A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2006.(III.10.) rendelete

lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére és megszerzésére vonatkozó szabályokról * 

Az 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján, a Budapest Főváros Közgyűlésének 17/2006. (IV. 14.) rendeletét figyelembe véve a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete (továbbiakban: Képviselőtestület) az alábbi rendeletet alkotja: * 

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) *  A rendelet hatálya kiterjed valamennyi, a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló lakásra és szükséglakásra (a továbbiakban együtt: lakásra) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban helyiség).

(2) *  A piaci alapon bérbeadott lakás lakbére a bérbeadáskor

- felújított épületben lévő lakás esetén a lakás bérleti értékének 6,9 ezreléke,

- nem felújított épületben lévő lakás esetén a lakás bérleti értékének 5 ezreléke.

A lakbér összegét minden év május 31-ig felülvizsgálja a Gazdasági Bizottság, és dönthet a lakbér július 1-től történő emeléséről és annak mértékéről.

2. § (1) *  A lakások és helyiségek tekintetében

a) a bérbeadási, felújítási, elidegenítési és pályázat kiírási feladatokat, a házfelügyelői szolgálati lakások kivételével - a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságai, illetve a Polgármester e rendelet szerinti döntése alapján - a Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: bérbeadó, kiíró),

b) *  az üzemeltetési, karbantartási és bérleményellenőrzési feladatokat a FEV IX. Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zrt.(továbbiakban: FEV IX.), a közösségi hasznosító szervezet, továbbá a házfelügyelői szolgálati lakások bérbeadással, a bérleti jogviszonnyal, a felújítással és a pályázat kiírással kapcsolatos tennivalóit a FEV IX. látja el.

(2) *  A lakásokra és helyiségekre a bérleti szerződést a 4. § (5/b) bekezdés, a 7/A. §, a 9. §, és a 19/A. § 9 bekezdés, valamint a 20. § (5) bekezdés alapján bérbe adott lakások és helyiségek kivételével, határozatlan időre kell kötni.

(3) *  A lakások és helyiségek közötti átminősítéshez 30 m2-ig a Gazdasági Bizottság, a fölött a Képviselőtestület határozata szükséges. Az átminősítés csak akkor lehetséges, ha nem áll fenn érvényes bérleti szerződés, nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy, a bérlemény nem jogvitás, valamint, ha más szervezetnek nem áll fenn bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joga.

(4) * 

(5) *  A lakás/helyiség bérlő általi bérbeadóra tartozó, de helyette elvégzett munkák esetén bérbeadó és a bérlő előzetesen megállapodhatnak, hogy a bérlő által elvégzendő munkák számlákkal igazolt költségét részben vagy egészben az önkormányzat viseli. A megállapodás megkötéséről és a bérbeszámítás mértékéről, módjáról az előzetes költségvetés alapján

- 1.000.000 forint összeghatárig a polgármester,

- 1.000.000 forint felett a Gazdasági Bizottság

jogosult dönteni.

(6) *  A Képviselő-testület egyedi döntésével a 14. § (4) bekezdésében, a 19/A. § (2) bekezdésében, a 20. § (2) bekezdésének f) pontjában, és a bérleti szerződésekben meghatározott emelés mértékétől a bérlők számára kedvezőbb módon, meghatározott időszakra vonatkozóan eltérhet.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) * 

(2) Életvitelszerűen lakik a lakásban az az érintett személy, aki ténylegesen a lakásban tartózkodik, személyes használati, berendezési tárgyai a lakásban megtalálhatók.

(3) *  Szociálisan rászorult az személy, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 220%-át.

(4) *  Hirdetési helyszín: hirdetmény esetén a Hivatal ügyfélszolgálatot ellátó helyiségeinek hirdetőtáblái, az önkormányzat honlapja, pályázat esetén az előbbiek és egy ingatlanhirdetési újság

(5) *  Fenntartási nehézség: a bérlőre a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján aránytalanul nagy terhet ró a bérelt lakás bérleti díjának, közüzemi és egyéb díjának megfizetése.

(6) *  Közösségi hasznosító szervezet: az Önkormányzattal kötött hasznosítási szerződés alapján a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítást végző átlátható szervezet.

(7) *  Közösségi hasznosítás: önkormányzati tulajdonú lakóépület közösségi szükségletek céljára történő - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - hasznosítása, ide nem értve a bérlők kijelölésének jogát, a bérleti szerződések megkötésének jogát, valamint a hasznok szedésének jogát. A közösségi hasznosítás magában foglalja az üzemeltetési, karbantartási, hibaelhárítási és bérleményellenőrzési feladatok ellátását.

II. FEJEZET

Önkormányzati lakások

Lakások bérbeadása

4. § (1) *  A Képviselőtestület a lakásokat általában szociális helyzet alapján adja bérbe. A kivételesen piaci alapon bérbeadott lakások szabályait a 19/A. § tartalmazza.

(2) *  A Képviselőtestület a lakás bérbeadásról szóló döntés jogát a (3)-(8) bekezdés szerinti esetekben a Vagyonkezelési Bizottságra, Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottságra, illetve a polgármesterre ruházza át.

(3) *  A Gazdasági Bizottság dönt lakás bérbeadásáról az alábbi esetben:

- ideiglenes elhelyezés esetén 9. § (5), (6), (7) és (10) bekezdés,

- bérleti értékcsere (11. § (1/a) bekezdés)

- közösségi hasznosító szervezet javaslata alapján (4. § (5/b) bekezdés)

(4) *  A Gazdasági Bizottság minősített többséggel dönt lakás bérbeadásáról a 9/A. § szerinti esetekben.

(5) *  Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság minősített többséggel dönt a Gazdasági Bizottság által az (5/a) bekezdés alapján kijelölt egyszobás lakás szociális alapon történő bérbeadásáról:

a) állami gondozottak részére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

- 30. életévét nem töltötte be;

- ferencvárosi lakóhelyről került a gyermekvédelmi szakellátásba, ahol

megszakítás nélkül igazoltan a 18. életéve betöltése előtt legalább 3 évet töltött,

- a kérelmező vagy családtagja részére állami gondozott jogcímen lakás bérbeadásra nem került sor.

b) a Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási és Egzisztencia-teremtési Közösségi Programban (a továbbiakban: LÉLEK Program) résztvevő személyek harmadik szintű elhelyezéséről (9. § (1/a) bekezdés) a FESZGYI környezettanulmánya és javaslata alapján, együttműködési megállapodás megkötése mellett. Az együttműködési megállapodás feltételeit a bizottság határozza meg, annak betartását a FESZGYI ellenőrzi, és rendszeresen beszámolót készít arról a bizottságnak.

c) védőnők elhelyezése céljából, mely lehetőséget a munkakör betöltésére vonatkozó pályázati kiírásban szerepeltetni lehet.

Védőnő elhelyezése céljából bérbeadott lakásra vonatkozó bérleti jogviszony kezdő időpontja a nyertes pályázóval kötött munkaszerződés napja.

Amennyiben a védőnő munkaviszonya 5 éven belül megszűnik, úgy a lakásra fennálló bérleti jogviszonya is megszűnik, és köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

Ha a bérlet időtartama elérte az 5 évet, és az elhelyezett személlyel szemben nem áll fenn a 4. § (13) bekezdés szerinti felmondási ok, a Gazdasági Bizottság dönt a határozatlan idejű bérleti szerződés megkötéséről.

(5a) *  A Gazdasági Bizottság évente 5 darab egyszobás lakást jelöl ki az (5) bekezdés alapján történő bérbeadás céljára.

(5b) *  Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság előzetes véleményét kikérve a Gazdasági Bizottság kizárólag a közösségi hasznosító szervezet javaslata alapján, minősített többséggel dönt a közösségi hasznosításra átadott lakóépületben/lakóépületekben lévő üres, bérleti jogviszonnyal nem terhelt lakás/ok

- szociális alapon bérbe adott bérlakásról költségelven bérbe adott bérlakássá történő átminősítéséről,

- költségelven történő bérbeadásáról,

- bérlőjé(i)nek személyéről,

- határozott idejű bérbeadásának időtartamáról,

- és bérleti szerződésének megkötéséről.

A jelen bekezdés alapján bérbe adott lakásba a bérlő kizárólag a közösségi hasznosító szervezet engedélyével létesíthet más személy részére lakcímet, tartózkodási helyet. Egyébiránt a bérlőre a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt és e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(6) *  A polgármester dönt a Gazdasági Bizottság javaslata alapján lakás bérbeadásáról

a) szociális alapon évente legfeljebb 20 esetben,

b) piaci alapon évente legfeljebb 10 esetben (a 19/A § (1) és (3) bekezdésben foglaltak alapján)

c) ideiglenes elhelyezésről (9. § (1) és (4) bekezdés) azon kérelmezők részére

akik esetében

- a kérelmező vagy a vele együttköltöző egészségi állapota indokolja, vagy

- a kérelmező vagy a vele együttköltöző létfenntartása veszélybe kerülhet, veszélyeztetett vagy ellehetetlenül, vagy

- a kérelmezővel élő kiskorú gyermek/ek családban nevelése veszélybe kerülhet, veszélyeztetett vagy ellehetetlenül, vagy

- a kérelmezővel élő beteg gyermek megfelelő elhelyezése, ápolása más módon nem biztosítható,

- a kérelmező önhibáján kívül vesztette el korábbi lakását,

d) * 

(7) *  A polgármester dönt lakás bérbeadásáról az alábbi esetekben:

- a lakásbérleti jogviszony folytatása (5. §)

- a lakásban visszamaradt személy elhelyezése (6. §)

- lakáscsere (7. §)

- ideiglenes elhelyezés (9. § (1) a), b), c) és d) pont),

- a bérleti szerződés cserelakással történő felmondása (10. §)

- a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése (11. §).

(8) *  A házfelügyelői munkaviszony fennállásáig szolgálati lakás biztosítható. A lakásra vonatkozó házfelügyelői szolgálati jelleg létesítéséről vagy törléséről a Gazdasági Bizottság dönt.

(9) *  Lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. A szociális bérbeadás feltétele, hogy a bérbevevő vagy a vele együtt költöző közeli hozzátartozója ne rendelkezzen használati, haszonélvezeti joggal nem terhelt lakás(rész) tulajdonnal, rendeltetésszerű használatra alkalmas lakásingatlan használati-, haszonélvezeti-, önkormányzati lakás bérleti jogával.

(10) *  A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban a bérbeadó részére bejelenteni, a mellékvízmérőre a szolgáltatóval szerződést kötni.

(11) *  A bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését - különösen a rendeltetésszerű használatot, a lakásból való bejelentés nélküli távollétet, a mellékvízmérőre kötött szolgáltatói szerződést - a közösségi hasznosító szervezet szükség szerint, a FEV IX. évente egyszer, a bérbeadó lakossági bejelentés alapján szükség szerint ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(12) *  A bérbeadó a bérleti szerződést cserelakás felajánlásával mondhatja fel. (10. §)

(13) *  A bérbeadó a bérleti szerződést írásban, cserelakás felajánlása nélkül is felmondhatja, ha

- a bérlő a 14. § szerinti lakbért és 16. § szerinti külön szolgáltatás díját a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,

- a bérlő a közvetlenül szolgáltatóval kötött szerződés alapján nem fizeti meg a szolgáltatónak a (víz- csatorna-, elektromos áram-, gázhasználat) díjakat,

- a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,

- a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják,

- a bérlő a lakást életvitelszerűen nem lakja, illetve távollétének bejelentését nem menthető okból elmulasztja,

- a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti.

