Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló - többször módosított - 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontja alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait figyelembevéve a Kaposvár Építési Szabályzat (továbbiakban: KÉSZ) és a Kaposvár Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. § (1) Az Ady Endre utca - Noszlopy Gáspár utca - Áchim András utca - Berzsenyi Dániel utca által határolt területre kiterjedően a KSZT e rendelet 1. számú mellékletét képező szabályozási tervlapnak megfelelően módosul.

(2) A Németh István fasor - Biczó Ferenc utca - Bajcsy-Zsilinszky Endre utca - Tallián Gyula utca által határolt területre vonatkozóan a KSZT e rendelet 2. számú mellékletét képező szabályozási tervlapnak megfelelően módosul.

2. § (1) A Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének megállapításáról szóló többször 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet (továbbiakban R.) 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Belváros: Áchim András utca - Fonyódi vasútvonal - Kanizsai utca - Füredi út - 48-as Ifjúság útja - Virág utca - Hársfa utca - Baross Gábor utca - Budai Nagy Antal utca által határolt terület.”

(2) A R. 2. §-a a következő 25., 26. és 27. ponttal egészül ki:

25. Városközpont: Budai Nagy Antal utca - Áchim András utca - Berzsenyi utca - József Attila utca - Somssich Pál utca - Németh István fasor - Tallián Gyula utca - Anna utca - Rákóczi tér által határolt tömb.

26. Szöveges szabályozási elemek területi határa: A szabályozási terven jelölt területre a KÉSZ az általános előírásoktól eltérő külön előírást tartalmaz.

27. Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal: A KSZT-ben jelölt építési vonal hosszának 30%-án épülethomlokzatnak kell állnia. A vonal 80%-án pedig az épület homlokzatának az építési vonaltól mért 10 méteren belül kell lennie.”

3. § (1) A R. 3. § (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

bb) meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal;

cc) építészeti hangsúly létesítendő;

dd) gazdasági kiszolgáló forgalom számára ki-/behajtó létesíthető;

ee) megkülönböztetett járművek számára kialakítandó közhasználatra átadott vegyes használatú felület.”

(2) A R. 3. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabályozási tervlapon szereplő tájékoztató elemek között, az alábbi elemek más jogszabályokban, előírásokban, magasabb rendű tervekben kerültek meghatározásra illetve lehatárolásra, megváltoztatására csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetőség. Ezen elemek a következők:

4. § (1) A R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E rendelet 3. sz. mellékletében rögzített régészeti érdekű területet (RÉT) érintő tervezés esetén előzetesen ki kell kérni az illetékes szakhatóság *  véleményét”

(2) A R. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az országos és helyi védelem alatt álló természeti értékek listáját külön jogszabályok *  tartalmazzák. A helyi védelem alatt álló természeti értékek kezeléséről külön önkormányzati rendeletek *  rendelkeznek.”

5. § A R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közterületek kialakítása és átalakítása esetén az egységes városképi megjelenés követelményének figyelembe vételével Környezetrendezési Tervet (továbbiakban: KT) kell készíteni a közterületek átépítésének megfelelő lehatárolás és ütemezés szerint.”

6. § (1) A R. 7. §-ának címe helyébe a következő cím lép:

„Kötelező elvi építési engedély”

(2) A R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építészeti értékvédelmi területeken a homlokzatot érintő, illetve új épületet eredményező építés esetén, továbbá a védett épületek telkével közvetlenül szomszédos ingatlanokat érintő, új épületet, vagy homlokzat átalakítást eredményező építés esetén az építési engedélyezést megelőzően a beépítés módjára vonatkozóan elvi építési engedélyt kell beszerezni.”

(3) A R. 7. §-ának (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti elvi építési engedély keretében az építésügyi hatóság a kialakult városkép és városszerkezet védelme, az egyes városrészek egységes arculatának biztosítása, valamint az építmények és környezetük zavartalan és biztonságos használata érdekében, a Városi Főépítész és a Tervtanács véleményének kikérésével és a megadott állásfoglalás betartásával az alábbi szempontokat kell meghatározni:”

7. § A R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § (1) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet meghaladó méretű telken - kivéve, ha az egyes építési övezeti előírások másként nem rendelkeznek - több épület is elhelyezhető.

