Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlésének 43/2013. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

az építményadóról

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 16.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 16.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 2.1.4. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével és

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 16.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 3.1.9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Városgazdálkodási -és Üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

(1) *  Miskolc Megyei Jogú Város illetékességi területe: a Htv. 52. § 1. pontjában rögzített önkormányzat illetékességi területe.

(2) Pince: olyan lakáshoz, üdülőhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeletetésénél fogva csak állandó vagy időszakos tárolásra, bor érlelésére, kezelésére alkalmas, szerkezetileg önálló helység, helységcsoport.

Nem minősül pincének az ingatlan nyilvántartásban eltérően, különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, körháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak, garázsnak, gépjárműtárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.

(3) Külterületen elhelyezkedő gazdasági épület: a belterületbe nem vont szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep művelési módú (túlnyomó részt volt zártkerti) területen:

1. szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló céljára épült, illetve

2. az egyéb jogszabályok rendelkezései alapján az ingatlan-nyilvántartásban gazdasági épület megjelöléssel szereplő - ide értve az egy telekhatáron belül (pl. tanyán) lakóépület mellett található gazdasági épületet is - épületeket kell érteni.

(4) *  Gépjárműtároló: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 48. pontjában rögzített épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Gépjárműtárolónak minősül különösen az ingatlan-nyilvántartás szerint garázs, teremgarázs, társas garázs, parkolóház megnevezésű építmény. A gépjárműtároló építmények adójogi megítélését nem befolyásolja az építmény használata.

(5) *  Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.

(6) *  Szociális intézmény: A Htv. 52. § 33. pontja szerinti intézmény.

(7) Egészségügyi rendeltetésű intézmény: az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül a járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetve szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végző szolgáltatók, továbbá a gyógyszertár.

(8) Nevelési, oktatási rendeltetésű intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény rendelkezéseiben meghatározott intézmény.

(9) *  Kereskedelmi egység: A Htv. 52. § 45. pontjában rögzített építmény.

(10) *  Egyéb ipari gazdasági zóna: Miskolc Megyei Jogú Városnak a mindenkor hatályos Építési Szabályzatában és Településszerkezeti Tervében ilyen megjelöléssel feltüntetett terület.

(11) *  Különleges intézményi zóna: Miskolc Megyei Jogú Városnak a mindenkor hatályos Építési Szabályzatában és Településszerkezeti Tervében ilyen megjelöléssel feltüntetett terület.

(12) *  Új építésű termelő vagy szolgáltató célt szolgáló építmény: Az egyéb ipari gazdasági zónában és a különleges intézményi zónában termelő vagy szolgáltató tevékenység céljára szolgáló saját beruházás keretében létrehozott építmény.

(13) *  Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló törvény szerinti fogalom.

2. Az adókötelezettség, az adó alanya

2. § *  (1) Adóköteles a Htv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott építmény.

(1a) *  Adóköteles a Htv. 11/A. §-ában meghatározott reklámhordozó.

(2) *  Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. 14. § (1)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

3. § *  Az adó alanyára a Htv. 12. §-ában és 12/A. §-ában meghatározott rendelkezések az irányadóak.

3. Az adó alapja és az adó mértéke

4. § *  Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adóalap meghatározásakor az egy helyrajzi számon található, azonos adójogi besorolású építmények összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni.

4/A. § *  Az adó alapja reklámhordozó esetében a reklámhordozó reklámközzétételre használható m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete.

