Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban. Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontja alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait figyelembevéve a Kaposvár Építési Szabályzat (továbbiakban. KÉSZ) és a Kaposvár Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A KÉSZ és KSZT hatálya kiterjed Kaposvár Megyei Jogú Város (továbbiakban: a város) teljes közigazgatási területére.
(2) * A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az OTÉK, az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.
(3) * A szabályozási terv szelvénykiosztása, jelmagyarázata, valamint szelvényei e rendelet 17–64. mellékletében találhatók.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. * Alapellátás: Az érintett városrész, vagy telektömb lakossága átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, közösségi és közművelődési, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl.: óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, fiókkönyvtár, mentők, rendőrség, tűzoltóság).
2. Antenna: Olyan berendezés, amely elektromágneses jelek vételére és/vagy sugárzására szolgál.
3. Antennatartó szerkezet: Olyan egyéb rendeltetésű építmény, melynek födémére, homlokzatára vagy egyéb tartószerkezetére antennát helyeznek el, vagy olyan sajátos önálló műtárgy, amely funkcionálisan az antennák elhelyezésére szolgál (adótorony).
4. Barkácsműhely: A nem üzemi méretű, saját szükséglet fedezését, a szabadidő eltöltését szolgáló termelő jellegű, illetve szolgáltató tevékenység céljára alkalmas kiegészítő épület.
5. * Belváros: Áchim András utca – Fonyódi vasútvonal – Kanizsai utca – Füredi út – 48-as Ifjúság útja – Virág utca – Hársfa utca – Baross Gábor utca – Budai Nagy Antal utca által határolt terület.
6. Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén.
7. Fő rendeltetés szerinti épület: A terület-felhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelő épület.
8. Fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület: A keretövezet, vagy építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő, illetve kiszolgáló épületnek minősül: járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari, vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház.
9. Használati mód: A létesítményben, építményben, helyiségben, vagy területen folytatott tevékenység jellemzője, a használatának jellemző módja.
10. Háromszintes növényállomány: A gyepszintű, cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazásával területlehatárolás céljára, vagy környezetvédelmi céllal kialakított zöldfelület.
11. Háztartással kapcsolatos tárolóépület: A háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), valamint a járműtároló.
12. *
13. Kertépítészeti terv: Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv, mely tartalmi követelményeinek részletes leírását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
14. Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállításával. Az épületben hagyományos kézműipari, gépesítés nélküli termelő tevékenység, kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység folytatható.
15. Közforgalmú intézmény: Minden olyan intézmény, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki – ellenszolgáltatásért, vagy a nélkül – igénybe vehet.
16. Lakópark: Magántulajdonban lévő, közforgalom elől elzárt terület, melyen több épület, lakás építhető. A területen kialakított zöldterületek, utak, közműhálózatok a tulajdonosok kezelésében vannak, annak fenntartásáról ők gondoskodnak.
17. Mélygarázs: A terepszint, illetve az épület alatt létesített garázs.
18. Mértékadó párkánymagasság: Ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3 m a különbség, akkor azok párkánymagasságainak átlagát kell mértékadónak tekinteni. Ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között több mint 3 m a különbség, akkor az építéssel érintett utcaszakasz átlagos párkánymagasságát kell mértékadónak tekinteni.
19. Műterem: A művészeti tevékenységgel kapcsolatos kiegészítő épület.
20. Sportépítmény: A sportolás építményei – az emberek mozgását szolgáló építmények – függetlenül attól, hogy versenyszerűen, vagy a szabadidő eltöltése érdekében művelik, területigényes szabad teret igényelnek, önálló telken kerülnek elhelyezésre, továbbá jelentős zöldfelülettel kerülnek kialakításra.
21. Szálláshely: Kizárólag, vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös, vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület.
22. * Szintterületi mutató: Építmények összes bruttó szintterülete és a telekterület hányadosa. A számításra vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 10. § (4)–(7) bekezdései tartalmazzák.
23. Zöldterület: Növényzettel fedett zöldterület, amelynek 3 fajtáját különbözteti meg a KÉSZ: közparkot, közkertet és közteret. Ezeket egymástól a nagyságuk, funkciójuk és a zöldterületek aránya különbözteti meg. A közpark általában 1 ha területnél nagyobb, kevés burkolt felülettel rendelkezik. A közkert az 1 ha-nál kisebb zöldterület. A köztér zöldfelülettel rendelkező, általában sok burkolt felülettel rendelkező, kis tér.
24. Dombgarázs: A teljes garázsépület földdel fedett és zöldfelületként kialakított, a bejáratok kivételével.
25. * Városközpont: Budai Nagy Antal utca – Áchim András utca – Berzsenyi utca – József Attila utca – Somssich Pál utca – Németh István fasor – Tallián Gyula utca – Anna utca – Rákóczi tér által határolt tömb.
26. * Szöveges szabályozási elemek területi határa: A szabályozási terven jelölt területre a KÉSZ az általános előírásoktól eltérő külön előírást tartalmaz.
27. * Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal: A KSZT-ben jelölt építési vonal hosszának 30%-án épülethomlokzatnak kell állnia. A vonal 80%-án pedig az épület homlokzatának az építési vonaltól mért 10 méteren belül kell lennie.
28. * kialakult állapot: Más jogszabály, vagy a KÉSZ ahol kialakult állapotra utal ott az adott utcaszakaszon – saroktól sarokig terjedő rész – legalább 70%-os beépítettsége esetén max. 24,0 m-es telekszélességig az alábbiak szerint:
– oldalkert vonatkozásában az építési övezetben a mindenkori ingatlan-nyilvántartásban lejegyzett telekhatárok és a főépület, valamint legalább szerkezetkész főépület által meghatározott legkisebb és legnagyobb értékek közötti oldalkert méret értendő, de legalább 2,0 m;
– elő- és hátsókert vonatkozásában a mindenkori ingatlan-nyilvántartásban lejegyzett telekhatárok és épületek, valamint legalább szerkezetkész épületek által meghatározott kialakult jellemző méret, ha az egyértelműen nem állapítható meg, akkor a csatlakozó szomszédos telkek esetén kialakult méret értendő.
Építmény magasság esetén a kialakult állapot ott értelmezhető, ahol ezen állapotra a szabályozási terv utalást tartalmaz, vagy a KÉSZ az építési övezetre vonatkozólag e tekintetben rendelkezik.
29. * A KÉSZ ahol honos lombos fa megnevezést tartalmaz, ott e rendelet 11. sz. melléklete szerinti fafajok értendők alatta.
30. *
31. * Megtartandó zöldfelület telke: A KSZT-ben jelölt területen a zöldfelület védelméről gondoskodni kell. Ezért:
– Közterületen vagy közhasználatra megnyitott területen csak a fenntartáshoz szükséges létesítmények és a közhasználattal összefüggő létesítmények helyezhetők el.
– Vegyes és különleges területeken az építési övezetre előírt zöldfelület mértékét min.10%-al meghaladó zöldfelületet kell megtartani.
32. * Telepszerű beépítés: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított tömbtelkek esetében alkalmazható beépítés, amikor a külön tulajdonú épületek részére önálló telkek (úszótelkek) kerülnek kialakításra. Az építési övezetben a beépítés maximális mértékét, a maximális szintterületi mutatót, minimális zöldfelületi arányt a tömbtelkekre kell vonatkoztatni. Az építménymagasságot, a szint alatti beépítést és a közművesítettséget épületenként (úszótelkenként) kell biztosítani.
33. * üvegház (növényház): növénytermesztés vagy tartás céljára szolgáló gazdasági építmény, melynek határoló szerkezetei (héjalása és a külső térelhatárolása) legalább 70%-ban üvegből vagy más fényáteresztő anyagból készülnek.
34. * nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske.
35. * kisállat: baromfi, házinyúl.
36. * prémesállat: csincsilla, angóra nyúl, nutria, nyérc, görény, hermelin, sarki-és ezüst róka.
37. * Kőzettér: A terepszint alatt elhelyezkedő szilárd állapotú ásványi nyersanyagokból álló kőzetek összessége, a Föld kérgének felszínhez közeli sávja, melyet talaj takarhat.
38. * Kőzetfal: Olyan közel függőleges „falszerű” képződmény, ahol a kőzetteret alkotó rétegek sorrendisége és időbelisége követhető, a falat alkotó egyes rétegek települési viszonyai és aktuális állaga megállapítható.
39. * Beerdősítési kötelezettség: A telek tulajdonosát, a KÉSZ Településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények című fejezetében meghatározott módon terhelő kötelezettség, melyet az ingatlanon megvalósítandó beruházás használatbavételéig kell teljesíteni.
40. * Minimális (Min.) telekterület: az adott övezetben, építési övezetben a legkisebb kialakítható telek térmértéke.
3. § (1) * A KSZT-ben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:
a) tervezett/meglévő belterületi határvonal;
b) tervezett szabályozási vonal;
c) építési övezet, övezet határa, övezeti jel;
d) építési vonal;
e) építési hely;
f) építési határvonal;
g) kizárólag térszín alatti építési hely;
h) telek zöldfelületként kialakítandó része;
i) közterület fölötti beépítés;
j) minimális-maximális homlokzatmagasság;
k) szabályozási elemekre vonatkozó méretek (méterben);
l) megszüntető jel;
m) szöveges szabályozási elem területi határa;
mm) * építési övezeten belüli funkcionális zóna.
n) közhasználat céljára gépkocsi/megkülönböztetett gépkocsi áthajtás helye biztosítandó;
o) közhasználat céljára gyalogos átjárás helye biztosítandó;
p) vegyes forgalmú út;
q) gyalogos zóna;
r) kerékpárút;
s) tervezett külön szintű csomópont;
t) tervezett vasúti vágány, és védőtávolsága;
u) tervezett szintbeni közúti-vasúti keresztezés;
v) helybiztosítás különszintű gyalogos átvezetés (aluljáró/felüljáró) létesítményeinek elhelyezésére;
w) tervezett közhasználatú parkoló;
x) közhasználatú mélygarázs építési helye;
y) *
z) megtartandó zöldfelület telke;
aa) beültetési kötelezettség;
bb) * közhasználat elől elzárt magánút;
cc) közhasználatra átadandó terület;
dd) építészeti hangsúly létesítendő;
ee) gazdasági megközelítés íránya;
ff) mélygarázs bejárata;
gg) megkülönböztetett járművek számára kialakítandó közhasználatra átadott vegyes használatú felület;
hh) *
ii) közhasználat céljára átadandó mélyparkoló.
jj) * beerdősítési kötelezettség
kk) * közforgalom elől elzárt parkoló
ll) * telek beépíthető része
(2) A kötelező érvényű szabályozási elemek módosítása csak jelen rendelet –vonatkozó rendelkezések és az általános érvényű előírások szerinti – módosításával lehetséges.
(3) * A szabályozási tervlapon szereplő tájékoztató elemek között, az alábbi elemek más jogszabályokban, előírásokban, magasabb rendű tervekben kerültek meghatározásra illetve lehatárolásra, ezért megváltoztatásukra csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetőség. Ezen elemek a következők:
a) műemlék épület és telke;
b) műemléki környezet határa;
c) helyi védett épület;
d) helyi védett épülethomlokzat;
e) helyi védett egyéb részlet;
f) helyi értékvédelmi terület;
g) nyilvántartott régészeti lelőhely;
h) régészeti érdekű terület;
i) ökológiai folyosó területe;
j) természeti terület;
k) helyi jelentőségű védett természeti terület;
l) felszínmozgás-veszélyes terület;
m) helyi védelem alatt álló park;
n) helyi védelem alatt álló fasor;
o) honvédségi területek védőtávolsága;
p) vízműkút védőtávolsága;
q) közlekedési és közmű létesítmények védőtávolsága, ill. védősávja;
r) tározó tó védőtávolsága;
s) * veszélyességi övezet határa (külső, középső, belső).
(4) A KSZT-ben fejlesztésre kijelölt (Má/f-jelű) mezőgazdasági területekre valamint a belterületi funkcióváltó területekre a tervezett fejlesztéseknek, illetve a tervezett funkcióváltásnak megfelelő övezeti besoroláshoz legalább a terület-felhasználási egység összefüggő területére a KSZT és KÉSZ módosításaként szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő.
(5) * A Mező utcát a Szigetvári utcával összekötő út nyomvonalán az övezeti jelekben alkalmazott „(KÖu)” jelölés a távlati terület-felhasználást jelenti. A területen már beépített ingatlanok esetében a szabályozási terven szereplő (nem zárójeles) építési övezetek előírásait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a beépített ingatlannak csak egy részét érinti a távlati terület-felhasználás övezete, az azonos jelű építési övezethez kapcsolódó övezeti határvonalat figyelmen kívül kell hagyni, a két övezet egyként kell kezelni. A még nem beépített ingatlanokra építési engedély kizárólag a „zárójelben” szereplő építési övezetre adható ki.
(6) *
(7) * A veszélyességi övezet a Cukorgyár környezetében került kijelölésre, ahol a hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelményeket a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló * Korm. rendelet előírásai szerint kell érvényesíteni.
4. § (1) A tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2) A beépítésre szánt területek általános jellegük, valamint sajátos építési használatuk szerint:
a) lakóterületek:
1. nagyvárosias lakóterület (Ln-T);
2. kisvárosias lakóterület (Lk);
3. kertvárosias lakóterület (Lke);
4. falusias lakóterület (Lf);
b) vegyes területek:
1. településközponti vegyes terület (Vt);
2. központi vegyes terület (Vk);
c) gazdasági terület:
1. kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz);
2. nem jelentős zavaró hatású ipari terület (Geip);
3. energiatermelő és szolgáltató terület (Geip-E);
4. mezőgazdasági telephelyek (Gmt);
5. * korlátozott ipari építési övezet területe (Geip0-T)
6. * jelentős zavaró hatású ipari termelő tevékenységek építési övezet területe (Geip-Z).
d) üdülőterület:
1. üdülőházas terület (Üü);
2. hétvégi házas területek (Üh);
e) * különleges terület:
1. egyetem területe (Ke);
2. nagyterületű bevásárló központok területe (Kbk);
3. vásártér területe (Kvt);
4. Honvédelmi és rendvédelmi terület (Kh);
5. lovassportra szolgáló terület (Ks/1);
6. egyéb sporttolási célra szolgáló terület (Ks/2);
7. sporthorgászati rekreációs terület (Ksh);
8. strandterület (Kst);
9. szabadidőközpont területe (Ksz);
10. garázsok területe (Kg);
11. temetők területe (Kt);
12. hulladéklerakó területe (Khu);
13. szennyvíztisztító területe (Kszt);
14. állati hulladékgyűjtő telep (Káh);
15. hulladékgazdálkodási terület (Khg);
16. vízmű üzemi terület (Kv);
17. hatásterületen lévő lakóövezet (K-hl);
18. turisztikai terület (Ktur);
19. kemping terület (Kkemp)
(3) Beépítésre nem szánt területek általános jellegük, valamint sajátos építési használatuk szerint:
a) közlekedési és közműterületek:
1. autópályák, országos főutak (KÖu-OF);
2. országos mellékutak (KÖu-OM);
3. települési főutak (KÖu-TF);
4. települéi gyüjtőutak (KÖu-TGY);
5. települési kizsolgáló utak (KÖu-TK);
6. vasútterület (KÖk);
7. közűterület (KÖkm);
8. * közforgalom elől el nem zárt magánút (KÖ-mu);
9. * autóbuszpályaudvar (KÖapu);
10. * autóbuszparkoló (KÖap);
11. * települési főút, telephely (KÖu-TF/th)
b) zöldterület:
1. közpark (Z/kp);
2. közkert (Z/KK);
3. köztér (Z/kt);
4. kegyeleti park (Z/ke);
5. egyéb zöldterület (Z/ez);
c) * erdőterületek:
1. gazdasági erdő (Eg);
2. egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdő (Ee);
3. turisztikai erdőterület (Ee/1);
4. védelmi erdők (Ev/1);
5. véderdő (Ev/2);
6. honvédelmi védő erdőterület (Ev/3);
7. honvédelmi érdekeket szolgáló védő erdőterület (Ev/4)
d) mezőgazdasági terület:
1. szántóterület (Má/sz);
2. távlati fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági terület (Má/f);
3. korlátozott használatú szántóterület ((Má/ksz);
4. különleges mezőgazdasági terület – állatpark (Má/áp);
5. nem beépíthető mezőgazdasági terület (Má0);
6. gyepterület (Má1);
7. kertes mezőgazdasági terület (Mk/1,Mk/2, Mk/3, Mk/4);
8. nagytelkes kertes mezőgazdasági terület (Mk/5);
9. kistelkes kertes mezőgazdasági terület (Mk/6);
e) vízgazdálkodási terület:
1. folyóvizek területe (V/vf);
2. állóvizek területe (V/áv);
3. vízbeszerzési területek (V/vb).
f) * egyéb különleges beépítésre nem szánt terület:
1. tározó tó (Kk-tt)
2. sportterület (Kk-sp).
3. * közműépítmény területe (Kk-kö).
4. * Hulladéklerakó területe (Kk-hu)
5. * Kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek (Kk-kfme)
(4) A terület-felhasználási egységeket, valamint azok határvonalait, és a szabályozási vonalakat a szabályozási terv tartalmazza.
5. § * (1) Az országos védelem alatt álló műemlékek listáját e rendelet függeléke tartalmazza, a műemléki környezet megjelölésével együtt.
(2) * A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek, objektumok és területek listáját külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A helyi védelem alatt álló területeken (továbbiakban: építészeti értékvédelmi terület), valamint az e területeken kívül fekvő védett épületeken végzett építési tevékenység esetén önkormányzati rendeletben szabályozott településképi bejelentési, illetve településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
(3) * A szabályozási tervlapon jelölt, e rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt, régészeti lelőhelyek (R) területén az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához és fakitermeléshez az illetékes szakhatóság * engedélye szükséges.
(4) * E rendelet 3. sz. mellékletében rögzített régészeti érdekű területet (RÉT) érintő tervezés esetén előzetesen ki kell kérni az illetékes szakhatóság * véleményét.
(5) Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén a külön jogszabályban * rögzítettek alapján kell eljárni.
(6) * Az országos és helyi védelem alatt álló természeti értékek listáját külön jogszabályok * tartalmazzák. A helyi védelem alatt álló természeti értékek kezeléséről külön önkormányzati rendeletek * rendelkeznek.
6. § * (1) Közterületek kialakítása és átalakítása esetén, vagy a szabályozási tervben kijelölt helyeken az egységes városképi megjelenés követelményének figyelembe vételével Közterület alakítási Tervet (továbbiakban: KT) kell készíteni a közterületek átépítésének megfelelő lehatárolás és ütemezés szerint.
(2) A KT részletes tartalmi követelményeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet határozza meg.
(3) A KT-t legalább M=1:500 méretarányban kell készíteni.
(4) A KT engedélyezéséhez a (2) bekezdés szerinti Korm. rendeletben szabályozott eljárást le kell folytatni.
7. § *
8. § * Kialakult telektömbön belül új telektömb és azon belül telek, építési telek, építési terület csak a KÉSZ és a KSZT előírásainak megfelelő és az eredeti telektömb, vagy azon belüli telekcsoport egészére kiterjedő telekalakítási terv keretében engedélyezhető.
9. § *
9/A. § * (1) A felszínmozgás-veszélyes területeket a KSZT jelöli. Ezeken a területeken:
a) az építési tevékenység engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, bontási engedélyezési eljárásába a Bányakapitányságot be kell vonni;
b) olyan építési tevékenység, telekalakítás, melynek során az építési hely 15°-nál meredekebb lejtőre vagy mesterséges teraszra kerülne nem engedélyezhető;
c) a területen részleges alápincézés nem engedélyezhető;
d) az épületet határoló fal egyetlen külső pontja sem érintkezhet a rézsű (vagy tereplépcső) peremvonalával;
e) 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal közvetlen előterébe (a kőzetfal lábvonalától számított 5 m széles sávon belül) építmény nem építhető, kivéve a kőzetfal megtámasztását szolgáló támfal és tereplépcső;
f) a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület és a nyitott kőzetfal lábvonala közötti távolságnak minimum az övezeti előírásokban meghatározott építménymagasságnak kell lennie;
g) a területen szikkasztás, koncentrált víznyeletés még ideiglenesen sem folytatható, öntözéses műveléssel járó területhasznosítás tilos;
h) a felszíni vizek szakszerű elvezetéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell a felszíni vizek befogadóig történő erózió – és akadálymentes elvezetésének megoldását, a vízelvezető nyomvonalának helyszínrajzon történő feltüntetésével;
i) az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elvárásainak megfelelő geotechnikai jelentést kell készíteni a jogszabályban előírtakon túl akkor is, ha az építési tevékenység:
ia) az érintett telek teljes alapterületének 50%-át meghaladóan, 2 m-nél nagyobb vastagsággal, véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés);
ib) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 m-es magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítására kerül sor;
ic) 10 m-nél nagyobb szintkülönbséggel létesülő teraszosítás, függetlenül a teraszok számától és a közvetlenül szomszédos tereplépcsők közötti magasság különbségektől;
id) a bevágással létesülő építési helyen, ha 4 m-nél nagyobb vastagsággal kerül eltávolításra a kőzettér és az építés keretében megnyitásra került felület lejtőszöge a 60°-ot meghaladja, továbbá az építmény a bevágás lábvonalában, vagy attól számítottan 5 m-en belül kerül elhelyezésre;
j) azokhoz az építési engedély kérelmekhez, melyek 3 m vastagságot meghaladó feltöltéssel tervezettek, talajvizsgálati jelentést kell csatolni, ebben igazolni kell, hogy a tervezett tevékenység nem jár káros környezeti hatásokkal, tisztázni kell a megvalósítás technológiai követelményeit (pl.: felhasználható vagy beépíthető anyagok, munkavégzéskor a talajfizikai jellemzők, a munkaterület kialakítása, részletes technológiai utasítás).
(2) Nem adható meg a használatbavételi engedély ha:
a) rendezetlen a felszíni vizek elvezetése, vagy
b) nem épült meg az építés során függő helyzetbe jutott földtömegeket megtámasztó műtárgy.
(3) A bontás engedélyezése iránti kérelemben be kell mutatni, hogy a bontási tevékenység:
a) nem vezet-e a megtámasztó funkció megszűnése a felszínmozgásos jelenségek kialakulásához, és
b) az építmény elbontása következtében keletkezik-e a olyan instabilitás, mely veszélyhelyzetet okoz.
(4) Ha az elbontandó építmény 2 m-es magassággal vagy ennél nagyobb mértékben közvetlenül érintkezik a kőzetfallal (elbontása esetén rétegek kinyitása valósul meg), akkor a bontási engedély iránti kérelemben be kell mutatni a nyitott kőzetfal megtámasztásának vagy lefedésének műszaki megoldását. A megtámasztás történhet műtárggyal (épített fal) vagy rézsűs megtámasztással (földtámfal).
(5) A bontási területen olyan terepfelszínt kell visszahagyni, amely eleget tesz a rendezett felszíni vízelvezetés kívánalmainak.
(6) A 4 m-nél nagyobb magasságú vagy azt meghaladó és létével földtömeget is megtámasztó építmények elbontásához olyan talajvizsgálati jelentést (geotechnikai szakvélemény) kell a kérelemhez csatolni, amely tartalmazza, hogy:
a) a bontás következményeként nem alakulhat ki mozgás az érintett területen és annak közvetlen környezetében, és
b) a szükséges műszaki megoldás részletezésével, egyedi paraméterek megadásával igazolja, hogy a bontási tevékenység során – a kötelezően elvégezendő munkálatokkal – biztosított marad a továbbiakban is a terület állékonysága.
10. § * (1) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet meghaladó méretű telken – kivéve, ha az egyes építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek – több épület is elhelyezhető.
(2) A lakó- és vegyes területeken – a telepszerű lakóövezetek (Ln-T, Lk-T) kivételével – az előírt legkisebb telekméretet meghaladó telken:
a) a védett ingatlanok kivételével telkenként annyi fő rendeltetésű épület helyezhető el, ahányszor a telek területe meghaladja az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterületet;
b) *
(3) Ha egy telken a meglévő épületek száma meghaladja a (2) bekezdés szerinti számot, az épületek bővítése csak akkor lehetséges, ha a szabályozási határértékek a telken lévő összes épületre együttesen teljesülnek.
(4) Az épület bruttó szintterületének számításánál nem kell beszámítani:
a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú részeit;
b) az első pinceszint területének a lakásokhoz tartozó tárolóterületeit;
c) a személygépjármű-tároló területét az OTÉK-ban előírt mennyiségig;
d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét;
e) a be nem épített padlásteret.
(5) * Az épület bruttó szintterület számításánál a lépcsőházat szintenként, egyéb, akna jellegű építményrészeket (légakna, légudvar, felvonóakna) egyszer kell beszámítani.
(6) * A szintterületi mutató számításánál figyelmen kívül kell hagyni:
a) az árnyékszék,
b) a terepszint alatti építmény,
c) a telken valamint a telek határain álló kerítés,
d) a közmű-becsatlakozási műtárgy,
e) a közműpótló műtárgy,
f) a hulladéktartály-tároló,
g) az – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,
h) a húsfüstölő, jégverem, zöldségesverem,
i) az állatkifutó,
j) a trágyatároló, komposztáló,
k) a siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
l) az építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop vízszintes vetületét.
(7) * A szintterületi mutató számításánál figyelembe kell venni a kerti tető, kerti grillező, kerti pavilon, fedett terasz, és a kerti tető terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő, a kerti víz és fürdőmedence terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél mélyebbre süllyedő vízszintes síkban mért vetületi területének összegét.
(8) * Lakóépületek (családi házak, társasházak, jellemzően lakó funkciójú épületek) legfelső építményszintje nem lehet magasabban, mint az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasság +1,5 méter.
(9) * Kereskedelmi létesítmények területén további kereskedelmi, szolgáltató egység csak a főépület bővítésével létesíthető, a főépülettel egységes építészeti megjelenéssel.
11. § * (1) Ha a KSZT szabályozási tervlapja építési helyet nem jelöl és a beépítést tiltó egyéb rendelkezést nem tartalmaz, akkor az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalaira vonatkozó előírások határozzák meg.
(2) Az elő-, oldal- és hátsókertek minimális mérete az építési övezeti előírások és a KSZT eltérő rendelkezése hiányában:
a) * az előkert legkisebb mérete:
1. az újonnan beépítésre szánt területeken: 5,0 m, ahol ettől eltérően a KÉSZ egyéb rendelkezése, vagy a szabályozási terv nem rendelkezik;
2. a meglévő beépítésre szánt területen külön jogszabály * szerint kialakult állapotnak * megfelelő.
b) * az oldalkert legkisebb mérete:
1. az újonnan beépítésre szánt területen szabadonálló és ikres beépítési mód esetén nem lehet kisebb az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, valamint az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság felénél, de legalább 3 méternél;
2. az újonnan beépítésre szánt területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén nem lehet kisebb az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság, valamint az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság értékénél;
3. az újonnan beépítésre szánt területen zártsorú beépítési módnál a szomszédos telkeken álló hátsókert irányú párhuzamos udvari szárnyak – épületenként legfeljebb egy oldalszárny-építése esetén, továbbá saroktelken, vagy más beépítési módú területtel határos telken nem lehet kisebb az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, valamint az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság felénél, de legalább 3,0 m-nél;
4. a meglévő beépítésre szánt területen beépítési módtól függetlenül külön jogszabály * szerint kialakult állapotnak * megfelelő;
5. külön jogszabály * szerint a tűzvédelmi szakhatóság hatáskörébe tartozó épületek esetében az oldalkert minimális méretének megállapításnál a tűzvédelmi hatóság által megállapított tűztávolságot is figyelembe kell venni.
c) * a hátsókert legkisebb mérete:
1. * az újonnan beépítésre szánt területen, – a KÉSZ eltérő rendelkezése hiányában,- nem lehet kisebb az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél, valamint a hátsókertre néző homlokzat tényleges magasságánál, de legalább 6,0 m;
2. a meglévő beépítésre szánt területen külön jogszabály * szerint kialakult állapotnak * megfelelő;
3. külön jogszabály * szerint a tűzvédelmi szakhatóság hatáskörébe tartozó épületek esetében a hátsókert minimális méretének megállapításnál a tűzvédelmi hatóság által megállapított tűztávolságot is figyelembe kell venni.
(3) Zártsorú beépítési mód esetén új épület elhelyezése vagy épületbővítés esetén, szabályozási terv ettől eltérő építési hely lehatárolása kivételével, az utcafronti épületrészek traktusmélysége maximum 15 m lehet.
(4) Zártsorú beépítési mód esetén az utcai traktuson kívül létesülő hátsókert-irányú épületre, épületrészre az oldalkertre előírt szabályok vonatkoznak, kivéve, ha a szabályozási terv az építési helyet ettől eltérően jelöli.
(5) Zártsorú beépítési mód esetén több épület elhelyezhetősége esetén a nem utcafronti főrendeltetésű épület csak szabadonálló beépítési módon helyezhető el.
(6) Az építési helyen belül a szabályozási terven „közhasználat céljára gépkocsi áthajtás helye biztosítandó” jellel jelölt területek 4,7 méter magasságig nem építhetők be.
(7) Az építési helyen belül a szabályozási terven „közhasználat céljára gyalogos áthajtás helye biztosítandó” jellel jelölt területek az első szint magasságáig nem építhetők be.
