Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2017. (IX. 13.) rendelete

a Budapest, IX. ker. Középső-Ferencváros MALMOK Rehabilitációs Terület (Ferenc körút - Mester utca - Haller utca - Soroksári út által határolt terület) Kerületi Építési Szabályzatáról

A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) és 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 8. § (2) bekezdés szerinti véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § Jelen rendelet hatálya a Budapest Középső-Ferencváros MALMOK Rehabilitációs Terület, Ferenc körút tengelye- Mester utca tengelye- Haller utca tengelye- Soroksári út tengelye - Boráros tér teljes területe (37102/2) hrsz. által határolt területre (továbbiakban: Szabályozási Terület) terjed ki.

2. Az előírások alkalmazása

2. § (1) A Szabályozási Területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését módosítani (együtt építési munka) csak e rendelet és a jelen rendelet 1. számú melléklete (Szabályozási Terv) alapján szabad.

(2) A Szabályozási Területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) számú Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FRSZ) és a Fővárosi Közgyűlés 50/2015.(I.28.) számú határozatával elfogadott Fővárosi Településszerkezeti Terv (a továbbiakban: TSZT) vonatkozó előírásait jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

3. Értelmező rendelkezések, fogalommeghatározások

3. § (1) Jelen rendelet alkalmazásában:

1. Aktív zöldfelület: a terület zöldfelületi rendszerének teljes értékű, térszín alatt nem beépített és nem beépíthető része, amely fák telepítésére alkalmas.

2. Egyszintes növényzet: gyeppel vagy talajtakaró növényekkel borított zöldfelület.

3. Az egyes övezetek meglévő, megtartandó zöldfelületei: a tömbökön belüli telkek saját zöld felületei, az egyes övezetek tömbbelsőiben a különböző jogviszonyú területrészek, a saját kertek és a zöld felületek összefüggően növénnyel borított területei.

4. Épület általános célú bruttó szintterülete: az épület nem parkolóterületi rendeltetésű összes építményszintjének bruttó alapterülete (m2)

5. Épület parkolóterületi célú bruttó szintterülete: az épületnek kizárólag parkolóterületi hasznosítású és annak üzemeltetéséhez szükséges (közlekedési és egyéb rendeltetésű) összes építményszintjének bruttó alapterülete (m2)

6. Fasor, kötelező fásítás:: meghatározott fajú és fajtájú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák kifejlett korában várható koronaátmérőjétől, kivéve a tűzoltási felvonulási területeket valamint a planténerbe ültetett fákat.

7. Fővárosi jelentőségű, szerkezeti jelentőségű fasorok: a Ferenc körút, a Soroksári út és a Mester utca fasorai, a Haller út fasora

8. Gerincmagasság: a magastető szerkezet tetősíkjainak legmagasabb metszésvonala és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság.

9. Hagyományos tetőidom: történetileg kialakult összetett (magas) - tetőidom, (manzárd-tető, saroktorony, kupola, kiemelt oromfal stb.), jellemző tetőhajlásszög: 35° feletti

10. Kétszintes növényzet:

- a telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy

- legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítése, vagy

- legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje.

11. Köztárgy, közterületi berendezési tárgy: hulladékgyűjtő, ülőbútor, közmű-műtárgy berendezése, támfal, híd, hídszerkezet, tömegközlekedési tájékoztató tábla, korlát, kerítés, parkoló automata, vezetéktartó és közvilágítási oszlop, játszótéri eszköz, közterületen elhelyezett egyéb közcélú tárgy.

12. Lapostető: épület felső lehatárolására szolgáló szerkezet, melynek lejtése a 10%-ot nem haladja meg.

13. Megtartandó fa: környezetesztétikai, környezetvédelmi szerepe alapján a faállomány értékes egyedei

14. Osztó- és zárópárkány vagy az épületet tagoló szerkezeti elem: az épületek homlokzatán a homlokzati síkból kiálló építészeti elem.

15. Park jellegű közcélú tér (PJK): a közparknál kisebb, korlátlan közhasználatú zöldfelület és burkolt felület együttese.

16. Parkolóterületi célú szintterületi mutató: az egyes építési telkek beépítése során: az összes parkolóterületi célú bruttó szintterület és a telek területének hányadosa. (szintterület m2/telekterület m2)

17. Pavilon: kereskedelmi, szórakoztató́, vendéglátó́ vagy szolgáltató tevékenységre használt, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas meghatározott ideig fennálló́ maximum 12 négyzetméter alapterületű építmény.

