Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) és 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 8. § (2) bekezdés szerinti véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: *
1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros IX. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére, az Ecseri út - 3-as villamos vonala - Határ úti felüljáró - Határ út a Köteles utcáig - 38230/31, és 38230/34 hrsz-ú ingatlanok - Ferencvárosi rendező pályaudvar - Kiskalmár utca meghosszabbítása - Táblás köz által határolt területére (a továbbiakban: a terület) terjed ki.
(2) A jelen rendelet a mellékelt Kerületi Szabályozási Tervvel (a továbbiakban: a szabályozási terv) együtt alkalmazandó.
2. § (1) A kötelező szabályozási elemektől eltérni csak jelen rendelet, és a szabályozási terv előzetes módosításával szabad.
(2) Az irányadó szabályozási elemektől a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, és a szabályozási terv módosítása nélkül el szabad térni.
(3) A szabályozási terv más jogszabály alapján kötelező szabályozási elemeket és tájékoztató elemeket is feltüntet.
(4) A területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését módosítani (együtt építési munka) csak e rendelet és a szabályozási terv alapján szabad. Az ebben nem szabályozottak tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban: Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelmények közzétételéről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Budapesti Városrendezési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásait, a vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, ágazati és eseti üzemeltetői előírásokat be kell tartani.
(5) A szabályozási tervlapon jelölt kötelező építési határvonalat az oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokkal együtt kell alkalmazni.
3. § (1) Egy telken több épület is elhelyezhető.
(2) Egy épületben több rendeltetési egység is elhelyezhető.
(3) Sorgarázs az épületek közterület felőli földszintjén, vagy önálló épületben nem helyezhető el.
(4) A területen a közterület felőli telekhatáron kerítés csak áttört kivitelben létesíthető. A területen kerítésen szögesdrót nem létesíthető. A kerítés és lábazat együttes magassága legfeljebb 2,00 méter lehet, melyen belül a lábazat magassága legfeljebb 60 cm lehet.
(5) A közterületen elhelyezett kerítések és a 14. § (1) bekezdésben fel nem sorolt építmények bontandóak.
(6) A területen pavilon, sátor, kocsi, árusító, vagy reklámhordozó és hasonló jellegű önálló berendezés, szerkezet nem helyezhető el, a hírlap- és virágárus pavilont kivéve, továbbá a 3. § (7), (8) és 5. § (7), (8) bekezdésben foglaltakat.
(7) Épületen csak olyan felirat, hirdető berendezés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik:
a) épület egészére vonatkozó felirat (pl. áruház neve) a homlokzaton (emeleti szinten is) elhelyezhető,
b) a közterület felőli földszinti rendeltetési egységek (pl. üzletek) feliratai, hirdető berendezései az épület földszinti homlokzati sávjában,
c) a további rendeltetési egységekre (pl. bérirodákra) vonatkozó feliratok, hirdető berendezések csak a földszinten, portálban, előcsarnokban, egységes megjelenésű, cserélhető kialakítással helyezhetők el.
(8) A területen DIN A0-es ívméretet (840x1188 mm) meghaladó méretű felirat, hirdetőberendezés az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalain, vagy kerítésen, előkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban nem helyezhető el, kivéve az építési terület lehatárolására szolgáló kerítésen meghatározott időszakra, legfeljebb 6 hónapra és az épület részeként kialakított cégfeliratot.
(9) A telekhatár mentén - a telek előkertnek minősülő részén - egy darab 20 m2 beépített alapterületű portaépület elhelyezhető a kerítéssel összeépítve. A portaépület beépített alapterületét építési helyként kell értelmezni.
4. § (1) A tetőfelépítmények (például: lift- és egyéb gépház, tetőkijárat, víztartály) területe nem haladhatja meg az épület alapterületének 25%-át. A területen - az épületek rendezett megjelenése érdekében - biztosítani kell a tetőfelépítmények látványának és tetőnézetének egységes megjelenését.
(2) A kerítéssel összeépített vagy azzal együtt kialakított legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű portaépület elhelyezhető, melynek területét is építési helynek kell értelmezni.
(3) Az építési helyen kívül lévő építmények, építményrészek szintterülete nem növelhető. Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból szabad végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.
5. § (1) A közterületeken, magánúton, közkertekben és azokról látható módon reklámok, cégfeliratok városképi szempontok és a következő előírások figyelembe vételével helyezhetők el:
a) kirakatszekrény, hirdetési- és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, -berendezés és -tábla bármely épületen a teljes homlokzat kialakításának figyelembevételével helyezhető el, bővíthető, vagy alakítható át;
b) * önálló reklám-tábla, megállító tábla nem helyezhető el, információs táblát vagy reklámberendezést elhelyezni csak az utak mentén, egységes megjelenéssel szabad;
c) Útbaigazító táblák csak csoportosan, egységes kialakítással helyezhetők el.
(2) Épületeken tetőreklám nem helyezhető el.
(3) Épületeken világító dobozként kialakított reklám- és cégfelirat a homlokzat síkjával párhuzamosan nem, csak arra merőlegesen, legalább 3 m magasságban helyezhető el, legfeljebb 1,00*1,00 méteres befoglaló méretben. Belső megvilágítású dobozbetű, cégfeliratként kialakítható.
(4) Épületen a saját funkciójára, rendeltetésére vonatkozó cégfelirat csak úgy helyezhető el, ha annak felülete nem haladja meg az adott homlokzat felületének 20%-át, de legfeljebb összesen 50 m2-t.
(5) Reklámvilágítással, térvilágítással, díszvilágítással káprázást, vakítást, zavaró fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad.
(6) Új cégfelirat, céglogo csak az épülettel együtt, felújítással, rendeltetésváltással egyidejűleg, továbbá cégváltozás estén alakítható ki. Az épületen elhelyezett cégfelirat, céglogo magassága legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg a meglévő épület magasságát.
(7) A területen ingatlanonként az ingatlan fő funkciójának hirdetésére legfeljebb három darab, legfeljebb 12 m magas zászlótartó oszlopon, legfeljebb 5x3 m méretű reklámzászló helyezhető el, a városképi szempontokra tekintettel.
(8) A területen ingatlanonként legfeljebb egy darab és az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3/4-edét meg nem haladó, de legfeljebb 20 m magas új reklámoszlop (un. „totemoszlop”) helyezhető el, a városképi szempontokra tekintettel.
6. § (1) Építési munkálatok vagy egyéb tevékenység során keletkező építési- vagy veszélyes hulladékok összegyűjtéséről, telken belüli átmeneti tárolásáról, elszállításáról és ártalmatlanításáról a hatályos jogszabályokban előírt módon gondoskodni kell. Építési hulladék csak építési területen belül, a jogszabályokban meghatározott időtartamig tárolható.
(2) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt - a talaj védelme érdekében - csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.
7. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a terület szennyeződés-érzékenységi besorolása: Érzékeny terület.
(2) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell megoldani.
8. § (1) A területen a Gyáli út, az M5-bevezető út és az Illatos út 100 m-es körzetén belül létesülő épületben lévő, zaj szempontjából érzékeny funkció esetében zajszámítással kell igazolni, hogy a közlekedésből eredő zajterhelés a helyiségekben teljesítik a vonatkozó beltéri határértékeket.
(2) A területen valamennyi olyan újonnan létesülő épületben, ahol a beltéri zaj a jogszabályban rögzített mértéket várhatóan vagy a számítások szerint meghaladja, ott műszaki zajvédelmet az épületszerkezetek megfelelő méretezésével kell biztosítani, vagy az adott funkciót az épület zajtól védett részében kell elhelyezni.
(3) Amennyiben falszerű zajvédelmi létesítmény létesítése műszaki okok, és zajvédelmi szempontból szükséges, akkor csak növényzettel befuttatott zajvédő fal, vagy élő növényfalas (máglyafal) zajvédő fal létesíthető a Gyáli út, az M5-bevezető út és az Illatos út mellett.
(4) A területen a Gyáli út, az M5-bevezető út és az Illatos út mellett az utak felé eső előkertekben többszintű, intenzív növényalkalmazással is elő kell segíteni a zajterhelési határértékek teljesülését.
(5) Az M5 bevezető út, az Illatos út, az Ecseri út és a Gyáli út mellett a hiányzó fasorokat zajvédelmi okokból az átlagosnál sűrűbb, 5-6 m-es tőtávú telepítéssel kell kialakítani.
9. § (1) A terület a „Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke” levegőtisztaság-védelmi zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, és határértékeinek megfelelően történhet.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos jogszabályokban foglalt kibocsátási határértékeket meghaladó légszennyezéssel vagy bűzterheléssel járó tevékenység nem folytatható, vagy határértéket meghaladó légszennyező építmény nem helyezhető el.
10. § (1) Az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról, a visszapótlásra szánt növényállomány fajtájának, a telepítés helyének és idejének meghatározásáról a hatályos rendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján kell dönteni.
(2) A közterületek be nem épített és nem burkolt felületeit zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(3) A megmaradó növényzet építés alatti megfelelő védelméről gondoskodni kell.
(4) A zöldfelület mértékének számítása során a gyephézagos parkoló-felületek nem vehetők figyelembe.
(5) A zöldfelületek legalább 1/3-át a telekhatárok mellett összefüggően kell kialakítani, az utak és a közművek figyelembevételével.
11. § (1) A régészeti lelőhelyen megelőző feltárást szükséges végezni bármely a talaj megbolygatásával járó építési munka esetén.
(2) *
12. § (1) A kialakítandó közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv rögzíti.
(2) A területen a közterületek (utcák, vegyes használatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.
(3) A területen a közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, vagy ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.
13. § (1) Közműhálózatok, közműlétesítmények, valamint célvezetékek (pl. termékvezeték) elhelyezésénél az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati szabványok előírásait figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, valamint az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny-, és csapadékvíz), az energiaellátás (villamos energia, földgáz és távhő), a hírközlés hálózatai és létesítményi, valamint azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét az illetékes Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogot csak olyan telekrészre szabad bejegyeztetni, ahol építési korlátozást nem okoz. Szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A célezetékek, és azok előírás szerinti védőtávolságainak helyigényét szintén közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben ― megegyezően eljárva a közcélú vezetékekkel ― szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművezetékeket, közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték, műtárgy nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(5) A közművek elrendezésénél mindig az összes (a távlatban megépülő közmű részére is) közmű elhelyezési lehetőségét is figyelembe kell venni.
(6) A területen új légvezeték nem helyezhető el. A meglévő légvezeték esetében csak az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges felújítások, korszerűsítések végezhetők.
(7) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú építményből kibocsátott szennyvíz paramétereinek a közcsatornába történő bevezetés előírásainak meg kell felelnie. Az ettől eltérő szennyezettségű vizet, telken belül létesített szennyvízkezelés után lehet közcsatornába vezetni.
(8) Közvetlenül az Illatos-árokba vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által esetleg előírt, megfelelő kezelés után szabad.
(9) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal kell megépíteni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Gyeprács létesítése ezekben az esetekben tilos.
14. § (1) Az M-IX-1 jelű építési övezetbe sorolt, szabadonálló beépítési módú területek teljes közművesítéssel kialakított telkein a keretövezetben megengedett építmények - a kereskedelmi célú üzemanyagtöltő állomás kivételével - helyezhetők el. Az építési övezet jellemzőit a 1. táblázat rögzíti.
(2) Az M-IX-2 jelű építési övezetbe sorolt, szabadonálló beépítési módú területek teljes közművesítéssel kialakított telkein a keretövezetben megengedett építmények - a kereskedelmi célú üzemanyagtöltő állomás kivételével - helyezhetők el. Az építési övezet jellemzőit a 1. táblázat rögzíti.
(3) Az M-IX-3 jelű építési övezetbe sorolt, szabadonálló beépítési módú területek teljes közművesítéssel kialakított telkein a keretövezetben megengedett építmények helyezhetők el. Az építési övezet jellemzőit a 1. táblázat rögzíti.
(4) Az M-IX-4 jelű építési övezetbe sorolt, szabadonálló beépítési módú területek teljes közművesítéssel kialakított telkein a keretövezetben megengedett építmények - a kereskedelmi célú üzemanyagtöltő állomás kivételével - helyezhetők el. Az építési övezet jellemzőit a 1. táblázat rögzíti.
(5) Az M-IX-5 jelű építési övezet
a) szabadonálló beépítési módú területek teljes közművesítéssel kialakított telkein a keretövezetben megengedett építmények közül az alábbiak nem helyezhetők el:
aa) a kereskedelmi célú üzemanyagtöltő állomás
ab) az élelmiszeripari termelés és élelmiszer kereskedelem
ac) az aszeptikus termékek előállításának
épületei, létesítményei.
b) Az Illatos út mentén kerítés takarására sövényt kell telepíteni.
c) Az építési övezet jellemzőit a 1. táblázat rögzíti.
| 1. táblázat | |||||||||
| Az építési telekre meghatározott | Az épület | ||||||||
| legkisebb kialakítható | legnagyobb megengedett | legkisebb | min. | max. | |||||
| Az építési övezet jele | terület | közterület felőli szélesség | beépítési mértéke | szintterületi mutató | terepszint alatti beépítettség | zöldfelületi mérték | építménymagassága | ||
| m2 | m | % | m2/m2 | % | % | m | m | ||
| M-IX-1 | 3000 | 30 | 50 | 2,0 | 50 | 25 | 6,0 | 16,0 | |
| M-IX-2 | 6000 | 30 | 55 | 2,0 | 55 | 25 | 6,0 | 16,0 | |
| M-IX-3 | 3000 | 30 | 50 | 2,0 | 50 | 25 | 6,0 | 16,0 | |
| M-IX-4 | 3000 | 30 | 55 | 2,4 | 55 | 25 | 10,5 | 16,0 | |
| M-IX-5 | 3000 | 30 | 45 | 2,4 | 50 | 25 | 4,0 | 18,0 (27,0)* | |
| * Az övezet területén - az Illatos út menti beépítés kivételével, - üzemtechnológiai okokból max. 27,0 m építménymagasságú épület, építmény is elhelyezhető. | |||||||||
15. § (1) Az övezet területén csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb melléképítmények és műtárgyak helyezhetők el, közterületen új építményt elhelyezni - esővédő, autóbuszváró, telefonfülke, hírlapárusító és virágárusító pavilon kivételével - nem szabad.
(2) Az övezetben a telek területének be nem épített és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
16. § (1) Az övezet területén az E-VE célzott terület-felhasználási módú területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
17. § (1) A terület keretövezetbe nem sorolt köz-, illetve magánterület.
(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásait kell alkalmazni.
18. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.
(2) *
Budapest, 2012. május 17.
| dr. Bácskai János | dr. Nagy Hajnalka | |
| polgármester | jegyző |
Javasolt intézkedések az M-IX-5 építési övezet (a volt BVM telephely) területére:
1. A szennyezett talajvizű térségek kiterjedésének megakadályozására intézkedési tervet kell készíteni. A további talajvíz-szennyeződések megakadályozása érdekében:
a) a távlatban is működő üzemrészek térségében intézkedési terv készítendő a talaj szennyeződés lokalizálására (pl.: szervesanyag-üzem, olvasztó és desztilláló tartálypark, klórcseppfolyosító és töltő),
b) más telephelyről, vagy a telephelyen belül technológiák áttelepítése esetén biztosítani kell, hogy az új helyen talajszennyezés veszélye ne állhasson fenn,
c) kizárólag talajt, talajvizet nem szennyező és veszélyeztető új technológák telepíthetők,
d) új épületek építése előtt talajmechanikai szakvéleményben kell meghatározni a szennyezettség mértékét, s intézkedni kell a tervezett építmény védelméről és a szennyezett föld kezeléséről.
2. A talajvíz-figyelőkutak karbantartásáról az adott telek tulajdonosának kötelessége gondoskodnia, a kutak használatát biztosítania kell. Erről az adás-vételi szerződésben rendelkezni kell.
3. A csatornarendszerbe csak veszélyes anyagokat nem tartalmazó szennyvizek vezethetők. A szennyvizek gyűjtésére, kezelésére vonatkozó további előírásokat a 9. § (4) bekezdése tartalmazza.
4. Az 1 éven túl tárolt veszélyes hulladékok ártalmatlanítására intézkedési tervet kell kidolgozni.
Mintakeresztszelvények:
