelő,

cb) trafóállomás,

cc) gáznyomás-szabályzó,

cd) közművezeték.

(8) *  Az IZ-II-14 jelű övezetekbe sorolt vegyes területen

a) nem helyezhetők el az alábbi funkciójú épületek:

aa) közintézmények épületei, kivéve oktatás,

ab) igazgatási épületek,

ac) vendéglátás épületei,

ad) egyéb közösségi szórakoztató épületek, kivéve az Európa Szállóhoz kapcsolódó kongresszusi központ,

ae) parkolóházak.

b) kereskedelmi funkció nem létesíthető

c) a lakófunkció nem megengedett

d) a mérnöki létesítmények közül csak terepszint alatt vagy épületben helyezhető el:

da) szennyvízátemelő,

db) trafóállomás,

dc) gáznyomás-szabályzó,

de) közművezeték.

(9) *  Az IZ-II-15 jelű építési övezet területén

a) az elhelyezhető épületek rendeltetése:

aa) közintézmények épületei,

ab) szálláshely - szolgáltató épületek,

ac) szolgáltatás,

ad) vendéglátás épületei

ae) sportépítmények

af) max. 1500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek.

ag) valamint a felsoroltakat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek.

b) az épületeket a környezethez illeszkedve és tagolt tömeggel kell elhelyezni. A tagolás nélküli homlokzathossz max. 50 m lehet

c) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 50%.

d) *  az oldalkert és a hátsókert mérete 3,0 m, de a terepszint feletti építményrész távolsága az oldalhatártól az előírt legnagyobb építménymagasság fele, a hátsó telekhatártól 6,0 m, illetve az épület hátsókertre néző tényleges építménymagassága.

(10) *  Az IZ-II-16 jelű építési övezet területén

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

aa) közintézmények épületei,

ab) igazgatási épületek,

ac) irodaépületek,

ad) szálláshely-szolgáltató épületek,

ae) szolgáltatás épületei,

af) vendéglátás épületei,

ag) sportépítmények,

ah) kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei,

ai) lakóépületek.

b) Az övezet területén nem helyezhető el:

ba) nagykereskedelmi létesítmény,

bb) üzemanyagtöltő állomás,

bc) 1500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület.

c) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

ca) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) fedett területek a telkek zöldfelülettel borított részének legfeljebb 1/3-át boríthatják

cb) az övezetben új épület(ek) építése, meglévő épületek átépítése, bővítése esetén a kert(ek) növényzetének védelme érdekében az építéssel érintett területekre az építkezés megkezdése előtt favédelmi terv készítendő. A favédelmi terv alapján a fák építés alatti védelméről gondoskodni kell. Az építési helyen lévő értékes, nem túl koros növények átültetése javasolt. A kivágott növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni

cc) *  terepszint alá helyezett építmények (pl.: garázsok) felett zöldfelületek alakítandók ki; a terepszint alá helyezett építmények felett fák telepítésére is alkalmas, legalább 1,5 m vastag termőréteg terítendő

cd) az övezetben parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő

ce) az övezetben új zöldfelületek kialakítása, ill. meglévő zöldfelületek átépítése kertépítészeti terv alapján történhet

cf) az övezetben a növényeket az építés befejezéséig ki kell helyezni.

(11) *  Az IZ-II-17 jelű építési övezet területén:

a) a keretövezetben meghatározott építmények és legfeljebb 1.000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek helyezhetők el.

b) új épület létesítése esetén az épületek városképi illeszkedését sziluett-vázlattal (fotó, műszaki terv, grafika, egyéb rajz) igazolni kell.

c) egy épület bruttó területe max. 400 m2

(12) Az IZ-II-18 jelű építési övezet területén:

a) *  Az építési övezet területén nem helyezhetők el:

aa) közintézmények épületei,

ab) igazgatási épületek,

ac) vendéglátás épületei,

ad) szolgáltatás épületei.

b) Az építési övezet területén parkolóházak, kereskedelmi funkciójú épületek nem helyezhetők el.

c) A 10903/1-7, 10905, 10906/1-3 hrsz.-ú telkeken csak legfeljebb 4 lakásos lakóépületek helyezhetők el.

d) Melléképítmények közül

da) 6 m-nél magasabb antenna oszlop,

db) folyadék és gáztároló nem helyezhető el.

e) Az előírt legkisebb telekterületnél kisebb telken csak egy épület helyezhető el.

f) A területen egy épület alapterülete legfeljebb bruttó 350 m2 lehet.

g) *  Épület lejtő felőli homlokzatmagassága (F/L) legfeljebb 9,5 m lehet.

h) A szabályozási terv eltérő rendelkezése kivételével a legkisebb oldal- és hátsókert 10 m lehet.

