Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 18/2010. (VI. 2.) sz. rendelete

a közterületek elnevezéséről, a házszámozás rendjéről és a művészeti alkotások közterületen történő elhelyezésének szabályairól

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 39. § (2), és 109. § (1) bekezdése szerint, az Ötv. 10. § (1) bekezdés h) pontjában, illetve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 40. § (6),(7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, illetve azokkal összhangban az alábbi rendeletet alkotja.

I. Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja Miskolc Megyei Jogú Városban a közterületek és településrészek nevének - a továbbiakban: földrajzi név - megállapítására, megváltoztatására, nyilvántartására és alkalmazására, a házszámozás rendjére, valamint a művészeti alkotások kulturális, városrendezési, építészeti szempontokat alapul vevő, igényes, színvonalas, esztétikus közterületi elhelyezését biztosító szabályok megállapítása.

A rendelet hatálya Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. A rendelet tárgyi hatálya a város közigazgatási területén lévő közterületekre és ingatlanokra, személyi hatálya azok tulajdonosaira (használóira, kezelőire) terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

b) közterületnév: a bel- és külterületi közutak és terek rendszerint út, utca, tér, park, köz, sétány, kapu, stb. utótagot is tartalmazó neve;

c) településrész név (helységrész-név): városrész, lakónegyed illetve lakótelep, valamint a belterület egyéb részét, továbbá a város külterületének részét jelölő név

d) földrajzi név: b)-c) pontban foglalt nevek együttesen

e) közforgalom elől el nem zárt magánút: minden olyan, a magyar állam, az önkormányzat, továbbá egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy magánszemély tulajdonában álló földrészlet, amely a tulajdoni lapon útként van nyilvántartva, a közforgalom számára történő megnyitását a tulajdonos kérelmére a közlekedési hatóság engedélyezte és e tény az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

f) házszám: olyan számmal, illetve számmal és betűvel meghatározott azonosító jel, amely az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal jelölt ingatlanhoz tartozik, és amely az ingatlan térbeli beazonosítását szolgálja;

g) többlakásos épület: olyan több lakást, illetve önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület, amely nem rendelkezik alapító okirattal;

h) társasház: olyan tulajdoni forma, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (pl. lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog - az alapító okiratban meghatározottak szerint;

i) érintett lakosság: a közterület közvetlen szomszédságában ingatlantulajdonnal rendelkező személyek.

j) művészeti alkotás: a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti és ipari tervező-művészeti alkotás.

II. A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása

3. § (1) A város belterületén minden - beépített vagy beépítésre szánt területen - a közterületeket el kell nevezni.

Az erdőterületeken lévő közterületeket, továbbá a mezőgazdasági célú és a lakónépességet nem érintő dűlőutakat - a beépítésre nem szánt területeken - nem szükséges elnevezni.

(2) Új közterület nevét közterületként való bejegyzését követően egy éven belül meg kell állapítani.

(3) Ha egy közterület a városrendezés, beépítés következtében két vagy több részre tagozódik, egységes közterületként megszűnik, az elkülönült résznek - az elkülönítéstől számított egy éven belül - új nevet kell adni.

(4) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új szakasz külön eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel

4. § (1) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési vonatkozású meghatározásából

a) beépített vagy beépítésre szánt területen út, utca, tér, park, köz, sor, sétány stb.

b) a beépítésre nem szánt területeken dűlő út áll.

(2) A közterület nevének megállapításakor figyelemmel kell lenni annak településen belüli elhelyezkedésére, az érintett közterületen vagy környékén lévő intézmények jellegére, a helyi hagyományokra és a történelmi tényekre, a földrajzi környezetre, valamint a magyar nyelvhelyességi követelményekre. Az előtag megállapításakor ügyelni kell arra, hogy az elnevezés rövid és közérthető legyen. Az új elnevezéseknél betűk, vagy számjegyek nem helyettesíthetik az utcaneveket.

(3) A közterület elnevezésekor előnyben kell részesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket, az emlékállító közterületnevekkel szemben.

(4) Meglévő közterületnevet az új elnevezéseknél nem szabad felhasználni, kivéve, ha a közterület korábbi nevének visszaállítása történik.

(5) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén több azonos elnevezésű közterület nem lehet.

5. § (1) Földrajzi név olyan személyről adható:

a) akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és közmegbecsülésnek örvend;

b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó;

c) akinek a város életében, történelmében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Miskolc város fejlődéséhez.

d) olyan nem magyar személyről, akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.

(2) Településrészt, közterületet személyről elnevezni halála után lehet. Az utcanév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel. Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó így ismert, illetőleg az elnevezés egy családról történik.

(3) A (2) bekezdéstől eltérni akkor lehet, ha a személy nem eredeti nevén vált ismertté.

(4) Amennyiben a névadó személy hivatása vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez az utcanévben is feltüntethető.

6. § (1) Földrajzi név megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti:

a) a Közgyűlés bármely bizottsága;

b) valamely önkormányzati képviselő;

c) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező állampolgár;

d) közforgalom elől el nem zárt magánút tulajdonosa a magánút tekintetében, amennyiben az közterületnek nem minősül;

e) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén ingatlannal, székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy.

7. § (1) Földrajzi név megállapítása, megváltoztatása, megszüntetése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) A közterületi neveket érintő döntés előtt szakmai vélemény kérhető a Földrajzinév-bizottságtól, valamint a helyben szokásos módon meg kell ismerni az érintett lakosság véleményét is.

(3) A földrajzi név megállapítására, megváltoztatására, megszüntetésére vonatkozó javaslatot - Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kultúráért felelős szervezeti egységének véleményével - a Polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.

(4) A közterület elnevezéséről szóló Közgyűlési döntést a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(5) A közterület elnevezéséről szóló döntésről értesíteni kell az abban - tevékenységi körük vagy nyilvántartás-vezetési kötelezettségük okán - érintett szerveket.

Közterületnevek megváltoztatása és megszűnése

8. § (1) Az elnevezéstől számított 10 éven belül közterület-nevet megváltoztatni nem lehet, csak kivételesen indokolt esetben, ha a közterületnév tartalmának, jelentésének más névvel történő helyettesítése társadalmi és erkölcsi szempontból mindenképpen szükséges.

(2) A közterületnév megváltoztatására a közterület elnevezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. § (1) A közterület - városrendezés, beépítés, vagy más módon történő - megszűnésével külön döntés nélkül a közterületnév is megszűnik.

(2) A megszűnt közterület nevét a nyilvántartásban továbbra is fel kell tüntetni, jelölve a megszűnés okát és idejét.

10. § (1) A megállapított földrajzi nevekről a Polgármesteri Hivatal köteles naprakész nyilvántartást vezetni és abban a változásokat folyamatosan feltüntetni.

(2) Az utcanévjegyzék közhitelű nyilvántartás, mely tartalmazza:

a) Az utcanév elő- és utótagját.

b) Az elnevezés időpontját.

c) Az elnevezést megállapító szerv nevét és határozatának számát.

d) Az elnevezés, névváltoztatás indokát.

e) A korábbi utcanévre vonatkozó adatokat.

(3) A nyilvántartást és az abban bekövetkező változásokat a Hivatal közzéteszi és biztosítja nyilvánosságát, illetve hozzáférhetőségét.

(4) A közterület megváltozásáról a Polgármesteri Hivatal a Közgyűlés döntését követően soron kívül tájékoztatja az első fokú ingatlanügyi hatóságot.

III. Közterület névtábláinak elhelyezése

11. § (1) A közterület nevét a tájékozódást jól segítő közterületi névtáblán kell feltüntetni.

(2) A névtáblán fel kell tüntetni az utcanév elő - és utótagját rövidítés nélkül, a jelzett tömb első és utolsó házszámát és a házszámnövekedés irányát.

.

(3) A névtáblát az utca kezdetén és a végén, útkereszteződésnél a saroktelkek mindkét oldalán, továbbá egy oldalról betorkolló utca tengelyében az átellenes oldalon is el kell helyezni.

(4) A névtáblát épületen, kerítésen vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten, jól látható helyen kell elhelyezni.

(5) A nagyobb lakótelepeken, idegenforgalmilag látogatott, frekventált városrészeken, eligazító táblákat kell kihelyezni.

(6) A közterület nevének megváltoztatása esetén a korábbi utcanév-táblát, a tájékozódás megkönnyítése érdekében - piros vonallal, átlós áthúzással jelölve - egy év időtartamig az új nevet jelző tábla mellett meg kell hagyni.

(7) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a névtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles. A tábla kihelyezéséről az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a kihelyezésért felelős szerv a kihelyezés előtt 15 nappal köteles értesíteni.

(8) A közterületi névtáblák elkészítésének, elhelyezésének, karbantartásának költségei a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát terhelik.

(9) * 

IV. Az ingatlanok számozása

12. § (1) A házszám a földrészletnek, épületnek és beépítetlen teleknek a vele érintkező közterületre megállapított sorszáma.

(2) A névvel ellátott közterületeken házszámmal kell ellátni a beépített és beépítetlen ingatlanokat. A közterületen több ingatlan azonos házszámmal nem jelölhető.

(3) A házszámot ahhoz a közterülethez kapcsolódóan kell megállapítani, amellyel az ingatlan határos.

(4) Ha az ingatlan több közterülettel érintkezik, a házszámozást az ingatlan közlekedési csatlakozása határozza meg. A közlekedési csatlakozás szempontjából meghatározó az a közterület, amelyről az ingatlan főépületének gyalogos megközelítése biztosított.

(5) Az ingatlanok számozását úgy kell elvégezni, hogy a számok a városközponttól kifelé haladva növekedjenek és a közterület jobb oldalán lévő ingatlanokat páros, bal oldalán lévő ingatlanokat páratlan számmal kell ellátni. Ha a közterület teret érint, akkor a számozás az óramutató járásával megegyezően történik. Egyoldalas beépítésű utcában a számozás folyamatos.

(6) Az ingatlanok számozására arab számokat kell használni. Kiegészítő jelzésként a számok alátöréseként arab számok, illetve a magyar ABC ékezet nélküli nagybetűi alkalmazhatók.

(7) Ha a közterületen az ingatlanok számozása már megtörtént, és az ingatlanon újabb lakások létesülnek, akkor a többlakásos épület házszámozását úgy kell elvégezni, hogy a meglévő házszámot meghagyva a (6) bekezdés szerinti alátöréssel (arab számok) kell az új lakásokat ellátni.

(8) Ha a közterületen az ingatlanok számozása már megtörtént, de telekmegosztás révén új ingatlan ékelődik be, akkor a meglévő ingatlan számozása változatlan marad, az újonnan keletkezett ingatlan számozását pedig a (6) bekezdés szerinti alátörés (ABC betűi) alkalmazásával kell végezni.

(9) A kialakult számozás után egyesített ingatlanok eredeti sorszámaikat megtartják. (az eredeti házszámok szélső értékeinek kötőjellel történő jelölésével összevont házszámot kell megállapítani)

(10) Ha a társasház olyan ingatlanon létesül, ahol az ingatlanok számozása már megtörtént, az ingatlan eredeti házszámából kiindulva, lépcsőházanként kell megállapítani a házszámot, a (6) bekezdésben foglalt alátörés megfelelő alkalmazásával.

(11) Ha a társasház olyan ingatlanon létesül, ahol az ingatlanok számozása még nem történt meg, (vagy megtörtént, de lehetőség van lépcsőházankénti házszám megállapítására), abban az esetben alátörés nélkül, arab számmal kell ellátni az egyes lépcsőházakat.

Házszám változás

13. § (1) A már megállapított házszámok megváltoztatására (átszámozás) csak különösen indokolt esetekben, olyan rendezetlen állapotok megszüntetése érdekében kerülhet sor, amely az ingatlanok azonosítását akadályozza, különösen akkor, ha

a) több ingatlan azonos közterületnévvel és azonos házszámmal szerepel a hivatalos nyilvántartásban;

b) az ingatlan egyedi számszerű megjelölése nem a kialakult növekvő számsorban található;

c) az ingatlan házszáma téves,

d) az ingatlan megosztására, vagy

e) az ingatlanok egyesítésére került sor.

(2) Ha a közterületen több ingatlan azonos házszámmal rendelkezik, vagy az ingatlanok számozása hibás, akkor a közterületet vagy annak egy részét a legkisebb érdeksérelemmel járó módon kell átszámozni.

(3) Ha a társasház, vagy az abban lévő lakások számozása hibás, követhetetlen illetve a beazonosítás körülményes, a társasház lakásait a legkisebb érdeksérelemmel járó módon kell átszámozni.

V. A házszámozásra vonatkozó hatásköri és eljárásjogi rendelkezések

14. § (1) A házszámozással összefüggő e rendeletben szabályozott feladatokkal kapcsolatos első fokú hatósági jogkört a Polgármester (a továbbiakban: házszámozási hatóság) gyakorolja. E jogkörében eljárva határozattal dönt:

a) a házszámok megállapításáról,

b) az ingatlanok átszámozásáról,

c) az ingatlantulajdonosok kötelezéséről ingatlanuknak a megállapított házszámmal történő megjelölésére,

d) jogosulatlan házszám használatának megszüntetéséről 8 napos teljesítési határidő tűzése mellett,

e) a házszámok összevonásáról.

(2) A házszámozási hatósági eljárás hivatalból vagy annak a kérelmére indul, akinek a házszámozáshoz vagy a házszám megváltoztatásához jogos érdeke fűződik. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan fekvését, helyrajzi számát, tulajdonosát, a házszámozási kérelem okát, továbbá ismertetni kell a kérelemhez fűződő jogát, jogos érdekét.

(3) A tényállás tisztázásához be kell szerezni:

a) az érintett ingatlant ábrázoló műszaki helyszínrajzot,

b) tulajdoni lap másolatot.

(4) A házszámozási eljárásban minden esetben helyszíni szemlét kell tartani.

(5) A határozatot - annak megküldése útján - közölni kell az érintett tulajdonosokkal, a jogerős határozatot pedig a személyi adat- és ingatlan-nyilvántartó szervekkel, valamint az alábbiakkal:

a) a rendőrség,

b) a tűzoltóság,

c) a mentők,

d) a Magyar Posta,

e) a közműszolgáltatók

f) a cégbíróság.

(6) A jogerős határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell az érintett ingatlan tulajdonosait az ehhez kapcsolódó személyi adat nyilvántartási és ingatlan-nyilvántartási eljárásról.

(7) A házszámozási eljárás során - az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Házszámtábla kihelyezésének szabályai

15. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles az ingatlant házszámtáblával ellátni.

(2) A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükség szerinti cseréjéről, megrongálódása esetén pótlásáról és karbantartásáról az ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettséget:

a) új építmény esetében a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül,

b) házszám változás esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell teljesíteni.

(4) A házszámtáblát épületen, kerítésen, a közterület felőli bejáratnál, ezek hiányában külön tartószerkezeten, közterületről jól látható módon kell elhelyezni.

(5) Saroktelek esetén a házszámtáblát azon az oldalon kell elhelyezni, amely közterületre az ingatlant számozták, függetlenül attól, hogy hol van az ingatlan főbejárata.

(6) Többlakásos ingatlan esetében valamennyi lakáson, továbbá az ingatlan kerítésén, ennek hiányában tartószerkezeten, a közterületről jól látható módon kell a házszámot feltüntetni.

(7) Társasházak esetében a házszámtáblát lépcsőházanként, a bejárat felőli oldalon kell elhelyezni.

(8) A külterületen elhelyezésre kerülő házszámtáblán - a házszámmal/helyrajzi számmal együtt - a külterületi településrész/közterület (dűlő) elnevezését is fel kell tüntetni.

(9) Az elhelyezett házszám-tábla megrongálása, beszennyezése, szövegének megváltoztatása, tájékoztató jellegének bármi módon történő megszüntetése, vagy olvashatatlanná tétele illetőleg engedély nélküli eltávolítása tilos.

VI. Művészeti alkotások elhelyezése

16. § (1) Művészeti alkotások elhelyezését bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatánál (külső kezdeményezés).

(2) Miskolc Megyei Jogú Város művészeti alkotások elhelyezését hivatalból is kezdeményezheti (hivatalból történő kezdeményezés).

(3) *  A külső kezdeményezést a Polgármesteri Hivatal hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége megvizsgálja, szükség esetén előírhatja a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakvéleményének beszerzését.

(4) A szervezeti egység javaslata alapján a Polgármester dönt arról, hogy a kezdeményezés megvalósításra alkalmas-e. Amennyiben nem, a kezdeményezőt erről 15 napon belül értesíti.

(5) A megvalósításra alkalmas kezdeményezés alapján a közgyűlési döntés előkészítését a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége végzi.

(6) Az előkészítés során - az önkormányzati képviselők útján, vagy más alkalmas módon (plakát, sajtó, hirdetmény) - meg kell ismertetni az érintett terület lakosságával a közterületen elhelyezni kívánt művészeti alkotást. A lakosság javaslatait a döntés meghozatala során a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni.

(7) *  A művészeti alkotás elhelyezése tárgyában a Polgármester előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a művészeti alkotás kihelyezésével összefüggő valamennyi eljárás, valamint beruházás becsült költségét, valamint a költségviselő személyét. A közgyűlési előterjesztéshez csatolni kell Miskolc Város Főépítészének állásfoglalását, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakvéleményét.

(8) Az előterjesztést kulturális, művészeti, esztétikai, várostörténeti szempontok alapján, valamint városrendezési, építészeti megfontolások figyelembevételével az érintett szakbizottságok véleményezik.

(9) A művészeti alkotásnak nem minősülő emléktábla kihelyezéséről Miskolc Város Főépítészének állásfoglalását követően a Közgyűlés illetékes szakbizottsága dönt.

17. § (1) A művészeti alkotás közterületen történő elhelyezésére a Közgyűlés engedélyező döntését követően kerülhet sor. Az elhelyezés során az építésügyi, városrendezési és szakhatósági előírásokat be kell tartani, a tervet engedélyezés előtt véleményeztetni kell Miskolc Város Főépítészével.

(2) *  Az elhelyezést követően a művészeti alkotást a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-nek át kell vennie.

(3) *  Külső kezdeményezés esetén a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. eljárásának díját, a szükséges szakhatósági egyeztetések, engedélyezési eljárások költségeit, továbbá a beruházáshoz kacsolódó valamennyi költséget a kezdeményező viseli.

18. § (1) A közterületi művészeti alkotás elhelyezéséhez szükséges dokumentumok:

a) A képzőművészeti alkotás tervének fotóanyaga, látványterve, műleírása és elhelyezési terve,

b) *  A művészeti alkotás Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. zsűrije (kérésre árzsűrije) által megfogalmazott szakvélemény,

c) *  Az elkészült művészeti alkotás Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kész állapotú zsűrijének szakvéleménye,

d) A terület jellegének megfelelően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági engedélye,

e) A művészeti alkotás elhelyezéséhez szükséges közműszolgáltatói nyilatkozat, szükség szerint kapcsolódó térrendezési tervek.

(2) Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges dokumentumok:

a) Pontos (idegen nyelvű szöveg esetén nyelvi szakvéleménnyel, vagy hivatalos fordítással ellátott) szövegtervezet.

b) Elhelyezési műszaki tervdokumentáció, fotó, szükség esetén grafikai terv,

c) A tervet véleményeztetni kell Miskolc Város Főépítészével,

d) A terület jellegének megfelelően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakvéleménye,

e) Az épület tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata.

19. § (1) A művészeti alkotásoknál fel kell tüntetni az alkotó nevét, a mű megnevezését.

(2) A közterületen elhelyezett művészeti alkotás megőrzéséről, fenntartásáról, védelméről, folyamatos karbantartásáról a szerzői jogok tiszteletben tartásával Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata gondoskodik.

(3) *  A művészeti alkotás áthelyezéséhez, elbontásához a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakvéleménye szükséges.

(4) A művészeti alkotások áthelyezése, elbontása esetén az engedélyek birtokában a VI. fejezet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A közterületeken lévő művészeti alkotások megrongálása, beszennyezése, elhelyezésének megváltoztatása vagy engedély nélküli eltávolítása tilos.

VII. Vegyes rendelkezések

20. § * 

VIII. Hatálybalépés

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 30/2003. (VII. 01.), a 14/2008. (IV. 24.) és a 13/2010. (III. 10.) számú rendelettel módosított a közterület elnevezéséről és a művészeti alkotások közterületen történő elhelyezésének szabályairól szóló 15/2003. (IV. 7.) sz. rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet hatálybalépését megelőzően megállapított és kihelyezett házszámok - azok megváltoztatásának szükségességéig - továbbra is érvényben maradnak.

Miskolc, 2010. május 27.

Dr. Mihalecz Péter Káli Sándor
jegyző polgármester

  Vissza az oldal tetejére