Indokolás

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 3.) önkormányzati rendelete

a szociális juttatások rendszeréről

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében és 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében - kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére - az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) Ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a hajléktalan személyekre, akik bejelentett lakcímmel a Bp. V., József nádor tér 10. II.3. szám alatti női átmeneti hajléktalan szállón rendelkeznek.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók;

b) *  lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál;

c) *  tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, ahol a polgár - lakóhely-változtatás szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;

d) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerint, a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

e) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

f) *  életvitelszerű ottlakás: ha az érintettnek az adott lakás az otthona és máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ: életét onnan szervezi (rendszeresen onnan indul munkába vagy oktatási intézménybe, oda tér haza), az életviteléhez szükséges tevékenységeket (főzés, mosás, családi élet, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) rendszeresen és legjellemzőbben ott folytatja, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. § rendelkezései az irányadók.

(3) *  Az egyedülálló, de nem egyedül élő kérelmező esetében a családban élőkre vonatkozó jövedelmi értékhatárt kell figyelembe venni.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a Polgármesterre vagy az Egészségügyi és Szociális Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza.

(2) Az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a Bizottság vagy a Polgármester jogosult.

(3) A rendeletben nem szabályozott egyéb természetbeni ellátásokról és juttatásokról a Bizottság javaslata alapján a Polgármester dönt a költségvetés függvényében.

(4) A Polgármester és a Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályához benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

5. § (1) * 

(2) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.

(3) * 

(4) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket döntés meghozatalára a Népjóléti Osztály készíti elő.

(5) A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről - az érdemi döntést előkészítő hivatali egység az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából - környezettanulmányt készíthet, szükség esetén az önkormányzati intézmények bevonásával.

(6) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(7) A rendelet 9. § (3) bekezdés szerinti ellátási formák az V. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő személyek részére állapíthatók meg.

6. § (1) *  A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illetik meg a jogosultság fennállása hónapjának utolsó napjáig. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

(2) Az e rendelet alapján folyósított pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

(3) *  Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzbeli ellátások a tárgyhónapot követő hó 05-ig kerülnek folyósításra elsősorban folyószámlára történő utalással.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

7. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti a Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

6. Adatkezelés

8. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

7. Ellátási formák

9. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítéseként, pótlásaként pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) települési támogatást

aa) lakhatási támogatást

ab) * 

ac) gyógyszertámogatást

ad) hátralékkezelési támogatást

b) rendkívüli települési támogatást

ba) temetési támogatást

bb) krízistámogatást

bc) eseti támogatást

c) köztemetést

állapít meg az Szt. 45. §-ában és 48. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján egyéb önként vállalt feladat keretében

a) létfenntartási támogatást

b) jövedelempótló támogatást

c) lakás-karbantartási támogatást

d) fűtési szezonban történő időszaki támogatást

e) támogatást idősek világnapjára

f) kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultságot

g) *  időskori tüdőgyulladás elleni védőoltás költségeinek átvállalását

h) *  belvárosi kismamabérlet támogatást

i) *  ápolási támogatást

állapít meg az e rendeletben szabályozottak szerint.

II. Fejezet

Települési támogatások

8. Lakhatási támogatás

10. § (1) A képviselő-testület lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra az V. kerületi lakcímmel rendelkező személy jogosult, akinek

a) *  háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át eléri vagy meghaladja,

b) vagyonnal nem rendelkezik, és

c) az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik

ca) önkormányzati bérlakás bérlője,

cb) önkormányzati bérlakásra lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakáshasználó,

cc) magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója,

cd) önkormányzati vagy osztatlan közös tulajdonban lévő, házfelügyelői munkakörhöz kötött szolgálati lakás használója.

(3) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások

a) lakástulajdon esetén közös költség,

b) önkormányzati lakás lakbére és

c) gáz-, áram-, víz és csatornahasználati, szemétszállítási és fűtési díj

költsége.

(4) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelem beadását megelőző egy nyári (június, július, augusztus) és egy téli hónap (december, január, február) számlájának átlaga alapján kell megállapítani. A költségként figyelembe vehető kiadásokat a (3) bekezdés szerinti számlákkal kell igazolni.

(5) A téli hónap fűtési számlájából csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az e rendelet 30. § alapján egy háztartásban élők részére megállapított ellátás összegét.

11. § (1) Az Önkormányzat a lakhatási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában nyújtja. A lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá.

(2) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) a lakásban lakás jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést,

c) a lakásfenntartási költségek igazolására egy nyári és egy téli hónap számláit,

d) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri,

e) a közös képviselő igazolását, amennyiben a kérelmező a lakhatási támogatást közös költség megtérítéséhez kéri.

(3) Önkormányzati bérlakás esetén a lakhatási támogatást elsősorban az önkormányzati lakás bérleti díjának csökkentésére kell nyújtani.

(4) *  A lakhatási támogatás mértéke havi 6.000.-Ft.

(5) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) Lakhatási támogatásra nem jogosult az a személy, aki lakbértámogatásban részesül.

(7) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kerül megállapításra.

(8) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

9. Ápolási támogatás

12. § * 

13. § * 

10. Gyógyszertámogatás

14. § (1) A képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) *  Gyógyszertámogatásra az V. kerületben lakcímmel rendelkező személy jogosult, aki

a) az e rendelet 30. § (1) bekezdésben felsorolt ellátások valamelyikében részesül, és családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, egyedül élő esetében annak 550%-át, 90. életévét betöltött személyek esetében 600%-át, 95. életévüket betöltött személyek esetében 800%-át nem haladja meg.

b) minden más igénylő, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében 300%-át.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,

b) a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.

(4) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül krónikus betegség kapcsán legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(5) A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 6.000.-Ft.

(6) A gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(7) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni.

(8) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

11. Hátralékkezelési támogatás

15. § (1) A képviselő-testület hátralékkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikhoz kapcsolódó hátralékot halmoztak fel.

(2) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az adóssággal terhelt

a) önkormányzati bérlakás bérlője,

b) magántulajdonú lakás tulajdonosa,

c) önkormányzati vagy osztatlan közös tulajdonban lévő, házfelügyelői munkakörhöz kötött szolgálati lakás használója

jogosult, amennyiben esetében a (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek együttesen fennállnak.

(3) A hátralékkezelési támogatási igénybevételére az a család, illetve személy jogosult

a) akinek lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 50.000.-Ft-ot vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és

b) akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át és

c) aki a (6) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik és

d) akinél a lakásban együtt élők egyike sem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal, és

e) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő hátralék és az önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését és

f) aki vállalja az önkormányzatnak a Belvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál (a továbbiakban: Szolgálat) működtetett hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

(4) Az (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi tartozás bármelyike (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakó épületeknél háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közös költség hátralék, valamint az épület-és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) lakbérhátralék.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt értékhatártól a Bizottság kivételes méltányosságból 30%-kal eltérhet.

(6) A hátralékkezelési támogatás esetében az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy vagy két személy lakik 75 nm,

b) ha a háztartásban három személy lakik 90 nm.

c) ha a háztartásban négy személy lakik 100 nm,

d) ha négynél több személy lakik a háztartásban, minden további személy után 10 nm.

(7) A hátralékkezelési támogatás esetében a lakhatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó hátralék összegének felső határa nem haladhatja meg a kétszázezer forintot.

(8) Amennyiben a többféle hátralék együttes összege az (7) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladja, a kérelmező csak ahhoz a hátraléktípushoz kaphat hátralékkezelő támogatást, amely leginkább veszélyezteti a lakhatási feltételeket.

16. § (1) A hátralékkezelési támogatás iránti kérelmet a Szolgálatnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) a hátralékok összegéről, keletkezésének időszakáról szóló 15 munkanapnál nem régebbi hitelezői igazolást,

b) a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, dokumentumot,

c) a közös háztartásban élők jövedelemigazolását,

d) a háztartást terhelő rendszeres havi kiadások igazolását,

e) a kérelmező nyilatkozatát az önrész és az együttműködési kötelezettség vállalásáról,

f) hozzájárulást a személyes adatok kezeléséhez,

g) a lakás adásvételi vagy bérleti, illetve használati szerződését.

(3) A hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(4) A szakbizottság döntése előtt a Szolgálat családgondozója a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyairól, életkörülményeiről részletes helyszíni környezettanulmányt készít, melynek célja annak megállapítása, hogy a hátralékkezelési támogatással a lakhatási feltételek biztosítottá válnak-e.

(5) Az önkormányzati bérlakásban élő hátralékkal rendelkező személy, akinek a bérleti szerződését a lakbérhátraléka miatt mondták fel, hátralékkezelési támogatásban csak akkor részesíthető, ha hátraléka teljes egészében rendezhető a hátralékkezelési támogatás révén, és a bérbeadó igazolja, hogy a hátralék rendezése esetén a bérleti jogviszony visszaállításra kerül.

(6) Az Önkormányzat a hátralékkezelési támogatással kapcsolatos egyes feladatait a Szolgálat útján látja el, melynek keretében

a) tájékoztatja a hátralékkal rendelkezőt a hátralékkezelési támogatás feltételeiről,

b) a hátralékkal rendelkező személy hozzájárulásával megvizsgálja háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján írásbeli javaslatot tesz a hátralékkezelési támogatás megítélésével kapcsolatban,

c) amennyiben a családgondozó felmérve a hátralékkal rendelkező személy képességeit, személyi, illetve anyagi körülményeit, úgy látja, hogy a kérelmező nem képes a hátralékkezelési támogatás feltételeinek megfelelni, illetve a vállalt kötelezettségeket nem lesz képes teljesíteni, a hátralékkezelési támogatás iránti kérelem elutasítására tesz javaslatot.

d) a hátralék rendezésének feltételeiről a hátralékkal rendelkezővel együttműködési megállapodást köt,

e) a hátralékkezelés időtartama alatt a hátralékkal rendelkezővel kapcsolatot tart és legalább havonta egy alkalommal személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az együttműködési megállapodásban foglaltak betartását, és a megállapodás bármely rendelkezésének megszegését köteles 15 napon belül jelezni,

f) a hátralékkezelő támogatásban részesülő személy tanácsadáson való részvételéről negyedévenként tájékoztatja az Önkormányzatot.

(7) A Szolgálat a hátralékkezelési támogatásban részesülő, az önrész befizetését egy összegben teljesítő személyeket a hátralékkezelést követő 6 hónapban megelőző utógondozásban részesíti.

17. § (1) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a már e címen kifizetett összeget a külön határozatban foglaltak szerint vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az általa vállalt hátraléktörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti,

b) a hátralékkezelési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségnek három hónapig nem tesz eleget,

c) aki lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja,

d) aki lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött,

e) ha a jogosult valótlan adatokat közölt.

(2) A hátralékkezelési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a hátralékkezelési támogatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet hátralékkezelési támogatásban.

18. § (1) A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelendő hátralék 75%-át és összege legfeljebb százötvenezer forint. A támogatás egy összegben vagy legfeljebb 12 havi részletekben nyújtható, a hátralékkal rendelkező személy vállalásától függően.

(2) A hátralékkezelési támogatás összegét a Bizottság állapítja meg az egyedi helyzetek, így különösen az adós fizetőképessége, jövedelmi, vagyoni helyzete figyelembevételével.

(3) A hátralékkezelési támogatás mértékének megállapításánál előnyben kell részesíteni

a) a három és több gyermekes családokat,

b) a gyermeküket egyedül nevelőket,

c) a 70 éven felüli időseket,

d) a 67%-ot meghaladó egészségkárosodott személyeket, illetve súlyos fogyatékosokat.

(4) A hátralékkezelési támogatásban részesülő személlyel az Önkormányzat megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a hátralékkal rendelkező személy nevét, lakcímét, személyi adatait,

b) a vele egy háztartásban együtt élők nevét, lakcímét, személyi adatait,

c) a hátralékkal rendelkező és vele közös háztartásban élő személyek összjövedelmét, annak egy főre eső átlagát,

d) a hátralék teljes összegét és annak részletes kimutatását,

e) a hátralékkal rendelkező által vállalt önrész összegét,

f) a hátralékkezelési támogatás összegét,

g) a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(5) A Bizottság döntésének megfelelően a hátralékkal rendelkező személlyel megkötésre kerülő egyedi megállapodást az önkormányzat részéről a polgármester jogosult aláírni.

(6) A hátralékkezelési támogatás nem állapítható meg annak, aki e rendelet hatályba lépését megelőzően adósságcsökkentési támogatásban részesült, az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követő 24 hónapon belül vagy 48 hónapon belül, ha az adósságcsökkentési támogatás az Szt. 55/B. § (1) bekezdése szerinti okból került megszüntetésre.

19. § (1) A települési támogatás - ide nem értve a 9. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti célra nyújtott támogatást - havi összege nem haladhatja meg családonként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) A települési támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatások és köztemetés

12. Rendkívüli települési támogatások

20. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt

a) halálesetre tekintettel temetési támogatás,

b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében, valamint elemi kár esetén krízistámogatás,

c) önhibán kívüli átmeneti létfenntartási gondok enyhítése céljából eseti támogatás formájában.

(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

13. Temetési támogatás

21. § (1) Temetési támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, aki

a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetik, és

c) *  az eltemettető családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, egyedül élő esetében 450%-át nem haladja meg.

(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát,

b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

c) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(3) A kérelmet a halálesetet követő vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) *  A temetési támogatás összege

a) 50.000.-Ft, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, egyedül élő esetében 450%-át,

b) 60.000.-Ft, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében 300%-át,

c) 80.000.-Ft, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át,

de legfeljebb a temetés igazolt költségének az összege.

(5) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.

14. Krízistámogatás

22. § (1) *  Krízistámogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, akinek esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át

a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében vagy

b) akinek az V. kerület közigazgatási területén lévő ingatlanát elemi kár éri, és az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik

ba) magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója,

bb) önkormányzati lakás bérlője, lakáshasználati szerződéssel rendelkező használója,

bc) önkormányzati vagy osztatlan közös tulajdonban lévő, házfelügyelői munkakörhöz kötött szolgálati lakás használója.

(2) Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásában a tűz, robbanás, földrengés, árvíz és belvíz.

(3) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása és a gyermek fogadásának előkészítése szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandósság és a terhes-gondozás tényéről, vagy

b) a gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében igényelt támogatás esetében gyámhivatali határozatot, vagy

c) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet és

d) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(4) Krízistámogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszereséig részesíthető.

(5) Elemi kár esetén az (1) bekezdésben megállapított jövedelmi értékhatártól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott támogatási összegtől maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszereséig a Polgármester indokolt esetben eltérhet.

15. Eseti támogatás

23. § (1) Eseti támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, aki vagy akinek a családja önhibáján kívül átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Eseti támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek

a) *  a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében 250%-át, és

b) vagyona nincs.

(3) Eseti támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(4) Eseti támogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosáig részesíthető.

(5) Az eseti támogatás egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 5.000.-Ft-nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

16. Köztemetés

24. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) A köztemetést a Polgármester rendeli el.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére a Bizottság javaslata alapján a Polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését méltányosságból

a) elengedheti vagy

b) csökkentheti.

IV. Fejezet

A képviselő-testület által önként vállalt egyéb ellátási formák

17. Létfenntartási támogatás

25. § (1) A képviselő-testület azokat az V. kerületben lakcímmel rendelkező kérelmezőket, akik jövedelmi viszonyaik alapján, önhibájukon kívül rendszeresen létfenntartási gondokkal küzdenek havi létfenntartási támogatásban részesítheti.

(2) Nem részesülhet létfenntartási támogatásban az az aktív korú személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik és munkába állítása érdekében az ebben segítséget nyújtó szervekkel nem működik együtt.

(3) Létfenntartási támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek

a) *  családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, egyedül élő esetében 280%-át, és

b) a kérelmező és családja vagyonának külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét, együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát nem haladja meg.

(4) A létfenntartási támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(5) A létfenntartási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-a.

(6) A létfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(7) A kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező családja jövedelemigazolását és

b) az igénylő és családtagjainak vagyonnyilatkozatát.

(8) A létfenntartási támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

18. Jövedelempótló támogatás

26. § (1) A képviselő-testület jövedelempótló támogatást nyújthat a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek és családjuk részére.

(2) Jövedelempótló támogatásra jogosult az V. kerületben lakcímmel rendelkező aktív korú személy, aki

a) munkaképességét legalább 30%-ban elvesztette vagy

b) egészségkárosodása legalább 30%-os és

c) *  az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedül élő esetében a 100%-át, és

d) vagyona nincs.

(3) A jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) a Szolgálattal köteles együttműködni.

(4) A kötelezett a jövedelempótló támogatásra való jogosultságának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni a Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából.

(5) A Szolgálat a jövedelempótló támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül jelzi az Önkormányzatnak, ha a kötelezett nem tett eleget megjelenési kötelezettségének. A Szolgálat jelzése alapján a Hivatal a kötelezettet írásban felszólítja személyes megjelenésre, melynek időpontját a felszólításban megjelöli.

(6) A Szolgálat a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül, a kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, és arról a kötelezettel megállapodást köt.

(7) A Szolgálat a (6) bekezdés szerinti megállapodás egy példányát megküldi az Önkormányzat részére.

(8) A kötelezett köteles folyamatosan kapcsolatot tartani a Szolgálattal. Amennyiben a kötelezett az előírt személyes találkozáson nem jelenik meg, a Szolgálat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül tájékoztatja a Hivatalt. Ennek alapján a Hivatal felszólítja a kötelezettet a személyes megjelenésre, melynek időpontját a felszólításban megjelöli.

(9) A beilleszkedést segítő program keretében

a) a jövedelempótló támogatásban részesülő személy kapcsolattartásra köteles a programban együttműködésre kijelölt szervvel,

b) a Szolgálat a kötelezett számára életvezetési tanácsadáson, családgondozásban, pályaválasztási tanácsadáson, pályakorrekciós tanácsadáson, munkavállalási tanácsadáson, elhelyezkedést segítő tréningen, álláskereső klubban való részvételt biztosít.

27. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jövedelempótló támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának időtartama alatt

a) a 26. § (4) bekezdésben foglalt kötelezettségnek a teljesítésére előírt határidőn belül nem tesz eleget

b) kapcsolattartási kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, és a Szolgálat felszólítására sem jelenik meg az adott időpontban, és a mulasztását nem igazolja

c) a Szolgálat által szervezett és a beilleszkedést segítő program keretében vállalt foglalkozást egy alkalommal elmulasztja, és mulasztását nem igazolja.

(2) A mulasztás csak házi- vagy szakorvosi vizsgálat alapján, illetve egyéb hivatalos szerv által kiállított igazolással igazolható.

(3) A jövedelempótló támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-a,

(4) A jövedelempótló támogatásra egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A jogosultságot megállapító szerv a jogosultságot egy évre állapítja meg.

(5) Nem állapítható meg a jövedelempótló támogatásra való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

c) gyermeknevelési támogatásban részesül,

d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

f) katonai szolgálatot teljesít,

g) köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,

j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül,

k) aktív korúak ellátásában részesül,

l) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül.

(6) Meg kell szüntetni a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (5) bekezdés a)-l) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

b) aki a 27. § (1) bekezdés a)-c) szerinti módon az együttműködési kötelezettségét megszegi

c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység első napjától,

d) aki ezt kérelmezi.

(7) Az Szt. 2015. március 01. napján hatályba lépő rendelkezései alapján megszüntetésre került az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pont szerinti rendszeres szociális segély esetében, amennyiben a kérelmező a megszüntetést követő 30 napon belül jövedelempótló támogatásra való jogosultság iránti kérelmet nyújt be, abban az esetben a jövedelempótló támogatás kezdő napja 2015. március 01.

19. Lakás-karbantartási támogatás

28. § (1) *  Lakás-karbantartási támogatás nyújtható annak az V. kerületben egy éve lakcímmel rendelkező kérelmezőnek, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át.

(2) Nem jogosult lakás-karbantartási támogatásra, aki tartási, öröklési, életjáradéki szerződés alapján tartásra vagy életjáradékra jogosult.

(3) A lakás-karbantartási támogatás háromévenként egyszer vehető igénybe 80.000.-Ft összeghatárig a (4) bekezdésben felsorolt munkák elvégzésére.

(4) A lakás-karbantartási támogatás kizárólag az alábbi munkák elvégzéséhez adható

a) fűtőberendezés,

b) tűzhely, melegvíz előállító berendezés,

c) kád, mosdó, falikút, mosogató, WC, csaptelep javítása, felújítása, cseréje,

d) elektromos hálózat javítása, cseréje,

e) beázás, csőrepedés után kőműves és hideg-melegburkolási munkálatok elvégzéséhez.

(5) Az elhasználódott vagy meghibásodott készülék cseréje csak a kereskedelemben kapható legegyszerűbb, és a meghibásodott készülékhez hasonló típusú készülékre vonatkozhat.

29. § (1) A lakás-karbantartási támogatás iránti eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező háztartásában élő személyek jövedelemigazolását,

b) a lakásban tartózkodás jogcímének igazolását,

c) szakvéleményt a karbantartási munkák elvégzésének szükségességéről,

d) a munkálatok elvégzését igazoló számlákat.

(2) Amennyiben a munkálatok a támogatás folyósítását követően kerülnek elvégzésre, a számlákat a folyósítást követő 30 napon belül kell becsatolni.

(3) Indokolt esetben a Bizottság javaslata alapján önkormányzati tulajdonú lakás esetén a karbantartási munkálatokat a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. is elvégezheti. Ebben az esetben a támogatás összege közvetlenül a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. részére kerül átutalásra.

(4) A kérelemben foglaltak a helyszínen felvett környezettanulmány alapján kerülnek megvizsgálásra.

(5) A lakás-karbantartási kérelmet a Bizottság bírálja el. A Bizottság a 28. § (1) bekezdésben megjelölt értékhatártól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

20. Fűtési szezonban történő időszaki támogatás

30. § (1) *  Az Önkormányzat időszaki támogatást nyújt a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítésére az V. kerületben lakcímmel rendelkező személynek, aki az alább felsorolt ellátások valamelyikében részesül

a) öregségi teljes és résznyugdíj,

b) nők kedvezményes nyugdíja,

c) korhatár előtti ellátás,

d) hozzátartozói jogon kapott ellátás,

e) házastársi pótlék,

f) szolgálati járandóság,

g) baleseti járadék,

h) egészségkárosodási járadék,

i) rehabilitációs ellátás,

j) rehabilitációs járadék,

k) rokkantsági ellátás,

l) rokkantsági járadék,

m) időskorúak járadéka,

n) vak személyi járadék,

o) fogyatékossági támogatás,

p) az Szt. 41-43/A. § szerinti ápolási díj,

q) az Szt. 38. § szerinti gyermekek otthongondozási díja,

r) e rendelet 12. § szerinti ápolási támogatás,

s) az Szt. 37. § szerinti egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,

t) e rendelet 26. § szerinti jövedelempótló támogatás,

amennyiben az adott lakcímen tulajdonjoga, haszonélvezeti joga alapján, vagy önkormányzati lakás bérlőjeként, használati szerződéssel rendelkező használójaként, vagy osztatlan közös tulajdonban lévő házfelügyelői lakás használójaként, vagy életjáradéki jog alapján lakáshasználóként lakik, illetve ha a fent felsorolt személy házastársa, élettársa, és akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át nem haladja meg.

(2) * , *  Kivételes méltányosságból annak az (1) bekezdés a)-t) pontjában felsorolt ellátások valamelyikében részesülő személynek is megállapítható a támogatás, aki egyenesági rokona vagy annak házastársa, élettársa lakásában családtagként lakik, és akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át nem haladja meg.

(3) A támogatás igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul, mely a tárgyév október 31. napjáig nyújtható be.

(4) A támogatásra való jogosultság a határidőben beadott kérelmek esetében november 01-től a következő év március 31-ig kerül megállapításra. A határidőn túl beadott kérelmek esetében a támogatásra való jogosultság a benyújtást követő hónap elsejétől állapítható meg.

(5) *  A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek jövedelemigazolását. Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdés a)-t) pontjában felsorolt ellátás mellett kereső tevékenységet folytat, vagy egyéb rendszeres jövedelemmel rendelkezik, az abból származó jövedelemigazolást is csatolni szükséges.

(6) A kérelmet átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el, és a (2) bekezdés esetében gyakorolja a méltányossági jogkört.

(7) *  Az időszaki támogatás összege a jogosult részére

a) egyszemélyes háztartás esetében havi 16.800.-Ft,

b) több személyes háztartás esetén havi 10.080.-Ft.

(8) Egyedi kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben megállapított jövedelmi értékhatártól a Bizottság javaslata alapján az V. kerületi Díszpolgárok esetében a polgármester kivételes méltányosságból eltérhet.

(9) *  A támogatás méltányosságból a polgármester döntése alapján azon személy részére is megállapítható, akinek esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek fennállnak, de egy főre eső jövedelme a rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatárt meghaladja, feltéve, hogy az általa lakott V. kerületi lakás fenntartásának elismert havi költsége a háztartás összjövedelmének 15%-át eléri vagy meghaladja.

(10) *  A (9) bekezdés szerinti lakásfenntartási költségnek minősülnek a közszolgáltatási díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

30/A. § *  (1) Az Önkormányzat időszaki támogatást nyújt a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítésére az V. kerületben lakcímmel rendelkező három vagy több gyermeket nevelő személynek, amennyiben az adott lakcímen tulajdonjoga, haszonélvezeti joga alapján, vagy önkormányzati lakás bérlőjeként, használati szerződéssel rendelkező használójaként, vagy osztatlan közös tulajdonban lévő házfelügyelői lakás használójaként lakik és háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összege a 30. § (7) bekezdés b) pontja szerinti összeg.

21. Támogatás idősek világnapjára

31. § (1) A képviselő-testület az idősek világnapja alkalmából támogatást nyújt annak az V. kerületi lakcímmel rendelkező személynek, aki tárgyév március 01-jén határozattal megállapított fűtési szezonban történő időszaki támogatásra való jogosultsággal rendelkezik, amennyiben 60. életévét ugyanaz év október 01-jéig betölti.

(2) *  A támogatás összege 10.000.-Ft.

(3) A támogatás kérelem nélkül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállása esetén kerül folyósításra az adott év október 01. napjáig.

22. Kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság

32. § *  (1) *  A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultság igénybevételére azok az V. kerületben lakcímmel rendelkező lakosok jogosultak, akik

a) az e rendelet 30. § (1) bekezdésben felsorolt ellátások valamelyikében részesülnek, és a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, egyedül élő esetében 550%-át,

b) a gyermeküket egyedül nevelő szülők, és a tartós beteg gyermeket - aki után emelt szintű családi pótlékot folyósítanak - nevelő szülők, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át,

c) a három vagy több gyermeket nevelő szülő/k ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át,

d) 0-18 éves korú súlyosan fogyatékos gyermeket - aki után emelt szintű családi pótlékot folyósítanak - nevelő szülők, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át,

e) minden más igénylő, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

(2) *  Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti kedvezményben egy családban egy szülő részesülhet.

(3) A kedvezményes élelmiszer vásárlási jogosultságot az Önkormányzat vásárlásra jogosító igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) formájában biztosítja. Az igazolvány a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes. Az igazolvány csak az Önkormányzattal szerződésben álló üzletekben használható fel.

(4) *  Az igazolvány (1) bekezdés a), b), e) pont szerint megállapított jogosultság esetében havi 10.000.-Ft vásárlási keretösszegre 30%-os kedvezményt biztosít, az (1) bekezdés c)-d) pont szerint megállapított jogosultság esetében az igazolvány havi 15.000.-Ft vásárlási keretösszegre 100%-os kedvezményt biztosít, amelyek nem gyűjthetőek össze.

(5) *  Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti jogosultak esetében a kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság egy családban egy jogcímen állapítható meg.

(6) *  A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság igénylésére irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy családban élő személyek jövedelemigazolását, valamint súlyosan fogyatékos gyermek esetében a súlyos fogyatékosságot hitelt érdemlően igazoló iratot.

(7) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap 01. napjától, kerül megállapításra, egy évre.

(8) A kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultság megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

23. Időskori tüdőgyulladás elleni védőoltás költségének átvállalása * 

33. § *  (1) Az Önkormányzat az V. kerületben lakcímmel rendelkező 60. életévüket betöltött személyek - háziorvos által indokoltnak tartott - pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) költségét átvállalja.

(2) Az érintett személy háziorvosa a védőoltás indokoltságának fennállása esetén vényt állít ki, amelyet Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat (a továbbiakban: BLESZ) Igazgatóságára zárt borítékban juttat el.

(3) A védőoltás beszerzéséről és annak az V. kerületben működő háziorvoshoz történő eljuttatásáról a BLESZ gondoskodik.

(4) A BLESZ által beszerzett, de nem az V. kerületben működő háziorvos által felírt védőoltás BLESZ Igazgatóságán történő átvételéről, továbbá a felíró és az oltást beadó háziorvos részére történő eljuttatásáról a védőoltásra jogosult személy, akadályoztatása esetén az általa szabályszerű meghatalmazással rendelkező meghatalmazott személy gondoskodik.

(5) A más módon beszerzett védőoltás költségét az Önkormányzat nem téríti meg.

23/A. Belvárosi kismamabérlet támogatás * 

33/A. § *  (1) Az Önkormányzat a kerületi kisgyermeket nevelő családok részére a gyermekek gondozásának költségeihez való hozzájárulásként a helyi tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez kismamabérlet támogatást nyújt.

(2) A támogatásra jogosult az V. kerületben lakcímmel rendelkező szülő, aki

a) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban vagy csecsemőgondozási díjban részesül, és

b) családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 750%-át, egyedülálló szülő esetén 800%-át, három vagy több gyermeket nevelő család esetében 900%-át.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy családban élő személyek jövedelemigazolását, védőnői igazolást az életvitelszerű tartózkodásról, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátást megállapító határozatot.

(4) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap 01. napjától kerül megállapításra egy évre, legfeljebb a (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás jogosultsági idejéig.

(5) A támogatás összege a mindenkori helyi tömegközlekedési „Havi Budapest-bérlet kisgyermekeseknek” bérlet összege. A havi bérlet ellenértékét a jogosultak pénzben kapják meg.

(6) A kismamabérlet támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

23/B. Ápolási támogatás * 

33/B. § *  (1) Az Önkormányzat ápolási támogatást nyújt a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző szociálisan rászorult személy részére.

(2) Ápolási támogatás állapítható meg annak az V. kerületben lakcímmel rendelkező hozzátartozónak, aki

a) 18. életévét betöltött tartós beteg V. kerületi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is a kerületben élő hozzátartozójának ápolását végzi, és

b) rendszeres pénzellátásban nem részesül, vagy kereső tevékenységet folytat, de munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg, és

c) az ápoló családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében annak 250%-át.

(3) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,

b) házi orvosi igazolást arról, hogy a 18. életévét betöltött tartósan beteg 3 hónapot meghaladó gondozásra, ápolásra szorul.

(4) Az ápolási támogatás mértéke a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a.

(5) Ha az önkormányzat az ápolási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti, az ápolási tevékenység ellenőrzése végett az Egyesített Szociális Intézmény bevonásával környezettanulmányt készíthet.

(6) Az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy

a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta,

b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva,

c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva,

d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát, az ápolást végző személy nem tájékoztatja,

e) a szükséges ápolási feltételeket, az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik,

f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

(7) Az (5) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően az Önkormányzat az ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről határozatban dönt, ha

a) az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ápolást végző személy a (6) bekezdés a)-f) pont valamelyikének nem tesz eleget,

b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség ellenőrzése nem lehetséges.

(8) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. ápolási díjra vonatkozó rendelkezései az irányadók 40-44. §-ig.

(9) Az ápolási támogatásra való jogosultság egy év időtartamra kerül megállapításra.

(10) Az ápolási támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben első fokon a polgármester dönt.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

24. Szociálpolitikai Kerekasztal * 

34. § *  (1) Az Önkormányzat a helyi szociális ellátórendszer közötti információ nyújtására, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai

a) a polgármester,

b) a szociális területért felelős alpolgármester,

c) a szakbizottság elnöke,

d) a Népjóléti Osztály vezetője,

e) az önkormányzat szociális intézményeinek vezetői,

f) a kisebbségi önkormányzatok delegáltjai,

g) a kerületben szociális és egészségügyi területen működő civil szervezetek képviselői,

h) az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői,

i) a frakciók által és a frakcióval nem rendelkező pártok által delegált egy-egy képviselő.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal részeként működik a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum.

25. Záró és hatályba léptető rendelkezések * 

35. § *  (1) A rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell.

(3) * 

Dr. Sélley Zoltán Szentgyörgyvölgyi Péter
jegyző polgármester

  Vissza az oldal tetejére