A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint 63/C. § (2) és a 65/A. § (2) bekezdései meghatározott jogkörével élve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) a) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 7. § (3) bekezdés c) pontjának megfelelően jóváhagyja a Kerületi Szabályozási Tervet, megalkotja az alábbi rendeletet és elrendeli ezek alkalmazását.
1. § E rendelet hatálya Budapest IX. kerület területének a Szabályozási Tervben lehatárolt részére, a Soroksári út - Boráros tér - Nehru part - Duna folyam - Lágymányosi híd -által határolt területére (a továbbiakban: a terület) terjed ki.
2. § (1) Jelen Építési Szabályzat (a továbbiakban: a Szabályzat) csak a Szabályozási Tervvel (a továbbiakban: a Szabályozási Terv) együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.
(2) *
(3) * A Szabályozási Terven jelölt kötelező elemek módosítása a rendelet módosítását vonja maga után.
(4) *
3. § (1) *
(2) A területen nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(3) *
4. § (1) A területen, a Szabályozási Tervben lehatárolt építési helyen magasház elhelyezhető.
(2) A területen egy telken több épület is elhelyezhető az övezeti előírások keretei között.
(3) *
(4) A területen garázs, sorgarázs az épületek közterület felőli földszintjén, illetve önálló épületben nem helyezhető el.
(5) A területen telkenként összesen legfeljebb 6.000 m2 kereskedelmi célú szintterületű rendeltetési egység alakítható ki.
(6) Az épületek a terepszint felett 6,0 méterrel, de legalább a jogszabályokban meghatározott, továbbá az illetékes szakhatóságok, üzemeltetők által előírt űrszelvény(ek) megtartásával és szabadon hagyásával összeépíthetők a Szabályozási Tervben meghatározott helyeken.
(7) * A közterületen vagy közhasználat céljára átadható magánterületen létesíthető vendéglátó terasz oldalról növényzettel, felülről mobil árnyékoló szerkezettel határolható le.
(8) A területen - az építési telkek, építési területek építési időszakban történő lekerítése kivételével - kerítés nem létesíthető.
(9) Antenna magassága legfeljebb 6,0 m lehet.
(10) A területen antenna csak az épületek tetején helyezhető el.
(11) * A területen a közterületeket, köztereket egységes koncepció alapján kell kialakítani. A köztárgyak, berendezések, tájékoztató rendszer elemei, táblái e koncepcióban meghatározottakhoz kell, hogy igazodjanak.
(12) *
(13) *
5. § (1) A területen egy épületben több rendeltetési egység is kialakítható az övezeti előírások keretei között.
(2) A tetőfelépítmények területe nem haladhatja meg az épület alapterületének 25%-át.
(3) A területen lapostető és magastető is létesíthető, de a tetőt, tetőidomot a környezethez illeszkedve kell kialakítani.
(4) * A területen hagyományos lapostető, illetve extenzív zöldtető nem alakítható ki.
(5) *
(6) *
(7) Magastetőben kettő vagy több használati szint nem létesíthető, de galériás kialakítás megengedett. A tetőablakok egymás felett két önálló sorban nem helyezhetők el - kivételt képeznek a tetősíkban, egy nyílászáró rendszer részeként egymás felett elhelyezett tetőablakok.
(8) A Szabályozási Tervben előírt „kötelező magassági csatlakozás” esetében a csatlakozó homlokzatok, illetve a párkányok magassága a csatlakozástól mért legalább 10 m-es homlokzat-szakaszon belül legfeljebb 1 m-rel térhet el egymástól.
(9) A területen tűzfal ütemezett megvalósítás esetén és átmenetileg sem alakítható ki.
(10) Ahol a Szabályozási Terv párkánymagassággal (Hpm) határozza meg a magassági csatlakozás viszonyítási alapját, ott a csatlakozást ennek megfelelően kell kialakítani.