(2) A lakó- és vegyes területeken - a telepszerű lakóövezetek (Ln-T, Lk-T) kivételével - az előírt legkisebb telekméretet meghaladó telken:

a) a védett ingatlanok kivételével telkenként annyi fő rendeltetésű épület helyezhető el, ahányszor a telek területe meghaladja az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterületet;

b) az épület(ek) megengedett együttes legnagyobb bruttó szintterülete legfeljebb kétszerese lehet az övezetben megengedett legkisebb telekméret alapján számított bruttó szintterületnek.

(3) Ha egy telken a meglévő épületek száma meghaladja a (2) bekezdés szerinti számot, az épületek bővítése csak akkor lehetséges, ha a szabályozási határértékek a telken lévő összes épületre együttesen teljesülnek.

(4) Az épület bruttó szintterületének számításánál nem kell beszámítani:

a) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú részeit;

b) az első pinceszint területének a lakásokhoz tartozó tárolóterületeit;

c) a személygépjármű-tároló területét az OTÉK-ban előírt mennyiségig;

d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét;

e) a be nem épített padlásteret.”

8. § A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § (1) Ha a KSZT szabályozási tervlapja építési helyet nem jelöl és a beépítést tiltó egyéb rendelkezést nem tartalmaz, akkor az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalaira vonatkozó előírások határozzák meg.

(2) Az elő-, oldal- és hátsókertek minimális mérete az építési övezeti előírások és a KSZT eltérő rendelkezése hiányában:

a) az előkert mérete:

1. az újonnan beépítésre szánt területeken: 5,0 m;

2. túlnyomórészt beépült telektömbben az érintett utcaszakaszon kialakult jellemző méret;

3. ha az utcaszakaszon a jellemző méret egyértelműen nem határozható meg, akkor a csatlakozó szomszédos telkek esetén kialakult méret,

4. amennyiben a fentiek alapján az előkert mérete egyértelműen nem határozható meg, akkor a Városi Főépítész egyetértő véleményét be kell szerezni.

b) az oldalkert mérete:

1. szabadonálló és ikres beépítési mód esetén nem lehet kisebb az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, valamint az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság felénél, de legalább 3,0 m;

2. oldalhatáron álló beépítési mód esetén nem lehet kisebb az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság, valamint az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság értékénél, de legalább 6,0 m;

3. lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben a beépítéssel érintett telek szélessége a 14 métert nem éri el, az oldalkert mérete 4 méterre csökkenthető, amennyiben az építménymagasság nem haladja meg a 4,5 métert. Ilyen esetekben az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát legalább I.-III. tűzállósági fokozatú nem éghető anyagokból kell készíteni, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén lehet legfeljebb 0,4 m2 felületű szellőző ablakokat kialakítani.

4. lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete a területre előírt maximális építménymagasság értékéig csökkenthető, ha a szomszédos épületek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra;

5. zártsorú beépítési módnál a szomszédos telkeken álló hátsókert irányú párhuzamos udvari szárnyak - épületenként legfeljebb egy oldalszárny- építése esetén, továbbá saroktelken, vagy más beépítési módú területtel határos telken nem lehet kisebb az építési övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, valamint az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság felénél, de legalább 3,0 m-nél.

c) a hátsókert mérete: nem lehet kisebb az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél, valamint a hátsókertre néző homlokzat tényleges magasságánál, de legalább 6,0 m, illetve az adott utcaszakaszon kialakult átlagos méretű kell legyen.

(3) Zártsorú beépítési mód esetén új épület elhelyezése vagy épületbővítés esetén, szabályozási terv ettől eltérő építési hely lehatárolása kivételével, az utcafronti épületrészek traktusmélysége maximum 15 m lehet.

(4) Zártsorú beépítési mód esetén az utcai traktuson kívül létesülő hátsókert-irányú épületre, épületrészre az oldalkertre előírt szabályok vonatkoznak, kivéve, ha a szabályozási terv az építési helyet ettől eltérően jelöli.

(5) Zártsorú beépítési mód esetén több épület elhelyezhetősége esetén a nem utcafronti főrendeltetésű épület csak szabadonálló beépítési módon helyezhető el.

(6) Az építési helyen belül a szabályozási terven „közhasználat céljára gépkocsi áthajtás helye biztosítandó” jellel jelölt területek 4,7 méter magasságig nem építhetők be.

(7) Az építési helyen belül a szabályozási terven „közhasználat céljára gyalogos áthajtás helye biztosítandó” jellel jelölt területek az első szint magasságáig nem építhetők be.”

