Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2017. (XII. 22.) rendelete

a Budapest, IX. kerület „VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE” Soroksári út - Haller utca - Fehér Holló utca - (38283/8) Hrsz-ú közterület - Szent László Kórház 38283/5 Hrsz telekhatára - Könyves Kálmán körút - Albert Flórián út - Ferencvárosi Pályaudvar - MÁV Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról

A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) és 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 8. § (2) bekezdés szerinti véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § Jelen rendelet hatálya a Budapest, IX. kerület „VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE” Soroksári út - Haller utca - Fehér Holló utca - (38283/8) Hrsz-ú közterület - Szent László Kórház 38283/5 Hrsz telekhatára - Könyves Kálmán körút - Albert Flórián út - Ferencvárosi Pályaudvar - MÁV Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt területre (továbbiakban: Szabályozási Terület) terjed ki.

2. Az előírások alkalmazása

2. § (1) A Szabályozási Területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését módosítani (együtt építési munka) csak e rendelet és a jelen rendelet 1. számú melléklete (Szabályozási Terv) alapján szabad.

(2) A Szabályozási Területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) számú Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FRSZ) és a Fővárosi Közgyűlés 50/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott Fővárosi Településszerkezeti Terv (a továbbiakban: TSZT) vonatkozó előírásait jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

3. Értelmező rendelkezések, fogalommeghatározások

3. § (1) Jelen rendelet alkalmazásában:

1. Aktív zöldfelület: a terület zöldfelületi rendszerének teljes értékű, térszín alatt nem beépített és nem beépíthető része, amely fák telepítésére alkalmas.

2. Az egyes övezetek meglévő, megtartandó, kialakítandó zöldfelületei: a tömbökön belüli telkek saját zöld felületei.

3. Épület általános célú bruttó szintterülete: az épület nem parkolóterületi rendeltetésű összes építményszintjének bruttó alapterülete (m2)

4. Épület parkolóterületi célú bruttó szintterülete: az épületnek kizárólag parkolóterületi hasznosítású és annak üzemeltetéséhez szükséges (közlekedési és egyéb rendeltetésű) összes építményszintjének bruttó alapterülete (m2)

5. Értékes lombtömeg: környezetesztétikai, környezetvédelmi szerepe alapján a faállomány értékes egyedei, összefüggő lombtömege.

6. Fasor, kötelező fásítás: meghatározott fajú és fajtájú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák kifejlett korában várható koronaátmérőjétől, kivéve a tűzoltási felvonulási területeket, valamint a planténerbe ültetett fákat.

7. Fővárosi jelentőségű, szerkezeti jelentőségű fasorok: Haller utca, Mester utca, Soroksári út, Könyves Kálmán körút fasorai

8. Gerincmagasság: a magastető szerkezet tetősíkjainak legmagasabb metszésvonala és a rendezett terepszint között függőlegesen mért távolság.

9. Gyalogos átjáró: tömbökön átvezető, utcák közti gyalogos átjárásra szolgáló, közhasználat elől el nem zárható, díszburkolattal, zöldfelületekkel, utcabútorokkal berendezett passzázs.

10. Hagyományos tetőidom: történetileg kialakult összetett (magas) - tetőidom, (manzárd-tető, saroktorony, kupola, kiemelt oromfal stb.), jellemző tetőhajlásszög: 35° feletti

11. Köztárgy, közterületi berendezési tárgy: hulladékgyűjtő, ülőbútor, közmű-műtárgy berendezése, támfal, híd, hídszerkezet, tömegközlekedési tájékoztató tábla, korlát, kerítés, parkoló automata, vezetéktartó és közvilágítási oszlop, játszótéri eszköz, közterületen elhelyezett egyéb közcélú tárgy.

12. Lapostető: épület felső lehatárolására szolgáló szerkezet, melynek lejtése a 10%-ot nem haladja meg.

13. Osztó- és zárópárkány vagy az épületet tagoló szerkezeti elem: az épületek homlokzatán a homlokzati síkból kiálló építészeti elem.

14. Parkolóterületi célú szintterületi mutató: az egyes építési telkek beépítése során: az összes parkolóterületi célú bruttó szintterület és a telek területének hányadosa. (szintterület m2/telekterület m2)

15. Pavilon: kereskedelmi, szórakoztató́, vendéglátó́ vagy szolgáltató tevékenységre használt, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas maximum 12 négyzetméter alapterületű építmény.

16. Szintterületi mutató (általános célú): az egyes építési telkek beépítése során: az összes általános, nem parkolóterületi célú építményszint bruttó területének és a telek területének hányadosa. (szintterület m2/telekterület m2)

17. Térdfal: a homlokzati fal folytatása az épület zárófödémének felső síkja fölött.

18. Tetőidom (magastető szerkezet): a zárófödém fölé emelkedő, 10%-ot meghaladó lejtésű tetősíkok valamint függőleges térlezáró szerkezetek összessége.

19. Tetőkert: lapostető födémszerkezetén 41 cm vagy azt meghaladó felszíntakarással kialakított, legalább kétszintes intenzív növényzettel beültetett építményrész.

20. Tetőterasz: lapostető födémszerkezetén járható burkolattal kialakított felület

21. Zöldtető: legalább 21 cm termőréteggel, vagy könnyített szerkezetű talajtakarással fedett, egyszintes növényállományú félintenzív növényzettel telepített lapostető.

4. A rendelet mellékletei

4. § (1) Térképi és rajzi mellékletek

1. számú melléklet - SZ-1 Szabályozási Terv

2. számú melléklet - T-1 Tömbök és övezetek jelölése

(2) Szöveges melléklet

3. számú melléklet - Építési övezetek beépítési határértékei

5. Szabályozási elemek

5. § (1) Jelen rendelet csak a Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható.

