Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. *
1. § E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott magatartást tanúsítja, vagy az e rendeletbe ütköző cselekmények, mulasztások valamelyikét követi el, feltéve, hogy azzal szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg.
2. § * E rendelet alkalmazása során
1. építési tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontjában meghatározott tevékenység,
2. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom,
3. házirend: társasház esetében a szervezeti-működési szabályzatban, lakásszövetkezet esetében az alapszabályban, önkormányzati tulajdonú lakóépület esetében önkormányzati rendeletben meghatározott házirend,
4. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM rendelet I. függelék II. fejezet a) pontjában meghatározott fogalom,
5. közpark: a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat tulajdonában, fenntartásában, használatában álló, több funkciót szolgáló közhasználatú közterületi zöldterület – ideértve a zöldterületet megszakító burkolt és burkolatlan felületeket is –, amelyeket bárki használhat,
6. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott terület, továbbá a közterületnek közútként szolgáló része,
7. lakóépület: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben meghatározott társasház, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben meghatározott lakóépület, valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakóépület,
8. műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom,
9. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital,
10. zöldfelület: lakó-, üdülő, intézmény-, ipari és raktár-, közlekedési, közös zöldterület (KZ) és egyéb rendeltetésű terület-felhasználási egységek biológiailag aktív, növényzettel borított területe,
11. zöldterület: a rendezési, illetve szabályozási tervekben kijelölt, valamint az állandóan növényzettel fedett közterület.
3. § (1) * Aki Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló közterületet rendeltetésétől eltérően, jogszabályban előírt engedély, hozzájárulás, megállapodás vagy bejelentés nélkül, attól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és természetes személy esetén kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
4. § (1) * Aki az Önkormányzat tulajdonában álló közterület olyan részét használja rendeltetésétől eltérő célra, amelyre közterület-használati megállapodás nem köthető (hozzájárulás nem adható), megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
5. § (1) * Az a vendéglátó üzletet működtető kereskedő, aki az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhelyezett asztalokra a kiszolgálás ideje alatt nem helyezi ki az Önkormányzat tulajdonát képező közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletében meghatározott infografikát, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
5/A. § * (1) Az a kereskedő, aki a vendéglátó üzlete nem eseti jellegű kitelepülésekor a közterületen zenét szolgáltat, továbbá a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül TV-t, projektort helyez el és működtet, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
6. § (1) Aki a közterületen elhelyezett utcabútoron, virágágyás szélén, lépcsőkön, pihenésre szolgáló eszközön, szökőkúton, köztéri műalkotáson (továbbiakban: utcai berendezés) gördeszkázik, görkorcsolyázik, rollerezik vagy kerékpározik, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
7. § (1) Aki közterületi emléktáblát, utcanévtáblát, házszámtáblát beszennyez, eltakar vagy más módon olvashatatlanná tesz, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
8. § (1) Aki építési tevékenységgel a közterületet beszennyezi és nem gondoskodik annak folyamatos takarításáról, továbbá az építési tevékenység befejezését követően haladéktalanul nem gondoskodik a közterület eredeti állapotának helyreállításáról, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
9. § (1) Az a tulajdonos vagy használó, aki az ingatlanon oly módon tárol építési anyagot, bontásból származó törmeléket, hogy nem gondoskodik annak kiporzásának megakadályozásáról, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
10. § (1) Az a tulajdonos vagy használó, aki az ingatlant határoló járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság-mentesítéséről nem gondoskodik, továbbá aki a hóeltakarítást a főváros köztisztaságáról szóló fővárosi közgyűlési rendeletben előírtak megsértésével végzi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
11. § * (1) Aki a felügyelete alatt álló állatot úgy visz vagy bocsát az Önkormányzat tulajdonában álló közterületre, hogy nem tart magánál az állat ürülékének feltakarítására alkalmas zacskót, vagy az állat ürülékének feltakarítására alkalmas zacskót az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására nem mutatja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
12. § *
13. § (1) * Aki az Önkormányzat tulajdonában álló közparkban vagy más zöldfelületen, zöldterületen arra ki nem jelölt helyen járművel parkol, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
14. § *
15. § (1) * Az a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kereskedő – ide nem értve a vendéglátó tevékenységet –, aki a 23 óra után is nyitva tartó üzletében az alkohol tartalmú italok árusításának 23 és 6 óra közötti időben történő beszüntetéséről jól látható helyen a vásárlókat nem tájékoztatja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az a kereskedő – a vendéglátó üzlet üzemeltetőjét is ideértve –, aki az üzletet kereskedelmi hatósághoz bejelentett nyitvatartási idejét nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) * A (2) bekezdés alkalmazásában a nyitvatartási idő be nem tartásának minősül, ha a nyitva tartási időn túl az üzemeltetőn, alkalmazottakon, takarítószemélyzeten kívül más személy is tartózkodik az üzletben vagy az üzlet teraszán.
16. § (1) * A közterületi alkalmi rendezvény szervezője, aki a rendezvényen úgy alkalmaz hangosító berendezést, hogy nem rendelkezik annak üzemeltetésére a jegyző által kiadott engedéllyel, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
17. § *
18. § *
19. § (1) * Aki hétköznapokon 20 és 7 óra között, szombaton 10 óra előtt és 18 óra után, vasárnap és ünnepnapon kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (pl. robbanómotoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése) végez – kivéve az azonnali kár- és balesetveszély elhárítására irányuló munkavégzést –, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
20. § (1) Aki közterületen vagy a közterülettel határos homlokzaton, továbbá a homlokzat síkjában hangosító, vagy bármilyen hanghatással együtt járó szórakoztató elektronikai berendezést a polgármester felmentése nélkül helyez el és működtet, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
21. § (1) * Az a kereskedő, aki a vendéglátó üzletben 22 óra után nyitott nyílászárók mellett szolgáltat gépi vagy élő zenét, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
22. § Aki a tulajdonában vagy használatában lévő területeken nem gondoskodik az allergiát okozó virágos gyomnövények irtásáról, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
23. § *
24. § (1) Aki többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú helyiségeiben és közös tulajdonban álló területén
a) állatot felügyelet nélkül hagy,
b) az állat által okozott szennyeződést nem távolítja el,
c) gazdátlan állatot másokat zavaró vagy környezetet szennyező módon etet, állatot az épületbe szoktat,
megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) * Aki a lakóépület házirendjének a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) * A házirend szigorúbb rendelkezése hiányában, aki lakóépület lakásában hétköznap 20 óra és 7 óra között, szombaton 10 óra előtt és 18 óra után, továbbá vasárnap és ünnepnapon a zaj elleni védelem egyes szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott építési tevékenységet végez, vagy végeztet – kivéve az azonnali kár- és balesetveszély elhárítására irányuló munkavégzést –, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) * A (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetben nem állapítható meg a házirend megsértése, ha az abban meghatározott szabályok a társasházakról szóló törvényben a házirenddel szemben támasztott követelményeknek nem felelnek meg.
25. § Aki a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata jelképeit és emblémáját engedély nélkül használja, alkalmazza vagy előállítja, továbbá aki elnevezéséhez, tevékenység gyakorlásához vagy működés folytatásához a „Ferencváros”, Ferencvárosi”, „ferencvárosi”, IX. kerületi” megjelölést illetve elnevezést a polgármester vagy a Képviselő-testület engedélye nélkül vagy tiltása ellenére használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
26. § * (1) Az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankciójáról szóló külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatti eljárás minden esetben hivatalból indul.
27. § E rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
Budapest, 2015. április 23.
dr. Bácskai János | dr. Szabó József Zoltán | |
polgármester | jegyző |