(8) *
12. § * (1) A terepszint alatti beépítettség megengedett mértékének a megengedett általános beépítettségi mértéket (maximális beépítési %) meghaladó része kizárólag akkor építhető meg, ha a teljes terepszint alatti épületrészt gépjárműtároló létesítés céljára, vagy a lakásokhoz tartozó tároló helyiségek kialakítására fordítják.
(2) A szint alatti beépítés szintszáma a területi és talajviszonyok figyelembevételével maximum 2 szint lehet.
(3) Szint alatti beépítés esetén a közterület alá történő benyúlás csak abban az esetben haladhatja meg a 0,5 métert, ha a szabályozási terven a benyúlás konkrét értéke jelölésre került.
(4) Amennyiben a közhasznú mélyparkolót közhasználat céljára átadott területként jelzi a szabályozási terv, közterületként funkcionál és egy másik ingatlan gépkocsi behajtója a mélyparkolóból kialakítható.
13. § (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő.
(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény tetőkertje, valamint építmények felső, tetőkertként kialakított és fenntartott területe többszintes növényállomány telepítése esetén külön jogszabály * szerint, míg egyszintes növényállomány telepítése során az alábbiak szerint vehető figyelembe: *
a) 2,0 m feletti földvastagság esetén: 75%,
b) 1,0 m – 2,0 m közötti földvastagság esetén: 50%,
c) 0,5 – 1,0 m közötti földvastagság esetén: 25%,
d) 0,2 – 0,5 m közötti földvastagság esetén: 10%.
(3) Burkolt felületek a terepszinten csak az alábbiak szerint vehetők figyelembe a legkisebb zöldfelület számításánál:
a) gyephézagos burkolat: 5%,
b) gyepráccsal kialakított gyepfelület. 30%.
(4) * A (3) bekezdésben részletezett a legkisebb zöldfelület számításánál a parkolók és az azokat feltáró utak területe nem vehető figyelembe.
14. § *
15–17. § *
18. § * A város közigazgatási területén hirdető-berendezés csak a külön rendeletben * meghatározottak alapján helyezhető el.
19. § *
20. § (1) * A tervezett közutak szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. A közutak belterületi szakaszán csak az OTÉK közlekedési területekre meghatározottak helyezhetők el.
(2) Az egyes közutak hálózati szerepét e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Az országos közutak (I. rendű főút, összekötő út, bekötőút, állomási hozzájáró út) tervezési osztályba sorolását az illetékes szakhatóság, a települési közutak (helyi gyűjtőút, kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút) tervezési osztályba sorolását a közút kezelője – e rendelet 5. sz. melléklete szerinti tervezési osztályának megtartásával – a vonatkozó útügyi műszaki előírások figyelembevételével – megváltoztathatja.
(3) A közutak hálózati szerepének megfelelő tervezési osztályba sorolása az alábbi:
Hálózati szerep Tervezési osztály
a) autópálya KI.A
b) I. rendű főút K.III.B, B.III.a.B
c) II. rendű főút K.IV.B, B.IV.b.B
d) összekötő út K.V.B, B.IV.c.A
e) bekötőút K.VI.B
f) állomási hozzájáró út KVII. B
g) helyi gyűjtőút K.VIII.B, B.V.c.A
h) kiszolgáló út K.VIII.C, B.VI.d.B
i) kerékpárút K.IX., B.IX
j) gyalogút K.X., B.X
(4) Új közterületek kialakítása esetén a csomóponti belátási háromszögeket az útra vonatkozó telekalakítási eljárás során kell biztosítani e rendelet 6. sz. melléklete és a szabályozási terven ábrázoltak szerint. A már kialakult közlekedési területek esetében, ahol a beépítési kötöttségek miatt az egyébként szükséges építési terület csak aránytalanul nagy ráfordítás mellett lenne biztosítható, a biztonságos közlekedés feltételeit forgalomtechnikai eszközökkel kell biztosítani.
(5) Országos közút külterületi szakasza melletti területet érintő építéshatósági eljárás során a külön jogszabályban * rögzítettek szerint kell eljárni.
(6) * Országos közút területe mellett fa ültetése esetén a közúti közlekedésről szóló törvény * előírásait kell alkalmazni.
(7) Az országos közforgalmú vasút szélső vágánya melletti területet érintő építéshatósági eljárás során a külön jogszabály * előírásait kell alkalmazni.
(8) * A közlekedési célú zöldfelületen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.
21. § (1) A lakóterületek területén a forgalomcsillapítást KT alapján kell kialakítani.
(2) * Lakó- és vegyes területen jelentős forgalomvonzó létesítmény, melynek számított átlagos napi forgalma eléri a 200 E/nap értéket, csak helyi gyűjtő, vagy annál magasabb hálózati szerepű útról történő csatlakozással létesíthető.
(3) Jelentős forgalomvonzó létesítmények közúti kapcsolatát 100 E/nap számított átlagos napi forgalomig kapubehajtóként, 100 E/nap számított átlagos forgalom felett útcsatlakozásként kell kialakítani.
(4) * Beépítésre szánt területek gazdasági és lakó övezeteiben az ingatlanok kiszolgálására közforgalom számára megnyitott magánutak is kialakíthatók. A közforgalom céljára megnyitott magánutak csak kiszolgáló út funkciót láthatnak el, területük és kiépítettségük mindenben meg kell, hogy feleljen a közutakra vonatkozó előírásoknak. A kialakításra kerülő közforgalom céljára megnyitott magánutak minimális építési terület szélessége 12 méter.
(5) Beépítetlen ingatlanok, illetve újonnan kialakított telkek esetén a telkek beépítése csak az ingatlan előtt húzódó szilárd burkolatú út kiépítése után engedélyezhető. Ez alól kivételt képez a Maros utca nyugati oldalán tervezett lakóterület kialakítása, a közút és közművek kiépítéséről a használatbavételi engedély megkéréséig kell gondoskodni.
(6) * Ahol a szabályozási terv gyalogos zónát jelöl, ott gépjárművek részére új kapubejáró nem létesíthető.
(7) * A Városközpont területén a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény mellékletében meghatározott közművelődési intézmény elhelyezésére szolgáló létesítmény bővítése esetében – amennyiben a KÉSZ az adott tömbben mélyparkoló kialakítását lehetővé teszi, annak megvalósításáig – az OTÉK előírásai szerinti gépjármű elhelyezés mértékének minimum 50%-át * kell megépíteni.
22. § (1) A tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.
(2) A vízellátó hálózatot az oltóvíz igény kielégítésére is alkalmas méretekkel és nyomvonal-vezetéssel kell kialakítani.
(3) * A közüzemi víznyomócső hálózaton a szükséges oltóvíz igényt biztosító tűzcsapok létesíthetők.
(4) * Beépítésre szánt területen a beépítés feltétele a telek teljes közművesítettsége, kivéve Répáspuszta és Fészerlak területén, illetve ahol a már meglévő közterületi szélesség nem teszi lehetővé a gázvezeték elhelyezését, illetve ahol a szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése még nem történt meg, amit a közmű üzemeltetőjének kell igazolnia. Ez esetben zárt szennyvíztárolót kell kiépíteni. Répáspuszta és Fészerlak területén részleges közművesítettségű terület is beépíthető.
(5) Beépítésre nem szánt területen, ahol az övezeti előírások lehetővé teszik épület, építmény elhelyezését, a beépítés feltétele az ingatlan részleges közművesítettsége, az alábbi feltételekkel:
a) az ingatlanon keletkező szennyvizek csak zárt szennyvíztárolóban gyűjthetők;
b) az ingatlanon a szennyvíz élővízbe vezetése vagy szikkasztással történő elhelyezése még előtisztítást követően sem lehetséges.
(6) A város területén az ingatlanok belső csatornahálózata elválasztott rendszerben alakítandó ki.
23. § (1) A város belterületén nagyfogyasztó részére szilárd tüzelőanyag felhasználása csak vezetékes energia előállítására engedélyezhető.
(2) E rendelet 7. számú mellékletében lehatárolt 1, 2, 3, 4-es városrendezési körzetben – a légszennyezés csökkentése és az Európai Uniós normák betartása érdekében az egyedi hőellátási módokat csökkenteni kell.
(3) * Az 1, 2, 3 és 4-es városrendezési körzetben az épületgépészeti felújítások során – amennyiben műszakilag megoldható – épületenkénti, vagy tömb kazánházat kell létesíteni, kivéve ha a rendeltetési egységenként elhelyezett kazán kibocsátott szennyezése kisebb, vagy nem haladja meg a központi kazán által kibocsátott szennyeződést. Az igazoló szakvéleményt az építési engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni.
(4) * Az 1, 2, 3 és 4-es városrendezési körzetben 15 lakásnál vagy 1000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű épület csak központi kazánházzal létesíthető, egyedi füstgázt kibocsátó berendezés csak akkor alkalmazható, ha a rendeltetési egységenként elhelyezett kazán kibocsátott szennyezése kisebb, vagy nem haladja meg a központi kazán által kibocsátott szennyeződést. Az igazoló szakvéleményt az építési engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni.
(5) Új beépítés esetén távfűtő hálózat környezetében, a levegőtisztaság-védelem érdekében a fűtési energiaellátást lehetőleg távhővel, vagy a levegőtisztaság-védelem szempontjából a távhővel legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell biztosítani a Kanizsai utca, Béke utca, Szondi György utca és folytatása, Búzavirág utca, Füredi utca, Arany János utca, Damjanich utca, Honvéd utca, Petőfi Sándor utca és a Kereszt utca által határolt területen, illetve a Berzsenyi utcában, a Bethlen téren és a Kanizsai utca déli oldalán.
24. § (1) *
(2) A külterületi közútépítések esetén a kábelhálózatot meg kell védeni, szükség esetén ki kell váltani.
(3)–(4) *
(5) A gázátadó állomások biztonsági övezetének határán az ágazati előírások értelmében a nappali zajszint 60 dB, éjjel 50 dB. Ezt figyelembe véve kell a KÖkm övezetben a létesítményt elhelyezni.
25. § (1) *
(2) Az elvégzett előzetes sugárvédelmi mérésekről, a tervezett sugárzás mértékéről, valamint a telepítés helyéről a beruházó köteles a beruházással érintett telek határától légvonalban mért 500 méteren belül lévő lakóingatlanok tulajdonosait és használóit a médián keresztül, vagy egyéb, igazolható módon tájékoztatni.
(3) *
(4) Antennát, antennatartó szerkezetet, valamint az azokhoz tartozó műtárgyakat csak úgy lehet elhelyezni, hogy
a) a közegészségügyi feltételek biztosítottak legyenek;
b) az érintett lakosság megfelelő tájékoztatása megvalósuljon;
c) a tervezett objektum illeszkedjen a városképbe, valamint a meglévő természeti környezetbe.
(5)–(6) *
26. § (1) *
(2) *
(3) Antenna, antennatartó szerkezet létesítése esetén az engedélyezési tervdokumentációt városképi, építészeti, tájképvédelmi hatástanulmánnyal együtt kell elkészíteni. Az építési engedély kérelemhez csatolni kell a lakosság előzetes tájékoztatását igazoló iratot.
(4) Az engedélyezési dokumentációban a tervezett létesítmény helyén meglévő és tervezett sugárzások nagyságát is fel kell tüntetni.
(5) * A nem építési engedélyköteles tevékenység megkezdése előtt a településkép véleményezési, településkép bejelentési eljárást szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti eljárást kell lefolytatni.
(6) *
27. § (1) *
(2) * Amennyiben a településen meglévő 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa építmény elhelyezése miatt kerül kivágásra, úgy a törzskörméretet 25%-kal meghaladó össztörzskörméretű fapótlásról, vagy az áttelepítésről az adott ingatlanon belül, vagy az Önkormányzat illetékes szerve által megjelölt helyen gondoskodni kell. Az ültethető minimális törzskörméret 12 cm. Ez az előírás nem vonatkozik a KÖ övezeti jelű közlekedési terület övezetekre.
(3) A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett növényzetet kell kialakítani és fenntartani. A beültetést a használatbavételi engedély megkéréséig be kell fejezni.
(4) Telepszerűen kialakított lakóterületek (Ln-T és Lk-T építési övezetek) közterületein építményt úgy lehet elhelyezni, ha a KSZT-ben lehatárolt tömbtelekre vonatkozóan az előírt parkoló szám és zöldfelületi minimum egyaránt biztosított, vagy biztosítható marad. A szükséges terület kimutatást és számítást az építési engedélyezési tervhez csatolni kell.
(5) * A Deseda-tó körüljárhatóságát biztosítani kell úgy, hogy a minimum 15 m széles parti sávon a közhasználatot, az akadálymentes gyalogos-, lovas és a kerékpáros közforgalmat biztosítani kell.
(6) * A védett természeti területeken az erózió elleni védelmet az építési engedély-kérelem részeként bizonyítani kell, a használatbavételi engedély a talajlemosódás elleni beavatkozások megvalósulása esetén adható ki.
(7) * A védett természeti területeken a meglévő erdőterület nem csökkenhet.
(8) * A szabályozási terven a telek zöldfelületeként kialakítandó részeként jelölt területen építmény nem helyezhető el, kivéve, ha a terv szint alatti beépítést jelöl. Ez esetben a szint alatti épület megközelítéséhez szükséges lépcsőházak elhelyezhetők.
28. § *
29. § (1) A legkisebb ültetési, telepítési távolság belterületen az ingatlan határától:
a) szőlő, valamint két méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter;
b) két méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter;
c) két méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény), valamint a d) és e) pontokban fel nem sorolt gyümölcs- és egyéb fa esetén 2,00 méter,
d) cseresznyefa esetén 3 méter;
e) dió- és gesztenyefa esetén 4 méter.
(2) A legkisebb ültetési, telepítési távolság külterületen az ingatlan határától:
a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter;
b) minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,00 méter;
c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 méter;
d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter;
e) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszibarackfa esetében 4,00 méter;
f) cseresznyefa esetében 5,00 méter;
g) az a)–f) pontokban fel nem sorolt fa esetében 8,00 méter.
(3) Amennyiben külterületen a szomszédos földterület szőlő, vagy gyümölcsös művelési ágú, szőlőt és gyümölcsfélét az ingatlan határától a (2) bekezdésben foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
a) egy méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter;
b) két méternél magasabbra nem növő, illetve agrotechnikai eszközökkel alacsonyabban tartott bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter,
c) két méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter.
30. § (1) Az építkezések megkezdése előtt a termőföld szakszerű letermeléséről, deponálásáról, és az építés befejezése után a telken belüli elterítésről gondoskodni kell.
(2) Az építési munkálatok során esetlegesen előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőnek be kell vizsgáltatni. Az elszállíttatás és az ártalmatlaníttatás során a kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően kell eljárni.
31. § (1) Telephelyen anyagot, hulladékot tárolni csak zárt helyen, közterület felé építménnyel vagy zárt állományú növényzettel takartan lehet.
(2) A teljes közigazgatási területen csak szigetelt rendszerű trágya- és takarmánytároló létesítése megengedett.
(3) * Nagyüzemi állattartó * épület belterülettől, vízfelülettől és élővízfolyástól legalább 500 m-re, lakó- és vegyes területtől * legalább 1000 m-re helyezhető el. Egyéb előírásokat a külön önkormányzati rendelet * tartalmazza. Meglévő, a fenti előírásoknak nem megfelelő állattartó épület esetén csak a korszerűbb technológia bevezetése céljából szükséges építési tevékenység engedélyezhető.
(4) A Khh építési övezetben legfeljebb 500 m védőtávolságot igénylő hulladékhasznosító létesíthető.
(5) * A keletkező kommunális szilárd hulladékok gyűjtése csak szabványosított, zárt edényzetben történhet. A gyűjtő edényzet tárolását minden esetben telken belül, védett területeken, valamint Vt, Vk, Ln-T és Lk-T építési övezetekben építményen belül kell megoldani.
(4) Tavak, vízfolyások partélei mellett mindkét oldalon szabad kezelési sávot kell biztosítani:
a) társulati kezelésben lévő vízfolyások esetén 6–6 méter;
b) önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások mellett 3–3 méter
szélességben. A kezelési sávban építmény nem helyezhető el.
31/A. § * A tározó tó védőterületére vonatkozó előírások:
A városi szennyvíztelep melletti tározó tó védőterületét a szabályozási terv jelöli. Védőterületen belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már meglévő légszennyező források működésével összefüggő építményeket, nem helyezhető el.
32. § (1) Fegyveres szervek építményeinek védőterületeire vonatkozó előírások:
a) A lőszerraktár (hrsz: 013/3) telekhatárától mért 400 m-es körzetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A telekhatártól mért
1. 1500 m-es távolságon belül ipari üzemek, fontos vasútállomás, nagyobb jelentőségű vasúti csomópont, repülőtér;
2. 800 m-es távolságon belül országos közforgalmú vasút, országos közút;
3. 200 m-es távolságon belül 20kV-os és nagyobb feszültségű szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, kisebb jelentőségű vasúti csomópont, önkormányzati közút, dűlőút;
4. 50 m-es távolságon belül erdőtelepítés nem létesíthető.
b) A Laktanya (hrsz: 012/5, 5372/2) telekhatárától mért
1. 1500 m-es távolságon belül káros levegőszennyezést okozó építmény;
2. 1000 m-es távolságon belül roncstelep és hulladéklerakó (gyűjtő) hely;
3. 300 m-es távolságon belül üzemi építmény, üzemanyagtöltő állomás * ;
4. 200 m-es távolságon belül szálloda, turista- és menedékház, közforgalmú pihenőhely, strand, sátortábor, üdülőtábor, kemping;
5. 100 m-es távolságon belül vasút, közúti csomópont, emeltszintű közút, felüljáró, gépjármű várakozóhely (parkoló), közforgalmú közlekedési eszköz megállóhelye, pihenőhely;
6. 50 m-es távolságon belül közút, távvezeték, egynél több szintes épület, vagy ennek megfelelő magasságú építmény nem helyezhető el.
c) *
(2) A védőterületen belüli korlátozások nem vonatkoznak a már meglévő építmények bontására, funkcióját meg nem változtató átalakítására, a KSZT-ben az övezeti besorolásnak megfelelően elhelyezhető építmények építésére.
(3) A volt Füredi II. (Hunyadi) laktanya ingatlanaira az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a) az épületek kivitelezésének megkezdése előtt a lőszermentesítést el kell végezni;
b) az ingatlanok tulajdoni lapjaira rá kell vezetni, hogy a mindenkori tulajdonosok (bérlők, használók) a környező honvédelmi ingatlanok használatából eredő hatásokat (zaj, füst, por, rezgés) tűrni kötelesek, kártérítési igénnyel a HM felé nem élhetnek, valamint a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésére irányuló védelemről gondoskodniuk kell (alkalmazott technológia, nyílászárók, védőfásítás stb.);
c) a területre – annak korábbi speciális (honvédelmi) hasznosítása miatt részletes környezetvédelmi vizsgálatot és javaslatot kell készíteni.
(4) * Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott védőtávolságok betartásától a Honvédelmi Minisztérium egyedi felmentése alapján el lehet tekinteni.
(5) * Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott védőtávolságokkal érintett területekre vonatkozó engedélyezési eljárásokba a Honvédelmi Minisztériumot szakhatóságként be kell vonni.
32/A. § * (1) Állattartó építmény a közegészségügyi, az állategészségügyi, és a környezetvédelmi előírások figyelembe vételével helyezhető el.
(2) Az állattartással kapcsolatos épület és építmény illetve azok kifutói elhelyezésénél- a város bármely területén – az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
a) Az állatok elhelyezésére szolgáló épület távolsága:
aa) lakóépülettől
1. nagyállat tartása esetén 10 m
2. kisállat tartása esetén 6 m
3. prémes állattartás esetén 10 m
ab) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.)
1. nagyállat tartása esetén 10 m
2. kisállat tartása esetén 6 m
3. prémes állat tartása esetén 10 m
ac) ásott kúttól
1. nagyállat tartása esetén 15 m
2. kisállat tartása esetén 10 m
3. prémes tartása esetén 15 m
ad) fúrt kúttól 5 m
b) Kiszolgáló építmény (fészer, szin, góré, magtár, siló stb.) távolsága:
ba) lakóépülettől 10 m
bb) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.) 10 m
bc) ásott kúttól 15 m
bd) fúrt kúttól 15 m
c) Trágyalé és trágyatároló távolsága:
ca) lakóépülettől 15 m
cb) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől 15 m
cc) ásott kúttól 15 m
cd) fúrt kúttól 5 m
(3) Haszonállat tartására szolgáló épületet elhelyezni, az övezeti előírások és a 12. mellékletben lévő állattartási övezetek figyelembevételével az alábbi területeken lehet:
a) Beépítésre szánt területek közül:
aa) mezőgazdasági telephelyen (Gmt),
ab) lovassport területen (Ks/1),
ac) lakóterületen (Lk, Lke, Lf) és különleges hatás területén lévő lakóterületen (K-hl),
ad) településközpont vegyes területek közül (Vt) a Pécsi utcának és a Béla Király utcának a 12. mellékletben jelölt részén,
ae) kereskedelmi, szolgáltató területek közül az Állomás utca déli és az Iparos utca keleti oldalán.
b) Beépítésre nem szánt területek közül:
ba) általános mezőgazdasági területen (Má/sz, Má/áp),
bb) kertes mezőgazdasági területen (Mk/1, Mk/2, Mk/3, Mk/4, Mk/5).
(4) Az állattartásra és az állattartó épület elhelyezésére – a 12. mellékletben lehatárolt övezetek figyelembevételével, – az alábbi előírások vonatkoznak:
a) I. övezetben haszonállat tartására szolgáló épület nem építhető, ilyen célra a meglévő épület nem alakítható ki és nem hasznosítható,
b) II. övezetben kizárólag baromfi tartható, ezek tartására szolgáló épület egy tömegben építhető, illetve kialakítható, maximálisan 20 m2 –ig,
c) III. övezetben kizárólag baromfi tartására szolgáló épület maximálisan 50 m2 –ig építhető, illetve kialakítható; sertés tartható, a sertésól 15 m2-ig építhető, illetve kialakítható, a különböző állatok tartására alkalmas épületek egy tömegben építhetők,
d) IV. övezetben haszonállat tartására szolgáló épület építhető, vagy kialakítható, maximálisan 150 m2 alapterületig. A különböző állatok tartására alkalmas épületek egy tömegben építhetők,
e) Töröcske, Répáspuszta és Fészerlak területén a IV. övezet előírásait kell alkalmazni,
f) a műemléki védelem alatt álló Szentjakab-i monostor és a Rippl Rónai villa telekhatáraitól, továbbá a Gyertyánosi parkerdő területén és annak telekhatárától, a Gyertyánosi tó, valamint a Deseda tó partélétől számított 100 méteren belül a II. övezet előírásait kell alkalmazni,
(5) Külterületen – ahol az építési övezeti előírások lehetővé teszik,- állattartó épület építhető, kialakítható, az övezeti előírások figyelembevételével, az alábbi feltételekkel:
a) 3000 m2 és ennél kisebb területen a IV. övezet előírásait kell alkalmazni;
b) 3000 m2-nél nagyobb területen korlátozás nélkül építhető haszonállat tartására alkalmas épület.
32/B. § * A 300 fő befogadóképességet meghaladó rendezvénysátor (pld. cirkusz) csak a 16. mellékletben felsorolt közterületeken állítható fel, településképi bejelentési eljárás alapján. Magáningatlanon nem létesíthető.
32/C. § * (1) Napelemek csak övezet alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozó igénybevétele mellett létesíthetők e rendelet 15. melléklete alapján, ezért a teljesítmény tekintetében:
a) a háztartási méretű kiserőmű (max. 0,049 MW) elsősorban az ingatlan saját energiaellátását biztosítja;
b) az engedélyhez nem kötött kiserőmű (0,05 MW–0,49 MW) az ingatlan saját energiaellátását, illetve az energia értékesítését egyaránt biztosíthatja;
c) az engedélyhez kötött kiserőmű telepítése (0,5 MW–50 MW) elsődlegesen az energia értékesítésére szolgál, ezért az csak energiatermelésre szolgáló övezetben engedélyezhető.
(2) Településképi és tájképvédelmi szempontból
a) napelemek elhelyezése az egyes övezetekben e rendelet 15. mellékletében rögzített módon történhet;
b) közterületen fakivágás napelem telepítése miatt nem adható ki.
33. § (1) A lakóterületek építési övezeteinek területén általánosan elhelyezhető:
a) lakóépület;
b) a lakosság alapellátását biztosító intézmények épülete;
c) egyházi épület;
d) sportépítmény,
e) a helyi lakosság ellátását szolgáló, szolgáltató, vendéglátó, valamint az építési övezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület;
f) irodaépület.
(2) * Ahol az építési övezet előírásai megengedik az OTÉK az építmények elhelyezésére vonatkozóan előírtak figyelembevételével:
a) szálláshely-szolgáltató épület;
b) * A lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület kivételesen elhelyezhető az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig, legfeljebb 50 m2 nagyságig
is elhelyezhető.
(3) A lakóterületek építési övezeteinek területén a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként elhelyezhetők az alábbi épületek, melyek önálló épületként is kialakíthatók, amennyiben az építési övezeti előírások ezt lehetővé teszik:
a) járműtároló;
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;
c) barkácsműhely;
d) műterem.
(4) * Termelő kertészeti építmény, valamint mező- és erdőgazdasági építmény csak kivételesen – az OTÉK az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásai alapján – a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként helyezhető el, ahol az építési övezeti előírások ezt megengedik.
(5) A lakóterületek építési övezeteinek területén nem helyezhetők el sem önálló épületként, sem a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként:
a) ipari-és raktárépületek, ill. funkciók, kivéve a környezetére vonatkozó terhelési határértékeket meg nem haladó kézműipari tevékenységeket;
b) a (2) és a (3) bekezdésben nem szereplő termelő- és tároló építmények;
c) üzemanyagtöltő állomások;
d) gépjárművek karosszéria javító- és festőműhelyei;
e) a 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, valamint részükre önálló parkoló terület és garázs;
f) a terület kiszolgálását meghaladó mértékű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy funkció;
g) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület vagy funkció,
h) nagykereskedelmi üzletek, raktárak,
i) szálláshely-szolgáltató épület, az egyes övezeti előírásokban meghatározott lakásszámot meghaladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
j) fém-és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei.
(6) Az (5) bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.
(7) Az (5) bekezdésben felsorolt már meglévő tevékenységekre, rendeltetési egységekre telephelyengedély nem adható és a kiadott telephelyengedély nem hosszabbítható meg.
(8) * Oldalhatáros és szabadon-álló kialakult építési övezetekben, a már meglévő ikres beépítés az oldalkerti és tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett továbbra is ikres beépítési móddal építhető be.
34. § (1) *
(2) * Az OTÉK mellékletében meghatározott melléképítmények – az állatkifutó, a trágyatároló, komposztáló és a siló, ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló kivételével – a lakóterületek építési övezeteiben általánosan elhelyezhetők. Utóbbiak csak akkor helyezhetők el, ha az építési övezeti előírások ezt lehetővé teszik.
(3) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények és melléképítmények csak ott helyezhetők el, ahol a külön önkormányzati rendelet * az állattartást lehetővé teszi.
(4) *
(5) *
(6) Gyermekintézmények telkétől légvonalban mért 50 m-en belül fő rendeltetésként csak lakófunkció és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el, állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
(7) Egy lakótelekhez legfeljebb két gépkocsi behajtó létesíthető, egy behajtó szélessége legfeljebb 4,0 m lehet.
35. § (1) * A lakóépületek esetében a terepszint feletti beépítés céljára kijelölt építési hely a jelenlegi meglévő épületek külső fala által körülzárt határvonal. Ezen belül a lakó- épületek építménymagassága nem növelhető.
(2) Magastető ráépítés közutak által határolt telektömbre (továbbiakban: tömb) kiterjedő egységes építészeti terv alapján és egyidejű megvalósítás esetén létesíthető, amennyiben a ráépítés során új önálló rendeltetési egység nem jön létre.
(3) A meglévő lakóépületek földszintjén ,fogadószintjén lévő – közös használatra szánt, már egyéb célra hasznosított – helyiségek rendeltetésének megváltoztatása abban az esetben lehetséges, ha az lakófunkciót kiegészítő rendeltetésre változik.
(4) A lakóépületekben lévő hulladéktárolók és egyéb közös kiszolgáló helyiségek, továbbá gépkocsitárolók más célra nem hasznosíthatók.
(5) * Az építési övezet közterületi részén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. Az építési övezet közkerti részén a játszókerti, pihenőkerti, díszkerti, funkciókon kívül sportkert alakítható ki.
(6) * Az építési övezet közkerti részén kerítés csak játszótér, sportpálya ehatárolására építhető. A játszótér lehatárolására legfeljebb 0,5 m magas lábazatú, legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés, a sportpálya lehatárolására a szükséges magasságú labdafogó háló létesíthető.
36. § (1) * Az Ln-T építési övezet közterületein építményt úgy lehet elhelyezni, ha a tömbre vonatkozóan az előírt parkoló szám és zöldfelületi minimum biztosított és az e célokra szükséges terület a tervezett épület elhelyezése után is rendelkezésre fog állni. Ezt az építési engedélyezési eljárás során terület kimutatással, számítással igazolni kell.