(11) Ha az épület-, illetve terepszint alatt létesített teremgarázs kapacitása eléri a 450 férőhelyet, abban az esetben legalább két ki- és bejáratot kell létesíteni. Ebben az esetben az egy telken kialakított be- és kijáratok szélessége egyenként nem haladhatja meg a 8,0 m-t.
(12) * A területen az épületek elsődleges rendeltetését kiegészítő-, illetve az épületek működéséhez-, működtetéséhez szükséges funkciók céljára az épületen belül kell helyisége(ke)t kialakítani. Az előírástól eltérni csak a környezethez illeszkedve, egységes koncepció alapján szabad, elsősorban térszín alatt.
6. § (1) A föld védelme
a) *
b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.
c) A terület a vonatkozó jogszabály szerint „B” „érzékeny terület”, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.
(2) Levegőtisztaság-védelem
a) *
b) *
c) A terület a levegőtisztaság-védelmi területi zónabeosztás alapján a Budapest és környéke agglomerációs zónába tartozik, ahol kén-dioxid tekintetében az „E”, nitrogén-dioxid tekintetében a „B”, szén-monoxid tekintetében a „D”, szilárd szennyezőanyagok tekintetében a „C” és benzol tekintetében az „E” zónacsoportra vonatkozó értékek veendők figyelembe.
(3) A víz védelme érdekében a felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell megoldani
(4) Zaj- és rezgés elleni védelem
a) A területen a zajra érzékeny helyiségek zaj elleni védelméről megfelelő műszaki megoldással gondoskodni kell.
b) A területen a lakófunkció csak a környezetvédelmi határértékeknek való megfelelőség bizonyítottsága esetén létesíthető.
c) *
(5) Élő természet alakítása és védelme
a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő mértékének megfelelően kell gondoskodni.
b) * A visszapótlást a környezethez illeszkedő növényzettel kell biztosítani.
c) A közterületek be nem épített és nem burkolt felületeit kertként, zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
d) A zöldfelület számítása során nem vehető figyelembe:
1. a gyephézagos-beton felületek és
2. az ökotető.
e) A zöldfelület számítása során a vízáteresztő, szórt felületek (kavics, murva) legfeljebb a terület 10%-os mértékéig vehetők figyelembe.
f) A térburkolatok kialakítása, az alkalmazott anyagok és szerkezetek minőségének illeszkednie kell a városközponti területeken alkalmazott megoldásokhoz.
g) * A terek, közterületek, közhasználat céljára átengedett területek kialakításának környezethez történő illeszkedését és annak megfelelőségét biztosítani kell.
h) Zöldterületeken zöldfelület-rendezés, fásítás, burkolatkialakítás valamint építmény, köztárgy, utcabútor, díszvilágítás elhelyezése, út, gyalogút illetve gépjármű-várakozóhely létesítése kizárólag a főépítésszel egyeztetett kertépítészeti tervek alapján történhet.
(6) Hulladékgazdálkodás
a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.
b) *
(7) Reklámvilágítással káprázást, vakítást, zavaró fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát korlátozni nem szabad.
7. § *
8. § (1) A területen új légvezeték - tömegközlekedési eszköz felsővezetéke kivételével - nem helyezhető el. A meglévő légvezeték esetében csak az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges felújítások, korszerűsítések végezhetők.
(2) * Az épületek homlokzatán és tetőzetén légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, kültéri klíma berendezés valamint fémkémény az utca felől látható módon nem helyezhető el. A környezethez nem illeszkedő vezetékeket, berendezéseket, szerkezeteket el kell távolítani az épületekről.
(3) Az épületek tetején parabolaantenna, mobiltelefon-átjátszó városképbe beilleszthető kialakítás esetén helyezhető el.
(4) A területen - az épületek kedvező városképi megjelenése érdekében - ún. „ötödik homlokzatként” biztosítani kell a tetőfelépítmények látványának és tetőnézetének egységes, rendezett megjelenését.
(5) * Reklám, cégfelirat, céglogo, médiafal új épület létesítésekor, illetve rendeltetésváltozás esetén csak az épülettel együtt tervezetten, a homlokzathoz illeszkedő módon, az épület rendeltetéséhez kapcsolódóan helyezhető el.
