Indokolás

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakások elidegenítésének feltételeiről

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. §-ában - figyelembe véve a 49. §, az 52-53. §-okat, és a II. számú melléklet o) pontját is -, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 9. pontjában és a 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonát képező valamennyi lakásra tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá azon nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére is, amelyek esetében a vevő az e rendeletben foglaltak szerint vállalja, hogy a helyiséget lakássá alakítja.

Döntési jogosultság

2. § A lakások elidegenítése tekintetében a tulajdonost megillető jogokat jelen rendeletben felsorolt kivételekkel a Képviselő-testület gyakorolja.

3. § A Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)

a) elbírálja az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra más személyt megelőző elővásárlási jogosultak által beadott kérelmeket. Elővásárlási jog illeti meg

aa) a bérlőt

ab) bérlőtársakat egyenlő arányban

ac) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában

ad) az aa)-ac) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenesági rokona;

b) elbírálja a bérlőkijelölési jog gyakorlója által beadott írásbeli vételi kérelmeket;

c) dönt vagy jogszabályban meghatározott esetben javaslatot tesz üres lakás értékesítésére;

d) dönt üres egyéb helyiség lakásbővítés céljára történő értékesítéséről;

e) dönt felújítási kötelezettséggel bérbe adott lakások, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá alakításának vállalásával bérlő részére történő elidegenítéséről, a lakáskialakítási és felújítási költség előlegként való elszámolhatóságáról;

f) jóváhagyja a vételár kialakítása érdekében elvégzett értékbecslés vagy érték aktualizálás során megállapított forgalmi értéket a vételi ajánlatot benyújtott bérlő részére történő kiközlés előtt;

g) dönt 65 év feletti vevő esetén a 25 éves kamatmentes részletfizetés biztosításához nyújtott további biztosíték megfelelőségéről;

h) dönt a részletfizetéssel vásárolt lakás elidegenítése esetén a jelzáloggal biztosított tartozás átvállalásának engedélyezéséről;

i) felmentést adhat egyedi kérelemre méltányosságból az öt évre bejegyzett terhelési tilalom alól;

j) javaslatot tesz a Polgármesternek vételárhátralék megfizetésének átütemezése tárgyában;

k) dönt az adásvételi szerződéstől való elállásról 6 havi törlesztőrészlet elmaradás esetén, amennyiben a vevő a fizetési felszólítást követő 30 napon belül az elmaradt befizetéseket nem teljesíti;

l) adásvételi szerződéstől történő elállás esetén dönt az eredeti állapot visszaállítása mellett a szerződő felek egymással történő elszámolásról.

4. § Az adásvételi szerződés és a társasházi alapító okirat aláírására az Önkormányzat részéről a Polgármester jogosult. A Polgármester a bonyolítást végzőnek az adásvételi szerződés aláírására meghatalmazást adhat.

5. § (1) A Polgármester adhat hozzájárulást:

a) a részletfizetésre vásárolt öröklakás cseréjéhez, a tartozás átvállalásához,

b) a részletfizetéssel vásárolt öröklakás közös tulajdonának megszüntetése esetén a tartozás átvállalásához,

c) a részletfizetéssel vásárolt lakás elajándékozásához és a megajándékozott részéről a tartozás átvállalásához. A tartozás átvállalása csak az esetben engedélyezhető, ha a megajándékozott közeli hozzátartozó. A hozzájárulás megadásánál figyelemmel kell lenni a megajándékozott jövedelmi-vagyoni helyzetére. Vizsgálni kell, hogy a részletfizetési feltételeket a megajándékozott teljesíteni tudja-e.

d) az Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog, visszavásárlási jog törlésére,

e) részletfizetéssel vásárolt lakások esetén az Önkormányzattal szemben fennálló tartozás rendezése érdekében az adásvételi szerződés módosításához a vételárhátralék megfizetésének átütemezése tárgyában, így különösen a 13. § b) pontja szerinti fizetési felszólítást követően.

A hozzájárulás feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolja a - 15 napnál nem korábbi dátumra kiállított - fennálló tartozás elismerése és megfizetésének legfeljebb 12 hónapon belüli ütemezése tárgyában közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot. A Polgármester a döntése előtt beszerzi a Bizottság kérelemmel kapcsolatos javaslatát.

(2) Részletfizetésre vásárolt lakások esetében, amennyiben jelen rendelet kedvezőbb feltételeket tartalmaz a részletfizetés vonatkozásában, a vevő kérelmére a Polgármester dönthet a kedvezőbb feltételek alkalmazásáról, és az adásvételi szerződés ennek megfelelő módosításáról.

Alapvető rendelkezések

6. § (1) Lakást, nem lakás céljára szolgáló helyiséget elidegeníteni - egylakásos épület kivételével - csak az épület társasházzá alakítása után lehet.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan elidegenítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam elővásárlási joga minden más jogosultat megelőz, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.

(3) Lakást, valamint a rendelet hatálya alá tartozó nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiséget elidegeníteni kizárólag a lakás, vagy nem lakás célú helyiség forgalmi értékének a tulajdonos által történő jóváhagyását követően lehetséges.

(4) A bírálat során vizsgálni kell, hogy a bérlő milyen besorolású bérleti díjat fizet, és hogy hátralékkal rendelkezik-e.

7. § (1) Az önkormányzati bérlakás elidegenítésének feltételei különösen az alábbiak:

- a bérlőnek a kérelmének benyújtását megelőző 3 éven belül ne legyen 6 hónapot meghaladó lakbértartozása;

- a bérlőnek ne legyen az Önkormányzattal szemben lejárt adótartozása, vagy az Önkormányzatnak más jogviszonyból eredően fennálló lejárt követelése a bérlővel szemben;

- bérlő járuljon hozzá, hogy az adásvétellel egyidejűleg az Önkormányzat javára öt éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön feljegyzésre az eladott lakásra.

(2) A vevő kérelmére a vételár megfizetésére 25 éves kamatmentes részletfizetési lehetőséget kell biztosítani. A vételi kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a vételár megfizetését 25 éves kamatmentes részletekben kívánja teljesíteni.

(3) 65 év feletti vevő esetén a 25 éves kamatmentes részletfizetés biztosításához a vevőnek a rendeletben foglaltakon túl további biztosítékot kell adnia.

(4) A részletfizetésre vásárolt lakások esetén a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot kell bejegyeztetni az Önkormányzat javára.

(5) A részletfizetésre vásárolt lakások esetén az örököst ugyanolyan kedvezmények illetik meg, mint az örökhagyót.

(6) Az adásvételi szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő az adott lakásra köteles biztosítást kötni, a biztosítást a vételár teljes kiegyenlítéséig nem szüntetheti meg.

8. § (1) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a beköltözhető forgalmi értéket, a vételárat, a megfizetés feltételeit, az igénybe vehető árengedményt és kedvezményeket,

b) az épület és az adásvétel tárgyát képező külön telekkönyvi illetőség műszaki állapotának jellemzőit, a vevőt terhelő kötelezettségeket,

c) az ajánlati kötöttség időtartamát, melyet 90 napban kell megállapítani. A vevő kérésére ez az időtartam 60 nappal meghosszabbítható,

d) figyelemfelhívást, hogy a c) pontban meghatározott idő lejárta után az ajánlati kötöttség megszűnik, a lakás értékesítésére ezt követően a döntésre jogosult csak méltányosságból adhat engedélyt. Ez esetben a forgalmi értéket újból meg kell állapítani. A vételár megállapítása a mindenkor hatályos rendelet alapján történik.

(2) Ha a vevő az (1) bekezdés c) pontjában megadott határidőn belül írásban elfogadja a vételi ajánlatot, ez esetben a szerződést vele vagy a 3. § aa)-ac) pontjában felsoroltak hozzájárulásával a 3. § ad) pontjában megjelöltekkel meg kell kötni.

(3) Ha a jogosult bérlő a vételi ajánlatot elfogadta és erről írásban nyilatkozott, a nyilatkozatot a bonyolító vagy az Önkormányzat bizonyíthatóan átvette és nem jelölte meg a 3. § ad) pontjában felsoroltak valamelyikét vevőként, a szerződést az örökössel a bérlőre vonatkozó feltételekkel kell megkötni.

(4) Elutasított lakásvásárlási, továbbá a 23. §, 25. § és a 26. § hatálya alá tartozó ingatlanok, ingatlanrészek megvásárlása iránti kérelem esetében, vagy amennyiben a fél az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatot nem fogadja el a kérelem az utolsó döntéstől számított egy éven belül nem tárgyalható.

9. § Bérbe adott lakás esetében vevő az adásvételi szerződés megkötése előtt köteles bemutatni:

- a bérleti szerződését,

- annak igazolását, hogy nincs lakbér, közüzemi és fűtési díj tartozása.

- a biztosítás megkötésének igazolását

10. § (1) Ha a vevő a szerződéskötéssel egyidejűleg egy összegben megfizeti a vételárat, akkor a vételárból - jogszabályban meghatározott kivételekkel - 30% kedvezmény illeti meg.

(2) Ha a vevő a szerződéskötés után bármikor a teljes vételár hátralékot egy összegben kifizeti, a vételár-hátralékra - jogszabályban meghatározott kivételekkel - 30% árengedmény illeti meg.

Vételár megfizetése kárpótlási jeggyel

11. § (1) A lakások megvétele során a lakás bérlőjétől a nevére kiadott kárpótlási jegyet névértékben (kamatokkal növelt címletérték) fizetőeszközként akkor lehet elfogadni, ha a 3. § a) pontjában felsoroltak valamelyike a vevő.

(2) A bérlő a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozójától kapott saját jogú kárpótlási jegyet is felhasználhatja névértékben a lakás megvásárlása során.

Fizetési késedelem, törlesztőrészletek nem fizetése

12. § Ha a vevő a törlesztőrészletek megfizetésével késedelembe esett, akkor:

a) az elmaradt törlesztőrészletekre 10. § (2) bekezdésében szabályozott árengedmény nem adható,

b) a késedelembe esés időpontjától kezdve erre az összegre köteles a Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamatot megfizetni.

13. § A törlesztőrészlet nem fizetése esetén:

a) 3 havi részletfizetés elmaradása esetén a vevőt írásban fel kell szólítani, hogy tartozását 15 napon belül fizesse meg,

b) 6 havi elmaradás esetén, amennyiben a vevő a fizetési felszólítást követő 30 napon belül az elmaradt befizetéseket nem teljesíti, az Önkormányzat jogosult egyoldalú nyilatkozatával a az adásvételi szerződéstől elállni. Amennyiben a felek a vételárhátralék megfizetésének átütemezése tárgyában az adásvételi szerződést az 5. § (1) bekezdés e) alapján módosították, az elállásra szerződésmódosítás nem teljesítése esetén kerülhet sor. Az elállást követően az eredeti állapot visszaállítása mellett a feleknek egymással el kell számolniuk.

II. KÜLÖNÖS RÉSZ

EGYES ELIDEGENÍTÉSI JOGCÍMEK

Vételi jog

14. § Az önkormányzat tulajdonában levő, a világörökségi helyszínen és védőövezetében található önkormányzati tulajdonú lakásokra a Lakástörvény 45-51. §-ai szerint vételi jog illeti meg a Lakástörvény 45. § (2) bekezdésében megjelölt magánszemélyeket.

15. § Vételi jog gyakorlása során a jelen rendelet rendelkezéseit a törvényben írt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a Bizottság hagyja jóvá a vételár kialakítása érdekében elvégzett értékbecslés vagy érték aktualizálás során megállapított forgalmi értéket a vételi ajánlatot benyújtott bérlő vagy egyéb jogosult részére történő kiközlés előtt.

16. § (1) Vételi jog gyakorlása esetén a vételár részletfizetéssel történő megfizetése esetén a vevőt legfeljebb huszonöt évi havonkénti egyenletes, az érintett naptári félév első napján érvényes mértékű jegybanki alapkamattal megnövelt összegű részletfizetés illeti meg.

(2) A vételi jogot gyakorló nyilatkozat közlésétől számított nyolc napon belül a vételár legalább tíz százaléka megfizetendő az Önkormányzat részére.

(3) Vételi jog gyakorlása esetén a vételár egyösszegű megfizetése esetén a jogosultat a Lakástörvény 47. § (7) bekezdése szerinti kedvezmény illeti meg.

Elővásárlási jog

17. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra - a törvényben meghatározott kivételekkel - más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a 3. § a) pontban megjelölt személyeket, az ott meghatározott sorrendben.

(2) Az önkormányzati lakásra bérlő által benyújtott elidegenítési kérelem elbírálása során vizsgálni kell, hogy a bérlő milyen besorolású bérleti díjat fizet, és hogy hátralékkal rendelkezik-e.

(3) Szociális lakbér és kedvezményes piaci lakbér fizetése esetén nem idegeníthető el a lakás. Piaci lakbér fizetése esetén bérlőnek legalább két év időtartam bérleti jogviszonnyal kell rendelkezni a kérelem benyújtásakor a megvásárolni kívánt lakásban. A szociális lakbért és a kedvezményes piaci lakbért fizetőnek vállalnia kell, hogy két éven keresztül piaci lakbért fizet és csak ezt követően nyújthat be ismételten vételi kérelmet.

18. § (1) A lakás vételára - a jelen rendeletben foglalt kivételekkel - a lakás forgalmi értékének 75%-a. A lakás vételára a forgalmi érték 90%-a, amennyiben a lakás, olyan épületben található, amely épületen az adásvételi szerződés megkötését megelőző 5 éven belül teljes felújítási munkát végeztek A felújítási munkák elvégzését jogerős és végrehajtható használatba vételi engedéllyel igazolni kell.

(2) Olyan lakás elidegenítése esetében, amelybe a bérlő lakáscsere útján került és az Önkormányzat számára megfizette a két lakás forgalmi értékkülönbözetnek jogszabály szerint megállapított %-os mértékét, a vételár a forgalmi érték 30%-a. Ezen esetben a vételár meghatározásánál a 18. § (1) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

19. § Ha a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) nem kíván élni elővásárlási vagy vételi jogával, a lakást lakottan még a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) hozzájárulásával sem lehet a bérleti jogviszony fennállása alatt harmadik személynek elidegeníteni, kivéve a 3. § ad) pontjában foglalt jogosultak részére.

20. § (1) A 17. § (3) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a műemléki védettségű épületekben lakó bérlőkre, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) vagy annak jogutódja felújítási kötelezettséget írt elő a lakásonkénti elidegenítés feltételeként és a bérlő bérleti jogviszonya 1991. január 1. előtt jött létre.

(2) A 17. § (3) bekezdés rendelkezéseitől méltányosságból a Bizottság döntésével lehet eltérni azokban a műemléki védettségű épületekben lakó bérlők esetében, ahol a KÖH vagy annak jogutódja felújítási kötelezettséget írt elő a lakásonkénti elidegenítés feltételeként és a bérlő bérleti jogviszonya 1991. január 1. után jött létre.

(3) Ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, és a Képviselő-testület döntésével 2014. december 31. napjáig elidegenítésre kijelölte az épületben található lakásokat, akkor a lakások vételára 20. § (4)-(9) bekezdésekben meghatározott kedvezményes vételár, amennyiben a bérlő vételi kérelmét 2016. május 31. napjáig a Hivatalhoz benyújtotta és bérleti jogviszonya 2015. január 1. napját megelőzően jött létre.

(4) A lakás vételára a lakás forgalmi értékének 15%-a az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő,

b) a lakás bérlője vagy a 3. § a) pontjában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el

c)

ca) a bérlő bérleti jogviszonya 1996. június 30-a előtt jött létre vagy a bérlő a Lakástörvény alapján bérleti jogviszonyt folytatóként 1996. június 30-a után vált bérlővé, de 1996. június 30-a előtt életvitelszerűen a bérleményben lakott, mint az előző bérlő által a bérbeadó engedélye nélkül befogadható személy) vagy

cb) a bérlő a Lakástörvény alapján bérleti jogviszony folytatóként az Önkormányzat által jóváhagyott tartási szerződésben foglaltak alapján vált bérlővé, amennyiben felek által kötött tartási szerződéshez az Önkormányzat 1996. június 30. napját megelőzően hozzájárult.

(5) A lakás vételára a lakás forgalmi értékének 30%-a az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő,

b) a lakás bérlője vagy a 3. § a) pontjában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el,

c)

ca) a bérlő bérleti jogviszonya 1996. június 30. napját követően, de 2005. május 5. napját megelőzően jött létre vagy a bérlő a Lakástörvény alapján bérleti jogviszonyt folytatóként 2005. május 4. napja után vált bérlővé, de 2005. május 5. napját megelőzően életvitelszerűen a bérleményben lakott, mint az előző bérlő által a bérbeadó engedélye nélkül befogadható személy.

cb) a bérlő a Lakástörvény alapján bérleti jogviszony folytatóként az Önkormányzat által jóváhagyott tartási szerződésben foglaltak alapján vált bérlővé, amennyiben a felek által kötött tartási szerződéshez az Önkormányzat 2005. május 4. napját megelőzően, de 1996. június 30. napját követően hozzájárult.

(6) Ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, a lakás vételára a lakás forgalmi értékének 75%-a az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a lakás bérlője vagy a 3. § a) pontjában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el,

b) a bérlő bérleti jogviszonya 2005. május 4. napja után jött létre, kivéve a 20. § (4) bekezdés c) pontjában és a 20. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt eseteket.

(7) A (4)-(6) bekezdésben szabályozott esetekben 5 évre elidegenítési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(8) A felújítási, átalakítási kötelezettséggel bérbe adott lakások elidegenítésére, ha a lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő a rendelet 20. § (7) bekezdés, 22. § és 24. §-ában szereplő szabályokat kell alkalmazni.

(9) Ha az elidegenítés tárgyát képező lakás olyan műemléki védettségű épületben van, ahol 2012. december 31-éig a kultúráért felelős miniszter a lakások elidegenítésének feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő, és a Képviselő-testület döntésével 2014. december 31. napjáig elidegenítésre kijelölte az épületben található lakásokat, a bérlő kérelmére a Képviselő-testület - a Tulajdonosi, Elidegenítési és Lakás Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára - engedélyezheti a lakásban eltöltött jóhiszemű, jogcím nélküli tartózkodás időtartamának bérleti jogviszonyba történő beszámítását.

Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkijelölési joggal érintett lakás

21. § Ha a bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkijelölési joggal érintett lakást:

a) a bérlőkijelölési jog gyakorlója kívánja megvásárolni, akkor a vételár a forgalmi érték 80%-a. Ez esetben a 19. §-ban meghatározott tilalom nem alkalmazható, ha a bérlő a vásárláshoz egyetértését adta. A bérlő egyetértésének hiányában a lakás nem értékesíthető.

b) a bérlő kívánja megvásárolni, a 9. § (1) bekezdésben, a 10. §-ban valamint a 17. § (1) bekezdésében előírtakat megfelelően alkalmazni kell.

Felújítási kötelezettséggel bérbe adott lakások elidegenítése

22. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott rendeltetésszerű használatra alkalmatlan lakások bérbeadása esetében, amennyiben a bérlő a vállalt felújítási kötelezettségének 30 hónapon belül eleget tett, az e rendeletben meghatározott jogosultak részére elidegeníthető. A rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások felújítási kötelezettséggel történő bérbeadására kiírt pályázat ezen lakások tekintetében az önkormányzat részére elidegenítési kötelezettséget is előírhat.

A felújítási kötelezettséggel bérbeadott lakás elidegenítésének feltétele, hogy a lakás bérlője vagy a 3. § a) pontjában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el, és hogy az adásvételi szerződés aláírásakor az Önkormányzat javára elővásárlási jogot alapít és jegyeztet be

(2) A lakás vételára a lakás felújított állapotára vonatkozó forgalmi érték 100%-a.

(3) A felújítási kötelezettség műszaki tartalmának maradéktalan teljesítését a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. igazolása és a bérlő által becsatolt igazságügyi szakértői vélemény alapján lehet teljesítésként elfogadni. A felújítási kötelezettség összege a forgalmi érték 50%-át meghaladóan nem számít bele vételár előlegként a vételárba.

Megüresedett társbérleti lakrészek értékesítése

23. § (1) Ha a megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő társbérleti lakrész önálló lakásra alakítható, akkor a lakásmegosztást kell előnyben részesíteni és önálló lakást kell kialakítani.

(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész önálló kialakítása jogi vagy műszaki akadályba ütközik, az Önkormányzat tulajdonában álló megüresedett társbérleti lakrészt a másik tulajdonostársnak (társaknak) kell felajánlani. Az üres társbérleti lakrész vételára a forgalmi érték 100%-a.

(3) A megüresedett társbérleti lakrész a másik lakrész(ek) tulajdonosa(i) kérésére a tulajdonos egyenes ági rokona részére is értékesíthető a (2) bekezdés szerinti feltételekkel.

(4) Ha a korábbi társbérleti lakásnak az Önkormányzaton kívül több társtulajdonosa is van és a tulajdonostársak között a megegyezés nem jön létre, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(5) Ha volt társbérleti lakásban kialakult közös tulajdon nem szüntethető meg, Polgári Törvénykönyv szerint kell eljárni.

Nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá alakításának vállalásával, bérlő részére történő elidegenítése

24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott, nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá alakításának kötelezettségével történő bérbeadása esetében, amennyiben a bérlő bérleti szerződésben meghatározott lakáskialakítási költséget az Önkormányzat részére megfizette és a vállalt felújítási kötelezettségének a bérleti szerződés megkötésétől számított 30 hónapon belül eleget tett az ingatlan részére és a 3. § a) pontjában meghatározott jogosultak részére elidegeníthető. A rendeltetésszerű használatra nem alkalmas lakások felújítási kötelezettséggel történő bérbeadására kiírt pályázat ezen lakások tekintetében az önkormányzat részére elidegenítési kötelezettséget is előírhat. Nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá alakításának vállalásával, bérlő részére történő elidegenítése esetén az elidegenítés feltétele, hogy a lakás bérlője vagy a 3. § a) pontjában felsorolt jogosult vállalja, hogy a lakást az adásvételi szerződés megkötését követően 5 évig nem idegeníti el, és hogy az adásvételi szerződés aláírásakor az Önkormányzat javára elővásárlási jogot alapít és jegyeztet be.

(2) Az ingatlan vételára az ingatlan felújított állapotára vonatkozó forgalmi érték 100%-a. A lakáskialakítási és felújítási kötelezettség együttes összege a forgalmi érték 50%-át meghaladóan nem számít bele vételár előlegként a vételárba.

(3) A lakáskialakítási kötelezettség műszaki tartalmának maradéktalan teljesítését a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. igazolása és a bérlő által becsatolt igazságügyi szakértői vélemény alapján lehet teljesítésként elfogadni.

Üres lakások értékesítésére, vételárára és fizetési feltételeire vonatkozó szabályok

25. § (1) Üres lakást értékesíteni a következő esetekben lehet a Bizottság döntése alapján:

a) önkormányzati érdekből a Képviselő-testület egyedi határozatával,

b) a meglévő magántulajdonú lakás bővítéseként, ha a csatolandó lakás eredetileg a bővítendő lakással egy egységet képezett, azaz korábban az eredeti lakást megosztották és kívánatos az eredeti állapot visszaállítása,

c) a meglévő magántulajdonú lakás bővítéseként, ha a csatolandó lakás nem felel meg a Lakástörvény értelmező rendelkezéseiben meghatározottaknak,

d) a társasház tulajdonostársainak közössége részére, amennyiben az értékesített lakás a társasház tulajdonostársainak közös tulajdonába kerül,

e) kizárólag cserelakás biztosításával a társasházban külön tulajdonnal rendelkező részére lakásbővítés céljából.

(2) A társasházi alapító okirat módosításának költségei minden esetben a vevőt terhelik.

(3) Az üres lakás vételára a forgalmi érték.

Üres egyéb helyiség értékesítése lakásbővítés céljára

26. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő használaton kívüli egyéb helyiség (pl.: volt közös WC, szárító, mosókonyha) a meglévő lakástulajdon bővítése céljából a Társasház alapító okirat módosításához szükséges arányú hozzájárulásával értékesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyiség vételára a forgalmi értékkel azonos. A forgalmi értéket a lakásokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

(3) Az alapító okirat módosításának költsége a vevőt terheli.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) *