(13) *  Az IZ-II-19 jelű építési övezet területén:

a) *  Az építési övezet területén nem helyezhetők el

aa) közintézmények épületei,

ab) igazgatási épületek,

ac) vendéglátás épületei,

ad) szolgáltatás épületei,

ae) parkolóházak

b) Az építési övezet területén kereskedelmi funkció nem helyezhető el.

c) melléképítmények közül nem helyezhető el:

ca) 6 m-nél magasabb antenna oszlop,

cb) folyadék és gáztároló.

d) A területen egy épület alapterülete legfeljebb 350 m2 (bruttó) lehet.

e) *  Épület lejtő felőli homlokzatmagassága (F/L) legfeljebb 9,5 m lehet.

f) Legkisebb oldal- és hátsókert 10 m lehet.

h) Az építési övezetben lévő telkek nem megoszthatók.

(14) *  Az IZ-II-20 jelű építési övezet területén

a) A területen további sportlétesítmények, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épületek helyezhetők el.

b) A területen nem helyezhető el:

ba) lakás,

bb) önálló kereskedelmi, szolgáltató intézmény,

bc) gazdasági intézmény,

bd) parkolóház.

c) *  Az építési övezet területén melléképítmények közül csak

ca) fürdőmedence,

cb) sportpálya,

cc) közmű becsatlakozási műtárgy,

cd) kerti építmény, lugas,

ce) tereplépcső

helyezhető el.

d) *  A telek nem osztható meg.

e) A területen 0,25 m²/m² szintterületi mutató érték feletti szintterület kizárólag fürdőmedencék és sportpályák lefedésére alkalmazható.

f) *  Épület lejtő felőli homlokzatmagassága (F/L) legfeljebb 9,5 m lehet.

g) Telken belül a Hárshegyi út felöl megközelítve legfeljebb 15 db új felszíni parkoló létesíthető, a többi gépkocsi tárolót terepszint alatt kell elhelyezni.

h) A Budakeszi útról megközelíthető, meglévő parkoló férőhelyszáma nem növelhető.

(15) *  Az IZ-II-21 jelű építési övezet területén:

a) a keretövezetben megengedett épületek a lakásfunkció kizárásával helyezhetők el;

b) elhelyezhető kereskedelmi célú szintterület legfeljebb 1.500 m2 lehet;

c) előkertet nem kell kialakítani;

d) a hátsókert mérete 3,0 méter kell, hogy legyen, az épületek közötti legkisebb távolság megtartásával;

e) a szabályozási tervben lehatárolt területen belül kialakítandó összefüggő zöldfelület legkisebb szélessége legalább 15 méter kell, hogy legyen;

f) az épületek legmagasabb pontja - kémény, antenna és villámhárító nélkül - nem lehet magasabb, mint a Hadapród iskola legmagasabb pontjára fektetett vízszintes sík (176,0 mBf), kivéve a szabályozási tervlapon lehatárolt területet, ahol az épület legmagasabb pontja 178,9 mBf lehet, az építménymagasság keretei között;

g) a telekalakítások ütemezetten is végrehajthatók;

h) magánút, telek közhasználat céljára átadott része a szabályozási tervben telekterület-méret korlátozása nélkül kialakítható és a terepszinten, a terepszint alatt és a terepszint felett épület, épületrész a szabályozási jellemzők keretei között elhelyezhető;

i) A Heinrich Hentzi von Arthurm emlékműve részére közhasználat céljára átadott terület, illetve a műszakilag szükséges méretű telek az építési övezetben előírt legkisebb telekterületnél kisebb területtel is kialakítható.

(16) *  Az IZ-II-22 jelű építési övezet területén:

a) *  a keretövezetben megengedett építmények közül

aa) lakóépületek,

ab) terepszint alatti gépjármű tároló, mélygarázs,

ac) egyéb terepszint alatti kiszolgáló építmények

helyezhetők el,

b) a hátsókert mérete 12 méter.

(17) *  Az IZ-II-23 jelű építési övezet területén, a Frankel Leó út - Darázs utca - Mecenzéf utca - Szeréna köz - Szeréna út - Apostol utca - Vérhalom utca 14514 és 14489 hrsz.-ú telkek által határolt területen

a) *  a megvalósuló beruházás előkészítéséhez nyílt építészeti tervpályázat kiírása javasolt, melynek célja a tulajdonos által meghatározott tervezési program figyelembevétele mellett, a legkedvezőbb építészeti megjelenésű épület létrehozása, tekintettel a meglévő épületváz illeszkedési problémáira és a tervezési terület geomorfológiai adottságaira.

b) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb megengedett mértéke: 25%.

c) az alábbi építmények helyezhetők el:

ca) lakóépület,

cb) szálláshely-szolgáltató épület,

cc) vendéglátás épülete,

cd) szolgáltatás épülete,

ce) az építményben legfeljebb 100 lakó- vagy szállásegység helyezhető el,

cf) egyéb az alapfunkciót kiszolgáló vagy kiegészítő építményfajták: terepszint alatt: gépjárműtároló és az alapfunkciót kiszolgáló helyiségek.

(18) *  Az IZ-II-24 jelű építési övezet területén

a) egy telken belül több építmény is elhelyezhető

b) melléképítmények közül elhelyezhető:

ba) kerti építmény,

bb) közmű-becsatlakozási és gépészeti műtárgy,

bc) hulladéktároló,

bd) kerti medence,

be) kerti lugas.

(19) *  Az IZ-II-25 jelű építési övezet területén

a) max. építménymagasság: 9,5 m, de alacsonyabb, mint 153,0 mBf,

b) gerincmagasság: max. 14,5 m, de alacsonyabb, mint 158,0 mBf,

c) egy telken belül több építmény is elhelyezhető,

d) elhelyezhető fő funkcióként:

da) kulturális rendezvényekhez kapcsolódó épületek,

db) szálláshely-szolgáltató és vendéglátó épületek,

dc) valamint ezekhez kapcsolódó kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek

e) melléképítmények közül elhelyezhető:

ea) kerti építmény,

eb) közmű-becsatlakozási és gépészeti műtárgy,

ec) hulladéktároló,

ed) kerti medence,

ee) kerti lugas.

f) Az utcai kerítést az eredeti állapotban megmaradt részek pótlásával kell kialakítani.

g) a Budai Lövölde védett épületének bővítménye az un. „oldal pavilonok” hátsó homlokzatsíkján legfeljebb 12,5 méterrel nyúlhat túl a 12720/13 hrsz-ú telek felé. Az oldalsó telekhatár és az épület homlokzata között legalább az épület erre néző egy homlokzatának építménymagasságára számított érték (F/L) felét biztosítani kell.

(20) *  IZ-II-26 jelű építési övezet területén

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

aa) közintézmények épületei,

ab) igazgatási épületek,

ac) irodaépületek,

ad) szálláshely-szolgáltató épületek,

ae) szolgáltatás épületei,

af) vendéglátás épületei,

ag) sportépítmények,

ah) kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei,

ai) *  lakóépületek.

b) *  Az építési övezet területén nem helyezhető el:

ba) nagykereskedelmi létesítmény,

bb) üzemanyagtöltő állomás,

bc) 1500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület.

c) *  Az építési övezet területén

ca) A csatlakozó terepszint alatt legfeljebb 7,5 m pince padlószintű épület, építmény, épületrész helyezhető el.

cb) A környezeti illeszkedést előnyösen befolyásoló tetőkertek kialakíthatóságának érdekében a tetőtéri szintek - az (OTÉK szerinti) építménymagasság betartása mellett létesíthető magastetők kontúrvonalán belül - lapostetős-tetőkertes tetőfelépítményként is kialakíthatók.

cc) A Budakeszi úttal párhuzamos telekhatár mellett elhelyezendő épületek utcai homlokzatát minimum 20 méterenként tagolni kell.

cd) *  A KSZ-II-36 jelű szabályozási tervlapon tájképi kert, történeti kert rekonstrukcióval jelölt területen - ha a történeti kert tervei rendelkezésre állnak - a régi kert rekonstruálandó. Amennyiben nem állnak rendelkezésre a régi tervek az épület stílusához illeszkedő, az értékes növényállományt felhasználó tájképi kert alakítandó ki. A kertben csak kerti pavilon, lugas építhető.

ce) Az épületek udvarán, terepszinten max. 3 (fedetlen) parkolóhely alakítható ki, kertépítészeti tervekkel összehangoltan (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés stb. meghatározásával). A további gépjárművek elhelyezéséről terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül kell gondoskodni.