(6) A területen ISO A0 méretet meghaladó reklámhordozó (óriásplakát, -poszter) nem helyezhető el, kivéve az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett reklámot.
(7) A területen manzard-tető nem alakítható ki.
(8) A területen pavilon, sátor, lakókocsi, mozgó árusító hely, tűzrakóhely nem helyezhető el.
(9) A területen kerítés - az építési területet az építés idejére lehatároló kerítés kivételével - nem létesíthető.
(10) A HÉV meglévő kerítését a zárt pálya megváltozásával egyidejűleg el kell távolítani.
(11) A Haller utca meghosszabbításának vonalában a HÉV alatt kialakított meglévő aluljárót a zárt pálya megváltozásával egyidejűleg el kell bontani.
(12) * Klímaberendezések hűtőkútjait elsősorban telken belül kell elhelyezni. Amennyiben az elhelyezésnek műszaki akadálya van, úgy a környezethez illeszkedve kell meghatározni a telepítés feltételeit.
(13) * A terepszint alatt mérnöki létesítmények építményei, közmű- és egyéb infrastruktúra műtárgyak az építési telkeken, közterületeken és közhasználat céljára átadható területeken - a szükséges védőtávolságok megtartásával - bárhol elhelyezhetők, továbbá ezen építmények elhelyezése céljára önálló telek alakítható az övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretekkel.
9. § (1) Az építési övezetek területén az alábbi épületek és rendeltetési egységek helyezhetők el:
a) közintézmények
b) igazgatási
c) iroda-
d) szálláshely-szolgáltató-
e) szolgáltató-
f) vendéglátó-
g) egyéb közösségi szórakoztató-
h) 6.000 m2-nél nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú-, illetve
i) lakóépületek és rendeltetési egységek, továbbá
j) sportépítmények
k) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei
valamint az a)-k) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciók helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket. Parkolóház csak a Lágymányosi híddal párhuzamos zónában, az u.n. „Déli Határoló út” menti telken helyezhető el a Szabályozási Tervlapon meghatározott keretek között. A parkolóház földszintjén üzemanyagtöltő állomás elhelyezhető. A Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közötti területen - egységes térépítészeti- és kertépítészeti tervben meghatározott módon - legfeljebb 7,5 m építménymagasságú építmény helyezhető el.
(2) Parkolóház más funkcióval együtt történő létesítése esetén - ha az épület összes bruttó szint-területéből legfeljebb 10% az egyéb funkció - telek beépítettsége 100% is lehet, az épületek magassági csatlakozását biztosítani kell és szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke legfeljebb 12 m2/m2 lehet.
(3) A területen új lakás rendeltetési egység padlószintje legalább 4,5 m, a Lechner Ödön fasor felé legalább 6,00 méter kell, hogy legyen. A Lágymányosi híd felé lakás nem alakítható ki.
(4) A területen a melléképítmények közül:
a) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban épületben vagy térszín alatt
b) kerti építmény
c) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
helyezhető el.
(5) * Beépítési előírások
a) Az épületek földszintjén és első emeletén az építési hely teljes egészében beépíthető, de a homlokzaton gépkocsitároló - a be- és kijáraton, illetve az ehhez csatlakozó és az üzemeltetéshez szükséges helyiségeken kívül - nem jelenhet meg, ott más, elsősorban közösségi célú helyiségeket kell elhelyezni.
b) A VK-IX-05 jelű építési övezetben az épületek valamennyi szintjére vonatkozóan megengedett a 100%-os beépítés a (9) b) pont szerint, a BVKSZ 39. § (16) alapján.
(6) A Szabályozási Tervlapon a „telek közhasználat céljára átadott terület, időbeni korlátozás nélkül” jellel jelölt területek az építési telkek részeként intenzív zöldfelületként és közterületként egyaránt kialakíthatók. A Szabályozási Tervlapon feltüntetett szabályozási vonal 2.” jelű szabályozási vonalat ennek megfelelően kell értelmezni.
