Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 16/2005. (IV. 20.) sz. rendelete

a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépések megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegő jó állapotának megőrzése a helyi levegővédelmi követelmények szabályozásával.

2. § A rendelet hatálya Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli szervezetekre és a magánszemélyekre terjed ki.

Fogalom meghatározások

3. § A rendelet alkalmazása szempontjából:

(1) *  környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével.

(2) levegő terhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása;

(3) levegő szennyezés (légszennyezés): légszennyez ő anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegő be bocsátása;

(4) légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését is;

(5) levegővédelmi követelmény: minden olyan, a levegő terhelését, az azt okozó tevékenységet és létesítményt, valamint a légszennyezést, továbbá a légszennyezettséget érintő intézkedés, előírás, tilalom, amely hatósági határozaton alapul, vagy amelyet jogszabály ír elő;

(6) elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben ez nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjait a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. sz. melléklete tartalmazza.

- A technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik.

- Az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását, elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják, vagy állítják elő , amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető .

- A legjobb technika azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;

(7) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék);

(8) hasznosítás: a kerti hulladék komposztálása,

(9) építmény helye szerinti építési övezet: a hatályos építési előírásokban és szabályozási tervekben megjelölt azon építési övezet, ahol az építési, fennmaradási, használati mód változtatási, használatba vételi engedélyezési eljárásban érintett építmény található,

(10) meglévő tüzelőberendezés: e rendelet hatályba lépése előtt engedélyezett, létesített tüzelőberendezés,

(11) új tüzelőberendezés: e rendelet hatályba léptetését követően engedélyezett, létesítendő tüzelőberendezés.

A levegőminőség védelmének helyi általános szabályai

4. § A helyi levegővédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programokban, tervekben, településrendezési, szabályozási tervekben és a műszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell.

5. § Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

6. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban és más létesítményekben csak megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladékot, olajos fűrészport stb. égetni tilos.

(3) *  A jegyzői hatáskörbe tartozó háztartási és az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, - kizárólag füstgázt kibocsátó- berendezések üzemeltetése során csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(4) Hulladékok (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

(5) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

Levegőterhelést okozó energiatermelő berendezésekre vonatkozó levegővédelmi követelmények

7. § (1) Energiatermelő, - ellátó berendezést úgy kell megtervezni, kiválasztani, kialakítani és üzemeltetni, hogy a környezet egészének magas szintű védelme érdekében az a lehető legkisebb mértékű levegőterhelést okozza.

(2) A már működő ilyen rendszerek megváltoztatása (különösen a berendezések cseréje és az energiahordozó váltása) - az elérhető legjobb technikát figyelembe véve - nem járhat a levegőterhelés növekedésével, azaz a helyileg kibocsátott légszennyező anyagok fajlagos mutatószámai a teljesítményre, a megtermelt energiára vonatkozóan egyetlen szennyezőanyag tekintetében sem növekedhetnek.

(3) Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, geotermikus energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy - ennek hiányában - a lehető legkisebb helyi emisszióval járó energiatermelő , energiaellátó rendszereket kell alkalmazni.

A levegő minőségének védelmével kapcsolatos eljárási szabályok

8. § (1) A levegővédelmi követelmények betartásának ellenőrzése céljából az 50-500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű tüzelő - és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (továbbiakban: tüzelőberendezés) létesítését és meglévő tüzelőberendezés átalakítását, tüzelőanyagának megváltoztatását a tüzelőberendezés létesítője a jegyzőnek - mint elsőfokú környezetvédelmi hatóságnak - köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség szempontjából az azonos helyrajzi számú ingatlanon található tüzelő berendezések névleges bemenő teljesítményének összegét kell figyelembe venni.

(2) 500 kWth-nál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés esetén a Kormányrendelet idevonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

9. § (1) Új építmény 50-500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezése(i) létesítése esetén a létesítő az építési hatósági engedélyezési kérelem benyújtásával egyidejűleg a jegyzőnek - mint elsőfokú környezetvédelmi hatóságnak - a tüzelőberendezés létesítését az alábbi dokumentáció csatolásával köteles bejelenteni:

a) a tervezett energiaigény mennyiségének és biztosítási módjának ismertetése,

b) annak bemutatása, hogy ez az energiaigény kielégítése a létesítés helyétől számított 500 m-en belül milyen energiahordozóval biztosítható.(vezetékes energia-hordozó esetén a szolgáltató(k) nyilatkozatának csatolásával),

c) a tüzelőanyag vagy az energiahordozó megjelölése és a választás indoklása,

d) a tüzelőberendezés típusa, műszaki adatai, működés időtartama, napi és éves tervezett átlagos- illetve csúcsfogyasztása,

e) a tervezett tüzelőberendezések légszennyezőanyag kibocsátásának (légszennyező anyagok fajtája, várható koncentrációja, fajlagos mennyisége) meghatározása.

(2) A meglévő 50-500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés tüzelőanyagának megváltoztatásáról szóló bejelentéshez csatolni kell:

a) a jelenlegi és a tervezett tüzelőanyag-ellátás ismertetését, a tüzelőanyag-váltás indoklását,

b) a szolgáltatói nyilatkozatokat,

c) a meglevő és a tervezett tüzelőberendezés (1) bekezdés d) és e) pont alatti adatait a légszennyező anyag kibocsátás változásának összehasonlításával,

d) a kéményseprő-ipari közszolgáltató kéményvizsgálati jegyzőkönyvét és terhelhetőségi szakvéleményét.

(3) Vitás ügyben vagy panasz esetén műszeres méréssel is alá kell támasztani a tüzelőberendezések emisszióját

10. § A jegyző - mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság - a háztartási berendezések forrásaival, valamint a 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelőberendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljárva:

a) ellenőrzi a megállapított levegővédelmi követelmények betartását;

b) hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások megszegőivel szemben a Kormányrendelet 8. sz. melléklete szerinti bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez;

c) hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál és egyéb szerveknél.

11. § (1) Nem adható építési, fennmaradási, használati mód változtatási, használatbavételi engedély az építményre akkor, ha az építmény helye szerinti építési övezetben (melyet a 21/2004.(VII. 6.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Miskolc Megyei Jogú Város Szabályozási Terve állapít meg) rendelkezésre álló energiahordozók közül kiválasztott energiahordozóval tervezett, elérhető legjobb technikával megvalósítható fűtő -, energiatermelő berendezés nem a lehető legkisebb helyi levegő szennyező anyag kibocsátású, illetőleg ha a fűtési mód megváltoztatásával a meglevőnél fajlagosan nagyobb mennyiségű helyi levegő szennyezőanyag kerülne kibocsátásra, azaz ha az építmény nem felelne meg a 7. § (1)-(3) bekezdésekben foglalt követelményeknek, illetve a tüzelőberendezés és a fűtési mód megválasztásánál nem teljesülnek a 7. § (2) és (3) bekezdésekben foglalt előírások.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített előírások lakóépületekre abban az esetben vonatkoznak, ha azok lakásszáma négynél több,

(3) *  A város azon területeinek jegyzékét, ahol helyi légszennyező anyag kibocsátást nem eredményező fűtési célú energiahordozó (Városi Távfűtési Rendszer) rendelkezésre áll, a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza utcahatáros felsorolással és térképi megjelenítéssel.

Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése

12. § A kerti hulladékot elsősorban hasznosítani kell.

13. § (1) A város azon - hulladékkezelési közszolgáltatásba bekapcsolt - területein, ahol a 12. § szerinti hasznosítás (komposztálás) nem oldható meg és az égetése is tilos, az avart és kerti hulladékot kommunális hulladékgyűjtő edénybe kell elhelyezni.

(2) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásba (továbbiakban: közszolgáltatás) be nem kapcsolt területeken a kerti hulladék kezeléséről vagy hasznosításáról az ingatlantulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni.

Ezeken a területeken a kerti hulladék égetése - a 14.-17. §-okban foglaltak betartásával - megengedett.

14. § (1) A közszolgáltatásba bekapcsolt területeken a kerti hulladék égetése április és november hónapban - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - megengedett.

(2) Tilos az avar és kerti hulladék égetése a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon a város teljes közigazgatási területén.

(3) A város közterületein (utak, terek, parkok, lakótelepi zöldterületek, stb.) egész évben tilos az avar és kerti hulladék égetése. Ezekben az övezetekben az avart és kerti hulladékot a kommunális hulladékgyűjtő edényekben kell elhelyezni

15. § (1) Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 10,00 - 16,00 óra közötti időszakban lehet végezni, szélcsendes időben.

(2) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés és annak hőátadása a személyi biztonságot és az emberi egészséget nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(3) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

(4) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

16. § Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék stb.)

A tűz élesztésére, szítására kőolajszármazékot (benzin, gázolaj, petróleum, stb.), vagy egyéb vegyszert használni tilos.

17. § (1) A hatóságilag elrendelt, általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(2) Az országosan elrendelt - erdőterületekre és azok 200 m-es környezetére vonatkozó - általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet ugyancsak nem ad felmentést.

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

18. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani, illetőleg tárolni.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Az építési és bontási munkálatokat végző szállító járművek okozta sárfelhordás folyamatos takarításáról a kivitelezőnek gondoskodnia kell, a későbbi diffúz porterhelés kialakulásának megelőzése érdekében.

(4) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tárolóban szabad szállítani, illetőleg tárolni.

(5) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

Vegyes rendelkezések

19. § (1) A rendeletben foglalt előírások betartását a Jegyző a Polgármesteri Hivatal útján ellenőrzi

(2) Az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a levegő védelmi követelményeket nem teljesíti, a Kormányrendelet 8. számú mellékletében meghatározott bírsággal sújtható.

(3)-(4) * 

(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a levegő tisztaságának védelme érdekében a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

20. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 26/1992. (X.12.) számú önkormányzati rendelet, valamint a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 49/1993. (IX.29.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Miskolc, 2005. április 14.

Dr. Mészáros Miklós Káli Sándor
jegyző polgármester

1. sz. melléklet * 

TÁVFŰTÉSES KÖRZETEK

Győri Kapu Nyugat:

Maros u. - Bíró u. - Rácz Á. u. - Károly u. - Liszt F. u. - Miklós u. - Rácz Á. u. - Károly u. - Andrássy u. - Újgyőri Főtér

Győri Kapu - Belváros:

Győri kapu - Örs u. - Rácán u. - Győri kapu - János i F. u. - Kőporos u. - Zsedényi B. u. - Szepessy P. u. - Szent L. u. - Fábián kapu - Mátyás Kir u. - Dózsa Gy. u. - Pallos u. - Laborfalvi R. u. - Arany J. tér - Szentpéteri kapu - Álmos u. - Huba u. - Lehel u. - Szeles u. - Búza tér - Ady E. u. - József A. út - Katalin köz - Hadirokkantak u. - Melinda u. - Bocskai I. u. - Bihari J. u. - Király u. - Budai J. u. - Görgey A. u. - Papszer u. - Toronyalja u. - Rácz u. - Petőfi S. u. - Gerő J. u. - Nagyváthy J. u. - Szivna patak - . - Nagyváthy J. u. - Szivna patak - Géza u. - Győri kapu

Kőrösi Cs. S. u. kazánház:

József A út - Kőrösi Cs. S. - Bajcsy Zs. E. u. - Vasút

Szentpéteri Kapu:

Szentpéteri kapu - Huba u. - Kassai u. - Levente V. u

Diósgyőr-Majláth:

Csóka u.- Szinva patak - Hegyalja út

Diósgyőr-Városközpont:

Árpád u. - Batsányi J. u.- Vajda J. u. - Tóth Á. u. - Fülep J. u. - Kuruc u. - Verő u. - Bánki D. u. - Béke u. - Nagy Lajos Kir. útja

Kilián:

Gőz u.- Szinyei Merse Pál u. - Erdélyi u. - Hun P. u. - Budai Nagy A. u. - Kandó K. u. - Kempelen F. u. - Iván u. - Benedek u. - Gagarin u. - Bálint u. - Szinva patak - Nyár u.

Bulgárföld:

Bertalan u.- Szarkahegy u. - Kárpáti u. - Andrássy u.

Avas:

Pattantyús u.- Leszich A. u. - Jósika M. u. - Ifjúság útja - Eszterházy u. - Venyige u. - Petneházy u. - Csabai kapu - Miskolctapolcai út - MISKOLC-EGYETEMVÁROS - Csermőkei út

Miskolci Hőszolgáltató Kft.

Áttekintő térkép

Miskolci Hőszolgáltató Kft.

Belváros

Miskolci Hőszolgáltató Kft.

Diósgyőr

Miskolci Hőszolgáltató Kft.

Avas


  Vissza az oldal tetejére