18. Szintterületi mutató (átalános célú): az egyes építési telkek beépítése során: az összes általános, nem parkolóterületi célú építményszint bruttó területének és a telek területének hányadosa. (szintterület m2/telekterület m2)

19. * 

20. Tetőidom (magastető szerkezet): a zárófödém fölé emelkedő, 10%-ot meghaladó lejtésű tetősíkok valamint függőleges térlezáró szerkezetek összessége.

21. Tetőkert: lapostető födémszerkezetén 41 cm vagy azt meghaladó felszíntakarással kialakított, legalább kétszintes intenzív növényzettel beültetett építményrész.

22. Tetőterasz: lapostető födémszerkezetén járható burkolattal kialakított felület

23. Zöldtető: legalább 21 cm termőréteggel, vagy könnyített szerkezetű talajtakarással fedett, egyszintes növényállományú félintenzív növényzettel telepített lapostető.

24. Gyalogos átjáró: tömbökön átvezető, utcák közti gyalogos átjárásra szolgáló, közhasználat elől el nem zárható, díszburkolattal, zöldfelületekkel, utcabútorokkal berendezett passzázs.

4. A rendelet mellékletei

4. § (1) Térképi és rajzi mellékletek

1. számú melléklet - SZ-1 Szabályozási Terv

2. számú melléklet - K-1 Közterületek átlagos szélessége és az egyes utcaszakaszokra vonatkozómaximális párkánymagasságok értékei

3. számú melléklet - T-1 Tömbök és övezetek jelölése

(2) Szöveges mellékletek

4. Építési övezetek beépítési határértékei

5. Tömbök számozás szerinti lehatárolása

5. Szabályozási elemek

5. § (1) Jelen rendelet csak a Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható.

(2) A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) *  építési övezet jelölése

b) építési hely a jelen szabályzat idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével

c) átjáró (meglévő/tervezett)

d) az egyes utcaszakaszokra vonatkozó maximális párkánymagasság értéke (2. sz. melléket K-1)

e) *  kötelező gyalogos és kerékpáros átjárás helye, kapcsolat nyomvonala javasolt

f) közforgalom elől el nem zárható terület

g) övezetek kötelezően megtartandó vagy kialakítandó zöldfelülete

h) közkert (Zkp)

i) park jellegű közcélú tér (PJK)

j) megtartandó faegyed

k) kötelező fásítás, planténersor

l) nagy- középnyomású gázvezeték védőtávolsága

m) gyalogos átjárás helye (meglévő,/megtartandó)

(3) *  A védelem és korlátozás elemei közül kötelezőnek kell tekinteni a jelen rendeletben meghatározottakat és más jogszabályból következőket.

(4) A kötelező érvényű szabályozási elemektől eltérni vagy azokat megváltoztatni csak a rendelet módosításával lehet.

(5) A Szabályozási Terven jelölt irányadó és tájékoztató, alaptérképi elemektől jelen rendelet módosítása nélkül lehet eltérni vagy azokat módosítani.

6. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

6. § Az övezeti határvonal minden esetben telekhatár is, egy telken két övezet nem jöhet létre.

7. Területfelhasználási egységek

7. § (1) A Szabályozási Terület, valamint az azt közvetlenül határoló területek beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódnak.

(2) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) Vt-V: 5.0 (3.5+1.5) Városközpont terület

b) *  Ln-1: 4.5 (3.5+1.0) Nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület

(3) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) KÖu - Közúti közlekedési terület

II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (a szabályozási területet határoló közterületek):

Ferenc körút (37103/1) hrsz.

Haller utca (37941/1) hrsz.

Soroksári út (38016/1) hrsz.

Boráros tér (37102/2) hrsz.

Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közúti közlekedési terület (a területet határoló közterület):

Mester utca (37810) hrsz.

b) Egyéb közterületek - Vt-V és Ln-1 területfelhasználási egységeken belüli közterületek.

c) Zkp - közkert, közpark terület: 37883/2 hrsz. (Tinódi Park)

8. Az építés és bontás általános feltételei, a területeken elhelyezhető funkciók, építmények

8. § (1) A Szabályozási Területen telkenként több épület elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával.

(2) A Szabályozási Területen egy épületen belül különböző rendeltetési egységek is létesíthetők.

(3) Zárt egyedi, egy gépjármű elhelyezésére alkalmas gépjárműtároló önállóan, sorolva, vagy építmény részeként nem létesíthető, meglévő épületek és kialakult állapot esetében felújítás, átépítés esetén a meglévő egyedi gépjármű tárolók megszüntetendők.

(4) A Szabályozási Területen sátor, lakókocsi, tűzrakóhely nem helyezhető el.