A fenti kikötéseket a bérleti szerződésben szerepeltetni kell.

(14) *  A polgármester a 3 hónapnál nagyobb lakbér- vagy külön szolgáltatási díjtartozással rendelkező bérlő bérleti szerződését, amennyiben az meghaladja a 100.000 Ft-ot - a tartozás kiegyenlítésére vonatkozó felszólítás után - felmondja. A Polgármester a bírósági per jogerős lezárásáig a lakbértartozás legalább 20%-ának befizetése esetén, vagy a lakbér- és közüzemi tartozások tekintetében adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat birtokában szerződéssel a tartozás megmaradó részére legfeljebb 18 hónapos részletfizetést engedélyezhet.

A lakásbérleti jogviszony folytatása

5. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult:

a) az eltartó, ha

- a tartási szerződéshez a bérbeadó legkésőbb a bérlő halála előtt 1 évvel írásban hozzájárult, és

- az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette,

b) a lakásban visszamaradt személyek közül a 17. § (1) bekezdés szerint befogadott személy, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott,

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmet a bérlő halálától számított 90 napon belül kell a bérbeadónak bejelenteni.

A tartási szerződés szabályai * 

5/A. § *  (1) A lakásbérleti jog folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez határozatlan és határozott időtartamú, illetve feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés esetén a hozzájárulásról a polgármester dönt. Határozott időtartamú, illetve feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti jogviszony esetén az eltartó részéről a jogviszony folytatása kizárólag a határozott időtartam lejártáig illetve a feltétel bekövetkeztéig lehetséges.

(2) *  A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 22. § (3) bekezdésben foglaltak alapján megtagadhatja. A döntést megelőző vizsgálat során a bérbeadó különösen az alábbi szempontokat veheti figyelembe:

a) az eltartó a 18. életévét még nem töltötte be, a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy önálló jövedelemmel nem rendelkezik;

b) az eltartó egészségi állapota, vagy egyéb személyi körülményei alapján a tartásra nem képes;

c) a bérlő egészségi állapota és jövedelme miatt tartásra nem szorul;

d) a bérlő tartásáról más személy gondoskodik, vagy a bérlő tartása más helyen történik;

e) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó személy a bérlőt eltartja;

(3) A bérbeadó a tartási szerződésben foglalt eltartói kötelezettségek teljesítésének tényét ellenőrizheti.

(4) A tartási szerződéshez való hozzájárulás feltétele, hogy a bérlakásra bérleti díj, vízdíj vagy egyéb közüzemi díjtartozás nem állhat fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) megfelelő biztosíték alkalmazása mellett a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást köt vagy kötött.

(5) A tartási szerződéshez való hozzájárulás megszűnik, amennyiben az a lakásbérleti jogviszony, melynek folytatása ellenében kötötték, bármely okból megszűnik.

(6) A tartási szerződéshez való hozzájárulást - a tartási szerződés aktualizálása mellett - ismételten kérelmezni kell, amennyiben az adott lakásra ugyanazon bérlővel ismételten megkötésre kerül a bérleti szerződés illetve, amennyiben a bérlő részére cserelakás kerül biztosításra.

Lakásban visszamaradt személy elhelyezése

6. § (1) Ha a bérlő halála esetén a lakásban visszamaradt, jogszerűen befogadott, legalább 5 éve a lakásban életvitelszerűen a bérlővel együtt lakók között nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy, a bérbeadó a visszamaradt személyek számának figyelembevételével felajánl olyan lakást, amelynek bérleti értéke (1. sz. melléklet) legalább 20%-kal kisebb az eredeti lakás bérleti értékénél.

(2) Az eredeti lakás is bérbe adható, ha a lakás

- 1 szobás, komfort nélküli vagy annál rosszabb adottságú, vagy

- 1 szobás, legfeljebb komfortos komfortfokozatú, maximum 30 m2 alapterületű.

(3) Ha a lakásban több elhelyezésre jogosult személy maradt vissza, akkor is csak egy lakás adható bérbe. Ebben az esetben - kérelmükre - bérlőtársi szerződést kell velük kötni.

(4) Ha a felajánlott lakást a visszamaradt személyek a felajánlást követő 30 napon belül nem fogadják el, a lakás kiürítésének bírósági végrehajtása kezdeményezhető.

(5) Ha a bérlőkiválasztásra vagy bérlőkijelölésre jogosult rendelkezési jogáról lemond, a lakásban visszamaradt személy részére a lakást határozatlan időre kell bérbe adni.

Lakáscsere

7. § (1) A bérlő a lakás bérleti jogát - a bérbeadó hozzájárulásával - elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni.

(2) Lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

(3) A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó - legalább 30 napos határidő megjelölésével - az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől megkéri:

- a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának, és

- a lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának

az iratokhoz történő benyújtását.

(4) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulását megtagadja, (az a) pont esetén megtagadhatja) ha

a) a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti,

b) a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében

c) a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá.

(5) A cseréhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha a cserélő felek, illetve a bérbeadó tulajdonába jogszerűen befogadott személyek

- egészségügyi ok,

- munkahely megváltozása,

- lényeges személyi körülményeinek, így különösen a jogszerűen befogadott személyek számának megváltozása

miatt cseréli el a lakást, és a (4) bekezdésben említett indokok nem állnak fenn.

(6) Ha a bérbeadó a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását jogszabályi rendelkezések vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.

Minőségi lakáscsere * 

7/A. § * 

8. § *  (1) * 

(2) * 

Ideiglenes elhelyezés

9. *  § (1) *  Legfeljebb 1 évre szóló, határozott idejű bérleti szerződés köthető olyan személlyel,

a) akinek önkormányzati lakásbérleménye felújítását az önkormányzat elhatározta,

b) akinek IX. kerületben levő lakása megsemmisült illetve annak életveszélyes vagy rossz műszaki állapotát szakvéleményben megállapították, elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni, és a lakás helyreállítása gazdaságtalan

c) akinek bérleti jogviszonyát az önkormányzat lakbér vagy külön szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozás miatt felmondta, de a végrehajtási eljárás lezárulta előtt tartozását kiegyenlítette, vagy arra részletfizetési megállapodást kötött, vagy az adósságkezelési támogatást megállapító határozat a birtokában van,

d) akinek ideiglenes elhelyezéséről a Gazdasági Bizottság javaslatára a polgármester döntött (4. § (6) bekezdés)

e) aki részt vesz a LÉLEK Programban, és akinek ideiglenes elhelyezéséről az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság döntött . A LÉLEK Programban részt vevő személyek második szintű elhelyezésére kizárólag a 11. számú mellékletben felsorolt lakások használhatók fel.

(1a) *  A LÉLEK Program harmadik szintű elhelyezésére a 4. § (5/a) bekezdése alapján biztosított lakások adhatók bérbe, legfeljebb 3 év határozott időre újabb együttműködési megállapodás megkötése mellett.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, az eredeti lakásra szóló bérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

(3) * 

(4) *  A polgármester azon volt bérlőkkel, akiknek a határozott idejű bérleti szerződése lejárt és nem áll fenn velük szemben a 4. § (13) bekezdés szerinti felmondási ok, valamint még a bérleményben tartózkodnak, dönthet új bérleti szerződés megkötéséről.

(5) *  Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetet kivéve, ha az ideiglenes elhelyezés időtartama elérte az (1) vagy (1a) bekezdésben meghatározott időt, illetve a (6) és (7) bekezdés esetében az 5 évet, és az elhelyezett személlyel szemben nem áll fenn a 4. § (13) bekezdés szerinti felmondási ok, a Gazdasági Bizottság dönt a határozatlan idejű bérleti szerződés megkötéséről.

(6) *  Az önkormányzat és intézményeiben, kötelező önkormányzati feladatot ellátó kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnál, valamint az önkormányzat működtetésében lévő oktatási intézményekben dolgozók elhelyezésére a Gazdasági Bizottság minősített többségű döntése alapján lakás biztosítható. Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a bérleti szerződés megkötésétől számított 5 éven belül megszűnik, úgy a lakásra fennálló bérleti jogviszonya is megszűnik, és köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(7) *  A kerületi rendőrkapitányságon az ellátási kötelezettség teljesítése érdekében dolgozók elhelyezésére a rendőrkapitány javaslatára a Gazdasági Bizottság minősített többséggel dönt évente legfeljebb 15 lakás bérbeadásáról. Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a kerületi rendőrkapitányságon 5 éven belül megszűnik, úgy a lakásra fennálló bérleti jogviszonya is megszűnik, és köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(8) *  A kerületi oktatási intézményekben oktatási tevékenységet végző személyek elhelyezése céljából, a polgármester döntése alapján, legfeljebb 4 lakásra folyamatos bérlőkijelölési jog biztosítható oly módon, hogy 3 db lakás a Belső-Pesti Tankerületi Központ (jogelőd: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), 1 db lakás pedig alapítvány által fenntartott intézmény részére kerül biztosításra.

(9) *  A házfelügyelői szolgálati lakás használatba adása csak határozott időre, legfeljebb a szolgálati viszony időtartamáig szól.

(10) *  Amennyiben a társasházban lévő házfelügyelői szolgálati lakást használó házfelügyelő munkaviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató a továbbiakban nem tud biztosítani részére feladatokat, a volt házfelügyelő kérelmére a lakás szolgálati jellegének törlésével egyidejűleg a Gazdasági Bizottság piaci alapú lakbér megállapítása mellett dönthet a volt házfelügyelő részére történő piaci alapú bérbeadásról.

Lakás bérbeadása szociális helyzet alapján * 

9/A. § *  (1) A Gazdasági Bizottság évente dönt lakáspályázat kiírásáról, azon szociálisan rászorult lakással nem rendelkező kérelmezők részére, akik a meglévő lakáskérelmüket tárgy év június 30-ig megújították, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) A kérelmező, házastárs, együttköltöző közeli hozzátartozó

- tulajdonában, bérletében nincs másik beköltözhető lakás, ingatlan,

- nem mondott le 5 éven belül önkormányzati lakás bérleti-, bérlőtársi jogáról, lakását állampolgári úton nem cserélte el kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra, nem idegenítette el beköltözhető lakása tulajdonjogát, illetve a házastársi vagyonközösséget megszüntető bírósági ítélet alapján nem kapott 2 millió Ft-ot meghaladó térítést,

- által alkotott háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 220%-át,

- terhére nem áll fenn adótartozás vagy adók módjára behajtható köztartozás,

- ellen a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzat nem folytatott peres, nemperes eljárást,

- állandó és a tartózkodási helyként megjelölt lakcímen lévő lakással kapcsolatos közüzemi, és egyéb tartozása nem áll fenn,

b) A kérelmező

- legalább 2 éves - legfeljebb egyszer 15 napos megszakítással - folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik.

(2) A lakáskérelem (1) bekezdés szerinti megújítására hiányosan vagy határidőn túl benyújtott kérelem érvénytelennek minősül, azt nyilvántartásba vétel nélkül vissza kell küldeni a kérelmezőnek.

(3) A pályázatot a Gazdasági Bizottság bírálja el.

(4) A bérleti szerződés megkötéséhez 60 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány szükséges.

