Budapest Főváros IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010 (VI. 04.) rendelete

a volt Nagyvásártelep-Duna City-fejlesztési területe és környéke Kerületi Szabályozási Tervéről és Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint 63/C. § (2) és a 65/A. § (2) bekezdései meghatározott jogkörével élve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) a) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján jóváhagyja a Kerületi Szabályozási Tervet, megalkotja az alábbi rendeletet és elrendeli ezek alkalmazását.

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya Budapest IX. kerület, a volt Nagyvásártelep - Duna City - fejlesztési területe és környékének a Kerületi Szabályozási Terven lehatárolt részére, a Soroksári út tengelye - a Kvassay Jenő út - a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (a továbbiakban: RSD) - az Illatos út folytatásában tervezett Duna-híd híd térségében a 38199/2 hrsz., 38198/1 hrsz., 38197 hrsz telkek északi, és a 38086/18; /25; /13; /26;/ 24; / 22; /23 hrsz. telkek déli határvonala által határolt területre (a továbbiakban: Területre) terjed ki.

(2) A jelen rendelet a mellékelt Kerületi Szabályozási Tervvel (a továbbiakban: a szabályozási terv) együtt alkalmazandó.

A rendelet alkalmazása

2. § (1) A kötelező szabályozási elemektől eltérni csak jelen rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosításával szabad.

(2) Az irányadó szabályozási elemektől a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül el szabad térni.

(3) A szabályozási terv más jogszabály alapján kötelező szabályozási elemeket és tájékoztató elemeket is feltüntet.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Telekalakítás

3. § (1) Kötelező telket alakítani

a) a tervezett szabályozási vonallal érintett telek esetében

b) egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá

c) legkésőbb a telekalakítással érintett ingatlanra vonatkozó építési engedély benyújtását megelőzően.

(2) A területen nyeles telek nem alakítható ki.

(3) A területen a telkek a telekrendezés szabályai és az övezeti előírások keretei között összevonhatók és megoszthatók, az építési helyek értelemszerű összevonásával illetve megosztásával.

(4) A telekalakítással létrejövő telkek közül csak az övezeti előírásoknak mindenben megfelelő ingatlanok tekinthetők építési teleknek.

(5) Egynél több telekre felosztott tömb telkeit és a telkek beépítését a tömb egészére kidolgozott, a városrendezési (a telekalakítási, a beépítési, településképi és az építészeti kialakítással kapcsolatos) követelmények előzetes tisztázására szolgáló tervben meghatározott feltételekkel kell kialakítani. Ebben a tervben kell meghatározni a tömbön belüli környezetalakítás részleteit: a térfalakat és azok kialakítását, a zöldfelületeket, a gyalogos és jármű-közlekedési rendszer kialakítását, a vízfelületeket, a parkolás megoldását, valamint az épületeken belüli rendeltetési egységek elhelyezkedését.

Az építés feltételei, a területeken elhelyezhető funkciók, építmények

Funkciók, építmények elhelyezése

4. § (1) A területen az alábbiak céljára új építményt létesíteni, továbbá meglévő épület, épületrész rendeltetését e célra megváltoztatni nem szabad:

a) önálló ipari tevékenység,

b) önálló raktározási tevékenység.

(2) A területen üzemanyagtöltő állomás - az I-IX/1 jelű építési övezetben a terepszint alatt, a parkolóval együtt kialakított üzemanyagtöltő állomás kivételével - nem helyezhető el.

(3) A területen a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) kirakatszekrény,

c) kerti építmény,

d) kerti vízmedence, napkollektor,

e) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető összesen legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

f) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

(4) A területen sorgarázs nem létesíthető.

(5) A területen pavilon, sátor (kivéve rendezvény céljára, legfeljebb 30 napra), lakókocsi, tűzrakó-hely nem helyezhető el.

(6) A területen telkenként több épület, és épületenként több rendeltetési egység is elhelyezhető.

(7) A területen az épületek földszintjén a gyűjtőút mentén:

a) közösségi helyiségek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egységek elhelyezhetők,

b) lakás nem helyezhető el.

Épületek kialakítása

(8) A zártsorú beépítési módú övezetek területén a szabályozási tervben meghatározott helyeken - az I-IX/4 jelű építési övezet gyűjtőút melletti telkeinek kivételével - a az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban meghatározott épületköz kialakítása kötelező.

(9) A zártsorú beépítési módú telek előkert nélküli szakaszán épület(rész)

a) a b) pont alatti kivétellel, a közterület legalább 15 m-es szabad szélességének megtartásával a közterület fölé legfeljebb 3 m-rel konzolosan túlnyúlhat, legfeljebb 20 m-es szakaszokban, legalább 3,0 m közzel, tömbönként az érintett szakasz legfeljebb 50%-án, legalább 4,5 m szabad magasság megtartásával,

b) a Z-KK jelű övezetbe sorolt telek területe fölé az 5. jelű tömb területéből - a szabályozási tervben meghatározott helyen - illetve ahol a Z-KK jelű övezetbe sorolt telek szélessége nagyobb mint 20 m - legfeljebb 10 m-rel konzolosan túlnyúlhat, közterületi telekhatárra vetített legnagyobb vetületi szélessége 20 méter, és a tömb közkert felőli oldalán legfeljebb 3 helyen alakítható ki legalább a közúti űrszelvény megtartásával.

c) Az RSD mentén az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne alkossanak zárt látványt a RSD felől. A látvány védelme és az RSD-re történő rálátás biztosítása érdekében az épületek méreteit az alábbi előírások alapján kell kialakítani:

1. a „2” jelű területen az RSD partvonalával párhuzamosan az épületek homlokzatának megengedett legnagyobb vetületi hossza legfeljebb 50 m lehet és a beépítést legalább egy helyen és legalább 20 m széles megnyitással kell tagolni,

2. az „5” jelű területen az RSD partvonalával párhuzamosan az épületek megengedett legnagyobb homlokzata legfeljebb 30 m, az épületek között a megengedett legkisebb távolság 30 m lehet,

3. a „9”, „10” és „11” jelű egységek területén az RSD partvonalával pár-huzamosan az épületek megengedett legnagyobb homlokzathossza legfeljebb 25 m, az épületek között a megengedett legkisebb épületköz 10 m lehet, és az épületek legalább 25 m-nél nagyobb mélységű kert kialakításával építhetők össze, tervtanács állásfoglalása alapján meghatározott feltételekkel.

(10) Az építési telkek építési helyein belül átjáró, áthajtó a szabályozási terv előírása hiányában a közúti űrszelvény megtartásával vezethető át.

(11) Az új épületek szintjeinek emeletmagassága - két egymás feletti építményszint padlószintje között függőlegesen mért távolság - legalább az alábbi kell, hogy legyen:

a) földszint: legalább 4,00 m, kivételt képez a földszinti lakószint, ott, ahol azt az övezeti előírások nem tiltják

b) emelet: lakószint: legalább 3,00 m,

c) emelet: irodaszint: legalább 3,60 m.

(12) A területen hagyományos lapostető nem alakítható ki, tetőterasz, zöldtető, tetőkert létesíthető. Alacsony hajlású tető kialakítása megengedett.

(13) A területen manzard-tető nem alakítható ki. A tetősíkból kiugró, azt felaprózó tetőtéri ablakok nem alakíthatók ki.

(14) A területen zárt homlokzat kialakítható, de takaratlan tűzfalak nem alakíthatók ki.

(15) Az épületek homlokzatán légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, kültéri klíma berendezés valamint fémkémény nem helyezhető el.

(16) Csatlakozó tűzfalak esetén a magassági eltérés legfeljebb 1,0 m lehet.

(17) A területen - az épületek kedvező városképi megjelenése érdekében - az ún. „ötödik homlokzat”-ként biztosítani kell a tetőfelépítmények, kémények, távközlési és épületgépészeti berendezések egységes, rendezett megjelenését.

(18) Új épületeknél az eső- ill. napvédő szerkezetek helye kialakítandó, egyedi légkondicionáló berendezések közterületről nem látható elhelyezésének lehetősége a tervben biztosítandó, vagy központi légkondicionálás létesítendő.

(19) Kirakatportál biztonsági berendezését, árnyékoló szerkezetét a portállal együtt, annak részeként kell kialakítani.

(20) Nyílászárók védelmére külső rács, redőny nem helyezhető el.

(21) A területen - amennyiben az övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek - legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés létesíthető, melynek lábazata legfeljebb 0,6 m magas lehet. Kivételt képez az építés idejére, az építési terület lehatárolására szolgáló kerítés, melynek magassága legfeljebb 2,5 m lehet. A területen szögesdrót nem alkalmazható.

(22) A területen tereprendezési munkát végezni csak, tereprendezési tervnek megfelelően, az alábbiak szerint szabad:

a) a területen a rendezett (végleges) terepszint a gyűjtőút és a RSD partvonalának partrendezési tervben meghatározott magassága közötti sík fölé legfeljebb 1,50 méterrel emelkedhet, kivételt képez az I-IX/4b jelű építési övezet területét, ahol a rendezett terepszint magassága 104,5 mBf lehet,

b) a gyűjtőút felett átvezető műtárgy esetén a rendezett terepszint magassága legfeljebb 108,50 mBf magassági érték lehet.

(23) A partfal vonala - melyet a „NATURA 2000” előírásainak figyelembevételével kell kialakítani - csak az illetékes Vízügyi Hatóság előzetes engedélyével változtatható meg.

(24) A területen úszómű kizárólag a személyhajózás, sportolási célú hajózás és evezés, illetve yachtok céljára helyezhető el.

Reklámok elhelyezésére vonatkozó előírások

5. § (1) A közterületeken, magánúton, közkertekben és azokról látható módon reklámok, cégfeliratok városképi szempontok és a következő előírások figyelembe vételével helyezhetők el:

a) kirakatszekrény, hirdetési- és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, -berendezés és -tábla bármely épületen kizárólag a földszint és az első emelet magasságában, a teljes homlokzat kialakításának figyelembevételével, helyezhető el, bővíthető, illetve alakítható át.

(2) Önálló reklám-tábla, megállító tábla nem helyezhető el, információs táblát vagy reklámberendezést elhelyezni csak az utak mentén, közterületrendezési tervben vagy kertépítészeti tervben meghatározott helyen és módon szabad;

(3) Épületeken tetőreklám nem helyezhető el;

(4) Épületeken világító dobozként kialakított reklám- és cégfelirat a homlokzat síkjával párhuzamosan nem, csak arra merőlegesen, csak az épületek földszintjén, legalább 3 m magasságban helyezhető el. Világító doboz homlokzatra merőleges mérete legfeljebb 0,75 m, magassága legfeljebb 1,00 m lehet.

(5) Épületen a saját funkciójára, rendeltetésére vonatkozó cégfelirat csak úgy helyezhető el, ha annak felülete nem haladja meg az adott homlokzat felületének 20%-át, de legfeljebb összesen 50 m2;

(6) Kerítésként kialakított óriásreklám csak építési terület takarására és az építés időtartamára helyezhető el.

(7) A közterületeken az útbaigazító táblák csak csoportosan helyezhetők el.

(8) Reklámvilágítással, térvilágítással, díszvilágítással káprázást, vakítást, zavaró fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad.

(9) Cégfelirat, céglogo, cégtábla homlokzatra merőleges mérete 0,75 m, magassága legfeljebb 1,00 m lehet, a rendezett terepszint felett legalább 3,00 m magasságban elhelyezve.

(10) A területen ingatlanonként az ingatlan fő funkciójának hirdetésére legfeljebb három darab, legfeljebb 12 m magas zászlótartó oszlopon, legfeljebb 5x3 m méretű reklámzászló helyezhető el, a városképi szempontokra tekintettel.

(11) A területen tömbönként legfeljebb egy darab és az övezetben megengedett legnagyobb párkánymagasság 3/4-edét meg nem haladó, de legfeljebb 20 m magas reklámoszlop (un. „totemoszlop”) helyezhető el, a városképi szempontokra tekintettel.

Közlekedésre, parkolásra vonatkozó előírások

Közterületek

6. § (1) Új közterület a főépítésszel és az illetékes önkormányzati bizottsággal egyeztetett kertépítészeti munkarésszel együtt készített útépítési engedélyezési terv alapján alakítható ki.

(2) Az új utcákat legalább egy oldali, a gyűjtőutakat kétoldali fasorral kell kialakítani.

(3) A RSD partjával párhuzamosan önálló regionális kerékpárút alakítandó ki. A helyi kerékpárút-hálózatot a lakóutcák szabályozási szélességén belül kell kialakítani.

(4) Az RSD felett létesítendő gyalogos híd javasolt helye a beépítéshez illeszkedve a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztatható.

(5) A Soroksári útról és a Kvassay útról új beépítés és annak közúti kiszolgálása csak a közlekedési hatóság be- és kihajtóra vonatkozó előzetes engedélye birtokában alakítható ki.

(6) *  Közterületen zöldfelület-rendezés, fásítás, burkolat kialakítása, építmény, köztárgy, utcabútor, díszvilágítás, út, gyalogút, illetve gépjármű-várakozóhely létesítése csak az önkormányzattal egyeztetett, burkolat- illetve közterület-kialakítási tervek alapján végezhető. A közparkok terveikben ki kell jelölni a kutyafuttatásra használható és a tiltott parkrészeket.

(7) Közterületek alatt és felett épület(rész) - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban meghatározott feltételekkel - a megfelelő szabad keresztmetszet megtartásával valamint jelen rendelet vonatkozó előírásainak figyelembevételével helyezhető el.

Magánutak

(8) A magánút legkisebb szélességét a szabályozási terv rögzíti.

(9) A területen kijelölt magánút kialakítása nem kötelező.

(10) A magánút terepszint alatt beépíthető[CsÁ1], egyéb esetekben a közterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Közhasználat céljára átadott terület

(11) A közhasználat céljára területet átadni, kialakítani az ingatlan tulajdonosa és az Önkormányzat közötti településrendezési szerződés alapján szabad.

(12) A szabályozási tervben jelölt kötelezően kialakítandó gyalogoskapcsolat létesítésére vonatkozó előírások:

a) a gyalogos tengelyt biztosítva térbővületek, terek kialakíthatók,

b) területéről nyílóan és annak szintjén csak közforgalmú építmények és rendeltetési egységek (üzlethelyiségek, vendéglátó építmények és közforgalmú irodák), illetve az építmények közös helyiségei (bejárat, előcsarnok, lépcsőház, kerékpár-tároló) helyezhetők el.

(13) A parti sétányon a gyalogos és a kerékpáros közlekedés számára elválasztott út alakítandó ki. A kerékpárutat az RSD megközelítését és fenntartását biztosító gépek használatára, valamint a gyalogos parti sétány fenntartását végző gépek közlekedésére alkalmas teherbíró szerkezettel és burkolattal kell kialakítani.

Parkolás

(14) Az építményekhez szükséges parkolók számát a vonatkozó helyi parkolási rendelet figyelembevételével kell meghatározni.

(15) Az előírt parkolóhely-létesítési kötelezettséget a helyi parkolási rendeletnek megfelelően kell biztosítani, épületen belül, vagy parkolóházban. Szabadonálló beépítési mód esetén a kialakítandó parkolók legfeljebb 10%-a felszínen, fásított parkolóban (1 fa / 4 parkoló) is elhelyezhető.

(16) A Z-KK-IX/1 jelű övezet parkolási igényeit legfeljebb 50 férőhelyes önálló parkoló-egységekben kell biztosítani.

A zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások

7. § (1) Építési telkek kötelező legkisebb kialakítandó zöldfelületi mértékét az építési övezetek, övezetek előírásai határozzák meg.

(2) A városökológiai okokból az építési telkek zöldfelületeinek területi védelméről, biológiai értéknöveléséről az alábbi módon kell gondoskodni:

a) a meglévő növényzet védelme érdekében 8 cm-es törzsátmérőt meghaladó fát kivágni csak a fák védelméről szóló vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési és fapótlási kötelezettség teljesítését követően lehet; a kivágott fák pótlásáról a törzsátmérő kétszeresével a hatóság által meghatározott módon gondoskodni kell;

b) az építési telek nem beépített részének minden 100 m2-e után legalább 1 db közepes, vagy nagy lombkoronát növelő, város- és árnyéktűrő fa és 20 db cserje, vagy árnyéktűrő talajtakaró;

c) a telekigényes intézménykertek zöldfelületei háromszintes (fa-cserje-talajtakaró/gyep) növényállományként alakítandók ki.

(3) Az ingatlan tulajdonos köteles a zöldfelületet rendeltetésszerűen fenntartani, a zöldfelületek minőségéről, biológiai aktivitásáról folyamatosan gondoskodni.

(4) Tetőkert létesítése esetén az azon kialakított zöldfelületet a zöldfelületi mutató számításánál az alábbi megkötések mellett lehet figyelembe venni:

a) ha a termőföldtakarás vastagsága 2,0 m-nél nagyobb, akkor a zöldfelület 55%-a beszámítható a kialakítandó zöldfelület mértékébe,

b) ha a termőföldtakarás vastagsága 1,0-2,0 m közötti, akkor a zöldfelület 25%-a számítható be a kialakítandó zöldfelület mértékébe,

c) ha a termőföldtakarás vastagsága 1,0 m-nél kisebb, akkor a zöldfelület nem számítható be a kialakítandó zöldfelület mértékébe.

(5) A kialakítandó zöldfelület mértékébe az RSD kiterjesztésével kialakított öböl területének 100%-a beszámítható.

A közműépítményekre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) A területen épület csak teljes közművesítés mellett, az épület ellátásához előírt közművek rendelkezésre állása esetén létesíthető, építési engedély csak ebben az esetben adható. A teljes közműellátáshoz biztosítani kell a vezetékes ivóvízellátást, a tüzivíz ellátást, a közcsatornás szenny- és csapadékvíz elvezetést, a villamosenergia ellátást, a földgázellátást, a vezetékes hírközlést.

(2) A közművek építményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára általában közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A terület árvízmentességét a Duna felöl a vízszint zsilippel történő szabályozásával biztosítják. A part mentén, a rendezett mederéltől a terület irányában a parti sávokról szóló jogszabályban meghatározott méretű sávot a meder karbantartására szabadon kell hagyni. A karbantartó sáv területét érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulása esetén végezhető.

(4) A Duna közelsége miatti jelentősebb talajvíz- és rétegvíz-mozgás útját lezárni nem szabad, azt figyelembe kell venni. A területen a terepszint alatti építkezéssel a talaj- és rétegvíz áramlási útját elzárni nem szabad, annak megfelelő továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell.

(5) Közművezetékek, közműépítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A közmű-vezetékeket föld alatti elhelyezéssel, közműépítményeket is lehetőleg föld alatti elhelyezéssel, vagy épületen belül történő elhelyezéssel kell kivitelezni.

(6) A területen csak elválasztott rendszerű közcsatorna létesíthető.

(7) A területről a csapadékvizet elválasztott rendszerű zárt csapadékcsatornával kell elvezetni, a befogadóba. Az RSD vízminőségének védelme érdekében a csapadékcsatornával összegyűjtött vizeket csak hordalékfogó műtárgyon átvezetve szabad az RSD-be vezetni.

(8) Felszíni parkolót szilárd vízzáró burkolattal kell kivitelezni. U.n. „zöld” parkoló, gyephézagos parkoló nem alakítható ki. A 20 férőhelynél nagyobb parkolók burkolt felületén összegyűlő felszíni vizeket csak hordalékfogó, olajfogó, benzinfogó műtárgyon átvezetve lehet a közcsatornába engedni.

(9) A víziközművek hálózatait, építményeit, a Duna medrét érintő bármilyen változtatást csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad kivitelezni, illetve felújítani, üzembe helyezni.

(10) A területen belül a villamosenergia ellátó hálózatokat (a nagy-, a közép-, a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat), valamint a vezetékes hírközlési hálózatot is föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(11) Közcélú, vezeték nélküli hírközlési építmény (6 m-nél kisebb tartószerkezet esetén a tartószerkezet, 6 m-nél nagyobb tartószerkezeten elhelyezett hírközlési építmény, antenna) elhelyezése építési engedély alapján történhet.

(12) Légvezeték nem létesíthető, az építés idejére létesített légvezeték kivételével.

(13) Közterületről látható homlokzaton és a tetőn távközlési és gépészeti berendezés, vezeték csak a technológiai igénynek megfelelően, de építészetileg városképbe illeszkedő módon helyezhető el.

(14) Közműépítmény közterületen csak zöldfelülettel, tereprendezéssel takartan vagy a terepszint alatt helyezhető el.

Magasházak kialakítására vonatkozó sajátos előírások

9. § (1) Magasépület csak a szabályozási tervben meghatározott helyen helyezhető el, az övezeti előírások keretei között.

(2) A városkép kedvezőbb alakítása érdekében a területen elhelyezhető magasépületek építészeti megjelenését - beleértve a területen kialakítható további magasépületeket is - össze kell hangolni abban az esetben is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(3) A városkép kedvezőbb alakítása érdekében az egy tömbben elhelyezhető több magasépület együttesének városképi- és építészeti megjelenését egységes tervben kell meghatározni abban az esetben is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

A környezet védelmére vonatkozó előírások

Talajvédelem, hulladékgazdálkodás

10. § (1) Építési munkálatok vagy egyéb tevékenység során keletkező építési- vagy veszélyes hulladékok összegyűjtéséről, telken belüli átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hatályos jogszabályokban előírt módon gondoskodni kell. Építési hulladék csak építési területen belül, a jogszabályokban meghatározott időtartamig tárolható.

(2) Szennyezett talaj előfordulása esetén a talaj- és a talajvizek szennyezettségi állapotát az építési munkák megkezdése előtt fel kell tárni. Az esetlegesen feltárt szennyezéseket fel kell számolni az illetékes környezet-védelmi szakhatóság által meghatározott módon.

(3) Területfeltöltéseket megelőzően meg kell vizsgálni a feltöltésre szánt anyagok minőségét. Feltöltésre csak olyan anyag használható fel, amely a talajt és a talajvizeket nem károsítja.

Vizek védelme

(4) A felszín alatti vizek védelme érdekében a terület szennyeződés-érzékenységi besorolása: Érzékeny („B” érzékenységi kategória).

(5) A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni.

Levegőminőség-védelem

(6) A terület a „Budapest és agglomerációja” levegőtisztaság-védelmi zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.

(7) A területen felszíni parkológarázs (parkolóház) kizárólag zárt rendszerrel létesíthető.

(8) A területen felszíni és felszín alatti parkológarázs kizárólag szellőztetőrendszer és CO-érzékelő (szénmonoxid) mérőrendszer kiépítése, valamint folyamatos működtetése esetén létesíthető, illetve üzemeltethető. Szennyezőanyag-kibocsátás kizárólag pontforráson keresztül, a környező lakóépületek tetőszintje felett, a hatályos jogszabályokban meghatározott általános kibocsátási határértékek betartásával történhet.

(9) Bármely építési munka során, illetve az építőanyag, talaj és építési törmelék szállításánál az építtető köteles gondoskodni a kiporzás elleni védelemről (megfelelő építési technológia alkalmazása, a felvonulási utak és területek pormentesítése, permetezése, átmeneti burkolása, fedett szállítás).

(10) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos jogszabályokban foglalt kibocsátási határértékeket meghaladó légszennyezéssel vagy bűzterheléssel járó tevékenység nem folytatható, illetve határértéket meghaladó légszennyező építmény nem helyezhető el.

Zaj és rezgés elleni védelem

(11) Bármely építési munkálat, illetve építéshez kapcsolódó szállítás csak úgy végezhető, hogy a keletkező zaj és rezgés a lakosságot a lehető legkevésbé zavarja. Az építési zajkibocsátás mértékét és időtartamát az illetékes hatóság szükséges esetben korlátozhatja (késő esti, illetve éjszakai munkálatok betiltásával, zajkibocsátási határérték megállapításával, alkalmazott építési technológia meghatározásával).

(12) A főutak és a vasút közelében lévő zajérzékeny építményeket (lakások, oktatási és szociális intézmények) szükség esetén passzív akusztikai védelemmel kell ellátni.

(13) A lakások létesítését megengedő intézményi építési övezetekben a terület csendje, nyugalma érdekében semmilyen, a hatályos zajterhelési határértékeket meghaladó zajkeltéssel járó szolgáltató, illetve szórakoztatóipari tevékenység nem folytatható, illetve nem létesíthető.

(14) A légkondicionáló-, szellőztető- és hűtő berendezések csak úgy helyezhetők el, illetve üzemeltethetők, hogy az üzemi eredetű zajnak minősülő zajkibocsátásuk lakóépületek és intézmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja.

Természeti értékek védelme

(15) Az RSD partalakítása a természetes vízparti vegetáció, a meglévő értékes vízparti élőhelyek, nádas-partok megőrzésével történhet. A part és a vízfelület találkozásánál a mederben és a nem kiépített partszakaszokon, legalább 200 méterenként, újabb vizes élőhelyeket, nádas-partokat kell kialakítani.

A régészeti védelemre vonatkozó előírások

11. § A terület régészeti érdekű terület, ahol a terepszint 0,30 méternél nagyobb megváltoztatásával járó földmunka a régészeti szakfeladatokat ellátó illetékes szervezettel történő egyeztetés alapján, régészeti szakfelügyelet mellett végezhető.

III. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Intézményterületek

12. § (1) A területen lakóépületek, illetve lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetőek, ott, ahol az építési övezetek előírásai megengedik.

(2) Intézményterületeken csak olyan rendeltetési egységek helyezhetők el, melyek terhelési határértéke nem haladja meg a nagyvárosias lakóterületekre vonatkozó külön jogszabályban rögzített környezeti határértékeket.

(3) A területen az alábbi építmények és rendeltetési egységek helyezhetők el az övezeti előírások keretei között:

a) közintézmények épületei,

b) igazgatási épületek,

c) irodaépületek,

d) szálláshely-szolgáltató épületek,

e) kereskedelmi célú épületek és rendeltetési egységek,

f) vendéglátó épületek,

g) szolgáltató épületek,

h) kulturális épületek,

i) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

j) sportolási célú építmények,

k) lakóépületek, lakások,

l) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei,

m) nem zavaró hatású egyéb gazdasági célú rendeltetési egységek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az nagyvárosias lakóterületekre vonatkozó, külön jogszabályban előírt határértékeket és

n) parkolóház.

(4) A területen az alábbi építmények és rendeltetési egységek nem helyezhetők el:

a) önálló raktárépület és rendeltetési egység,

b) önálló ipari épület és rendeltetési egység.

(5) A területen önálló egyszintes kereskedelmi csarnokok, illetve zárt homlokzattal kialakított (un. „dobozszerű”) épületek - a „12”, „14”, „15” és „16” jelű tömbök területének kivételével - nem helyezhetők el.

I-IX/1 építési övezet

13. § (1) Az I-IX/1 jelű építési övezet építési előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/1 Z 5000 80 60 60 3,50 20
(10+10)**
25,0*
Az -IX/1 jelű építési övezet területén a városépítészeti hangsúly elhelyezésére kijelölt területen belül a BVKSZ határértékig, de max. 45,0
* a magasépítmény (városépítészeti hangsúly) építménymagassága nélkül értendő
** a legkisebb zöldfelület mértékének (a+b) meghatározása esetén az „a” a teljes értékű zöldfelület legkisebb mértéke, a „b” a tetőkertként is kialakítható egyéb zöldfelület mértéke (zöldfelület/telekterület %)

(2) Az építési övezetben lakás földszinten, illetve a passzázs szintjén, arra nyílóan nem helyezhető el.

(3) Az építési övezet területén a rendezett terepszint magassága nem haladhatja meg a 107,00 mBf magasságot.

I-IX/2 jelű építési övezet

14. § (1) Az I-IX/2 jelű építési övezet előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/2a Z 3000 80 60 60 4,50 20
(10+10)**
25,0
I-IX/2b Z 3000 80 60 60 3,00 20
(10+10)**
25,0*
Az I-IX/2b jelű építési övezet területén a városépítészeti hangsúly elhelyezésére kijelölt területen belül a BVKSZ határértékig, de max. 45,0
* a magasépítmény (városépítészeti hangsúly) építménymagassága nélkül értendő
** a legkisebb zöldfelület mértékének (a+b) meghatározása esetén az „a” a teljes értékű zöldfelület legkisebb mértéke, a „b” a tetőkertként is kialakítható egyéb zöldfelület mértéke (zöldfelület/telekterület %)

(2) Az I-IX/2a és I-IX/2b jelű építési övezet területén lakás földszinten, illetve a passzázs szintjén, arra nyílóan nem helyezhető el.

(3) Az I-IX/2b jelű építési övezetben a zöldfelületek legalább 5%-át az RSD mentén kialakított közkert területéhez csatlakozóan kell kialakítani.

I-IX/3 jelű építési övezet

15. § (1) Az I-IX/3 jelű építési övezet előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/3 SZ 4000 65
+5*
50 50 1,00 35
(25+10)**
25,0
* térszín alatti építmény födémén min. 2 m-es földfeltöltés esetén
** a legkisebb zöldfelület mértékének (a+b) meghatározása esetén az „a” a teljes értékű zöldfelület legkisebb mértéke, a „b” a tetőkertként is kialakítható egyéb zöldfelület mértéke (zöldfelület/telekterület %)

(2) Az építési övezetben lakás földszinten, illetve a passzázs szintjén, arra nyílóan nem helyezhető el.

I-IX/4 jelű építési övezetek

16. § (1) Az I-IX/4 jelű építési övezetek előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/4a Z 2500 60 40 40 2,00 35
(25+10)*
25,0
I-IX/4b Z 2500 60 40 40 2,50 35
(25+10)*
25,0
* a legkisebb zöldfelület mértékének (a+b) meghatározása esetén az „a” a teljes értékű zöldfelület legkisebb mértéke, a „b” a tetőkertként is kialakítható egyéb zöldfelület mértéke (zöldfelület/telekterület %)

(2) A tömbök belsejében kialakított kerteket pihenő-, díszkertként, illetve kisgyermekek számára alkalmas játszókertként kell kialakítani. A kertek sövénnyel takart, legfeljebb 30 cm magas lábazatú, legfeljebb 1,2 magas áttört kerítéssel lekeríthetők.

(3) Az építési övezet közkerthez csatlakozó részein az előírt zöldfelületekből legalább 5%-ot a Z-KK-IX/1 jelű övezethez csatlakozóan kell kialakítani.

I-IX/5 jelű építési övezet

17. § (1) Az I-IX/5 jelű építési övezet előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/5 Z 2500 65
+5*
40 40 1,25 35
(25+10)**
9,5
* térszín alatti építmény födémén min. 2 m-es földfeltöltés esetén
** a legkisebb zöldfelület mértékének (a+b) meghatározása esetén az „a” a teljes értékű zöldfelület legkisebb mértéke, a „b” a tetőkertként is kialakítható egyéb zöldfelület mértéke (zöldfelület/telekterület %)

(2) Az építési övezetben a zöldfelületekből legalább 5%-ot az RSD mentén kialakított közkert területéhez csatlakozóan kell kialakítani.

(3) Az építési övezetben a kerteket pihenő-, dísz- és kisgyermekek számára alkalmas játszókertként kell kialakítani. A kertek sövénnyel takart, legfeljebb 30 cm magas lábazatú, legfeljebb 1,2 magas áttört kerítéssel lekeríthetők.

I-IX/6 jelű építési övezet

18. § (1) Az I-IX/6 jelű építési övezet területén az intézményterületeken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek (lásd 13. § (3)) közül nem helyezhetők el:

a) lakás, kivéve szolgálati lakás,

b) új kulturális építmények,

c) új oktatási építmény,

d) új egészségügyi építmény.

(2) A területen a 13. § (3) bekezdésben meghatározott épületeken és rendeltetési egységeken túlmenően a környezetet nem terhelő, a nagyvárosi lakóterületi határértékeket nem meghaladó üzemi tevékenység építményei is elhelyezhetők.

(3) Az I-IX/6 jelű építési övezet előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/6 SZ 4000 65 55 55 3,00 35 25,0

I-IX/7 jelű építési övezet

19. § (1) Az I-IX/7 jelű építési övezet előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/7 SZ 2300 70 50 50 3,00 35
(25+10)
15,0
* a legkisebb zöldfelület mértékének (a+b) meghatározása esetén az „a” a teljes értékű zöldfelület legkisebb mértéke, a „b” a tetőkertként is kialakítható egyéb zöldfelület mértéke (zöldfelület/telekterület %)

(2) Az épület RSD-vel párhuzamos homlokzatát legalább 30 m-enként tagolni kell.

I-IX/8 jelű építési övezet

20. § Az I-IX/8 jelű építési övezet előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
I-IX/8 SZ 2500 60 40 40 2,50 35
(25+10)*
25,0
* a legkisebb zöldfelület mértékének (a+b) meghatározása esetén az „a” a teljes értékű zöldfelület legkisebb mértéke, a „b” a tetőkertként is kialakítható egyéb zöldfelület mértéke (zöldfelület/telekterület %)

IV. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

KL-KT-IX jelű övezet

21. § A terület déli határán a KL-KT-IX övezetbe sorolt Dunaág-Csepel szigeti közúti kapcsolat számára biztosítani kell a továbbvezetéshez szükséges területet, valamint az RSD menti közpark parkolási igényének legalább 50%-át.

KL-VA-IX jelű övezetek

22. § (1) A KL-VA-IX/1 jelű vasúti területen, a MÁV meglévő kelebiai vonalán a szélső vágány tengelyétől 50-50 m védőtávolságon belüli beépítés építési engedély iránti kérelméhez mellékelni kell a MÁV üzemeltetői állásfoglalását és szakhatósági hozzájárulását.

(2) A területen a KL-VA-IX/2 jelű vasúti területen (a HÉV nyomvonalán) szintbeni átjárással, keresztezéssel új épületet elhelyezni, területet feltárni csak az illetékes közlekedési hatóság előzetes engedélyével szabad.

(3) A vasúti területeken csak a működéshez, karbantartáshoz szükséges építési tevékenységek megengedettek, értéknövelő fejlesztés nem végezhető.

Z-KK-IX jelű övezet

23. § (1) A területen Z-KK-IX jelű övezet az RSD mentén kialakítandó parti sáv.

(2) A közkert övezet területén kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

a) a rekreációt szolgáló építmények,

b) parti sétány,

c) kiszolgáló gyalogutak, kerékpárút,

d) kerti építmények (esővédő, pergola, ivókút, díszkút, kilátóterasz),

e) kerti berendezések (hulladékgyűjtők, padok),

f) köztárgyak,

g) vízi építmények (csónak-, sporthajó-, kajak-, kenu-, evezős-kikötő, melyek alkalmassá tehetők yacht és motorcsónak kikötésre is),

h) vízfelület (mesterséges és természetes).

(3) A közkert zöldfelületén

a) kizárólag játszókert, pihenőkert, sportkert funkciójú területek alakíthatók ki

b) a zöldfelületek legalább 25%-át fásítani kell.

VT-VB-IX jelű övezet

24. § (1) A VT-VB-IX jelű vízbeszerzési terület a főváros vízgazdálkodással kapcsolatos célzott területfelhasználási módú területe.

(2) Az övezetben a keretövezetben megengedett funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(3) A VT-VB-IX jelű övezet építési előírásai:

az építési övezet az építési telek az épület
legnagyobb megengedett legkisebb legnagyobb
építési övezeti beépítési módja legkisebb területe beépítési mértéke
(%)
szintterületi mutatója zöldfelületi mértéke* építmény-
magassága
jele m2 terepszint alatt földszinten
I. emeleten
további emeleteken m2/ telek m2 % m
VT-VB-IX SZ 1500 60
+5*
5 - 0,1 40 4,5
* térszín alatti építmény födémén min. 2 m-es földfeltöltés esetén

V. FEJEZET

VEGYES- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

25. § (1) * 

Értelmező rendelkezések

26. § (1) Párkánymagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

(2) Teljesértékű zöldfelület: az alá nem pincézett területen kialakított zöldfelület.

(3) Egyéb zöldfelület beszámítható legmagasabb mértéke: a födémszerkezeten kialakított zöldfelület számított értékének az előírt zöldfelület számítása során figyelembe vehető részének legnagyobb aránya.

(4) Homlokzat-tagolás kötelező mértéke: az összefüggően kialakítható homlokzat-hossz legnagyobb mértéke, melyet az építési hely szabályozási tervben meghatározott határa mentén kell alkalmazni. A homlokzat-tagolás kötelező mértéke után vagy meg kell szakítani az épületet, vagy épületközt kell kialakítani, vagy a homlokzatfelület (homlokzatsík) legalább 12 m széles és legalább 9 m mély visszaléptetésével kell megszakítani az összefüggő homlokzatfelületet (homlokzatsíkot).

(5) Megengedett legkisebb épületköz (LKÉ): az épületek, épületrészek között kialakítandó legkisebb távolság.

(6) Megengedett legnagyobb homlokzat-hossz (LNH): az építési hely szabályozási tervben meghatározott szakaszán elhelyezhető összefüggően kialakított homlokzat-szakasz legnagyobb hossza.

(7) Párkánymagasság: a rendezett terepszint és a tetősík metszésvonala, lapostető esetén az attika felső síkja között függőlegesen mért távolság.

(8) Hagyományos lapostető: hideg- vagy meleg lapostető (bitumenes, PVC vagy egyéb, közel vízszintes szigeteléssel)

Hatálybaléptető és záró rendelkezések

27. § (1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest, IX. kerület, a Nagyvásártelep és környéke (a Kvassay Jenő út - Soroksári út - az Illatos út folytatásában tervezett Duna-híd térségében a 38199/2 hrsz., 38198/1 hrsz., 38197 hrsz. északi, a 38086/18; /25; /13; /26;/ 24; / 22; /23 hrsz. telkek déli határvonala - az RSD (Ráckevei-Soroksári Duna-ág) által határolt terület) kerületi szabályozási tervéről szóló 42/2003. (XII. 30.) sz. rendelete és kerületi szabályozási terve hatályát veszti.

(3) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított építési ügyekben kell alkalmazni.

Budapest, 2010. június 2.

Dr. Gegesy Ferenc s.k. Dr. Oszvári István s.k.
polgármester jegyző

1. számú melléklet

Kerületi Szabályozási Terv

M=1:1.000 méretarányú tervlap

1. számú függelék

Védettségek

Műemléki védelem alatt áll:

a Budapest IX. kerület, Hídépítő utcai és Helyi kikötő úti 38086/49 és 38086/50 helyrajzi számú ingatlanokon álló Nagyvásártelep műemlékké nyilvánításáról szóló 18/2004. (IX. 3.) NKÖM rendelet alapján:

a Budapest IX. kerület, Hídépítő utcai és Helyi kikötő úti 38086/49 és 38086/50 helyrajzi számú ingatlanokon álló Nagyvásártelep

- irodaépülete,

- zászlótartó építményei,

- csarnoképülete, az ahhoz tartozó rámpa, valamint

- a kikötő bejárati pillérei

A védelem oka: a modern stílusú, 1930-32-ben Münnich Aladár tervei szerint emelt Zeiss-Dywidag rendszerű csarnoképület építészeti, a kapcsolódó irodaház építészeti-szobrászati, valamint a kikötőbejárat építészeti értékei.

Műemléki környezet:

a 38086/49 és 38086/50 helyrajzi számú ingatlanok fennmaradó része