Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 23/2008. (IV. 26.) önkormányzati rendelete

a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 48/2004. (IX. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. § A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 48/2004. (IX. 24.) önkormányzati rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. § E rendelet 2008. május 1. napján lép hatályba.

Kaposvár, 2008. április 24.

Szita Károly s. k. dr. Kéki Zoltán s. k.
polgármester címzetes főjegyző

Melléklet a 23/2008. (IV. 26.) önkormányzati rendelethez

„Melléklet a 48/2004. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

BEVEZETÉS

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. Törvény 35. §-ában rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését. A törvény 59. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 126/2003. (VIII. 15.) rendeletében szabályozza a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeit.

A tervezés összetett feladat, amelyben az alapos helyzetfeltárást követően meg kell határozni a konkrét célokat, prioritásokat és cselekvési programot kell készíteni.

A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere

A Hulladékgazdálkodásról elfogadott 2000. évi XLIII. Törvény (továbbiakban: Hgt.) biztosítja a kereteket a hulladékgazdálkodás további részletes szabályozásához. A törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg:

- a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését,

- az újrahasználatot,

- a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását.

A hulladékgazdálkodási tervek, a törvényben meghatározott célok elérését az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülő regionális és helyi szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozóik - hat évre készítik el, és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról.

A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell készíteni (Hgt. 33-36. §).

Területi hulladékgazdálkodási terv

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5. §-ban meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőségek által készített hulladékgazdálkodási terv.

Megyei hulladékgazdálkodási terv

Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat által készített hulladékgazdálkodási terv. Készítése nem kötelező. Tartalma, felépítése a területi tervekéhez hasonló.

Helyi hulladékgazdálkodási terv

Egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladékkeletkezéssel járó tevékenységi körére.

Egyedi hulladékgazdálkodási terv

Jogszabály szerint meghatározott gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási tevékenységére vonatkozó - előírt tartalommal készített - hulladékgazdálkodási terve.

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak szabályozása

Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozás is.

Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsátanak ki a környezetet érintő kérdésekben is.

A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben - más jogszabályokban előírtaknál - nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók.

Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése - nem teljes körű - felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”.

Az önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat a törvény is előír az önkormányzatok számára.

Ezt a joghelyet is figyelembe véve született meg Hgt., amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz.

A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja

A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és területi tervekben, stb. meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítani kell a környezet állapotán.

A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet állapítja meg. Ezen rendelet 3. § a), b), c) és d) pontjának alkalmazásában:

Települési szilárd hulladék

- háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék,

- közterületű hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék,

- háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

A települési hulladékok körébe tehát beletartoznak a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű, azokkal együtt kezelhető más hulladékok is. A települési hulladékokkal együtt rakhatók le azok az egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet 2. számú melléklete szerinti átvételi követelményeket. Ezeket a hulladékokat szintén figyelembe kell venni a tervezés során.

Települési folyékony hulladék

A szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

- emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

- a nem közüzemű csatorna- és árokrendszerből, valamint

- a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.

Az inert hulladék

Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

Biológiailag lebontható hulladék

Biológiailag lebontható hulladék minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami - anaerob vagy aerob módon - mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható.

1. Általános bevezető

Tervezési szint: helyi hulladékgazdálkodási terv

A helyi hulladékgazdálkodási tervezésért felelős személy: Szita Károly, polgármester

Készítette: Horváth Zoltán környezetvédelmi referens, Kovács Katalin munkaszervezeti koordinátor

Bázis év: 2002. (a tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik.)

A felülvizsgálatnál a 2004. és 2006. évi adatokat vettük alapul, kiegészítve néhol a rendelkezésre álló 2007. év adataival.

1.1. A település bemutatása

1.1.1. Demográfiai adatok

Kaposvár lakónépessége a 2002-es évben Somogy megye lakónépességének 20,30%-a, 2004-ben 20,71% és 2006-ban 20,6%-ra változott. Élve születések száma 2002-ben 639, 2004-ben 637 és 2006-ban 644-re változott. Az elhalálozás 2004-ben 873, 2004-ben 889 és 2006-ban 806 volt.

1. táblázat

Kaposvár város demográfiai adatai

További vizsgált demográfiai paraméterek 2002. 2004. 2006.
Lakos szám 68 090 68 074 67 516
Lakások száma (db) 26 920 27 568 27 757
Közüzemi vízvezeték hálózat (km) 256,615 261,034 263,473
Vezetékes vízzel ellátott lakások száma 26 365 26 630 26 950
Szennyvízcsatornára rákötött lakások száma 23 412 25 250 26 720
Szennyvízcsatorna hossza (fm.) 146 804 192 600 206 186

Forrás: www.kaposvar.hu

1.1.2. Gazdasági tevékenységek, Ipari tevékenységek

Kaposváron 2002. év végén a működő vállalkozások száma a megyében működő összes vállalkozás több mint egynegyede, jelentős tehát a vállalkozási aktivitás. A működő vállalkozásokon belül a társas és egyéni vállalkozások aránya 40-60%. Ez az arány 2006 évre úgy változott, hogy az egyéni vállalkozások aránya 65%-ra emelkedett.

2. táblázat

Kaposváron működő vállalkozások

Megnevezés db
2002. 2004. 2006.
Összes 10 516 10 693 10 131

Forrás: KSH évkönyv

3. táblázat

Kaposváron regisztrált vállalkozások száma gazdasági ágak szerint

2002. 2004. 2006. 2002. (%) 2004. (%) 2006. (%)
Mezőgazdaság 346 339 283 3,3 3,2 2,8
Ipar 663 613 539 6,3 5,7 5,3
Építő 571 632 556 5,4 5,9 5,5
Kereskedelem 1955 1723 1621 18,6 16,1 16,0
Szálláshely 1373 1307 1011 13,1 12,2 10,0
Pénzügy 315 390 436 3,0 3,6 4,3
Ingatlanügy 3552 3869 3852 33,8 36,2 38,0
Halászat 6 5 4 0,1 0,0 0,0
Szállítás 319 315 304 3,0 2,9 3,0
Oktatás 383 452 497 3,6 4,2 4,9
Egészségügy 273 266 280 2,6 2,5 2,8
Egyéb szolg. 759 782 748 7,2 7,3 7,4
2002. 2004. 2006. 2002. (%) 2004. (%) 2006. (%)
Egyéb tev. 1 0 0 0,0 0,0 0,0
Nemzetgazdaság összesen 10 516 10 693 10 131 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH adatszolgáltatás

4. táblázat

Kaposváron működő vállalkozások 2006-ban

2005. 2006.
Megnevezés db % db %
Társas vállalkozások 3501 33,4 3577 35,3
Egyéni vállalkozások 6982 66,6 6554 64,7
Regisztrált vállalkozások összesen 10 483 - 10 131 -
Vállalkozásokból ipari, építőipar ágban 1183 11,28 1095 10,8
Vállalkozásokból kereskedelem, szálláshely, szolgáltatás ágban 2784 26,55 n.a. n.a.
Kiskereskedelmi üzletek 1504 - 1448 -
Kiskereskedelmi üzletekből élelmiszer jellegű üzlet és áruház 227 15,09 323 22,3
Kiskereskedelmi üzletekből ruházati szaküzlet 281 18,68 261 18,02
Kiskereskedelmi üzletekből vasáru-, festék-, üveg- szaküzlet 98 6,5 101 6,97
Közforgalmú gyógyszertár 17 - 18 -
Vendéglátóhelyek 455 - 440 -

Forrás: KSH évkönyv

Somogy megye összes regisztrált vállalkozásaiból Kaposvár 2002-ben 26,46%-kal részesedik, ez az érték 2006 évre 26,65%-ra emelkedett, ami jelzi Kaposvár ilyen jellegű fejlődését.

A gazdasági szolgáltatások a megye vállalkozásaiból 2002-ben 19,2%-kal részesednek, ami Kaposvár szolgáltatásainak fejlettségét, illetve a városon túlmutató kínálatát jelzi. (nem rendelkezünk 2006-os adattal)

Az ipari tevékenység elsősorban a város keleti és nyugati részén kialakult, korábban a város szélén elhelyezkedő, ma már a várossal egybenőtt iparterületeken folyik. A városban két ipari park létesült, amelyek lehetővé tették az elmúlt években történt jelentősebb befektetéseket.

Az önkormányzat által létesített Keleti Ipari Park zöldmezős, nagy területigényű beruházásokat tett lehetővé (NABI Rt.-szünetelteti a tevékenységét, Agribrands Europe Hungary Zrt., TGB Otolecz Kft., Raab-Karcher Kft., Finomságok Kft.-felszámolás alatt), amelyek megvalósulásával az itt rendelkezésre álló területek elfogytak. A park keleti irányú bővítése szükséges, melynek előkészítése folyamatban van.

A VIDEOTON Ipari Parkban az elektronika, háztartási kisgépek gyártása, híradástechnika területén működő vállalkozások telepedtek le.

1.1.3. Idegenforgalom

5. táblázat

Kaposvári kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatai

Szobák száma a szállodákban Szállásférőhelyek száma összesen Szállásférőhelyek száma
szállodákban panziókban turistaszállásokon kempingekben
138 1091 311 232 298 250
117 884 275 303 306 n.a.
n.a. 1069 n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: KSH évkönyv

6. táblázat

Vendéglátóhelyek száma Kaposváron

2004. 2005. 2006.
Vendéglátóhelyek száma 457 455 440
ebből egyéni vállalkozás által üzemeltetett 207 207 n.a.

Forrás: KSH évkönyv

7. táblázat

Vendégforgalom Kaposváron

Megnevezés 2004. 2005. 2006.
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 23 205 23 316 27 698
ebből: külföldiek 3784 3218 7255
Vendégéjszakák száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 54 594 59 841 55 396
ebből: külföldiek 8235 7586 7255

Forrás: KSH évkönyv

8. táblázat

Vendégforgalom szállástípusonként a kaposvári kereskedelmi szálláshelyeken

Megnevezés Vendégek ebből: külföldiek Vendégéjszakák ebből: külföldiek
2004.
Kereskedelmi szálláshelyek összesen 23.205 3.784 54.594 8.235
ebből: szállodák 10.829 3.460 19.507 7.402
egyéb 12.376 324 35.087 833
2005.
Kereskedelmi szálláshelyek összesen 23.316 2.318 59.841 7.586
ebből: szállodák 9.175 2.398 14.843 4.354
egyéb 14.141 820 44.998 3.232

Forrás: KSH évkönyv

Kaposvár idegenforgalma viszonylag szerény. A város kereskedelmi szálláshelyein 2006. évben regisztrált 27.698 vendég (ebből 7.255 külföldi) átlagos tartózkodási ideje 2,0 nap volt. A város és térsége adottságai ennél lényegesen nagyobb vonzerőt biztosítanának a szükséges beruházások megvalósítása, s erre alapozott programkínálat kidolgozása esetén.

1.1.4. Természeti vonzerő

Legjelentősebb természeti vonzereje a megyeszékhelytől délre elterülő Zselici Tájvédelmi Körzet számos védett élőhelyével, növényeivel és állataival. A térség terepet nyújt az aktív turizmus (természetjárás, lovas- és kerékpáros turizmus, stb.) iránt érdeklődők számára. Problémát jelent az erdei létesítmények leromló állapota.

1.1.5. Közlekedés

9. táblázat

Vizsgált közlekedési paraméterek Kaposváron

Vizsgált közlekedési paraméterek 2002. 2004 2006.
Belterületi úthálózat hossza (m) 198 113 201 190 203 774
Belterületi úthálózat kiépített hossza (m) 179 874 183 641 186 891
Kiépített járda hossza (m) 235 100 236 695 239 566
Tárgyévi járda építésének hossza (m) 4253 1325 1292
Kerékpárút hossza (m) 5890 5890 5890
Helyi tömegközlekedés vonalainak száma 30 32 32
Autóbuszok száma (db) 42 43 43
Autóbuszok átlagéletkora (év) 10,8 10,20 12,96
5 m-nél kisebb nyílású hidak száma (db) 7 7 7
5-15 m közötti nyílású hidak száma (db) 4 4 4
15-30 m közötti nyílású hidak száma (db) 2 2 2

Forrás: www.kaposvar.hu

1.1.5.1. Vasúti infrastruktúra

Kaposvár vasúti csomópont, a Budapest - Dombóvár - Gyékényes-országhatár nemzetközi törzshálózati fővonal elágazó állomása. Kaposváron kettő mellékvonal ágazik ki, a Kaposvár - Fonyód és a Kaposvár - Siófok vasútvonalak.

1.1.5.2. Légi közlekedés

A város közelében működő repülőtér Kaposújlakon található.

1.1.6. Domborzati viszonyok

A Zselicség tengerszint feletti magassága 140-300 m. A vízválasztó vonulattól északra eredő patakok a Kapos-völgyében adják le vizüket, míg a délre eredő vízfolyások már a Dráva vízgyűjtő területéhez tartoznak.

A mai Kaposvárt és közvetlen környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki e térség vízrajzi képe, folyóhálózata és a maihoz hasonlatos domborzata. A növényzettel borított észak-déli fekvésű dombság, az erdőségek, a mocsaras patak- és folyóvölgyek természetesen sokat változtak az évezredek során.

1.1.7. Néhány fontosabb környezeti jellemző

1.1.7.1. Levegővédelem

A megyeszékhely és a városkörnyék levegő-higiénés helyzete jónak mondható. A mérési eredmények alapján a nitrogén-dioxid, kén-dioxid, valamint az ülepedő por értékei nem haladják meg az egészségügyi határértéket.

A levegő szennyezettségéért a fűtésből származó légszennyezők csak kis mértékben (20-25%) felelősek, a lakások kb. 95%-a távfűtésre vagy gázhálózatra van kapcsolva. Az ÁNTSZ által vizsgált területeken az ipari légszennyezés nem jellemző.

Így a levegő minőségi mutatói döntően (75-80%) a közlekedés okozta levegőszennyezést jelzik (nitrogénoxidok és porszennyezettség).

A legjelentősebb légszennyezés-kibocsátók a VIDEOTON MBKE Holding Kft., Kaposvári Villamossági Gyár Kft telepe, a STRABAG Hungária Építő Kft, Magyar Cukor Rt., a KOMÉTA ’99 Kft., a Dél-Dunántúli Gabonaipari Zrt.

1.1.7.2. Vízbázisok védelme

Legjelentősebb vízfolyásunk a Kapos folyó, mely kettészelve a várost a teljes település felszíni- és szennyvizeinek befogadója. Üzemeltetője a Kapos a Vízügyi Igazgatóság, míg a többi 10 vízfolyás a város kezelésében van.

A Kapos folyó III-IV. vízminőséggel érkezik a város térségébe, ahol a bevezetett ipari és kommunális eredetű szennyvizek hatására IV-V. osztályúvá romlik.

A meder völgyében elhelyezkedő mélyfúrású kutak városunk ivóvízkészletének nagy részét adják.

Felszíni vizek:

Legnagyobb felszíni vízfelületünk a Deseda tározó, elsősorban vízkészlet-gazdálkodás, vízminőség szabályozás és árvízcsúcs-csökkentés céljából készült. Az elsődleges célok mellett a hétvégi pihenő és a rekreációs sportolási (horgászat, vízisport) igények is erőteljesen körvonalazódtak. Az elmúlt esztendők során az intenzív használat miatt a tó vizének szervesanyag-terhelése növekedett.

A Töröcskei tározó vízfelülete és a környezete elsősorban a horgászat, a kiránduló turizmus, a csendes vakáció területe. Legújabb felszíni vizünk a belváros közelében kialakított Városligeti Malom-tó.

Felszín alatti vizek:

A felszín alatti vizek közül a talajvíz általában szennyezett egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvíz elhelyezés hiányosságai miatt. A rétegvizek természetes minősége sem túlzottan kedvező. Kevés kivételtől eltekintve ivóvízként való felhasználása előtt valamilyen vízkezelés szükséges. Egyébként a kedvező földtani adottságoknak köszönhetően a rétegvizek természetes védettsége általában megfelelő.

1.1.7.3. Zaj- és rezgés elleni védelem

A város zajhelyzetét a földrajzi elhelyezkedésén kívül nagymértékben befolyásolja a település szerkezete, az iparosítás volumene, az iparterületek elhelyezkedése, a települést érintő utak és országos főútvonalak elhelyezkedése. Városunk környezeti zajviszonyaiért elsősorban a közlekedés a felelős. Kaposvár sűrűn lakott lakóövezeteit két országos főközlekedési út szeli át (61. és 67. számú).

Az ipari létesítményekből kibocsátott zaj a lakosság kisebb hányadát érinti, terhelő hatása azonban koncentráltan jelentkezik. Egyre jobban terjed a zenét szolgáltató szórakozóhelyek, játéktermek, diszkók létesítése és üzemeltetése. Ezeknél a létesítményeknél a hangos zene, valamint a működtetéshez kapcsolódó egyéb zajkeltés zavaró hatása egyre többször ad alapot a panaszra.

1.1.7.4. Talajvédelem

A termőföld védelme érdekében az új tulajdonosok számára egyértelműen tudatosítani kell, hogy a tulajdon nem jelent jogot a mezőgazdasági földek nem rendeltetésszerű használatára, mert a vétellel egyben kötelezettséget kell vállalni a termőföld mezőgazdasági hasznosítására (legalább fertőzés- és gyommentes állapotban tartására). A város határában jelentős az erózió által érintett szántó- és ültetvény-terület, ezért összhangban a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 36. §-val az erózióval veszélyeztetett területek földhasználói kötelesek talajfedettséget biztosító növényeket termeszteni, olyan művelési módot alkalmazni, mely megkönnyíti a csapadék talajba való jutását, illetve a művelést szintvonalasan végezni.

1.1.7.5. Hidrogeológiai jellemzők

A kaposvári vízbázis hidrogeológiai felépítésére jellemző, hogy egy több mint 1.000 m vastagságú pannon tengeri üledék, amelyre egy 30-50 m vastag agyagos levantei összlet, majd egy pleisztocén folyóvízi, tavi, szárazföldi üledék települt. A pleisztocén vízbázis települtsége a domborzati viszonyokat követi, felülről csapadék vízből, talajvízből, oldalról a vízfolyások vizéből kap utánpótlást. Felszíni szennyeződéssel szembeni védettsége alacsony (amelyet az erre az összletre telepített /sekélymélységű/ kutak kényszerű leállítása is jelez).

1.1.7.6. Természetvédelem és tájvédelem

10. táblázat

Zöldterületekkel kapcsolatos adatok(eFt)

Megnevezés 2002. 2004. 2006.
Összes terület (m2) 1 719 760 1 697 000 1 706 000
Pázsit (m2) 1 639 562 1 607 716 1 611 804
Virág-évelő (m2) 183 783 783
Virág-egynyári (m2) 3455 3273 3393
Rózsa (m2) 1850 1850 1850
Fa (db) 22 750 23 268 23 588
Cserje (db) 45 850 49 750 50 190
Sövény (fm) 7676 7676 7996
Sétautak-aszfalt (m2) 44 721 44 721 44 931
Sétautak-zúzalék (m2) 38 658 38 658 39 112
Emlékmű (db) 29 29 32
Kőváza (db) 20 20 20
Szökőkút (db) 10 11 12
Zöldterület fenntartására fordított összeg 131 502* 155 259* 168 096*
*Az összegek az alábbi munkafolyamatokat tartalmazzák: zöldterület takarítás, kaszálás, fák, cserjék, sövények metszése, növényvédelmi munkák (gyomirtás, kártevők, károkozók elleni védekezés), virágok, évelők, fák, cserjék ültetése, gondozása, növények öntözése, parki sétautak karbantartása, szökőkutak üzemeltetése, parkok őrzése.

Forrás: www.kaposvar.hu

A tulajdonviszonyok gyökeres változásával a földrészletek aprózódásával, esetleges beépülésével a táj jelenlegi arculatát veszély fenyegeti. Ezért nagyon fontos, hogy az önkormányzat fokozott figyelmet fordítson a külterületen zajló folyamatokra, a város érdekeinek megfelelően irányítsa, szabályozza azokat.

1.1.7.7. Területfelhasználás

A Városközpont jellegzetes kisvárosias beépítésű, a legjellemzőbbek a 2-3 szintes épületek.

A belvárosban vannak jelentős forgalmú közintézmények is, amelyeknek egy része megyei, illetve regionális feladatot is ellát.

Jelentős gazdasági területekkel rendelkezik a város, jelenleg 3 db ipari park működik, de lehetőség van, hogy további területekkel bővülhessen a gazdasági célú területek száma (volt SÁÉV terület, Raktár u. és a Jutai út környéke, volt Füredi II. laktanya, Guba S. utca).

1.2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai

A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és területi tervekben, meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítani kell a környezet állapotán.

A jelenlegi állapot felmérése után kiemelt hangsúlyt fektettünk az olyan közvetlen beavatkozásokra, amelyek általában beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók formájában jelennek meg:

- új, hulladékgazdálkodási célt szolgáló létesítmények megvalósítása, a meglévők kapacitásának bővítése,

- műszaki korszerűsítések elvégzése környezetre káros hatással lévő tevékenységek esetében,

- hulladékgazdálkodási célú kiegészítő berendezések, létesítmények megvalósítása,

- rekonstrukciós felújítási és rehabilitációs munkák elvégzése,

- környezetszennyező tevékenységek, létesítmények kitelepítése a települési belterületekről,

- környezetbarát hulladékártalmatlanítási, -hasznosítási technológiák, rendszerek alkalmazása.

A hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál elsődleges szempontként a jogszabályokban előírtak teljesítését vettük figyelembe. Prioritásként kezeltük azokat a célokat, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetését, alapvető természeti érték védelmét, illetve a jogszabályok előírásának teljesítését szolgálják.

1.3. Tervezésbe bevont hatóságok és egyéb szervezetek

A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet II. számú melléklete határozza meg a helyi tervkészítésbe bevonandó hatóságok körét. E melléklet alapján a tervezés során az alábbi szervezetek kerültek megkeresésre:

- ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete - Kaposvári kistérségi Intézet (Kaposvár),

- Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Kaposvár),

- Nemzeti Közlekedési Hatóság, Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága (Kaposvár),

- DD Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Pécs),

- Magyar Geológiai Szolgálat DD. Területi -Hivatala (Pécs),

- Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Budapest),

- DD Nemzeti Park Igazgatóság (Pécs),

- Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (Budapest),

- Somogy Megyei Földhivatal (Kaposvár),

- Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (Kaposvár),

- Pécsi Bányakapitányság (Pécs),

- Magyar Energia Hivatal (Budapest),

- Állami Erdészeti Szolgálat (Kaposvár),

- Dél-magyarországi Hírközlési Felügyelet (Zalaegerszeg),

- DD. Területi Főépítészi Iroda (Kaposvár),

- Somogy Megyei KH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (Kaposvár).

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

A fejezet legfőbb célja, hogy bemutassa azokat a hulladékokat, amelyek a település területén adottak, és azokról a települési önkormányzatnak kell gondoskodni valamilyen jogszabályi kötelezettség alapján, vagy önként vállalt feladatként. Ezen fejezet távlati célja, hogy fel lehessen állítani az un. hulladékmérleget, ami megmutatja, hogy az adott településen ténylegesen milyen és mennyi hulladékról kell gondoskodni, valamint ezeknél mennyi az aktuális hasznosítási-, kezelési arány.

2.1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái

A következő hulladékokkal, és feldolgozókkal foglalkozunk a terv keretében:

- a településen keletkező - a közszolgáltató által begyűjtésre kerülő - települési szilárd hulladék, a települési szilárd hulladékokból szelektíven gyűjtött frakciók (veszélyes és nem veszélyes): a városban keletkező hulladék legnagyobb részét a kommunális hulladék teszi ki. Ennek begyűjtéséről, majd lerakásáról, hasznosításáról a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. gondoskodik.

- a településen keletkező települési folyékony hulladék: a Kaposvári Vízművek Kft. foglalkozik a begyűjtéssel, kezeléssel, és ártalmatlanítással.

- az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok (pl. kórházi hulladékok, állati hulladék): ezen belül csak az állati hulladékokkal foglalkozunk, amiről az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. gondoskodik. A város területén lévő kórház megyei tulajdonban van, így az ott keletkezett, onnét elszállított hulladékkal nem kell e tervben számoltunk.

- a kiemelten kezelendő hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék): ezek begyűjtéséről, és kezeléséről a KVG Zrt, ERECO Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Zrt, ASCO Hungária Kft. és két kisebb vállalkozás foglalkozik.

- Az inert hulladék begyűjtésével az Andréka és Fia Kft, a Szalmasági Szolg. Ker. Kft., és a KVG Zrt. foglalkozik.

- a területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított (pl. illegálisan lerakott vagy elhagyott) hulladékok: az illegális hulladéklerakók felszámolásra kerültek, felhalmozott hulladékról így nincs adatunk.

- a következő begyűjtőkkel kell számolnunk a bázisévben: KVG Zrt, ERECO, Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Zrt., ASCO Hungaria Kft., Mester Mária (vállalkozó), Ragoncsa Jolán (vállalkozó).

A tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik. Amennyiben ezek nem álltak rendelkezésre, a legfrissebb információforrást használtuk. A dokumentumban említést teszünk az információk forrásáról és típusáról is.

A felülvizsgálatban 2004-es és 2006-os év adatait használtuk fel, azért tartottuk fontosnak a 2006-ban keletkezett hulladékmennyiségek vizsgálatát is, mert így aktuális képet kapunk a város hulladékgazdálkodásáról.

Tekintettel arra, hogy a fent említett hulladékáramok esetében nem mindig álltak rendelkezésre megbízható adatok, így több esetben statisztikai számításokra támaszkodtunk.

2.1.1. A tervezés módszere

A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A stratégiai tervezés országos szinten, a megvalósítás-orientált tervezés pedig helyi szinten történik. Maximális hatékonyság annak biztosításával érhető el, ha nincsenek ellentmondások a különböző tervezési szintek között, valamint, ha az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti.

A helyi terv kidolgozása során az alábbi módszert követtük:

- leltárkészítés: a tervezéshez szükséges adatok, információk összegyűjtése (mennyiségi, kezelési és kapacitási adatok);

- a jogszabályokból, a nemzeti és régiós hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján a település problémáinak és igényeinek feltárása;

- az intézkedések és a szükséges eszközök meghatározása;

- cselekvési program kidolgozása, amely tartalmazza az időbeli ütemezést, a résztvevők illetve a felelősök meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségigényét.

Tekintettel arra, hogy a tervkészítés jelenlegi fázisában nem áll rendelkezésre általános érvényű, minden hulladékfajtára kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség és információs rendszer, a tervek sok bizonytalanságot, pontatlanságot tartalmazhatnak.

Az országos szintű összehangolás hatékony eszköze lesz majd a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabály 2004. január 1-én történő hatálybalépése, az operatív információs rendszer kialakítása, illetve a területi tervek kétévenként esedékes felülvizsgálata.

A felülvizsgálatkor meghatározó szerepe lesz az egyedi hulladékgazdálkodási tervek visszacsatolásának, hiszen ezekben lehet és kell számszerűsíteni a hulladékcsökkentési és hasznosítási célkitűzéseket.

A tervben foglaltak végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet játszik a felügyelet, ellenőrzés és engedélyezés hatósági eszköze.

2.2. A keletkező hulladékok és éves mennyiségük

2.2.1. Nem veszélyes hulladékok

11. táblázat

Keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék fajták Begyűjtött mennyiség 2002-ben Begyűjtött mennyiség 2004-ben Begyűjtött mennyiség 2006-ben
Települési szilárd hulladékok (t/év)* 24 334 24 474 25 817
Települési folyékony hulladék (m3/év)*** 32 541 36 928 43 230
Kommunális szennyvíziszap (m3)*** 37 308 41 498 46 382
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok (t/év)** 6-8000 6853 11 223
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok** n.a.** 1967 2995
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok**** n.a.**** 2005 12 221
Összesen 94 183 102 900 115 429
*A települési szilárd hulladék mennyiségébe az építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok és az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok is beletartoznak, ezért ezeket a mennyiségeket az összesen kiszámolt értéknél nem vettük figyelembe.
** csak az önkormányzatok üzemeltetésében lévő (felelősségi körébe tartozó) gazdasági szervezeteknél keletkező hulladék mennyisége szerepel
*** A települési folyékony hulladék és a kommunális szennyvíziszap mennyiségét m3/év-ben tudták megadni, ez a gyakorlatban használt hivatalos mértékegység. Viszont az adatszolgáltató szakemberek szerint ezek az értékek megegyeznek a tonnában megadott értékekkel.
**** Az ipari, nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan a vállalkozásoknak a Gazdasági Minisztérium felé van jelentési kötelezettségük minden év aug. 31.-ig.

Mivel a településen a szilárd-, és folyékony hulladékok gyűjtése a város lefedettségét tekintve közel 100%-os, ezért a begyűjtött mennyiség megegyezik a keletkezett mennyiséggel. A tervben végig ezt az elvet követjük.

Az ipari és szolgáltatási tevékenységből származó hulladékok - kivéve a veszélyes hulladékok - kezelése a hulladéklerakón, a kommunális hulladékokkal együtt történik. A mezőgazdaságban keletkező hulladékok döntő többségét a keletkezés térségében kezelik, hasznosítják.

A fenti táblázat tartalmazza a vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségét, de nem tartalmazza a szelektív gyűjtés által elkülönített és külön kezelt nem veszélyes hulladékokat. Ezek mennyiségét a következő táblázatban szerepeltetjük.

2005-ben az inert hulladéklerakó megvalósítása támogatást nyert, a projekt kezdete 2005. decembere volt.

A projekt eredményeképpen a térségben eddig egyedülálló módon kialakított építési és bontási hulladékkezelő telep és lerakó a térségben égető problémát hivatott megoldani, a hulladékokból értékes anyagok előállításával, várhatóan csökkentve ezzel a Kaposvár és a környező településeken az illegális hulladéklerakásokat is. A kialakított rendszer általános céljai összhangban vannak az OHT-ban megfogalmazott célkitűzésekkel.

A projekt megvalósulása elősegíti:

- az ásványkincsek felhasználásának csökkentését a hulladékok hasznosításával

- az illegális lerakás csökkenésén keresztül a környezetszennyezés, a zavaró tájképi elemek megszüntetetését

- a lakosság életminőségének javítását

- a környezettudatos szemléletmód elterjedését.

A megvalósult telep olyan technológiával rendelkezik, mely valamennyi építési és bontási hulladékfajtát képes feldolgozni, majd belőle az építési piac által megkövetelt minőségű építőanyagot előállítani. A hasznosításra nem alkalmas inert hulladékokat az EU-s és hazai jogszabályoknak megfelelően kialakítandó lerakó fogadja. Amennyiben egy nagyobb volumenű bontás során jelentősebb mennyiségű hulladék képződik, úgy a gépsor kialakításából adódóan az a helyszínre könnyedén kitelepíthető.

A komplex hulladékgazdálkodási rendszer során a hasznosítható hulladékok 100%-át visszanyerjük, és csupán a kitermelt talaj nélkül keletkezett hulladék 20%-a kerül inerthulladék-lerakón és települési szilárdhulladék lerakón végső elhelyezésre.

A mobil építési és bontási hulladéktelep feldolgozó gépsora az alábbi elemekből áll:

szállító járművek, konténerek, röpítő-törő, rosták, szállítószalagok, homlokrakodó hidraulikus bontó kalapács és roppantó olló adapter.

A feldolgozó és lerakó telepnél a következő fő épített létesítmények valósultak meg:

- Szigetelt építési törmelék lerakó: 46 000 m3

- Hídmérleg 40 tonna méréshatárig

- Újrahasznosításra kész anyagok tárolója 3x54 m2

- Bevezető aszfalt út 1460 m2

- Szociális épület (konténer)

- Feldolgozó, újrahasznosító terület (betonburkolással) 3100 m2

- Telepi belső út 3,00 m széles burkolattal 173,45 fm

- VB oszlopos, drótfonatos kerítés, vadvédelmi hálóval, és védőfasor

- A víz- és energiaellátás infrastruktúrája

- Szennyvízelvezető, -kezelő létesítmények

A telepre beérkező hulladékok ellenőrzése először a szállítmányt kísérő dokumentumokon keresztül, majd szemrevételezés útján történik. Ha nem fogadható, a szállítmányt vissza kell fordítani, a telephelyre nem léphet be.

Az inert hulladékok az újrahasznosító-lerakó telepre számítógépes adatfeldolgozással irányított mérlegelés után kerülnek be. A hulladékot a mérlegelés után a telepmester irányításával a feldolgozó térre kell deponálni, ahol az előválogatás után a saját homlokrakodó munkagép fogja az anyagot a gépsorra feladni. A méret feletti hosszabb betongerendákat vagy beton tömböket a roppantó olló és bontó kalapács adapterrel aprítják fel. A homlokrakodó által feladott hulladék először egy rostán megy keresztül, amely a finomabb anyag elkülönítésére szolgál. Ez után történik a tényleges törési, aprítási fázis, melynek végén mágneses szeparátor gyűjti ki a megmaradt fémet. A feldolgozott hulladékot rostálással 3 szemcse összetételű frakcióra válogatják, melyek elkülönítve kerülnek a 3 tárolóba.

A nem hasznosítható inert hulladékok a telephelyen kialakítandó inerthulladék-lerakóra kerülnek. Annak érdekében, hogy a lerakó terébe a felszíni csapadék vizek a lehető legkevesebb mennyiséggel kerüljenek, nyílt árkok, és csurgalékvíz gyűjtő drén-rendszer került kialakításra. Egy különálló rendszer a feldolgozó térről is összegyűjti a szennyezett csapadék vizeket.

A projekt konkrét céljai az országos célkitűzésekkel összhangban kerültek meghatározásra, melyek a következők:

- A tervezett program alapvető célja 32 település és az ott élő 96.710 lakosra jutó mintegy 60 ezer tonna/év keletkező összes építési-bontási hulladék és kitermelt talaj komplex hulladékgazdálkodási rendszerének 20 éves időtartamra történő kialakítása,

- a hulladékhasznosítás maximalizálása,

- a lehető legjobb minőségű másodnyersanyag előállítása,

- új környezetkímélő technológia alkalmazása,

- a területfoglalás minimalizálása és a meglévő infrastruktúra optimalizálása, a gazdaságos üzemelés biztosítása (optimális üzemméret),

- és a kaposvári térség mindenkori települési hulladéklerakója terhelésének csökkentése.

A projekt által létrehozott feldolgozó telepen előállított másodlagos nyersanyagok minőségük, szemcseméretük szerint felhasználhatóak:

- előregyártott termékek gyártásához,

- útépítéshez (kerékpárút, járda stb.) kötőanyag nélküli rétegekben,

- az alacsony forgalmú városi utak „kőszórásos” burkolására,

- közműárok visszatöltéshez,

- építmények alapozásánál, épületek melletti árok feltöltésre.

A projekt összköltsége: nettó 378.065 eFt volt. Ebből támogatás nettó összege 370.504 eFt, mely EU hazai és BM önerő Alapból állt össze.

2.2.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

12. táblázat

A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

Hulladék megnevezése Hulladék mennyisége (t/év)
2002. 2004. 2006.
Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0,22*** 1,52 1,39
Akkumulátorok és szárazelemek 112,81** 218,62 260,7
Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. n.a.
Kiselejtezett gépjárművek n.a. n.a. 225
Egészségügyi hulladékok 0,42** 0,052 0,02
Állati eredetű hulladékok 281,2* 0* 2,92*
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik 0,002** 0,039 0,07
Azbeszt - - -
Egyéb hulladék (festék, lakk) n.a. 0,81 0,42
Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 2197,83** 1645,4 1898
Gumi 4,5** 25 35
Egyéb műanyag hulladék 21,3** 2 3
Egyéb komposztálható hulladék 1678,86**** 2638 4135
Egyéb papírhulladék***** 1035,5** - -
Összesen 5050,802 4531,44 6561,52
A *-al jelölt adatok az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. által begyűjtött mennyiségeket jelöli
A**-al jelölt adatok, vegyesen, több szolgáltató által begyűjtött hulladékok összmennyisége.
A***-al jelölt adatok a hulladékudvarban átmenetileg tárolt hulladék mennyisége.
A****-al jelölt adatok az INJEKTOR Kft. által injektált szennyvíziszap mennyisége.
A *****-al jelölt adatokhoz nem tüntettük fel a papír- és kartoncsomagolási hulladékot, mert ezek mennyisége szerepel az „Csomagolási hulladékok összesen” sorban.

A településen elkülönítetten gyűjtött hulladékmennyiségek összességében nem mutatnak növekvő tendenciát. 2004-ben a csökkenést magyarázhatja, hogy az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. ebben az évben nem gyűjtött a város területén, és nagy különbség fedezhető fel a csomagolási hulladékok begyűjtésében is. A kiselejtezett gépjárművek mennyiségét csak 2006-tól tudtuk regisztrált adatokkal alátámasztani.

13. táblázat

A településen keletkező fémhulladék mennyisége (t/év)

Megnevezés 2002. 2004. 2006.
Begyűjtött acélforgács 300 412 591
fémhulladékok* színesfém forgács 21 11 12
kiselejtezett járművek 801 - -
vasfémek közlekedésből 477 704 0
színesfémek (gépjárműből) 54 3 225
réz, bronz 193 224 359
alumínium 277 474 507
horgany 13 0 9
bontási acélhulladék 7469 8263 3831
települési vas-, fémhulladék 876 6376,6 7166,8
fémkeverék 111 287 143
Összesen 10 592 16 754,6 12 843,8
*ERECO Zrt. által megadott adatok. Mivel a két kisebb vállalkozó mindegyike az ERECO-hoz viszi fémhulladékát, így azokat itt nem kell külön figyelembe vennünk.

A KVG Zrt. Kaposváron évek óta működteti azt a hulladékudvart, ahol a háztartásokban keletkező akkumulátor, szárazelem, fáradt olaj, étkezési zsiradék, gyógyszer, festék, növényvédőszer maradványok átvételét tudja biztosítani.

Veszélyes hulladékot kizárólag a lakosságtól vesznek át. Az átvett anyagokat regisztrálják (2002-ben még nem volt pontos adminisztráció) és ezután kerülnek a tároló helyiségbe. (Így azt mondhatjuk, hogy a 2002-es adatok, becsült adatok.) Az elszállításról erre szakosodott, engedéllyel rendelkező cégek lehetőség szerint folyamatosan gondoskodnak az előírásoknak megfelelően. A 2004-es és 2006-os években már pontos mennyiségeket tudtunk figyelembe venni, a pontos regisztrációs rendszernek köszönhetően.

Az egészségügyi hulladékok keletkezése az orvosi rendelőkön kívül a Kaposi Mór Megyei Kórházban történik. A városban működő egészségügyi intézmények hulladékmennyiségéről nincs pontos adatunk. A Megyei Kórház pedig nem a városi önkormányzat felelőségi körébe tartozik.

Az állati eredetű hulladékok elszállításáról az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. gondoskodik, így adatszolgáltatást tőlük kaptuk.

2.2.3. Csomagolási hulladékok

Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége 55kg/lakos/évre tehető.

A település csomagolási hulladékának mennyisége a számítások alapján Kaposváron (2006-ban) 67.516 lakosra vetítve 3.713.380 kg, azaz kb. 3.713 t. Ennyi csomagolóanyag kerül forgalomba évente, mely gyakorlatilag teljes egészében csomagolási hulladéknak tekinthető.

14. táblázat

A településen keletkező csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (t/év)

Keletkezett mennyiség * Szelektíven begyűjtött mennyiség**
Hulladék 2002. 2004. 2006. 2002. 2004. 2006.
Papír- és kartoncsomagolási hulladék 705,75 703,87 698,04 1532,2 1489 1663
Műanyag csomagolási hulladék 322,84 321,98 319,32 105,2 153,3 165
Facsomagolási hulladék n.a. n.a. n.a. 1,3 2 2
Fémcsomagolási hulladék 465,50 464,26 460,41 599 - 16
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 105,12 104,83 103,96 n.a. n.a. n.a.
Egyéb hasznosítható csomagolási hulladék 484,26 482,97 478,97 n.a. n.a. n.a.
Egyéb nem hasznosítható csomagolási hulladék 7,51 7,48 7,43 n.a. n.a. n.a.
Üveg csomagolási hulladék 1663 1658,5 1644,9 7,2 1,1 52
Textil csomagolási hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Összesen 3745 3744 3713 2244,9 1645,4 1898
*Az egyes hulladékfrakciókat belgiumi %-os megoszlás szerint számoltuk (részletezve a 3. számú mellékletben)
**az adatokat a fejezet elején felsorolt szolgáltatók adták

A táblázat adataiból látható, hogy 2002-ben 1150,1 t, 2004-ben 2099t és 2006-ban 1805 t a keletkezett és a begyűjtött mennyiség között különbség van, ami valószínű a szilárd települési hulladékkal a hulladéklerakóra került.

A keletkezett csomagolási hulladékok mennyisége a fenti táblázat alapján csökkenő tendenciát mutat. Ez a mennyiségi változás elképzelhetetlen a fogyasztói társadalom növekvő igényei mellett, tehát meg kell magyaráznunk, hogy ezek az adatok mily módon alakulhattak így. Az OHT szerinti 55 kg/lakos/év a keletkezett csomagolási hulladék mennyisége, Kaposvár lakosainak száma csökkent az elmúlt négy évben, ebből adódóan a keletkező mennyiségnek is egyre kevesebb. Az OHT felülvizsgálata után ezek az adatok valószínűleg változni fognak.

2.2.4. Állati eredetű hulladékok

A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet értelmében 2005. december 31-től nem helyezhető el állati hulladék dögkutakban. E rendelet értelmében a dögtemetőket fel kell számolni, és továbbiakban új dögtemetők sem létesíthetőek törvényes kereteken belül.

2.2.4.1. Állati eredetű hulladékok kezelésének szabályozása

- A Európai Tanács 75/442/EGK irányelve a hulladékokról, amely szerint minden hulladék elhelyezéssel kapcsolatos ellátásnak alapvető célja az emberi egészségnek és a környezetnek a védelme kell, hogy legyen azon káros hatások ellen, amelyet a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, tárolása és ürítése okoz. A hulladék visszanyerését és a visszanyert anyagok felhasználását ösztönözni kell a természeti erőforrások megőrzése céljából.

- Az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladékokat érintő egészségügyi szabályok lefektetéséről.

- Az Európai Parlament és Tanács 999/2001. EK rendelete az átvihető szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, ellenőrzéséről.

- A Tanács 2001/89/EK irányelve a klasszikus sertéspestis felszámolására szolgáló közösségi intézkedésekről.

- A Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról.

- A Tanács 80/217/EGK irányelve a klasszikus sertéspestis ellenőrzésére szolgáló közösségi szintű intézkedések bevezetéséről.

- A Tanács 82/894/EGK irányelve a Közösségen belül bejelentendő állatbetegségekről.

- A Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás ellen hozott közösségi intézkedések bevezetéséről.

- A Tanács 90/425/EGK irányelve az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről a belső piac kiterjesztésére figyelemmel.

- A Tanács 91/496/EGK irányelve a Közösségbe harmadik országból behozott állatok állat-egészségügyi vizsgálatának megszervezését meghatározó elvekről és a 89/622/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK számú irányelvek módosításáról.

A hazai szabályozás (OHT) értelmében az állati tetemek, illetve a vágóhídi veszélyes hulladék - potenciális fertőzésveszélyességük miatt - veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésüket azonban alapvetően az állategészségügyi szabályoknak megfelelően kell megoldani.

Az országban keletkező állati eredetű veszélyes hulladék mennyisége 2000-ben 330-340 ezer tonna volt (az összes veszélyes hulladék több mint 10%-a). A hulladék döntő többségét az ATEV Zrt. veszi át és kezeli. A települési önkormányzatok és az állattartó telepek által üzemeltetett, működő dögkutak, dögterek száma 650 db-ra tehető. E tereken, átlagosan 500 tonna kapacitást és 50% telítettséget figyelembe véve, 10 000 t felhalmozott állati eredetű hulladék található, melynek döntő többsége állati tetem.

Az állati eredetű hulladékot feldolgozó telepek lerakó helyeire a települési dögkutaknál nagyobb mennyiségű állati hulladék kerül. A működő lerakó telepeken ez ideig kb. 125 ezer tonna állati eredetű hulladék került lerakásra. 2005. december 31-ig az állati hulladék dögkutakba történő elhelyezését meg kell szüntetni, a központi, korszerű védelemmel ellátott lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét pedig a feldolgozás, a komposztálás és az égetés növelésével minimalizálni kell. A járványos állatbetegségek jelentkezésekor a betegség terjedésének minél hatékonyabb megelőzése érdekében szükséges a beteg állatok tetemének ártalmatlanítására alkalmas, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő égetőberendezés üzembe állítása is.

A program keretében teendő főbb intézkedések:

- A hulladék keletkezési helyén biztosítani kell a nagy és kis fertőzési kockázatú, valamint a specifikus kockázatú anyagok szelektív tárolását és a hulladék bomlási folyamatának lassítását.

- Az állati hulladékgyűjtő helyeket a nagy állattartó telepeken, a nagy élelmiszeripari cégeknél (pl. vágóhíd, húsfeldolgozó), és a regionális települési hulladékkezelő telepekhez kapcsolódó, regionális állati hulladékgyűjtő helyeken szükséges fejleszteni.

- Az állati hulladék kezelő üzemekben a minőségbiztosítás fejlesztése érdekében be kell vezetni a 92/562/EGK határozatát a HACCP alkalmazásáról. A minőségbiztosítás érdekében különösen fontos az alapanyag állati hulladék és a késztermékek szelektív tárolókapacitásának növelése, a technológiák energetikai hatásfokának javítása, a mérési adatok gyűjtése, a technológia automatizálásának fejlesztése.

- Az elavuló kezelőkapacitások kiváltására 2005. után legalább 100 000 t/év hulladékkezelő kapacitásfejlesztésre lesz szükség.

- Mintegy 30-40 speciális jármű rendszerbe állításával bővíteni kell az állati eredetű hulladék külön járművel - vagy minimálisan a járművön külön edényzetben - történő szállítását. Ez a regionális állati hulladék gyűjtők kialakításával, illetve az ún. SRM (meghatározott veszélyes anyag) anyagok különválasztásával rövidtávon szükségessé válik.

Szükséges a takarmány formájában nem hasznosítható állati hulladéknak mezőgazdaságban felhasználható trágyaanyagként történő „hasznosítása”. Ehhez 2003-ban 5-6 speciális, egyenként 10 ezer t/év kapacitású ártalmatlanító vonal komposztáló tér kialakítása indokolt. A tervidőszak végére további 20-30 ezer t/ kapacitás létrehozása szükséges. Rövidtávon szükséges egy kb. 10 000 t/év kapacitású vagy két fele ekkora speciális égető létrehozása. Az égetőnek alkalmasnak kell lenni a nagy kockázatú SRM anyagok (kérődzők fejének, gerincvelőjének, különösen veszélyeztetett szerveinek) ártalmatlanítására. Megfontolandó az egész rendszer összehangolt, egységes kialakítása és üzemeltetése érdekében az ATEV szerepének, feladatkörének, tulajdonosi és felelősségei szerkezetének felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása.

A Dél-Dunántúli régió regionális hulladékgazdálkodási tervét a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség készítette el. A terv a 2003-2008-as periódusra vonatkozik. A terv szerint az állattenyésztés regionális szinten stagnál, az egyéni állattartók esetében azonban csökkenő tendenciát mutat.

A regionális terv szerint törekedni kell a dögkutak és dögtemetők felszámolására, begyűjtő hálózat kialakítására és az állati eredetű veszélyes hulladékok hűthető tárolókban történő gyűjtésére. Indokolt a régióban a tervidőszak végéig tizenöt hűtött tárolóhely kialakítása. Az állati hullák és testrészek a növényi és állati eredetű hulladékok csoportjában 17,7%-ot képviselnek. Megyei eloszlásuk nagyon változó, tendenciáját tekintve a vágóhídi hulladékokkal azonos. Ártalmatlanításuk és hasznosításuk is a vágóhídi hulladékokkal megegyező.

A Regionális Hulladékgazdálkodási Terv szerint a régióban 4657 t állati hulla és testrész keletkezik évente, ebből feldolgozásra 412 t, míg hasznosításra 2980 t, továbbá ártalmatlanításra 1265 t kerül a régióban. A Terv értelmében az ATEV Zrt. 2001-ben 4230 t állati hullát dolgozott fel, a lakossági és ipari beszállításból összesen. A Terv előírja, hogy meg kell szüntetni az állati hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását, továbbá az állati hulladékok fajtájától és állategészségügyi besorolásától függően fokozni kell ezen hulladékok - keletkezési helyen vagy regionális kezelőtelepeken történő - hasznosítását.

Megállapítható, hogy a régióban elméletileg 12 560 tonna állati hulla keletkezett (ebből 8041 tonna a gazdálkodó szervezeteknél.) A kötelező adatszolgáltatás adatait összevetve az elméleti számításokkal megállapítható, hogy az jelentősen kevesebb az elméleti értéknél (51,8%). A bejelentett hulladékok 72%-a hasznosítóba (húspép, húsliszt előállítás), 28%-a ártalmatlanítóba (dögkút, dögtér) kerül.

2.2.4.2. A Megvalósításra javasolt változat rövid bemutatása

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) környezetvédelem prioritás állati hulladék kezelése intézkedés keretében meghirdetett felhívásra. A benyújtott pályázat az állati hulladékok megfelelő kezelését célozta meg a dögkutak felhagyásától az állati hulladék korszerű gyűjtőbe való elhelyezéséig. A pályázat keretén belül felszámolásra kerül a város külterületén található 12 db dögkut és egy állati hulladék begyűjtő- és átrakó állomás.

Kaposvár Megyei Jogú Városban az elhullott állatokat a három ingatlanon elhelyezkedő 12 db földbe süllyesztett, betonozott, tetővel lezárt dögkútba szállították be, melynek üzemeltetését az önkormányzat végezte. A dögterek a település lakott részétől kb. 500-1 500 méterre találhatóak külterületen.

15. táblázat

Kaposváron található dögterek elhelyezkedése

Elhelyezkedés EOV koordináták Átmérő
(m)
Mélység
(m)
Telítettség
(%)
Y1: 556638 X1: 111743
Y2: 556632 X2: 111754
Y3: 556627 X3: 111735
Y4: 556623 X4: 111734
0121/4 hrsz. (Nádasdi u.) Y5: 556613 X5: 111743 5,0 5-7,0 100
Y6: 556614 X6: 111750
Y7: 556622 X7: 111755
Y8: 556647 X8: 111750
0397/2 hrsz. (Répáspuszta) Y: 555284 X: 110986 5,0 7,0 80
Y1: 556320 X1: 110221
0123 hrsz. (Nádasdi u.) Y2: 556329 X2: 110220 5,0 5-7,0 100
Y3: 556337 X3: 110225

Forrás: KIOP pályázat megvalósíthatósági tanulmánya

A dögkutak az 1980-es évek elején épültek, erről szóló építés engedély már nem lelhető fel. A dögterek közül jelenleg már csak 1 db van használva, de telítettsége annak is már kb. 80%-os. A dögkutak közül csak a még működő Répáspusztai van magántulajdonban, a másik kettő önkormányzati területen található. A dögkutak fertőtlenítése és rekultivációja megtörtént. A dögkutak falai bedöntésre kerültek, a tetemek és a terület klórmésszel kerültek fertőtlenítésre, takarásként egy méter vastagságú földtakarót használtak.

Egy központi állati hulladék begyűjtőhely kialakítása a térségben, Kaposváron, ahová a város térségében elhelyezkedő településekről beszállítható a keletkező állati hulladék.

- A telep létesítésekor figyelembe kellett venni, hogy a telep telekhatára a meglévő, vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület között a védőtávolság 500 m.

- Az állati hulladék begyűjtése saját gépjárművel.

- A hulladékok gyűjtése két kategóriában (1. és 2.) osztályú történik.

- A tetemek tárolása hűtőkamrában történik, hűtve (a területileg illetékes állategészségügyi hatóság egyetértésével), majd eseti elszállíttatás telefonos egyeztetés után az ATEV Zrt.-vel, Soltra ártalmatlanításra.

- A telep kialakítása a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet és a hatóssággal történt egyeztetés alapján:

- öltöző és szociális helyiség;

- iroda helyiség, amely megfelel az állatorvosi feladatok ellátására is;

- zárt kerítés;

- magas nyomású fertőtlenítő berendezés;

- bekötőút;

- rágcsálóvédelem, rovarvédelem;

- A telep eszközei:

- hulladékszállító gépjármű, amely rakodófelületének zárható, csurgás-, csepegésmentes, könnyen tisztítható és fertőtleníthető;

- villás targonca;

- hídmérleg;

- magas nyomású fertőtlenítő berendezés;

- kézi takarítóeszközök;

- fertőtlenítő anyagok;

A pályázat során kiválasztott megoldás értelmében egy állati hulladék begyűjtő- és átrakó állomás létesülne Kaposváron a 0325/5 hrsz. alatt. A telepet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet értelmében 1,8 m magas kerítéssel kell védeni, továbbá biztosítani kell, hogy idegen ne juthasson a telep területére. Az állomásra a Kaposvár város térségében keletkező állati tetemek a telep saját gépkocsijával kerülnek begyűjtésre, mely speciálisan erre a célra lesz kialakítva, oly módon, hogy az a tetemek rakodására és a konténer szállítására is megfeleljen.

A tetemek begyűjtése tehát az alábbi módon valósul meg:

- A telepre történő beszállítás előzetes bejelentés alapján történik, melyet a diszpécser rögzít. A gépjármű konténerbe helyezi az állati tetemet és azt a telephelyre beszállítja.

- A telephelyre történő bevitel előtt, mérlegelés során regisztrálásra kerül a beszállított tetem minősége, mennyisége, a keletkezés helye, stb.

- A daru segítségével a tetemet a gépjármű a sínen lévő konténerbe üríti, amely a hűtőházba kerül vissza. Az ürítéssel kapcsolatos előírás, hogy a megállapított osztályú hulladék kizárólag a megfelelő típusú hulladékgyűjtő edénybe üríthető.

- A hűtőkamrában tárolt állati tetemek, hűtve 0 és -17°C között kerülnek tárolásra. A beépítésre kerülő hűtőkamra automatikus leolvasztással és hőmérsékletszabályozással üzemelne. A napi folyamatos hűtési periódusok összege 8 órára tehető (24 órás folyamatos működés mellett).

- A gépjármű és a beszállító edényzet fertőtlenítése az erre a célra kijelölt helyen kell elvégezni, oly módon, hogy a folyamat során keletkező szennyezett víz az erre a célra kialakított szennyvíztározóba kerüljön. A következő szállítás megkezdése előtt a telephely elhagyásához a gépkocsinak át kell hajtania a kerékmosón, így elkerülendő az esetleges fertőzés kijutását az átrakóállomásról.

- Amennyiben fertőzésveszély gyanúja merül fel, az állatorvos boncolást köteles végezni a beszállított tetemen. Ebben az esetben a tetemek a konténerből a boncterembe kerülnek egy villástargonca segítségével. A boncolás végeztével a boncteremet, a felhasznált eszközöket, gépeket fertőtleníteni kell. Ellenkező esetben az ártalmatlanításra, feldolgozásra kerülő hulladékot az ATEV Zrt. csak magasabb áron veszi át.

A műszaki tervek 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásai alapján készültek. A megvalósuló átrakóállomás mindenben megfelel a rendeletnek és az EU-s jogszabályoknak.

A létesítmény épületei és műtárgyai, funkciójuk:

- Hűtőház: Az állati hulladékok gyűjtésére és szelektálására szolgáló két szállítókonténer befogadására alkalmas, állandó jelleggel hűtött állapotot biztosító, szigetelt létesítmény.

- Szociális épület: Az épületben a telepet üzemeltető alkalmazottai fehér-fekete öltözői, irodái és az elhullott állatok eseti boncolását lehetővé tevő boncterem található.

- Konténermosó: a műtárgy a szállító konténerek tisztítását és fertőtlenítését teszi lehetővé magasnyomású mosó segítségével.

- Hídmérleg: a mérlegen a telepre behajtó tehergépkocsik szállítmányának súlya mérhető és regisztrálható.

- Kerékmosó: a műtárgy a telepen megforduló tehergépjárművek kerekeit fertőtleníti, ki- és beközlekedéskor is használatba vehető.

- Zárt szennyvíz-tároló: a szociális létesítményben keletkező szennyvíz gyűjtésére szolgáló műtárgy.

- Zárt, terhelt szennyvíz-tároló: a kerékmosóból, a konténermosóból és a boncteremből származó fertőzött, terhelt szennyvíz izolált gyűjtésére szolgáló műtárgy.

- Térbeton: manipulálásra, gépjárművek mozgására és fordulására, valamint felületi vizek összegyűjtésére alkalmas felületi kialakítás.

- Zsírfogó és olajfogó: a terhelt szennyvíz zárt tárolását megelőzően a víz részleges szűrésére szolgáló műtárgy, melyben leválasztásra kerülnek a víznél kisebb sűrűségű fluidumok, pl. olajok.

- Konténer tároló: aktív használaton kívüli, tartalék konténerek tárolására kijelölt felület a térbetonon, mely megvédi a használaton kívüli konténereket az időjárás viszontagságaitól.

- Szállító gépjármű parkoló: a nem aktív, pihenő szállító tehergépkocsi számára kijelölt várakozó felület a térbetonon.

- Gépkocsi parkoló: a telepet üzemeltető és kiszolgáló személyzet, valamint a látogatók számára készített parkoló felület, amely a telephelytől izoláltan kerül kialakításra

2.3. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

2.3.1. Nem veszélyes hulladékok

A települési szilárd és inert hulladékok tárgyalása során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy különösen a város külterületi részein, jelentős számú illegális hulladéklerakó található (melyek bizonyos mennyiségű veszélyes hulladékot is tartalmazhatnak). Részletes felmérés (a lerakók pontos helye, mennyiségek, stb.) hiányában viszont, az itt elhelyezett hulladékokat jelen munka során érdemben nem tudjuk figyelembe venni.

16. táblázat

Észlelt és felszámolt illegális hulladéklerakó helyek 2006.és 2007. évben

Illegális lerakó helyszínei Helyrajzi szám Elszállított hulladék mennyiség m3 Illegális lerakó felülete
m
2
2006. 2007. 2006. 2007.
Körtönye bükk 090/6 14 9 60
Nádasdi u. 86. 17407 311 546 640
Pécsi u. 0266 21 7 50
Móricz Zs. u. 68 -
Kaposfüred 4 -
Keskeny u. 0262 8 16 70
Körtönye u. 10 -
Pipacs u. 43 -
Répáspuszta 12 -
Szilva u. 38 14 40
Összesen: 529 592 860

Forrás: Polgármesteri Hivatal, Városgondnokság

Összegezve az egész évben elszállított hulladék mennyiségét, 2006-ban 118 t, 2007-ben már 121 t elszállítását rendelte meg a Városgondnokság.

A tervezési területen felhalmozott települési folyékony hulladék, és szennyvíziszap mennyiségek nincsenek.

Nagy biztonsággal megállapítható, hogy a keletkező és a válogatott csomagolási hulladékok folyamatosan, felhalmozás nélkül hasznosításra, illetve lerakással történő ártalmatlanításra kerülnek, így a felhalmozott csomagolási hulladékok mennyiségről gyakorlatilag nem beszélhetünk.

Termelő vállaltoknál és egyéb közületeknél felhalmozott inert hulladék mennyiségére nyilvántartási adatok nem állnak rendelkezésre.

2.4. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

2.4.1. Nem veszélyes hulladékok

A kaposvári lerakóra telitettsége miatt 2007-ben 0 t kommunális hulladékot szállítottak be egyéb településekről. A régióból a 2007 évet megelőző időszakban bekapcsolt települések összlélekszáma 7.600 fő volt. A településről kiszállításra a hulladékgyűjtő szigetekről begyűjtött hulladékok hasznosítható része, illetve a kommunális hulladékból kiválogatott veszélyes hulladékok kerülnek, melyek mennyiségét az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Ezen kívül a külön szolgáltatók által begyűjtött fém-, és papírhulladékok elszállításra kerülnek.

17. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (t/év)

Hulladék Településre beszállított Településről kiszállított
2002. 2004. 2006. 2002. 2004. 2006.
Települési szilárd hulladékok 2436 3608 4905 n.a. 0 1600
Települési folyékony hulladék 500 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Kommunális szennyvíziszap n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* n.a. 240 n.a. n.a. 70 n.a.
Összesen 2936 3608 4905 n.a. 70 1600
* kisebb vállalkozók által begyűjtött mennyiségről, és annak sorsáról nincs információnk. Az egyedi tervek beérkezése után ezek az adatok pontosíthatók.

2.4.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

18. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (t/év)

Hulladék Településre beszállított Településről kiszállított
2002. 2004. 2006. 2002. 2004. 2006.
Veszélyes hulladék Hulladékolajok n.a. n.a. n.a. 0,22 1,52 1,39
Akkumulátorok és szárazelemek n.a. n.a. n.a. 105 218,62 260,7
Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Kiselejtezett gépjárművek n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 225
Egészségügyi hulladékok n.a. n.a. n.a. n.a. 0,052 0,02
Állati eredetű hulladékok n.a. n.a. n.a. 281,2 0 2,92
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik n.a. n.a. n.a. n.a. 0,039 0,07
Azbeszt n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Egyéb hulladék (lakk, festék) n.a. n.a. n.a. n.a. 0,81 0,42
Nem veszélyes hulladék Csomagolási hulladékok összesen 58,5 145 145 2.197,83 168 168
Gumi* n.a. 2 2 4,5 5 5
Egyéb műanyag hulladék n.a. 24 24 21,3 153,3 165
Egyéb komposztálható hulladék n.a. 0 0 1.678,86 0 0
Egyéb papírhulladék n.a. 120 267 1.035,5 1.489 1.663
Fémhulladék Acélforgács n.a. n.a. n.a. 300 412 591
Színesfém forgács n.a. n.a. n.a. 21 11 12
Kiselejtezett járművek n.a. n.a. n.a. 801 0 0
Vasfémek közlekedésből n.a. n.a. n.a. 477 704 0
Színesfémek (gépjárműből) n.a. n.a. n.a. 54 3 225
Réz, bronz n.a. n.a. n.a. 193 224 359
Alumínium n.a. n.a. n.a. 277 474 507
Horgany n.a. n.a. n.a. 13 0 9
Bontási acélhulladék n.a. n.a. n.a. 7.469 8.263 3.831
Települési vas-, fémhulladék n.a. n.a. n.a. 876 6.376,6 7.166,8
Fémkeverék n.a. n.a. n.a. 111 287 143
Összesen 58,5 291 438 15.916,41 18.790,94 15.335,32
* ez az adat nem teljes, hisz csak az ASCO Hungária Kft. által megadott mennyiséget tudjuk biztosan. A gumiszervizek önmaguk gondoskodnak, mivel a lerakása már nem lehetséges, feldolgozó háttériparral pedig nem rendelkezik a város. Ez, a tervben szereplő további gumi mennyiségekre is vonatkozik.

2.4.3. Csomagolási hulladékok

19. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és mennyiségük (t/év)

Hulladék Településre beszállított Településről kiszállított
2002. 2004. 2006. 2002. 2004. 2006.
Papír- és kartoncsomagolási hulladék n.a. 120 267 1.532,2 1.489 1.663
Műanyag csomagolási hulladék n.a. 24 24 105,2 153,3 165
Facsomagolási hulladék n.a. 1 2 n.a. 2 2
Fémcsomagolási hulladék n.a. n.a. n.a. 599 n.a. 16
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Egyéb hasznosítható csomagolási hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Egyéb nem hasznosítható csomagolási hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Üvegcsomagolási hulladék n.a. 0 4 7,2 1,1 52
Textilcsomagolási hulladék n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Összesen n.a. 145 297 2.243,6 1.645,4 1.898

A településről történő be- és kiszállítás, szállítók szerint:

- KVG Zrt. által gyűjtött hulladék:

- A begyűjtött műanyag hulladékot Zalaszentgrótra szállítják a ZalaiHuKe Hulladékkezelési Kft. feldolgozóhoz.

- A begyűjtött papír hulladékot a Duparec Papírbegyűjtő és Feldolgozó Kft. (Dunaújváros) szállítja el, és használja fel.

- A begyűjtött üveg hulladékot a ZalaiHuKe Hulladékkezelési Kft. veszi át, és hasznosítja.

- ASCO Hungária Kft. által gyűjtött hulladék:

- A begyűjtött papír hulladékot a Dunapack Zrt. (Dunaújváros) és a Piszkei Papír Zrt. (Lábatlan) szállítja el, és használja fel.

- A begyűjtött műanyag hulladékot a Tiszai Vegyi Kombináthoz (Tiszaújváros) szállítják el.

- ERECO Zrt. által gyűjtött hulladék:

Az ERECO Zrt. 2007 év végéig Kaposvár, Cseri u. 2. sz. alatti telepe acél-, színesfém-, papír-, műanyag-, és akkumulátor hulladékokat vásárolt fel. A telepen tehát hulladék begyűjtés folyt, kezelést (bálázást), csak az alumínium és horgany esetében végeztek.

- Az acéllemez hulladékot minden esetben a budapesti központi telephelyükre szállítják és ott darabolják. Az adagolható méretű acélhulladékot a telepről általában közvetlenül értékesítik exportra, illetve DUNAFERR acélműbe.

- A bálázott alumínium jelentős része a fehérvári ALCOA-ba kerül hasznosításra. A többi színesfémet belföldön és külföldön egyaránt értékesítik.

- A papírhulladékot a pécsi telepükre szállítják, ahol bálázás után értékesítik.

- A műanyag hulladékot a pécsi BIOMARK Kft. felé értékesítik.

A Cseri úti telepen a hulladék begyűjtési tevékenységüket a környezetvédelmi hatóság H-2148/4/2001 sz. engedélye alapján végezték.

A telep veszélyes hulladéknak minősülő hulladék akkumulátorok átvételével is foglalkozott. Az akkumulátorokat zárt, fedett, saválló borítású gyűjtőhelyen gyűjtik. Hazai feldolgozó kapacitás híján a teljes mennyiséget Ausztriába exportálják, ahol az ólmot kinyerik a hulladékból. Akkumulátor begyűjtési engedélyük száma: H-2676/3/2002

Exportengedélyük száma: 14/04137-3/2003

A telepi hulladék begyűjtési tevékenységet a fentieken túlmenően a Polgármesteri Hivatal 38145/2002 sz. működési engedélye, valamint a 10.166-7/2003. számú telepengedélye alapján végezték.

2008 évtől az ERECO Zrt. új telephelyén a Kaposvár, Raktár u. 6 sz. alatt folytatja eddigi tevékenységét a Polgármesteri Hivatal 543.719-9/2007. telephely engedélye alapján.

2.5. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

20. táblázat

Kaposváron keletkező hulladékmennyiség (t/év)

Megnevezés 2002. 2004. 2006.
Keletkező hulladékmennyisége 122.873,7 124.186,04 134.834,32
Beszállított mennyiség 17.958,5 3.900 5.348
Kiszállított hulladékmennyiség 20.689,4 18.864.04 17.005,32
Rendszeren belül maradt mennyiség 120.160 109.222 123.177

Forrás: KVG Zrt.

A táblázat adataiból jól látható, hogy a terület éves hulladékmérlege úgy változott a tervezési időszakban, hogy a 2002. évi bázishoz képest a rendszerben maradó hulladék annak ellenére, hogy a beszállított mennyiség töredékére csökkent így is 2,3%-os növekedést mutat.

2.5.1. Nem veszélyes hulladékok

21. táblázat

A nem veszélyes hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása 2002-es évben

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
Települési szilárd hulladékok - - n.a. - 32.334 100 0 -
Települési folyékony hulladék 32.541 100 n.a. - - - 0 -
Kommunális szennyvíziszap 37.308 100 n.a. - - 0 -
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, - - n.a. - 6-8.000 100 0 -
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, - - n.a. - - - 0 -
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok - - n.a. - - - 0 -
Összesen 69.849 63,4 n.a. - 40.334 36,6 0 -
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás

A fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező nem veszélyes hulladék 36,6%-a lerakásra kerül a fennmaradó 63,4% hasznosításra kerül.

22. táblázat

A nem veszélyes hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása 2004-es évben

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
Települési szilárd hulladékok - - - - 24.474 100 n.a. n.a.
Települési folyékony hulladék 36.928 100 - - - - -
Kommunális szennyvíziszap 41.498 100 - - - - - -
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, - - - - 6.853 100 - -
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, - - - - 1.967 100 - -
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok - - - - 2.005 100 - -
Összesen 78.426 68,96 - - 35.299 31,04 - -
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás

23. táblázat

A nem veszélyes hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása 2006-os évben

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
Települési szilárd hulladékok - - - - 25.817 100 - -
Települési folyékony hulladék 43.230 100 - - - - - -
Kommunális szennyvíziszap 46.382 100 - - - - - -
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok, - - - - 11.223 100 - -
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok, - - - - 2.995 - - -
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok - - - - 12.221 - - -
Összesen 89.612 63,16 - - 52.256 36,84 - -
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás

24. táblázat

Az összes nem veszélyes hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása 2002-2006-os időszakban

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
2002. 69.849 63,4 - - 40.334 36,6 - -
2004. 78.426 68,96 - - 35.299 31,04 - -
2006. 89.612 63,16 - - 52.256 36,84 - -

A kapott adatok szerint a 2002-es bázis évhez képest mennyiségben jelentős közel 20%-os növekedés mutatható ki, azonban nincs jelentős változás a hasznosítási és a lerakási %-ok között.

2.5.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok

25. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
Veszélyes hulladékok
Hulladékolajok 0 - 0 - 0 - 0,22 100
Akkumulátorok és szárazelemek 105 93,1 0 - 0 - 7,810 6,9
Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. - - - - - -
Kiselejtezett gépjárművek n.a. - - - - - -
Egészségügyi hulladékok n.a. - 0 - 0 - 0,42 100
Állati eredetű hulladékok 281,2 100 0 - 0 - 0 -
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik n.a. - 0 - 0 - 0,002 100
Azbeszt n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Egyéb hulladék n.a. - - - - - - -
Nem veszélyes hulladékok
Csomagolási hulladékok összesen 2594,9 69,29 n.a. - n.a. - 1.150 30,71
Gumi*** 4,5 100 0 - 0 - 0 -
Egyéb műanyag hulladék 21,3 100 0 - 0 - 0 -
Egyéb komposztálható hulladék 0 - 0 - 1.930 100 0 -
Egyéb hulladék 0 - 0 - 1.035,5 100 0 -
Fémhulladék összesen 11.552 100
Összesen 14.558,9 77,92 0 - 2.965,5 15,89 1.158,45 6,21
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás
***megjegyzés a 11. táblázatnál

A fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező kiemelten kezelendő hulladékok 15,89%-a lerakásra, 77,92%-a pedig hasznosításra kerül. A fennmaradó 6,21% a csomagolási hulladék keletkezett és begyűjtött mennyisége közti különbségből adódik.

26. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok éves mennyisége 2004-ben, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
Veszélyes hulladékok
Hulladékolajok n.a. n.a. n.a. n.a 0 - 1,52 100
Akkumulátorok és szárazelemek 218,62 100 0 - 0 - n.a. n.a.
Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. - - - - - -
Kiselejtezett gépjárművek n.a. - - - - - -
Egészségügyi hulladékok n.a. - 0 - 0 - 0,052 100
Állati eredetű hulladékok 0 - 0 - 0 - 0 -
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik n.a. - 0 - 0 - 0,039 100
Azbeszt n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Egyéb hulladék n.a. - 0,81 100 n.a. - n.a. -
Nem veszélyes hulladékok
Csomagolási hulladékok összesen 1645,4 100 n.a. - n.a. - n.a. -
Gumi*** 25 100 0 - 0 - 0 -
Egyéb műanyag hulladék 2 100 0 - 0 - 0 -
Egyéb komposztálható hulladék 2.638 100 0 - 0 - 0 -
Egyéb hulladék - - - - - - - -
Fémhulladék összesen 16.754,6 100
Összesen 21.283,62 99,98 0,81 0,004 - - 1,61 0,016
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás
***megjegyzés a 11. táblázatnál

A fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező kiemelten kezelendő hulladékok lerakásra nem kerülnek, 99,98%-a pedig hasznosításra kerül.

27. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok éves mennyisége 2006-ban, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
Veszélyes hulladékok
Hulladékolajok 0 - 0 - 0 - 1,39 100
Akkumulátorok és szárazelemek 260,7 100 0 - 0 - - -
Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. - - - - - -
Kiselejtezett gépjárművek 225 100 - - - - -
Egészségügyi hulladékok n.a. - 0 - 0 - 0,02 100
Állati eredetű hulladékok 2,92 100 0 - 0 - 0 -
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik n.a. - 0 - 0 - 0,07 100
Azbeszt n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Egyéb hulladék n.a. - - - - - - -
Nem veszélyes hulladékok
Csomagolási hulladékok összesen 1.898 100 n.a. - n.a. - n.a. -
Gumi*** 35 100 0 - 0 - 0 -
Egyéb műanyag hulladék 3 100 0 - 0 - 0 -
Egyéb komposztálható hulladék 0 - 0 - 4.135 100 0 -
Egyéb hulladék 0 - 0 - n.a. - 0 -
Fémhulladék összesen 12.843,8 100
Összesen 15.268,42 78,68 - - 4.135 21,31 1,48 0,01
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás
***megjegyzés a 11. táblázatnál

A fenti adatokból megállapítható, hogy a keletkező kiemelten kezelendő hulladékok 21,31%-a lerakásra, 78,68%-a pedig hasznosításra kerül.

28. táblázat

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok éves összes mennyisége 2002-2006-ben, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása

Időszak Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év % t/év % t/év % t/év %
2002. 14.559 77,92 - - 2.965,5 15,89 1.158,45 6,2
2004. 21.283 99,98 0,81 0,004 - - 1,61 0,016
2006. 15.268 78,68 - - 4.135 21,31 1,48 0,01

2.6.3. Csomagolási hulladékok

29. táblázat

A csomagolási hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányai 2002-ben

Hulladék Keletkezett Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év t/év % t/év % t/év % t/év %
Papír és kartoncsomagolási hulladék 704,06 1.532,2 218 0 - 0 - 0 -
Műanyag csomagolási hulladék 322,07 105,2 31 0 - 0 - 0 -
Facsomagolási hulladék n.a. 0 - 0 - 1,3 n.a. 0 -
Fémcsomagolási hulladék 464,38 949 204 0 - 0 - 0 -
Vegyes összetételű kompozit csom. hull. 104,86 0 - 0 - 0 - 0 -
Egyéb hasznosítható csomagolási hulladék 483,10 n.a. n.a. 0 - n.a. n.a. 0 n.a.
Egyéb nem hasznosítható csom. hull. 7,49 0 - 0 - 0 - 0 -
Üvegcsomagolási hulladék 1.659,04 7,2 0,4 0 - 0 - 0 -
Textilcsomagolási hulladék n.a. 0 - 0 - 0 - 0 -
Összesen 3.745,0 2.593,6 69,2 n.a. - 1,3 0,03 n.a. -
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás

A fenti adatokból megállapítható, hogy a begyűjtött kiemelten kezelendő hulladékok 0,03%-a lerakásra kerül a fennmaradó 69,2% hasznosításra kerül. A fennmaradó 30%-ot meghaladó mennyiség kezelésére nem rendelkezünk információval.

30. táblázat

A csomagolási hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányai 2004-ben

Hulladék Keletkezett Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év t/év % t/év % t/év % t/év %
Papír és kartoncsomagolási hulladék 703,87 1.489 212 0 - n.a. - n.a. -
Műanyag csomagolási hulladék 321,98 153,3 47,6 0 - 0 - 0 -
Facsomagolási hulladék n.a. 2 n.a. n.a. - 0 -
Fémcsomagolási hulladék 464,26 n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Vegyes összetételű kompozit csom. hull. 104,83 n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Egyéb hasznosítható csomagolási hulladék 428,97 n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Egyéb nem hasznosítható csom. hull. 7,48 n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Üvegcsomagolási hulladék 1.658,59 1,1 0,006 n.a. - n.a. - n.a. -
Textilcsomagolási hulladék n.a. n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Összesen 3.744,0 1645,4 43,9 n.a. - n.a. - n.a. -
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás

A fenti adatokból megállapítható, hogy a begyűjtött kiemelten kezelendő hulladékok közel 44%-a hasznosításra kerül. A fennmaradó 56%-ot meghaladó mennyiség kezelésére nem rendelkezünk információval.

31. táblázat

A csomagolási hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányai 2006-ban

Hulladék Keletkezett Hasznosítás* Égetés** Lerakás Nem kezelt
t/év t/év % t/év % t/év % t/év %
Papír és kartoncsomagolási hulladék 698,04 1.663 238 0 - n.a. - n.a. -
Műanyag csomagolási hulladék 319,98 165 51 0 - n.a. - n.a. -
Facsomagolási hulladék n.a. 2 - n.a. - n.a. - n.a. --
Fémcsomagolási hulladék 460,41 16 3,4 0 - n.a. - n.a. -
Vegyes összetételű kompozit csom. hull. 103,96 n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Egyéb hasznosítható csomagolási hulladék 478,97 n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Egyéb nem hasznosítható csom. hull. 7,43 n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Üvegcsomagolási hulladék 1.644,8 7,2 0,4 n.a. - n.a. - n.a. -
Textilcsomagolási hulladék n.a. n.a. - n.a. - n.a. - n.a. -
Összesen 3.713,0 1.853,2 49,9 n.a. - n.a. - n.a. -
* anyagában történő hasznosítás
**energia nyerés céljából végzett hasznosítás

A fenti adatokból megállapítható, hogy a begyűjtött kiemelten kezelendő hulladékok 49,9% hasznosításra kerül. A fennmaradó 50,1%-ot meghaladó mennyiség kezelésére nem rendelkezünk információval.

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt elvárások ismertetése

3.1.1. Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott engedélyek (2007. június 30-i állapot szerint)

32. táblázat

Cég neve Székhely Telephely Engedélyezett tevékenység Hulladék típus Határozat száma Határozat kelte Érvény. (év) Egyéb megjegyzések
Települési folyékony hulladék
Hidromobil Kft. 7400 Kaposvár, Eger u. 25/b. 7400 Kaposvár, Vasvári P. u. 1./Szennyvíztelepi út 2. begyűjtés, szállítás iszap, lakossági hulladék 7207-6/2004 2004.11.11 2007.12.31
Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. KVG. Zrt folyékony lerakója begyűjtés, szállítás iszap, lakossági hulladék 94-2/2005 2005.01.12 2008.01.31
Unio Kft. 7400 Kaposvár, Kaposfüredi u. 36. 7400 Kaposvár, Kaposfüredi u. 36. begyűjtés, szállítás iszap, lakossági hulladék 6670-9/2004 2004.12.15 2007.12.31
Települési szilárd hulladék
Andréka és Fia Kft. 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 125. 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 125. begyűjtés, szállítás föld, kő, bontási 4980-13/2004 2004.12.06 2008.01.31
Asco Kft Kaposvár Kaposvár begyűjtés, szállítás papír, műanyag, fa, gumiabroncs 843-10/04 2004.07.16 2007.07.30
Kaposgép Generál Kft. 7400 Kaposvár, Jutai út 37. 7401 Kaposvár, Jutai út 37. üzletszerű szállítás biológ. bomló, lebonthatatlan, építési és bontási hull. 792-7/2007 2007.03.29 2010.03.31 5918-8/2003. mód.
Kaposvár Megyei Jogú város Városgondnoksága 7400 Kaposvár, Noszlopy G. u. 12. begyűjtés, szállítás egyéb települési, kevert 2373-7/2004 2004.06.09 2007.06.30
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. Kaposvár, Nádasdi u. 0121/59 hrsz. lerakás inert 7698-9/2004 2004.12.31 2008.01.31 létesítési eng.
Kegyeleti Park Kft. 7400 Kaposvár, Mező u. 2. 7401 Kaposvár, Mező u. 2. begyűjtés, szállítás biológ. Lebomló, egyéb 7987-10/2005 2005.10.17 2008.10.31
Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. Kaposvári lerakó lerakás tégla, cserép,fa, üveg, műanyag, fém, tartósítószer, növényi, piaci, úttisztítási, lom 1458-47/2004 2004.12.15 2007.12.31
Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. Kaposvári lerakó komposztálás kerti, biológ lebomló, piaci 94-31/2005. 2005.04.14 2008.04.30
Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. begyűjtés, szállítás települési szilárd hull. 1090-35/2006. 2006.07.31 2009.07.31
Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. előkezelés papír, üveg, műanyag, csomagolási hull. 180-17/2007. 2007.01.22 2010.01.31
Szalmasági Szolg. Ker. Kft. 7400 Kaposvár, Pécsi u. 67-69. Kaposvár begyűjtés, szállítás beton, tégla , cserép, üveg, föld, műanyag, bontási 376-3/2004 2004.03.10 2007.03.31 új engedély kiadása folyamatban
Balogh és Fia Kft. 7400 Kaposvár, Raktár u. (új telep építése folyamatban) előkezelés fémhulladékok 3268-11/2005. 2005.09.26 2008.09.30 az engedélyek visszavonásra kerültek és végrehajtás van folyamatban
ERECO Zrt. 1106 Budapest, Gránátos u. 1-3. 7400 Kaposvár, Raktár u. 6. előkezelés alumínium, cink 3585-8/2006. 2006.08.17 2007.06.30 az engedélyek módosításra kerültek
Termelési hulladék - nem veszélyes
KAPOSPLASZT Kft. 7400 Kaposvár, Szigeti u. 59.. Kaposvár, 7268, 7269 hrsz. hasznosítás műanyag 2593-5/2005. 2005.12.02 2008.03.31
OMNIWELL Bt. 7400 Kaposvár, Puskin u. 5/A. 7400 Kaposvár, Puskin u. 5/A. hasznosítás nem veszélyes festék (ragasztó, toner) 6735-11/2006. 2006.08.29 2009.09.31.
Inter-trade Kft.. 7400 Kaposvár, Pécsi u. 11. 7400 Kaposvár, Pécsi u. 11. hasznostás (darabolás, darálás) műanyag, gumi, kábelek 5548-5/2004 2004.07.07 2007.07.30
Qupers Műanyagfeldolgozó Kft. 7400 Kaposvár, Iszák u. 48. 7400 Kaposvár, Iszák u. 48. hasznosítás műanyag 3099-4/2004 2004.06.21 2007.06.30
Schenk András 7400 Kaposvár, Erkel F. u. 31. 7400 Kaposvár, Erkel F. u. 31. begyűjtés, szállítás gumiabroncs 6679-8/2005 2005.08.31 2010.08.31
Vektorút Kft. 7477 Patca, Fő u. 17. 7400 Kaposvár, Cseri u. 2. üzletszerű szállítás fa, üveg, berton, cserép, vas, fémkeverék 2668-16/2006 2006.11.16 2009.11.30
RAM-KOR Plaszt Kereskedelmi Bt. 7452 Somogyaszaló, Rákóczi u. 10. 7400 Kaposvár, 3351/6. hrsz hasznosítás műanyag 8198-7/2005 2005.11.23 2008.11.30
DÉV-GÉP Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 56. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 56. szállítás cukorgyári hulladék 9718-10/2005 2005.11.15 2008.11.30
UNITRADE-Autó Kft. 1026 Budapest, Bimbó u. 152/a. 7400 Kaposvár, Pécsi u. 11. hasznosítás műanyag, gumi, kábelek 8-3/2005. 2005.01.13 2008.01.31
Termelési hulladék - veszélyes
OMNIWELL Bt. 7400 Kaposvár, Puskin u. 5/A. 7400 Kaposvár, Puskin u. 5/A. hasznosítás festék, ragasztó, toner 6735-11/2006. 2006.08.29 2009.09.31.
UNITRADE-Autó Kft. 1026 Budapest, Bimbó u. 152/a 7400 Kaposvár, Pécsi u. 11. előkezelés elektronikai berendezés 8-7/2005 2005.08.17 2007.03.31 meghosszabítás folyamatban van
Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. 7400 Kaposvár, Cseri út 16. begyűjtés vesz.hull. 1090-13/2006. 2006.04.28 2009.07.31

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt elvárások ismertetése

3.1.1. Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott engedélyek

33. táblázat

Cég neve Székhely Telephely Engedélyezett tevékenység Hulladék típus Határozat száma Határozat kelte Érvény. (év)
Veszélyes hulladék
Fuvar Kft. Kaposvár Sántos szállítás Nincs nevesítve 14-1646/2003 2003.08.29. 33
Települési hulladék
KVG Zrt. Kaposvár Kaposvár begyűjtés, szállítás Minden 14-4452/2003 2003.03.27. 33

3.1.2. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott engedélyek

34. táblázat

Cég neve Székhely Telephely Engedélyezett tevékenység Hulladék típus Határozat száma Határozat kelte Érvény. (év)
Települési hulladék - Szilárd
Kaposgép Generál Kft. Kaposvár Kaposvár szállítás biológiailag bomló, lebonthatatlan
föld, piaci, úttisztítási, lom
5918-08/2003 2003.12.04. 2006.12.31.
KVG Zrt. Kaposvár Kaposvár lerakás szinte minden folyamatban
Szalmasági Szolg. és Ker. Kft. Kaposvár Kaposvár begyűjtés, szállítás beton, tégla, cserép, üveg
föld, műanyag, bontási hulladék
376-3/2004 2004.03.10. 2007.03.31.
ASCO Hungária Kft. Kaposvár Kaposvár begyűjtés, szállítás papír, műanyag, fa, fém, gumi folyamatban
Termelési hulladék - Nem veszélyes
KAPOS PLASZT Kft. Kaposvár Kaposvár kezelés (hasznosítás) műanyag 2388-3/2003 2003.03.20. 2008.03.31.
Omniwell Bt. Kaposvár Kaposvár kezelés nem veszélyes festék
ragasztó, toner
5275-19/2003 2003.10.09. 2006.10.31.
Termelési hulladék -Veszélyes
Nabi Rt. Budapest Kaposvár kezelés oldószerek 6148-7/2003 2003.09.12. 2006.09.30.
Omniwell Bt. Kaposvár Kaposvár kezelés festék, ragasztó, toner 5275-19/2003 2003.10.09. 2006.10.31.
Unitrade Kft. Budapest Kaposvár hasznosítás, ártalmatlanítás elektronikai berendezés 53-7/2004 2004.03.10. 2007.03.31.
Zöldfok Zrt. Siófok Kaposvár iszap kezelés, Bioblin eljárás iszap, szénhidrogén 4056-8/2002 2002.07.15. 2005.06.30.

Forrás: DD-KTVF

3.1.3. Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás, illetve Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedély

35. táblázat

Cég neve Székhely Telephely Engedélyezett tevékenység Hulladék típus
Kometa Kft. Kaposvár Sántos húsliszt előállítás Vágóhídi hulladék
Injektor Kft. Kaposvár Kaposvár talajba injektálás Települési szennyvíziszap

Forrás: DD-KTVF

Az önkormányzati 54/2001. (XII. 6.) sz. rendeletében a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes elhelyezéséről szóló fontosabb részek:

I. Általános rendelkezések

Közszolgáltatás ellátásának rendje

4. § (1) Kaposvár Megyei Jogú Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladék szervezett összegyűjtését és ártalommentes elhelyezését, helyi kötelező közszolgáltatás útján, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja.

(2) A helyi közszolgáltatással ellátott területen valamennyi ingatlan tulajdonos, kezelője, használója (Ptk. szerint fogyasztó, továbbiakban: használó) a szervezett közszolgáltatást a jelen rendeletben meghatározott módon köteles igénybe venni.

(3) Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, a begyűjtés, a lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(4) Hulladékot égetni, - a 18. § (3) bekezdésében szabályozott esetet kivéve - tilos.

(5) A város területén a szervezett hulladékgyűjtést, a hulladékudvar és a kommunális hulladéklerakóhely üzemeltetését a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. (továbbiakban: szolgáltató) végzi.

II. A települési szilárd hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás ellátásának rendje

Az avar és zöldhulladékok ártalmatlanítása

18. § (1) A zöldhulladékokat elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. A belterületen a zöldhulladék égetése tilos.

(2) A rendszeres hulladékszállításba bekapcsolt területeken - a 25. § szerint szervezett szelektív hulladékgyűjtés keretében lehet a zöldhulladékot elszállítatni.

(3) Külterületen a zöldhulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha eltávolítása, hasznosítása más módon nem lehetséges. Ez esetben is csak megfelelően előkészített, száraz zöldhulladékot szabad égetni, - az emberi egészséget legkevésbé károsító - a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon.

(4) A külterületeken égetett zöldhulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, gumit, valamint vegyszereket.

(5) Külterületen szeles időben égetni tilos.

Családi házas területeken szervezett szelektív hulladékgyűjtés

25. § (1) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjed a műanyag, a papír és a zöldhulladék szervezett gyűjtésére.

(2) Az (1) szerinti hulladékot a szolgáltató az alapszolgáltatás részeként szállítja el, szelektív hulladékgyűjtési naptárban meghatározott napon.

(3) A szolgáltató a gyűjtési napról az érintetteket, - minden év február 1-ig - szórólapon értesíteni köteles.

(4) A műanyag hulladékot (pillepalack, síkfólia stb.) a használó a hulladékgyűjtő-edényzet mellé ép és zárt fóliazsákban helyezheti ki.

(5) A papírhulladékot (újságpapír, könyv, karton stb.) a használó a hulladékgyűjtő edényzet mellé kötegelve helyezheti ki.

(6) A zöldhulladékot (falomb, fanyesedék, kaszálék, egyéb növényi eredetű hulladék) a használó típusedényzetben, vagy ép és zárt fóliazsákban, vagy kötegelve helyezheti ki.

(7) A szállításra kihelyezett anyagok legkorábban a szállítást megelőző nap 18.00 óra után helyezhetők ki a közterületre.

Hulladékudvar használata és a gyűjtőedény - csoportos szelektív hulladékgyűjtés

26. § (1) Elhasználódott gumiabroncsot, lakk- és festékmaradványt, étkezési olajat, fáradt olajat, növényvédő szereket, lejárt szavatosságú gyógyszereket, akkumulátort és szárazelemet, műanyag-, üveg-, papírhulladékot, fénycsövet, izzólámpát és lomot a Kaposvár, Cseri út 16. szám alatti hulladékudvarban lehet elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hulladék elhelyezését a szolgáltató a lakosság részére térítésmentesen, az alapszolgáltatás részeként biztosítja. A hulladékudvarban kezelési műveletek nem végezhetők.

(3) A szolgáltató a lakótelepeken és a belvárosban legalább 19 helyen szelektív hulladékgyűjtést szervez. A kihelyezett edényzetben a gyűjtőedényre ragasztott jelzések szerint, egymástól elkülönítve kell gyűjteni az üveg-, a papír- és a műanyag hulladékot.

Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása és hasznosítása

28. § (1) A települési szilárd hulladék elhelyezése, kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása kizárólag az erre a célra létesített Nádasdi utcai regionális lerakó- és kezelőhelyen és a Cseri út 16. szám alatti hulladékudvarban történhet.

(2) A lerakóhely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről, és rekultivációjáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A kaposvári lakosok jogosultak lakásonként és évente egy alkalommal, a szokásosnál nagyobb mennyiségű hulladékot a Nádasdi utcai hulladéklerakón térítésmentesen elhelyezni.

(4) A szolgáltató a hulladék mennyiségét és összetételét, (lakossági, közületi, vidéki beszállítás, zöldhulladék) köteles fajtánként nyilvántartani, és arról kérésre az önkormányzatoknak és a hatóságoknak jelentést tenni.

(5) A használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgy, bútor és egyéb feleslegessé vált ingóság elszállítására évente két alkalommal, tavasszal és ősszel lomtalanítási akciót kell szervezni. A lomtalanítást a szolgáltató végzi, a Városgondnoksággal egyeztetve. A gyűjtés helyéről, időpontjáról, a helyben szokásos módon, a lakosságot tájékoztatni kell.

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Enne a fejezetnek a célja, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések leírása. Kiemeltük azokat a hulladékáramokat, amelyeknek - a tervezés időpontjában - hasznosításukban, gyűjtésükben változás állt fenn.

4.1. Szelektív gyűjtés

A szelektív hulladék gyűjtése 1999 óta működik Kaposváron. A KVG Rt. végzi. Ma már 25 hulladékgyűjtő szigetet találhatunk a társasházas-tömblakásos övezetekben. Ezekbe frakciók szerint papír, műanyag és üveg hulladékot gyűjthet a lakosság. A kertes családi házas övezetben az ingatlanok elöl szállítják el a szerves, a műanyag és papírhulladékot éves ütemterv alapján.

A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtés formái:

- gyűjtősziget,

- hulladékudvar,

- szelektív gyűjtőkonténer,

- visszavételi lehetőségek.

A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a tervezési területen a helyi körülményekhez igazítva részben működik. A gyűjtést a közszolgáltató végzi gyűjtőszigetek, hulladékgyűjtő udvar működtetésével, mobil gyűjtőjáratok alkalmazásával, egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történő elkülönített gyűjtésével.

A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program terveiben szerepel a szelektív gyűjtés körének kibővítése, gyűjtőszigetek számának növelése. (Bővebben erről a VI. fejezetben.)

4.2. Az építési-bontási hulladék

A jelenleg érvényben lévő hulladéklerakó üzemeltetési szerződése szerint tilos a lerakón építési hulladékot lerakni. A lerakó a technológia által megkívánt mennyiséget tudja csak befogadni (megközelítő út építés, rézsű megtámasztás, takarás).

A KVG Zrt által tervezett saját beszállítás és technológiai igény különbségére beszállítási szerződések megkötésére kerül sor az év elején (2004).

Jelenleg az Zrt. saját beszállítása fedezi az igényeket, amennyiben igény jelentkezik, nagyobb mennyiségű inert hulladékra, abban az esetben újabb meghatározott mennyiségre beszállítási szerződés megkötésére kerülhet sor.

A megvalósított inert-feldolgozóban feldolgozott másodnyersanyag elsősorban a külterületi, zártkerti ingatlanok úthálózatának javítása a cél, ennek megfelelő szemcseméretű frakciókkal.

4.3. komposztálás

A KVG Zrt. által begyűjtött komposztálható hulladékot (falevél, karácsonyfa, biohulladék. stb.) jelenleg a lerakó takarására használják. A bázisnak számító 2002. évben még spontán komposztálás folyamata játszódott le a lerakón. Azóta megtörtént a komposztálás előfeltételeihez szükséges kezelő (aprító, rosta és forgató) beszerzése. Jelenleg egy előkezelést követően az előállított komposzt a lerakóra takaró földként kerül elhelyezésre.

A hulladékgazdálkodás kiemelt feladata, hogy a települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmat az 1995-ben képződött mennyiséghez képest 2004. július 1. napjáig 75%-ra; 2007. július 1. napjáig 50%-ra; 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A biológiai úton lebomló szerves anyagú hulladék közül elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladék (konyhai szerves hulladék, kerti és közterületi növényi hulladék), valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni.

4.4. Fémhulladékok útja

Kaposváron több vállalkozás működik, amely fémhulladék begyűjtésével foglalkozik.

A legnagyobb az ERECO Zrt., mely az összegyűjtött hulladékot előkezeli, és értékesíti újrafeldolgozásra. Három kisebb vállalkozás (Ragoncsa Jolán, Mester Mária, Balogh és Fia Kft.) a begyűjtött fémhulladékot az ERECO Zrt. felé továbbítja.

5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

Az Önkormányzat a kommunális szilárd hulladék gyűjtésével, elhelyezésével, valamint a köztisztasággal kapcsolatos feladatait a KVG Zrt-n keresztül gyakorolja.

A KVG Zrt. 1992-ben alakult gazdasági társasággá a korábbi vállalati formából. Jelenleg az Zrt-ben 51%-ban Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, míg 44%-ban AVE osztrák befektető a tulajdonosa. A városban ez a részvénytársaság látja el 100%-ban a kommunális hulladékok begyűjtését.

Egyéb, és újrahasznosítható hulladékok gyűjtését, ill. átvételét az alábbi cégek végezhetik:

- ASCO Hungária Kft.

- ERECO Kelet Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Zrt.

- Ragoncsa Jolán (fémhulladék begyűjtése)

- Mester Mária (fémhulladék begyűjtése)

- ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. (állati eredetű hulladék)

5.1. A KVG Zrt. tevékenységének bemutatása

5.1.1. Kommunális hulladék gyűjtése, szállítása

A gyűjtés gyakorisága a városban heti kettő alkalommal történik. Az alkalmazott gyűjtő edényzet vegyes képet mutat. A hagyományos, kerek 35-110 literes szabványos kuka edénytől kezdve az 1100 literes kerekes konténereken túl a különböző térfogatú (3-5 m3-es) konténerekig bezárólag. Az eseti, nagyobb mennyiségű hulladék keletkezésekor a zsák, mint kiegészítő szolgáltatás elérhető a városlakók számára. A belterületen kívül élők körében felmerült az igény, hogy a hulladék elszállítása a várost körbe ölelő zártkerti területeken is megoldottá váljon. Ezért 2003. év második felében Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 26 db, 4m3-es zárt konténert helyezett ki az ott lakókkal leegyeztetett helyszíneken. Kísérleti jelleggel heti egyszeri ürítésről is gondoskodik.

A városban működő intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél a gyűjtőedények mérete 110 litertől 5 m3-ig változik. A gyűjtési gyakoriságot szerződés szabályozza, de lehet eseti szállítás is.

A város közterületein, játszóterek, parkok, főbb útvonalak melletti járdákon, buszmegállókban 15 literes gyűjtőedényekben (kelyhekben) történik a hulladék gyűjtése. Ezek ürítési gyakoriságát az Önkormányzattal kötött szerződés alapján végzi a szolgáltató. A lakossági felmérések és a város szemetessége azt jelzi, hogy kevés a kihelyezett gyűjtőedény. Így azok számát növelni kell.

A hulladékszállítást végző gépjárművek átlagos életkora 3,5 év. A korszerű gépjárművek speciális tömörítő hátfallal rendelkező célgépjárművek (kukás kocsik).

A díjszabás különbséget tesz lakosság és a vállalkozók között. 2003. január 1-től Kaposvár lakosságának díját az önkormányzat teljes egészében átvállalta. Ettől az intézkedéstől elsősorban a város perifériájára jellemző, de máshol is előforduló illegális szemétlerakók megszűnése várható.

5.1.2. Kommunális hulladék lerakása

A kaposvári regionális hulladéklerakó 1997-1998-ban kezdte meg Kaposvár város és a környező 31 település szilárd kommunális hulladékának a fogadását. A megépített 320 000 m3 hulladék fogadására alkalmas lerakó-kapacitást 18 éves folyamatos beszállítás biztosítására tervezték évi 18.000 m3, vagyis kb. 18 000 t/év (1:1-es tömörítési arányt figyelembe véve) mennyiséget prognosztizálva.

A ténylegesen beszállított mennyiség meghaladta az előre tervezett 18.000 m3 -t. 2000-ben meghaladta a 28 500 t/évet, 2001-ben a 29 500 t/évet, 2002-ben pedig a 34 000 t/évet. A 2002 évben beszállított hulladék tömeget figyelembe véve a Kaposvárról beszállított mennyiség meghaladta a teljes mennyiség 83%-át, vagyis a 28.500 t/évet. A teljes lerakó kapacitására Kaposvár városban keletkezett hulladék mennyiségét vetítve, ugyanez az arányszám vehető figyelembe, vagyis a 320 000 m3 rendelkezésre álló kapacitásból kb. 265 000 m3 hulladék fog a város területéről összesen bekerülni a lerakóba. A 2002-ig (az átadást követő 4 évben) beszállított 105 000 m3 hulladékkal a teljes befogadó kapacitás 33%-a feltöltésre került.

A tervezettnél jelentősebb mennyiségű hulladék lerakása és így a lerakó tervezettnél sokkal korábbi telítődése a fogyasztói szokások megváltozása, a térségben keletkezett hulladék mennyiségének drasztikus emelkedésének a következménye. Az üzemeltető a kaposvári telep terhelésének csökkentése érdekében az elmúlt években csak a Kaposváron keletkező mennyiséget szállította be. 2006-ban azonban újra 32 település hulladéka került a telepre beszállításra.

Azonban az EU-s pályázati forrásból megépült komplex építési és bontási hulladéklerakó és feldolgozó átadásával 12 000 tonna inert hulladék lerakásától mentesül a lerakó, így a 2007. évre kb. 30 000 t lerakását kell biztosítani.

Az üzemeltető felmérése szerint a lerakó jelenlegi szabad kapacitása kb. 10 000 t, amely fenti lerakandó mennyiséget figyelembe véve, önmagában 4 hónapig biztosítja a hulladék ellenőrzött körülmények közötti folyamatos lerakását.

A hulladék hosszútávú lerakását biztosító tervezett intézkedések a Kaposmenti program indulásáig terjedő átmeneti időszakra (kb. 2012 év végéig):

1. A jelenleg működő lerakó bővítése az átmeneti időszakra elégséges kapacitással (kb. 200-210 000 m3).

2. A lerakó bővítéséhez szükséges forrás biztosítása.

3. A bővítésig terjedő időszakban a keletkező hulladék lerakásának biztosítása.

A jelenleg működő lerakó háromirányú bővítése lehetséges. A déli irányban D3 depónia kialakítása kb. 46 150 m3, az északi irányban D0 depónia kialakítás kb. 98 000 m3 újabb lerakó kapacitást jelentene, illetve egy vertikális bővítéssel, mely a jelenlegi depóniák magasságának 8,25 m-rel történő megemelésével még kb. 62 078 m3 jelentene, amely összesen a jelenlegi beszállítási intenzitás mellet (40 000 t/év) kb. 5 évre jelentene biztos megoldást. A tervezett megemelt szinttel a D0 már konszolidált állapotú lerakó szintjére hozzuk a működő depókat, megkönnyítve a rekultivációt követő tájbaillesztést. A bővítés a hatályos Szabályozási Terv módosítását követően egy lépcsőben megvalósulhat. A déli terület a hulladék lerakó tartalék területeként szerepel, az északi bővítés, amely valójában a felhagyott és a működő lerakó közötti volt önkormányzati tulajdonú út feltöltését jelenti, melyet az erdészházban lakó egy család használt:

- A depóniák kialakításának várható befejező dátuma 2008 június.

- A vertikális bővítés nem igényel semmiféle műszaki beavatkozást. A depónia korona magasságának 8,25 m-rel való megemelése a telep jelenleg hatályos engedélyének módosítását igényli csak.

- A felhagyott lerakó az illetékes környezetvédelmi hatóság által elfogadott rekultivációs tervvel rendelkezik, melynek megvalósítási költsége meghaladja az 500.000 eFt-ot, melyet pályázati forrásból kívánunk megvalósítani. Mivel a bővítés során igénybevételre kerül a lerakó déli oldala és az engedélyezés során is egy egységként kerül a két lerakó kezelésre, ezért a felhagyott lerakó rekultivációs kötelezettsége együtt fog jelentkezni a jelenleg még működő depóniákkal.

Megállapítható, hogy az átmeneti időszakra kialakítandó lerakó-kapacitást teljes biztonsággal mind a három irányban történő bővítés biztosíthat csak.

A lerakó bővítéséig három, a térségben üzemelő lerakót vehet igénybe a KVG Zrt. a 32 településen keletkező települési szilárd hulladék lerakására. A 2007. évben még szabad kapacitással rendelkező csökölyi, kaposmérői és osztopáni lerakók kapacitása maximálisan kihasználhatóak voltak, mert műszaki védelemmel nem rendelkező lerakók bezárásának határideje 2007. december. Bizonyos átcsoportosításokkal és a jelenleg működő depóniák korona magasságának megemelésével már számolva a lerakó bővítésének megépítéséig megoldható a Kaposvárra kerülő kommunális hulladék zavarmentes elhelyezése.

5.1.3. Szelektív hulladékgyűjtés, szállítása, kezelése

Kaposváron a KVG Zrt a szelektív hulladékgyűjtést 1999 óta végzi. A kertes családi házas övezetben (10 000 db ingatlan) ingatlanok elöl szállítják el a szerves, a műanyag és papírhulladékot éves ütemterv alapján. Az ütemtervet a hulladékgyűjtési naptár tartalmazza (1. sz. melléklet), amelyet a lakosság részére minden évben eljuttatnak. Ez a naptár tartalmazza a gyűjtéssel, szállítással kapcsolatos legfontosabb információkat a lakosság számára.

A társasházas-tömblakásos övezetekben 25 db hulladékgyűjtő szigetet helyeztek el amiben papír, műanyag és üveg hulladékot gyűjthet a lakosság. Ezeket heti rendszerességgel ürítik. 2007. évben beszerzésre került újabb 7 db sziget telepítéséhez szükséges edényzet. A korábbi években leégett 2 db sziget pótlásán felül 2008. január 1-től újabb 5 helyszínnel bővül a szelektív hulladékgyűjtést segítő szigetek száma.

A KVG Zrt. 2002 áprilisától működteti a hulladékudvarban lévő papír és műanyag feldolgozó (válogatás, bálázás) helyiséget. 2006. évben mintegy 1134,365 tonna papír és 41,230 tonna műanyag hulladék átválogatását és bálázása (ez lakossági, közületi és iskolai gyűjtés) 105 tonna üveg gyűjtése történik.

Műanyag hulladék (PET palack és műanyag fólia) a lakosságtól és az általános iskoláknál kihelyezett zárt konténerekből kerül az udvarba. Ezeket válogatják és bálázzák. Papír hulladék a lakossági, közületi és az Zrt. által végzett saját beszállításokból keletkezik, ezeket vegyes és hullámkarton csoportokra válogatják és bálázzák.

Kaposváron évek óta működtetik azt a hulladékudvart, ahol a háztartásokban keletkező akkumulátor, szárazelem, fáradt olaj, gyógyszer, festék, növény védőszer maradványok átvételét tudják biztosítani.

Veszélyes hulladékot kizárólag a lakosságtól veszik át térítésmentesen, a KVG Zrt telephelyén. Az átvett anyagokat regisztrálják, és ezután kerülnek a tároló helyiségekbe. Az elszállításról erre szakosodott engedéllyel rendelkező cégek gondoskodnak az előírásoknak megfelelően.

A bálázott papírhulladékok, műanyag PET palackok és fóliák, valamint az üveghulladékok feldolgozókhoz kerülnek hasznosításra. (papírgyár, műanyagfeldolgozók, üveggyár) A biohulladékot a kaposvári szeméttelepen aprítják, komposztálják és hasznosítják.

A környezettudatos szemlélet alakítása érdekében az Zrt. munkatársai előadásokat tartanak általános iskolákban a környezetvédelemről és a szelektív hulladékgyűjtésről. Minden tanévben megrendezésre kerül az általános iskolák részvételével folyamatosan PET palackgyűjtési és szárazelemgyűjtési verseny. Az Zrt. az iskolai papírgyűjtési akciókat technikai eszközökkel segítik és az átvett papír mennyisége alapján történik a fizetés. Rendszeresen fogadnak általános és középiskolai csoportokat a hulladékudvarba és a szeméttelepre, ahol tájékoztatást kapnak a hulladékkezelés folyamatáról.

A szelektív hulladékgyűjtés technikai feltételei adottak Kaposváron, de szükség van a lakosság felé a rendszeres felvilágosító informáló tevékenységre a szelektív hulladékgyűjtés további népszerűsítése érdekében.

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyszínei:

- Béke u. 72. parkoló,

- Béke 27-29.,

- Kanizsai ltp. 18. parkoló,

- Biczó F. közparkoló,

- Iskola köz parkoló,

- Zaranyi ltp. 5. parkoló,

- Pipacs ltp. 15. parkoló,

- Búzavirág ltp. parkoló,

- 48-as Ifjúság u. 36. parkoló,

- Hegyi u. 3.,

- Petőfi u. 27-29. parkoló,

- Petőfi u. 62.,

- Városháza u. parkoló,

- Füredi u. 59. parkoló,

- Szondi u. 20.,

- Damjanich u.1-3.,

- Dési H. I. köz,

- Apponyi köz,

- Zárda köz,

- Gábor A. tér,

- Kecelhegyi lakópark,

- Kisgáti lakótelep,

- Léva köz 2-3.,

- Losonc köz,

- Kaposfüred,

2008-ban kihelyezett szigetek helyszínei:

- Uránia lakópark parkoló,

- Kinizsi ltp 1/IV.,

- Sávház mögött III. lph.,

- József A. köz tömbbelső,

- Füredi út 41-43. mögötti parkoló,

(2. sz. melléklet, a szelektívgyűjtő szigetek eloszlása a város területén)

5.2. Az ERECO Zrt. tevékenységének bemutatása

Kaposvári telephelyükön csak begyűjtéssel, két budapesti telepükön hulladék előkezeléssel is foglalkoznak. Előkezelési tevékenységen a hulladékok további hasznosítása céljából történő shredderezését, darálását, aprítását, bálázását érthetjük.

Az ERECO Zrt. fő profilja a hasznosítható vas- és fémhulladékok gyűjtése, de a különböző fémhulladékok mellett papír-, műanyag- és akkumulátor hulladékok gyűjtésével, illetve legújabban raklapok felújításával is foglalkozik a cég.

A társaság vas- és acélhulladék shredderező berendezést használ 1994 óta. A vas- és acélhulladék shredderezés egy olyan feldolgozó technológia, amely a bemenő laza lemezhulladékot felaprítja, megőrli, a vas anyagot a nemvas anyagtól elválasztja, így a legmagasabb minőségű alapanyagot biztosítja a kohászati technológiák részére.

Ez azt jelenti, hogy 100% bemenő inhomogén anyagot tekintve (az inhomogenitást méretre és minőségre egyaránt értve) a kimeneti oldalon kb:

- 87-74% max. 20 cm átmérőjű homogén méretű 98-99%-os tisztaságú vas,

- 1-3% tiszta és frakcióira választott színesfém

- 12-23% ún. shredderezési maradék, mely frakció tartalmazza a feldolgozott anyagokban lévő összes egyéb anyagot (textil, üveg, gumi, por stb. alkotókat)

- valójában még a kimenő oldalon említendő még a technológia során keletkező venturi iszap, amelynek mennyisége százalékban nehezen nevesíthető, amely ráadásul túlnyomó részt hozzáadott vizet tartalmaz.

A hulladék 15-30%-ra tehető az autókarosszéria hulladék. A vegyes lemez fennmaradó része lehet minden olyan döntő részben vas- és acélhulladékot - esetleg színesfémet - tartalmazó anyag, amely átlagos vastagsága 6mm-nél kisebb (pl.: elromlott háztartási eszközök, üres hordók, irodabútorok, régi vasszekrény, ócska kerékpár, kanna, konzervdoboz hulladék és egyéb könnyű vashulladék).

A társaság az egy év alatt keletkezett veszélyes hulladék mennyiséget a budapesti telephelyén tárolja. A hulladék betonozott területen, alsó és felső fóliaborítással ellátva kerül depóniába. A ráhulló csapadékvíz iszap- és olajleválasztó berendezésen folyik keresztül.

A depóniába tárolt hulladékmennyiség kb. 15 ezer tonna. Az éven felüli mennyiséget III. veszélyességi osztályú monodepóniával rendelkező lerakókra szállítják.

Az ERECO Zrt. 2007. évben új telephely iránti kérelmet nyújtott be Kaposvár, Raktár u. 6. 5754/8 hrsz alatti ingatlanra, ahol a telepengedély alapján gyakorolható ipari- és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet mellékletében feltüntetett, telepengedélyhez kötött alábbi tevékenységet kívánja folytatni:

TEÁOR: 90.02 Hulladékgyűjtés,- kezelés (akkumulátor, vas, fém, nem vas fém, papír);

TEÁOR: 37.10 fém visszanyerése hulladékból

5.3. Az ASCO Hungária Kft. tevékenységének ismertetése

Gyűjtési módok

- Telephelyi átvétellel, intézményektől, üzletektől, cégektől, magánszemélyektől veszik át a hulladékokat.

- A keletkezési helyre helyeznek ki gyűjtőedényeket (iratgyűjtő doboz, műanyag zsák, acélkonténer, rácsos tároló), majd azokat saját eszközzel szállítják el.

- A zsákos és a tárolós gyűjtés esetén a gyűjtést végző tehergépjármű zárt, ponyvával van ellátva, vagy tömörítős.

- Konténeres szállítás esetén a megtelt konténert cserélik.

Tárolási módok

A beszállított hulladékokat fajtánként jól elkülönítve 30 m³-es acélkonténerekben, a bálázott hulladékokat szintén fajtánként jól elkülönítve betontámfalakkal körülvett tárolóterületen tárolják.

Kezelésük

A beszállított hulladékokat, minőségenként különválasztva konténerekbe tárolják, a megtelt konténereket a feldolgozónak elszállítják.

5.4. Ragoncsa Jolán tevékenységének ismertetése

Az általuk felhalmozott hulladék egy részét felvásárolták, illetve a háztartásokból gyűjtötték be. A hulladék gyűjtése a vállalkozás tulajdonában levő platós gépkocsival történik.

A hulladékot az ERECO Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Zrt. részére értékesítik.

5.5. Mester Mária tevékenységének ismertetése

Ipari, nem veszélyes hulladék, ezen belül fémhulladék begyűjtésével foglalkozik. A begyűjtött hulladékokat a telephelyen szétválogatják (réz, ólom, alumínium, vas, acél, egyéb vegyes fém hulladékra). A nagykereskedőnek már szétválogatott állapotban adja át. Az elszállítást kizárólag az ERECO Zrt. végzi.

A begyűjtés elsősorban magánszemélyektől történik, de néhány vállalkozó is szállít a begyűjtőnek.

5.5. Balogh és Fia Kft. tevékenységének ismertetése

Ipari, nem veszélyes hulladék, ezen belül fémhulladék begyűjtésével foglalkozott. A begyűjtött hulladékokat a telephelyen szétválogatták (réz, ólom, alumínium, vas, acél, egyéb vegyes fém hulladékra). A nagykereskedőnek már szétválogatott állapotban adták át. Az elszállítást kizárólag az ERECO Zrt. végezte.

A begyűjtés elsősorban magánszemélyektől történt, de néhány vállalkozó is szállított a begyűjtőnek.

Jelenleg a Kft. semmiféle engedéllyel nem rendelkezik. Az új Raktár u-i telep engedélyeztetése és építése jelenleg folyamatban van. A cég ellen végrehajtás folyik.

36. táblázat

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek 2006-évben

Hulladék* Begyűjtő, szállító neve Begyűjtött hulladék-mennyiség (t/év) Begyűjtő kapacitása Begyűjtésre használt szállító-eszköz Átvevő-kezelő
Települési szilárd hulladékok KVG Zrt. 32 334 229.367 (m3) a szabad kapacitás tömörítős célgépjárművek KVG Zrt.
Települési folyékony hulladék V/23 táblázat 43 230 8.514 (m3) a szabad tisztítókapacitás szennyvízszippantó gépjármű Kaposvári Vízművek Kft.
Kommunális szennyvíziszap Kaposvári Vízművek Kft. 1140
(sz.a.)
233 ha-ra kibocsátható mennyiség speciális célgépek Injektor Kft.
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok KVG Zrt. 30 000 Inert lerakó kapacitása konténerszállító tehergépkocsik KVG Zrt.

37. táblázat

A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában

Hulladék* Begyűjtő, szállító neve Székhely (település) Begyűjtött hulladék-mennyiség (t/év) Átvevő kezelő
Hulladékolajok KVG Zrt. Kaposvár 0,22 hulladékudvar
Akkumulátorok és szárazelemek KVG Zrt. (6,9%), Kaposvár 112,81 hulladékudvar
ERECO Zrt. (93,1%) Budapest Ausztriába export
Elektromos és elektronikai hulladékok n.a. n.a. n.a. n.a.
Kiselejtezett gépjárművek n.a. n.a. n.a. n.a.
Egészségügyi hulladékok KVG Zrt. Kaposvár 0,42 hulladékudvar
Állati eredetű hulladékok ATEV Zrt. Solt 281,2* solti telep
Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik KVG Zrt. Kaposvár 0,02 hulladékudvar
Azbeszt - - - -
Egyéb hulladék n.a. n.a. n.a. n.a.
KVG Zrt. (31,23%), Kaposvár Dunaújvárosi Papírgyár
Csomagolási hulladékok összesen ASCO Kft. (32,42%), Kaposvár 3157,83
ERECO Ztt. (36,35%) Budapest Dunapack Papírgyár
Gumi ASCO Kft. Kaposvár 4,5
Egyéb műanyag hulladék KVG Zrt Kaposvár 21,3 ECO-CONTACT
Egyéb komposztálható hulladék KVG Rt. Kaposvár 1930 hulladéklerakó
KVG Rt. (50,91%), Kaposvár hulladéklerakó
Egyéb papírhulladék ASCO Kft. (33,45%), Kaposvár 1035,5
ERECO Rt. (15,64%) Budapest Dunapack Papírgyár

5.6. A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység általános ismertetése, értékelése

5.6.1. A kaposvári regionális szilárd hulladéklerakó jellemzése

Kaposvár város jelenleg is üzemelő regionális szilárd hulladéklerakóját 1998-ban létesítették. Kezdetben 28 település hulladékát fogadta, mely napjainkban már 32 település hulladékainak befogadására terjed ki. A lerakót érvényes környezetvédelmi engedély alapján létesítették, az ekkor már kötelező környezetihatás-tanulmány készítése után, az EU normatíváknak is megfelelő műszaki védelem kialakításával.

A telep természetes védelemmel rendelkezik, amit mesterséges szigetelés is kiegészít. A talajvíz 1,5 méter mélyen található. Az alkalmazott HDPE fóliás szigetelési mód mellett gyakorlatilag kizárt a talajvíz szennyezése. A telepen a monitoring rendszer részeként talajvízfigyelő kutak működnek.

A hulladékot kompaktorral való tömörítés mellett rendszeresen takarják, a keletkező gázokat elvezetik (de nem hasznosítják). A telep teljes területe körbekerített és őrzött.

A hulladékbeszállítás folyamatos, mennyiségének mérésére mérleg működik. Nyilvántartást vezetnek a hulladék minőségéről is.

Telephelyre vonatkozó adatok:

- A városi kommunális szilárd hulladéklerakó telep összesen 60.000 m2 kiterjedésű, 2 db szabálytalan alakú depónia.

- A depóniák szabad kapacitása: 10.000 m3.

- A lerakó típusa: dombépítéses.

- Tulajdonosa: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

- Üzemeltetője: 2003. január l-től, 10 éves szerződéssel a KVG Zrt.

- A lerakó Kaposváron a Nádasdi utca végén található. A lerakóhely É-i oldalán egy földút választja el az a régi, felhagyott lerakótól. A szeméttelep K-i oldala a Nádasdi patakkal párhuzamos, az oldalhatárt a patak képezi. A telep NY -i oldalán zártkertek találhatók.

- Szociális épület, konténeres portaépület, hídmérleg számítógépes regisztrálással a bejáratnál, a zárható sorompónál van.

- A hulladék lerakó vízellátása a városi kommunális ivóvízellátó rendszerről történik

- A telepen 5 db talajvízfigyelő kút van és 8 db gázkút található.

- A munkagépek részére egy tárolóépület található.

5.6.2. A KVG Zrt. telephelyén működő hulladékudvarának leírása

A szelektív hulladékgyűjtés keretében a város területén található háztartásokból, és közületektől történik a frakciók szerinti hulladék gyűjtése. Az összegyűjtött mennyiséget az Rt. telephelyén található hulladékudvarba szállítják be. Jelenleg az udvar alacsony kihasználtsággal működik

Ezen hulladékfajták:

- veszélyes hulladék (csak lakossági eredetű),

- műanyag hulladék,

- papír hulladék.

A gyűjtési tevékenység az évente elkészített szelektív hulladékgyűjtési naptárban rögzített napokon történik. A lakótelepeken, belvárosban 25 hulladéksziget került kialakításra a papír, műanyag, és üveg frakciók begyűjtésére.

Céljaink között szerepel a szelektív gyűjtésbe bevont ingatlanok számának növelése, valamint a hulladék szigetek számának bővítése.

A hulladékudvarba történt veszélyes hulladékmennyiség beszállítása 2006-ban a következő volt:

- Növényvédőszer 71 kg

- Fáradt olaj 116 l

- Festék, lakk 423 kg

- Gyógyszer 16,5 kg

- Szárazelem (főleg iskolai gyűjtésből) 40 kg

- Étolaj, zsír 294 kg

- Étolaj, zsír 977 l

- Akkumulátor 623 kg

5.6.2.1. A szelektíven gyűjtött hulladékok frakciók szerinti kezelése

Műanyag hulladék:

Beszállítás után a műanyag tényleges válogatása, majd bálázása történik. A műanyagpalackok kupakjainak kézzel történő eltávolítása után bálázó gépekkel történik a palackok összepréselése. A bálázott műanyagot mennyiségi regisztrációt követően, szerződés alapján további feldolgozásra értékesítik, a feldolgozási tevékenységhez engedéllyel rendelkező cégnek.

Papír hulladék:

A KVG Zrt. által beszállított mennyiség a központi telephelyre érkezés után további válogatásra kerül (hullámpapír, vegyes papír), amit a bálázás követ. Az idegen beszállítóktól az átvétel súlymérés alapján történik. A papír mennyiségének regisztrációja az átvételi, és kifizetési pénztárbizonylat alapján történik. A súlymérés után a papírt értékesítik. A szállítás saját gépjárművükkel történik az újrafeldolgozás helyszínére.

Veszélyes hulladékok:

Veszélyes hulladékok ideiglenes tárolása a KVG Zrt. központi telephelyen kialakított hulladékudvarban történik. A hulladékudvart Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a kaposvári regionális hulladéklerakó beruházás részeként építette meg.

Veszélyes hulladék beszállítás csak a lakosság részére megengedett, a háztartásokban keletkező mennyiségek figyelembevételével. Ez összhangban van a DD-KTVF 1379-2/2002. működési engedélyével.

A veszélyes hulladékok ideiglenes elhelyezésére korszerű, a szükséges védelemmel ellátott tárolók kerültek kialakításra.

A tároló boxok kialakításánál a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet irányelvei érvényesültek.

Az átvehető veszélyes hulladék fajták:

- Szárazelem,

- Akkumulátor,

- Gyógyszerszármazékok, maradványok,

- Növény védőszerek,

- Fáradt olaj,

- Festék és hígító maradékok.

A veszélyes hulladékokat átmeneti tárolás után arra jogosultsággal rendelkező szolgáltató szállítja el, illetve ártalmatlanítja.

5.6.2.2. A tároló helyiségek leírása

Az I.-es számú épület nyugati felében lévő tároló helyiségek száma 6 db. Az épületben elkülönítetten kerültek kialakításra a különféle veszélyes hulladékok tároló helyiségei.

1. sz. Lakk és festék maradványgyűjtő, tároló

A véletlenszerűen elfolyó anyag összegyűjtésére a padozat közepén elhelyezett kármentő edény szolgál. Festék és lakk elfolyása esetén az edény tartalmát vissza kell önteni a tároló edénybe. A padozatra kerülő kisebb szennyezés esetén a 120 literes edényben található homok kármentő anyag használandó. A helyiséghez poroltó készülék tartozik.

2. sz. Étkezési és növényi olaj gyűjtő, tároló

Az étkezési és növényi olaj kikerült a veszélyes hulladékok köréből, azonban a meglévő lakossági igény miatt a hulladékudvar továbbra is fogadja ezt a típusú hulladékot. A helyiségben zárt hordókban tárolják az anyagot. Az esetleges elfolyó olajat a kármentő edényzet összegyűjti és így a hordókba visszaönthető. Az olaj felitatására homokot kell alkalmazni. A kármentesítő homok kuka edényben található, mennyisége 120 liter.

3. sz. Fáradt olaj tároló

A helyiségben hordókban és műanyag kannákban tárolják az anyagot. A kiömlő olaj a padozatban elhelyezett kármentőben fogható fel, melynek tartalmát vissza kell önteni a hordóba. A padozatra kiömlő olajat homokkal kell felitatni. Tároló felszerelése: 1 db tűzoltó készülék, 120 liter homok, műanyag edényben tárolva.

4. sz. Lejárt szavatosságú növényvédőszer tároló

A helyiségben zárt tárolóedényekben kell gyűjteni a növényvédőszer maradványokat. Az esetlegesen kiömlő anyag a padozatba épített mentesítő műtárgyon keresztül az épületen kívül elhelyezett erre a célra kialakított műanyag vízzáró zsompba kerül. A helyiség felszerelései közé tartozik 1pár gumikesztyű, védőszemüveg.

5. sz. Lejárt szavatosságú gyógyszer maradvány tároló

A helyiségben zárható edényekben gyűjtik a gyógyszer maradványokat. A helyiség tisztítása esetén a csurgalékvíz zárt mentesítő csatornán keresztül távozik a műanyag vízzáró zsompba.

6. sz. Akkumulátor és szárazelem tároló

Az akkumulátor tárolóban véletlenszerűen kifröccsenő savat mészhidráttal {Ca(OH)2} fel kell itatni, majd a tároló aljzatot felmosva a csurgalékvíz a gyűjtő aknába vezethető. A szennyvízet az aknában kalcium-hidroxiddal kell közömbösíteni. A közömbösítés hatékonyságát lakmuszpapírral ellenőrzik. A tároló helyiségben kalcium-hidroxidot, lakmuszpapírt, védőszemüveget, saválló gumikesztyűt, és lapátot kell tárolni. A helyiség felszereléséhez tartozik, egy 35 literes, jól záródó fedelű műanyag edény, amiben a mész-hidrátot tárolják.

5.7. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

Jelenlegi ismereteink szerint felhalmozott hulladék, amelynek végleges elhelyezése nem megoldott, a település területén nem található. Illegálisan lerakott hulladékról beszélhetünk, de ezen helyek felszámolása megtörtént.

A város külterületi részein, jelentős számú illegális hulladéklerakó található (melyek bizonyos mennyiségű veszélyes hulladékot is tartalmazhatnak). Részletes felmérés (a lerakók pontos helye, mennyiségek, stb.) nem történt, így csak azokról a lerakókról van információnk, amelyekről megtörtént a hulladék elszállítása. Az elszállított mennyiség hónaponkénti bontásban, összefoglalva a következő táblázatban láthatóak.

38. táblázat

Észlelt illegális hulladéklerakó helyek 2006-2007. évben

Illegális lerakó helyszínei Helyrajzi szám Elszállított hulladék mennyiség m3 Illegális lerakó felülete m2
2006. 2007. 2006. 2007.
Körtönye bükk 090/6 14 9 60
Nádasdi u. 86. 17407 311 546 640
Pécsi u. 0266 21 7 50
Móricz Zs. u. 68 -
Kaposfüred 4 -
Keskeny u. 0262 8 16 70
Körtönye u. 10 -
Pipacs u. 43 -
Répáspuszta 12 -
Szilva u. 38 14 40
Összesen: 529 592 860

Forrás: Polgármesteri Hivatal, Városgondnokság

A fenti táblázatban szereplő illegális hulladéklerakók helye, elszállított hulladék pontos mennyisége, elszállításának időpontja ismeretes ezek felszámolásra is kerültek. A folyamatosan újra keletkező illegális lerakók felmérése és felszámolása kiemelt feladat.

5.8. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

5.8.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

A hulladékok biológiailag lebontható szerves anyag tartalmának csökkentése érdekében a lerakót üzemeltető KVG Zrt. az alábbi intézkedéseket tette:

- lerakó területén folyik „kísérleti” komposztálás, mely nem rendelkezik megfelelő komposztálási technológiával.

- komposztálótelep üzemeltetését tervezi, mely irányába már konkrét intézkedések történtek.

A Belügyminisztérium „szelektív települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás fejlesztése” című pályázat nyújtotta forrásból Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az alábbi 5000 t/év kapacitású komposztáló berendezéseket vásárolta:

- Caravaggi BIO 400 ágaprítógép,

- Caravaggi Vaglio 1500 rostagép,

- Caravaggi Rivo 280 forgatógép.

5.8.2. a keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése

A Kaposvári regionális hulladéklerakó telep üzemeltetési szerződése szerint a lerakóra beszállított települések lélekszáma (Kaposvár+31 településsel mellékelve) 96 497 fő. Valamennyi településen a KVG Zrt. végzi a hulladékgazdálkodási szolgáltatást. A szolgáltatás kommunális hulladékszállításból és szelektív hulladékgyűjtésből, valamint ártalmatlanításból-hasznosításból áll.

A szelektív hulladékgyűjtés minden település esetében kiterjed a papír, a műanyag és különös tekintettel és gyakorisággal a (szerves) zöldhulladékokra. A KVG Zrt.-nél rendelkezésre állnak azok a magas színvonalú célgépek, amelyek a gyűjtést, szállítást megoldják. Valamennyi településről a Kaposvári regionális hulladéklerakó telepen kialakított komposzttelepre szállítja be a szelektíven gyűjtött zöldhulladékot. A telepre ezen kívül külső beszállítóként jelentős mennyiségű zöldhulladék kerül be a város 1 500 000 m2 zöldterületéről, valamint közületek magánterületeiről.

A KVG Zrt. kísérletet tett a kommunális vegyes hulladék komposztálására. A tíz héten át tartó kísérletet a regionális hulladéklerakó telepen végezte. A kísérlet egyik fő célja az volt, hogy az Zrt. által üzemeltett hulladéklerakók maximális kihasználtságát el lehessen érni annak érdekében, hogy a létesítmények a lehető leghosszabb ideig befogadóképesek legyenek, minél több hulladék átvételét, és tárolását tegyék lehetővé. Valamint a kezelés által csökkenjen a hulladék tömege, térfogata és környezeti ártalmassága.

1. ábra

Komposztáláshoz felhasznált települési szilárdhulladék hulladék összetétele

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program

A kísérleti eredményekből kitűnik az eljárás hasznossága mind a hulladéktérfogat csökkentése, mind pedig a hulladék ártalmatlanítása szempontjából. Ezenkívül a folyamat során keletkezett komposztanyagot az értékesítésen kívül közvetlenül a hulladéklerakóban is fel lehet használni mint takaróanyagot, rekultivációs vagy egyéb célokra. Ez azonban további kezelést, és válogatást tenne szükségessé.

A kísérlet eredményességét mutatja, hogy a beszállított hulladékmennyiség, 104 655 m3-e, a kísérlet során 59 235 m3-re redukálható le, vagyis közel 50%-os csökkenés realizálható a vegyes háztartási hulladék utólagos komposztálásával.

A telephelyen jelenleg rendelkezésre áll egy 30x100m-es beton burkolatú terület, amely felhasználható erre a célra. Az átlagos évi beszállított hulladék térfogata 100 000 m3 amelyet egy év alatt folyamatosan lehetne komposztálni. Az elrendezési terv adataival számolva 2,03 m3 hulladék komposztálásához 1 m2 felületre van szükség.

Tekintettel arra, hogy a házi komposztálókba kerülő biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyiségét a helyi tervben nem lehet figyelembe venni. A házi komposztálást azonban a lehetséges eszközökkel szorgalmaznia kell az önkormányzatnak, saját létesítményei tehermentesítése érdekében.

6. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

6.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, gyűjtése

Kaposvár város 2002. éves adatok alapján számított összes lakásszámra vetített közel 86,4%-os csatornázottsági mutatója az országos átlagosan 48%-os értéket jelentősen meghaladja. Az adatok szerint a város 27.086 lakásából a közműves csatornába bekötöttek száma 23.412. Az elválasztó rendszerű gravitációs csatornahálózat hossza 146,84 km és 11 db automatikusan működő szennyvízátemelő biztosítja, hogy a szennyvizek a tisztító telepre kerüljenek.

A csatornázottság növelése érdekében egyrészt a csatornázott utcákban bekötéssel nem rendelkező ingatlanok rákötését kell szorgalmazni, másrészt a 39 db részlegesen ill. nem csatornázott utcákban kell új gerinc és bekötővezetékeket megépíteni.

39. táblázat

A településen keletkező folyékony hulladék mennyisége

2002. 2004. 2006.
Leé (m3/év/fő) 1,2 1,2 1,2
Mennyiség (m3/év) 32.541 36.928 43.230

Forrás: Kaposvári Vízművek Kft.

Kaposvár csatornázatlan területeiről, valamint a közeli településekről szennyvízszippantó gépjárművekkel szállítják a szennyvizet a kaposvári telepre. A Kaposvári Vízművek Kft. nyilvántartásában 11 szennyvízszippantással foglalkozó vállalkozó szerepel. A folyékony hulladék szállítását zárt rendszerű, csurgás mentes gépkocsival végzik. A vállalkozók a szippantott szennyvíz szállítására és szennyvíztelepen való elhelyezésére szerződéssel rendelkeznek.

40. táblázat

Szennyvizet begyűjtő, szállító vállalkozók

Begyűjtő neve Begyűjtött mennyiség 2002-ben (m3/év) Begyűjtött mennyiség 2004-ben (m3/év) Begyűjtött mennyiség 2006-ban (m3/év) Kapacitás, engedélyezett mennyiség (t/év*) Kezelési mód
Hidromobil Kft. 3.740 2.662 1.194 n.k. Szennyvíztisztító telep
Unió Kft. 4.007 3.461 - n.k. Szennyvíztisztító telep
Kapos Clean Kft. 5.095 4.256 4.304 n.k. Szennyvíztisztító telep
Horváth Imre 1.011 2.680 2.476 n.k. Szennyvíztisztító telep
Párkányi Zsolt 1.131 3.863 - n.k. Szennyvíztisztító telep
Bodor Attila 2.984 - - n.k. Szennyvíztisztító telep
TOI-TOI Kft 508 508 834 n.k. Szennyvíztisztító telep
Fuvar Kft. 1.075 155 - n.k. Szennyvíztisztító telep
Szenna Pack Kft. 12.030 13.504 28.276 n.k. Szennyvíztisztító telep
KO-HO MIX Bt. 904 476 - n.k. Szennyvíztisztító telep
HBP-SPED Bt. 56 5.303 6.126 n.k. Szennyvíztisztító telep
SEBACH WC EC. - 60 20 n.k. Szennyvíztisztító telep
Összesen 3.2541 36.928 43.230 n.k.
* n.k.: nem korlátozott mennyiségben szállíthatnak

Forrás: Kaposvári Vízművek Kft.

6.2. A települési folyékony hulladék kezelése

A Kaposvári Vízművek Kft. által 1994. óta üzemeltetett elválasztott rendszerű kombinált (gravitációs és nyomás alatti) szennyvízelvezető hálózat az alábbi jellemzőkkel rendelkezik.

6.2.1. A szennyvízelvezetés koncepciója, vonalvezetése

A kaposvári szennyvízrendszer jelenleg egy központi tisztítótelepből és két elkülönült település (Kaposvár Megyei Jogú Város és Taszár község) gyűjtőkörzeteiből áll.

2002-ben 23 412 db, 2006-ban 26 720 db Kaposváron fogyasztói helyről a házi bekötőcsatornák, gyűjtőcsatornák és főgyűjtő csatornák a terepi adottságok miatt gyűjtőkörzetekben vezetik a keletkező szennyvizeket gravitációs üzemben a mélyponti hálózati szennyvízátemelőkbe. Az átemelőkből nyomóvezetékek igénybevételével (nyomás alatt) juttatják el a szennyvizet az elvezetés irányába eső magasponti gravitációs gyűjtő- vagy főgyűjtő csatornába I. számú szennyvíztisztító telep végátemelőjébe.

Nyomóvezeték-páron nyomás alatt gravitációsan vezetik Kaposvár város szennyvizét az új, II. számú szennyvíztisztító telepre, ahol a szennyvíztisztítás és a tisztított szennyvíznek a befogadóba (Kapos folyó) vezetése történik meg.

6.2.2. Üzemeltetés

A város ma még csatornázatlan településrészeinek terveit a ’90-es évek közepén elkészítették. A belvárosi kőagyag csatornák elöregedtek, a csőkötések és aknahibák miatt infiltráció és exfiltráció egyaránt lejátszódhat. Ezenkívül a hálózat egyes szakaszain kivitelezési hibák, vagy nem kivédhető utólagos magassági értelmű elmozdulások, valamint túlterheltség miatt iszapkiülepedés is előfordulhat.

6.2.3. Szennyvízkezelés

1989-ben adták át az új, II. számú szennyvíztisztító telepet a 61. sz. főközlekedési út mentén. A telep eredeti hagyományos eleveniszapos technológiáját korszerűsítendő 1995-ben intenzifikálták az ún. A2/O eljárást, amely a hagyományos eljárás szervesanyag-eltávolításán túl nitrogén és bizonyos mértékű foszfor eltávolításra is alkalmas. A régi telepen szennyvíztisztítás nem történik csak előkezelés (rácson való szűrés, mésztejadagolás, levegőztetés) történik, az itt található végátemelő végzi a kaposvári szennyvizeknek az új telepre történő eljuttatását. Ezután a mechanikai tisztítás a hokokfogón történik, feladata az ülepíthető szervetlen anyagok leválasztása. A durvaszűrés következő műtárgya az osztómű és dobszűrők és az előülepítők (ülepítés és flotáció), feladata a durvább, szuszpendált, részben pelyhesedett szerves anyagok zömének eltávolítása. Az innen kikerült, kezelt szennyvíz biológiai tisztítási fokozatra kerül. A kevert szennyvíz biomasszájában foszfátkioldódás indul meg, utóülepítőből recirkulált eleveniszap-pelyhek mikroorganizmusai a szennyvízbe oldódik.

Az utóülepítőkben (ülepítés és flotáció), az eleveniszap és a szennyvíz elválasztása folyik. A beérkező szennyvíz tisztítása során elért mikrobiológiai szennyezettségi szint, az utolsó technológiai tisztítási folyamat elvégzését nem indokolja. Így a kezelt víz, klóros víz adagolásával történő fertőtlenítés nélkül kerül az elvezető csatornán keresztül a Kapos folyóba.

Kaposvár meglévő hálózata, korszerű tisztító telepe alkalmas regionális telepként történő működésre. 2002. évben 3 547 000 m3, míg 2006. évben 3 752 867 m3 szennyvíz tisztítását végezte a Vízművek Kft. 2002-ben ez 9718 m3/d, 2006-ban pedig 10 282 m3/d szennyvízmennyiséget jelentett. A telep teljes kapacitását figyelembe véve ez 41-42%-os kihasználtságot jelent. Szabad tisztítókapacitás: 8514 m3/d, ez 2006-ra: 6000 m3/d csökkent.

41. táblázat

Jellemző hatásfokadatok a teljes technológiára vonatkoztatva

Szennyező paraméter Értéke a nyers szennyvízben (mg/l) Értéke a tisztított szennyvízben (mg/l) Tisztítási hatásfok (%) Határérték a 33/1993. (XII. 23.) KTM rend. III. kat. szerint (mg/l)
KOIk 867 54 94 75
BOI5 500 16 97 30
NH4+-N 37 1,13 97 30
ANA-det. 2,5 0,13 95 5
öP 12 3,4 72 csak állóvízre von.
SZOE 28 2 93 10
pH 7,54 7,78 -3 5-9
oldott 900 770 14
lebegő 520 20 96 200
összes sz.a. 1420 790 44

Forrás: Kaposvár Környezetvédelmi Programja

Kaposvár területén 3 egység rendelkezik egyedi szennyvíztisztítóval:

- A KAPOSFIL Fonalgyártó és Értékesítő Kft. 2000. évtől üzemeltet saját szennyvíztisztítót. Mivel a technológiából nem keletkezik ipari szennyvíz, ezért csak kommunális szennyvizet tisztítanak. A tisztítás során fertőtlenítést végeznek (Az egység folyamatos fertőtlenítésre kötelezett.) Fertőtlenítés esetén 1/l higítású hypóoldattal klóroznak. A november-április időszakban vagy a kazánházi Mg-só adagoló meghibásodása esetén 2,5%-os klórmész oldattal történik a fertőtlenítés.

- A KOMÉTA 99 KFT. telephelyén technológiai szennyvíztisztítást végeznek. A szennyvíz zártrendszerű gyűjtése megoldott, továbbításra gravitációsan és átemelő segítségével van lehetőség. Az üzem kommunális szennyvize tisztítás nélkül kerül közvetlenül a városi hálózatra. Fertőtlenítést nem végeznek.

- A MAGYAR CUKOR RT. Kaposvári Cukorgyára által kibocsátott ipari szennyvize ülepítőtavak és biológiai tisztítás után oxidációs tavakba (Sántos), majd a Kapos folyóba kerül. Fertőtlenítést nem végeznek.

6.3. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

6.3.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége

42. táblázat

A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége

Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség (m3/év) Összes szárazanyag mennyiség (t/év)
7400, Kaposvár, Szennyvíztelep út 2. 2002. 2004. 2006. 2002. 2004. 2006.
37.308 41.498 46.382 1.678,86 1.950,41 2.031,53

Forrás: Kaposvári Vízművek kft.

6.3.2. A szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya

A kaposvári szennyvíztisztító telepen az előülepítő nyersiszapjából, az utóülepítő fölösiszapjából a sűrítés után 4-5% szárazanyag-tartalmú iszapot nyerünk. Injektálásra alkalmas időszakokban az iszapot az INJEKTOR Kft. speciális gépei 45-50 cm mélyen, az engedélyezett terület talajába juttatják.

A társaság a szennyvíziszap kihelyezését a Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélyével, talajtani szakvélemény, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján végzi.

A 2006-ban 510 ha mezőgazdasági területre van engedélye az INJEKTOR Kft.-nek:

- 60 ha, magántulajdonban és -használatban levő földterület,

- 240 ha, a Kaposvári Egyetem Kísérleti és Tanüzeme használatában lévő terület,

- 210 ha, magánszemélyek tulajdonában, de a KAPOSTÁJ Rt. használatában lévő terület.

Az évenkénti szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása az engedélyezett területek használóival történő egyeztetés után, a kijelölt területeken valósul meg, a talaj és a szennyvíziszap vizsgálati eredményei alapján készített „TALAJTANI SZAKVÉLEMÉNY” szerint.

A „TALAJTANI SZAKVÉLEMÉNY” -ben feltárásra kerül a talaj tápanyag-, és mikroelem ellátottsága, a talajvíz szintje, a termeszteni kívánt növény tápanyag igénye, valamint a szennyvíziszap táp- és mikroelem tartalma. A vizsgálati eredmények adataival készített számítással kerül meghatározásra az adott területre, a termesztendő növény alá, a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet, valamint a módosított 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet korlátozó előírásainak figyelembe vételével az egy ha területre kijuttatható iszap mennyisége (m3/ha; tonna sz.a./ha).

43. táblázat

A települési szennyvíziszap hasznosítása

Hasznosítást végző neve Hasznosítás módja Hasznosítási terület nagysága (ha) Alkalmazott technológia Engedélyezett mennyiség (m3/év)
2002. 2004. 2006. 2002. 2004. 2006.
Injektor Kft. mg-i elhelyezés 166 118 228 mélyinjektálás 34.856 m3 18.271 m3 19.828 m3
1.139 t sz.a. 616 t sz.a. 1.050 t sz.a

Forrás: Injektor Kft.

6.3.3. Kaposvár Megyei Jogú Város szennyvízprogramja

Kaposvár Megyei Jogú Város vezetése 2007. december 17-re elérte a város 100%-os csatornázottságát (100% csak egy elméleti érték).

A települési folyékony hulladékok már olyan mértékben elszennyezték a talajt és a talajvizeket, illetve sekély rétegvizeket, hogy emberi fogyasztásra e vizek alkalmatlanná váltak, az e vizekből termelő kútjainkat le kellett állítani (nitrát-szennyezettség).

A csatornázottság a belvárosban és minden városrészben a hálózat vagy szintén teljesen kiépített. A még rá nem kötött lakosság igénybejelentés után, 75% feletti érdekeltség mellett, még 2007-ben is 40 000 Ft-os közműfejlesztési hozzájárulás befizetésével juthat csatornához.

7. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

7.1. A települési hulladékgazdálkodás célkitűzési általánosságban

A hulladékgazdálkodási stratégia meghatározó eleme egyfelől az Európai közösség Tanácsának a hulladékokról szóló módosított 75/442/EEC keret irányelve, az Európa Parlament és Tanács csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló 97/C 76/01 határozata. Másrészről a hazai jogrend általános szabályainak meghatározó elemei a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény által a hazai környezetpolitikában elérendő célként deklarált fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása, továbbá az Országgyűlés 132/2003. (XII. 11.) OGY határozatával elfogadott II. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Végül rendkívül fontosak a szakterületi szabályoknak keretet adó hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (Hgt.) és a végrehajtási jogszabályaiban foglalt előírások.

Mindezek értelmében a környezethasználat kedvezőbb arányának kialakításával, a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásával kel elérni:

- a hulladékképződés lehetőség szerinti megelőzését,

- a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését,

- a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását,

- a nem hasznosuló hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását.

7.2. Az átfogó hulladékgazdálkodási célok eléréséhez szükséges háttér

A megelőzés terén: technológia- és termékfejlesztés, anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák preferálása, az életciklus elemzések alapján a környezetkímélő, tartós vagy többször felhasználható, hulladékká válásukat követően „jól” kezelhető, a termelésbe visszaforgatható termékek elterjesztése, a nehezen kezelhető vagy hulladékként a környezetre nagy kockázatot jelentő termékek kiváltása, az ezekhez szükséges piackomform gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása.

A hasznosítás terén biztosítani kell, hogy a már kisajátított természeti erőforrás, feldolgozott anyag, létrehozott termék - mint alap- vagy nyersanyag, alkatrész, energiaforrás - minél tovább a termelés-fogyasztás körforgásában maradjon, minél teljesebben hasznosuljon funkciójában vagy anyagában. Szorgalmazni kell a korszerű hasznosító technológiák kifejlesztését és alkalmazását, meg kell teremteni ezek gazdasági hátterét, de épp így ösztönözni szükséges a hagyományos technológiákban is a hulladékok fokozottabb felhasználását.

Az ártalmatlanítás terén törekedni kell a fizikai-kémiai-biológiai módszerek minél szélesebb körű, egyenkénti vagy kombinált alkalmazására. A másképp nem ártalmatlanítható hulladékok - hőhasznosítással egybekötött - termikus ártalmatlanítását kell előtérbe helyezni a lerakással szemben, és csak az ezek után megmaradó, a szükség által meghatározott minimumra kell korlátozni a hulladékok - megfelelő természetes és műszaki védelem mellett végzett, a táji, természeti adottságok és értékek figyelembe vételével történő - lerakásos ártalmatlanítását.

A célok megvalósításának alapfeltétele a kezelési lehetőségekhez igazodó hulladékgyűjtési, szelektív begyűjtési és előkezelési módszerek alkalmazása, amelyeket a hulladékfeldolgozó kapacitások fejlesztésével párhuzamosan, összehangoltan kell megvalósítani.

7.3. Helyi hulladékgazdálkodási feladatok

7.3.1. Nem veszélyes hulladékok vonatkozásában

- Folyamatosan biztosítani kell a vízbázisok védőterületein, az idegenforgalmi, turisztikai célpontok, útvonalak mentén lévő illegális hulladék-lerakóhelyek fel-számolását.

- Ki kell dolgozni az Európai Unió környezetpolitikájának alapelveivel összhangban a város hulladékgazdálkodási stratégiáját:

- Meg kell vizsgálni, hogy a kommunális hulladékártalmatlanítási módszerek közül Kaposvár és térsége esetében melyek gazdasági alkalmazásával csökkenthető a lerakásra kerülő hulladék mennyisége. (deponált mennyiség bálázása, energetikai hasznosítás, komposztálási technológia fejlesztése).

- Meg kell vizsgálni a megvalósított építési törmelék feldolgozó által kezelt hulladék mennyiségének növelési módszereit.

- Ki kell dolgozni, hogy a város milyen módon támogatja a hulladékszegény, ill. az adott termelési egység saját hulladékát újra feldolgozó technológiát alkalmazókat.

- Folytatni kell a távlati szilárd kommunális hulladéklerakó előkészítését, illetve a technológiára épülő feldolgozó, ártalmatlanító és megsemmisítő háttér ipart, a szennyvíztelep melletti területen.

- A szelektív hulladékgyűjtés feltételeit fejleszteni kell az egész város területén:

- a 3 edényes szelektív szigetek számának folyamatos növelése,

- a hulladék beszállításához használt járműpark bővítése,

- válogatómű megépítése,

- a hulladékártalmatlanítás módszerei közül annak alkalmazása, mellyel a lerakásra kerülő hulladék mennyisége erősen csökkenthető.

- Komposztáló programot folytatni kell.

- Felhagyott lerakó rekultivációs munkáinak megvalósítása.

- A szelektív hulladékgyűjtést tovább kell bővíteni, különös tekintettel a lakosság körében keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére, elhelyezésére, megsemmisítésére.

- Meg kell teremteni az elhullott állati tetemek biztonságos gyűjtését, ártalmatlanítását.

- A telephely-engedélyezési eljárás során a veszélyes hulladékot eredményező technológiák alkalmazásakor fokozott figyelemmel kell eljárni. A veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló kormányrendelet előírásainak teljesülését a beruházás és az üzemeltetés során ellenőrizni kell.

Megvalósítás feltételei:

- Az országos és regionális hulladék gazdálkodási tervhez kapcsolódóan a városi program elkészítése.

- Sikeres Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program, Kaposvár város gesztori szerepvállalásával.

Az önkormányzat és/vagy a polgármesteri hivatal szerepe:

Az önkormányzat kötelező feladatait az önkormányzati törvény és a hatásköri törvény szabályozza. A rendeletben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői, koordináló jellegűek.

A feladatok megvalósításának eszközrendszere

- önkormányzati költségvetés;

- központi költségvetési támogatások;

- pályázati források

7.4. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

7.4.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

A hulladékgazdálkodásban előrelátható tendenciák 2008-ig a következők:

- a települési szilárd hulladékok mennyiségének kismértékű emelkedésével kell számolni, ami a csomagolóanyagok és a könnyűfrakció térnyerésének lesz köszönhető;

- amennyiben megvalósulnak a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására létrehozott közszolgáltatás tervezett fejlesztései, a begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége növekedni fog;

- a még ellátatlan településrészek szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésével párhuzamosan, a szennyvíziszapok mennyiségének növekedése várható;

- az Országos Hulladékgazdálkodási terv országos szinten a veszélyes hulladékok mennyiségének stagnálásával, illetve enyhe emelkedésével számol.

44. táblázat

A képződő hulladék mennyiség várható alakulása (t/év)

Települési szilárd hulladék 2002. 2005.* 2008.*
Mennyiség (t) 32.334 33.950,7 36.666,8
Változás (%) - + 5% + 8%
*Prognosztizált növekedés a 2001. évi adatok alapján évi 1%-os hulladék növekménnyel számolva

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv

A tervezés időszaka alatt a kezelendő hulladék mennyiségének kalkulálása során a következő alapadatokat vettük figyelembe:

- a tervezés időtartama 6 év,

- a település lakossága gyakorlatilag változatlan marad,

- a keletkező hulladék mennyisége évente mintegy 0,5%-kal növekszik,

- a hulladék térfogatának 1-2%-os növekedése várható.

45. táblázat

A megadott évekhez tartozó települési hulladékmennyiségek alkotónként (t/év)

Év Keletkező hulladék Építési törmelék* Kezelendő hulladék Vegyes szerves Papír Műanyag Fém Textil Üveg Veszélyes hulladék Egyéb
32% 21% 12% 4% 6% 5% 1% 19%
2002. 32.334 3.233,4 29.100,6 9.312,19 6.111,13 3.492,07 1.164,02 1.746,04 1.455,03 291,01 5.529,11
2005. 33.950, 7 3.395,07 30.555,63 9.777,80 6.416,68 3.666,67 1.222,23 1.833,34 1.527,78 305,56 5.805,57
2008. 36.666,8 3.666,68 33.000,12 10.560,04 6.930,03 3.960,01 1.320,01 1.980,01 1.650,00 330,00 6.270,02
*(keletkező hulladék 10%-a)

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv

A lakossági hulladék összetételének alakulását a KVG Zrt. által végzett kísérleti eredmények (4. sz. melléklet) alapján számoltuk. A tervezési alapadatokat az alábbi hulladék összetételt feltételezve adtuk meg:

a kezelendő hulladék:

- 32%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék,

- 21%-a papír,

- 12%-a műanyag,

- 4%-a fém,

- 6%-a textil,

- 5%-a üveg,

- 1%-a veszélyes hulladék,

- 19%-a egyéb hulladék.

46. táblázat

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék 2002.* 2005.* 2008.*
Települési szilárd hulladék 32.334 36.973 39.222
Települési folyékony hulladék 32.541 27.344 22.504
Kommunális szennyvíziszap 37.308 45.553 52.711
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 6-8.000 n.a. n.a.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok n.a. n.a. n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n.a. n.a. n.a.
Összesen 110.183 109.870 114.437

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv

7.4.2. Csökkentési célok

Települési szilárd hulladék:

Ebben az alfejezetben nem a keletkezett mennyiség, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljait adtuk meg. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkitűzések alapjai a Hgt. 56. §-a határozza meg.

Csomagolási hulladék esetében:

A Hgt. értelmében 2005-re el kell érni a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt (405,5 t). Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot (102 tonna) kell teljesíteni, és egy minimális, 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni.

47. táblázat

A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Hulladék Összes Szelektíven gyűjtött hulladékok Szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítása
mennyiség mennyiség tervezett hulladék mennyiség Összes bomló szerves hulladék (komposztálható) Összes csomagoló anyag Bomló szerves hulladék (komposztálható) Csomagoló anyagok
Év növekedési aránya Hasznosítás aránya Hulladék Hasznosítás aránya Hulladék
(t) % (t) % (t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év)
2005 36.973 101,93 37.686,6 35 12.941 35 13.190,3 25 3.235,2 50 6.596,2
2008 39.222 108,13 42.410,8 35 13.728 50 21.205,4 50 6.864 50 10.602,7

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Koncepció

48. táblázat

Csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladékok tervezett hasznosítása változatlan gyűjtőkörzet mellett a kaposvári lerakóra vetítve

Év Veszélyes hulladék Fém Összes hulladék mennyiség Összes újrahasznosí-tott hulladék mennyiség Lerakóra kerülő összes hulladék mennyiség Összes szelektíven gyűjtött hulladék Szelektív gyűjtés aránya
(t) (t) (t) (t) (t) (t) (t) %
2005 370 2.588 36.973 11.924 25.050 20.613 55,75
2007 392 2.746 39.222 16.081 23.141 25.298 64,50

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Koncepció

7.5. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását.

A program céljait a Hgt., az OHT és a RHT alapján határoztuk meg, a települési feladatokat az alábbiakban részletezzük.

7.5.1. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése

A csomagolóanyagokra vonatkozó 50%-os hasznosítási kötelezettség teljesítésére biztosítani kell, hogy az ország lakosságának 2005-ig 40%-a, 2008-ig 60%-a legyen bekapcsolva a szelektív begyűjtésbe.

A szelektív hulladékgyűjtés lényege, hogy a lakosság, valamint intézmények és közületek a keletkező hulladékokat fajtánként külön gyűjtik azért, hogy az ne kerüljön a vegyes települési szilárd hulladék közé. A szelektíven gyűjtött anyagok begyűjtése két egymást kiegészítő rendszerben történhet:

- a települési szilárd hulladék közszolgáltatás keretében működtetett gyűjtőszigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon és házhoz menő rendszeres gyűjtőjáratokkal;

- a gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok esetében (hulladékkezelővel kötött szerződés alapján) házhoz menő közvetlen begyűjtéssel.

A közterületeken elhelyezett hulladékgyűjtő sziget a háztartásokban keletkező, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló begyűjtőhely. A gyűjtőszigeteket a települések, település részek jól megközelíthető, forgalmas részein (pl. üzletek mellett) célszerű kialakítani, általában 400-800 fő/sziget sűrűséggel, illetve max. 400-600 méter elhelyezési távolsággal. A közterületen gyűjtőszigetek alkalmazásával végzett szelektív gyűjtés leginkább a lakótelepeken és a sűrűn lakott belvárosi részeken alkalmazható sikerrel.

A gyűjtőszigetek létestésítésével kapcsolatos előírásokat az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet tartalmazza:

- szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni;

- elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre;

- a kihelyezett edényzet zárható, bedobónyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;

- a gyűjtőszigetet úgy kell elhelyezni, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen;

- a gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető;

- a begyűjtött hulladékot az edényzetéből rendszeresen üríteni kell, a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani és ott nyilvántartásba kell venni;

- a sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetője köteles gondoskodni;

- a sziget edényzetére vagyonbiztosítás kötése célszerű az esetleges megrongált edények pótlása miatt

A gyűjtőszigetek edényzetének ürítése történhet a hagyományos tömörítőlapos gyűjtőjárművel, vagy speciális többrekeszes járművel.

A hulladékgyűjtő udvar a különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladékok, valamint egyes veszélyes hulladékok gyűjtésére, szelektív tárolására szolgáló, személyzettel ellátott, zárható telephely. A hulladékgyűjtő udvarok létestésítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet tartalmazza.

A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékfajták gyűjthetők:

- a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,

- nagydarabos hulladék (lom),

- a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,

- nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladék,

- a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

A hulladékudvarokban a csomagolási hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök gyakran azonosak a gyűjtőszigeteken alkalmazottal edényekkel, de az udvar forgalmától függően ezeknél nagyobb konténerek alkalmazási is lehetséges. Az egyéb hulladékok gyűjtése általában nagykonténerekben illetve fedett területen történik. A veszélyes hulladékok esetében fajtánként elkülönített, zárt tárolást kell biztosítani és mennyiségi nyilvántartást kell vezetni.

A gyűjtőszigetek és hulladékudvarok igénybevétele nagy mértékben függ azok telepítési sűrűségétől és a lakosság együttműködési hajlandóságától. A hazai tapasztalatok szerint a jól működő gyűjtőszigetek és hulladékudvarok begyűjtési hatékonysága (a begyűjtött hulladék mennyisége a körzetében keletkező mennyiséghez viszonyítva) 5-10%-ra becsülhető. Külföldi tapasztalatok szerint ez az arány 20-30%-ig növelhető. E mennyiségi korlát átlépéséhez a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése szükséges. Osztrák és német tapasztalatok szerint a házhoz menő gyűjtéssel a keletkező csomagolási hulladék visszagyűjtési aránya 70%-ra is növelhető.

A lakossági házhoz menő gyűjtés a hulladékfajták egy meghatározott körére terjed ki (pl. papír, műanyag, kompozit, fém, textil). Ez esetben a lakosság a háztartásában szelektált hulladékot a vegyes hulladéktól külön, zárt edényben vagy zsákban gyűjti. A begyűjtés általában 2-4 hetenként történik, az erre a célra rendszeresített tömörítőlapos járművel, vagy előzetesen megtisztított, egyébként a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló járművel. Léteznek osztott tartályos járművek is, amelyekkel egyidejűleg gyűjthető be a vegyes hulladék és a szelektíven gyűjtött hulladék is.

Az intézményeknél, közületeknél igen jelentős mennyiségű hulladék keletkezik (pl. áruházak, piacok, irodaházak, stb.). A nagykibocsátóknál keletkező hulladékok szelektív begyűjtésének hatékonysága alapvetően meghatározza az egész rendszer teljesítményét. Országos szinten 2006-ban a termékdíjas körbe tartozó csomagolási hulladék több mint 50%-át sikerült visszagyűjteni és ennek kb. 88%-a a nagykibocsátóktól származik. A nagykibocsátóknál a gyűjtés általában konténerben, gyakran préskonténerben történik.

A csomagolási hulladékokon túlmenően a gyártói felelősségi körbe tartozó más hulladékfajták esetében is a házhoz menő közvetlen begyűjtő szolgáltatás vehető igénybe. Ezt a koordináló szervezetekkel szerződéses kapcsolatban álló begyűjtő-kezelő szervezetek végzik (pl. hulladék olajok, elektromos készülékek, növényvédőszer hulladékok, stb.). E szervezetek végzik a lakossági hulladékgyűjtő udvarokban gyűjtött különféle anyagok rendszeres elszállítását is.

A szelektíven gyűjtött hulladék gyakran tartalmazhat nem oda való komponenseket, ezért a begyűjtött hulladékfajta homogenitásától függően a feldolgozás (hasznosításra való előkészítés) kétféle módon történhet:

- válogatás nélkül: erre általában a nagyobb hulladéktermelőktől, illetve a hulladékudvarokból, ellenőrzött körülmények között begyűjtött hulladékfrakciók alkalmasak.

- utóválogatással: ez a termelői hulladékok egy része, valamint a gyűjtőszigetekről és a lakossági házhoz menő gyűjtésből származó hulladékok egésze esetén szükséges.

Gyakorlati tapasztalatok szerint az utóválogatás során 5-10%-nyi, általában lerakással ártalmatlanítható hulladék keletkezik.

Az utóválogatás erre a célra létrehozott válogatóműben történik, amelynek feladata a szelektíven gyűjtött másodnyersanyagok típus azonos szétválogatása és értékesítésre történő előkészítése, bálázása. A műbe beszállított hulladék a válogató csarnokba kerül, ahol gépi (rosta, mágneses szeparátor) és kézi válogatást végeznek az alábbi technológiai folyamat szerint:

- a szállítmány ürítése, előszelektálás, rakatba tárolás;

- gépi feladás (tolólapos munkagép, markológép) a zsáktépő berendezésre vagy a válogató sor feladószalagjára;

- finomszemcsés szennyeződés leválasztása dobrostával;

- elektromágneses vasleválasztás;

- haszonanyagok kézi szortírozása a válogatószalagról a szelektív gyűjtő-konténerekbe, -boxokba;

- papír és műanyag hulladék bálázása, a kész bálák átmeneti tárolása az elszállításig (a bálák mozgatását bálafogóval felszerelt szállítótargonca végzi);

- a válogatószalagon átmenő, nem hasznosítható maradékanyagot konténerben gyűjtik és az a már leválasztott finomfrakcióval együtt a nem veszélyes hulladék-lerakóra kerül (gyakorlati tapasztalatok szerint ez kb. az input mennyiség 5-10 tömeg %-a).

A bálázás előtt a műanyag (PET) palackokat megfelelő gépi berendezéssel lyukasztani, zúzni szükséges. Az üveg hulladék elszállítása konténerekben történik, nagy mennyiség esetén törőgép üzembe állítása is megfontolható.

A településen szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: a lakosság 100%-a.

Szelektív hulladékgyűjtés a következő alkotóknál valósítható meg:

- papír,

- műanyag,

- fém,

- üveg,

- biológiailag lebontható és

- veszélyes hulladékok.

A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek kerüljenek vissza a termelésbe.

További cél, hogy a települési hulladék veszélyes komponensei külön kerüljenek gyűjtésre és részben másodnyersanyagként való felhasználásra.

7.5.2. Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálása

A hulladékgazdálkodás kiemelt feladata, hogy a települési hulladék lerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmat az 1995-ben képződött mennyiséghez képest 2004. július 1. napjáig 75%-ra; 2007. július 1. napjáig 50%-ra; 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A biológiai úton lebomló szerves anyagú hulladék közül elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladék (konyhai szerves hulladék, kerti és közterületi növényi hulladék), valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni.

A hulladékok jegyzékét közlő 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. mellékletének a 20. főcsoportjában sorolja fel a települési szilárd hulladékokat. Ezek biológiailag bontható szerves része (pl. papír, textil, fa, olaj, zsír, konyhai szerves hulladék, ételmaradék, stb.), valamint a kertekből és parkokból származó biológiailag lebomló hulladék (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb) külön figyelmet érdemel.

A vegyes hulladékba kerülő bomló szerves anyag mennyiségének csökkentése legegyszerűbben a házi komposztálás elterjesztésével érhető el. Ez esetben a lakos saját ingatlanán maga gyűjti, kezeli a bio/zöld hulladékát és maga is hasznosítja azt (az ingatlanon belül). A módszer előnye, hogy elmarad a szállítási és kezelési költség és egyben a lakosság környezettudatosságát is növeli. A házi komposztálás elsősorban a települések családiházas övezeteiben, illetve a zártkertekben és az üdülőövezetekben terjeszthető el. A lakosság részére megfelelő tájékoztatást kell nyújtani (oktatás, ismeretterjesztő kiadványok) a megfelelő komposztálási technológia megismerése céljából, továbbá a komposztáló edények beszerzéséhez is célszerű támogatást biztosítani.

A bomló szerves anyag tartalmú (bio/zöld) hulladék szervezett gyűjtésének változatai:

- a lakosság maga szállítja el a hulladékot a kijelölt gyűjtőpontokra (hulladékudvar, komposztáló telep);

- a lakosság ingatlanonként vagy ingatlan csoportonként az erre a célra rendszeresített zsákokban vagy edényben gyűjti a szerves hulladékot;

- a közületeknél (piacok, bevásárló központok, éttermek, stb.) keletkező jelentősebb mennyiségű szerves hulladékot megfelelő gyűjtőedényekben gyűjtik;

- az évszakosan nagyobb mennyiségben keletkező zöldhulladék/nyesedék elszállítására évente több (általában két) alkalommal meghirdetett akció keretében végzett begyűjtés.

A szelektíven gyűjtött szerves hulladékot a közszolgáltató megfelelő célgépekkel gyűjti szállítja el a kijelölt kezelő telepre. A szállítási gyakoriság a hulladékudvarok és a házhoz menő gyűjtés esetében havonként 1-2 (esetleg 4) alkalom, a közületek esetében pedig hetenként 1-2 alakalom.

A szerves hulladékok biológiai kezelésénél az eljárások során a mikroorganizmusok élettevékenységéhez nélkülözhetetlen a kellő mennyiségben és arányban rendelkezésre álló szerves anyag és a megfelelő nedvességtartalom. Általánosságban az mondható, hogy biológiai kezelésre azok a szerves hulladékok alkalmasak, amelyek szervesanyag-tartalmának izzítási vesztesége meghaladja a 30%-ot. A biológiai lebontás történhet aerob (komposztálás) és anaerob (erjesztés) körülmények között. Általában a nagyobb száraz anyag tartalmú (alacsonyabb nedvességtartalmú), laza szerkezetű, jó struktúrájú szerves hulladékok (pl. zöldhulladék) a komposztálás legjobb alapanyagai, míg a folyékony, vagy közel folyékony (magas nedvesség tartalmú) kevésbé strukturált szerves hulladékok alkalmasabbak az anaerob kezelésre (pl. szennyvíziszap).

A tervezési területen növelni kell:

- a kerti és közterületi zöldhulladék

- a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását,

- és el kell érni a szerves anyagtartalom lerakásának 25%-kal történő csökkentését.

A lerakóra beszállított összes szervesanyag tartalmat kell 25%-kal csökkenteni. A jogszabály értelmében a szerves anyag mennyiséget a lerakás helyén kell csökkenteni.

Az összesen lerakott kommunális hulladékmennyisége 32 334 t , melynek szerves anyag tartalma (az országos átlaggal számolva) 10 346 t. Ez a mennyiség tartalmazza a kistérség települési hulladékának szerves anyag mennyiségét.

A Hgt értelmében a lerakandó hulladék csökkentendő az összes szerves anyag tartalom 25%-kal azaz 2586,5 t-val.

A cél, hogy 2586,5 t szerves anyag kerüljön komposztálásra és egyéb hasznosításra.

7.5.3. Hulladékfajták másodnyersanyagként történő hasznosítása

Másodnyersanyagok és hasznosításuk:

- a papír (2005. évig a hulladékká vált mennyiség 51%-a), műanyag (61%), fém (87%), üveg (30%), textil (8%) anyagában történő hasznosítása,

- a biohulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének kialakítása, figyelembe véve, a Hgt. előírását, mely szerint 2004. június. 1-ig a települési hulladékok biológiailag lebomló hulladék mennyiségének 25%-át kell hasznosítani,

- a hulladék energiahordozó, szilárd tüzelőanyaggá alakítása és termikus hasznosítása.

8. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

- A legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási és -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni, illetve egy hatékony szoftvert kell kidolgozni.

- Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését. Az alapállapot rögzítése érdekében a hulladék összetételére vonatkozóan mérés sorozatot kell végezni a mérési szabvány szerint. A hulladék analízist teljes cikluson keresztül kell elvégezni.

- Fel kell mérni a további komposztálható hulladékok körét.

- Fejleszteni kell az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósításának eszközeit és tervét melybe javasolt a civil szervezetek bevonása:

- A lakosság évenkénti legalább egyszeri tájékoztatását a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében.

- Az iskolai és óvodai tananyagba be kell építeni a hely specifikus ismeretek oktatását.

- A szelektív hulladékgyűjtés előnyeit népszerűsítő akciókat kell szervezni.

- Lakossági ismeretterjesztő kiadványok terjesztése.

- Őszi és téli társadalmi kampányok megszervezése.

- Fokozott, és folyamatos ellenőrzéssel meg kell akadályozni az illegális lerakásokat. Szankcionálni kell (jegyzői hatáskör) az elhagyott hulladékok tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát. Megfelelő költségvetési keret elkülönítése ajánlott.

8.1. A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések

8.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai

A hulladékgazdálkodási program prioritása: Környezeti komfort javítása.

E prioritás szolgálja minőségi élet feltételeinek, a környezet esztétikájának javítását, és a környezeti elemek védelmét.

A települési szilárd hulladékok mennyiségének kismértékű emelkedésével kell számolni, ami a csomagolóanyagok és a könnyűfrakció térnyerésének lesz köszönhető. A civil szervezetek véleményével azonosulva szükségesnek ítéljük a tudatformálást, ismeretterjesztést, oktatást és tájékoztatást.

Ennek megfelelően az alábbiakban részletezzük a legfontosabb program elemeket.

A hulladék keletkezés csökkentésének legfőbb eszköze a tudatformálás. A csökkentés eléréséhez a cselekvési program az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza:

49. táblázat

Az oktatási, képzési, tudatformálási program elemei

Kezdeményezés Rövid leírás Példa Mutató Eredmény
Oktatás, információ, tudatformálás Hulladéktermelés megelőzési javaslatok
Az elért eredmények kommunikálása a lakosság felé
Plakátkampány
Hulladék folyóirat
Hulladékgyűjtési naptár
Hulladékmegelőzési javaslatokról szóló brosúrák
Környezetbarát háztartási tisztítótermékekről szóló brosúrák
A hulladékokról szóló tájékoztatók a helyi médiában
Kirakott poszterek száma
Lakosság tudatformálása
Iskolai oktatási programok Hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozása Projektbe bevont iskolák száma Az iskolalátogató ifjúság tudatformálása
Önkormányzati ismeretterjesztés Komposztálás népszerűsítése
Szelektív hulladékgyűjtés fontosságának tudatosítása
Veszélyes hulladékok megfelelő begyűjtésére vonatkozó nyilvántartási rendszer kialakítása
Komposztálásról,
Szelektív hulladékgyűjtésről,
Veszélyes hulladékokról
előadás sorozat szervezése
Látogatottság, a program alkalmazóinak száma Az Önkormányzat tudatformálása

8.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések

A hulladékhasznosítási célokat az alábbi intézkedések végrehajtásával lehet elérni:

- szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése,

- zöld- és biohulladék komposztálással történő hasznosításának további fejlesztése,

- a szükséges komposztálói kapacitás (komposztáló telep) szükség szerinti kialakítása.

8.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása

Kaposvár a Kaposmenti Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer gesztoraként a program keretén belül kívánja megvalósítani a hulladékgazdálkodási területen jelentkező feladatokat. Ebben a programban a lerakással történő ártalmatlanítást kívánják megvalósítani.

A Dél - Dunántúli régió - Somogy, Tolna, Baranya megye hulladékgazdálkodását áttekintve megállapítható, hogy a négy megyében nincs egységes hulladékgazdálkodás.

Az adott területen jelenleg üzemelő lerakók nagy részét be kell zárni, a tovább működő lerakókra a beszállítások megnövekednek így kapacitásuk a tervezetthez képest lerövidül. Ezen körülmények figyelembe vételével szükséges egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer tervezése és megvalósítása.

A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program közvetlen célja olyan korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, amely illeszkedne a már elfogadott és beindítás alatt lévő ISPA programmal lefedett régiókhoz, de törekedne a térség teljes lefedettségére és szakszerű üzemeltetése, amellyel a térségben keletkező hulladék hosszú távú, korszerű, környezetkímélő kezelése és hasznosítása megoldódik.

A projekt fő célja a Kaposmenti térségi települési szilárdhulladék kezelésének EU szabályozásoknak megfelelő megoldása, az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése.

További cél a térségben új technikai, technológia, esetleg gyártási és üzemeltetési kultúra kifejlesztése: a térség gazdasági életének segítése; új munkahelyek teremtésével a munkanélküliek számának csökkentése, a felszín alatti vízbázisok védelme, a védett természeti értékek megőrzése.

Célkitűzés, hogy a hulladékkezelési rendszer megvalósulásának a projekt térség teljes területén 2012-2037 közötti időszakban mindössze kettő regionális települési szilárdhulladék lerakó üzemeljen, amely alkalmas környezetvédő módon, gazdaságosan biztosítani a projekt térség „maradék” újrahasznosításra már nem alkalmas hulladékának lerakással történő ártalmatlanítását.

A projekt megvalósulásával teljesül az a hazai hulladékgazdálkodási cél elérése is, amelyet az Országos Hulladékgazdálkodási Terv is célul tűzött ki, mely szerint 10-15 év távlatában el kell érni, hogy megyénként maximum 2 db korszerű, EU és hazai követelményeknek megfelelő regionális települési szilárdhulladék lerakó üzemeljen.

Összefoglalva tehát az előzőekben bemutatott célokkal tervezett hulladékkezelési rendszer összes, a jelenlegi jogszabályoknak és az Európai Unió előírásainak megfelelő összes elemét tartalmazza az alábbiak szerint:

- Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakókon

- Tömörítős, pormentes háztartási hulladékgyűjtés

- Átrakóállomások alkalmazása, többlépcsős hulladékgyűjtés

- Szelektívgyűjtés a lakossági hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésére

- Hulladékudvarok rendszerének kialakítása

- A hasznosítható hulladékok válogatása és ipari előkészítése

- BIO (zöld) hulladékok hasznosításával (komposztálásával)

A projekt konkrét céljai

- Meglévő és környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező hulladéklerakók továbbüzemeltetése az engedélyekben rögzített időpontokig vagy a rendelkezésre álló lerakó térfogat megteléséig és a környezetvédelmi felülvizsgálatok intézkedési terveiben rögzített beruházások elvégzése;

- Meglévő és környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás alatt álló hulladéklerakók továbbüzemeltetése az engedélyekben rögzített időpontokig vagy a rendelkezésre álló lerakó térfogat megteléséig és a környezetvédelmi felülvizsgálatok intézkedési terveiben rögzített beruházások elvégzése;

- Hulladék-válogató üzem létesítése;

- Komposztáló telep létesítése;

- Regionális hulladéklerakó létesítése;

- A térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljeskörű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása, az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése, a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakításával, átrakó állomások létesítésével, a szükséges eszközpark, (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) megteremtésével.

A projekt az alábbi létesítményeket, munkafeladatokat tartalmazza Kaposvár tekintetében:

- nagy kapacitású, regionális hulladéklerakó telep létesítése (1 db);

- regionális hulladékválogató központ létesítése komposztáló telep létesítése;

- hulladékudvarok létesítése;

- gyűjtőszigetek létesítése;

- a korszerű hulladékgyűjtéshez szükséges eszközök, járművek beszerzése;

- a felhagyott lerakó és a jelenlegi hulladéklerakó telepnél olyan telítettségi szint elérése hogy rekultiválható legyen, az illegális telepek felszámolása.

A Kaposmenti projektet a Környezet és Energia Operatív Programon belül a Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” 1.1.1 konstrukciójának keretében kívánjuk megvalósítani.

9. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges Intézkedések

9.1.1. A jelenlegi helyzet, az alapprobléma, és a projekt létjogosultságának bemutatása

A projekt területén (120 település, 153 720 hulladékgyűjtésbe bevont lakos) jelenleg működő hulladékgazdálkodási rendszer legfőbb problémái a következők:

- A szelektív gyűjtés döntően gyűjtőszigetekkel, igen alacsony hatékonysággal működik;

- A szerves hulladékok elkülönített gyűjtése ellenére, kezelésük (komposztálásuk) nem megoldott;

- A KVG Zrt. területén levő lerakók hamarosan betelnek, többségük bezárásra kerül, a lerakó kapacitás csak rövidtávon elegendő (még a tervezett kaposvári lerakó bővítésével együtt is);

- Sem a szerves hulladék lerakási irányelv, sem a csomagolási irányelv területre eső (lakossági) arányszámai nem teljesíthetők a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerrel;

9.1.2. Az Előmegvalósíthatósági Tanulmány főbb következtetései

A projekt megvalósulása esetén, a támogatás keretein belül kezelhetők az előző pontban felsorolt problémák. A teljesíthető célok a következők (2016 évre vonatkozóan):

A megelőzés területén

- 2016 után a képződő hulladék mennyisége nem nő tovább

- A házi komposztálás 100%-ban kiterjed a családi házakra, ezáltal 2016-ra 1953 tonna szerves hulladék házi komposztálása történik meg, csökkentve az elszállítandó hulladék mennyiségét.

A szelektív gyűjtés területén:

- A csomagolási eredetű hulladékok 60%-a szelektív begyűjtése valósul meg.

- A nem csomagolási papír hulladék 80%-a kerül szelektíven begyűjtésre.

- Az egyéb gyártói kötelezettség körébe tartozó hulladékok begyűjtése 100%-ban megtörténik.

- A zöldhulladék 61%-os elkülönített gyűjtése valósul meg.

- Így összességében az összes szelektíven gyűjthető mennyiség 53%-a elkülönített begyűjtésre kerül. Ez a képződő hulladék mennyiségének 32%-os szelektív gyűjtését eredményezi.

A szerves hulladék lerakótól történő eltérítése terén:

- Ide beszámítható a házi komposztálás 1953 tonnás mennyisége, ami a képződő összes szerves hulladék közel 5%-a.

- Megtörténik a zöldhulladék nagyfokú, 61%-os elkülönített gyűjtése, majd komposztálása. Ennek mértéke a képződő összes szerves hulladék 16%-a.

- A mechanikai-biológiai előkezelés során a képződő összes szerves hulladék esetében a biológiai lebomlás megtörténik az előkezelés során.

- A papír hulladék elkülönített begyűjtését követően hasznosításra kerül, ez a képződő összes szerves hulladék 19%-át jelenti.

- A fentiek alapján a képződő összes szerves hulladékból 40% hasznosításra kerül, a teljes mennyiség biológiailag inaktív módon, előkezelést követően kerül lerakásra. Így a szerves hulladék megfelelő kezelése teljeskörűen megoldottá válik.

A maradék hulladék ártalmatlanítása terén:

- Előkezelés nélkül nem történik lerakás, így a vegyes gyűjtést követő elsődlegesen lerakott hulladék mennyisége nulla.

- A teljes körű mechanikai-biológiai előkezelést követő másodlagos hulladék lerakása történik, évi 26,3-27,9 ezer tonna mennyiségben, ami a képződő hulladéknak mindössze 32,7%-a.

- Égetés nem történik.

9.2. A kidolgozásra javasolt változat rövid bemutatása

A kiválasztott projekt változat, szem előtt tartva a hulladékkezelés hierarchikus felépítését, a következő elemeket foglalja magában:

Megelőzés

- Házi komposztálás elősegítése technológiai segítségnyújtás, komposztkeretek biztosítása (közel kétezer tonna hulladék házi komposztálása prognosztizálható);

- Környezeti tudatformálás, pr-tevékenység;

Szelektív gyűjtés típusai

- A városi, lakótelepi övezetekben gyűjtőszigetes, a családi házas, falusias övezetekben házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés (utóbbi a lakosság felénél valósul meg, két frakcióra vonatkozóan: hasznosítható és maradék hulladék külön gyűjtése);

- Az intézményi zöldhulladékok teljes körű külön gyűjtése;

- 2 hulladék gyűjtő udvaron a kiemelt hulladékáramok gyűjtése;

A begyűjtött hulladékok kezelése a Kaposvár közigazgatási területén, a szennyvízkezelő telep mellett létesítendő komplex kezelő műben tervezzük:

- A szelektíven gyűjtött hulladékok válogatóban történő válogatása, bálázása, hasznosításra átadása;

- A maradék hulladékok mechanikai válogatása (az anyagában hasznosítható és energetikailag hasznosítható komponensek leválasztása);

- A szerves anyag lerakás csökkentési előírásoknak megfelelő mennyiségű hulladék biológiai kezelése (stabilizálása), a képződő komposzt lerakó takarásként való használata;

- A maradék (részben stabilizált) hulladékok lerakása.

A kiválasztott változat az „A” projektváltozat: Maximális MBH termikus hasznosítással.

A változat szerint a térségben keletkező vegyesen gyűjtött hulladék teljes mennyisége az MBH kezelőre kerül, mechanikai válogatáson és biológiai kezelésen megy keresztül. A kezelés során kiválogatott égethető frakciók hulladékégetőbe, az anyagában hasznosítható frakciók hasznosításra kerülnek, a keletkező biológiailag stabilizált hulladék lerakásra kerül.

A tervezett többlépcsős hulladékgyűjtő rendszer egyrészt a hulladékgyűjtési közszolgáltatás keretében működtetett gyűjtőrendszerből (elemei: házhoz menő gyűjtés, hulladékudvar, gyűjtősziget, gyűjtőakciók), valamint egyéb szolgáltatás keretében működtetett rendszerelemekből (egyéb gyűjtőpont, közvetlen begyűjtés) épül fel. A gyűjtőrendszer teljes egészében lefedi a gyűjtőkörzetben keletkező települési szilárd hulladékokat, a gyártói felelősségi körbe tartozó kiemelt anyag- és hulladékáramokat, valamint a háztartásban keletkező veszélyes hulladékokat is.

9.2.1. Szelektív gyűjtés

A gyűjtőpontokkal jelenleg ellátatlan területeken nem javasolt újabb gyűjtőpontok létesítése, mivel ezek kizárólag a gyűjtőpontos gyűjtési forma szempontjából kevésbé hatékony falusias/családi házas lakóövezetek.

A szelektív gyűjtésre visszavezethető irányelv, a projekt területen a hatékonyabb házhoz menő gyűjtés bevezetésével teljesíthető: az 50% hasznosítási arányhoz a lakosság 33%-át, a 60% eléréséhez 50%-kell házhoz menő szelektív gyűjtéssel ellátni, 2012-ig illetve az után.

9.2.1.1. Házhoz menő gyűjtés

A csomagolási hulladékok kötelezően előírt begyűjtési arányának biztosítása érdekében Kaposváron és a megyeszékhelyhez közel eső településeken házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetését tervezzük. A gyűjtőkörzetet 14-15 km szállítási távolságra és kb. 78 ezer főre kell kiterjeszteni.

A Kaposvártól távol eső településeken házhoz menő szelektív gyűjtést nem tervezünk. A szabványos edényekben vegyesen gyűjtött hulladékot egyrekeszes, tömörítőlapos járművek elszállítják el.

9.2.1.2. Hulladékgyűjtő sziget

A kaposvári térségbe tartozó 120 település közül jelenleg 38 településen összesen 78 db gyűjtősziget található.

A szigetek kis hatékonysága és a jelentős gyűjtési költség miatt a 400-500 fő alatti településeken gyűjtősziget telepítését nem tervezzük, ugyanis ebben a mérttartományban gyűjtőpontonként évente kb. 2-10 t szelektív hulladék összegyűjtése várható.

Az elszállítás gyakorisága az összegyűjtött hulladékmennyiséghez igazodik: a lakótelepi gyűjtőszigetekről 2-4 hetenként, az egyéb települési gyűjtőszigetekről 1-2 hónaponként.

9.2.1.3. Hulladékudvar

A megyeszékhelyet leszámítva a kaposvári gyűjtőkörzetbe kis lélekszámú települések tartoznak, ezért azokra nem célszerű hulladékudvart telepíteni, mert a létesítmény magas beruházási és üzemeltetési költségű, ugyanakkor a begyűjtött hulladékmennyisége nagyon csekély. Kaposváron 2 db hulladékudvar létesítését tervezzük, a város forgalmasabb részein illetve a tervezett komplex hulladékkezelő központ területén.

9.2.1.4. Hulladékválogató mű

A házhoz menő szelektív gyűjtés kiterjesztésével válogatóműbe beszállított (előszelektált) anyagmennyiség gyors növekedést mutat: 2011-ig eléri a 11,3 ezer tonna/év mennyiséget, és 2016-ra a 14,6 ezer tonna/év értéket. Ezért a válogatómű tervezett névleges kapacitása: 15 ezer tonna/év. E kapacitásra egy kézi válogatósor elégséges.

9.2.2. Vegyes gyűjtés

Házhoz menő gyűjtőrendszerrel történik a vegyes települési szilárdhulladék begyűjtése. Ez a gyűjtőkörzet minden ingatlanjára illetve tömbházak esetén lépcsőházára kiterjed. A lakosság a folyamatosan keletkező vegyes hulladékot szabványos gyűjtőedényben gyűjti. Az alkalmazott edényzet űrmérete 110-220-1100 liter. A begyűjtést tömörítős célgépekkel, hetenként egy alkalommal végzik, tömbházak esetén max. hetenként kétszer.

50. táblázat

Kaposmenti Program időbeli ütemezése

Mérföldkövek/tevékenységek Megvalósítás kezdete Megvalósítás vége
év, hónap, nap
Projekt előkészítés
1. Közbeszerzéseket lebonyolító szervezet kiválasztásához szükséges tender dokumentáció elkészítése 2008. 04. 21. 2008. 05. 21.
2. Közbeszerzéseket lebonyolító szervezet kiválasztásához szükséges dokumentáció KSZ-el történő jóváhagyása 2008. 05. 22. 2008. 06. 20.
3. Pozitív támogatási döntés az első fordulós pályázatról 2008. 06. 23. 2008. 06. 23.
4. Első fordulós támogatási szerződés megkötése 2008. 06. 23. 2008. 07. 21.
5. Közbeszerzéseket lebonyolító szervezet kiválasztása a Kbt. szerint (előkészítés és megvalósítás)
5.1. Ajánlati felhívások megjelentetése
5.2. Ajánlatok elbírálása és eredményhirdetés
5.3. Szerződéskötés


2008. 06. 23.
2008. 07. 08.
2008. 07. 21.


2008. 07. 07.
2008. 07. 20.
2008. 08. 05.
6. Második fordulóbeli projektgazda jogi státuszának, szerződéses hátterének rendezése (partneri szerződések, társulási megállapodás, üzemeltetési struktúra kidolgozása)
6.1. Ajánlatkérések
6.2. KSZ jóváhagyás
6.3. Ajánlatkérések kiküldése
6.4. Ajánlatok elbírálása
6.5. Szerződéskötés



2008. 06. 23.
2008. 07. 01.
2008. 08. 04.
2008. 08. 19.
2008. 09. 01.



2008. 06. 30.
2008. 08. 01.
2008. 08. 18.
2008. 08. 29.
2008. 09. 10.
7. Projektmenedzsment szervezet kiválasztása (előkészítés és megvalósítás)
7.1. Tender dokumentáció elkészítése
7.2. KSZ jóváhagyás
7.3. Ajánlati felhívások megjelentetése
7.4. Ajánlatok elbírálása és eredményhirdetés
7.5. Szerződéskötés


2008. 08. 06.
2008. 09. 08.
2008. 10. 09.
2008. 10. 27.
2008. 11. 12.


2008. 09. 05.
2008. 10. 08
2008. 10. 24.
2008. 11. 11.
2008. 11. 27.
8. Független könyvvizsgáló kiválasztása (előkészítés és megvalósítás)
8.1. Ajánlatkérések
8.2. KSZ jóváhagyás
8.3. Ajánlatkérések kiküldése
8.4. Ajánlatok elbírálása
8.5. Szerződéskötés

2008. 08. 06.
2008. 08. 14.
2008. 09. 16.
2008. 10. 01.
2008. 10. 16.

2008. 08. 13.
2008. 09. 15.
2008. 09. 30.
2008. 10. 15.
2008. 10. 22.
9. Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása (előkészítés)
9.1. Ajánlatkérések
9.2. KSZ jóváhagyás
9.3. Ajánlatkérések kiküldése
9.4. Ajánlatok elbírálása
9.5. Szerződéskötés

2008. 08. 06.
2008. 08. 14.
2008. 09. 16.
2008. 10. 01.
2008. 10. 16.

2008. 08. 13.
2008. 09. 15.
2008. 09. 30.
2008. 10. 15.
2008. 10. 22.
10. Projektdokumentáció és szükséges tanulmányok (előkészítés) - KHV, RMT
10.1. Tender dokumentáció elkészítése
10.2. KSZ jóváhagyás
10.3. Ajánlati felhívások megjelentetése
10.4. Ajánlatok elbírálása és eredményhirdetés
10.5. Szerződéskötés


2008. 08. 06.
2008. 09. 08.
2008. 10. 09.
2008. 10. 27.
2008. 11. 12.


2008. 09. 05.
2008. 10. 08
2008. 10. 24.
2008. 11. 11.
2008. 11. 27.
11. Tervezés, engedélyeztetés (előkészítés) - műszaki tervek, kiviteli terv, engedélyezés
11.1. Tender dokumentáció elkészítése
11.2. KSZ jóváhagyás
11.3. Ajánlati felhívások megjelentetése
11.4. Ajánlatok elbírálása és eredményhirdetés
11.5. Szerződéskötés


2008. 08. 06.
2008. 09. 08.
2008. 10. 09.
2008. 10. 27.
2008. 11. 12.


2008. 09. 05.
2008. 10. 08
2008. 10. 24.
2008. 11. 11.
2008. 11. 27.
12. Tájékoztatás, nyilvánosság 2008. 10. 24. 2010. 08. 15.
13.Projektmenedzsment működése 2008. 11. 28. 2012. 12. 31.
14. Jogi státusz szerződéses hátterének rendezése 2008. 09. 11. 2008. 12. 31.
15. Független könyvvizsgáló 2008. 10. 23. 2010. 11. 15.
16. Építési engedélyezés dokumentációjának elkészítése (+vízjogi) 2008. 11. 28. 2009. 11. 30.
17. KHV és EKHE dokumentáció elkészítése 2008. 11. 28. 2009. 02. 28.
18. A KHV és EKHE engedély megszerzésének folyamata 2009. 03. 01. 2009. 10. 31.
19. Az építési engedélyek megszerzésének folyamata 2009. 12. 01. 2010. 01. 31.
20. Pályázati dokumentáció összeállítása 2009. 06. 01. 2010. 02. 28.
21. Támogatási döntés megszületése 2010. 03. 01. 2010. 07. 15.
22. Támogatási szerződés előkészítése, szerződéskötés 2010. 07. 16. 2010. 08. 15.
23. Kiviteli terv készítése 2009. 05. 15. 2010. 02. 28.
24. Terület előkészítő szervezet kiválasztása
24.1. Ajánlatkérések
24.2. KSZ jóváhagyás
24.3. Ajánlatkérések kiküldése
24.4. Ajánlatok elbírálása
24.5. Szerződéskötés

2009. 09. 23.
2009. 10. 09.
2009. 11. 07.
2009. 11. 22.
2009. 12. 07.

2009. 10. 28
2009. 11. 06.
2009. 11. 21.
2009. 12. 06.
2009. 12. 14.
25. Terület előkészítés 2010. 12. 15. 2010. 02. 28.
26. Közbeszerzési tender bonyolítása a megvalósításra
‾ tájékoztatás, PR
‾ mérnök
‾ műszaki ellenőr
‾ kivitelezés
‾ beszerzések
26.1.Tender dokumentáció elkészítése és KSZ jóváhagyása 2009. 12. 15. 2010. 02. 28.
Projekt megvalósítás
26.2. Ajánlati felhívások megjelentetése 2010. 08. 16. 2010. 08. 31.
26.3. Ajánlatok elbírálása és eredményhirdetés 2010. 10. 16. 2010. 11. 15.
26.4. Szerződéskötés 2010. 11. 16. 2010. 12. 15.
27. A beruházás elvégzése 2010. 12. 16. 2012. 12. 31.
28. Egyéb járulékos szolgáltatások ellátása (mérnök, műszaki ellenőr, könyvvizsgáló, tájékoztatás) 2010. 12. 16. 2012. 12. 31.
29. A KEOP projekt zárása 2012. 11. 01. 2012. 12. 31.

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program

9.4. Mechanikai-biológiai hulladékkezelés

51. táblázat

A rendszer anyagárama 2013-ban és 2016-ban

Megnevezés Hulladék
mennyiség (t/év)
2013 2016
összes hulladékmennyiség 72 509 76 947
szelektíven gyűjtött hulladék 25 276 17 824
mechanikai-biológiai kezelőműbe bemenő hulladék 47 233 50 123
őrlés, rostálás:
magas fűtőértékű könnyű frakcióanyag (papír, műanyag, textil, eü,) 12 887 13 676
vasfémek, nemvas fémek, 1 310 1 390
Finom frakció,biostabilizálásra- (rothasztás-bemenő mennyiség) 33 155 35 184
vízgőz+gázok 6 834 7 252
rostálásra kerülő biostabilizált hulladék 26 321 27 932
égethető frakció 2 476 2 628
stabilizált frakció (szerves, +egyéb) 25 178 25 178
kezelés utáni frakciók mennyiségei:
magas fűtőértékű könnyű frakció (termikus hasznosítóba) 15 363 16 304
komposztszerű anyag- lerakható 23 726 25 178
vízgőz+gázok 6 834 7 252
hasznosítható vasfémek, nem mágnesezhető fémek 1 310 1 390

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program

52. táblázat

A biológiai kezelőtelep technológiai paraméterei

Megnevezés 2013 2016
A biostabilizáló kezelőműbe bemenő mennyiség: (A rendszer feltételezhető indulása 2013.) 33 155 tonna/év
=55 258 m3/év
35 184 tonna/év
= 58 640 m3/év
A bemenő hulladék fajlagos sűrűsége 0,6 t/m3 0,6 t/m3.
Heti bejövő hulladékmennyiség 1 063 m3/hét 1 128 m3
Napi bejövő hulladékmennyiség 213 m3/d 226 m3/d
A boksz mérete 20m x12m x2,5m= 600m3 20mx12mx2,5m= 600m3
4 hét stabilizálási időnél
A 4 hét mennyisége
4 250 m3 4 520 m3
A boksz térfogata 600 m3/box 600 m3/box
Szükséges boxok száma 7 db 7,5 db
Kezelő csarnokterülete 3 600 m2 3 600 m2

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program

9.5. Hulladék elhelyezés

Az előzetes környezeti és gazdasági elemzés eredményeképpen a kaposvári helyszín bizonyult a legelőnyösebbnek a komplex hulladékkezelő létesítésére.

A szükséges méretű ingatlan rendelkezésre állása és megszerzésének költsége szempontjából első lépés a szükséges méret meghatározása. A méret nagymértékben függ a telek alakjától is. A szükséges kapacitás ismeretében a létesítmények becsült területigénye a következő:

- lerakó, fejlesztési területtel: kb. 12,0 ha

- komposztáló: kb. 1,5 ha

- mechanikai biológiai előkezelő: kb. 2,0 ha

- válogató: kb. 1,5 ha

- egyéb üzemviteli létesítmények: kb. 2,0 ha

- útburkolatok, parkoló: kb. 2,0 ha

- belső erdősáv: kb. 8,0 ha

- fejlesztés terület: kb. 5,0 ha

összesen: kb. 34,0 ha

53. táblázat

A tervezett hulladéklerakó szükséges kapacitása

Nem veszélyes hulladéklerakó szükséges kapacitása 2013-2020. 2021-2042.
lerakott hulladék mennyisége ezer t 210 586
lerakott hulladék tömörített fajlagos tömege t/m3 0,75 0,75
lerakott hulladék tömörített nettó térfogata ezer m3 280 781
réteges takarás + rekultiváció többlettérfogata v/v % 25 25
szükséges bruttó lerakótérfogat ezer m3 350 980

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program

9.4. Rövid összefoglalás a kiválasztott megoldáshoz szükséges további előkészítő munkákról és folyamatokról

- Komplex hulladékkezelő létesítmény kiválasztott területének tulajdonjogi viszonyait rendezni szükséges.

- Környezeti hatásvizsgálat elkészítése.

- Kiválasztott technológiai megoldás műszaki megalapozása.

- Építési engedélyes tervek elkészítése.

9.5. Beruházási költségek, pénzügyi alapadatok alakulása a regionális programban

54. táblázat

Regionális Program előkészítésének költségei (eFT)

Szerződés/Tevékenység Nettó Bruttó
Projektdokumentáció és szükséges tanulmányok 50 000 60 000
Engedélyeztetés, műszaki tervek elkészítése 150 000 180 000
Terület előkészítési tevékenységek 5 000 6 000
Projekt menedzsment 12 500 15 000
Közbeszerzési dokumentációk kidolgozása 10 000 12 000
Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység 4 000 4 800
2. fordulóbeli projektgazda jogi státusának, rendezése (partneri szerződések, társulási megállapodás, üzemeltetési struktúra kidolgozása). 4 000 4 800
Független könyvvizsgáló 1 000 1 200
Projekt megvalósítás közbeszerzési dokumentációjának kidolgozása 1 000 1 200
Projekt előkészítés összesen 237 500 285 000

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program

55. táblázat

Regionális program költségeinek alakulása (eFt)

Projekt elem Jelenérték 2008 2009 2010 2011 2012
Projektdokumentáció (1. forduló) 206 360 16 025 94 900 121 575 0 0
Területelőkészítés és területszerzés 0
Területelőkészítés (1.forduló) 4 762 5 000
Területszerzés (2. forduló, az elszámolható költségek útmutatóban meghatározott mértékig és feltételekkel) 0
Megelőzés (2. forduló) 0
„Újrahasználati” központok fejlesztése, 0
A házi komposztálás fejlesztése, 115 816 0 0 46 888 46 888 46 888
Szemléletformálás a megelőzés érdekében, 73 396 0 0 29 714 29 714 29 714
Egyéb, a keletkező, illetve begyűjtendő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentésében hatást elérő fejlesztés jellegű tevékenység. 0
Szelektív gyűjtés (2. forduló) 0
A gyártói felelősségi körbe tartozó lakossági eredetű hulladékok begyűjtése 198 150 0 0 0 0 252 895
Lakossági eredetű papír-, biohulladék, valamint veszélyes hulladék elkülönített begyűjtése, 87 116 0 0 0 0 111 185
A szelektíven begyűjtött hulladék válogatása 493 351 0 0 0 186 105 434 245
Szerves hulladé lerakótól történő eltérítése (2. forduló) 0
A papír és a biohulladék elkülönített begyűjtése 157 634 0 0 0 0 201 185
A szelektíven gyűjtött hulladék válogatása 328 901 0 0 0 124 070 289 497
Elkülönített begyűjtésben begyűjtött biohulladék anyagában történő hasznosítása 0
Előkezelés 981 185 0 0 0 370 129 863 633
Előkezelést követő energetikai célú hasznosítás 0
Lerakással történő ártalmatlanítás (2. forduló) 0
Hulladék átrakása 0 0 0 0 0 0
A maradék hulladék és a másodlagos hulladék lerakása, legfeljebb 2020-ig elegendő kapacitás kiépítésével 1 209 707 0 0 0 456 333 1 064 777
Egyéb 0
A támogatásból létrehozandó létesítmények védelméhez és használatbavételéhez elengedhetetlenül szükséges és indokolt beruházások megvalósítása (2. forduló) 0
A projekt megvalósítása során felmerülő egyéb terület előkészítő munkák 0
Egyéb szolgáltatások összesen 144 192 0 0 0 60 600 120 400
Nettó összköltség (egyéb szolgáltatások költségeivel együtt) 3 677 189 16 025 99 900 198 177 1 149 769 3 132 256
Áfa 735 438 3 205 19 980 39 635 229 954 626 451
Bruttó összköltség 4 412 626 19 230 119 880 237 813 1 379 722 3 758 707

Forrás: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program

Mellékletek

1. sz. melléklet

Szelektív hulladékgyűjtési tájékoztató

2. sz. melléklet

A szelektívgyűjtő szigetek eloszlása a város területén

3. sz. melléklet

A hulladékfrakciók belgiumi %-os megoszlása

1. sz. melléklet

Szelektív hulladékgyűjtési tájékoztató

Forrás: KVG Zrt.

2. sz. melléklet

A szelektívgyűjtő szigetek eloszlása a város területén (2007-es állapot szerint)

Forrás: KVG Zrt.

3. sz. melléklet

A hulladékfrakciók belgiumi %-os megoszlása

Csomagolási hulladék típusok Belgium
(m/m
%)
Üveg 44,3
Papír-kartonpapír 18,8
Acél 11
Alumínium 1,4
PET 6,3
HDPE 2,3
Téglacsomagolás 2,8
Egyéb hasznosítható 12,9
Egyéb nem hasznosítható 0,2
Összesen 100%

Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv”


  Vissza az oldal tetejére