Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) és 236. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § * E rendelet hatálya a polgármesteri hivatalban (a továbbiakban: hivatal) dolgozó közszolgálati tisztviselőkre terjed ki.
1/A. § * (1) A közszolgálati tisztviselő hivatását a következő hivatásetikai alapelvek figyelembevételével látja el:
a) hűség különösen,
aa) a közszolgálati jogviszony teljesítése során és a munkahelyen kívül a hivatal jó hírnevének öregbítése,
ab) a döntések előkészítése és végrehajtása során felmerült megoldási javaslatok illetéktelen személy számára történő kiadásának elkerülése;
b) elkötelezettség különösen,
ba) a Közgyűlés által megfogalmazott önkormányzati (különösen a négy éves gazdasági programban szereplő) célok megvalósítása,
bb) az önkormányzati tulajdon megóvása és az önkormányzat rendelkezésére álló források hatékony felhasználása, a költséghatékonyabb megoldás kiválasztása,
bc) az ügyfelek és a kaposváriak érdekében történő munkavégzés;
c) nemzeti érdekek előnyben részesítése különösen,
ca) a jogszabályi keretek között az önkormányzati megrendelések helyben tartása,
cb) a határon túli magyarok segítése,
cc) a nemzetközi kapcsolatok kiépítése során a kaposvári vállalkozások, civil szervezetek bemutatkozásának elősegítése;
d) igazságos és méltányos jogszolgáltatás különösen,
da) az ügyfelek jogszerű érdekei figyelembevétele,
db) az ügyfelek egyéni élethelyzetének megfelelő segítségnyújtás,
dc) az ügyfelekre hátrányos adatok illetéktelen személy számára történő kiadásának elkerülése;
e) méltóság és tisztesség különösen,
ea) a munkakör betöltéséhez szükséges bizalom fenntartása,
eb) a munkatársak hivatali tevékenységének elvárható módon történő segítése,
ec) a higgadt, tényszerű beszédstílus alkalmazása,
ed) a tiszta és rendezett öltözködés;
f) előítéletektől való mentesség különösen,
fa) az ügyfelek egyenlő méltóságú személyként kezelése,
fb) az egyenlő bánásmód betartása;
g) felelősségtudat és szakszerűség különösen,
ga) a munkakör ellátásához szükséges ismeretek és szakmai tapasztalat megszerzése,
gb) az ügyek határidőben történő intézésének megszervezése,
gc) a szakmai szempontoknak megfelelő jogszerű döntés elősegítése;
h) pártatlanság különösen
ha) az ügyfelek közötti érdekellentét során,
hb) az önkormányzat választott képviselői munkájának segítésében,
hc) a jogérvényesítéshez szükséges tájékoztatás megadásában;
i) együttműködés különösen,
ia) a munkatársakkal,
ib) a társhatóságokkal,
ic) a társult önkormányzatokkal és egyéb partnerszervezetekkel;
j) intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem különösen,
ja) a jogszabályok betartásához szükséges mértékű jogkövetkezmény alkalmazása,
jb) a hivatal anyagi és személyi erőforrásainak szükséges mértékű igénybevétele,
jc) az eljárás során érintettek lehető legkisebb mértékű zavarása,
jd) a segítségért folyamodók számára legmegfelelőbb eszköz igénybevételének alkalmazása.
(2) A vezető közszolgálati tisztviselő az (1) bekezdésben meghatározottakon túl munkáját a következő hivatásetikai alapelvek figyelembevételével látja el:
a) példamutatás különösen,
aa) a munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása,
ab) a kollégáival és más munkatársakkal történő méltó beszédstílus alkalmazása,
ac) a feladatellátáshoz szükséges szakmai ismeretek megléte,
ad) a kollégák szakmai ismeretei bővítésének aktív elősegítése,
ae) a kollégák kérésére magánéletük szervezésének segítése;
b) szakmai szempontok érvényesítése különösen,
ba) a feladatellátás hatékony megszervezése,
bb) a feladatok érthető kiadása, a feladatellátáshoz szükséges tájékoztatás megadása és a feladatellátás módjának meghatározása,
bc) a kollégák kötelezettségeinek jogszerű és pontos meghatározása és a munkavállalói jogok biztosítása,
bd) a lehetséges megoldások közül a jogszerű, költséghatékony, az ügyfél és a beosztott méltányos érdekét figyelembe vevő kiválasztása;
c) számonkérési kötelezettség különösen,
ca) az előírt határidők betartása és betartatása;
cb) a feladatellátás közbenső ellenőrzése,
cd) a jogszerű és költséghatékony feladatmegoldás megkövetelése.
1/B. § * (1) A hivatásetikai alapelvek megsértésére hivatkozással a sérelmet szenvedő személy vagy a jegyző, jegyző esetében a polgármester etikai eljárást kezdeményezhet az Etikai Bizottság elnökénél. Az etikai eljárás a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legfeljebb a cselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül kezdeményezhető. Fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítása esetén ugyanabban a tárgyban etikai eljárás nem indítható.
(2) A háromtagú, állandó jelleggel működő Etikai Bizottság elnökét a munkáltatói jogkör gyakorlója nevezi ki a hivatal vezetői munkakört betöltő köztisztviselői közül. Az Etikai Bizottság egy tagját a hivatalban működő szakszervezet delegálja, további egy tagját a hivatalban legalább 15 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű, nem vezetői munkakörű köztisztviselők közül a munkáltató jogkör gyakorlója sorsolja. A jegyző esetében az Etikai Bizottság 3 tagját a polgármester jelöli ki a Közgyűlés tagjai közül. Az etikai eljárásnál közreműködők kizárására a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
(3) Az Etikai Bizottság elnöke az etikai eljárás kezdeményezéséről és az eljárás megindításáról az eljárás alá vontat és a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kezdeményezéstől számított 5 napon belül értesíti. Az Etikai Bizottság elnöke az etikai eljárás kezdeményezéséről, a kezdeményező és a tanúk vallomásáról jegyzőkönyvet vesz fel, vagy véleményük írásos kifejtésére kéri fel, felkutatja és beszerzi a lehetséges okirati bizonyítékokat, szemléről jegyzőkönyvet vesz fel. Az etikai eljárás során az eljárás alá vont személy jogi képviselő segítségét is igénybe veheti.
(4) Az Etikai Bizottság elnöke véleményének kifejtése nélkül az eljárás megindításától számított 15 napon belül az etikai eljárás dokumentumait átadja az eljárás alá vont személynek és az Etikai Bizottság tagjainak. A nyilvánvalóan nem hivatásetikai alapelvet érintő, vagy eljárási szabályba ütköző kezdeményezést az Etikai Bizottság elnöke írásban elutasítja, amelyről a munkáltatói jogkör gyakorlóját, az eljárás kezdeményezőjét és az eljárás alá vont személyt értesíti.
(5) Az etikai eljárás addig, amíg
a) az eljárás alá vont nem hallgatható meg, de legfeljebb 15 napig;
b) az Etikai Bizottság elnöke a bizonyítékokat a hivatalon kívülről beszerzi;
c) az eljárás alá vontat nem sikerül szabályszerűen az eljárás megindításáról vagy az etikai tárgyalás időpontjáról értesíteni,
szünetel.
A szünetelés időtartama az etikai eljárás időtartamába nem számít be.
(6) Az Etikai Bizottság az etikai eljárás dokumentumainak átvételétől számított 15 napon belül etikai tárgyalást tart. Az etikai tárgyalás nem nyilvános. Az eljárás alá vontat az etikai tárgyalást megelőző harmadik napig a tárgyalás időpontjáról az elnök értesíti. Az etikai tárgyalás a szabályszerűen értesített eljárás alá vont személy távollétében megtartható.
1/C. § * (1) Az etikai tárgyaláson az Etikai Bizottság meghallgatja az eljárás alá vont személyt vagy írásos véleményét felolvassa. Az Etikai Bizottság belátása szerint meghallgathat tanúkat, az etikai eljárás kezdeményezőjét, szemlét folytathat. Az Etikai Bizottságnak arról foglal állást, hogy a kifogásolt cselekmény érint-e hivatásetikai alapelvet és a kifogásolt cselekmény során az eljárás alá vont személy a tőle elvárható etikus magatartást tanúsította-e. Az Etikai Bizottság a tárgyalásról jegyzőkönyvet vesz fel.
(1a) * Hivatásetikai vétség a hivatásetikai alapelvbe vagy hivatásetikai részletszabályba ütköző azon cselekmény, amely nem minősül bűncselekménynek, szabálysértésnek vagy fegyelmi vétségnek.
(2) Az Etikai Bizottság az etikai eljárás alá vont közszolgálati tisztviselő etikai ügyben a következőképpen dönthet:
a) megállapítja, hogy az etikai eljárás lefolytatásának feltételei az eljárási szabályok megsértése miatt vagy egyéb okból nem állnak fenn, vagy;
b) megállapítja, hogy az eljárás alá vont a hivatásetikai alapelveket nem sértette meg vagy az kétséget kizáróan nem bizonyítható, vagy;
c) első alkalommal megállapított egyértelmű hivatásetikai vétség esetén figyelmeztetést alkalmaz, vagy;
d) három éven belül ismételten megállapított egyértelmű hivatásetikai vétség esetén megrovást alkalmaz, vagy;
e) a hivatásetikai alapelvek megsértésénél súlyosabb cselekmény esetén fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.
(2a) * Hivatásetikai vétségért nem felelős az,
a) aki cselekményét tévedésben, önhibáján kívüli nem beszámítható állapotában követte el;
b) akinek az etikai vétség elkövetésekor, a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása cselekedetének következményeiről;
c) aki cselekményét kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, továbbá jogos védelmi helyzetben követte el.
(3) A hivatásetikai alapelvek megsértéséről az Etikai Bizottság egy etikai tárgyaláson, szótöbbséggel dönt, szavazni igennel vagy nemmel lehet. Az Etikai Bizottság határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van. Az Etikai Bizottság döntését haladéktalanul írásba foglalja és azt az eljárás alá vont személynek, a munkáltatói jogkör gyakorlójának, valamint az eljárás kezdeményezőjének haladéktalanul átadja vagy kézbesíti.
(4) Az Etikai Bizottság elnöke vagy az Etikai Bizottság döntése ellen, a döntés közlésétől számított 5 napon belül az etikai eljárás kezdeményezője vagy az etikai eljárás alá vont személy a munkáltató jogkör gyakorlójához (jegyző esetén a polgármesterhez) fellebbezhet. A munkáltató jogkör gyakorlója az Etikai Bizottság döntését 5 napon belül helybenhagyja vagy jogszabálysértés esetén megsemmisíti. Megsemmisítés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója az Etikai Bizottságot új eljárás lefolytatására utasíthatja, amely utasítás a megismételt eljárásban hozott döntés tartalmát nem határozhatja meg.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának etikai ügyben hozott döntése, mint munkáltatói intézkedés ellen a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott jogorvoslattal lehet élni. Ugyanazon közszolgálati tisztviselő ellen, ugyanolyan okból ismételten etikai eljárás nem folytatható.
2. § * Az illetménykiegészítés mértéke 2024-ben a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 30%-a, középfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 15%-a.
3. § A vezetői pótlék mértéke igazgató esetében az alapilletmény 15%-a, irodavezető esetében az alapilletmény 10%-a.
3/A. § * (1) A közszolgálati tisztviselő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott összegű cafetéria – juttatásban részesül.
(2) A közszolgálati tisztviselő az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összegű bankszámla-hozzájárulásban részesül.
(3) * A közszolgálati tisztviselő – munkáltatói döntéstől függően – a közszolgálati szabályzatban meghatározott illetmény-előlegben részesülhet.
(4) Az elhunyt közszolgálati tisztviselő hozzátartozója – munkáltatói döntéstől függően – legfeljebb az átlagos költségű temetés összegének megfelelő temetési segélyben részesülhet.
4. § *
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2012. április 26.
| Szita Károly s. k. | dr. Kéki Zoltán s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