(2) A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal

b) kötelező megszüntető jel

c) építési övezet jele

d) építési övezet határa

e) szabályozási szélesség, közterületek szélessége

f) építési hely a jelen szabályzat idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével

g) épületek között vagy épületek alatt kialakítandó közúti átjáró (tervezett)

h) településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala

i) közforgalom elől el nem zárható terület

j) övezetek kötelezően megtartandó vagy kialakítandó zöldfelülete

k) közpark (Zkp)

l) közkert (Zkk)

m) kötelező fásítás, planténersor

n) nagy- középnyomású gázvezeték nyomvonala

o) gyalogos átjárás jelölése (meglévő,/kiépítendő)

(3) A védelem és korlátozás elemei közül kötelezőnek kell tekinteni a jelen rendeletben meghatározottakat.

(4) A kötelező érvényű szabályozási elemektől eltérni vagy azokat megváltoztatni csak a rendelet módosításával lehet.

(5) A Szabályozási Terven jelölt irányadó és tájékoztató alaptérképi elemektől jelen rendelet módosítása nélkül lehet eltérni vagy azokat módosítani.

6. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

6. § (1) Az övezeti határvonal minden esetben telekhatár is, egy telken két övezet nem jöhet létre.

(2) Új beépítés esetén kötelező telket alakítani az övezeti határvonalon, amennyiben a Szabályozási Terv meglévő telken belül övezethatárt jelöl.

(3) Új beépítés esetén kötelező telket alakítani a szabályozási vonallal érintett telkek esetében.

(4) A Szabályozási Területen építési telek csak közterületi kapcsolattal alakítható ki, azok megközelítésére szolgáló önálló magánút nem alakítható ki.

(5) Az egyes övezetekben kialakítható legkisebb telek méretét jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

7. Területfelhasználási egységek

7. § (1) A Szabályozási Terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) *  Vt-V: 5.0 (3.5+1.5) jelű Városközpont terület

b) Vi-1: 4.75 (3.25+1.5) jelű Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület

c) Vi-1: 4.0 (2.75+1.25) jelű Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület

d) Vi-1: 3.5 (2.5+1.0) jelű Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület

e) Vi-2: 4.5 (3.0+1.5) jelű Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

f) Vi-2: 2.25 (1.5+0.75) jelű Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

g) Vi-2: 1.25 (0.75+0.5) jelű Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

h) Ln-T: 1.5 (1.0+0.5) jelű Nagyvárosias telepszerű lakóterület

i) K-Ker: 4.5 (3.0+1.5) jelű Bevásárlóközpont területe

j) K-Rek: 1.25 (1.0+0.25) jelű Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület

k) Gksz: 1.0 (1.0+0.0.) jelű Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület

l) Zkp - Közkert, közpark jelű terület

(3) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) KÖu - Közúti közlekedési terület

I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület

Könyves Kálmán körút (38025/4) hrsz, (38279/5) hrsz, Mester utca egy szakasz, 38023 hrsz-ú telek, Máriássy utca egy szakasza, Soroksári út egy szakasza

II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (a szabályozási területet határoló közterületek):

Haller utca (37941/1) hrsz., (37941/2) hrsz

Soroksári út (38016/1) hrsz. a (38047/33 hrsz telek határáig a Könyves Kálmán körút felé

Mester utca (38252) hrsz.

b) Egyéb közterületek - a területfelhasználási egységeken belüli és határoló közterületek

Szt. Benedek utca (37949) hrsz

Pápay István utca (37955) hrsz

Vaskapu utca (37966), (37989) hrsz

Nádasdy utca (37968, (37983 38021/19) hrsz

Tóth Kálmán utca (37980) hrsz

Gőzmalom utca (3800/2) hrsz

Bárd utca (37984/19) hrsz

Vágóhíd utca (38020), (38067) hrsz

Máriássy utca egy része (38022) hrsz

névtelen közterület (38255/5)

Pékerdő utca (38255/3) hrsz

Forinyák Géza utca (38282/3), (38282/9) hrsz

Óbester utca (38264/15) hrsz

Fék utca (38278/1), (38278/3) hrsz

Lenkey köz (38251/2) hrsz

Lenkey János utca (38273) hrsz

Albert Flórián út (38291) hrsz

Fehér Holló utca (38268/5) hrsz

névtelen közterület (36269) hrsz

névtelen közterület (38238) hrsz egy része

névtelen közterület (3852/1)

c) Zkp - közkert, közpark terület: Haller park (38262/12), (38264/14) (38263) hrsz egy része, Soroksári út (38021/3) hrsz

8. Az építés és bontás általános feltételei, a területeken elhelyezhető funkciók, építmények

8. § (1) A Szabályozási Területen telkenként több épület elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával.

(2) A Szabályozási Területen az egyes építési övezetekben egy épületen belül több funkció is elhelyezhető azon esetben, ha a kialakításra kerülő funkciók egymásra nincsenek zavaró hatással.

(3) Egy gépjármű elhelyezésére alkalmas gépjárműtároló önállóan, sorolva, vagy építmény részeként nem létesíthető, meglévő épületek és kialakult állapot esetében felújítás, átépítés esetén a meglévő egyedi gépjármű tárolók megszüntetendők.

(4) A Szabályozási Területen sátor, lakókocsi, tűzrakóhely nem helyezhető el, kivétel ez alól a 38266/4 hrsz-ú telek.

(5) A Szabályozási Területen napkollektor, napelem és a megújuló energiaforrások műtárgyai elhelyezhetők.

9. Építmények elhelyezése, kialakítása, átalakítása, bővítése

9. § (1) Új épület létesítése és meglévő épület átépítése, annak földszinti helyiségeinek rendeltetésmódosítása esetén a lakóhelyiség padlószint-magasságának a közterülettel közvetlenül határos épülettraktusban a közterületi járdaszinttől függőlegesen felfelé mért legkisebb értéke:

a) Soroksári út mentén, Könyves Kálmán körút mentén: 3,0 m

b) egyéb utcák, terek mentén: 1,5 m.