Felmondás cserelakás felajánlásával

10. § (1) Az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából a bérbeadó a bérleti szerződést írásban felmondhatja.

(2) A szerződés felmondásával egy időben a bérbeadó a főváros területén megfelelő, beköltözhető cserelakást ajánl fel, kivéve, ha ilyennel a bérlő ezen kívül is rendelkezik.

(3) Ha a bérlő a jelenlegi lakásánál kisebb bérleti értékű lakást és pénzbeli térítést is hajlandó elfogadni, a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése szabályait kell alkalmazni.

(4) *  Amennyiben a bérlő cserelakásra nem tart igényt, úgy a polgármester döntése alapján 450 000 Ft/m2-rel számított értéket figyelembe vevő összegű pénzbeli térítés fizethető részére.

(5) A társasházban levő szükséglakások, üzletlakások, társbérletek bérlőinek - a bérlemények önálló lakásként való megszüntetésének érdekében - egy legfeljebb 10m2-rel nagyobb lakás bérleti jogát fel kell ajánlani.

A lakásbérlet megszüntetése közös megegyezéssel

11. § *  (1) *  A bérlő kezdeményezésére, a lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető és a bérbeadó

a) pénzbeli térítést fizet, vagy

b) a jelenleg bérelt lakás helyett - kizárólag annak fenntartási nehézségei miatt - másik lakást adhat bérbe.

(1a) *  Az (1) bekezdés b) pont szerinti másik lakás bérbeadásáról a Gazdasági Bizottság dönt.

(1b) *  A bérlő kezdeményezésére, a lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett a bérlő részére az (1) bekezdés b) pontja alapján kizárólag a jelenleg bérelt lakás fenntartási nehézségei miatt adható bérbe másik kisebb alapterületű lakás.

Amennyiben kérelmező által kért cserelakás bérleti értéke alacsonyabb, mint az általa bérelt lakás bérleti értéke, valamint vállalja, hogy a lakást megtekintett állapotban veszi át, úgy a Gazdasági Bizottság döntése alapján

a) amennyiben a bérlőnek nem áll fenn lakás- vagy közüzemi díj tartozása, a két lakás bérleti érték különbözetének legfeljebb az 50%-a a bérlő részére a cserelakás bérbeadása mellett kifizethető, mely értékkülönbözet a lakás helyreállítási költségei bérbeadó általi megtérítésének minősül,

b) amennyiben a bérlőnek lakás- vagy közüzemi díj tartozása áll fenn, a két lakás bérleti érték különbözetének legfeljebb az 50%-a bérlő részére a cserelakás bérbeadása mellett kifizethető, mely értékkülönbözetnek

- az 50%-a a lakás helyreállítási költségei bérbeadó általi megtérítésének minősül,

- további 50%-a a bérlő önkormányzat vagy a közüzemi szolgáltatók felé esetlegesen fennálló tartozásának a kiegyenlítésére fordítható.

Az a) és b) pontban meghatározott helyreállítási költség kifizetése a bérbeadó és a bérlő között előzetesen létrejött megállapodás és számlák benyújtása alapján történhet.

(1c) * 

(2) *  A pénzbeli térítés mértéke

- az (1) bekezdés a) pontja esetén

a) bontandó, felújítandó épületben lévő lakásnál legfeljebb a bérleti érték 100%-a,

b) az épület bontása, felújítása miatt kiürítés alatti épületben lévő lakásnál a 10. § (4) bekezdésében meghatározott érték legfeljebb 90%-a,

c) 5 éven belül felújított épületben lévő lakásnál legfeljebb a bérleti érték 75%-a,

d) 5 éven túl felújított épületben lévő lakásnál legfeljebb a bérleti érték 50%-a.

- az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb a bérleti értékek különbözetének 75%-a.

(2a) *  A pénzbeli térítés mértékét a Gazdasági Bizottság állapítja meg, melynél figyelembe kell venni

a) a (2) bekezdés a), c), d) pontban meghatározott esetekben

- a bérlő által végzett komfortfokozat növekedés értéke, amennyiben az a bérbeadó hozzájárulásával, de a bérlő finanszírozásával valósult meg,

- a bérleti jogviszony keletkezésének módját, annak kezdő időpontját,

- a bérleti jogviszony megszűntetésének bérlői indokát,

- a lakás műszaki állapotát.

b) a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben

- a lakás bérlésével és fenntartásával kapcsolatos költségek fizetési morálját,

- a bérleti jogviszony megszűntetésének önkormányzati érdekét.

Bérlőtársi jogviszony

12. § (1) Ha a lakást több bérlő együttesen bérli, akkor bérlőtársak. A bérlőtársak jogaira és kötelezettségeire az önálló bérlőre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A bérlő és házastársa közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(3) A bérlő és a 17. § (1) bekezdése szerint befogadott személy közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, ha a lakásban legalább 5 év óta életvitelszerűen együtt laknak.

(4) Ha a bérbeadás valamely korábbi lakásbérleti jogviszonyhoz kapcsolódik, akkor az új bérleti szerződés megkötésekor csak abban az esetben létesíthető bérlőtársi jogviszony, ha az a korábbi bérleti szerződésben is fennállt.

(5) A bérlőtársak a bérbeadó hozzájárulásával bérlőtársi jogviszonyukról egymás javára lemondhatnak.

Társbérlői jogviszony

13. § (1) Ha a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyéb helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlő önálló bérlő.

(2) Ha a társbérleti lakrészek bérlői egymás közeli hozzátartozói, az egész lakást - kérelmükre - bérlőtársi bérleményként kell bérbe adni.

(3) A társbérlők által közösen használt helyiségek használatának módját a társbérlők megállapodása határozza meg.

(4) Üres társbérleti lakrészt önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

(5) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a megüresedett társbérleti lakrészre igényt tart, vele az egész lakásra bérleti szerződést lehet kötni.

(6) *  Ha több visszamaradt társbérlő tarthat igényt a megüresedett lakrészre, a Gazdasági Bizottság dönti el, hogy azt melyik kérelmező részére biztosítja. Ha a megüresedett lakrész több szobás, a lakrész a kérelmezők között megosztható.

(7) Ha a visszamaradt társbérlő(k) a megüresedett lakrészre nem köt(hetnek) bérleti szerződést:

- társasházban lévő lakást a 26. § (5) bekezdése szerint el lehet idegeníteni.

- a műszaki feltételek megléte esetén a lakást műszakilag meg lehet osztani,

- egyébként a visszamaradt bérlő bérleti jogviszonyát cserelakás felajánlása mellett fel kell mondani.

A lakbér

14. § (1) *  Szociális bérbeadás és a 4. § (8) bekezdés esetén a bérlő által fizetendő bruttó lakbér (továbbiakban: lakbér) a lakás mindenkori bérleti értékének a 2,5 ezreléke.

(1a) *  Költségelven bérbe adott lakás bérbeadása esetén a bérlő által fizetendő bruttó lakbér a lakás mindenkori bérleti értékének 4,32 ezreléke.

(2) A rehabilitációs munkák miatt átmeneti lakásokba költöztetett bérlők új lakbérét az eredeti lakásba történő visszaköltözéskor kell megállapítani.

(3) A lakbértámogatás módját és mértékét a gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) *  A szociális helyzet és a 4. § (8) bekezdés alapján bérbeadott lakások lakbérét minden év július 1-jével felül kell vizsgálni. Ahol a számított lakbér nem egyezik meg a tényleges lakbérrel, ott a bérlőt lakbérközlés formájában értesíteni kell az új lakbér összegéről. Ha a számított lakbér

- nem haladja meg a tényleges lakbér 150%-át, akkor július 1-jétől a fizetendő lakbér azonos a számított lakbérrel,

- a tényleges lakbér 150%-ánál magasabb, akkor július 1-jétől a fizetendő lakbér a tényleges lakbér 150%-a.

(5) *  A költségelven bérbe adott lakások lakbérének összegét minden év május 31-ig felülvizsgálja a Gazdasági Bizottság, és dönthet a lakbér tárgyév július 1-jétől történő emeléséről és annak mértékéről.

Lakáshasználati díj

15. § (1) A lakást jogcím nélküli használó lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapítható lakbérrel azonos összeg.

(2) Ha a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt, a használat kezdete után két hónappal a lakáshasználati díj a lakbér kétszeresére, egy év elteltével a négyszeresére emelkedik.

A külön szolgáltatás díja

16. § (1) *  Az önkormányzat az alábbi - lakáshasználatot kiegészítő - külön szolgáltatásokat nyújthatja:

- központi fűtés és melegvízellátás,

- vízellátás, csatornahasználat,

(2) A központi fűtés és melegvízellátás díját a Budapest főváros területén érvényesülő táv-hőszolgáltatási díjak megállapításáról, valamint az ár- (díj-) alkalmazási feltételekről szóló fővárosi rendelet szabályozza.

(3) *  Ha a bérlő a víz- és csatornahasználat díját nem önálló vagy mellékvízmérő szerint, közvetlenül a szolgáltatóval kötött szerződés alapján fizeti meg, akkor az önkormányzatnak havonta fizetendő térítési összeget a rendelet 8. sz. mellékletének A, B, C, D táblázatában meghatározott normatív mennyiség (m3) és a mindenkor érvényes víz- és csatornahasználati díjak (Ft/m3) szorzata alapján kell kiszámítani.

Más személy befogadása

17. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja lakásába szülőjét, házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét.

(2) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be lakásába testvérét, nem befogadott gyerekétől származó unokáját, élettársát, ha a befogadást követően az egy főre jutó lakószoba alapterülete 6 m2-nél nem lesz kisebb.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

Az albérlet

18. § (1) A bérlő igazolt távolléte esetén lakása egészét, a legalább 2 szobás lakásban életvitelszerűen ott lakó bérlő a lakása egy részét, a gondnok a gondnoksága alatt álló bérlő lakását legfeljebb 2 évre albérletbe adhatja.

(2) *  A polgármester hozzájárulása nélkül megkötött albérleti szerződés érvénytelen. Hozzájárulás nélküli albérletbe adás esetén a bérleti szerződést haladéktalanul fel kell mondani.

(3) *  18. § (3) Az albérleti szerződéshez való hozzájárulás feltételei:

- az egy főre jutó lakószoba alapterület - az albérlőt és a vele együtt költözőket is figyelembe véve - nem lehet kisebb, mint 6 m2, és

- az albérlet időtartama alatt a lakásfenntartási és a lakbér támogatásról a bérlő lemond, és

- a szerződés megkötéséhez az összes bérlőtárs - társbérlet esetén társbérlő - hozzájárul, és

- az albérlő is írásban vállalja a 4. § (13) bekezdése szerinti követelmények betartását.

(4) Az albérleti jogviszony is megszűnik, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik. Az albérleti jogviszony megszűnését követően a volt albérlő az albérleti jogviszony megszűnésére való hivatkozással nem tarthat igényt önkormányzati lakásban való elhelyezésre.

A lakás korszerűsítése és felújítása a bérlő által

19. § (1) * 

(2) * 

(3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, azok pótlása, cseréje a bérlő kötelezettsége.

(4) * 

(4a) * 

(5) *  A bérbeadó az üres szükséglakást csatolásra felajánlhatja a szomszédos lakások bérlőinek. Amennyiben a csatolást több bérlő kéri, a bérbeadásról a Gazdasági Bizottság dönt, amennyiben egy sem, a Gazdasági Bizottság a társasházban lévő lakást a 26. § (2) bekezdés szerint elidegeníti, a nem társasházban lévőt a lakásállományból törli.

