Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 21/2004. (VII. 6.) sz. rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról - (MÉSZ)

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya

1. § (1) *  Az előírások hatálya kiterjed Miskolc Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére, kivéve a változtatási tilalom által érintett területekre, történelmi Avas területére.

(2) *  A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás és mellékletei és a hatályos magasabb rendű jogszabályok szerint szabad.

A szabályozási elemek típusai

2. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen szabályozási előírások I. és II. rendű kötelező, elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

- a zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat,

- az I. rendű szabályozási vonalak (az első rendű közterületek határvonalai),

- az általános közlekedési zónán belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.).

(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek

- a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek.

(4) *  Az építési övezet határa az övezet megtartása mellett a szomszédos telkeken belül a telekalakításra és telekhatár rendezésre vonatkozó előírások keretei között a szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók.

(5) a) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatával és módosítása után kerülhet sor.

b) A II. rendű, szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

Tervezett beépítésre szánt területek általános előírásai

3. § A szabályozási terv a város közigazgatási területén:

- beépítésre szánt területet,

- beépítésre nem szánt területet jelöl ki.

Zónaelőírások fajtái

4. § (1) A város területén a szabályozási terv

a) rendeltetési

b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák)

c) környezetvédelmi

d) értékvédelmi

e) tilalmi és korlátozási zónákat jelöl ki.

A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

A rendeltetési zónák

5. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelölheti ki:

1. a beépítésre szánt területen

- lakó:(1)

- vegyes:(V)

- gazdasági:(G)

- üdülő:(Ü)

- különleges:(K)

2. a beépítésre nem szánt területen

- közlekedési és közmű:(Kö)

- közpark:(Z)

- erdő:(E)

- mezőgazdasági:(M)

- vízgazdálkodási: (Vg)

Beépítésre szánt területek

Lakózónák

6. § (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln)

a) A terület nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen

- szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő

helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

(2) Kisvárosias lakózóna (Lk)

a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen

- szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.

helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

d) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

(3) Kertvárosias lakózóna (Lke)

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) *  A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény kivételesen helyezhető el.

c) *  A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszám kétszeresét meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás.

d) A területen hulladékudvar kialakítható.

e) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

(4) Lakó-üdülő zóna Lü

a) A terület jellemzően alacsony beépítési sűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- ill. üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Lakó-üdülő zónában telkenként csak egy épület építhető, melléképület építése nem engedélyezhető.

b) A területen lakóépület, üdülőépület, kiskereskedelmi, szolgáltató-, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, olyan helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportépítmény helyezhető el amely a terület üdülési rendeltetését nem zavarja és az üdülési használatot szolgálja.

c) Nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató és kulturális építmények.

d) A területen csak az ott működő funkciók parkolási igényeinek megfelelő nagyságú parkolóterület alakítható ki, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

e) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

f) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

Vegyes zónák

7. § (1) Településközpont vegyes (Vt)

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b) A területen

- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, továbbá kivételesen

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Központi vegyes zóna (Vk)

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető

- igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, csak az I. emelet feletti szinteken és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át, továbbá kivételesen

- olyan üzemanyagtöltő is, mely nem többszintes parkolóházhoz kapcsolódik.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Gazdasági zónák

8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gk)

a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

b) A területen

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.

c) *  Gazdasági területen önálló telken kialakult szolgálati lakásoknál a lakófunkció megtartható, de az épület önálló lakóegységgel tovább nem bővíthető.

(2) Zavaró hatású ipari gazdasági zóna (Gip)

a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fetőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények

helyezhetők el.

(3) Egyéb ipari gazdasági zóna (Ge)

a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

- továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények.

Üdülőzónák

9. § (1) Üdülőházas zóna (Üü)

a) A terület jellemzően üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

c) A területen

1. olyan kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják,

2. nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató, kulturális építmények.

d) * 

e) A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

f) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

(2) Hétvégi házas zóna (Üh)

a) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- csak olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, ill. azt szolgálják. Elhelyezhetők sportlétesítmények is.

c) * 

d) A területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el. Üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

d) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

Különleges zónák

10. § (1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke)

a) A területen elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagy-kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele.

b) A területen kivételesen elhelyezhetők

1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá

2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató és vendéglátó

épületek.

c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad.

(2) Különleges közhasználatú (Ki) és nagy zöldfelülettel rendelkező különleges közhasználatú építményi zónák (Kiz)

a) *  A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. A zónában temető, szabadidőközpont, sportterület, strand és fürdőterület, kórház/szanatórium, szabadtéri múzeum és régészeti bemutatóhely, felsőoktatási intézmény, egyházi létesítmény, kilátó, idegenforgalmi és rekreációs terület, szabadidőközpont, kemping, piac, egyéb közcélú és közhasználatú létesítmény helyezhető el.

b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre, ill. alövezetekre írt rendeltetés meghatározásával.

d) Nagy zöldfelülettel rendelkező különleges építési zónában a beépítettség nem haladhatja meg a 10%-ot.

(3) Különleges bányászati zóna (Kb)

a) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája.

b) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.

(4) Különleges honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho)

a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába.

b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmények helyezhetők el.

(5) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh)

A területen a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephelyek, építmények létesíthetők. A különleges hulladékelhelyezési zónán belül megkülönböztethető kommunális hulladék vagy törmelék elhelyezésére szolgáló terület.

(6) Különleges közlekedési zóna (Kkö)

a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe.

b) *  A zónába csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar, forgalmi telep, garázsok stb.) területei, illetve a nem közterületen elhelyezkedő nagykapacitású parkolók tartoznak.

(7) *  Különleges pince rendeltetési zóna (Kpi)

- A zónában lakások nem építhetők, meglevő pincék, présházak lakássá át nem minősíthetők.

(8) *  Különleges egyéb rendeltetési zóna (Ke)

A terepszinten idény jellegű építmények helyezhetők el rendezvények, vásárok céljára, ahol a beépítettség nem lehet több mint10% . A térszint alatt parkoló létesíthető 100%-os beépítettségig.

(9) * 

Beépítésre nem szánt területek

Beépítésre nem szánt területek általános előírása

11. § *  A külterületen elhelyezkedő beépítésre nem szánt területeken újonnan kialakítandó telkek - a közlekedési és közmű területek kivételével - átlagos szélessége 10 m-nél kisebb nem lehet.

Közlekedési zónák

12. § (1) Általános közlekedési zóna (Köá)

a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület.

b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve

- az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá

- a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

helyezhető el.

c) *  Az elhelyezhető építmények és épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át.

(2) Vasúti közlekedési zóna (Köv)

- A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

(3) Légi közlekedési zóna (Köl)

a) A repülőterek céljára kijelölt terület.

b) A területen a légi közlekedés építményei helyezhetők el.

c) Az építmények által elfoglalt terület legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.

Közpark zóna (Z)

13. § (1) Közparkok céljára kijelölt terület. A terület min. 75%-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), ill. vízfelülettel (vízfolyás, dísztó, csónakázó tó) fedetten kell kialakítani.

(2) *  A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

A területen belül parkoló, kiszolgáló út létesíthető akkor is, ha a szabályozási terv ezt külön nem jelöli.

(3) A területnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) *  Az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

(5) *  A területen - védett közpark kivételével - terepszint alatti garázsok elhelyezhetők kertészeti szakvélemény alapján a közpark terület legfeljebb 20%-án, a Belvárosban a 100%-án, ha ez 1,0 magasságban mérve 30 cm törzsátmérőnél nagyobb fák kivágásával nem jár, valamint a vékonyabb meglévő fák kiemeléséről és átültetéséről gondoskodnak. A terepszint alatti építmény felett legalább 80 cm vastagságú földtakarást kell biztosítani növénytelepítés céljára. Az építmények terepszint alatti része a közterület alá 0,5 m-en túl is benyúlhat.

(6) * 

Erdőzónák

14. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev)

a) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

b) A területen épület újonnan nem helyezhető el.

(2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)

a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 2%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

c) * 

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg)

a) A zónába az előző zónákba nem sorolható erdők területei tartoznak.

b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

c) * 

Mezőgazdasági zónák

15. § (1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke)

a) A zónába a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

b) *  A zónában lakóépület nem építhető, a területen csak gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), és földdel borított pince helyezhető el.

c) * 

d) *  Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

Telekszélesség az építési helynél: min. 10 m

Telekterület:

- legalább 720 m2, ennél kisebb telken épület nem helyezhető el (kivéve árnyékszék max. 2 m2)

- az 720 m2 -t meghaladó területű telken a b) pont alatti épületek létesíthetők.

Beépítettség:

- legfeljebb 3%

Az 1 ha fölötti telekterületen max. 1%, vagy 300 m2.

Építménymagasság: max. 4,5 m.

e) Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fent meghatározottaknál kisebb telkeken állnak megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

f) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

(2) Mezőgazdasági általános zóna (Má)

a) A zónába a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.

b) A zónában a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek illetve földdel borított pince helyezhető el.

c) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

d) * 

e) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

f) *  Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

fa) Beépíthető telek területe szántó, kert művelési ág esetén:

- lakóépület: min. 20 ha (200 000 m2)

- gazdasági épület: min. 5 ha (50 000 m2)

fb) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén:

- lakóépület: min. 6 ha (60 000 m2)

- gazdasági épület: min. 2 ha (20 000 m2)

fc) *  Beépítettség: max. 3%. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (szántó, kert) az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

Egy telken egy újonnan kialakítható tanyaudvar lehet, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)

- nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 és a telek 50%-a,

- utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásának nem felel meg.

fd) *  Építménymagasság: max. 4,5 m.

g) *  Az övezetben nagy létszámú állattartó telep az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló rendelet meghatározása szerinti értelmezésben belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.

(3) Mezőgazdasági - ökológiai célból - korlátozott használatú zóna (Mko1)

a) A zónába jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területrészek tartoznak.

b) A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

c) Elhelyezhető épületek:

- lakóépület nem építhető

- gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető

- elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.

- nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

d) *  Az építés részletes előírásai:

- A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80 000 m2)

- Beépítettség: max. 0,5%.

- Építménymagasság: max. 3,5 m

- Beépítési mód: szabadonálló

e) * 

f) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

(4) Mezőgazdasági kertes korlátozott használatú zóna (Mko2)

a) A zónába olyan kistelkes (korábban jellemzően zártkerti besorolású, szőlőhegyi) területek tartoznak, melyek nem, vagy csak minimális mértékben beépítettek, tájképi és tájhasználati szempontból természetes jellegűek.

b) A zónában épületek csak az alábbi feltételek betartásával építhetők:

- A telek művelési ága:

= csak szőlő, vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott és így művelt telek építhető be.

- A beépíthető telek szükséges nagysága:

= szőlő művelési ág esetében 1 ha (10 000 m2)

= gyümölcsös művelési ág esetében 3 ha (30 000 m2)

= Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, kert, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

c) *  Elhelyezhető épületek, építmények:

- gazdasági épületként csak a szőlő vagy gyümölcsös művelésével, terméktárolással, borfeldolgozással kapcsolatos építmény építhető

- földdel borított pince létesíthető

- lakóépület, állattartó épület nem építhető

d) *  Az építés részletes előírásai:

- Beépítettség: max. 1%.

- Építménymagasság: max. 3,5 m

- Beépítési mód: szabadonálló

e) * 

f) Az épületnek forrástól, vízfolyástól, tóparttól min. 50 m távolságra kell lennie.

Mezőgazdasági zónák közös előírásai

16. § (1 * ) A mezőgazdasági zónák a város mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem figyelembe kell venni.

(2) A mezőgazdasági zónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.

(3) * 

Mezőgazdasági és erdőzónák közös előírásai

17. § Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában a meglévő lakó (tanya-) épületek, ill. idegenforgalmi, turisztikai, vendéglátó és szolgáltató célokat szolgáló épületek - . a MÉSZ hatályba lépését követően csak egy alkalommal az esetben is felújíthatók, korszerűsíthetők, ill, jelenlegi alapterületük max. 15%-ával, de legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők, ha a telek nagysága, beépíthetősége ezt egyébként nem tenné lehetővé.

Vízgazdálkodási zóna (V)

18. § (1) *  A zóna területébe

a) a folyóvizek medre és parti sávja,

b) az állóvizek medre és parti sávja,

c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

d) a vízbeszerzési területek és

e) vízműterületek

tartoznak.

(2) *  A zónában az (1) bekezdés a) - d) pont szerinti területeken csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények és magasabbrendű jogszabályokban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Egyéni horgásztanya és hasonló funkciójú épületek nem építhetők.

(3) *  A vízműterületeken belüli technológiai létesítmények, műtárgyak beépítettségi mértékét és építménymagasságát az illetékes szakhatóság bevonásával, azzal egyeztetve, az ide vonatkozó szakági jogszabályok alapján kell megállapítani.

(4) *  A vízműterületeken max. 10%-os beépítés és 4,5 m építménymagasság engedélyezhető.

18/A. § *  1 Különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportolási célú zóna (a továbbiakban: Ksp)

A területen sportolás céljára szolgáló épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el, ahol az építménymagasság a 6 métert nem haladhatja meg.

2 Különleges beépítésre nem szánt, emlékhely funkcióval rendelkező zóna (a továbbiakban: Kem)

Az emlékmű elhelyezésére szolgáló övezetben épület, építmény, épített jel legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el, az építménymagasság a 3,5 métert nem haladhatja meg.

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

Építési zónák kategóriái

19. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén

- belvárosi,

- polgárvárosi,

- kertes,

- kistelepülési,

- présházas (pincés)

- vegyes (telepszerű)

karakterű építési zónákat határol le.

(2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni.

(3) Az egyes karakter-építési zónák besorolása lehet

- nem kialakult

- kialakult.

Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai

20. § (1) *  A 19. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban tervezett) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat - beépítési módot, építménymagasságot - az 1.-3. sz. táblázatok „t” oszlop alatti értékei határozzák meg.

(2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság stb.) betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők.

d) *  Ha a telek jelenlegi építményeinek építménymagassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. A kialakult építménymagassági érték megtartása mellett a meglévő tetőtér beépíthető. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

Kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai
(táblázatok „K” oszlop alatti értékei)

21. § (1) * 

(2) * 

(3) A legnagyobb beépítettséget és a megengedett legnagyobb építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen a 3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni.

(4) *  A 45. § 1/b táblázatokban rögzített beépítési módtól függő legkisebb telekméret alatti építési telkek telekmérete tovább nem csökkenthető - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve. A telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- és hátsókert méretek, tűztávolság stb.) betarthatók.

(5) * 

(6) *  Ha a telek jelenlegi építményeinek építménymagassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. A kialakult építménymagassági érték megtartása mellett a meglévő tetőtér beépíthető. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

Belvárosi karakterű zónák közös előírásai (1. jelű)

22. § (1) A zónába a jellemzően belvárosi (városközponti) karakterű karakterű területek tartoznak.

(2) Az építési zónák konkrét előírásai az 1-3 táblázatban meghatározottak szerint alakíthatók. Eszerint:

a) * 

b) Újonnan előkert nem alakítható ki kivéve, ha a szabályozási tervlap másként jelöli.

c) Újonnan kialakítható legkisebb telekterület 450-1100 m2, a telekmélység legalább 25-35 m közötti lehet, kivéve ha a szabályozási tervlap másként jelöli.

d) Új építményeket zártsorú-általános vagy zártsorú-keretes, kivételesen szabadonálló- beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

e) A telek maximális beépítettsége új épület elhelyezése esetén 40-100% között változhat az övezeti előírásnak megfelelően.

(3) *  A közművesítettség mértéke teljes. Fűtési vagy technológiai energiaként csak vezetékes energia vagy szennyezés-mentes alternatív energia (pl. napenergia) használható.

(4) * 

(4) * 

Polgárvárosi karakterű építési zónák közös előírásai (2. jelű)

23. § (1) A zónába a jellemzően kialakult, ill. nem kialakult polgárvárosi karakterű területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) * 

b) * 

c) *  telek maximális beépítettsége új épület elhelyezése esetén 30-60% között változhat az övezeti előírásnak megfelelően;

d) *  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 180-700 m2 közötti lehet;

e) * 

(3) *  A közművesítettség mértéke teljes. Fűtési vagy technológiai energiaként csak vezetékes energia vagy szennyezés-mentes alternatív energia (pl. napenergia) használható.

(4) * 

(5) * 

Kertes karakterű építési zónák közös előírásai (3. jelű)

24. § (1) A zónába a jellemzően villanegyedi és családiházas karakterű kialakult, ill. nem kialakult, ill. kertes társasházi területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) *  Újonnan 3,5-12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el.

b) *  újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló-általános beépítés esetén legalább 700-4000 m2, oldalhatáron álló, beépítés esetén 600-2500 m2 közötti, ikres beépítés esetén 600-900 m2 közötti lehet. Az övezeti jel kialakult telekosztás esetén ennél kisebb telekméretet (450 m2) is előírhat, ez esetben ez a határérték a meglevő telkek közötti telekrendezés során kialakítható telekméret alsó határa, mely telekrendezés esetén azonban a telekszám nem növekedhet.

c) az építményeket újonnan szabadonálló-általános, oldalhatáron álló vagy ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni,

d) * 

e) * 

(3) *  A közművesítettség mértéke teljes. Amennyiben ez nem biztosított, a részleges közművesítettség is megengedett, de ez esetben az elhelyezhető lakásszám max. 1 db.

(4) * 

(5) * 

Kistelepülési karakterű építési zónák közös előírásai (4. jelű)

25. § (1) A zónába a jellemzően kistelepülési karakterű, utcavonalon álló de nem zártsorú beépítésű kialakult, ill. nem kialakult területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) újonnan 3,5 - 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el;

b) *  újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló-általános beépítési mód esetén 600-4000 m2, oldalhatáron álló, vagy zártsorú beépítési mód esetén 450-2500 m2 közötti lehet,

c) *  az új építményeket szabadonálló-általános, oldalhatáron álló, vagy zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni,

d) * 

e) az építési telkek nem kialakult övezetben újonnan legfeljebb 30%-ig építhetők be.

(3) *  A közművesítettség mértéke teljes. Amennyiben ez nem biztosított, a részleges közművesítettség - zárt szennyvíztározó - létesítése is megengedett az adott településre vonatkozó és a szakági előírások betartásával.

(4) * 

(5) * 

Présházas karakterű építési zónák közös előírásai (5. jelű)

26. § (1) A zónába pincével és présházakkal beépített területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) újonnan legfeljebb 3,5 - 4,5 építménymagasságú épületek engedélyezhetők,

b) *  újonnan építési telek csak a rendezési terv előírásai alapján alakíthatóak ki

c) *  az új építményeket szabadonálló-általános, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül szabad elhelyezni,

d) *  az építési telek beépítettsége nem haladhatja meg a 80%-ot, kivéve ha a kialakult állapot ettől eltérő beépítettségi mértékű.

(3) *  Huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület esetében a közművesítettség mértékének teljesnek kell lennie.

(4) *  A telepítési és a tűztávolságokat az illetékes szakhatóság egyedileg határozza meg.

Vegyes karakterű építési zónák közös előírásai (6. jelű)

27. § (1) A zónába az előzőekbe nem besorolható területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) legfeljebb 3,5-35,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el;

b) *  az újonnan kialakítható legkisebb telekterület 1100-4000 m2 közötti lehet; kivéve a sorgarázsok számára kialakítható telkeket, amelyek legkisebb területe 180 m2 lehet. Az új építményeket szabadonálló-telepszerű, vagy szabadonálló-általános - kivételes esetben zártsorú - beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni;

c) * 

d) * 

e) az építési telek újonnan legfeljebb 5-100% mértékéig építhető be.

(3) *  A belterületen fekvő telek esetében a közművesítettség mértéke teljes, egyéb területeken a részleges közművesítettség kiépítése megfelelő.

(4) * 

(5) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni az építési előírásokat.

(6) * 

(7) A zónába eső lakótelepeken az épületek tetőtérbeépítése csak akkor engedélyezhető, ha a tetőtéri funkciót kiszolgáló többlet létesítmények (gépjármű parkolók, gépjármű tárolók stb.) a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömbön belül elhelyezhetők.

(8) * 

(9) * 

Építési zónák általános előírásai

28. § (1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos előírásai (továbbiakban sajátos előírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű ill. jelen általános előírásokat bővíthetik, ill. módosíthatják.

(2) * 

(3) *  A lakó- és üdülőtelkek pinceszint, ill. terepszint alatti épületrészei csak az építési helyen belül engedélyezhetők

(4) *  Az egyes zónákban előírt építménymagasság értékét a lejtő oldali homlokzatmagasság az alábbiak szerint lépheti túl:

- 10-20% közötti tereplejtés esetén +1 méterrel,

- 20% tereplejtés felett +2 méterrel.

- a fentiektől eltérő mértékben csak az illeszkedés szabályai szerint

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) *  A telek korlátozottan beépíthető, zöldfelület kialakítására jelölt részén elhelyezett épület területét a beépíthetőség számításánál kétszeresen kell figyelembe venni.

(9) * 

(10) *  Melléképület az alábbi szabályok betartása mellett építhető:

a) melléképület nem kialakult kategóriájú építési övezetben a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül szabadon elhelyezhető

b) * 

c) melléképület építménymagassága max. 3,5 m lehet

(11) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú - nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú - lakó- és üdülőépületeknél:

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások;

(12) *  Ha az építési hely közterület felőli határa közterületi határvonalra esik és ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével

a) * 

b) * 

c) *  A 30 cm mélységet meg nem haladó homlokzattagozatok nem számítanak bele a közterület felé való benyúlásba. Teljes homlokzat-hosszban alkalmazhatóak a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül.

(13) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni a földtakarás mértékétől függően az OTÉK-ban meghatározottak szerinti csökkentő értékekkel.

(14) * 

(15) * 

(16) *  Kertvárosi lakó, lakó-üdülő, üdülőházas, hétvégi házas és különleges pince rendeltetésű zónákban

a) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.

b) telekmérettől függetlenül a beépítettség csak az övezetben megengedett legkisebb telekméret kétszereséig vehető számításba.

(17) * 

(18) 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén az építési hatóság bármely építési övezetben elrendelheti, hogy az építési engedély kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni.

(19) 10%-nál meredekebb lejtésű terep és 3,0 m-t meghaladó terepbeavatkozások esetén - ha az a talajmechanikai szakvélemény alapján indokolt - az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez elrendelheti hidrogeológiai munkarész készítését a rétegvizek biztonságos elvezetése érdekében.

(20) * 

(21) * 

(22) Építési telek kialakításához szükséges út és közmű létesítésének költségei az érintett ingatlantulajdonosokat terheli.

(23) * 

(24) * 

(25) *  Ahol a közterülethez csatlakozó építési telkekből tömbfeltáró úttal (utakkal) a szabályozási terv további építési telek (telkek) kialakíthatóságát szabályozza, a tömbfeltáró út (utak) kialakításáig a meglévő építési telkek,

a) közterülethez csatlakozó része a szabályozási tervben jelölt övezeti határig (mint feltételezett telekhatárig) beépíthető, továbbépíthető.

b) közterülethez nem csatlakozó részére építési engedély nem adható.

c) telekszélességének megváltoztatására irányuló telekrendezés engedélyezhető.

KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

Zaj elleni védelem zónái

29. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket.

(2) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak:

a) az érzékeny (zajvédelmi szempontból fokozottan védett)

b) az átlagos érzékenységű I.,

c) az átlagos érzékenységű II.,

d) a nem érzékeny, zónák.

(3) A (2) bekezdés a) - d) pontjaiban megjelölt zónákban megengedett egyenértékű hangnyomásszint:

Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zajterhelési határértékek (megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szintjei)


Zóna neve
Megengedett egyenértékű
A-hangnyomás-szint
Laeq, dB
nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig
érzékeny, pihenő csendes zóna
(üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület)
45 35
átlagos érzékenységű „A” zóna
(kisvárosias, kertvárosias, telepszerű lakóterület)
50 40
átlagos érzékenységű „B” zóna
(nagyvárosias lakóterület, vegyes területek)
55 45
nem érzékeny zóna gazdasági területek és egyes különleges területek) 60 50
egyéb (zajsemleges) zóna 65 55

Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje

Megengedett A-hangnyomásszint LAeq, dB
Övezet ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb ha az építési munka időtartama 1 hónap felett
1 évig
ha az építési munka időtartama 1 évnél több
nappal
6-22 óráig
éjjel
22-6 óráig
Nappal
6-22 óráig
éjjel
22-6 óráig
nappal
6-22 óráig
éjjel
22-6 óráig
- érzékeny csendes zóna 60 45 55 40 50 35
- átlagos érzékenységű „A” 65 50 60 45 55 40
- átlagos érzékenységű „B” 65 55 65 50 60 45
- nem érzékeny zóna 70 55 70 55 65 50

Levegőminőség szabályozás

30. § (1) A levegőminőségszabályozás zónái * :

- „F” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

- „E” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb között van.

- „D” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettség egészségügyi határérték között van.

- „C” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség egészségügyi határértéke és a tűréshatár között van.

- „B” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség egészségügyi határértékét és a tűréshatárt meghaladja.

(2) Miskolc közigazgatási területén „B” zóna nem jelölhető ki.

(3) „C” zónába sorolhatók az egyéb ipari gazdasági területek és a bányák.

(4) „D” zónába tartoznak általában a kereskedelmi gazdasági területek, a különleges kereskedelmi területek, vegyes (központi és településközponti) területek, az intenzíven beépített nagyvárosi és kisvárosi lakóterületek.

(5) „E” zónába tartoznak általában a kertvárosi lakóterületek, üdülőterületek, a pihenés és szabadidőeltöltés (különleges területfelhasználásba sorolt) területei, a közparkok, a pihenési célú kiskertes (kertes mezőgazdasági) területek, a pincesorok, a kórházak és egészségügyi létesítmények, az egyetemváros, a temetők, az egészségügyi és turisztikai erdők valamint az átszellőzési folyosók területe.

(6) „F” zónába sorolhatók az összefüggő, nagy kiterjedésű természetvédelmi területek (Nemzeti Park) és természeti területek.

(7) Egyes területek területfelhasználás szerint meghatározott levegővédelmi zónába sorolását az adott terület táji-domborzati adottságai és településszerkezeti helyzete (a szomszédos területfelhasználás) szigoríthatja.

(8) Az egyes levegővédelmi zónákban csak olyan tevékenység folytatható, amely a „C”-„F” zónákra megadott határértékek betartását nem veszélyezteti.

(9) Új létesítmények engedélyezésénél az egészségügyi határértéket be kell tartani, a tűréshatár nem vehető figyelembe.

(10) Azon meglevő létesítmények, ahol határérték túllépés tapasztalható a túllépést kiküszöbölő technológiai változtatásokat vagy környezetvédelmi beruházásokat e rendelet hatályba lépésétől számított 5 éven belül meg kell valósítsák.

(11) Az épületek fűtéséből származó levegőszennyezés növekedésének megakadályozása érdekében a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a távhőszolgáltatási rendszerről való leválás és ezen épületek vagy épületrészek más, kis hőteljesítményű kazánokkal történő fűtése nem engedélyezhető.

Felszín alatti és felszíni vízvédelem zónái

31. § (1) A felszín alatti és felszíni vizek védelmi zónái:

- karsztvíz bázis védelmi,

- hidrogeológiai, ill. gyógyhely és termálvízvédelmi,

- felszíni vízvédelmi

zóna.

(2) *  Karsztvíz bázis védelmi zónában

A zóna körébe az alábbiak tartoznak:

- vízműforrás

- belső védőövezet

- külső védőövezet

- hidrogeológiai védőövezet „A” zóna

- hidrogeológiai védőövezet „B” zóna

- hidrogeológiai védőövezet „C” zóna

- belső védőidom

- külső védőidom

- hidrológiai védőidom „A” zóna

- vízfolyásból és felszíni lefolyási területről származó, közvetett utánpótlásalapján kijelölhető védőterület

a) *  A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

b) építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával folytatható.

c) *  Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc város ivóvízellátásába bekapcsolt hidegvizes karszt források védőterületeire és védőidomainak kijelöléséről szóló határozatának előírásai betartandók.

(3) A hidrogeológiai és termálvízvédelmi zónában építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával folytatható.

(4) A felszíni vízvédelmi zónában

a) építési tevékenység csak a vízügyi szakhatóság és a vízfolyás tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulásával engedélyezhető.

b) csak környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás folytatható.

c) *  A Mechatronikai Ipari Park területén a 12998, 12995, 12997/1, 12997/3, 12997/5, 12997/8, 12997/9, 12997/10 hrsz.-ú és ezekből további telekfelosztással létrejött ingatlanokon beruházások tervezésénél

ca) a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló kormányrendelet előírásai betartandók,

cb) az árvíz levonulásának időszakában számolni kell a talajvíz megemelkedésével,

cc) az engedélyezési tervdokumentáció készítésénél meg kell kérni az illetékes vízügyi hatóság szakvéleményét.

ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

Települési értékvédelem zónái

32. § (1)-(2) * 

(3) * 

(4) *  Az országos védelem alatt álló objektumokat a szabályozási terv a műemléki környezettel együtt jelöli, a műemlékek listáját az 1. sz. függelék tartalmazza.

(5) *  A régészeti területek lehatárolását a szabályozási terv jelöli. A régészeti lelőhelyek jegyzékét a MÉSZ 4. sz. függelék tartalmazza. A régészeti védelem területeire a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezései irányadók.

(5a) *  A földmunkával járó fejlesztések, beruházások során beleértve az ásványi vagyon kitermelését is a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezései megfelelően kell eljárni.

(5b) *  A város határain belül eső régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni.

(5c) *  Minden olyan beruházás tervezése során, mely a jelen rendelet 4. sz. függelékében meghatározott régészeti lelőhelyeket érinti, ki kell kérni Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén illetékességgel rendelkező első fokú örökségvédelmi hatóság véleményét, illetve engedélyét.

(6) * 

Táj- és természetvédelem zónái

33. § (1) *  Országos jelentőségű táj és természetvédelem zónák:

- A Bükki Nemzeti Park területe (bővítési területtel együtt)

- Országos jelentőségű természetvédelmi területek (ex lege területek: földvárak)

- Természeti területek

Országos jelentőségű védett természeti terület (nemzeti park, természetvédelmi terület) állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a természet védelméről szóló törvény előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeleteknek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően.

Országos jelentőségű védett természeti területekre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az első fokú természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.

Természeti területeken az első fokú természetvédelmi hatóság a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint ad engedélyt vagy hozzájárulást a terület állapotát befolyásoló tevékenységekhez.

(2) Helyi védelem alatt álló természeti értékek

a) A védett természeti értékek felsorolását és a védettségi rendeletek számát a 3. sz. függelék tartalmazza.

b) A helyi védett természeti értékekre vonatkozó előírásokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat vonatkozó rendeletei tartalmazzák.

(3) Helyi védelemre javasolt természeti értékek

- Helyi jelentőségű természetvédelmi területek javaslatai

- Védett parkok, történelmi kertek és különleges intézménykertek javaslatai

- Városszerkezetet hangsúlyozó város- és utcaképi értékű zöldfelületi elemek (védett fasorok és egyedi természeti értékek) javaslatai

- Ökofolyosók (átszellőzési folyosók és patakmedrek) zónájának javaslatai.

(4) *  Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni.

(5) Az ökofolyosók területén újabb beépítésre szánt területek kijelölése ill. az átszellőzési légmozgás irányába eső, azt fékező létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(6) A védelemre javasolt értékek esetében a védetté nyilvánítási eljárás befejezéséig a természeti értékeket változatlan formában kell megőrizni, velük kapcsolatban semmiféle károsító tevékenység nem folytatható.

TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

Tilalmi zónák

34. § (1) *  A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a megvalósulásig, de legfeljebb a R. hatályba lépésétől számított 10 évig építési tilalom alatt állnak. A közcélú építési tilalom alatt álló telkeket a MÉSZ 26. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A változtatási tilalmi zónába tartozó ingatlanok a területre készítendő szabályozási terv jóváhagyásáig de legfeljebb a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 3 évig - változtatási tilalom alatt állnak. A változtatási tilalmak hrsz szerinti listáját MÉSZ 27. sz. melléklete tartalmazza.

(3) *  Repülőtér védőterülete miatti tilalmi zónába eső telken repülőtér védőterülete miatt építési munka csak a légügyi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

Korlátozási zónák

35. § *  (1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási zónájába eső, a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, és telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése nem engedélyezhető.

(2) A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - építmény csak az építés feltételeit tisztázó egyeztetés alapján helyezhető el.

(3) Országos közút védőterületének korlátozási zónájában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, és telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK -ban, valamint a közúti közlekedésről szóló törvényben előírt feltételek szerint helyezhető el.

(4) Az országos vasutak védőterületének zónájában - a szabályozási terven jelölt telkeken, és telekrészeken építkezés csak a vonatkozó szakági előírások által korlátozott formában, külön hozzájárulással engedélyezhető.

(5) A repülőtér védőterülete miatti korlátozási zónában a repülőtér védőterületére eső telekrészen épületre építési engedély csak a védőzóna előírásainak és korlátozásainak betartásával, továbbá légügyi hatóságok egyetértése esetén adható.

(6) Védőfásítási korlátozási (beültetési kötelezettség) zónában a szabályozási terven jelölt fásítás területén építési hely csak kivételes esetben alakítható ki, burkolt felület (út, parkoló) fásított módon létesíthető. A telken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását amennyiben a telekrész nem beépített, a jelen rendelet hatályba lépésétől két éven belül meg kell kezdeni és öt éven belül be kell fejezni. Ha a jelölt telekrész a jelen rendelet hatályba lépésekor beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek 10,0 m-es környezetét kivéve, a fásítási kötelezettséget az elrendeléstől számított öt éven belül teljesíteni kell. Az épületek területének és 10,0 m-es környezetének fásítását az épület bontását követő egy éven belül végre kell hajtani. A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli.

(7) A telek korlátozottan beépíthető zöldfelületre javasolt része területén építési hely csak ezen rendelet 28. § (8) bekezdésben foglalt korlátozással jelölhető ki, a beépítetlenül maradó telekrészt növényzettel fedetten kell kialakítani.

(8) Csúszásveszélyes terület zónában építési engedély csak részletes geotechnikai szakvélemény alapján, az ott meghatározott (alapozási, területstabilizálási) módon adható.

(9) Honvédségi terület védőtávolsága zónában az építési engedély kiadásához a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar véleményét ki kell kérni.

(10) Bányatelek, továbbá alábányászott területek korlátozási zónájában csak a bányászatról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint szabad eljárni.

III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési előírások

36. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és a mindenkor hatályos Miskolc Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) A közlekedési célú közterületeken az OTÉK 39. § előírásának betartása mellett és a helyi közterületi rendelet szerint pavilonok elhelyezhetők. A szabályozási tervlap építési hellyel meghatározhatja a pavilonok telepítési helyét.

(7) Gépkocsi tároló rendeltetés módosítása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(8) A közlekedési létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a közhasználatra kijelölt épületek, területek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetők legyenek.

(9) *  Magánutak kialakításának előírásai

- Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább az alább megadott szélességű területet kell biztosítani:

a) 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg,

b) 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,

c) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

- 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.

- 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

- Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. Amennyiben rendezett szabályokkal meghatározott módon a kiszolgált területen a közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutása biztosítható, a közforgalom elől el nem zártság követelménye kielégítettnek tekintendő

- Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni. A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

Általános közmű előírások

37. § (1) *  A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

- a vízellátás,

- a szennyvízelvezetés,

- a csapadékvíz-elvezetés,

- a földgázellátás,

- villamosenergia-ellátás,

- távhőellátás,

- a kábel-TV,

- a távközlés, hírközlés

létesítményeit, építményeit elsősorban közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

Az elhelyezésnél az érvényes megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) Az újonnan épülő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető csatornahálózat csak elválasztott rendszerű lehet.

(3) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) * 

(5) A közterületre eső feleslegessé vált közművek - ha a telek közterületi besorolása megszűnik - elbontásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(6) Külterületen beépítésre nem szánt rendeltetésbe sorolt területen csak a terület rendeltetésszerű használatához, műveléséhez szükséges infrastruktúra kiépítése engedélyezhető.

(7) * 

Ágazatonkénti közmű előírások

38. § (1) Vízellátás

a) A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

b) Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető.

(2) Vízelvezetés

a) A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m.

b) Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.

(3) * 

(4) Földgázellátás

a) *  Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

b) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(5) * 

(6) * 

Zöldfelületi előírások

39. § (1) *  A szabályozási tervlapon jelölt (lakótelepi) közkertek területe épülettel nem csökkenthető.

(2) *  A szabályozási tervben a telkeken korlátozottan beépíthető, zöldfelületre javasolt telekrészeken építési hely csak ezen rendelet 28. § (8) bekezdésben foglalt korlátozással jelölhető ki.

(3) Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(4) * 

(5) Zöldfelületek rekonstrukciója csak kertészeti kiviteli tervek alapján végezhető.

Általános környezetvédelmi előírások

40. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek teljesítik a környezetvédelmi szabályozás zónáiban és a vonatkozó jogszabályban előírt - határértékeket.

(2) *  A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(3) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(4) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(5) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(6) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(7) *  Külterületen az élővizek partjától számított 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül új telek, újonnan gazdasági építmény és lakóépület csak jelen rendelet 31. § (4) a) pontjának előírásai szerint alakítható ill. építhető.

(8) * 

(9) Az építési területek előkészítése során a termőföld réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

(10) Építési munkák során keletkezett hulladékot közterületen vagy más tulajdonában levő ingatlanon tárolni, elhelyezni tilos, annak engedéllyel üzemelő települési szilárd hulladéklerakóra való elszállításáról gondoskodni kell.

(11) * 

A közterületekre vonatkozó előírások

41. § * 

IV. fejezet

A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

42. § (1) MISKOLC-LILLAFÜRED-HÁMOR (Alsó- és Felsőhámor) városrész területére vonatkozó sajátos előírások (1)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc-Lillafüred-Hámor városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az egyes építési zónákban a MÉSZ 1-3. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el az építmények.

c) * 

d) * 

e) *  a meglévő pavilonok cserélhetők és 10% alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

(2) MISKOLC-BÜKKSZENTLÁSZLÓ városrész területére vonatkozó sajátos előírások (B)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc-Bükkszentlászló városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az építési zónákban az újonnan elhelyezendő épületek esetén a telek beépítettségét a szabályozási tervlapon jelölt nem beépíthető telekrész (hátsókert) figyelmen kívül hagyásával kell meghatározni.

c) Bükkszentlászlón a mezőgazdasági kertes zónában újonnan épület nem telepíthető.

d) * 

(3) DIÓSGYŐR városrész területére vonatkozó sajátos előírások (D)

a) A sajátos előírások hatálya Diósgyőr városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) * 

c) * 

d) * 

e) *  Új pavilonok közterületen nem létesíthetők, a meglévő pavilonok cserélhetők és 10% alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

f) *  Diósgyőri Stadion környezetére vonatkozó sajátos előírások

- Új beépítéseknél előfeltételül kell szabni a terület vízrendezését és a csapadékvíz elvezetésének megoldását.

- A módosítással érintett terület hasznosítása, beépítése során, a településrészen található kutat, kutakat figyelembe kell venni.

- Az újonnan kialakításra kerülő létesítmények ivóvízigényét, amennyiben a műszaki lehetőség adott, a meglévő, illetve az újonnan kiépítendő ivóvíz hálózatról kell biztosítani.

- Az újonnan kialakításra kerülő és más, rácsatlakozás nélküli ingatlanok esetében a rákötési lehetőséget, amennyiben műszakilag lehetséges, a meglévő, illetve az újonnan kiépítendő szennyvízelvezető közműhálózatra biztosítani kell.

f) *  A vízügyi hatóság vízbázisvédelmi előírásai, korlátozásai alá eső 32837/2. hrsz. telken új épület, építmény építése tilos. Földmunkával járó tevékenységek közül csak a régészeti feltárás, illetve a közmű építés engedélyezett.

g) *  A 32532/2., 32532/3. és 32532/4. hrsz.-ú telkeken kialakított Vk-600000 övezetben a MÉSZ 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott funkciók közül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

h) *  A sajátos előírások Diósgyőr városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területén (D) a Szabályozási Terv jelmagyarázatában meghatározott „utca-, gyalogos tér díszburkolattal” területen csak célforgalom fogadásával kapcsolatos jármű mozgások engedhetők meg. Az átmenő forgalom a területen nem megengedett. A tiltások forgalomtechnikai eszközökkel is érvényre juttatásra kerülnek.

i) *  A 33232/2., 33232/3., valamint a 33233. hrsz.-ú telkeken gépjármű parkoló kialakítása csak az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősége, mint I. fokú hatóság Miskolc város ivóvízellátásába bekapcsolt hideg vizes karsztforrások védőterületeinek és védőidomainak kijelölése tárgyában hozott határozatában foglaltak betartásával történhet.

k) *  A „Ki - különleges közhasználatú építményi zóna - vár és kiszolgáló létesítmények funkcióval” övezet határa a létrehozott Diósgyőri Vár - látogatóközpont épületegyüttes környezetében folyó régészeti feltárásoktól függően változhat, eltolódhat. Végleges telekalakítás elvégzése csak a régészeti feltárások lezárása és a feltárások eredményeinek elemzése után lehetséges.

(4) MISKOLC-TAPOLCA városrész területére vonatkozó sajátos előírások (T)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolctapolca városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Kertvárosi lakóterületen belül szálláshely szolgáltató épület (panzió) csak 1100 m2-t meghaladó területű telken létesíthető.

c) Lakóterületen legfeljebb négy lakásos épület építhető.

d) Hétvégiházas üdülőterületen legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület építhető.

e) Vegyes lakó és üdülőövezetben a telkenkénti rendeltetési egységek száma sem lakó sem üdülőépület esetén nem haladhatja meg a négyet.

f) * 

g) * 

h) * 

i) * 

j) Tapolcán az előkert mérete az 5 m-t meghaladhatja.

k) *  Új pavilonok közterületen nem létesíthetők, a meglévő pavilonok cserélhetők és 10% alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

l) *  A lakó-üdülő zónában - Lü - és az üdülő zónákban - Üü (üdülőházas) és Üh (hétvégi házas) - a 2000 m2-nél nagyobb telkekre a 28. § (16) bekezdés b) pontjában foglalt előírás nem terjed ki.

(5) EGYETEMVÁROS városrész területére vonatkozó sajátos előírások (E)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolctapolca városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az Egyetemváros területén az alövezeti előírások nem telekre, hanem építési helyre vonatkoznak.

(6) *  BELVÁROS-VÁROSKÖZPONT területére vonatkozó sajátos előírások (V)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc belvárosi - rehabilitációs - városrészének szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) A Belváros területén az építménymagasság - ahol azt a funkcionális kialakítás, vagy az illeszkedés megkívánja - az építési övezetben meghatározott értéktől +1,0 m-t eltérhet. Az építménymagasság a maximális magasságot szabályozó kódtól eggyel alacsonyabb számú kódnak megfelelő építménymagasságnál nem lehet kisebb, kivéve kialakult állapot és védett létesítmény vagy terület esetében.

c) * 

d) * 

e) * 

f) * 

g) *  a meglévő pavilonok cserélhetők és 10% alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

h) * 

i) * 

j) * 

(7) TÖRTÉNELMI AVAS városrész (A)

A történelmi Avas területén Miskolc Megyei Jogú Város 66/2003. (XII. 9.) sz. rendeletét és szabályozási mellékletét kell alkalmazni.

(8) *  MISKOLC-KELETI GAZDASÁGI területre vonatkozó sajátos előírások (G)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc, Keleti gazdasági terület szabályozási tervlapon lehatárolt nem összefüggő területegységeire terjed ki.

b) A gazdasági területen további mezőgazdasági major nem helyezhető el, a meglévők tovább nem bővíthetők azokon csak állagmegóvását szolgáló építési tevékenység végezhető.

c) Ahol az építési övezet kódja a legkisebb megengedett építési telek nagyságát X-szel jelöli, ott a kialakítható legkisebb telekterület mérete

ca) *  ipari, gazdálkodási, kereskedelmi, szolgáltatási létesítmény esetén 2 ha,

cb) önálló telken elhelyezni kívánt közmű- és hírközlési létesítmény, illetve településgazdálkodási telephely (energiaszolgáltatási telephelyek, gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, épületnek minősülő közlekedési építmények) esetén 1 ha.

d) A 27. § (2) bekezdés b) pont legkisebb telekterületre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

e) A belvízzel veszélyeztetett területeken az úthálózatot az uralkodó vízszint figyelembevételével kell megvalósítani. A telkek rendezett terepszintjét, az építmények padlószintjét ezek figyelembevételével kell meghatározni.

f) Az építési telkek csapadékvíz elvezetését vízkészlet-gazdálkodás keretében szükséges megtervezni. Ennek során a felszíni víz telken történő visszatartásáról (víztakarékos öntözési technológia, tisztított víz visszaforgatása) gondoskodni kell.

g) * 

h) *  A szabályozási terven jelölt kötelező növénytelepítést a beépítéssel egyidejűleg kell megvalósítani és legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig be kell fejezni.

i) * 

j) A vízfolyások és csatornák 20 méteres szabályozási szélességén belül háromszintű növénytelepítés szükséges, fa, cserje és hagymás-évelő növények telepítésével. A vízfolyások és csatornák, amelyek az ökológiai hálózat részét képezik szigeteletlen, burkolatlan földmederrel kell megépíteni.

k) * 

l) * 

m) A fatelepítési kötelezettség nem tekintendő teljesítettnek, ha az eltelepített fa az ültetéstől számított következő két vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az engedélyes köteles a fatelepítést megismételni.

(9) *  Kandó téri intermodális közlekedési csomópont területére vonatkozó sajátos előírások (a továbbiakban: IM):

a) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapokon lehatárolt területre terjed ki.

b) A lehatárolt területen a következő funkciókat lehet elhelyezni:

ba) az autóbusz és villamos végállomás épületnek minősülő közlekedési építményei,

bb) az intermodális csomópont egyéni közlekedéséhez kapcsolódó kiszolgáló épülete,

bc) az intermodális csomópont működéséhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciókat tartalmazó épületek vagy olyan közintézmények, amelyeket az intermodális alapfunkció nem zavar. A terület délnyugati részén, a térszinten P+R parkolók elhelyezése szükséges, a szolgáltató funkciók elhelyezése csak az I. emeleti szinttől kezdődhet.

bd) az intermodális csomópont forgalmi és üzemi területei, közforgalmi és üzemi parkolók,

be) térszint alatti vagy térszinti parkoló egységek,

bf) *  a kialakítandó Szinva öblözethez kapcsolódó közkert terület.

c) Az övezetben a rendelet 7. § (1) bekezdésében jelölt funkciók közül lakó funkciót nem lehet elhelyezni.

d) A kijelölt övezet területén a szabályozási előírások nem a telek egészére, hanem a kijelölt építési helyek alövezeteire vonatkoznak.

e) Az alövezet szabályozási előírásai rögzítik az elhelyezhető építmények rendeltetését, az épületek rendeltetésének fő-, kiszolgáló- és kapcsolódó jellegét, az építési helyre vonatkozó maximális beépítettségi és építménymagassági előírásait.

f) Az intermodális csomópont területén elhelyezhető rendeltetési egységek:

fa) főrendeltetésként az autóbusz és villamos végállomás épületnek minősülő közlekedési építményei, amelyek megközelítése a térszínen és az egységesített F-1 szinten történik;

fb) az intermodális csomópont egyéni közlekedéséhez kapcsolódó kiszolgáló épületek, amelyek megközelítése a térszínen és a fő funkcionális szintként kialakított F-1 szinten történik;

fc) az intermodális csomópont működéséhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciókat tartalmazó épületek.

(10) *  Mechatronikai Ipari Park területére vonatkozó sajátos előírások:

a) A sajátos előírások hatálya a 12995/6 hrsz.-ú és ezekből további telekalakítás eredményeként létrejött ingatlanok területére terjed ki.

b) A területen lévő ingatlant érintő építész és kertépítészeti tevékenységet, valamint az ingatlanon építési tevékenységet, földmunkát, a természetes gyep növényzet megváltoztatását, kaszálást, rágcsáló irtást végezni,

ba) a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint

bb) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztállyal történő előzetes egyeztetést követően lehet.

c) A területen előforduló fokozottan védett ürge védelme érdekében az alábbi természetvédelmi előírásokat be kell tartani:

ca) Az ingatlanon belül az OTÉK előírásai szerint meghatározott, kötelező legkisebb zöldfelületként kijelölt területeket - lehetőleg összefüggő, - gyepes felületként szükséges fenntartani, amelyeken építmény nem helyezhető el.

cb) A zöldfelület minőségét a területek évi kétszeres tavaszi és őszi időszakban elvégzett kaszálásával szükséges fenntartani.

cc) A zöldfelület kialakítása - a fokozottan védett ürge megóvása szempontjából előnyös magaslatok megtartásával, képzésével - kertépítészeti terv alapján szükséges.

cb) A zöldfelületeken, a telekhatárokon kizárólag az ürgék számára is átjárható áttört kerítések létesítendők.

cd) Az általános rágcsálóirtás kizárólag november végétől következő év február elejéig végezhető, úgy, hogy a kihelyezett anyagok maradványai februárban már ne legyenek felvehető állapotban az ürgék számára.

ce) A területen kizárólag olyan vízelvezető rendszer építhető ki, amiből az ürgék akadálytalanul ki tudnak mászni.

V. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Fogalmak

43. § *  (1) * 

(2) Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0 m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt.

(3) Beépítési mód: Az építési hely építési telken való elhelyezésének módja. Az épületeket az építési helyen belül kell elhelyezni. Beépítési módok: szabadon álló, oldalhatáron álló, ikerházas, zártsorú. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra)

(4) Beépítésre nem szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő övezeti előírás legfeljebb 5% beépítettséget enged meg.

(5) Beépítésre szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő építési övezeti előírás értéke legalább 10%, kivéve a különleges (különleges intézményi, bányászati, közlekedési stb.) építési övezeteket, ahol ennél kevesebb is lehet.

(6) Belterület: A földhivatali nyilvántartásban belterületi helyszínrajzi számokkal nyilvántartott és belterületi határvonallal körülhatárolt terület, mely elsősorban beépítésre szánt területek, települési térség (OTrT) kijelölésére szolgál. A belterületen belül beépítésre nem szánt területek is megjelennek, illetve kijelölthetők.

(7) Építési hely: Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, ha a szabályozási tervlap másként nem rögzíti amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).

(8) Építési övezet: Az OTÉK-ban meghatározott fogalom. A MÉSZ-ben a rendeltetési zóna és az építési zóna összekapcsolásával előálló csak beépítésre szánt területen kijelölhető előírástípust hordozó terület.

(9) Építési övezet:

Az OTÉK fogalom meghatározása szerint a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.

A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymásmellé írva.

(10) Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak.

Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbi karaktertípusok:

= belvárosi karakter,

= polgárvárosi karakter,

= kertes karakter,

= kistelepülési karakter,

= présházas karakter

= vegyes karakter

- A fő karaktertípusokon belül az egyes zónákat az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság különbözteti meg.

- Az építési övezet annyiban eltér az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is.

(11) Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.

(12) Építési terület: Olyan telek, vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.

(13) Építési tilalom: A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében szükséges. Azt ilyen érdekből el lehet rendelni, a feltétlenül szükséges időtartamra és mértékre kell korlátozni, de meg kell szüntetni, ha az elrendelés alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn, helyi építési szabályzattal és az ahhoz tartozó szabályozási tervvel együtt időszakonként felül kell vizsgálni.

Az építési tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki

- az elrendelés előtt engedélyezett építési, a javítási, karbantartási munkákra, továbbá

- a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint

- az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot megszüntető, kárelhárító tevékenységre.

A tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(14) Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal, amelyre az épületet - homlokzattal és homlokzati térelhatároló fallal illeszteni kell.

(15) Építmény: A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma).

(16) Építmény magassága (építménymagasság): Az építmény valamennyi homlokzata függőleges vetületi felülete összegének (F) valamennyi - vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő - homlokzathossz összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.

A magasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala, vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attika-fal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45o alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

(17) Építményszint: Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.

(18) Építmény-szintterület:

nettó: egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,

bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe,

összes: valamennyi építményszint alapterületének összege. Az összes építmény-szintterület egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű.

(19) Épület: Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.

(20) Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy

- a települési művi/épített értékek védelemére, vagy

- a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

(21) Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala.

(22) Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.

(23) * 

(24) Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Ez olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás, elfogadható. Ilyen helyen a szabályozás kevesebb normatív elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.

(25) Kivételesen elhelyezhető építmények: a rendeltetési zónákban használt fogalom. Az OTÉK 31. § (2) bekezdése határozza meg a kivételes elhelyezés kritériumait. E szerint kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítését, használatát.

(26) Közkert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadon álló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú.

(27) Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is.

- Közművesítés, részleges: ha legalább

= a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás,

= a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

= az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelvezetés, továbbá

= a közterületi nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított.

- Közművesítés, teljes: ha

= a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő)

= a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás,

= a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá

= a közterületi nyílt- vagy zártrendszerű csapadékvíz-elvezetés

együttes megléte az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított.

(28) Közhasználatú építmény: olyan építmény (építményrész), amely

- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és

- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

(29) Közterület: Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás eként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

(30) Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét.

(31) Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozási tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít.

(32) Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.

(33) Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe.

(34) Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás.

(35) Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön.

(36) Melléképítmény:

- közmű becsatlakozás műtárgy,

- közműpótló műtárgy, árnyékszék,

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzlerakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

- állatkifutó,

- trágyatároló, komposztáló,

- siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop,

A melléképítmények építési telken belüli elhelyezését az OTÉK 31. § (4) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szabályozza.

(37) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítményeknek.

(38) Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy zónahatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.

(39) Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye.

- Hátsókert: Az építési telek hátsó telekhatára és az építési hely, továbbá az oldalkert hátsó telekhatárra néző határvonala közötti telekrész.

(40) Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a szabályozás több normatív elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.

(41) Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely határvonalának a telek egyik oldalhatárán kell lennie. Kialakult esetben a tömbben jellemző oldalhatár határozza meg, hogy a telek melyik oldalhatárához kell az építési helyet igazítani, beépítetlen tömb esetében a kedvezőbb - az É-i iránytól jobban eltérő - tájolást biztosító oldalhatáron kell az építési helyet kijelölni. Az építési hely a szomszédos telek építési helyével nem érintkezhet.

- Oldalkert:

a) az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része,

b) az építési teleknek az épület és az oldalhatár között fekvő része.

Sajátos helyi alkalmazásait a MÉSZ 28. § (24) bekezdés határozza meg.

(42) Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.

(43) Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet nem nagyobb mint 20 m2, valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m.

(44) Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők.

(45) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik.

(46) Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

(47) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési helyet minden oldalról a saját telkének az előírt (elő-) oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül.

A jelen rendelet a szabadon álló beépítési mód két típusát különbözteti meg:

- szabadon álló-általános

- szabadon álló-telepszerű.

A szabadon álló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége.

A szabadon álló-telepszerű beépítési módnál egy, vagy több építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. Egy építési helyen több épület is elhelyezhető.

Sajátos helyi alkalmazásait a MÉSZ 28. § (24) bekezdés határozza meg.

(48) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy

- szövegben, vagy csak

- rajzilag rögzíthetők,

A szöveges szabályozási elemeket a MÉSZ, a Miskolci Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik.

(49) Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.

(50) Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a MÉSZ (Miskolci Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része.

(51) Szintterület-sűrűség: A beépítésre szánt (beépített) terület egyes területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes bruttó szintterületének viszonyszáma (OTÉK, fogalom meghatározások).

(52) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak tanyás mezőgazdasági területbe sorolt telken alakítható ki.

(53) Telek: Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

(54) Terepszint alatti építmény: Olyan építmény, amely teljes egészében a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van, vagy legfeljebb a lejtő felőli homlokzat felülete és az oldalhomlokzat felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. támfal-garázs).

- Tetőtérbeépítés: Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása.

(55) Telek homlokvonala: A közterület felőli telekhatár.

(56) Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

(57) Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt terület együttes területe.

(58) Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen MÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja.

(59) Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész.

(60) Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól mintegy 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Újonnan úszótelek nem alakítható ki.

(61) Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

(62) Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos.

A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg:

- zártsorú-általános

- zártsorú-keretes.

A zártsorú-általános beépítési módnál hátsókert alakítandó ki, ha a sajátos előírások másképpen nem rendelkeznek.

A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével.

(63) Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak.

(64) Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás vonatkoztatási területét rögzítő tervlap.

A helyi előírások mellékletei

44. § (1) *  Zóna tervlapok

1. sz. melléklet: érvényesség

2. sz. melléklet: belterület/külterület

3. sz. melléklet: beépítésre szánt/nem szánt terület

4. sz. melléklet: közterület/nem közterület

5. sz. melléklet közcélú tilalom, változtatási tilalom

6. sz. melléklet: közlekedési infrastruktúra miatti korlátozások

7. sz. melléklet: közműinfrastruktúra miatti korlátozások

8. sz. melléklet: védőfásítási (beültetési) kötelezettség

9. sz. melléklet: rendeltetés

10. sz. melléklet: építési karakter

11. sz. melléklet: építés - beépítési mód

12. sz. melléklet: építés - telekméretek

13. sz. melléklet: építés - beépítettség

14. sz. melléklet: építés - építménymagasság

14/b. sz. melléklet: Ómassa építési előírásai (nagyított részlet)

15. sz. melléklet: zaj- és rezgésvédelem zónái

16. sz. melléklet: levegőtisztaság-védelem zónái

17/a. sz. melléklet: települési épített értékvédelem (egyedi objektumvédelem) zónái

17/b. sz. melléklet: települési épített értékvédelem - objektumvédelem (nagyított részlet Belváros, Diósgyőr)

18. sz. melléklet: települési területi/településszerkezeti és építészeti értékvédelem

19. sz. melléklet: régészeti védelem

20. sz. melléklet: táj- és természetvédelmi zónák külterületen

21. sz. melléklet: védett és védelemre javasolt természeti értékek belterületen

22. sz. melléklet: felújítási kötelezettséggel terhelhető ill. terhelt területek

23. sz. melléklet egyéb korlátozások (felszíni és felszín alatti vizek, termálforrás védelmi zónái, alábányászott és csúszásveszélyes területek)

(2) *  Szabályozási tervlapok

24. sz. melléklet: belterületi szabályozási tervlapok ma=1:4 000

25. sz. melléklet külterületi szabályozási tervlapok ma=1:8 000

(3) * 

A helyi előírások mellékletein alkalmazott kódok

45. § *  Az egyes városépítészeti karaktereknél alkalmazható beépítési módok és teleknagyságok

1/a táblázat


Beépítés

Telek-
Belvárosi Polgárvárosi Kertes Kistelepülési Prés-
házas
Vegyes
mód kódok nagyság 1 2 3 4 5 6
Kiala-
kult
0
Terve-
zett
1
Kiala-
kult
0
Terve-
zett
1
Kiala-
kult
0
Terve-
zett
1
Kiala-
kult
0
Terve-
zett
1
Kiala-kult
0
Kiala-
kult
0
Terve-
zett
1
1 telepsz. 7 X
8 X
9 X
2szabdonálló 4 X
5 X X
6 X X X
7 X X X X
8 X X X
9 X X X
3 oldalhat. 3 X
4 X X
5 X X
6 X X
7 X X
8 X X
4 ikres 4 X
5 X
6 X
5 zártsorú 1 X X X
2 X X
3 X X X
4 X X X
5 X X X
6 X
7 X
6 keretes 2
3
4 X
5 X
6 X
7 X
0 adottság 0 X X X X X X

Az egyes beépítési mód és teleknagyság kódhoz tartozó telekméretek

1/b táblázat

Telekszélesség az építési helynél a beépítési módok szerint
Telek-
nagyság
kódok
Legkisebb
teleknagyság
(m
2)
Legkisebb átlagos
telekmélység
(m)
Szabadonálló telepsz.
1
Szabadon-
állóált.
2
Oldalhatá-
ron álló
3
Ikres

4
Zártsorú-
általános
5
Zártsorú
Keretes
6
Adottságtól
függően
0
1 180 ( 15( 9 6 10 6
2 320 25 12 9 8 10 8
3 450 25 18 12 9 10 10 10
4 600 30 18 12 9 10 10 10
5 700 30 18 12 9 10 10 10
6 900 35 20 18 16 12 12 12 12
7 1100 35 20 18 16 14 12 12 12
8 2500 50 25 20 16 16 16
9 4000 50 40 40 20 40
0 Adottságoktól függően az illeszkedés szabályai szerint.
Magyarázat:
a táblázatokban az „X” jelzés a választható előírássort jelzi

Az egyes építészeti karaktereknél alkalmazható beépítési %-típusok (kódok)

2/a táblázat * 

Építési karakterek
Beépítési
% kódja
Beépítési
%
1
Belvárosi
2
Polgárvárosi
3
Kertes
4
Kistelepülési
5
Prés-
házas
6
Vegyes
Kialakult
0
Tervez.
1
Kialakult
0
Tervez.
1
Kialakult
0
Tervez.
1
Kialakult
0
Tervez.
1
Kialakult
0
Kialakult
0
Tervez.
1
1 <5 X X
2 <10 X X X X X X
3 <15 X X X X X X
4 <20 X X X X X X
5 <30 X X X X X X X X X
6 <40 X X X X X X X X X X
7 <60 X X X X X X X X X
8 <80 X X X X X X
9 <100 X X X X X
0 <50 X X X X X X X X X X

Az egyes beépítési kódokhoz tartozó előírás tartalom

2/b táblázat * 

A B C D
1. Beépítési
% kódja
Max.
beépítési
%
Előírt
Min. zöld-
felületi
fedettség
%
- ha a telek saroktelek vagy átmenő (két utca között elhelyezkedő) telekbeépítettsége
= zártsorú beépítési mód esetén további 20%-kal
= szabadonálló, ikres, oldalhatáron álló beépítési mód esetén további
10%-kal
növelhető az előírt zöldfelületi fedettség terhére.
Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg
= lakózóna esetén a 80%-ot
= üdülőzóna esetén a 25%-ot
2. 1 5 80 - ha az építési zóna különleges kereskedelmi célú területbe tartozik, a zöldfelület 15%-kal csökkenthető a vonatkozó általános érvényű kormányrendeletben előírt feltétellel.
3. 2 10 75 - ha az építési zóna vegyes vagy gazdasági területbe tartozik, a zöldfelület 15%-kal csökkenthető a vonatkozó általános érvényű kormányrendeletben előirt feltétellel.
4. 3 15 70 - A vonatkozó általános érvényű kormányrendeletben előírt feltételt nem kell alkalmazni a Mechatronikai Ipari Park területén a 12998, 12995, 12997/1, 12997/3,12997/5,12997/8,12997/9,12997/10 hrsz.-ú és ezekből további telekfelosztással létrejött ingatlanokra.
5. 4 20 65
6. 5 30 55
7. 6 40 45
8. 7 60 25
9. 8 80 10
10. 9 100 -
11. 0 50 30

Az egyes városépítészeti karaktereknél alkalmazható építménymagasságok

3/a táblázat

Építmény Építmény Építési karakterek
Magasság
kódja
magasság
m
1
Belvárosi
2
Polgárvárosi
3
Kertes
Kistelepülési 5 Prés-
házas
6
Vegyes
0Kialak 1Tervez 0Kialak 1Tervez 0Kialak 1Tervez 0Kialak 1Tervez 0Kialak 0Kialak 1Tervez
1 3,5 X X X X X X X
2 4,5 X X X X X X X X X
3 6,0 X X X X X X X X X
4 7,5 X X X X X X X X X X
5 9,0 X X X X X X X X
6 12,5 X X X X X X
7 16,0 X X X X
8 35,0 X X
9 Szomsz.átl X X
0 Kialakult X X

Az egyes magasságokhoz tartozó előírás tartalom

3/b táblázat * 

A B
1 Kód Max. épületmagasság (m)
2 1 3,5
3 2 4,5
4 3 6,0
5 4 7,5
6 5 9,0
7 6 12,5
8 7 16,0
9 8 35,0
10 9 Szomszédos építmények utcai homlokzatmagasságának átlaga ± 1,5 m
11 0 Legfeljebb a telken épült legnagyobb építmény magasság
12 A 20,0

46. § A MÉSZ hatálybalépését követően hatályukat vesztő önkormányzati rendeletek

Miskolc Megyei Jogú Város Városrendezési, városépítési és szabályozási előírásairól ÁRT 84/1997. (XII. 20.)
Füzes utca és környéke RRT 52/1993. (IX. 29.)
Erenyő nyugat, Kilián észak RRT 53/1993. (IX. 29.)
Bodótető RRT 65/1993. (XI. 25.)
Őzugró Bodóoldal RRT 66/1993. (XI. 25.)
Közdomb RRT 67/1993. (XI. 25.)
Avasalja RRT 49/1994. (IX. 8.)
Tetemvár - Szentpéteri kapu nyugat RRT 59/1994. (XI. 2.)
Szondi - József A. telep RRT 60/1994. (XI. 2.)
DIMAG Rt. - DIGÉP közötti terület RRT 61/1994. (XI. 2.)
Tatárdomb RRT 68/1994. (XII. 8.)
Martintelep Szirma RRT 70/1994. (XII. 8.)
Tapolca RRT 14/1995. (III. 7.)
Diósgyőr RRT 38/1995. (VII. 1.)
Béke szálló térsége RRT 39/1995. (VII. 1.)
Komlóstető és környéke RRT 59/1995. (X. 30.)
Keleti kapu RRT 25/1996. (V. 8.)
Hejőcsaba RRT 26/1996. (V. 8.)
Hodobai telep RRT 33/1996. (VII. 1.)
Észak-keleti iparterület RRT 11/1997. (IV. 1.)
Görömböly RRT 12/1997. (IV. 1.)
Belváros RRT 21/1997. (IV. 26.)
Pereces és térsége RRT 26/1997. (V. 31.)
Petőfi tér és Arany J. tér RRT 41/1997. (VII. 1.)
Kont és Hadirokkantak u. közötti terület RRT 53/1998. (XII. 15.)
Miskolci Építési Szabályzat 3/2000. (II. 7.)
Változtatási tilalom elrendeléséről szóló 3/2003. (IV. 7.)

és a fenti alaprendeleteket módosító rendeletek.

Rendelkezések az egyes területekre önállóan készülő szabályozási tervek jóváhagyásáról

47. § A szabályozási tervek

a) építési szabályzatát a jelen előírások módosításaként, a sajátos előírások kiegészítéseként, és esetenként a jelen előírások 1-23. sz. mellékletében szereplő zóna tervlapok módosításaként,

b) a szabályozási tervlapját a jelen előírás 24-25. sz. mellékletében szereplő szabályozási tervlapok módosításaként

kell rendelettel jóváhagyni.

Előírások alkalmazása

48. § Jelen előírások 2004. augusztus 1-én lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

Miskolc, 2004. június 30.

Dr. Mészáros Miklós Káli Sándor
jegyző polgármester

Rajzi mellékletek

1. SZ. MELLÉKLET: ÉRVÉNYESSÉG

2. SZ. MELLÉKLET: BELTERÜLET - KÜLTERÜLET

3. SZ. MELLÉKLET: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT - NEM SZÁNT TERÜLET

4. SZ. MELLÉKLET: KÖZTERÜLET - NEM KÖZTERÜLET

5. SZ. MELLÉKLET: KÖZCÉLÚ TILALOM ÉS VÁLTOZTATÁSI TILALOM

6. SZ. MELLÉKLET: KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA MIATTI KORLÁTOZÁSOK

7. SZ. MELLÉKLET: KÖZMŰINFRASTRUKTÚRA MIATTI KORLÁTOZÁSOK

8. SZ. MELLÉKLET: VÉDŐFÁSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

9. SZ. MELLÉKLET: RENDELTETÉS

10. SZ. MELLÉKLET: ÉPÍTÉSI KARAKTER

11. SZ. MELLÉKLET: BEÉPÍTÉSI MÓD

12. SZ. MELLÉKLET: TELEKMÉRET

13. SZ. MELLÉKLET: BEÉPÍTETTSÉG

14. SZ. MELLÉKLET: ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

14/b. SZ. MELLÉKLET: ÓMASSA ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

15. SZ. MELLÉKLET: ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

16. SZ. MELLÉKLET: LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

17/a. SZ. MELLÉKLET: OBJEKTUMVÉDELEM

17/b. SZ. MELLÉKLET: OBJEKTUMVÉDELEM (BELVÁROS, DIÓSGYŐR)

18. SZ. MELLÉKLET: TELEPÜLÉSI TERÜLETI ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

19. SZ. MELLÉKLET: RÉGÉSZETI VÉDELEM

20. SZ. MELLÉKLET: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ZÓNÁK TERVLAPJA KÜLTERÜLETRE

21. SZ. MELLÉKLET: VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ZÓNÁI A BELTERÜLETEN

22. SZ. MELLÉKLET: Városképvédelmi érdekből felújítási kötelezettséggel terhelhető, ill. terhelt telek

23. SZ. MELLÉKLET: EGYÉB KORLÁTOZÁSOK

Zóna tervlapok

Belterületre

24. SZ. MELLÉKLET: SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK * 

Belterületi szabályozási tervlapok

Szelvényháló
Jelmagyarázat
6-2 szelvény
6-4 szelvény
7-3 szelvény
7-4 szelvény
9-2 szelvény
9-4 szelvény
10-1 szelvény
10-3 szelvény
13-3 szelvény
13-4 szelvény
14-3 szelvény
16-2 szelvény
16-3 szelvény
16-4 szelvény
17-1 szelvény
17-2 szelvény
17-3 szelvény
17-4 szelvény
18-2 szelvény
18-3 szelvény
18-4 szelvény
19-1 szelvény
19-2 szelvény
19-3 szelvény
19-4 szelvény
20-1 szelvény
20-2 szelvény
20-3 szelvény
20-4 szelvény
21-3 szelvény
23-1 szelvény
25-2 szelvény
25-4 szelvény
26-1 szelvény
26-2 szelvény
27-1 szelvény
27-2 szelvény
27-3 szelvény
27-4 szelvény
28-1 szelvény
28-2 szelvény
28-3 szelvény
28-4 szelvény
29-1 szelvény
29-2 szelvény
29-3 szelvény
29-4 szelvény
30-1 szelvény
30-2 szelvény
30-3 szelvény
30-4 szelvény
31-1 szelvény
31-3 szelvény
35-2 szelvény
36-2 szelvény
36-4 szelvény
37-1 szelvény
37-2 szelvény
37-3 szelvény
38-1 szelvény
38-2 szelvény
38-3 szelvény
38-4 szelvény
39-1 szelvény
39-2 szelvény
39-3 szelvény
39-4 szelvény
40-1 szelvény
40-2 szelvény
40-3 szelvény
40-4 szelvény
41-1 szelvény
41-3 szelvény
45-1 szelvény
46-2 szelvény
46-4 szelvény
47-1 szelvény
47-2 szelvény
47-3 szelvény
47-4 szelvény
48-1 szelvény
48-2 szelvény
48-3 szelvény
48-4 szelvény
49-1 szelvény
52-2 szelvény
53-1 szelvény

Külterületre

25. SZ. MELLÉKLET: SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK * 

Szelvényháló
Jelmagyarázat
1 szelvény
2 szelvény
3 szelvény
4 szelvény
5 szelvény
6 szelvény
7 szelvény
8 szelvény
9 szelvény
10 szelvény
11. szelvény
12 szelvény
13 szelvény
14 szelvény
15 szelvény
16 szelvény
18 szelvény
21 szelvény
22 szelvény
23 szelvény
24 szelvény
25 szelvény
26 szelvény
31 szelvény
32 szelvény
33 szelvény
34 szelvény
35 szelvény
36 szelvény
37 szelvény
41 szelvény
42 szelvény
43 szelvény
44 szelvény
45 szelvény
46 szelvény
49 szelvény
50 szelvény
51 szelvény
52 szelvény
53 szelvény
54 szelvény
55 szelvény
56 szelvény
57 szelvény

Szöveges mellékletek

MÉSZ 26. melléklet * 

Közcélú építési tilalom alá eső telkek (hrsz. szerint)

A B C D E F G
1 01195/1 22611 22822 32547 38165/1 49840 78/1
2 01195/2 22612 22823 32552/2 38354 49897 87
3 01195/3 22641 22824 32556 38371 50431/3 88
4 01378/1 22642 22825 32624 38382 5048/1 915/102
5 11463 22643 22826 32676 39218/1 5048/2 915/108
6 11489 22644 23155/3 32776/2 5050 915/109
7 1272 22645 23190/3 32777 5115
8 1440 22646 23208 42929 5159/2
9 1445/21 22647 23502/1 45013/2 5232/2
10 1445/27 22648 23502/2 4521/4 55065/1
11 1569 22667 24247 33123/2 45252 5651
12 20175/8 22678/1 2435/3 33123/5 45311 6093/152
13 20263 22711 2531 33217 45420/2 6093/156
14 20301/1 22712 2555/1 33231 6093/157
15 20761 22713 2779 33232/2 45635/2 6093/158
16 20821 22714 2780 33232/3 45638/3 6093/192
17 21057 22716 2782 33232/4 45708 6093/194
18 21058 22799 2783 33233 45715 6093/195
19 21126 22800 2846 33234 45722/11 6093/196
20 21231 22801 30017 33249/1 46612 6093/197
21 21330 22802 3023/2 33249/2 46613 6093/199
22 21336 22803 3023/4 33274/1 47044 6093/201
23 21340 22804 3023/78 33274/3 47232 6093/206
24 21342 22805 30485/2 33334 47262 6093/207
25 21343 22806 30512/3 33335 47263 620
26 21531 22807 30512/8 33336 47265 6409
27 21532 22808 30579 33524/2 47316 6420/2
28 21535 22809 30772/2 33906 4884 6421
29 21543/1 22810 30774 33907 49387 6424
30 21545 22811 30823 33933 49439 6425
31 21546 22812 30956 35090/62 49459 6427
32 21547 22813 31008 35090/81 49521/2 6428
33 21550 22814 31221 35493/2 49553/1 6429
34 21908 22815 31281/6 35493/4 49659/5 68
35 22113/26 22816 31641 35493/5 49676 69
36 22193/5 22817 31642 3666 49769 70
37 22465 22818 31643/1 38158/1 49770 71
38 22534 22820 32380/2 38160 49796 71479/1
39 22557 22821 32503 38161 49797 72

27. melléklet a 21/2004. (VII. 06.) önkormányzati rendelethez * 

Változtatási tilalom alá eső telkek (hrsz. szerint)

Miskolc Keleti gazdasági területe

11012; 11015/2; 01447; 01449; 01450/1; 01450/2; 01451; 01452/1; 01452/2; 01453; 01454; 01455; 01456; 01457/2; 01458; 01459; 01460; 01461/1; 01461/2; 01461/3; 01462/1; 01462/2; 01463; 01464; 01465; 01466/1; 01466/10; 01466/11; 01466/12; 01466/13; 01466/14; 01466/15; 01466/16; 01466/17; 01466/18; 01466/19; 01466/2; 01466/20; 01466/21; 01466/22; 01466/23; 01466/24; 01466/25; 01466/26; 01466/27; 01466/28; 01466/29; 01466/3; 01466/30; 01466/31; 01466/32; 01466/33; 01466/34; 01466/35; 01466/36; 01466/4; 01466/5; 01466/6; 01466/7; 01466/8; 01466/9; 01467; 01468/11; 01468/12; 01468/13; 01468/14; 01468/15; 01468/16; 01468/17; 01468/18; 01468/19; 01468/20; 01468/21; 01468/22; 01468/23; 01468/24; 01468/25; 01468/26; 01468/27; 01468/28; 01468/35; 01470/2; 0224; 0226; 0227/10; 0227/11; 0227/12; 0227/13; 0227/14; 0227/15; 0227/16; 0227/17; 0227/18; 0227/19; 0227/20; 0227/21; 0227/22; 0227/23; 0227/24; 0227/25; 0227/26; 0227/27; 0227/28; 0227/29; 0227/30; 0227/31; 0227/32; 0227/33; 0227/34; 0227/35; 0227/36; 0227/6; 0227/7; 0227/8; 0227/9; 0228; 0229/1; 0229/2; 0230/11; 0230/121; 0230/122; 0230/123; 0230/124; 0230/125; 0230/126; 0230/127; 0230/128; 0230/129; 0230/130; 0230/131; 0230/132; 0230/133; 0230/134; 0230/135; 0230/136; 0230/137; 0230/138; 0230/139; 0230/140; 0230/21; 0231; 0232; 0233/1; 0233/2; 0233/3; 0233/4; 0233/5; 0234; 0235/2; 0235/39; 0235/40; 0235/41; 0235/44; 0235/45; 0235/46; 0235/47; 0235/52; 0235/53; 0235/54; 0235/55; 0235/56; 0235/57; 0235/58; 0235/59; 0235/60; 0235/61; 0235/62; 0235/63; 0235/68; 0235/69; 0235/70; 0235/71; 0235/8; 0236; 0237/2; 0237/3; 0237/4; 0237/5; 0237/6; 0237/7; 0238; 0239/1; 0239/10; 0239/2; 0239/3; 0239/4; 0239/5; 0239/6; 0239/7; 0239/8; 0239/9; 0240/1; 0240/2; 0240/3; 0240/4; 0240/5; 0240/6; 0241; 0242/1; 0242/3; 0242/4; 0243/1; 0243/10; 0243/12; 0243/13; 0243/14; 0243/15; 0243/16; 0243/2; 0243/3; 0243/4; 0243/5; 0243/6; 0243/7; 0243/8; 0244; 0245/1; 0246/1; 0247/10; 0247/13; 0247/4; 01471; 01469/1; 0235/11; 11013; 11015/1; 01448; 01457/1; 01468/10; 01468/29; 01468/30; 0175/2; 47585; 47582; 47583; 47590; 0177/3; 47584; 47586; 47587; 47588; 47589; 0183/1; 0186; 0187; 0188/1; 0188/11; 0188/12; 0188/13; 0188/14; 0188/15; 0188/16; 0188/2; 0188/3; 0188/4; 0188/6; 0188/8; 0188/9; 0189; 0190; 0191; 0192; 0202/10; 0202/2; 0202/3; 0202/4; 0202/5; 0202/6; 0202/7; 0202/8; 0202/9; 0205; 0206; 0220; 0221; 0222/1; 0222/2; 0222/5; 0223; 0225; 0227/2; 0227/37; 0227/5; 0229/3; 0229/4; 0229/5; 0230/12; 0230/14; 0230/15; 0230/16; 0230/18; 0230/2; 0230/20; 0230/22; 0230/23; 0230/25; 0230/26; 0230/4; 0230/9; 0235/15; 0235/16; 0235/17; 0235/18; 0235/19; 0235/21; 0235/22; 0235/23; 0235/25; 0235/27; 0235/28; 0235/29; 0235/30; 0235/31; 0235/32; 0235/35; 0235/36; 0235/37; 0235/38; 0235/4; 0235/42; 0235/43; 0235/5; 0235/72; 0235/73; 0235/26; 0245/2; 0246/2; 0247/11; 0247/12; 0247/8; 0247/9; 0248; 0250/11; 0250/12; 0250/13; 0250/14; 0250/2; 0252/14; 0252/15; 0252/16; 0252/17; 0252/18; 0252/19; 0252/2; 0252/20; 0254; 0256; 0257; 0258; 0259/3; 55025/1; 55025/2; 0980; 0981; 0982; 0984; 0985; 0986; 0987; 0988/1; 0988/2; 0989/2; 0990; 0184; 0203; 0251; 0204; 0219; 0154/10; 0154/11; 0154/12; 0154/13; 0154/14; 0154/15; 0154/16; 0154/3; 0154/4; 0154/5; 0154/6; 0154/7; 0154/8; 0154/9; 0155; 0156/11; 0156/12; 0156/13; 0156/17; 0156/18; 0156/19; 0156/20; 0157; 0158/1; 0158/11; 0158/12; 0158/13; 0158/14; 0158/15; 0158/16; 0158/6; 0158/7; 0159; 0160/10; 0160/11; 0160/12; 0160/13; 0160/14; 0160/15; 0160/16; 0160/17; 0160/18; 0160/19; 0160/20; 0160/21; 0160/22; 0160/23; 0160/25; 0160/26; 0160/27; 0160/28; 0160/29; 0160/3; 0160/4; 0160/5; 0160/8; 0160/9; 0161; 0162/1; 0162/11; 0162/12; 0162/14; 0162/5; 0162/7; 0162/8; 0162/9; 0163/83; 0163/84; 0163/85; 0163/86; 0163/87; 0164; 0165/10; 0165/100; 0165/103; 0165/104; 0165/105; 0165/106; 0165/107; 0165/108; 0165/109; 0165/11; 0165/110; 0165/111; 0165/112; 0165/113; 0165/114; 0165/115; 0165/116; 0165/117; 0165/118; 0165/119; 0165/12; 0165/120; 0165/121; 0165/124; 0165/126; 0165/127; 0165/129; 0165/13; 0165/133; 0165/135; 0165/14; 0165/15; 0165/16; 0165/17; 0165/18; 0165/19; 0165/2; 0165/20; 0165/21; 0165/22; 0165/23; 0165/24; 0165/25; 0165/26; 0165/27; 0165/28; 0165/29; 0165/3; 0165/30; 0165/31; 0165/32; 0165/33; 0165/34; 0165/35; 0165/36; 0165/37; 0165/38; 0165/4; 0165/42; 0165/43; 0165/44; 0165/45; 0165/46; 0165/47; 0165/48; 0165/49; 0165/5; 0165/50; 0165/51; 0165/52; 0165/53; 0165/54; 0165/55; 0165/56; 0165/6; 0165/62; 0165/63; 0165/64; 0165/65; 0165/66; 0165/67; 0165/7; 0165/8; 0165/9; 0166; 0167; 0168/1; 0168/10; 0168/11; 0168/12; 0168/13; 0168/14; 0168/15; 0168/16; 0168/17; 0168/2; 0168/3; 0168/4; 0168/5; 0168/6; 0168/7; 0168/8; 0168/9; 0169; 0170/1; 0170/10; 0170/11; 0170/12; 0170/13; 0170/14; 0170/15; 0170/16; 0170/17; 0170/3; 0170/5; 0170/6; 0170/7; 0170/8; 0170/9; 6431; 6433; 49004/39; 41358/5; 1446; 01445; 01443/2; 01443/1; 0134/5; 0135/1; 0135/2; 0135/3; 0135/4; 0135/5; 0135/6; 0135/7; 0135/8; 0136; 0137; 0138; 0139; 0140; 0141/3; 0142/2; 0143; 0144; 0145/1; 0145/2; 0146/2; 0147/4; 0177/4; 0178/2; 0179/10; 0179/12; 0179/13; 0179/9; 0182/2; 0183/1; 0183/2; 0183/3; 0162/10; 0162/13; 0163/1; 0163/10; 0163/11; 0163/12; 0163/13; 0163/139; 0163/14; 0163/140; 0163/141; 0163/142; 0163/143; 0163/144; 0163/145; 0163/146; 0163/147; 0163/15; 0163/150; 0163/151; 0163/16; 0163/18; 0163/2; 0163/22; 0163/24; 0163/25; 0163/26; 0163/28; 0163/29; 0163/3; 0163/31; 0163/32; 0163/33; 0163/34; 0163/35; 0163/36; 0163/37; 0163/38; 0163/40; 0163/41; 0163/48; 0163/49; 0163/80; 0163/81; 0165/122; 0165/123; 0165/136; 0165/137; 0165/58; 0165/59; 0165/60; 0165/61; 0165/71; 0165/72; 0165/73; 0165/74; 0165/75; 0165/76; 0165/77; 0165/78; 0165/79; 0165/80; 0165/81; 0165/82; 0165/83; 0165/84; 0165/85; 0165/86; 0165/87; 0165/88; 0165/90; 0165/91; 0165/92; 0165/93; 0165/94; 0165/95; 0165/96; 0165/97.

8. MÉSZ 28. SZ. MELLÉKLET * 

29. sz. melléklet Felújítási kötelezettséggel terhelt ingatlanok * 

12. FELÚJÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELT INGATLANOK (HRSZ)

13. 2534/1 hrsz Városház tér 9.

14. 2532/1, /2 hrsz Városház tér 11.

15. 2512/1 hrsz Széchenyi u. 19.

16. 2511/1 hrsz Széchenyi u. 21.

17. 2480 hrsz Széchenyi u. 28.

18. 2474 hrsz Széchenyi u 40.

19.

MÉSZ 30-32. SZ. MELLÉKLET * 

MÉSZ 1. FÜGGELÉK: MISKOLC ORSZÁGOSAN VÉDETT MŰEMLÉKEINEK JEGYZÉKE * 

848 Miskolc (Avas) Ref. templom 1620-58/1950 2405 Ref. templom. Korábbi 13-14. sz.-i templom helyén épült késő gótikus stílusban a 15. sz. végén, 17. sz.-i újjáépítéssel és 19-20. sz.-i részletekkel. Berendezés: stallum, 16. sz., padok, 18. sz. (vmint: ház, díszkert, temető)
849 Miskolc (Avas) Harangláb 1620-58/1950 2405 Harangtorony, késő reneszánsz, 1577.
902 Miskolc Bükkszentlélek Kolostor 63-4/1953 01108/2 Pálos kolostorrom, gótikus, 1340 körül.
10333 Miskolc Pályaudvar 11223/1989 4582 Gömöri Pályaudvar, eklektikus, épült 1898-1899-ben, tervezte Pfaff Ferenc.
847 Miskolc Lakóház 22509/1958 Ady Endre u. 20. 4184 Lakóház, klasszicista, 1830 körül.
850 Miskolc Lakóház 22509/1958 Batthyány u. 1. 2615 Lakóház, barokk eredetű, 18. sz. közepe, eklektikus, 19. sz.-i átépítéssel.
907 Miskolc Hejőcsaba Lakóház 22509/1958 Csaba vezér u. 58. 41063/2 Gyógyszertár és lakások, késő barokk, 19. sz. eleje. Emelettel bővítve a 19. sz. közepén.
872 Miskolc (Mélyvölgy) Pince 22509/1958 Csabai sor 11916-11940 Pincék, 19. sz. 2. fele.
873 Miskolc (Nagy-Avas) Pince 22509/1958 Csóti sor 377. 12054 Pince, klasszicista, 1830 körül.
851 Miskolc Ort.templom 1620-111/1951 Deák Ferenc tér 7. 2626 Magyar orthodox templom, copf, 1785-1806. Berendezés: ikonosztáz, késő barokk, 1791-1793, Jankovits Miklós faszobrász műve, Mária-oltár, úrkoporsó, ikontartók, szószék, püspöki trónus, stallumok, copf, 18. sz. vége, ikonok a 17. és 18. sz.-ból.
852 Miskolc Színház 1620-111/1951 Déryné u. 1.;
Széchenyi u. 23.
2510 Nemzeti Színház, romantikus elemekkel késő klasszicista, 1847-1857. Tornya 1884-ben épült.
853 Miskolc Lakóház 1620-111/1951 Déryné u. 3. 2509 Lakóház, volt iskola, 1845.
9820 Miskolc (Tetemvár) Ref. templom 06142/1985 Deszkatemető 2998 Ref. deszkatemplom, tervezte Szeghalmi Bálint, épült 1938-ban.
854 Miskolc Lakóház 22509/1958 Dózsa György u. 7. 206 Lakóház, késő barokk, 1801.
866 Miskolc (Kis-Avas) Lakóház 22509/1958 Első-sor 15. 11711 Lakóház, és pince, Alabárdos étterem, késő barokk, 18. sz. vége.
881 Miskolc R. k. templom 22509/1958 Eszperantó tér 20040 Szt. Anna-templom, klasszicizáló késő barokk, 1828. Berendezés: oltár, szószék, késő klasszicista.
856 Miskolc Lakóház 22509/1958 Geró u. 19. 1980 Lakóház, copf, 1790 körül.
9601 Miskolc Lakóház 15336/1983 Görgey Artúr u. 32. 8418 Volt villa, szecessziós, 1928. Tervezte: Kós Károly.
857 Miskolc R. k. templom 1620-111/1951 Hősök tere 2595/1 R.k. minorita templom, barokk, 1729-1734. Berendezés: oltárok, szószék, padok, barokk, 18. sz.
858 Miskolc Kollégium 1620-111/1951 Hősök tere 5. 2595/2,3 Kollégium, volt minorita rendház, barokk, 1729-1734. Egykori refektóriumának bútorai, barokk, 1773-1775; tölgyfa lambéria, 18. sz. második fele.
862 Miskolc Lakóház 1311/1964 Hunyadi u. 10. 36905 Lakások és irodák, romantikus-eklektikus, 1860 körül.
859 Miskolc Lakóház 701/1962 Hunyadi u. 4. 36893 Lakóház, késő barokk, 19. sz. végi átalakítással. Irodák.
863 Miskolc Lakóház 22509/1958 Hunyadi u. 52. 81 Lakóház, 19. sz. Udvari szárnyában lakott Déryné.
860 Miskolc Lakóház 1620-111/1951 Hunyadi u. 6. 4 Volt Báji Patay-ház, barokk eredetű. Átalakítva klasszicista és eklektikus stílusban a 19. sz.-ban. Irodák.
861 Miskolc Ev. templom 1311/1964 Hunyadi u. 8. 37198 Ev. templom, késő barokk, 1797. Tornya 1864-ből. Berendezés: oltár, szószék, padok, orgona, késő barokk, 1797.
10332 Miskolc Pályaudvar 11223/1989 Kandó Kálmán tér 5078 Tiszai Pályaudvar, historizáló, épült 1901-ben, tervezte Pfaff Ferenc.
9821 Miskolc Zsinagóga 06143/1985 Kazinczy u. 7.; Déryné u. 22. 2486 Zsinagóga, romantikus, 1861-1863, tervezte: Ludwig Förster.
879 Miskolc Lakóház 22509/1958 Kis-Hunyad u. 5. 10 Lakóház, barokk, 18. sz. Átépítve eklektikus stílusban a 19. sz. második felében.
867 Miskolc Ref. templom 22509/1958 Kossuth L. u. 17. 2561 Belvárosi ref. templom, késő barokk, 1786-1808.
Tornya 1865-ből.
10829 Miskolc (Nagy-Avas) Pince 10/1994. (III. 29.) KTM-MKM Középsor 598. 12305 Túri-pince, 19. sz. első fele, korábbi alapokon. Ráépítés és átalakítás 1920 körül.
869 Miskolc R. k. templom 1620-111/1951 Mindszent tér 8441/2 Alsóvárosi (mindszenti) r.k. templom, barokk, 1728-1743.
Tornyai 1864-ből. Berendezés: 18. sz.
870 Miskolc Szobor 1620-111/1951 Mindszent tér 8473 Mária-szobor, barokk, 1738.
871 Miskolc R. k. templom 22509/1958 Mindszent tér 2. 8445 R.k. plébániaház, barokk eredetű, eklektikus, 1890 körül.
9822 Miskolc Ispotály 06144/1985 Mindszent tér 6. vagy 10. 8440/2 Volt ispotály, barokk, 18. sz. Lakások.
874 Miskolc Lakóház 22509/1958 Palóczi u. 27. 2651 Lakóház, copf, 1790.
875 Miskolc Lakóház 1620-111/1951 Papszer u. 1. 8532 Hermann Ottó Múzeum, feltehetőleg 15. sz.-i eredetű maggal, 18-19. sz.-i szárnyakkal és emelettel.
878 Miskolc Lakóház 22509/1958 Rákóczi u. 11. 8516 Lakóház, barokk, 18. sz. 19. sz.-i átépítésekkel.
10051 Miskolc Lakóház 14443/1987 Rákóczi u. 13. 8511 Lakóház, barokk, 18. sz. vége.
877 Miskolc Lakóház 1620-111/1951 Rákóczi u. 2. 2448 Lakóház, barokk, 18. sz.
910 Miskolc Hejőcsaba Kastély 22509/1958 Sűtő János u. 40. 41008 Művelődési ház, volt Bárczay-kastély és melléképületei, barokk eredetű. Mai alakjában eklektikus, 19. sz.
883 Miskolc Lakóház 22509/1958 Széchenyi u. 14. 2456 Lakóház, romantikus, 19. sz. második fele.
880 Miskolc Lakóház 22509/1958 Szemere u. 14. 8486 Lakóház, barokk eredetű, 19. sz.-i átépítéssel.
913 Miskolc Hejőcsaba R. k. templom 22509/1958 Templom u. 41111 R.k. templom, késő barokk, 1762. Berendezés: fő- és mellékoltárok, szószék, rokokó, 1760 körül
914 Miskolc Hejőcsaba Ref. templom 22509/1958 Templom u.; Balassi Béla u. 41037 Ref. templom, késő barokk, 18. sz. vége. Tornya 1932-ből. Berendezés: szószék, stallumok, padok, barokk, 18. sz.
884 Miskolc Városház 1620-111/1951 Városház tér 1. 2542/3,4 Megyei városháza, klasszicista, 1809-1836
888 Miskolc Lakóház 22509/1958 Városház tér 13. 2528 Lakóház, barokk eredetű, romantikus, 19. sz. második fele.
889 Miskolc Lakóház 22509/1958 Városház tér 18. 2417 Lakóház, barokk eredetű, eklektikus, 19. sz. második fele.
890 Miskolc Lakóház 1620-111/1951 Városház tér 20. 2416 Lakóház, késő barokk, 18. sz. vége.
885 Miskolc Lakóház 22509/1958 Városház tér 5. 2536 Lakóház, ún. Petőfi-ház, klasszicizáló késő barokk, eklektikus átépítéssel.
886 Miskolc Lakóház 22509/1958 Városház tér 7. 2535 Lakóház, késő barokk, 18. sz. vége.
887 Miskolc Városház 22509/1958 Városház tér 8. 1/1 Városi tanácsház, romantikus, 1860 körül.
894 Miskolc - Diósgyőr Kolostor 701/1962 Árpád u. 90. 30890/1 Iroda, egykori pálos gazdasági épület, barokk eredetű, 18. sz. Klasszicizáló, 19. sz. első feléből származó átépítéssel.
896 Miskolc - Diósgyőr Kolostor 18617/1973 Árpád u. 90. 30890/1 Erdészet, volt pálos kolostor; a középkori kolostor romjaira épült barokk stílusban. A 18. sz.-ban átépítve.
892 Miskolc - Diósgyőr Pince 22509/1958 Baráthegyalja u. 42. 31000 Pálos pince, barokk, 18. sz.
4329 Miskolc - Diósgyőr Népi lakóház 01905/1967 Haller György u. 2. 32821 Népi lakóház.
4330 Miskolc - Diósgyőr Népi lakóház 01905/1967 Haller György u. 4. 32822 Népi lakóház.
904 Miskolc - Diósgyőr Szobor 31828/1963 Puskás Tivadar u. 32342/2 Mária-szobor, barokk, 1739.
898 Miskolc - Diósgyőr R. k. templom 863-4/1953 Puskás Tivadar u. 32343 R.k. templom, középkori eredetű. Mai alakjában barokk, 1752. Berendezés: madonnaszobor, gótikus, 1480 körül; Fő- és mellékoltárok, szószék, padok, barokk, 18. sz.
899 Miskolc - Diósgyőr Ref. templom 22509/1958 Táncsics Mihály tér 1. 32878 Ref. templom, barokk, 1769-1771. Tornya 1803-ból. Berendezés: szószék, copf, 1772.
901 Miskolc - Diósgyőr Vár 863-4/1953 Vár u. 32827/1;
32818/1
Várrom. 12. sz. végi vár helyén épült a 14-15. sz.-ban. 16. sz.-i erődítésekkel.
6651 Miskolc - Diósgyőr Vár 01357/1968 Vár u. A vár műemléki környezete.
911 Miskolc - Görömböly Gör.k.templom 22509/1958 Szolártsik tér 42641/2 Gör. kat. templom, késő klasszicista, 1868.
912 Miskolc - Görömböly R. k. templom 22509/1958 Szolártsik tér 42632 R.k. templom, késő barokk, 19. sz. eleje. Berendezés: főoltár, szószék, barokk, 18. sz.
900 Miskolc - Hámor (Újmassa) Őskohó 863-4/1953 1130 Őskohó, 1813.
9524 Miskolc - Jávorkút Kastély 13735/1983 1117 Gr. Bethlen István vadászkastélya, 1920-as évek.
905 Miskolc - Lillafüred Szobor 22509/1958 38396/1 Fogadalmi kereszt. Kolera emlékére állítva 1833-ban, megújítva 1927-ben.
895 Miskolc - Lillafüred Lakóház 863-4/1953 Erzsébet sétány 3. 38451 Hermann Ottó lakóháza, késő eklektikus, 19. sz. vége.
9157 Miskolc - Lillafüred Lakóház 7566/1980 Garadna-völgy 01154;
01146;
01148
Pisztrángkeltetőház, lakóház
903 Miskolc - Lillafüred Felsőhámor Múzeum 701/1962 Palota út 54. 38284 Kohászati múzeum, volt kancellária, ún. kincstári épület, késő barokk, 1812.
906 Miskolc - Lillafüred Felsőhámor Szobor 22509/1958 Palota út 54. 38283 Nepomuki Szt. János-szobor, copf, 1806.
Miskolc
Lakóház Széchenyi utca 19 2512/1 A védetté nyilvánítás célja a Hajós Alfréd és Villányi János tervei alapján épült szecessziós épület, az úgynevezett Weidlich Udvar építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.
Miskolc
Lakóház Széchenyi utca 67 3636/1
3637
A védetté nyilvánítás célja a 19. század utolsó harmadában épült historizáló stílusú lakóház építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.
Miskolc
Lakóház Szemere utca 20 8492 A védetté nyilvánítás célja az 1900 körül épült historizáló stílusú lakóház építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

2. FÜGGELÉK * 

Miskolc helyileg védett egyedi épített értékei

Belváros

Utca-házszám. Helyrajzi szám
Ady E. u. 14 4189
Ady E. u. 3 3581
Deák tér 1 2633/2
Deák tér 2 2569
Deák tér 3 2630
Deák tér 7 2628
Deák tér 9 2627
Déryné u. 11 2505
Déryné u. 2 2503
Déryné u. 4 2502
Déryné u. 5 2508
Déryné u. 6 2501
Déryné u. 7 2507
Déryné u. 9 2506
Dózsa Gy. u. 4. 2671
Dózsa Gy. u. 13-15. 212
Erzsébet tér Fürdő 2414
Erzsébet tér 3 2430
Fazekas u. 2 2672
Hősök tere 1 2586
Hősök tere 3 2588
Hunyadi u. 12 15
Hunyadi u. 14 16
Hunyadi u. 7 1802
Hunyadi u. 8 11/1, 11/2
Jókai u. 8 2621-2624
Kálvin J. u. 2. 8530
Kálvin J. u. 4. 8529
Kandia u 12-14. 8501/2
Kandia u. 24. 8481
Kazinczy u. 1 2489
Kazinczy u. 3 2488
Kazinczy u. 10 3679
Kazinczy u. 12 3678
Kazinczy u. 16 3522/1
Kazinczy u. 18 3520
Kazinczy u. 2 3686
Kazinczy u. 20 3519
Kazinczy u. 5 2487
Kazinczy u. 8 3680
Kis-Hunyad u. 7. 13
Kossuth u. 10 2576
Kossuth u. 12 2575/1
Kossuth u. 14 2574
Kossuth u. 16 2572/1
Kossuth u. 18 2571
Kossuth u. 2 2517
Kossuth u. 20 2570
Kossuth u. 22 2568
Kossuth u. 3 2521
Kossuth u. 8 2577
Munkácsy u. 1 3717
Papszer u. 29 8497
Rákóczi u. 1 2450
Rákóczi u. 14 2441
Rákóczi u. 18 8528
Rákóczi u. 20 8527
Rákóczi u. 4 2443
Rákóczi u. 5 2453
Rákóczi u. 7. 8514
Rákóczi u. 9 8515
Régiposta u. 22 3603
Soltész N. K. u. 10 4251
Soltész N. K. u. 2 4207/3
Széchenyi u. 1 2527/1
Széchenyi u. 10 2447
Széchenyi u. 105 3613
Széchenyi u. 107 3612
Széchenyi u. 11-13 2513/1
Széchenyi u. 18 2461
Széchenyi u. 20 2460
Széchenyi u. 24 2465
Széchenyi u. 25 2497
Széchenyi u. 26 2466
Széchenyi u. 27 2493
Széchenyi u. 29 2492
Széchenyi u. 31 2491
Széchenyi u. 32 2478
Széchenyi u. 33 2490
Széchenyi u. 35 3687
Széchenyi u. 36 2475
Széchenyi u. 48 3691
Széchenyi u. 49 3667
Széchenyi u. 50 3692
Széchenyi u. 52 3693
Széchenyi u. 56 3695
Széchenyi u. 59 3656
Széchenyi u. 61 3648
Széchenyi u. 66 3700/86
Széchenyi u. 68 3700/86
Széchenyi u. 86 3710
Széchenyi u. 88 3711
Széchenyi u. 90. 3718
Széchenyi u. 91 3618
Szemere u. 16 8487
Szemere u. 18 8488
Szemere u. 2 8475
Szemere u. 22 8493
Szemere u. 24 8494
Szemere u. 26 8495
Szemere u. 4 8476
Szemere u. 6 8477
Szemere u. 8 8478
Szentpáli u. 5 3606
Szentpáli u. 7 3605
Szentpáli u. 9 3604
Uitz B. u. 8501/1
Városház tér 11. 2532/1
Városház tér 2. 7
Városház tér 4. 6
Városház tér 6. 5/1, 5/2
Városház tér 9/A és 9/B 2534/1
Zsolcai kapu 10 4188

Lillafüred-Ómassa

hrsz megjegyzés
Losonczy u. 4. 38214
12. 38210
14. 38207
20. 38206
9. 38178
11. 38179
27. 38327
51. 38330
53. 38333
67. 38341
41. 38324
45. 38326/1
77. 38346
Palota u. 14. 38272
18. 38274
15. 38224
57. 38268/2
61. 38280
26. 38290
34. 38274
Erzsébet sétány 51. 38475
59. 38496
38507/1
38506/3
38505
38503 épület és kapuzat
38490
38462
38455
Ómassa, Fő u. 2. 38603
10. 38620
22. 38644
Vadászvölgy u. 58. 38444/1
59. 38444/2
kisvasút és vasútállomás 38397
tornyos ajándékbolt 38402/1
Palota-szálló 38396/1

Egyetemváros

Kollégiumok 40591
erőmű 40589/1
A/1 főépület 40592/2

Bükkszentlászló

Fő utca 39160 utcafronti épületek
39161
39167
39169
39170
39171
39172/1
templom 39190
harangláb 39045

Pereces

Új akna irodaház főépület 35421/2
gyógyszertár 35304
iskola 35288
bányász klub 35275
volt állomás 35276/6,7
Tárna tér 1. 35268 lakó és melléképületek
3. 35269
r. k. templom 35436
támfal 35435
Debreceni Márton tér 22-24. 35144/17 lakó és melléképületek
vájár iskola 35145
Vilma-forrás 35267
Bányász hősi emlékmű 35276/4

Miskolc-Tapolca

Barlangfürdő épületegyüttes 46294/1

A város egyéb területei

Nagyváthy .J. út Zrinyi Gimnázium 1937/1
Tizeshonvéd köz 1. 1769
2. 1774
Zsolcai kapu 2. 4185
4. 4186
Zsolcai kapui volt laktanya együttes 4181/15, /17
Földes Ferenc Gimnázium (Hősök tere) 2595/3
Besenyői u. (drótgyár) 4573 főépület
Hermann Ottó Gimnázium épületegyüttese 1775
Kálvária-domb (stáció, golgota, kápolna, kripta) 11687/1
Népkerti vigadó 7633/1
Technika háza 7633/12

Tetemvár

Petőfi tér 3431
3428
Középső sor 3227
3278
3280
3281
3282
3283
3234
3241
3243
Alsó sor 3138
3140
3849
3135
3106
3105/4
Szentpéteri kapu 3159
3408/3 homlokzatok
3425
3424
3423

Diósgyőr

Vár u. 20 32 532/3
18 32 531/3
14 32 529
8 32 502
5 32 840/1
1 32 842
Evangelikus templom 32 838
Bodrogi Zs. u. 3. 33 230
33 225
Tokaji F. u. 77 33 238
75 33 239/2
59 33 246
53 33 248/3
Haller Gy. u. 32 828/1
Bartók Béla u. 1 32 341
9 32 505
13 32 507
15 32 508
19 32 510
23 32 512
24 32 372
Puskás Tivadar u. 2 32 344
4 32 345
Nagy Lajos kir. u. 29 32 852
23 32 489
21 32 490
19 32 491
17 32 492
15 32 493
34 30 503/9
22 30 503/2
20 30 503/16
16 30 501/2
14 30 500/1
12 30 491/9
4 30 491/14
32 853
Árpád u. 25 30 510
11 30 501/1
Táncsics tér 5 30 491/1
Blaha Lujza u. 13 32 857/2
32 861/1

3. FÜGGELÉK

Miskolc helyi védelem alatt álló természeti értékei

41 008 hrsz Gárdonyi Géza Művelődési Ház parkja Sütő János u. 42.
Rendeletszám: BAZ Megyei Tanács III/85.
20 150/1 hrsz dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye Kőporos u. .
Rendeletszám: 5/1988 BAZ Megyei Tanács V-48/TK 43283/1979. (IV. 12.) VB
8 865/1 hrsz Greutter kert Aulich Lajos u. 16.
Rendeletszám: V48/TK 43283/1979. (IV.12.) VB
46 294/1, 46 294/2, 46286, 46 292/1, 46 292/2, 46 292/4, 46 292/5, 46 292/6, 46 298/2, 46 292/3, 46 292/4, 46 289 hrsz
Miskolc-Tapolca parkrendszere Miskolc-Tapolca.
Rendeletszám: V-48/TK 43283/1979 VB
45 671 hrsz Junó Szálloda melletti és Szatmári Király Pál utcai mocsárciprus
Rendeletszám: 79-V-48/TK 43287/10 VB
32 531/3 hrsz Vár utcai törökmogyorófák Diósgyőr, Vár u. 18.
Rendeletszám: 5/88 BAZ Megyei Tanács
(32 820) hrsz Vár utcai vadgesztenye fasor Diósgyőr, Vár u.
Rendeletszám: III.84 BAZ Megyei Tanács
02/2 hrsz Boldogasszony papucsa élőhely Miskolc-Tapolca
Rendeletszám: III/1984 BAZ Megyei Tanács
45 075, 010/3 hrsz Kisköves Miskolc-Tapolca, Baghy Gyula u.
Rendeletszám: II/1986 BAZ Megyei Tanács
01 026 hrsz Kőszál Bükk hegység, Miskolc-Bükkszentlászló közötti műút É-i oldala.
Rendeletszám: 5/88 BAZ Megyei Tanács
31 334/1 hrsz Majális parki égeres Miskolc-Diósgyőr.
Rendeletszám: II/12 TK 43065/1981. (II. 13.) VB
42 906/6, /10, /16 hrsz Görömbölyi gyurgyalagfészkelőhely és bányató Görömböly, Tégla u.
Rendeletszám: 3/2002. (II. 17.) M.MJV. Önk.
011/3, 011/5, 011/6 hrsz Tapolcai régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő)
Rendeletszám: 45/2002. (XI. 23.) M.MJV. Önk., 30/2002. (IX. 9.)
13 003 hrsz Avasi Arborétum Aulich Lajos és Perczel Mór u. között
Rendeletszám:
21 551/84 hrsz Bulgárföldi fekete nyárfa Stadion utca Bertalan utcai vége
Rendeletszám: 23/2003. (V. 12.) M.MJV.Önk.

  Vissza az oldal tetejére