(2) A Szabályozási Területen az elő-, oldal- és hátsókert mérete új épület létesítése és meglévő épület bővítése, átépítése esetén:

a) a Szabályozási Terven építési hely jelölése esetén annak, valamint jelen rendelet egyedi övezetekre vonatkozó előírásainak megfelelően

b) amennyiben a Szabályozási Terv építési helyet nem jelöl, az elő-, oldal- és hátsókert méretét a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni

(3) Az építési telek utcai telekhatára zártsorú beépítés esetén kizárólag azon esetekben tekintendő építési vonalnak, amikor

a) az új beépítés a meglévő utcavonalon már kialakult, a jelen rendeletben meghatározott paraméterekkel,

b) vagy meglévő és a jelen rendelet hatályba lépét megelőzően épült, a jelen rendeletben meghatározott paramétereket meghaladó értékek alapján megvalósult beépítéshez csatlakozóan kerül kialakításra.

Ezen esetekben az új épületnek az utcavonali telekhatáron a csatlakozó szomszédos épületek meglévő párkánymagasságáig +/- 1,0 méteres eltéréssel, azok homlokzati síkjához minimum 1,5 méter szélességben kell csatlakozni.

a. Meglévő épületek közterület felőli alagsori illetve pinceszintje a közterület felől csak abban az esetben nyitható meg, ha

a) az épület homlokzati síkja elé csak lépcső és annak korlátja, valamint a bejárat kialakítását szolgáló építmény épül.

b) a megközelítéséhez szükséges lejárat a homlokzatsíktól mért legfeljebb 0,5 m-t foglal el a közterületből és a gyalogosmozgás céljára fennmaradó közterület szélessége minimum 1,0 méter.

b. Meglévő épület tetőterének beépítése csak abban az esetben megengedett, ha az új rendeltetési egység után számított gépjárművek elhelyezése jelen rendelet parkolási előírásai szerint megoldható.

c. Homlokzati elemek legnagyobb megengedett közterület fölé való kinyúlásának mértéke, amennyiben a jelen rendelet egyedi övezeti előírásai ettől eltérően egyedileg nem rendelkeznek:

a) 15 m, vagy annál nagyobb közterület-szélesség esetén: 2,0 m,

b) 12 m-15 m közötti közterület-szélesség esetén: 1,5 m,

c) 12 m, vagy annál kisebb közterület-szélesség esetén: 0,5 m kizárólag osztó-és zárópárkány vagy az épületet tagoló szerkezeti elem létesítése céljára.

(4) Épülethomlokzatokkal illetve tűzfalakkal határolt udvar zöldtetős vagy tetőteraszos kialakítású lefedése a földszinti szint vagy első emelet födémének magasságában létesíthető, amennyiben az alatta lévő szinteken az udvar felé közvetlenül lakószoba nem nyílik. Áttetsző, szellőztethető tetővel való lefedés bármelyik szint födémének magasságában létesíthető.

(5) Meglévő épületek esetében - amennyiben az épületen belül felvonó létesítése műszakilag nem megoldható - felvonó és annak szerkezete az udvarban elhelyezhető, azzal a feltétellel, hogy annak kialakítása az udvar felé közvetlenül nyíló lakószobák használatát nem korlátozhatja.

10. Épületmagasság, párkánymagasság

10. § (1) A Szabályozási Területen a maximális épületmagasság az egyes övezetekben nem haladhatja meg a jelen rendelet 3. sz. mellékletében az egyes övezetekben meghatározott maximális értékeket.

(2) A Szabályozási Területen a Vi-1/IX-V/47/E-1, a Vi-1/IX-V/49-1, a Vi-1/IX-V/72/C és a Vi-1//IX-V/73-2 jelű építési övezetekben az épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a jelen rendelet 3. sz. mellékletében az egyes övezetekben meghatározott maximális értékeket.

(3) *  A Szabályozási területen a Vi-1/IX-V/49-1; Vi-1/IX-V/49-2; Vi-1/IX-V/49-3; Vi-1/IX-V/72/A-4; Vi-2/IX-V/72/B-1; Vi-2/IX-V/72/C III. párkánymagasságú kategóriába sorolt területeken, új beépítésű területen a megengedett legnagyobb párkánymagasság nem haladhatja meg az egymással szemközti utcai homlokzatok közötti távolság értékét, ha

a) a beépítési mód zártsorúan kerül meghatározásra és megvalósításra és

b) a jellemző beépítési magasság a 12,5 métert meghaladja.

11. Közlekedés, parkolás

11. § (1) A Szabályozási Területen meglévő és tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Közforgalom elől el nem zárható területen, ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető.

(3) Új épület létesítése esetén a jelen rendeletben előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egyidőben - a műszaki adottságok keretein belül - telken belül kell kialakítani.

(4) Meglévő épület bővítése, vagy funkcióváltása esetén a meglévőhöz képest annyi többlet személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, mely a korábbi funkcióhoz tartozó előírásokhoz képesti növekmény.

(5) Meglévő lakóépület felújítása során új személygépjármű férőhelyet nem kell létesíteni.

(6) A meglévő térszín alatti garázsok férőhelyszáma nem csökkenthető.

(7) Amennyiben a szükséges parkolóférőhelyek kialakítása telken belül műszakilag nem, vagy csak az előírt mértékhez képest korlátozottan lehetséges a szükséges parkolóférőhely megváltásának összege parkoló-férőhelyenként a helyi önkormányzat részére fizetendő 1 500 000 forint, mely összeg a rendelet hatálybalépését követő második évtől minden naptári év január 1-vel az azt megelőző év hivatalosan közzétett inflációs rátájával módosul. A parkolóférőhelyek megváltásáról szóló megállapodás aláírására a polgármester jogosult.