(6) *  Az üres, jogszerű használattal nem terhelt, és a kérelmező lakásával közvetlenül falszomszédos

a) egyszobás komfort nélküli, félkomfortos komfortfokozatú és legfeljebb 35 m2-es lakások,

b) egyszobás, komfortos komfortfokozatú és legfeljebb 35 m2-es lakások, melyek önálló lakásként aránytalanul magas felújítási költség mellett hasznosíthatók, - a bérlő kérelmére és költségére - a Gazdasági Bizottság hozzájárulásával műszakilag csatolhatók.

Piaci alapon bérbeadott lakások * 

19/A. § *  (1) *  Bérbeadhatók piaci alapon is bérlakások:

- az üres, 60 m2 feletti önkormányzati bérlakások a (7)-(11) bekezdések szerint lebonyolított pályázat eredményeként,

az üres 50 m2 feletti önkormányzati lakások a 4. § (6) bekezdés szerinti döntés alapján.

(2) *  A piaci alapon bérbeadott lakás lakbére a bérbeadáskor

- felújított épületben lévő lakás esetén a lakás bérleti értékének 8,89 ezreléke,

- nem felújított épületben lévő lakás esetén a lakás bérleti értékének 6,44 ezreléke.

A lakbér összegét minden év május 31-ig felülvizsgálja a Gazdasági Bizottság, és dönthet a lakbér július 1-től történő emeléséről és annak mértékéről.

(3) *  Bérleti szerződés olyan személlyel köthető, aki

- a 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot befizeti

- vállalja a lakás, illetve berendezéseinek karbantartását, felújítását, pótlását és cseréjét, a használatba vételhez esetlegesen szükséges költségeket

- akivel szemben 1 éven belül nem volt, illetve jelenleg nincs folyamatban a lakásbérleti jogviszonyával kapcsolatos felmondási- vagy peres eljárás,

- nem részesül lakbér- és/vagy lakásfenntartási támogatásban,

­- amennyiben rendelkezik szociális helyzet alapján bérbeadott kerületi bérlakással, vállalja, hogy nyertesség esetén felmondja annak bérleti szerződését, és a lakást térítésmentesen visszaadja a bérbeadónak,

- vállalja (2) bekezdés szerinti, az évenkénti bérleti díjemelésből eredő bér-különbözet és a 16. § szerinti külön szolgáltatás díjának megfizetését

(4) *  A bérlő a házastárs és/vagy egyenesági hozzátartozója javára a bérleti jogáról írásbeli bejelentése alapján bármikor lemondhat. A bérlő a hónap végére a bérleti szerződést felmondhatja, ebben az esetben a lakás rendeltetésszerű állapotba hozásához szükséges munkák költségével csökkentett óvadék, illetve a (9) bekezdés szerinti, még le nem lakott bérleti díj a bérlő részére visszajár.

(5) *  A bérleti szerződést a bérbeadó írásban, legalább 30 napos felmondási idővel felmondhatja:

a) *  a lakás rendeltetésszerű használatához elvégzendő munkák költségeivel csökkentett óvadék, illetve a (9) bekezdés szerinti le nem lakott lakbér visszafizetése mellett, ha:

- a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, vagy

- a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják, vagy ennek évenkénti egyszeri ellenőrzését megakadályozzák vagy

- a bérlő a szerződésben vállalt jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti.

b) ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizette meg, és a hátralékra az óvadék összege már nem nyújt fedezetet.

(6) * 

(7) *  A pályázatot a Gazdasági Bizottság hozzájárulásával a Polgármester írja ki. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

- a meghirdetett lakás jellemzőit,

- a megtekintés lehetőségére vonatkozó tájékoztatást,

- a bérleti szerződéssel a (3)-(5) bekezdések szerint együtt járó jogokat illetve kötelezettségeket,

- a pályázat benyújtásának valamint a 3 havi bérleti díjnak megfelelő pályázati letét befizetésének módját és határidejét,

- a pályázat elbírálásának, a szerződés megkötésének (9)-(10) bekezdés szerinti módját és határidejét,

- azt, hogy a pályázat akkor érvényes, ha a versenytárgyaláson legalább kettő pályázó érvényes licitet tesz,

- azt, hogy a pályázat akkor eredményes, ha a versenytárgyaláson a (2) bekezdés alapján meghatározott induló bérleti díj összegénél magasabb összeg alakul ki licitálással.

(8) A pályázatot az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és aláírásával, illetve a pályázati letét befizetésének igazolásával kell benyújtani. A nyomtatvány a pályázott lakás címét, a pályázó személyes adatait, továbbá a pályázó nyilatkozatát tartalmazza arról, hogy a pályázat feltételeit elfogadja és a személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul.

(9) *  A pályázatot az nyeri meg, aki a versenytárgyaláson licitálás kerete között

- kettő érvényes pályázat esetén a magasabb összegű,

- kettőnél több érvényes pályázat esetén a legmagasabb összegű

havi bérleti díj megfizetését vállalja. A bérleti szerződést 5 év határozott időtartamra kell megkötni. A határozott időtartam lejártát követően, amennyiben nem áll fenn, az (5) bekezdés szerinti felmondási ok, a határozatlan idejű szerződés megkötéséről a Gazdasági Bizottság dönt.

(10) *  A nyertessel a szerződést 30 napon belül meg kell kötni. A szerződéskötés meghiúsulása esetén a sorrend szerinti következő pályázóval lehet a szerződést megkötni.

(11) *  Szerződéskötés esetén a pályázati letét összege óvadékként az önkormányzatnál marad.

A nem nyertes pályázóknak a letét összegét a versenytárgyalástól számított 30 napon belül vissza kell fizetni. Amennyiben a bérleti szerződés megkötése nem a nyertes pályázónak felróható okból hiúsul meg, részére a letét összege visszajár.

(12) * 

(13) * 

(14) * 

III. FEJEZET

Önkormányzati helyiségek

Helyiség bérbeadása

20. § (1) A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló II. fejezet előírásait e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) *  A Képviselő-testület a helyiség bérbeadásával kapcsolatos döntések jogát az (1/b)-(1/c)(1/d)-(1/e) bekezdésekben felsorolt esetekben a Gazdasági Bizottságra, Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottságra és a Polgármesterre ruházza át.

(1b) *  A Gazdasági Bizottság dönt a 2. § (3) bekezdésében, a 2. § (5) bekezdésében, a 20. § (6) bekezdésében, a 21. § (1) bekezdés b. pontjában, a 21. § (1) bekezdés c) pontjában, a 21. § (2) bekezdésében, a 22/A. §-ban,a 24. § (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ott meghatározottak szerint.

(1c) *  A polgármester dönt a 2. § (5) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 20. § (5) bekezdés b) pontjában, 21. (1) bekezdés d) és g) pontjaiban, a 21. § (3) bekezdésében, 22. §-ban, a 23. §-ban, a 24/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben az ott meghatározottak szerint.

(1d) *  A Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság dönt a 33/A. §-ban szabályozott esetben az ott meghatározottak szerint.

(1e) *  A Gazdasági Bizottság dönt a 33/B. §-ban szabályozott esetben az ott meghatározottak szerint.

(2) *  Bérleti szerződés azzal a természetes személlyel vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.pontjában meghatározott átlátható szervezettel köthető, akinek:

a) nincs tartozása, jogvitája az önkormányzattal szemben,

b) nem indult ellene felszámolási eljárás, nem áll végelszámolás vagy csődeljárás hatálya alatt,

c) ha a folytatni kívánt tevékenység nem szexuális áruk forgalmazása, ezzel kapcsolatos szolgáltatás, illetve a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott I. kategóriájú játékterem,

d) a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges szakhatósági hozzájárulást, vállalkozói igazolvány vagy társasági szerződés, cégkivonat, a bejegyzésről szóló bírósági végzés hiteles másolatát mellékeli,

e) vállalja a 24. § (2) bekezdésében foglalt megszerzési díj megfizetését,

f) vállalja, hogy a bérleti díj minden év május 1-jén 4%-kal emelkedik,

g) vállalja, hogy az épület felújítása. bontása esetén a bérbeadó 90 napos határidővel felmondhat.

h) vállalja a bérbeadó által ajánlott minimális bérleti díj összegének megfizetését.

i) hogy a a Bérbeadói értesítés kézhezvételét követően közjegyzői tartozás elismerő nyilatkozatot tesz, és azt a bérleti szerződés megkötése előtt bérbeadónak benyújtja,

j) vállalja, hogy a törvényben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti,

k) vállalja, hogy a helyiséget a bérleti szerződési előírásoknak, és a bérbeadói rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

vállalja, hogy a bérbeadó által engedélyezett albérlet, üzemeltetési szerződés esetén kizárólag természetes személynek, vagy átlátható szervezetnek adja albérletbe vagy üzemeltetésbe a helyiséget.

Az f) pontban meghatározott bérleti díj emelés mértékétől a polgármester egyedi döntéssel költségvetési szervek esetében eltérhet.

(3) *  A bérleti szerződésbe kell foglalni az alábbi feltételeket, melyek megsértése esetén a bérbeadó azonnali felmondással él:

a) a bérfizetési kötelezettség felszólítás ellenére való nem teljesítése,

b) a tevékenység engedély nélküli megváltoztatása,

c) a helyiség engedély nélkül albérletbe, üzemeltetésbe adása,

d) a bérlő az előírt határidőn belül nem köti meg közvetlenül a szolgáltatóval a szerződést (különösen a víz-, csatorna és szemétszállításra),

e) a bérlő a közvetlenül szolgáltatóval kötött szerződés alapján nem fizeti meg a szolgáltatónak a (víz- csatorna-, szemét-, elektromos áram-, gázhasználat) díjakat,

f) a szomszédos lakásokban a zajterhelés, por, bűz és káros anyag jogszabályokban előírt értékének túllépése,

g) a bérlő, illetve az albérlő vagy üzemeltető a bérleti szerződést követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek,

h) *  amennyiben a bérlő a helyiség településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó átalakítását erre vonatkozó hozzájárulás nélkül végzi el.

(4) Bérlőtársi szerződés nem köthető.

(5) *  Határozott idejű bérleti szerződést kell kötni

a) *  legfeljebb 10 évre

- az életvédelem céljára kijelölt

- a kulturális tevékenység céljára pályázat útján bérbe adott (33/A. §)

- vállalkozásfejlesztési tevékenység céljára pályázat útján bérbe adott (33/B. §)

- a közérdekűnek nyilvánított (21. § (1) b) pontja) vagy kiemelten közhasznú tevékenységet folytató szervezeteknek

bérbe adott helyiségekre.

Ha a polgári védelmi parancsnokság az életvédelmi célra való kijelölést megszünteti, a bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakítható.

b) ha a bérbeadó a bérlő bérleti jogviszonyát bérleti díj vagy egyéb díjak nem fizetése miatt felmondta a polgármester döntése alapján

- ha a bérlő a végrehajtási eljárás lezárulta előtt a tartozást teljes egészében - beleértve a felmondással (kiürítéssel) kapcsolatban felmerült valamennyi költséget is- kiegyenlítette határozatlan időre,

- ha a bérlő részletfizetési kérelmet nyújtott be legfeljebb 2 év határozott időre

Részletfizetés esetén csak akkor köthető bérleti szerződés, ha a bérlő közjegyzői tartozáselismerő nyilatkozatot nyújt be a fennmaradó tartozás, illetve az 1 évre vonatkozó fizetési kötelezettsége tekintetében.

Az 2 év leteltét követően a bérleti szerződés meghosszabbításáról vagy határozatlan idejűvé alakításáról a polgármester dönt.

(6) *  Ha a bérlő a helyiség forgalmi értéket - előzetesen benyújtott tételes költségbecslés alapján - legalább 30%-kal növelő beruházást kíván végrehajtani, a bérbeadó vállalhatja, hogy a bérleti szerződést - a (2) bekezdés g) pont, illetve a (3) bekezdés eseteit kivéve - 15 évig nem mondja fel. A megállapodás feltétele, hogy a vállalt munkálatok 2 éven belüli elvégzéséről szakértői igazolást hoz. A megállapodásról a Gazdasági Bizottság dönt.

(7) *  Helyiséget bérbe adni pályázat útján (33. § (1) és a (33/A. §)), illetve pályázaton kívül (21. § (1)) lehet.

(8) *  A bérlő köteles a víz-, csatorna használatra valamint a szemétszállításra a szolgáltatóval közvetlenül - a bérleti szerződés megkötését követő 30 napon belül - szerződést kötni, és azt a bérbeadónak bemutatni.. A szerződés megkötésének időpontjáig a bérlő a bérbeadónak a 10. sz. mellékletben meghatározott normatív mennyiség (m3) és a mindenkor érvényes víz- és csatornahasználati, valamint szemétszállítási díjak (liter) szorzata alapján kiszámított átalánydíjat köteles fizetni.

Helyiség bérbeadása pályázaton kívül

21. § (1) *  A vagyonrendeletben meghatározott forgalmi értékhatárig pályázat nélkül adható bérbe helyiség

a) az önkormányzat által alapított

aa) alapítványoknak,

ab) gazdasági társaságoknak,

ac) közhasznú társaságoknak

a Képviselőtestület minősített többséggel hozott döntése alapján,

b) a Gazdasági Bizottság döntése alapján, ha a tevékenység folytatását a Képviselőtestület minősített többséggel közérdekűnek nyilvánítja, vagy kiemelten közhasznú tevékenységet folytató szervezeteknek

c) a Gazdasági Bizottság döntése alapján, ha a helyiség üres, jogszerű használattal nem terhelt, és annak bérbeadását ugyanabban az épületben lévő helyiség bérlője, tulajdonosa kéri,

d) ha a nem társasházban lévő közös használatra szolgáló helyiség használatáról a lakóközösség a kérelmező javára lemondott, és a kérelmező vállalja a bérbeadó által ajánlott minimális bérleti díj legalább 50%-ának megfizetését,

e) bérleti jog átruházása, cseréje és jogutódlása esetén (22. §),

f) hirdetményi úton, ha a helyiség nem társasházban van, vagy ha két egymást követően kiírt pályázat eredménytelen volt (23. §),

g) a bérleti szerződés cserehelyiséggel történő felmondása esetében (35. § (5)).

(2) *  Az (1) bekezdés b) pont és a c) pont esetében a megszerzési díjat - figyelembe véve a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységet, a fizetési kötelezettségének eddigi, határidőben történő teljesítését, a szolgáltatókkal kötött szerződések meglétét -a Gazdasági Bizottság el is engedheti, a bérleti díjat mérsékelheti.

(3) *  Amennyiben a bérleti szerződésben a 20. § (2) g.) kitétel nem szerepel és a határozatlan időre szóló bérleti jogviszonyt a bérbeadó az épület bontása, felújítása miatt felmondja, a bérlőnek legfeljebb 25%-kal nagyobb alapterületű cserehelyiség vagy a helyiség forgalmi értékének megfelelő összegű térítés adható. A térítés tartalmazza a bérlő által befizetett használatbavételi, igénybevételi, megszerzési díjat is.

A bérleti jog jogutódlása, átruházása, cseréje, albérletbe és üzemeltetésbe adása

22. § (1) *  A bérleti szerződést jogutódként folytathatja:

- a tevékenységet folytató bérlő halála esetén az egyéni vállalkozói igazolvány alapján a vállalkozó özvegye, örököse,

- a bérlő által alapított vagy átalakulással létrejött gazdasági társaság, szövetkezet

amennyiben megfelelnek a 20. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek,

- a vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységnél a 17. § (1) szerinti személyek.

(2) *  A bérleti jog átruházására, cseréjére és albérletbe, illetve üzemeltetésbe adására irányuló bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy:

- a felek a szerződést benyújtják,

- a régi bérlő megfelel a 20. § (2) bekezdésben foglalt követelményeknek, kivéve a bekezdés b) pontja a bérleti jog átruházása esetén,

- a régi bérlővel szemben nem áll fenn a 20. § (3) bekezdés szerinti felmondási ok egyike sem,

- az új bérlő is megfelel a 20. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek,

- az albérlő, üzemeltető is megfelel a 20. § (2) bekezdés szerinti követelményeknek,

- albérletbe adás esetén a bérlő vállalja a bérbeadó által ajánlott összeg 50%-ának megfelelő havi többlet díj befizetését.

(3) Az albérletbe, üzemeltetésbe adáshoz adott bérbeadói hozzájárulásban szerepeltetni kell, hogy a bérlő bérleti szerződésének felmondása esetén az ő szerződése is azonnali hatállyal, önkormányzati kártérítési kötelezettség nélkül megszűnik és az általa használt helyiséget 30 napon belül kiüríteni köteles.

Hozzájárulás a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához * 

22/A. § *  (1) A bérlő - amennyiben a helyiségben a bérleti szerződéstől eltérő tevékenységet kíván folytatni - köteles a megváltozott tevékenység megkezdése előtt a bérbeadótól hozzájárulást kérni.

(2) A bérlő kérelmére a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához a Gazdasági Bizottság az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá:

a) a bérlő a 20. § (2) bekezdés a)-d) és k)-l) pontjában foglalt feltételeknek megfelel,

b) a bérlő vállalja az új tevékenységnek megfelelő bérbeadó által ajánlott bérleti díj minimális összegének a megfizetését,

c) a bérlő vállalja a tevékenység folytatásához szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzését, és kizárólag azok birtokában kezdi meg a tevékenységét.

Helyiség bérbeadása hirdetménnyel

23. § (1) *  A nem társasházakban lévő vagy a két egymás utáni pályázaton eredménytelenül hirdetett, üres helyiségeket - a felújított ingatlanok kivételével - a bérbeadó hirdetési helyszíneken közzétett hirdetmény útján bérbe adhatja.

(2) *  A hirdetményben az egyes helyiségekre vonatkozóan:

- helyreállítási kötelezettség köthető ki,

- szerepeltetni kell a bérbeadó által ajánlott bérleti díjat,

- továbbá a 20. § (2) és a (8) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(3) *  Ajánlatot bárki benyújthat, aki a bérlővé válás 20. § (2) bekezdése feltételeinek megfelel.

(4) *  Amennyiben a hirdetmény 2 hónapon át történő kifüggesztésével a meghirdetett üres helyiségekre nincs jelentkező, úgy

a) a nem társasházban lévő, nem utcai bejárattal rendelkező üres helyiségeket a Képviselőtestület döntése alapján az állományból törölni kell,

b) a társasházban lévő, nem utcai bejáratú helyiségeket bérbeadásra fel kell ajánlani, a közös költség fizetési kötelezettség önkormányzattól történő átvállalása mellett

- először a társasházban lévő lakás/helyiség bérlőknek/tulajdonosoknak,

majd ezt követően nyilvánosan.

Megszerzési díj, bérleti díj, használati díj * 

24. § (1) *  A bérleti díj határozatlan időre kötött szerződés esetén a 4. sz. mellékletben - az 5. sz. melléklet kategóriái és a bérleti díjhoz tartozó szorzó figyelembe vételével - meghatározott összegénél, határozott időre kötött szerződés esetében az FV Kft. kezelési díja és - a társasházakban lévő helyiség esetében - a mindenkori közös költség összegénél kisebb nem lehet.

(2) *  Határozatlan idejű bérbeadás esetén - a jogutódlást, fennálló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőtől történő vásárlás vagy átvétel, a bontandó vagy felújítandó épületben lévő, és a két egymás utáni pályázaton eredménytelenül hirdetett üres helyiségeket kivéve - a bérlő megszerzési díjat köteles fizetni. A megszerzési díj a helyiség szerződésbe foglalt 3 havi bérleti díjának megfelelő összeg.

(3) *  Indokolt esetben a Gazdasági Bizottság legfeljebb a bérbeadó által ajánlott mértékig mérsékelheti vagy legfeljebb 3 hónapra szüneteltetheti a bérleti díj fizetését. Ezt meghaladó mértékű mérséklésről vagy szüneteltetésről a Képviselőtestület dönthet minősített többséggel.

(4) *  Az önkormányzati intézmények, önkormányzat által alapított alapítványok, gazdasági és közhasznú társaságok - a FB Kft-t kivéve - bérleti és megszerzési díjat nem fizetnek.

(5) Amennyiben a bérlő a helyiséget vissza kívánja adni, illetve a szerződést a bérbeadó felmondja, igényt tarthat az általa befizetett megszerzési (használatbavételi, igénybevételi) díjra.

(6) *  A helyiség jogcímnélküli használója a bérleti díjjal azonos mértékű használati díjat köteles fizetni.

(7) *  A 10 éven belül teljes felújítással nem érintett lakóépületben lévő legalább 1 éve üres, a 10 éven belül teljes felújítással érintett épületben legalább 1 éve üres és minimum kétszer pályáztatott helyiség bérbevételekor kérelemre a polgármester az általa megajánlott bérleti díjból kedvezményt adhat, azonban a kedvezményes bérleti díj nem lehet alacsonyabb, mint a mindenkori közös költség összege.

A kedvezmény mértéke a helyiség elhelyezkedésétől, állapotától, alapterületétől függően a bérlet első évében legfeljebb 80%, második évében legfeljebb 60%, harmadik évében legfeljebb 40%, negyedik évében legfeljebb 20%, ötödik évében 0%. Amennyiben bérlő a kedvezményes bérleti díjjal rendelkező bérleti időtartam alatt a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti szerződését felmondja, úgy köteles a felmondás napjáig igénybe vett kedvezményt egyösszegben megfizetni bérbeadónak.

A közérdekűvé nyilvánított és kulturális tevékenységet vagy vállalkozásfejlesztési tevékenységet folytató bérlők részére bérbeadott helyiségekre vonatkozó különös szabályok * 

24/A. § *  (1) *  E rendelet 21. § (1) bekezdés b) pontja, a 33/A. §, valamint a 33/B. § alapján a bérlővel a bérleti szerződés akkor köthető meg - a 20. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - ,ha a bérlő Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatával együttműködési megállapodást köt a bérbeadás időtartamára.

(2) *  Bérbeadó a bérleti szerződést akkor is felmondhatja, ha a bérlő az együttműködési szerződésében vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(3) *  A felmondást követően a helyiség jogcímnélküli használója a bérleti díjjal azonos mértékű használati díjat köteles fizetni.

IV. FEJEZET

A lakások és helyiségek elidegenítése

25. § *  (1) Az el nem adható lakásokat tartalmazó épületek listáját a 5. sz. melléklet I. pontja tartalmazza.

(2) A 5. sz. melléklet II-III. pontjában lévő épületek lakásai a felújítás elvégzése után adhatók el.

26. § (1) A bérbe adott lakásokat csak a bérlőnek, bérlőtársnak, társbérlőnek, illetve ezek egyeneságbeli rokonainak és örökbefogadott gyermekének lehet eladni.

(1a) *  A Képviselő-testület a lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos döntések jogát az (1/b) és (1/c) bekezdésekben felsorolt esetekben a Gazdasági Bizottságra és a polgármesterre ruházza át.

(1b) *  A Gazdasági Bizottság dönt a 26 § (2) és (5) bekezdésében, a 28. § (3), (4) és (5) bekezdésében, a 31. §-ban, a 33. § (1) és (7) bekezdésében, a 34. §-ban szabályozott esetekben az ott meghatározottak szerint.

(1c) *  A polgármester dönt a 26/A. §-ban, a 27. § (1) bekezdésében, a 28. § (6) bekezdésében, 35. § (10) bekezdésében szabályozott esetekben az ott meghatározottak szerint.

(2) *  Az üres lakások - amennyiben nincs a 19. § szerinti csatolási kérelem - a Gazdasági Bizottság hozzájárulásával a hirdetési helyszíneken közzétett pályázat útján, a 33. § (2)-(6) szerinti eljárással elidegeníthetőek.

(3) * 

(4) A versenytárgyaláson megjelent szomszédos lakás tulajdonosa 10%-os árelőnyt élvez.

(5) *  Üres társbérleti lakrész önálló lakásként nem idegeníthető el. A társbérleti lakrészeket a forgalmi érték 50%-án vételre fel kell ajánlati a többi lakrész tulajdonosának (tulajdonosainak). Több ajánlattevő esetén a Gazdasági Bizottság dönt.

(6) *  Az üres lakások, lakrészek esetén a Képviselő-testület - a Gazdasági Bizottság javaslatára - a forgalmi értéktől minősített többségű döntéssel eltérhet.

26/A. § *  (1) *  Társasházban lévő bérbe adott lakások elidegenítéséről a szociális alapon bérbe adott lakások esetében a polgármester dönt, a piaci alapon bérbe adott lakásokat a tulajdonos nem idegeníti el.

(2) *  Szociális bérlakás csere útján megszerzett bérleti joga esetében legalább a bérleti szerződés megkötésétől számított 36 hónap elteltét követően lehet dönteni a lakás elidegenítéséről.

27. § (1) *  A bérbe adott lakások esetén a lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával, a bérbeadóra tartozó és helyette elvégzett és meg nem térített értéknövelő, számlával igazolt beruházások értékével. A vételár a (csökkentett) forgalmi érték 40%-a, a teljesen felújított épületekben - ahol az utolsó 10 évben teljes épület kiürítés mellett megvalósított felújítás volt - az 50%-a.

(2) * 

28. § (1) *  A bérbe adott lakások eladásánál a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át kell egy összegben befizetni. A szociális alapon bérbe adott lakásoknál a szociálisan rászorult bérlő esetén ez a kötelezettség nem áll fenn.

(2) *  A vételárhátralékra a szerződés megkötésekor - 3%-os kamat megfizetése mellett - 15 éves részletfizetési kedvezmény adható.

(3) *  A 15 éves részletfizetési kedvezménnyel eladott lakások esetében - tulajdonos írásbeli kérelmére - Gazdasági Bizottság legfeljebb 10 évvel meghosszabbíthatja a futamidőt, ha

- a kérelmező tulajdonában lévő lakás - az önkormányzat, mint eladó javára bejegyzett jelzálog, elidegenítési- és terhelési tilalom kivételével - per-teher- és igénymentes, vagy hitellel terhelt tulajdon esetén igazolja, hogy a hiteltörlesztést rendszeresen fizeti,

- kérelmezőnek nincs a társasház és a közüzemek felé tartozása, vagy a közüzemek felé fennálló tartozás kifizetésére részletfizetési megállapodást kötött,

- a kérelmező és a vele egy háztartásban élők összes jövedelme nem haladja meg az 1 főre jutó minimálbér összegét,

- kérelmező közjegyzői tartozáselismerő nyilatkozatot tesz.

- A kérelmező és a vele egy háztartásban élők nem rendelkeznek egyéb lakástulajdonnal.

(4) *  A 25 és 35 éves részletfizetési kedvezménnyel eladott lakások esetében a Gazdasági Bizottság engedélyezheti, ha a kérelmező megfelel a (3) bekezdésben előírtaknak, hogy a tulajdonos - írásbeli kérelmére - az eredeti törlesztőrészletet az alábbi fizetési átütemezéssel:

- 2 évig 50%-ot,

- ezt követő 3 évig 75%-ot,

- a további futamidő alatt az 5 évig elengedett törlesztőrészlettel megnövelt összeget fizesse.

(5) *  Az a tulajdonos, aki ellen az önkormányzat, mint eladó a törlesztőrészlet nem fizetése miatt pert indított, de a per lezárulta előtt kérelmet nyújt be, amennyiben a (3) vagy (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel kedvezményben részesülhet.

(6) *  A fennálló vételárhátralék biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A lakást csak a fennálló vételárhátralék kifizetése, vagy annak másik saját tulajdonra történő átterhelése esetén lehet elidegeníteni, illetve elcserélni.

29. § (1) Amennyiben a vevő a szerződés megkötésekor vagy a részletek megfizetésekor többlet befizetést teljesít, a vételárhátralékra 10%-os árengedmény illeti meg.

(2) Az árengedményt - a többletbefizetés teljesítésekor - az időben utolsó részletek terhére kell elszámolni.

(3) Az árengedmény igénybevételétől számított 5 éven belül a lakást csak az igénybevett árengedmény visszafizetése esetén lehet elidegeníteni, illetve elcserélni. Ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

30. § Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó teljes bevételét elkülönített számlán helyezi el. A bevételt az elidegenítéssel kapcsolatban felmerülő költségek kifizetésére, új lakás építésére, a tulajdonában lévő lakóépületek felújítására, korszerűsítésére, használt lakások vásárlására, valamint a fővárost megillető bevételhányad kifizetésére használja fel.

31. § (1) * 

(2) *  Öröklakás értékesítése esetén a Ferencvárosi Önkormányzatot megillető elővásárlási jog vonatkozásában a Gazdasági Bizottság jogosult dönteni.

(3) *  Ha a társasház a közös tulajdonban lévő lakást vagy helyiséget el kívánja adni, vagy jelzáloggal kívánja megterhelni a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati tulajdon hányadában Gazdasági Bizottság jogosult megadni.

32. § (1) *  A helyiségek közül nem idegeníthetők el:

- a társasházzá még nem alakult épületekben lévő helyiségek,

- a jogvita alatt lévő helyiségek,

- a 7. sz. mellékletben szereplő, kulturális vagy vendéglátási célra használt vagy arra alkalmas Ráday utcai helyiségek.

(2) *  A Képviselőtestület a Gazdasági Bizottság javaslatára különleges önkormányzati érdek esetén minősített többségű döntéssel a tiltó rendelkezésektől eltérhet.

(3) *  Az elidegenítésről a vagyonrendeletben meghatározott feltételekkel az értékhatártól függően meghatározott tulajdonosi joggyakorló dönt.

33. § (1) *  Az üres helyiségek bérbeadásáról vagy eladásáról a Gazdasági Bizottság a hirdetési helyszíneken közzétett pályázat útján dönt.

(2) *  A pályázati kiírásban bérbeadás esetére a 20. § előírásait, eladás esetén a minimális vételárat is szerepeltetni kell.

(3) *  Pályázatot bárki benyújthat, aki a 20. § előírásainak megfelel, és bérbeadás esetén a megszerzési díj-, eladás esetén a vételár 10%-át befizette.

(4) A pályázatot versenytárgyalás keretében kell lebonyolítani. A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb vételár ajánlatot, vételi ajánlat hiányában a legmagasabb megszerzési díj ajánlatot teszi.

(5) *  A nyertessel a szerződést 30 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a megadott határidőben a szerződés a nyertes hibájából nem jön létre, és a pályázati kiírás tartalmazta, valamint a versenytárgyaláson meghatározásra került a második legjobb ajánlattevő, akkor vele, ha az ajánlata a nyertesétől legfeljebb 10%-kal marad el, a szerződés megköthető, ellenkező esetben új eljárást kell lefolytatni.

(6) A pályázati letétként befizetett összeget az eredménytelenül pályázóknak 30 napon belül vissza kell fizetni, a nyertesnek a megszerzési díjba (vételárba) bele kell számolni. Amennyiben a pályázati nyertes a megadott határidőben a szerződést nem köti meg, úgy részére a pályázati letét nem kerül visszafizetésre.

(7) *  A 10 m2 alapterületnél nagyobb, utcai bejárattal rendelkező helyiségek kivételével a társasházban lévő minden egyéb helyiséget, valamint a két eredménytelen pályázaton szereplő üres helyiségek tulajdonjogát a társasházban lévő lakások és helyiségek tulajdonosainak/bérlőinek

a) a forgalmi érték legalább 30%-áért lehet felajánlani a Gazdasági Bizottság döntése alapján. Amennyiben a felajánlást követő 30 napon belül a helyiségre több vételi ajánlat is érkezik, úgy a nyertest versenytárgyaláson kell kiválasztani.

b) az a) pontban meghatározott kétszeri eredménytelen felajánlást követően a Gazdasági Bizottság döntése alapján a helyiség a forgalmi érték 10%-áért felajánlható. Amennyiben a felajánlást követő 30 napon belül a helyiségre több jelentkezés is érkezik, úgy a nyertest a Gazdasági Bizottság választja ki, figyelembe véve a folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben az a) és b) pontban meghatározott felajánlások eredménytelenek voltak, úgy először az a) pontban, majd kétszeri eredménytelen felajánlás után a b) pontban meghatározott feltételekkel, és új eljárási rend mellett nyilvánosan kell meghirdetni a helyiség tulajdonjogát.

(8) * 

33/A. § *  1. A Képviselő-testület jelöli ki a kulturális tevékenység céljára bérbeadható helyiségeket, állapítja meg a bérleti díjat és a bérbeadás idejét.

2. Az (1) bekezdés alapján kijelölt helyiségek pályázat útján történő bérbeadásáról a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság dönt.

3. A kulturális tevékenységre vonatkozó pályázati feltételeket, követelményeket, bírálati szempontot a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság határozza meg.

4. A pályázat nyerteséről a benyújtott ajánlatok elbírálásával a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság dönt.

5. A pályázat nyertesével a 24/a § (1) bekezdésben foglaltakat követően lehet bérleti szerződést kötni.

33/B. § *  (1) A Gazdasági Bizottság jelöli ki a vállalkozásfejlesztési tevékenység céljára bérbeadható helyiségeket, állapítja meg a bérleti díjat és a bérbeadás idejét.

(2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt helyiségek pályázat útján történő bérbeadásáról a Gazdasági Bizottság dönt.

(3) A vállalkozásfejlesztési tevékenységre vonatkozó pályázati feltételeket, követelményeket, bírálati szempontokat a Gazdasági Bizottság határozza meg.

(4) A pályázat nyerteséről a benyújtott ajánlatok elbírálásával a Gazdasági Bizottság dönt.

(5) A pályázat nyertesével a 24/A. § (1) bekezdésben foglaltak teljesülését követően lehet bérleti szerződést kötni.

34. § (1) *  Bérbeadott helyiséget csak a bérlő részére lehet elidegeníteni. A forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlő által elvégzett és meg nem térített értéknövelő beruházások szakértő által meghatározott értékével. A vételár meghatározásakor - a 8. sz. mellékletben lévő helyiségek kivételével - a csökkentett forgalmi értékből 20% kedvezményt kell adni. A kedvezmény magában foglalja a helyiség megszerzése során befizetett megszerzési (használatbavételi, igénybevételi) díjat. A vételárat egy összegben kell megfizetni.

(2) * 

(3) *  Területbérleti szerződés alapján hasznosított helyiség bérlő részére történő értékesítése esetén a forgalmi érték a földrészlet értéke, a vételárról és az adható kedvezményekről a Gazdasági Bizottság jogosult dönteni.

(4) Az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha a bérlőnek nincs tartozása az önkormányzattal szemben.

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

35. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) *  Az 1. számú melléklet szerinti alapérték bruttó 1900 forint.

(8) * 

(9) * 

(10) *  A határozatlan idejű nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői által fizetett havi bérleti díj bérlői kérelemre, a polgármester döntése alapján, 2014. március 1-től 2019. december 31-ig terjedő időtartamra:

- utcai bejáratú földszinti helyiségek esetében

Belső-Ferencvárosban legfeljebb 15%-kal,

Középső-Ferencvárosban legfeljebb 20%-kal,

Külső-Ferencvárosban és a József Attila lakótelepen legfeljebb 30%-kal

- utcai bejáratú pince-alagsori helyiségek esetében legfeljebb 30%-kal,

- nem utcai bejárattal rendelkező helyiségek esetében legfeljebb 30%-kal

csökkenthető.

A bérleti díjfizetési kedvezményben csak abban az esetben részesülhet a bérlő, ha nincs az önkormányzattal szemben semmiféle tartozása.

(11) *  A jelen bekezdést hatályba léptető önkormányzati rendelet hatályba lépéséig benyújtott, minőségi lakáscserére vonatkozó kérelmeket el kell bírálni a kérelem beadásakor hatályos rendelkezések szerint.

(12) * 

(13) *  A szociális alapon bérbe adott félkomfortos-, komfort nélküli komfortfokozatú- és a szükséglakásokra érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlők részére 2014. március 1-től 2019. december 31-ig tartó időtartamra a fizetendő havi bérleti díj összege egységesen 20%-kal csökkentésre kerül.

Budapest, 2006. március 7.

Dr. Gegesy Ferenc s.k. Dr. Oszvári István s.k.
polgármester jegyző

1. sz. melléklet

A lakás bérleti értéke

(1) *  A lakás (bruttó) bérleti értéke = alapterület x pontszám x alapérték.

(2) *  Az alapérték minden lakásra vonatkozóan megegyezik, mértékét Önkormányzat minden évben a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg, a költségvetési rendelet előirányzatainak megalapozásához szükséges egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló rendeletben határozza meg.

(3) *  A lakás minőségétől függő minimális pontszám:

A lakás komfortfokozatától függő alappontszámot korrigálni kell a csökkentő, illetve a növelő tényezők értékével. Az így kapott értéket meg kell szorozni a lakás elhelyezkedésének megfelelő övezethez tartozó szorzószámmal.

Amennyiben a számítás a komfortfokozattól függő minimális pontértéknél kevesebbet ad, az eredményt a minimális értékre kell módosítani.

A komfortfokozattól függő minimális pontszám:

Összkomfortos 60 pont
Komfortos 60 pont
Félkomfortos 35 pont
Komfort nélküli 25 pont
Szükséglakás 20 pont

(4) *  A komfortfokozattól függő alappontszám:

Összkomfortos 100 pont
Komfortos 100 pont
Félkomfortos 65 pont
Komfort nélküli 50 pont
Szükséglakás 40 pont

(5) *  Csökkentő tényezők

- társbérleti lakrész
- a legalább félkomfortos lakásban a főzőhelyiség vagy a fürdőhelyiség nem fűtött
- 20 pont
- 5 pont
- a legalább félkomfortos lakásban a melegvíz ellátás a főzőhelyiségből hiányzik
- a legalább félkomfortos lakásnak nincs közlekedő helysége
- a lakásban fürdőhelyiség helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van
- 5 pont
- 5 pont
- 5 pont
- a lakás valamennyi ablaka fával nem rendelkező zárt udvarra néz és az épület legfelső szintje átlagosan
a) két szinttel van magasabban - 5 pont
b) három vagy több szinttel van magasabban - 10 pont
- felvonó nélküli épületben a lakás
a) a harmadik emeleten van - 5 pont
b) a negyedik vagy annál magasabb emeleten van - 10 pont
- a lakás alagsorban van, kétharmadát meghaladó mértékben a terepszint alatt - 10 pont
- a lakásban talajvíz miatt falnedvesedés tapasztalható legalább 2 m2 falfelületen - 20 pont
- a lakásban - faanyagvédelmi szakvélemény megállapítása szerint - egészségre káros gombafertőzés van - 10 pont
- a lakás gázellátással nem rendelkezik - 10 pont
- az épület aládúcolt - 5 pont
- a lakás aládúcolt -10 pont
- az épület 15-25 éve épült vagy részesült felújításban - 4 pont
- az épület 25 éven belül nem részesült felújításban - 8 pont
- bauxitbetonos épület esetében lakásonként - 5 pont

(6) *  Növelő tényezők

- a lakásban egynél több WC van + 5 pont
- a lakásban egynél több fürdőhelyiség van + 10 pont

(7) *  Övezeti szorzó 1,0

kivéve: bontandó-felújítandó épületek 0,6
kivéve: Belső-Ferencváros 0,8
Illatos u., Kén u. 0,3
Aszódi úti lakótelep, Gyáli út 0,6

(8) Társbérleti lakrészek közösen használt területét a kizárólagosan használt lakrészek területének arányában kell megosztani.

2. sz. melléklet * 

3. sz. melléklet * 

4. sz. melléklet * 

A helyiségek minimális bérleti díja

(Ft/m2/év + Áfa)

Cím, bejárat Utcai bejáratú földszinti Udvari vagy kapualji bejáratú földszinti Utcai bejáratú alagsori Utcai bejáratú pince Udvari vagy belső bejáratú pince Egyéb (galéria, fél-emelet, emelet) Garázsok Gépkocsi- beállók
Ferenc krt.,Vámház krt.,Ráday u., 35 000.- 20 000.- 21 000.- 15 000.- 10 000.- 10 000.- 5 000.- 3 000.-
Üllői út,Boráros tér,Haller u.,Mester u.,Soroksári út (Haller utcáig),Tompa u.,Belső-Ferencváros 22 000.- 15 000.- 16 000.- 13 000.- 8 000.- 8 000.- 5 000.- 3 000.-
József Attila lakótelep 12 000.- 9 000.- 8 000.- 6 000.- 5 000.- 4 500.- 5 000.- 3 000.-
Középső-Ferencváros (Viola illetve Tinódi utcáig) 8 000.- 6 000.- 5 500.- 5 000.- 4 500.- 4 000.- 4 000.- 2 000.-
Középső-Ferencváros (Viola illetve Tinódi utcától) 6 000.- 5 500.- 5 000.- 4 500.- 4 000.- 3 500.- 4 000.- 2 000.-
Aszódi ltp. 4 500.- 4 000.- 3 500.- 3 000.- 2 000.- 1 500.- új építésű
5 000.-
régi építésű
3 000.-
3 000.-
Egyébterületek 4 500.- 4 000.- 3 500.- 3 000.- 2 000.- 1 500.- 3 000.- 1 500.-

5. sz. melléklet * 

A helyiségekben folytatható tevékenységek kategóriái és a bérleti díjhoz tartozó szorzó

A kategória: 75%

ruházati javító szolgáltatások, ruhatisztítás, háztartási kisgép javítás, könyvárusítás, könyvkölcsönzés, antikvárium, képző- és iparművészeti cikkek kereskedelme

B kategória: 150%

vendéglátás szeszesital forgalmazásával, pénzintézeti tevékenység, biztosító tevékenység

C kategória: 200%

a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott II. kategóriájú játékterem

D kategória: 100%

egyéb

6. sz. melléklet * 

Önkormányzati tulajdonban lévő bontandó, felújítandó épületek

I. BONTANDÓ ÉPÜLETEK

Belső-Ferencváros

Sorszám Ingatlan címe Ingatlan helyrajzi száma Lakások száma Helyiségek száma
1. Erkel u. 18. 36816 45 4
Összesen: 45 4

Rehabilitációs terület

Sorszám Ingatlan címe Ingatlan helyrajzi száma Lakások száma Helyiségek száma
1. Balázs B. u. 23. 37712 23 2
2. Balázs B. u. 24. 37383 18 3
3. Balázs B. u. 26/A. 37382 27 2
4. Balázs B. u. 26/B. 37381 10 1
5. Balázs B. u. 27/B. 37764 24 1
6. Balázs B. u. 28/A. 37380 14 1
7. Balázs B. u. 28/B.
(Márton u. 16.)
37379 22 5
8. Gát u. 34.
(Sobieski J. u. 2.)
37775 7 1
9. Márton u. 9. 37771 2 2
10. Márton u. 37. 37219 26 1
11. Sobieski J. u. 7. 37782 30 1
12. Sobieski J. u. 9. 37781 32 1
Összesen: 235 21

Középső-Külső Ferencváros

Sorszám Ingatlan címe Ingatlan helyrajzi száma Lakások száma Helyiségek száma
1. Drégely u. 5. 37824 31 2
2. Drégely u. 9. 37826 34 2
3. Drégely u. 10. 37842 32 1
4. Drégely u. 12. 37841 50 0
5. Drégely u. 16. 37839 45 2
6. Drégely u. 18. 37838 45 1
7. Földváry u. 5. 38147 21 0
8. Gubacsi út 21. 38149 52 5
9. Koppány u. 3. 38168 52 1
10. Tóth K. u. 21. 37988 13 1
11. Vaskapu u. 34. 37987 29 0
12. Vaskapu u. 47. 38002 38 0
13. Vaskapu u. 49. 38003 55 4
14. Vágóhíd u. 10. 38012 28 0
Összesen: 525 19
Épületek: 27 db
BONTANDÓ MINDÖSSZESEN: Lakások: 760 db
Helyiségek: 40 db

II. FELÚJÍTANDÓ ÉPÜLETEK

Belső-Ferencváros

Sorszám Ingatlan címe Ingatlan helyrajzi száma Lakások száma Helyiségek száma
1. Lónyay u. 26. 36973 67 8
Összesen: 67 8

Rehabilitációs terület

Sorszám Ingatlan címe Ingatlan helyrajzi száma Lakások száma Helyiségek száma
1. Balázs B. u. 13. 37707 49 3
2. Ernő u. 28. 37256 42 3
3. Gát u. 1. (Thaly K. u. 11.) 37731 22 2
4. Gát u. 7. 37728 16 1
5. Gát u. 8. 37717 22 0
6. Gát u. 10. 37718 24 3
7. Gát u. 14. 37720 16 1
8. Gát u. 15. (Lenhossék u. 5.) 37749 28 4
9. Gát u. 19. 37747 12 2
10. Gát u. 22. 37753 36 1
11. Gát u. 23. 37745 14 1
12. Gát u. 24-26. 37754 48 1
13. Gát u. 25. 37744 18 3
14. Haller u. 48. 37806 41 3
15. Haller u. 50. 37805 43 5
16. Haller u. 52. 37796 60 4
17. Haller u. 54. 37786 33 6
18. Lenhossék u. 10. 37725 40 2
19. Lenhossék u. 12. 37722 29 2
20. Márton u. 8/A. 37755 31 2
21. Márton u. 8/B. 37756 21 2
22. Márton u. 13. 37769 43 2
23. Mihálkovics u. 14. 37270 53 2
24. Sobieski J. u. 3. 37784 30 3
25. Sobieski J. u. 5. 37783 34 2
26. Telepy u. 2/C. 37788 33 2
27. Telepy u. 34. 37241/20 48 3
28. Tűzoltó u. 33/B. 37415 34 2
29. Tűzoltó u. 33/C. 37414 44 2
30. Üllői út 75-77. 37158 42 2
31. Üllői út 83. 37169 22 4
32. Üllői út 85. 37170 17 3
33. Üllői út 87. 37172 15 2
34. Viola u. 37/A. 37419 56 4
35. Viola u. 37/B. 37418 57 0
Összesen: 1173 84

Középső-Külső Ferencváros

Sorszám Ingatlan címe Ingatlan helyrajzi száma Lakások száma Helyiségek száma
1. Földváry u. 3. 38146 36 3
2. Földváry u. 7. 38148 43 1
3. Haller u. 4. 37939 74 4
4. Mester u. 43. 37836 14 0
5. Soroksári út 84. 38145 50 4
6. Vágóhíd u. 31-33. 38286/6 98 20
Összesen: 315 32
Épületek: 42 db
FELÚJÍTANDÓ MINDÖSSZESEN: Lakások: 1488 db
Helyiségek: 116 db

7. melléklet a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére és megszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2006.(III.10.) önkormányzati rendelethez * 

Nem eladható helyiségek

sorszám Bérlemény címe Bejárat Alapterület (m2)
1 Ráday u. 4. Földszint I. utcai 76
2 Ráday u. 4. Földszint II. utcai 51
3 Ráday u. 5. Földszint II. utcai 285
4 Ráday u. 5. Földszint VIII. utcai 110
5 Ráday u. 7. Földszint 1. utcai 32
6 Ráday u. 7. Földszint 12/b utcai 58
7 Ráday u. 8. Földszint I. utcai 116
8 Ráday u. 8. Földszint II. utcai 55
9 Ráday u. 9. Földszint I. utcai 74
10 Ráday u. 9. Földszint II. utcai 173
11 Ráday u. 11-13. Földszint I. utcai 305
12 Ráday u. 11-13. Földszint II. utcai 131
13 Ráday u. 14. Földszint I. utcai 32
14 Ráday u. 15. Földszint III. utcai 31
15 Ráday u. 16. Földszint IX. utcai 38
16 Ráday u. 16. Földszint V. utcai 40
17 Ráday u. 16. Földszint VIII. utcai 55
18 Ráday u. 16. Földszint XI. utcai 251
19 Ráday u. 16. Földszint XII. utcai 29
20 Ráday u. 17. Földszint I. utcai 90
21 Ráday u. 18. Földszint I. utcai 113
22 Ráday u. 18. Földszint II. utcai 91
23 Ráday u. 19. Földszint I. utcai 114
24 Ráday u. 21. Földszint IV. utcai 40
25 Ráday u. 22. Földszint I. utcai 131
26 Ráday u. 23. Földszint IV. utcai 72
27 Ráday u. 25. Földszint II. utcai 93
28 Ráday u. 27. Pince I. udvari 82
29 Ráday u. 27. Földszint II. utcai 218
30 Ráday u. 29. Földszint 4. utcai 73
31 Ráday u. 29. Földszint 5. utcai 46
32 Ráday u. 29. Földszint 6. utcai 52
33 Ráday u. 31/b-j-k. B.ép. Földszint II. utcai 67
34 Ráday u. 31/b-j-k. J. ép. Földszint VII. utcai 24
35 Ráday u. 31/b-j-k. K. ép. Földszint XII. udvari 159
36 Ráday u. 32. Földszint II. utcai 44
37 Ráday u. 32. Földszint III. utcai 314
38 Ráday u. 33/a. földszint II. utcai 61
39 Ráday u. 33/b. földszint I. utcai 89
40 Ráday u. 33/b. földszint II. utcai 39
41 Ráday u. 33/b. földszint IV. utcai 20
42 Ráday u. 33/b. földszint V. utcai 20
43 Ráday u. 34. Földszint 2. utcai 73
44 Ráday u. 34. Földszint 3. utcai 225
45 Ráday u. 37. Földszint I. utcai 33
46 Ráday u. 37. Földszint II. utcai 47
47 Ráday u. 38-40. B. ép. Földszint II. utcai 29
48 Ráday u. 38-40. B. ép. Földszint III. utcai 86
49 Ráday u. 39. Földszint I. utcai 217
50 Ráday u. 39. Földszint II. utcai 54
51 Ráday u. 39. Földszint III. utcai 24
52 Ráday u. 41. Földszint I. utcai 53
53 Ráday u. 41. Földszint III. utcai 24
54 Ráday u. 43-45. B. ép. Földszint II. utcai 97
55 Ráday u. 49. Földszint E. utcai 41
56 Ráday u. 52. A. ép. Földszint II. utcai 44
57 Ráday u. 52. A. ép. Földszint III. utcai 28
58 Ráday u. 55. Földszint II. utcai 41
59 Ráday u. 56. Földszint I. utcai 60

8. melléklet a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére és megszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2006.(III.10.) önkormányzati rendelethez * 

9. sz. melléklet * 

A lakások víz- és csatorna használatának normatív mennyisége

(m3/hó)

„A” táblázat A bérlakást négyen, vagy annál többen használók esetén

LAKÓSZOBÁK SZÁMA
komfort fokozat 1 1+1/2 2 2+1/2 3 és több
összkomfortoskomfortos 20 22 24 25 26
félkomfortos 14 16 18 20 22
komfort nélküliés szükséglakás 12 14 15 17 20

„B” táblázat A bérlakást hárman használók esetén

LAKÓSZOBÁK SZÁMA
komfort fokozat 1 1+1/2 2 2+1/2 3 és több
összkomfortoskomfortos 17 19 20 21 24
félkomfortos 15 17 19 20 22
komfort nélküliés szükséglakás 10 12 14 16 18

„C” táblázat A bérlakást ketten használók esetén

LAKÓSZOBÁK SZÁMA
komfort fokozat 1 1+1/2 2 2+1/2 3 és több
összkomfortoskomfortos 15 17 19 20 22
félkomfortos 13 15 17 19 20
komfort nélküliés szükséglakás 8 10 11 13 15

„D” táblázat A bérlakást egyedül használók esetén

LAKÓSZOBÁK SZÁMA
komfort fokozat 1 1+1/2 2 2+1/2 3 és több
összkomfortoskomfortos 8 10 12 14 16
félkomfortos 6 8 10 12 14
komfort nélküliés szükséglakás 4 6 8 10 12

10. sz. melléklet * 

LÉLEK PROGRAMBAN FELHASZNÁLHATÓ LAKÁSOK

sorszám ingatlan címe szoba száma komfortfokozata alapterülete
1. Drégely u. 16. fszt. 8. 1 félkomfortos 26,64 m2
2. Lenhossék u. 10. fszt. 5. 1 komfort nélküli 35,00 m2
3. Drégely u. 5. III. 25. 1 komfortos 42,1 m2
4. Üllői út 83. fszt. 25. 1 komfortos 27,90 m2
5. Vágóhíd u. 31-33. 6. ép. fszt. 1. 1 félkomfortos 28,09 m2
6. Vágóhíd u. 31-33. 11. ép. fszt. 19. 1 félkomfortos 28,00 m2

11. melléklet a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére és megszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2006.(III.10.) önkormányzati rendelethez * 

LÉLEK PROGRAMBAN FELHASZNÁLHATÓ LAKÁSOK
sorszám ingatlan címe szoba száma komfortfokozata alapterülete
1. Drégely u. 16. fszt. 8. 1 félkomfortos 26,64 m2
2. Sobieski J. u. 5. II. 20. 1 komfortos 44,50m2
3. Drégely u. 5. III. 25. 1 komfortos 42,1 m2
4. Üllői út 83. fszt. 25. 1 komfortos 27,90 m2
5. Vágóhíd u. 31-33. 6. ép. fszt. 1. 1 félkomfortos 28,09 m2
6. Vágóhíd u. 31-33. 11. ép. fszt. 19. 1 félkomfortos 28,00 m2

1. sz. függelék

LAKÁSKÉRELEM

1.) A kérelmező neve: .............................................. Születési ideje: ..............................

2.) Nyilvántartási szám: ........................................

3.) A kérelmező és a vele együtt költözők adatai:

Név Születési év Rokoni kapcsolat Foglalkozás
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)

4.) A kérelmező lakóhelye: .......................................................................................................

Tartózkodási helye: ...................................................................................................................

5.) A kérelmező lakásának adatai:

Komfortfokozat:
Szobaszám: Alapterület:

6.) Lakáshasználatának jogcíme: Bérlő

Családtag

Szolgálati, vállalati lakásban bérlő

Közös szálláson lakó

Albérlő (rendelkezik érvényes albérleti szerződéssel)

Szívességi lakáshasználó

Jogcím nélküli

2. függelék * 

3. sz. függelék

Ferencvárosi Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal

PÁLYÁZATI AJÁNLAT

Alulírott pályázati ajánlatot teszek a Ferencvárosi Önkormányzat által meghirdetett

Bp., IX. ker. ...........................................................sz. alatti,................m2 alapterületű helyiség

bérbevételére és tulajdonjogának megszerzésére

nettó ............................... megszerzési díj és nettó ....................................... vételár

ajánlattal.

(A kívánt szöveg aláhúzandó. Ha az ajánlat sem a megszerzési díjra, sem a vételárra nem tartalmaz összeget, a pályázati ajánlat érvénytelen.)

A helyiséget ........................................................................................célra kívánom használni.

Vállalom, hogy a pályázati hirdetményben megjelölt feltételeket teljesítem, a pályázat megnyerése esetén a versenytárgyalástól számított 30 napon belül bérleti (adás-vételi) szerződést kötök.

Tudomásul veszem, hogy a bérleti díj minden év május 1-jén 4%-kal emelkedik.

A pályázó neve:

...............................................................................................................

címe:.......................................................................................................

képviselő neve, címe:

...............................................................................................................

...............................................................................................................

A tevékenység végzésére jogosító igazolás (cégkivonat, vállalkozói igazolvány) száma, kiállító hatóság megnevezése:

...............................................................................................................

Budapest, ..........év...................................... hó ............ napján

...................................................
aláírás

Bp., ........ év ..................................... hó ............. napján megtartott versenytárgyaláson megjelent,

......................................... Ft pályázati díj befizetését igazolta.

...................................................
aláírás


  Vissza az oldal tetejére