Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 58. §-ának felhatalmazása alapján a Képviselő-testület (a továbbiakban: Kt.) a Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a tulajdonában álló bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek, helyiségcsoportok (a továbbiakban együtt: helyiség) elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja.

I. Rész

Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek elidegenítésének eljárási rendjét és részletes feltételeit.

(2) A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajd onában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve az azokat magukba foglaló, kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek elidegenítésére terjed ki. * 

Tulajdonosi jogok gyakorlása

2. § *  (1) A helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi rendelkezési jogokat a Kt., a Kt. Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) és a Polgármester gyakorolja.

(2) Ha e rendelet külön nem jelöli meg a döntésre jogosultat, az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogot a Polgármester gyakorolja.

(3) Az elidegenítés előkészítését és lebonyolítását a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság (a továbbiakban: ZRt.), az Önkormányzattal kötött külön megállapodásban foglaltak szerint látja el. Ennek keretében végzi különösképpen:

a) a helyiségek megvásárlására tett ajánlatok értékelését;

b) az eladásnál számításba vehető helyiségekre vonatkozó javaslat kidolgozását;

c) az értékbecslések elkészíttetését;

d) az adásvételi szerződés feltételeinek e rendelet keretei között történő kidolgozását;

e) az adásvételi szerződés megkötésének előkészítését;

f) az elővásárlási jog gyakorlására irányuló eljárás lefolytatását. * 

(4) Az Zrt. a helyiség elidegenítésével kapcsolatos megbízásának teljesítése során köteles érvényesíteni a Kt. és az illetékes Kt. bizottságok, valamint a Polgármester döntéseit.

(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, csak olyan helyiség jelölhető ki elidegenítésre, amelyre vonatkozóan a kijelölés időpontját megelőző fél éves folyamatos bérleti jogviszony áll fenn.

(6) Az elidegenítésre kijelölésre irányuló eljárás a Kt. döntése vagy bérlő által benyújtott vételi kérelem alapján indul.

(7) A bérlő a kérelmet az alábbi feltételekkel nyújthatja be:

a) igazolja, hogy a bérlőnek valamint mindazoknak a gazdasági társaságoknak, amelyekben a bérlő, bármely ügyvezetője, vagy többségi befolyással (Ptk. 8:2. §) rendelkező tulajdonosa többségi befolyással rendelkezik, a vételi kérelem benyújtásának időpontját megelőző egy évben, illetve amennyiben az alapítás ezen időszaknál rövidebb időn belül történt, úgy az alapítás óta az adott székhely szerint illetékes önkormányzati, illetve állami adóhatóság hatáskörébe tartozó lejárt köztartozása nincs,

b) igazolja, hogy a helyiség tekintetében a vételi kérelem benyújtásának időpontjában közüzemi, illetve bérleti díjtartozása nincs,

c) folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén csatolni kell a cégbíróságra benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást is,

d) amennyiben a bérlő jogi személy, a bérlő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül, és e jogszabályhely ba) alpontja alapján tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tesz,

e) amennyiben a hivatkozott jogszabálynak alanya, a bérlő megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabályi követelményeknek,

f) amennyiben a bérlő jogi személy, a bérlő nem áll végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt és vele szemben végrehajtási eljárás nincsen folyamatban,

g) a bérlő gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban -öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el.

(8) A (7) bekezdés a)-g) pontja szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat a vételi kérelemhez mellékelni kell, e körben hiánypótlásnak helye nincs.

(9) A (7) bekezdés d)-g) pontja szerinti nyilatkozatokat közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni.

(10) A vételi kérelem a Kt. döntéséig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

(11) Azon helyiségek esetében, amelyek bérlőitől a Zrt. illetve jogelődje akár az 519/1995. (VI. 23.) KT határozat, akár a 402/2004. (V. 13.) KT. határozat szerint emelt bérleti díj megfizetését sikertelenül igényelte, vételi kérelem nem nyújtható be.

(12) *  A (7) bekezdés a) és d) pontjában foglalt rendelkezések teljesítése alól kivételt képeznek a tőzsdén jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságok és azok többségi tulajdonában lévő leányvállalatok.

A helyiségek eladására vonatkozó döntések rendje

3. § *  (1) A Kt. az eladásnál számításba vehető helyiségek körének meghatározása előtt vizsgálja:

a) Belváros-Lipótváros kerületi városrendezési és építési szabályzata (B-LVSZ) és a hozzátartozó szabályozási terv a helyiséget (épületet) érintő előírásait;

b) a helyiséggel (épülettel) kapcsolatos építésügyi hatósági és testületi döntéseket;

c) a helyiség alapterületét, a helyiségben folytatott tevékenységet;

d) a helyiség éves bérleti díját és az eladásból elérhető prognosztizált bevételt,

e) az eladással illetve a bérbeadással kapcsolatos gazdaságossági szempontokat.

(2) Ha az eladásnál számításba vehető helyiségek meghatározásához szükséges, a Kt. előírhatja a helyiség forgalmi értékbecslésének az elvégzését.

II. Rész * 

A helyiségek eladása versenyeztetésen kívül

4. § (1) A Képviselőtestület által elidegenítésre kijelölt, a bérlő elővásárlási jogával terhelt helyiséget annak bérlője részére a Ltv.-ben biztosított elővásárlási joga alapján versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül lehet e Rendelet szabályai szerint értékesíteni.

(2) Az Önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőnek a Tv.-ben biztosított elővásárlási joga gyakorlását úgy teszi lehetővé, hogy az eladásra számításba vehető helyiséget - az e rendeletben szabályozott eljárás keretében - a bérlőnek felajánlja megvásárlásra. A kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő épület elidegenítése esetén, az épületben lévő helyiség bérlője mint a tv alapján elővásárlásra jogosult az épület egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. Ha az elővásárlásra jogosult kizárólag az általa bérelt helyiségre nézve tesz elfogadó nyilatkozatot, - amelyre az elővásárlási joga vonatkozik - nyilatkozata új ajánlatnak minősül, így közte és az

(3) * 

(4) Azt a helyiséget, amelynek bérlője van, más személynek csak akkor lehet eladni, ha a bérlő elővásárlási jogával nem él.

Az elővásárlási jog gyakorlásának eljárási rendje

5. § A Képviselőtestület az elidegenítési szándékáról hozott döntést követő 15 napon belül írásban közli az elővásárlási joggal érintett helyiség bérlőjével az elidegenítési szándékát és az elővásárlásra jogosult bérlőnek felajánlja a helyiséget megvásárlásra - továbbiakban: eladási ajánlat.

6. § Az eladási ajánlatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) Az Önkormányzat elidegenítési szándékával érintett helyiség, illetve az elidegenítési szándékkal érintett, kizárólag önkormányzati tulajdonú épület pontos megjelölését (cím és helyrajzi szám),

b) annak tényét, hogy az Önkormányzat az érintett helyiséget vagy az azt magában foglaló, kizárólag önkormányzati tulajdonú épületet kívánja-e értékesíteni,

c) annak meghatározását, hogy a bérlő elővásárlási joga pontosan mire terjed ki, figyelemmel 3. § (2) bekezdésben foglaltakra,

d) annak tényét, hogy abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult bérlő él elővásárlási jogával versenyeztetési eljárás lefolytatására nem kerül sor.

e) versenyeztetés esetére irányadó minimális eladási árat jelentő forgalmi értéket,

f) egyes helyiség értékesítése során az elővásárlásra jogosult bérlő részére jogszabály alapján járó vételárkedvezmény mértékét és az így a részére kialakult eladási árat, annak megfizetés módját és határidejét,

g) tájékoztatást az e Rendeletben foglaltak szerint arra vonatkozóan, hogy mennyi időn belül és milyen eljárás keretében gyakorolható az elővásárlási jog,

h) az elővásárlási jog gyakorlásáról való jognyilatkozat és a vételár tekintetében a Letéteményes ügyvéd meghatározását,

i) tájékoztatást arról, hogy az adásvételi szerződés meg nem kötése vagy attól való vevői elállás bánatpénz fizetési kötelezettséget von maga után.

7. § *  (1) Az elővásárlásra jogosult bérlő az elővásárlási jogát az eladási ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt írásos nyilatkozatával gyakorolhatja. A határidőt a Bizottság indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbíthatja. Az elővásárlási jog gyakorlása esetén ezen a határidőn belül kell:

a) az eladási ajánlatban közölt feltételek szerinti, a hatályos jogszabályok szerint az adásvételi szerződésre megszabott alakban kiállított jognyilatkozatot az eladási ajánlatban megjelölt Letéteményes ügyvédhez eljuttatni, a személyazonosság igazolásával és az aláírási jogosultág igazolásával egyetemben, továbbá

b) az eladási ajánlatban közölt vételárat a Letéteményes ügyvédnél letétbe helyezni, és

c) igazolni, hogy az elővásárlási jogával élni kívánó bérlőnek bérleti díj vagy közüzemi díj vagy a TV. 89. § (4) bekezdésében rögzített tartozása nincs.

(2) A határidő jogvesztő.

(3) Az elővásárlási jognak Ptk. 6:202. § alapján történő átruházására esetén a kijelölt vevőre a 2. § (7) bekezdésének a) és c)-g) pontjaiban írottak alkalmazandók.

8. § Az Önkormányzat az elővásárlási jog fentieknek megfelelően történő gyakorlása esetén az adásvételi szerződést 10 napon belül megköti az elővásárlási jog gyakorlójával.

9. § Amennyiben az elővásárlási jog gyakorlója az adásvételi szerződést az Önkormányzat által megszabott határidőben nem köti meg vagy attól eláll, úgy az eladási ajánlatban közölt vételár 25%-át bánatpénz jogcímén köteles az Önkormányzat részére megfizetni.

10. § *  Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás célú helyiség elidegenítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam elővásárlási joga a bérlő elővásárlási jogát megelőzi.

A helyiségek eladása versenyeztetés útján

A pályázat

11. § (1) A pályázat egyidejűleg több ingatlan értékesítésére is kiírható.

(2) *  A pályázat kiírásáról, kiírás tartalmáról a Bizottság javaslata alapján a Kt. dönt. A pályázat kiírása előtt a helyiséget jelen rendeletben foglaltak szerint az elővásárlásra jogosultnak kell vásárlásra felajánlani. Pályázat útján a helyiséget akkor lehet másnak eladni, ha az elővásárlásra jogosult e jogával nem él.

(3) A pályázati felhívás közzétételének, pályázati felhívásnak továbbá a kiírásnak, a pályázati eljárás lebonyolításának szabályait a 20/2009. (VI. 02.) önkormányzati rendelet versenyeztetési szabályzata tartalmazza.

(4) A pályázatot a Kt. eredménytelennek nyilvánítja, ha érvényes pályázat nem érkezett vagy eredménytelennek nyilváníthatja, ha csak egy érvényes pályázatot nyújtottak be. A pályázat eredményét a pályázókkal a Kt. döntést követő tizenöt napon belül írásban közölni kell.

A helyiségek forgalmi értékével és vételárával kapcsolatos szabályok

A forgalmi érték megállapítása

12. § A Kt. az Önkormányzat tulajdonában álló helyiséget a rendeletben meghatározott kivételekkel, beköltözhető forgalmi értéken (a továbbiakban: forgalmi érték) idegeníti el.

13. § (1) A helyiség forgalmi értékének megállapítása értékbecslés alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy tartalmazza az eladásra kerülő helyiség, az épület, és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló egyéb adatokat.

(2) Az értékbecslésben az ingatlan-nyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. RÉSZ-ében szereplő adatokat.

A helyiségek vételára

14. § *  (1) *  Ha a helyiséget a bérlő vagy más elővásárlásra jogosult vásárolja meg egy évnél rövidebb, de fél évnél hosszabb folyamatosan fennálló bérleti jogviszony esetén a helyiség vételára a helyiség forgalmi értéke. Ha a helyiséget a bérlő vagy más elővásárlásra jogosult egy vagy egy évnél hosszabb folyamatosan fennálló bérleti jogviszony esetén vásárolja meg a helyiség vételára a helyiség forgalmi értékének 90%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vételár mértékének megállapítása szempontjából a helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről szóló döntés időpontja az irányadó.

(3) A vételárat egy összegben kell megfizetni.

(4) Pályázat esetén a vételár a legmagasabb összegű ajánlat.

(5) A vételár e jogszabályban meghatározott kivételeken kívül - nem csökkenthető.

A helyiségek elidegenítésének közös szabályai

Az elidegenítés sajátos feltételei

15. § (1) Ha jogszabály szerint az épületet a helyiség eladása előtt társasházzá kell alakítani, az épületben lévő albetétek értékesíthetők. Ugyanez érvényes akkor is, ha a helyiség már társasházzá alakított épületben van.

(2) Az elidegenítési tilalom alatt álló helyiség, e tilalom fennállása alatt és a tulajdoni perrel érintett helyiség, a per jogerős befejezéséig eladásra nem vehető számításba.

(3) Ha a helyiség bérlőjének bérleti díj vagy közüzemi díj vagy a Ltv. 89. § (4) bekezdésében rögzített tartozása vagy jogvitája van, a tartozás rendezéséig, illetve a jogvita jogerős lezárásáig elővásárlási jogával nem élhet.

(4) Az eladásra való kijelölésnél törekedni kell a helyiségek közös tulajdonának a megszüntetésére.

(5) Ha a helyiség harmadik személy (pl: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) hozzájárulásával adható el, a hozzájárulást a Kt. eladással kapcsolatos első döntését megelőzően kell beszerezni. Az adásvételi szerződésnek a harmadik személy hozzájárulásában meghatározott feltételeket tartalmaznia kell.

16. § (1) * 

(2) A vételárat készpénzben vagy átutalással kell teljesíteni.

(3) *  Amennyiben a vevő a vételár megfizetésével késedelembe esik, akkor a késedelembe esés időpontjától kezdve köteles a PTK. szerinti törvényes késedelmi kamatot fizetni.

17. § (1) A bérlőtársak - ellenkező megállapodásuk hiányában - együttesen gyakorolhatják a helyiség megvásárlásával kapcsolatos jogukat. Ha a bérlőtársaknak az adásvételi szerződés tervezetével kapcsolatos nyilatkozata eltérő közlést nem tartalmaz, azt úgy kell tekinteni, hogy a helyiségen egyenlő arányú tulajdont kívánnak szerezni.

(2) Az adásvételi szerződés tervezetét valamennyi bérlőtársnak el kell juttatni, függetlenül attól, hogy valamennyi bérlőtárs élt-e bejelentéssel.

(3) Ha a bérlőtársak ajánlatot elfogadó nyilatkozatai nem egybehangzóak, azt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatot nem fogadták el. A bérlőtárs bejelentése és más nyilatkozata a másik bérlőtársra - eltérő megállapodásuk hiányában - nem hat ki.

Az adásvételi szerződés megkötése

18. § (1) Az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alkalmas legyen a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásban való átvezetésére.

(2) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket, valamint a vevővel a vételár megfizetéséről - e rendelet keretei között létrejött megállapodást.

III. Rész

Záró rendelkezések

19. § (1) Az új bérleti díj megfizetésén az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról szóló többször módosított 519/1995. (VI. 23.) számú Kt. határozat (a továbbiakban: 519/1995. határozat) szerinti - ún. hat lépcsős bérleti díj - és a 402/2004. (V. 13.) szerinti első igénylésének időpontja és a bérleti szerződés aláírása közötti időszakra az 519/1995. és a 402/2004. (V. 13.) határozat szerint igényelt és a ténylegesen fizetett (szerződésben rögzített) helyiségbér különbözet (továbbiakban: bérkülönbözet) megfizetését is érteni kell.

(2) A bérkülönbözet rendezésről a Kt. határozata szerint megállapodás köthető. Az elidegenítésről való döntésnek ebben az esetben is feltétele, hogy a bérlő a ténylegesen még nem rendezett (meg nem fizetett vagy teljesített értéknövelő beruházással még nem rendezett) bérkülönbözet a bérbeadónak megfizesse, a megállapodás szerint halasztott összeggel együtt.

19/A. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Hatálybalépés

20. § (1) Ezen rendelet 2007. május 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni. * 

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 11/1996. (IV. 23.), 22/1996. (VII. 22.), 30/1996. (X. 9.), 39/1996. (XII. 16.), 12/1997. (IV. 15.), 9/1998. (IV. 17.), 21/2000. (VI. 16.), 2/2001. (II. 22.), 28/2004. (V. 24.), 31/2005. (XI. 21.) a 12/2006. (IV. 18.) és a 37/2006. (X. 10.) Belváros-Lipótváros önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(3) Belváros - Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló- többször módosított- 11/2006. (IV. 18.) számú rendelete 3. számú mellékletében felsorolt hatáskörök az e rendeletben foglaltak szerint módosulnak.

Rogán Antal Dr. Rónaszéki László
polgármester jegyző

  Vissza az oldal tetejére