(8) Új épület létesítése, illetve épületbővítés esetén telken belül új felszíni parkoló nem alakítható ki, kivétel ez alól:

a) az épület rendeltetésszerű használatához megállásra, várakozásra kijelölt illetve egyéb szakhatóságok által kötelezően előírt parkolóterület

b) azokban az építési övezetekben, ahol a jelen rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott maximális beépítés nem haladja meg a 40%-ot a felszínen kialakítható a szükséges új parkolóférőhelyek 10%-a, melyből 5 új parkoló minden esetben létesíthető.

c) *  a Vi-1/IX-V/72/A-4 és a Vi-2/IX-V/72/B-1 jelű övezetekben felszínen elhelyezhető az épület rendeltetésszerű használatához szükséges parkolóférőhelyek maximum 10%-a

(9) A rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges parkolóhelyeket az alábbi módon kell biztosítani:

Egy személygépkocsi számítandó:

1. lakások után az alábbiak szerint

a) nettó 120 m2-t meghaladó lakás alapterület esetén minden lakás után további egy

b) nettó 65-120 m2 lakás alapterület esetén minden lakás után

c) nettó 45-65 m2 lakás alapterület esetén a lakásszám háromnegyede után

d) nettó 45 m2-nél kisebb lakás alapterület esetén a lakásszám fele után

2. szálláshely szolgáltató egység vendégszobaszámának egynegyede után

3. vendéglátó egység épületen belüli fogyasztóterének minden megkezdett nettó 25 m2 alapterülete után

4. napi fogyasztási cikket nem forgalmazó kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének minden megkezdett nettó 50 m2 alapterülete után,

5. alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (óvoda, alsó- és középfokú iskola) tantermeinek összes nettó alapterületének minden megkezdett nettó 100 m2-e után,

6. felsőfokú oktatási egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett nettó 50 m2 alapterülete után,

7. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység minden megkezdett 10 férőhelye után,

8. egyéb művelődési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 100 m2 alapterülete után,

9. sportolás célját szolgáló egységek minden 20 férőhelye után

10. igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 25 m2 alapterülete után,

11. raktárhelyiségek minden megkezdett nettó 500 m2 alapterülete után,

12. irodafunkció esetén az épületben kialakításra kerülő irodafunkciójú terület minden megkezdett nettó 50 m2 alapterülete után

13. egyéb rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett nettó 50 m2 alapterülete után,

14. kollégium, diákotthon, diákszálló esetében minden 15 férőhely után

15. idősek otthona esetében minden 10 férőhely után

(10) Amennyiben egy épületen belül lakó funkció és nettó 300 m2-t meghaladó napi fogyasztási cikket forgalmazó kereskedelmi egység kerül kialakításra a kereskedelmi egység területére számított szükséges parkolószám 75%-a lakások után szükséges parkolóférőhelyek számába beszámítható.

(11) Meglévő épület alagsori és pinceszintje teremgarázzsá alakítható az övezeti előírásokkal összhangban, ha a műszaki feltételek azt lehetővé teszik.

(12) A Ferencvárosi Önkormányzat saját - közcélú - beruházásaként megvalósuló épületek, létesítmények és önkormányzati épületfelújítások, átalakítások, bővítések esetében a gépjárművek elhelyezését nem kell a telken belül biztosítani.

12. Közterületekre vonatkozó egyedi előírások, közterületek használata

12. § (1) Közterületi berendezési tárgy, köztárgy kizárólag úgy helyezhető el, hogy a gyalogos közlekedés számára minimum 1,0 m szabad egybefüggő szélesség biztosítva legyen, kivételek ez alól a KÖu közterületek, melyre vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 29. §-a tartalmazza.

(2) A Szabályozási Területen közterületen újság-és virágárusító pavilon, jegyárusító automata, segélyhívó állomás, közcélú információs berendezés, a kerékpáros infrastruktúra és elektromos gépjárműtöltő berendezés létesítményei helyezhetők el, kivételek ez alól a KÖu közterületek, melyre vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 29. §-a tartalmazza.

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) Gyalogos passzázs területén vendéglátó terasz akkor létesíthető, ha a szabadon maradó szélesség legalább 1.5 m.

(7) A „gyalogos elsőbbségű közterület” jelű közterületek forgalomcsillapított, vagy a forgalomcsillapítás rendszerébe bevonandó közlekedési területek.

(8) Az épületek földszintjén a közterületekhez csatlakozó árkádok közforgalom elől el nem zárható területek.

(9) * 

13. A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések

13. § (1) A Szabályozási Területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(2) *  A Szabályozási Területen az alábbi jelentős változással érintett területfelhasználási egységbe eső övezetekben új beépítés esetén többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre: Vi-1/IX-V/49-1; Vi-1/IX-V/49-2; Vi-1/IX-V/49-3; Vi-1/IX-V/72/A-4; Vi-2/IX-V/72/B-1; Vi-2/IX-V/72/C.

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) A Szabályozási Területen a talaj-és rétegvíz áramlást várhatóan befolyásoló terepszint alatti építkezés esetén hidrológiai szakvélemény eredménye alapján műszaki szükségszerűség esetén a talaj és rétegvizek megfelelő továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell.

(8) A terepszint alatti építkezéseknél figyelembe kell venni a Dunán levonuló árhullámok hatására jelentkező talajvízszint-mozgást.

(9) A Szabályozási Területről a szennyvizet közcsatornával kell elszállítani, amelybe csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető, ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

14. Környezetvédelem

14. § (1) A Szabályozási Területen a hőellátást vezetékes energiaszolgáltatás alapú (távhő, gáz, elektromos) formában vagy megújuló energiaforrásokkal kell biztosítani.

(2) Bármely építési munkálat, illetve építéshez kapcsolódó szállítás csak úgy végezhető, hogy a keletkező zaj és rezgés a lakónépességet a lehető legkevésbé zavarja.

15. Zöldfelületek

15. § (1) A meglévő közterületek átalakítása és felújítása során a közterületi zöldfelületek tervezéséről és kialakításáról is gondoskodni kell.

(2) Fásítandóak a Szabályozási Terv-en „Kötelező fásítás” jelkulccsal ellátott területek, illetve közútszakaszok. A meglévő fasorok pótlása szükséges a Szabályozási Terven jelzett szakaszokon.

(3) Közkertek alakítandók ki a (38021/3) hrsz. telken a szabályozási tervlapon szereplő geometriával.

(4) Közpark alakítandó ki a (38262/12), (38264/14) és (38263) hrsz. telkeken a szabályozási tervlapon szereplő geometriával.

16. Beépítésre szánt építési övezetek

16. § (1) A beépítésre szánt területek övezetei az egyes tömbökön belül kerültek meghatározásra, az övezeti jel után szereplő /szám azonos a tömb számával. (2. számú melléklet: T-1 Tömbök és övezetek jelölése)

(2) Vt-V/IX-V jelű „Városközpont terület” építési övezetei: Vt-V/IX-V/66; Vt-V/IX-V/67; Vt-V/IX-V/68-1; Vt-V/IX-V/68-2; Vt-V/IX-V/71-1; Vt-V/IX-V/71-2; Vt-V/IX-V/71-3; Vt-V/IX-V/71-4 jelű építési övezetek.

(3) Vi-1: 4.75 (3.25+1.5) jelű „Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület” építési övezetei: Vi-1/IX-V/64-1, Vi-1/IX-V/64-2, Vi-1/IX-V/65, Vi-1/IX-V/69-1, Vi-1/IX-V/69-2, Vi-1/IX-V/69-3, Vi-1/IX-V/69-4, Vi-1/IX-V/70-1, Vi-1/IX-V/70-2, Vi-1/IX-V/70-3, Vi-1/IX-V/72/A-1, Vi-1/IX-V/72/A-2, Vi-1/IX-V/72/A-3, Vi-1/IX-V/72/A-4, Vi-1//IX-V/73-1, Vi-1//IX-V/73-2 jelű építési övezetek.

(4) Vi-1: 4.0 (2.75+1.25) jelű „Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület” építési övezetei: Vi-1/IX-V/47/C-1, Vi-1/IX-V/47/C-2, Vi-1/IX-V/47/C-3 jelű építési övezetek.

(5) Vi-1: 3.5 (2.5+1.0) jelű „Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület” építési övezetei: Vi-1/IX-V/47/E-1, Vi-1/IX-V/47/E-2, Vi-1/IX-V/47/E-3, Vi-1/IX-V/49-1, Vi-1/IX-V/49-2, Vi-1/IX-V/49-3, Vi-1/IX-V/50, Vi-1/IX-V/51 jelű építési övezetek.

(6) Vi-2: 4.5 (3.0+1.5) jelű „Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület” építési övezetei: Vi-2/IX-V/72/B-1, Vi-2/IX-V/72/B-2, Vi-2/IX-V/72/C jelű építési övezetek.

(7) Vi-2: 2.25 (1.5+0.75) jelű „Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület” építési övezetei: Vi-2/IX-V/45/A, Vi-2/IX-V/45/B-1, Vi-2/IX-V/45/B-1, Vi-2/IX-V/47/B jelű építési övezetek.

(8) Vi-2: 1.25 (0.75+0.5) jelű „Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület” építési övezete: Vi-2/IX-V/47/B-2 jelű építési övezet.

(9) Ln-T jelű „Nagyvárosias telepszerű lakóterület” építési övezetei: Ln-T/IX-V/45/B, Ln-T-KK/IX/V/45/B jelű építési övezetek.

(10) K-Ker jelű „Bevásárlóközpont terület” építési övezete: K-Ker/IX-V/47/D jelű építési övezet.

(11) K-Rek jelű „Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület” övezetei: K-Rek/IX-V/47/B-1, K-Rek/IX-V/47/B-2, K-Rek/IX-V/47/E jelű építési övezetek.

(12) Gksz-1 jelű „Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület” építési övezete: Gksz-1/IX-V/74 jelű építési övezet.

17. A Vt-V/IX-V jelű építési övezetre vonatkozó általános előírások

17. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) szálláshely-szolgáltatás

e) lakás

f) kollégium, diákotthon, diákszálló

g) idősek otthona

h) szolgáltatás

i) vendéglátás

j) egyéb közösségi szórakoztatás

k) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

l) sportlétesítmény

m) kiskereskedelem

n) egyéb rendeltetést szolgáló épület, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

b) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) az építési övezetek jele: Vt-V/IX-V/66; Vt-V/IX-V/67; Vt-V/IX-V/68-1; Vt-V/IX-V/68-2; Vt-V/IX-V/71-1; Vt-V/IX-V/71-2; Vt-V/IX-V/71-3; Vt-V/IX-V/71-4

b) megnevezése: városközpont terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető,

(5) A Vt-V/IX-V jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Vt-V/IX-V/66 jelű építési övezet:

aa) Az övezetben a 37950 hrsz. telken a szabályozási tervlapon jelölt telken belüli zöldfelület megőrzendő.

b) Vt-V/IX-V/67 jelű építési övezet

ba) Az övezetben a meglévő tetőkertek és zöldfelületek megőrzendők.

c) Vt-V/IX-V/68-1 jelű építési övezet

ca) A 37965/2 telken a meglévő aláépített zöldfelület megőrzendő.

cb) Az övezet belső zárt burkolt udvarain kondicionáló növénytelepítésről kell gondoskodni.

18. A Vi-1: 4.75 (3.25+1.5) jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

18. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) szálláshely-szolgáltatás

e) lakás

f) kollégium, diákotthon, diákszálló

g) idősek otthona

h) szolgáltatás

i) vendéglátás

j) egyéb közösségi szórakoztatás

k) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

l) sportlétesítmény

m) kiskereskedelem

n) parkolóépület

o) egyéb rendeltetést szolgáló épület, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

b) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) az építési övezetek jele: Vi-1/IX-V/64-1, Vi-1/IX-V/64-2, Vi-1/IX-V/65, Vi-1/IX-V/69-1, Vi-1/IX-V/69-2, Vi-1/IX-V/69-3, Vi-1/IX-V/69-4, Vi-1/IX-V/70-1, Vi-1/IX-V/70-2, Vi-1/IX-V/70-3, Vi-1/IX-V/72/A-1, Vi-1/IX-V/72/A-2, Vi-1/IX-V/72/A-3, Vi-1/IX-V/72/A-4, Vi-1//IX-V/73-1, Vi-1//IX-V/73-2

b) megnevezése: intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető.

(5) A Vi-1: 4.75 (3.25+1.5) jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Vi-1/IX-V/64-1 jelű építési övezet

aa) Az övezetben a minimális zöldfelületek legalább kétszintes növényzettel alakítandók ki.

b) Vi-1/IX-V/69-3 jelű építési övezet

ba) Az övezetben a meglévő értékes zöldfelületek és növényzet megőrzendő.

c) Vi-1/IX-V/69-4 jelű építési övezet

ca) Az övezetben a meglévő értékes új építésű zöldfelületek és növényzet megőrzendő.

d) Vi-1/IX-V/70-3 jelű építési övezet

da) Az övezetben a tömbbelső felé eső - be nem épített- telekhatár mentén fasort kell telepíteni.

e) Vi-1/IX-V/72/A-1jelű építési övezet

ea) Az övezetben a zöldfelületek 50%-a összefüggő tömbben alakítandó ki.

f) Vi-1/IX-V/72/B-1jelű építési övezet

fa) Az övezetben a szabályozási tervlapon jelölt területen zöldfelület alakítandó ki 1db lombhullató fa/100m2 sűrűségű fásítással.

19. A Vi-1: 4.0 (2.75+1.25) jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

19. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) szálláshely-szolgáltatás

e) lakás

f) kollégium, diákotthon, diákszálló

g) idősek otthona

h) szolgáltatás

i) vendéglátás

j) egyéb közösségi szórakoztatás

k) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

l) sportlétesítmény

m) kiskereskedelem

n) parkolóépület

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

b) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) az építési övezetek jele: Vi-1/IX-V/47/C-1, Vi-1/IX-V/47/C-2, Vi-1/IX-V/47/C-3

b) megnevezése: intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető,

(5) A Vi-1: 4.0 (2.75+1.25) jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Vi-1/IX-V/47/C-1

aa) Az övezetben a meglévő fasorok megőrzendők, új beépítés esetén a belső telekhatárokon pótlandók.

b) Vi-1/IX-V/47/C-2

ba) Az övezetben a meglévő fasorok megőrzendők, új beépítés esetén a telekhatárokon pótlandók.

c) Vi-1/IX-V/47/C-3

ca) Az övezetben a Mester utcai telekhatáron a meglévő fásítás fasorként kiegészítendő.

20. A Vi-1: 3.5 (2.5+1.0) jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

20. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) szálláshely-szolgáltatás

e) szolgáltatás

f) vendéglátás

g) egyéb közösségi szórakoztatás

h) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

i) sportlétesítmény

j) kiskereskedelem

k) parkolóépület

l) közlekedési kiszolgáló létesítmény (villamosremiz)

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése,

b) önálló raktározási tevékenységet folytatni,

c) új üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

d) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) az építési övezetek jele: Vi-1/IX-V/47/E-1, Vi-1/IX-V/47/E-2, Vi-1/IX-V/47/E-3, Vi-1/IX-V/49-1, Vi-1/IX-V/49-2, Vi-1/IX-V/49-3, Vi-1/IX-V/50, Vi-1/IX-V/51

b) megnevezése: Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

g) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ga) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

gb) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest

gc) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető,

h) legnagyobb parkolóterület: az épület parkolóterületi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

i) az egyes telkek legnagyobb szint alatti beépítés mértéke: 3. számú melléklet szerint

(5) A Vi-1: 3.5 (2.5+1.0) jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Vi-1/IX-V/47/E-3

aa) A Pékerdő utca mentén a meglévő fasor kiegészítendő, a K- Rek/IX-V/47/E felőli övezethatáron fasor telepítendő.

b) Vi-1/IX-V/49-1

ba) A telekhatárok mentén a meglévő fasorok kiegészítendők és új fasorok telepítendők.

c) Vi-1/IX-V/49-2

ca) Az övezetben a szabályozási tervlapon jelölt területen zöldfelület alakítandó ki 1db lombhullató fa/100m2 sűrűségű fásítással. A telekhatárok mentén a meglévő fasorok kiegészítendők és új fasorok telepítendők.

cb) Az övezet területe elsődlegesen közlekedési kiszolgáló létesítmény (villamosremiz) elhelyezésére szolgál. Új épület létesítése esetén a területen a jelen rendelet a 3. számú mellékletében meghatározott maximális általános célú bruttó szintterületből a közlekedési létesítmények számára biztosítani kell a közlekedési létesítmény céljára kialakított telek területének minimum kétszeresét (2,0 m2/ telek m2).

d) Vi-1/IX-V/49-3

da) A telekhatárok mentén a meglévő fasorok kiegészítendők és új fasorok telepítendők.

e) Vi-1/IX-V/50

ea) A telekhatárok mentén a meglévő fasorok kiegészítendők és új fasorok telepítendők.

eb) A 38250/5 hrsz-ú telek megosztása esetén az oldalkert minimális mérete a meglévő épületektől minimum 1,0 méter.

f) Vi-1/IX-V/51

fa) A telekhatárok mentén a meglévő fasorok kiegészítendők és új fasorok telepítendők. A zöldfelületek 50%-a összefüggő tömbben alakítandó ki.

21. A Vi-2: 4.5 (3.0+1.5) jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

21. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) lakás

e) szálláshely-szolgáltatás

f) szolgáltatás

g) vendéglátás

h) egyéb közösségi szórakoztatás

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

j) sportlétesítmény

k) kiskereskedelem

l) parkolóépület

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése,

b) önálló raktározási tevékenységet folytatni,

c) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

d) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) Az építési övezetek jele: Vi-2/IX-V/72/B-1, Vi-2/IX-V/72/B-2, Vi-2/IX-V/72/C

b) megnevezése: Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető.

(5) A Vi-2: 4.5 (3.0+1.5) jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Vi-1/IX-V/72/B-1

aa) Az övezetben a szabályozási tervlapon jelölt területen zöldfelület alakítandó ki 1db lombhullató fa/100m2 sűrűségű fásítással.

b) Vi-2/IX-V/72/C

ba) Az övezetben a zöldfelületek 1db lombhullató fa/100m2 sűrűségű fásítással alakítandók ki.

22. A Vi-2: 2.25 (1.5+0.75) jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

22. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) lakás

e) szálláshely-szolgáltatás

f) szolgáltatás

g) vendéglátás

h) egyéb közösségi szórakoztatás

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

j) sportlétesítmény

k) kiskereskedelem

l) parkolóépület

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése,

b) önálló raktározási tevékenységet folytatni,

c) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

d) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) Az építési övezetek jele: Vi-2/IX-V/45/A, Vi-2/IX-V/45/B-1, Vi-2/IX-V/47/B

b) megnevezése: Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető.

(5) A Vi-2: 2.25 (1.5+0.75) jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Vi-2/IX-V/45/A

aa) Az övezetben a szabályozási tervlapon jelölt területeken a telken belüli zöldfelületek megőrzendők, átépítés esetén kialakítandók.

b) Vi-2/IX-V/45 B-1

ba) Az övezetben 38264/13 hrsz- telken a szabályozási tervlapon jelölt területen a zöldfelületek és értékes növényzet megőrzendő.

bb) Az övezetben a 38264/1 és 38264/2 hrsz- telkeken valamint azok növelésével kialakított új telkeken az előírt zöldfelületek 50%-a összefüggő tömbben alakítandó ki. A meglévő értékes fák megőrzendők, új építésű kert esetén 60%-os árnyékoltság alakítandó ki

c) Vi-2/IX-V/47/B

ca) A 38268/2 hrsz-ú telken a Bolgár Pravoszláv Templom kertje megőrzendő.

23. A Vi-2/IX-V/45/B-2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

23. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) hitéleti létesítmény

b) közintézmény

c) iroda

d) lakás

e) szolgáltatás

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) napkollektor

d) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni,

b) önálló raktározási tevékenységet folytatni,

c) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

d) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) Az építési övezet jele: Vi-2/IX-V/45/B-2

b) megnevezése: Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a egynegyedét (0,25 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest.

24. Az Ln-T jelű jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

24. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) lakás

e) szolgáltatás

f) vendéglátás

g) egyéb közösségi szórakoztatás

h) sportlétesítmény

i) kiskereskedelem

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése,

b) önálló raktározási tevékenységet folytatni,

c) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

d) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) Az építési övezetek jele: Ln-T/IX-V/45/B, Ln-T-KK/IX/V/45/B

b) megnevezése: Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető.

(5) A Vi-2: 2.25 (1.5+0.75) jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) Az Ln-T-KK/IX-V/45/B övezet területén a meglévő beállt, kondícionáló közhasználatú zöldfelületek és növényzet megőrzendő értékek. Az övezeten belül kerítés nem építhető.

b) A 38262/9 hrsz-ú telken a meglévő épület egy emelet ráépítésével bővíthető.

25. A K-Ker/IX-V/47/D jelű építési övezetre vonatkozó előírások

25. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) szolgáltatás

e) vendéglátás

f) egyéb közösségi szórakoztatás

g) sportlétesítmény

h) kereskedelem

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése,

b) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

c) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) az építési övezet jele: K-Ker/IX-V/47/D

b) megnevezése: Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető.

26. A K-Rek jelű építési övezetekre vonatkozó előírások

26. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda

d) szálláshely-szolgáltatás

e) szolgáltatás

f) vendéglátás

g) egyéb közösségi szórakoztatás

h) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

i) sportlétesítmény

j) kiskereskedelem

k) parkolóépület

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) napkollektor

e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben nem lehet

a) ipari tevékenységet folytatni, kivéve a szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése,

b) önálló raktározási tevékenységet folytatni,

c) üzemanyagtöltő állomást létesíteni,

d) meglévő épület, épületrész rendeltetését fenti rendeltetésekre megváltoztatni.

(4) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) az építési övezetek jele: K-Rek/IX-V/47/B-1, K-Rek/IX-V/47/B-2, K-Rek/IX-V/47/E

b) megnevezése: Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető.

(5) A K-Rek jelű területegységen belül kialakított övezetekben alkalmazandó egyedi előírások:

a) K- Rek/IX-V/47/B-1

aa) Az övezetben a telekhatárok mellett fasorok megőrzendők, kiegészítendők, a nem fásítottt részeken telepítendők. A zöldfelületek 50%-a háromszintes növényzettel alakítandó ki.

b) K- Rek/IX-V/47/E

ba) Az övezetben a telekhatárok mellett fasorok telepítendők, a zöldfelületek 50%-a háromszintes növényzettel alakítandó ki.

