Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, illetve a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
1. § (1) Jelen Kerületi Építési Szabályzat (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Budapest Főváros V. kerület (a továbbiakban: kerület) közigazgatási területére terjed ki, a (2) bekezdésben foglalt terület kivételével.
(2) A Rendelet hatálya nem terjed ki a 8. mellékletben ábrázolt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 14/B. § szerinti Duna-parti Építési Szabályzat (a továbbiakban: DÉSZ) hatálya alá tartozó területre.
(3) * A a 4. mellékleten ábrázolt, Kiemelt Nemzeti Emlékhely és településkép-védelmi környezetének részét képező ingatlanok, ingatlanrészek tekintetében jelen Rendelet előírásait a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely és Településkép-védelmi Környezetének Településképi Arculati Kézikönyvében foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(4) Jelen Rendelet alkalmazása során a hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet * (a továbbiakban: OTÉK) jelen Rendelet hatálybalépésekor érvényes előírásait, és az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni, a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: FRSZ) együttes betartásával.
(5) A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területén a településképi követelményeket a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FŐTKR) és a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TKR) szabályozza, melyeket együtt kell alkalmazni a jelen Rendelettel.
(6) * A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területen a Rendeletben szereplő zöldfelületek és a fás szárú növények védelméről, kialakításáról szóló követelményeket a mindenkori hatályos a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet és a fás szárú növények védelméről szóló 7/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelet szabályaival együtt kell alkalmazni.
(7) A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területen a Rendeletben szereplő közterületek kialakításáról szóló követelményeket a mindenkori hatályos az V. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII. 19.) önkormányzati rendelet szabályaival együtt kell alkalmazni.
(8) Területet felhasználni, építési tevékenységet végezni a Rendeletben előírtak szerint, a nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a további vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával szabad.
(9) A Rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv A. - Szabályozási elemek [M=1:2000]
b) 2. melléklet: Szabályozási Terv B. - Magassági szabályozás [M=1:5.500]
c) 3. melléklet: Szabályozási Terv C. - Más jogszabály által elrendelt egyes korlátozások, egyéb kijelölések [M=1: 7.000]
d) 4. melléklet: Szabályozási Terv D. - Más jogszabály által elrendelt egyes védelmek [M=1:8.500]
e) 5. melléklet: Az építési övezetek és az övezetek szabályozási határértékei - táblázat
f) 6. melléklet: A személygépjárművek és a kerékpárok telken belüli elhelyezésének általános előírásai
fa) 6.a. melléklet: A személygépjárművekre vonatkozó parkolási kötelezettség és közterületi engedménye - táblázat
fb) 6.b. melléklet: A telken elhelyezendő kerékpártároló férőhelyek számának előírása és közterületi engedménye - táblázat
g) 7. melléklet: Értelmező ábrák
h) 8. melléklet: A Rendelet hatálya alá nem tartozó 1. § (2) bekezdésben foglalt terület lehatárolása
i) 9. melléklet: Az egyes telkekre vonatkozó kiegészítő előírások
j) 10. melléklet: Elővásárlási joggal érintett telkek jegyzéke
(10) Az 1-4. mellékletek szerinti Szabályozási Terv
a) kijelöli az építési övezeteket és az övezeteket,
b) meghatározza a kötelező szabályozási elemeket,
c) tájékoztatás céljából tartalmazza a más jogszabályok által elrendelt egyes védelmeket, korlátozásokat és egyéb elemeket,
d) rögzíti a javasolt - nem kötelező, irányadó - szabályozási elemeket és
e) feltünteti a térképi ábrázolást segítő tájékoztató elemeket.
(11) A Rendelet függelékei a következők:
a) 1. függelék: Övezetek, építési övezetek és a zöldfelületi rendszer részét képező városi terek összefoglaló térképe
b) 2. függelék: A szintterületi mutató kedvezményei az egyes építési övezetekben
2. § E Rendelet alkalmazásában:
1. albedó érték
a felszín fényvisszaverő képességének mutatószáma;
2. általános szint
többszintes épület második emeleti, vagy azon feletti emeleti épületszintje, mely beépítettségében és befoglaló formájában egy, vagy több más épületszinttel legnagyobb egyezést mutat, és leginkább jellemzi az épület konfigurációját;
3. általános szintterület
az építményszintek összesített bruttó alapterülete a parkolási célú területrészek nélkül;
4. általános szintterületi mutató
az általános szintterület jelen Rendeletben meghatározottak szerint beszámítandó területe és a telek területének hányadosa (m2/m2);
5. áruház
az általános szintterületének több mint 2/3-ában kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület;
6. átépítés
meglévő épület jellemzőinek megváltoztatását eredményező részbeni, vagy teljes átalakítással, bővítéssel, felújítással, helyreállítással, korszerűsítéssel, elmozdítással, részbeni lebontással járó építési tevékenység, melynek során a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének vagy általános szintterületének legfeljebb 75%-a kerül elbontásra;
meglévő épület átépítésének számít: a jelen rendelet szerint a „meglévő épület kismértékű átépítése” és a „meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés”;
közterület esetén a funkció, a közterületi elrendezés, a burkolat megváltoztatása.
7. balkonkert
az épület belső homlokzatainak függőfolyosóin, vagy erkélyein növénytartókban kialakított kert;
8. beépítési mértékbe beszámító épület, épületrész
melyet a telek beépített területének számítása során figyelembe kell venni;
9. beépítési mértékbe nem beszámító épület, épületrész
melyet a telek beépített területének számítása során figyelmen kívül kell hagyni;
10. csatlakozó párkánymagasság
a két szomszédos épület közterületi épületcsatlakozástól számított, a homlokzat teljes szélességének legalább 1/5-én, de minimum 3 méter szélességű sávban mért párkánymagasság, vagy az ugyanezen a szakaszon mért eltérő párkánymagasságok vízszintes kiterjedésük szerint súlyozott átlaga (7. melléklet 22. ábra);
11. csatlakozó udvaros beépítés
olyan zártsorú beépítési módú beépítés, ahol az épületek elhelyezéséből adódóan a szomszédos udvarok egymással közös légterű udvart, udvarokat alkotnak
12. *
13. egyéb szálláshely
a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint meghatározott fogalom
14. eredeti állapot
a TKR szerinti védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot;
15. építési tevékenység
Étv. szerinti fogalom;
16. épületköz
a közterület felé eső zárt térfalat a szabad átlátás vagy átjárás biztosítása céljából megszakító, a terepszint felett részben, a terepszint alatt teljesen beépíthető terület;
17. épület legmagasabb pontja
OTÉK szerinti fogalom;
18. értékvizsgálati dokumentáció
a TKR-ben meghatározott fogalom;
19. extenzív zöldtető
8-20 cm termőrétegű, vagy könnyített szerkezetű talajú egyszintes növényállományú zöldtető;
20. félintenzív zöldtető
21-40 cm termőrétegű, egyszintes vagy kétszintes (gyepszint és cserjeszint) növényállományú zöldtető;
21. főépület
az a főépítmény, mely általános szintterületének több mint a felében az építési övezetben, övezetben megengedett rendeltetések befogadására szolgál és nem számít kiszolgáló épületnek;
22. gépészeti helyiség
az épület hűtési-, fűtési-, szellőzési, melegvíz-ellátási-, és oltási- rendszeréhez szükséges épületgépészeti berendezések elhelyezése céljára létesített helyiség, és a tetőfelépítménynek nem számító felvonó gépház;
23. gépjármű tároló
a gépjárművek tárolására szolgáló egy, vagy több parkolót magába foglaló épület, vagy épületnek nem számító, legalább három oldalról zárt (fallal határolt) építmény, vagy ezek része, továbbá önálló terepszint alatti mélygarázs;
24. gerincmagasság
magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb metszésvonala, félnyeregtetős épület esetén a tűzfal és a tetősík legmagasabb metszésvonala;
25. háromszintes növényállományú zöldfelület
olyan zöldfelületként kialakított terület, aminek minden 150 négyzetméterére számítva legalább 1 db közepes, vagy nagy lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje jut és a fennmaradó felület gyep, talajtakaró növényzet, vagy ezek együttese;
26. intenzív zöldtető
40 cm vastagságot meghaladó termőrétegű, gyepszinten zárt, két- vagy háromszintes növényállományú zöldtető;
27. irodaház
az általános szintterületének több mint felében irodai rendeltetést tartalmazó épület;
28. járdatő
az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó járda érintkezési vonala;
29. keretes beépítés
a telektömböt részben vagy egészben az utcai telekhatárral párhuzamosan keretező beépítés, ahol az egymáshoz zártsorúan csatlakozó - épületszárnyak által önálló belső udvart általában nem képező - épületek a telek hátsó részén közös udvart alkotnak;
30. kereskedelmi rendeltetés
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott kereskedelmi tevékenységet szolgáló rendeltetés, ideértve az OTÉK szerinti kereskedelmi rendeltetést;
31. kerti építmény
OTÉK szerinti fogalom;
32. kerti pavilon
időszakos, vagy állandó használatra elhelyezett, legalább egy vagy több oldalán nyitott építmény, mely az anyaghasználatra való tekintet nélkül legfeljebb 12 m2 alapterületű, legfeljebb 3,5 méter magasságú befoglaló méretű építmény, ami nem tartalmaz helyiséget;
33. kétszintes növényállományú zöldfelület
olyan zöldfelületként kialakított terület, melyen a gyepszinten kívül csak fa, vagy csak cserjeszint található;
34. kialakult állapot
telek, telekcsoport, zárványtelek, beépítés, építmény, épület elhelyezési mód, elő-, oldal, hátsókerti méret, épület vagy épületrész (homlokzat, tűzfal, tetőzet), épületnek nem számító építmény, területhasználat, zöldfelület olyan fizikai sajátossága (helyzet, méret, kialakítási mód), amely a Rendelet előírásaitól eltérő jellemzők miatt nem teszi lehetővé az előírások maradéktalan betartását;
35. kiszolgáló épület
az a főépítmény, mely a telek övezetben, építési övezetben megengedett rendeltetésével nem ellentétes kiegészítő rendeltetést szolgál, különösen: gépjárműtároló (garázs), műhely, mosókonyha, nyári konyha, műterem, kerti szauna, télikert, továbbá egyéb, a főépületet szolgáló tárolóépület, és amely csak főépület megléte esetén utólag, vagy azzal együtt létesül és a mérete a főépület méretének felét, és a megengedett beépítési mérték 25%-át nem éri el;
36. közhasználat céljára átadott terület (közhasználatú terület)
nem közterületi ingatlannak az Étv. 54. § (7) bekezdésében meghatározott közhasználat céljára átadott területrésze;
37. közhasználatú rendeltetés (közhasználatú építmény)
az Étv. 2. § 9. pontja szerinti közhasználatú építmény (építményrész), rendeltetés;
38. közhasználatú rendeltetési egység:
nem közterületi ingatlannak az Étv. 54. § (7) bekezdésében meghatározott közhasználat céljára átadott, az épületen belül kialakított önálló közcélú rendeltetési egység, vagy az épület közös közlekedőjén keresztül bárki számára megközelíthető rendeltetés, ami az épület más rendeltetési egységei igénybevétele nélkül bárki számára elérhető, használata nem korlátozott, és nem korlátozható. Ezek közé tartozik különösen: nyilvános, akadálymentesen használható illemhely, pelenkázó.
39. közterület-szélesség
az adott ingatlan előtti közterület átlagos szélességi mérete a telek sarokpontjai által közrezárt szakaszon;
40. közterület átlagos szélessége (átlagos közterület-szélesség)
az adott telektömb érintett teleksora előtti közterület átlagos szélessége a telektömb sarokpontjai által közrezárt szakaszon;
41. konténer, konténerház, mobilház
áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított vagy a helyszínen összeszerelt, építménynek számító nyílással (nyílásokkal) ellátott moduláris építmény gyűjtőfogalma;
42. lakóépület
az általános szintterületének több mint felében lakást tartalmazó lakóépület;
42a. * lapostetős épület homlokzatának párkánymagassága
a lapostetős épület egy adott homlokzatának a terepcsatlakozási vonalára állított függőleges síktól vízszintesen mért 2,0 méteres sávba eső legfelső zárófödém teherhordó szerkezetének felső síkja és az utcai terepcsatlakozás közötti függőleges távolság;
43. lombkorona-fedettség
lombos fák lombkoronájának (tervezett fa esetén kifejlett kori becsült méretű lombkoronájának) vízszintes vetülete;
44. magasföldszintes épület
olyan épület, melynek első építményszintje legalább 0,7 méterrel magasabban van, mint a közterületi járdaszint;
45. magassági idom
az utcai párkánymagasság vonalára (PMU) illesztett, meghatározott hajlásszögű ferde sík és az ahhoz kapcsolódó vízszintes sík által határolt, a telek befoglaló formáját követő térbeli idom, mely fölé épületrészek az előírások szerinti esetben, meghatározott mértékben és módon nyúlhatnak;
46. meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal
az utcai térfal meghatározására szolgáló építési vonal, melyen az épület homlokzata a szélességének a Rendeletben meghatározott arányával kell, hogy álljon;
47. meglévő épület
a Rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület, függetlenül attól, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték-e, vagy a jogszabályoknak megfelel-e;
48. mélygarázs
gépjárműtároló terepszint alatti része, vagy önálló terepszint alatti gépjárműtároló;
49. mezzanin
közvetlenül a földszint felett kialakított, alacsony belmagasságú emeletszint, földszint feletti félemelet;
50. mobil árusítóhely
jármű igénybevételét nem igénylő, mozgóboltnak nem tekinthető, talajhoz nem rögzített, szétszereléssel, emeléssel vagy kézi erővel gördítéssel áthelyezhető, mobil - rendszerint asztalszerű, esetenként esővédővel is rendelkező, helyiséget nem tartalmazó - árusítóhely (emelhető vagy guruló árusítóasztal, árusítósátor);
51. nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció / termelés
az olyan rendeltetés vagy a telken vagy épületben végzett olyan tevékenység, melynek légszennyezési-, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása;
52. nyitott sarok
zártsorú beépítési módú saroktelek esetében az épület utcai homlokzata a közterületi sarokponttól mindkét utca irányából teresedést képezve, hátrébb helyezkedik el;
53. nyitott udvar
zártsorú beépítési mód esetén az épület utcai homlokzatának az építési vonalhoz vagy a közterületi határhoz képest hátrébb elhelyezkedő szakasza által képzett udvar, ahol az udvar mélységi mérete nagyobb, mint a közterülettel párhuzamos szélessége;
54. oldalszárny
a telek egyik oldalhatárára helyezett és ezen a vonalon tűzfallal a másik oldalon pedig homlokzattal létesülő épületszárny;
55. országosan kiemelkedő történeti jelentőségű középület
az ország vagy a főváros történelmi múltjában kiemelkedő, az elhelyezkedés és építészeti érték szempontjából városképileg is meghatározó, a 9. mellékletben nevesített középület.
56. parkoló
a személygépjármű tárolása céljából - álláshelyenként az OTÉK-ban meghatározott mérettel - a felszínen (felszíni parkolóként), vagy épületben (garázsként, teremgarázsként, mélygarázsként), vagy önálló mélygarázsként kialakított, egy vagy több gépjármű tárolására alkalmas hely, terület;
57. parkolási kötelezettség
a telek és a telken lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges telken belül elhelyezendő személygépjárművek száma;
58. parkolási szintterület
az építményszintek parkolási célú területrészeinek összesített bruttó alapterülete;
59. parkolási szintterületi mutató
a parkolási szintterület jelen Rendeletben meghatározottak szerint beszámítandó területe és a telek területének hányadosa (m2/m2);
60. sedum tető
8 cm termőréteget, vagy könnyített szerkezetű talajvastagságot nem elérő, egyszintes növényállományú, a zöldfelületi mértékbe nem beszámító, kizárólag sedum szőnyeggel (sedum paplannal) fedett zöldtető;
61. szálloda
a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus;
62. telekmélység
egyszerű geometriájú telek esetén a közterületi- és a hátsó telekhatár közötti legkisebb távolság, eltérő esetben a 7. melléklet 26. ábra szerinti meghatározott méret;
63. telekszélesség
egyszerű geometriájú telek esetén a telek homlokvonalán mért szélesség, eltérő esetben a telek előkerti és hátsókerti határvonala közötti teleksáv területe és a két határvonal közötti távolság hányadosa;
64. telektömb
Étv. szerinti fogalom
65. teljes értékű planténer
előnevelt fa ültetésére alkalmas, legalább 0,8 m3 termőközeg befogadóképességű növényültető dézsa;
66. teljes értékű zöldfelület
olyan növényzettel (gyeppel, aljnövényzettel, cserjékkel, fákkal), szerves talajtakaróval (különösen: mulcs) borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs más réteg vagy építmény, és a szilárd burkolatnak nem számító szórt burkolat (különösen: kavics, murva, homok), vízáteresztő burkolat és szervetlen talajtakaró nem haladja meg a terület 20%-át;
67. terepszint alatti beépítettség mértéke
a telken álló épület 1 méternél alacsonyabb, részben vagy egészben terepszint alatti épületrészének legnagyobb kiterjedésű, az 1 méteres vízszintes sík alatt mért vetületi területeinek összege és a telek területének hányadosa, amibe nem kell beszámítani a rámpa vagy levezető lépcső zöldtetővel fedett részét, és a földszinti fedetlen terasz területét (alagsor, pince, az önálló terepszint alatti építmény);
68. tetőkert
az épület vagy épületrész zárófödémén, vagy egyéb aláépített területen létesülő, elsősorban emberi tartózkodás céljára szolgáló zöldtetős zöldfelületet is tartalmazó járható tető (7. melléklet 17. ábra);
69. tetőemelet (visszahúzott tetőemelet)
a legfelső legfeljebb két építményszinten lévő, az épület alsó szintjeihez képest hátrahúzott emeleti szint, amelynek homlokzati síkjai legalább 2 méterrel hátrébb vannak az alatta levő építményszint homlokzati síkjához képest;
70. tetőfelépítmény
OTÉK szerinti fogalom
71. tetőterasz
az épület, épületrész, pince zárófödémén, elsősorban emberi tartózkodás céljára szolgáló burkolt járható tető (7. melléklet 17. ábra);
72. udvar
meglévő épület, vagy tervezett beépítés esetében olyan földfelszín, pinceszint, - vagy ahol megengedett földszint, vagy első emeleti szint - felett be nem épített, határoló falakkal, vagy telekhatárral körülvett szabad légtér, melynek szélességi mérete a légudvar OTÉK-ban előírt legkisebb szélességi méretét (>3 m) és legkisebb alapterületét (>16 m2) legalább másfélszeresen meghaladja, továbbá
az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része;
73. udvar alapterülete (Tudv)
a főépület udvart szegélyező általános szinten vett határoló falainak külső síkjai (homlokzati síkjai) - csatlakozó udvar, vagy szomszédos telek telekhatáron álló tűzfalas épülete esetén a főépület határoló falainak külső síkjai és a telekhatár - által körülhatárolt terület [m2];
74. udvari járószint
az udvar jellemző járható szintje, beépített udvar esetén az udvari tetőkert járószintje (7. melléklet 23. ábra);
75. udvarmagasság (Mudv)
az udvari átlagos párkánymagasság és az udvari járószint vagy üvegtetős lefedés magasságának különbsége [m] (7. melléklet 23. ábra);
76. udvari párkánymagasság (PMudv)
adott udvari homlokzatszakaszhoz tartozó, az utcai csatlakozó terepszinttől mért párkánymagasság értéke [m];
77. udvari átlagos párkánymagasság (PMudv.átl.)
az udvart határoló, telken lévő épületrészek udvari párkánymagasságainak vízszintes kiterjedésük szerint súlyozott átlaga [m];
78. udvarszélesség
két egymással szemközti, udvart határoló falának külső síkja között általános szinten vett legkisebb távolság [m];
79. udvari zárófödém
udvar járószintje alatti zárófödém;
80. udvari sáv (UDV)
keretes beépítés esetén az utcai sávhoz csatlakozó hátsó telekrész, melyen belül meghatározott szabályok betartásával létesíthető épületrész az építési helyen belül;
81. uralkodó utcai párkánymagasság
az épület közterület felőli, domináns (legnagyobb arányban mutatkozó) párkánymagassági értéke;
82. utcai sáv (UTC)
keretes beépítés esetén az utcai telekhatárral párhuzamos, a közterületi telekhatárra meghatározott merőleges méretű, terepszint felett is beépíthető sáv az építési helyen belül;
83. utcai párkánymagasság vonala (PMU)
az utcai párkánymagasság vonalának a Rendelet szabályai alapján egyedileg kalkulált megengedett legnagyobb magassági értéke, az utcai járdatőtől előírt távolságban lévő vízszintes vonal [m] (7. melléklet 18. ábra);
84. * utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értéke (PMUmax)
a 2. számú mellékletben meghatározott utcai párkánymagasság értéke [m] (7. melléklet 18. ábra);
85. üvegtető
olyan bevilágítást szolgáló épületszerkezet, mely a menekülőnyílások kivételével csak nem nyitható szerkezetű üvegezett elemekből áll;
86. üvegtetős lefedés (üvegtetővel való lefedés)
az udvar légterén belül, vagy légtere fölött kialakított, az udvart az időjárási viszontagságoktól védő üvegtető;
87. üzlethelyiség
jellemzően kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási tevékenység céljára önálló rendeltetési egységként kialakított közhasználatú rendeltetés;
88. zártudvaros beépítés/épület (körülépített udvaros beépítés)
a telek homlokvonala, oldalsó telekhatárai és hátsó telekhatárai felől épületszárnnyal határolt, önálló udvart képező beépítés;
89. zárófödém
tetőzetként szolgáló födém, vagy magastetős épületben a padlástér födémje;
90. * vendéglátó terasz
a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 11. pontja szerinti, vendéglátó egységhez kapcsolódó nem téliesíthető terasz;
91. vendéglátási rendeltetés
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontjában meghatározott tevékenységet szolgáló rendeltetés, ideértve az OTÉK szerinti vendéglátó rendeltetést;
92. vízáteresztő burkolat
olyan burkolat, melynek az alépítménye és a felépítménye is képes a vizet átengedni;
93. zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció / termelés - a lakókörnyezetben különösen
1. gépjárműjavítás lakatos és fényező munkái,
2. gépjárműmosás,
3. építőanyag-kereskedéshez tartozó szabadtéri tárolást igénylő raktározás,
4. bármilyen kisipari, raktározási, illetőleg szolgáltatási tevékenységhez tartozó, legalább napi 5 tehergépjármű-forgalmat igénylő vagy vonzó tevékenység,
5. elsődlegesen termelést folytató, legalább napi 2 teljes órán át folyamatos zajkibocsátással járó tevékenységű
asztalosműhely, lakatosműhely, fémmegmunkáló műhely,
6. folyamatos napi forgalmat vonzó, kültéri szolgáltatással jogszabályban meghatározott határérték fölötti zajt okozó tevékenység,
7. telephelyen legalább 15 főt folyamatosan foglalkoztató termelő, raktározó, szolgáltató tevékenységű műhely, telephely;
94. zöldhomlokzat
az épület falain, vagy közvetlenül az előtt elhelyezett, növényzettel borított, kúszónövényekkel, ültetőedény-soros, vagy függőleges gyökérzónás rendszerekkel kialakított függőleges szerkezet;
95. zöldtető
a közvetlen talajkapcsolattól épületszerkezettel elhatárolt, meghatározott vastagságú termőrétegű és növényállományú zöldfelület (egyszintes növényállományú extenzív, két- vagy háromszintes növényállományú félintenzív, vagy intenzív zöldtető) (7. melléklet 17. ábra).
3. § (1) A közterületek funkcionális és műszaki kialakítási módját a Szabályozási Terven jelölt besorolások, továbbá a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások szerint kell meghatározni az átépítésük, felújításuk, rekonstrukciójuk, forgalmi rendjük megváltoztatása esetén, a (2)-(9) bekezdés szerint.
(2) A közterületekre a Szabályozási Terv külön jelölése szerinti szabályok vonatkoznak a következő besorolások szerint, melyeket az övezetben meghatározott szabályokkal és a kiegészítő előírásokkal együttesen kell alkalmazni:
a) Belvárosi Főutca Tengely,
b) gyalogos utca, gyalogos terület,
c) gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal,
d) forgalomcsillapított közterület,
e) kiemelt gyalogospreferenciájú főút, gyűjtőút.
(3) Belvárosi Főutca Tengely jelölés esetén
a) az átmenő gépjárműforgalom számára nem jelölhető ki nyomvonal, a menetrendszerű autóbusz kivételével,
b) a (4)-(6) bekezdés szerinti kialakítások válthatják egymást.
(4) Gyalogos utca, gyalogos terület jelölés esetén
a) csak megkülönböztetett járművek és szállító járművek behajtását kell biztosítani,
b) a gyalogos, kerékpáros szükség szerinti preferenciáját, biztonsági elválasztását a térburkolat anyagváltásával kell jelezni,
c) felszíni parkoló nem létesíthető.
(5) Gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal jelölés esetén
a) a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom szükség szerinti preferenciáját, biztonsági elválasztását a térburkolat anyagváltásával kell jelezni,
b) kiemelt szegély nem létesíthető.
(6) Forgalomcsillapított közterület jelölés esetén
a) a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom szükség szerinti preferenciáját, biztonsági elválasztását a térburkolat anyagváltásával kell jelezni,
b) kiemelt szegély kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a közlekedésbiztonsági szempontok azt kifejezetten indokolják.
(7) A meglévő gyalogosutcák, gyalogos területek és egyéb gyalogosfelületek megtartandók.
(8) A gyalogos- és célforgalmi területeken
a) a megkülönböztetett járművek és a szállító járművek behajtását biztosítani kell,
b) a gyalogosfelületeket, a gépjármű-közlekedésre, vagy parkolásra kijelölt felületeket a közterület alakítási tervben (a továbbiakban: KAT) meghatározottak szerinti elkülönített burkolattal kell megvalósítani,
c) az autóbusz-forgalom átvezetésére kijelölt felület kiemelt járdaszegély nélkül is elkülöníthető, melynek biztonságos átvezetésére azonos értékű jelzést kell alkalmazni a teljes területet érintő nyomvonalon,
d) a gyalogos utcák, gyalogospreferenciájú területek kialakítását a tervezett garázsok és egyéb parkolóférőhelyek létesítése során figyelembe kell venni.
(9) Kiemelt gyalogospreferenciájú főút, gyűjtőút jelöléssel érintett közterületeken
a) a gyalogos forgalom elsőbbségét biztosítani kell a gépjárművekkel szemben,
b) a kialakult gyalogos felület szélessége nem csökkenthető,
c) a gyalogos felületeket - ahol az műszakilag és közlekedésbiztonsági szempontból lehetséges - szélesíteni kell a forgalmi sávok rovására,
d) a Szabályozási Terven jelölt kerékpáros infrastruktúra nyomvonalához szükséges felület és infrastruktúraelemek kialakítása együttesen biztosítandó.
4. § (1) A Szabályozási Terven meghatározott „zöldfelületi rendszer részét képező városi tér” lehatárolással érintett területeken a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat is be kell tartani.
(2) A lehatároláson belül biztosítani kell a Szabályozási Terven a lehatárolás területére meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt (...%).
(3) A lehatárolással érintett területen a közterület felújítása, átépítése során
a) a meglévő zöldfelületek összesített mérete, és
b) a meglévő fák összesített
ba) darabszáma, vagy
bb) lombkorona-fedettsége
nem csökkenhet az átépítés előtti állapothoz képest a lehatárolás teljes területére vonatkoztatva.
(4) A lehatárolással érintett területen - amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a terepszint felett
a) kizárólag a terepszint alatti építmény feljárata helyezhető el transzparens épületrészként, továbbá
b) * elhelyezhető különösen a 87. § figyelembevételével:
ba) köztéri műalkotás,
bb) köztárgy,
bc) szökőkút,
bd) szabadlépcső (tereplépcső), lejtő, támfal, támfalak rendszere,
be) gyalogos létesítmény építménye,
bf) a locsolást biztosító berendezés.
(5) A lehatárolás területén - amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek, - elhelyezhető terepszint alatti építmény, különösen mélygarázs, melynek felső síkja - beleértve a talajtakarás vastagságát is - nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben, kivéve, ha a KAT ettől eltérő értéket állapít meg.
5. § (1) A közterület átépítése során a TKR betartásával kell biztosítani a legalább egyoldali fasor vagy egyéb növényzet telepíthetőségének helyigényét, kivéve ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy műszaki adottságok azt nem tennék lehetővé.
(2) A közterületek átépítése, forgalomcsillapítása során biztosítani kell a tűzoltógépjárművek szabad közlekedését, a tűzoltási felvonulási utakat és területeket, a helyigény, teherbírás és az egyéb mentési feltételek figyelembevételével.
(3) A telken vagy közterületen való építési tevékenység befejeztével a teherforgalom számára kijelölt és használt nyomvonal szerinti közterületet az eredeti állapota szerint helyre kell állítani, amennyiben az építés miatt a nyomvonal fotókkal igazolhatóan károsodott, vagy a településrendezési szerződésben meghatározott tervezett átépítését el kell végezni.
6. § (1) Közhasználat céljára átadott terület (a továbbiakban: közhasználatú terület) létrehozásának szabályai az alábbiak:
a) a nem közterületi ingatlan egy része akkor tekinthető közhasználatú területnek, ha az arra vonatkozó Étv. 54. § (7) bekezdésében rögzítettek teljesülnek,
b) a közhasználatú terület kialakítható akkor is, ha a Szabályozási Terv azt nem jelöli,
c) a közhasználatú terület kialakítható
ca) időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként, vagy
cb) időbeli korlátozású közhasználatú területként.
(2) A Szabályozási Terven „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület” jelölés által érintett telekrész
a) amennyiben már közhasználatú terület, abban az esetben közhasználatú területként megtartandó,
b) újonnan közhasználatú területként való kialakítása - amennyiben a XVIII. fejezet szerinti kiegészítő előírás másként nem rendelkezik - nem kötelező, de kialakítása esetén a 45. § szerinti általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.
(3) A Szabályozási Terven „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” jelölés telket érintő két végpontja között
a) amennyiben a közhasználatú gyalogos kapcsolat már létezik, abban az esetben közhasználatú kapcsolat megtartandó,
b) újonnan a közhasználatú gyalogos kapcsolat kialakítása - amennyiben a XVIII. fejezet szerinti kiegészítő előírás másként nem rendelkezik - nem kötelező, de kialakítása esetén a 45. § szerinti általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.
(4) Az időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területen a gyalogos forgalmat időszakosan sem lehet korlátozni.
(5) Az időbeli korlátozású közhasználatú területet a tulajdonos este 20 és reggel 8 óra között lezárhatja, egyéb rendeltetésen való keresztülvezetés esetében az időkorlát a funkciótól függően este 22 és reggel 10 óra között is meghatározható.
(6) Meglévő, közterülettel párhuzamosan kialakított árkád csak időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként alakítható ki, később nem építhető be és a gyalogosforgalom elől nem zárható el.
(7) Meglévő, épületen átvezető passzázs nem szüntethető meg, de - az önkormányzattal kötött írásos megállapodás alapján - megfelelő műszaki lehatárolással időbeli korlátozású közhasználatú területként is kialakítható.
(8) A közhasználatú terület
a) közvetlenül a közterülethez kell, hogy csatlakozzon,
b) területén a közlekedési funkciók közül csak
ba) gyalogos- és kerékpáros felület,
bb) az ingatlanok kiszolgálását biztosító gépjárműkapcsolat, valamint
bc) közcélú személygépjármű parkoló létesíthető,
c) az építési helyen belül
ca) a terepszint alatt beépíthető,
cb) üvegtetővel lefedhető,
cc) fölé nyúlhat teljes egészében épület vagy épületrész,
cd) árkádként akkor létesíthető, ha az az utcai homlokzaton, annak legalább 75%-án kerül kialakításra, és belmagassága legalább 4 méter, továbbá mélységi mérete minimum 3 m,
ce) passzázsként akkor létesíthető, ha az két közterületet köt össze és, ha annak belmagassága legalább 3,5 méter, a szélessége minimum 3 m,
d) területén vendéglátó terasz elhelyezhető.
(9) A közhasználatú területtel határos épületeket a homlokzati kialakítás valamint az épületek közötti távolság vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak - a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával.
7. § (1) Közhasználatú területként tekinthető az épületen belül kialakított közhasználatú rendeltetési egység (különösen: nyilvános illemhely, pelenkázó), melynek rendeltetése önmagában nem változtatható meg, kivéve, ha az épület egésze átalakításra, átépítésre kerül.
(2) Közhasználati rendeltetési egység kialakítása esetén a 45. § szerinti általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.
(3) Nyilvános illemhely közhasználatú rendeltetési egységként abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben legalább 2-2 különnemű fülkével, akadálymentes illemhellyel és pelenkázóval rendelkezik, és melyek akadálymentes megközelítése biztosított.
8. § (1) Állandó nyilvános illemhely
a) felszín felett csak az övezeti vagy kiegészítő előírások szerint létesíthető, melynek rendeltetése utólag nem változtatható meg,
b) terepszint alatti önálló nyilvános illemhelyként méret- és egységszám korlátozás nélkül létesíthető, melynek rendeltetése utólag nem változtatható meg,
c) létesítése kötelező a közterületi mélygarázsban, legalább 2-2 különnemű fülkével és pelenkázóval, melyek akadálymentes megközelítését biztosítani kell.
(2) Közterületi kerékpártárolók telepítésének előírásai:
a) járdára telepített esetben a visszamaradó - kerékpárral el nem foglalt - gyalogosfelület (gyalogossáv) szélessége - a KÖu övezetek kivételével - legalább 1,5 méter legyen,
b) a kerékpártároló szerkezeti magasságát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a kerékpár vázának lehajolás nélkül rögzítését.
(3) * Nem helyezhető el a közterületen, közhasználatú területen, közterületről látható magánterületen építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi, könnyűszerkezetes, vagy konténeres, kioszknak nem számító pavilon vagy fülke, konténer, konténerház, mobilház, mobil árusítóhely az időszakos rendezvények, vásárok, piac céljára kijelölt területek és időszakok, továbbá az építési tevékenység időszaka kivételével.
9. § (1) Gyalogos aluljáró kialakítása, átalakítása során
a) gyalogos kapcsolat létesíthető a szomszédos épületek pinceszintjeivel,
b) területén kereskedelmi, vendéglátó rendeltetési egység, nyilvános illemhely helyezhető el.
(2) Az aluljárók átalakítása során biztosítani kell az akadálymentes megközelítés lehetőségét.
(3) Gyalogos aluljáró gyalogos kapcsolatának megszüntetése esetén a kapcsolat pótlásaként a felszínen kijelölt gyalogosátkelőhely létesítendő.
(4) Kijelölt gyalogosátkelőhely megszüntetése esetén az átkelés lehetőségét az eredeti átkelőtől mért 20 méteren belül pótolni kell.
(5) A Szabályozási Terven „közterületi felszíni gyalogos kapcsolat” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a jelöléstől legfeljebb 20-20 méteren belül, annak két végpontja között felszíni gyalogos kapcsolat (kijelölt gyalogosátkelőhely) alakítandó ki.
10. § A 3. melléklet szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett történeti beépítésű területen, különösen a Duna parti épületsor megjelenésében a Rendelet magassági szabályainak és a TKR szabályainak együttes figyelembevételével biztosítani kell, hogy a városrész megőrizze kialakult tájképi jellemzőit, a terület tájképi egységét negatívan befolyásoló beavatkozás nem valósítható meg.
11. § (1) * Az építési telken az építési tevékenység nem okozhatja a meglévő értékes és egészséges, vagy védett fa kivágását valamint közvetett vagy közvetlen károsítását.
(2) Az építési telken a Szabályozási Terven jelölt „meglévő jelentősebb fa, facsoport telken belül” esetén
a) építményt úgy lehet elhelyezni, hogy az ne okozza a Szabályozási Terven jelölt fa kivágását,
b) a fa kivágása kizárólag növényegészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okokból történhet,
c) a fa lombkoronája alatti területen belül 0,5 méternél mélyebb alapozási munkát, a gyökérzónát érintő bármely tereprendezési munkát végezni nem lehet,
d) a fa töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni, legalább 0,8 méteres sugarán belül természetes ültetőközeget kell létesíteni, faveremráccsal, aljnövényzettel, vagy cserjésítéssel kell kialakítani, vagy víz- és légáteresztő burkolatot kell létesíteni.
(3) Az építési telken belüli meglévő fára a Szabályozási Terven fel nem tüntetett faegyedek esetén az épület elhelyezése, konfigurációjának kialakítása során csak akkor nem kell tekintettel lenni, amennyiben
a) a faegyed növényegészségügyi okból való kivágását kertészeti szakvélemény igazolja,
b) kertrekonstrukció során a besűrűsödött növényállomány az egyedek kedvező fejlődését negatívan befolyásolja, és ezt kertészeti szakvélemény igazolja,
c) mélygarázs létesítése a faegyed megtartását műszaki indokok alapján nem teszi lehetővé,
d) a fa a telek beépítését és az utcai térfal kialakítást teljesen ellehetetleníti,
e) az építési hely több mint egyharmadát a fa koronája, gyökérzete elfoglalja, és ezzel a telek beépíthetőségét jelentősen akadályozza,
f) a fa nem tervezetten ültetett invazív, vagy legalább erősen allergén fafajhoz tartozik, vagy gyümölcsfa (dió-, mandula kivételével).
12. § (1) * Közterületen, a közterület rendezése, vagy egyéb építési tevékenység nem okozhatja a meglévő értékes és egészséges, vagy védett fa kivágását, valamint közvetett vagy közvetlen károsítását.
(2) Új közművezeték létesítésekor, vagy meglévő felújításakor
a) a 16 méternél keskenyebb közterületen a fa tövének közepe és a közművezeték között
aa) kis lombtömeget növesztő fák esetében legalább 1,5 méter,
ab) közepes, vagy nagy lombtömeget növesztő fák esetében legalább 2,5 méter
szabad életteret kell biztosítani, kivéve, ha a fa eleve gyökérmenedzsment megoldással került ültetésre,
b) 16 métert elérő, vagy annál szélesebb közterület esetén a fa életterének biztosítása mellett a fa tövének közepétől számított 2 méteren belül tilos új közművezetéket fektetni,
c) 5 cm-nél vastagabb (támasztó) gyökeret elvágni nem szabad, ezért a fák környezetében csak kézi munkaerővel történhet az árkolás.
(3) A Szabályozási Terven a közterületen szereplő
a) „telepítendő fasor” jelölés esetén
aa) a jelölt szakaszokon a közterületen belül biztosítani kell a fasor telepítésének műszaki feltételeit a közterület keresztmetszeti elrendezésének változása, átépítése során, kivéve, ha a már meglévő, vagy tervezett közlekedési-, vagy közműlétesítmény azt nem teszi lehetővé,
ab) a jelölt szakaszon a telepítésre kerülő fák számára biztosítandó közműmentes élettér minden irányban legalább 2 méter széles legyen,
ac) amennyiben az aa) alpont szerinti közművek a fa elültetését nem teszik lehetővé, legalább teljes értékű planténerben kihelyezett fákkal kell biztosítani a fasor kialakítását.
b) „meglévő fa, fasor” jelölés esetén biztosítani kell
ba) a jelölt szakaszon a közterületi keresztmetszeti tényezők változtatásakor a jelölt fasor egyes egyedeinek megőrzését vagy cseréjét, a hiányzó szakaszainak kiegészítését, továbbá
bb) a rekonstrukció és a fenntartás műszaki feltételeit, a növényegészségügyi szempontok együttes figyelembevételével.
(4) A fák és fasorok telepítésénél, kiegészítésnél az ültetéssel egy időben biztosítani kell annak öntözhetőségét,
a) Zkp övezet, vagy a Szabályozási Terven jelölt „zöldfelületi rendszer részét képező városi tér” esetében automata öntözőrendszerrel,
b) egyéb közterületen legalább a gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncsővel.
(5) A fák burkolt környezetben való telepítése, valamint a közterület átépítése esetén, a fák töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni, legalább 0,8 méteres sugarán belül természetes ültetőközeget kell létesíteni, faveremráccsal, aljnövényzettel, vagy cserjésítéssel kell kialakítani, vagy víz- és légáteresztő burkolatot kell létesíteni.
13. § (1) A Szabályozási Terven jelölt zöldfelületi szabályozási elemeket a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni a telken belül.
(2) A „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” jelölés esetén (7. melléklet 15. ábra)
a) * a lehatárolás területén belül - vagy több telket érintő lehatárolásnak a telekre eső területén - legalább a Szabályozási Terven rögzített arányban zöldfelület alakítandó ki:
aa) „ZF:...%” jelölés esetén teljes értékű zöldfelületként, vagy
ab) „ZT:...%” jelölés esetén legalább félintenzív zöldtetőként,
b) a lehatárolás területe
ba) „ZF:...%” jelölés esetén az aa) alpont teljesülése mellett sem terepszint alatt, sem terepszint felett nem építhető be,
bb) „ZT:...%” jelölés esetén a Szabályozási Terven jelölt építési hely hiányában az ab) alpont teljesülése mellett kizárólag terepszint alatt építhető be,
bc) „ZT:...%” jelölés és a Szabályozási Terven jelölt építési hely esetén az ab) alpont szerinti arány teljesülése mellett az építési hely vonatkozó szabályai szerint építhető be,
c) a lehatárolás területén kerti építmény elhelyezhető a kerti pavilon kivételével.
(3) Az (1) bekezdés alapján kialakítandó zöldfelület és az építési övezethez tartozó 5. mellékletben a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arány alapján biztosítandó zöldfelület közül a nagyobb értéket adót kell betartani, a zöldtető számítására vonatkozó szabályok együttes betartásával.
14. § (1) Felszíni burkolatok hőszigethatásának csökkentése érdekében
a) a be nem épített, 400 m2-nél nagyobb burkolt felületet - a közlekedésre szánt közterületek és belső utak kivételével - zöldfelülettel, fásítással tagoltan kell kialakítani,
b) a burkolt felületeknél és lapostetők kialakításánál elsősorban magas albedó értékű (nagy fényvisszaverő képességű), szilárd, vízáteresztő burkolatokat kell alkalmazni.
(2) 10 lakásnál nagyobb lakásszámot tartalmazó új épület, valamint egyéb rendeltetésű épület elhelyezése során központi hűtés-fűtés berendezést kell beépíteni.
15. § (1) Veszélyes hulladék a területen nem tárolható a keletkezés helyén az elszállításig történő átmeneti tárolás kivételével, a vonatkozó jogszabály betartásával.
(2) Veszélyes hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos létesítmény - a lakossági igényeket kiszolgáló terepszint alatt létesíthető szelektív hulladékgyűjtő kivételével - nem létesíthető.
(3) Védőtávolságot igénylő, előtisztítandó szennyvizet, illetve ipari - veszélyes - hulladékot kibocsátó technológia alkalmazása nem megengedett.
(4) A gépjárművek által igénybe vett burkolatokra jutó csapadékvizeket csak olajfogó műtárgyon keresztül szabad a közcsatornába juttatni.
16. § A mesterséges szellőzést igénylő rendeltetések esetén a használt levegő kivezetését - amennyiben az műszakilag indokolt és lehetséges parkolóházak, mélygarázsok esetében elsődlegesen a tető fölé kell kivezetni.
17. § (1) Forgalmi utak átépítésekor, felújításakor korszerű zajcsillapító út- és vasútépítési technológiákat kell alkalmazni.
(2) KÖu besorolású közterületek, továbbá villamosvonal menti építési telkek esetében passzív akusztikai védelmet kell biztosítani új épület elhelyezése, illetőleg meglévő épület teljes körű felújítása, átépítése során.
18. § (1) A nem beépített, vagy átmenetileg nem hasznosított telek beépítéssel még nem érintett részein
a) átmeneti jelleggel elhelyezhető, közösségi kert, játszótér, fitnesztér, sportpálya, fásított felszíni parkoló, valamint egyéb, zavaró hatású tevékenységnek nem számító funkció,
b) a telkek utcai frontján az átmeneti hasznosítás idejére a hasznosítás jellegének megfelelő kerítés alakítható ki a TKR-ben meghatározottak szerint, és
c) biztosítani kell a telek pormentesítését, csapadékvíz-elvezetését.
(2) Átmeneti felszíni parkoló létesítése során
a) az üzemeltetésből adódó talajszennyezést meg kell akadályozni,
b) a telken meglévő fás szárú növényzetet a parkolóhelyek kiosztásnál figyelembe kell venni,
c) a parkolót fásítani kell melynek során az átmeneti hasznosítás idejére
ca) az ültetett fák az átmeneti hasznosítás végeztével pótlás nélkül kivághatók, vagy
cb) a fák teljes értékű planténerben is elhelyezhetők.
19. § (1) Közterület csak a Szabályozási Terv alapján hozható létre, vagy szüntethető meg, szabályozási vonala csak az alapján módosítható.
(2) Kötelező érvényű a Szabályozási Terven feltüntetett „szabályozási vonal”, mely esetében az érintett telek akkor válik rendezetté, ha a szabályozási vonal végrehajtása megtörtént.
(3) A Szabályozási Terven feltüntetett szabályozási vonal végrehajtása érdekében szükséges telekalakítás során - kizárólag a közterületi lejegyzés érdekében -
a) a visszamaradó telek területi, szélességi és mélységi mérete eltérő lehet az övezetben, építési övezetben meghatározottól, és
b) a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha a már beépített telek kialakult beépítési paraméterei (beépítettség, szintterületi mutató, zöldfelületi arány) legfeljebb 20 százalékponttal eltérnek, vagy a telekalakítás végrehajtása után el fognak térni az övezeti határértéktől.
(4) A közterületi telkek egymással egyesíthetők és a Szabályozási Terv szerinti övezethatárok mentén feloszthatók. A telket érintő szabályozás végrehajtása esetén a már meglévő közterületi telekkel a leszabályozott új közterületrész összevonása nem kötelező.
20. § (1) A Rendelet hatálya alá tartozó területen
a) nyúlványos (nyeles) telek,
b) magánút
nem alakítható ki.
(2) Az 5. mellékletben meghatározott előírt legkisebb és megengedett legnagyobb telekméreteket a (3)-(4) bekezdés szerinti eltérések figyelembevételével kell betartani.
(3) Az 5. mellékletben előírtnál kisebb méretű telek telekfelosztás, vagy telekhatárrendezés révén kizárólag akkor alakítható ki, ha a telken lévő védett épület, vagy a vele szomszédos telek helyzete azt műszakilag indokolja. Az így létrejövő kisebbik telek mérete ez esetben sem csökkenhet 300 m2 alá.
(4) Az 5. mellékletben meghatározottnál nagyobb méretű telek alakítása kizárólag akkor megengedett, ha az telekfelosztás, vagy telekhatárrendezés révén jön létre. Telekegyesítés esetén az építési övezethez tartozó, az 5. mellékletben lévő értéket kell betartani, kivéve,
a) a teljes telektömböt érintő telekegyesítés esetén, vagy
b) ha a Szabályozási Terv irányadó megszüntető jel feltüntetésével a telekegyesítést kifejezetten előirányozza.
(5) A nem konvex geometriájú telek telekalakítása során a minimális telekszélességnek a telek homlokvonalán kell teljesülnie. Telekfelosztással konkáv geometriájú telek nem hozható létre.
(6) Telekegyesítés esetén a homlokzat kialakításánál az eredeti telekosztásra való építészeti utalást kell alkalmazni a TKR vonatkozó előírásának betartásával.
21. § (1) A rendezett településfejlődés biztosítása érdekében „tervezett elővásárlási joggal” érintett ingatlanok felsorolását és az ingatlanokhoz fűződő településrendezési cél meghatározását a 10. melléklet tartalmazza.
22. § (1) Az ingatlan - önkormányzati hatósági döntés alapján megállapított - beépítési kötelezettséggel való érintettségét a 3. függelék tartalmazza. A Rendelet hatálybalépését követően az épület elbontása során részben, vagy egészben megüresedett telek automatikusan a jegyzékben felsoroltnak tekintendő.
(2) A beépítési kötelezettség megállapítása esetén a részben, vagy egészben megüresedett telken az építési tevékenység megkezdéséig a 18. § szerinti átmeneti hasznosítása megengedett. Az átmeneti hasznosítás a telek egy részén tovább is fenntartható.
(3) A beépítési kötelezettség teljesítésének tekintendő, ha az épület a megépítése után használatbavételi engedéllyel rendelkezik.
(4) A beépítési kötelezettség teljesülése tekintetében nem számít beépítettnek az a telek, melyen
a) nem a szomszédos beépítés jellemzőinek megfelelő szintszámú, rendeltetésű, elhelyezésű és építészeti kialakítású épület van, vagy
b) az épület nem került teljes mértékben elbontásra és a visszamaradó épületrész átmeneti hasznosítást kap.
23. § (1) Az ingatlan - önkormányzati hatósági döntés alapján megállapított - helyrehozatali kötelezettséggel való érintettségét a 3. függelék tartalmazza.
(2) Helyrehozatali kötelezettséggel érintettnek kell tekinteni az ingatlant
a) életveszély-elhárítás szükségessége - mind az épület szerkezeti, mind a homlokzati rongálódás tekintetében -, vagy
b) a telektömb épületsorában jelentős felújítást igénylő homlokzat
esetén.
(3) A helyrehozatali kötelezettség elrendelésben rögzítettek igazolt teljesülése után az érintett épület automatikusan törlődik a jegyzékből.
24. § (1) Az ingatlan - önkormányzati hatósági döntés alapján megállapított - beültetési kötelezettséggel való érintettségét a 3. függelék tartalmazza.
(2) Beültetési kötelezettséggel érintettnek kell tekinteni az ingatlant
a) meglévő épület esetén, ha az épület valamely udvarának alapterülete legalább 200 m2 és az azon belül lévő meglévő zöldfelület mérete nem éri el az udvar alapterületének 10%-át,
b) új épület esetén a zöldfelületi előírások teljesítésének elmaradása esetén.
(3) A beültetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi mértéknek a kialakított zöldfelület megfelel.
(4) A beültetési kötelezettség megfelelően igazolt teljesülése után az érintett épület automatikusan törlődik a jegyzékből.
25. § (1) A területen az építési övezetek közműellátásának mértéke és módja a teljes közművesítettség.
(2) Új beépítés és az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén, a telken a teljes közművesítettség mellett is biztosítani kell, hogy
a) az építés helyét vízelöntés vagy tartós vízállás ne veszélyeztesse, továbbá
b) a keletkező összegyűjtött csapadékvíz elsősorban az épület zöldfelületeinek öntözésére, vagy szürkevíz felhasználására alkalmazható legyen, továbbá
c) a telken keletkező - b) pont szerint összegyűjtött csapadékvízen felüli - többletcsapadékvíz csak késleltetéssel kerüljön elvezetésre a közcsatornába.
26. § (1) Az OTÉK 8. § (2) a) pont aa) alpontja szerinti energiabiztosítás részben, vagy egészben megújuló energiaforrások igénybevételével is történhet.
(2) A megújuló energiaforrások műtárgyai a szélerőmű kivételével a TKR rendelkezéseink betartásával elhelyezhetők.
27. § (1) A városüzemeltetéshez szükséges mérnöki- és közmű építmény minden építési övezet és övezet területén elhelyezhető, melynek során az építési övezet előírásait (beépítési paraméterek, építési hely) nem kell betartani.
(2) Közműellátási hálózat önálló építményt igénylő létesítményei és szerelvényei csak épületben, vagy a közterületen kizárólag terepszint alatt helyezhetők el.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a közművezetékek helyét a 12. §-ban foglaltakon túl úgy kell kijelölni, hogy:
a) 16 m átlagos közterület szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
b) 16 m átlagos közterület szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor
telepítését ne akadályozzák meg, kivéve, ha KAT másként rendelkezik.
(4) Nem létesíthető hulladékudvar, nem kijelölt helyen szelektív hulladékgyűjtő sziget.
(5) Új szelektív hulladéksziget kizárólag terepszint alatti kialakítással létesíthető.
(6) A közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.
28. § (1) A Rendelet előírásai megkülönböztetik:
a) az építési telken új épület, vagy új beépítés létesítését,
b) a meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítését,
c) a meglévő épület kismértékű átépítését.
(2) Új épület létesítésének számít (7. melléklet 1. ábra)
a) üres telken új beépítés létesítése, vagy már beépített telken új önálló épület létesítése,
b) a meglévő épület teljes elbontása után új beépítés létesítése a (4) a) pontban foglaltak kivételével,
c) a meglévő épület kizárólag közterület felé néző homlokzati falának megtartásával járó átépítése,
d) a meglévő épület általános szintterületének 75%-át - saroképület esetén 85%-át - meghaladó bontásával járó átépítése,
e) a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének 75%-át - saroképület esetén 85%-át - meghaladó mértékű bontásával járó átépítése.
(3) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítésnek számít (7. melléklet 2. ábra)
a) a (2) bekezdés alá nem tartozó eset,
b) a meglévő épület általános szintterületének 25%-át meghaladó, de legfeljebb 75%-át - saroképület esetén 85%-át - elérő mértékű bontásával járó átépítése,
c) az épületrész bővítése, bontása, vagy bontással járó átalakítása, amennyiben az átépítés eredményeként 0,5 értékű általános szintterületi mutatót meghaladó értéknek megfelelő új bruttó szintterület létesül,
d) a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének 25%-át meghaladó, de legfeljebb 75%-át - saroképület esetén 85%-át - elérő mértékű bontásával járó átépítése,
e) a meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással vagy teljes építményszinttel való), 58. § szerinti bővítése,
f) az a)-e) pontban felsoroltakkal együtt járó szerkezeti megerősítés, az épületszerkezetek cseréje, különösen fafödém vagy tetőszerkezet cseréje.
(4) Meglévő épület kismértékű átépítésének számít (7. melléklet 3. ábra) a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő esetek mellett különösen:
a) a meglévő épület általános szintterületének legfeljebb 25%-át elérő mértékű bontásával járó átépítése,
b) az épületrész bővítése, bontása, vagy bontással járó átalakítása, amennyiben az átépítés eredményeként az általános szintterületi mutató különbözete az átépítés előtti állapothoz képest legfeljebb 0,5,
c) a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének legfeljebb 25%-át elérő mértékű bontásával járó átépítése,
d) a meglévő épület padlásterének magasítással nem járó 55. § szerinti beépítése, átalakítása,
e) meglévő épület tetőzetének legfeljebb 1 méteres utcai és udvari párkánymagasság növeléssel járó 56. § szerinti beépítése, átalakítása,
f) meglévő épület udvari homlokzatát érintő 1 métert meghaladó udvari párkánymagasság növeléssel járó 57. § szerinti tetőtérbeépítése,
g) meglévő épületre a 60. § szerinti visszahúzott tetőemelet ráépítése,
h) a meglévő épület terepszint feletti beépítésbe beszámítandó alapterületének a Rendelet hatálybalépése utáni egyszeri, legfeljebb 10 m2 alapterületű építményrésszel való bővítése,
i) utólagosan felvonó létesítése,
j) az a)-i) pontban felsoroltakkal együtt járó szerkezeti megerősítések, különösen fafödém vagy tetőszerkezet cseréje.
29. § (1) Védett egyedi épített értéket (országos, fővárosi és kerületi egyedi védelem alatt álló) érintő építési tevékenység, változtatás csak a TKR-ben meghatározott értékvizsgálati dokumentációban foglalt megállapítások alapján történhet.
(2) A régészeti védelemmel érintett területen
a) a középkori városfal maradványait meg kell őrizni és - ahol az műszakilag lehetséges - az épületek határoló falai mentén bemutatásra alkalmassá kell tenni;
b) a feltárt régészeti emlék bemutatása épületen belül vagy építmény alatt is megengedett a régészeti szempontok figyelembevételével;
c) a régészeti feltárás eredményességétől függően, ahol a jelentős régészeti emlék bemutatása az eredeti helyen és összefüggéseiben szükséges, épületet csak a régészeti szempontok figyelembevételével lehet elhelyezni, vagy vízszintes terjedelmében bővíteni úgy, hogy az új építéssel a régészeti emlék károsodását ne okozza.
30. § (1) A terep és talajviszonyokat érintő építési munka során a (2)-(4) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.
(2) Új épület létesítése, meglévő épület terhelési viszonyainak megváltozatásával járó építési tevékenység, továbbá a meglévő terep 1 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása csak a pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra is kiterjedő, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és műszakilag szükséges geotechnikai adatok ismeretében meghatározott műszaki megoldással lehetséges.
(3) Mélyépítés esetén, továbbá a térszín alatti beépítésnél biztosítani kell a talajvíz elleni védelmet, a geotechnikai adatok ismeretében a talaj- és rétegvizek műszaki eszközökkel való áramlását a talaj természetes vízháztartásának megőrzése, továbbá a térszín alatti tervezett és a környező meglévő épületszerkezetek, pincék károsodásának megelőzése céljából.
(4) * A 3. mellékleten a metró védelmi zónájával érintett telkeken a metróval való érintettséget figyelembe kell venni és a metró műtárgyak védelmét műszakilag is biztosítani kell új épület létesítése, mélyépítéssel járó építési tevékenység, geotermikus energia hasznosításával összefüggő talajszonda létesítés, továbbá forrásfoglalás, kútfúrás, geotechnikai vizsgálat során.
31. § (1) Az építési helyet és annak egyes részeit a Szabályozási Terv határozza meg, ennek hiányában a Rendelet építési helyre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) Az építési helyre a Szabályozási Terv külön jelölése hiányában a
a) zártsorú zártudvaros (körülépített udvaros),
b) zártsorú csatlakozó udvaros,
c) zártsorú keretes
beépítés szabályait kell alkalmazni (7. melléklet 27. ábra).
(3) Zártsorú beépítésnek számít az épület hátraléptetése, a nyitott udvar és a nyitott sarok létesítés, mely a földszinti és az emeleti szinteken eltérően is kialakítható.
32. § (1) Az építési hely határvonalai azonosak a telekhatárokkal, a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások eltérő rendelkezései hiányában.
(2) Az építési hely egésze beépíthető a terepszint alatt és a terepszint felett a (3)-(6) bekezdésben foglaltak betartásával.
(3) A Szabályozási Terv, az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások meghatározhatják az építési hely
a) terepszint felett is beépíthető részét,
b) kizárólag terepszint alatt beépíthető részét, valamint
c) külön előírás szerint beépíthető részét.
(4) Az építési hely terepszint felett is beépíthető részén a telek beépítési mértékébe beszámító épületrészek és az (5) bekezdésben foglaltak egyaránt elhelyezhetők.
(5) Az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén
a) a telek terepszint feletti beépítési mértékébe nem beszámító
aa) teljes egészében terepszint alatti épületrész,
ab) részben terepszint fölé emelkedő épületrész, valamint
ac) benyúló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető
létesíthető, továbbá
b) levezető rámpa, lépcső és támfalaik, továbbá az akadálymentes megközelítéshez szükséges egyéb elemek helyezhetők el.
(6) Az építési hely külön előírás szerint beépíthető részén
a) az (5) bekezdés szerinti építményrészek helyezhetők el, továbbá,
b) a terepszint felett a Szabályozási Terven jelölt felirat alapján:
ba) „§F” felirat esetén földszintes,
bb) „§F+1” felirat esetén földszint és egy emeletes,
bc) „§F+2” felirat esetén földszint és kettő emeletes,
bd) „§” felirat esetén a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban meghatározott
épületrész létesíthető.
33. § (1) A zártsorú, zártudvaros beépítésű területeken - ha a Szabályozási Terv másként nem szabályozza - a három (saroktelek esetén kettő) oldalról legalább 10 méter magas tűzfallal körülvett telek beépítése esetén
a) az épületnek a telek közterületi határa felé eső telekhatáron terepszint felett a szomszéd épületekhez zártsorúan kell csatlakoznia,
b) az épület a telek oldalsó és hátsó határán terepszint felett tűzfalasan csatlakozhat,
c) az épületrészek belső udvart, vagy udvarokat alkothatnak az udvar kialakítására vonatkozó feltételek szerint,
d) az udvar a 64. §-ban foglaltak szerint 100%-ban beépíthető, továbbá üvegtetővel lefedhető,
e) terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető.
(2) A Szabályozási Terven jelölt „udvarcsatlakozás helye” jelölés esetén a meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése vagy új épület létesítése során - amennyiben az értékvizsgálati dokumentációval nem ellentétes - a zártsorú csatlakozó udvaros beépítésre vonatkozó előírások alkalmazandók.
34. § (1) Amennyiben egy, vagy több szomszédos telken a meglévő épület a telekhatáron meglévő, legfeljebb 10 m magasságig beépített udvarral csatlakozik - a légudvar és a légakna kivételével -, vagy a beépítendő telek felé homlokzattal tekint, akkor a telket a csatlakozó udvaros beépítés előírásai szerint szabad beépíteni, kivéve, ha a Szabályozási Terv építési helyet jelöl.
(2) Csatlakozó udvaros beépítés esetén a Szabályozási Terven szereplő külön jelölés hiányában
a) új épület létesítése esetén, a meglévő szomszédos csatlakozó udvarhoz, vagy udvarokhoz - a légudvar és a légakna kivételével - csatlakozó udvarral, udvarokkal kell kapcsolódni,
b) meglévő épület átépítése esetén a csatlakozás kialakítása nem kötelező, de amennyiben az átépítés a szomszédos csatlakozó udvar felé eső épületrész bontásával is jár, és az átépítés által új csatlakozó udvar alakul ki, akkor
ba) az udvari térarányra vonatkozó 62. § (7) bekezdése szerinti engedményes érték alkalmazandó, és
bb) az általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető a 45. §-ban meghatározottak szerint.
(3) „Megőrzendő csatlakozó udvar” Szabályozási Terven szereplő jelölés esetén a jelölt területen
a) a szomszéd telekhez való udvarcsatlakozás megőrzendő és a telekhatáron a meglévő csatlakozás szélességében és legalább 6 méter mélységben fenntartandó,
b) az udvar alaprajzi formája megváltoztatható,
c) az udvar alapterülete nem csökkenthető 10%-nál, vagy 50 m2-nél nagyobb mértékben,
d) a csatlakozó udvar a 64. § szerint építhető be.
(4) „Udvarcsatlakozás helye” Szabályozási Terven szereplő jelölés esetén
a) ha a jelölés a telekhatárhoz csatlakozó udvart érint, akkor az udvarcsatlakozás megőrzendő és a telekhatáron a meglévő csatlakozás szélességében és legalább 6 méter hosszon fenntartandó,
b) meglévő épület átépítése esetén, ha a jelölés területén az épületrész - az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak szerinti - bontásával a jelölt új udvarcsatlakozás kialakításra kerül, akkor
ba) az udvari térarányra vonatkozó 62. § (7) bekezdése szerinti engedményes érték alkalmazandó,
bb) az általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető a 45. §-ban meghatározottak szerint,
c) új épület létesítése esetén
ca) a meglévő szomszédos csatlakozó udvarhoz, vagy udvarokhoz csatlakozó udvarral, udvarokkal kell kapcsolódni, és
cb) az udvari térarányra vonatkozó 62. § (7) bekezdése szerinti engedményes érték alkalmazandó.
(5) „Kritikus keskenységű udvar” Szabályozási Terven szereplő, szomszédos telket érintő jelölése esetén, ha az érintett telekhatár-szakaszon a Rendelet hatálybalépése előtt 10 éven belül az építéssel érintett telken épületrész állt, akkor a kritikus keskenységű udvar felé legfeljebb az eredeti épület kontúrjával megegyezően, legfeljebb azzal megegyező hosszal és magassággal létesíthető új épületrész, vagy átalakítás, bővítés ennek figyelembevételével hajtható végre.
(6) A csatlakozó udvar méretének meghatározásakor az (7)-(8) bekezdésben foglalt
a) az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő homlokzatok közötti távolság (TH)
b) a csatlakozó udvar felé néző telekhatártól való távolság (TT)
c) a meghatározott épületszárny szélesség (ÉSZ)
szabályainak együttesen kell teljesülnie a 7. melléklet 4-6. ábra szerint, kivéve, ha a Szabályozási Terv építési helyet jelöl.
(7) Oldalsó telekhatár felé néző csatlakozó udvar kialakítása során, ha a telekhez csatlakozó udvar felől az épület a telek felé homlokzattal tekint, akkor a csatlakozó udvar kialakítása során *
a) az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő homlokzatok közötti távolság (TH)
aa) 20 méternél nagyobb telekszélesség esetén legalább 16 méter,
ab) 20 méter, vagy annál kisebb telekszélesség esetén legalább 12 méter;
b) a homlokzatnak a szomszéd csatlakozó udvar felé néző telekhatártól való távolsága (TT)
ba) 20 méternél nagyobb telekszélesség esetén legalább 8 méter,
bb) 14 méternél nagyobb, de legfeljebb 20 méteres telekszélesség esetén legalább 6 méter,
bc) 14 méter, vagy annál kisebb telekszélesség esetén legalább 4 méter;
c) az oldalsó épületszárny szélessége (ÉSZ)
ca) 20 méternél nagyobb telekszélesség esetén nem meghatározott,
cb) 14 méternél nagyobb, de legfeljebb 20 méteres telekszélesség esetén legfeljebb 8 méter,
cc) 14 méter, vagy annál kisebb telekszélesség esetén a meglévő épületnek megfelelő, de legfeljebb 6 méter.
(8) Hátsó telekhatár felé néző csatlakozó udvar kialakítása során, ha a telekhez csatlakozó udvar felől az épület a telek felé homlokzattal tekint, akkor a csatlakozó udvar kialakítása során *
a) az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő homlokzatok közötti távolság (TH)
aa) 24 méternél nagyobb telekmélység esetén legalább 16 méter,
ab) 24 méteres, vagy annál kisebb telekmélység esetén legalább 12 méter,
b) a homlokzatnak a szomszéd csatlakozó udvar felé néző telekhatártól való távolsága (TT)
ba) 40 méternél nagyobb telekmélység esetén a telekhatár felé néző tényleges homlokzatmagassággal megegyező, de legalább 16 méter,
bb) 30 méternél nagyobb de legfeljebb 40 méteres telekmélység esetén legalább 16 méter,
bc) 28 méternél nagyobb de legfeljebb 30 méteres telekmélység esetén legalább 14 méter,
bd) 26 méternél nagyobb de legfeljebb 28 méteres telekmélység esetén legalább 12 méter,
be) 24 méternél nagyobb de legfeljebb 26 méteres telekmélység esetén legalább 10 méter,
bf) 20 méternél nagyobb de legfeljebb 24 méteres telekmélység esetén legalább 8 méter,
bg) 20 méter vagy annál kisebb telekmélység esetén legalább 6 méter,
c) az utcafronti épületszárny szélessége (ÉSZ) minden esetben elérheti a 12 métert.
(9) Több csatlakozó udvar esetén az (1)-(8) bekezdésben foglalt előírásokat együttesen kell teljesíteni.
(10) Az egymás felé tekintő szomszédos homlokzatok közötti távolság akkor is biztosítandó, ha a beépítendő telek felé nyílászáróval rendelkező homlokzattal néző épület nem a közvetlenül szomszédos telken áll.
(11) 14 méternél keskenyebb telekszélesség, vagy 18 méternél kisebb telekmélység esetén, ha az érintett telekhatár-szakaszon a Rendelet hatálybalépése előtt 10 éven belül a beépítendő telken épület állt, akkor a szomszédos épület homlokzata felé legfeljebb az eredeti épület kontúrjának megfelelően, legfeljebb azzal megegyező hosszal és magassággal létesíthető új épületrész, továbbá átépítés ennek figyelembevételével hajtható végre.
(12) A csatlakozó udvarok között az egybenyitott légtér biztosítandó, de a közös használat kialakítása nem kötelező. A közös telekhatáron, vagy annak mentén
a) a TKR-ben foglalt előírásoknak megfelelő kerítés, fal, zöld elhatároló az alacsonyabb udvar járószintjétől mért legfeljebb 5 méter magassággal létesíthető, és
b) a csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a közös használat távlatban - a kerítés bontása mellett - biztosítható legyen.
(13) Csatlakozó udvar esetén, a telken lévő épületszárnyak közötti átjárást biztosító hidak létesíthetők.
(14) Amennyiben a Szabályozási Terv a telken építési helyet jelöl, akkor az épület kialakítása során a (2)-(13) bekezdés szerint meghatározott távolságok helyett - a tűzvédelmi előírások betartásával - a meglévő szomszédos épület homlokzata és a telken jelölt építési hely terepszint felett is beépíthető részének, vagy külön előírás szerint beépíthető részének határa közötti távolság tekintendő telepítési távolságnak * .
(15) A (14) bekezdés szerinti jelölt építési hely hiányában telepítési távolságként a 4. számú melléklet PMU értékének 2/3-át kell figyelembe venni az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek nyílászáróit tartalmazó homlokzatok közötti távolság (TH) megállapítása során. A telepítési távolságot a homlokzati falsíkok között kell mérni, a függőfolyosó, erkély figyelmen kívül hagyandó.
(16) Amennyiben a két szomszédos telken álló épület egymás felé néző homlokzatának az egymással szemben átfedésben lévő homlokzathossza 6 méternél nagyobb, és azok párkánymagasságának különbsége 6 méternél kisebb, akkor a telepítési távolság legalább felének megfelelő távolságot akkor is tartani kell, ha csak az egyik épület homlokzata tartalmazza lakások huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségeinek nyílászáróit.
35. § (1) Szomszédos, telekhatár melletti meglévő légudvar mellé épület akkor építhető, ha a légudvar kialakítása - az OTÉK-ban meghatározott legkisebb méreteit tekintve - szabályos lesz.
(2) Szomszédos légudvarhoz légudvarral, vagy udvarral szabad csatlakozni.
(3) Amennyiben a légudvarra nyílászáróval tekintő helyiségek több mint a fele huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, akkor az épületet úgy kell kialakítani, hogy a légudvar legkisebb mérete el kell, hogy érje az OTÉK-ban a légudvarra előírt legkisebb alaprajzi szabad méretét (szélesség és hosszúság) és az előírt légudvar alapterület kétszeresét.
(4) Szomszédos telekhatár melletti meglévő légaknához úgy kell csatlakozni, hogy az új beépítéssel a légakna OTÉK-ban előírt legkisebb mérete biztosítható legyen.
(5) Amennyiben szomszédos, telekhatár melletti meglévő légaknához légakna csatlakozik, vagy a korábbi beépítés légaknával csatlakozott, akkor
a) a meglévő légakna mérete nem csökkenthető, nem szüntethető meg,
b) új épület elhelyezése esetén ahhoz legalább a korábbival megegyező alapterületű légaknával kell csatlakozni, vagy az udvarhoz csatlakozóan kell kialakítani.
(6) Kritikus keskenységű udvarként jelölt (3) bekezdés szerinti légudvarnak tekinthető udvar esetén a légudvarra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni.
36. § (1) Amennyiben a beépítendő telekkel szomszédos két oldalsó szomszédos telek beépítése tűzfallal zártsorúan csak utcafronton csatlakozik és a telekbelső felé csatlakozó udvart alkotnak (keretes beépítés), akkor a beépítendő telken is a keretes beépítés szabályai szerint szabad építeni a Szabályozási Terv eltérő jelölése hiányában.
(2) A keretes beépítés esetén az építési hely terepszint felett is beépíthető része - a Szabályozási Terv külön jelölése hiányában -
a) a telek homlokvonalától mért 14 méter széles utcai sáv (UTC), és
b) az udvari sáv (UDV) (3)-(5) bekezdés szerint meghatározott terepszint felett is beépíthető területe
a 7. melléklet 7-8. ábra szabályainak együttes alkalmazásával.
(3) Közbenső telek esetén az udvari sáv (UDV) terepszint felett beépíthető részét közrezárja
a) az utcai sáv (UTC) telekbelső felé eső határvonala és a telek két oldalhatára által bezárt, a telek középvonala felé húzott két szögfelező vonala, és
b) a „zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület építési telken” határvonala, ha az a Szabályozási Terven jelölésre került, és
c) a hátsó telekhatártól mért 6 méteres nem beépíthető sáv.
(4) Két vagy három oldalról közterülettel határolt saroktelek a 7. melléklet 7. ábra szerint építhető be.
(5) Átmenő telek esetében az utcai sávok (UTC) és udvari sávok (UDV) méretét úgy kell meghatározni, mintha a hátsó telekhatár az átmenő telek felezővonalában lenne.
(6) A keretes beépítés esetén terepszint alatt a hátsó telekhatártól mért 6 méteres nem beépíthető sáv kivételével a telek fennmaradó területe beépíthető.
(7) Az udvari homlokzatot a következő szabályok szerint szabad kialakítani: (7. melléklet 9. ábra)
a) erkélyt, zárterkélyt a telek oldalhatárától legalább 1,5 méteres távolságban szabad csak létesíteni,
b) nyílászáró csak akkor létesíthető a telek oldalhatárától számított 1,5 méteren belül, ha az adott falszakasz legalább 80º-os szöget zár be az oldalhatárral,
c) 1,8 méteres mellvédmagasságú nyílászáró a b) pontnál kisebb távolságban vagy kisebb szög alatt álló falban is létesíthető,
d) a középszárny nyílászáróval rendelkező homlokzata nem zárhat be 60º-nál kisebb szöget a telek oldalhatárától számított 6 méteren belül.
37. § (1) Az építési helyen kívülre - az OTÉK-ban megengedetteken kívül (eresz, angolakna, alaptest, valamint alagsori vagy pinceszinti megközelítést biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala) -
a) előkert esetén annak előírt méretébe nyúlhat
aa) előtető,
ab) legalább 5 méteres előkert esetén és legfeljebb 1,5 méter benyúlással erkély, zárterkély, árnyékoló szerkezet,
b) udvar méretébe nyúlhat legfeljebb 1,5 méterig előlépcső, előtető, erkély, függőfolyosó.
38. § (1) Közterület fölé benyúló erkély, zárterkély és egyéb épületrész a (2)-(9) bekezdésben foglalt szabályok szerint létesíthető.
(2) A közterület fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járdatő szintjének távolsága legalább 3,5 méter legyen az előtető kivételével.
(3) Az oldalsó telekhatártól mért legalább 1,5 méter szélességű sávban erkély nem létesíthető.
(4) Legalább 15 méter átlagos közterület-szélesség esetén
a) erkély a homlokzat szélességének legfeljebb 4/5-én zárterkély legfeljebb 2/5-én létesíthető,
b) az erkély és zárterkély túlnyúlásának mélységi mérete legfeljebb 1,3 méter, de legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a lehet, *
c) zárterkély az oldalsó telekhatártól legalább 3 méter távolságra létesíthető.
(5) Legalább 12,0 méter és a 15,0 méter szélességet el nem érő átlagos közterület-szélesség esetén
a) erkély a homlokzat szélességének legfeljebb felén, zárterkély a 2/5-én létesíthető,
b) az erkély és zárterkély túlnyúlásának mélységi mérete legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a lehet,
c) zárterkély az oldalsó telekhatártól legalább 3 méter távolságra létesíthető.
(6) 12 méternél kisebb átlagos közterület-szélesség esetén
a) erkély a homlokzat szélességének legfeljebb 1/3-án létesíthető,
b) azerkély túlnyúlásának mélységi mérete legfeljebb 0,5 méter lehet,
c) zárterkély nem létesíthető.
(7) Előtető legfeljebb a homlokzat 1/3-a szélességében létesülhet a nyílászáró kiosztásához igazodóan, a közúti űrszelvény figyelembevételével, és az alsó síkja legalább 2,5 méter magasságban legyen.
(8) Főpárkány, valamint a tetőszerkezet eresszel együttes legnagyobb kiugrása a közterület felé
a) legalább 15 méter átlagos közterület-szélesség esetén legfeljebb 1 méter lehet,
b) legalább 12,0 méter és a 15,0 méter szélességet el nem érő átlagos közterület-szélesség esetén legfeljebb 0,75 méter lehet,
c) 12 méternél kisebb átlagos közterület-szélesség esetén legfeljebb 0,5 méter lehet.
(9) Függőfolyosó az épület közterület felőli homlokzatán újonnan nem létesíthető, de a meglévő helyreállítható, rekonstruálható.
39. § (1) Az építési vonal a zártsorú beépítési módú területeken (7. melléklet 10-11. ábra) azonos a közterületi telekhatárral kivéve,
a) a kialakult előkert esetén, ahol az építési vonal azonos a meglévő épület homlokzati síkjával, vagy
b) a Szabályozási Terven a közterületi telekhatár mentén „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” jelölés esetén, ahol az építési vonal megegyezik annak telekbelső felé eső határvonalával, vagy
c) ha a Szabályozási Terv építési vonalat jelöl, vagy
d) ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.
(2) Az épület közterület felőli homlokzata a szomszéd épülethez a telekhatártól mért legalább 1,5 méter szélességű sávban, azzal egy vonalban lévő falsíkkal csatlakozzon, a földszinti közhasználatú terület (különösen: árkád, passzázs), gépkocsi behajtó kivételével.
(3) Az építési vonal hosszának legalább 75%-án épülethomlokzatot kell létesíteni, kivéve, ha ezt az arányt az építési övezet a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások előírása másként állapítja meg.
(4) A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal esetében az épület a közterület felé néző homlokzati szélességének legalább az 50%-ával a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonalon álljon, kivéve, ha ezt az arányt az építési övezet vagy a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként állapítják meg.
(5) Az épület hátraléptetése, a nyitott udvar, nyitott sarok létesítése esetén az építési vonal szabályai helyett a 40. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
40. § (1) Az épület hátraléptetésének szabályai a következők:
a) a telek oldalhatárától mért 4 méteres távolságon belül az épület az építési vonalon áll, kivéve, ha a hátraléptetés két vagy több épületre vonatkozik, mely esetekben a telekhatáron csatlakozó épületek hátraléptetése azonos méretű,
b) a hátraléptetés mélységi mérete kisebb a hátraléptetés szélességénél,
c) az épület közterületi határvonaltól történő hátraléptetésének szélessége
ca) egy épület esetén legalább 8 méter,
cb) két telek közös határán hátralépő épületek esetében együttesen legalább 12 méter, mely esetben egy-egy telekhez legalább 5 méter tartozzon,
d) megfelel a hátraléptetés felsorolt követelményeinek, ha az a)-c) pontban foglalt méretek megtartásával a földszinten és az első emeleti szinten az épület nem lép hátra és a hátraléptetés az ezek feletti építményszinteken kerül kialakításra.
(2) A nyitott udvar kialakításának szabályai a következők:
a) a közterületi telekhatáron a szomszéd telekhez kötelezően csatlakozó épületrészek közterülettel párhuzamos hossza nem lehet kisebb 8 méternél,
b) a nyitott udvar szélessége
ba) 21 métert el nem érő utcai párkánymagasság esetén nem lehet kisebb, mint 12 méter,
bb) 21 méter, vagy annál magasabb párkánymagasság esetén nem lehet kisebb, mint 15 méter,
bc) lakófunkciót nem tartalmazó vegyes rendeltetésű épület esetén a ba)-bb) alponttól eltérhet, de legalább 8 méter széles legyen,
c) a nyitott udvar két telket érintően is kialakítható, mely esetben az egy telekre eső udvar szélessége legalább 5 méter legyen,
d) a nyitott udvar felé eső homlokzatokat és az épület közterület felé néző homlokzatait egységes homlokzattal kell megépíteni épületegyüttes kialakítása esetén is,
e) a nyitott udvar felé függőfolyosó nem létesíthető,
f) megfelel a nyitott udvar felsorolt követelményeinek, ha az a)-c) pontban foglalt méretek megtartásával a földszinten és az első emeleti szinten az udvar beépül és a nyitott udvari rész csak az ezek feletti építményszinteken kerül kialakításra,
g) a nyitott udvar alsó szinten való beépítése esetén a ba)-bb) alpontban meghatározott párkánymagasság méretek az udvar zárófödémétől mérendők,
h) a nyitott udvar területének legalább felén teljes értékű zöldfelület, vagy legalább félintenzív zöldtető létesítendő.
(3) A nyitott sarok kialakításának szabályai a következők:
a) saroktelek esetében a két szomszédos telekhatáron a szomszéd telekhez kötelezően csatlakozó épületrészek közterülettel párhuzamos hossza nem lehet kisebb 8 méternél,
b) az épületet egységes homlokzattal kell megépíteni,
c) a nyitott sarok felé függőfolyosó nem létesíthető,
d) a nyitott sarok fölé csak a III. emelettől felfelé nyúlhat 1 méternél nagyobb benyúlású épületrész.
(4) Az épület hátraléptetésére, nyitott udvarra, nyitott sarokra vonatkozó (1)-(3) bekezdésben foglalt előírásokat a 7. melléklet 12. ábrával együtt kell alkalmazni.
41. § (1) A Szabályozási Terven jelölt „megtartandó/kialakítandó épületköz” jelölés esetében
a) a meglévő épületköz
aa) kötelezően megtartandó,
ab) terepszint felett nem beépíthető,
ac) tetővel nem fedhető,
b) új épület létesítése esetén a jelölés szerinti szakaszon épületköz létesítendő.
(2) Az épületköz szélessége legalább 10 m, és ha a köz két telekre esik, akkor abból az egyik telekhez legalább 3 m széles résznek kell tartoznia.
(3) Új épületköz szélességének megállapítása során, a két telken létesülő, egymással átfedésben lévő épülethomlokzat közötti távolság, ha az egymással szemközti homlokzatok egymással való átfedése 16 méternél hosszabb, akkor az épületköz szélessége legalább az épületközre néző nagyobbik homlokzat magassági érték 2/3-ával megegyező méret, de legalább 10 méter.
(4) Az épületköz
a) terébe erkély, zárterkély nem nyúlhat be,
b) a területére tekintő homlokzatot az épület közterületi homlokzatával azonos minőségben kell kialakítani,
c) területe közhasználatú területként kialakítható,
d) területén vendéglátó terasz létesíthető.
42. § (1) Az 5. melléklet szerinti táblázatban szereplő szabályozási határértékek az építési övezetben foglalt feltételek és a táblázat magyarázatának együttes figyelembevételével alkalmazandók. Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek, akkor az övezeti előírás vagy az 5. melléklet szerinti táblázatban foglalt határértékek helyett az általánostól eltérő, kiegészítő előírást kell betartani (7. melléklet 13-14. ábra).
(2) Építési tevékenység esetén a szabályozási határértékeknek együttesen kell megfelelni.
43. § (1) Az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások meghatározzák
a) a telek legnagyobb megengedett általános szintterületi mutatóját (SZTMá), melyet az általános szintterület és a telekterület hányadosaként kell megállapítani, és
b) a telek legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutatóját (SZTMp), melyet a parkolási szintterület és a telekterület hányadosaként kell megállapítani.
(2) Az általános szintterületi mutatóba
a) az általános szintterületet be kell számítani,
b) a parkolási szintterületet be lehet számítani, és
c) amennyiben a parkolási szintterület a megengedettet meghaladná, akkor a többletet az általános szintterületi mutatóba kell beszámítani.
(3) Az általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületbe be kell számítani
a) * az általános célú építményszint - beleértve az üvegtetős lefedéssel rendelkező, helyiségnek számító udvar területét is - bruttó alapterületét,
b) a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét,
c) a parkolási szintterület azon részét, amely meghaladja az építési övezetben meghatározott parkolási szintterületi mutató alapján számított parkolási szintterületet.
(4) Az általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületbe nem kell beszámítani
a) a beépített tetőtéren kívüli padlástér bruttó alapterületét és
b) a gépészeti helyiség bruttó alapterületét:
ba) amennyiben az általános szinten, a beépített tetőtérben, vagy a padlástérben létesül és az épület beépítési mértékénél figyelembe vett beépített alapterületének 5% át nem haladja meg, továbbá
bb) amennyiben az a meglévő épület pinceszintjén létesül, és az épület kiszolgálásához szükséges gépészeti helységrészt tartalmaz és amennyiben ezzel együtt az épület tetőzetén - a műszakilag szükséges ki- és bevezetéseken kívül - önálló gépészeti berendezés nem létesül és a tetőzeten meglévő gépészeti berendezések megszüntetésre kerülnek;
c) az építményszintnek nem számító padlás bruttó területét és az olyan tetőszintet, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs,
d) az alábbi építményszintek határoló főfalak nélküli alapterületét:
da) * az erkély, függőfolyosó - az udvar utólagos üvegtetős lefedése esetén sem -, udvari árkád, a fedett, de oldalt nyitott külső emeleti szinti közlekedő, továbbá
db) a közterülethez csatlakozó árkád;
e) a meglévő épület megmaradó pinceszintjén a tároló helyiség nettó alapterületét,
f) az alábbi építményszintek nettó alapterületét:
fa) az 1,9 méternél kisebb belmagasságú helyiség, helyiségrész,
fb) a fedetlen udvar, a fedetlen terasz, fedetlen tetőterasz,
fc) a légudvar, a légakna, az akna, a felvonóakna (személy-, teher-, gépjármű).
(5) A parkolási szintterületi mutatóba csak a parkolási szintterületet szabad beszámítani.
(6) A parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási szintterületbe kizárólag a parkoláshoz szükséges építményszint részek, helyiségek és helyiségrészek tartoznak, melybe beszámítandó az épületen belül
a) a parkolóférőhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,
b) a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló útfelület, egyéb manipulációs tér,
c) a lehajtó és felhajtó rámpa,
d) a parkolóterületen belüli lépcső, felvonó és gyalogos megközelítésre szolgáló felület,
e) a parkolóval azonos szinten lévő, a parkoló üzemeltetését szolgáló helyiségek, különösen: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, raktár, továbbá
f) a földszinti belső udvar felől nyíló helyiségben és a pinceszinten lévő közösségi kerékpártároló
bruttó területe, melyek beszámítása során, az azonos építményszinten a határoló szerkezeti elemek (különösen: falak, pillérek) területe is hozzászámolandó, továbbá hozzáadódik az általános szintterülethez tartozó építményrésztől elválasztó határfal felezővonalától számított területe, ha az nem kerül beszámításra az általános szintterületbe.
(7) A parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási szintterületbe a (6) bekezdés szerinti szintterületet akkor nem kell beszámítani, ha azokat az általános szintterület már tartalmazza.
(8) A szintterületi mutatók számítása során a szintterületbe (általános vagy parkolási) csak egyszeresen kell beszámítani
a) a lépcsőház, a belső lépcső, valamint
b) az akadálymentesítésre szolgáló gyalogosrámpa által elfoglalt alapterületet,
azok pihenőjével együtt, kivéve, ha a pihenő alapterülete meghaladja a közlekedéshez szükséges és a lépcső jellegének megfelelő méretet, vagy azon más rendeltetés is létesül (galériaszint része), mely esetben annak növekményét annyiszor kell beszámítani, ahány építményszinten az létrejön.
(9) Az épület közterület fölé nyúló építményrészeit (zárterkély, loggia, egyéb túlnyúló épületrészek) a (2)-(8) bekezdés szabályai szerint a megfelelő szintterülethez hozzá kell számítani.
(10) Az 5. mellékletben rögzített parkolási szintterületi mutató alkalmazása során a védett - nyilvántartott műemlék, fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló - épület esetében a kisebb értéket kell betartani.
44. § (1) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén
a) az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni,
b) a parkolási szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni.
(2) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén
a) az általános szintterületi mutatót figyelembe kell venni,
b) a parkolási szintterületi mutatót figyelembe kell venni.
(3) Új épület létesítése esetén
a) az általános szintterületi mutatót figyelembe kell venni,
b) a parkolási szintterületi mutatót figyelembe kell venni.
(4) A jelen Rendelet hatálybalépése előtt a védettséggel érintett épület vagy telek védelemének megszűnése esetén az általános szintterületi mutató nem haladhatja meg az 5. mellékletben e célból rögzített kisebb értéket és szintterületi mutató kedvezmény nem alkalmazható
a) a telken a megelőzően védett épület elbontása, vagy megsemmisülése és új épület létesítése, vagy
b) a telken a megelőzően védett épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése
esetén.
45. § (1) Az általános szintterületi mutató kedvezmény mértéke és alkalmazásának szabályai:
a) a legnagyobb megengedett általános szintterületi mutató legfeljebb az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató kedvezmények értékével növelhető (2. sz. függelék), amennyiben az építési övezet az alkalmazását lehetővé teszi;
b) az általános szintterületi mutató növekmény több kedvezmény együttes alkalmazása esetén sem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb kedvezményes értéket, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt lehetővé teszik;
c) az általános szintterületi mutató kedvezménye érvényesítendő saroktelken a meglévő épület esetén a (2) bekezdés szerint, és
d) az általános szintterületi mutató kedvezménye érvényesíthető településrendezési szerződés alapján
da) közhasználatú terület kialakítása után a (3)-(5) bekezdés szerint, vagy
db) közhasználatú rendeltetési egység kialakítása után az (6) bekezdés szerint, vagy
dc) közösségi célú többletparkoló létesítése után a (7) bekezdés szerint, vagy
dd) új udvarcsatlakozás kialakítása után az (8) bekezdés szerint, vagy
de) környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés után a (9) bekezdés szerint,
df) épület hosszan tartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után a (10) bekezdés szerint, vagy
dg) kialakult túlépített általános szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése esetén a (11) bekezdés szerint.
(2) Saroktelken a meglévő épület átépítése esetén az általános szintterületi mutató 0,5-tel növelt értéke alkalmazandó, ha
a) a telek nem önálló telektömb, és
b) a telek területe 800 m2-nél kisebb, és
c) a meglévő épület általános szinten mért beépítettsége 80% vagy annál nagyobb, és
d) a meglévő épület pinceszint nélkül számolt általános szintterületi mutatója 4 értéknél nagyobb, és
e) a tervezett állapotban az épület egésze lakórendeltetést nem tartalmaz, és
f) a tervezett állapotban az udvar beépítésre kerül.
(3) Közhasználatú terület kialakítása esetén érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény
a) legfeljebb 0,3 lehet, ha a Szabályozási Terv azt nem tünteti fel,
b) legfeljebb 0,5 lehet a Szabályozási Terven jelölt „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület”, vagy „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” jelölés 6. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés b) pont szerinti újonnan történő kialakítása esetén.
(4) Közhasználatú terület kialakítása után az általános szintterületi mutató kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az átadásra kerülő közhasználatú terület
a) két közterületet köt össze, vagy ugyanazon közterületre köt ki, vagy
b) árkádként, passzázsként más passzázs-rendszerhez csatlakozik, vagy
c) a földszinti udvar beépítéseként létrejövő közhasználatú földszinti területként és az udvarlefedés zárófödémén járható, közhasználatú, a 64. § (5) bekezdés szerinti tetőkertként kerül kialakításra, vagy
d) legalább 400 m2 közhasználatú kertként kialakított egybefüggő udvarterületként kerül kialakításra.
(5) A közhasználatú terület kedvezményeként nem vehető figyelembe az épület alapvető rendeltetéséhez hozzátartozó terület, (különösen: lobby, vendéglátó egység, recepció területe).
(6) Közhasználatú rendeltetési egység kialakítása esetén az általános szintterületi mutató kedvezmény legfeljebb 0,15 lehet, amennyiben az a 7. § szerint kerül kialakításra.
(7) Közösségi célú többletparkoló létesítése esetén az általános szintterületi mutató kedvezmény legfeljebb 0,5 lehet az a)-b) pont együttes teljesülése esetén
a) ha a többletparkoló férőhelyek nem a telken lévő rendeltetések kiszolgálását biztosítják, hanem lakossági parkolás céljára szolgálnak, és
b) a szintterületi engedménnyel növelt épületre vonatkozó parkolási kötelezettségnél a többletparkoló férőhelyszáma az előírtnál legalább 25%-kal több, amit a parkolási szintterületbe nem kell beszámítani.
(8) Új udvarcsatlakozás kialakítása után érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény
a) 0,3 lehet abban az esetben, ha a Szabályozási Terv nem tünteti fel, és a telken a kialakuló új csatlakozó udvar alapterülete - az építéssel érintett telek vonatkozásában - legalább 150 m2-t eléri,
b) 0,5 lehet abban az esetben, ahol a Szabályozási Terven jelölt „javasolt udvarcsatlakozás” szerinti helyen és méretben újonnan kerül kialakításra.
(9) Környezeti minősítő-rendszer után általános szintterületi mutató kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a teljes épületet érintően az épület BREEAM, LEED, vagy DGNB akkreditációval rendelkező környezeti minősítő-rendszer előírásai szerint tervezett, és amely
a) 0,15 lehet BREEAM Good, LEED Certified, vagy DGNB Bronze kategóriának való megfelelés esetén,
b) 0,3 lehet az a) pontban meghatározott kategóriákat meghaladó minősítő kategóriának való megfelelés esetén.
(10) Épület hosszan tartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény 0,5 lehet,
a) ha a telek 2016. január 1 előtt legalább 15 éve beépítetlen és 5 éven belül írásos megállapodás vagy településrendezési szerződés szerint beépítésre kerül, vagy
b) ha az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén, a telken lévő főépület terepszint feletti általános szintterületének több mint 60%-a 2019. január 1 előtt legalább 10 éve használaton kívüli és az utcai homlokzata - az erről szóló írásos megállapodás vagy településrendezési szerződés alapján - 5 éven belül felújításra kerül, ami további 0,25 értékkel növelhető, ha a telek meglévő gyalogos utca mentén helyezkedik el.
(11) Kialakult túlépített általános szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése esetén a kedvezményes általános szintterületi mutató - az új épület létesítésére vonatkozó szabályok teljeskörű betartása mellett - a meglévő beépítésnek megfelelő mértékű általános szintterületi mutató értékig, de legfeljebb az építési övezetben meghatározott alapérték 2-vel emelt értékéig növelhető, amennyiben
a) a telek meglévő, egyedi védelemmel nem érintett épületének (épületeinek) általános szintterületi mutatója az építési övezetben meghatározott legnagyobb általános szintterületi mutató értékét legalább 1 értékkel meghaladja, és
b) a meglévő épület(ek) a meglévő általános szintterületének legalább 75%-ában bontásra kerül, és
c) a létesülő új beépítés legalább BREEAM Good, LEED Certified, vagy DGNB Bronze kategóriának megfelelő környezeti-minősítő rendszer szerinti akkreditációval kerül kialakításra, és
d) a telken az építési övezetben meghatározott legkisebb zöldfelületi aránynak megfelelő zöldfelület duplája kerül kialakításra,
A szintterületi mutató kedvezmény más kedvezménnyel nem vonható össze.
46. § (1) Az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások meghatározzák
a) az általános szinten mért beépítettség legnagyobb mértékét (B%ÁLT), és
b) az első emeleti szinten mért beépítettség legnagyobb mértékét (B%EM), és
c) a földszinten mért beépítettség legnagyobb mértékét (B%F), és
d) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértékét (B%TA),
melyeknek új épület létesítésénél, meglévő épület átépítésénél, bővítésénél egyaránt meg kell felelni.
(2) Meglévő épület átépítése esetén, ha a kialakult általános szinten mért beépítettség meghaladja a telekre meghatározott általános szinten mért beépítettség legnagyobb mértékét, akkor az általános szinten mért beépítettség tovább nem növelhető, kivéve az utólagosan létesítésre kerülő felvonó esetében.
(3) Új épület, vagy meglévő épület udvara a 64. §-ban foglaltak szerint beépíthető, lefedhető az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül.
(4) Nem számít be a beépítési mértékbe az udvar üvegtetővel való lefedése.
47. § (1) Az építési övezetben a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arány alapján biztosítandó zöldfelület, és a Szabályozási Terven jelölt zöldfelületi elemek alapján a 13. § szerint létesítendő zöldfelület közül a nagyobb értéket adót kell betartani, a zöldtető számítására és figyelembevételére vonatkozó szabályok együttes betartásával - amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek.
(2) A telek előírt legkisebb zöldfelületi aránya
a) teljes értékű (alá nem épített) zöldfelülettel, vagy
b) zöldtető zöldfelületével, vagy
c) az a) és b) pont szerinti zöldfelülettel együtt biztosítható. (7. melléklet 16. ábra)
(3) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén, amennyiben a kialakult zöldfelületi arány nem éri el a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt, és a beépítés kialakult állapota miatt az előírt zöldfelületi arány nem teljesíthető, akkor a 48. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülése mellett a zöldfelület kialakult aránya - a meglévő épület udvarának üvegtetővel való teljes lefedése kivételével - tovább nem csökkenthető.
(4) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése esetén amennyiben a kialakult zöldfelületi arány nem éri el a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt, és a beépítés kialakult állapota miatt az előírt zöldfelületi arány nem teljesíthető, akkor - a meglévő épület udvarának üvegtetővel való teljes lefedése kivételével - a 48. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülése mellett a zöldfelületi arány a kialakult állapothoz képest legalább 5 százalékponttal növelendő.
(5) Új épület létesítése esetén a Vt-V/1 és Vt-V/2 építési övezetben az előírt legkisebb zöldfelületi arány biztosítása mellett a zöldfelületi arány további 5 százalékponttal növelendő, vagy a 48. § (4) bekezdés a)-g) pontja közül legalább három előírásnak kell teljesülnie.
(6) A teljes értékű zöldfelület számításánál be kell számítani a telek
a) növényzettel borított zöldfelületét, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg,
b) burkolatlan, a stabilizált vízáteresztő burkolatú, vagy szórt burkolatú területét az előírt zöldfelületi arány legfeljebb 10%-áig,
c) természetes vagy mesterséges állandó vízfelület területét az OTÉK-ban meghatározottak szerint.
(7) Nem vehető figyelembe a telek teljes értékű zöldfelületének számítása során
a) a beton vagy műanyag gyeprácsos felület,
b) a burkolt környezetben létesülő 1 m2 alapterületet el nem érő zöldfelület,
c) a felszíni parkoló 2 m2 területet el nem érő egybefüggő zöldfelülete,
d) a fürdőmedence.
(8) A zöldtető zöldfelületének számításánál a legalább 10 m2 egybefüggő területű, 13. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően kialakított zöldtető számítható be, melynek beszámítható zöldfelület arányát az OTÉK-ban meghatározott termőréteg vastagság, növényállomány-szerkezet és zöldtető-jelleg alapján kell számolni.
(9) A 2 métert meghaladó termőréteggel (ültetőközeggel) kialakított intenzív zöldtető a (8) bekezdéstől eltérően 100%-ban (teljes értékű zöldfelületnek megfelelően) beszámítható a zöldfelületi érték számításánál. *
48. § (1) A telek legkisebb zöldfelületi arányába beszámítható zöldfelületi elem kialakításánál biztosítani kell a (2)-(3) bekezdésben foglalt műszaki feltételeket.
(2) Zöldtetők létesítésénél
a) a termőréteg vastagságát, a zöldtetőre vonatkozó intenzitás mértékét és beszámíthatóságát az OTÉK alapján kell kialakítani,
b) biztosítani kell a fenntartáshoz és a karbantartáshoz szükséges megközelítés lehetőségét,
c) a kiültetésre kerülő növényzet fenntartásához szükséges szakszerű rétegrendet kell létesíteni,
d) a félintenzív és az intenzív zöldtető esetén a megfelelő öntözés érdekében automata öntözőrendszer telepítését biztosítani kell.
(3) Zöldhomlokzat létesítésénél
a) az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján lehet a zöldhomlokzatot kialakítani,
b) a szomszéd telken lévő épület telek felé eső tűzfalán a zöldhomlokzat a saját telken is kialakítható,
c) a növényválasztás nem okozhatja az épületszerkezetek károsodását,
d) a gyökérzet elleni védelemről és az épületszerkezetek vízszigeteléséről gondoskodni kell,
e) támszerkezetet igénylő, vagy ültetőedény-soros rendszer esetén biztosítani kell a rendszeres fenntartás, karbantartás és öntözés lehetőségét.
(4) Amennyiben a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány a kialakult állapot miatt nem teljesíthető, úgy a zöldfelületi intenzitás növelése és a hőszigethatás csökkentése érdekében az a)-g) pont közül legalább kettőnek teljesülnie kell, kivéve, ha az udvar üvegtetővel utólag lefedésre kerül: *
a) a telek területén legalább egy, nagy lombtömeget növesztő fa ültetendő,
b) az udvar alapterületének minden megkezdett 50 m2-e után egy fa telepítendő teljes értékű planténerben, vagy zöldtetős kialakítással, vagy természetes talajkapcsolattal,
c) az udvar alapterületének legalább fele teljes értékű zöldfelületként, vagy legalább félintenzív zöldtetőként, vagy teljes értékű planténerben kihelyezett növényzettel fedetten alakítandó ki,
d) a nyílászárókkal nem rendelkező homlokzati részeken, vagy tűzfalakon zöldhomlokzat alakítandó ki az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak figyelembevételével,
e) telekbelső felé eső szomszédos épületek tűzfala zöldhomlokzatként alakítandó ki az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján,
f) 20 m2-nél nagyobb egybefüggő területtel rendelkező járható lapostetős épületrészek legalább 30%-án félintenzív, vagy intenzív zöldtető alakítandó ki,
g) 10 m2-nél nagyobb egybefüggő területtel rendelkező nem járható lapostetős épületrészeken legalább sedum tető, vagy extenzív zöldtető alakítandók ki,
h) a függőfolyosók összes hosszának legalább 50%-án balkonkert alakítandó ki.
(5) * Az udvar utólagos üvegtetővel való teljes lefedése esetén a telekre előírt zöldfelületi arányt nem kell alkalmazni.
49. § (1) Az építési övezethez tartozó beépítési magasság megengedett legnagyobb értéke
a) * a 2. mellékletben meghatározott utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értéke (PMUmax) és az 52. § csatlakozási szabályai alapján megállapított utcai párkánymagasság vonala (PMU), vagy
b) * a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság (Ém).
(2) Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek, akkor az (1) bekezdésben foglaltak helyett azt kell betartani.
(3) A beépítési magasságot együtt kell alkalmazni az épület abszolút legmagasabb pontjának TKR-ben foglalt előírásával, mely fölé nem nyúlhat épületrész.
50. § (1) A párkánymagassággal szabályozott telek esetében az épület magassági értékeit a magassági idom szabályozza, melynek befoglaló formája az utcai párkánymagasság vonala (PMU) szerint határozandó meg.
(2) A magassági idom meghatározásának szabályai:
a) a magassági idom az utcai párkánymagasság vonalára (PMU) fektetett, a telekbelső irányába emelkedő ferde magassági síkból és az utcai párkánymagasság vonala (PMU) felett 7 méteres távolságban lévő vízszintes magassági síkból (együtt magassági síkok) áll; (7. melléklet 20. ábra)
b) a ferde magassági sík hajlásszöge
ba) legfeljebb 45º,
bb) műemléki védelem alatt álló épület esetében, amennyiben a meglévő, vagy eredeti épület tetőszerkezetének hajlásszöge a 45º-ot meghaladja, akkor a meglévő, vagy eredeti épület tetőszerkezetének hajlásszöge, de legfeljebb 60º;
c) a ferde magassági síkot a telek teljes szélességében a két sík metszésvonaláig, a vízszintes síkot ettől a metszésvonaltól a telekbelső felé, a telek teljes további terjedelmében figyelembe kell venni az építési hely felett;
d) saroktelek esetén
da) a magassági idomot a két ferde sík metszése és a vízszintes sík határozza meg;
db) * amennyiben a 2. mellékleten több eltérő PMUmax érték került meghatározásra, úgy - Szabályozási Terv eltérő jelölése hiányában - a vízszintes síkok átfedésénél az alacsonyabbat kell figyelembe venni;
e) két utcára átmenő telek eltérően meghatározott PMUmax értékei esetén az eltérő magasságú vízszintes magassági síkok közötti térbeli váltás helye - Szabályozási Terv eltérő jelölése hiányában - a telek felezővonalában van;
f) * amennyiben a 2. mellékleten a telek vonatkozásában több PMUmax érték is meghatározásra került, ott a térbeli váltás pontos helyét a Szabályozási Terv mutatja;
g) telekalakítás esetén a párkánymagassági érték
ga) a telekhatár változásának megfelelően változik,
gb) telekegyesítéskor a térbeli váltás helye az eredeti telekhatár.
(3) Az utcai párkánymagasság vonalának (PMU)
a) helyét a telek homlokvonalára (közterületi határvonalára) állított függőleges sík határozza meg, kivéve, ha a Szabályozási Terv
aa) előkertet határoz meg, akkor a helye az előkerti határvonalra állított síkon van, vagy
ab) építési vonalat határoz meg, akkor az arra állított függőleges síkon van,
b) magassági értékét a közterületi terepcsatlakozástól (járdatőtől) kell mérni.
(4) * Az utcai párkánymagasság vonalának az építési telekre vonatkozó értékét (PMU) a 2. melléklet alapján és a szomszédos épületek magasságának együttes figyelembevételével kell megállapítani (7. melléklet 19. ábra), mely nem lehet nagyobb a 2. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMUmax),
(5) Az utcai párkánymagasság vonala (PMU) nem lehet nagyobb a 2. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMUmax), és *
a) az utcafronton csatlakozó két szomszédos nem védett épület esetén nem lehet nagyobb a magasabb szomszédos meglévő épület uralkodó utcai párkánymagasságánál, és
b) * az utcafronton csatlakozó egy szomszédos védett épület esetén a védett épület uralkodó utcai párkánymagasságánál legfeljebb 1 méterrel lehet nagyobb, kivéve, ha a védett épület uralkodó utcai párkánymagassága a beépítendő telekre meghatározott 4. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMUmax) legalább 3 méterrel alacsonyabb, mely esetben az utcai párkánymagasság vonala (PMU) megegyezik a 2. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékével (PMUmax), és
c) az utcafronton csatlakozó két szomszédos védett, vagy két szomszédos nem védett épület esetén nem lehet nagyobb a magasabb szomszédos meglévő épület uralkodó utcai párkánymagasságánál, és
d) * amennyiben a 2. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékeként (PMUmax) „KA” - kialakult jelzés szerepel, akkor az utcai párkánymagasság vonala (PMU) megegyezik a meglévő épület uralkodó utcai párkánymagasságával, így az nem változtatható meg.
51. § (1) Az egyes épületrészeknek az 50. § szerinti magassági idomon belül kell maradniuk, a magassági idom síkjai fölé csak az alábbi szabályok szerint nyúlhat épületrész:
a) a ferde magassági sík feletti - teljes telekszélességű - térrészbe csak akkor nyúlhat épületrész
aa) * ha a 2. mellékleten a telek előtt nincs „keskeny utca” jelölés feltüntetve, és
ab) a túlnyúlás szélessége nem haladja meg a közterület felőli homlokzat szélességének 1/3-át,
b) a vízszintes magassági sík fölé
ba) * az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb 1/3-án és legfeljebb 3 méterrel nyúlhat torony, kupola, egyéb építészeti hangsúlyt képező épületrész, épületdísz, tetődísz, amennyiben a 2. melléklet „építészeti hangsúly” jelölést tartalmaz,
bb) kizárólag lapostetős épületrész esetében legfeljebb 3 méterrel nyúlhat tetőfelépítmény - a ba) alpontban foglaltaktól függetlenül -,
bc) legfeljebb 2 méterrel a nem falazott kémény, szellőző vagy műszakilag szükségessé váló kéménymagasítás;
c) az a) pont és ba) alpont szerinti túlnyúlás szabályai egyesíthetők, de együttesen sem haladhatják meg az utcai homlokzat szélességének 1/3-át;
d) saroktelek esetén az a) pont és ba) alpont szerinti túlnyúlás
da) a sarkon - több sarok esetén a sarkokon - , szimmetrikus elrendezéssel, vagy
db) középrizalit(ok) létesítésével
alakítandó ki.
(2) A magassági síkok fölé való túlnyúlás mértéke figyelmen kívül hagyható
a) a sérült, elpusztult tetőzet vagy épületdísz visszaépítése, eredetivel megegyező helyreállítása esetén,
b) a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőzetének helyreállításakor,
c) a meglévő szomszédos épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés érdekében az 52. § szabályainak megfelelően.
(3) Amennyiben a meglévő, 1950 előtt létesült épület eredeti párkánymagassága meghaladja a Pmu értékét, akkor az nem növelhető, helyreállítás esetén visszaépíthető, és a magassági idomon kívül kizárólag a tetőzete építhető vissza a (2) bekezdés figyelembevételével.
52. § (1) * Az épület tetőgerincének magassága - a Szabályozási Terven való eltérő jelölés, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások hiányában - az utcafronton csatlakozó szomszédos épületek esetében (7. melléklet 21.a. és 21.b. ábra)
a) két nem védett, szomszédos épület esetén legfeljebb a vízszintes magassági sík magasságával megegyező lehet,
b) egyik oldalon védett, alacsonyabb szomszédos épület esetén, ha a védett épület gerincmagassága és az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík magasság közötti eltérés
ba) 3 méter, vagy annál kisebb, akkor a gerincmagasság legfeljebb 1 méterrel lehet nagyobb a szomszéd védett épület gerincmagasságánál,
bb) 3 méternél nagyobb, akkor legfeljebb a vízszintes magassági sík magasságával megegyező lehet,
c) egyik oldalon védett, magasabb szomszédos épület esetén, az épület gerincmagassága a vízszintes magassági síkon túlnyúlhat, de legfeljebb a védett szomszédos épület gerincmagasságának megfelelő lehet,
d) * két védett, utcafronton csatlakozó szomszédos épület esetén, ha az alacsonyabb gerincmagasságú védett épület gerincmagassága
da) legfeljebb 3 méterrel alacsonyabb, mint az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík, akkor az épület gerincmagassága a vízszintes magassági síkon túlnyúlhat, de legfeljebb a magasabb gerincmagasságú épület gerincmagasságának megfelelő lehet,
db) több mint 3 méterrel alacsonyabb, mint az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík, akkor az épület gerincmagassága legfeljebb a vízszintes magassági sík magasságával megegyező lehet,
dc) legfeljebb 3 méterrel magasabb, mint az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík, akkor az épület gerincmagassága a vízszintes magassági síkon túlnyúlhat, de legfeljebb az alacsonyabb gerincmagasságú épület gerincmagasságának megfelelő lehet,
dd) több mint 3 méterrel magasabb, mint az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík, akkor az épület gerincmagassága legfeljebb a vízszintes magassági sík magasságával megegyező lehet.
(2) Az épület tetőgerincének, vagy lapostetős épületrész esetén az attikának a magassága legfeljebb 1 méterrel lehet magasabb, mint a csatlakozó épületrész gerincmagassága
a) az épület oldalszárnyához csatlakozó, valamint
b) a hátsó telekhatáron csatlakozó
szomszédos védett épülethez képest, kivéve, ha a védett csatlakozó épületrész gerincmagassága és az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík magasságának különbsége 6 méter, vagy annál nagyobb.
(3) Az épület csatlakozó párkánymagassága (7. melléklet 22. ábra)
a) nem védett, utcafronton csatlakozó szomszédos épület esetén a szomszédos épület csatlakozó párkánymagasságához nem kell illeszkedni, de az épület csatlakozó párkánymagassága nem haladhatja meg az építéssel érintett telekre meghatározott utcai párkánymagasság értékét (PMU),
b) védett, utcafronton csatlakozó szomszédos épület esetén, ha az építéssel érintett telekre meghatározott utcai párkánymagasság értékének (PMU) és a védett épület uralkodó párkánymagasságának egymástól való eltérése
ba) 3 méter, vagy annál kisebb, akkor az építéssel érintett épület csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1 méterrel térhet el a szomszéd védett épület csatlakozó párkánymagasságától,
bb) 3 méternél nagyobb, akkor a szomszédos épület csatlakozó párkánymagasságához nem kell illeszkedni, de az épület csatlakozó párkánymagassága nem haladhatja meg az építéssel érintett telekre meghatározott utcai párkánymagasság értékét (PMU).
53. § (1) * Ahol a 2. melléklet épületmagassági értéket határoz meg, ott az épületmagasság szabályai szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévő épület magasságát megváltoztatni.
(2) * Ahol a 2. melléklet kialakult épületmagasságot (KA) határoz meg, ott az épület magassági értéke nem változtatható meg.
54. § (1) Az épületek tetőzet kialakításának részletszabályait a Szabályozási Terv a TKR alapján tünteti fel.
(2) A meglévő épület tetőzetének bővítése, felújítása, átalakítása, korszerűsítése és az emeletráépítés egyes esetei az egyes építményekre vonatkozó magassági szabályokkal együtt alkalmazandók.
(3) A Szabályozási Terven jelölt „tanúház” esetén - a Szabályozási Terven való eltérő jelölés, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások hiányában - csak a meglévő épület padlásterének magasítással nem járó, 55. § szerinti beépítése, átalakítása lehetséges.
55. § (1) Meglévő épület padlásterének magasítással nem járó beépítése, átalakítása esetén
a) az átalakítás csak értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető,
b) legfeljebb egy új önálló tetőtéri szint létesíthető, melyen belül galériaszint alakítható ki,
c) a kialakított tetőtéri szint önállóan, vagy az alatta lévő legfelső emeleti szint rendeltetési egységeiből is feltárható,
d) a lakástól eltérő rendeltetés csak lakóépülettől eltérő funkciójú épület esetén létesíthető,
e) az eredeti tetőforma a TKR-ben meghatározottak szerint megtartandó,
f) meglévő tetőszerkezet teljes mértékben cserélhető, felújítható az épület építéskori eredeti formájának megtartásával, visszaépítésével.
56. § (1) Meglévő épület tetőzetének legfeljebb 1 méteres utcai és udvari párkánymagasság növeléssel járó beépítése, átalakítása esetén
a) az átalakítás csak értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető,
b) legfeljebb kétszintes önálló rendeltetési egység, vagy két új önálló - az alsó építményszinttel összekapcsolható - építményszint létesíthető,
c) a lakástól eltérő rendeltetés csak lakóépülettől eltérő funkciójú épület esetén létesíthető,
d) az udvarok térarányára vonatkozó 62. §-ban foglalt szabályokat nem kell alkalmazni.
57. § (1) Meglévő épület udvari homlokzatát érintő 1 métert meghaladó udvari párkánymagasság növeléssel járó tetőtérbeépítés az udvarok térarányára vonatkozó 62. §-ban foglalt szabályok együttes betartása mellett az alábbiak szerint lehetséges (7. melléklet 25. ábra):
a) az átalakítás csak értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető,
b) az újonnan létrejövő tervezett és a meglévő udvari átlagos párkánymagasságok különbsége nem lehet nagyobb 6 méternél, és
c) az újonnan létrejövő tervezett és a meglévő udvarmagasságok különbsége nem lehet nagyobb 3 méternél, és
d) a tervezett udvari párkánymagasság és a vízszintes magassági sík közötti távolság legalább 2,5 méter legyen, és;
e) a tervezett udvari párkánymagasság és a meglévő épület zárófödémének távolsága csak az épület teljes átépítése, vagy rendeltetési módjának megváltoztatása esetén lehet több 4,5 méternél.
58. § (1) Meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással vagy teljes építményszinttel való) bővítése a Szabályozási Terven „emeletráépítés lehetséges” jelölés lehatárolt területén belül lehetséges, a Szabályozási Terven, a XVIII. fejezetben, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban megjelölt szintszám és a magassági szabályok együttes betartásával, az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint.
(2) A Szabályozási Terv külön jelölése hiányában meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással, vagy teljes építményszinttel való) bővítése az a)-d) pontban foglaltak együttes betartásával lehetséges:
a) a bővítéssel legfeljebb egy teljes építményszint jöhet létre, mely a későbbiekben felfelé tovább nem bővíthető, és
b) az 49-57. § szerinti magassági szabályoknak meg kell felelni, és
c) eredetileg jellemzőiben magastetős épület csak magastetős kialakítású lehet, melynek tetőtere beépíthető,
d) eredetileg építéskori jellemzőiben lapostetős épület csak lapostetős kialakítású lehet.
(3) A Szabályozási Terv külön jelölése hiányában meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással, vagy teljes építményszinttel való) bővítés nem létesíthető a(z)
a) Id. Antall József rakpart - Balassi Bálint utca - Széchenyi rakpart - Széchenyi István tér - Petőfi tér - Március 15.-e tér Belgrád rakpart,
b) Jászai Mari tér - Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Károly körút - Múzeum körút - Kálvin tér - Vámház körút, Fővám tér,
c) Alkotmány utca,
d) Kossuth Lajos utca - Szabad sajtó út,
e) * Deák Ferenc tér,
f) Egyetem tér,
g) Erzsébet tér,
h) Hild tér,
i) Honvéd tér,
j) József Attila utca,
k) József nádor tér,
l) Károlyi kert,
m) Kossuth Lajos tér,
n) Nyugati tér,
o) * Podmaniczky Frigyes tér,
p) Szabadság tér,
q) Szent István tér,
r) Vigadó tér,
s) Vörösmarty tér,
menti telkek esetében.
59. § (1) Újonnan manzárdtető nem létesíthető.
(2) Meglévő manzárdtető beépítése, átalakítása esetén a manzárdjelleg megtartása, visszaépítése kötelező.
60. § (1) Visszahúzott tetőemelet csak eredetileg lapostetős épületrész esetében létesíthető a magassági idom szabályai és az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak betartásával.
(2) Meglévő épületen legfeljebb egy visszahúzott építményszintnek számító lapostetős tetőemelet létesíthető, kivéve a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek.
(3) A visszahúzott tetőemelet épületrészei nem nyúlhatnak túl
a) a meglévő épület közterület felől kialakult párkánymagassági vonalára állított 45º-os érintősík(ok)on, és
b) a meglévő épület udvar felől kialakult párkánymagassági vonalára állított 60º-os érintősík(ok)on, és
c) a magassági idomon.
(4) A visszahúzott tetőemelet fölött tetőfelépítmény nem létesíthető, a meglévő tetőfelépítmény a tetőemelet tömegébe integrálandó.
61. § * (1) Meglévő épület átépítése esetén amennyiben az átalakítás a lapostetős épületrészeket is érinti, az érintett lapostetős épületrészek gépészeti berendezésekkel nem igénybe vett, legalább 50 m2 alapterületű egybefüggő részeinek
a) legalább 50%-án legalább félintenzív zöldtetővel rendelkező tetőkertet, vagy
b) legalább 75%-án legalább extenzív zöldtetőt
kell kialakítani, kivéve, ha az átalakítás kizárólag jókarbantartás vagy veszélyelhárítás céljából történik és kizárólag nem járható lapostető jön létre.
(2) A tetőzet kialakításának részletszabályait a Szabályozási Terv a TKR alapján tünteti fel.
(3) Pergola és egyéb árnyékoló elem utólag legfeljebb a lapostetős épületrész 30%-án
a) az átalakítással érintett lapostetős épületrész min 20%-án létesített zöldtetővel és
b) a tetőterasz kialakításával
együtt létesíthető.
(4) A lapostetős épületrész átalakítása során a korábban kialakított zöldtető mérete nem csökkenthető.
62. § (1) Meglévő épület átépítése esetén a (2)-(7) bekezdés szerinti udvari térarányokra vonatkozó előírásoknak együttesen kell teljesülnie.
(2) Az udvarszélesség - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb,
a) legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén 6 méternél,
b) 21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén 8 méternél,
(3) Az udvar alapterülete - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb
a) legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 15%-ánál,
b) 21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 20%-ánál.
(4) Amennyiben a kialakult állapot szerint az udvarszélesség nem éri el a (2) bekezdés szerinti méretet, vagy az udvar alapterülete nem éri el a (3) bekezdés szerinti méretet, úgy - az utólagos felvonó létesítés kivételével - az udvar szélességi méretei és alapterülete tovább nem csökkenthetők.
(5) Meglévő épület udvari homlokzatát érintő 1 métert meghaladó térdfal-magasítással vagy legalább egy teljes építményszinttel járó 57. § szerinti bővítése esetén az udvarmagasság értéke (7. melléklet 24. ábra) nem lehet nagyobb
a) lakórendeltetést tartalmazó épület esetében, az udvar alapterülete négyzetgyökének 2,5-szeresénél,
b) lakótól eltérő rendeltetés esetében, az udvar alapterülete négyzetgyökének 3-szorosánál
(6) Az (5) bekezdésben foglalt előírást nem kell figyelembe venni, amennyiben
a) a meglévő udvar alapterülete kisebb, mint 50 m2, vagy
b) a meglévő udvararány a 3 értéket meghaladja, vagy
c) ha a meglévő udvar légudvarnak számít.
(7) A 34. § szerinti új udvarcsatlakozás kialakítása esetén az (5) bekezdés szerinti számítás során az udvar alapterületét a szomszéd csatlakozó udvarának alapterületével együtt, de legfeljebb 50 m2 többlettel kell figyelembe venni.
63. § (1) Új épületet érintő udvarlétesítés esetén az (2)-(4) bekezdés szerinti udvari térarányokra vonatkozó előírásoknak együttesen kell teljesülnie.
(2) Az udvarszélesség - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb,
a) legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén 9 méternél,
b) az udvarra néző lakórendeltetés, vagy 21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén 12 méternél,
mely udvarszélességek tovább nem csökkenthetők.
(3) Az udvar alapterülete - amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - nem lehet kisebb
a) legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 20%-ánál,
b) 21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 25%-ánál.
(4) Új épület létesítése esetén az udvarmagasság értéke (7. melléklet 24. ábra) nem lehet nagyobb
a) lakórendeltetést tartalmazó épület esetében az udvar alapterülete négyzetgyökének 2-szeresénél,
b) egyéb rendeltetés esetében az udvar alapterülete négyzetgyökének 2,5-szeresénél.
64. § (1) Az udvar a földszinten és az első emeleti szinten - meglévő védett épület esetében az értékvizsgálati dokumentációban foglalt megállapítások alapján - a (2)-(7) bekezdés szerint építhető be, fedhető le. (7. melléklet 23. ábra)
(2) Az udvar kizárólag akkor építhető be, fedhető le, amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt kifejezetten lehetővé teszik, vagy ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) az udvar alapterülete kisebb, mint 200 m2,
b) a földszinten lakásrendeltetésű egység nem található,
c) egyéb rendeltetési egység használatát nem zavarja, illetve kedvezőtlenül nem befolyásolja,
d) az udvaron meglévő, értékes fás szárú növényzet nem található, vagy annak megfelelő megtartása biztosítható,
e) a meglévő épület udvari homlokzati architektúrája azt lehetővé teszi.
(3) Az udvarbeépítéssel érintett földszinti szint kizárólag
a) kereskedelmi,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) kereskedelmi szálláshely közösségi és azt kiszolgáló terei,
e) igazgatási, iroda, valamint
f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású
fa) vendéglátó,
fb) sport,
fc) gépjárműtároló,
fd) kerékpártároló
rendeltetés céljára létesíthető.
(4) Két szintes - első emeleti szintre is kiterjedő - udvarbeépítés
a) akkor létesíthető, ha
aa) a (2) bekezdésben foglaltak teljesülnek, és
ab) az első emeleti szinten lakásrendeltetésű egység nem található, és
ac) az udvari átlagos párkánymagasság a 21 métert meghaladja,
b) az első emeleti szinten a (3) bekezdés szerint meghatározott rendeltetések létesíthetők, az igazgatási, iroda, valamint gépjárműtároló rendeltetés kivételével.
(5) Az udvar beépítése esetén, az udvari zárófödémen - függetlenül attól, hogy az melyik építményszinten helyezkedik el - az épület közösségi tereiből megközelíthető tetőkertet kell kialakítani, melynek
a) legalább 50%-án félintenzív, vagy intenzív zöldtetőt kell létesíteni,
b) legfeljebb 30%-án létesíthető az alsó szintek bevilágítását szolgáló üvegtetős lefedés.
(6) * Az udvart érintő üvegtetővel való teljes lefedés - szálloda, irodaház kivételével - kizárólag a legfelső építményszint felső magasságában létesíthető. Amennyiben az udvarra lakószoba nyílik, az üvegtetőt úgy kell kialakítani, hogy a természetes megvilágítás és szellőzés a lakószobák számára továbbra is biztosított legyen.
(7) Az udvaron belül felvonó utólagosan csak akkor létesíthető, ha
a) az épület tömegén belül arra nincs lehetőség, és
b) az értékvizsgálati dokumentációban foglaltakkal nem ellentétes.
(8) Csatlakozó udvaros beépítés esetén
a) a szomszédos udvarhoz csatlakozó udvar földszinti, vagy első emeleti beépítése csak akkor megengedett, ha a szomszédos udvar csatlakozó szélességi mérete legalább 4 m,
b) nem beépített szomszédos udvar esetében az udvar a szomszédos udvari járószinttől számított 4,5 m-es magasságig, de legfeljebb az első emelet padlószintjéig építhető be, beleértve a tetőkert termőföldvastagságát is,
c) már beépített szomszédos udvarhoz való csatlakozás esetében az udvar a szomszéd udvar tetőkertje udvari járószintjének magasságáig építhető be, biztosítva az udvarok egybenyitásának lehetőségét,
d) az udvar üvegtetővel csak a szomszéd udvarral együttesen egységesen kialakított, de szerkezetileg elkülönülő üvegtetővel fedhető le.
65. § (1) Az udvarok a telken belül, vagy szomszédos telekhatárokon egymással épületen keresztül összeköthetők.
(2) Az udvarokat összekötő átjáró
a) szélessége legalább 3 méter,
b) belmagassága legalább 3,5 méter.
66. § (1) Amennyiben a telekhatáron álló szomszédos épület határfalán utólag szabálytalan módon kialakított nyílászáró található, úgy a nyílászárót vagy falnyílást az érintett tulajdonosnak meg kell szüntetnie, vagy az új épületet az érintett helyen legalább légaknával kell kialakítani, amelyet a szomszéd tűrni köteles.
(2) Védett épületrésszel szomszédos ingatlan tűzfalában huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség bevilágítására szolgáló nyílászáró akkor létesíthető, - a tűzvédelmi és biztonsági követelmények betartása mellett - ha a nyílászáró parapetmagassága és a szomszédos védett épületrész tetőgerincének magassága között legalább 3 m-es függőleges távolság biztosított.
(3) A szomszédos meglévő épület helyiségei a telekhatáron összenyithatók, amennyiben *
a) az összenyitás eredményeként azonos rendeltetésű rendeltetési egység kerül kialakításra,
b) a tűzvédelmi szempontok érvényesíthetők,
c) nem veszélyezteti sem az építéssel érintett telken lévő épület, sem az azzal szomszédos épület állékonyságát.
67. § (1) A nyilvántartott óvóhelyet érintő átalakítás esetén - eltérő megállapodás hiányában -, azt az érintett telken az eredeti férőhelynek megfelelő kapacitással kell pótolni a szakhatóság előírásainak figyelembevételével.
(2) A megtartandó óvóhely megközelíthetőségét - eltérő megállapodás hiányában - meg kell őrizni.
(3) A nem elbontható óvóhely és kizárólag az óvóhely megközelítését szolgáló közlekedőterület bruttó szintterületét az általános szintterületi mutatóba nem kell beszámítani.
68. § (1) Általános szinten huzamos használatra szolgáló helyiségek -a tetőtéri szintek kivételével - átlagos belmagassága nem lehet kisebb 3 méternél.
(2) A közterület felől
a) a földszinti huzamos használatra szolgáló helyiségek kialakítható legkisebb átlagos belmagassága 5 méter, vagy
b) a földszint és mezzaninszint együttes kialakítása esetén
ba) a földszint és mezzaninszint együttes átlagos belmagassága legalább 5 méter,
bb) a mezzaninszint belmagassága az általános szint belmagasságánál kisebb lehet, és
bc) csak akkor létesíthető, ha a homlokzati kialakítása során a földszint és mezzaninszint együtt egy építményszint hatását mutatja, és melyekben azonos rendeltetés létesíthető.
(3) Új épület létesítése esetén mezzaninszintes kialakítást kell alkalmazni
a) a Belvárosi Főutca Tengely
b) Szervita tér
c) Deák Ferenc utca
d) Kossuth Lajos utca
menti telkek esetében.
(4) A Szabályozási Terven jelölt gyalogospreferenciájú területek menti telken létesülő új épület esetén
a) az utcafronti traktus nem lehet magasföldszintes kialakítású,
b) a közterület felőli földszinti és alagsori helyiségekben csak kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási célú üzlethelyiségek, közforgalmú irodák helyezhetők el.
(5) Földszint kialakítása során amennyiben passzázs létesül, annak szélessége legalább 3 méter, belmagassága legalább 3,5 méter legyen.
69. § (1) * A személygépjárművekre vonatkozó telken belül biztosítandó parkolási kötelezettséget új épület esetében - ha az övezet, építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a 6.a. mellékletben előírt mértékben kell megállapítani, egész számra történő felfelé kerekítéssel, a (2)-(11) bekezdésben foglaltak együttes betartásával.
(2) Az épületek rendeltetéséhez szükséges elhelyezendő kerékpártároló férőhelyek számát a 6.b. melléklet határozza meg.
(3) Az autóbuszok számára nem kell telken belüli járműelhelyezést biztosítani.
(4) Amennyiben a telken az előírt férőhelyek száma nem biztosítható, akkor a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint kell azok pótlásról vagy megváltásáról gondoskodni.
(5) A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű árusító kereskedelmi egység létesítése esetén a (6) - (10) bekezdés szerinti engedmények nem alkalmazhatók.
(6) * Meglévő épület esetén, amennyiben a meglévő parkolási kötelezettséghez képest az épület bővítése, átalakítása, vagy a rendeltetés módosítása során, védett épület esetében a bővítéssel járó átalakítása, rendeltetésmódosítása következtében további parkolási kötelezettség keletkezik, akkor csak a többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkoló férőhelyek megtartása mellett. A többlet gépjárművek számát az OTÉK 111. § (2a) bekezdésben foglaltak szerint kell számolni.
(7) Új épület létesítése esetén a parkolási kötelezettség telken belül biztosítandó a (9) bekezdésben foglaltak kivételével.
(8) Nincs parkolási kötelezettség, amennyiben a meglévő épület földszintjén
a) egyenként legfeljebb 50 m2 bruttó alapterületű kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó rendeltetési egység létesül, vagy rendeltetése ilyenre módosul, vagy
b) vendéglátó terasz létesül,
ha azok 200 méteres körzetén belül a parkolás a közterületen megengedett.
(9) Nem kötelező a parkolási kötelezettség telken belüli biztosítása, de a telken kívüli biztosításról gondoskodni kell a (10) bekezdés szerint, amennyiben
a) a telekre való ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedhető meg,
b) a telek kizárólag meglévő gyalogos utca, vagy a Szabályozási Terven „gyalogos utca, gyalogos terület” jelölésű közterületek felől közelíthető csak meg,
c) a telken a már meglévő épület nem teszi lehetővé a parkolási műtárgy megépítését,
d) védett épület meglévő kapubejárója nem teszi lehetővé gépjárművel való bejutást, és annak átalakítására nincs mód,
e) egyéb műszaki adottságok, régészeti érték, vagy védett épület, épületrész, értékes növényzet miatt az elhelyezés nem lehetséges.
(10) A (9) bekezdésben felsorolt esetekben a parkolási kötelezettség - a külön rendeletben foglaltak betartásával -
a) a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belül is teljesíthető:
aa) parkoló-létesítményben (parkolóházban, mélygarázsban), vagy
ab) más építési telken meglévő vagy, létesülő épület rendeltetése szerint meghatározott parkoló férőhely számon felüli többletparkoló-férőhely igazolt igénybevételével;
b) * meglévő épületben a parkolási kötelezettség duplájának megfelelő számú kerékpár elhelyezését biztosító kerékpártároló helyiség létesítésével is teljesíthető a telken belül, kivéve az új lakás létesítése, vagy önálló rendeltetési egység lakásrendeltetésűvé alakítása esetén.
(11) Áruszállításhoz az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű várakozóhelyeket telken belül egyedi méretezés alapján kell biztosítani, kivéve
a) gyalogos preferenciájú közterület mellett fekvő telek esetében,
b) a 400 m2 bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató rendeltetési egység esetén, valamint
c) a telken belüli megállásra és rakodásra nem alkalmas méretű telek esetén
melyek áruszállítási ellátása a közterületen kialakított ún. koncentrált rakodóhelyről is biztosítható.
70. § (1) A telken belüli parkoló férőhelyek, parkoló létesítmények kialakítására, átalakítására - ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a (2)-(13) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak.
(2) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén
a) a létesítendő parkoló férőhelyeket telken belül mélygarázsban, földszinti teremgarázsban, önálló terepszint alatti építményben, vagy telken belüli felszíni parkolóban lehet biztosítani, és
b) telken belül a meglévő felszíni parkoló abban az esetben tartható meg, továbbá felszíni parkoló kizárólag akkor létesíthető, vagy bővíthető, ha minden megkezdett 4 db parkoló férőhely után legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, környezettűrő, lombos fa kerül telepítésre és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felülettel rendelkezik, mely során a fák telepítése miatti parkoló férőhely különbözetet nem kell pótolni.
(3) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén keletkező parkolási kötelezettséget a 69. § (8) és (9) bekezdésben foglaltak együttes figyelembevételével
a) a telken belül mélygarázsban, földszinti teremgarázsban, önálló terepszint alatti építményben kell biztosítani,
b) telken belül a meglévő felszíni parkoló abban az esetben tartható meg, ha minden megkezdett 2 db parkoló férőhely után legalább 1 db a nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fa kerül telepítésre és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felülettel rendelkezik, mely során a fák telepítése miatti parkoló férőhely különbözetet nem kell pótolni.
(4) Új épület létesítése esetén
a) a létesítendő parkoló férőhelyeket telken belül mélygarázsban, földszinti teremgarázsban, önálló terepszint alatti építményben kell biztosítani,
b) felszíni parkoló nem létesíthető, és nem tartható meg.
(5) Meglévő felszíni parkoló - épületet érintő építési munkával nem járó - átalakítása esetén, minden megkezdett 4 db parkoló férőhely után legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fa telepítendő, és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felülettel rendelkezik, mely során a fák telepítése miatti parkoló férőhely különbözetet nem kell pótolni.
(6) Mélygarázs létesítése esetén
a) a fák elültetése és megfelelő életkörülményeik biztosítása érdekében a felszín alatti építmény szerkezeti kialakítása során minimum 1,5 méter termőréteg vastagságú, legalább 8 m³ ültetőközeg befogadására alkalmas helyet kell biztosítani és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni,
b) a kihorgonyzás a szomszédos telek pinceszintjének állagát nem veszélyeztetheti, későbbi pinceszintek építését nem akadályozhatja,
c) szivárgót kell létesíteni, és az összegyűjtött felszín alatti vizeket el kell vezetni vagy a telek zöldfelületeinek öntözésére kell felhasználni,
d) a mélygarázs a közműszolgáltatók és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával a közterület alá kinyúlhat, és/vagy a közterület alatt kialakított mélygarázzsal gyalogos vagy gépjárművel való átközlekedés céljából - amennyiben a tűzvédelem tekintetében a vonatkozó jogszabályi feltételek betarthatók - összeköthető.
(7) Földszinti teremgarázs létesítése esetén a közterület felé eső épülettraktusban, vagy közterületi telekhatártól mért legalább 5 méterén belül üzlethelyiséget kell kialakítani a személybejárat és kapubehajtón túl fennmaradó teljes homlokzatszélességben.
(8) A zártsorú beépítési módú területen a parkolólétesítmény(ek) több egymás melletti telken a terepszint alatt és a földszinten egymással összeköthető módon is kialakíthatók önálló rendeltetési egységként, amennyiben a tűzvédelem tekintetében a vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek. *
(9) Parkolóház létesítése esetén
a) a telek általános, első emeleti, földszinti és terepszint alatti beépítettsége is elérheti a 100%-ot,
b) a legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutatót figyelmen kívül kell hagyni,
c) a parkolóház tetőzetének legalább felén legalább félintenzív zöldtető létesítendő,
d) a földszinten közterületi telekhatártól mért legalább 5 méterén belül üzlethelyiséget kell kialakítani a személybejárat és kapubehajtón túl fennmaradó teljes homlokzatszélességben.
(10) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés
a) legfeljebb a telken belül biztosítandó parkolási kötelezettség 50%-ában alkalmazható,
b) az a) pont szerinti célra létesített parkoló-berendezés az épületbe való beszerelés után nem távolítható el,
c) kizárólag önálló használat biztosításával telepíthető, és
d) közterületen vagy udvaron csak terepszint alá süllyeszthető emelőszerkezetként telepíthető.
(11) Felszíni parkoló kialakításánál a várakozóhelyeket nyílászárótól, kiürítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 m-es távolságra kell elhelyezni.
(12) A meglévő gyalogos utca, vagy a Szabályozási Terven „gyalogos utca, gyalogos terület” jelölésű közterületek felől mélygarázs, teremgarázs, önálló parkolóház megközelítése nem megengedett.
(13) Telken belül nem lehet elhelyezni parkoló területet vagy garázst a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek számára.
71. § (1) Az épületek rendeltetéséhez szükséges 6.b mellékletben meghatározott számú, a telken belül elhelyezendő kerékpártároló férőhelyeket (a továbbiakban: kerékpár-tárolási kötelezettség) a (2)-(5) bekezdés szerint kell kialakítani.
(2) Meglévő épület kismértékű átépítése esetén
a) az átépítés következtében keletkező többlet kerékpár-tárolási kötelezettség szerint biztosítandó férőhelyek mindegyikét ki kell alakítani,
b) a meglévő rendeltetési egységek kerékpár-tárolási kötelezettsége szerint biztosítandó kerékpártárolók számát nem kell biztosítani,
c) a meglévő férőhelyeket meg kell tartani, vagy a kialakított közösségi kerékpártárolóban kell biztosítani.
(3) Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén
a) az átépítés következtében keletkező többlet kerékpár-tárolási kötelezettség szerint biztosítandó férőhelyek mindegyikét ki kell alakítani, és
b) a meglévő rendeltetési egységek kerékpár-tárolási kötelezettsége szerint biztosítandó kerékpártárolók legalább 50%-át ki kell alakítani, és
c) a meglévő férőhelyeket meg kell tartani, vagy a kialakított közösségi kerékpártárolóban kell biztosítani.
(4) Új épület létesítése esetén a kerékpár-tárolási kötelezettség szerint biztosítandó férőhelyek mindegyikét ki kell alakítani.
(5) Kerékpártároló férőhelyeket az épület földszintjén, vagy -1 pinceszintjén közösségi kerékpártároló helyiségben kell kialakítani úgy, hogy az használói számára megközelíthető, és a kerékpár szintben, rámpán, vagy felvonóval biztonságosan szállítható legyen.
72. § (1) Közterületi felszíni parkoló és közterületi mélygarázs - ha a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - a TKR-ben meghatározottak figyelembevételével a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint alakítható ki.
(2) Közterületi felszíni parkoló
a) kizárólag szilárd burkolatú felülettel létesíthető,
b) felszíni parkolót a (3) bekezdés szerint kell fásítani, kivéve, ha műszaki vagy közlekedésbiztonsági okok a fásítást nem teszik lehetővé.
(3) Közterületi felszíni parkoló kialakítása során legalább 1 db közepes, vagy nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fát kell telepíteni, és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni
a) egyoldali párhuzamos beállás esetén minden megkezdett 2 parkolóhely után,
b) egyoldali ferde beállás esetén minden megkezdett 3 parkolóhely után,
c) egyoldali merőleges beállás esetén minden megkezdett 3 parkolóhely után,
d) a legalább 2 méter széles középső zöldsávval kialakított parkoló esetén minden megkezdett 6 parkolóhely után.
(4) Közterületi mélygarázst a Szabályozási Terven rögzített „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen”, lehatárolással érintett területen, vagy a 16 m-t elérő átlagos közterület-szélességű közterületeken lehet létesíteni, melyek esetén: *
a) geodéziai felmérés alapján a Szabályozási Terven feltüntetett lehatárolástól szükség esetén 2 m-rel el lehet térni,
b) a közművezetékeket a szolgáltatók és a szakhatóság előírásainak megfelelően szükség esetén ki kell váltani, vagy közműalagútban/közmű sávban az építményen belül annak helyet kell biztosítani,
c) a mélygarázsban a 8. § (1) c) pontban meghatározottak szerinti nyilvános illemhelyet és pelenkázót kell létesíteni,
d) a terepszintre való feljutást akadálymentesen is ki kell alakítani,
e) a közterületen transzparens szerkezettel lehet a feljárókat lefedni, felvonókat lehatárolni,
f) a határoló telektömbök épületeiből a garázsszint közvetlen megközelítését szolgáló terepszint alatti átjáró kialakítása a terepszint alatti építési hely határán kívül is megengedett, mind a gyalogosok, mind a gépjárművek számára,
g) a kihorgonyzás a szomszédos telek pinceszintjének állagát nem veszélyeztetheti, későbbi pinceszintek építését nem akadályozhatja,
h) szivárgót kell létesíteni, és az összegyűjtött felszín alatti vizeket el kell vezetni vagy a telek zöldfelületeinek öntözésére kell felhasználni,
i) a fák elültetése és megfelelő életkörülményeik biztosítása érdekében a felszín alatti építmény szerkezeti kialakítása során minimum 1,5 méter termőréteg vastagságú, legalább 8 m³ ültetőközeg befogadására alkalmas helyet kell biztosítani és töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni,
j) Zkp övezetbe sorolt közterület esetén a felszíni zöldfelületeit intenzív zöldtetőként kell kialakítani.
(5) Közterületen nem lehet elhelyezni parkoló területet a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
73. § (1) A Vt-V jelű vegyes városközponti területek jellemzően zártsorú beépítésű építési övezetei a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek, továbbá országos és települési szintű intézményi és egyéb, olyan rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, melyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Az építési övezetek területén az I-XV. fejezet rendelkezéseit együtt kell alkalmazni:
a) a Vt-V jelű építési övezetek általános előírásait rögzítő 74. §-sal, és a részletes előírásait rögzítő 75-77. §-sal, és
b) * a 2. mellékletben rögzített párkánymagasságokkal, beépítési magasságokkal, továbbá
c) a 5. mellékletben rögzített beépítési paraméterekkel, továbbá
d) a Szabályozási Tervvel, és a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokkal.
(3) Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások az építési övezet előírásához képest másként rendelkeznek, akkor azokat kell betartani az építési övezet vonatkozó előírása helyett.
(4) Az építési övezetek területén a zártsorú beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévő épületet átépíteni.
(5) Épület, önálló rendeltetési egység létesítésének lehetősége vagy tilalma a meglévő rendeltetés módosítására is vonatkozik.
(6) A 5. mellékletben szereplő kedvezményes értékeket az építési övezetben, az építési övezethez tartozó táblázatban, a XVIII. fejezetben, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban meghatározott feltételekkel együtt szabad alkalmazni.
74. § (1) Épület - ha az építési övezet másként nem rendelkezik:
a) lakás,
b) igazgatási,
c) iroda,
d) kereskedelmi, szolgáltató,
e) szállás jellegű,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású
ha) vendéglátó,
hb) sport,
hc) közösségi szórakoztató,
hd) önálló parkolóház, mélygarázs,
he) kézműipari rendeltetés, valamint
hf) a lakosság napi alapfokú ellátását biztosító egyéb
rendeltetés céljára létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek - ha az építési övezet másként nem szabályoz - egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(2) A (1) bekezdés szerinti önálló rendeltetési egység használatához, fenntartásához, működtetéséhez szükséges nem felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők (különösen iroda, raktár, szociális blokk, öltöző).
(3) Nem létesíthető
a) lakásrendeltetés, lakószoba, egyéb szálláshely szobaegysége, magánszállás
aa) pinceszinten, alagsorban, vagy
ab) * földszinten közvetlenül a közterület felől, vagy olyan udvarból nyílóan, amelyről más közhasználatú rendeltetés (különösen: üzlethelyiség, iroda) is nyílik;
b) a lakófunkciót zavaró
ba) tevékenység célját szolgáló épület, rendeltetési egység,
bb) jelentős szállítási forgalommal járó tevékenység;
c) nagykereskedelmi rendeltetési egység, nagykereskedelmi áruház,
d) * üzemanyagtöltő állomás - az elektromos töltőpont kivételével - , továbbá újonnan létrehozva autómosó, autószerviz - sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben;
e) kiszolgáló épület - az önálló mélygarázs kivételével.
(4) A telken, - ha az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek - több főépület is elhelyezhető.
(5) Meglévő lakást, vagy az eredeti állapot szerint lakás rendeltetést szolgáló rendeltetési egységet több rendeltetési egységre megosztani csak akkor lehet, - a teljes épületet érintő átalakítás kivételével -
a) ha annak nettó alapterülete legalább 140 m2, és
b) a megosztással létrejövő lakások száma nem több, mint az eredeti nettó lakásterület 70-nel való osztásából adódó, kerekített egész szám.
(6) * 40 m²-nél kisebb nettó alapterületű lakás - az épület eredeti építési állapota helyreállításának kivételével - újonnan nem létesíthető.
(7) A tetőtér beépítésével kialakítható lakások száma meglévő épület VII. fejezet szerinti átalakítása esetén, nem lehet több mint a beépítésre kerülő eredeti tetőszint (vagy padlásszint) bruttó alapterületének 70-nel való osztásából adódó, kerekített egész szám.
(8) Új épület létesítése, vagy az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén minden lakás után egy, legalább 1,5 négyzetméteres tárolót kell biztosítani az épületben a lakás rendeltetési egységen kívül, önálló, vagy közös helyiségben.
(9) Egyéb szálláshely esetén egy-egy szoba méretének meghatározásánál, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 6. szerint előírt méretek másfélszeresének kell teljesülnie.
(10) A melléképítmények közül elhelyezhető
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) kerti építmény,
c) zászlótartó oszlop.
75. § (1) A Vt-V/1 - Intézménydomináns vegyes városközponti terület - építési övezetben a 74. §-ban meghatározott rendeltetések létesíthetők.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb összesen 4.000 m2 általános szintterülettel létesíthető, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.
(3) * Egyéb szálláshely vagy magánszálláshely önálló rendeltetési egységek darabszáma meglévő lakóépületen belül nem haladhatja meg az összes önálló rendeltetési egység darabszámának 5%-át, kivéve azon épületet, amely szállodaként is működik.
(4) A Szabályozási Terven jelölt „Belvárosi Főutca Tengely” menti telkek esetében a telek legnagyobb területe legfeljebb 4.000 m2 lehet.
(5) A saroktelekre vonatkozó szintterületi mutató kedvezményt a 45. § szerint kell alkalmazni.
(6) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül az alábbi a)-e) pontban felsoroltak együtt is érvényesíthetők, melynek során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:
a) a közhasználatú terület kialakítása,
b) közhasználatú rendeltetési egység kialakítása,
c) közösségi célú többletparkoló létesítése
d) új udvarcsatlakozás kialakítása,
e) környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.
(7) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott épület hosszantartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető szintterületi mutató kedvezmények együttes alkalmazása esetén a kedvezmény nem haladhatja meg a 0,75 értéket.
(8) Az (5)-(7) bekezdés szerinti szintterületi mutató kedvezmény együttes alkalmazás esetén sem lehet nagyobb 1,5-nél.
(9) Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott kialakult túlépített szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése szerint érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény alkalmazható, de más kedvezménnyel nem vonható össze.
76. § (1) A Vt-V/2 - Lakódomináns vegyes városközponti terület - építési övezetben a 74. §-ban meghatározott rendeltetések a (2)-(4) bekezdésben foglaltak betartásával létesíthetők.
(2) Az építési övezet területén irodaház nem létesíthető, meglévő lakóépület rendeltetése erre nem változtatható meg.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés csak az épület pinceszintjén, földszintjén, mezzaninszintjén, vagy első emeleti szintjén és legfeljebb összesen 2.000 m2 általános szintterülettel létesíthető, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.
(4) * Egyéb szálláshely vagy magánszálláshely önálló rendeltetési egységek darabszáma az épületen belül nem haladhatja meg az összes önálló rendeltetési egység darabszámának 5%-át.
(5) A saroktelekre vonatkozó szintterületi mutató kedvezményt a 45. § szerint kell alkalmazni.
(6) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül az alábbi a)-e) pontban felsoroltak együtt is érvényesíthetők, melynek során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:
a) a közhasználatú terület kialakítása,
b) közhasználatú rendeltetési egység kialakítása,
c) közösségi célú többletparkoló létesítése
d) új udvarcsatlakozás kialakítása,
e) környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.
(7) Az építési övezetben a 45. § -ban meghatározott épület hosszantartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető szintterületi mutató kedvezmények együttes alkalmazása esetén a kedvezmény nem haladhatja meg a 0,75 értéket.
(8) Az (5)-(7) bekezdés szerinti szintterületi mutató kedvezmény együttes alkalmazás esetén sem lehet nagyobb 1,0-nél.Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott kialakult túlépített szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése szerint érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény nem alkalmazható.
77. § (1) A Vt-V/3 - Városháza vegyes városközponti terület - építési övezetben a 74. § -ban meghatározott rendeltetések közül
a) igazgatási,
b) iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális
f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású
fa) vendéglátó,
fb) sport,
fc) közösségi szórakoztató,
fd) mélygarázs,
fe) kézműipari rendeltetés, valamint
ff) a lakosság napi alapfokú ellátását biztosító egyéb
rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek - ha az építési övezet másként nem szabályoz - egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.
(2) A Városházához tartozó későbbi hozzáépítésű toldalék épületrészeit (különösen: belső udvarok keresztszárnyai, kiszolgáló épületrészek) addig lehet megtartani, ameddig ezek a Városháza működtetéséhez, üzemeltetéséhez funkcionális szempontból feltétlenül szükségesek. Ez időn belül felújítás, illetve belső átalakítás, átépítés megengedett.
(3) A Merlin Színház épülete a Károly körúti beépítés függvényeként kezelendő. Az épület megtartása esetén az épület átalakítható, az épület - amennyiben az az értékvizsgálati dokumentációban foglaltakkal nem ellentétes -elbontható.
(4) A Szabályozási Terven jelölt „építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén” térszín alatti létesítmény(ek) helyezhető(k) el. A létesítmény megközelítésére és elhagyására a környezetvédelmi igényeket kielégítő forgalomtechnikai megoldásokat kell alkalmazni az elfogadott kerületi közlekedésfejlesztési koncepcióban szereplő megoldások figyelembevételével.
(5) A középkori városfal maradványainak bemutatását biztosítani kell.
(6) * A be nem épített telekterületet időbeli korlátozás nélküli, vagy időbeli korlátozású közhasználatú területként kell kialakítani.
(7) A parkolást teljes mértékben mélygarázsban kell megoldani.
(8) A Szabályozási Terven jelölt „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” lehatárolás
a) alá nem épített részeinek legalább 50%-át zöldfelületként,
b) az aláépített részeinek legalább 30%-át - fa telepítésére is alkalmas vastagságú talajtakarás biztosításával - intenzív zöldtetőként kell kialakítani.
(9) Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül kizárólag az alábbi a)-e) pontban felsoroltak alkalmazhatók, melyek együtt is érvényesíthetők. Az általános szintterületi mutató kedvezmények alkalmazása során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:
a) a közhasználatú terület kialakítása,
b) közhasználatú rendeltetési egység kialakítása,
c) közösségi célú többletparkoló létesítése,
d) új udvarcsatlakozás kialakítása
e) környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.
78. § (1) A K-Hon - honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület építési övezetébe a honvédelemmel és az egyéb nemzetbiztonsági célra szolgáló területek tartoznak.
(2) A K-Hon építési övezetben a 74. §-ban meghatározott rendeltetések, továbbá
a) honvédelmi,
b) nemzetbiztonsági
épületek, építmények és az ezekhez kapcsolódó rendeltetések létesíthetők.
(3) Az építési övezetben a 45. §-ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül kizárólag az alábbi a)-d) pontban felsoroltak alkalmazhatók, melyek együtt is érvényesíthetők. Az általános szintterületi mutató kedvezmények alkalmazása során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 1,0 értéket.
a) a közhasználatú terület kialakítása,
b) közösségi célú többletparkoló létesítése,
c) környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.
79. § (1) A Zkp jelű közkert, közpark övezetek olyan állandóan növényzettel fedett közterületek, amelyek a kerület klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálják.
(2) A Zkp övezetek területén
a) kialakítható pihenőkert, játszókert, játszótér, sportkert, sportpálya, továbbá
b) épületnek nem számító építményként elhelyezhető
ba) terület rendeltetési célja szerinti építmény, berendezés, eszköz,
bb) a pihenést, a testedzést szolgáló épületnek nem számító egyéb építmény,
bc) sportpálya,
bd) köztárgy,
be) köztéri műalkotás,
bf) a fenntartáshoz szükséges építmény, műtárgy,
bg) gyalogos létesítmények építménye (aluljárót is beleértve),
bh) gyalogút, kerékpárút,
bi) öntözés célját szolgáló fúrt kút, vagy egyéb az öntözést biztosító berendezés,
bj) kutyafuttató;
c) a Rendeletben általánosan megengedett melléképítmények,
d) kerti építmények a kerti pavilon kivételével,
e) új épületként kizárólag nyilvános illemhely létesíthető melynek rendeltetése nem változtatható meg,
f) új építmény alapterülete nem haladhatja meg a 100 m2-t,
g) nem létesíthető és nem helyezhető el 20 métert meghaladó szerkezeti magasságú műtárgy, ideiglenes építmény, mutatványos eszköz,
h) terepszint alatti építményként mélygarázs kizárólag a Zkp/Kp-1, Zkp/Kp-3 és Zkp-Kk/2 övezet területén létesíthető, alakítható át,
i) területén felszíni parkoló - amennyiben az övezet előírása másként nem rendelkezik - nem létesíthető,
j) üzemanyagtöltőállomás - az elektromos gépjármű töltőállomás - kivételével nem létesíthető,
k) az övezet meglévő zöldfelületi aránya nem csökkenhet.
(3) A Zkp övezetek területét
a) közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a lekerített parkosított területek sötétedés utáni közbiztonsági célból - legfeljebb 1,8 magas kerítéssel - történő lezárását,
b) területén a fásítottság előírt mértéke legalább 1 darab közepes vagy nagy lombtömeget növesztő fa/100 m2 az övezet teljes területére vetítve.
80. § (1) Zkp/Kp-1 jelű közpark övezet területén a 79. §-ban foglaltakon kívül az (2)-(5) bekezdésben foglaltakat is be kell tartani.
(2) A meglévő mélygarázs kizárólag a meglévő értékes fák megtartása mellett bővíthető, alakítható át, a Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” terület lehatárolásán belül.
(3) A meglévő mélygarázs személyi feljárója nem bővíthető, további feljáró nem létesíthető, bármilyen más épületnek számító felszíni építmény csak rendezvény alkalmával létesíthető.
(4) Új terepszint alatti építmény - a (2) bekezdés szerinti mélygarázs bővítés kivételével - nem létesíthető.
(5) Nemzetközi biztonságtechnikai okból a téren az érintett telek max. 10 m-es környezete lekeríthető és a biztonsági ügyelet számára legfeljebb 20 m2-es építmény létesíthető.
81. § (1) Zkp/Kp-2 jelű közpark övezet területe olyan közcélú zöldterület, melyen a parkosított közpark és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén a 79. §-ban foglaltakon kívül a (2)-(8) bekezdésben foglaltakat is be kell tartani.
(2) A közparkban további, a meglévő építményeken kívül egyéb épület, építmény - a parkfunkcióhoz tartozó kerti építmények és a köztárgyak kivételével - nem létesíthető.
(3) A parkosított terület legfeljebb 20%-át szabad vizet át nem eresztő burkolattal ellátni.
(4) A téren közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.
(5) A téren kerítés, vagy egyéb térelhatárolás - az ideiglenes vásárok és a park karbantartásához szükséges biztonsági lezárás kivételével - csak sportpálya, játszótér, kutyafuttató körülkerítése céljából létesíthető, tartható fenn.
(6) Kutyafuttató kizárólag a József Attila utca menti parksávban létesíthető, tartható fenn, legfeljebb 80 m2-es területen, külön lekerítve, közvetlenül és kizárólag a József Attila utcáról nyíló bejáratokkal.
(7) A parkterületen lévő karsztvíz megfigyelő kút megtartását és védettségét biztosítani kell.
(8) A területet érintő átalakítás csak a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezet egészére vonatkozó KAT alapján történhet.
82. § (1) A Zkp/Kp-3 jelű közpark övezet épülettel, vagy terepszint alatti építménnyel már részben beépített olyan zöldterület, melyen a parkosított közkert és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén a 79. §-ban foglaltakat, a (2)-(7) bekezdésben foglaltakat, és a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban foglaltakat együttesen kell betartani.
(2) A területen a 79. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a meglévő épületekben, építményekben
a) vendéglátás,
b) közösségi szórakoztató,
c) kulturális célú közintézmény,
d) szolgáltató,
e) sport,
f) az általános szintterületének legfeljebb 30%-ában kiskereskedelmi
rendeltetés létesíthető, rendeltetésük ezekre változtatható.
(3) A meglévő épületek magassága nem növelhető, az épületek legfeljebb előtetővel bővíthetők, de sem a zöldfelület, sem a gyalogosfelület, vagy más szabadtér rovására beépítésbe beszámító más épületrésszel nem bővíthetők.
(4) Az övezet telkein a zöldfelületek nagysága nem csökkenthető, a tetőkert részeként kialakított zöldtető, vagy vízfelület nem szüntethető meg, területe nem csökkenthető.
(5) Az övezet területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.
(6) * Az övezet területén lévő létesítmények a terepszint alatt gyalogos aluljáróval összekapcsolhatók, összeköthetők a Deák Ferenc téri metró felszín alatti elosztócsarnokával, a Városháza telektömb terepszint alatti építményével, a Károly körút alá kinyúló építményszintekkel.
(7) A területet érintő átalakítás csak a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezet egészére vonatkozó KAT alapján történhet.
83. § (1) A Zkp/Kk-1 jelű közkert övezet olyan zöldterület, melyen a parkosított közkert és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén 79. §-ban foglaltakat, a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat együttesen kell betartani.
(2) Az övezet területén építményt, épületet elhelyezni csak az övezet teljes területére vonatkozó KAT szerint lehet.
(3) A zöldfelületek kialakításánál háromszintes növényállományú zöldfelületeket is létesíteni kell.
(4) A Károlyi kert meglévő kerítése jelenlegi magasságával megtartható.
84. § (1) A Zkp/Kk-2 jelű közkert övezet terepszint alatti építménnyel már részben beépített, vagy beépíthető olyan zöldterület, melyen a parkosított közkert és a városi köztér jelleg egyszerre érvényesül, és területén 79. §-ban foglaltakat, a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat, a XVIII. fejezet, és a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban foglaltakat együttesen kell betartani.
(2) A Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” terület lehatárolásán belül, mélygarázs létesíthető, mely más rendeltetésre nem alakítható át.
(3) Mélygarázs létesítése, vagy megléte esetén a zöldfelület legkisebb aránya 15%.
(4) Az övezet területén felszíni parkoló abban az esetben létesíthető, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt kifejezetten lehetővé teszik.
85. § (1) A KÖu-3 övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közúti -vasút (villamos) pályák, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖu-3 övezet területén elhelyezhetők:
a) a közutak felszíni építményei (út, csomópont, műtárgyak),
b) a kötöttpályás közlekedés közúti vasút (villamos) építményei,
c) a gépjármű várakozás létesítményei - terepszint alatti építményként vagy felszíni parkolóként,
d) a kerékpáros és gyalogosforgalom céljára kijelölt területek és azok építményei, aluljárói
e) a közművek felszín alatti építményei,
f) a csapadékvíz elvezetés műtárgyai,
g) zöldfelületi elemek, továbbá kertépítészeti és szabadtér építészeti tárgyak, műtárgyak, környezetvédelmi létesítmények,
h) köztárgyak, valamint
i) utasváró,
j) vendéglátó terasz - ahol a TKR azt lehetővé teszi -,
k) a közúti űrszelvény figyelembevételével létesülő építmény a terepszint felett, ahol a Szabályozási Terv szabályozási eleme lehetővé teszi.
(3) A KÖu-3 övezet területén
a) meglévő főútvonalak átépítése, felújítása során
aa) a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító út-, vasútépítési technológiákat kell alkalmazni,
ab) a gyalogos felületeket, fasorokat, zöldfelületeket az útpálya átépítésével, felújításával együttesen a területre vonatkozó KAT-ban meghatározottak szerint át kell építeni;
b) a Szabályozási Terven
ba) „kiemelt gyalogospreferenciájú főútvonallá fejlesztendő nyomvonal” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése során a 3. § -ban foglaltak szerint kell a területet átépíteni,
bb) „közterületi felszíni gyalogos kapcsolat biztosítandó” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a jelöléstől legfeljebb 20-20 méteren belül, annak két végpontja között felszíni gyalogos kapcsolat (kijelölt gyalogosátkelőhely) alakítandó ki,
bc) „kerékpáros infrastruktúra tervezett nyomvonala” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a kerékpáros infrastruktúrát meg kell valósítani;
c) a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során
ca) legalább 3 méter, és
cb) nem kisebb, mint a - berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett - meglévő szélesség 50%-a a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén;
d) közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki;
e) üzemanyagtöltő állomás - az elektromos gépjármű töltőállomás kivételével - nem létesíthető.
86. § (1) A KÖu-4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közúti vasút (villamos) pályák, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖu-4 övezet területén a 85. § (2) bekezdés szerinti elemek helyezhetők el, a 85. § (3) bekezdésben foglaltak rendelkezések a KÖu-4 övezet területén betartandók.
87. § (1) A Kt-kk övezet a kiszolgáló utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kt-kk övezet területén a Szabályozási Terv és a 3. § -ban meghatározottak szerint alakítandó ki
a) a Belvárosi Főutca Tengely, továbbá
b) gyalogos utca, gyalogosterület,
c) gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal,
d) forgalomcsillapított közterület.
(3) A Kt-kk övezet területén a Szabályozási Terven
a) „zöldfelületi rendszer részét képező városi tér” jelölés esetén a lehatárolással érintett terület a 4. §-ban meghatározottak szerint alakítható ki,
b) „kerékpáros infrastruktúra tervezett nyomvonala” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a kerékpáros infrastruktúra kiépítendő.
(4) A Kt-kk övezet területén üzemanyagtöltő állomás - az elektromos gépjármű töltőállomás kivételével - nem létesíthető.
(5) * A Kt-kk övezet területén kizárólag játszótérhez kapcsolódóan, annak szerves részeként nyilvános illemhely, pelenkázó terepszint felett kialakítható.
88. § (1) A Vf övezet Duna medre és partjaként szolgáló terület, melyre vonatkozóan a (2)-(5) bekezdést együttesen kell betartani.
(2) A vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem szabad.
(3) A Vf jelű övezetek területén épület nem helyezhető el.
(4) A vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítmények a DÉSZ vonatkozó előírásai szerint létesíthetők, helyezhetők el a területen, rendeltetésük is csak a DÉSZ-ben meghatározottak szerint történhet.
(5) Hajózást szolgáló üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
89. § (1) A XVIII. fejezet szerinti egyes részterületekre vonatkozó kiegészítő előírásokat és a 9. melléklet szerinti egyes telkekre vonatkozó kiegészítő előírásokat együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-88. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási Tervvel.
90. § (1) A 24066 hrsz. telken terepszint alatt kizárólag:
a) a városfal terepszint alatti bemutató terei, rendeltetési egységei,
b) a felszíni játszótérhez tartozó foglalkoztató, egyéb rekreációs rendeltetés (különösen sport),
c) a felszínhez kötődő közösségi funkció,
d) a terület használatához tartozó nyilvános illemhely, illetve
a fenntartáshoz szükséges egyéb helyiség létesíthető a (2)-(7) bekezdés figyelembevételével.
(2) A 24066 hrsz. telken a felszíni rendezés során:
a) a térrendezés a Bástya utca kiteresedéseként, azzal egységes kialakítással valósítandó meg,
b) a városfal bemutató, valamint az (1) bekezdés szerinti rendeltetéseket magába foglaló építmény feljárói (transzparens felvonó/lépcsőház),
c) a terepszinti játszótér térelemei,
d) a városfal „gyilokjáró” szerkezete, elemei, valamint
e) mindezek összekötését szolgáló kertépítészeti elemek, köztárgyak (tereplépcső, rámpa, lejtő, mellvéd stb.)
helyezhetők csak el.
(3) A városfal mellett húzódó, telektömbön átvezető bemutató sétány kialakításának telken belüli kötelező helyét a Szabályozási Terv rögzíti. A sétány
a) 24066 hrsz. telken belüli szélessége legalább 4 m, melynek keresztmetszeti kialakításánál az azon elhelyezhető utcabútorok (pad, hulladékgyűjtő, kandeláber, növényzet) között legalább 2 m szabad járófelületet kell biztosítani;
b) a szomszédos épületek tulajdonosaival való megegyezésnek megfelelően terepszinten, vagy a pinceszinten átvezetésre kerülhet a Királyi Pál utca irányába, valamint a Vámház körút irányába;
c) végpontjaként a Királyi Pál utca 13/b. épület (24062/3 A/20 albetét) szolgál, melyet e célra kell fenntartani.
(4) A „városfal múzeum” 24066 hrsz. telekre eső része a -1 pinceszinten is elhelyezhető.
(5) A városfalhoz csatlakozó „gyilokjáró” kialakítása esetén az fizikailag összekapcsolható a telken kialakítandó játszótér kertépítészeti elemeivel, köztárgyaival.
(6) A 24066 hrsz. telket határoló tűzfalak
a) takarása zöldhomlokzat kialakításával biztosítható a kertépítészeti rendezés részeként, melyek tartószerkezetei a tér köztárgyaival, berendezéseivel összeköthetők,
b) nyílászáróval való megnyitása csak a 24066 hrsz.-ú telket határoló összes tűzfalra vonatkozó egységes terv szerint lehetséges.
(7) A 24066 hrsz. telken az (1)-(6) bekezdésben felsoroltak kivételével más épület a terepszint alatt és felett nem létesíthető.
91. § (1) A 24447/2 hrsz.-ú telken a meglévő építmény nem bővíthető, az épület, vagy a térszín átalakítása, átépítése, felújítása az övezetben meghatározottak és a (2)-(13) bekezdésben foglaltak szerint történhet.
(2) Épületen belüli rendeltetés elhelyezése kizárólag térszint alatt történhet.
(3) A telken az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) kerti építmény, a kerti pavilon kivételével,
b) vízmedence,
c) kerti szabadlépcső és lejtő.
(4) Terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
(5) A telek legkisebb zöldfelületi aránya: 75%, melynek 25%-án teljes értékű, vagy legalább 200 cm vastagságú földtakarású zöldfelületet kell kialakítani.
(6) A telekterület 75%-a zöldfelületként, vagy vízfelületként alakítandó ki.
(7) A telekterület legalább 10%, legfeljebb 30%-án vízfelületet kell kialakítani, mely teljes mértékben figyelembe vehető a zöldfelület számításnál. *
(8) A telken a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,1 méter.
(9) Az 1 m-t meghaladó, valamint a terepszintből (105,65 Bf) max. 1 m magasságig kiemelkedő felszíni építmény együttes összterülete nem haladhatja meg a teljes telekterület 50%-át.
(10) A terület térszintjét a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezetek telkeivel együttesen kezelve, az Erzsébet tér integráns részeként teljes egészében időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként közpark jelleggel városi köztérként kell kialakítani.
(11) A parkolást és a létesítmény kiszolgálását teljes mértékben mélygarázsban kell megoldani. A mélygarázs megközelítését és kijáratát a József Attila utca felé kell biztosítani. Felszíni megállás, rakodás nem megengedett.
(12) A meglévő mélygarázs építményének rendeltetése nem változtatható meg, férőhelyszáma nem csökkenthető, kivéve, ha az az építményen belüli parkolási szolgáltatás fejlesztését szolgálja.
(13) Az észak-déli metró második kijárata számára területet kell biztosítani, a metró kijárataként legfeljebb 20 m2 alapterületen legfeljebb 4,5 m magas felvonóépítmény alakítható ki.
92. § (1) A 24456/2 hrsz.-ú telken a meglévő építmény nem bővíthető, az épület, átépítése, felújítása az övezetben meghatározottak és a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.
(2) A Szabályozási Terven szereplő „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület” jelzésű területét kötelező módon időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kell megtartani, melyen a szabad átjárást a közpark üzemeltetésének megfelelően biztosítani kell.
(3) A két épületrész közötti kertrészt a közpark terület szerves részeként kell kialakítani, üzemeltetni és fenntartani, területén vendéglátó teraszok kialakíthatók.
(4) A telken lévő épületek rendeltetése a közparkban elhelyezett funkcióknak megfelelően változtatható meg.
(5) A 24456/2 hrsz. telek megosztása nem megengedett.
93. § (1) A 24447/1, 24447/3 és (24456/3) hrsz.-ú telkeken új épület, építmény nem létesíthető.
(2) A telkeken az előírt zöldfelületi mértéket nem kell betartani, de a meglévő zöldfelületi mérték nem csökkenhet.
94. § (1) * A Széchenyi István tér komplex megújítása a területre vonatkozó KAT-ban foglaltak és a (2)-(6) bekezdés szerinti előírások szerint történhet.
(2) A 24569 hrsz.-ú telek (a továbbiakban: Akadémia) előtti térrészen a Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” lehatároláson belül az Akadémiával kapcsolatos kiegészítő rendeltetések (különösen: rendezvényterem, kiállítótér, süllyesztett szabadtér, mélygarázs) számára terepszint alatt létesíthető, az Akadémia épületével, és a 24559 hrsz.-ú telekhez (a továbbiakban: Gresham Palota) tartozó meglévő mélygarázzsal összeköthető, a szükséges közműkiváltásokkal együtt.
(3) Az Akadémia előtti parkoló pótlás nélkül megszüntethető, területe a tér komplex megújításával egységesen kezelve megújítandó a területre vonatkozó KAT-ban foglaltak szerint.
(4) A tér forgalmi rendezése során
a) a csillapítás nélküli átmenő forgalmat a tér déli részén kell átvezetni a József Attila utca, a Lánchíd és a Jane Haining rakpart között,
b) a tér déli részén biztosítani kell körgeometriájú csomópont létesítésének lehetőségét,
c) a tér forgalmi célú területét a Gresham palota felezővonala és az Eötvös tér északi határvonala között kell biztosítani, és annak területe legfeljebb a Mérleg utca vonaláig terjedhet,
d) a tér c) pont szerinti határvonalától északra eső részén vegyes használatú útfelület alakítható ki célforgalom számára,
e) a Zrínyi utca gyalogostengelyét a tér kialakításánál figyelembe kell venni, és a tér parkosított részébe be kell vezetni.
(5) * A déli térrészen a 24491 és 24494 hrsz.-ú telkek Széchenyi István és Eötvös térrel szerves kapcsolatban álló, terepszint felett nem beépített, közhasználatú területei nem csökkenthetők, felszíni kialakításukat a tér komplex rendezése során a tér burkolataival egységesen kell kialakítani.
(6) A téren a meglévő értékes faállományt meg kell védeni. Az építések miatt történő fakivágások esetén a kertrendezési terven meghatározott helyeken a fákat előnevelt fákkal pótolni kell.
95. § (1) A Kossuth Lajos utca - Szabad sajtó út távlati gyalogospreferenciájának, forgalomcsillapított kialakítása érdekében:
a) az út átépítése során a járdát ahol lehetőség nyílik rá szélesíteni kell;
b) az út két oldalán irányhelyes kerékpárforgalmi létesítményt kell kialakítani az Erzsébet hídra való továbbvezetés biztosításával
c) a buszsávok megtartandók, de a belső sávokba áthelyezhetők középső várószigetek kialakításával,
d) biztosítani kell a Szabályozási Terven jelölt kétoldali fasor létesítését,
e) a Kossuth Lajos utca Károly körúti csomópontjánál kijelölt gyalogosátkelőhely létesítésével biztosítani kell a Kossuth Lajos utcán való szintbeli gyalogos átjutás lehetőségét.
96. § (1) A Belgrád rakpart forgalomcsillapítása, átépítése során
a) irányhelyes kerékpárforgalmi létesítményt kell kijelölni,
b) a meglévő fasort ki kell egészíteni.
(2) * Az 1. § (2) bekezdés szerinti DÉSZ területen kívül eső 23810/2 hrsz. Duna telkén a Szabályozási Terven rögzített sávban a hajóállomás átépíthető, de új kikötő-létesítmény nem helyezhető el.
97. § (1) * A Deák Ferenc tér átépítése esetén a felszíni metróépület bontandó, helyén kizárólag a mozgólépcső védelmére max. 50 m2 alapterületű, transzparens üvegszerkezetből kialakított építmény létesíthető.
(2) A metróhoz kapcsolódó funkciók -az akadálymentesítést biztosító lift kivételével - (különösen: jegypénztár, információ, kereskedelmi rendeltetés, nyilvános illemhely) kizárólag a terepszint alatti metróaluljáró szintjén helyezhetők el.
(3) A Városháza telektömbjének terepszint alatti építménye a Károly körút alá kinyúlhat, melynek révén a Madách tér, a Deák tér és az Erzsébet tér keleti térrészén lévő terepszint alatti létesítményeivel a kapcsolat kialakítható.
98. § (1) A József nádor tér átalakítása, felújítása az övezetben meghatározottak és a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.
(2) A mélygarázs
a) létesítése esetén a mélygarázsban legalább 250, legfeljebb 650 férőhely alakítandó ki,
b) felett legalább 2,5 m-es talajtakarású zöldtetővel kialakított tetőkert létesítendő,
c) személyi lejáratai a felszínen csak transzparensen megjelenő építményként valósíthatók meg,
d) a terepszint alatti részén nyilvános illemhely létesítendő.
(3) A meglévő fa kivágása, kipusztulása esetén azt a téren belül kell pótolni.
(4) A tér felszíni rendezése során
a) az autóbusz átközlekedést biztosítani kell, továbbá
b) a tér keleti és nyugati oldalán korlátozott számú felszíni parkoló férőhely kialakítását biztosítani kell.
(5) A területen az V/1 jelű talajvízszint észlelő kutat helyben pótolni kell.
99. § (1) A Nyugati tér és az Olimpia park közötti közvetlen gyalogos kapcsolat kialakítása érdekében a Stollár Béla utca Szabályozási Terven jelölt „gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal” szakaszain a közterülethez kapcsolódó épületek földszinti kialakításának figyelembevételével az út legalább egyik oldalán szélesített gyalogos felület biztosítandó.
(2) A (24986) hrsz.-ú közterület 174. és 175. számú tömbök közötti területén - a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett - legalább a gyalogos és kerékpáros átjárás biztosítandó.
(3) Amennyiben a közművek a Szabályozási Terven az utca két oldalán jelölt „telepítendő fasor” megvalósítását nem teszik lehetővé, úgy legalább az utca egyik oldalán biztosítani kell a fasor létesítését, másik oldalán a fasor teljes értékű planténerben kihelyezett fákkal is biztosítható.
100. § (1) A 24366/2 hrsz.-ú telken új épület létesítése esetén:
a) a parkolást teljes mértékben a terepszint alatt kell megoldani, a mélygarázs a Szabályozási Terven feltüntetett határig a közterület alá kinyúlhat a közterület tulajdonosa és a közműszolgáltatók hozzájárulása esetén, a közterületi közművek kiváltása mellett,
b) a mélygarázs kapacitása maximum 300 férőhely lehet.
(2) A Szabályozási Terven jelölt „meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal” telekre vonatkozó szabályai:
a) A telek (24368 hrsz.) felé eső - Szervita tér felőli - oldalán épületrész az építési vonaltól
aa) a homlokzat hosszának legfeljebb 2/3-án és maximum 1 m-rel térhet el a közterület felé, és a telekbelső felé legfeljebb 5 m-rel térhet el,
ab) az épület közhasználatú tereinek a Szervita tér felé való megnyitása és annak építészeti hangsúlyként való kialakítása, vagy az alsó szintek hátraléptetése esetében az épület az aa) alponttól eltérően is kialakítható.
b) A Fehér Hajó utca és a Bárczy István utcai homlokzatok esetében a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonaltól a közterület felé az eltérés nem megengedett, az a telekbelső felé lehetséges, mértéke nem meghatározott.
c) A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal nem vonatkozik a beépítésbe nem beszámító épületrészekre és az épület legfelső két szintjére, attól a telekbelső felé el lehet térni.
(3) Az épület homlokzatainak magassága
a) a Bárczy István utca felől a homlokzatszélesség legfeljebb 4/5-én érheti el a 25 m-es homlokzatmagasság értékét,
b) a Bárczy István utcában a 24365 hrsz.-ú épülethez csatlakozó homokzatmagassága a homlokzatszélesség legalább 1/5-én legfeljebb 18 méter lehet,
c) a Fehér Hajó utcai homlokzat alsó szintjei legfeljebb 13 m-es magasságig lehetnek a közterületi homlokvonalon - árkád kialakítása mellett, az e feletti szintek homlokzatai legalább 3 m-rel hátrahúzottan alakíthatók csak ki.
(4) A 24365 hrsz.-ú telken lévő műemléki védelem alatt álló épület mellett:
a) a csatlakozó párkánymagasság legfeljebb 18 m lehet, és az épületnek ezen magasságáig tűzfalasan kell csatlakoznia,
b) az épület a műemléképület felé, annak gerincmagassága felett - amennyiben ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adta - legalább 3 m-re, a vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő nyílászáróval vagy bevilágító-szerkezettel, homlokzatként alakítandó ki,
c) a telekhatáron épülettel, vagy épületrésszel nem tarkart tűzfal a Szomory Dezső tér felé nem létesíthető.
(5) * A 2. mellékleten jelölt építészeti hangsúly kialakítása során különös figyelemmel kell lenni a Szervita tér többi magaspontjára, így a templom tornyára, továbbá a Fehérhajó utca 2-6. (24417 hrsz.) épület saroktornyára.
(6) Az épület beépítési paramétereinek számításánál legfeljebb 3171,5 m2 telekrész terület vehető számításba.
(7) A Szabályozási Terven jelölt „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” végpontjai között az épületen belül árkád kialakításával közhasználat céljára átjárás kialakítása kötelező, mely a Szervita tér templom előtti és a Fehérhajó utca 8-10 épület között kerüljön kialakítására.
(8) Közhasználat céljára átadott, közvetlenül a közterülethez kapcsolódó beépítetlen, vagy fedett, de a közterülethez kapcsolódó nyitott terek - passzázs, árkád, üvegtetővel fedett közösségi terek - létrehozása esetén 0,5 általános szintterületi mutató kedvezmény adható.
(9) A kialakuló közhasználat céljára átadásra kerülő területen a meglévő közművezetékek megtarthatók.
(10) A közterület, vagy közhasználatú terület alá nyúló mélygarázshoz tartozó nyilvános illemhely az épületen belül máshol is kialakítható.
(11) A közterülethez kapcsolódó térszín lejtése épületen kívül a közhasználat céljára átadásra kerülő területen megváltoztatható, süllyesztett, vagy térszín alatti terekkel épületen kívül közvetlen kapcsolat létesíthető.
(12) A 24366/2 telek be nem épített részének és a határoló közterületnek a burkolatát a területre vonatkozó KAT alapján úgy kell kialakítani, hogy azok egy térfelületet alkossanak, csatlakozva a már felújított térrészhez.
101. § (1) A 24354/4 hrsz. telken álló meglévő épület (a 101. § vonatkozásában a továbbiakban: épület) átépítésére a (2)-(13) bekezdésben foglalt előírások vonatkoznak.
(2) Az épület templomhoz való hozzáépítését meg kell szüntetni.
(3) Az épület árkádjai megszüntethetők, a 6. § (6)-(7) bekezdés szerinti rendelkezés figyelmen kívül hagyható, településrendezési szerződésben meghatározott más, a telek területének legalább 20%-át kitevő közhasználatú terület kialakítása esetében.
(4) A megtartott, vagy visszamaradó - közhasználatra átadott - árkádszakaszon megengedett annak teljes területén vendéglátó terasz kialakítása.
(5) Az árkádok megtartása, átalakítása és vendéglátó terasz létesítése esetén a terasz téliesítését az épület új homlokzatának kialakításával együtt kell megtervezni úgy, hogy az, az épület szerves részét képezze.
(6) Az épület Petőfi Sándor utca felőli átjárója
a) megtartható, vagy
b) gyalogos átjárásként a Régiposta utca tengelyébe áthelyezhető, vagy
c) a (3) bekezdés figyelembevételével megszüntethető.
(7) A templom mögötti udvarra kötelező közhasználatú átjárást kell biztosítani a Szervita tér és a Városház utca felől egyaránt, melynek közhasználata a 6. § (5) bekezdés szerinti időbeli korlátozással is kialakítható.
(8) A közhasználatú udvarban az átjárásra biztosítandó minimális szélesség 2 m, a 6. § (8) ce) alpontja e tekintetben figyelmen kívül hagyható.
(9) A 0,5 szintterületi mutató többlet akkor alkalmazható, ha településrendezési szerződés keretében a meglévő, közhasználatot nyújtó árkád legalább részben megtartásra kerül, vagy helyette a templom körüljárását lehetővé tevő közhasználatú belső udvar átjárása biztosítható.
(10) Az épület magassági bővítése esetén
a) a párkánymagasság legmagasabb értéke 24 m lehet,
b) a 24353 hrsz. épület véglegesnek tekinthető, vagy az építése közben a szerkezeti magassága alapján már megállapítható tűzfala takarható,
c) az épület meglévő attikáinak magasítása, átalakítása
ca) a meglévő attika legfeljebb 0,8 méterrel növelhető a zárófödém épületszerkezeti átalakítása miatt, de
cb) a Szervita tér felőli épületrész attikájának magassága nem haladhatja meg a templomnak a torony alatti főpárkányra ültetett korlát magasságát,
cc) az épület attikája áttört, vagy üvegezett korláttal helyettesíthető,
d) épületbővítés térbeli formálásának határai
da) építményrész nem nyúlhat a Szervita téri homlokzat megmaradó vagy tervezett attikájára/korlátjára állított, az épület irányába emelt 22 fokos sík fölé,
db) a Petőfi Sándor és a Városház utca felől a jelenlegi attikamagasságnál magasabb épületrész legalább 2 m-rel hátrébbhúzottan létesülhet a c) pont és a da) alpont figyelembevételével,
e) a gépészeti elemek építészetileg megformált, esztétikus takarásáról gondoskodni kell.
(11) Az épület megtartása esetén a homlokzatát át kell alakítani a műemléki környezethez illő módon. Szállodai funkció esetén az épülethez illeszkedő legfeljebb 2 méteres kinyúlású bejárati előtető létesíthető.
(12) A Városház utcai épületszárny átalakítása során a templomszentély ablaka elé építést meg kell szüntetni.
(13) A Szabályozási Terven az építési hely terepszint felett is beépíthető részének határvonalát új épület létesítése esetén kell figyelembe venni. A meglévő épület esetében új építményrész - a Városház utcai épületszárny kivételével - ezen a határvonalon túl a templomudvar felé nem nyúlhat. A 24354/4 és a 24355 hrsz. telek a toldaléképület templomhoz csatolása érdekében alakítható.
(14) A 75. § (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(15) Új épület létesítése esetén
a) * az utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékét a 2. mellékletben meghatározott érték,
b) a templom főhomlokzatával egyvonalban lévő homlokzatának párkánymagassága illeszkedjen a templom torony alatti főpárkányra ültetett korlát magasságához, és a jelenlegi épület Szervita tér felőli magasságát nem haladhatja meg;
c) új épületnek a 24353 hrsz. telek felőli része az alábbi feltételek figyelembevételével létesülhet:
ca) nem nyúlhat a Szervita tér felőli attikára, vagy korlátra emelt (10) d) pont szerinti ferde sík fölé, és
cb) a csatlakozásnál a 24353 hrsz. épület tűzfalát takarni kell, ami nem haladhatja meg a csatlakozó tűzfal magasságát
d) gépészeti elemek esztétikus, építészetileg megformált takarásáról gondoskodni kell.
102. § (1) A szálloda esetleges átépítésénél az Apáczai Csere János utca felé további szállodaszobák létesítésének feltétele:
a) telek déli részének felszíni rendezése, a felszíni parkolás megszüntetése,
b) a szükséges parkolószám mélygarázsban történő biztosítása,
c) a telek be nem épített területének szabadtér-építészeti átalakítása.
(2) Az (1) b) pont szerinti mélygarázst a Szabályozási Terven belül jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni, lehajtóját közvetlenül az Apáczai Csere János utca felől kell biztosítani.
(3) A mélygarázs második szintjéről áthajtó létesíthető az Apáczai Csere János utca alatt, a Régi posta utca teresedése alatt létesíthető mélygarázshoz.
103. § (1) *
(2) *
(3) * A Hold utca 17-19 (24809 hrsz-ú) telken
a) az udvari térarányra vonatkozó 62-63. § szerinti szabályokat nem kell alkalmazni, és
b) az udvari átlagos párkánymagasság (PMudv) értéke nem haladhatja meg a 26 métert
c) a Szabályozási Terven jelölt „építési hely külön előírás szerint beépíthető része
ca) a földszinten az eredeti járószinttől mért 5 méter magasságig, de legfeljebb a Vadász u. 30 telken lévő épület földszinti zárófödém csatlakozási szintjének magasságáig 100%-ban beépíthető, és
cb) a lehatárolás területének legalább 60%-án teljes értékű zöldfelületet, vagy intenzív zöldtetőt kell létesíteni,
d) nem kell alkalmazni a 47. § (5) bekezdésében és az 5. mellékletben az új épületre vonatkozó 5 százalékpontos növelést.
(4) * A 24809 hrsz-ú telken az udvarban kialakítandó kertet úgy kell megvalósítani, hogy közhasználatú terület kialakítása esetén a Hold utca felől minimum 3 méter széles gyalogos átjárón keresztül akadálymentesen megközelíthető legyen. A kert kialakításánál a 24814 és 24815 hrsz-ú telkek udvarai felőli opcionális megközelítés lehetőségét biztosítani kell.
(5) * A 24809 hrsz-ú ingatlan területén létesülő épületrész a 24816 hrsz-ú telek épületével a tűzvédelmi előírások betartása mellett összenyitható * .
(6) * A parkolási szintterületi mutató esetében az 5. mellékletben meghatározott érték helyett 3,0 érték alkalmazandó.
104. § (1) A Szabályozási Terv szerinti szabályozás végrehajtásával növelt telken az Arany János utca felé legalább 750 m2 alapterületű, a közterülethez közvetlenül kapcsolódó, terepszint felett nem beépített és szabadon átjárható szabad tér létesítendő, mely területének legalább fele zöldfelületként alakítandó ki.
(2) A szabályozással növelt telken legfeljebb a jelen rendelet hatálybalépésekor a 24652/5 hrsz. telken lévő szintterületnek megfelelő általános szintterület létesíthető.
(3) A szabályozással növelt telekrészen a 39. § szerinti építési vonal előírásait figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A megőrzendő csatlakozó udvarra vonatkozó 34. § (3) c) pont szerinti előírást nem kell alkalmazni, de a 24651 hrsz.-ú épület csatlakozó udvarához csatlakozóan legalább 300 m2 alapterületű udvar megtartandó, melynek legalább 50%-a zöldfelületként, vagy félintenzív zöldtetőként alakítandó ki.
105. § Jelen Rendelet 2020. március 15. napján lép hatályba. Jelen rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
106. § *
https://www.belvaros-lipotvaros.hu/_upload/editor/Telepulesfejlesztes/2021-10/B-LKESZ_-_Szabalyozasi_Tervlap.pdf
1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
5. ábra
6. ábra *
7. ábra
8. ábra
9. ábra
10. ábra
11. ábra
12. ábra
13. ábra
14. ábra *
15. ábra
16. ábra
17. ábra
18. ábra *
19. ábra
20. ábra
21. ábra *
22. ábra
23. ábra
24. ábra
25. ábra *
26. ábra
27. ábra
A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
1. | tömb szám | HRSZ | többes cím | Meglévő épület magassági bővítésére vonatkozó kiegészítő előírások | Meglévő épület átépítésre vonatkozó kiegészítő előírások | Földszinti kialakításra, árkádra, passzázsra, közhasználatra vonatkozó kiegészítő előírások | Udvar kialakítására vonatkozó kiegészítő előírások | Új épület létesítésére vonatkozó kiegészítő előírások | ||
2. | ÉL | 97 | 24646 | Akadémia utca 6, Arany János utca 2-4, Széchenyi rakpart 3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
3. | ÉL | 97 | 24648 | Széchenyi utca 1, Akadémia utca 8, Széchenyi rakpart 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
4. | ÉL | 98 | 24650 | Akadémia utca 7 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
5. | ÉL | 98 | 24649 | Akadémia utca 9, Széchenyi utca 3 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
6. | ÉL | 98 | 24652/5 | Arany János utca 6-8, Akadémia utca 5, Tüköry utca 2 | Az épület átépítése esetén a 104 § szerint kell eljárni. | Az épület átépítése esetén a 104 § szerint kell eljárni. | Új épület létesítése esetén a 104 § szerint kell eljárni. | |||
7. | ÉL | 98 | 24651 | Tüköry utca 4, Széchenyi utca 5 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
8. | ÉL | 99 | 24657 | Arany János utca 10, Tüköry utca 1 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
9. | ÉL | 99 | 24658 | Nádor utca 20, Arany János utca 12 | ||||||
10. | ÉL | 99 | 24659 | Nádor utca 22, Széchenyi utca 9 | ||||||
11. | ÉL | 99 | 24656 | Tüköry utca 3 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
12. | ÉL | 99 | 24655 | Tüköry utca 5, Széchenyi utca 7 | ||||||
13. | ÉL | 100 | 24753 | Arany János utca 16 | ||||||
14. | ÉL | 100 | 24754 | Arany János utca 18 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
15. | ÉL | 100 | 24752 | Nádor utca 21, Arany János utca 14 | ||||||
16. | ÉL | 100 | 24748 | Nádor utca 23, Szabadság tér 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
17. | ÉL | 100 | 24755 | Október 6. utca 24, Arany János utca 20 | ||||||
18. | ÉL | 100 | 24751 | Október 6. utca 26, Szabadság tér 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
19. | ÉL | 100 | 24749 | Szabadság tér 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
20. | ÉL | 100 | 24750 | Szabadság tér 3 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
21. | ÉL | 101 | 24757 | Arany János utca 24, Sas utca 26 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
22. | ÉL | 101 | 24756 | Október 6. utca 21, Arany János utca 22 | ||||||
23. | ÉL | 101 | 24758 | Október 6. utca 23, Szabadság tér 5-6, Sas utca 28 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
24. | ÉL | 102 | 24761 | Arany János utca 26-28, Hercegprímás utca 22-24, Szabadság tér 7, Sas utca 27-29 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Földszinti átjárás közhasználatú területként kötelezően megtartandó. Időbeli korlátozás lehetséges este 8 és reggel 8 között. | ||||
25. | ÉL | 103 | 24766 | Arany János utca 32 | ||||||
26. | ÉL | 103 | 24774 | Arany János utca 34, Podmaniczky Frigyes tér 2 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
27. | ÉL | 103 | 24769 | Bank utca 3 | ||||||
28. | ÉL | 103 | 24770 | Bank utca 5 | ||||||
29. | ÉL | 103 | 24765 | Hercegprímás utca 17, Arany János utca 30 | ||||||
30. | ÉL | 103 | 24767 | Hercegprímás utca 19 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
31. | ÉL | 103 | 24768 | Hercegprímás utca 21, Bank utca 1 | ||||||
32. | ÉL | 103 | 24773 | Podmaniczky Frigyes tér 3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
33. | ÉL | 103 | 24772 | Podmaniczky Frigyes tér 4 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
34. | ÉL | 103 | 24771 | Vadász utca 8, Bank utca 7, Podmaniczky Frigyes tér 5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
35. | ÉL | 104 | 24793 | Bajcsy-Zsilinszky út 34, Vadász utca 9, Podmaniczky Frigyes tér 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
36. | ÉL | 104 | 24799 | Bajcsy-Zsilinszky út 36-38 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
37. | ÉL | 104 | 24795/2 | Bajcsy-Zsilinszky út 40 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
38. | ÉL | 104 | 24800 | Bajcsy-Zsilinszky út 42-46, Nagysándor József utca 7 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
39. | ÉL | 104 | 24798 | Nagysándor József utca 5, Vadász utca 19 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
40. | ÉL | 104 | 24794 | Vadász utca 11-13 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
41. | ÉL | 104 | 24796 | Vadász utca 15 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
42. | ÉL | 104 | 24797 | Vadász utca 17 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
43. | ÉL | 105 | 24790 | Bank utca 4 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
44. | ÉL | 105 | 24781 | Hold utca 1, Bank utca 2 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
45. | ÉL | 105 | 24782 | Hold utca 3 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
46. | ÉL | 105 | 24783 | Hold utca 5 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
47. | ÉL | 105 | 24784 | Hold utca 7 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
48. | ÉL | 105 | 24785 | Hold utca 9, Nagysándor József utca 1 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
49. | ÉL | 105 | 24791 | Vadász utca 10, Bank utca 6 | ||||||
50. | ÉL | 105 | 24789 | Vadász utca 12 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
51. | ÉL | 105 | 24788 | Vadász utca 14 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
52. | ÉL | 105 | 24787 | Vadász utca 16 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
53. | ÉL | 105 | 24786 | Vadász utca 18, Nagysándor József utca 3 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
54. | ÉL | 106 | 24746 | Szabadság tér 8-9, Hold utca 2, Kiss Ernő utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
55. | ÉL | 107 | 24744 | Hold utca 4, Perczel Mór utca 3, Kiss Ernő utca 4 | ||||||
56. | ÉL | 107 | 24743 | Szabadság tér 10, Kiss Ernő utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
57. | ÉL | 107 | 24742 | Szabadság tér 11 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
58. | ÉL | 107 | 24741 | Szabadság tér 12, Perczel Mór utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
59. | ÉL | 108 | 24714 | Szabadság tér 17, Zoltán utca 17, Nádor utca 25-27, Széchenyi utca 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
60. | ÉL | 109 | 24667 | Akadémia utca 11, Széchenyi utca 6 | ||||||
61. | ÉL | 109 | 24677 | Akadémia utca 13, Steindl Imre utca 5 | ||||||
62. | ÉL | 109 | 24672 | Nádor utca 24, Széchenyi utca 16 | ||||||
63. | ÉL | 109 | 24673 | Nádor utca 26, Steindl Imre utca 13 | ||||||
64. | ÉL | 109 | 24674 | Steindl Imre utca 11 | ||||||
65. | ÉL | 109 | 24676 | Steindl Imre utca 7 | ||||||
66. | ÉL | 109 | 24675 | Steindl Imre utca 9 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
67. | ÉL | 109 | 24669 | Széchenyi utca 10 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
68. | ÉL | 109 | 24670 | Széchenyi utca 12 | ||||||
69. | ÉL | 109 | 24671 | Széchenyi utca 14 | ||||||
70. | ÉL | 109 | 24668 | Széchenyi utca 8 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
71. | ÉL | 110 | 24684 | Akadémia utca 15-17, Zoltán utca 5, Steindl Imre utca 6 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
72. | ÉL | 110 | 24688 | Nádor utca 28, Steindl Imre utca 14 | ||||||
73. | ÉL | 110 | 24689 | Nádor utca 30, Zoltán utca 15 | ||||||
74. | ÉL | 110 | 24686 | Steindl Imre utca 10 | ||||||
75. | ÉL | 110 | 24687 | Steindl Imre utca 12 | Az épület tetőgerincének magassága a vízszintes magassági síkon túlnyúlhat és a szomszédos 24688 hrsz-ú épület tetőgerincének magasságával egyező lehet. Az 52. § (1)-(2) bekezdést nem kell alkalmazni. | Főudvar üvegtetővel lefedhető. | ||||
76. | ÉL | 110 | 24685 | Steindl Imre utca 8 | ||||||
77. | ÉL | 110 | 24691 | Zoltán utca 11 | ||||||
78. | ÉL | 110 | 24690 | Zoltán utca 13 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
79. | ÉL | 110 | 24692/2 | Zoltán utca 7 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
80. | ÉL | 110 | 24692/1 | Zoltán utca 9 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
81. | ÉL | 111 | 24706 | Garibaldi utca 3, Garibaldi köz 3 | ||||||
82. | ÉL | 111 | 24705 | Garibaldi utca 5 | ||||||
83. | ÉL | 111 | 24704 | Garibaldi utca 7 | ||||||
84. | ÉL | 111 | 24702 | Nádor utca 32, Zoltán utca 14 | ||||||
85. | ÉL | 111 | 24703 | Nádor utca 34, Garibaldi utca 9 | ||||||
86. | ÉL | 111 | 24700 | Zoltán utca 10 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
87. | ÉL | 111 | 24701 | Zoltán utca 12 | ||||||
88. | ÉL | 111 | 24699 | Zoltán utca 8, Garibaldi köz 1 | ||||||
89. | ÉL | 112 | 24710/2 | Garibaldi utca 2, Kossuth Lajos tér 5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
90. | ÉL | 112 | 24710/1 | Garibaldi utca 4 | ||||||
91. | ÉL | 112 | 24710/4 | Kossuth Lajos tér 6-8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | 100%-os beépítés az I., II. emeleten megengedett. | A metró kijáratának közhasználata kötelezően biztosítandó. | Metrókijárat biztosítandó, a 100%-os beépítés az I., II. emeletre vonatkozik. | ||
92. | ÉL | 112 | 24711 | Kossuth Lajos tér 9 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
93. | ÉL | 112 | 24709 | Nádor utca 36, Garibaldi utca 6 | ||||||
94. | ÉL | 112 | 24712 | Vértanúk tere 1, Kossuth Lajos tér 10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
95. | ÉL | 114 | 24697 | Akadémia utca 20, Kossuth Lajos tér 4, Széchenyi rakpart 10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
96. | ÉL | 114 | 24696 | Széchenyi rakpart 9, Zoltán utca 2-4, Akadémia utca 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
97. | ÉL | 115 | 24681 | Akadémia utca 14, Steindl Imre utca 4 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
98. | ÉL | 115 | 24683 | Akadémia utca 16, Zoltán utca 3 | ||||||
99. | ÉL | 115 | 24680 | Széchenyi rakpart 7, Steindl Imre utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
100. | ÉL | 115 | 24682 | Széchenyi rakpart 8, Zoltán utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
101. | ÉL | 116 | 24663 | Akadémia utca 10, Széchenyi utca 4 | ||||||
102. | ÉL | 116 | 24665 | Akadémia utca 12, Steindl Imre utca 3 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
103. | ÉL | 116 | 24664 | Széchenyi rakpart 6, Steindl Imre utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
104. | ÉL | 116 | 24662 | Széchenyi utca 2, Széchenyi rakpart 5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
105. | ÉL | 117 | 24716 | Szabadság tér 16, Zoltán utca 18, Vécsey utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
106. | ÉL | 117 | 24718 | Vécsey utca 4, Nádor utca 31, Vértanúk tere 2 | ||||||
107. | ÉL | 117 | 24717 | Zoltán utca 16, Nádor utca 29 | ||||||
108. | ÉL | 118 | 24723 | Báthory utca 3 | ||||||
109. | ÉL | 118 | 24724 | Báthory utca 5, Honvéd utca 4 | ||||||
110. | ÉL | 118 | 24720 | Szabadság tér 15, Vécsey utca 1, Honvéd utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
111. | ÉL | 118 | 24721 | Vécsey utca 3 | ||||||
112. | ÉL | 118 | 24722 | Vécsey utca 5, Vértanúk tere 3, Báthory utca 1 | ||||||
113. | ÉL | 119 | 24731 | Aulich utca 4-6 | ||||||
114. | ÉL | 119 | 24730 | Aulich utca 8, Hold utca 14, Báthory utca 11 | ||||||
115. | ÉL | 119 | 24728 | Báthory utca 7, Honvéd utca 5 | ||||||
116. | ÉL | 119 | 24729 | Báthory utca 9 | ||||||
117. | ÉL | 119 | 24727 | Honvéd utca 3 | ||||||
118. | ÉL | 119 | 24726 | Szabadság tér 14, Aulich utca 2, Honvéd utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
119. | ÉL | 120 | 24734 | Aulich utca 3 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
120. | ÉL | 120 | 24735 | Aulich utca 5 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
121. | ÉL | 120 | 24736 | Aulich utca 7, Hold utca 10-12 | ||||||
122. | ÉL | 120 | 24738 | Hold utca 6, Perczel Mór utca 6 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
123. | ÉL | 120 | 24737 | Hold utca 8 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
124. | ÉL | 120 | 24733 | Perczel Mór utca 2, Szabadság tér 13, Aulich utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
125. | ÉL | 120 | 24739 | Perczel Mór utca 4 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
126. | ÉL | 121 | 24811 | Báthory utca 15, Hold utca 21 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
127. | ÉL | 121 | 24812 | Báthory utca 17 | Udvarcsatlakozás megőrzendő | |||||
128. | ÉL | 121 | 24813 | Báthory utca 19, Vadász utca 36 | ||||||
129. | ÉL | 121 | 24808 | Hold utca 15 | ||||||
130. | ÉL | 121 | 24809 | Hold utca 17-19 | Az épület átépítése a 103. § szerint lehetséges | Gyalogos passzázs létesíthető a 24814 és a 24816 hrsz-ú telek irányába. A passzázs 24816 hrsz-ú telken lévő épülettel összenyitható. | 103. § szerint kialakítandó udvar. | Új épület létesítése a 103. § szerint lehetséges. | ||
131. | ÉL | 121 | 24805 | Nagysándor József utca 2, Hold utca 11 | ||||||
132. | ÉL | 121 | 24806 | Nagysándor József utca 4 | ||||||
133. | ÉL | 121 | 24819 | Nagysándor József utca 6, Vadász utca 20 | ||||||
134. | ÉL | 121 | 24807 | Vadász utca 22-24, Hold utca 13 | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | |||||
135. | ÉL | 121 | 24818 | Vadász utca 26 | ||||||
136. | ÉL | 121 | 24817 | Vadász utca 28 | ||||||
137. | ÉL | 121 | 24816 | Vadász utca 30 | Gyalogos passzázs létesíthető, mely a 24809 hrsz-ú telken lévő épülettel összenyitható. | |||||
138. | ÉL | 121 | 24815 | Vadász utca 32 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
139. | ÉL | 121 | 24814 | Vadász utca 34 | Gyalogos passzázs létesíthető, mely a 24810 hrsz-ú telken lévő épülettel összenyitható. | |||||
140. | ÉL | 122 | 24832 | Bajcsy-Zsilinszky út 48, Nagysándor József utca 10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
141. | ÉL | 122 | 24831 | Bajcsy-Zsilinszky út 50 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
142. | ÉL | 122 | 24830 | Bajcsy-Zsilinszky út 54 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
143. | ÉL | 122 | 24829 | Bajcsy-Zsilinszky út 56 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az udvar a Szabályozási Terven jelölt helyen, a földszinten tetőkerti intenzív zöldtető kialakításával együttesen beépíthető. | ||||
144. | ÉL | 122 | 24825/2 | Bajcsy-Zsilinszky út 58 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
145. | ÉL | 122 | 24828 | Bajcsy-Zsilinszky út 60, Báthory utca 25 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
146. | ÉL | 122 | 24826 | Báthory utca 21, Vadász utca 33 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
147. | ÉL | 122 | 24827 | Báthory utca 23 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
148. | ÉL | 122 | 24820 | Nagysándor József utca 8, Vadász utca 21 | ||||||
149. | ÉL | 122 | 24821 | Vadász utca 23 | ||||||
150. | ÉL | 122 | 24822 | Vadász utca 25, Bajcsy-Zsilinszky út 52 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
151. | ÉL | 122 | 24823 | Vadász utca 27 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
152. | ÉL | 122 | 24824 | Vadász utca 29 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges egy visszahúzott tetőemeletként. | | Az udvar a Szabályozási Terven jelölt helyen, a földszinten tetőkerti intenzív zöldtető kialakításával együttesen beépíthető. | |||
153. | ÉL | 122 | 24825/1 | Vadász utca 31 | ||||||
154. | ÉL | 123 | 24837 | Bajcsy-Zsilinszky út 62, Báthory utca 26 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
155. | ÉL | 123 | 24835 | Báthory utca 22, Vadász utca 35a | ||||||
156. | ÉL | 123 | 24836 | Báthory utca 24 | ||||||
157. | ÉL | 123 | 24841 | Kálmán Imre utca 21, Vadász utca 35/b | ||||||
158. | ÉL | 123 | 24840 | Kálmán Imre utca 23 | ||||||
159. | ÉL | 123 | 24839 | Kálmán Imre utca 25 | ||||||
160. | ÉL | 123 | 24838 | Kálmán Imre utca 27, Bajcsy-Zsilinszky út 64 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
161. | ÉL | 124 | 24853 | Báthory utca 18 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
162. | ÉL | 124 | 24852 | Báthory utca 20, Vadász utca 38 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
163. | ÉL | 124 | 24854 | Hold utca 23, Báthory utca 16 | ||||||
164. | ÉL | 124 | 24855 | Kálmán Imre utca 13, Hold utca 25 | ||||||
165. | ÉL | 124 | 24856 | Kálmán Imre utca 15 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
166. | ÉL | 124 | 24857 | Kálmán Imre utca 17 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
167. | ÉL | 124 | 24858 | Kálmán Imre utca 19, Vadász utca 40 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
168. | ÉL | 125 | 24870 | Kálmán Imre utca 11, Hold utca 16, Báthory utca 14 | ||||||
169. | ÉL | 125 | 24871 | Kálmán Imre utca 9, Szemere utca 1, Báthory utca 12 | ||||||
170. | ÉL | 126 | 24879 | Kálmán Imre utca 5, Honvéd utca 7, Báthory utca 8 | ||||||
171. | ÉL | 126 | 24878 | Kálmán Imre utca 7, Szemere utca 2, Báthory utca 10 | ||||||
172. | ÉL | 127 | 24884 | Báthory utca 4, Kozma Ferenc utca 1 | ||||||
173. | ÉL | 127 | 24883 | Báthory utca 6, Honvéd utca 6 | ||||||
174. | ÉL | 127 | 24885 | Kálmán Imre utca 1, Kozma Ferenc utca 3 | ||||||
175. | ÉL | 127 | 24886 | Kálmán Imre utca 3, Honvéd utca 8 | ||||||
176. | ÉL | 128 | 24891 | Kossuth Lajos tér 11, Alkotmány utca 1, Kozma Ferenc utca 2, Báthory utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
177. | ÉL | 129 | 24898 | Kossuth Lajos tér 12, Szalay utca 1, Vajkay utca 2, Alkotmány utca 2. | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
178. | ÉL | 130 | 24900/3 | Alkotmány utca 4, Vajkay utca 1, Honvéd utca 14 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
179. | ÉL | 130 | 24900/2 | Honvéd utca 16, Vajkay utca 3 | ||||||
180. | ÉL | 130 | 24900/1 | Szalay utca 3, Vajkay utca 5, Honvéd utca 18 | ||||||
181. | ÉL | 131 | 24901 | Alkotmány utca 6, Honvéd utca 11 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
182. | ÉL | 131 | 24907 | Alkotmány utca 8, Szemere utca 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
183. | ÉL | 131 | 24902 | Honvéd utca 13 | A Szabályozási Terven jelölt építési hely speciális előírás szerint beépíthető részén legfeljebb földszintes épület létesíthető zöldtetős kialakítással. Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
184. | ÉL | 131 | 24903 | Honvéd utca 15 | A Szabályozási Terven jelölt építési hely speciális előírás szerint beépíthető részén legfeljebb földszintes épület létesíthető zöldtetős kialakítással. Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
185. | ÉL | 131 | 24904/1 | Honvéd utca 17/a | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
186. | ÉL | 131 | 24904/2 | Szalay utca 5/a, Honvéd utca 17/b | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
187. | ÉL | 131 | 24904/3 | Szalay utca 5/b | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
188. | ÉL | 131 | 24905 | Szalay utca 7, Szemere utca 10 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
189. | ÉL | 131 | 24906 | Szemere utca 8 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
190. | ÉL | 132 | 24889 | Alkotmány utca 3, Kozma Ferenc utca 7 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
191. | ÉL | 132 | 24888 | Alkotmány utca 5, Honvéd utca 12 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
192. | ÉL | 132 | 24887 | Kálmán Imre utca 2, Honvéd utca 10, Kozma Ferenc utca 5 | ||||||
193. | ÉL | 133 | 24880 | Alkotmány utca 7-11, Szemere utca 4, Kálmán Imre utca 4-6, Honvéd utca 9 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | Az előkertben felszíni parkoló nem létesíthető. | ||||
194. | ÉL | 134 | 24875 | Alkotmány utca 13, Szemere utca 3-5, Kálmán Imre utca 8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
195. | ÉL | 134 | 24873/3 | Alkotmány utca 15 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A Hold utca felőli udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő, felszíni parkoló nem létesíthető. | ||||
196. | ÉL | 134 | 24873/2 | Hold utca 18-20 | Tetőzet nem változhat. | A Hold utca felőli udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő felszíni parkoló nem létesíthető. | ||||
197. | ÉL | 134 | 24873/1 | Kálmán Imre utca 10, Hold utca 18 | A Hold utca felőli udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő felszíni parkoló nem létesíthető. | |||||
198. | ÉL | 135 | 24908 | Alkotmány utca 10, Szemere utca 7 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
199. | ÉL | 135 | 24911 | Nagy Ignác utca 2-4, Alkotmány utca 12, Szalay utca 13 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
200. | ÉL | 135 | 24910 | Szalay utca 11 | A Szabályozási Terven jelölt építési hely külön előírás szerint beépíthető részén legfeljebb földszintes épület létesíthető félintenzív zöldtetős kialakítással. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
201. | ÉL | 135 | 24909 | Szalay utca 9, Szemere utca 6 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
202. | ÉL | 136 | 24867 | Alkotmány utca 17, Hold utca 29 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
203. | ÉL | 136 | 24866 | Alkotmány utca 19 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
204. | ÉL | 136 | 24865 | Alkotmány utca 21 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
205. | ÉL | 136 | 24864 | Alkotmány utca 23, Vadász utca 44 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
206. | ÉL | 136 | 24860 | Kálmán Imre utca 12, Hold utca 27 | ||||||
207. | ÉL | 136 | 24861 | Kálmán Imre utca 14 | ||||||
208. | ÉL | 136 | 24862 | Kálmán Imre utca 16 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
209. | ÉL | 136 | 24863 | Kálmán Imre utca 18, Vadász utca 42 | ||||||
210. | ÉL | 137 | 24849 | Alkotmány utca 25, Vadász utca 39 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
211. | ÉL | 137 | 24848 | Alkotmány utca 27 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
212. | ÉL | 137 | 24847 | Alkotmány utca 29 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
213. | ÉL | 137 | 24846 | Bajcsy-Zsilinszky út 68, Alkotmány utca 31 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
214. | ÉL | 137 | 24842 | Kálmán Imre utca 20, Vadász utca 37 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
215. | ÉL | 137 | 24843 | Kálmán Imre utca 22 | ||||||
216. | ÉL | 137 | 24844 | Kálmán Imre utca 24 | ||||||
217. | ÉL | 137 | 24845 | Kálmán Imre utca 26, Bajcsy-Zsilinszky út 66 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
218. | ÉL | 138 | 24946 | Alkotmány utca 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
219. | ÉL | 138 | 24945 | Alkotmány utca 16, Bihari János utca 1-3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
220. | ÉL | 138 | 24947 | Bajcsy-Zsilinszky út 70, Alkotmány utca 20 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
221. | ÉL | 138 | 24948 | Bajcsy-Zsilinszky út 72 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
222. | ÉL | 138 | 24944 | Bihari János utca 5 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
223. | ÉL | 138 | 24942 | Markó utca 29-31, Bihari János utca 7 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. Főudvar üvegtetővel lefedhető. | ||||
224. | ÉL | 138 | 24949 | Markó utca 33, Bajcsy-Zsilinszky út 74 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
225. | ÉL | 139 | 24941 | Markó utca 27, Nagy Ignác utca 1-11, Alkotmány utca14, Bihari János utca 2-10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
226. | ÉL | 140 | 24707 | Garibaldi utca 1, Akadémia utca 21, Garibaldi köz 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
227. | ÉL | 140 | 24698/1 | Zoltán utca 6, Akadémia utca 19, Garibaldi utca 2 | ||||||
228. | ÉL | 142 | 24940 | Szalay utca 16, Nagy Ignác utca 6-8, Markó utca 19-25, Szemere utca 11-13 | ||||||
229. | ÉL | 143 | 24939 | Markó utca 13-17, Honvéd utca 21, Szemere utca 14 | Honvéd tér felé az 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
230. | ÉL | 143 | 24934 | Szalay utca 10-14, Honvéd utca 19, Szemere utca 12 | ||||||
231. | ÉL | 144 | 24927 | Falk Miksa utca 1, Szalay utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
232. | ÉL | 144 | 24926 | Falk Miksa utca 3 | ||||||
233. | ÉL | 144 | 24925 | Falk Miksa utca 5 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
234. | ÉL | 144 | 24933 | Markó utca 11, Honvéd utca 22-24 | ||||||
235. | ÉL | 144 | 24930 | Markó utca 7 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
236. | ÉL | 144 | 24924 | Falk Miksa utca 7, Markó utca 5 | ||||||
237. | ÉL | 144 | 24931 | Markó utca 9 | ||||||
238. | ÉL | 144 | 24928 | Szalay utca 4 | ||||||
239. | ÉL | 144 | 24929 | Szalay utca 6-8, Honvéd utca 20 | ||||||
240. | ÉL | 145 | 24917 | Balassi Bálint utca 1-5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
241. | ÉL | 145 | 24920 | Falk Miksa utca 4 | ||||||
242. | ÉL | 145 | 24921 | Falk Miksa utca 6 | ||||||
243. | ÉL | 145 | 24922 | Falk Miksa utca 8 | ||||||
244. | ÉL | 145 | 24919 | Kossuth Lajos tér 13-15, Falk Miksa utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
245. | ÉL | 145 | 24918 | Kossuth Lajos tér 16-17 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
246. | ÉL | 145 | 24923 | Falk Miksa utca 10, Markó utca 3/b | ||||||
247. | ÉL | 145 | 24916 | Markó utca 3/a, Balassi Bálint utca 7 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
248. | ÉL | 146 | 24915/5 | Balassi Bálint utca 2/b | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
249. | ÉL | 146 | 24915/3 | Markó utca 1/a, Széchenyi rakpart 13 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
250. | ÉL | 146 | 24915/4 | Markó utca 1/b, Balassi Bálint utca 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
251. | ÉL | 146 | 24915/1 | Széchenyi rakpart 12/a, Balassi Bálint utca 2/a, Kossuth Lajos tér 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
252. | ÉL | 146 | 24915/2 | Széchenyi rakpart 12/b | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
253. | ÉL | 147 | 24963 | Falk Miksa utca 14 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
254. | ÉL | 147 | 24964 | Falk Miksa utca 12, Markó utca 6 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
255. | ÉL | 147 | 24958 | Markó utca 4, Balassi Bálint utca 9-11 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
256. | ÉL | 147 | 24960 | Stollár Béla utca 3/a,b, Balassi Bálint utca 13 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
257. | ÉL | 147 | 24962 | Stollár Béla utca 5, Falk Miksa utca 16 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
258. | ÉL | 148 | 24991 | Balassi Bálint utca 19 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
259. | ÉL | 148 | 24992 | Balassi Bálint utca 21-23, Balaton utca 3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
260. | ÉL | 148 | 24994 | Falk Miksa utca 22 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
261. | ÉL | 148 | 24993 | Falk Miksa utca 24-26, Balaton utca 5 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
262. | ÉL | 148 | 24990 | Stollár Béla utca 4, Balassi Bálint utca 15-17 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
263. | ÉL | 148 | 24995 | Stollár Béla utca 6, Falk Miksa utca 18-20 | ||||||
264. | ÉL | 149 | 25008 | Széchenyi rakpart 19, Jászai Mari tér 1, Balassi Bálint utca 16, Balaton utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
265. | ÉL | 151 | 25009 | Balassi Bálint utca 25, Balaton utca 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
266. | ÉL | 151 | 25012 | Balassi Bálint utca 27 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
267. | ÉL | 151 | 25010 | Falk Miksa utca 28, Balaton utca 6 | ||||||
268. | ÉL | 151 | 25011 | Falk Miksa utca 30 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
269. | ÉL | 151 | 25013 | Szent István körút 1, Jászai Mari tér 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
270. | ÉL | 151 | 25014 | Szent István körút 3, Falk Miksa utca 32 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
271. | ÉL | 152 | 25023 | Balaton utca 10 | Óvodai játszótér fenntartandó. A földszinten az udvar felé óvodai funkciók helyezendők el. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | Bontás és új épület elhelyezése esetén az óvodai funkció továbbra is biztosítandó. Az óvoda kertjét a hátsókertben kell kialakítani. | |||
272. | ÉL | 152 | 25024 | Balaton utca 12 | Udvarcsatlakozás egybefüggő kertként megőrzendő. | |||||
273. | ÉL | 152 | 25025 | Balaton utca 14, Honvéd utca 38 | Udvarcsatlakozás egybefüggő kertként megőrzendő. | |||||
274. | ÉL | 152 | 25015 | Falk Miksa utca 13, Balaton utca 8 | ||||||
275. | ÉL | 152 | 25016 | Falk Miksa utca 15 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
276. | ÉL | 152 | 25017 | Falk Miksa utca 17 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
277. | ÉL | 152 | 25018 | Falk Miksa utca 19 | ||||||
278. | ÉL | 152 | 25022/2 | Honvéd utca 40/a | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
279. | ÉL | 152 | 25022/1 | Szent István körút 11, Honvéd utca 40/b | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
280. | ÉL | 152 | 25019 | Szent István körút 5, Falk Miksa utca 21 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
281. | ÉL | 152 | 25020 | Szent István körút 7 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
282. | ÉL | 152 | 25021 | Szent István körút 9 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
283. | ÉL | 153 | 25027/2 | Balaton utca 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az épületköz közhasználatú területként megtartandó. | ||||
284. | ÉL | 153 | 25026 | Szent István körút 13, Honvéd utca 29, Balaton utca 16 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az épületköz közhasználatú területként megtartandó. | ||||
285. | ÉL | 153 | 25027/1 | Szent István körút 15, Szemere utca 22 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az épületköz közhasználatú területként megtartandó. | ||||
286. | ÉL | 154 | 24998/3 | Stollár Béla utca 10/a-b, Szemere utca 18-20, Honvéd utca 25-27, Balaton utca 13-19 | Honvéd tér felé az 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó. A Szabályozási Terven jelölt helyen mélygarázs létesíthető, melynek zárófödémén intenzív zöldtetővel rendelkező tetőkert alakítandó ki. | ||||
287. | ÉL | 156 | 24974 | Markó utca 16, Nagy Ignác utca 10, Szemere utca 15, Stollár Béla utca 15 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
288. | ÉL | 157 | 25002/10 | Balaton utca 21, Szemere utca 23 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
289. | ÉL | 157 | 25002/11 | Balaton utca 23 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
290. | ÉL | 157 | 25002/3 | Balaton utca 25 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
291. | ÉL | 157 | 25002/4 | Balaton utca 27 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
292. | ÉL | 157 | 25002/16 | Nagy Ignác utca 12, Stollár Béla utca 14b | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
293. | ÉL | 157 | 25002/6 | Nagy Ignác utca 14 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
294. | ÉL | 157 | 25002/7 | Nagy Ignác utca 16, Balaton utca 29 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
295. | ÉL | 157 | 25002/12 | Stollár Béla utca 12/a, Szemere utca 17 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
296. | ÉL | 157 | 25002/17 | Stollár Béla utca 12/b | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
297. | ÉL | 157 | 25002/18 | Stollár Béla utca 12/c | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
298. | ÉL | 157 | 25002/15 | Stollár Béla utca 14/a | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
299. | ÉL | 157 | 25002/2 | Szemere utca 19 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
300. | ÉL | 157 | 25002/9 | Szemere utca 21 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
301. | ÉL | 158 | 25029 | Nagy Ignác utca 18, Balaton utca 22-24 | Az udvar a földszinten tetőkerti intenzív zöldtető kialakításával együttesen beépíthető, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
302. | ÉL | 158 | 25028 | Szent István körút 17, Szemere utca 25, Balaton utca 20 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
303. | ÉL | 158 | 25031 | Szent István körút 19 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
304. | ÉL | 158 | 25032 | Szent István körút 21, Nagy Ignác utca 20 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
305. | ÉL | 159 | 25041 | Bihari János utca 18 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | Udvari szárnyra emelet építhető az utcai épületszárny udvari párkánymagasságával és gerincmagasságával megegyező magassággal. | ||||
306. | ÉL | 159 | 25042 | Bihari János utca 20 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | Udvari szárnyra emelet építhető az utcai épületszárny udvari párkánymagasságával és gerincmagasságával megegyező magassággal. | ||||
307. | ÉL | 159 | 25043 | Bihari János utca 22 | ||||||
308. | ÉL | 159 | 25038 | Nagy Ignác utca 17, Stollár Béla utca 16 | ||||||
309. | ÉL | 159 | 25037 | Nagy Ignác utca 19/a | ||||||
310. | ÉL | 159 | 25036 | Nagy Ignác utca 19/b | ||||||
311. | ÉL | 159 | 25035 | Nagy Ignác utca 21 | ||||||
312. | ÉL | 159 | 25039 | Stollár Béla utca 18 | ||||||
313. | ÉL | 159 | 25040 | Stollár Béla utca 20, Bihari János utca 16 | ||||||
314. | ÉL | 159 | 25033 | Szent István körút 23, Nagy Ignác utca 23 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
315. | ÉL | 159 | 25034 | Szent István körút 25 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
316. | ÉL | 159 | 25044 | Szent István körút 27, Bihari János utca 24 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
317. | ÉL | 160 | 24976 | Markó utca 18-20, Stollár Béla utca 17-19, Nagy Ignác utca 13-15, Bihari János utca 12-14 | A meglévő épület a Szabályozási Terv szerinti építési hely alapján bővíthető. | Az udvarterületen sportudvar, pihenőkert alakítandó ki. | ||||
318. | ÉL | 161 | 24981 | Bajcsy-Zsilinszky út 78, Stollár Béla utca 21, Bihari János utca 11 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
319. | ÉL | 161 | 24980 | Bajcsy-Zsilinszky út 76, Markó utca 26 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
320. | ÉL | 161 | 24978 | Bihari János utca 9, Markó utca 22 | Tanúház (Markó utca felőli épületrész) - bővítés csak 54. § (3) szerint. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
321. | ÉL | 161 | 24979 | Markó utca 24 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
322. | ÉL | 162 | 25047 | Bihari János utca 13, Stollár Béla utca 22 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
323. | ÉL | 162 | 25046 | Bihari János utca 15 | ||||||
324. | ÉL | 162 | 25051 | Nyugati tér 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos fedett, vagy nyitott passzázs létesíthető, mely a szomszédos épület(ekk)el a földszinten összenyitható. | Szomszédos udvarok összenyitása esetén földszint és első emelet beépíthető / üvegtetővel lefedhető. | |||
325. | ÉL | 162 | 25050 | Nyugati tér 7 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos fedett, vagy nyitott passzázs létesíthető, mely a szomszédos épület(ekk)el a földszinten összenyitható. | Szomszédos udvarok összenyitása esetén földszint és első emelet beépíthető / üvegtetővel lefedhető. | |||
326. | ÉL | 162 | 25049 | Nyugati tér 8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos fedett, vagy nyitott passzázs létesíthető, mely a szomszédos épület(ekk)el a földszinten összenyitható. | Szomszédos udvarok összenyitása esetén földszint és első emelet beépíthető / üvegtetővel lefedhető. | |||
327. | ÉL | 162 | 25048 | Nyugati tér 9, Stollár Béla utca 24 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos fedett, vagy nyitott passzázs létesíthető, mely a szomszédos épület(ekk)el a földszinten összenyitható. | Szomszédos udvarok összenyitása esetén földszint és első emelet beépíthető / üvegtetővel lefedhető. | |||
328. | ÉL | 162 | 25045 | Szent István körút 29, Bihari János utca 17 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos fedett, vagy nyitott passzázs létesíthető, mely a szomszédos épület(ekk)el a földszinten összenyitható. | Szomszédos udvarok összenyitása esetén földszint és első emelet beépíthető / üvegtetővel lefedhető. | |||
329. | ÉL | 170 | 24894 | Kossuth Lajos tér 1-3, Széchenyi rakpart 11 | Tetőzet nem változhat. | |||||
330. | ÉL | 174 | 24970 | Honvéd utca 24-30, Markó utca 8-12, Stollár Béla utca 7-11, Falk Miksa utca 9 | Honvéd tér felé az 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarok földszinten, tetőkerten kialakított intenzív zöldtető kialakítása mellett beépíthetők. | ||||
331. | ÉL | 175 | 24997 | Stollár Béla utca 8, Falk Miksa utca 11, Balaton utca 7-11, Honvéd utca 32-36 | Az épület bontása estén a Szabályozási Terv szerinti építési helyen belül új épület létesíthető. Építészeti hangsúly képezhető. | |||||
332. | DL | 66 | 24441 | Deák Ferenc utca 12-14, Miatyánk utca 2-4, Bécsi utca 7-9, Erzsébet tér 7-8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
333. | DL | 67 | 24437 | Bécsi utca 10, Harmincad utca 3 | Építészeti hangsúly képezhető. | |||||
334. | DL | 67 | 24438 | Bécsi utca 8 | Építészeti hangsúly képezhető. | |||||
335. | DL | 67 | 24439 | Bécsi utca 6, Deák Ferenc utca 10 | ||||||
336. | DL | 67 | 24433 | Vörösmarty tér 3, Deák Ferenc utca 8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
337. | DL | 67 | 24434 | Vörösmarty tér 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
338. | DL | 67 | 24435 | Vörösmarty tér 5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
339. | DL | 67 | 24436 | Vörösmarty tér 6, Harmincad utca 1 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
340. | DL | 69 | 24429/1 | Vigadó tér 2, Vigadó utca 1-3, Deák Ferenc utca 2-4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
341. | DL | 69 | 24429/2 | Vörösmarty tér 1, Vigadó utca 5, Deák Ferenc utca 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
342. | DL | 73 | 24446 | Deák Ferenc utca 16-18, Deák Ferenc tér 2, Erzsébet tér 9-10, Miatyánk utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
343. | DL | 76 | 24463 | Erzsébet tér 1, József Attila utca 9 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
344. | DL | 76 | 24462 | Erzsébet tér 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
345. | DL | 76 | 24460 | Erzsébet tér 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
346. | DL | 76 | 24459 | Erzsébet tér 5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
347. | DL | 76 | 24458 | Erzsébet tér 6, Harmincad utca 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
348. | DL | 76 | 24468 | Harmincad utca 4 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
349. | DL | 76 | 24461 | József nádor tér 10, Erzsébet tér 3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos passzázs időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
350. | DL | 76 | 24465 | József nádor tér 11 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
351. | DL | 76 | 24464 | József nádor tér 12, József Attila utca 7 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
352. | DL | 76 | 24469 | József nádor tér 7, Harmincad utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
353. | DL | 76 | 24467 | József nádor tér 8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
354. | DL | 76 | 24466 | József nádor tér 9 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
355. | DL | 78 | 24471 | Dorottya utca 3, Wekerle Sándor utca 5 | ||||||
356. | DL | 78 | 24470 | József nádor tér 5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
357. | DL | 78 | 24472 | Vörösmarty tér 7-9, Dorottya utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
358. | DL | 79 | 24475 | Dorottya utca 2-4, Wekerle Sándor utca 3, Apáczai Csere János utca 11-13, Vigadó utca 2-6. | ||||||
359. | DL | 80 | 24476 | Apáczai Csere János utca 10, Wekerle Sándor utca 1, Vigadó tér 3, Belgrád rakpart 33 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
360. | DL | 81 | 24483 | Dorottya utca 11 | ||||||
361. | DL | 81 | 24485 | Dorottya utca 13, József Attila utca 1 | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | |||||
362. | DL | 81 | 24482 | Dorottya utca 9 | ||||||
363. | DL | 81 | 24481/2 | József nádor tér 2-4, Dorottya utca 5-7, Wekerle Sándor utca 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
364. | DL | 81 | 24484 | József nádor tér 1, József Attila utca 3-5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
365. | DL | 82 | 24487 | Apáczai Csere János utca 15, Dorottya utca 6. Wekerle Sándor utca 4 | ||||||
366. | DL | 82 | 24489 | Apáczai Csere János utca 17 | ||||||
367. | DL | 82 | 24488 | Dorottya utca 8 | ||||||
368. | DL | 82 | 24491 | Széchenyi István tér 2, Apáczai Csere János utca 19-21, Dorottya utca 10-14 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A nem beépített telekrész időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
369. | DL | 83 | 24513 | Nádor utca 2, József Attila utca 6 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
370. | DL | 83 | 24512 | Nádor utca 4, Mérleg utca 5 | ||||||
371. | DL | 83 | 24514 | Széchenyi István tér 3-4, József Attila utca 2-4, Mérleg utca 1-3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
372. | DL | 84 | 24515/2 | Mérleg utca 4 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | Új épület elhelyezése esetén - az építési hely figyelembevételével - annak csatlakozó homlokzatmagassága nem térhet el a Gresham-palota csatlakozó homlokzatmagasságától. | ||||
373. | DL | 84 | 24516 | Mérleg utca 6 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
374. | DL | 84 | 24520 | Nádor utca 10, Zrínyi utca 5 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
375. | DL | 84 | 24517 | Nádor utca 6, Mérleg utca 8 | ||||||
376. | DL | 84 | 24518 | Nádor utca 8 | ||||||
377. | DL | 84 | 24515/1 | Széchenyi István tér 5-6, Zrínyi utca 1-3, Mérleg utca 2-4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos passzázs alakítandó ki a Szabályozási Terven rögzített helyen, legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként. | ||||
378. | DL | 84 | 24519 | Zrínyi utca 3 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | Új épület elhelyezése esetén - az építési hely figyelembevételével - annak csatlakozó homlokzatmagassága nem térhet el a Gresham-palota csatlakozó homlokzatmagasságától. | ||||
379. | DL | 85 | 24524 | Mérleg utca 12 | ||||||
380. | DL | 85 | 24522 | Nádor utca 5, Mérleg utca 10 | ||||||
381. | DL | 85 | 24525 | Október 6. utca 4, Hild tér 4, Mérleg utca 14 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
382. | DL | 85 | 24526 | Október 6. utca 6 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
383. | DL | 85 | 24527 | Október 6. utca 8, Zrínyi utca 11 | ||||||
384. | DL | 85 | 24521 | Zrínyi utca 7, Nádor utca 7 | ||||||
385. | DL | 85 | 24523 | Zrínyi utca 9 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
386. | DL | 86 | 24507 | Hild tér 5, Mérleg utca 11 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
387. | DL | 86 | 24504 | Hild tér 6, József Attila utca 12 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
388. | DL | 86 | 24505 | József Attila utca 10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
389. | DL | 86 | 24506 | József Attila utca 8, Nádor utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
390. | DL | 86 | 24509 | Mérleg utca 7, Nádor utca 3 | ||||||
391. | DL | 86 | 24508 | Mérleg utca 9 | ||||||
392. | DL | 87 | 24531 | Hild tér 2, József Attila utca 16 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
393. | DL | 87 | 24528 | Október 6. utca 7, Sas utca 8, Zrínyi utca 13. | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
394. | DL | 87 | 24532 | Sas utca 2, József Attila utca 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
395. | DL | 87 | 24530 | Sas utca 4, Hild tér 3, Október 6. utca 3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
396. | DL | 87 | 24529 | Sas utca 6, Október 6. utca 5 | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
397. | DL | 88 | 24544 | Hercegprímás utca 2, József A. utca 22 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
398. | DL | 88 | 24543 | Hercegprímás utca 4 | ||||||
399. | DL | 88 | 24542 | Hercegprímás utca 6 | ||||||
400. | DL | 88 | 24541 | Hercegprímás utca 8 | ||||||
401. | DL | 88 | 24533 | Sas utca 1. József Attila utca 20 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
402. | DL | 88 | 24538 | Sas utca 11, Szent István tér 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
403. | DL | 88 | 24534 | Sas utca 3 | ||||||
404. | DL | 88 | 24535 | Sas utca 5 | ||||||
405. | DL | 88 | 24536 | Sas utca 7 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
406. | DL | 88 | 24537 | Sas utca 9 | ||||||
407. | DL | 88 | 24540 | Szent István tér 3 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
408. | DL | 88 | 24539 | Szent István tér 4-5 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
409. | DL | 89 | 24552 | Bajcsy-Zsilinszky út 14-16, Szent István tér 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
410. | DL | 89 | 24549 | Hercegprímás utca 1, József Attila utca 24 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
411. | DL | 89 | 24548 | Hercegprímás utca 3 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
412. | DL | 89 | 24547 | Hercegprímás utca 5 | ||||||
413. | DL | 89 | 24546 | Hercegprímás utca 7, Szent István tér 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
414. | DL | 89 | 24550 | József Attila utca 26, Bajcsy-Zsilinszky út 12 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
415. | DL | 90 | 24554 | Szent István tér 17-18, Bazilika | Tetőzet nem változhat. | |||||
416. | DL | 91 | 24621 | Hercegprímás utca 12 | ||||||
417. | DL | 91 | 24613/2 | Hercegprímás utca 14-16 | ||||||
418. | DL | 91 | 24623 | Hercegprímás utca 18 | ||||||
419. | DL | 91 | 24624 | Hercegprímás utca 20, Arany János utca 25 | ||||||
420. | DL | 91 | 24616 | Sas utca 15 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
421. | DL | 91 | 24615 | Sas utca 17 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
422. | DL | 91 | 24614 | Sas utca 19 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | |||||
423. | DL | 91 | 24613/1 | Sas utca 21 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
424. | DL | 91 | 24612/1 | Sas utca 23 | ||||||
425. | DL | 91 | 24611 | Sas utca 25, Arany János utca 23 | ||||||
426. | DL | 91 | 24620 | Hercegprímás utca 10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
427. | DL | 91 | 24617 | Szent István tér 7-11, Sas utca 13 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Átalakítandó homlokzat. | ||||
428. | DL | 92 | 24601 | Október 6. utca 11 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
429. | DL | 92 | 24600 | Október 6. utca 13 | ||||||
430. | DL | 92 | 24599 | Október 6. utca 15 | ||||||
431. | DL | 92 | 24598 | Október 6. utca 17 | ||||||
432. | DL | 92 | 24597 | Október 6. utca 19, Arany János utca 19 | ||||||
433. | DL | 92 | 24602 | Október 6. utca 9, Zrínyi utca 16 | ||||||
434. | DL | 92 | 24603 | Sas utca 10, Zrínyi utca 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
435. | DL | 92 | 24604 | Sas utca 12 | ||||||
436. | DL | 92 | 24605 | Sas utca 14 | ||||||
437. | DL | 92 | 24606 | Sas utca 16 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
438. | DL | 92 | 24607 | Sas utca 18 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
439. | DL | 92 | 24608 | Sas utca 20-22 | ||||||
440. | DL | 92 | 24609 | Sas utca 24, Arany János utca 21 | ||||||
441. | DL | 93 | 24582 | Arany János utca 15 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
442. | DL | 93 | 24586 | Nádor utca 11 | ||||||
443. | DL | 93 | 24585 | Nádor utca 13 | ||||||
444. | DL | 93 | 24584 | Nádor utca 15 | ||||||
445. | DL | 93 | 24583 | Nádor utca 17 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó. A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
446. | DL | 93 | 24581 | Nádor utca 19, Arany János utca 13 | Meglévő utcai párkánymagasság nem változhat. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
447. | DL | 93 | 24587 | Nádor utca 9, Zrínyi utca 8-10 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
448. | DL | 93 | 24590 | Október 6. utca 10, Zrínyi utca 14 | ||||||
449. | DL | 93 | 24591 | Október 6. utca 12 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
450. | DL | 93 | 24592 | Október 6. utca 14 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
451. | DL | 93 | 24593 | Október 6. utca 16-18 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
452. | DL | 93 | 24594 | Október 6. utca 20 | A tömbbelsőben lévő udvar egybefüggő kertként megtartandó, udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
453. | DL | 93 | 24595 | Október 6. utca 22, Arany János utca 17 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
454. | DL | 93 | 24589 | Zrínyi utca 12 | ||||||
455. | DL | 94 | 24561 | Nádor utca 12, Zrínyi utca 6 | ||||||
456. | DL | 94 | 24559 | Vigyázó Ferenc utca 1, Széchenyi István tér 7-8, Zrínyi utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A mélygarázs összeköthető az Akadémia előtt létesülő mélygarázzsal. | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően kialakítandó a földszinten a Zrínyi utca - Vigyázó Ferenc utca között. | |||
457. | DL | 94 | 24564 | Vigyázó Ferenc utca 3 | ||||||
458. | DL | 94 | 24563 | Vigyázó Ferenc utca 5 | ||||||
459. | DL | 94 | 24562 | Vigyázó Ferenc utca 7, Nádor utca 14 | ||||||
460. | DL | 94 | 24560 | Zrínyi utca 4 | ||||||
461. | DL | 95 | 24575 | Arany János utca 11, Nádor utca 18 | ||||||
462. | DL | 95 | 24571 | Arany János utca 3, Akadémia utca 3 | ||||||
463. | DL | 95 | 24572 | Arany János utca 5 | ||||||
464. | DL | 95 | 24573 | Arany János utca 7 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
465. | DL | 95 | 24574 | Arany János utca 9 | ||||||
466. | DL | 95 | 24576 | Vigyázó Ferenc utca 2, Akadémia utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
467. | DL | 95 | 24577 | Vigyázó Ferenc utca 4 | ||||||
468. | DL | 95 | 24578 | Vigyázó Ferenc utca 6 | ||||||
469. | DL | 95 | 24579 | Vigyázó Ferenc utca 8, Nádor utca 16 | ||||||
470. | DL | 96 | 24569 | Akadémia utca 2, Széchenyi rakpart 1, Széchenyi István tér 9 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Országosan kiemelkedő történeti jelentőségű középület - a zöldfelületi előírásokat /paramétereket nem kell alkalmazni, az általános szintterületi mutató: 6,0. | | |||
471. | DL | 96 | 24570 | Arany János utca 1, Akadémia utca 4, Széchenyi rakpart 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Országosan kiemelkedő történeti jelentőségű középület - a zöldfelületi előírásokat /paramétereket nem kell alkalmazni, az általános szintterületi mutató: 6,0. | ||||
472. | DL | 141 | 24626 | Arany János utca 27, Hercegprímás utca 15 | ||||||
473. | DL | 141 | 24627 | Arany János utca 29 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
474. | DL | 141 | 24637 | Arany János utca 31 | ||||||
475. | DL | 141 | 24638 | Arany János utca 33 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
476. | DL | 141 | 24635 | Bajcsy-Zsilinszky út 20 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
477. | DL | 141 | 24636 | Bajcsy-Zsilinszky út 22 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
478. | DL | 141 | 24639 | Bajcsy-Zsilinszky út 24, Arany János utca 35 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
479. | DL | 141 | 24629 | Hercegprímás utca 11 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
480. | DL | 141 | 24628 | Hercegprímás utca 13 | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | |||||
481. | DL | 141 | 24630 | Szent István tér 12, Hercegprímás utca 9 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
482. | DL | 141 | 24631 | Szent István tér 13-14 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
483. | DL | 141 | 24633 | Szent István tér 15 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az udvar a földszinten tetőkerti intenzív zöldtető kialakításával együttesen beépíthető, szomszéd udvarokkal való csatlakozás megtartandó. | ||||
484. | DL | 141 | 24634 | Szent István tér 16, Bajcsy-Zsilinszky út 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
485. | DL | 165 | 24494 | Apáczai Csere János utca 12-16, Belgrád rakpart 34 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott, további magasépületrésznek (30 m padlószintmagasságnál magasabb) számító épületrésszel az épület nem bővíthető. | A nem beépített telekrész időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
486. | ÉB | 1 | 24239 | Gerlóczy utca 11, Semmelweis utca 27 | ||||||
487. | ÉB | 1 | 24230 | Károly körút 10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
488. | ÉB | 1 | 24231 | Károly körút 12 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
489. | ÉB | 1 | 24232 | Károly körút 14 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
490. | ÉB | 1 | 24233 | Károly körút 16 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
491. | ÉB | 1 | 24234 | Károly körút 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
492. | ÉB | 1 | 24226 | Károly körút 2, Kossuth Lajos utca 22 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
493. | ÉB | 1 | 24235 | Károly körút 20 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
494. | ÉB | 1 | 24237 | Károly körút 24 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
495. | ÉB | 1 | 24238 | Károly körút 26, Gerlóczy utca 13 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
496. | ÉB | 1 | 24227 | Károly körút 4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
497. | ÉB | 1 | 24228 | Károly körút 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
498. | ÉB | 1 | 24229 | Károly körút 8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
499. | ÉB | 1 | 24246 | Semmelweis utca 11 | ||||||
500. | ÉB | 1 | 24245 | Semmelweis utca 13 | ||||||
501. | ÉB | 1 | 24250 | Semmelweis utca 1-3, Kossuth Lajos utca 20 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
502. | ÉB | 1 | 24244 | Semmelweis utca 15 | ||||||
503. | ÉB | 1 | 24243 | Semmelweis utca 17 | ||||||
504. | ÉB | 1 | 24236 | Semmelweis utca 19, Károly körút 22 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
505. | ÉB | 1 | 24242 | Semmelweis utca 21 | ||||||
506. | ÉB | 1 | 24241 | Semmelweis utca 23 | ||||||
507. | ÉB | 1 | 24240 | Semmelweis utca 25 | ||||||
508. | ÉB | 1 | 24249 | Semmelweis utca 5 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
509. | ÉB | 1 | 24248 | Semmelweis utca 7 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
510. | ÉB | 1 | 24247 | Semmelweis utca 9 | ||||||
511. | ÉB | 2 | 24282 | Gerlóczy utca 1, Vitkovics Mihály utca 4, Kamermayer Károly tér 1 | ||||||
512. | ÉB | 2 | 24281 | Gerlóczy utca 3, Vitkovics Mihály utca 6 | A szomszédos Gerlóczy utca 5. szám épület udvari szintje magasságáig az épület teljes udvara beépíthető az építési hely szerint. | |||||
513. | ÉB | 2 | 24280 | Gerlóczy utca 5, Vitkovics Mihály utca 8 | ||||||
514. | ÉB | 2 | 24279 | Gerlóczy utca 7, Vitkovics Mihály utca 10 | ||||||
515. | ÉB | 2 | 24277 | Semmelweis utca 14/a | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
516. | ÉB | 2 | 24278 | Semmelweis utca 14/b, Gerlóczy utca 9 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
517. | ÉB | 2 | 24275 | Semmelweis utca 12, Vitkovics Mihály utca 14 | ||||||
518. | ÉB | 2 | 24276 | Vitkovics Mihály utca 12 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
519. | ÉB | 3 | 24271 | Semmelweis utca 10, Vitkovics Mihály utca 11-13 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
520. | ÉB | 3 | 24272 | Semmelweis utca 8 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
521. | ÉB | 3 | 24268 | Városház utca 7,Vármegye utca 2,Semmelweis utca 6,Vitkovics Mihály utca 1 | Gyalogos passzázs létesíthető a Városház utca és a Semmelweis utca között az udvarok közötti átjárás biztosításával. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. Felszíni parkolók helyén kert létesítendő. | ||||
522. | ÉB | 3 | 24269/1 | Vitkovics Mihály utca 3-5 | ||||||
523. | ÉB | 3 | 24269/2 | Vitkovics Mihály utca 7 | ||||||
524. | ÉB | 3 | 24270 | Vitkovics Mihály utca 9 | ||||||
525. | ÉB | 4 | 24255 | Kossuth Lajos utca 10 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
526. | ÉB | 4 | 24254 | Kossuth Lajos utca 12 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
527. | ÉB | 4 | 24253 | Kossuth Lajos utca 14-16 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
528. | ÉB | 4 | 24258 | Kossuth Lajos utca 4, Városház utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
529. | ÉB | 4 | 24257 | Kossuth Lajos utca 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
530. | ÉB | 4 | 24256 | Kossuth Lajos utca 8 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
531. | ÉB | 4 | 24252 | Semmelweis utca 2, Kossuth Lajos utca 18 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | |||||
532. | ÉB | 4 | 24266 | Semmelweis utca 4, Vármegye utca 17 | ||||||
533. | ÉB | 4 | 24264 | Vármegye utca 11-13 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
534. | ÉB | 4 | 24265 | Vármegye utca 15 | ||||||
535. | ÉB | 4 | 24260 | Vármegye utca 3-5 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
536. | ÉB | 4 | 24262 | Vármegye utca 7 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
537. | ÉB | 4 | 24263 | Vármegye utca 9 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
538. | ÉB | 4 | 24259 | Városház utca 3-5, Vármegye utca 1 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
539. | ÉB | 5 | 24291 | Kossuth Lajos utca 2/a, Petőfi Sándor utca 1 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Az árkád időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | ||||
540. | ÉB | 5 | 24290 | Kossuth Lajos utca 2/b, Városház utca 2 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | . | ||||
541. | ÉB | 5 | 24288 | Petőfi Sándor utca 3, Városház utca 6 | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | A zöldfelülettel rendelkező udvar kertként megtartandó. | ||||
542. | ÉB | 5 | 24292 | Petőfi Sándor utca 5 | ||||||
543. | ÉB | 5 | 24293 | Petőfi Sándor utca 7, Pilvax köz 1 | ||||||
544. | ÉB | 5 | 24286 | Városház utca 10, Pilvax köz 3 | ||||||
545. | ÉB | 5 | 24289 | Városház utca 4 | ||||||
546. | ÉB | 5 | 24287 | Városház utca 8 | ||||||
547. | ÉB | 11 | 24296 | Párizsi utca 7 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
548. | ÉB | 11 | 24295 | Petőfi Sándor utca 11, Párizsi utca 5 | ||||||
549. | ÉB | 11 | 24294/1 | Petőfi Sándor utca 9, Pilvax köz 2 | ||||||
550. | ÉB | 11 | 24285 | Városház utca 14, Pilvax köz 4 | ||||||
551. | ÉB | 11 | 24284 | Városház utca 16, Párizsi utca 9 | ||||||
552. | ÉB | 14 | 24347 | Párizsi utca 2, Váci utca 26 | ||||||
553. | ÉB | 14 | 24348 | Párizsi utca 4 | ||||||
554. | ÉB | 14 | 24349/1 | Párizsi utca 6/a | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
555. | ÉB | 14 | 24349/2 | Párizsi utca 6/b | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
556. | ÉB | 14 | 24349/3 | Petőfi Sándor utca 12 | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
557. | ÉB | 14 | 24350/1 | Petőfi Sándor utca 14 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
558. | ÉB | 14 | 24350/2 | Petőfi Sándor utca 16 | Magassági bővítés a Szabályozási Terven jelölt helyen lehetséges. | |||||
559. | ÉB | 14 | 24342 | Régi posta utca 17, Váci utca 16 | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | Új épület esetén a közhasználat céljára átadott területet ki kell alakítani, a szomszédos passzázshoz csatlakozva. | ||||
560. | ÉB | 14 | 24351 | Régi posta utca 19, Petőfi Sándor utca 18 | ||||||
561. | ÉB | 14 | 24343 | Váci utca 18 | ||||||
562. | ÉB | 14 | 24344 | Váci utca 20 | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | |||||
563. | ÉB | 14 | 24345 | Váci utca 22 | ||||||
564. | ÉB | 14 | 24346 | Váci utca 24 | ||||||
565. | ÉB | 15 | 24301/1 | Haris köz 2, Váci utca 30/a | ||||||
566. | ÉB | 15 | 24301/2 | Haris köz 4 | Gyalogos passzázs létesíthető, mely a szomszédos épület(ekk)el a földszinten összenyitható. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
567. | ÉB | 15 | 24301/3 | Haris köz 6, Petőfi Sándor utca 8/b | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
568. | ÉB | 15 | 24300 | Párizsi utca 1, Váci utca 28 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
569. | ÉB | 15 | 24299 | Petőfi Sándor utca 10, Párizsi utca 3 | Gyalogos passzázs létesíthető, mely a szomszédos épület(ekk)el a földszinten összenyitható. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
570. | ÉB | 16 | 24303 | Ferenciek tere 10, Petőfi Sándor utca 2-4 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. A Párisi udvari passzázs és a Kígyó passzázs egymástól elválasztható, az átlátás biztosításával. | ||||
571. | ÉB | 16 | 24305 | Ferenciek tere 11 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||
572. | ÉB | 16 | 24301/4 | Haris köz 1, Váci utca 30/b | ||||||
573. | ÉB | 16 | 24301/5 | Haris köz 3 | Gyalogos passzázs/udvar legalább időbeli korlátozású közhasználatú területként kötelezően megtartandó. | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | ||||
574. | ÉB | 16 | 24301/6 | Haris köz 5, Petőfi sándor utca 8/a | Udvarcsatlakozás megőrzendő | |||||
575. | ÉB | 16 | 24307 | Kígyó utca 2, Váci utca 32 | Építészeti hangsúly a sarokponton létesíthető. A 24301/4 hrsz telekhatáron az épületszárny tetőgerince legfeljebb a Haris köz felőli épület gerincmagasságának megfelelő lehet. | Főudvar üvegtetővel lefedhető. | ||||
576. | ÉB | 16 | 24306 | Kígyó utca 4-6 | A 24301/4 hrsz telekhatáron az épületszárny tetőgerince legfeljebb a Haris köz felőli épület gerincmagasságának megfelelő lehet. | |||||
577. | ÉB | 16 | 24302 | Petőfi Sándor utca 6 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
578. | ÉB | 17 | 24309 | Váci utca 34, Kígyó 5 utca, Ferenciek tere 12, Szabad sajtó út 6 | 58. § (3) szerinti párkánymagasság növelés tiltott. | Főudvar üvegtetővel lefedhető. | ||||
579. | ÉB | 53 | 24311 | Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia | Tetőzet nem változhat. | |||||
580. | ÉB | 54 | 24365 | Fehér Hajó utca 5, Bárczy István utca 6 | Tanúház - bővítés csak 54. § (3) szerint. | |||||
581. | ÉB | 54 | 24366/2 | Szervita tér 8, Fehér Hajó utca 1, Bárczy István utca 2 | Szabályozási Terven jelölt közhasználatú területek és passzázs kialakítása kötelező a 100. § szerint. | |||||
582. | ÉB | 55 | 24426 | Deák Ferenc utca 13, Bécsi utca 5 | ||||||
583. | ÉB | 55 | 24425 | Deák Ferenc utca 15 | ||||||
584. | ÉB | 55 | 24424 | Deák Ferenc utca 17 | ||||||
585. | ÉB | 55 | 24423 | Deák Ferenc utca 19 | ||||||
586. | ÉB | 55 | 24422 | Deák Ferenc utca 21 | ||||||
587. | ÉB | 55 | 24421 | Deák Ferenc utca 23, Deák Ferenc tér 3 | ||||||
588. | ÉB | 55 | 24419 | Fehér Hajó utca 12-14 | ||||||
589. | ÉB | 55 | 24420 | Fehér Hajó utca 16, Sütő utca 2 | ||||||
590. | ÉB | 55 | 24417 | Fehér Hajó utca 2-6, Bécsi utca 1-3 | ||||||
591. | ÉB | 55 | 24418 | Fehér Hajó utca 8-10 | ||||||
592. | ÉB | 56 | 24382 | Kristóf tér 2, Váci utca 6 | ||||||
593. | ÉB | 56 | 24381 | Kristóf tér 3 | ||||||
594. | ÉB | 56 | 24370 | Kristóf tér 4, Szervita tér 1 | ||||||
595. | ÉB | 56 | 24377 | Régi posta utca 12, Váci utca 14 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
596. | ÉB | 56 | 24376 | Régi posta utca 14 | ||||||
597. | ÉB | 56 | 24375 | Régi posta utca 16, Petőfi Sándor utca 20 | ||||||
598. | ÉB | 56 | 24371 | Szervita tér 2 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
599. | ÉB | 56 | 24372 | Szervita tér 3 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
600. | ÉB | 56 | 24373 | Szervita tér 4 | ||||||
601. | ÉB | 56 | 24374 | Szervita tér 5 | ||||||
602. | ÉB | 56 | 24379 | Váci utca 10 | ||||||
603. | ÉB | 56 | 24378 | Váci utca 12 | Udvarcsatlakozás megőrzendő. | |||||
604. | ÉB | 56 | 24380 | Váci utca 8 | ||||||