(5) A Szabályozási Területen napkollektor, napelem elhelyezhető és a megújuló energiaforrások műtárgyai elhelyezhetők.

9. Építmények elhelyezése, kialakítása, átalakítása, bővítése

9. § (1) Új épület létesítése és meglévő épület átépítése, annak földszinti helyiségeinek rendeltetésmódosítása esetén a lakóhelyiség padlószint-magasságának a közterülettel határos épülettraktusban a közterületi járdaszinttől függőlegesen felfelé mért legkisebb értéke:

a) a Ferenc körút, Soroksári út, Boráros tér mentén: 3,0 m,

b) egyéb utcák, terek mentén: 1,5 m.

c) a meglévő épületek teljes felújítása, átépítése esetén - amennyiben a felújítás során műszaki vagy okból egyéb megoldás nem lehetséges - a meglévő épület földszintjén elhelyezkedő lakások megtarthatók, az esetben, ha a járdaszinttől vagy udvar szintjétől függőlegesen felfelé mért padlószint legalább 0,3 méter.

d) *  a meglévő épület földszintjén az udvar szintjével megegyező vagy magasabb.

(2) A Szabályozási Területen az elő-, oldal- és hátsókert mérete:

a) új épület létesítése és meglévő épület bővítése, átépítése esetén, amennyiben a Szabályozási Terv építési helyet nem jelöl, az elő-, oldal- és hátsókert méretét a jelen rendelet övezeti előírásai tartalmazzák

b) a Szabályozási Terven építési hely jelölése esetén annak, valamint jelen rendelet egyedi övezetekre vonatkozó előírásainak megfelelően

c) * 

(3) Hézagosan zártsorú beépítés a Ferenc körúton nem létesíthető.

(4) Meglévő épületek közterület felőli alagsori illetve pinceszintje a közterület felől csak abban az esetben nyitható meg, ha

a) az épület homlokzati síkja elé csak lépcső és annak korlátja, valamint a bejárat kialakítását szolgáló építmény épül.

b) a megközelítéséhez szükséges lejárat a homlokzatsíktól mért legfeljebb 0,5 m-t foglal el a közterületből és a gyalogosmozgás céljára fennmaradó közterület szélessége minimum 1,0 méter.

(7) Meglévő épület tetőterének beépítése csak abban az esetben megengedett, ha

a) az új rendeltetési egység után számított gépjárművek elhelyezése jelen rendelet parkolási előírásai szerint megoldható,

b) *  a párkánymagasság nem nő.

(8) Homlokzati elemek legnagyobb megengedett a közterület fölé való kinyúlás mértéke, amennyiben a jelen rendelet egyedi övezeti előírásai ettől eltérően egyedileg nem rendelkeznek:

a) 15 m, vagy annál nagyobb közterület-szélesség esetén: 2,0 m,

b) 12 m-15 m közötti közterület-szélesség esetén: 1,5 m,

c) 12 m, vagy annál kisebb közterület-szélesség esetén: 0,5 m kizárólag osztó-és zárópárkány vagy az épületet tagoló szerkezeti elem létesítése céljára.

(9) Épülethomlokzatokkal illetve tűzfalakkal határolt udvaros épület zöldtetős vagy tetőteraszos kialakítású udvarlefedése a földszinti szint vagy első emelet födémének magasságában létesíthető, amennyiben az alatta lévő szinteken az udvar felé közvetlenül lakószoba nem nyílik. Áttetsző, szellőztethető tetővel való lefedés bármelyik szint födémének magasságában létesíthető

(10) Meglévő épületek esetében - amennyiben az épületen belül felvonó létesítése műszakilag nem megoldható - felvonó és annak szerkezete az udvarban elhelyezhető, azzal a feltétellel, hogy annak kialakítása az udvar felé közvetlenül nyíló lakószobák használatát nem korlátozhatja.

10. Épületmagasság, párkány-és gerincmagasság, tető kialakítás

10. § (1) A Szabályozási Területen az egyes utcaszakaszokra vonatkozó maximális legnagyobb utcai párkánymagassági értékeket a jelen rendelet 1. számú mellékletét képező Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A párkánymagasságok értékei az épület utcai homlokzatára vonatkoznak az adott utcaszakasz adottságainak figyelembe vételével és az alábbi előírások együttes alkalmazásával:

a) a megengedett legnagyobb párkánymagasságot arra az utcára kell vonatkoztatni, amely felé az adott épület homlokzata tekint. Saroktelek esetén a szélesebb utcát lehet figyelembe venni, alacsonyabb épülethez való megfelelő illeszkedés mellett, ez esetben a Szabályozási Terven feltüntetett értéket nem kell figyelembe venni.

b) *  az épület építményrészei nem nyúlhatnak túl a megengedett legnagyobb párkánymagasság vonalától a telek irányába emelkedő ferde síkon és az e metszésvonal felett 7,0 méteres távolságban lévő vízszintes síkon (a továbbiakban együtt: magassági síkok). A ferde sík hajlásszöge legfeljebb 45 fok, műemléki védelem alatt álló épületek esetén - ha az eredeti tetőszerkezet ezt indokolja - legfeljebb 60 fok.

c) * 

d) új épület építése esetén a meglévő szomszédos épület(ek) párkánymagasságához +/- 1,0 méteres eltéréssel csatlakozni kell, kivéve azon eseteket, amikor az építés során műszaki okok ezt nem teszik lehetővé. Ezen esetekben a megmaradó tűzfalszakasz építészeti kialakításáról gondoskodni kell.

e) *  a megengedett legnagyobb párkánymagasságtól - a jelen rendelet előírásainak figyelembe vételével - el lehet térni, ha

- az adott közterület felől - a saroképület kivételével - a meglévő épületek többségének párkánymagassága a megengedett értéket meghaladja, és

- az adott ingatlannal - ugyanazon közterület felől - közvetlenül szomszédos épületek valamelyikének párkánymagassága a megengedett értéknél legalább 3,0 méterrel nagyobb.

f) a b) és e) pontban meghatározott magassági síkok fölé emelkedő épületrészek esetében

fa) nem falazott kémény, vagy szellőző a magassági síkokon való túlnyúlása nem lehet nagyobb 2,0 méternél, a műszakilag szükségessé váló kéménymagasítást is beleértve

fb) tetőfelépítmény legfeljebb 3,0 méterrel lehet magasabb a vízszintes magassági síknál

fc) torony, kupola, egyéb építészeti hangsúlyt képező épületrész, épületdísz, tetődísz - meglévők kivételével legfeljebb 3,0 méterrel lehet magasabb a vízszintes magassági síknál mely az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb harmadán alkalmazható és a ferde magassági sík feletti térrészbe csak akkor nyúlhat, ha a közterület átlagos szélessége legalább 15,0 m.

(3) A Szabályozási Területen a maximális épületmagasság az egyes övezetekben nem haladhatja az alábbiakat:

a) Vt-V/IX-M jelű építési övezetek (Városközpont terület): 30,0 méter

b) Ln-1/IX-M jelű építési övezetek (Nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület): 30,0 méter

(4) *  A (2) bekezdésben meghatározott magassági síkok figyelmen kívül hagyhatók az alábbi esetekben:

a) sérült, elpusztult tetőzet, vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása,

b) meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőzetének helyreállítása,

c) meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés során, ha ahhoz szomszédos új épület csatlakozik.

11. Közlekedés, parkolás

11. § (1) A Szabályozási Területen lévő utcák szabályozási szélességét a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Új épület létesítése esetén a jelen rendeletben előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egyidőben - a műszaki adottságok keretein belül - telken belül kell kialakítani.

(3) Meglévő épület bővítése, vagy funkcióváltása esetén a meglévőhöz képest annyi többlet személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, mely a korábbi funkcióhoz tartozó előírásokhoz képesti növekmény.

(4) Meglévő lakóépület felújítása során új személygépjármű férőhelyet nem kell létesíteni

(5) A meglévő térszín alatti garázsok férőhelyszáma nem csökkenthető.

(6) Amennyiben a szükséges parkolóférőhelyek kialakítása telken belül műszakilag nem vagy csak az előírt mértékhez képest korlátozottan lehetséges a szükséges parkolóférőhely megváltásának összege parkoló-férőhelyenként a helyi önkormányzati részére fizetendő 1.500.000,- forint, mely összeg a rendelet hatálybalépését követő második évtől minden naptári év január 1-vel az azt megelőző év hivatalosan közzétett inflációs rátájával módosul. A parkolóférőhelyek megváltásáról szóló megállapodás aláírására a polgármester jogosult.

(7) Új épület létesítése, illetve épületbővítés esetén telken belül új felszíni parkoló nem alakítható ki, kivétel ez alól az épület rendeltetésszerű használatához megállásra, várakozásra kijelölt illetve egyéb szakhatóságok által kötelezően előírt terület.