d) *  Az övezeten belül műemlék épület telkén

da) a szintterületi mutató változatlanul hagyása mellett a legnagyobb beépítettség mértéke az építési övezetben meghatározott 15%-ról 25%gra növelhető, a legkisebb zöldfelület mértéke az építési övezetben meghatározott 80%-ról 70%-ra csökkenthető;

db) az építési övezetben előírt kötelező oldalkert új épület esetén a műemlékvédelmi szakhatóság támogatásával elhagyható vagy csökkenthető;

dc) a telek oldalsó telekhatárától mért 6 m széles sávban kialakított rendezett terepszint magassága legfeljebb -3,5 m-rel térhet el a közvetlenül határos eredeti terepszinttől.

e) *  A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

ea) A Budai Tájvédelmi Körzet (BTK) körül kialakítandó pufferzónában

1. *  A BTK határán - az E-TG keretövezet felöli telekhatárok mentén - 6 m széles sávban többszintű, a BTK-ban honos fajokból, cserje és lombkoronaszintből együttesen álló, tömör zöldfelületi sáv telepítendő.

2. Az 1. pont szerinti 6 mmes zöldsávot követő 9 m-es területsáv (a telkek E-TG keretövezet felöli szélétől 6-15m-re levő területsáv) legalább 90%-a ligetes zöldfelületként alakítandó ki. A területrész 90%kát borító zöldfelület legalább fele (a területrész 45%-a) a BTK-ban honos cserjékkel és/vagy fákkal borított zöldfelületként alakítandó ki.

3. A BTK-val határos telkeken belül, a KSZ-II-36 jelű szabályozási tervlapon jelölt meglévő, értékes erdővel borított területek erdőként megtartandók. Az erdőben épület nem helyezhető el. Az egyedek elöregedése esetén a pótlást honos fajokból kell megoldani háromszintű (gyep + 40 cserje/150m2 + 4 nagy lombkoronájú fa /150m2) növényzet telepítésével.

eb) * 

ec) A Budakeszi út mentén

1. *  A be nem épített telkek Budakeszi út felőli 5 m széles sávjában többszintű, cserje és lombkoronaszintből együttesen álló, tömör zöldfelületi sáv telepítendő.

2. A be nem épített telkek Budakeszi út felöli részén az 1. pont szerinti 5 m-es zöldsávot követő 10 m-es területsáv (a telek Budakeszi út felöli szélétől számított 5-15 m közötti területsáv) legalább 35%-a cserjékkel és fákkal borított zöldfelületként alakítandó ki. E sávban parkolók elhelyezése esetén két parkoló állásonként legalább egy, legalább 3-szor iskolázott fa ültetendő. Parkolófelület gyöngykavics vagy murvaszórással nem alakítható ki, gyephézagos burkolattal történő kialakítás esetén a zöldfelületi mérlegben nem vehető figyelembe.

3. A már beépített telkeken az épületek átépítése esetében az 1-2. pontok érvényesítendők.

ed) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet (gyep- és cserjeszint együttesen, vagy gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.

ee) *  A terepszint alá helyezett építmények (pl.: garázsok) felett zöldfelületek alakítandók ki. A terepszint alá helyezett építmények felett fák telepítésére is alkalmas, legalább átlagosan 1,5 m vastag termőréteg terítendő.

ef) Új épület(ek) építése, meglévő épületek átépítése, bővítése esetén az intézménykert növényzetének védelme érdekében az építéssel érintett területekre az építkezés megkezdése előtt favédelmi terv készítendő. Az építési helyen lévő értékes, nem túl koros növények átültetése javasolt.

eg) * 

eh) Új zöldfelületek kialakítása és meglévő zöldfelületek átépítése kertépítészeti terv alapján történhet.

(21) *  Az IZ-II-05 jelű építési övezet Kuruclesi út - Budakeszi út - Hárshegyi út - Ferenchalmi erdő (belterülethatár) által határolt területén (KSZ-II-36)

a) A Budakeszi út melletti saroktelkek gépjárművel történő megközelítése az alsóbbrendű út felől biztosítandó.

b) A telken az engedményes többlet szintterületi mutató (+0,25) akkor vehető igénybe, ha a tervezett létesítményben elhelyezésre kerül legalább egy rendeltetési egység közhasználat számára megnyitott szolgáltatás vagy intézményi funkció.

c) A csatlakozó terepszint alatt legfeljebb 7,5 m pince padlószintű épület, építmény, épületrész helyezhető el.

d) A Budakeszi úttal párhuzamos telekhatár mellett elhelyezendő épületek utcai homlokzatát minimum 20 méterenként tagolni kell.

e) Terepszinten max. 3 (fedetlen) parkolóhely alakítható ki. A további gépjárművek elhelyezéséről terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül kell gondoskodni.

f) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

fa) * 

fb) A Budakeszi út mentén

1. *  A be nem épített telkek Budakeszi út felőli 5 m széles sávjában többszintű, cserje és lombkoronaszintből együttesen álló, tömör zöldfelületi sáv telepítendő.