(7) A VK-IX-FK jelű övezet területén a Z-KP-IX-01 jelű övezet előírásait kell alkalmazni.
(8) A „szabályozási vonal 2.” jelű szabályozási vonallal érintett telek esetében az építési övezetben a földszinten és az első emeleten megengedett 100%-os beépítettséget a Szabályozási Tervben meghatározott építési hely területére vonatkoztatva kell értelmezni.
(9) * Az egyes építési övezetek területén alkalmazandó sajátos rendelkezések
a) A VK-IX-03 jelű építési övezetekbe sorolt telkeken elhelyezett terepszint alatti építmény(rész)ek a műszaki feltételek biztosításával a terepszint alatt összeköthetők.
b) A VK-IX-05 jelű speciális építési övezet területén a több egyidejűleg használható tömegtartózkodásra szolgáló helyiség(ek)et befogadó épület (hangverseny-, kiállító-, színház-, konferencia-, sportolási célra alkalmas terem) esetében az épület valamennyi szintjére vonatkozóan megengedett a 100%-os beépítés a BVKSZ 39. § (16) alapján.
(10) Az építési övezetek jellemzőit az 1. számú táblázat rögzíti.
1. számú táblázat * | |||||||||||||
az építési telekre meghatározott | az épület | ||||||||||||
az építési övezet jele | beépítés módja | legkisebb kialakít- ható | közterület felőli legkisebb | megengedett legnagyobb beépítés mértéke | leg- nagyobb szint- | leg- kisebb zöld- | min. | max. | |||||
telek- terület | szélesség | terepszint felett | terepszint alatt | területi mutató | felületi mérték | építmény- magassága | |||||||
m2 | m | % | % | m2/m2 | % | m | m | ||||||
VK-IX-01 | Z | 2.000 | - | 80[1] | 100 | 5,50 (0,5)[4] | 10 | 26 | 30[2] | ||||
VK-IX-02 | SZ | 1.500 | - | 80[1] | 100 | 5,50 (0,5)[4] | 10 | 26 | 30[6] | ||||
VK-IX-03 | Z | 4.000 | - | 80[1] | 100 | 5,50 (0,5)[4] | 10 | 26 | 40 | ||||
VK-IX-04 | Z | 1.500 | - | 80 | 100 | 5,50[4] (0,5) | 10 | 26 | 40[5] | ||||
VK-IX-FK | SZ | 10.000 | - | 2 | 10 | 0,05 | 75 | 4,50 Egységes térépítészeti és kertépítészeti terv alapján | |||||
VK-IX-05 | Z | 4.000 | - | 100[1] | 100 | 5,50[4] (0,5) | - | 26 | 40[3] [7] | ||||
[1] A földszinten és az első emeleten 100%-os beépítettség is megengedett a 9. § (5) bekezdés keretei között. | |||||||||||||
[2] A párkánymagasság legfeljebb a 28,00 m-es magasságú síkban lehet, és az épület legmagasabb pontjának magassága nem haladhatja meg a 36,00 métert (+0,00 = 105,40 mBf) | |||||||||||||
[3] A Szabályozási Tervben meghatározott építési helyen magasház elhelyezhető az általános előírások keretei között. | |||||||||||||
[4] A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén - megállapodás alapján - az övezetben előírt legnagyobb szintterületi mutató mértéke 0,5-del 6,00 m2/m2 értékre növelhető. (BVKSZ 39. § (11) alapján) | |||||||||||||
[5] Az épület párkánymagassága legfeljebb 40 méter lehet. | |||||||||||||
[6] Új építmény elhelyezése esetében legfeljebb 7,5 m. | |||||||||||||
[7] Az épület párkánymagassága legfeljebb 45 méter lehet Szabályozási Tervben jelölt helyen. |
10. § (1) Az övezet területén csak az egységes térépítészeti- és kertépítészeti tervben meghatározott építmények, melléképítmények és műtárgyak helyezhetők el.