(2) Az Ln-T építési övezet közterületein legalább a tömbre kiterjedő KT alapján, egységes beépítési és építészeti koncepciónak megfelelően – a meglévő zöldfelület és növényzet értékes részének megtartásával – az alábbi építmények helyezhetők el, legfeljebb 4,0m-es építménymagassággal:
a) gépjárműtárolók dombgarázsként;
b) a lakosság alapellátását biztosító kiskereskedelmi, szolgáltató épületek, tömbönként maximum 1000 m2, vagy épülettömegben maximum 400 m2;
c) sportépítmények.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Ln-T | T | 25 | 3,0–30,0 | 1.5 | K | 50 | 50 | T |
37. § (1) * Az építési övezetben a lakóterületen általánosan elhelyezhető épületeken kívül kivételesen elhelyezhető, a külön jogszabályban * előírtak figyelembevételével:
a) szálláshely szolgáltató épület;
b) irodaépület;
c) a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig, legfeljebb 50 m2 nagyságig.
(2) Az építési övezetekben a tömbönként elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(3) Az építési övezetekben a fő rendeltetést kiegészítő funkciók számára különálló épület csak gépjárműtároló céljára létesíthető.
(4) Az építési telkeken a létesíthető összes bruttó szintterület minden teljes 100 m2-re után legfeljebb 1 db lakás létesíthető.
(5) Előkert nélküli beépítés esetén a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 0,8 m.
38. § (1) Az Lk-T építési övezetben a terepszint feletti beépítés céljára kijelölt építési hely – az építési övezet közterületei kivételével – a jelenlegi meglévő épületek külső fala által körülzárt határvonal. Ezen belül az épületek építménymagassága nem növelhető.
(2) Az Lk-T építési övezetben magastető ráépítés a tömbre kiterjedő egységes építészeti terv alapján és egyidejű megvalósítás esetén létesíthető, amennyiben a ráépítés során új önálló rendeltetési egység nem jön létre.
(3) Az Lk-T építési övezetben a meglévő lakóépületek földszintjén, fogadószintjén lévő – közös használatra szánt, már egyéb célra hasznosított – helyiségek rendeltetésének megváltoztatása abban az esetben lehetséges, ha az a lakófunkciót kiegészítő rendeltetésre változik.
(4) Az Lk-T építési övezetben a lakóépületekben lévő hulladéktárolók, gépkocsi tárolók és egyéb közös kiszolgáló helyiségek más célra nem hasznosíthatók.
(5) Az Lk-T építési övezetek közterületein építményt csak úgy lehet elhelyezni, ha a tömbre vonatkozóan az előírt parkoló szám és zöldfelületi minimum biztosított és az e célokra szükséges terület a tervezett épület elhelyezése után is rendelkezésre fog állni. Ezt az építési engedélyezési eljárás során területkimutató számítással igazolni kell.
39. § (1) Az Lk-T építési övezetek közterületein legalább a tömbre kiterjedő KT alapján, egységes beépítési és építészeti koncepciónak megfelelően az alábbi építmények helyezhetők el, legfeljebb 4,0m-es építménymagassággal:
a) gépjárműtárolók;
b) a lakosság alapfokú ellátását biztosító kiskereskedelmi, szolgáltató épületek, tömbönként maximum 500 m2, egy épülettömegben maximum 200 m2;
c) sportépítmények.
(2) Az Lk-SZ/8 építési övezet Maros utca – 67. sz. főút – Táncsics Mihály utca által határolt részén:
a) a telek átlagos szélessége minimum 40 m lehet;
b) *
c) a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat önálló épületben elhelyezni nem lehet;
d) *
(3) * A Kossuth Lajos utca Damjanich utca és Somssich Pál utcák közötti szakaszának keleti oldalán elhelyezkedő ingatlanok garázsai az ingatlanok keleti, hátsó telekhatárán is elhelyezhetők.
(4) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Lk-Z/1 | Z | 50 (60) | 8.0–12.5 | 1.5 (1.8) | 700 | 20 | 60 | T | |
| Lk-Z/2 | Z | 50 (60) | 3.5–8.0 | 1.3 (1.6) | 400 | 30 | 60 | T | |
| Lk-Z/3 | Z | 45 (55) | 8.0–10.0 | 1.5 (1.8) | 700 | 20 | 55 | T | |
| Lk-Z/4 | Z | 45 (55) | 5.0–7.0 | 1.1 (1.35) | 700 | 20 | 55 | T | |
| Lk-Z/5 | Z | 40 (50) | 5.0–11.0 | 1.4 (1.75) | 700 | 40 | 50 | T | |
| Lk-Z/6 | Z | 40 (50) | 3.0–5.0 | 0.6 (0.75) | 500 | 40 | 50 | T | |
| Lk-Z/7 | Z | 35 (50) | 5.0–8.0 | 0.9 (1.3) | 3000 | 35 | 45 | T | |
| Lk-SZ/1 | SZ | 60 | 8.0–11.0 | 1.5 | 700 | 20 | 70 | T | |
| Lk-SZ/2 | SZ | 60 | 5.0–8.0 | 1.5 | 1500 | 20 | 70 | T | |
| Lk-SZ/3 | SZ | 40 | 5.0–8.0 | 1.1 | 4000 | 40 | 50 | T | |
| Lk-SZ/4 | SZ | 40 | 3.0–5.0 | 0.6 | 500 | 40 | 50 | T | |
| Lk-SZ/5 | SZ | 35 | 8.0–12.5 | 1.5 | 2500 | 35 | 45 | T | |
| Lk-SZ/6 | SZ | 35 | 5.0–8.0 | 0.9 | 900 | 45 | 45 | T | |
| Lk-SZ/7 | SZ | 30 | 6.5–12.5 | 1.2 | 2000 | 50 | 40 | T | |
| Lk-SZ/8 | SZ | 30 | 5.0–8.0 | 1 | 1200 | 40 | 40 | T | |
| Lk-T | T | 30 | 3,0 – 12,5 | 1.2 | K | 40 | 40 | T | |
| Lk-SZ/9 | SZ | 60 | 3.0–5,0 | O,6 | 500 | 40 | 50 | T |
40. § (1) * Az építési övezetben a lakóterületeken általánosan elhelyezhető épületeken kívül a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület kivételesen elhelyezhető az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig, legfeljebb 50 m2 nagyságig, a külön jogszabályban * előírtak figyelembevételével.
(2) Az építési övezetekben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.
(3) Az építési övezetekben a lakóépületek legfeljebb kétlakásosak lehetnek, kivéve az Lke-Sz/8 építési övezetet, ahol maximum hatlakásos lakóépületek i, valamint az Lke-Sz/3 építési övezet, ahol maximum. négylakásos lakóépületek is elhelyezhetők.
(4) * Telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb
a) zártsorú beépítési mód esetén 10,0 m-nél;
b) * oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 16,0 m-nél, kivéve az Lke-O/3.1 övezetekben kialakuló új telkek vonatkozásában, ahol a minimálisan megengedett telekszélesség 15,0 m,
c) szabadonálló beépítési mód esetén 20,0 m-nél
(5) * Előkert nélküli beépítés esetén a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 0,8 m, mely abban az esetben, ha az épület helyén a terep a hátsókert irányába legalább 10%-al lejt 0,6 m-ig csökkenthető.
(6) * A Lonkahegyi út déli oldalán – az új belterületbe vonásra javasolt területeken – kialakítható lakótelkek minimális telekszélessége a Lonkahegyi útról alakítandó ki.
(7) *
(8) * A Toponári utca – Kócsag utca – Mikes Kelemen utca – Fejedelem utca által határolt telektömbben az Lf-O/3 építési övezeteknek az Lke-O/3.1 építési övezetek közé nyúló telkei nem oszthatóak, a Fejedelem utcáról közművekkel nem láthatók el.
(9) * A Nagyáthy köz – Nagyváthy utca – belterületi határvonal által határolt telektömb Lke-SZ/9 építési övezetében az előírt minimális előkert méret 0 m.
(10) * A Füredi utca – Sopron utca – Buzsáki utca – Klapka utca – Nádor utca által határolt tömb Lke-O/2 és Lke-O/3 építési övezeteiben nem kell tartani a R. 2. § 28. pontjában előírt 2 m oldalkertet, oldalhatáros beépítés helyett az zártsorúan is beépíthető, amennyiben:
a) a kialakult telekszélessége nem éri el a 12,5 métert;
b) meglévő és tervezett építményei a szomszédos ingatlanok szerzett jogait nem sértik és
c) a jogszabályok szerinti tűzvédelmi előírások követelményértékei teljesülnek.
41. § (1) Az Lke-Z/3, Lke-Sz/10, Lke-Sz/11 és Lke-Sz/12 építési övezeteknek a Guba Sándor utca – Hegyi utca folytatása – Kisgáti vízfolyás – belterületi határ által határolt részén (Kisgát III. lakóterület)
a) * az elhelyezhető épületek lakásszáma a telekterület függvényében:
1. 1800 m2 területig maximum 2 lakás;
2. 1800 m2 terület felett maximum 4 lakás.
b) *
(2) * Az Lke-Sz/12 építési övezetben a Kisgát III. lakóterületen az előkert mérete minimum 5 m.
(3) Az Lke-Sz/8 építési övezetben (Deseda lakópark és a Zaranyi úti 4361/6 hrsz-on)
a) az új épületeket telkenként egységes építészeti arculattal kell kialakítani;
b) *
c) az építési övezet telkein kiskereskedelmi funkció maximum 2000 m2 bruttó szintterületen helyezhető el.
(4) Az Lke-O/3 építési övezetnek a Kaposfüredi út – Szőlőhegyi út – belterületi határ közé eső részén:
a) a kialakítható új telek szélessége minimum 16,0 m , mélysége legalább 40,0 m;
b) *
(5) * A Mátyáskirály utca nyugati oldalán fekvő telkektől nyugatra kialakításra kerülő lakóterületen az Lke-O/2, Lke-IK/3 és Lke-Sz/9 építési övezetekben a kialakítható telek átlagos szélessége legalább 20,0 m.
(6) * Az Lke-SZ/3 övezetnek a Bárczy Gusztáv utca – Kőrösi Csoma Sándor utca – Cseri út által határolt területén
a) *
b) a területre benyújtott építési engedélyezési terveknek a kerítés építésére vonatkozó terveket is tartalmaznia kell;
c) *
d) az engedélyezési tervdokumentációnak a telek csapadékvíz elvezetésének megoldását is tartalmaznia kell.
(7) * Az Lke-SZ/1 építési övezetnek a Kaposfüredi út – Állomás utca – belterületi határ közötti részén az építhető lakásszám maximum 4 lakás.
(8) * Az „Lke-O/6” övezetben a meglévő * állapot szerinti építménymagasság megtartható.
(9) *
(10) * Az „Lke-O/6” övezetben, új épület építése, vagy meglévő * bővítése esetén a szomszédos 5–5 épülethez az illeszkedési szabályok alapján igazodó építménymagasság létesíthető, amelyet utcaképi vázlattal kell igazolni.
(11) *
(12) *
(13) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Lke-Z/1 | Z | 30 | 3.0–7.5 | 0.6 | 300 | 50 | 40 | T | |
| Lke-Z/2 | Z | 30 | 3.0–7.5 | 0.6 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-Z/3 | Z | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 400 | 50 | 40 | T | |
| Lke-Z/4 | Z | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-O/1 | O | 30 | 3.0–6,0 | 0.6 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-O/2 | O | 30 | 3.0–5.5 | 0.5 | 500 | 50 | 40 | T | |
| Lke-O/3 | O | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-O/3.1 | O | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-O/4 | O | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 900 | 50 | 40 | T | |
| Lke-O/5 | O | 20 | 3.0–5.0 | 0.35 | 1400 | 55 | 30 | T | |
| Lke-IK/1 | IK | 30 | 3.0–7.5 | 0.6 | 350 | 50 | 40 | T | |
| Lke-IK/2 | IK | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-IK/3 | IK | 25 | 3.0–5.5 | 0.4 | 800 | 55 | 35 | T | |
| Lke-SZ/1 | SZ | 30 | 3.0–7.5 | 0.6 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-SZ/2 | SZ | 30 | 3.0–7.5 | 0.6 | 1800 | 50 | 40 | T | |
| Lke-SZ/3 | SZ | 30 | 3.0–6.0 | 0.6 | 1000 | 50 | 40 | T | |
| Lke-SZ/4 | SZ | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Lke-SZ/5 | SZ | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 900 | 50 | 40 | T | |
| Lke-SZ/6 | SZ | 25 | 3.0–6.0 | 0.5 | 700 | 55 | 35 | T | |
| Lke-SZ/7 | SZ | 25 | 3.0–5.5 | 0.4 | 900 | 55 | 35 | T | |
| Lke-SZ/8 | SZ | 20 | 3.0–7.5 | 0.5 | 15000 (K) | 50 | 30 | T | |
| Lke-SZ/9 | SZ | 20 | 3.0–5.5 | 0.35 | 1300 | 55 | 30 | T | |
| Lke-SZ/10 | SZ | 20 | 3.0–5.0 | 0.35 | 800 | 50 | 30 | T | |
| Lke-SZ/11 | SZ | 20 | 3.0–5.0 | 0.35 | 1400 | 50 | 30 | T | |
| Lke-SZ/12 | SZ | 20 | 3.0–5.0 | 0.35 | 2100 | 50 | 30 | T | |
| Lke-O/6 | O | 40 | 3,0–6,0 | O,75 | 500 | 30 | 40 | T | |
| Lke-O/7 | O | 35 | 3,0–5,0 | 0.60 | 450 | 30 | 40 | T | |
| Lke-O/8 | O | 45 | 3.0–5,0 | 0.60 | 450 | 30 | 40 | T | |
| Lke-SZ/13 | SZ | 25 | 3,0–5,0 | 0.35 | 800 | 50 | 30 | T |
42. § (1) Az építési övezetben a lakóterületeken általánosan megengedett funkciójú épületeken kívül elhelyezhető a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró:
a) kézműipari épület;
b) valamint kiegészítő, kiszolgáló funkcióként termelő kertészeti építmények;
c) mezőgazdasági- és erdőgazdasági építmények.
(2) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók több önálló épületben is elhelyezhetők az alábbiak szerint:
a) járműtároló, barkácsműhely, műterem, kazánház, kézműipari épület és háztartással kapcsolatos tároló épület a telek utcafront felőli első harmadában;
b) egyéb tároló építmények, állattartás céljára szolgáló építmények, termelő kertészeti-, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági építmények a telek középső és hátsó harmadában helyezhetők el.
(3) A (2) bekezdés b) pont szerint építmények csak a telek középső harmadában helyezhetők el, amennyiben a telek a hátsó telekhatáron nem falusias lakóövezetbe sorolt beépítésre szánt területtel határos.
(4) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
(5) Az építési övezetben legfeljebb háromlakásos lakóépület helyezhető el.
(6) * A külön önkormányzati rendelet * előírásaival összhangban melléképítményként állatkifutó, trágyatároló és komposztáló a telek utcafront felőli első harmadán kívül is elhelyezhető, kivéve a (3) bekezdésben meghatározottak esetén.
(7) Telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16,0 m-nél.
(8) * Az Lf-O/1 építési övezet Kaposfüredi út – Szőlőhegyi út – belterületi határ által határolt részén a kialakítható új telek szélessége minimum 14,0 m, mélysége minimum 50,0 m.
(9) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |||||||
| Lf-O/1 | O | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 900 | 40 | 40 | T (R) * | |||||||
| Lf-O/2 | O | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 1100 | 40 | 40 | T (R) * | |||||||
| Lf-O/3 | O | 30 | 3.0–5,0 | 0.50 | 600 | 40 | 40 | T | |||||||
VEGYES TERÜLETEK
43. § (1) * A településközponti vegyes területek építési övezeteinek területén – az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés hiányában – általánosan elhelyezhető:
a) lakóépület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében * ;
b) irodaépület;
c) igazgatási épület, szálláshely-szolgáltató épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében * ;
d) * szolgáltató, vendéglátó, kiskereskedelmi épület;
e) egyéb közösségi, szórakoztató épület;
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében * ;
g) sportépítmény;
h) parkolóház;
i) valamint a felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek.
(2) * A településközponti vegyes területek építési övezeteinek területén – az OTÉK előírásai figyelembevételével – kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is, amennyiben már jelenleg is működő, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és a beépített szintterület legfeljebb 20%-os növekedését eredményezi, és a lakóterületekre vonatkozó zavaró hatások nem növekednek, amennyiben az építési övezeti előírás nem rendelkezik ettől eltérően.
(3) * A településközponti vegyes területek építési övezeteinek területén sem önálló épületként, sem a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként nem helyezhetők el:
a) ipari-és raktárépületek, vagy funkciók, kivéve a környezetére vonatkozó terhelési határértéket meg nem haladó – kivételesen elhelyezhető kézműipari épületet;
b) kertészeti termelő és tároló építmény, kivéve a Vt-O/1 építési övezetben;
c) üzemi jellegű szolgáltató építmény;
d) nagykereskedelmi üzlet és raktár;
e) üzemanyagtöltő állomás;
f) gépjárművek remízei, kocsimosói, karosszériajavító és festőműhelyei;
g) 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, valamint részükre önálló parkoló terület és garázs;
h) fém és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei;
i) az egyes építési övezeteknél meghatározott egyéb rendeltetésű építmények.
(4) A (3) bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell, a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.
(5) A (3) bekezdésben felsorolt, már meglévő tevékenységekre, rendeltetési egységekre telepengedély nem adható és a kiadott telepengedély nem hosszabbítható meg.
(6) *
(7) * A Baross Gábor utca – Rákóczi tér – Gróf Apponyi Albert utca – Laktanya utca által határolt tömbben a Vt-Z/6 építési övezet piac és vásárcsarnok céljára fenntartott terület, ahol az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el az övezet egészére kiterjedő terv alapján:
a) vásárcsarnok, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület;
b) parkolóház.
(7) * A Bajcsy-Zsilinszky utca – Kaposi Mór utca -Fő utca – Tallián Gyula utca által határolt tömbben, a Vt-Z/6 építési övezetben az alábbi előírásokat is érvényesíteni kell:
a) a Fő utcai kerítést meg kell tartani, felújítható, átalakítható, továbbépíthető, további kerítés a kápolna és az „anyapület” közé nem építhető.
b) az egyes épületekhez tartozó parkoló igényt a szomszédos városi parkolóban kell biztosítani, a műemlék telkén parkolót kialakítani nem lehet.
c) a meglévő faállomány megtartandó, fát kivágni csak dendrológiai szakvéleménnyel alátámasztottan, indokolt esetben lehet.
(8) * A Bajcsy-Zsilinszky utca – Kaposi Mór utca -Fő utca – Tallián Gyula utca által határolt tömbben, a Vt-SZ/3 építési övezetben az alábbi előírásokat is érvényesíteni kell:
a) kerítést építeni nem lehet, az ingatlant közhasználat előtt megnyitott magánterületként kell működtetni.
b) a meglévő faállomány megtartandó, fát kivágni csak dendrológiai szakvéleménnyel alátámasztottan, indokolt esetben lehet.
44. § (1) * Zártsorú beépítési mód szerint beépíthető építési övezetekben új épületek építése, meglévő épületek bővítése, használati mód változása esetén – kivéve, ha igazgatási, oktatási, egészségügyi, vagy szociális épület vagy funkció létesül, valamint az Ady Endre utca északi tömbbelsőben megvalósítandó termál-wellness központ és parkolóház esetében – a földszint utcafronti részének legalább 50%-án üzletet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell kialakítani a közterület felé utcaképileg kedvező megjelenésű kirakattal, portállal a 45. § (3) bekezdés előírásainak figyelembevételével.
(2) Az épületeket kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti mélygarázst.
(3) *
(4) * A településközponti vegyes területeken az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények általánosan elhelyezhetők az állatkifutó, a trágyatároló, komposztáló, folyadék és gáztároló kivételével.
(5) Előkert nélküli, zártsorú beépítési mód szerint beépíthető telken a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 3,0 m.
(6) * Az építési telkeken a létesíthető összes bruttó szintterület minden teljes 100 m2-re után legfeljebb 1 db lakás építhető.
44/A. § * (1) A Vt-Z/5 építési övezetben az Ady Endre utca gyalogos szakaszának déli oldalán nyíló telkek közútról történő megközelítését a tömbbelsőben kialakítandó közterületről kell biztosítani. Ezen ingatlanoknak a tervezett szabályozás végrehajtása után visszamaradó részei tovább nem oszthatók.
(2) A Vt-Z/5 építési övezet Ady Endre utca – Noszlopy Gáspár utca – Áchim András utca – Berzsenyi Dániel utca által határolt részén
a) az építési övezet Áchim András utca és Berzsenyi Dániel utcával határolt része egy telektestként alakítható ki;
b) a Berzsenyi Dániel utca és a tömbbelső feltáró útja között a megkülönböztetett járművek számára minimum 6,0 méter széles vegyes használatú felület alakítandó ki;
c) a beépítés maximális mértéke 5%-kal növelhető, amennyiben – megállapodás alapján – a földszinti területek legalább 10%-a közhasználatra átadásra kerül, időbeli korlátozással, vagy időbeli korlátozás nélkül, a szabályozási terven jelölt gyalogos átjárhatóság biztosítása, illetve a megkülönböztetett gépjárműforgalom számára megnyitott vegyes használatú felület kialakítása érdekében;
d) a szint alatti beépítés maximális mértéke – megállapodás alapján – a vonatkozó előírásokban megállapított személygépjármű parkolóférőhelyet meghaladóan létesített minden 10 többlet férőhely után 2%-kal növelhető, amennyiben a többlet parkolóhelyek közhasználata biztosított;
e)–g) *
h) a külön szintű gyalogos kapcsolat kialakítási módját (gyalogos aluljáró, vagy gyalogos híd) és pontos helyét a városképi, a funkcionális, műszaki és gazdaságossági szempontokat komplexen vizsgáló tervpályázat és/vagy megvalósíthatósági tanulmány alapján kell meghatározni;
i) * a személygépjármű parkolók legalább 80%-át, kizárólag kereskedelmi funkciót tartalmazó létesítmény esetén 100%-át, épületen belül és/vagy terepszint alatt kell elhelyezni;
j) koncentrált árufeltöltés, árurakodás céljára épületen belül zárt rakodóhelyiséget kell kialakítani;
k) az építési övezetben minimálisan létesítendő zöldfelület legalább 50%-át egybefüggően kell kialakítani.
l) az építési övezet észak-nyugati részén, az Ady E. utcára nyíló telkek minimális telekmérete 450 m2 lehet.
(3) A közhasználat céljára átadott területrészek vonatkozásában a külön jogszabály * előírásai alapján az Önkormányzatnak szerződést kell kötnie a terület tulajdonosával, melyben rögzíteni kell, hogy az átadott terület közterületként funkcionál, így
a) a szomszédos épületek homlokzatain nyílászárók a közterületre vonatkozó előírások szerint helyezhetők el;
b) utak, terek kialakíthatók,
c) pihenőhelyek kialakíthatók,
d) köztéri szobrok elhelyezhetők;
e) közművek elhelyezhetők;
f) közvilágítás kiépíthető.
44/B. § * (1) A Vt-Z/101 jelű építési övezetben (Ady E u. északi tömb) a szabályozási terven feltüntetett árkád homlokzati síkján túl, előtető, előlépcső, épületrész a közterületben nem létesíthető, épület tagozat legfeljebb 20 cm-re nyúlhat be.
(2) *
(3) * A Vt-Z/101 jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt árkád csak abban az esetben létesíthető, amennyiben az épület teljes külső, a történeti városmaghoz illeszkedő rekonstrukciója és a magastető ráépítése is megtörténik.
44/C. § * (1) * A Vt-O/1 jelű építési övezet Béla Király utca – Vikár Béla utca – Gerle utca – Csalogány utca – Pacsirta utca – 6681 hrsz alatti út területe által határolt tömbjében a 43. § (1) bekezdésben meghatározott épületek közül az alábbiak nem helyezhetők el:
a) igazgatási épület, szálláshely – szolgáltató épület;
b) egyéb közösségi, szórakoztató épület;
c) parkolóház.
(2) A Vt-O/1 jelű építési övezetben az (1) bekezdésre figyelemmel általánosan elhelyezhető épületeken kívül a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület kivételesen elhelyezhető az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig de legfeljebb 50 m2 nagyságig az OTÉK előírásai figyelembevételével.
(3) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként elhelyezhetők az alábbi épületek, melyek önálló épületként is kialakíthatók:
a) járműtároló, az OTÉK előírásai szerint;
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;
c) barkácsműhely;
d) műterem.
(4) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén termelő kertészeti építmény csak kivételesen – az OTÉK előírásai alapján – a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként helyezhető el.
(5) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a 43. § (3) bekezdésében meghatározott rendeltetéseken túl nem helyezhetők el sem önálló épületként, sem a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként:
a) a (2) és a (3) bekezdésben nem szereplő termelő- és tároló építmények;
b) a terület kiszolgálását meghaladó mértékű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy funkció.
(6) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a már meglévő ikres beépítés az oldalkerti és tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett továbbra is ikres beépítési móddal építhető be.
(7) A Vt-O/1 jelű építési övezetben gyermekintézmények telkétől légvonalban mért 50 m-en belül fő rendeltetésként csak lakófunkció és az azt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el, állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
(8) A Vt-O/1 jelű építési övezetben egy lakótelekhez legfeljebb két gépkocsi behajtó létesíthető, egy behajtó szélessége legfeljebb 4,0 m lehet.
(9) A Vt-O/1 jelű építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.
(10) A Vt-O/1 jelű építési övezet területén a lakóépületek legfeljebb kétlakásosak lehetnek.
(11) A Vt-O/1 jelű építési övezetben telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 16,0 m-nél.
(12) A Vt-O/1 jelű építési övezetben előkert nélküli beépítés esetén a közterületi homlokvonalon álló új épület utcára néző lakóhelyiségeinek padlószintje a járdaszinthez képest legalább 0,8 m.
(13) *
44/D. § * (1) * Az Irányi D. utca – Fő utca – Dózsa Gy. utca – Budai N. A. utca által határolt tömböt feltáró közterületet úgy kell kialakítani, hogy a megkülönböztetett és közszolgáltatást ellátó járművek számára szolgáló vegyes használatú út az ingatlanok megközelítésére biztosított legyen.
(2) * A Vt-Z/104 építési övezetben különálló melléképület nem építhető. Az övezetben csak egy szolgáltató létesítmény, a tulajdonos illetve az ott dolgozók részére szolgálati lakás építhető.
(3) * Az Irányi D. utca – Fő utca – Dózsa Gy. utca – Budai N. A. utca által határolt tömb észak-dél irányú feltáró útja mentén, az új építésű épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. A saroktelkek esetén a szomszédos telkek előírt építménymagasságához illeszkedni kell.
44/E. § * (1) A Vt-SZ/16 építési övezetben a vegyes funkciójú közösségi szabadidő-eltöltés céljára szolgáló építmények és az azokat kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(2) A Vt-SZ/16 építési övezetben elhelyezhető:
a) közösségi szórakoztató és kulturális épület;
b) sportépítmény;
c) bemutató és kiállító létesítmény;
d) valamint a szabadidőközpont alaprendeltetésének megfelelő kiegészítő, illetve kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás-szolgáltató és irodaépület.
45. § (1) A Vt-Sz/7-jelű építési övezetnek a Toponári üdülőterület mellett kijelölt részén önálló lakóépület nem helyezhető el, a lakófunkció aránya az összes szintterület legfeljebb 20%-a.
(2) *
(3) *
(4) *
(5) * A (4) bekezdés előírásait rendeltetés módosítás esetén is figyelembe kell venni.
(6) * A (4) bekezdésben megjelölt területen minden olyan építési-fenntartási munka, amely az épület közterület felől látható homlokzatát érinti (beleértve a portálok, kirakatok színezésének megváltoztatását is) csak a külön jogszabályban * és önkormányzati rendeletekben * foglaltaknak megfelelően építési engedély vagy bejelentés tudomásul vételével végezhető.
(7) * A Vt-Sz/3 építési övezet a volt Ruhagyár tömbjében a Fő utca és a Tallián Gyula utca irányába eső utcafronti területeken a kialakult állapotnak megfelelően zártsorúan építhető be. A Tallián Gyula utca felé eső ingatlanrész beépítése a szabályozási tervben jelölt építési helyen lehetséges. Mindkét ingatlan építménymagassága a 14. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével határozható meg. A tömbbelső észak-nyugati sarkában (meglévő épület helyén) jelölt építési helyen, az építmény magasság maximálisan 4,5 m lehet.
(8) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza,
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke | Min.-max. építmény magasság | Max. szintterületi mutató | Min. telekterület | Min zöldfelületi arány | Szint alatti beépítés | Közműve-sítettség | |
| % | m | m2/m2 | m2 | % | % | ||||
| Vt-Z/1 | Z | 80 | 7.5–10.5 | 2.4 | 500 | 10 | 80 | T | |
| Vt-Z/2 | Z | 80 | 3.0–4.5 | 1.2 | 200 | 10 | 80 | T | |
| Vt-Z/3 | Z | 70 (80) | 4.5–7.5 | 1.8 | 400 | 10 | 70 | T | |
| Vt-Z/4 | Z | 60 (70) | 9.0–10.5 | 2.0 (2.4) | 1000 | 30 | 70 | T | |
| Vt-Z/5 | Z | 60 (70) | 7.5–10.5 | 2.0 (2.4) | 600 | 10 | 90 | T | |
| Vt-Z/6 | Z | 60 (70) | 5.0–10.5 | 1.8 (2.1) | 5000 | 10 | 70 | T | |
| Vt-Z/7 | Z | 60 (70) | 7.5–9.0 | 1.8 (2.1) | 700 | 10 | 90 | T | |
| Vt-Z/8 | Z | 50 (60) | 7.5–9.0 | 1.8 (2.1) | 1000 | 30 | 60 | T | |
| Vt-Z/9 | Z | 50 (60) | 4.5–7.5 | 1.3 (1.6) | 1000 | 30 | 60 | T | |
| Vt-Z/10 | Z | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Vt-Z/100 | Z | 100 | 9.0–10.5 | 3.5 | 1000 | 0 | 100 | T | |
| Vt-Z/101 | Z | 100 | 12.0–15.0 | 4.5 | 2000 | 0 | 20 | T | |
| Vt-Z/102 | Z | 100 | 7.5–10.5 | 3.0 | 1000 | 0 | 50 | T | |
| Vt-Z/103 | Z | 100 | 12.0–17.5 | 4.5 | 1000 | 0 | 80 | T | |
| Vt-Z/104 | Z | 65 | 3.0–6.5 | 2.0 | 800 | 30 | 80 | T | |
| Vt-Z/105 | Z | 100 | 4.5–12.5 | 3.0 (3.2) | 600 | 0 | 100 | T | |
| Vt-SZ/1 | SZ | 80 | 9.0–10.5 | 2.4 | 2000 | 10 | 90 | T | |
| Vt-SZ/2 | SZ | 80 | 7.5–9.0 | 2.0 | 800 | 10 | 80 | T | |
| Vt-SZ/3 | SZ | 50 | 5.0–11.0 | 2.2 | 1200 | 20 | 70 | T | |
| Vt-SZ/4 | SZ | 50 | 4.5–7.5 | 1.8 | 1000 | 30 | 60 | T | |
| Vt-SZ/5 | SZ | 40 | 4.5–7.5 | 1.0 | 1000 | 25 | 50 | T | |
| Vt-SZ/6 | SZ | 40 | 3.0–5.0 | 0.7 | 1500 | 25 | 50 | T | |
| Vt-SZ/7 | SZ | 30 | 4.5–7.5 | 0.8 | 3000 | 50 | 40 | T | |
| Vt-SZ/8 | SZ | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 1000 | 50 | 30 | T | |
| Vt-SZ/9 | SZ | 20 | 4.5–9.0 | 0.6 | 3000 | 10 | 100 | T | |
| Vt-SZ/10 | SZ | 20 | 3.0–5.0 | 0.35 | 3000 | 60 | 30 | T | |
| Vt-SZ/11 | SZ | 25 | 3.0–15.0 | 0.5 | 10000 | 50 | 35 | T | |
| Vt-SZ/12 | SZ | 25 | 3.0–9.0 | 0.5 | 10000 | 50 | 35 | T | |
| Vt-SZ/13 | SZ | 40 | 5.0–10.5 | 1.5 | 5000 | 20 | 50 | T | |
| Vt-SZ/14 | SZ | 40 | 4.5–9.0 | 1.8 | 1000 | 20 | 10 | T | |
| Vt-SZ/15 | SZ | 30 | 3.0–5.0 | 0.6 | 700 | 50 | 40 | T | |
| Vt-SZ/16 | SZ | 25 | 4.5–20 | 2.0 | 5000 | 40 | 30 | T | |
| Vt-SZ/17 | SZ | 25 | 3.0–5.5 | 0.5 | 2000 | 20 | 20 | T | |
| Vt-SZ/100 | SZ | 100 | 7.5–10.5 | 3.5 | 1000 | 0 | 100 | T | |
| Vt-SZ/101 | SZ | 100 | 10.5–13.0 | 4.0 | 1000 | 0 | 100 | T | |
| Vt.O/1 | O | 30 | 3.0–5.0 | 0.5 | 900 | 50 | 40 | T | |
| Vt-Z/18 (Z1 zóna) (Z2 zóna) | Z Z | 75 45 | 3,0–20,0 3,0–20,0 | 4,0 0,5 | 5000 5000 | 8 25 | 100 40 | T T | |
(9) * A Vt-Z/18 építési övezetre vonatkozó egyedi előírások:
a) Z1 zónában szálloda épületének huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben a közlekedési (vasúti, közúti) forgalomból és a környezet alapterheléséből származó zaj- és rezgésterhelése együttesen sem haladja meg a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendeletben előírt határértékeket. Ezt az épület, és a védendő helyiségek tájolásával, korszerű megoldásokkal, a megfelelő épületszerkezetek kiválasztásával és alkalmazásával biztosítani kell.
b) Z2 zóna területén az OTÉK településközpont vegyes területekre vonatkozó építményei, valamint a strandolást, az élmény- és gyógyfürdő funkciót szolgáló és azokat kiegészítő szolgáltató, vendéglátó, sport-, és technológiai építmények helyezhetők el.
c) Z2 zónában lévő versenyuszodát kiszolgáló közönségparkoló helye telken kívül, az övezettől nyugatra és a Csik Ferenc sétány északi oldalán kialakításra kerülő közterületi parkoló területén is biztosítható.
46. § (1) * A központi vegyes területek építési övezeteinek területén – az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés hiányában – általánosan elhelyezhető:
a) igazgatási épület;
b) irodaépület;
c) szálláshely szolgáltató épület;
d) szolgáltató, vendéglátó, kiskereskedelmi épület;
e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület;
f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
g) sportépítmény;
h) parkolóház;
i) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület (nagykereskedelmi üzlet és raktár, gépjárművek szervizei, kocsimosói, karosszériajavító és festő műhelyei) e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott belváros városrendezési körzetek kivételével;
j) valamint a felsorolt fő rendeltetésű épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, beleértve a tulajdonos, a használó és az alkalmazottak számára szolgáló lakásokat is, melyek a járműtároló és a szolgálati lakások kivételével önálló épületként nem helyezhetők el.
(2) * A központi vegyes területek építési övezeteinek területén – az OTÉK az építmények elhelyezésére vonatkozóan előírtak figyelembevételével – kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is, amennyiben már jelenleg is működő nem zavaró hatású gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és a beépített szintterület legfeljebb 20%-os növekedését eredményezi, és a központi vegyes területekre vonatkozó zavaró hatások nem növekednek.
(3) * A központi vegyes területek építési övezeteinek területén önálló épületként és a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendletetési egységként nem helyezhető el:
a) ipari-és raktárépületek, üzemi funkciók;
b) kertészeti termelő és tároló építmény;
c) üzemi jellegű szolgáltató építmény;
d) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület (nagykereskedelmi üzlet és raktár, gépjárművek szervizei, kocsimosói, karosszériajavító és festő műhelyei) e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott belváros városrendezési körzetekben;
e) * üzemanyagtöltő állomás, kivéve II. és III. rendű főút mentén;
f) 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, valamint részükre önálló parkoló terület és garázs;
g) fém és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei.
(4) A (3) bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.
(5) A (3) bekezdésben felsorolt, már meglévő tevékenységekre, rendeltetési egységekre telephelyengedély nem adható és a kiadott engedély nem hosszabbítható meg.
(6) * A központi vegyes területeken az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények általánosan elhelyezhetők a közműpótló műtárgy, kirakatszekrény, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
(7) *
(8) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépíté-si mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Vk-Z/1 | Z | 50 (60) | 4.5–7.5 | 1.3 (1.7) | 500 | 30 | 60 | T | |
| Vk-Z/2 | Z | 40 (60) | 4.5–9.0 | 1.2 (1.8) | 1500 | 30 | 50 | T | |
| Vk-Z/3K | Z | 40 (60) | 4.5–10.5 | 1.5 (2.2) | 4000 | 30 | 50 | T | |
| Vk-SZ/1 | SZ | 60 | 7.5–10.5 | 2.0 | 5000 | 20 | 80 | T | |
| Vk-SZ/2 | SZ | 50 | 8.0–14.0 | 2.0 | 2500 | 25 | 60 | T | |
| Vk-SZ/3K240 | SZ | 50 | 13,0 | 2,4 | 1000 | 25 | 60 | T | |
| Vk-SZ/4 | SZ | 40 | 4.5–9.0 | 1.2 | 2000 | 30 | 50 | T | |
| Vk-SZ/5 | SZ | 40 | 4.5–9.0 | 1.2 | 4000 | 30 | 50 | T | |
| Vk-SZ/6 | SZ | 40 | 4.5–7.5 | 1.0 | 2000 | 50 | 40 | T | |
| Vk-SZ/7 | SZ | 40 | 4.5–7.5 | 1.0 | 4000 | 50 | 40 | T | |
| Vk-SZ/8 | SZ | 30 | 3.5–5.0 | 0.3 | 2000 | 50 | 30 | T | |
| Vk-SZ/9 | SZ | 25 | 7.5–12.5 | 1.0 | 10000 | 40 | 35 | T | |
| Vk-SZ/10 | SZ | 20 | 4.5–7.5 | 0.5 | 5000 | 60 | 30 | T | |
| Vk-SZ/100 | SZ | 100 * | 12.0–15.0 | 3.5 | 1500 | 0* | 100 | T | |
| Vk-SZ/K | SZ | 45 | 4,5–20,0 | 2,0 | 5000 | 25 | 60 | T | |
| Vk-SZ/11 | SZ | 60 | 3.5–5,0 | 1,0 | 2000 | 20 | 60 | T | |
| Vk-SZ/12 | SZ | 70 | 4,5–12,5 | 3,0 | 5000 | 15 | 85 | T | |
| Vk-SZ/13 | SZ | 50 | 16,0 | 2,4 | 1000 | 25 | 60 | T | |
| Vk-SZ/14 | SZ | 60 | 4.5–7.5 | 1.0 | 2000 | 50 | 40 | T | |
(9) * A Tallián-Vöröstelek-Pázmány Péter és a Damjanich utcák által határolt tömb Vk-Sz/3K övezetében lakóépület építhető szintszám és szintterület korlátozás nélkül.
(10) * A Cseri út – Kapos folyó – 9379 hrsz alatti út – Tinódi L. Sebestyén út által határolt tömb Vk-SZ/4 övezetében lakóépület is építhető, illetve a meglévő lakó funkciójú épületek felújíthatók bővíthetők.
47. § (1) Ahol gazdasági terület telke lakó-, vagy vegyes területtel közvetlenül határos, a telekhatártól mért 20 m-en belül üzemi épület, tehergépjárművek tárolója, parkolója nem helyezhető el, teherszállítást bonyolító kapubehajtó és rakodóudvar nem alakítható ki.
(2) * Gazdasági területen lakó- és vegyes terület határától 100 m-en belül üzemanyagtöltő állomás nem alakítható ki, kivéve a volt Füredi II. laktanya területén és a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. Cseri úti telephelyén.
(3) * Gazdasági területek építési övezeteiben fém és hulladékkereskedelmi terület telke élővízfolyás telkének határától 100 m-en belül, valamint a városba bevezető országos főutak és a nemzetközi vasúti fővonal tengelyétől légvonalban mért 200 méteren belül fekvő ingatlanokon nem helyezhető el.
(4) * Ahol a KSZT beültetési kötelezettséget jelöl, annak megfelelő szélességben – továbbá ahol gazdasági terület lakó, vagy vegyes terület vagy vízfolyás telekhatárával közvetlenül szomszédos, ott a gazdasági területen, annak telekhatára mentén minimum 10,0 m-en belül – háromszintű növénytelepítéssel kialakított zöldsáv létesítendő.
(5) A telekhatárok mentén – a közúti, vagy magánútról történő bejárati szakasz kivételével – minimum 5 m széles összefüggő fásított zöldsávot kell kialakítani, kivéve ahol a KSZT ettől eltérően rendelkezik.
(6) A gazdasági területeken az egyes telkek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozóan az építési engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.
(7) Gazdasági területeken a használatbavételi engedély kiadásáig az előírt növénytelepítést el kell végezni.
48. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezetei elsősorban a védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, valamint az egyéb kereskedelmi, szolgáltató, ellátó építmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) * Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben – amennyiben az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés nem szerepel – általánosan elhelyezhető:
a) nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek;
b) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a alkalmazottak számára szolgáló lakások, kivéve a Geip/E terület védőövezetében * ;
c) * kereskedelmi, raktár-kereskedelmi épület, legfeljebb 12 000 m2 bruttó szintterületig;
d) ellátó, szolgáltató épületek;
e) irodaépület;
f) parkolóház;
g) üzemanyagtöltő, autómosó;
h) közlekedési és szállítási építmények;
i) sportépítmény;
j) valamint a gazdasági tevékenységet kiszolgáló és kiegészítő, egyéb épületek, építmények.
k) igazgatási épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében * .
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben kivételesen sem helyezhető el
a) nem a fő rendeltetést szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális épület;
b) *
(4) 6.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magába foglaló épület elhelyezhetőségét e rendelet 8. számú melléklete szerinti közlekedési-, környezeti-, városképi-, valamint kereskedelmi hatástanulmány készítésével kell igazolni, a beépítés feltételeit és a településképi szempontokat tisztázó elvi építési engedély keretében.
(5) A Gksz/8 építési övezetre vonatkozó egyedi előírások:
a) A funkcionális zónák területén elhelyezhető épületek, építmények:
1. Z/1 zóna területén: a fő tevékenységhez kapcsolódó iroda, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális, kiskereskedelmi és vendéglátó épületek, járműtároló, valamint sportépítmények;
2. Z/2 zóna területén: a Z1 zónában elhelyezhető építmények, továbbá a raktározás, tárolás építményei;
3. Z/3 zóna területén: a termelés és a raktározás, tárolás épületei, építményei.
b) a Z1 zónában termelő jellegű újabb létesítmény és technológiai berendezés nem helyezhető el, a meglévő fák, zöldfelületek megtartandók;
c) a Z/1 és Z/2 funkcionális zónákra vonatkozó maximális homlokzatmagasság 21 m;
d) a vasút védőtávolságában maximum 15,0 m homlokzatmagasságú építmény helyezhető el;
e) * az oldalkert minimális mérete 15,0 m vagy az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság értéke, ha az nagyobb 15,0 m-nél. A Cukorgyár tömbjében lévő Ks/2 építési övezet irányába a 30 méternél nagyobb tényleges homlokzat magasságú építmények esetén az oldalkert minimális mérete az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság fele.
f) az egyedi tartályos gázellátás megengedett.
g) * A cukorgyár tömbjével határos elő és oldalkertben maximum 6.5 méter magasságig zajvédő és zajárnyékoló fal létesíthető építmény részeként vagy önálló építményként.
(6) A Gksz/9, Gksz/10 és Gksz/13 építési övezetek Mátyás király utcától nyugatra eső részén
a) a kialakítható új telek átlagos szélessége legalább 30,0 m,
b) a megtartandó faállomány területén fakivágásra nem adható ki engedély;
c) *
(7)–(8) *
(9) * A „Gksz-Ev” védelmi erdőre a 87. § előírásai érvényesek azzal, hogy tulajdoni és üzemeltetési szempontból az érintett Gksz építési övezettel együtt kell kezelni.
(10) * A „Gksz-Ev” védelmi erdő területen legalább 5–6 cm törzsátmérőjű, honos lombos fákat kell telepíteni minimum 25 m2-ként 1 db, a háromszintű zöldfelületi kialakítás mellett.
(11) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Gksz/1 | SZ | 60 | 3.0–9.0 | 1.2 | 5000 | 20 | 60 | T | |
| Gksz/2 | SZ | 50 | 3.0–9.0 | 1.2 | 1500 | 20 | 50 | T | |
| Gksz/3 | SZ | 40 | 3.0–10.5 | 1 | 2500 | 25 | 50 | T | |
| Gksz/3/1 | SZ | 40 | 3.0–10.5(25) | 1 | 2500 | 25 | 50 | T | |
| Gksz/4 | SZ | 40 | 3.0–9.0 | 1.2 | 1500 | 20 | 50 | T | |
| Gksz/5 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 1 | 1500 | 30 | 50 | T | |
| Gksz/6 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 1 | 3000 | 30 | 50 | T | |
| Gksz/7 | SZ | 40 | 3.0–5.0 | 0.4 | 1000 | 30 | 50 | T | |
| Gksz/8 | SZ | 40 | 3.0–30.0 (80,0) | 1.2 | 200000 | 25 | 45 | T | |
| Gksz/9 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 2500 | 40 | 40 | T | |
| Gksz/10 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 3000 | 40 | 40 | T | |
| Gksz/11 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 5000 | 40 | 40 | T | |
| Gksz/12 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 10000 | 40 | 40 | T | |
| Gksz/13 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 15000 | 40 | 40 | T | |
| Gksz/14 | SZ | 50 | 3.0–10.5 | 1,5 | 2500 | 25 | 50 | T | |
| Gksz/15 | SZ | 40 | 3,0–17,5(45,0) | 1 | 3000 | 30 | 50 | T | |
| Gksz/16 | SZ | 60 | 3.0–10 | 1 | 3000 | 20 | 50 | T | |
| Gksz/17 | SZ | 60 | 3.0–7.5 | 0.8 | 2500 | 25 | 40 | T | |
| Gksz/18 | SZ | 40 | 3.0–12.0 | 0.8 | 2500 | 25 | 40 | T | |
| Gksz/19 | SZ | 50 | 3.0–7.5 | 1 | 3000 | 20 | 50 | T | |
| Gksz-Ev | véderdő | - | - | - | - | - | - | - | |
(12) *
(13) * A Gksz/3 övezetbe tartozó területeken, a KÉSZ 11. § (2) bekezdés c) pontjában előírt hátsókert elhagyható, ha az ingatlan ezen határvonala mentén minimum 15 méteres erdő, erdősáv található.
(14) * A Gksz/4(Z) építési övezetbe tartozó terület hosszabb távon zöldterület övezetté válik. Az átminősítésig a területen meglévő épületek és építmények megtarthatók, de nem bővíthetők, és újak nem létesíthetők.
49. § (1) * A Geip-E építési övezet az energiatermelő és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben erőmű és fűtőmű létesítményei és építményei, valamint a tevékenységekhez szorosan kötödő, azt kiszolgáló iroda, raktár és járműtároló helyezhetők el.
(3) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítési max. mértéke % | Min.-max. építmény–magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közmű- vesítettség | |
| Geip–E | SZ | 40 | 3.0–16.0 | 1 | 13000 | 25 | 50 | T | |
| Geip/E–Ev | véderdő | – | – | – | – | – | – | – | |
(4) * A „Geip/E–Ev” védelmi erdőre a 87. § előírásai érvényesek azzal, hogy tulajdoni és üzemeltetési szempontból a Geip/E építési övezettel együtt kell kezelni.
(5) * A „Geip/E–Ev” védelmi erdő területen legalább 5–6 cm törzsátmérőjű, honos lombos fákat kell telepíteni minimum 25 m2-ként 1 db, a háromszintű zöldfelületi kialakítás mellett.
49/A. § * (1) A Geip0-T területek építési övezetei elsősorban olyan védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, valamint az egyéb kereskedelmi, szolgáltató, ellátó építmények elhelyezésére szolgálnak, melyek úthálózatuk által telepszerű egységbe szervezettek.
(2) Szolgáltató, termelő területek építési övezeteiben – amennyiben az építési övezetre vonatkozóan ettől eltérő rendelkezés nem szerepel – általánosan elhelyezhető:
a) nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek;
b) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a alkalmazottak számára szolgáló lakások, kivéve a Geip/E terület védőövezetében;
c) kereskedelmi, raktár-kereskedelmi épület, legfeljebb 12.000 m2 bruttó szintterületig;
d) ellátó, szolgáltató épületek;
e) irodaépület;
f) parkolóház;
g) üzemanyagtöltő, autómosó;
h) közlekedési és szállítási építmények;
i) sportépítmény;
j) valamint a gazdasági tevékenységet kiszolgáló és kiegészítő, egyéb épületek, építmények;
k) igazgatási épület, kivéve a Geip/E terület védőövezetében.
(3) A szolgáltató, termelő területek építési övezeteiben kivételesen sem helyezhető el nem a fő rendeltetést szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális épület;
(4) A Füredi út – közpark – 5377/2 hrsz-ú ingatlan – Raktár utca által határolt tömbben a Geip0-T/3 építési övezetben a Füredi út irányába néző épületek zajérzékeny homlokzatait – amennyiben határérték túllépés következik be – passzív akusztikai védelemmel kell ellátni. A burkolatról elvezetett csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába.
(5) A Geip0-T/3 építési övezetben a Raktár utcától délre fekvő területen nyitott árurakodó a lakóövezettől 80 méteren belül nem létesíthető, itt árurakodás csak zárt, fedett helyen történhet.
(6) A „Geip0-T/Ev” védelmi erdőre a 87. § előírásai érvényesek azzal, hogy tulajdoni és üzemeltetési szempontból az érintett Geip0-T építési övezettel együtt kell kezelni.
(7) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza,
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Geip0-T/1 | SZ | 60 | 3.0–9.0 | 1.2 | 5000 | 20 | 60 | T | |
| Geip0-T/2 | SZ | 40 | 3.0–10.5 | 1 | 2500 | 25 | 50 | T | |
| Geip0-T/3 | SZ | 40 | 3.0–9.0 | 1.2 | 1500 | 20 | 50 | T | |
| Geip0-T/4 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 1 | 1500 | 30 | 50 | T | |
| Geip0-T/5 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 1 | 3000 | 30 | 50 | T | |
| Geip0-T/6 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 2500 | 40 | 40 | T | |
| Geip0-T/7 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 5000 | 40 | 40 | T | |
| Geip0-T/8 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 10000 | 40 | 40 | T | |
| Geip0-T/9 | SZ | 50 | 3.0–10.5 | 1,5 | 2500 | 25 | 50 | T | |
| Geip0-T/10 | SZ | 60 | 3.0–10 | 1 | 3000 | 20 | 50 | T | |
| Geip0-T/11 | SZ | 60 | 3.0–7.5 | 0.8 | 2500 | 25 | 40 | T | |
| Geip0-T/12 | SZ | 50 | 3.0–7.5 | 1 | 3000 | 20 | 50 | T | |
| Geip0-T/13 | SZ | 60 * | 3.0–7.5 | 1 | 3000 | 203 | 50 | T | |
(8) A Geip0-T/2 övezetbe tartozó területeken, a KÉSZ 11. § (2) bekezdés c) pontjában előírt hátsókert elhagyható, ha az ingatlan ezen határvonala mentén minimum 15 méteres erdő, erdősáv van.
50. § (1) A Geip építési övezetek elsősorban azon nem jelentős zavaró hatású ipari termelő tevékenységek épületeinek, építményeinek elhelyezésére szolgálnak, amelyek más gazdasági területeken nem helyezhetők el.
(2) Az építési övezetek területein nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, valamint a tevékenységhez szorosan kötődő iroda, raktár, járműtároló helyezhető el.
(3) Az építési övezetek területén egyházi, oktatási, egészségügyi épületek kivételesen sem helyezhető el.
(4) Az építési övezetekben a kialakítható telek szélessége legalább 50,0 m, mélysége legalább 60,0m.
(5) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Geip-Á/1 | SZ | 40 | 3.0–10.5 | 0.8 | 5000 | 25 | 50 | T | |
| Geip-Á/2 | SZ | 40 | 3.0–10.5 | 0.8 | 3500 | 25 | 50 | T | |
| Geip-Á/3 | SZ | 35 | 3.0–10.5 | 0.8 | 50000 | 25 | 50 | T | |
| Geip-Á/4 | SZ | 40 | 3.0–7.5 | 0.8 | 10000 | 25 | 50 | T | |
| Geip-Á/5 | SZ | 45 | 3.0–15.0 | 0.8 | 10000 | 25 | 45 | T | |
(6) * A Geip-A/5 építési övezeti jelű területen tervezett új ipari park területén
a) a beültetési kötelezettséggel érintett területen:
aa) max 30 m2 bruttó alapterületű portaépület elhelyezhető
ab) út- és közműnyomvonal átvezethető.
b) a területen lévő jelentős szintkülönbség miatt szükséges az épületek állagvédelmét rézsűkkel és/vagy támfalakkal biztosítani. A támfalak mögötti és a területen keletkező rétegvizek és a csapadékvizek ártalommentes összegyűjtéséről, elvezetéséről gondoskodni kell. A rézsűk felületének legalább 50%-án terjedő tövű talajtakaró növényzet telepítendő, a támfalak honos fajokból álló növényzettel takartan alakíthatók ki.
c) zöldfelületek kialakítása honos fa- és cserjefajokból történhet, tájidegen exóta növényfajok, tű- és lomblevelű örökzöldek nem telepíthetők,
d) a vízrendezés (rétegvíz- és csapadékvíz-elvezetés) tervezésénél a 610. sz. főút alatti meglévő átvezetések okozta korlátozást figyelembe kell venni. Az ártalommentes továbbvezetés biztosításához területen belüli víz-visszatartásra záportározó létesítése kötelező, amelyből a víz továbbvezetését késleltetve. fékezetten kell megoldani.
e) villamos-energia elosztóhálózatok és elektronikus hírközlési hálózatok kiváltása, új létesítése csak földalatti elhelyezéssel történhet.
50/A. § * (1) A Geip-Z építési övezetben az OTÉK „jelentős mértékű zavaró hatású ipari területeken” megengedett épület, építmény helyezhető el.
(2) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Geip-Z | SZ | 40 | 3.0–10.5 | 0.8 | 5000 | 25 | 50 | T | |
51. § (1) * A „Gmt” építési övezetben a mezőgazdasághoz kapcsolódó üzemi tevékenységek, gépállomás, állattartás, takarmányozás, trágyakezelés építményei, valamint adótorony, víztorony és antenna max. 40 m-es, egyéb technológiai létesítmény max. 25 m-es építmény magassággal elhelyezhető.
(2) * Az építési övezetben lakóterület, üdülőterület és helyi természetvédelmi terület határától számított 500 méteren belül zajos, bűzös hatást eredményező tevékenység céljára építmény nem helyezhető el, az állattartó épületekre e rendelet 31. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Az építési övezetben egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület kivételesen sem helyezhető el.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Gmt | SZ | 40 | 3.0–16.0 | 1 | 30000 | 25 | 20 | T |
52. § (1) Az Üü építési övezet területén elhelyezhető:
a) több üdülőegységes üdülőépület;
b) kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület;
c) üdülőtábor;
d) sportépítmény;
e) csónakház;
f) az üdülőterület ellátását szolgáló, rendeltetését nem zavaró, maximum 200 m2-es kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
(2) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú épületrész önálló épületként nem helyezhető el.
(3) * Az építési övezetben az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények helyezhetők el a közműpótló műtárgy, kirakatszekrény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
(4) Az építési telkek közterület felőli homlokvonalának legkisebb szélessége 30,0 m.
(5) Az építési telkek beépítésével egyidejűleg gondoskodni kell a telek zöldfelületének kialakításáról oly módon, hogy a teljes telekterület minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát, növelő fát kell telepíteni.
(6) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Üü-SZ | SZ | 15 | 3,0–6,0 | 0.4 | 1500 | 60 | 25 | T |
53. § (1) Az Üh építési övezetben kizárólag legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el.
(2) A fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kiszolgáló, illetve kiegészítő funkcióként elhelyezhető:
a) járműtároló;
b) csónakház;
c) szerszámtároló.
(3) Az építési övezetben az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények helyezhetők el a közműpótló műtárgy, kirakatszekrény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
(4) Az építési telkek közterület felőli homlokzatának legkisebb szélessége 16,0 m.
(5) Az építési telkek beépítésével egyidejűleg gondoskodni kell a telek zöldfelületének kialakításáról oly módon, hogy a teljes telekterület minden 100 m2-re után legalább egy környezettűrő, vagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
(6) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Üh-SZ | SZ | 10 | 3.0–4.5 | 0.15 | 600 | 70 | 20 | T |
54. § (1) A Ke építési övezet a felsőfokú oktatási-kutatási központ területe.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) oktatási épületek;
b) az oktatás profiljához kapcsolódó kutatás-fejlesztés épületei;
c) irodaépület;
d) nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület (diákotthon, kollégium);
e) sportépítmény;
f) járműtároló;
g) valamint az oktatási, kutatási, fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciójú épületek, építmények;
h) * egészségügyi létesítmények.
(3) Az építési övezetben új fő rendeltetésű épület csak a terület egészére vonatkozó – a távlati fejlesztési elképzelést tükröző – fejlesztési koncepciót és azt alátámasztó beépítési javaslatot is tartalmazó elvi építési engedély alapján helyezhető el.
(4) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény- magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Ke | T | 25 | 3.0–13.5 | 0.8 | 40 000 | 50 | 35 | T | |
| Ke1 | Sz | 40 | 3.0–13.5 | 2 | 20 000 | 50 | 35 | T | |
55. § (1) A Kbk építési övezet elsősorban a más építési övezetekben el nem helyezhető, nagyterületű bevásárló-központok elhelyezésére szolgál.
(2) * Az építési övezetben elhelyezhetők:
a) legfeljebb 20.000m2 bruttó szintterületű kereskedelmi épület;
b) egyéb szórakoztató, kulturális épület;
c) vendéglátó épület;
d) sportépítmény;
e) igazgatási, egyéb irodaépület;
f) szolgáltató, szociális épület, épületen belül a tulajdonos, használó és személyzet részére lakás.
(3) *
(4) A parkolókat lehetőleg terepszint alatt, vagy a bevásárlóközpont részeként kialakított parkolóházban kell kialakítani. Terepszinten létesített parkolókat fásítottan kell kialakítani oly módon, hogy 4 parkoló-férőhelyenként 1db lombos fát kell ültetni.
(5) * A telekhatárok mentén – a közúti kapcsolatokat biztosító utcaszakasz kivételével – legalább 5,00 m széles fásított zöldsávot kell kialakítani, a közterület felőli oldalon.
(6) A létesítmény használatba vételi engedélyének kiadásáig az előírt forgalmi rendezéseket és beavatkozásokat, illetve a növénybeültetést meg kell valósítani.
(7) * A Kbk építési övezetnek az Árpád utca – Mező utca – Dobó István utca által határolt területén:
a) üzemanyagtöltő állomás is elhelyezhető;
b) az elhelyezhető létesítmények árufeltöltését a zajterhelési szempontból nappalinak tekinthető 06–22 óra között lehet végezni. Árufeltöltés, rakodás a Dobó István utcával határos lakóövezet felőli oldalon nem végezhető. Árurakodás és göngyöleg-tárolás csak zárt, fedett épületrészben történhet.
(8) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Kbk/1 | IK | 40 | 5,0–10,0 | 0,6 | 20000 | 40 | 40 | T | |
| Kbk/2 | SZ | 40 | 5,0–10,0 | 0,8 | 5000 | 40 | 40 | T | |
| Kbk/3 | Z | 40 | 5,0–10,0 | 0,8 | 4000 | 40 | 40 | T |
56. § (1) A Kvt építési övezet elsődlegesen szabadtéri kereskedelmi funkciók létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) kereskedelmi épület, piaccsarnok;
b) a kereskedelmi funkcióhoz kapcsolódó kiegészítő vendéglátó, szolgáltató, iroda és raktár épületek;
c) * a vásárló, illetve látogató forgalom, valamint a kereskedők kiszolgálásához szükséges szociális épület.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Kvt | SZ | 10 | 3.0–7.5 | 0.2 | 10000 | 40 | 20 | T |
57. § * (1) A Kh építési övezet a honvédelmi és rendvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) a honvédelmi és rendvédelmi létesítmények;
b) az azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek;
c) a terület rendeltetésszerű használatát biztosító irodaépületek, járműtárolók, raktározási építmények;
d) a katonai és rendvédelmi tevékenység folytatásához szükséges általános és speciális létesítmények, építmények és műtárgyak.
(3) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Kh | SZ | 25 | 3.0–13.5 | 0.8 | 50 000 | 40 | 35 | T | |
| Kh1 | SZ | 25 | 3.0–13.5 | 0,8 | 10 000 | 40 | 35 | T | |
| Kh2 | Z | 60 * | 7.5–10.5 | 2,0 | 1000 | 10 * | 60 | T | |
58. § (1) A Ks/1 építési övezetben a lovassport-tevékenységet szolgáló építmények és az azokat kiszolgáló szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.
(2) Önálló szolgálati lakás és szállásépület az övezet területén elhelyezhető.
(3) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Ks/1 | SZ | 25 | 3.0–7.5 | 0.4 | 5000 | 40 | 25 | T |
59. § (1) A Ks/2 építési övezetben elsősorban a sporttevékenységet szolgáló építmények és a sportterületet használók és a közönségforgalom ellátását kiszolgáló vendéglátó, kereskedelmi valamint szálláshely-szolgáltató épületek valamint egyéb közösségi kulturális épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Ks/2 | SZ | 35 | 3.0–15.0 | 0.7 | 5000 | 40 | 35 | T |
60. § (1) Az építési övezetben kizárólag a sporthorgászati szabadidő eltöltését szolgáló közösségi építmények és az azokat kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. ápítmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Ksh | SZ | 10 | 3.0–5.0 | 0.1 | 10000 | 60 | 10 | T |
(3) * E § alkalmazása során kilátó építményekre a megengedett legnagyobb építménymagasság előírásai nem vonatkoznak.
61. § (1) * A Kst építési övezet a strand és természetfürdők, élményfürdők valamint vizisport létesítmények és az azokat kiszolgáló épületek, technológiai építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak a strandolást és a gyógyfürdő funkciót szolgáló és azokat kiegészítő szolgáltató, vendéglátó és sportépítmények helyezhetők el.
(3) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó építési engedélyezési terv alapján engedélyezhető.
(4) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény- magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Kst | SZ | 45 | 3,0–20,0 | 0,5 | 5000 | 25 | 40 | T | |
(5) * Az építési övezetben az oldal kert mérete csökkenthető, a létesítmények tűzoltó-gépkocsival történő körüljárhatóságának biztosítása mellett.
(6) *
62. § (1) A Ksz építési övezetben a vegyes funkciójú közösségi szabadidő-eltöltés céljára szolgáló építmények és az azokat kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető:
a) közösségi szórakoztató és kulturális épület;
b) sportépítmény;
c) bemutató és kiállító létesítmény;
d) valamint a szabadidőközpont alaprendeltetésének megfelelő kiegészítő, illetve kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás-szolgáltató és irodaépület.
(3) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó építési engedélyezési terv alapján engedélyezhető.
(4) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Ksz | SZ | 20 | 3.0–9.0 | 0,2 | 5000 | 40 | 30 | T | |
63. § *
64. § (1) A Kg építési övezet a személygépjármű tárolók csoportos elhelyezésére szolgál.
(2) A garázsépületek az építési övezet teljes területére kiterjedő, beépítési javaslatot tartalmazó építési engedélyezési terv alapján és egységes építészeti arculattal telepíthetők.
(3) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min-max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közművesítettség | |
| Kg | SZ | 40 | 3,0 | 0,4 | 1000 | 40 | 80 | T | |
| Kg1 | K | 100 | 3,0 | 1 | 200 | 0 | 0 | T | |
| Kg2 | SZ | 40 | 2,5–3,5 | 0,4 | 1000 | 40 | 80 | T |
65. § (1) A Kt építési övezetben a temetkezést szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, krematórium, kegyeleti kegyhely, szerszámtároló, őrzés építményei, virágbolt) helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben:
a) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 400 m2;
b) a legnagyobb építménymagasság – kivéve c) pont – 5,0 m;
c) * harangláb, templom építése esetén a legnagyobb építménymagasság 20,0 m.
(3) *
(4) A temető területén, annak minden 400 m2-re után legalább 1 db nagylombkoronájú fát kell telepíteni.
(5) *
(6) A telken belül, a kerítés mentén kétszintes növénysávot kell telepíteni (fasor és cserjesáv), amennyiben az a kerítésfalban elhelyezett meglévő, vagy tervezett urnahelyek megközelítését nem akadályozza.
(7) Az övezetben új sírhelytáblák kijelölése, fasorok telepítése, a temető fogadóterületének kialakítása csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
(8) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Kt | SZ | 10 | 3.0–10,0 | 0.1 | 10000 | 50 | 10 | T |
(9) * A már meglévő és megnyitott temetők, temetkezési emlékhelyek nem bővítésű célú területén előkertet tartani nem kell.
66. § (1) A Khu építési övezet területén csak a hulladék elhelyezéshez kapcsolódó, valamint a hulladékkezelésre szolgáló technológiai létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2) A Khu/1 övezetben csak inert hulladék (törmelék) lerakása engedélyezhető. Kommunális- és veszélyes hulladéklerakás nem megengedett.
(3) Az övezetben az építhető legnagyobb épület bruttó szintterülete legfeljebb 200 m2.
(4) Az övezet területén telek nem osztható meg.
(5) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Khu/1 | SZ | 10 | 0–7.5 | 0,1 | 20000 | 40 | 10 | T | |
| Khu/2 | SZ | 10 | 0–4.5 | 0,1 | 6000 | 60 | - | T |
67. § (1) A Kszt építési övezet területén csak a szennyvíztisztítás technológiai létesítményei, állati hulladék átmeneti tárolásának építményei, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2) *
(3) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény- magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Kszt | SZ | 40 | 3,0–6,0 (25) * | 0,4 | 10.000 | 40 | 60 | T |
68. § * (1) A Khg építési övezet területén csak a hulladékhasznosításhoz, hulladékkezeléshez kapcsolódó technológiai létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2) *
(3) * A Khg építési övezet területén csak a hulladékhasznosításhoz, hulladékkezeléshez kapcsolódó technológiai létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el. Az építési övezetben a telep működését kiszolgáló irodafunkció is elhelyezhető.
(4) * A „Khg-Ev” védelmi erdőre a 87. § előírásai érvényesek azzal, hogy tulajdoni és üzemeltetési szempontból a „Khg” és „Khg/1” építési övezetekkel együtt kell kezelni.
(5) * A „Khg-Ev” és „Ev2” védelmi erdő területeken legalább 5–6 cm törzsátmérőjű, honos lombos fákat kell telepíteni minimum 25 m2-ként 1 db, a háromszintű zöldfelületi kialakítás mellett.
(6) * Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közmű- vesített- ség | |
| Khg | SZ | 40 | 3,0–16,0 * | 1 | 10.000 | 25 * | 30 | T | |
| Khg/1 | O | 40 | 3,0–16,0 * | 0,8 | 8.000 | 40 | 30 | T | |
| Khg-Ev | véderdő | - | – | - | - | - | - | - | |
69. § (1) A Káh építési övezet területén csak az állati hulladék átmeneti tárolásához kapcsolódó létesítmények, a kiszolgáló személyzet szociális létesítményei, közműlétesítmények és a terület őrzéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.
(2) *
(3) A telekhatár mentén – kivéve előkert – legalább 5 m széles védő zöldsávot kell létesíteni.
(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szint- területi mutató m2/m2 | Min. telek- terület m2 | Min. zöld- felületi arány % | Szint alatti beépítés % | Köz- műve- sítettség | |
| Káh | SZ | 10 | 0–4,5 | 0,1 | 2000 | 60 | - | T |
70. § * (1) Az építési övezetben vízmű, víztározó, vízkezelő és vízmű üzemeletető létesítmények, továbbá iroda, szociális építmény, raktár, valamint szolgálati lakások helyezhetők el.
(2) A területek beépítésénél a vonatkozó vízgazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
(3) Az építési övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Kv | SZ | 35 | 3.0–6.0 | 0,8 | 2000 | 40 | 50 | T | |
70/A. § * (1) A K-hl jelű építési övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekre a közelükben működő cukorgyár jelentős hatást gyakorol, annak hatásterületén helyezkednek el.
(2) Az építési övezetekben a gyár üzemszerű működéséből származó zajterhelése nem haladhatja meg a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban * előírt:
– 60 dB értéket nappal;
– 50 dB értéket éjjel.
(3) Az építési övezet területén általánosan elhelyezhető:
a) a lakosság alapellátását biztosító intézmény épülete;
b) egyházi épület;
c) sportépítmény;
d) a helyi lakosság ellátását szolgáló, szolgáltató, vendéglátó, valamint az építési övezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület;
e) irodaépület.
(4) Ahol az építési övezet előírásai megengedik az OTÉK előírásainak figyelembevételével a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági épület kivételesen elhelyezhető az övezetre előirt beépítési % maximum harmadáig de legfeljebb 50 m2 nagyságig.
(5) Az építési övezetek területén a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként elhelyezhető:
e) járműtároló;
f) háztartással kapcsolatos tárolóépület;
g) barkácsműhely;
h) műterem.
(6) Az építési övezet területén termelő kertészeti építmény csak kivételesen – az OTÉK előírásai alapján – a fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkcióként helyezhető el, ahol az építési övezeti előírások ezt megengedik.
(7) Az építési övezet területén nem helyezhetők el sem önálló épületként, sem a fő rendeltetésű épülethez kapcsolódó önálló rendeltetési egységként:
a) lakóépület;
b) ipari-és raktárépület, ill. funkció, kivéve a környezetére vonatkozó terhelési határértékeket meg nem haladó kézműipari tevékenységeket kiszolgáló épület;
c) a (4) és a (5) bekezdésben nem szereplő termelő- és tároló építmény;
d) üzemanyagtöltő állomás;
e) gépjármű karosszéria javító- és festőműhely;
f) 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosója, karbantartó és festőműhelye, telephelye, valamint részükre önálló parkoló terület és garázs;
g) a terület kiszolgálását meghaladó mértékű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy funkció;
h) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület vagy funkció;
i) nagykereskedelmi üzlet, raktár;
j) fém-és hulladékkereskedelem, tárolás építménye, telephelye.
(8) Az (7) bekezdés előírásait a már meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.
(9) Az (7) bekezdésben felsorolt már meglévő tevékenységre, rendeltetési egységre telephelyengedély nem adható és a kiadott telephelyengedély nem hosszabbítható meg.
(10) Az építési övezet területén a szabadonálló kialakult építési övezetekben, a már meglévő ikres beépítés az oldalkerti és tűzvédelmi előírások figyelembe vétele mellett továbbra is ikres beépítési móddal építhető be.
(11) Az építési övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: *
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| K-hl/1 | SZ | 40 | 3.0–5.0 | 0.6 | 500 | 40 | 50 | T | |
| K-hl/2 | Z | 30 | 3.0–7.5 | 0.6 | 700 | 50 | 40 | T | |
| K-hl/3 | SZ | 30 | 5.0–8.0 | 1 | 1200 | 40 | 40 | T | |
| K-hl/4 * | Z | 50 (60) | 3.5–8.0 | 1.3 (1.6) | 400 | 30 | 60 | T |
70/B. § * (1) Az építési övezet területén új lakáscélú rendeltetési egység nem létesíthető, a 2006. január 1-én már meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása egy alkalommal legfeljebb 25 m2-es bővítéssel történhet.
(2) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények – állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével – az építési övezetben általánosan elhelyezhetők.
(3) Az építési övezet területén gyermekintézmény telkétől légvonalban mért 50 m-en belül fő rendeltetésként csak lakófunkciót kiszolgáló rendeltetésű építmény helyezhető el, állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
(4) Az építési övezet területén egy lakótelekhez legfeljebb két gépkocsi-behajtó létesíthető, egy behajtó szélessége legfeljebb 4,0 m lehet.
(5) A K-hl/1, K-hl/3 és a K-hl/4 építési övezetekben a tömbönként elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t; K-hl/2 építési övezetben pedig az 500 m2-t.
(6) K-hl/1, K-hl/3 és a K-hl/4 építési övezetekben a 70/A. § (5) bekezdésben meghatározott fő rendeltetést kiegészítő funkció számára különálló épület csak gépjárműtároló céljára létesíthető.
(7) A K-hl/2 építési övezetben telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb 10,0 m-nél.
70/C. § * (1) Az építési övezetbe a turisztikai szolgáltatás, múzeumi bemutatás és az örökségi értékek fenntarthatóságát és fenntartását szolgáló valamint az üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.
(2) A területek beépítésénél az örökségvédelmi értékek fenntarthatóságát figyelembe kell venni.
(3) A terület ellátásához szükséges parkoló igényeket részben saját telken, részben a Monostor utcában kell biztosítani.
(4) Az építési övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Ktur | SZ | 40 | 6,0 | 0,8 | 6000 | 40 | 30 | T | |
70/D. § *
70/E. § * (1) Az építési övezet a turisztikai szolgáltatás, az idegenforgalom szálláshely-szolgáltató kemping és rekreáció intézmények, az azokat kiegészítő vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi létesítmények, valamint a terület üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A területek beépítésénél a természeti értékek fenntarthatóságát figyelembe kell venni.
(3) A terület ellátásához szükséges parkoló igényeket saját telken kell biztosítani.
(4) Az építési övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| Kkemp | SZ | 40 | 3,0–6,0 | 0,5 | 40 000 | 40 | 40 | T | |
(5) * Az övezetben előkertet nem kell tartani.
KÖu-OF
Autópályák, országos főutak – KÖu-OF
71. § (1) Az KÖu-OF övezet az országos közúthálózat autópálya szakaszai, és az országos főutak külterületi szakaszai számára kijelölt terület.
(2) *
(3) Közvetlen ingatlan kiszolgálást biztosító új kapubehajtó vagy útcsatlakozás nem alakítható ki.
Országos mellékutak – KÖu-OM
72. § (1) A KÖu-OM övezet az országos mellékutak külterületi szakaszainak területe.
(2) *
(3) * Közvetlen ingatlan kiszolgálást biztosító új kapubejáró csak az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával alakítható ki. Új útcsatlakozás megépítése csak a közlekedési hatóság építési engedélyével lehetséges.
Települési főutak – KÖu-TF
73. § (1) * A KÖu-TF övezet az országos és a helyi közúthálózat főutak belterületi szakaszai számára kijelölt terület, ahol csak az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.
(2) Ahol a kialakult tömbszerkezet miatt az OTÉK 26. § (2) bekezdésében előírt szabályozási szélesség nem biztosítható, ott a tágabb térségre is kiterjedő forgalomtechnikai megoldásokkal kell biztosítani a biztonságos közlekedés feltételeit.
(3) *
(4) * A szabályozási terven a Köu-TF övezetben a „telek beépíthető része”- ként jelölt terület a határvonalak között teljes mértékben beépíthető épülettel és építménnyel. Az övezetben az építménymagasság nem lehet több, mint 12,0 méter.
Települési főút – telephely KÖu-TF/th *
73/A. § * (1) A beépítésre nem szánt közlekedési terület beépíthető alövezete a közutak üzemeltetéséhez szükséges építmények, gépek, anyagok elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A beépíthető alövezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
| Övezeti jel | Beépítési mód | Beépítés max. mértéke % | Min. – max. építmény-magasság m | Max. szintterületi mutató m2/m2 | Min. telekterület m2 | Min. zöldfelületi arány % | Szint alatti beépítés % | Közműve- sítettség | |
| KÖu-TF/th | SZ | 40 * | 3,0–10,0 | 1 | 3000 | 20 | 50 | T |
(3) Az alövezet területe a közfogalom elől elzárható. A kerítés magassága az 1,8 métert nem haladhatja meg és legalább 50%-ban áttört kell, legyen.
Települési gyűjtőutak KÖu-TGY-
74. § (1) * A KÖu-TGY övezet a közlekedési területeknek a települési gyűjtő utak számára kijelölt területe, ahol csak az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.
(2) Ahol a kialakult tömbszerkezet miatt az OTÉK 26. § (2) bekezdésében előírt szabályozási szélesség nem biztosítható, ott a tágabb térségre is kiterjedő forgalomtechnikai megoldásokkal kell biztosítani a biztonságos közlekedés feltételeit.
KÖu-TK
Települési kiszolgáló utak – KÖu-TK
75. § (1) A KÖu-TK övezet a közlekedési területeknek a települési kiszolgáló, kerékpáros és gyalogos utak számára kijelölt területe.
(2) Új közlekedési területek kialakítása esetén az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:
a) * kiszolgáló út esetén, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, 14,0 méter;
b) gyalogút, kerékpárút esetén minimum 4,0 m, vagy a szabályozási terv szerint.
(3) Ahol a kialakult tömbszerkezet miatt a (2) bekezdésben előírt szabályozási szélesség nem biztosítható, ott a tágabb térségre is kiterjedő forgalomtechnikai megoldásokkal kell biztosítani a biztonságos közlekedés feltételeit
75/A. § * A KÖ-mu övezet a magántulajdonban lévő közlekedési területeknek a közforgalom számára megnyitott területe, melynek minimális szabályozási szélessége 12,0 méter.
Vasútterület – KÖk
76. § A KÖk övezet az országos közforgalmú vasutak, vasúti létesítmények, és egyéb kapcsolódó közlekedési pályák részére kijelölt terület.
Közműterület – KÖkm
77. § * A közműelhelyezésre szolgáló terület a város közellátását biztosító, nem közlekedési területen vezetett vonalas közmű-létesítmények, valamint ezek berendezéseinek és építményeinek elhelyezésére szolgál.
77/A. § * (1) A KÖapu övezet a közös helyi és helyközi autóbuszpályaudvar területe, ahol az utasforgalmi funkciókat és a busztársaságok irodáit tartalmazó forgalmi épület, valamint lépcső, lift és perontető vagy védőtető helyezhető el.
(2) Az övezetben a szabályozási terven „telek beépíthető része”- ként jelölt terület a határvonalak között teljes mértékben beépíthető épülettel és építménnyel. Az övezetben az építménymagasság nem lehet több, mint 13,5 m.
(3) Az új, közös autóbuszpályaudvar építésének idejére ideiglenes helyközi autóbuszpályaudvart kell kialakítani a Kaposvári Gy. u. déli oldalán a hatályos terv szerinti parkolóterületen. Az ideiglenes autóbuszpályaudvar területén mobil konténer forgalmi-épület, valamint perontető vagy védőtető helyezhető el legfeljebb 15%-os * beépítettséggel és legfeljebb 5,5 m-es építménymagasággal.
77/B. § * (1) A KÖap övezet a helyi, valamint helyközi és távolsági autóbuszok hosszabb idejű parkolására szolgáló terület, ahol sofőrpihenő épület helyezhető el.
(2) * Az övezetben épület legfeljebb 5%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
Közpark – Z/kp
78. § (1) A Z/kp övezetben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, vendéglátó, szociális épület és a fenntartáshoz, őrzéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) * a beépítettség 2%, kivéve a szabályozási terven konkrét építési hellyel szabályozott területeket, ahol az építési helyen belül az előírt beépítettség mértékétől független alapterületű épület helyezhető el;
c) * a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a Cseri park területén a kötélpályához építendő lépcsőház esetén, ahol elérheti a 12,5 métert;
d) * a technológiai és sportépítményekre az építmény magasság előírásai nem vonatkoznak;
e) * a legkisebb zöldfelületi arány 80%.
(3) Az előírt zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfát kell telepíteni.
(4) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
(5) * A beépítési előírások a telekhatároktól függetlenül az egységesen lehatárolt övezetre vonatkoznak.
(6) * A „Z/kp-KÖu” alövezet a közpark zöldterületének feltárására szolgáló közlekedési terület. A közlekedési felületek szabályozásánál a 75/A. § előírásai az irányadóak.
Z/kk
Közkert – Z/kk
79. § (1) * A Z/kk övezetben csak a pihenés, testedzés építményei, a fenntartáshoz szükséges építmények, zászlótartó építmény és közműépítmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben kutyafuttató-hely nem létesíthető.
(3) * Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 2%;
c) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 50 m2;
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, zászlótartó építmény legmagasabb pontja legfeljebb 40,0 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 65%.
(4) Az előírt zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfát kell telepíteni.
(5) Az övezet területein csak a közpark használati igényeihez szükséges parkolóhelyek alakíthatók ki.
(6) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
Köztér – Z/kt
80. § (1) A Z/kt övezet a gyalogos terek övezete, amelyen pihenő vagy játszó funkciók és építményeik helyezhetők el.
(2) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 2%;
c) *
d) a legnagyobb építménymagasság 3,0 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 30%.
(3) Parkolók az övezetben fásítottan létesíthetők.
(4) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak KT alapján engedélyezhető.
Kegyeleti park – Z/ke
81. § (1) A Z/ke övezetbe a lezárt, valamint a lezárásra tervezett temetők tartoznak.
(2) Az övezetben csak a kegyeleti funkciót szolgáló, az azokat kiegészítő építmények (kápolna, kegyeleti kegyhely, őrzés, virágbolt építményei), valamint a kert fenntartásához szükséges építmények és közműépítmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 2%;
c) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 50 m2;
d) a legnagyobb építménymagasság – kivéve e) pont – 5,0 m;
e) * harangláb, emlékhely építése esetén a legnagyobb építménymagasság 20,0 m.
(4) Az övezet területén, annak minden 100 m2-re után legalább 1 db nagylombkoronájú fát kell telepíteni.
(5) Az övezetben gépjármű-várakozóhely nem létesíthető.
(6) Az övezet területén épület elhelyezése, nyomvonalas építmény létesítése, zöldfelület kialakítása, átépítése csak kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
Egyéb zöldterület – Z/ez
82. § (1) A Z/ez övezetbe tartoznak a közhasználatra nem szánt, közlekedési területek által közrefogott vagy közművezetékek védőtávolságán belül lévő egyéb, korlátozott használatú zöldfelületek.
(2) Az övezetben csak a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség legfeljebb 1%;
c) az építhető legnagyobb épület beépített bruttó területe legfeljebb 50 m2;
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 70%.
Erdőterületekre vonatkozó általános előírások
83. § (1) Az erdőterületek turisztikai feltárásának, látogathatóságának lehetőségét – az elkeríthető területeken kívül – az erdő tulajdonosának, illetve kezelőjének korlátozás nélkül biztosítania kell, az Ev/2 és Ev/3 övezetek kivételével. Egyben a külön jogszabály * előírásait is be kell tartani.
(2) Erdőterületek övezeteiben épület köz- vagy magánúttól legfeljebb 20 m-re helyezhető el.
Gazdasági erdőterület – Eg
84. § (1) A Eg övezetbe tartoznak az elsősorban gazdasági rendeltetésű erdőterületek.
(2) Az övezetben az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények, valamint feltáró utak és közműépítmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben az építmények közül vadászház és erdészház helyezhető el.
(4) * Az övezet területén vadászház, erdészház legalább önálló szennyvíztisztító kisberendezéssel létesíthető.
(5) Az építmények közül – az erdészházon kívül – önálló lakóépület az övezetben nem helyezhető el.
(6) Az övezetben:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 100.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 0,5%;
d) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
(7) A közhasználat elől elzárt terület a telek területének legfeljebb 20%-a lehet, de nem haladhatja meg a 20.000 m2-t, egyben a külön jogszabály * előírásait is be kell tartani.
Egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdőterület – Ee
85. § (1) Az Ee övezetben a szabadidő eltöltését, a turizmust, a testedzést szolgáló és az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények, valamint nyomvonalas létesítmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben az építmények közül vadászház és erdészház is elhelyezhető.
(3) * Az övezet területén vadászház, erdészház legalább önálló szennyvíztisztító kisberendezéssel létesíthető.
(4) Az építmények közül – az erdészházon kívül – önálló lakóépület az övezetben nem helyezhető el.
(5) Az övezetben:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 100.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a beépítettség legfeljebb 5%;
d) a legnagyobb építménymagasság 9 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 90%.
(6) Az övezetben telekrészt a közhasználat elől elzárni, lekeríteni csak indokolt esetben és legalább 10 ha-t elérő telek esetében lehet. Lekeríteni a telekterület maximum 10%-át, de legfeljebb 5.000 m2-t lehet, egyben a külön jogszabályban * előírtakat is be kell tartani.
(7) Meglévő erdei utat a gyalogos turista forgalom elől elzárni nem lehet.
85/A. § * (1) Az Ee/1 övezetben a Deseda tó körüli erdők jelöltek, amelyek turisztikai célt szolgálnak.
(2) Az Ee/1 övezet területein belül a gyalogos és kerékpárutakhoz kapcsolódóan hidak, pihenőhelyek, esőbeállok, szociális létesítmények építhetők.
(3) Az övezetben:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 50.000 m2 * ;
b) a beépítési mód: szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 0,5%;
d) a legnagyobb építménymagasság 9 m;
e) a legkisebb zöldfelületi arány 90%.
Védelmi erdők területe – Ev/1
86. § (1) Az Ev/1 övezetbe tartoznak az országos vagy helyi jelentőségű védett természeti területen belül lévő erdők.
(2) * Az övezetben épület nem helyezhető el, telek nem osztható meg, kivéve a Deseda-tó körüli védelmi célú erdő övezetében, amennyiben az állami vagy önkormányzati tulajdonú erdőterület és a megosztás a tó körüli 50 méteres önkormányzati tulajdonú parti sáv kialakítását szolgálja.
(3) * A Deseda-tó körüli helyi jelentőségű természetvédelmi területen túraútvonal (gyalogos és kerékpár forgalomra) kialakítható.
(4) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni, 1 ha-nál nagyobb erdőrészletet tarra vágni csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(5) Az övezet területén legalább 80%-os borítottsággal kell az erdőtelepítést végrehajtani.
(6) Gépjármű-várakozóhely az övezetben nem létesíthető.
Védőerdő területe – Ev/2
87. § (1) Az Ev/2 övezetbe tartozó területek elsődlegesen talaj-, víz- illetve levegőtisztaság-védelmét, illetve az egymást zavaró funkciójú területek közötti lehatárolást, vizuális elválasztást biztosító erdők.
(2) * Az övezetben épület nem helyezhető el, telek nem osztható meg. A védőerdő övezetén keresztül útterület és teleknyúlvány kialakítható.
(3) * Az övezetben a pihenés, testedzés építményei és turisztikai építmények a (6) bekezdés kivételével - nem helyezhetők el.
(4) Gépjármű-várakozóhely az övezetben nem létesíthető.
(5) A legkisebb zöldfelületi arány 95%.
(6) * A Szentjakabi Apátság védelmi erdőbe sorolt területén turisztikai építmény elhelyezhető. A területen legfeljebb egy kilátó építhető, amelynek építménymagassága a 25 métert nem haladhatja meg.
Honvédelmi védő erdőterület – Ev/3
88. § (1) Az Ev/3 övezetbe tartoznak a honvédségi használatban lévő erdők.
(2 * ) * Erdőterületen a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 0,2% lehet.
(2a * ) * Az övezet területén elhelyezhető:
1. erdő- és vadgazdálkodási,
2. természetvédelmi, oktatási, ismeretterjesztési rendeltetésű épület.
(3) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak a honvédség hozzájárulásával lehet.
(4) A gyakorlótér kialakítása és az építmények elhelyezése kapcsán az illetékes erdészeti hatósággal egyeztetni kell.