9. § A R. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben részletezett a legkisebb zöldfelület számításánál a parkolók és az azokat feltáró utak területe nem vehető figyelembe.”

10. § A R. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ahol a (2) bekezdés előírásaival egyértelműen nem határozható meg a tetők hajlásszöge, ott a Városi Főépítész véleménye alapján kell azt meghatározni.”

11. § A R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembe vételével. Magastető 30-45 fok közötti hajlásszöggel, pikkelyes, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető, - kivéve a kiegészítő funkciójú épületeket, valamint gazdasági területen elhelyezett épületeket - az ettől való eltéréshez a Városi Főépítész véleményét be kell szerezni. A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani a településképbe illő, jellemzően piros, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

(2) Hátsókert irányú épületszárnyak, kiegészítő funkciójú épületek, építmények gerincmagassága a közterület felőli épületénél magasabb nem lehet.

(3) Az épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén is megjelenő több szintben elhelyezett tetőablak új épület építése esetén nem engedélyezhető.

(4) Épületrész kinyúlása közterület fölé - kivéve az ereszt és az előtetőt - 12 méternél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12 méternél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 méter lehet, a közterület kezelőjének hozzájárulásával. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át.”

12. § A R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az építészeti értékvédelem alatt álló területeken, védett épületeken a közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen el kell végezni.

(2) Az építészeti értékvédelemmel érintett területeken és a védett épületeken az épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén - a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével - csak az eredetivel megegyező formák, osztások, anyaghasználat és színek alkalmazhatóak.

(3) Az építészeti értékvédelem alatt álló területeken, védett épületeken az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai megfelelését - amennyiben a Városi Főépítész ezt előírja -, az építésügyi hatóság felhívására a szomszédos épületek, vagy az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.”

13. § (1) A R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építészeti értékvédelemmel érintett területeken, védett épületeken a közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabadon, vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el. A homlokzatok felújítása esetén a meglévő kábeleket és dobozokat meg kell szüntetni.”

(2) A R. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Műholdvevő, illetve távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve építészeti tagozat által takartan, építési engedéllyel helyezhető el a 25-26. § előírásai alapján. Közterületről látható homlokzaton a fenti berendezések nem helyezhetők el. Az épületenként elhelyezhető, a városképben megjelenő egységek, berendezések számát, méretét, az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján az építésügyi hatóság a városkép védelme érdekében korlátozhatja.”

14. § A R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Cégtábla elhelyezése a földszinti portál részeként, vagy a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban történhet, rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db. Ezen kívül épületenként, illetve nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén 2 db függőleges konzolos- maximum 60 cm vízszintes vetületű és 60 cm magas - cégér is engedélyezhető.”

15. § (1) A R. 20. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tervezett közutak szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. A közutak belterületi szakaszán csak az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.”

(2) A R. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A közlekedési célú zöldfelületen az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.”

16. § (1) A R. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lakó- és vegyes területen jelentős forgalomvonzó létesítmény, melynek számított átlagos napi forgalma eléri a 200 E/nap értéket, csak helyi gyűjtő, vagy annál magasabb hálózati szerepű útról történő csatlakozással létesíthető.”

(2) A R. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Beépítésre szánt területek gazdasági és lakó övezeteiben az újonnan beépítésre kerülő tömbök további tagolására, az ingatlanok kiszolgálására közforgalom számára megnyitott magánutak is kialakíthatók. A közforgalom céljára megnyitott magánutak csak kiszolgáló út funkciót láthatnak el, területük és kiépítettségük mindenben meg kell, hogy feleljen a közutakra vonatkozó előírásoknak. A kialakításra kerülő közforgalom céljára megnyitott magánutak minimális építési terület szélessége 12 méter.”

17. § A R. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A közüzemi víznyomócső hálózaton a szükséges oltóvíz igényt biztosító tűzcsapok létesíthetők.

(4) Beépítésre szánt területen a beépítés feltétele a telek teljes közművesítettsége, kivéve Répáspuszta és Fészerlak területén, illetve ahol a már meglévő közterületi szélesség nem teszi lehetővé a gázvezeték elhelyezését, illetve ahol a szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése még nem történt meg, amit a közmű üzemeltetőjének kell igazolnia. Ez esetben zárt szennyvíztárolót kell kiépíteni. Répáspuszta és Fészerlak területén részleges közművesítettségű terület is beépíthető.”