(2) A területen pavilon, sátor, lakókocsi, mozgó árusító hely, tűzrakóhely nem helyezhető el.
(3) Az övezetek jellemzőit a 2. számú táblázat rögzíti.
2. számú táblázat | ||||||||||
az építési telekre meghatározott | az épület | |||||||||
az építési övezet jele | beépítés módja | legkisebb kialakít- ható | közterület felőli legkisebb | megengedett legnagyobb beépítés mértéke | leg- nagyobb szint- | leg- kisebb zöld- | min. | max. | ||
telekterület | szélesség | terepszint felett | terepszint alatt | területi mutató | felületi mérték | építmény- magassága | ||||
m2 | m | % | % | m2/m2 | % | m | m | |||
Z-KP-IX-01 | SZ | 10.000 | - | 2 | 10 | 0,05 | 75 | - | 4,50 |
11. § (1) A közlekedési területek (kialakult és tervezett) szabályozási szélességét a Szabályozási Terv rögzíti.
(2) Az övezet területén csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és műtárgyak helyezhetők el, de közterületen új építményt elhelyezni - esővédő, telefonfülke, autóbusz- és villamos-váró kivételével - nem szabad.
(3) Az övezetben a telek területének be nem épített és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
12. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélességét a Szabályozási Terv rögzíti.
(2) A területen a BVKSZ 51. § 19. számú táblázat közlekedési célú közterület célzott terület-felhasználási módú területekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni, de a területen mélygarázs, üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó, a zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények nem helyezhetők el.
(3) A területen a BVKSZ 51. § 19. számú táblázat c) pontjának előírásait nem kell alkalmazni.
13. § (1) * A területen a közterületek (utcák, vegyes használatú utak, gyalogutak, közhasználat céljára átadott területek stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó egységes koncepció alapján kell elvégezni.
(2) A közterületeket, gyalogutakat úgy kell kialakítani, hogy azok a mozgásukban korlátozottak számára is használhatók legyenek.
(3) A terület építési telkein felszíni parkolók nem helyezhetők el.
(4) A területen a Dunaparton lakóhajó, hajó-tároló, lekötőhely, állandó úszó építmény, egyéb úszó létesítmény nem helyezhető el. A területen csak személyhajó kikötő alakítható ki. Személyhajó kikötő is csak abban az esetben létesülhet, ha a partoldali megközelítése, kiszolgálása biztosított, illetve jellemzően a víz felől megoldott.
(5) A Dunaparton a felszíni kötöttpályás közlekedés pályája csak füves vagy kertépítészeti módon megoldott burkolattal alakítható ki.
(6) A felszín alatti közlekedési építmények (kéregvasút, vagy mélyvezetésű pálya) lehajtója - közúti lehajtó kivételével - a területen nem helyezhető el.
(7) *
(8) A területen a használaton kívüli közművezetékeket, közmű-építményeket el kell távolítani.
(9) A területen a telkeket teljes közművesítéssel kell kialakítani, illetve a teljes közművesítést kell biztosítani.
14. § (1) * A területen a Szabályozási Tervben meghatározott beépítést megelőzően alkalmi rendezvények (bemutató, szórakoztató-, kulturális rendezvény) céljára szolgáló építmények, meghatározott időre, helyezhetők el.
(2) A meghatározott ideig elhelyezhető építmények esetében az építési övezetek szabályozási jellemzőit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a legkisebb építménymagasság érvényesítésétől el kell tekinteni
b) a legkisebb zöldfelület mértékének érvényesítésétől el kell tekinteni
c) a teljes közműellátás érvényesítésétől - a más jogszabályban megengedett mértékig - el szabad tekinteni
d) az előírt számú gépkocsi meghatározott ideig kialakított felszíni parkolóban is elhelyezhető.
(3) A területen pavilon, kocsi, árusító, vagy egyéb hasonló jellegű berendezés, szerkezet nem helyezhető el.
(4) Az illetékes építésügyi hatóság az engedélyt megtagadhatja, ha a tervezett, meghatározott ideig elhelyezhető építmények, azok használati módja, illetve azok környezeti hatásai:
a) nem illeszkednek a környezet értékeihez (Dunapart, látvány, rálátás) és jellegéhez (kulturális funkciók)
b) továbbá használat időbeni lefolyása zavarja a környezet épületeinek rendeltetésszerű használatát.
15. § (1) *
(2) * A környezethez történő illeszkedés módját az önkormányzati főépítész közreműködésével kell meghatározni.
(3) *
(4) * A homlokzatok színezése csak egységes, a csatlakozó szomszédos épületeket is feltüntető színezési terv alapján végezhető. A színezési tervet a kerületi főépítésszel egyeztetni kell.
(5) *
(6) * A meghatározott ideig elhelyezhető építmények terveit és látványterveit egyeztetni kell a főépítésszel.
(7) *
16. § A Szabályzatban alkalmazott fogalmak értelmezése az alábbi:
a) Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az érintett telken elhelyezett berendezés (szerkezet).
b) Cégfelirat, cégtábla: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.
c) Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének legfeljebb 75%-án és csak vízszintes szerkezettel történő - megosztásával kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
d) Hirdetés: hirdetőtábla, valamely árut, terméket, szolgáltatást ismertető felirat, berendezés, szerkezet vagy reklám.
e) Lapostető: a Szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.
f) Óriásplakát, -poszter: a ISO A0 méretet (841x1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó.
g) Párkánymagasság: az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint magastetős épület esetében az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala, illetve lapostetős épület esetében a legfelső szint tömör mellvédjének felső síkja között függőlegesen mért távolság.
h) Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés.
i) Szabályozási vonal 1.: a telek közterület felőli telekhatára.
j) Szabályozási vonal 2.: kialakítása esetén a telek közterület felőli telekhatáraként kell értelmezni, de nem kötelező kialakítani. A szabályozási vonal kialakítása esetén a telek építési helyen kívüli részét az egységes térépítészeti és kertépítészeti tervben meghatározott módon kell kialakítani.
i) Tetőfelépítmény: a kémény, a szellőző és a tetőablak kivételével az épület legfelső födéme, illetve magastető kontúrja fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületrész, a lift- és egyéb gépház, a tetőkijárat és a víztartály.
j) Zöldtető:
- intenzív zöldtető vagy tetőkert: az építmény felső födémén kialakított, állandó tartózkodásra alkalmas, rendszeres gondozást igénylő kert, melynek felületi tömege nagyobb, mint 150 kg/m2, a talajréteg vastagsága nagyobb 15 cm-nél.
- extenzív zöldtető vagy ökotető: az építmény felső födémén kialakított ökológiai védőréteg, állandó tartózkodásra nem alkalmas, időszakos gondozást igénylő zöldfelület, melynek felületi tömege kisebb, mint 150 kg/m2, a talajréteg vastagsága kisebb 15 cm-nél.
17. § Jelen rendelet a kihirdetéskor lép hatályba.
Budapest, 2006. március 7.
dr. Gegesy Ferenc s.k. | dr. Oszvári István s.k. | |
polgármester | jegyző |
A 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) 2. számú melléklete alapján
Városkép szempontjából kiemelt területek
I. Településrészek
16. IX. kerület, Soroksári út és a Duna közötti terület a Boráros tér és a Lágymányosi híd között
II. ÚTVONALAK
24. IX. kerület, Boráros tér
39. IX. kerület, Soroksári út
A 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) 3. számú melléklete alapján
A Duna menti zóna lehatárolása
IX. kerület, A Dunától kiindulva az V. kerület határa - Vámház körút - Pipa utca - Csarnok tér - Mátyás utca - Lónyi utca - Bakáts utca - Ferenc körút - Mester utca - Liliom utca - Vaskapu utca - Haller utca - Soroksári út - XX. kerület határa - Soroksári-Duna- - Duna