5. § *  Az adó mértéke a 4. § szerinti adóalap figyelembevételével:

a) üdülő esetében 1.200.- Ft/m2

b) a Htv. 52. § 47. pontja szerinti műhely, szerviz esetében 1.200.- Ft/m2

c) gépjárműtároló 700.- Ft/m2

d) 5000 m2 hasznos alapterületet meghaladó kereskedelmi rendeltetésű épület esetében 1.700.- Ft/m2

e) 2000 m2 hasznos alapterületet meghaladó irodaház, bank, postahivatal rendeltetésű épület esetében 1.700.- Ft/m2

f) az Ipari Park címet elnyert ipari területen lévő bármely épület esetében 800.- Ft/m2

g) *  a 6. § (1) bekezdés d) pontjában és (2) bekezdésében foglalt kivétellel lakás esetében 1.200.- Ft/m2

h) egészségügyi, szociális, oktatás-nevelési rendeltetésű épület esetében 300.- Ft/m2

i) egyéb az a)-h) pont alá nem tartozó 1000 m2 alapterületet el nem érő adóköteles építmény esetében 1.200.- Ft/m2

j) külterületen elhelyezkedő gazdasági épület és présház esetében 400.- Ft/m2

k) belterületen elhelyezkedő présház esetében 800.- Ft/m2

l) egyéb az a)-k) pont alá nem tartozó adóköteles építmény esetében 1.300.- Ft/m2

m) *  az egyéb ipari gazdasági zónában és a különleges intézményi zónában található építmény tekintetében 800.- Ft/m2

5/A. § *  Az adó mértéke a 4/A. § szerinti adóalap figyelembevételével reklámhordozó esetében 12.000.- Ft/m2.

4. Adómentességek, adókedvezmények

6. § *  (1) Mentes az adó alól - az üzleti célt szolgáló építmény kivételével - a Htv. 3. § (2) és (3) bekezdésében, 3/A. §-ában, 13. §-ában és 13/A. §-ában meghatározottakon túlmenően:

a) az a külterületen elhelyezkedő építmény, amelyben tulajdonosa vagy annak közeli hozzátartozója állandó bejelentés alapján, életvitelszerűen lakik, s egyébként más lakás tulajdon- vagy bérleti jogával nem rendelkezik,

b) a magánszemély tulajdonában álló, valamint a magánszemély vagyoni értékű jogával terhelt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, belterületen és külterületen elhelyezkedő pince, gazdasági épület, présház,

c) az 5. § b) pontja szerinti építmény hasznos alapterületéből 50 m2,

d) a lakás céljára szolgáló építmény abban az esetben, ha az adóalany vagy annak közeli hozzátartozója azt ténylegesen életvitelszerűen használja.

e) a Htv. 12. § (3) bekezdése szerinti társasház közös használatú helyisége.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő adóalany vonatkozásában, a mentesség az adóalany tulajdonában álló valamennyi lakás céljára szolgáló építményére kiterjed Miskolc Megyei Jogú Város illetékességi területén.

(3) *  Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban és a (2) bekezdésében rögzített építményekre az adómentesség nem terjed ki, amennyiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a vonatkozó jogszabályokban foglalt jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányuló döntésének végrehajtását külön döntésével elrendelte, a jókarbantartási kötelezettség teljesítéséig.

(4) Az 5. § m) pontja szerinti adómértéket az adózó az egyéb ipari gazdasági és a különleges intézményi zónában található bármely épülete után akkor alkalmazhatja, ha az adózó az egyéb ipari gazdasági zónában és a különleges intézményi zónában egy beruházás keretében végzett legalább nettó 500 millió Ft értékben új építésű termelő vagy szolgáltató célt szolgáló építményt létesít és az építmény tekintetében 2015. január 1-ét követően kelt jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

5. Eljárási szabályok

7. § (1) *  Az adó alanyának az (adat)bejelentése, és az adó megfizetése során a Htv., illetve az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárnia.

(2) Az építményadó megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(3) Az építményadóval kapcsolatos fizetési könnyítésre, illetve az adó mérséklésére irányuló kérelmeket az önkormányzati adóhatósághoz lehet benyújtani.

(4) *  Egyéb jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., illetve az Art. rendelkezései az irányadóak.

6. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) * 

Miskolc, 2013. november 21.

Dr. Csiszár Miklós Dr. Kriza Ákos
jegyző polgármester

  Vissza az oldal tetejére