Indokolás

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelete

a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletre figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az V. kerület közigazgatási területén belül a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait - különös tekintettel az egymás mellett élés szabályaira, a tartott állatok iránti felelősségre, a köztisztasággal és a közterületek kulturált használatával kapcsolatos elvárásokra és kötelezettségekre - figyelembe véve az V. kerület belterületi és nagyvárosias lakóterületi jellegét.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az V. kerület közigazgatási területén (a továbbiakban: a kerületben) kedvtelésből tartott állatok (a továbbiakban: állatok) tartására, továbbá minden olyan természetes és jogi személyre, akik az állattal rendelkezni jogosultak, az állat tulajdonosai, illetve akik az állatot, állatokat felügyelik. (továbbiakban: együtt állattartó)

(2) A rendelet hatálya alá tartozik minden állattartó, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodik a kerületben.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására,

b) egészségügyi és kutató intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra,

c) egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra, polgári védelem mentőkutyáira,

d) alkalmi, cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatversenyekre,

e) természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra,

f) veszélyes állatok, valamint veszélyes ebek tartására,

g) gazdasági haszonállatok tartására

Fogalom meghatározások

3. § (1) állattartó: az állat tulajdonosa illetőleg, aki az állatot vagy az állatállományt felügyeli, vagy aki az állattal rendelkezni jogosult.

(2) állattartás: az állattartó tevékenysége és kötelessége, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményt biztosítson, amelyben annak egészsége, ill. jó közérzete teljesül.

(3) közös helyiség:

Két- vagy többlakásos házingatlanban

- a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;

- a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

- közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl.: barkács műhely, hobbiszoba, stb.);

(4) közterület: az ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) helyrajzi szám mutatójával közterületként (pl: közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá a belterületi földrészek, illetőleg építmények (pl: épület árkádok alatti járda, alul-és felüljárók) közhasználatra, illetve gyalogos forgalomnak átadott részei.

(5) köztisztaság: az ingatlanok, illetve közvetlen környezetének, valamint a közterületek tisztántartása;

(6) kutyafuttatás: az ebnek póráz nélkül való szabadon engedése az erre kijelölt területen;

(7) kutyasétáltatás: közterületen az ebnek pórázon történő vezetése

(8) lakásban társként tartható állatok:

a) eb

b) macska

c) díszmadarak,

d) díszhalak

e) terráriumban tartható nem veszélyes állatok

f) kistestű rágcsálók (aranyhörcsög, tengerimalac, degu, egér).

g) kisállatfajok (galamb, házinyúl, prémesállat: csincsilla, nutria, angóranyúl, nyérc, görény)

(9) társasház: az olyan épület, ahol az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület-berendezés, helyiség és lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába került;

(10) több lakásos lakóház: minden olyan egynél több lakást tartalmazó lakóépület, amelyik nem társasház,

(11) ebtartó: az eb tulajdonosa, illetve a tulajdonos hozzájárulása, felkérése, megbízása alapján az eb felügyeletét meghatározó időre ellátó személy.

(12) transzponder: bőr alá ültetett elektronikus azonosító rendszer (mikrochip), amely az állat egyedi azonosítására alkalmas

(13) regisztrálás: az állat szervezetébe helyezett mikrochippel megjelölt eb adatainak az arra jogosult (pl.: önkormányzati vagy önkormányzat által megbízott személy, szervezet) által történő nyilvántartásába vétele.

(14) kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott állat.

Állatok tartásának általános feltételei

4. § (1) A kerületben csak a 3. § 8-as pontjában felsorolt állatok tarthatók.

(2) Az állattartó köteles az általa tartott állatot a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi és az állategészségügyi előírásoknak megfelelően tartani.

(3) A kerületben gazdátlan állatot környezetet szennyező és/vagy másokat zavaró módon etetni, valamint madarat az épületbe szoktatni tilos.

(4) A társasházak osztatlan közös tulajdonú részeiben, illetve a többlakásos lakóházak közös helyiségeiben az állat által okozott szennyeződést az állattartó köteles azonnal megszűntetni, feltakarítani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az osztatlan közös tulajdonban lévő úgynevezett házfelügyelői lakásra.

(5) Erkélyen csak olyan körülmények között tartható állat, hogy az a közterületet, illetve az alatta levő lakást, erkélyt ne szennyezze, és a köznyugalmat ne zavarja.

(6) Tilos a társasházak osztatlan közös tulajdonú részeiben, illetve a többlakásos lakóházak közös helyiségeiben macskát környezetet szennyező módon etetni.

(7) Az épületekben elszaporodott kóbor macskák eltávolításáról, ill. az eltávolítás utáni ingatlanrész fertőtlenítéséről az ingatlan tulajdonosa(i), illetve a közös képviselő köteles gondoskodni.

Az ebtartás szabályai

5. § (1) Amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata vagy házirendje másként nem rendelkezik:

a) Ebet a társasházakban vagy a többlakásos lakóházakban csak lakásban vagy önálló, bekerített telekingatlanon belül szabad tartani.

b) Társasház osztatlan közös tulajdonú területén és több lakásos lakóház közös helyiségében, az ebet szabadon engedni tilos, legfeljebb 1 méteres pórázon fogva lehet vezetni.

(2) Tilos az ebet az V. kerületi játszóterekre, a kerületben táblával jelzett vagy a bekerített parkokba bevinni, illetve beengedni.

(3) A közterület-felügyelet, rendőrség és az állatorvos működési területén eljárása során jogosult ellenőrizni azt, hogy a közterületen sétáltatott eb transzponderrel meg van-e jelölve.

6. § (1) Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a közigazgatási területén lakó és ebét ott is tartó nyugdíjas ebtulajdonos egy kutyájának kötelező veszettség elleni védőoltását (alapimmunizálás és ezt követően évenkénti egyszeri oltás) az ebtulajdonosnak az Önkormányzat által megbízott állatorvosnál (Ebnyilvántartó, 1052 Budapest, Vármegye u. 15.) térítésmentesen biztosítja.

(2) A jogosultságot az önkormányzat által megbízott állatorvosnál az oltás beadása előtt megfelelő módon (az eb oltási könyve, személyi igazolvány, lakcímkártya, nyugdíjas igazolvány) igazolni kell.

(3) A kedvezmény jogosulatlan igénybevétele esetén az ebtulajdonosnak az oltás költségét az Önkormányzat részére meg kell térítenie.”

(4) Az ebnek a transzponderrel történő megjelölését az Önkormányzat a közigazgatási területén lakó és a megjelölt ebet ott is tartó ebtulajdonosnak térítésmentesen biztosítja.

Közigazgatási bírság

7. § (1) E rendeletben foglalt állattartási szabályok megsértése esetén a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 3/2019. (II. 01.) önkormányzati rendeletében meghatározott közigazgatási bírság szabható ki.

Záró rendelkezések

8. § (1) A rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) * 

(3) *