18. § A 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az 1, 2, 3 és 4-es városrendezési körzetben az épületgépészeti felújítások során - amennyiben műszakilag megoldható - épületenkénti, vagy tömb kazánházat kell létesíteni, kivéve ha a rendeltetési egységenként elhelyezett kazán kibocsátott szennyezése kisebb, vagy nem haladja meg a központi kazán által kibocsátott szennyeződést. Az igazoló szakvéleményt az építési engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni.

(4) Az 1, 2, 3 és 4-es városrendezési körzetben 15 lakásnál vagy 1000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű épület csak központi kazánházzal létesíthető, egyedi füstgázt kibocsátó berendezés csak akkor alkalmazható, ha a rendeltetési egységenként elhelyezett kazán kibocsátott szennyezése kisebb, vagy nem haladja meg a központi kazán által kibocsátott szennyeződést. Az igazoló szakvéleményt az építési engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni.”

19. § (1) A R. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. Légvezetékes hálózat-rekonstrukció új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat szakmai bizottságának *  egyetértő véleményét kell beszerezni.”

(2) A R. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen - a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása - kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabadvezetékes hálózat közötti átkötés.”

20. § A R. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Parabola antenna közterületről nem látható módon helyezhető el.”

21. § (1) A R. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a településen meglévő 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa építmény elhelyezése miatt kerül kivágásra, úgy a törzskörméretet 25%-kal meghaladó össztörzskörméretű fapótlásról, vagy az áttelepítésről az adott ingatlanon belül, vagy az Önkormányzat illetékes szerve által megjelölt helyen gondoskodni kell. Az ültethető minimális törzskörméret 12 cm.”

(2) A R. 27. § (5), (6) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A Deseda-tó körüljárhatóságát biztosítani kell úgy, hogy a minimum 15 m széles parti sávon a közhasználatot, az akadálymentes gyalogos-, lovas és a kerékpáros közforgalmat biztosítani kell.

(6) A védett természeti területeken az erózió elleni védelmet az építési engedély-kérelem részeként bizonyítani kell, a használatbavételi engedély a talajlemosódás elleni beavatkozások megvalósulása esetén adható ki.

(7) A védett természeti területeken a meglévő erdőterület nem csökkenhet.”

22. § A R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Külterületi épületek - kivéve a technológiai-, járműtároló épületeket, mezőgazdasági-, csarnokjellegű épületeket, állattartó épületeket - csak magastetővel építhetők, nyeregtetős kialakítási móddal, 30-45 fok közötti hajlásszöggel, pikkelyes, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel, vagy növénnyel fedetten. 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű tető csak olyan épület bővítése, átépítése során létesíthető, ahol az eredeti tetőhajlásszöghöz való illeszkedés ezt megköveteli.”

23. § (1) A R. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nagyüzemi állattartó *  épület belterülettől, vízfelülettől és élővízfolyástól legalább 500 m-re, lakó- és vegyes területtől *  legalább 1000 m-re helyezhető el. Egyéb előírásokat a külön önkormányzati rendelet *  tartalmazza. Meglévő, a fenti előírásoknak nem megfelelő állattartó épület esetén csak a korszerűbb technológia bevezetése céljából szükséges építési tevékenység engedélyezhető.”

(2) A R. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A keletkező kommunális szilárd hulladékok gyűjtése csak szabványosított, zárt edényzetben történhet. A gyűjtő edényzet tárolását minden esetben telken belül, védett területeken, valamint Vt, Vk, Ln-T és Lk-T építési övezetekben építményen belül kell megoldani.”

24. § A R. 32. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott védőtávolságok betartásától a Honvédelmi Minisztérium egyedi felmentése alapján el lehet tekinteni.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott védőtávolságokkal érintett területekre vonatkozó engedélyezési eljárásokba a Honvédelmi Minisztériumot szakhatóságként be kell vonni.”

25. § A R. 35. § (5) és (6) bekezdési helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az építési övezet közterületi részén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. Az építési övezet közkerti részén a játszókerti, pihenőkerti, díszkerti, funkciókon kívül sportkert alakítható ki.

(6) Az építési övezet közkerti részén kerítés csak játszótér, sportpálya ehatárolására építhető. A játszótér lehatárolására legfeljebb 0,5 m magas lábazatú, legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés, a sportpálya lehatárolására a szükséges magasságú labdafogó háló létesíthető.”

26. § (1) A R. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Telekalakítás során az új telek minimális szélessége a telek homlokvonalán nem lehet kevesebb

a) zártsorú beépítési mód esetén 10,0 m-nél;

b) oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 16,0 m-nél,

c) szabadonálló beépítési mód esetén 20,0 m-nél.”

(2) A R. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Lonkahegyi út déli oldalán - az új belterületbe vonásra javasolt területeken - kialakítható lakótelkek minimális telekszélessége a Lonkahegyi útról alakítandó ki.”

(3) A R. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Oldalhatáros beépítésű övezetben a saroktelket szabadonálló beépítési móddal kell beépíteni 16 m-nél szélesebb telekméretnél.”

27. § (1) A R. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Mátyáskirály utca nyugati oldalán fekvő telkektől nyugatra kialakításra kerülő lakóterületen az Lke-O/2, Lke-IK/3 és Lke-Sz/9 építési övezetekben a kialakítható telek átlagos szélessége legalább 20,0 m. A megtartandó faállomány területén fakivágásra csak a tervezett épületek területén és a tervezett épületek körül 4,0 m-es sávban, illetve a lehajtó utak 3,0 m-es sávjában adható engedély, a 27. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fák minél nagyobb számban megmaradjanak.”

(2) A R. 41. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki, egyben a (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:

„(6) Az Lke-SZ/3 övezetnek a Bárczy Gusztáv utca - Kőrösi Csoma Sándor utca - Cseri út által határolt területén

a) a telek területének minden 100 m2-re után 1 db előnevelt, minimum 10/12 cm törzsátmérőjű honos lombos fa telepítendő a használatbavételi engedély kiadásáig, az engedélyezési tervhez csatolt kertészeti terv alapján;

b) a területre benyújtott építési engedélyezési terveknek a kerítés építésére vonatkozó terveket is tartalmaznia kell;

c) A Harsányi Gábor utca - Hevesy György utca - Cseri út által közrefogott területrészen az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület geotechnikai vizsgálatát és a közvetlen környezet felszínmozgásos hajlamának mérnökgeológiai szempontok alapján történő kiértékelését. Építmények elhelyezésekor figyelembe kell venni a tereplépcsők lábvonala előtt és peremvonaluk mögött kialakuló védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjedését. Az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület geotechnikai vizsgálatát, valamint nehéz terepviszonyokra tekintettel a tereprendezést megoldó kertépítészeti tervet kell készíteni;

d) az engedélyezési tervdokumentációnak a telek csapadékvíz elvezetésének megoldását is tartalmaznia kell.

(8) Az Lke-SZ/1 építési övezetnek a Kaposfüredi út - Állomás utca - belterületi határ közötti részén az építhető lakásszám maximum 4 lakás.”

28. § (1) A R. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A külön önkormányzati rendelet *  előírásaival összhangban melléképítményként állatkifutó, trágyatároló és komposztáló a telek utcafront felőli első harmadán kívül is elhelyezhető, kivéve a (3) bekezdésben meghatározottak esetén.”

(2) A R. 42. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: * 

Övezeti jel Beépítési mód Beépítés max. mértéke
%
Min. - max. építmény-magasság
m
Max. szintterületi mutató
m
2/m2
Min. telekterület
m
2
Min. zöldfelületi arány
%
Szint alatti beépítés
%
Közműve-
sítettség
Lf-O/1 O 30 3.0-5.0 0.5 1000 40 40 T (R)  * 
Lf-O/2 O 30 3.0-5.0 0.5 2000 40 40 T (R)  * 

29. § (1) A R. 43. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) szolgáltató, vendéglátó, valamint legfeljebb 6000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi épület, a (6) bekezdésben foglaltakat kivéve;”

(2) A R. 43. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A volt Füredi II. laktanya területén 6000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű kereskedelmi épület is elhelyezhető, előzetes (környezeti) vizsgálati eljárás lefolytatása mellett.”

30. § (1) A R. 44. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Zártsorú beépítési mód szerint beépíthető építési övezetekben új épületek építése, meglévő épületek bővítése, használati mód változása esetén - kivéve, ha igazgatási, oktatási, egészségügyi, vagy szociális épület vagy funkció létesül - a földszint utcafronti részének legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit - a 45. § (3) bekezdés előírásainak figyelembevételével - kell kialakítani a közterület felé utcaképileg kedvező megjelenésű kirakattal, portállal.”

(2) A R. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az építési telkeken a létesíthető összes bruttó szintterület minden teljes 100 m2-re után legfeljebb 1 db lakás építhető.”

31. § A R. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A Vt-Z/5 építési övezetben az Ady Endre utca gyalogos szakaszának déli oldalán nyíló telkek közútról történő megközelítését a tömbbelsőben kialakítandó közterületről kell biztosítani. Ezen ingatlanoknak a tervezett szabályozás végrehajtása után visszamaradó részei tovább nem oszthatók.

(2) A Vt-Z/5 építési övezet Ady Endre utca - Noszlopy Gáspár utca - Áchim András utca - Berzsenyi Dániel utca által határolt részén

a) az építési övezet Áchim András utca és Berzsenyi Dániel utcával határolt része egy telektestként alakítható ki;

b) a Berzsenyi Dániel utca és a tömbbelső feltáró útja között a megkülönböztetett járművek számára minimum 6,0 méter széles vegyes használatú felület alakítandó ki;

c) a beépítés maximális mértéke 5%-kal növelhető, amennyiben - megállapodás alapján - a földszinti területek legalább 10%-a közhasználatra átadásra kerül, időbeli korlátozással, vagy időbeli korlátozás nélkül, a szabályozási terven jelölt gyalogos átjárhatóság biztosítása, illetve a megkülönböztetett gépjárműforgalom számára megnyitott vegyes használatú felület kialakítása érdekében;

d) a szint alatti beépítés maximális mértéke - megállapodás alapján - a vonatkozó előírásokban megállapított személygépjármű parkolóférőhelyet meghaladóan létesített minden 10 többlet férőhely után 2%-kal növelhető, amennyiben a többlet parkolóhelyek közhasználata biztosított;

e) az új épületek (épületrészek) a tömb léptékéhez illeszkedő tagoltan összeépülő épületegyüttest alkossanak, az új épületek építészeti kialakítása igazodjon a tömbben meglévő századfordulós épületek karakteréhez, tömegarányaihoz, magastetős megjelenéséhez, hagyományos homlokzatképzéséhez;

f) a közterületek felől látható helyeken kizárólag magastetős épületek, illetve épületrészek építhetők, lapostetős épületrészek létesítése esetén azoknak legalább 50%-át tetőteraszként és/vagy zöldfelületként kell kialakítani;

g) a szabályozási terven jelölt ,helyeken építészetileg hangsúlyos épületrész alakítandó ki, melynek érintenie kell az építési vonalat;

h) a külön szintű gyalogos kapcsolat kialakítási módját (gyalogos aluljáró, vagy gyalogos híd) és pontos helyét a városképi, a funkcionális, műszaki és gazdaságossági szempontokat komplexen vizsgáló tervpályázat és/vagy megvalósíthatósági tanulmány alapján kell meghatározni;

i) a személygépjármű parkolók legalább 80%-át, kereskedelmi funkciót tartalmazó létesítmény esetén 100%-át, épületen belül és/vagy terepszint alatt kell elhelyezni;

j) koncentrált árufeltöltés, árurakodás céljára épületen belül zárt rakodóhelyiséget kell kialakítani;

k) az építési övezetben minimálisan létesítendő zöldfelület legalább 50%-át egybefüggően kell kialakítani.

(3) A közhasználat céljára átadott területrészek vonatkozásában a külön jogszabály *  előírásai alapján az Önkormányzatnak szerződést kell kötnie a terület tulajdonosával, melyben rögzíteni kell, hogy az átadott terület közterületként funkcionál, így

a) a szomszédos épületek homlokzatain nyílászárók a közterületre vonatkozó előírások szerint helyezhetők el;

b) utak, terek kialakíthatók,

c) pihenőhelyek kialakíthatók,

d) köztéri szobrok elhelyezhetők;

e) közművek elhelyezhetők;

f) közvilágítás kiépíthető.”

32. § A R. 45. §-a a következő (4), (5) és (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidőben a (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:

„(4) A Városközpont tiszta gyalogos forgalmi (sétálóutcai) közterületei mellett fekvő épületek földszintjén kizárólag olyan kereskedelmi és vendéglátó funkció helyezhető el, amelyek utcai homlokzatán használati igény a rendeltetésszerűen árubemutatásra és betekintésre szolgáló portál, kirakat.

(5) A (4) bekezdés előírásait rendeltetés módosítás esetén is figyelembe kell venni.

(6) A (4) bekezdésben megjelölt területen minden olyan építési-fenntartási munka, amely az épület közterület felől látható homlokzatát érinti (beleértve a portálok, kirakatok színezésének megváltoztatását is) csak építési engedély alapján végezhető. Az engedély kiadásához a Városi Főépítész véleményét meg kell kérni és figyelembe kell venni.”

33. § (1) A R. 46. § (8) bekezdés táblázatának 6. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

Övezeti jel Beépítési mód Beépítés max. mértéke
%
Min. - max. építmény-magasság
m
Max. szintterületi mutató
m
2/m2
Min. telekterület
m
2
Min. zöldfelületi arány
%
Szint alatti beépítés
%
Közműve-
sítettség
Vk-SZ/3K SZ 50 13,0 2,4 1000 25 60 T

(2) A R. 46. § (8) bekezdés táblázata a következő sorral egészül ki:

Övezeti jel Beépítési mód Beépítés max. mértéke
%
Min. - max. építmény-magasság
m
Max. szintterületi mutató
m
2/m2
Min. telekterület
m
2
Min. zöldfelületi arány
%
Szint alatti beépítés
%
Közműve-
sítettség
Vk-SZ/K SZ 45 4,5-20,0 2,0 5000 25 60 T

34. § A R. 47. § (2) és (3) bekezdése helyébe következő rendelkezések lépnek:

„(2) Gazdasági területen lakó- és vegyes terület határától 100 m-en belül üzemanyagtöltő állomás nem alakítható ki, kivéve a volt Füredi II. laktanya területén.

(3) Gazdasági területek építési övezeteiben fém és hulladékkereskedelmi terület telke élővízfolyás telkének határától 100 m-en belül, valamint a városba bevezető országos főutak és a nemzetközi vasúti fővonal tengelyétől légvonalban mért 200 méteren belül fekvő ingatlanokon nem helyezhető el.”

35. § A R. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetben lakóterület, üdülőterület és helyi természetvédelmi terület határától számított 500 méteren belül zajos, bűzös hatást eredményező tevékenység céljára építmény nem helyezhető el, az állattartó épületekre e rendelet 31. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.”

36. § (1) A R. 54. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

„h) egészségügyi létesítmények.”

(2) A R. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: * 

Övezeti jel Beépítési mód Beépítés max. mértéke
%
Min. - max. építmény-magasság
m
Max. szintterületi mutató
m
2/m2
Min. telekterület
m
2
Min. zöldfelületi arány
%
Szint alatti beépítés
%
Közműve-
sítettség
Ke T 25 3.0-13.5 0.8 40000 50 35 T”

37. § (1) A R. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A telekhatárok mentén - a közúti kapcsolatokat biztosító utcaszakasz kivételével - legalább 5,00 m széles fásított zöldsávot kell kialakítani, a közterület felőli oldalon a Városi Főkertésszel egyeztetett kertépítészeti megoldással.”

(2) A R. 55. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az építési övezeti jellemzőket az alábbi táblázat tartalmazza: * 

Övezeti jel Beépítési mód Beépítés max. mértéke
%
Min. - max. építmény-magasság
m
Max. szintterületi mutató
m
2/m2
Min. telekterület
m
2
Min. zöldfelületi arány
%
Szint alatti beépítés
%
Közműve-
sítettség
Kbk IK 40 5.0-10.0 0.6 20000 40 40 T”

38. § A R. 56. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a vásárló, illetve látogató forgalom, valamint a kereskedők kiszolgálásához szükséges szociális épület.”

39. § A R. 65. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) harangláb, templom építése esetén a legnagyobb építménymagasság 20,0 m.”

40. § A R. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Közvetlen ingatlan kiszolgálást biztosító új kapubejáró csak az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával alakítható ki. Új útcsatlakozás megépítése csak a közlekedési hatóság építési engedélyével lehetséges.”

41. § A R. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KÖu-TF övezet az országos és a helyi közúthálózat főutak belterületi szakaszai számára kijelölt terület, ahol csak az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.”

42. § A R. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KÖu-TGY övezet a közlekedési területeknek a települési gyűjtő utak számára kijelölt területe, ahol csak az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározottak helyezhetők el.”

43. § A R. 78. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, kivéve a Cseri park területén a kötélpályához építendő lépcsőház esetén, ahol elérheti a 12,5 métert;”

44. § A R. 81. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) harangláb, emlékhely építése esetén a legnagyobb építménymagasság 20,0 m.”

45. § A R. 87. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben épület nem helyezhető el, telek nem osztható meg. A védőerdő övezetén keresztül útterület és teleknyúlvány kialakítható.”

46. § A R. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97. § (1) Az Mk/1 övezetben ideiglenes tartózkodásra is alkalmas helyiségeket is tartalmazó gazdasági épület az alábbiak szerint helyezhető el:

a) a területen beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2 * ;

b) a beépítési mód szabadonálló vagy oldalhatáron álló, a kialakult állapotot figyelembevéve;

c) a beépítési mérték maximuma 9,5% * , amely legfeljebb 60 m2 beépített nagyságú épületből és az épülethez kapcsolt legfeljebb 15 m2 nagyságú fedett teraszból állhat.

(2) Az övezet földrészletein építmény a közút vagy magánút határától számított 5-25 m-es sávban helyezhető el, az oldalkert mélységét a 11. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg.

(3) Az épületek a telek előtt húzódó közút vagy magánút vonalára merőleges nyeregtetővel épülhetnek, 40-45º-os hajlásszögű magas tetővel, szürke pala, hullámpala és hullámlemez kizárásával. Keresztszárny megengedett.

(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.”

47. § (1) A R. 98. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, 12,0 m-es minimális szélességgel.”

(2) A R. 98. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az övezet földrészletein az előkert mélysége legalább 10m.”

48. § (1) A R. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Mk/3 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 800 m2, ha a földrészlet szélessége eléri a 9 m-t.”

(2) A R. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az övezet földrészletein építmény - az (5) bekezdésben foglaltak szerinti telekrész leadása után az előkert mélysége legalább 10m.”

49. § (1) A R. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Mk/4 övezetben a beépíthető legkisebb földrészlet 600 m2 *  ha a földrészlet szélessége eléri a 11 m-t.”

(2) A R. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az övezet földrészletein az előkert mélysége legalább 5 m.”

50. § A R. 101. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § (1) Az Mk/5 övezetben a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épület helyezhető el, valamint lakóépület az (5) bekezdésben foglaltak alapján.

(2) Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:

a) a legkisebb beépíthető telekméret - nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével - 720m2;

b) a legkisebb telekszélesség 12 m;

c) a beépítési mód szabadon álló;

d) a beépítettség legfeljebb 3%;

e) az építhető épület legnagyobb alapterülete legfeljebb 60 m2;

f) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

(3) A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1500 m2, a minimális telekszélesség 15,00 m.

(5) A 6000 m2-t meghaladó telken legfeljebb 60 m2 beépített alapterületű lakóház építhető, amelyhez legfeljebb 15 m2 fedett terasz kapcsolódhat.”

51. § A R. 102. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) Az Mk/6 övezetben a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épület, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint lakóépület helyezhető el.

(2) Építmények az alábbi paraméterek szerint helyezhetők el:

a) a legkisebb beépíthető telekméret - nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével - 720 m2;

b) a beépítési mód szabadon álló;

c) a beépítettség legfeljebb 3%;

d) az építhető épület legnagyobb alapterülete legfeljebb 60 m2,

e) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

(3) A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhető, az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) Telekalakítás során a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m2, a legkisebb telekszélesség pedig 12 m lehet.

(5) A 6000 m2-t meghaladó telken legfeljebb 60 m2 beépített alapterületű lakóház építhető, amelyhez legfeljebb 15 m2 fedett terasz kapcsolódhat.”

52. § A R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

53. § (1) E rendelet 2007. március 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a R. 7. § (2) bekezdése, a 34. § (4) és (5) bekezdései, a 39. § (2) bekezdés d) pontja, a 48. § (6) bekezdés c) pontja, az 55. § (3) bekezdése, a 67. § (2) bekezdése, a 68. § (2) bekezdése, a 92. § (2) bekezdés d) pontja, a 96. § (5) és (6) bekezdése, valamint a R. 4. számú melléklete hatályát veszti.

Kaposvár, 2007. február 22.

Szita Károly s. k. dr. Kéki Zoltán s. k.
polgármester címzetes főjegyző

1. melléklet a 15/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 15/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 15/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

„6. melléklet a 70/2005.(XII. 15.) önkormányzati rendelethez


  Vissza az oldal tetejére