(8) A rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges parkolóhelyeket az alábbi módon kell biztosítani:

Egy személygépkocsi számítandó:

1. lakások után az alábbiak szerint

1. nettó 120 m2-t meghaladó lakás alapterület esetén, és minden ilyen lakás után további egy gépjárműtároló

2. nettó 65-120 m2 lakás alapterület esetén

3. nettó 45-65 m2 lakás alapterület esetén a lakásszám háromnegyede után

4. nettó 45 m2-nél kisebb lakás alapterület esetén a lakásszám fele után

2. szálláshely szolgáltató egység vendégszobaszámának egynegyede után

3. vendéglátó egység épületen belüli fogyasztóterének minden megkezdett nettó 25 m2 alapterülete után

4. alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (óvoda, alsó- és középfokú iskola) tantermeinek összes nettó alapterületének minden megkezdett nettó 100 m2-e után,

5. felsőfokú oktatási egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett nettó 50 m2 alapterülete után,

6. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység minden megkezdett 10 férőhelye után,

7. egyéb művelődési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 100 m2 alapterülete után,

8. sportolás célját szolgáló egységek minden 20 férőhelye után

9. igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 25 m2 alapterülete után,

10. raktárhelyiségek minden megkezdett nettó 500 m2 alapterülete után,

11. irodafunkció esetén az épület területének minden megkezdett nettó 50 m2 alapterülete után

12. egyéb rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 50 m2 alapterülete után,

13. kollégium, diákotthon, diákszálló esetében minden 15 férőhely után

14. idősek otthona esetében minden 10 férőhely után

(9) Meglévő épület alagsori és pinceszintje teremgarázzsá alakítható az övezeti előírásokkal összhangban, ha a műszaki feltételek azt lehetővé teszik.

(10) A Ferencvárosi Önkormányzat saját - közcélú - beruházásaként megvalósuló épületek, létesítmények és önkormányzati épületfelújítások, átalakítások, bővítések esetében a gépjárművek elhelyezését nem kell a telken belül biztosítani.

12. Közterületekre vonatkozó egyedi előírások, közterületek használata

12. § (1) Közterületi berendezési tárgy, köztárgy kizárólag úgy helyezhető el, hogy a gyalogos közlekedés számára minimum 1,5 m szabad egybefüggő szélesség biztosítva legyen, kivételek ez alól a KÖu közterületek, melyre vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 20. §-a tartalmazza.

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) Gyalogos passzázs területén vendéglátó terasz akkor létesíthető, ha a szabadon maradó szélesség legalább 1.5 m.

(7) A „gyalogos elsőbbségű közterület” jelű közterületek forgalomcsillapított, vagy a forgalomcsillapítás rendszerébe bevonandó közlekedési területek.

(8) Az épületek földszintjén a közterületekhez csatlakozó árkádok közforgalom elől el nem zárható területek.

(9) * 

13. A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések

13. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) *  A Szabályozási Területen a talaj-és rétegvíz áramlást várhatóan befolyásoló terepszint alatti építkezés során műszaki szükségszerűség esetén a talaj és rétegvizek megfelelő továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell.

(6) A terepszint alatti építkezéseknél figyelembe kell venni a Dunán levonuló árhullámok hatására jelentkező talajvízszint-mozgást.

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) Az elektromos kábeleket csak homlokzati síkon belül lehet vezetni, a homlokzaton kábelcsatornát létesíteni nem szabad. Falbontással járó munkálatok esetén a helyreállítást az építtető köteles elvégezni.

14. Környezetvédelem

14. § (1) A Szabályozási Területen a hőellátást vezetékes energiaszolgáltatás alapú (távhő, gáz, elektromos) formában vagy megújuló (kivéve szélenergia) energiaforrásokkal kell biztosítani.

(2) Bármely építési munkálat, illetve építéshez kapcsolódó szállítás csak úgy végezhető, hogy a keletkező zaj és rezgés a lakónépességet a lehető legkevésbé zavarja.

(3) * 

15. Zöldfelületek

15. § (1) Park jellegű közcélú tér (PJK) területfelhasználási móddal használandó és alakítandó ki, illetve tartandó fenn az alábbiak szerint: Zwack Péter park (hrsz.:37867/1), valamint az 58. számú tömb és a 60 számú tömb szabályozási terven jelölt rész közhasználatú területei.

A PJK területén:

a) zöldfelületi arány legalább 30%

b) közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki

16. Beépítésre szánt építési övezetek

16. § (1) A beépítésre szánt területek övezetei tömbönként kerültek meghatározásra, az övezeti jel után szereplő /szám azonos a tömb számával. (3. számú melléklet: T-1 Tömbök és övezetek jelölése)

(2) A tömbök számozás szerinti lehatárolását jelen rendelet 5. számú szöveges melléklete tartalmazza.