27. A Gksz- 1/IX-V/74 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

27. § (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) iroda

b) szolgáltatás

c) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

d) üzemi, ipari épület

e) kiskereskedelem

f) üzemanyagtöltő állomás

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) napkollektor

d) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni az alábbi paraméterek és előírások betartásával lehet:

a) az építési övezet jele: Gksz-1/IX-V/74

b) megnevezése: Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület

c) az egyes telkek beépítési módja: 3. számú melléklet szerint

d) az egyes telkek legkisebb területe: 3. számú melléklet szerint

e) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke: 3. számú melléklet szerint

f) az egyes telkek legnagyobb beépítési mértéke szint alatt: 3. számú melléklet szerint

g) az egyes telkek legkisebb zöldfelületi mértéke: 3. számú melléklet szerint

h) a legnagyobb általános szintterület az övezet telkein nem haladhatja meg:

ha) új épület létesítése esetén: az épület általános célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hb) új épület létesítése esetén: az épület parkolási célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti értéket

hc) meglévő épület átépítése, emeletráépítés, bővítés esetén: az épület bővítésével létrejövő általános célú bruttó szintterület növekmény nem haladhatja meg a telek területének a másfélszeresét (1,5 m2/ telek m2) a jelenlegi beépítési mértékhez képest,

hd) meglévő épület esetén: kialakult, jelen rendelet előírásaival összhangban felvonó elhelyezésével, tetőtér beépítésével és az udvar lefedésével növelhető.

28. Beépítésre nem szánt területek

28. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) KÖu-3/IX jelű - Közúti közlekedési területek

II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

Ferenc körút (37103/1) hrsz.

Soroksári út (38016/1) hrsz.

Haller utca (37941/2) hrsz.

b) KÖu-4/IX jelű - Közúti közlekedési terület

Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közúti közlekedési terület:

Mester utca (37810) hrsz.

c) Egyéb övezetbe nem sorolt közterületek (utcák, névtelen közterületek, tervezett közterületek)

d) Zkp/IX-V/45/B Haller park (38262/12), (38264/14) és (38263) hrsz. telkeken a szabályozási tervlapon szereplő geometriával.

Zkk/IX-V/72/C-1 és Zkk/IX-V/72/C-2 közkertek a (38021/9) hrsz. telken a szabályozási tervlapon szereplő geometriával.

29. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások- KÖu-2/IX, KÖu-3/IX jelű területek

29. § (1) A KÖu jelű területek elsősorban közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak, ezek területén autómosó nem létesíthető.

(2) A KÖu jelű területeknek a gyalogosforgalom által igénybevett területére jelen rendelet 12. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A KÖu jelű I. és II. rendű főútak számára szolgáló közúti közlekedési területeken a közúti gépjárműforgalom nem szüntethető meg.

(4) A KÖu közterületek egyéb célú használata esetén a gyalogosfelület szélessége legalább 3,0 méter és nem lehet kisebb, mint a - berendezési sáv és biztonsági sávok keresztmetszetével csökkentett - szélesség 50%-a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén.

(5) A KÖu jelű I. és II. rendű főútak számára szolgáló közúti közlekedési területeken rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely nem létesíthető.

(6) A KÖu jelű területeken újság-és virágárusító pavilon, jegyárusító automata, segélyhívó állomás, közcélú információs berendezés, a kerékpáros infrastruktúra és elektromos gépjárműtöltő berendezés létesítményei helyezhetők el.

30. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások- Zkp/IX-V/45/B jelű terület

30. § (1) Zkp/IX-V/45/B Haller park (38262/12), (38264/14) és (38263) hrsz. telkeken a szabályozási tervlapon szereplő geometriával közpark céljára szolgáló terület a 45B tömb része.

(2) A közpark területén

- játszóteret

- sportkertet - kertrészt

- pihenőkertet

- elkülönített területi sávban kutyafuttatót

lehet létesíteni.

(3) A közkertek területén a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,

(4) A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb 70%-nál.

(5) A közkertek területén épület nem létesíthető, kivétel ez alól a nyilvános illemhely épülete, melynek területe nem haladhatja meg a bruttó 50 m2-t.

(6) Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények és az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el.

(7) A közpark területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(8) A (38264/14) hrsz. telken a meglévő zöldfelület megőrzendő.

31. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások- Zkk/IX-V/72/C-1 jelű terület

31. § (1) Zkk/IX-V/72/C-1 jelű (38021/9) hrsz. telekrész közkert céljára szolgáló terület a szabályozási tervlapon szereplő geometriával (72/C tömb).

(2) A közkert területén

- játszóhelyet

- testedzésre szolgáló kertrészt

- pihenőkertet

lehet létesíteni.

(3) A közkert területén a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,

(4) A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb 60%-nál.

(5) A közkertek területén épület nem létesíthető.

(6) Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények építményei helyezhetők el.

(7) A közkert területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(8) A közkert területén az aláépített területen háromszintes növényzet telepítendő.

32. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások- Zkk/IX-V/72/C-2 jelű terület

32. § (1) Zkk/IX-V/72/C-2 jelű (38021/9) hrsz. telekrész közkert céljára szolgáló terület a szabályozási tervlapon szereplő geometriával (72/C tömb).

(2) A közkert területén

- játszóhelyet

- pihenőkertet

- testedzésre szolgáló kertrészt

- elkülönített területen kutyafuttatót

lehet létesíteni.

(3) A közkert területén a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,

(4) A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb 75%-nál.

(5) A közkertek területén épület nem létesíthető, kivétel ez alól a nyilvános illemhely épülete, melynek területe nem haladhatja meg a bruttó 50 m2-t.

(6) Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények építményei helyezhetők el.

(7) A közkert területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(8) A közkert területén a növényzetet védelmi céllal kell megőrizni és kialakítani a káros környezeti határok csökkentése érdekében, esztétikai szempontok figyelembevételével.

33. Záró rendelkezések

33. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

Budapest, 2017. december 21.

dr. Bácskai János dr. Dombóvári Csaba
polgármester jegyző

1. számú melléklet a 34/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez * 

2. számú melléklet a 34/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez

3. számú melléklet a 34/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére