1. § A rendelet 3. §-a hatályát veszti.
2. § A rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az ingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosultja. (A továbbiakban tulajdonos.)
(3) Közös tulajdon esetén a tulajdonosok az adóhatóság előtt megkötött és az adóhatóság által jóváhagyott egyezségben megállapodhatnak az adó megfizetésének, illetve az adótartozásnak az átvállalásáról”
3. § A rendelet 6. § (1) bekezdés első szövegfordulata, valamint a (2)(3)(4)(5)(6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) Adómentes
a) a szükséglakás,
b) szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési - oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
d) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,
e) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (pl. a műtrágyatárolók, magtárak stb.)
f) a magánszemélyek tulajdonát képező gépjárműtároló 16 m2-t meg nem haladó része,
g) a lakások teljes alapterülete; az óvóhely (légó pince); a lakóközösségek közös tulajdonában és közös használatában lévő helyiségek.
Adófizetési kedvezmény
(2) Adóvisszatartás formájában adófizetési kedvezmény illeti meg az adózót, aki a külön jogszabályokban * meghatározott műemléki, vagy városképi szempontból védett
a) épületnek, vagy épületegyüttesnek ,
b) utcaképhez tartozó épületnek, vagy épületrésznek,
c) műtárgyat tartalmazó építménynek
tulajdonosa.
(3) Az adófizetési kedvezmény adóévre adható. A fizetési kedvezmény iránti kérelmet az adóévet megelőző év november 30-ig lehet benyújtani. A kérelemhez a tulajdonos csatolja
a) az állagmegőrzési tervet;
b) az illetékes hatóság által lefolytatott állagellenőrzési eljárás jegyzőkönyvét, vagy annak hiteles másolatát.
(4) Az adófizetési kedvezményt az önkormányzati adóhatóság egyedi elbírálás alapján határozattal állapítja meg. A kedvezmény mértéke a fizetendő adónak legalább 20, de legfeljebb 75%-áig terjedhet.
A védett értékekre vonatkozó előírások megsértése esetén a fizetési kedvezményt az adóhatóság megvonja
(5) A védett értéket illető adófizetési kedvezmény az építmény védettségének kimondását követő év első napján lép érvénybe és az építmény védettségének megszüntetését követő év első napjával szűnik meg.
(6) Adófizetési kedvezmény érvényesíthető továbbá a városrendezési tervekkel, illetve a városfejlesztési koncepciókkal összhangban, az Önkormányzat helyett kialakított közterület, út létesítése, az útépítéshez kapcsolódó közvilágítás kialakítása, illetve a beruházó vállalkozó saját igényeit meghaladó közmű beruházás esetén. Adófizetési kedvezmény abban az esetben adható, ha az Önkormányzat és a beruházó vállalkozó az induló beruházást megelőzően szerződést kötött. Az adófizetési kedvezmény az adóévre vehető igénybe és a fizetendő adó összegének legfeljebb 80%-ig terjedhet. A kedvezmény legfeljebb 2007. december 31-ig állapítható meg.”
4. § A rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az építményen fennálló adókötelezettség megszűnik az építmény lebontása, vagy megsemmisülése évének utolsó napján, kivéve ha az építmény az adó év félévzárását megelőzően megsemmisül, vagy lebontják, ez utóbbi esetekben a megsemmisülés vagy az elbontás időpontja az irányadó.”
5. § A rendelet 11. §-a az alábbi szövegfordulat szerint módosul:
„Adómentes
a) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt,
b) a közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany, az e célra használt telek után,
c) az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - a település rendezési tervében előírt, mértéket meg nem haladó - földrészlet,
d) szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, a költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában álló építményekhez tartozó teleknek a teljes területe,
e) az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület,
f) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek.”
6. § A rendelet 15. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul, továbbá a (2) és (3) bekezdése hatályát veszti, és a (4) (5) és (6) bekezdésének számozása (2) (3) és (4) bekezdésre módosul.
„(1) Az adózó az adókivetéséhez szükséges adatokról (adóalapról) az adókötelezettség keletkezését, vagy a változását követő 15 napon belül bevallást tesz.”
7. § A rendelet az alábbi 15/A. § egészül ki:
„(1) Az adóhatóság a magánszemély adózó vagy az adó megfizetésére kötelezhető személy,(a továbbiakban adózó) kérelme alapján az adózót terhelő építmény- és telekadó tartozást valamint az ezeket terhelő késedelmi pótlékot és a bírságot mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő tartási kötelezettségi körébe tartozó közvetlen hozzátartozóinak megélhetését súlyosan veszélyezteti.
(2) Közvetlen hozzátartozónak minősül: az egyenes ági felmenő illetve leszármazott, továbbá a testvér, a házastárs és a házastárs egyenes ági felmenői.
(3) A méltányossági kérelem elbírálásához az adózó mellékeli mind a saját mind a vele egy közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozóinak anyagi helyzetéről készült egy hónapnál nem régebbi jövedelemigazolását, a tulajdonában lévő esetleges vagyontárgyakról a szükséges okmányokat. Önadózók esetén az előző évi személyi jövedelemadó bevallásokat.
(4) Az adóhatóság a tényállás tisztázása érdekében az adózónál annak szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. A környezettanulmányban külön ki kell térni az adózó személyi viszonyaira.
(5) Az adóhatóság a méltányossági kérelem elbírálása során az adózó szociális és személyi viszonyainak figyelembevétele mellett értékeli a kérelmezőnek a korábbi adóévekben tanúsított adózói magatartását, bevallási és befizetési fegyelmét, az adóhatósággal való együttműködésének jóhiszeműségét. Az adózó mulasztása milyen gyakoriságot mutat, illetve hogy a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el adóügyeinek rendezésében
(6) A méltányosságból ki kell zárni azt az adózót, aki az adóhatósággal szemben korábban bizonyítottan rosszhiszemű magatartást tanúsított.
(7) Az adóhatóság a jogi személyiségű adózó illetve egyéb szervezet kérelmére az építmény- és telekadót, valamint mindezek pótlék- és bírságtartozását a fizetendő adó 80 százalékos mértékéig mérsékelheti, ha a tartozás megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené
(8) Az adózó köteles a gazdálkodás ellehetetlenülését bizonyító tényeket, körülményeket okiratokkal alátámasztani, melyeket az adóhatóság könyvszakértő bevonásával felülvizsgálhat
(9) A kérelem elbírálása során az adóhatóság vizsgálja, hogy az adózónál a gazdálkodási nehézség kialakulása milyen mértékben róható fel az adózónak, illetve melyek azok a tények, körülmények, amelyek az adózónak fel nem róhatóak. Így különösen különböző természeti csapások.
(10) A kérelem elbírálása során az adóhatóság vizsgálja, hogy az adózó az adó tőketartozás illetve a pótlékok és bírságok megfizetése érdekében jóhiszeműen együttműködik-e az adóhatósággal, továbbá a tőle elvárható magatartást tanúsítja-e.
(11) A kérelem elbírálása során továbbá figyelembe kell venni az adózónak az önkormányzattal szemben tanúsított adózói magatartását, hogy a korábbi években bevallási illetve befizetési kötelezettségének eleget tett-e.
(12) Az adóhatóság a méltányossági kérelmet elutasítja, ha az adózó korábban bizonyítottan rosszhiszemű magatartást tanúsított, illetve adózási kötelezettségének adókikerülési céllal nem tett eleget.”
8. § Záró rendelkezések
E rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2002. december 12.
| Dr. Gegesy Ferenc s.k. polgármester | Dr. Oszvári István s.k. jegyző |