Honvédelmi érdekeket szolgáló védő erdőterület – Ev/4
89. § (1) Az Ev/4 övezetbe tartoznak a honvédelmi érdekeket szolgáló erdők.
(2) Az erdőterületen épületet elhelyezni, telket megosztani nem lehet.
(3) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak a honvédség hozzájárulásával lehet. Az építmények elhelyezése kapcsán az illetékes erdészeti hatósággal egyeztetni kell.
(4) Meglévő erdei utat a gyalogos turista forgalom elől elzárni nem lehet.
Általános mezőgazdasági területek
Szántóterület – Má/sz
90. § (1) A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények közül az övezetben lakófunkció csak a 10.000 m2-t meghaladó földrészleten és az alábbi paraméterek szerint helyezhető el:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség – kivéve a birtokközpont telkét – legfeljebb 1%;
c) az építhető épület legnagyobb alapterülete egy tömegben legfeljebb 250 m2;
d) * a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a táv,- és hírközlési torony.
(2) A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények közül az övezetben nem lakóépületnek minősülő építmény az alábbi paraméterek szerint helyezhető el:
a) a beépítési mód szabadon álló;
b) a beépítettség – kivéve a birtokközpont telkét – legfeljebb 1%;
c) a legnagyobb építménymagasság – kivéve a d) pontban foglaltakat – 6,0 m;
d) legnagyobb építménymagasság technológiai építmény (ömlesztett anyag- és folyadéktároló, siló) esetén 15,0 m.
(3) Önálló lakóépület csak birtokközpontban helyezhető el.
(4) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.
Távlatban fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági terület – Má/f
91. § (1) Az Má/f övezet területén kizárólag a földrészlet szántóföldi műveléséhez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető építményekre vonatkozó paraméterek:
a) a legkisebb beépíthető telekméret 30.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 1%;
d) az építmény legnagyobb alapterülete egy tömegben legfeljebb 150 m2;
e) a legnagyobb építménymagasság 6,0 m.
(3) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, lábazat nélküli, faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.
Korlátozott használatú szántóterület – Má/ksz
92. § (1) Az Má/ksz övezet területén kizárólag a szántóföldi műveléséhez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető építményekre vonatkozó paraméterek:
a) a legkisebb beépíthető telekméret 30.000 m2;
b) a beépítési mód szabadon álló;
c) a beépítettség legfeljebb 1%;
d) *
e) a legnagyobb építménymagasság – kivéve f) pont – 5,0 m,
f) legnagyobb építménymagasság technológiai építmény (ömlesztett anyag- és folyadéktároló, siló) esetén 9,0 m.
(3) Lakó- és szállásfunkciót szolgáló épületrész nem építhető, birtokközpont nem alakítható ki.
(4) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli dróthálós, vagy faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.
Különleges mezőgazdasági terület – állatpark – Má/áp
93. § (1) Az Má/áp övezet területén az állattenyésztés, –tartás és –bemutatás, takarmánytárolás, valamint az oktatási és szociális funkciójú építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetnek az ökológiai hálózatba eső részén építmény nem helyezhető el.
(3) Az övezetben:
a) a legkisebb beépíthető telekméret 10.000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a beépítettség legfeljebb 3%;
d) a legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
(5) Önálló lakó- és szállásfunkciót szolgáló épület nem építhető.
(6) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, természetes anyagokból, karámszerű kivitelben építhető.
Nem beépíthető mezőgazdasági terület – Má0
94. § (1) Az Má0 övezetbe tartoznak azok az állandó vagy időszakos növényborítottságú, jellemzően szántó területek, amelyek természeti területen, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területen fekszenek.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(4) Az övezet területén csak szilárd burkolat nélküli utak létesíthetők.
(5) Az övezetben birtoktest és birtokközpont nem alakítható ki.
(6) Az övezetben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélkül, természetes anyagokból, karámszerű kivitelben építhető.
Gyepterület – Má1
95. § (1) Az Má1 övezetbe tartoznak azok az állandó növényborítottságú, gyepes, jellemzően rét-legelő hasznosítású területek és azok a természetközeli állapotú, elsősorban spontán kialakult növényzettel fedett területek, ahol a zöldfelületet nem az erdőszerűen megjelenő faállomány jellemzi.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az övezetben a gyepes területek nem törhetők fel, a fa kivágása csak egészségügyi és balesetvédelmi okokból engedélyezhető.
(4) Az övezet területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, közműlétesítményt elhelyezni, területet elkeríteni csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
(5) Az övezet területén csak szilárd burkolat nélküli utak létesíthetők.
(6) *
Kertes mezőgazdasági területek
Az Mk/1, Mk/2, Mk/3, Mk/4 jelű kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó általános előírások
96. § (1) * Az Mk/1, Mk/2, Mk/3, Mk/4 övezetben vízi közművel ellátott földrészleten egy gazdasági épület helyezhető el az egyes övezetekre megszabott beépítési feltételek szerint.
(2) Önálló lakóépület nem helyezhető el, kivéve az Mk/4-es övezetben a 100. § (5) bekezdés előírásai alapján.
(3) *
(4) A megengedett maximális építménymagasság 4,5 m, de egyik homlokzat magassága sem haladhatja meg az 5,5 m-t.
(5) *
(6) *
(7) A városi vagy egyedi vízművel közművesített telkeken, az épület vezetékes vízellátása esetén zárt szennyvíztárolót kell építeni.
(8) * A fő rendeltetési egységen kívül az OTÉK-ban szereplő melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
a) közmű- becsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladék-tartály, tároló;
d) kerti építmény;
e) zöldségverem;
f) állat ól, állatkifutó az övezeti előírások betartása mellett.
(9) * Kerti tető nem építhető.
Deseda-tó toponári városrész kertes mezőgazdasági terület – Mk/1
97. § * (1) * Az Mk/1 övezetben ideiglenes tartózkodásra is alkalmas helyiségeket is tartalmazó gazdasági épület az alábbiak szerint helyezhető el:
a) a területen beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2 * ;
b) a beépítési mód szabadonálló vagy oldalhatáron álló, a kialakult állapotot figyelembe véve;
c) a beépítési mérték maximuma 9,5% * , amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
d) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(2) Az övezet földrészletein építmény a közút vagy magánút határától számított 5–25 m-es sávban helyezhető el, az oldalkert mélységét a 11. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg.
(3) *
(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.
Deseda-tó toponári városrész szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület – Mk/2
98. § (1) Az Mk/2 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2, ha a földrészlet szélessége eléri a 9 m-t.
(2) * A telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, 12,0 m-es minimális szélességgel.
(3) * Az építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a beépítési mód szabadonálló vagy oldalhatáros a kialakult beépítést figyelembe véve;
b) a beépítési mérték maximuma 7% * , amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
c) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(4) * Az övezet földrészletein az előkert mélysége legalább 10m.
(5) *
Deseda-tó kaposfüredi szőlőhegyi kertes mezőgazdasági terület – Mk/3
99. § (1) * Az Mk/3 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2, ha a földrészlet szélessége eléri a 9 m-t.
(2) A telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, 12,0 m-es minimális szélességgel.
(3) * Az építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a beépítési mód 12 m feletti szélességű földrészlet esetén szabadonálló, 10–12 m között oldalhatáron álló;
b) a beépítési mérték maximuma 8% * , amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
c) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(4) * Az övezet földrészletein építmény – az (5) bekezdésben foglaltak szerinti telekrész leadása után az előkert mélysége legalább 10m.
(5) * Az építés feltétele, hogy a tulajdonos a terület középvonalában vezetett Kőkereszt út szélesítéséhez – a már korábban leadott kertterületek kivételével – a földrészlet úthoz csatlakozó részén 4,0 m széles sávot az útszélesítés részére díjtalanul leadjon.
(6) *
Zselic kertváros kertes mezőgazdasági terület – Mk/4
100. § (1) * Az Mk/4 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 600 m2 * ha a földrészlet szélessége eléri a 11 m-t.
(2) A telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, 16,0 m-es minimális szélességgel.
(3) * Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a beépítési mód szabadonálló;
b) a beépítési mérték maximuma 8% * , amely legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat;
c) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(4) * Az övezet földrészletein az előkert mélysége legalább 5 m.
(5) A 3000 m2 nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleten maximum 5%-os * beépítettséggel önálló lakóház is építhető, 5,0 m-es építménymagassággal.
(6) *
(7) A területen a meglévő utakat adottságnak kell tekinteni azzal, hogy a 6,0 m-nél keskenyebb utaknál a forgalmat egyirányú közlekedési forgalmi rend kialakításával kell biztosítani.
Nagytelkes kertes mezőgazdasági terület – Mk/5
101. § * (1) Az Mk/5 övezetben a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épület helyezhető el, valamint lakóépület az (5) bekezdésben foglaltak alapján.
(2) * Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a legkisebb beépíthető telekméret – nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével – 720 m2;
b) a legkisebb telekszélesség 12 m;
c) a beépítési mód szabadon álló;
d) a beépítettség legfeljebb 3%;
e) legfeljebb 60 m2 bruttó alapterületű épület és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett terasz építhető;
f) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a táv,- és hírközlési torony;
g) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(3) A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.
(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1500 m2, a minimális telekszélesség 15,00 m.
(5) A 6000 m2-t meghaladó telken legfeljebb 60 m2 beépített alapterületű lakóház építhető, amelyhez legfeljebb 15 m2 fedett terasz kapcsolódhat.
Kistelkes kertes mezőgazdasági terület – Mk/6
102. § * (1) Az Mk/6 övezetben a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épület, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint lakóépület helyezhető el.
(2) * Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:
a) a legkisebb beépíthető telekméret – nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével – 720 m2;
b) a legkisebb telekszélesség 12 m;
c) a beépítési mód szabadon álló;
d) a beépítettség legfeljebb 3%;
e) legfeljebb egy 60 m2 bruttó alapterületű épület és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett terasz építhető;
f) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a táv,- és hírközlési torony;
g) a megengedett legnagyobb szintterület 180 m2, és az építményszintek bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 60 m2-t.
(3) A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.
(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, a legkisebb telekszélesség pedig 12 m lehet.
(5) A 6000 m2-t meghaladó telken legfeljebb 60 m2 beépített alapterületű lakóház építhető, amelyhez legfeljebb 15 m2 fedett terasz kapcsolódhat.
Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírások
103. § (1) * Az övezetben csak a terület fenntartásához, kiszolgálásához, őrzéshez szükséges épületek helyezhetők el, legfeljebb 1%-os beépítettséggel és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, a 104. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) Utak, közmű- és vízgazdálkodási létesítmények az övezetben elhelyezhetők.
(3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.
(4) Az övezetben kerítés nem létesíthető.
(5) * A vízgazdálkodási területen árvízvédelmi létesítmények engedélyezési és kiviteli terveinek készítéséhez tájépítész szakági tervező bevonása szükséges.
Folyóvizek területei – V/vf
104. § (1) * A V/vf övezetbe tartoznak a folyóvizek medrei és partjai, a Kapos hullámtere, az árvízvédelmi létesítmények, valamint a parti sávban lévő zöldfelületek
(2) Az övezetben az előírt fenntartási sávot biztosítani kell.
(3) Az övezetben kerítés nem létesíthető.
(4) * Az övezetben a Kecelhegyalja utcával határos vízgazdálkodási területen a 103. § (1) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el, legfeljebb 5%-os beépítettséggel.
Állóvizek területei – V/áv
105. § (1) A V/áv övezetbe tartozik a szabályozási terven jelölt állóvizek, horgásztavak medre és parti sávja.
(1a) * A Deseda-tó övezet területén egy elsődlegesen a tó élővilágát bemutató látogatóközpont is elhelyezhető, egy tömegben, 400 m2 bruttó beépített alapterülettel és maximum 7,5 méteres építmény magassággal.
(1b) * A Deseda-tó övezet területén kötélpályás vízi sportlétesítmény legfeljebb 12 m építménymagassággal létesíthető.
(1c) * Az övezetben a tó turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódva közösségi napozó-, valamint a víziturizmust szolgáló kikötőstégek helyezhetők el.
(2) Az övezetben kerítés nem létesíthető.
(3) * A V/áv1 övezetben (hűtőtároló tó és környéke) a terület üzemeltetéséhez, fenntartásához, kiszolgálásához, őrzéséhez szükséges építmények, valamint a horgászattal és vízi sportokkal kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 4%-os beépítettséggel, 5,0 m-es maximális építmény magassággal. A terület áttört vagy sövény kerítéssel lekeríthető.
(4) * A V/áv2 jelű övezetben a tó üzemeltetéséhez szükséges építmények elhelyezhetők egy épület tömegben, maximálisan 100 m2-es beépített alapterülettel és 4,5 m-es építmény magassággal. Építési engedély csak a tó kialakításának vízügyi feltételeit tisztázó jogerős vízjogi engedélyt követően kérhető.
Vízbeszerzési területek – V/vb
106. § (1) A V/vb övezetbe tartoznak a szabályozási terven jelölt működő vízműkutak és belső védőterületük.
(2) Az övezetben a vízmű-létesítmények kivételével építmény nem helyezhető el.
106/A. § * (1) A Kk-kfme jelű övezetben a kutatás-fejlesztés, valamint a megújuló energiaforrások hasznosításának építményei és berendezései helyezhetők el, valamint az ehhez kapcsolódó épületek oktatás, kutatás, bemutatás funkciókkal.
(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépíthetőség 2%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
106/B. § * Különleges beépítésre nem szánt hulladéklerakó területe
(1) Az övezetben csak inert hulladék (törmelék) lerakása engedélyezhető. Kommunális- és veszélyes hulladék lerakása nem megengedett.
(2) Az övezetben csak a hulladékkezelésre szolgáló technológiai létesítmény és közműlétesítmény helyezhető el.
(3) Az övezetben épület nem építhető.
107. § (1) * Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen, vagy beépített területen új beépíthető ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közművesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közműépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége. A belterületbe csatolási eljárás – a fenti feltételek fennállása esetén –az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény az Önkormányzattal megkötött hatályos és érvényes „Településrendezési szerződés” esetén folytatható le.
(2) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg e rendelet 9. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok esetében, az ott meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében.
(3) *
(4) *
(5) * Az ingatlanon megvalósuló beruházás feltétele a KÉSZ 9. mellékletében megjelölt ingatlanokon a beerdősítési kötelezettség teljesítése, melyet a telekre vonatkozó építési engedélyben kell előírni, és a használatbavételi engedély megkéréséig kell teljesíteni. A beerdősítési kötelezettséggel érintett ingatlanrészt a KSZT jelöli. A kötelezettséget gyorsan növő, őshonos fafajok (pl.: nyár, fűz, kőris) alkalmazásával kell teljesíteni. A fákat minimálisan 3 cm törzsátmérővel és 2 méteres ültetési távolsággal kell telepíteni.
107/A. § * E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.
108. § (1) Jelen rendelet 2005. december 20. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
– Kaposvár, Kisgáti városrész részletes rendezési terve I. ütemének szabályozási előírásairól szóló 12/1992. (V. 11.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 28/1992. (IX. 7.) rendelet és 13/2001. (IV. 5.) rendelet;
– Kaposvár Irányi Dániel utca – Dózsa György utcai tömb rekonstrukciós rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló 6/1993. (III. 5.) önkormányzati rendelet;
– Kaposvár Deseda tó és környéke terület-felhasználási és szabályozási terve szabályozási előírásairól szóló 7/1993. (III. 5.) rendelet, valamint az ezt módosító 21/1994. (V. 16.) rendelet és a 23/1994. (V. 18.) rendelet;
– Kaposvár Deseda tó üdülőterület részletes rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 9/1993. (III. 5.) önkormányzati rendelet;
– az Általános Rendezési Terv módosításáról szóló 34/1993. (VIII. 18.) önkormányzati rendelet;
– a Városközpont Részletes Rendezési Terv módosításáról szóló 35/1993. (VIII. 18.) önkormányzati rendelet;
– az Általános Rendezési Terv módosításáról szóló 55/1993. (XII. 23.) önkormányzati rendelet;
– A „Berzsenyi u. – Fonyódi vasútvonal – 61. sz. főút által határolt terület módosított részletes rendezési terve” szabályozási előírásairól szóló 18/1994. (IV. 25.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 33/1996. (VIII. 15.) rendelet, 49/1996. (XI. 11.) rendelet, 28/1997. (IX. 9.) rendelet, 23/1999. (IX. 24.) rendelet, 9/2000. (II. 28.) rendelet 14. §-a;
– „Kaposvár, város Általános Rendezési Terve korszerűsítési terület-felhasználási és szabályozási terve” szabályozási előírásairól szóló 24/1994. (VI. 15.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 33/1994. (VIII. 29.) rendelet, 26/1995. (VI. 28.) rendelet, 30/1995. (IX. 8.) rendelet, 44/1995. (XI. 15.) rendelet, 8/1996. (II. 20.) rendelet, 15/1996. (III. 14.) rendelet, 25/1996. (V. 15.) rendelet, 36/1996. (IX. 11.) rendelet, 37/1996. (IX. 12.) rendelet, 50/1996. (XI. 11.) rendelet, 61/1996. (XII. 19.) rendelet, 14/1997. (IV. 10.) rendelet, 27/1997. (IX. 9.) rendelet, 33/1997. (X. 7.) rendelet, 1/1998. (I.30.) rendelet, 6/1998. (II. 25.) rendelet, 22/1999. (IX. 24.) rendelet, 36/1999. (XI. 25.) rendelet, 10/2000. (II. 29.) rendelet, 24/2000. (IX. 27.) rendelet, 25/2000. (IX. 27.) rendelet, 35/2000. (X. 24.) rendelet, 36/2000. (X. 24.) rendelet, 46/2000. (XI. 24.) rendelet, 11/2001. (IV. 5.) rendelet, 12/2001. (IV. 5.) rendelet, 37/2001. (IX. 28.) rendelet, 9/2002. (VI. 7.) rendelet, 20/2003. (IV. 28.) rendelet, valamint a 19/2005. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 14. §-a;
– Toponári Városrész-központ részletes rendezési és beépítési tervéről szóló 25/1994. (VI. 15.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 9/2000. (II. 28.) rendelet 15. §-a;
– Kaposvár, Bethlen tér és környéke részletes rendezési terve szabályozási előírásairól szóló 23/1995. (VI. 8.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 9/2000. (II. 28.) rendelet 16. §-a;
– Kaposvár Belváros keleti rész részletes rendezési terv korszerűsítés szabályozási előírásairól szóló 24/1995. (VI. 8.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 9/2000. (II. 28.) rendelet 17. §-a;
– „Kaposvár Kecelhegyi városrész részletes rendezési terv korszerűsítése” szabályozási előírásairól szóló 39/1995. (X. 16.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 9/2000. (II. 28.) rendelet 18. §-a;
– Kaposvár, Donner részletes rendezési terv korszerűsítés szabályozási előírásairól szóló 41/1995. (XI. 21.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 7/1998. (II. 20.) rendelet, 9/2000. (II. 28.) rendelet 19. §-a;
– Kaposvár, Rómahegyi városrész részletes rendezési terv korszerűsítés szabályozási előírásairól szóló 42/1995. (XI. 21.) rendelet, valamint az ezt módosító 9/2000. (II. 28.) rendelet 20. §-a;
– „Kaposvár Városközpont részletes rendezési terv korszerűsítése” szabályozási előírásairól szóló 13/1996. (III. 14.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 2/1997. (I. 17.) rendelet, 9/2000. (II. 28.) rendelet 21. §-a;
– „Kaposvár, Pécsi u. – Nádasdi u. tömbbelső részletes rendezési terve” szabályozási előírásairól szóló 14/1996. (III. 14.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 9/2000. (II. 28.) rendelet 22. §-a;
– „Honvéd utcai egyszerűsített részletes rendezési terv”-ről szóló 31/1996. (VI. 11.) önkormányzati rendelet;
– Kaposvár, Zaranyi lakótelep részletes rendezési terve szabályozási előírásairól szóló 34/1997. (X.7.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 9/2000. (II. 28.) rendelet 23. §-a;
– „A Deseda tó és környékére átmeneti építési és telekalakítási tilalom elrendeléséről” szóló 39/1992. (XII. 2.) önkormányzati rendelet;
– „Kaposvár, 48-as Ifjúság u. – Tallián Gy. u. – Hunyadi J. u. részletes szabályozási terve helyi építési szabályzatáról” szóló 37/1999. (XI. 25.) önkormányzati rendelet; valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 10. §-a;
– „Kaposvár – Kaposfüred észak-keleti városrész helyi építési szabályzatáról” szóló 32/2000. (X. 24.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 15. §-a;
– „A Kaposvár, Kisgáti városrész II. ütem szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról” szóló 33/2000. (X. 24.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 10/2004. (II. 27.) rendelet és a 19/2005. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 16. §-a;
– „Kaposvár, Ipari Park, Keleti iparterület szabályozási tervéről” szóló 34/2000. (X. 24.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 17. §-a;
– „Kaposvár, Cukorgyár és környéke szabályozási terve helyi építési szabályrendeletéről” szóló 45/2000. (XI. 24.) önkormányzati rendelet, valamint z ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 18. §-a;
– „Kaposvár, Kecelhegyi lakóterület szabályozási terve helyi építési szabályrendeletéről” szóló 14/2001. (IV. 5.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 19. §-a;
– „A Kaposvár Vár u. – Vásártéri út – Bereczk S. u. – Malom árok által határolt tömb szabályozási terv helyi építési szabályrendeletéről” szóló 19/2001. (IV. 5.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 29/2004. (IV.30.) rendelet és a 19/2005. (IV. 27.) rendelet 20. §-a;
– „Kaposvár, Damjanich u. – Szent Imre utcai tömb szabályozási tervéről” szóló 34/2001. (IX. 28.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 22. §-a;
– „Kaposvár, Berzsenyi utca TESCO tömb szabályozási terve helyi építési szabályrendeletéről” szóló 36/2001. (IX. 28.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 23. §-a;
– „Kaposvár, Izzó utca, északi iparterület szabályozási terve” előírásairól szóló 7/2002. (VI. 7.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 25. §-a;
– „Kaposvár ZÖLDFOK RT telephely és környéke” helyi építési szabályzatáról szóló 8/2002. (VI.7.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 26. §-a;
– „Kaposvár, volt Füredi II. (Hunyadi) laktanya területe” helyi építési szabályzatáról szóló 19/2003. (IV. 28.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 38/2005. (IV. 24.) rendelet, és a 19/2005. (IV. 27.) rendelet 27. §-a;
– „Változtatási tilalom elrendeléséről a Deseda tó helyi jelentőségű természetvédelmi területén című” 56/2004. (IX. 24.) önkormányzati rendelet;
– „Kaposvár – Kaposfüred északnyugati lakóterület építési szabályzatáról” szóló 75/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 28. §-a;
– „A Kaposvár – Kisgát III. lakóterület helyi építési szabályzatáról” szóló 12/2005. (II. 28.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 19/2005. (IV. 27.) rendelet 29. §-a;
– „Kaposvár, Rákóczi tér – Gr. Apponyi A. u. – Laktanya u. – Baross G. utca által határolt tömb helyi építési szabályzatáról” szóló 21/2005. (IV. 27.) önkormányzati rendelet;
– „Maros utca nyugati oldalának helyi építési szabályzatáról” szóló 37/2005. (VI. 24.) önkormányzati rendelet;
– „A Kaposvár, Teleki u. – Városház u. – Noszlopy G. u. – Újpiactér által határolt tömb szabályozási tervéről” szóló 29/2005. (VI. 24.) önkormányzati rendelet.
Kaposvár, 2005. december 14.
| Szita Károly s. k. | dr. Kéki Zoltán s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
KÖZLEKEDÉSI HATÁSTANULMÁNY TARTALMA
1. A tervezési terület jelenlegi forgalmi helyzete
– jelenlegi hálózati kapcsolatok,
– jelenlegi forgalmi rend,
– jelenlegi tömegközlekedési ellátottság.
2. A tervezett létesítmény által okozott forgalomnövekedés számítása
– személygépkocsi,
– teherforgalom,
– tömegközlekedés,
– mindezek egymás közötti aránya.
3. A tervezett létesítmény által igényelt
– hálózati kapcsolatok javaslata,
– főhálózati fejlesztés javaslata,
– forgalmi rend változásának javaslata.
4. A főhálózat fejlesztési javaslatok, az esetleges új kapcsolatok, a tömegközlekedés és a forgalmi rend változásának hatása a tágabb környezetre.
KERESKEDELMI HATÁSTANULMÁNY TARTALMA
1. A kereskedelmi létesítmény nagyságának meghatározása
– terület (alapterület, bruttó szintterület, összes eladótér),
– prognosztizált forgalom
2. A kereskedelmi egység jellegének meghatározása
– az egy üzletre tervezett eladóterület meghatározása (eladóterület/üzletek száma),
– a tervezett tevékenység üzlettípusok szerinti megoszlása,
– a tervezett nyitvatartás.
3. A tervezett kereskedelmi létesítmény vonzáskörzetének meghatározása
(Vonzáskörzet: az a terület, ahonnan a létesítmény 10 perces utazási időn belül személygépkocsival, vagy tömegközlekedési eszközzel szabályosan elérhető.)
4. A jelenlegi kiskereskedelmi üzletterület és a forgalom meghatározása a vonzáskörzetben összesen és üzlettípusonként.
5. A szabad vásárlóerő kiszámítása a vonzáskörzetben.
6. Az átlagos négyzetméter forgalom (forgalom/eladóterület) kiszámítása a vonzáskörzet területén összesen és üzlettípusonként.
7. A kiskereskedelmi üzletek számának és forgalmának lakossághoz viszonyított aránya a vonzáskörzetben és a településen.
8. Ha a telepíteni kívánt nettó kiskereskedelmi terület meghaladja a 10.000m2 alapterületet, úgy a fenti módon meghatározott vonzáskörzeten túl a kapcsolódó térségben a hasonló nagyságrendű, már kialakult kereskedelmi alközpontokra, városrészközpontokra gyakorolt hatást is vizsgálni kell.
VÁROSKÉPI VIZSGÁLAT TARTALMA
1. A tervezési terület környezetének (az érintett tömb, a szemközti térfalak)
– utcakép vizsgálata (sziluett-meghatározással),
– tömegvázlata modell, vagy számítógépes feldolgozásban
.
2. A jelenlegi beépítéshez képest meghatározóan nagyobb, illetve magasabb épülettömeg több nézőpontból való bemutatása.
KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY az egyéb jogszabályokban meghatározott tartalommal készítendő.
A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az alábbi ingatlanok esetében, a meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében:
1. Tömegközlekedési bázisterület és P+R kialakítása érdekében (vasúti pályaudvar)
| 7131/16 | 3016 m2 |
2. Kulturális örökség védelme – történeti park kialakítása érdekében (Nostra ingatlanai)
| 9062/2 | 4914 m2 | |
| 9062/1 | 1716 m2 |
3. Városligeti közpark
| 9077 | 277 m2 | |
| 9078 | 2676 m2 | |
| 9079 | 1542 m2 |
A települési önkormányzat által előírt beerdősítési kötelezettséggel érintett ingatlanok:
| beruházással érintett ingatlan | erdősítés helye | beerdősítés területe (m2) | |
| 02304 | 098/3 | 2377 | |
| 3657/83 | 3657/83 | 500 | |
| 0287/1 | 30589 | ||
| 0287/4 | 39942 | ||
| 0288 | 82929 | ||
| 0285/17 | 0295 | 34243 | |
| 2381/2 | 21135 | ||
| 08 | 30414 | ||
| 0106 | 10844 | ||
| honos lombos fafajok | |||
| szakmai megnevezés: | magyar név: | ||
| 1. | Acer campestre | Mezei juhar | |
| 2. | Acer platanoides | Korai juhar | |
| 3. | Acer pseudoplatanus | Hegyi juhar | |
| 4. | Acer tataricum | Tatár juhar | |
| 5. | Alnus glutinosa | Mézgás éger | |
| 6. | Carpinus betulus | Közönséges gyertyán | |
| 7. | Castanea sativa | Szelídgesztenye | |
| 8. | Cerasus mahaleb | Sajmeggy | |
| 9. | Fagus sylvatica | Bükk | |
| 10. | Fraxinus ang. ssp. Pannonica | Magyar kőris | |
| 11. | Fraxinus excelsior | Magas kőris | |
| 12. | Fraxinus ornus | Virágos kőris | |
| 13. | Malus sylvestris | Vadalma | |
| 14. | Padus avium | Zselnicemeggy | |
| 15. | Populus alba | Fehérnyár | |
| 16. | Populus nigra | Fekete nyár | |
| 17. | Populus tremula | Rezgő nyár | |
| 18. | Pyrus pyraster | Vadkörte | |
| 19. | Qercus cerris | Csertölgy | |
| 20. | Quercus petraea | Kocsánytalan tölgy | |
| 21. | Quercus pubescens | Bolyhos tölgy | |
| 22. | Quercus robur | Kocsányos tölgy | |
| 23. | Salix alba | Fehér fűz | |
| 24. | Sorbus aria | Lisztes berkenye | |
| 25. | Sorbus aucuparia | Madárberkenye | |
| 26. | Sorbus torminalis | Barkóca berkenye | |
| 27. | Sorbus domestica | Házi berkenye | |
| 28. | Tilia cordata | Kislevelű hárs | |
| 29. | Tilia platyphyllos | Nagylevelű hárs | |
| 30. | Tilia argentea | Ezüsthárs | |
| 31. | Ulmus glabra | Hegyi szil | |
| 32. | Ulmus laevis | Vénic szil | |
| 33. | Ulmus minor | Mezei szil | |
Különleges közforgalom elől elzárt parkoló területek
1. Tallián Gy. u. – Bajcsy-Zs. u. – Kaposi Mór u. – Fő utca által határolt tömb 653 hrsz – Kaposvár Bajcsy-Zs. u. 62.–64. szám
| Építési övezet/övezet neve | Jele | Műtárgy létesítésének teljesítménybéli korlátozása | |
| BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK | |||
| Lakóterületek | |||
| nagyvárosias lakóterület | Ln-T | Háztartási méretű kiserőmű telepítése megengedett | |
| kisvárosi lakóterület | Lk | (max. 0,05 MW teljesítményig) | |
| kertvárosi lakóterület | Lke | ||
| falusias lakóterület | Lf | ||
| Vegyesterület | |||
| településközponti vegyes terület | Vt | kiserőmű telepítése megengedett | |
| központi vegyes terület | Vk | (max. 0,5 MW teljesítményig) | |
| Gazdasági terület | |||
| kereskedelmi, szolgáltató terület | Gksz | kiserőmű telepítése megengedett | |
| nem jelentős zavaró hatású ipari terület | Geip | (max. 0,5 MW teljesítményig | |
| korlátozott ipari építési övezet területe | Geip0-T | ||
| mezőgazdasági telephelyek | Gmt | ||
| jelentős zavaró hatású ipari termelő tevékenységek építési övezete | Geip-Z | ||
| energiatermelő és szolgáltató terület | Geip-E | kiserőmű telepítése megengedett (max. 50 MW teljesítményig) | |
| Üdülőterület | |||
| üdülőházas terület | Üü | Háztartási méretű kiserőmű telepítése megengedett (max. 0,05 MW teljesítményig) | |
| hétvégi házas területek | Üh | ||
| Különleges terület | |||
| nagyterületű bevásárló központok terület | Kbk | kiserőmű telepítése megengedett | |
| vásártér területe | Kvt | (max. 0,5 MW teljesítményig) | |
| lovassportra szolgáló terület | Ks/1 | ||
| egyéb sportolási célra szolgáló terület | Ks/2 | ||
| sporthorgászati rekreációs terület | Ksh | ||
| strandterület | Kst | ||
| szabadidőközpont területe | Ksz | ||
| vízmű üzemei terület | Kv | ||
| turisztikai terület | K-tur | ||
| kempingterület | Kkemp | ||
| hulladéklerakó területe | Khu | ||
| szennyvíztisztító területe | Kszt | ||
| állati hulladékgyüjtő telep | Káh | ||
| hulladékgazdálkodási terület | Khg | ||
| egyetem területe | Ke | ||
| Honvédelmi terület | Kh | ||
| hatásterületen lévő lakóövezet | K-hl | ||
| garázsok területe | Kg | ||
| temetők területe | Kt | Napelem elhelyezése nem engedélyezett | |
| BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK | |||
| Közlekedési és közműterületek | |||
| autópályák, országos főutak | KÖu-OF | kiserőmű telepítése megengedett | |
| országos mellékutak | KÖu-OM | (max. 0,5 MW teljesítményig) | |
| települési főutak | KÖu-TF | ||
| települési gyűjtőutak | KÖu-TGY | ||
| települési kiszolgáló utak | KÖu-TK | ||
| vasútterület | KÖk | ||
| közműterület | KÖkm | ||
| közforgalom elől el nem zárt magánút | KÖ-mu | ||
| Autóbuszpályaudvar | KÖapu | ||
| Autóbuszparkoló | KÖap | ||
| települési főút, telephely | KÖu-TF/th | ||
| Zöldterület | |||
| közpark | Z/kp | Háztartási méretű kiserőmű telepítése megengedett | |
| közkert | Z/KK | (max. 0,05 MW teljesítményig) | |
| köztér | Z/kt | ||
| Z/kt | Z/ke | ||
| egyéb zöldterület | Z/ez | ||
| Erdőterületek | |||
| gazdasági erdő | Eg | kiserőmű telepítése megengedett (max. 0,5 MW teljesítményig) | |
| egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdő | Ee | Háztartási méretű kiserőmű telepítése megengedett (max. 0,05 MW teljesítményig) | |
| turisztikai erdőterület | Ee/1 | ||
| védelmi erdők | Ev/1 | Napelem nem helyezhető el | |
| véderdő | Ev/2 | ||
| honvédelmi érdeket szolgáló erdő | Ev/3 | ||
| honvédelmi érdekeket szolgáló védő erdőterület | Ev/4 | ||
| Mezőgazdasági területek | |||
| szántóterület | Má/sz | Háztartási méretű kiserőmű telepítése megengedett | |
| távlati fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági terület | Má/f | (max. 0,05 MW teljesítményig) | |
| korlátozott használatú szántóterület | Má/ksz | vagy | |
| különleges mezőgazdasági terület – állatpark | Má/áp | kiserőmű telepítése megengedett | |
| nem beépíthető mezőgazdasági terület | Má0 | (max. 0,5 MW teljesítményig) | |
| gyepterület | Má1 | ||
| kertes mezőgazdasági terület | Mk/1,Mk/2, Mk/3, Mk/4 | Háztartási méretű kiserőmű telepítése megengedett (max. 0,05 MW teljesítményig) | |
| nagytelkes kertes mezőgazdasági terület | Mk/5 | ||
| kistelkes kertes mezőgazdasági terület | Mk/6 | ||
| Vízgazdálkodási terület | |||
| folyóvizek területe | V/vf | Háztartási méretű kiserőmű telepítése megengedett | |
| állóvizek területe | V/áv | (max. 0,05 MW teljesítményig) | |
| vízbeszerzési területek | V/vb | ||
| Egyéb különleges beépítésre nem szánt terület | |||
| sportterület | Kk-sp | kiserőmű telepítése megengedett (max. 0,5 MW teljesítményig) | |
| tározótó | Kk-tt | ||
| közműépítmény területe | Kk-kö | ||
| Hulladéklerakó területe | Kk-hu | ||
| Kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek | Kk-kfme | kiserőmű telepítése megengedett (max.49,9 MW teljesítményig) | |
Ideiglenes építmények elhelyezésére szolgáló önkormányzati ingatlanok
1. *
2. Cseri Park bevezető útja melletti tisztás (hrsz: 9746/29 hrsz)
KÉSZ K1 szelvény
KÉSZ K2 szelvény
KÉSZ K3 szelvény
KÉSZ K4 szelvény
KÉSZ K5 szelvény
KÉSZ K6 szelvény
KÉSZ K7 szelvény
KÉSZ K8 szelvény
KÉSZ K9 szelvény
KÉSZ K10 szelvény
KÉSZ K11 szelvény
KÉSZ K12 szelvény
KÉSZ K13 szelvény
KÉSZ K14 szelvény
KÉSZ K15 szelvény
KÉSZ K16 szelvény
KÉSZ K17 szelvény
KÉSZ K18 szelvény
KÉSZ K19 szelvény
KÉSZ K20 szelvény
KÉSZ K21 szelvény
KÉSZ K22 szelvény
KÉSZ K23 szelvény
KÉSZ K24 szelvény
KÉSZ K25 szelvény
KÉSZ K26 szelvény
KÉSZ K27 szelvény
KÉSZ K28 szelvény
KÉSZ K29 szelvény
KÉSZ K30 szelvény
KÉSZ K31 szelvény
KÉSZ K32 szelvény
KÉSZ K33 szelvény
KÉSZ KF1 szelvény
KÉSZ KF2 szelvény
KÉSZ KF3 szelvény
KÉSZ KF4 szelvény
KÉSZ R szelvény
KÉSZ TOP1 szelvény
KÉSZ TOP2 szelvény
KÉSZ TOP3 szelvény
KÉSZ TOP4 szelvény
KÉSZ TOP5 szelvény
KÉSZ TOP6 szelvény
KÉSZ TÖR1 szelvény
KÉSZ TÖR2 szelvény
Külterület szabályozás terv
Országos védelem alatt álló műemékek és műemléki környezet
| Ssz. | Megnevezés: | Cím: | Hrsz: | Törzsszám: | |
| 1. | Lakóház | Ady Endre utca 1. | 101 | 4336 | |
| Műemléki környezet | Budai Nagy Antal u. Budai Nagy Antal u. Kossuth tér 4. Ady Endre utca 5. Ady Endre u. 2. | 103/1 103/2 100 102 298 | |||
| 2. | Lakóház | Ady Endre utca 3. | 102 | 4337 | |
| Műemléki környezet | Ady Endre utca 1. Budai Nagy Antal u. Budai Nagy Antal u. Ady Endre utca 5. Ady Endre u. 2. | 101 103/2 104/2 104/1 298 | |||
| 3. | Rk. Gimnázium | Zárda utca 4. | 316 | 4338 | |
| Műemléki környezet | Zárda utca 5. Zárda utca. 4. Bajcsy–Zs.u. 10–12. Kossuth tér 2/a. Kossuth tér 2. | 304 315 309 319 317 | |||
| 4. | Vaszary szülőháza | Zárda utca 9. | 230 | 9224 | |
| Műemléki környezet | Zárda utca 7. Rippl– Rónai u. 4. Zárda utca 11. Bajcsy–Zs. E. u. 2. | 231 236 229 308 | |||
| 5. | Ún. Gugyuló Jézus | Csalogány u. sarok | 874 | 8892 | |
| Műemléki környezet | Béla Király u. 22 Béla Király u. 20. Csalogány u. 2. | 6558/1 6725 6680 | |||
| 6. | Mária–oszlop | Kossuth tér | 318 | 4500 | |
| 7. | Rk. Általános Iskola | Kossuth tér. 2/a | 319 | 4340 | |
| Műemléki környezet | Kossuth tér Zárda u. 2. Zárda utca 4. Bajcsy Zs. u. 10–12. Fő utca 3. Fő utca 2. | 318 317 316 309 324 2 | |||
| 8. | Nepomuki Szt. János | Kossuth tér | 318 | 9878 | |
| 9. | Lakóház | Kontrássy u. 3. | 301 | 6772 | |
| Műemléki környezet | Kontrássy u. 4. Kontrássy u. 5. Kontrássy u. 1. Zárda utca 5. – Ady Endre u. 4. | 233 300 303 304 302 297 | |||
| 10. | Lakóház | Kontrássy utca 4/a. | 233 | 8463 | |
| Műemléki környezet | Kontrássy utca 6. Rippl– Rónai u. 2. Zárda utca 7. Kontrássy u. 2/b. Kontrássy u. 3. | 234 235 231 232/2 301 | |||
| 11. | Dorottya ház | Fő utca 1. | 320 | 4341 | |
| Műemléki környezet | Kossuth tér 2/a. Udvar Fő utca 3. Fő utca 4. Fő utca 2. | 319 324/2 321 8/7 2 | |||
| 12. | Múzeum | Fő utca 10. | 12 | 4342 | |
| Műemléki környezet | Rippl–Rónai tér Teleki utca 9. Múzeum utca Múzeum utca 4. Múzeum utca 2. Fő utca 8. Fő utca 7. Európa park Fő utca 13. (Kossuth L. u. 2.) Fő utca 12. Somogy Áruház | 13 10 8/5 8/11 8/10 8/9 322/1 323 338 15 17/1 | |||
| 13. | Arany Oroszlán patika | Fő utca 19. | 341 | 4343 | |
| Műemléki környezet | Fő utca 17. Fő utca 21. Fő utca 12. | 340 342 15 | |||
| 14. | Lakóépület | Fő utca 34. | 401 | 4344 | |
| Műemléki környezet | Fő utca 32. Iskola köz Fő utca 36. Fő utca | 402 403/1 400 372/9 | |||
| 15. | Kórház anyaépület | Fő utca 65/b | 637 | 4345 | |
| Műemléki környezet | Fő utca 56. Fő utca 58. Fő utca 60. Fő utca 62. Fő utca64. Fő utca 66. | 592/2 594 595 596 597 598 | |||
| 16. | Szt. Rókus szobor | Arany János tér | 4918/6 | 8670 | |
| Műemléki környezet | 4918/5, 4918/6 4743/5, 4743/7 | ||||
| 17. | Csiky Gergely Színház | Rákóczi tér | 436 | 9048 | |
| Műemléki környezet | Színházpark | 437/1 | |||
| 18. | Rippl–Rónai kút | Rippl–Rónai tér | 13 | 4349 | |
| 19. | Levéltár | Rippl–Rónai tér 1. | 12 | 4348 | |
| Műemléki környezet | Rippl–Rónai tér Teleki utca 9. Múzeum utca Múzeum utca 4. Múzeum utca 2. Fő utca 8. Fő utca 7. Európa park Fő utca 13. (Kossuth L. u. 2.) Fő utca 12. Somogy Áruház | 13 10 8/5 8/11 8/10 8/9 322/1 323 338 15 17/1 | |||
| 20. | Kálvária kápolna | Kálvária utca 15. | 7575 | 4347 | |
| Műemléki környezet | Kálvária utca 24. Kálvária utca 22. Kálvária utca 13. Kálvária utca 17. Zrínyi Miklós u. 42. Zrínyi Miklós u. 40. Zrínyi Miklós u. 38. Zrínyi Miklós u. 36. | 7656 7657 7574 7576 7548 7549 7550 7551 | |||
| 21. | Téglagyár | Szigetvári út 117–119. | 6941/5,6 | 9482 | |
| 22. | Vízmű | Dr. Guba S. u. 81. | 3655/4 | 9414 | |
| Műemléki környezet | – – – | 3654/14 3655/8 3657/15 | |||
| 23. | Várrom | Vásártéri u. | 9059, 9062/1 | 4351 | |
| Műemléki környezet | Nostra Vásártéri úti üres terület | 9062/2 9063/4 | |||
| 24. | Lakóépület | Somssich Pál u. 17. | 932 | 10602 | |
| Műemléki környezet | Somssich u.17–17/a Szt. Imre u. 17–19. Szt. Imre u. 21. Szt. Imre u. 23. Somssich 15.–Damjanich u. 12. | 933 931 930 929 923 | |||
| 25. | Szt. Donát kápolna | Ivánfahegy | 17937 | 9225 | |
| Műemléki környezet | Ivánfahegy Ivánfahegy Ivánfahegy Ivánfahegy | 17938/3 17932/1 2604 2603 | |||
| 26. | Kaposhegyi–kápolna | Géza utca 103. | 7616 | 8671 | |
| Műemléki környezet | Kálvária u.83. Kálvária u.85. Kálvária utca 94. Kálvária u. Géza utca 86. Géza utca 88. Géza utca 90. Géza utca 92. | 7610 7611 7617 7615 7741 7742 7743 7744 | |||
| 27. | Szentjakabi Bencés apátság | Kaposszentjakab | 17099 | 4339 | |
| Műemléki környezet | Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab Kaposszentjakab | 17106/10 17106/8 17106/1 17101/5 17101/1 17103 17104/2 1788/9 17188/10 17188/8 | |||
| 28. | Fa harangláb | Ózaranypuszta | 0472 | 9629 | |
| 29. | Rippl–Rónai villa | Rómahegy | 18216/7,6,4 | 4346 | |
| Műemléki környezet | – – – – – | 18216/8 18227 18228/1 18228/2 18228/3 | |||
| 30. | Rk. templom (Toponár) | Toponári út 47. | 13001 | 4499 | |
| Műemléki környezet | Toponári út Toponári út 44. Toponári út Toponári út Toponári út Toponári út Toponári út Toponári út | 13820/1 13151 13023/3 13022 13021 13020 13018 13152 | |||
| 31. | Szt. Flórián szobor(Toponár) | Toponári út 84. | 13661 | 4501 | |
| Műemléki környezet | Toponári út 86. Toponári út 88. Toponári út 90. Toponári út 92. Toponári út 73. Toponári út 71. Toponári út 79. | 13223 13224 13225 13639 13808 13809 13810 | |||
| 32. | Nep. Szt. János (Toponár) | Kemping u., Gém u. sarok | 13061 | 8717 | |
| Műemléki környezet | Gém utca 1. Gém utca 4. Gém utca 2. Kemping utca 37. Kemping utca 39. Kemping utca 39. Kemping utca 41. | 13074 13043 13042 13080 13079/2 13079/1 13078 | |||
| 33. | Lakóház | Zárda utca 8. | 313 | 11095 | |
| Műemléki környezet | Zárda utca 6. Zárda utca 7. Kontrássy utca 2/a Bajcsy–Zsilinszky u. 2. Bajcsy–Zs u. 2/a–6. | 314 231 232/1 308 309 | |||
| Ssz./KÖH nyilv.t. sz. | Név | Hrsz. Fedettség | Lelőhely kora | |
| 001/26751 | 61-es elkerülő út 1. lelőhely | Külterületen 0457/74–77, | bronzkor La Tene Római, avar kor Árpád-kor Középkor | |
| 002/26752 | 61-es elkerülő út 2. lelőhely | Külterületen 0455/5, 0455/6, 0455/8, 04/1 | neolit (lengyeli kultúra), rézkor (Balaton-Lasinja Pécel-badeni), bronzkor (Somogyvár-Vinkovĉi, mészbetétes) kelta, Árpád-kor (XI–XII. sz.), későközépkor (XV–VI. sz.) | |
| 003/26753 | 61-es elkerülő út 3–6. lelőhely | Külterületen 0495, 0474/7, 0479/6, 0469/3, 0474/11, 0474/9, 0479/4, 0474/8, 0474/6, 0479/5, 0487, 0479/8, 0475/1, 0474/10, 0488, 0489 | Neolit (DVK) korabronzkor (Somogyvár-Vinkoĉi kultúra) Középsőbronzkor, római | |
| 004/45349 | Fészerlakpuszta | Külterületen 0342/10, 0341/3, 0324/14 | avar temető (VIII–IX. sz.), őskor (neolit, DVK), középkor | |
| 005/45103 | Béla király köz | Belterületen 6550, 6551/2, 6552/1, 6551/1 | Ismeretlen kor | |
| 006/45106 | Zaranyi lakótelep 19 | Belterületen 4361/18 | Ismeretlen kor | |
| 007/26757 | 61-es elkerülő út 7. lelőhely | Külterület 0502/59, 0500/1, 0501/50, 0501/41, 0501/46, 0501/47, 0502/8, 0502/58, 0502/9, 0501/42, 0502/7, 0500/2 | Őskori telep | |
| 008/26758 | 61-es elkerülő út 8. lelőhely | Külterület 013/87, 013/88, 013/110–118, 0562/55, 0562/56, 013/121, 013/122 részben feltárt | őskor | |
| 009/26759 | 61-es elkerülő út 9. lelőhely | Külterület 0562/56, 0566/94, 0566/88 részben feltárt | Bronzkor,kelta | |
| 010/26760 | 61-es elkerülő út 10. lelőhely | Külterület 0562/55–57, részben feltárt | LaTène | |
| 011/26761 | 61-es elkerülő út 11. lelőhely | Külterület 0571/24–29, 0571/8, 0571/9, 022/18, 0571/4 részben feltárt | őskor középkor (Árpád-kor) | |
| 012/26762 | 61-es elkerülő út 12–14. lelőhely | Külterület 0474/7, 0474/10, 0474/9 Feltárva | őskor rézkor (Balaton-Lasinja) bronzkor (kisapostag)Árpád-kor | |
| 014/45115 | Kaposvár-Múzeum u. 6. | Belváros 8/13, 8/9, 11, 392/3 | ||
| 019/28538 | Kaposvár, VÁR, Szokolai berek „Nostra” | Belterület 9059, 9057, 9070, 9062/1, 9030, 9050/1, 9050/3, 9051/6, 9051/7, 9058/2, 9061/1, 9061/2, 9061/3, 9062/2, 9063/1, 9063/4, 9069/3, 9280/10, 9280/11, 9280/6, 9330, 9735 | középkor (XVI – XVII. sz.) | |
| 020/30406 | 61-es elkerülő út 26. lelőhely | Külterületen 0474/9, 0481/26 részben feltárt | avar temető (VII–VIII. sz.) | |
| 021/39938 | Kaposvár, Petőfi u. 7. | Belterület 4802/3, 201/3, 198/5, 4800/2, 4773/37, 4773/51 | Honfoglaláskor | |
| 022/39939 | Megyei Könyvtár | Belterület 344/1 | kelta, bronzkor, középkor | |
| 023/39940 | Gépjavító állomás, Malom árok | Belterület: Hrsz: 2096, 2095, 2097, 2098, 2399, 2401, 2001/2 beépített, részben elpusztult | neolit (lengyeli kultúra), kelta (H/A–B), középkor | |
| 024/30421 | 61-es elkerülő út 24. lelőhely | Külterületen 027/209, 027/210, 027/213, 027/214, 027/217, 027/218, 027/221, 027/222, 022/18 részben feltárt (út) | Rézkor (Balaton-Lasinja), középkor | |
| 025/30960 | 61-es elkerülő út 19. lelőhely | Külterületen 0324/14, 0341/3, 0342/9, 0342/10, 0307/8, 0342/8, 0342/11, 0342/6, 0342/7 | (VIII–IX. sz.) | |
| 026/30961 | 61-es elkerülő út 22. lelőhely | Külterület 0342/9, 0342/6, 0342/7, 0342/8, 0307/8 | Őskori telepnyom | |
| 027/30963 | 61-es elkerülő út 36. lelőhely | Külterületen 0330/1–3, 0326/6–8, 0325/10–12, 0325/15, 0275, 0333, 0327, 0324/15 | Őskor (rézkor, középső bronzkor), középkor | |
| 028/30964 | Ady Endre utca | Belváros 282, 292/1, 281/3 | (XVI–XVIII. sz-i kerámiák) | |
| 029/39949 | 61-es elkerülő út 15. lelőhely | Külterület 0497/123–129, | ||
| 030/39955 | Virág u. 52. | 2001/2, 2077, 2076/1, 2076/2 | neolit | |
| 031/39956 | Kaposvári Húskombinát | Külterület 0474/9 | ||
| 032/39957 | 61-es elkerülő út 20. lelőhely | Külterület 0307/8, 0342/8, 0342/11, 0341/4, 0342/10, 0341/3, 0324/14 | Őskor (kelta?) | |
| 033/39958 | Virág u. 73. | Külterület 3833, 3834, 3830, 3831, 3807/1, 2021/2, 3891/2, 3832, 2022, 2027, 2028, 2029, 2030, 2031, 2032, 3808/1, 3808/2, 3809, 3810, 3811, 3812, 3813, 3814, 3815, 3817, 3818, 3819, 3827, 3828, 3807/2, 3807/3, 3807/4, 3807/5, 3835, 3836, 3837, 3838/1, 3838/2, 3839, 3840, 3841, 3842, 3843, 3844, 3845, 3846, 3940, 3957, 3958/2, 3959, 3962, 3963, 2001/2, 3816 | korabronzkor | |
| 034/39959 | Dobó István utca, Malom patak | Belterületen: hrsz: 2286, 2143, 2224, 2225, 2226, 2227, 2228, 2229, 2294/3, 2295/11, 2295/12, 2295/9, 2297/1, 2298/1, 2298/3, 2302/1, 2305/3, 2305/5, 2309/1, 2310/1, 2317, 2318, 2319, 2308/1, 2160, 2151, 2142, 2169, 2128, 2129, 2133, 2134, 2135, 2136, 2137/4, 2138/1, 2139, 2140, 2141/1, 2203, 2205, 2206, 2207, 2208, 2192, 2193, 2194, 2195, 2196, 2197, 2198, 2199, 2200, 2201, 2184, 2144, 2145, 2146, 2147, 2148, 2149, 2150, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166, 2167, 2168, 2170, 2171, 2172, 2173, 2174, 2175, 2176, 2177, 2178, 2179, 2311, 2313, 2314, 2315, 2316, 2306/2, 2106/2, 2106/3, 2106/4, 2118/1, 2118/10, 2118/11, 2118/12, 2118/13, 2118/14, 2118/15, 2118/16, 2118/17, 2118/18, 2118/19, 2118/20, 2118/21, 2118/22, 2118/24, 2118/25, 2118/26, 2118/27, 2118/28, 2118/29, 2118/3, 2118/30, 2118/31, 2118/32, 2118/33, 2118/34, 2118/35, 2118/36, 2118/37, 2118/38, 2118/39, 2118/40, 2118/41, 2118/42, 2118/43, 2118/44, 2118/45, 2118/46, 2118/47, 2118/48, 2118/5, 2118/51, 2118/52, 2118/53, 2118/54, 2118/55, 2118/56, 2118/57, 2118/58, 2118/59, 2118/6, 2118/60, 2118/61, 2118/62, 2118/7, 2118/8, 2118/9, 2180, 2181, 2182, 2183, 2186, 2187, 2188, 2189, 2190, 2191, 2202, 2204, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223 | őskor (neolit), bronzkor, vaskor (kelta), római kor, középkor (XVI–XVIII. sz.) | |
| 035/39960 | 61-es elkerülő út 23. lelőhely | Külterületen 0307/5, 0307/6, 0307/7 | Őskori felszíni telepnyomok, népvándorlás kor (?) salakok | |
| 036/39961 | Ólaki-dűlő | Belterületen Részben elpusztult, részben feltárt, 3671, 3674–3683, 3687, 3669, 3668, 3673/1, 3673/2, 3697, 3698, 3699, 3700, 3701, 3702, 3703, 3704, 3707 | neolit (lengyeli kultúra, zóki kult.) (telep) DVK (zseliz), 2 zsugorított csontváz kevés rézkor (Balaton-Lasinja kultúra), római kor | |
| 037/35534 | Fészerlak puszta, 61-es elkerülő út 37. lelőhely | Külterületen 0342/6 | Kis intenzitású, őskor, középkor | |
| 038/35535 | Fészerlak puszta, 61-es elkerülő út 38. lelőhely | Külterületen 0342/6 Részben feltárt | Őskor (rézkori telep) | |
| 039/35635 | Kaposfüred, Bánkuti lakótelep | Belterület 15531, 15608, 15641, 15642, 15645, 15646, 15649, 15650, 15653, 15654, 15657, 15658, 15661, 15662, 15665, 15666, 15687, 15691, 15686, 15685, 15684, 15683, 15682, 15681, 15680, 15679, 15678, 15677, 15676, 15668, 15669, 15675, 15674, 15522, 15609, 15612, 15529, 15530, 15623, 15624, 15627, 15628, 15631, 15632, 15595, 15594, 15591, 15590, 15589, 15586, 15585, 15582, 15581, 15578, 15577, 15573, 15635, 15636, 15639, 15640, 15643, 15644, 15647, 15648, 15651, 15652, 15655, 15615, 15572, 15571, 15567, 15566, 15565, 15561, 15558, 15559, 15560, 15656, 15659, 15660, 15663, 15664, 15667, 15670, 15671, 15672, 15523, 15524, 15525, 15526, 15527, 15528, 15600, 15601, 15604, 15605, 15532, 15533, 15534, 15535, 15536, 15537, 15538, 15539, 15540, 15541, 15597, 15596, 15593, 15592, 15588, 15587, 15584, 15583, 15580, 15579, 15576, 15554, 15542, 15543, 15544, 15545, 15546, 15547, 15548, 15549, 15550, 15551, 15552, 15553, 15575, 15574, 15570, 15569, 15568, 15564, 15562, 15557, 15556, 15555, 15617, 15618, 15621, 15705, 15704, 15703, 15702, 15701, 15700, 15699, 15698, 15697, 15696, 15695, 15694, 15693, 15692, 15690, 15521, 15614, 15611, 15610, 15607, 15606, 15603, 15602, 15599, 15598, 15616, 15619, 15620, 15689, 15688, 15622, 15625, 15626, 15629, 15630, 15633, 15634, 15637, 15638 Részben elpusztult, részben feltárt, fedett | Őskor, Árpád-kor, középkor | |
| 040/38555 | Kaposfüred, római katolikus templom | Belterület 15226, 15218/74, 15249, 15127/3, 15127/6 | Templom körüli temető (túlnyomó részt koraújkor, újkor) | |
| 041/39980 | Szokola berek | Belterületen 6271/2, 6272, 9300–9307, 9309, 9310, 9191, 9192, 9201, 9204, 9205, 9208, 9209, 9212, 9213, 9216, 9217, 9220, 9221, 9224, 9225, 9227, 9243, 9251/2, 9193, 9194, 9195, 9196, 9260, 9202, 9203, 9206, 9207, 9210, 9211, 9214, 9215, 9218, 9219, 9222, 9223, 9226, 9190, 9197, 9198, 9200, 9244, 9245, 9246, 9247, 9248, 9249, 9250, 9252, 9253, 9254, 9255, 9256, 9257, 9258, 9259, 9311, 9312, 9313, 9314, 9315, 9316, 9280/5, 9171, 9175, 9251/1, 9296, 9297, 9298, 9299 Bolygatott, részben elpusztult, fedett | őskor | |
| 042/39994 | Kecelhegy (Feljáró) | Belterületen 9421, 9422, 9560, 9605, 9606, 9418/8 | neolit (lengyeli kultúra), DVK (zselizi, keszthelyi típusú kerámia) | |
| 043/39995 | Munkácsy utca. 2. | Belterületen 6406, 6430, 6404, 6405, 6407 | őskor, Árpád-kor és középkor (IX–XVI. sz.) | |
| 044/39996 | Rómahegy, Béla király u. 70–72. | Belterületen 6276, 2488/1, 2488/2, 2480/17, 2480/18, 2480/11, 2480/13, 2486, 2487 | őskor (neolit), bronzkor, római kor | |
| 045/39997 | Kaposvár-Dombóvár és Kaposvár-Siófoki vasútvonal elágazása | Belterületen 3657/33, 3657/34, 3657/35, 3657/55, 3657/56, 3351/6 részben feltárt, részben elpusztult, nagyrészt fedett | neolit (DVK), késővaskor, XI – XII. sz-i ház, középkori település (XV–XVI.) | |
| 046/39998 | Kaposvár-Siófoki vasútvonal elágazásától ÉNy-ra | Belterületen 3657/31, 3657/34, 3657/14 bolygatott, részben elpusztult, fedett | Neolit, bronzkor, kelta | |
| 047/39999 | Kapos és Deseda találkozása | Belterületen 0285/15, 3657/74, 3657/75, 3657/61, 3657/62, 3657/63, 3657/64, 3657/77, 3657/78, 3657/79, 3657/105, 3657/88, 0285/4, 0285/9 bolygatott, részben elpusztult, nagyrészt fedett | középsőbronzkor (mészbetétes), későbronzkor (urnamezős), késővaskor (kelta) | |
| 048/40000 | Kaposi-berek | Belterületen 3222/1, 3216, 3217, 3218, 3219, 3223, 3224, 3225, 3227, 3215/3, 3226, 3236/1 bolygatott, részben elpusztult, részben fedett | Rézkor, korabronzkor (kisapostagi kultúra), későbronzkor (urnamezős kultúra) | |
| 049/40001 | Kaposi berektől K-re | Belterületen 3213, 3208/7, 3208/9, 3208/11, 3204/2, 3204/3, 3204/6, 3205/2, 3199/2, 3198/8, 3198/10, 3198/12, 3198/14, 3179/2, 3200, 3201, 3202, 3203, 3208/5, 3209, 3210, 3211 bolygatott, részben elpusztult, részben fedett | későbronzkor (urnamezős kultúra), későavarkor (kelta, LT/D), Árpád-kor (IX–X. sz.), Későközépkor | |
| 050/40006 | Kaposszentjakabi bencés apátság Kiemelten védett | Külterületen (Zártkert) 17099 nagyrészt feltárt (romterület) | Őskor, római kor, Árpád-kor, középkor, későközépkor | |
| 051/40008 * | Kaposvár-Dombóvári vasútvonal É-i oldala I. | Külterületen 0280, 0281, 3657/93, 3657/94 | őskor (DVK), bronzkor (mészbetétes), késővaskor (kelta) | |
| 052/40009 * | Kaposvár-Dombóvári vasútvonal É-i oldala II. | Külterületen 0276, 0278/1 | őskor (DVK), bronzkor, késővaskor, későközépkor | |
| 053/40012 | Kaposvár-Dombóvár és Kaposvár-Siófok vasútvonal szögletében | Külterületen 0275, 3657/93, 3657/94 | őskor | |
| 054/40013 | Kisiván majortól É-ra | Külterületen 0189, 0288, 0289/1, 0293/1 Bolygatott, részben elpusztult | őskor | |
| 055/40018 | Guba Sándor utca vége, OVIT | Belterületen 08 | neolit (lengyeli kultúra), rézkor (badeni kultúra), középső és későbronzkori (mészbetétes és urnamezős kultúra), középkor (XII–XIII. sz.) | |
| 056/40024 | Toponár, Kemping utca 24. | Belterületen 13035, 13076, 13036, 13037 | Kelta | |
| 057/40025 | Répási mező | Külterületen 0366/3, 0361/2, 0361/1 | Római (település, temető) | |
| 058/40027 | László majortól Ny-ra, Jutai út mentén | Külterületen 026, 029/3, 024/2 | Őskor, későrómai kor | |
| 059/40028 | Városi kertészet | Belterületen 6268/16, 6268/29, 027/49, 6268/46, 6268/59, 6268/51, 6268/50, 6268/58, 6268/57, 6268/56, 6268/55, 6268/54, 6268/53, 6268/52, 6268/48, 6268/47, 6268/45, 6267, 6266/34, 6266/42, 6268/27, 6268/28, 6268/14, 6268/15, 6266/27, 6266/28, 6266/29, 6266/30, 6266/31, 6266/32, 6266/33, 6266/35, 6266/36, 6266/37, 6266/38, 6266/39, 6266/40, 6266/41, 6268/9, 6266/17, 6266/18, 6266/19, 6266/20, 6266/21, 6266/22, 6266/23, 6266/24, 6266/25, 6266/26, 035/22, 027/45, 027/46, 027/47, 6268/26, 6268/30, 6268/31, 6268/33, 6268/34, 6268/35, 6268/36, 6268/37, 6268/38, 6268/39, 6268/4, 6268/40, 6268/41, 6268/42, 6268/43, 6268/44, 6268/69, 6268/70, 6268/71, 6266/43, 6268/10, 6268/11, 6268/12, 6268/13, 6268/17, 6268/18, 6268/19, 6268/20, 6268/21, 6268/22, 6268/23, 6268/24, 6268/25, 6268/32, 6268/49, 027/2, 027/36, 027/37, 027/38, 027/39, 027/40, 027/41, 027/42, 027/43, 027/44, 035/2, 028/2, 035/21, 027/48 | neolit (DVK), korabronzkor (kisapostagi kultúra) | |
| 060/40034 | Mátyás király utca 24. | Belterületen 6260, 6261, 6262, 6266/45 részben fedett | bronzkor, római kor, középkor | |
| 061/40037 | Kaposvár-Somogyszobi vasút D-i oldalán | Belterületen 053/3, 053/4, 053/5, 047/2, 049/2, 053/7, 053/11, 053/6, 053/9, 053/2 | őskor, kelta (telepnyomok), későavarkor, középkor | |
| 062/40041 | Tókaji erdőtől K-re | Külterületen, részben belterület 079/3, 19128/18, 19128/19, 19124, 19125/2, 19281/3 | őskor (neolit) | |
| 063/40044 | Jókai utca 12. | 8257, 8261, 8262, 8263, 8264, 8265, 8266, 8267, 8268, 8269, 8270, 8271, 8272, 8273, 8223, 8224, 8225, 8227, 8228, 8229, 8230, 8231, 8232, 8233, 8209, 8210, 8211, 8212/1, 8212/2, 8213, 8214, 8215, 8216, 8217, 8218, 8219, 8196, 8197, 8198, 8199, 8200, 8201, 8202, 8203, 8226 | ||
| 064/40050 | Húskombinát szennyvíz-tisztító telep | Belterületen 3327/5, 3331 | bronzkor későközépkor | |
| 065/40054 | Cseri hegy | Belterületen 9746/28, 9746/29, 9746/5 | későavar temető (VII. század) | |
| 066/40056 | Katona József u. 25/a. | Belterületen 8837, 8839, 8864, 8838 | Késő bronzkori sír, telep | |
| 067/40058 | Nádasaljerdő, Szeméttelep | Külterületen 0137/6, 0137/4, 0137/9, 0137/12, 0133/3, 0138, 0146/13, 0137/1, 0137/10, 0137/2 | bronzkor (bizonytalan) középkor | |
| 068/40061 | Stromfeld A. u. 14. | Belterület 6018, 6020, 6028, 6019 | Kora Árpád-kor, temető (XI–XII. sz.?) | |
| 069/40062 | Pécsi u. 188/b. | Belterületen 3172/1, 3173, 3179/2, 3168/1, 3168/2 bolygatott, részben elpusztult, elfedett | (Árpád-kor?), későközépkor (XVII–XVIII. sz.) | |
| 070/40064 | Patyolat | Belterületen 3541, 3543, 3540/1, 3540/2, 3538, 3539, 3624/4, 3624/5, 3348/3 részben elpusztult, elfedett | középkor | |
| 071/40066 | Kaposfüred Földnyelv | Külterületen 0524/19, 0524/21, 15591, 15594, 15595, 15598, 15599, 15602, 15603, 15606, 15607, 15610, 15611, 15614, 15641, 15642, 15643, 15689, 15690, 15691, 0524/23, 0521/1, 0524/18, 0524/20, 0524/22, 0523, 15617, 15618, 15621, 15622, 15625, 15626, 15629, 15630, 15633, 15634, 15637, 15638, 15640, 15705, 15704, 15703, 15702, 15701, 15700, 15699, 15698, 15697, 15696, 15695, 15694, 15693, 15692, 15513, 15514, 15515, 15516, 15518, 15519, 15520, 15615, 15616, 15619, 15620, 15623, 15624, 15627, 15628, 15631, 15632, 15635, 15636, 15639, 15510, 15511, 15512, 15521, 0524/15, 0524/16, 0524/17, 0524/14, 15509, 15586, 15589, 15590 | neolit (lengyeli, DVK) rézkor (pécel-badeni) bronzkor (mészbetétes urnamezős kultúra) rómaikor, Árpád-kor középkor | |
| 072/40067 | Hajnóczi József és Frankel Leó utca sarkán | Belterületen 6051, 6052, 6054/6, 6003/1, 6003/2, 6053 | kelta | |
| 073/40068 | Monostor u. 1. | Belterületen 3174/3, 3174/4, 3174/6, 3173, 3174/5, 3174/8, 3176/1, 3175 | középkor (XIII–XIV. sz.) | |
| 074/40082 | Anna u. 15. sz. | Belterületen 544, 543, 545, 438/1 | La Tene középkor (XII–XIV. sz.) | |
| 075/40083 | Xantus János u. 10. | Belterületen Részben elpusztult, bolygatott 8805/10, 8805/12, 8806, 8805/11 | későbronzkor (urnamezős kult.) | |
| 076/40085 | Irányi D. u. 2. | Belterület 341, 340, 17/1, 15, 39, 40, 41, 14, 28, 392/1, 392/3, 392/5, 339/8, 339/4, 344/2, 360/2, 342 | későközépkori temetkezés | |
| 077/40091 | Kossuth Lajos u. 2. sz. | Belterület 328, 323, 338 | későközépkori csontvázak | |
| 078/40082 | Szt. István u. 44. sz. | Belterületen 5975, 5934/2, 5976, 6128/1 | későközépkori temetkezés | |
| 079/40094 | Vár utca | Belterületen 113/5, 113/8, 122/1, 122/2, 130, 131/1, 131/3, 9056/5, 9058/1, 9071/9, 9080/1, 126, 127, 132 | későközépkor | |
| 080/40102 | Könyves Kálmán u. 24. | Belterület 6266/96, 6266/95, 6266/97, 6266/83 | római | |
| 081/40105 | Kossuth u. 14. | Belterület 328, 330, 674, 332 | újkor | |
| 082/40106 | Tüskevári vasútállomás | Belterületen 5723/2, 5724, 5720/2, 5722, 5723/3, 5725/1, 5725/3, 5725/4, 5727/33, 5727/36, 5727/7, 5731/1, 5731/2, 5732/1, 5732/2, 5733, 5751/1, 5751/10, 5751/7, 5751/8, 5751/9, 5773, 5791/5, 5791/8, 5802, 5886/1, 5886/2, 5886/3, 5886/4, 5888, 5889/2, 5980, 5982, 6271/2, 6274/4 nagyrészt elfedett! | őskor (DVK, lengyeli kultúra) | |
| 083/40109 | Pázmány Péter utca és Damjanich utca sarka | Belterületen 3891/2, 3884, 3882/1, 3882/2, 1025, 4329, 3883, 1046, 3901, 1012 | neolit | |
| 084/40112 | Pázmány Péter utca 9. | Belterület 1015, 1014, 1017, 1013/3, 998/13 | ||
| 085/40113 | Zaranyi tábla I. | Külterület 0471/12, 0471/15, 0471/16 | Őskori telep | |
| 086/40114 | Zaranyi tábla II. | Külterület 0458/1, 0457/61, 0457/62, 0457/63, 0457/64, 0457/65, 0457/53, 0457/54, 0457/55, 0457/56, 0457/57, 0457/58, 0457/66, 0457/67, 0457/68 | Bronzkor, római kor | |
| 087/40146 | Deseda | Külterület 0495, 0484, 0485, 0474/11 | Késő bronzkor, római, kora Árpád-kor, | |
| 088/40147 | Zaranyi bekötő | Külterület 0484, 0483/8, 0495, 0481/26, 0483/6, 0474/3, 0474/11 | őskor, kevés római, középkori település, templom és temető | |
| 090/40159 | Kaposfüred, Hajcsár-dűlő I. | Külterület 0496/29 | Őskor, középkor | |
| 091/40161 | Kaposfüred, Hajcsár-dűlő II. | Külterület 0496/30, 0496/24, 0496/7 | Őskor, középkor | |
| 092/40162 | Hajcsár-dűlő | Külterület 0502/52, 0502/53, 0502/54, 0502/51 | középkor | |
| 093/40167 | Szedres dűlő, derítő | Külterület 0481/26 | Őskor több fázisa | |
| 094/40169 | VBKM udvara | belterületen 3657/98 | Későbronzkor, késővaskor (kelta) csontvázas temető | |
| 095/40185 | 40-es őrház | Külterületen 0278/2, 0326/8, 0324/14, 0285/4, 0278/1 | avar temető (VIII–IX. sz.) | |
| 096/40208 | 61-es úti templom, templom körüli temető | Külterületen 3657/77, 3657/79, 3657/84, 3657/85, 0285/15, 0285/2, 0285/4 | Őskor, rézkor (Balaton Lasinja), középkor XI–XVII. sz. templomkörüli temető és település | |
| 097/40238 | Kisiván-puszta | Külterületen 0285/15, 0285/2, 0285/12 | avar-magyar? (VIII–IX–X. sz.) | |
| 098/40239 | Kaposvár, 61. út | Külterületen 0285/2 | IX. századi temető | |
| 099/43487 | Klebersberg kollégium | Belterületen 2108/5, 2108/6, 2108/7, 2108/8, 2108/10, 2108/11, 2108/12, 2108/13, 2108/14, 2108/15, 2108/16, 2108/17, 2108/2, 2108/4, 2108/27, 2108/28, 2108/29, 2108/30, 2108/31, 2108/36, 2108/21, 2108/22, 2108/23, 2108/24, 2108/25, 2108/18, 2108/19, 2108/20, 2108/3, 2108/42, 2108/43, 2108/44, 2108/46, 2108/47, 2381/116, 2381/115, 2108/35, 2016/2, 2108/37, 2108/26, 2108/32, 2108/39, 2108/45 | lengyeli kultúra, starĉevo, Balaton-Lasinja kultúra, badeni, kisapostag, korai mészbetétes, urnamezős kultúra, római, kelta | |
| 100/43488 | Kisgáti dűlő, Csalóköz | Belterület 2381/110, 2381/106, 2381/107, 2381/90, 2381/91, 2381/109, 2381/108, 2381/105, 2381/95, 2381/93, 2381/94 | ||
| 101/43489 | Kisgáti dűlő, volt Fekete tanya | Külterület 0458/1 | Középkor(vas salakok) | |
| 102/43495 | Lovarda I. | Külterület 0451/7, 0451/8, 0453/3 | Őskor, Árpád-kor, középkor (vaskohászat) | |
| 103/43516 | Kaposvár-Lovarda II. | Külterület 0451/8 | Őskor | |
| 104/43517 | Vízmű | Bel- és külterület 3654/2, 3654/5, 3654/6, 3650/1, 09 | Őskor | |
| 105/43518 | Fészerlak-puszta, Orci patak | Külterület 0342/6 | Őskor | |
| 106/43519 | Orci patak dűlő I. | Külterület 0346, 0344, 0345 | Árpád-kor, középkor | |
| 107/43520 | Orci patak dűlő-II. | Külterületen 0346 | Őskor (bronzkor), Árpád-kor | |
| 108/43521 | Orci patak dűlő-III. | Külterület 0346 | Őskor (bronzkor) | |
| 109/43522 | Orci patak II. | Külterület 0342/6 | Őskor | |
| 110/43523 | Répáspuszta Hosszú majális | Külterületen 0413/30 | ||
| 111/43524 | Toponár-Deseda | Külterületen 0443/12, 0443/25, 0443/9 | Későközépkor | |
| 112/43525 | Borjúvágás | Külterületen 0443/9, 0443/24, 0443/26 | bronzkor, középkor | |
| 113/43526 | Fészerlak-szennyvíztelep 1. | Külterületen 0324/14 | Középkor | |
| 114/43527 | Fészerlak-szennyvíztelep 2. | Külterületen 0324/14 | Középkor | |
| 115/43528 | Fészerlak-szennyvíztelep 3. | Külterületen 0324/14 | Középkor | |
| 116/43529 | Fészerlak-szennyvíztelep 4. | Külterületen 0324/14 | Középkor | |
| 117/43530 | 610-es út, gázvezeték | Belterület 3657/92, 0285/4 | Árpád-kor | |
| 118/43531 | Kisiván puszta | Külterületen 0287/4 Bolygatott, részben elpusztult | őskor | |
| 119/43532 | Deseda faluhely | Külterületen 0434/3 | Későközépkor – templom helye | |
| 120/43533 | Deseda üdülőtelep | Külterületen 0434/3 | Bronzor, Árpád-kor | |
| 121/43534 | Aszalói-patak | Külterületen 0434/3 | Későbronzkor | |
| 122/43535 | NABI telepe | Belterület 3657/86 | őskor, középkor | |
| 123/43536 | Nagy-Csigót I. | Külterületen 0434/3 | őskor | |
| 124/43537 | Nagy-Csigót II. | Külterületen 0434/3 | Római kor | |
| 125/43538 | Nagy-Csigót III. | Külterületen 0434/3 | Őskor, késő középkor | |
| 126/43539 | Deseda, 67-es út | Külterületen 0536, 0533, 0522/240, 0522/241, 0522/242, 0522/243, 0522/244, 0522/245, 0522/246, 0522/247, 0522/6, 0543/60, 0535, 0446/2, 0534/58, 0534/60, 0534/59 | Őskor, Árpád-kor, késő középkor | |
| 127/43540 | Bán kútja dűlő I. | Külterületen 0527/52, 0522/6, 0522/7, 0522/52, 0527/1, 0527/4, 0527/5, 0527/6, 0527/7, 0527/8, 0527/51, 0527/44, 0527/45, 0527/46, 0527/47, 0527/48, 0527/49, 0527/50 | Őskor (DVK, bronzkor) | |
| 128/43541 | Bán kútja dűlő II. | Külterületen 0527/19, 0527/20, 0527/21, 0527/28, 0527/29, 0527/30, 0523, 0524/27, 0524/34, 0524/35 | őskor | |
| 129/43542 | „Vörös Október Tsz” | Külterületen 0524/1, 0524/2, 0524/3, 0524/4, 0524/5 | Őskor | |
| 130/43543 | Kaposfüredi üdülőtelep | Külterületen 0521/6, 0521/7, 0521/8, 0521/9, 0521/10, 0521/11, 0521/12, 0521/13, 0521/14, 0521/15, 0521/16, 0521/17, 0521/18, 0521/19, 0521/5 | Őskor | |
| 131/43544 | Kaposfüred – „Hajcsár út” | Külterületen 20169, 20170/3, 20170/4, 20171/3, 20171/4, 20172, 20173, 20174/1, 20174/2, 0516, 0511/33, 0511/34, 0511/35 | Őskor | |
| 132/43545 | Kaposfüred – Szőllős kert | Külterületen 0511/34, 0511/35 | Őskor | |
| 133/43546 | Szabási dűlő | Külterületen 0511/45, 0511/35, 0511/36, 0511/37, 0511/38, 0511/39, 0511/40, 0511/41, 0511/42, 0511/43, 0511/44 | Őskori településnyomok | |
| 134/43547 | Gombás-erdő | Külterületen 0541/1, 0540 | Római, népvándorláskor, Árpád-kor | |
| 136/43549 | Egresi út | Külterületen 0541/4, 0541/5, 0541/6, 0541/3, 0541/12 | Őskor, Római kor, Árpád-kor | |
| 137/43550 | Büdös-kúti halastavak | Külterületen 0541/13, 0541/14 | Árpád-kor | |
| 138/43552 | Büdös-kúti dűlő I. | Külterületen 0544/5, 0544/6, 0544/4, 0553/42, 0553/43, 0553/44, 0553/45, 0553/46, 0553/47, 0553/48, 0553/49, 0553/50, 0553/51, 0553/52, 0552/1, 0553/53 | Őskor (késő bronzkor), római kor | |
| 139/43555 | Büdös-kúti dűlő II. | Külterületen 0549/3 | Árpád-kor | |
| 140/43557 | Tüskevári árok, átjáró | Külterületen 016/13, 016/11 | Árpád-kor | |
| 141/43558 | Füredi úti dűlő „kertészet” | Külterületen 014/6, 014/7, 013/11, 013/12 | Árpád-kor | |
| 142/43560 | TSZ Kertészet | Külterületen 027/33, 027/34, 027/35, 027/36, 027/37, 027/38, 027/39, 027/40, 027/41, 027/42, 027/43, 035/2, 027/31, 027/32, 028/2, 035/21 | Középkor | |
| 143/43565 | Kecel hegy | Belterületen 9433/2, 9433/4, 9433/5, 9408/3 | Római, avar (IX. sz.) | |
| 144/43566 | Bozsókerti dűlő I. | Külterületen, 034/11, 034/12, 034/14, 034/15, 034/16, 034/17, 034/18, 034/19, 034/20, 034/13, 033, 031/13, 031/11, 031/12 | Árpád-kor | |
| 145/43568 | Bozsókerti dűlő II. | Külterületen 031/9, 031/10, 031/19, 034/7, 034/8, 034/9, 033 | Késő bronzkor, vaskor | |
| 146/43570 | Bozsókerti dűlő III. | Külterület 029/7 | Késő bronzkor | |
| 147/43572 | Bozsókerti dűlő IV. | Külterület 029/2, 029/7 | Késő bronzkor | |
| 148/45218 | Szentjakabi erdő | Külterület 0146/10, 0146/14 | Késő középkor | |
| 149/45219 | Róma-hegy, Megyei Tanács volt Üdülője | Belterületen 6641, 6642, 6792, 6793, 6643 | paleolit | |
| 150/45220 | Töröcske- Pszichátriai Részleg | Külterületen 02224/3 | Őskor, középkor, késő középkor | |
| 151/45221 | Töröcskei halastó | Külterületen és kertterületen 18737, 18742, 18743, 18744, 18746, 18747, 02242/3, 02242/7, 02250/1, 02242/4 | Árpád-kor (XII–XIII. sz.) középkor | |
| 152/45217 | Latinca Sándor emlékmű | Külterületen 0143 | őskor (neolit?) | |
| 153/45222 | Erdőszéli dűlő | Külterületen 0491/2, 0489, 0490 | bronzkor | |
| 154/45224 | Bánkútja – Deseda part | Külterületen 0522/63, 0522/64, 0522/65, 0522/66, 0522/67, 0522/68, 0522/62, 0522/69, 0522/70, 0522/79, 0522/80, 0522/81, 0522/82, 0522/83, 0522/84, 0522/85, 0522/86, 0522/87, 0522/88, 0522/89, 0522/90, 0522/91, 0522/71, 0522/72, 0522/73, 0522/74, 0522/75, 0522/76, 0522/77, 0522/78, 0522/6 | Őskor, kelta, római-,Árpád-kor | |
| 155/45269 | Kisiván pusztától É-ra | Külterületen 0295 | Őskor | |
| 156/45272 | Répáspuszta – Zsombékos dűlő | Külterületen 0380 | őskor | |
| 157/45276 | Kossuth tér és környéke | BELVÁROS III. 318, 319, 320, 392/1, 392/5, 1 | Kevés Árpád-kor, középkor (XVII–XVIII.sz.) | |
| 158/45277 | Kaposvár, Fő u. 24. sz. | BELVÁROS 45, 47, 48, 49, 392/3, 46 | Késő középkori kerámia | |
| 159/45279 | Orci gáti dűlő | Külterületen 0361/1 | Őskor, római-, középkor | |
| 160/48281 | Orci patak ártere | Külterületen 0366/3 | Őskor | |
| 161/45286 | Bán-kútja, Tótkonyhai dűlő | Külterületen 0391 | Őskor | |
| 162/45290 | Virág utca 46. | Belterület 2077, 2001/2 | neolit (lengyeli kultúra) zsugorított temetkezés | |
| 163/45291 | Kaposvár, Berzsenyi u. | Belterület 172/1, 172/2, 172/6, 212, 256, 257, 259/1, 259/2, 259/3, 259/4, 259/5, 268/1, 268/2, 268/3, 268/4, 269/1, 278/1, 278/2, 278/3, 279, 258/2, 265/2, 269/2, 275, 276/1, 276/2, 272 | későközépkor (XVI–XVIII–XIX. sz.) | |
| 164/45293 | Rákóczi futballpálya | Belterület 2407, 2417/33 | Kora újkori temető | |
| 165/45294 | Répáspuszta I. | Külterületen 0389/2 | Árpád-kor | |
| 166/45295 | Guba Sándor u. – Deseda | Belterület 3632, 3633, 3631/3 | avar | |
| 167/45296 | Cser alja dűlő | külterület 0553/53, 0553/54 | bronzkor | |
| 168/45297 | Gombási erdő | Külterületen 0537 | 11. sz-i temető | |
| 169/45299 | Gyertyános | Külterületen 02299/14, 02293/2, 02299/10, 02299/11, 02299/12, 02299/13, 02299/3, 02299/6, 02299/7, 02299/8, 02299/9, 098/2 | neolit (lengyeli kultúra) | |
| 170/45344 | Gyertyánosi tó | Külterületen 02295, 02300/2, 02293/2 | neolit (lengyeli kultúra) római kor | |
| 171/45350 | Toponári szőlők | Kertterületen 23725, 23726, 23727, 23707, 23708, 23709, 23710, 23728 | őskor | |
| 172/51122 | Felczán féle telek | Belterületen 1025, 1026, 1042 | őskor (rézkor, Balaton-Lasinja kultúra) | |
| 173/59559 | Kaposfüred, 67-út 12. lelőhely | Külterületen 0566/60–72 | neolit (DVK), kora-, késő bronzkor, késővaskor | |
| 174/59560 | Kaposfüred, 67-út 13. lelőhely | Külterület 0547 | neolit | |
| 175/63222 | Kisgát III.ütem 2.lelőhely | Belterület 2381/62, 2381/57, 2381/63 | ||
| 176/75195 | Répáspuszta II. | Külterület 0389/2, 0389/1 | ||
| 177/76265 | Kaposfüred-Felső erdő dűlő | Külterület 15423/1, 0563/8, 0563/7, 0563/21, 0563/22, 0563/25, 0563/24, 0563/6, 0563/5, 0563/4, 0563/3, 0563/2, 0563/18, 0563/17, 0563/23, 0563/15, 0566/15, 0566/17, 0566/18, 0566/19, 0566/2, 0566/99, 0563/26, 0564/1, 0562/5, 0562/6, 0562/7, 0562/1, 0562/2, 0562/3, 0562/4 | ||
| 178/77303 | Kaposfüred, Hetes tábla | Külterület 0541/3, 0541/4, 0541/5, 0534/63, 0535, 0540, 0537, 0541/1, 0541/2 | ||
| 179/77305 | Egresi u.2 | Külterület 0546, 0541/11, 0541/5, 0541/6, 0541/7, 0541/8, 0541/16, 0541/15, 0541/14, 0541/13, 0541/10, 0534/63, 0540 | ||
| 180/80625 | Transzformátor állomás | Külterület 2381/2, 3649/2, 3639, 3648/6, 2382/18, 3649/1 |
I. számú régészeti érdekeltségű terület:
Pázmány Péter utca és környékén húzódó nagyobb kiterjedésű őskori település helyét.
II. számú régészeti érdekeltségű terület:
A Fő utcától a Kossuth utcán át a Dózsa György utcáig terjedő rész, ahol a késő középkori település és temető további részei kerülhetnek elő.
III. számú régészeti érdekeltségű terület (megszűnt, azonos az R 157 számú lh.-el)
IV. számú régészeti érdekeltségű terület:
A Kossuth téri késő középkori temetőhöz, illetőleg a középkori várhoz tartozó egykori települések részeit rejtheti magában.
V. számú régészeti érdekeltségű terület:
A Berzsenyi utca késő középkori településének, illetőleg a középkori vár előtti domb régi településének az egykori magját alkothatta.
VI. számú régészeti érdekeltségű terület:
Egy nagyobb kelta és a BELVÁROS XII–XIV. századi településének a maradványait, valamint az innen ismert XVIII–XIX. századi városi temető sírjait védené, az utóbbit kegyeleti okokból.
VII. számú régészeti érdekeltségű terület:
Kisgát és környéke, középkor, római és őskori települések nyomai
VIII. számú régészeti érdekeltségű terület:
Malomárok mente, középkori telep a vár előtt
IX. számú régészeti érdekeltségű terület:
Vár és környéke, kaposvári vár egykori területe (sánc, út, árok...)
X. számú régészeti érdekeltségű terület:
Tüskevár és környéke, kora őskori telep
XI. számú régészeti érdekeltségű terület:
Iszák domb, őskori kelta és római település és temető
XII. számú régészeti érdekeltségű terület:
Kaposvár, Toponári út Ny-i oldala, őskori települések láncolata, ismert régészeti lelőhelyek „védőterülete”
XIII. számú régészeti érdekeltségű terület (megszűnt, azonos az R 5 számú lh.-el)
XIV. számú régészeti érdekeltségű terület (megszűnt, azonos az R 6 számú lh.-el)
XV. számú régészeti érdekeltségű terület (megszűnt, azonos az R 063 számú lh.-el)
