Budapest Főváros IX. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (VI. 26.) sz. rendelete

a Budapest, IX. ker. Külső Mester utcai üzleti park Mester u.-Koppány u.-Gubacsi út-Kén u. által határolt területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatról és Kerületi Szabályozási Tervről

Budapest Főváros IX. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 14. § (3) bek. c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja és jóváhagyja a Kerületi Szabályozási Tervet.

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Budapest IX. kerület Mester u.-Koppány u.-Gubacsi út-Kén u. által határolt területre (továbbiakban: terület) terjed ki.

(2) Jelen Helyi Építési Szabályzat csak a szabályozási tervlappal együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.

Az előírások alkalmazása

2. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest elhelyezni, átalakítani, bővíteni vagy lebontani, épület rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni csak a Kerületi Szabályozási Tervben és a jelen Helyi Építési Szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

A Kerületi Szabályozási Tervben és jelen Helyi Építési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az OTÉK-ot a BVKSZ-ben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni, valamint az általános érvényű egyéb törvények, jogszabályok és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

Szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozási tervlapon rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal,

b) építési övezet határa,

c) az övezetre vonatkozó alábbi mutatók: beépítési mód, megengedett beépítési mérték, min. zöldfelület mértéke, megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság, min. telekterület, max. szintterületi mutató,

d) kötelezően létesítendő telekhatár,

e) építési hely határa,

f) kötelező építési vonal,

g) irányadó építési vonal: az 5. § (7) bek. szerint,

h) bontás előtt kötelezően dokumentálandó épület,

i) bontandó épület,

j) megtartandó fa, fasor,

k) telepítendő fasor,

l) megszüntető jel,

m) megtartandó zöldsáv (ingatlankiszolgálást biztosító útcsatlakozás vagy kapubehajtó kivételével),

n) időben korlátozható közhasználatú terület,

o) kötelező gyalogos kapcsolat,

p) helyi védelemre javasolt épület,

q) tervezési terület határa.

A kötelező érvényű szabályozási elemek csak új Szabályozási Terv keretén belül módosíthatók.

(2) A szabályozási tervlapon alkalmazott irányadó (igény esetén alkalmazható) elem:

- irányadó telekhatár,

- megszüntethető telekhatár,

- irányadó zöldfelület kialakítása.

(3) A szabályozási tervlapon alkalmazott egyéb (tájékoztató) elemek:

- meglévő, megtartásra javasolt épület,

- helyi védettségű épület,

- meglévő épület,

- már elbontott épület,

- szomszédos terület hatályos terve szerinti szabályozási vonal,

- szomszédos terület hatályos terve szerinti megszüntető jel.

Telekalakítás

4. § (1) A területen telket a szabályozási tervlapon ábrázolt módon valamint a (2) bekezdés alapján lehet alakítani.

(2) Az építési övezetekben a minimális telekméret betartásával a szabályozási tervlapon nem szereplő tervezett telek akkor alakítható ki, ha sem a Mester utca, sem a Gubacsi út mentén új ingatlankiszolgálást biztosító útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem válik szükségessé.

(3) A (2) bekezdés szerint kialakítható új telek szélessége az I keretövezetben min. 50,0 m, az M keretövezetben min. 25,0 m lehet. A telekalakítási terv készítése során be kell mutatni az építési övezet mutatóinak betarthatóságát.

Az I-IX/1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

5. § (1) Az építési övezet a Külső Mester utcai üzleti park területén az intézmények (elsősorban irodai, ellátási és közösségi funkciók) elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén

a) közintézmények épületei,

b) igazgatási épületek,

c) irodaépületek,

d) szálláshely- szolgáltató épületek,

e) szolgáltatás épületei,

f) vendéglátás épületei,

g) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

h) sportépítmények,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi építményei,

j) max. 6000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épület,

k) lakóépületek,

l) parkolóházak

m) 400 fh. feletti parkolóház esetén épületen belüli üzemanyagtöltő

helyezhető el.

Az a)-l) pont szerinti funkciók vegyesen, egy épületben is elhelyezhetők.

(3) Az építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) kerti építmény,

c) kerti vízmedence (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

d) kerti lugas,

e) szabadlépcső,

f) szabadonálló és legfeljebb 6,00 m magas zászlótartó oszlop (minden 500 m2 telekterület után max. 1 db)

helyezhető el.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal, az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele a telek megengedett az épület megengedett
legnagyobb legkisebb zöldfelületi mértéke legkisebb legnagyobb
legkisebb kialakítható területe beépítési mértéke szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke építménymagassága
m2 % m2/m2 % % m m
I- IX/1 10 000 50 3,0 65 35 12,5 30,0

(5) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű várakozóhelyek (továbbiakban: parkolóhelyek) maximum 20%-a fásított felszíni parkolóként alakítható ki, a többit mélygarázsban, parkolóházban kell elhelyezni. A parkolást telken belül kell biztosítani.

(6) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű rakodóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely teljes mértékben felszínen is biztosítható.

(7) Az irányadó építési vonal mentén az épületek homlokvonalát a szabályozási tervben ábrázolt vonal hosszának 40%-án a vonaltól max. 10,0 m-rel hátrahúzott módon lehet csak elhelyezni.

(8) Az építési övezet területén egy telken több épület is elhelyezhető, egy-egy épület földszinti alapterülete nem haladhatja meg a 15 000 m2-t.

(9) Ütemezett beépítés esetén az engedélyezési tervhez a teljes telekre vonatkozó beépítési koncepciót kell mellékelni a tervezett beépítési, közlekedési, zöldfelületrendezési és közmű javaslatot ábrázolva legalább M=1:1000-es léptékben.

(10) Földszintes, lapostetős épületrészeket-az előtető kivételével-extenzív zöldtetőként kell kialakítani.

Az I- IX/2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

6. § (1) Az építési övezet a Külső Mester utcai üzleti park területén az intézmények (elsősorban ellátási funkciók) elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén

a) közintézmények épületei,

b) igazgatási épületek,

c) irodaépületek,

d) szolgáltatás épületei,

e) vendéglátás épületei,

f) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

g) sportépítmények,

h) a kutatás-fejlesztés nem üzemi építményei,

i) max. 6000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épület,

j) parkolóházak

helyezhetők el.

Az a)-j) pont szerinti funkciók vegyesen, egy épületben is elhelyezhetők.

(3) Az építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas,

e) szabadlépcső,

f) szabadonálló és legfeljebb 6,00 m magas zászlótartó oszlop (minden 500 m2 telekterület után max. 1 db)

helyezhető el.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal, az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele a telek megengedett az épület megengedett
legnagyobb legkisebb zöldfelületi mértéke legkisebb legnagyobb
legkisebb kialakítható területe beépítési mértéke szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke építménymagassága
m2 % m2/m2 % % m m
I- IX/2 2.500 40 2,0 65 35 6,0 21,0

(5) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolóhelyek maximum 50%-a fásított felszíni parkolóként alakítható ki, a többit mélygarázsban, parkolóházban kell elhelyezni. A parkolást telken belül kell biztosítani.

(6) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű rakodóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely teljes mértékben felszínen is biztosítható.

Az M- IX/1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

7. § (1) Az építési övezet a Külső Mester utcai üzleti park területén védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges, valamint kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén

a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek,

b) a kereskedelem építményei,

c) ellátó, szolgáltató építmények,

d) a kutatás-fejlesztés építményei,

e) parkolóházak,

építményei helyezhetők el.

Az a)-e) pont szerinti funkciók vegyesen, egy épületben is elhelyezhetők.

(3) Az építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

d) kerti vízmedence, napkollektor,

e) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

f) siló, zárt módon kialakított ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló max. az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékéig,

g) kerti szabadlépcső és lejtő,

h) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop minden 500 m2 telekterület után max. 1 db

helyezhető el.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal, az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele a telek megengedett az épület megengedett
legnagyobb legkisebb zöldfelületi mértéke legkisebb legnagyobb
legkisebb kialakítható területe beépítési mértéke szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke építménymagassága
m2 % m2/m2 % % m m
M- IX/1 3 000 40 2,0 65 25 4,5 16,0

(5) Az építési övezet területén általában

a) az előkert mérete min. 5,0 m,

b) az oldalkert mérete min. 8,0 m,

c) a hátsókert mérete min. 8,0 m.

Az ettől eltérő rendelkezéseket a szabályozási tervlap tartalmazza.

(6) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolóhelyeket telken belül kell kialakítani felszíni parkolóként, mélygarázsban vagy parkolóházban.

(7) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű rakodó-helyeket telken belül kell elhelyezni, mely teljes mértékben felszínen biztosítható.

Az M- IX/EN jelű építési övezetre vonatkozó előírások

8. § (1) Az építési övezet a munkahelyi területeken kizárólag az energiaellátást biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén kizárólag elektromos alállomás helyezhető el.