(3) Vt-V/IX-M jelű „Városközpont terület” építési övezetei: Vt-V/IX-M/52, /53, /55, /56, /58, /60, /62 jelű építési övezetek.

(4) Ln-1/IX-M jelű „Nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület” építési övezetei: Ln-1/IX-M/54, /57, /59, /61, /63 jelű építési övezetek.

17. A Vt-V/IX-M jelű építési övezetre vonatkozó általános előírások

17. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) szálláshely-szolgáltatás

e) lakás

f) kollégium, diákotthon, diákszálló

g) idősek otthona

h) szolgáltatás

i) vendéglátás

j) egyéb közösségi szórakoztatás

k) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

l) sportlétesítmény

m) kiskereskedelem

n) parkolóépület a kizárólag erre a célra kijelölt területen

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) *  200 m2 vízfelület nagyságot meg nem haladó kerti vízmedence,

d) *  napkollektor, napelem,

e) *  a beépítésre nem került telekrész minden 200 m2-e után egy kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése,

b) önálló raktározási tevékenységet folytatni,

c) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

d) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

Az építési övezetek jele: Vt-V/IX-M/52;/53;/55;/56;/58;/60;/62

a) megnevezése: városközpont terület

b) az egyes telkek beépítési módja: 4. számú melléklet szerint

c) a telkek legkisebb és legnagyobb területe: 4. számú melléklet szerint

d) legnagyobb beépítési mértéke az építési övezetben nem haladhatja meg a 4. számú melléklet szerinti tömbönkénti mértéket: 4. számú melléklet szerint

e) legkisebb zöldfelületi mértéke az építési övezetben nem lehet kevesebb, mint az 4. számú melléklet szerinti tömbönkénti mérték: 4. számú melléklet szerint

f) legnagyobb általános szintterület az övezetben nem haladhatja meg az 4. számú melléklet szerinti tömbönkénti mértéket, továbbá

fa) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 4. számú melléklet szerinti értéket

fb) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (2,0 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest

fc) *  meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető, a bővítés során létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területét (1,0 m2/ telek m2)

g) legnagyobb parkolóterület:

ga) új épület létesítése esetén: az épület parkolóterületi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a telek területének a kétszeresét (2,0 m2/ telek m2)

gb) meglévő épület, valamint annak átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület parkolóterületi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a telek területének 80%-át (0,8m2/ telek m2)

h) legnagyobb szint alatti beépítés mértéke: 100%

(5) A Vt-V/IX-M övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Vt-V/IX-M/52 jelű építési övezet

aa) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete: 0,0 méter.

ab) *  A tömbben a belső épületszárnyak bontása esetén közös légterű telken belüli aktív zöldfelületek alakítandók ki. A bontáskor szabaddá váló tűzfalak kertészeti eszközökkel rendezendők.

b) Vt-V/IX-M/53 jelű építési övezet

ba) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete: 0,0 méter

bb) *  Az Angyal utcai irodaház belső lapostetős szárnyán zöldtető alakítandó ki. A tömbben a belső épületszárnyak bontása esetén közös légterű telken belüli aktív zöldfelületek alakítandók ki. A Mester utca 5sz. épület tűzfalai kertészeti eszközökkel rendezendők. Meglévő térszín alatt beépített és aktív zöldfelületek megőrzendők.

c) Vt-V/IX-M/55 jelű építési övezet

ca) Új épület létesítése esetén az elő-, oldalkert mérete 0,0 méter, a hátsókert mérete: minimum 6,0 méter.

cb) A tömbben lévő összefüggő kondicionáló belső kert megőrzendő, az idős, értékes platánok megtartandók.

d) Vt-V/IX-M/56 jelű építési övezet

da) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldalkert mérete 0,0 méter, a hátsókert mérete: minimum 6,0 méter

db) A meglévő szálloda tetőkertje, zöldtetője megőrzendő. A lakóépületek hátsó kertjeinek kondicionáló lombtömege, zöldfelületeinek mértéke megőrzendő.

e) Vt-V/IX-M/58 jelű építési övezet

ea) A Gizella malom park jellegű közcélú tere, kondicionáló növényzete megőrzendő.

f) Vt-V/IX-M/60 jelű építési övezet

fa) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete: 0,0 méter.

fb) A 37923 hrsz-ú telek megosztása esetén a minimális telekméret: 6000m2

fc) A 37923 hrsz-ú telken a Soroksári út és a Dandár utca sarkán meglévő épület elbontása és új épület létesítése esetén az 1. számú Szabályozási Terv mellékleten jelölt építési hely egyedileg alkalmazandó előírása: a Dandár utca felőli telekhatártól 5,0 méteres előkertet kell biztosítani.

fd) *  A tömbben a zárt burkolt udvarokon növénytelepítésről kell gondoskodni. A Vaskapu utca 5-7 sz tűzfalai kertészeti eszközökkel rendezendők. A Concordia malom felújítása, átépítése során az épület mindkét hosszanti oldalán díszburkolattal, utcabútorozással ellátott, az északi oldalon fásított gyalogos kapcsolat létesítendő.

g) Vt-V/IX-M/62 jelű építési övezet

ga) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete: 0,0 méter

gb) A Haller utca 8-18 sz. épületek belső kertjeinek kondicionáló lombtömege, a zöldfelületek aránya megőrzendő. A Dandár fürdő külső medencés kertje megőrzendő. A Zwack Unicum Zrt. belső udvarán kondicionáló növénytelepítés biztosítandó.

18. A Ln-1/IX-M jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

18. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) lakás

b) közintézmény

c) egészségügyi, szociális

d) nevelési, oktatási, hitéleti létesítmény

e) igazgatás

f) iroda

g) szálláshely-szolgáltatás

h) szolgáltatás

i) kollégium, diákotthon, diákszálló

j) idősek otthona

k) vendéglátás

l) kulturális és egyéb közösségi szórakoztatás

m) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

n) sport

o) kiskereskedelem

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) *  200 m2 vízfelület nagyságot meg nem haladó kerti vízmedence,

d) *  napkollektor, napelem,

e) *  a beépítésre nem került telekrész minden 200 m2-e után egy kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű, funkciójú épületek nem létesíthetők:

a) ipari épület, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkolóépület, parkolóház és az ezek üzemeltetéséhez szükséges létesítmények

b) önálló raktározási tevékenység céljára kialakított épület, építmény

c) üzemanyagtöltő állomás

d) meglévő épületet, épületrészt fenti rendeltetésekre megváltoztatni nem lehet

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

Az építési övezetek jele: Ln-1/IX-M/54;/57;/59;/61;/63

Övezeti előírások:

a) megnevezése: nagyvárosias, magas intenzitású,

jellemzően zártsorú, zártudvaros

beépítésű lakóterület

b) az egyes telkek beépítési módja: 4. számú melléklet szerint

c) a telkek legkisebb és legnagyobb területe: 4. számú melléklet szerint

d) legnagyobb beépítési mértéke az építési övezetben nem haladhatja meg a 4. számú melléklet szerinti tömbönkénti mértéket: 4. számú melléklet szerint

e) legkisebb zöldfelületi mértéke az építési övezetben nem lehet kevesebb, mint a 4. számú melléklet szerinti tömbönkénti mérték: 4. számú melléklet szerint

f) legnagyobb általános szintterület az övezetben nem haladhatja meg a 4. számú melléklet szerinti tömbönkénti mértéket, továbbá

fa) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 4. számú melléklet szerinti értéket

fb) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a két és félszeresét (2,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest

fc) *  meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető, a bővítés során létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területét (1,0 m2/ telek m2)

g) legnagyobb parkolóterület:

ga) új épület létesítése esetén: az épület parkolóterületi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a telek területének az kétszeresét (2,0 m2/ telek m2)

gb) meglévő épület, valamint annak átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület parkolóterületi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a telek területének 50%-át (0,5 m2/ telek m2)

h) legnagyobb szint alatti beépítés mértéke: 100%

(5) Az Ln-1/IX-M jelű építési övezetekre vonatkozó egyedi előírások

a) Ln-1/IX-M/54 jelű építési övezet

aa) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldalkert mérete 0,0 méter, a hátsókert mérete: minimum 6,0 méter.

ab) A Tinódi park beállt, kondicionáló lombtömege, parkfunkciói megőrzendők. A Tinódi park (közkert) és a Mester utcai épületek (lakóövezet) határán a kondicionáló zöldfelületek megőrzendők.

ac) *  a 37883/1 hrsz-ú telken található BKV Zrt. áramátalakító állomásának megközelítését a Liliom utca és a Vaskapu utca felől biztosítani kell, a Liliom utca ezen szakaszát planténerbe ültetett fákkal kell fásítani.

ad) a tömbön belül kialakult területhasználat alapján a telkek összevonhatók illetve megoszthatók jelen rendelet vonatkozó előírásainak betartásával

b) Ln-1/IX-M/57 jelű építési övezet

ba) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldalkert mérete 0,0 méter, a hátsókert mérete: minimum 6,0 méter.

bb) Az Általános iskola kertje tovább fásítandó. Az Általános iskolával határos lakóépületek kondicionáló kertjei megőrzendők.

c) Ln-1/IX-M/59 jelű építési övezet

ca) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete: 0,0 méter.

cb) A 37861 hrsz-ú telek beépítése során az új épület létesítésére vonatkozó paraméterek alkalmazhatók a műemlék épület megtartása esetében is.

cc) Az Ipar utca 15-21 sz. burkolt udvarán kondicionáló növénytelepítésről kell gondoskodni. A Mester utca 21-23 sz. tűzfala kertészeti eszközökkel rendezendő. A Vaskapu társasház, Dandár társasház új építésű kertje megőrzendő. A Zwack Péter tér funkciói, zöldfelületi arányai megőrzendők. A lakóépületek belső zárt burkolt udvarait kondicionáló növénytelepítéssel kell tagolni.

d) Ln-1/IX-M/61 jelű építési övezet

da) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete: 0,0 méter.

db) *  A tömbben lévő lakóépületek belső zárt burkolt udvarait kondicionáló növénytelepítéssel kell tagolni. A Mester utca 37-39 sz. tűzfalai kertészeti eszközökkel rendezendők. A tömb továbbépítése során új zöldfelület aktív felületeken lombhullató fák és kondicionáló növényzet telepítésével a meglévő zöldfelületekhez illeszkedően építendő ki.

e) Ln-1/IX-M/63 jelű építési övezet

ea) Új épület létesítése esetén (ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl) az elő-, oldal-, és hátsókert mérete: 0,0 méter.

eb) A tömbben lévő lakóépületek belső zárt burkolt udvarait kondicionáló növénytelepítéssel kell tagolni. A bontáskor szabaddá váló tűzfalak kertészeti eszközökkel rendezendők.

19. Beépítésre nem szánt területek

19. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) KÖu-3/IX jelű - Közúti közlekedési területek

II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

Ferenc körút (37103/1) hrsz.

Soroksári út (38016/1) hrsz.

Haller utca (37941/2) hrsz.

b) KÖu-4/IX jelű - Közúti közlekedési terület

Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közúti közlekedési terület:

Mester utca (37810) hrsz.

c) Egyéb övezetbe nem sorolt közterületek (utcák):

Angyal utca

Liliom utca

Vaskapu utca

Gabona utca

Tinódi utca

Ipar utca

Likőr utca

Dandár utca

Drégely utca

Zwack Péter tér (PJK)

d) Zkp/IX-M- közkert, közpark terület

Vaskapu utca - Tinódi utca sarkán lévő közkert hrsz.:37883/2

20. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások- KÖu-3, KÖu-4 jelű területek

20. § (1) A KÖu jelű területek elsősorban közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak, ezek területén autómosó nem létesíthető.

(2) A KÖu jelű területeknek a gyalogosforgalom által igénybevett területére jelen rendelet 12. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A KÖu jelű II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területeken a közúti gépjárműforgalom nem szüntethető meg.

(4) A KÖu közterületek egyéb célú használata esetén a gyalogosfelület szélessége legalább 3,0 méter és nem lehet kisebb, mint a - berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett - szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén.

(5) A KÖu jelű II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területeken rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely nem létesíthető.

(6) A KÖu jelű területeken újság-és virágárusító pavilon, jegyárusító automata, segélyhívó állomás, közcélú információs berendezés, a kerékpáros infrastruktúra és elektromos gépjárműtöltő berendezés létesítményei helyezhetők el.

21. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások- Zkp/IX-M jelű terület

21. § (1) Vaskapu utca - Tinódi utca sarkán lévő telek hrsz.: 37883/2 közkert céljára szolgáló terület.

(54. sz. tömb része).

(2) A közkert területén

- játszóteret

- sportkertet - kertrészt

- pihenőkertet

- elkülönített területi sávban kutyafuttatót

lehet létesíteni.

(3) A közkertek területén a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,

(4) A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb 60%-nál.

(5) A közkertek területén épület nem létesíthető, kivétel ez alól a nyilvános illemhely épülete, melynek területe nem haladhatja meg a bruttó 50 m2-t.

(6) Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények, az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el.

(7) A közkert területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

22. Záró rendelkezések

22. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

Budapest, 2017. szeptember 7.

dr. Bácskai János dr. Dombóvári Csaba
polgármester jegyző

1. számú melléklet a 23/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendelethez

2. számú melléklet a 23/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendelethez * 

3. számú melléklet a 23/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendelethez

4. számú melléklet a 23/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendelethez

5. számú melléklet a 23/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére