Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról

Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Hatály, fogalmak

1. § (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kiterjed a Kaposvár városban élő és lakóhellyel rendelkező, Szt. 3. § (1)-(3) bekezdés szerinti személyekre.

(2) A gyermekintézményben fizetendő személyi térítési díj támogatása a Kaposvár város közigazgatási területén működő bölcsődék és közoktatási intézmények szolgáltatását igénybe vevő kaposvári lakóhelyű személyekre terjed ki.

2. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. adós: az a lakás használatára jogosult személy, aki a lakást ténylegesen használja, és akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat havi, 50 000 Ft-ot meghaladó hátraléka áll fenn, vagy akinél közüzemi díj tartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták;

2. adósság: a kérelem benyújtásakor fennálló hátraléknak a hitelezők által nyújtott kedvezményekkel csökkentett összege;

3. albérletben élő: az a személy, aki egyedül vagy családjával együtt bérleményben él, ide nem értve az önkormányzati bérlakásokban élőket;

4. család: a Szt. meghatározása szerint;

5. egyedül élő: aki egyszemélyes háztartásban lakik;

6. foglalkoztató intézmény: a közfoglalkoztatást végző jogi személy;

7. hátralék: a hitelezők felé a hitelező által igazolt lakáscélú kiadásokkal összefüggő az esedékességkor és azt követően sem teljesített fizetési kötelezettség;

8. háztartás: a Szt. meghatározása szerint;

9. hitelező: pénzintézet, közüzemi szolgáltató, bérlakás kezelője, aki felé az adósnak tartozása van;

10. jövedelem: a Szt. meghatározása szerint;

11. környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak, továbbá a kérelem szempontjából lényeges tények, adatok, előírt kötelezettségek teljesítésének esetenkénti helyszíni ellenőrzése;

12. közfoglalkoztatás: a közfoglalkoztatásról szóló törvény szerinti munkavégzés;

13. különös méltánylást érdemlő eset: különösen fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése;

14. lakbér: a lakások bérletéről szóló törvény szerint;

15. munkáltató: a foglalkoztató jogi személy munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője.

16. nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

17. vagyon: a Szt. meghatározása szerint.

18. hiányszakmának minősül: ha a munkáltató az adott munkakör betöltésére tartósan, de legalább 6 hónapig nem talált megfelelő végzettségű személyt annak ellenére, hogy a helyi foglalkoztatási szerv felé a munkaerőigényét bejelentette, a munkakör betöltése érdekében az általa fizetendő munkabért a minimálbérnél, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimumnál magasabb összegben - legalább azok legalább 120%-ában - határozta meg és megfelelő végzettségű szakembert a helyi foglalkoztatási szerv a fenti határidőn belül nem tudott kiközvetíteni.

3. § (1) Fogyasztási egységek:

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,0

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként: 0,7

(2) A háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő, továbbá a magasabb összegű családi pótlékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy arányszáma 0,2-del növekszik.

(3) A háztartásban élők fogyasztási egysége a családtagok fogyasztási egységeinek összeadásával képzett mutatószám.

(4) Egy fogyasztási egységre eső jövedelem: a háztartás összes havi nettó jövedelme osztva a háztartásban élők fogyasztási egységével.

(5) Az egy főre jutó jövedelem helyett az egy fogyasztási egységre eső jövedelmet kell alkalmazni a gyermekintézményben fizetendő személyi térítési díj támogatása vonatkozásában, azzal a különbséggel, hogy az (1)-(2) bekezdésben meghatározott fogyasztási arányszámokat a háztartás tagjai helyett, a család tagjaira kell megfelelően alkalmazni.

2. Eljárási rendelkezések

4. § Az önkormányzat saját hatáskörében nyújtott ellátásaira - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a Szt-ben, valamint a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglaltak megfelelően irányadóak.

5. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott települési ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) címezve lehet benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a család vagy háztartás tagjainak jövedelméről szóló igazolásokat, melynek irányadó időszakára a Szt-ben meghatározottakat kell figyelembe venni.

(3) A jövedelem igazolható:

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással (amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni);

b) munka elvesztése nyomán kapott ellátás esetén a az ellátást megállapító hatóság által kiállított igazolással;

c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;

d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával;

e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;

g) *  alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal, és az alkalmi munkavállalói könyv fénymásolatával, egyszerűsített foglalkoztatás esetén a foglalkoztató által kiállított igazolással;

h) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény, stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;

i) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával;

j) *  az állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált álláskereső és támogatásban nem részesül;

k) az a)-j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással;

l) amennyiben a c), d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, úgy a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.

6. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

(2) A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

(3) *  Amennyiben a kérelmező életkörülményei azt igazolják, a megállapított támogatás folyósítása a Kaposvári Humánszolgáltatási Gondnokság Családsegítő és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Humánszolgáltatási Gondnokság) családgondozója útján is történhet. Ez esetben a pénz felhasználásáról a családgondozó köteles elszámolni.

(4) *  A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságot - az (5)-(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(5) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult az ellátás folyósítása alatt Kaposvárról elköltözik, a jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(6) *  Amennyiben a méltányossági ápolási díjban részesülő személy az ápolási díjat a továbbiakban más jogcímen kívánja igénybe venni, vagy a felülvizsgálat eredményeként arra más jogcímen jogosult, a méltányossági ápolási díjat a jogosult által megjelölt időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdésben foglaltak alapján kell megszüntetni.

7. § (1) A települési támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként köteles biztosítani lakókörnyezete rendezettségét az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlant tisztán tartani, rendeltetésszerűen használni,

b) az ingatlanhoz tartozó udvart, kertet gondozni, tisztán tartani, folyamatosan gaz- és gyommentesíteni, a szemetet és lomot elszállíttatni,

c) az ingatlan előtti járdát- annak hiányában az ingatlan mentén 1,5 m széles sávot - tisztán tartani, szeméttől, gyomtól, télen hótól, síkosságtól folyamatosan mentesíteni,

d) az ingatlannal érintkező közterületet és gyepes árkot az útpadkáig, de legfeljebb 5 m szélességben gondozni, tisztán tartani és kaszálni,

e) gondoskodni az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,

f) az ingatlanhoz tartozó kerítésének állagát megőrizni oly módon, hogy azon keresztül háziállat elkószálni ne tudjon.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) *  A (2) bekezdésben meghatározott döntés véglegessé válásától számított három hónapon belül települési támogatást sem a kérelmező, sem a vele egy háztartásban élő részére nem lehet megállapítani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét az önkormányzat a jogosultság megállapítása előtt, illetve bejelentés vagy hivatalos tudomásra jutást követően a támogatás folyósításának időtartama alatt környezettanulmány keretében jogosult ellenőrizni.

(5) *  A lakókörnyezet rendezettsége a Humánszolgáltatási Gondnokság családgondozói, illetve a közterület-felügyelők által is ellenőrizhető.

(6) *  A lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata során jegyzőkönyvet kell felvenni, továbbá digitális fénykép is készíthető.

(7) Nem állapítható meg települési támogatás olyan személy részére, akinek, vagy vele közös háztartásban élő személynek a kérelem benyújtásakor az önkormányzat felé egy évet meghaladó lejárt határidejű adóhátraléka áll fenn. Jelen rendelkezés alkalmazásakor rendezettnek minősül a tartozás, ha annak megfizetésére a kötelezett fizetési könnyítést kapott.

(8) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó nyilatkozatát.

8. § *  A munkáltató a közfoglalkoztatásban részt vevők számáról -napi munkaidő, munkabér, bérpótlék, közvetlen költség-bontásban-, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdetéről, végéről, valamint a megszüntetés illetve megszűnés okáról szóló jelentést legkésőbb minden hónap harmadik napjáig köteles megküldeni az Önkormányzat számára. A havi jelentésben a munkáltatónak közölnie kell a közfoglalkoztatási tervben meghatározottakhoz képest a létszám eltérések okát.

II. Fejezet

Pénzben vagy természetben rendszeres ellátásként nyújtott települési támogatások

3. Lakásfenntartási támogatás

9. § (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos (2) bekezdésben meghatározott rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások körén a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat, a szemétszállítás díját, a lakbért, vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a közös költséget és a tüzelőanyag költségeit kell érteni.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában:

a) *  az egy fogyasztási egységre eső nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250%-át, egyedülélő esetében a nyugdíjminimum 300%-át és

b) *  az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség a 12. § (4) bekezdés cc) pontjában valamint (5) bekezdésében meghatározott lakásnagyságot nem haladja meg.

c) a lakás fenntartásával kapcsolatos havi rendszeres kiadásaik mértéke a háztartás összjövedelmének 20%-át eléri, vagy meghaladja és

d) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá a lakókörnyezetét rendben tartja.

(4) *  A lakásfenntartási támogatás havi összege, amennyiben:

a) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg: havi 3500 Ft,

b) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg: havi 3000 Ft,

c) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg: havi 2500 Ft,

d) a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelme a nyugdíjminimum 300%-át nem haladja meg: havi 2000 Ft.

(5) *  Az egyszemélyes, az albérletben élő, valamint a lakáscélú pénzintézeti hitelt fizető háztartások vonatkozásában a (4) bekezdésben meghatározott összeget további havi 2000 Ft-tal kell kiegészíteni. A kiegészítés összege háztartásonként csak egy jogcímen vehető figyelembe.

(6) Nem lehet kiegészíteni a lakásfenntartási támogatás havi összegét abban az esetben, ha a háztartás tagjai a lakáscélú pénzintézeti hiteltartozásukból eredő fizetési kötelezettségüket hat hónapot meghaladóan nem teljesítik, illetve ha a kölcsönszerződésüket a pénzintézet felmondta.

(7) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy az adósság kezelése időtartamára lakásfenntartási támogatásra jogosult. A támogatás összegének meghatározására a (4)-(5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

10. § (1) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell megállapítani és a támogatás összegét a határozatban megjelölt egy vagy több szolgáltató részére havonta kell átutalni. Szolgáltató hiányában a megállapított támogatás összegét a jogosult kezeihez kell kifizetni.

(2) *  Azon személy esetében, akinél előrefizetős víz, gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást, vagy annak egy részét elsősorban természetben, a készülék működését lehetővé tevő kódhordozó formájában kell nyújtani.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A megállapított jogosultsági időtartam alatt a jogosult, vagy háztartásának tagja részére újabb lakásfenntartási támogatást - a háztartás szerkezetében történt változást, illetve elköltözést kivéve - ugyanarra a lakásra nem lehet megállapítani.

11. § (1) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a már fennálló jogosultság utolsó hónapjában benyújtott kérelmek esetén a korábbi jogosultság lejártát követő hónap első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult személy részére korábban megállapított lakásfenntartási támogatást - ha annak hátralévő időtartama kevesebb, mint az adósság kezelésének időtartama - meg kell szüntetni és az adósságkezelési szolgáltatás idejére újra meg kell megállapítani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) kérelmező nyilatkozatát a lakásban tartózkodás jogcíméről valamint a háztartás vagyoni helyzetéről;

b) a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot, ennek hiányában a tulajdoni lapot;

c) *  a bérleményben, albérletben élők esetén a bérleti szerződést, szívességi lakáshasználók esetén a lakáshasználati szerződést

d) a kérelmező, illetve háztartása tagjai nevére szóló, - vagy azon legalább számlafizetőként feltüntetett - a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások egy havi átlagos összegéről a szolgáltatói igazolásokat, ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző utolsó számlákat.

(4) Havi átlagos költségről szóló szolgáltatói igazolás hiányában a fűtés kiadásait téli és nyári számlák figyelembe vételével átlagosan kell kiszámítani.

(5) *  Vegyes tüzelés esetén az egy hónapra jutó átlagos kiadást az előző fűtési időszak számlái alapján kell kiszámítani. Számla hiányában havi költségként legfeljebb 12 000 Ft vehető figyelembe.

4. Adósságkezelési szolgáltatás

12. § (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó szociálisan rászoruló személyek részére adósságkezelési szolgáltatást biztosít.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás a lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, amely a felhalmozódott hátralékok kezelésével valósul meg.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból (az alcímben a továbbiakban: támogatás) és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(4) Adósságkezelési szolgáltatásban az a személy részesíthető, akinek:

a) *  hátraléka meghaladja az 50 000 Ft-ot és akinek a 14. § (1) bekezdésben meghatározott kiadások valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, feltéve, hogy

b) *  a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg és vagyona a háztartás tagjai egyikének sincs, továbbá

a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg és vagyona a háztartás tagjai egyikének sincs, továbbá

c) a támogatással érintett lakás nagysága:

ca) két személyig a 60 m2-t,

cb) három személyig a 80 m2-t,

cc) négy személyig a 100 m2-t, illetve személyenként további 25 m2-el növelt részt nem haladja meg és

vállalja az adósság és az adósságkezelési támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(5) Családi ház vonatkozásában, amennyiben az ingatlan értékesítésére vagy cseréjére - az alacsony vételár, vagy kereslethiány miatt nincs lehetőség - a (4) bekezdés c) pontjában foglalt lakásnagyság mértékétől 25 m2-rel a kérelmező javára el lehet térni.

(6) A saját háztartásában gyermek eltartásáról gondoskodó egyedülálló, illetve egyedül élő esetében a (4) bekezdés ca) pontjában meghatározott lakásnagyság mértékétől 25 m2-el el lehet térni.

(7) A kezelendő adósság felső határa az 500.000,-Ft-ot nem haladhatja meg.

13. § (1) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, de legfeljebb a háromszázezer forintot. A támogatásban részesülő személy a támogatással nem fedezett adósság (önrész) szolgáltatónak történő megfizetésére köteles.

(2) Az önrész megfizetése történhet egy összegben vagy legfeljebb 12 havi részletben, mely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján indokolt esetben egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbítható, ha az adós a fizetési kötelezettségének - rajta kívülálló okok miatt - átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély van arra, hogy a módosított feltételekkel az adósságkezelés eredményes lesz.

(3) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik a (2) bekezdésben vállalt önrész megfizetésének időtartamával.

(4) A támogatás összegét a határozatban megjelölt hitelezők részére kell átutalni. A támogatás átutalására csak az önrész befizetését követően kerülhet sor.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatás ideje alatt a háztartás további tagjainak részére ezen a jogcímen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet.

(6) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az eredményes adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül adósságkezelési szolgáltatásban nem részesülhet.

14. § (1) Az adósságkezelés körébe vonható lakhatási költségek körébe tartozó tartozások:

a) vezetékes gázdíj tartozás,

b) áramdíj tartozás,

c) víz- és csatornadíj tartozás,

d) távhőszolgáltatási díjtartozás,

e) lakbérhátralék,

f) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve az abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

g) központi fűtési díjtartozás,

h) szemétszállítási díjtartozás.

(2) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék 12 havi elmaradásnak minősül.

(3) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adóságok arányának figyelembevételével kell meghatározni.

15. § (1) Adósságkezelési támogatás kizárólag azoknál az adósságtípusoknál nyújtható, amelyek hitelezőivel az önkormányzat az együttes tehervállalás elvének biztosítása érdekében keretmegállapodást kötött és akik az adósság kifizetése érdekében engedményeket tesznek.

(2) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a hitelező hozzájárulását a fizetési halasztáshoz;

b) a hitelező által vállalt kedvezményeket;

c) a hitelező kötelezettség vállalását, hogy amennyiben az adós a részletfizetési vagy folyó havi fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, haladéktalanul értesíti az önkormányzatot és az adósságkezelési tanácsadót.

16. § (1) *  Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Humánszolgáltatási Gondnokságon keresztül látja el.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltétele az adósságkezelési tanácsadóval (a továbbiakban: tanácsadóval) való előzetes együttműködés, melynek időtartama legfeljebb három hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) határozza meg.

(3) Abban az esetben, ha az adós az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, a tanácsadó legalább egy esetben felszólítja a vállalt kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adós az együttműködési megállapodásban foglaltakat felszólítás ellenére sem tartja be, az adósságkezelési szolgáltatást meg kell szüntetni.

(4) A tanácsadó feladata vizsgálni az adós háztartásának helyzetét, gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, az adósság teljes körű és típusonkénti összegét az adósság felhalmozásának okát, időtartamát.

(5) A kérelem benyújtását követő 22 munkanapon belül a tanácsadó - az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésére is tekintettel - javaslatot tesz, az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásról vagy annak elutasításáról.

(6) A tanácsadó javaslatának tartalmaznia kell:

a) az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének értékelését;

b) a kezelendő adósság típusát, összegét;

c) az adósságcsökkentési támogatás mértékét;

d) az önrész összegét, megfizetésének módját, időtartamát;

e) az adós számára a hitelező által biztosított egyéni kedvezmények körét, mértékét;

f) a lakásfenntartási támogatás felhasználásának módját;

g) az adós számára előírni javasolt együttműködési kötelezettség tartalmát és megszegésének következményeit.

(7) A tanácsadó:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről;

b) köteles a hatósági határozatot követően az adóssal adósságkezelési megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) kötni;

c) a megállapodásban meghatározza a konkrét esetre vonatkozó együttműködési feltételeket, így különösen az adósságrendezés érdekében megállapított magatartási szabályokat, a hátralék és a folyó havi fizetési kötelezettségek módját, időtartamát, a kapcsolattartás módját, a megállapodás megszegésének következményeit;

d) figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak megvalósulását, az adós fizetési kötelezettségének teljesítését, és a megállapodás bármely rendelkezésének megszegését köteles 15 napon belül jelezni;

e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, illetve a 17. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megvonására;

f) eredményes adósságkezelést követően utógondozást végez az ismételt eladósodás elkerülése érdekében;

g) az adós kérelmének megfelelően, igényeihez igazodóan segítséget nyújt a kódhordozó megvásárlásához. E lehetőségről a tanácsadó előzetesen tájékoztatja a kérelmezőt.

17. § (1) Az adós köteles:

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok, információk tanácsadó általi megismeréséhez, és nyilvántartásához;

b) a támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a tanácsadóval megállapodást, a hitelezővel részletfizetési megállapodást kötni;

c) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a tanácsadóval együttműködni;

d) a tanácsadóval kötött megállapodásokban foglaltakat betartani;

e) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt körülményeiben bekövetkezett változásról, esetlegesen felmerülő fizetési nehézségeiről a tanácsadót 5 munkanapon belül tájékoztatni;

f) a tanácsadóval történő kapcsolattartás akadályoztatásának okát haladéktalanul - amennyiben ez önhibáján kívül nem lehetséges - az akadály elhárulását követő 3 munkanapon belül a tanácsadó tudomására hozni, és azt hitelt érdemlően igazolni.

(2) A támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt önrész három havi részletét nem teljesíti, vagy

c) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás a (2) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

18. § (1) A támogatás iránti kérelmeket személyesen, az arra rendszeresített formanyomtatványon év közben folyamatosan a tanácsadókhoz lehet benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező és a háztartásában élő személyek jövedelemigazolásait;

b) a hátralék összegéről, keletkezésének idejéről, az engedmény mértékéről és a kezelendő adósság összegéről, illetve a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről szóló hitelező által kiállított igazolást;

c) elvált vagy külön élő esetében a gyermek elhelyezéséről, tartásdíj összegéről szóló bírói ítéletet vagy gyámhivatal előtt kötött megállapodást;

d) a lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges dokumentumokat, egyéb a támogatás elbírálásához szükséges iratokat.

(3) A jogosultságot a kérelem polgármesteri hivatalba történő beérkezését követően, a tanácsadó javaslatában meghatározott időponttól kell megállapítani.

5. Ápolási díj

19. § (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a jogosultság fennállásáig továbbra is biztosítja az ápolási díjat, annak a közeli hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végzi, és aki részére az ellátás a 2011. február 28-ig benyújtott kérelme alapján került megállapításra.

(2) *  Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(3) Az ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A jogosultság felülvizsgálata során a Szt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 12/2000. (III. 20.) önkormányzati rendelet méltányossági ápolási díjra vonatkozó, 2015. február 28-án hatályos szabályait kell alkalmazni.

6. Felsőfokú oktatási intézményben tanulók lakhatási támogatása

20. § (1) *  Az önkormányzati települési támogatás keretében a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán az első diploma megszerzése érdekében tanulmányokat folytató diákok részére, pályázatuk alapján, legfeljebb az oktatási év időtartamára, legfeljebb havi 10.000,-Ft összegű albérleti díj támogatás állapítható meg akkor, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg és kollégiumi férőhely iránti kérelmét és fellebbezését az oktatási intézmény elutasította.

(2) *  Pécs városában a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán az első diploma megszerzése érdekében tanulmányokat folytató diákok részére pályázatuk alapján legfeljebb az oktatási év időtartamára kollégiumi férőhely biztosítható, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg és kollégiumi férőhely iránti kérelmét és fellebbezését az oktatási intézmény elutasította.

(3) A Pécs városában felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók részére albérleti támogatás abban az esetben állapítható meg, ha az önkormányzat rendelkezésére álló kollégiumi férőhelyek feltöltésre kerültek.

(4) A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató diákok minden évben a pályázati felhívásban megjelölt időpontig nyújthatják be formanyomtatványon pályázatukat, melyhez a család tagjainak jövedelemigazolását és az oktatási intézmény elutasító határozatainak fénymásolatát is csatolni kell.

(5) A formailag és tartalmilag hiányos pályázatok a (6) bekezdésben foglalt kivétellel az elbírálásból kizárásra kerülnek.

(6) Amennyiben a pályázatot benyújtó az oktatási intézmény kollégiumi férőhelyét, illetve fellebbezését elutasító határozatait azért nem tudja csatolni a pályázat benyújtásának határidejéig, mert az még nem áll rendelkezésére, a támogatás megállapítható azzal a feltétellel, hogy annak folyósítására csak a hiányzó iratok becsatolását követően kerülhet sor.

(7) A támogatások odaítélésével kapcsolatos döntések előkészítését a polgármester által évente megbízott munkacsoport végzi.

7. Gyermekintézményben fizetendő személyi térítési díj támogatása

21. § (1) Az önkormányzati települési támogatás keretében a gyermekintézményekben megállapított személyi térítési díj kifizetéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kötelezett családjában az egy fogyasztási egységre eső havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 220%-át nem haladja meg.

(2) Személyi térítési díj támogatásának mértéke: * 

a) ha a kötelezett családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem összege eléri vagy meghaladja a nyugdíjminimum 200%-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át: a teljes összegű személyi térítési díj 20%-a;

b) ha a kötelezett családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem összege eléri vagy meghaladja a nyugdíjminimum 150%-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át: a teljes összegű személyi térítési díj 30%-a;

c) ha a kötelezett családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem összege eléri vagy meghaladja a nyugdíjminimum 100%-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át: a teljes összegű személyi térítési díj 40%-a;

d) ha a kötelezett családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelmének összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át: a teljes összegű személyi térítési díj 50%-a.

(3) A támogatás megállapítása előtt a gyermekintézmény javaslatát be kell szerezni.

(4) A támogatás megállapítását a gyermekintézmény is kezdeményezheti, ebben az esetben azonban csatolnia kell a szülő erre irányuló kérelmét és a család tagjainak jövedelem igazolásait.

8. Zöldfoglalkoztatás támogatása

22. § (1) A szociálisan rászoruló személyek részére, természetbeni ellátásként, a családi szükségletek kielégítését szolgáló konyhakerti növénytermesztéshez támogatást biztosít.

(2) A támogatás formái:

a) térítésmentes földhasználat;

b) *  a vetőmag megvásárlásához évi egy alkalommal legfeljebb 3000 Ft rendkívüli települési támogatás állapítható meg, feltéve, hogy a kérelmező megfelel a rendelet 26. § (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek;

c) szaktanácsadás biztosítása.

(3) A támogatásra az a szociálisan rászoruló személy jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, feltéve, hogy a család tagjainak egyike sem rendelkezik konyhakerttel és termőföld tulajdonnal, továbbá vállalja a föld megművelését a használati szerződésben foglaltak szerint.

(4) *  A (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatást a Humánszolgáltatási Gondnokság családgondozóján keresztül kell folyósítani.

(5) A támogatást az önkormányzat az e célra rendelkezésére álló művelésre alkalmas földterülete erejéig biztosítja.

23. § (1) A támogatásra egy családból csak egy személy jogosult.

(2) A térítésmentes földhasználatot legalább egy naptári év időtartamra kell biztosítani azzal, hogy a használati szerződésben foglalt feltételek maradéktalan teljesülése esetén az az érintett kérelmére évente meghosszabbítható.

(3) A földművelésbe adott területet a jogosult köteles a jó gazda gondosságával megművelni saját, illetve családtagjai munkaerejére alapozva. A megtermelt termés teljes mértékben a jogosultat és családját illeti meg.

(4) A kiadott földterület művelésre más személynek nem ruházható át.

(5) A támogatásból ki kell zárni azt a személyt, aki a használati szerződésben vállalt művelési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, továbbá a saját hibájából felmerült költségeket meg kell térítenie.

24. § (1) A támogatás iránti kérelmeket tárgyév október 31. napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A jogosultságot a kérelem benyújtását követő év első napjától tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani.

(3) A kérelem elbírálásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(4) Az önkormányzat a művelésre alkalmas földterület kijelölésével, a szaktanácsadás biztosításával, a jogosulttal történő használati szerződés megkötésével külön megállapodás alapján a Városgondnokságot bízza meg.

III. Fejezet

Pénzben vagy természetben átmeneti ellátásként nyújtott települési támogatások

9. Rendkívüli települési támogatás

25. § (1) *  Rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére állapítható meg feltéve, hogy családjukban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.

(2) *  A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként is nyújtható alkalmanként vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel is, de legfeljebb a rendkívüli élethelyzet megszűnéséig.

(3) *  A támogatás felhasználását a támogatást megállapító felhívására megfelelő módon igazolni kell. Amennyiben a jogosult az elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, úgy számára és családtagjai részére a határozat véglegessé válásának napjától számított egy évig újabb támogatás nem állapítható meg.

(4) *  A támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál és háztartásonként évente a nyugdíjminimum 300%-át nem haladhatja meg.

26. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető - a temetést követő 3 hónapon belül - az a kérelmező, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át, egyedül élő esetében a 300%-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a segély összege alkalmanként a becsatolt temetési számla 10%-a, de legfeljebb 25.000,-Ft.

(3) Az eltemettetés költségei közül a gyászjelentés és a koszorú költségeit figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) az eltemettetés költségeiről szóló eredeti számlát, és

b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(5) A támogatás megállapítása esetén annak összegét az eredeti számlára rá kell vezetni.

10. Beiskolázási segély

27. § (1) *  A tanévkezdés megkönnyítése érdekében a rendkívüli települési támogatás beiskolázási segély formájában is nyújtható az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek és fiatal felnőtt részére a 23. életévének betöltéséig, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.

(2) Elsősorban annak indokolt beiskolázási segélyt megállapítani, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesül.

(3) A beiskolázási segély évente egy alkalommal nyújtható. A segély összege gyermekenként vagy fiatal felnőttenként legfeljebb 10.000 Ft-ig terjedhet.

(4) A beiskolázási segély iránti kérelem benyújtási határideje tárgyév július 1-e és szeptember 15-e közötti időszak. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A kérelemhez csatolni kell

a) az adott tanulmányi évre vonatkozó iskolalátogatási igazolást a tanulmányi jogviszony fennállásáról;

b) a fiatal felnőtt saját jogcímen benyújtott kérelméhez a szülők jövedelemigazolásait;

c) egyéb, a támogatás megállapítását megalapozó igazolásokat.

(6) A segély felhasználását a támogatást megállapító felhívására igazolni kell. Ennek elmulasztása esetén beiskolázási segély a következő évben nem állapítható meg.

11. Utazási támogatás

28. § (1) *  Rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként autóbuszbérlet formájában biztosítható a GYES-en, GYED-en és a gyermekük születését követően CSED-en lévő szociálisan rászoruló személyek számára legfeljebb azon gyermeke harmadik életévének betöltéséig, akire tekintettel a GYES, GYED, CSED jogviszonyt megállapították.

(2) *  Az utazási támogatás feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át ne haladja meg.

(3) Az utazási támogatás a 25. § (4) bekezdésben szereplő összeghatárra tekintet nélkül is megállapítható.

(4) Autóbuszbérlet csak a kaposvári helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez adható.

29. § *  (1) A kérelemhez csatolni kell a GYES, GYED, CSED jogviszony fennállásáról a kifizető hely által kiállított igazolást.

(2) A támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától a GYES, GYED, CSED jogviszony fennállásig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a GYES, GYED, CSED jogviszonyt negyedévente - március, június és szeptember hónapokban - igazolni kell. Ennek elmulasztása a támogatás megszűnését vonja maga után.

(3) Az autóbuszbérletet minden hónap 5. napjáig vehetik át. A fenti határidő elmulasztása esetén a tárgyhavi bérlet kiadására nem kerül sor.

(4) A GYES, GYED, CSED jogviszony hó közbeni megszűnése esetén a tárgyhavi bérletet biztosítani kell.

29/A. § *  (1) *  A 28. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken túl, az autóbuszbérlet megvásárlásához települési támogatás keretében tömegközlekedési támogatás biztosítható a három vagy több gyermeket nevelő anya, illetve a három vagy több gyermeket igazoltan egyedül nevelő apa számára, amennyiben munkaviszonnyal rendelkezik és a bérlet a munkába járásához szükséges, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(2) A tömegközlekedési támogatás a legkisebb gyermek 3. életévének betöltését követően, legfeljebb a 8. életévének betöltéséig adható.

(3) A tömegközlekedési támogatás összege havi 3.000,-Ft, mely kizárólag a kaposvári helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges autóbuszbérlet megvásárlásához nyújtható.

(4) A tömegközlekedési támogatásra jogosult a támogatás összegének felhasználásáról utólag - minden hónap 10. napjáig - az utazási igazolványa számával ellátott bérlet becsatolásával köteles elszámolni. Ennek elmulasztása esetén a soron következő támogatás folyósítására nem kerül sor.

29/B. § *  (1) A tömegközlekedési támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától a munkaviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a munkaviszony fennállását negyedévente - március, június és szeptember hónapokban - igazolni kell. Ennek elmulasztása a támogatás megszűnését vonja maga után.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a munkaviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,

b) gyermekeit egyedül nevelő apa vonatkozásában a gyermekelhelyezésről szóló bírósági ítéletet vagy gyámhivatali határozatot,

c) a jogosult utazási igazolványának fénymásolatát.

12. Tűzifa juttatás

30. § (1) *  Rendkívüli települési támogatás - az önkormányzat rendelkezésére álló keret erejéig - természetbeni ellátásként tűzifa, illetve fabrikett (a továbbiakban együtt: tűzifa) formájában is biztosítható.

(2) Tűzifa juttatásban részesülhet az a kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 250%-át, családban élő esetében a 200%-át nem haladja meg és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.

(3) *  Tűzifa juttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg, egy éven belül tűzifa formájában legfeljebb 3 m3, vagy fabrikett legfeljebb 10q mennyiségben.

(4) *  A támogatás iránti kérelem elbírálása érdekében az önkormányzat a Humánszolgáltatási Gondnokságot javaslattétel céljából megkeresheti.

(5) Nem részesülhet tűzifa juttatásban az a kérelmező, akinek háztartása részére lakásfenntartási támogatás tűzifa vásárlás céljából készpénz formájában került megállapításra.

30/A. § *  (1) A tűzifa kiszállításáról a jogerős döntést követően az Önkormányzat a Városgondnokságon keresztül gondoskodik.

(2) A tűzifa átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.

(3) A szállítás költségeit a Városgondnokság havonta, a teljesítést igazoló számlák, illetve azok mellékletét képező átvételi elismervények becsatolásával a rendkívüli települési támogatás segélykerete terhére igényelheti.

13. Gyógyszertámogatás

31. § (1) *  Önkormányzati települési támogatásként gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem, családban élő esetén a nyugdíjminimum 250%-át, egyedül élő estén annak 300%-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége, vagy gyógyászati segédeszközének térítési díja a kérelmező jövedelmének 15%-át meghaladja. A támogatás összege évente a 20 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) Elsősorban annak indokolt gyógyszertámogatást megállapítani, aki közgyógyellátásra nem jogosult.

(3) *  A kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről a háziorvos számítógépes igazolását. Gyógyászati segédeszköz esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 hónapban kiadott szakorvosi javaslatot és az árajánlatot vagy számlát.

(4) A támogatott kötelezhető arra, hogy a támogatás felhasználásáról a nevére vagy TAJ számára kiállított gyógyszertári számlával, vagy igazolással elszámoljon.

(5) *  Annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget a határozat véglegessé válásának napjától számított egy éven belül újabb támogatás nem állapítható meg.

14. Speciális diétára szoruló gyermekek időszaki támogatása * 

32. § (1) *  Táplálékallergiájuk vagy más alapbetegségük miatt speciális diétára szoruló, 18. év alatti gyermek részére, egészségi állapotához igazodó étkeztetése elősegítése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott időszakonként támogatás (a továbbiakban: időszaki támogatás) állapítható meg, abban az esetben, ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át.

(2) Az időszaki támogatást tárgyévben három alkalommal

a) április,

b) augusztus,

c) december

hónapokban biztosítja az önkormányzat.

(3) *  Az időszaki támogatás összege gyermekenként és jogosultsági időszakonként 10 000 Ft.

(4) Az időszaki támogatásra való jogosultság megállapítása tárgyévre történik. A kérelem benyújtása folyamatos, a jogosultság a benyújtást követő időszak(ok)ra állapítható meg.

(5) A kérelemhez csatolni kell a gyermek speciális diétájára vonatkozó kórházi szakambulancia által kiállított egy évnél nem régebbi szakorvosi igazolást.

Szakemberek települési támogatása * 

32/A. § *  (1) Az önkormányzat támogatást nyújthat a Kaposvárra költöző, és itt letelepedni kívánó, továbbá a Kaposvárra visszaköltöző, valamint a tanulmányaikat befejező kaposvári fiatal pályakezdő szakember részére aki:

a) a helyi gazdaság számára fontos, a helyi foglalkoztatási szerv igazolása szerint tartósan hiányszakmának minősülő munkakörben helyezkedett el, annak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik és határozatlan idejű munkaszerződése van, valamint

b) a kérelem benyújtásáig a 35. életévét nem töltötte be feltéve, hogy

c) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 700%-át és

d) vállalja, hogy a támogatás megállapításától számított 5 éven keresztül a támogatás alapjául szolgáló szakképesítésének megfelelő munkakörben Kaposváron dolgozik továbbá,

e) *  munkáltatója a munkabérét a mindenkori minimálbér legalább 120%-ában, középfokú végzettséget igénylő munkakör esetén a mindenkori garantált bérminimum legalább 120%-ában állapította meg.

(2) A támogatás összege 1 200 000 Ft, amelyet egy éven keresztül havonként 100 000 Ft összegben kell folyósítani.

(3) A támogatás egy személy részére csak egy alkalommal nyújtható.

(4) Amennyiben a kérelmező vagy házastársa (élettársa) a lakhatása megoldása érdekében önkormányzatunktól helyi támogatásban is részesült, a (2) bekezdésben meghatározott összeget a helyi támogatásként nyújtott vissza nem térítendő támogatás összegével csökkenteni kell.

32/B. § *  (1) Ha a jogosult a 32/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vállalásának nem tesz eleget, vagy 5 éven belül Kaposvárról elköltözik, köteles a részére kifizetett támogatást a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel időarányosan, egy összegben visszafizetni. A visszafizetésre kérelem esetén legfeljebb 12 havi részletfizetés biztosítható.

(2) A támogatás visszafizetésére nem kötelezhető az a személy, aki igazolja, hogy a 32/A. § (1) bekezdés d) pontjában vállalt kötelezettségének azért nem tud eleget tenni, mert:

a) a munkáltató szervezet, vagy annak tevékenysége Kaposvár város közigazgatási területén megszűnt és legfeljebb 3 hónapig igazoltan nem tud elhelyezkedni más kaposvári munkáltatónál a támogatás megállapítása alapjául szolgáló szakképesítésének megfelelő munkakörben vagy

b) saját elhatározásából helyezkedett el más kaposvári munkáltatónál a támogatás alapjául szolgáló, szakképesítésének megfelelő munkakörben vagy

c) a munkaköre ellátására egészségügyi állapotában bekövetkezett változás miatt igazoltan alkalmatlanná vált.

(3) A munkaviszony folyamatos fennállását évente, a határozatban megjelölt időpontig igazolni kell.

32/C. § *  (1) A támogatás iránti kérelmet, a munkaviszony létesítése után, a próbaidő lejártát követő 2 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) a kérelemhez csatolni kell:

d) a határozatlan idejű munkaszerződést, a munkáltató támogató javaslatát és azon nyilatkozatát, hogy a munkakör betöltése érdekében korábban milyen intézkedéseket tett,

e) a szakképzettséget igazoló okiratot,

f) Kaposvárra visszaköltöző személy esetén a korábbi munkaviszony megszűnéséről szóló igazolást,

g) a kaposvári lakásban tartózkodás jogcímére vonatkozó iratot,

h) minden egyéb olyan iratot, amely a támogatás megállapításánál alapul szolgálhat.

(3) A kérelem elbírálásához be kell szerezni a helyi foglalkoztatási szerv igazolását arra vonatkozóan, hogy az adott szakképesítés - a munkakör betöltését megelőzően - városunkban hiányszakmának minősül, a munkáltató korábban jelentett-e be erre vonatkozó munkaerőigényt, a várható munkabért milyen összegben jelölte meg és nyilvántartásuk alapján volt-e olyan kaposvári álláskereső, aki szakképesítése alapján az adott munkakört betölthette volna.

(4) A jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától kell megállapítani és a támogatás összegét utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(5) Amennyiben a támogatás folyósításának időtartama alatt a jogosultsági feltételekben lényeges változás következik be, különösen munkaviszony megszűnése, Kaposvárról történő elköltözés, egészségi állapotban bekövetkezett változás azt a jogosult, 15 napon belül köteles bejelenteni, és amennyiben a támogatásra való jogosultság a továbbiakban már nem áll fenn, úgy azt a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(6) A támogatás csak a költségvetési rendeletben e célra meghatározott éves keretösszeg erejéig nyújtható.

15. Támogatás idősek világnapjára

33. § (1) *  Az idősek világnapja alkalmából települési támogatásban részesíthető az a szociálisan rászoruló személy, aki a 85. életévét betöltötte, vagy tárgyévben betölti feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 300%-át, egyedül élő esetén a 400%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összege személyenként 10.000- Ft., amelyet az önkormányzat tárgyévben egy alkalommal, október hónapban folyósít.

(3) A támogatás iránti kérelmeket tárgyév augusztus 31. napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező születési időpontját igazoló okiratot.

Lombikbébi kezelés támogatása * 

33/A. § *  (1) Az önkormányzat települési támogatást biztosíthat annak a szociálisan rászoruló nőnek, akinek természetes úton nem születhetett gyermeke, ezért a gyermekvállalás érdekében, végső megoldásként a lombikbébi kezelést kívánják igénybe venni feltéve, hogy a kérelem benyújtásáig a 40. életévét nem töltötte be és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 700%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás formái

a) az állam által finanszírozott kezelések mellé, az ahhoz kapcsolódó gyógyszerek költségeihez, évente legfeljebb 50 000 Ft összegű,

b) az állam által finanszírozott kezelések kimerítését követően, azok eredménytelensége esetén a soron következő, önerőből finanszírozott kezelés költségeihez legfeljebb egy alkalommal 100 000 Ft összegű

támogatás nyújtható.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) az állam által támogatott lombikbébi kezelésben történő részvétel, valamint a kezeléshez kapcsolódó várható gyógyszerköltségekről való igazolást,

b) az állam által támogatott kezelések kimerítéséről és az eljárások eredménytelenségéről való, valamint az önköltségen finanszírozott kezelésben történő bevonásról szóló igazolást.

(3) A segély felhasználását a támogatást a támogatást megállapító felhívására megfelelő módon igazolni kell. Amennyiben a jogosult elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget részére újabb támogatást nem állapítható meg.

16. Karácsonyi támogatás

34. § *  (1) A Kaposvári Szociális Központ Gyöngyfa Napközi Otthon nappali ellátását igénybe vevő fogyatékos személyek tárgyév decemberében, külön kérelem nélkül karácsonyi támogatásra jogosultak. Ezen intézményi ellátás igénybevételét az intézmény vezetője az arra rendszeresített formanyomtatványon személyenként igazolja.

(2) A karácsonyi támogatás összege személyenként 20 000 Ft, amelyet az önkormányzat a tárgyévben egy alkalommal december hónapban folyósít.

(3) A támogatás kifizetése történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára.

17. Krízis segély

35. § (1) *  A szociálisan rászoruló kérelmező krízishelyzete esetén a Humánszolgáltatási Gondnokság nyújt segítséget.

(2) A segítségnyújtás részletes feltételeit a Népjóléti Bizottság által jóváhagyott szabályzat állapítja meg.

(3) A segítségnyújtás elsősorban természetbeni ellátási formaként, - de méltányolható körülmény esetén, az intézmény által ellenőrizhető célra pénzbeli ellátásként is - nyújtható. Az ellátások folyósításáról a Népjóléti Bizottságot havonta tájékoztatni kell.

(4) *  Krízis segély kifizetése céljára a költségvetésben elkülönített pénzkeretet kell biztosítani, a Humánszolgáltatási Gondnokság számára.

18. Köztemetés

36. § (1) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 120%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(3) Részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 180%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(4) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(5) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége közötti összeg tekintetében lehet a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. Méltányossági jogkör gyakorlása

37. § *  Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester - az adósságkezelési szolgáltatás, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj valamint a szakemberek letelepedési támogatása kivételével - az e rendeletben foglalt feltételektől az ügyfél javára eltérhet.

20. Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) * 

Kaposvár, 2015. február 26.

Szita Károly s. k. dr. Kéki Zoltán s. k.
polgármester címzetes főjegyző

  Vissza az oldal tetejére