Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) végrehajtásáról

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: * 

I. A rendelet hatálya

1. § *  (1) A rendelet hatálya kiterjed Kaposvár város területén

a) *  az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő lakások bérbeadására,

b) a lakásigények elbírálásának és a lakáshoz juttatásnak rendjére,

c) az önkormányzati lakások bérleti jogviszonyáról való lemondásért járó pénzbeli térítésre,

d) az önkormányzati lakások lakbérére,

e) az önkormányzati tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésére,

f) a nyugdíjasok házában lévő lakásokra,

g) a fecskeházra.

(2) A rendelet hatálya –a III/A. és III/B. fejezetet kivéve- kiterjed minden kaposvári lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező nagykorú személyre.

II. A döntéshozatal fórumrendszere

2. § (1) A rendelet vonatkozásában a bérbeadói feladatokat – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

(2) A rendelet által külön megnevezett ügyekben a Közgyűlés, illetve a Népjóléti Bizottság dönt.

(3) *  Az önkormányzati tulajdonú helyiségekkel kapcsolatban a polgármester akkor dönt, ha az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 59/2012. (X. 3.) önkormányzati rendelet a döntést nem ruházza más hatáskörbe.

(4) *  A Közgyűlés az (1) bekezdésben foglalt bérbeadói feladatok egy részét szerződéssel a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.-re (a továbbiakban: Vagyonkezelő Zrt.), vagy más kezelőre ruházhatja át.

III. A LAKÁSOK ELOSZTÁSA

A lakáselosztási terv

3. § * 

A szerződéskötés feltételei

4. § * 

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

5. § *  (1) *  Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra irányuló lakásigénylési kérelmének nyilvántartásba vételére azon lakhatását vagyoni körülményei miatt más módon megoldani nem képes nagykorú személy jogosult, akinek – a vele együttköltözőket (a továbbiakban: család) is figyelembe véve – családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az igénylés benyújtásakor a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére naptári évre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) mindenkori bruttó összegének:

a) családban élők esetében a 60%-át,

b) azon családok esetében, ahol gyermeket egyedül nevelő, vagy volt állami gondoskodásban felnőtt személy él az 55% -át,

c) egyedül élő személy, vagy ahol a családban mozgáskorlátozott személy él, vagy csak nagykorú személyekből álló család esetében a 75%-át nem haladja meg.

(2) *  A lakásnyilvántartásba vétel a jogosultság megállapításának napjától számított 1 évre szól. Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelmező lakáshelyzete 1 év alatt nem rendeződik, a jogosultság igazolása mellett új kérelem nyújtható be.

(3) *  Szociális önkormányzati bérlakás lakásnyilvántartásba vételére irányuló kérelmet házas-, illetve élettársak csak együttesen nyújthatnak be. A kérelmező, illetve kérelmezők kérelmén a Ltv. 21. § (2) bekezdésében, illetve e rendelet 27. § (1) bekezdésében nevesített családtagok szerepelhetnek együttköltözőként.

(4) *  Vagyoni viszonyai alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelemtől (továbbiakban: havi jövedelem) függetlenül nem vehető nyilvántartásba, annak az igénylőnek a kérelme:

a) aki, illetve a vele együttköltözők (továbbiakban: család) vagyonának együttes forgalmi értéke meghaladja a külön jogszabályban *  meghatározott mértéket, (továbbiakban: jelentős vagyon),

b) aki már rendelkezett önkormányzati bérlakással, melyet kedvezményesen megvásárolt illetve vételi vagy elővásárlási jogáról lemondott,

c) aki önkormányzati bérlakását térítés ellenében visszaadta, vagy bérleti jogát másik lakás tulajdonjogára cserélte,

d) akinek a bérleti jogát neki felróható okból a bérbeadó felmondással megszüntette,

e) aki érvényes tartási szerződéssel rendelkezik.

(5) *  A (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nyilvántartásba vételre kerülhet a lakásigénylési kérelem, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának

a) *  a kérelem benyújtását megelőző 3 évnél régebben haszonélvezettel terhelten került a lakás a tulajdonába és a haszonélvező a lakásban bent lakik, vagy azt más módon hasznosítja, illetve

b) *  a kérelem benyújtását megelőző három éven belül haszonélvezettel terhelten örökölt lakásában a haszonélvező bent lakik, vagy azt más módon hasznosítja,

c) *  a külön jogszabályban *  meghatározott lakáscélú kölcsöne állt fenn, melyet a folyósító pénzügyi intézmény felmondott.

(6) *  A (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően nyilvántartásba vételre kerülhet a lakásigénylési kérelem, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának kiskorú gyermeke gyámhatósági betétben elhelyezett pénzzel rendelkezik, amely:

a) a kérelem benyújtását megelőző 3 évnél régebben került a gyermek gyámhatósági betétjébe, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül öröklés útján került a gyermek tulajdonába,

és ezen összeggel együtt a vagyonuk meghaladná az előírt vagyoni határt.

(7) *  A jelentősebb vagyon esetében 3 évig figyelembe kell venni az elidegenített vagyontárgyakat is, kivéve annak az ingatlannak az értékét, melyet a külön jogszabályban *  meghatározott lakáscélú kölcsön felmondása miatt, árverezés előtt idegenített el a tulajdonos. A havi jövedelem számítása szempontjából a külön jogszabályban *  foglaltakat kell alkalmazni.

(8) *  Jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül önkormányzati bérlakáshoz juttathatók

a) aki lakása kisajátítása, vagy bármely közérdekű célból történő igénybevétele folytán cserelakásra nem tart igényt, de ingatlanvásárlás vagy építés miatt átmeneti elhelyezést kér, építés esetén maximum 2 év, vásárlás esetén maximum 6 hónap időtartamra, késedelem esetén kötbér kiköthető.

b) akik önkormányzati bérlakásuk visszaadása ellenében kisebb szobaszámú lakást kérnek.

5/A. § (1) *  A szociális helyzete alapján lakást igénylő a lakásbérleti jogát pályázat útján nyerheti el. Pályázatot az erre rendszeresített formanyomtatványon személyesen, postai vagy elektronikus úton az 1. mellékletben meghatározott pályázati díj megfizetése mellett nyújthat be az a személy vagy család, aki nyilvántartott lakásigénylési kérelemmel rendelkezik.

(2) *  A Polgármester az üres bérlakásokat pályázat útján hirdeti meg. Pályázat a pályázati kiírásban meghatározott helyen és módon nyújtható be. A pályázati felhívást közzé kell tenni, és az önkormányzat hirdetőtábláin 15 napra ki kell függeszteni.

(3) *  A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás címét,

b) műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),

c) a bérbeadás időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) *  a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot bérbeszámítás kizárásával való kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkákat és azok várható összegét,

f) a lakások megtekintésének idejét,

g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,

h) egyéb feltételeket.

(4) *  A szociális bérlakás elnyerésére pályázók közül a bérlő személyét a Népjóléti Bizottság jelöli ki. A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és családja (együttköltözők):

a) lakhatási körülményei,

b) jövedelmi viszonyai,

c) vagyoni viszonyai,

d) egészségügyi állapotuk,

e) gyermekek száma, /kiskorúak/,

f) együtt lakók száma,

g) kaposvári állandó lakcím létesítésének időpontja,

h) az első nyilvántartásba vétel időpontja,

i) korábban benyújtott pályázatok eredménye,

j) család összetétele /csonka, vagy teljes család/.

(5) *  A Népjóléti Bizottság döntéséről a pályázókat a döntés kihirdetését követő 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(6) *  A pályázaton nem nyert igénylők a pályázati díjat az értesítővel vehetik fel a polgármesteri hivatal pénztárában, vagy az igénylő kérésére utalással kerül kifizetésre.

6. § (1) *  A szociálisan rászorulók részére a lakás határozott időre, legfeljebb 5 évre juttatható. Amennyiben a kijelölt bérlő az 5. § (5) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, kijelölése a haszonélvezeti jog fennálltáig, de legfeljebb 5 évig szólhat. A lakbér összegét a Közgyűlés állapítja meg. A lakbér mértékét a 6. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján a 7. melléklet A) pontja határozza meg. A bérlő a lakás birtokbavételét megelőzően a saját nevére megkötött közüzemi szerződéseket a Vagyonkezelő Zrt-nek bemutatja. A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) *  A határozott idő lejártát, illetve a haszonélvezeti jog megszűntét követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a bérleti jogviszonya meghosszabbításra került. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) * 

(4) *  A Népjóléti Bizottság az elhelyezést a 6. § (1) bekezdésében foglalt időtartamra a bérlő kérelmére meghosszabbíthatja.

(5) *  A meghosszabbításra abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az 5. § (1) bekezdése, illetve az 5. § (4)–(7) bekezdése alapján a kérelmező jogosult szociális jellegű önkormányzati bérlakásra, vagy alaposan feltételezhető, hogy lakhatását saját erőből megoldani nem képes.

(6) *  A bérleti jogviszony meghosszabbításánál a jelentős vagyont annak megszerzésétől számított 5 évig kell figyelembe venni.

(7) *  A bérlő a meghosszabbításra irányuló kérelmet legkésőbb a határozott idő lejárta előtt 30 nappal adhatja be. A bérlő bérleti jogviszonya akkor hosszabbítható meg, ha a hosszabbítás iránti kérelem benyújtásakor lejárt bérleti díj, köz- vagy közüzemi tartozással nem rendelkezik.

(8) *  Amennyiben a bérlő lakhatásának megoldása érdekében építkezik, illetve véglegessé vált építési engedéllyel rendelkezik és az építkezés tárgyát képező ingatlan értéke az 5. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyon mértékét meghaladja, bérleti jogviszonya 2 évre – különösen indokolt esetben további 1 évre –, de legfeljebb a használatba vételi engedély kiadásáig, illetve az épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiadásáig hosszabbítható meg.

(9) *  Abban az esetben, ha az önkormányzati bérlakásban lakó bérleti jogviszonyának hosszabbítására a 6. § (5)–(7) bekezdése alapján nincs lehetőség, a bérleti jogviszony méltányosságból a 6. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kérelemre meghosszabbítható, melyről a Népjóléti Bizottság dönt.

(10) *  A bérlő a két hónapot meghaladó távollétét köteles a Vagyonkezelő Zrt. felé előzetesen írásban bejelenteni, és abban az elérhetőségét, valamint a kapcsolattartás módját megjelölni.

III/A. *  A nyugdíjasok háza

6/A. § A nyugdíjasok házában lévő lakásokra e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

6/B. § (1) A nyugdíjasok házában lévő önkormányzati bérlakások az önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal és lakástulajdonnal nem rendelkező, nyugdíjas vagy öregségi nyugdíjkorhatárt elért kaposvári lakosok határozatlan időre szóló elhelyezésére szolgálnak.

(2) *  A nyugdíjasok házában önkormányzati bérlakás biztosítására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem nyilvántartásba vétele a jogosultság megállapításának napjától számított 1 évre szól. Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelmező az 1 év alatt a nyugdíjasok házában elhelyezést nem kap, a jogosultság igazolása mellett új kérelem nyújtható be.

(3) A nyugdíjasok házában lévő önkormányzati bérlakások leendő bérlőit a Népjóléti Bizottság jelöli ki.

(4) A nyugdíjasok házába bérlőül egyedülálló személyt vagy házaspárt lehet kijelölni. Ha két egyedülálló személy együttesen kéri a kijelölést, a bérlőtársi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével jelölhetők ki együttesen.

(5) *  Az (1) bekezdés rendelkezésein túl bérlőül csak az jelölhető ki, aki önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt segítséget igényel, a családi gondozást nélkülözi, és

a) legalább komfortos vagy – indokolt esetben – alacsonyabb komfortfokozatú, illetőleg közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható határozatlan vagy határozott idejű önkormányzati bérlakásáról a bérbeadó javára térítésmentesen lemond és ezt részére kiürítve visszaadja, vagy

b) *  önkormányzati tulajdonú lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal, illetve saját tulajdonú lakással nem rendelkezik.

(6) * 

6/C. § (1) *  A havi lakbér mértékét e rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján e rendelet 7. számú mellékletének A) pontja, a külön szolgáltatások díját a B) pontja határozza meg.

(2) A külön szolgáltatások összetevői:

a) *  gondozónői szolgálat díja,

b) orvosi ellátás díja,

c) egyéb technikai személyzet bére,

d) *  közösségi helyiségek megvilágításának, fűtésének költsége és egyéb dologi költségek.

(3) *  A lakbér és a külön szolgáltatások díja együttesen nem haladhatja meg a Nyugdíjasházban élő, a külön jogszabályban *  meghatározott háztartás havi jövedelmének 80%-át. A jövedelem számítása szempontjából a külön jogszabályban *  meghatározottakat kell alkalmazni.

(4) *  A külön szolgáltatás díjának mérséklésére irányuló kérelmet a Szociális Gondozási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani, csatolva az együttélők jövedelméről szóló igazolást.

(5) *  A külön szolgáltatás díjának mérsékléséről a Polgármester dönt.

6/D. § (1) * 

(2) A nyugdíjasok házában lévő bérlakásba a bérlő csak a házastársát fogadhatja be.

(3) *  A bérlő a nyugdíjasok házában lévő bérlakásra bérlőtársi szerződést köthet házastársával, élettársával, gyermekével, szülőjével és testvérével. A bérlőtársi szerződéshez a polgármester hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlővé váló személy a 6/B. § (1) és (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, és vagyona a külön jogszabályban *  meghatározott értéket nem haladja meg.

6/E. § *  (1) A nyugdíjasok házában lévő önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti szerződés a bérlő részéről történő felmondása esetén – a bérlő kérésének megfelelően- cserelakást biztosít, vagy térítési díjat fizet az Önkormányzat. A cserelakás biztosítására akkor kerülhet sor, ha azt az Önkormányzat lakáshelyzete lehetővé teszi.

(2) Ha a nyugdíjasok házába költözést megelőzően leadott önkormányzati bérlakás (a továbbiakban: leadott lakás) bérleti ideje határozott időre szólt, a cserelakás bérleti jogviszonyának időtartama megegyezik a leadott lakás leadásakor a határozott időből még hátralévő időtartammal. A cserelakásnak legalább a leadott lakásnak megfelelő szobaszámúnak és komfortfokozatúnak kell lennie.

(3) Ha a leadott lakás bérleti ideje határozatlan időre szólt, a cserelakás bérleti jogviszonyának időtartama határozatlan időre szól. A cserelakásnak a leadott lakással legalább azonos komfortfokozatúnak, és legalább a nyugdíjasházi lakás szobaszámával megegyezőnek kell lennie.

(4) Az a bérlő, aki a nyugdíjasok házába való beköltözéskor önkormányzati bérlakást nem adott le, pénzbeli térítésre jogosult, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(5) A lemondásért járó pénzbeli térítési díj összegének alapja e rendelet 5. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott összeg. Ha a nyugdíjasházból távozó személy jogviszonya a beköltözést követő

a) 2 éven belül szűnik meg, a térítési díj mértéke az alapul vett összeg 15%-a,

b) 2 éven túl, de 5 éven belül szűnik meg, a térítési díj mértéke az alapul vett összeg 13%-a,

c) 5 éven túl, de 10 éven belül szűnik meg, a térítési díj mértéke az alapul vett összeg 10%-a,

d) 10 éven túl szűnik meg, a térítési díj mértéke az alapul vett összeg 5%-a.

(6) *  A lakást a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell leadni a Vagyonkezelő Zrt-nek. A pénzbeli térítési díj kifizetésére a leadást követő 15 napon belül kerül sor.

III/B. *  Fecskeház

6/F. § * 

(1) *  A Fecskeházba önálló ingatlan tulajdonnal nem rendelkező,

a) csak állandó jellegű keresőtevékenységet végző, lakáscélú előtakarékosságot vállaló és teljesítő házas, illetőleg élettársi kapcsolatban álló, 35. életévét be nem töltött fiatal, vagy

b) felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, házas hallgatója

legfeljebb 5 évre helyezhető el.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontja alapján bérlakáshoz jutók lakáscélú megtakarítása éves szinten legalább a fecskeházi lakás nettó bekerülési költségének 4%-a. A pontos összeget a bérleti szerződés tartalmazza.

(3) Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett hitelintézettel vagy biztosítótársasággal kell megkötni, legalább a bentlakás időtartamára.

6/G. § (1) *  A lakás iránti kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be.

(2) *  A fecskeházi lakásokra vonatkozó kérelmekre e rendelet 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) *  A nyilvántartásba vétel a jogosultság megállapításának napjától számított 1 évre szól. Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelmező lakáshelyzete 1 év alatt nem rendeződik, a jogosultság igazolása mellett új kérelem nyújtható be.

6/H. § (1) A fecskeházban található lakások bérleti jogviszonyát pályázat útján lehet elnyerni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás címét,

b) műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),

c) a bérbeadás időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot bérbeszámítás kizárásával való kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkákat és azok várható összegét,

f) a lakások megtekintésének idejét,

g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,

h) egyéb feltételeket.

(3) *  A fecskeházban lévő bérlakásokra pályázók közül a bérlő személyéről a Népjóléti Bizottság dönt. A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és családja (együttköltözők):

a) lakhatási körülményei,

b) jövedelmi viszonyai,

c) vagyoni viszonyai,

d) gyermekek száma,

e) együttlakók száma,

f) kaposvári állandó lakcím létesítésének időpontja,

g) nyilvántartásba vétel időpontja.

6/I. § (1) *  Amennyiben a rendelet 6/F. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget, és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, vagy a rendelet 6/F. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt bérlő az oklevelét megszerzi, úgy a bérleti jogviszonyt az önkormányzat legfeljebb 6 hónapos felmondási idővel megszünteti.

(2) A fecskeházban lévő lakásokra fennálló bérleti jogviszonyt elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A fecskeházban található lakás albérletbe nem adható.

(3) *  A lakbér mértékét e rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján e rendelet 7. számú mellékletének A) pontja határozza meg.

(4) *  Annak a bérlőnek, aki a bérleti jogviszony időtartama alatt, de annak lejárta előtt oklevelét megszerzi és 90 napon belül keresőtevékenység végzését és lakáscélú előtakarékossági szerződés megkötését, valamint annak teljesítését igazolta, kérelmére bérleti jogviszonya a korábbi kijelölés időtartamára fenntartható, amennyiben megfelel a 6/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. A kérelemről a Népjólét Bizottság dönt.

6/J. § (1) *  A jogosultsági feltételekben történő változást a bérlő 15 napon belül köteles bejelenteni. Az előtakarékossági szerződés teljesítését a bérlőnek évente igazolni kell.

(2) E fejezetben nem szabályozott kérdésekben a rendelet általános szabályai az irányadók.

6/K. § *  (1) *  A bérleti jogviszony lejárta után 30 napon belül a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a Vagyonkezelő Zrt. részére leadni.

(2) Abban az esetben, ha a fecskeházba bekerülés feltételeinek megfelelő számú fiatal házaspár, vagy élettárs igénylőként nem jelentkezik, a lakás költségelvű lakbér felszámításával más személyeknek is kiadható.

(3) A költségalapon meghatározott lakbér mértékét a rendelet 7. számú mellékletének D./ pontja határozza meg. A pontos összeget a bérleti szerződés tartalmazza.

III/C. *  Költségelven megállapított lakbérű bérlakások bérbeadásának feltételei

6/L. § (1) Költségelven megállapított lakbérű bérlakásra jogosult az, aki jövedelmi helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, és akinek, illetve a vele együttköltözőknek Kaposváron tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető, lakhatásra alkalmas ingatlana.

(2) A költségelven megállapított lakbérű bérlakás bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el. Pályázat az erre rendszeresített nyomtatványon, a rendelet 1.sz. mellékletében meghatározott pályázati díj megfizetése mellett nyújtható be a pályázat megjelenését követő 30 napon belül.

(3) A pályázati felhívásnak az 5./A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása költségelven történt, illetve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(4) A pályázók közül a bérlő személyét a Polgármester jelöli ki.

(5) A pályázók értesítéséről, illetve a pályázati díj visszafizetéséről a rendelet 5/A. § (5)–(6) bekezdése rendelkezik.

6/M. § (1) *  A lakás határozott időre, a kaposvári munkaviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 évre juttatható. A határozott idő lejártát, illetve a kaposvári munkahely megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a bérleti jogviszonya meghosszabbításra került. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) *  A Népjóléti Bizottság kérelemre az elhelyezést a kaposvári munkaviszony fennállásáig, de maximum 5 évre meghosszabbíthatja abban az esetben, ha a bérlő lakbér, vagy egyéb díjtartozást nem halmozott fel, illetve megfelel a 6/L. § (1) bekezdésében foglaltaknak

(3) A költségelven megállapított lakbérű bérlakásra fennálló bérleti jogviszonyt elcserélni nem lehet, illetve a lakás albérletbe nem adható.

(4) Bérlőtársi szerződés – polgármesteri hozzájárulással – házastárssal köthető.

(5) A polgármester a hozzájárulást megtagadhatja, ha

a) a bérlőnek lakbér, távhőszolgáltatási díj, vagy egyéb közüzemi díj hátraléka van,

b) a házastárs a 6/L. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(6) A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásokba a bérlő csak a Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be.

6/N. § A lakbér mértékét a rendelet 6/K. § (3) bekezdése tartalmazza.

III/D. *  A szolgálati lakáshoz juttatás rendje

7. § *  (1) *  Szolgálati lakás a Polgármesteri Hivatalnál, valamint az önkormányzat vagy társulása költségvetési szerveinél szolgálati viszonyban álló személyek, illetve az egészségügyi közszolgáltatás biztosításában vállalkozóként vagy közreműködő orvosként feladatot ellátó személyek részére juttatható.

(2) A szolgálati lakás iránti kérelmet az igénylőnek – munkahelyi vezetőjének véleményével – a polgármesterhez kell benyújtania. A szolgálati lakás iránti igény elévülése egy év. Az igény benyújtásától számított egy év alatt ki nem elégített igény a polgármesterhez írt kérelemmel meghosszabbítható.

(3) Szolgálati lakáshoz juttatásról a polgármester dönt.

(4) A bérbeadásánál figyelembe kell venni az igénylő:

a) lakáskörülményeit,

b) lakásigényének mértékét,

c) munkavégzését,

d) jövedelmi és vagyoni helyzetét,

e) szociális körülményeit,

f) családi viszonyait.

(5) A bérbeadásnál előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki:

a) jelenlegi munkahelyén öt éves, vagy ennél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik,

b) kettő vagy ennél több gyermeket nevel,

c) gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli,

d) alacsony jövedelmű.

(6) *  Az elhelyezés csak határozott időre szólhat. A határozott idő mértéke legfeljebb 5 év.

(7) *  A Polgármester, a határozott idő lejárta előtt beérkezett kérelemre, az elhelyezést újabb, határozott időre meghosszabbíthatja. A határozott idő lejártát követően a bérlő köteles elhelyezési igény nélkül a lakást elhagyni.

(8) *  Egyedülálló személy és gyermektelen házaspár szolgálati szobában is elhelyezhető.

(9) *  A szolgálati lakás rendeltetésszerű használatát a javaslattevő intézményvezető ellenőrzi, a polgármester csak bejelentés esetén, illetve szúrópróbaszerűen végeztet ellenőrzést.

(10) *  A szolgálati lakás kijelölt bérlője munkaviszonya megszűnését, vagy munkáltatója önkormányzati fenntartásból kikerülését követő 30 napon belül köteles a szolgálati lakást beköltözhető, kiürített, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester a szolgálati viszony megszűnését követően legfeljebb egy évig a lakás használatát engedélyezte. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül különösen az álláshely megszüntetése vagy a dolgozó egészségügyi okból történő felmentése.

(11) *  A szolgálati lakás kijelölt bérlője abban az esetben, ha elhelyezését a kijelölés tartama alatt saját erejéből meg tudja oldani, ennek tényéről haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a polgármestert, a lakást pedig a kiköltözéstől számított 8 napon belül köteles beköltözhető, kiürített, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. rendelkezésére bocsátani.

7/A. § * 

7/B. § *  (1) A háziorvosok elhelyezésére szolgáló szolgálati lakásba, elsősorban a szolgálati lakáshoz kapcsolódó orvosi rendelőben ellátást végző háziorvos jelölhető ki.

(2) A kijelölés határozott időre, legfeljebb az önkormányzat által kötött ellátási szerződés időtartamáig szólhat.

(3) Abban az esetben, ha a szolgálati lakáshoz kapcsolódó orvosi rendelőben az ellátási szerződés alapján tevékenykedő háziorvos a szolgálati lakásra nem tart igényt, a lakásra a szolgálati lakás igényléssel rendelkezők közül a Polgármester jelöli ki a bérlőt. A bérbeadás határozott időre, az orvosi rendelőben dolgozó háziorvos szolgálati lakásra történő igénybejelentéséig, de legfeljebb 5 évre szólhat. A kijelölésre és egyéb feltételekre ezen rendelet 7. §-a az irányadó.

(4) A háziorvosi szolgálati lakásra bérlőtársi szerződés csak abban az esetben köthető, ha az ellátási kötelezettséget házastársak, vagy élettársak együttesen biztosítják.

(5) A bérlő a lakásba csak a Ltv. 21. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozóját fogadhatja be.

(6) *  A határozott idő lejártát követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

7/C. § *  A rendelet 9. mellékletében felsorolt szolgálati lakások lakbérének mértékét e rendelet 7. mellékletének A) pontja határozza meg.

A katasztrófahelyzetbe került személyek elhelyezésére szolgáló bérlakás bérbeadásának feltételei * 

7/D. § *  (1) A katasztrófahelyzetbe került személyek elhelyezésére szolgáló lakásba (továbbiakban: katasztrófavédelmi lakás) – a Ltv. 23. § (4) bekezdése alapján – a Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kaposvári Kirendeltsége vezetőjének javaslatára a Polgármester jelöli ki a bérlőt.

(2) *  A kijelölés határozott időre, legfeljebb 6 hónapra szól, mely egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható, amennyiben a bérlő bérleti díj, köz- vagy közüzemi tartozással nem rendelkezik.

(3) A havi lakbér mértékét e rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján e rendelet 7. számú mellékletének A./ pontja határozza meg.

(4) A katasztrófavédelmi lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető.

(5) A bérlő a lakásba csak a Ltv. 21. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozóját fogadhatja be.

(6) A határozott idő lejártát követő 15 napon belül a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(7) *  Az (1)–(6) bekezdés rendelkezései alkalmazandók, amennyiben a katasztrófahelyzetbe került személyek elhelyezésére szolgáló bérlakásra érvényes kijelöléssel rendelkező bérlő a lakásban bent lakik, és ezért másik üresen álló lakás kijelölése szükséges az Ltv. 23. § (4) bekezdése alapján.

Színházi dolgozók elhelyezésére szolgáló lakások * 

7/E. § *  (1) *  A Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ Nonprofit Kft.-vel szerződéses jogviszonyban állók elhelyezésére e rendelet 9. mellékletében felsorolt lakások szolgálnak.

(2) A Csiky Gergely Színház ügyvezető igazgatója a lakások bérlőit legfeljebb egy színházi évadra jelöli ki.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól – a polgármester előzetes hozzájárulásával – a színház ügyvezető igazgatója eltérhet akként, hogy egyes lakásokat az előadásokon vendégművészként szereplő művészek elhelyezésére hasznosíthat.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő lakások bérbeadásának feltételeit az Ltv. 80. § (1) bekezdése alapján a Csiky Gergely Színház ügyvezető igazgatója belső szabályzatban határozza meg. A színház a bérlő kijelöléséről a Vagyonkezelő Zrt-t és a polgármestert tájékoztatja.

(5) A vendéglakások esetében a használati szerződés megkötésére a színház ügyvezető igazgatója jogosult a belső szabályzatban meghatározottak szerint.

(6) Az (1) bekezdésben szereplő lakások lakbérének mértékét – az (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – e rendelet 7. számú mellékletének A) pontja határozza meg.

(7) A (3) bekezdésben szereplő lakások napi használati díjának mértéke legalább az e rendelet 7. számú mellékletének A) pontjában meghatározott lakbér összegének 1/30-ad része, melyet a vendégművész a színháznak tartozik megfizetni. A bérlővel nem rendelkező lakások bérleti díját a színház fizeti meg.

7/F. § *  Az önkormányzat tulajdonában, de nem a működtetésében lévő állami köznevelési intézmény területén található lakást – függetlenül attól, hogy a lakás az önkormányzat kezelésében maradt vagy átadásra került az állami közfeladatot ellátó szervezet részére – az állami köznevelési intézmény szolgálati lakásként használhatja. Amennyiben e jogot az intézmény írásbeli felszólítás ellenére sem gyakorolja, akkor az önkormányzat jogosult bérlő-kiválasztási joggal élni.

7/G. § *  (1) Piaci alapon hasznosítható lakóingatlanok körét a Népjóléti Bizottság egyedi döntéssel határozza meg.

(2) A lakóingatlanok határozott, legfeljebb 5 éves időtartamra adhatóak bérbe. A lakóingatlanok lakbérének mértékét e rendelet 7. mellékletének C) pontja határozza meg.

(3) A lakóingatlanok bérleti jogát a bérlő pályázat útján nyerheti el az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 59/2012. (X. 3.) önkormányzati rendelet nem lakás célú helyiségekre vonatkozó eljárási szabályainak alkalmazásával. A beérkezett pályázatokról – szakértői munkacsoport javaslata alapján – a Polgármester jogosult dönteni. A bérlő 3 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő biztosíték megfizetésére köteles.

Bérbe adható lakás mértéke * 

8. § (1) *  A bérbe adható lakás mértékét a rendelet 2. számú mellékletének A./ pontja tartalmazza.

(2) A pályázóval vagy kérelmezővel együttlakó különböző korú és nemű személyek részére a 2. sz. mellékletben írt mértéket legfeljebb egy szobával meghaladó szobaszámú lakás akkor biztosítható, ha azt a 12 évet betöltött és különnemű hozzátartozó, vagy egészségügyi ok igazolja.

Lakáskérelem * 

9. § *  A lakás iránti kérelem az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be.

10. § * 

11. § *  (1) A lakásigénylés iránti kérelem nyilvántartásba vételéről és annak időtartamáról, vagy a nyilvántartásba vétel jogszabályi akadályáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az igénylőt írásban tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe az eljáráshoz nélkülözhetetlen közbenső intézkedések – a külön jogszabályban *  meghatározott irat beszerzése, más szerv megkeresése – nem számítanak bele.

(3) Ha az igénylő az eljáró szerv felhívására a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a kért adatot, illetve iratot nem bocsájtja rendelkezésre, úgy a rendelkezésre álló adatok, illetve iratok alapján kell eljárni, vagy ha ezek nem elégségesek a döntéshez, akkor az eljáró szerv úgy tekinti, hogy az igénylő a kérelmétől elállt. Erről az igénylőt írásban tájékoztatni kell.

(4) A levél kézbesítésére a külön jogszabályban *  foglaltakat kell alkalmazni.

12. § * 

13. § * 

14. § * 

15. § * 

16. § *  (1) Nem szociális jelleggel csak bizottsági javaslat alapján és egyedi közgyűlési döntéssel lehet igénylőt lakáshoz juttatni. A bérbeadás csak határozott időre – legfeljebb 5 évre – szólhat.

(2) A lakbér összegét a Közgyűlés állapítja meg. A lakbér mértékét a 6. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján a 7. melléklet A) pontja határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés alapján kijelölt önkormányzati bérlakásban lakó bérlő bérleti jogviszonya hosszabbítására a 6. § (4)–(10) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

IV. Önkormányzati lakás nem lakás céljára való bérbeadása

17. § (1) Önkormányzati lakást nem lakás céljára csak bizottsági előterjesztés és indokolás alapján a Közgyűlés egyedi döntésével lehet bérbeadni.

(2) Az önkormányzati lakást, illetve annak egy részét nem lakás céljára csak a Közgyűlés hozzájárulásával lehet felhasználni.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben írt döntés és hozzájárulás az 5/1993. (II. 18.) önkormányzati rendelet alapján a Közgyűlés határozza meg a használat időtartamát és az egyéb eltérő feltételeket.

V. Bérlő-kiválasztási jog

18. § *  (1) *  A megüresedett önkormányzati bérlakásra bérlőkiválasztási jog biztosítható a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott térítési díj ellenében.

(2) A bérlő-kiválasztási jog iránti – a térítési díj megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot is tartalmazó – kérelmet az igénylőnek a polgármesterhez kell benyújtania.

(3) A határozott idő eltelte után a kiválasztott bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni, elhelyezésre nem tarthat igényt.

(4) *  A lakbér mértékét e rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján e rendelet 7. számú mellékletének A) pontja határozza meg.

VI. Bérlőtársi szerződés

19. § (1) *  Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződést az Ltv. 21. § (2) bekezdésében, valamint e rendelet 27. §-ban meghatározott azon nagykorú személy (a továbbiakban: leendő bérlő) köthet, aki megfelel alábbi feltételeknek:

a) kérelméhez a bérlő hozzájárul,

b) önálló jövedelemmel rendelkezik, melynek mértéke legalább a bruttó minimálbér 30%-át eléri,

c) a lakásban az együtt költözéstől, vagy a befogadástól számított 5 éve életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik, mely együttlakás tényét a bérbeadó vizsgálhatja,

d) az ország területén önkormányzati bérlakással nem rendelkezik és

e) vele szemben kizáró okként nem állnak fenn a (3) bekezdésben foglaltak.

(2) * 

(3) *  Bérlőtársi szerződés megkötéséhez hozzájárulás nem adható, ha:

a) a leendő bérlő vagy a bérlő az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70/A. § alapján kiállított, 60 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvány alapján az ország területén 50% tulajdoni hányadot elérő lakástulajdonnal, vagy azon fennálló haszonélvezeti, illetve használati joggal rendelkezik,

b) a leendő bérlő önkormányzati lakását térítés ellenében visszaadta, vagy bérleti jogát másik lakás tulajdonjogára cserélte,

c) a leendő bérlő önkormányzati bérlakást kedvezményesen vásárolt, illetve önkormányzati bérlakás vételi vagy elővásárlási jogáról pénzbeli térítés ellenében lemondott,

d) a leendő bérlő vagy a bérlő érvényes tartási szerződéssel, lakóingatlan legalább 50% tulajdoni illetőséget elérő tulajdonjog vagy haszonélvezeti jogának megszerzésére irányuló szerződéssel rendelkezik,

e) a leendő bérlő és a bérlő vagyonának együttes forgalmi értéke meghaladja a jelentős vagyon mértékét,

f) a leendő bérlő bérleti joga neki felróható okból megszűnt,

g) a leendő bérlő, a kérelme benyújtását megelőző egy éven belül az adott bérlakásra vonatkozó bérleti jogáról lemondott,

h) a leendő bérlővel vagy a bérlővel szemben önkormányzati lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető vagy polgári peres eljárás van folyamatban,

i) a bérlő bérleti jogviszonyából hátralévő időtartam nem éri el a 6 hónapot vagy a bérlő bérleti joga feltételhez kötött,

j) a leendő bérlőnek vagy a bérlőnek bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata felé vagy

k) a bérlő a bérlakásra vonatkozóan közüzemi tartozással rendelkezik.

(4) *  A havi nettó jövedelem és a vagyon számítása szempontjából a külön jogszabályban *  foglaltakat kell alkalmazni.

(5) *  A kérelem elbírálásához az alábbi igazolásokat csatolni kell:

a) házastársak esetén a házassági anyakönyvi kivonat másolatát,

b) a leendő bérlő előző havi nettó jövedelméről szóló jövedelemigazolást,

c) a leendő bérlő és a bérlő az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70/A. § alapján kiállított, 60 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvány alapján az ország területén 50% tulajdoni hányadot elérő lakástulajdonnal vagy azon fennálló haszonélvezeti, illetve használati joggal nem rendelkezik,

d) gépjármű forgalmi engedélyének fénymásolatát,

e) a leendő bérlő nemleges nyilatkozatát a (3) bekezdés b) h) és j) pontjában foglaltakról,

f) a bérlő nemleges nyilatkozatát a (3) bekezdés d) e) és h) pontjában foglaltakról,

g) igazolás arról, hogy sem a bérlő, sem a leendő bérlő az önkormányzat felé lejárt és ki nem egyenlített köztartozással nem rendelkezik,

h) igazolás arról, hogy a bérlő a bérlakását érintően közüzemi tartozással nem rendelkezik.

VII. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása

20. § Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére akkor adható bérbe, ha a rendeletben szabályozott lakásigény mértékét a társbérleti lakrésszel növelt lakásnagyság egy lakószobánál nagyobb mértékben nem haladja meg.

VIII. A felek jogai és kötelezettségei

21. § A Ltv. 10. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok megállapításakor a felek megállapodása az irányadó.

22. § A Ltv. 10. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítése esetén a bérlő és a bérbeadó eseti megállapodása irányadó.

22/A. § *  A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot évente legalább egy alkalommal, de legfeljebb havi rendszerességgel, továbbá a nem rendeltetésszerű használatra utaló bejelentés, adat alapján ellenőrizheti.

23. § A bérlő a lakbért a tárgyhónapban egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

23/A. § *  A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

24. § * 

25. § A Ltv. 9. § (1), 15. § (1), 17. § (2) és 18. § (1) bekezdésében foglaltak esetében a bérbeadó és a bérlő eseti megállapodása irányadó.

IX. A jogcím nélküli lakáshasználat

26. § *  (1) *  Azzal a jogcímnélküli lakáshasználóval szemben, akit a bíróság jogerős döntésével a lakás kiürítésére kötelezett,

a) a végrehajtás megindítása mellőzhető, ha tőke-, és kamattartozására, valamint perköltségére (továbbiakban: hátralék) a bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül maximum 24 hónapos részletfizetési megállapodást kötött, vagy

b) a már megindított végrehajtás megszüntethető, ha a hátralékát a végrehajtás időpontjáig egyösszegben megfizeti,

feltéve, ha a bérleti jogviszony fennállása, illetve a jogcímnélküli lakáshasználat időtartama alatt az érintett személyek az együttélés szabályait betartották.

(2) *  Amennyiben a lakáshasználó az (1) bekezdésben meghatározott részletfizetési, vagy lakhatással kapcsolatos esedékes havi fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtást a bérbeadó – a polgármester egyidejű értesítésével – megindítja, illetve folytatja.

(3) *  A hátralék megfizetését követően a lakáshasználót a közgyűlés egyedi döntéssel, határozott időre – legfeljebb öt évre – bérlőként kijelölheti. A kijelölés feltétele, hogy a lakáshasználó a fizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tett.

(4) *  A határozott időt követő bérleti jogviszony hosszabbítására a 6. § (4)–(10) bekezdése az irányadó.

(5) A lakáshasználat fennállása alatt a bérleti díj mértékét e rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján e rendelet 7. számú melléklet A) pontja határozza meg.

X. A befogadás

27. § *  (1) *  A bérlő polgármesteri hozzájárulással önkormányzati lakásába befogadhatja élettársát, testvérét, gyermeke házastársát, nagyszülőjét, azon unokáját, akit a Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül nem fogadhat be. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülő a befogadáshoz az engedélyt megkapta vagy arra az Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján jogosult, a befogadott szülő kiskorú gyermeke is befogadható.

(2) *  A polgármester a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

a) az együtt élő személyek száma meghaladná az önkormányzati bérlakásban lakók jogos lakásigénye mértékének felső határára előírt létszámot,

b) a bérlő és a vele együttlakó személyek – különös tekintettel lakásban élő kiskorúakra – lényegesen rosszabb körülmények közé jutnának,

c) a bérlőnek a bérbeadó felé lakbér illetve távhőszolgáltatási díj, vagy egyéb közüzemi díj hátraléka, köztartozása van.

(3) Az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

XI. A tartási szerződés

28. § (1) A bérlő a Ltv. 22. § (1) bekezdésében foglalt szerződést a polgármester hozzájárulásával kötheti meg.

(2) Határozott idejű, valamint feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti jogviszony esetén a szerződéshez hozzájárulni nem lehet.

29. § *  A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja abban az esetben is, ha az önkormányzat a tartást a bérlő részére szociális rendeletében meghatározottak szerint biztosítja.

XII. A szerződés megszüntetése

30. § (1) *  A Ltv. 23. § (3) bekezdésében foglalt pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Ha határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott önkormányzati bérlakást ad le a bérlő, úgy őt pénzbeli térítés nem illeti meg.

(2) Ha a bérlő önkormányzati bérlakásra fennálló határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára mond le és másik bérlakást nem kér, illetve nem kap, a pénzbeli térítés mértéke az 5. sz. melléklet 1. sz. pontja szerint alakul.

(3) *  Ha bérlő azzal a feltétellel mond le bérleti jogviszonyáról, hogy lakásigényének lakásépítés vagy vásárlás útján való kielégítéséig a bérlakásban marad, a pénzbeli térítés mértéke az 5. sz. melléklet 1. pontjában foglalt összeg.

A bérlő lakásépítés esetén ideiglenes jelleggel legfeljebb 2 évig, lakásvásárlás esetén legfeljebb 6 hónapig maradhat a lakásban.

Ebben az esetben a pénzbeli térítés 50%-át a lakás visszaadásáig vissza kell tartani. A visszatartott térítési díjat azon naptól számított 15 napon belül kell egyösszegben a bérlő részére kifizetni, amikor a lakást kiürítve visszaadta és a bérbeadóval szemben fennálló tartozásait kiegyenlítette.

(4) Az 5. sz. melléklet 1. pontjában foglalt térítés 50%-a jár annak, aki a lakást beköltözhető, kiürített állapotban a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a bérbeadónak nem adja vissza, illetve a bármilyen jogcímen létesített határozatlan idejű bérleti jogviszonyának keletkezésétől számított 5 éven belül mond le a lakásbérletéről.

31. § (1) * 

(2) * 

32. § (1) A Ltv. 27. § (2) bekezdésében foglalt pénzbeli térítés mértékénél az 5. sz. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni. A fizetés feltételeit a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésnél nagyobb összegű térítést a Közgyűlés – indokolt esetben – eseti döntéssel állapíthat meg.

33. § * 

34. § A Ltv. 31. § (1) bekezdésben foglalt személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

35. § * 

35/A. § (1) *  Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester élettárs és testvér részére is engedélyezheti a bérleti jogviszonyviszony folytatását, amennyiben a kérelmező a bérlő halálát megelőzően legalább 5 évig vele együtt lakott.

(2) * 

35/B. § *  (1) Ha a lakásra vonatkozó bérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy,

a) a lakás kiürítésére kötelezettséget vállaló személy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál tett nyilatkozatának időpontjától, vagy

b) az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, vagy

c) hagyaték hiányában a nemleges nyilatkozatot tevő személy az általa tett nyilatkozat megtételének időpontjától

számított 30 napon belül köteles a lakást kiürített állapotban a bérbeadónak átadni.

(2) A bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó elhalálozásának napjától a lakás bérbeadó részére történő visszaadásának napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj az (1) bekezdés szerinti örököst, vagy a nemleges nyilatkozatot tevő személyt, vagy a lakás kiürítésére kötelezettséget vállaló személyt terheli. A használati díj összegét a 6. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján a 7. melléklet A) pontja határozza meg.

(3) Amennyiben a lakás kiürítésére kötelezettséget vállaló személy, vagy az örökös, vagy nemleges nyilatkozatot tevő személy az (1) bekezdésben foglalt határidőben a lakás kiürítésének és leadásának nem tesz eleget, úgy a használati díj a kétszeresére emelkedik.

XIII. Az albérlet

36. § (1) Az 1993. december 31-e előtt kötött albérleti szerződések esetében a bérlő köteles 1994. március 31-ig a bérbeadó hozzájárulását kérni. A határidő elmulasztása esetén a bérbeadó felmondással élhet.

(2) Önkormányzati lakás albérletbe adásához a polgármester hozzájárulása szükséges, melynek maximális időtartama 2 év.

37. § (1) Önkormányzati lakás albérletbe adásához akkor lehet hozzájárulni, ha az a bérlő szociális helyzete miatt szükséges és a bérlő kisebb szobaszámú lakáskérelmét az önkormányzat 1 év alatt nem elégítette ki. A rászorultság tekintetében a szociális rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) Határozott időre, szociális jelleggel bérbeadott lakás albérletbe nem adható.

XIV. *  Az önkormányzati bérlakások lakbérének mértéke, a lakbértámogatás és a lakbér összetevői

38. § (1) * 

(2) Aki a rendeletben meghatározott lakbér megfizetésére nem képes, az önkormányzattól lakbértámogatás megállapítását kérheti.

(3) A bérlő vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodó lakbértámogatás mértékét e rendelet 13. sz. melléklete határozza meg.

(4) *  Lakbértámogatásra az az önkormányzati bérlakásban élő bérlő jogosult, akinek vagyona a külön jogszabályban *  meghatározott mértéket nem haladja meg, és akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének a 200%-át nem haladja meg, és lakbére a háztartásban élők összjövedelmének a 30%-át eléri. A háztartás, a vagyon és a jövedelem meghatározására a külön jogszabályban *  foglaltak az irányadók.

(5) *  Az önkormányzati lakásokban élő bérlők a lakbértámogatásra irányuló kérelmet, az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújthatják be.

(6) *  A lakbértámogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a bérleti szerződést,

b) a Vagyonkezelő Rt. igazolását a bérlő személyéről és a lakbér mértékéről,

c) a külön jogszabályban *  meghatározott, egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolást.

(7) *  A támogatást egy évre kell megállapítani oly módon, hogy a bérbeadó a bérlő felé a 13. számú melléklet szerint csökkentett lakbért számlázza.

(8) *  Ha a háztartásban – a támogatás folyósításának időtartama alatt – az egy főre jutó havi nettó jövedelem, illetve más, a jogosultságot és a támogatás összegét érintő lényeges változás következik be, azt az ellátást igénybe vevőnek a változást követő 15 napon belül be kell jelentenie.

(9) *  Az elektronikus ügyintézésre a külön jogszabályban *  foglaltak az irányadók.

39. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérének összetevői:

a) lakáshasználati díj,

b) üzemeltetési díj,

c) karbantartási díj,

d) felújítási díj.

(2) Lakáshasználati díjat a bérlő a lakás használatáért, továbbá a bérbeadó által nyújtott egyéb szerződéses szolgáltatásért köteles fizetni.

(3) *  Az üzemeltetési díj:

a) házfelügyelő bére, közterhe,

b) közös helyiségek megvilágításának költsége,

c) távfűtött épületekben a közös helyiségek fűtési költsége,

d) önkormányzati bérlakások, közös helyiségek és területek féregirtása,

e) szennyvíz szippantás,

f) kéményseprési díj,

g) anyagköltség.

(4) A karbantartási díj: az életveszélyt okozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák, hiányosságok megszüntetése, az épület és a bérlemény állagának, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő munka ellenértéke.

(5) A felújítási díj legalább az éves amortizáció összege.

Az éves felújítás összegét a Közgyűlés a költségvetésben köteles meghatározni.

XV. A külön szolgáltatások díja

40. § *  (1) A Ltv. 35. § (2) bekezdésében foglalt egyes külön szolgáltatások díját önkormányzati rendelet, ennek hiányában a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg.

(2) *  A nyugdíjasház bérlői által fizetendő külön szolgáltatások díjának összetevőit e rendelet 6./C § (2) bekezdése tartalmazza.

XVI. A helyiségek bérbe adásának szabályai

41. § Az önkormányzati helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának feltételeit az 5/1993. (II. 18.) önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) tartalmazza.

42. § Az önkormányzati hozzájárulás feltételeit az 5/1993. (II. 8.) önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) tartalmazza.

XVII. *  A lakások és helyiségek elidegenítése

1. Az eladási tilalom alatt álló házingatlanok

43. § (1) Az eladási tilalom alatt álló házingatlanok jegyzékét a rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza.

(2) * 

2. Önkormányzati lakások elidegenítésének feltételei

44. § *  (1) * 

(2) * 

(3) *  Amennyiben a lakást az elővásárlási jog jogosultja részletfizetési kedvezmény igénybevétele nélkül vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének 90%-a.

(4) A vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben köteles kiegyenlíteni.

(5) *  Amennyiben vevő a vételár kifizetésére pénzintézeti hitel felvételével vállal kötelezettséget, úgy az adásvételi szerződés megkötésére az eladó tulajdonjogának a teljes vételár kifizetéséig történő fenntartásával kerül sor. A tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye, illetve a pénzintézeti hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A szerződésben egyoldalú elállási jogot kell kikötni az Önkormányzat javára azon esetre, ha vevő vagy a pénzintézet a teljes vételárat a szerződésben vállalt határidőig nem fizeti meg.

44/A. § *  Annak a bérlőnek, aki külön törvény szerinti fogyatékos személy * , nyugellátásban nem részesül, és elővásárlási jogával nem él, vagy helyzeténél fogva nem képes élni, szerződésének fennállásáig, lakását harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

45. § *  (1) *  Részletre vétel esetén a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének 95%-a.

(2) *  A megállapított vételár 20%-át a szerződés megkötésekor egyösszegben kell befizetni.

(3) *  A teljes vételár befizetésére 15 évre részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Az adásvételi szerződésben a vételár-hátralékra az első törlesztő részlettől a mindenkori Ptk. szerinti kamatot kell kikötni, mely kamatértéket a Ltv. hatálybalépését követően megkötött valamennyi adásvételi szerződés esetében alkalmazni kell. A teljes vételár kifizetéséig az ingatlanra a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(4) *  Az ingatlan megterheléséhez a polgármester, elidegenítéséhez a közgyűlés hozzájárulása szükséges. Az ingatlan további jelzálogjoggal a jelzálogszerződés megkötésének időpontjára vonatkozó napi forgalmi értékének 50%-os mértékéig terhelhető.

(5) * 

(6) Amennyiben a vevő a szerződésben vállalt fizetési feltételeket megszegi, az e § (5) bekezdésében foglalt kedvezményeket meg kell vonni. Ez alól rendkívüli esetben a közgyűlés adhat felmentést.

Vételi, illetőleg elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételei

45/A. § *  A határozatlan idejű bérleti jogviszonyt követően jogcím nélkülivé vált lakáshasználók az általuk lakott lakásokat a lakással kapcsolatos tartozások kiegyenlítése után a lakás forgalmi értéke 55%-ának egyösszegű befizetése mellett vásárolhatják meg.

46. § (1) A Ltv. 54. § (1) bekezdés e.) pontjában foglalt ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a bérlakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, stb.)

b) a bérlakás vételárát és vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket (ingatlan forgalmi értékbecslés),

c) a fizetési feltételeket, valamint

d) *  (1) d) tájékoztatást arról, hogy amennyiben lakbér, víz, illetve csatornadíj tartozása, vagy a társasház felé díjtartozása, illetve helyi adótartozása áll fenn, elővásárlási jogával nem élhet.

(2) *  Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap. Amennyiben vevő pénzintézeti hitel felvételével vállalkozik a vételre, úgy az eladó azt további 40 munkanappal meghosszabbíthatja.

47. § (1) *  Amennyiben a bérlő és családja egy főre eső jövedelme a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg a Közgyűlés a vevő kérésére:

a) a vételár mértékét 3%-kal csökkentheti,

b) a szerződéskötéskor egyösszegben fizetendő összeget a vételár 5%-ára mérsékelheti,

c) a kamatfizetési kötelezettség alól mentességet engedélyezhet.

(2) *  Az 1994. január 1. után épített, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások eladási feltételeit a külön jogszabály *  tartalmazza.

Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának szabályozása

47/A. § *  (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit a vonatkozó jogszabályban *  meghatározott célokra használja fel.

(2) A Közgyűlés a felhasználás mértékéről és céljairól minden évben a költségvetési rendeletben dönt.

(3) Az önkormányzati helyi támogatások nyújtásának, a lakóépületek energiatakarékos felújítása támogatásának részletes szabályait külön önkormányzati rendeletek * , a lakbértámogatás nyújtásának szabályait e rendelet tartalmazza.

XVIII. *  Első lakáshoz jutó fiatal házaspárok támogatása

48. § * 

49. § * 

XIX. Átmeneti rendelkezések

50. § A Ltv. 68. § (1) bekezdésében foglalt lakás akkor megfelelő, ha legalább azonos komfortfokozatú a lemondással érintett lakással és eléri vagy meghaladja a R. foglalt lakásigény mértékének alsó határát.

51. § Ha a bérlő pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásbérleti jogviszonyról, másik lakás részére akkor juttatható, ha a kérelmező befizeti a bérlőkijelölési jog vásárlása esetére meghatározott térítési díjat.

52. § * 

53. § * 

54. § Az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárok a következő adatokat kötelesek szolgáltatni:

– a kérelmező és vele együtt költöző családtagok neve (leánykori neve), születési helye és ideje, anyja neve, személyigazolvány száma, lakcíme,

– a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyai,

– a kérelmezők lakáskörülményei.

55. § *  A cserelakás biztosítására, illetve a cserelakáshoz kapcsolódó bérbeadói hozzájárulás megadására – a külön jogszabályban *  meghatározott esetekben – a polgármester jogosult.

56. § A 90. § (3) bekezdés alapján fizetendő pénzbeli térítés mértékére a rendelet 5. sz. mellékletének 1. pontjában meghatározott összegek az irányadók.

56/A. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

XX. Záró rendelkezések

57. § (1) E rendelet 52. § (1) bekezdése és 53. § (1) bekezdése a kihirdetés napján, a rendelet egyéb rendelkezései 1994. január 1. napján lépnek hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a rendelet 12. sz. mellékletében foglalt önkormányzati rendeletek, illetve azok egyes rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Lakásértékesítés esetében folyamatban lévő ügynek tekintendő az, ahol az önkormányzat által a lakásértékesítés lebonyolításával megbízott szervezet a vételi ajánlatot 1993. december 15-ig megtette.

(4) *  Az a bérlő, aki 2012. december 31. napján jogszerűen szolgálati lakásban lakik és 2013. január 1. napjától a szolgálati lakáshoz jutás feltételeinek már nem felel meg, a bérleti jogviszonya rendezéséhez kapcsolódó Közgyűlési döntésig a lakást használhatja, a lakbér mértékét e rendelet 6. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján e rendelet 7. mellékletének A) pontja határozza meg. Az állami köznevelési intézmény területén található szolgálati lakás bérlője bérleti szerződése lejártáig a szolgálati lakást használhatja, a lakbér mértéket e bekezdés szerint kell megállapítani.

(5) *  Amennyiben a szolgálati lakás önkormányzati bérlakássá történő átminősítése időpontjában a szolgálati lakás bérlője érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik, bérleti szerződésének lejártáig az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó szabályok szerint bérlő maradhat. A lakbér mértékét e rendelet 6. mellékletében meghatározott övezeti besorolás alapján e rendelet 7. mellékletének A./ pontja határozza meg.

Kaposvár, 1993. december 7.

dr. Kéki Zoltán s.k. Szabados Péter s.k.
jegyző polgármester

1. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

Pályázati díj

1 szoba 1,5 szoba 2 szoba 2,5 szoba 3 szoba
komfort nélküli
félkomfortos 500 1500 2000
komfortos 1000 2000 3000 4000 5000
összkomfortos 2000 3000 4000 5000 6000

1/a. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

1/b. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

2. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

A) *  Bérbeadható lakások mértéke

1. Két személyig legfeljebb két lakószoba
2. Három személy esetében legfeljebb két és fél lakószoba
3. Négy személy esetében legfeljebb három lakószoba
4. Öt személy esetében legfeljebb három és fél lakószoba
5. Hat személy esetében legfeljebb négy lakószoba
6. minden további személy esetében további fél lakószoba

B) * 

3. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

4. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

A bérlőkiválasztási jog térítési díja

a térítési díj egy évre számított összege a térítési díj egy hónapra számított összege
a./ egyszobás lakásnál 796.500 Ft 66.380 Ft
b./ másfél szobás lakásnál 879.500 Ft 73.290 Ft
c./ kétszobás lakásnál 957.000 Ft 79.750 Ft
d./ két és félszobás lakásnál 1.121.500 Ft 93.460 Ft
e./ háromszobás lakásnál 1.280.000 Ft 106.670 Ft

A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

5. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

1. A határozatlan időre szóló bérleti jogviszonyról való lemondásért járó pénzbeli térítés
Ft-ban

komfortfok Szobaszám
1 szobás 1,5 szobás 2 szobás 2,5 szobás 3 szobás 3,5 szobás 4 szobás
összkomf. 360.000 460.000 560.000 660.000 760.000 860.000 960.000
komfortos 280.000 360.000 440.000 520.000 600.000 680.000 760.000
félkomfortos 140.000 180.000 220.000 260.000 300.000 340.000 380.000
komfort nélküli 110.000 135.000 160.000 185.000 210.000 235.000 260.000
komfortfok Szobaszám
4,5 szobás 5 szobás 5,5 szobás 6 szobás
összkomfortos 1.060.000 1.160.000 1.250.000 1.360.000
komfortos 840.000 920.000 1.000.000 1.080.000
félkomfortos 420.000 460.000 500.000 540.000
komfort nélküli 285.000 301.000 335.000 360.000

2. Kisebb szobaszámú csere esetére járó pénzbeli térítés

A térítés mértéke
Komfortfokozat 1 szobánál nagyobb mértékű 1 szobás vagy kisebb mértékű
csere esetén
összkomfortos és komfortos 300.000,- Ft 150.000,- Ft
Félkomfortos és komfort nélküli 200.000,- Ft 100.000,- Ft

3. *  A határozatlan időre szóló bérleti jogviszony létesítésekor fizetendő egyszeri térítési díj mértéke

6. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

Lakbérövezetek

1. övezet

Fő u. – Sétáló utcai szakasza – utcai lakások

2. övezet

Fő u. – Sétáló utcai szakasza – udvari lakások

3. övezet

Városközpont (Baross u., Budai N.A. u., Áchim A.u, Berzsenyi u., József A. u, Somssich P. u. Németh I. fasor, Tallián Gy. u. Anna u. által határolt terület) – utcai lakások az 1. és 2. övezetben érintettek kivételével. (A határoló utcák mindkét oldala az övezetbe sorolandó.)

4. övezet

Városközpont – udvari lakások

5. övezet

lakótelepi – tégla épületben lévő lakások

6. övezet

lakótelepi – panel épületben lévő lakások

7. övezet

Béla király utcától keletre eső terület, amelyet északról a dombóvári vasút határol (az érintett utca mindkét oldala az övezetbe sorolandó)

8. övezet

Az 1–7. övezetbe nem tartozó egyéb területek

Az övezeteket határoló utcák esetében az érintett utca mindkét oldala az adott övezetbe sorolandó.

7. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének, valamint a nyugdíjasházban biztosított külön szolgáltatások díjának mértéke

A) Szociális jellegű bérlakások lakbérének mértéke, melyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák

Komfort fokozat Övezet/mérték (Ft/m2/hó)
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.
1. Összkomfortos 473,2 366,1 366,1 366,1 366,1 311,5 311,5 366,1
2. Komfortos
– gázfűtéses 421,6 317,7 317,7 317,7 317,7 260,0 260,0 317,7
– egyéb fűtési módú 336,9 265,9 265,9 265,9 265,9 230,3 230,3 265,9
3. Félkomfortos 127,1 127,1 127,1 127,1 127,1 127,1 127,1 127,1
4. Komfort nélküli 94,3 94,3 94,3 94,3 94,3 94,3 94,3 94,3
5. Szükséglakás 71,9 71,9 71,9 71,9 71,9 71,9 71,9 71,9

B) A nyugdíjasház bérlői által fizetendő külön szolgáltatások díja: 10.500,- Ft/hó/fő, mely díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

C) Piaci alapú hasznosítás esetén alkalmazandó lakbérek mértéke, melyek az általános forgalmi adót és a rezsit nem tartalmazzák

Övezeti besorolás Műszaki állapot, komfortfokozat, elhelyezkedés függvényében alkalmazható (szorzószám) Bérleti díj alapmértéke (Ft/m2/hó)
6. melléklet I–IV. övezet 0,8–1
6. melléklet V–VI. övezet 0,7–0,9 1.970,-Ft
Egyéb 0,6–0,8

D) A költségalapon meghatározott lakbér induló éves összege az adott lakásra eső teljes nettó beruházási költség 4%+Áfa, mely lakbér évente a KSH adatai alapján az infláció mértékének megfelelően nő.

8. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

9. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

Színházi” és szolgálati lakások, valamint eladási tilalom alatt álló lakóingatlanok

I. Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ Nonprofit Kft. munkavállalóinak elhelyezésére szolgáló lakások

1. Bajcsy-Zs. u. 11. fsz. 1. (4 db lakrész), fsz.2.

2. Baross G. u. 25–27. I/6.

3. Baross G. u. 25–27. III/13.

4. Baross G. u. 25–27. III/14.

5. Baross G. u. 25–27. III/17.

6. Hunyadi J. u. 79. II/14.

7. Hunyadi J. u. 79. II/15.

8. Rákóczi tér 6. I–IV. emelet (24 db garzon)

9. Tallián Gy. köz 19. III/23.

II. Szolgálati lakások

A. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. kezelésében levő lakások

1. Baross G. u. 25–27. I/1.

2. Baross G. u. 25–27. I/2.

3. Baross G. u. 25–27. IV./19.

4. Baross G. u. 25–27. IV./19.

5. Baross G. u. 25–27. IV/22.

6. Baross G. u. 25–27. IV/23.

7. Dózsa Gy. u. 2. I/4.–4.

8. Füredi u. 79. I/2.

9. Füredi u. 79. I/3.

10. Füredi u. 79. I/4.

11. Honvéd u. 21. VII/1.

12. Hunyadi J. u. 79. I/5.

13. Hunyadi J. u. 79. II/4.

14. Kanizsai u. 10. IV./4.

15. Kossuth tér 5. II/10.

16. Sávház III. lph. 5/25.

17. Sávház III. lph. 7/27.

18. Sávház III. lph 8/23.

B. Kaposvári Humánszolgáltatási Gondnokság kezelésében levő lakások

1. Erdősor u. 9.

2. Kaposfüredi u. 100/a.

3. Kisfaludy u. 26/a.

4. Kossuth L. u 48/a.

5. Kossuth L. u. 48/b.

6. Kossuth L. u. 48/c.

7. Pécsi u. 122.

8. Szent Imre u. 29/a.

9. Szent Imre u. 29/b.

C. Kaposvári Szakképzési Centrum kezelésében levő, Damjanich u. 17. szám alatti intézmény területén levő lakások

I. Eladási tilalom alatt álló lakóingatlanok:

Bárczi G. u. 4. (Nyugdíjasház)

Berzsenyi u. 2/b.

Berzsenyi u. 2/c.

Berzsenyi u. 4.

Berzsenyi u. 34–36.

Cseri u. 10.

Fő u. 34.

Fő u. 84. (Fecskeház)

Noszlopy G. u. 6.

Sávház

Zsigmondy R. u. 2.

10. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

11. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

12. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezett rendeletek, illetve rendelkezések

1. Kaposvár Megyei Jogú Közgyűlésének a 27/1993. (VI. 15.) számú, a 29/1993. (VII. 14.) számú, a 32/1993. (VIII. 13.) számú, valamint az 56/1993. (XII. 15.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 1/1993. (I. 12.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról és a lakásgazdálkodással kapcsolatos egyes kérdésekről

2. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/1993. (VI. 2.) számú – a lakbérekről és a lakbér összetételéről szóló – rendeletének

a) – 1. § (1) bekezdése,

b) – 2. § (2) bekezdése,

c) – 3. §-a.

3. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 22/1993. (VI. 3.) számú, a 31/1993. (VIII. 16.) számú és a 41/1993. (X. 11.) számú rendeletekkel módosított 13/1993. (IV. 7.) számú – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvény végrehajtásáról – önkormányzati rendeletének

a) – II/5. sz. fejezet címe

b) – 12/A. §-a.

4. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének 37/1993. (II. 2.) önkormányzati határozata a szolgálati lakáshoz juttatás rendjéről szóló szabályzatról

13. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

A lakbértámogatásra jogosult részére nyújtható támogatás mértéke

Ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének A támogatott lakbér mértéke az
alaplakbér %-a
a) 50%-át nem éri el: 75%-a
b) 50%-át eléri, de a 100%-át nem haladja meg: 80%-a
c) 100%-át eléri, de a 200%-át nem haladja meg. 90%-a

14. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

15. melléklet a 49/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

Pályázat költségelven megállapított lakbérű bérlakás igényléséhez

Kitöltési útmutató:

– Kérjük, hogy az adatlapot olvashatóan, lehetőleg nyomtatott betűkkel szíveskedjenek kitölteni.

– A csillaggal (*) jelölt részeket aláhúzással, vagy keretezéssel szíveskedjenek jelölni.

– Amennyiben bármilyen kérdésük merül fel az adatlap kitöltésével kapcsolatban, az Igazgatóság munkatársai szívesen állnak rendelkezésükre.

– A kérelemhez -a jövedelemigazolásokon kívül- a munkáltató véleményét is csatolni kell.

1. A kérelmező és házastársa (élettársa) személyi adatai:

A kérelmező a kérelmező házastársa (élettársa)
Neve (leánykori név is)
Lakóhely címe
Tartózkodási hely címe
Levelezési cím
Családi állapota
Születési ideje (év,hó,nap)
Végzettsége
Tudományos fokozata
Foglalkozása, munkaköre
Munkahely megnevezése
és címe
Munkaviszonyban töltött évek száma
Mióta lakik Kaposváron
Mióta dolgozik Kváron

2. A kérelmezővel együtt költöző, közös háztartásában élő gyermekek és egyéb eltartott személyek

neve:

3. A kérelmező és vele együtt költöző kereső családtagok:

neve szül. éve kapcsolata a kérelmezőhöz munkahelye, foglalkozása havi átl. jövedelme
(gyermekek utáni ellátások is)

4. A kérelmező és vele együtt költözők jövedelme összesen: ....................Ft

5. A család összlétszáma: .............. fő

6. Az egy főre eső havi átlagjövedelem: ..................... Ft

7. A kérelmezőnek és vele együtt költözőknek Kaposváron ingatlan vagyona, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga van-e (tulajdoni lap becsatolásával):

igen-nem*.

az ingatlan

címe:...........................................................................................

helyrajzi száma:..........................................................................

művelési ág:................................................................................

becsült értéke:.............................................................................

(művelési ág: családi ház, lakás, nyaraló, hétvégi ház, zártkerti ingatlan, lakástelek, üdülőtelek, mezőgazd. műv. alatt álló föld, stb.)

Az ingatlanoknál résztulajdon esetén a tulajdoni hányadot fel kell tüntetni. Vagyoni értékű jog: haszonélvezeti, használati jog.

Kaposváron építkezik-e, illetve társasház építésében részt vesz-e:..........................

Ha igen, a várható befejezés időpontja: ....................................................................

8. Amennyiben a kérelmező már Kaposváron él, kinél és milyen jogcímen lakik jelenlegi lakásában:

............................................................................................................................................

Amennyiben albérlő, az albérleti díj havi összege: .........................................................

Az egész lakásban lakó személyek száma: .................... fő

Az egész lakás

a) alapterülete .................... m2

b) szobáinak száma .................... db

c) szobáinak alapterülete .................... m2

A kérelmező és családja kizárólagos használatában álló

a) szobák száma ...................... db

b) szobák alapterülete ...................... m2

c) egyéb helyiségek .....................................................................................................

A kérelmező és családja által mással közösen használt

a) szobák száma ..................... db

b) szobák alapterülete ..................... m2

c) egyéb helyiségek ......................................................................................................

A lakás komfortfokozata: ............................................................................................

9. A lakáskérelem indoka (külön lap is csatolható folytatásként):

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

............................................................................................................................................

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy köteles vagyok a fenti adatokban beállott változásról 15 napon belül a polgármesteri hivatalt értesíteni.

Kérelemhez ............... db ............................ igazolást mellékelek.

Kaposvár, 200............ év ............................ hó ...... nap

......................................................... .........................................................
a kérelmező aláírása a házastárs (élettárs) aláírása
......................................................... .........................................................
szem. ig. szám szem. ig. szám