2. A be nem épített telkek Budakeszi út felöli részén az 1. pont szerinti 5 m-es zöldsávot követő 10 m-es területsáv (a telek Budakeszi út felöli szélétől számított 5-15 m közötti területsáv) legalább 35%-a cserjékkel és fákkal borított zöldfelületként alakítandó ki. E sávban parkolók elhelyezése esetén két parkoló állásonként legalább egy, legalább 3-szor iskolázott fa ültetendő. Parkolófelület gyöngykavics vagy murvaszórással nem alakítható ki, gyephézagos burkolattal történő kialakítás esetén a zöldfelületi mérlegben nem vehető figyelembe.

3. A már beépített telkeken az épületek átépítése esetében az 1m2. pontok érvényesítendők.

fc) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet (gyep- és cserjeszint együttesen, vagy gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.

fd) *  A terepszint alá helyezett építmények (pl.: garázsok) felett zöldfelületek alakítandók ki. A terepszint alá helyezett építmények felett fák telepítésére is alkalmas, legalább átlagosan 1,5 m vastag termőréteg terítendő.

fe) Új épület(ek) építése, meglévő épületek átépítése, bővítése esetén az intézménykert növényzetének védelme érdekében az építéssel érintett területekre az építkezés megkezdése előtt favédelmi terv készítendő. Az építési helyen lévő értékes, nem túl koros növények átültetése javasolt.

ff) * 

fg) Új zöldfelületek kialakítása és meglévő zöldfelületek átépítése kertépítészeti terv alapján történhet.

(22) *  Az IZ-II-07 jelű építési övezet Kuruclesi út - Budakeszi út - Hárshegyi út - Ferenchalmi erdő (belterülethatár) által határolt területén (KSZ-II-36)

a) Új épület elhelyezése esetén talajmechanikai vizsgálat szükséges.

b) A csatlakozó terepszint alatt legfeljebb 7,5 m pince padlószintű épület, építmény, épületrész helyezhető el.

c) Az épületek udvarán, terepszinten max. 3 (fedetlen) parkolóhely alakítható ki, kertépítészeti tervekkel összehangoltan (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés stb. meghatározásával). A további gépjárművek elhelyezéséről terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül kell gondoskodni.

d) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

da) A Budai Tájvédelmi Körzet (BTK) körül kialakítandó pufferzónában

1. *  A BTK határán - az E-TG keretövezet felöli telekhatárok mentén - 6 m széles sávban többszintű, a BTK-ban honos fajokból, cserje és lombkoronaszintből együttesen álló, tömör zöldfelületi sáv telepítendő.

2. Az 1. pont szerinti 6 m-es zöldsávot követő 9 m-es területsáv (a telkek E-TG keretövezet felöli szélétől 6-15m-re levő területsáv) legalább 90%-a ligetes zöldfelületként alakítandó ki. A területrész 90%kát borító zöldfelület legalább fele (a területrész 45%-a) a BTK-ban honos cserjékkel és/vagy fákkal borított zöldfelületként alakítandó ki.

3. A BTK-val határos telkeken belül, a KSZ-II-36 jelű szabályozási tervlapon jelölt meglévő, értékes erdővel borított területek erdőként megtartandók. Az erdőben épület nem helyezhető el. Az egyedek elöregedése esetén a pótlást honos fajokból kell megoldani háromszintű (gyep + 40 cserje/150m2 + 4 nagy lombkoronájú fa /150m2) növényzet telepítésével.

db) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet (gyep- és cserjeszint együttesen, vagy gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.

dc) *  A terepszint alá helyezett építmények (pl.: garázsok) felett zöldfelületek alakítandók ki. A terepszint alá helyezett építmény ek felett fák telepítésére is alkalmas, legalább átlagosan 1,5 m vastag termőréteg terítendő.

dd) Új épület(ek) építése, meglévő épületek átépítése, bővítése esetén az intézménykert növényzetének védelme érdekében az építéssel érintett területekre az építkezés megkezdése előtt favédelmi terv készítendő. Az építési helyen lévő értékes, nem túl koros növények átültetése javasolt.

de) * 

df) * 

(23) *  Az IZ-II-03 jelű építési övezet Fillér utca - Garas utca - Marczibányi tér - Lövőház utca - Ezredes utca által határolt területén a 13148/3 hrsz-ú telken az elhelyezhető épületek egyenként max. 400 m2 alapterülettel valósíthatók meg, épületenként max.