(3) Az építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop (minden 500 m2 telekterület után max. 1 db)

helyezhető el.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal, az alábbi paraméterek betartásával lehet:

Az építési övezet jele a telek megengedett az épület megengedett
legnagyobb legkisebb zöldfelületi mértéke legkisebb legnagyobb
legkisebb kialakítható területe beépítési mértéke szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke építménymagassága
m2 % m2/m2 % % m m
M- IX/EN 2 000 60 1,2 65 25 4,5 16,0

(5) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolóhelyeket és tehergépjármű rakodóhelyeket telken belül kell kialakítani, teljes mértékben felszíni várakozóhelyek létesíthetők.

Értékvédelem

9. § (1) Bármilyen földmunkával járó beruházás megkezdése előtt értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot, hogy a földmunkákat régész figyelemmel kísérhesse és az esetleges leletmentést, annak dokumentálását elvégezhesse.

(2) Helyi önkormányzati védettség alá helyezendő a 38113/14 hrsz.-ú telken lévő, a szabályozási tervlapon jelölt „Központi irodaépület”.

(3) Bontás, átépítés vagy bővítés esetén kötelezően dokumentálandó a szabályozási tervlapon jelölt épületek:

- sonkaüzem,

- húsfeldolgozó,

- volt Lóvágóhídi vágócsarnok,

- könyvtár, iroda,

- könyvtár-múzeum,

- raktár,

- iroda,

- „MÁV épület”.

A szakszerű dokumentáció megléte az építési (vagy szakszerű bontási) engedély kiadásának egyik feltétele.

(4) A 38113/14 hrsz.-ú telken lévő „volt Nagyvágó-csarnok” épületének „disznófejes” homlokzata az új beépítésbe integrálandó, de áthelyezése is lehetséges.

(5) A Sertésvásárcsarnok épületéhez új épületrészt csak a Koppány u. mentén, max. 80 m hosszan lehet szervesen hozzáépíteni.

A Sertésvásárcsarnok épülete a mellette épülő épületekkel kizárólag hídszerű folyosókkal köthetők össze.

(6) A víztoronyhoz új épületrész a torony nyugati oldalán nem építhető.

KL- KT- IX jelű övezet

10. § (1) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén új önálló üzemanyagtöltő állomás illetőleg egyéb autós szolgáltató építmény nem létesíthető.

Közlekedés

11. § (1) A közterületeknek és a közforgalom számára megnyitott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(2) A Gubacsi út és a Külső Mester utca II. rendű főút, tervezési osztályba sorolásuk B.IV.b.C.

(3) A Koppány utca és a Kén utca gyűjtőút, tervezési osztályba sorolásuk B.V.c.B.

(4) A Jászai Mari utca kiszolgálóút, tervezési osztályba sorolása B.VI.d.A.

(5) Az 1., 2., 3. jelű utcák közútként vagy közforgalom számára megnyitott magánutakként is kialakíthatók. Hálózati szerepük a kiszolgáló utakéval azonos. Kiépítésük paraméterei a B.VI.d.A. tervezési osztályba sorolásnak feleljen meg.

(6) Az 1. jelű utca a Külső Mester u. és a Gubacsi út közötti szintkülönbség miatt hossza max. 60%-án lefedhető, az űrszelvény magassága min. 3,0 m.

(7) A Koppány utca-Külső Mester utca-2. jelű utca-Gubacsi út által határolt területen belül

- közlekedési infrastruktúra fejlesztés nélkül legfeljebb összesen 20 000 m2 bruttó szintterületű új építmény helyezhető el.

- 20 000-200 000 m2 bruttó szintterületű új építmény használatbavételének feltétele a Külső Mester utca kiépítése a Koppány utca és az Illatos utca között legalább 2x1 forgalmi sávval.

- 200 000-400 000 m2 bruttó szintterületű új építmény használatbavételének feltétele a Gubacsi út Koppány utca-Kén utca közötti szakaszán 2x2 forgalmi sáv, valamint villamospálya kialakítása.

(8) A Koppány utca-Külső Mester utca-2. jelű utca-Gubacsi út által határolt területen belül a 400 000 m2 bruttó szintterület feletti beépítés elhelyezésének lehetőségét a Galvani úti Duna híd megvalósítását követően közlekedési hatásvizsgálattal kell igazolni.

(9) A Koppány u.-Külső Mester u.-1. jelű út-Gubacsi út által határolt tömb számára a Koppány utcában gépjárműkiszolgálást biztosító kapubehajtó vagy útcsatlakozás csak a Külső Mester utca Koppány utca-Illatos út közötti szakaszának forgalomba helyezését követően valósítható meg.

(10) A Koppány u. Gubacsi úti csomópontjában lévő gépjármű ingatlankiszolgálást meg kell szüntetni.

Közmű

12. § (1) A területen teljes közművesítést kell biztosítani.

(2) A közműépítést az útépítés és útrekonstrukció ütemezésének megfelelően az útépítés előtt vagy egy ütemben kell megvalósítani.

(3) A Koppány utcai meglévő csatorna max. 20 000 m2 beépítésig felel meg. Ennél nagyobb beépítésnél ki kell építeni a Gubacsi út és Soroksári út között a Koppány utcában az általános csatornázási tervnek megfelelően a ø 100-as szelvényű gyűjtőt.

(4) A meglévő Kén utcai gyűjtőcsatorna többlet vizekkel nem terhelhető. A kapcsolódó telkek vízelvezetését a tervezett új utak alatt építendő új csatornák felé kell megoldani (Mester u.-Jászai Mari u.-3. sz. utca).

(5) Új utak alatt mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani.

(6) Új hálózat légvezetékként nem létesíthető.

(7) A felhagyott vezetékeket el kell távolítani.

(8) A távlati villamosenergia igények biztosítására alállomás elhelyezéséről a szabályozási terven jelölt helyen gondoskodni kell.

(9) A szükséges külső közműfejlesztési igények megvalósítása a mindenkori beruházó feladatát képezi.

Környezetvédelem

13. § (1) Védőtávolságot igénylő technológia a területen nem vezethető be és nem működtethető.

(2) A területen a levegőtisztaság szempontjából védett I. kategória határértékeit meghaladó kibocsátású berendezés nem helyezhető el.

(3) A térszín alatti garázsokat gépészeti úton kell szellőztetni. Az elszívott levegőt, az engedélyezés során a szakhatóság által meghatározott módon és helyen szabad a külső légtérbe engedni.

(4) A terület felszín alatti vizek érzékenysége szerinti besorolása „érzékeny”.

(5) Kontakt talajszennyezést okozó tevékenység a területen nem végezhető.

(6) A 38113/14 hrsz.-ú telken a volt targonca akkumulátor-töltőház bontásakor a padlózat és az alatta lévő talaj (további vizsgálatban feltárandó mélységig) veszélyes hulladékként kezelendő.

(7) Bontási és építési munkák során felszínre kerülő szennyezett talaj, vagy bármely hulladék kezelése csak a környezetvédelmi felügyelőség előírásai szerint történhet. Az intézkedésekig a munkálatokat fel kell függeszteni.

(8) Térszín alatti építmény létesítésénél biztosítani kell a talajvíz szabad áramlását.

(9) A területen a szennyvizek szikkasztása tilos. A közcsatornába csak a csatorna-határértéket meg nem haladó szennyezettségű vizek vezethetők.

(10) Tervezett járműmosó vizeit csak olajfogó műtárgyon át szabad a közcsatornába vezetni.

(11) A keletkező hulladékot a kerületben működő hulladékkezelési rendszerhez csatlakozva kell ártalmatlanítani.

Zöldfelületek

14. § (1) A Gubacsi út keleti oldala, a Koppány utcától a Kén utcáig, a Mester utca mindkét oldalon a Koppány utcától a Kén utcáig és a Kén utca északi oldala, a Gubacsi út és a Mester utca között fásítandó.

(2) Az (1) bekezdésben előírt fasortelepítésre továbbnevelt, legalább ø 10 cm faiskolai anyagot kell használni.

(3) A 38113/15 hsz.-ú telken lévő, a szabályozási tervlapon jelölt platánok megtartandók.

(4) A Gubacsi úton lévő, a szabályozási tervlapon jelölt fasor megtartandó.

Polgári védelmi létesítmények

15. § A 38/113/14 hrsz.-ú telken található polgári védelmi létesítményt (óvóhelyeket, szirénát, annak elektromos kapcsolóját, vezérlőegységét és elektromos csatlakozó kábeleit) érintő kivitelezési munkák esetén a polgári védelmi létesítmények megszüntetéséhez, átalakításához és új létesítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság konkrét, eseti hozzájárulása szükséges. A védelmi létesítményt is érintő építési-, bontási engedély csak a szakhatóság jóváhagyásával adható ki.

Záró rendelkezések

16. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 28/1996. (VII. 8.) sz. Önkormányzati rendelettel jóváhagyott R- 43039 ttsz.-ú egységes szerkezetbe foglalt részletes rendezési terv e területre vonatkozóan hatályát veszti.

Budapest, 2002. június 18.

Dr. Gegesy Ferenc s.k. Dr. Oszvári István s.k.
Polgármester jegyző

  Vissza az oldal tetejére