Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 57/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendelete

a víziközmű-szolgáltatásról

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján,

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.), valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) által a víziközmű-szolgáltató hatáskörébe utalt feladatokat közüzemi tevékenységként kizárólag a MIVÍZ Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) köteles és jogosult ellátni. MIVÍZ Kft. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által 2013. október 3. napjával kiadott működési engedéllyel rendelkezik.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a Miskolc Város közigazgatási területén víziközmű-szolgáltatási tevékenységet ellátó Szolgáltatóra, valamint a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra.

(3) A közüzemi tevékenység körébe tartozik a víziközművek működtetése során végzett közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tüzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés, és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is.

(4) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a tulajdonában lévő víziközmű vagyontárgyak üzemeltetésére, a víziközmű-szolgáltatási feladatok ellátására a Szolgáltatóval üzemeltetési szerződést kötött.

(5) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Vksztv., a Kormányrendelet, valamint a Szolgáltató - Hivatal által jóváhagyott - mindenkori Üzletszabályzatának (továbbiakban: Üzletszabályzat) rendelkezései az irányadók.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) Bebocsátó:

Aki a bebocsátó helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvíz-elvezetési szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet bocsát be.

(2) Bebocsátó hely:

Közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja.

(3) Bekötés:

Az ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezeték megépítésével és üzembe helyezésével az ingatlan bekapcsolása az üzemeltetett víziközmű-hálózatba.

(4) Csatlakozó ivóvízhálózat:

Több felhasználási hely ivóvizét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi.

(5) Csatlakozó szennyvízhálózat:

Több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi.

(6) Idényfelhasználó:

A víziközmű-szolgáltatást idényjelleggel, jellemzően tavasztól őszig tartó időszakban igénybe vevő Felhasználó.

(7) Ingatlan:

Az ingatlan-nyilvántartásba önállóan bejegyezhető, egy helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet (telek).

(8) Ivóvízmérő:

Az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai.

(9) Bekötési vízmérő:

A felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló vízmérő. Hitelesítési ideje külön jogszabályban meghatározott. Újrahitelesíttetését a Szolgáltató köteles elvégezni saját költségére.

(10) Mellékvízmérő:

A bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló vízmérő, mely nem a Szolgáltató tulajdonát képezi. Hitelesítési ideje külön jogszabályban meghatározott. Újrahitelesíttetése a Felhasználó költségére történik.

(11) Ideiglenes bekötési vízmérő:

Olyan vízmérő, amely a beépítés feltételei alapján nem minősülhet bekötési vízmérőnek és a Felhasználó eseti szolgáltatási igényét elégíti ki.

(12) Csatornadíj mennyiségének megállapítására szolgáló vízmérő:

Nem közüzemi szolgáltatásból származó vízmennyiség mérésére szolgáló, Felhasználó tulajdonát képező vízmérő (hitelesítési ideje a Szolgáltató és a Felhasználó által szerződésben meghatározott), amely alapján a közcsatornába kerülő szennyvíz mennyisége határozható meg.

(13) Ivóvíz vételezési hely:

Az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges.

(14) Közüzemi szerződés:

Olyan szerződés, mely alapján a Szolgáltató víziközmű-szolgáltatást nyújt a Felhasználónak, a Felhasználó pedig a szolgáltatás megállapított díját a Szolgáltatónak megfizeti.

(15) Közüzemi tevékenység körében végzett tűzivíz ellátás:

Az a víziközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás, melyet - a szolgáltató által üzemeltetett törzshálózat és az azon elhelyezett tűzoltó vízforrások megléte esetén, azok műszaki kialakítása és állapota alapján a rendelkezésre álló tűzivíz mennyiség mértékéig -, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékes szervezete tűzoltás céljából vesz igénybe.

(16) Rejtett meghibásodás:

Rejtett hibának a Szolgáltató azt a hibaforrást fogadja el, melyet - a Felhasználó megrendelésére - a Szolgáltató, vagy az általa megbízott harmadik személy műszeres vizsgálatot követően sem tud behatárolni.

(17) Szennyvíz-bekötővezeték:

Az ingatlanon keletkező szennyvíznek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha

a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrző aknáknak, vagy ellenőrző-tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában

aa) telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,

ab) nem telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az ingatlan-határvonala,

b) kényszeráramoltatású: a bekötővezeték telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra beépített elzáró szerelvény kimeneti oldala.

(18) Szennyvízmennyiség-mérő:

A szennyvízhálózatba beépített, az áramló szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a Felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a Felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével, hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz. A szennyvízmennyiség-mérőt a szennyvíz-elvezetési szolgáltatási pontjára kell beépíteni.

(19) Szolgáltatási pont:

A közüzemi szolgáltatás biztosításának határa, ahol/ameddig a Szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége fenn áll.

Ivóvíz-szolgáltatási pont:

aa) az ivóvíz-bekötővezeték Felhasználó felőli végpontja;

ab) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont,

ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja,

Szennyvíz-elvezetési szolgáltatási pont:

ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásának a kimeneti oldala, ezek hiányában

baa) zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,

bab) nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala.

bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén

bba) az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,

bbb) az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala.

bc) a Szolgáltató és a Felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont,

bd) a Szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont,

be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja.

(20) Víziközmű-szolgáltatás:

A Felhasználó részére a víziközmű-szolgáltató által, közüzemi jogviszony keretében nyújtott közműves ivóvízellátás (az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással), és/vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is.

(21) Víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan:

Az az ingatlan, vagy ingatlanrész

a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget ad, vagy

b) amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz-bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat kiépült, és a szennyvíz-elvezetési szolgáltatás igénybevételére lehetőséget ad.

3. Víziközmű-bekötés

3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha

a) a víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és

b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget meglévő víziközmű-rendszer esetén annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, úgy a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala (továbbiakban: Járási Hivatal) hivatalból kötelezi az ingatlan beköttetésére.

(4) Az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság az ingatlan tulajdonosát közérdekből - tekintet nélkül az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőre vagy az (1) bekezdésben rögzített feltételre - kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel együtt a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő létesítmény, vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros hatása állapítható meg.

(5) A Szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről a bekötést igénylőnek előzetes tájékoztatást ad.

A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a Szolgáltatónál írásban kezdeményezheti.

Ha a bekötést nem a felhasználási hely tulajdonosa kezdeményezi, a Járási Hivatal által elrendelt, valamint a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által közérdekből elrendelt bekötés kivételével, a Szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható ki.

Ha a törzshálózat műszakilag nem elérhető, a Szolgáltató az igénybejelentést elutasítja.

Ha az adott felhasználási helyen a Szolgáltató lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozást tart nyilván, az igénybejelentést elutasíthatja.

A nem lakossági Felhasználó az általa kért bekötés megvalósításához a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást köteles fizetni.

(6) A bekötés műszaki alapfeltétele, hogy az ingatlan műszakilag elérhető törzshálózat mentén feküdjön, vagy annak kiépítésével egyidejűleg a bekötés megvalósuljon.

Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózattal egyidejűleg valósul meg, a bekötések megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez - a jogszabály szerint egyébként szükséges hatósági engedélyek mellett - a Szolgáltató hozzájárulása is szükséges.

A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékkel kell megvalósítani.

(7) A bekötést igénylő a víziközmű bekötések előfeltételét képező szolgáltatói hozzájárulás érdekében tervet köteles benyújtani a Szolgáltatónak. A bekötési tervre vonatkozó részletes előírásokat a Kormányrendelet vonatkozó melléklete, valamint a Szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

(8) Szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem közlésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. Amennyiben Szolgáltató a hozzájárulás iránti kérelem tárgyában 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy a hozzájárulást - a Kormányrendeletben meghatározott esetet kivéve - megadottnak kell tekinteni.

(9) Ha közös bekötéssel a szolgáltatás műszakilag megoldható - a felhasználási helyek tulajdonosai írásbeli szerződése és a Szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján - több szomszédos ingatlan ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.

Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai külön szerződésben a víziközmű közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket rögzítik. A közös bekötést kezdeményező kérelemhez csatolt szerződés tartalmazza:

a) a víziközmű-szolgáltatás díjának - az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett Felhasználó megnevezését;

b) a vízvezetési szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását.

(10) Ha a víziközmű törzshálózat szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan igénybe vételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a víziközmű elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni.

A felek közötti megállapodás hiányában, ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki vagy lényegesen nem akadályozza, úgy a Járási Hivatal a szomszédos ingatlanra vízvezetési szolgalmat alapíthat.

A tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-törzshálózat megépült, és az abba való bekötés - a meglévő állapothoz képest - nem okoz aránytalan hátrányt.

(11) A víziközmű-hálózatba történő első vagy ismételt bekötés, továbbá az ivóvíz bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén bekötési vízmérőt kell felszerelni.

(12) A víziközmű törzshálózatba bekötött ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések megépítéséről, illetőleg megszüntetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének kell gondoskodnia.

(13) A Járási Hivatal - a Szolgáltató kérelmére - kötelezi a Felhasználót a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, vagy felszerelés elbontására, leszerelésére.

(14) Amennyiben a szolgáltatói hozzájárulás hiányában végzett bekötés esetén a létesítmény átalakításával a bekötés műszaki szempontból megfelelővé válhat, úgy erre a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással együtt a Szolgáltató a Felhasználót írásban, igazolható módon felszólítja.

(15) Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a Szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg és a Szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött.

4. Ivóvíz-bekötés

4. § (1) Az ingatlanok ivóvízbekötése, meglévő bekötés bővítése, csak közüzemi szennyvízcsatornára történő rákötéssel együtt végezhető, amennyiben az ingatlan környezetében közüzemi szennyvíz gerincvezeték üzemel. Ennek hiányában engedéllyel rendelkező közműpótló berendezés megléte szükséges.

(2) Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésének, továbbá a fogyasztásmérő és a mérőhely kialakításának részletes szabályait a Szolgáltató mindenkor hatályos Üzletszabályzata tartalmazza.

(3) Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető.

(4) Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízkivételi művel összekötni tilos.

(5) Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló, külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a Szolgáltató - a tűzrendészeti jogszabályok megtartásával - akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő, más vízvételezési helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket vízmérővel kell ellátni.

(6) A Felhasználó kérelmére a locsolási vízhasználat mérését biztosítani kell. Amennyiben az ingatlanon épület, építmény van, akkor a locsolási célú vízhasználatot csak és kizárólag mellékvízmérő beépítésével lehet elkülöníteni.

5. Szennyvíz-bekötés

5. § (1) A szennyvíz-bekötővezeték létesítését és annak a már üzemelő szennyvíz-törzshálózatba történő csatlakoztatását a Szolgáltató köteles a Megrendelő költségére elvégezni vagy azt hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti.

Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását csak a Szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti el.

(2) A szennyvíz-bekötővezeték kiépítésének részletes szabályait a Szolgáltató mindenkor érvényes Üzletszabályzata tartalmazza.

(3) Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a Szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(4) A csatlakozó házi szennyvíz hálózaton a szolgáltatási pont előtt a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknát vagy tisztító nyílást kell kialakítani.

Ha szennyvíz-bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá ha a bekötő vezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére - a vízhasználat megnövekedése az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból - már nem alkalmas, úgy a Járási Hivatal a tulajdonost a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti.

6. Közüzemi szerződés

6. § (1) Szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a Felhasználóval - felhasználási helyenként - közüzemi szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében a Szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(2) A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatát - mely víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén tartalmazza a fizetendő hozzájárulás összegét is - a Szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe való bekötés esetén az igénybejelentéstől számított 15 napon belül megküldi az igénybejelentőnek.

Ha az igénybejelentő a szerződést - a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve - a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a Szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését kezdeményezni. A szerződési ajánlatban foglaltak a Szolgáltatót a közléstől számított 30 napig kötik.

(3) Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közüzemi szerződés az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(4) A Szolgáltató és a Felhasználó között létrejövő közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződés megkötésének részletes szabályait a Kormányrendelet, valamint a Szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

7. A víziközmű-szolgáltatás díja, díjalkalmazási feltételek

7. § (1) A víziközmű-szolgáltatásért a Felhasználónak a Vksztv., és felhatalmazása alapján a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter által kiadott rendelet szerinti díjat (továbbiakban: hatósági díj) kell fizetnie.

(2) A díjfizetés alapja a hiteles fogyasztásmérőn mért és a Szolgáltató által rögzített mérési eredmény, ennek hiányában pedig a Kormányrendeletben, illetve a Szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltak szerint megállapított mennyiség.

(3) A víziközmű-szolgáltatás díja a miniszteri díjmegállapítást követően alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díj.

Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni. A fogyasztással arányos díj alapja az ingatlan bekötési vízmérőjén vagy mellékmérő esetén az azon mért fogyasztás.

(4) A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a Felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a Szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt.

(5) Új felhasználási hely kialakítása esetén a Felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles meg fizetni.

(6) A nem lakossági Felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek alapján lehet különbséget tenni.

(7) A tényleges felhasználási adatok ismeretében, lakossági díjon kell elszámolni

a) a távhőszolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvizet,

b) lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.

(8) A hatósági díjnak a közüzemi szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági díj az érvényes közüzemi szerződés részévé válik.

(9) A hatósági díjtól eltérő díjat a közüzemi szerződésben érvényesen kikötni kizárólag a Hivatal előzetes hozzájárulásával lehet.

(10) Ha a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvíz alapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. A szennyvízmérő nélküli szennyvíz alapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője.

(11) A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos egyéb tevékenységgel járó díjakat a Szolgáltató saját árképzése alapján határozza meg, melynek mértékét a Szolgáltató Árszabályzata tartalmazza.

8. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás

8. § (1) A nem lakossági Felhasználó a Szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

a) közüzemi szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint minősül és víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettséget keletkeztet a bekötési- és mellékvízmérők esetén:

a) a Felhasználó személyének változása, amennyiben a korábbi Felhasználó a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére nem volt kötelezett;

b) amennyiben az adott felhasználási hely víziközmű-szolgáltatásának igénybevétele során víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére korábban nem került sor;

c) amennyiben a felhasználási helyen új nem lakossági Felhasználó jelenik meg, s részére az előző nem lakossági Felhasználótól a közműfejlesztési kvóta nem került átruházásra;

d) amennyiben a felhasználási helyen a régi és az új nem lakossági Felhasználó között átruházott közműfejlesztési kvóta mértékéhez képest mennyiségi növekmény keletkezik az új Felhasználó részéről;

e) mellékmérő felszerelése víziközmű-szolgáltatás igénybevétele esetén.

(3) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek, és annak költségvetési intézményének, az Önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint a közintézményi Felhasználóknak.

(4) A fizetendő hozzájárulás összegének meghatározása a nem lakossági Felhasználó által benyújtott, az igénybejelentés alapját képező, Szolgáltató által elfogadott műszaki dokumentáció alapján történik, illetve a bejelentés napját megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás mennyiségén alapul. Amennyiben az igénybejelentés és a műszaki dokumentáció alapján vagy a korábbi fogyasztás hiányában a napi fogyasztási mennyiségek nem határozhatóak meg, a Szolgáltató az átlagos minimális mennyiségeket az alábbiak szerint határozza meg:

Az átlagos napi fogyasztás minimális mértéke:

a) bekötési vízmérőnél: 0,5 m3/nap

b) mellékvízmérőnél: 0,1 m3/nap

c) szennyvízmennyiség mérőnél: 0,5 m3/nap.

(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetését követően a Szolgáltató megállapítja a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amely alapján, és amelynek mértékéig a Felhasználó jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére.

(6) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kiszámításánál az adott ingatlan oltóvíz igényét is figyelembe kell venni. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét és összegét a Szolgáltató által elfogadott tervdokumentációban rögzített oltóvíz igény alapján kell kiszámítani, melynél a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó igényt kell figyelembe venni az adott ingatlan vonatkozásában.

(7) A Felhasználó által a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével szerzett kvótát a Szolgáltató éves rendszerességgel felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a Felhasználó a szerződésben megállapított víziközmű-fejlesztési kvótát 0,1 m3/nap-nál nagyobb mértékben túllépi, úgy a Szolgáltató ezt úgy tekinti, mint a Felhasználó részéről kezdeményezett kapacitásbővítést. Ebben az esetben a Szolgáltató az új víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékére vonatkozóan a szerződés módosítását kezdeményezi, mely alapján a Felhasználó a növekmény nagyságának megfelelő víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a Szolgáltató részére köteles megfizetni. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meg nem fizetése a Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, mely esetben Szolgáltató a jelen rendeletben, valamint az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint jár el.

(8) A közműhálózat saját beruházásból történő megvalósítása nem mentesíti a nem lakossági Felhasználót a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetése alól.

9. A víziközmű-szolgáltatási jogviszony általános szabályai

9. § (1) A Szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében pedig a szolgáltatási ponttól a szennyvíz-befogadóba történő bevezetéséig áll fenn.

(2) Szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő házi ivóvíz és -szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó vízhálózat ellenőrzésére, amelyet az érintett Felhasználó - előzetesen egyeztetett időpontban - köteles lehetővé tenni.

(3) A Szolgáltató ellenőrzése nem mentesíti a Felhasználót a tulajdonában lévő víziközművek rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.

(4) Az ellenőrzéskor a házi és csatlakozó hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a Felhasználó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a Szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a Szolgáltató a szolgáltatást korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

(5) A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Felhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a Szolgáltatónak az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a Szolgáltatót ért károkért a korábbi és az új Felhasználó egyetemlegesen felel.

10. Mérés

10. § (1) A felhasználási helyen szolgáltatott vízmennyiséget hiteles ivóvízmérő berendezéssel kell mérni.

(2) Több Felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági Felhasználók vízhasználatát külön ivóvízmérővel kell mérni.

(3) A Felhasználó kérelmére a locsolási vízhasználat mérését biztosítani kell. A locsolási vízmérő telepítéséhez szükséges szolgáltatói hozzájárulás feltételeit, az elszámolás szabályait a Szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

(4) Az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából Szolgáltató a vízmérő üzembe helyezésekor annak mindkét kötési pontját bélyegzéssel, zárral (plombával) látja el.

(5) A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a Felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, hitelesítésének költségeit, valamint a Szolgáltató ebből eredő kárát köteles a Szolgáltatónak megtéríteni.

(6) A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről a mérőeszköz tulajdonosa a saját költségén köteles gondoskodni.

(7) Ha a Felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a Szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.

(8) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözet esetén - eltérő rendelkezés hiányában - a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a fogyasztási különbözetet a Szolgáltatónak megfizetni.

(9) A Felhasználó által felhasznált nem víziközműből származó víz mennyiségének - amennyiben a felhasznált víz közüzemi szennyvízhálózatba kerül - mérésére a Felhasználónak hiteles fogyasztásmérőt kell felszerelnie.

(10) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.

(11) A saját célú vízkivételi műre felszerelt fogyasztásmérő hitelesítéséről, hiteles mérést biztosító vízmérőhely kialakításáról a Felhasználó köteles gondoskodni.

(12) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:

a) az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést,

b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta,

c) az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, valamint

d) lakossági Felhasználók részére a május 1-től szeptember 30-ig tartó időszak locsolási célú vízfelhasználása, amely az időszakra jutó vízfelhasználás 10%-a, amennyiben:

da) az ingatlan 50%-t meghaladó zöldfelülettel rendelkezik,

db) a Felhasználó igényét írásban bejelentette és ellenőrzést követően az igényét a Szolgáltató nyilvántartásba vette,

e) a házi ivóvízhálózatra a Szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

(13) A Szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat.

(14) A fogyasztásmérők leolvasásának szabályait a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a Szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

11. Elszámolás, számlázás és díjfizetés

11. § (1) A Szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként, a leolvasás gyakoriságának megfelelően számlát bocsát ki.

(2) A Szolgáltató a számla Felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon köteles gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a Felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon.

(3) A számlát a Felhasználó a Szolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben és a Szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.

(4) A mellékmérőkön mért közüzemi szolgáltatás mennyiségének ellenértékét a mellékmérő szerinti Elkülönített vízhasználó, a bekötési vízmérőn mért közüzemi szolgáltatás mennyiségének ellenértékét a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, a bekötési mérő és a mellékmérő mérési különbözetéből eredő közüzemi szolgáltatás mennyiségének ellenértékét pedig - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a Szolgáltatónak megfizetni.

(5) A Szolgáltató a Felhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számlát, valamint a közüzemi szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki, és a Felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan elszámol. Az elszámolás részletes szabályait a Szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

(6) A Felhasználó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a Szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségére nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző 12 hónap átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja.

(7) A Szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni és a kifogás közlésétől számított 15 napon belül álláspontjáról a Felhasználót értesíteni.

(8) Amennyiben a Felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, ennek módjáról a Szolgáltató mindenkor érvényes Üzletszabályzata rendelkezik.

(9) Ha a fogyasztásmérő rendellenesen vagy hibásan működik, nem mér, nem lehet leolvasni, a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

(10) Ha a hibás mérés ténye kétséget kizáróan megállapítást nyert, a hibás méréssel érintett időszakban az elfogyasztott víz mennyiségét a hibás mérés időtartamának kezdetét megelőző 12 hónap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a hibás mérés időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott átlagfogyasztás helyett a hibás mérést megelőző 12 hónapon belüli utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztását is figyelembe veheti a Szolgáltató, ha az a Felhasználó számára kedvezőbb.

(12) A házi ivóvízhálózat - a Felhasználó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő - meghibásodásakor (rejtett hiba) a meghibásodási időszakban elfogyasztott ivóvíz mennyiségét a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes fogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni.

12. Szerződésszegés

12. § (1) A Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) az előírt határidőben nem értesíti a Felhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

b) a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az Üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,

c) a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,

d) neki felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére vagy kalibrálására jogszabály vagy szerződés a Szolgáltatót kötelezi,

e) az Üzletszabályzatában foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

(2) A Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) a közüzemi szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi,

b) a Szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

c) a közüzemi szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

d) a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe (továbbiakban: szabálytalan közműhasználat),

e) a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a Szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi - ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,

f) az Üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

(3) A szabálytalan közműhasználat eseteit, valamint a szerződésszegés és a víziközmű szabálytalan használatának következményeit a Szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

(4) Amennyiben a Felhasználó a szabálytalan közműhasználat kezdetét hitelt érdemlően nem bizonyítja, a szabálytalan használatot a közmű kiépítése és a rácsatlakozási lehetőség időpontjától, de legfeljebb a Ptk. szerinti elévülési idő tartamára visszamenően jogosult a Szolgáltató megállapítani.

(5) A Felhasználó a szabálytalan közműhasználattal vagy a szolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

(6) Szabálytalan közműhasználat esetén - érvényes közüzemi szerződés megléte mellett - a szennyvíz mennyiségét, Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, az ivóvízfogyasztásra elszámolt mennyiség alapján kell meghatározni.

(7) Ha a Felhasználó a szabálytalan közműhasználat tényét vitatja, a Szolgáltató a szakértői vizsgálatot a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásában szereplő szakértővel elvégezteti.

Amennyiben a szakértői vizsgálat a szabálytalan közműhasználat tényét

a) megállapítja, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a Felhasználót terheli,

b) nem állapítja meg, úgy a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a Szolgáltatót terheli.

(8) A Szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó érdekkörében felmerülő mulasztás orvoslásától számított 3 napon belül köteles visszaállítani.

13. A közműves ivóvízellátás felfüggesztésének és korlátozásának szabályai

13. § (1) A Szolgáltató - a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett - a Vksztv.-ben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének (továbbiakban együtt: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) ellentétes állásfoglalása hiányában:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

c) lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a Felhasználóval megállapodott, vagy

e) nem lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közüzemi szerződést felmondhatja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható egészségügyi és gyermekintézmények esetében, továbbá lakossági Felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében.

Az egészségügyi és gyermekintézmények a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása alóli mentességre a Kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett hivatkozhat.

(3) A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyó ról, tűzcsapról, szállított vízből) adott.

(4) Lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak a Kormányrendeletben meghatározott időpontban és értesítési kötelezett ség teljesítése mellett kerülhet sor.

A közműves ivóvízellátás felfüggesztésének és korlátozásának további szabályait a Szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.

(5) A lakossági Felhasználó - amennyiben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart - közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a Szolgáltató felé igazolni köteles. A Szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja.

14. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a Felhasználó kérésére

14. § (1) A víziközmű-szolgáltatás a Felhasználó kérésére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén szüneteltethető:

a) a Felhasználó írásban kéri a szüneteltetést és nyilatkozik, hogy a felhasználási helyen rendszeres emberi tartózkodás nincs,

b) a Felhasználó - amennyiben a felhasználási hely víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan - nyilatkozik, hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni,

c) a szüneteltetés végrehajtásához a műszaki előfeltételek biztosítottak,

d) a Felhasználó a Szolgáltató Üzletszabályzatában előírt feltételeket teljesítette.

(2) A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését - ha közműves ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás is fennáll a felhasználási helyen - a víziközmű-szolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni.

(3) A Szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó írásbeli kérelmére és megrendelésére legfeljebb fél éves időtartamra, az Üzletszabályzatában meghatározott feltételek teljesülése esetén szüneteltetheti.

(4) A kérelem befogadása esetén a Szolgáltató a Felhasználóval előre egyeztetett időpontban, de legkorábban a bejelentéstől számított 15 napon belül a felhasználási helyen a Szolgáltató bekötési vízmérőjének kiszerelésével és/vagy a szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági kapcsolatának megszüntetésével a szolgáltatás szüneteltetési feltételeit kialakítja.

(5) A szolgáltatás újraindítását a Felhasználó/tulajdonos a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását kérő nyilatkozata alapján a Szolgáltató végzi el, a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított 15 napon belül.

A szolgáltatás újbóli elindításának költségei a Felhasználót terhelik.

(6) A Felhasználó köteles hathavonta kérelmét megújítani és a kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzését biztosítani. Amennyiben a kérelem nem kerül megújításra, úgy a Felhasználó köteles együttműködni a Szolgáltatóval a szolgáltatás helyreállítása érdekében.

15. Szolgáltatás szüneteltetése közérdekből

15. § (1) A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá.

(2) A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A Szolgáltatónak a Felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervvel történő egyeztetést követően a Szolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a Felhasználókat értesítenie kell.

(4) A Szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell.

Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a Polgármester rendeli el. A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a Jegyző gondoskodik.

Vízkorlátozás esetén Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívüli szolgáltatásokra is alkalmazni kell az arányos csökkentést.

A Vízkorlátozási tervet a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

16. A közműves ivóvízellátás szabályai

16. § (1) A Szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást - a Felhasználóval kötött eseti megállapodás alapján - a Szolgáltató biztosíthat.

(2) Szolgáltató köteles a Felhasználó részére a közegészségügyi, továbbá a vonatkozó jogszabályokban, szabványokban előírt fizikai, kémiai, bakteriológiai, biológiai és toxikológiai követelményeknek megfelelő minőségű vizet szolgáltatni.

(3) A Szolgáltatónak a közműves ivóvízellátás műszaki okokból szükségessé váló nyomás csökkentéséről vagy időszakos korlátozásáról a Felhasználókat a helyben szokásos módon legalább 3 nappal korábban értesítenie kell.

(4) Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közüzemi szerződésben meghatározottaktól, a Szolgáltató köteles erről a Felhasználókat, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni.

(5) A házi vezeték meghibásodásából eredő károkért a felelősség a Felhasználót terheli.

(6) Az ivóvíz-bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni nem szabad. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása - a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével - tilos.

17. Közkifolyókról és közterületi tűzcsapokról történő vízvételezés

17. § (1) A közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet - háztartási célú vízhasználatra - a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe.

(2) A közkifolyók nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) történő rendszeres igénybevételéhez a Szolgáltató és az Önkormányzat Képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.

(3) Abban az esetben, ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti vízhasználat díját és fizetésének módját jogszabály másként nem állapítja meg, az ivóvíz-törzshálózatról történő közterületi vízvétel az Önkormányzat vízfogyasztásának minősül, és a díjat a Szolgáltatónak az Önkormányzat fizeti meg.

(4) A Szolgáltató a közterületi vízvételi helyet az Önkormányzat Képviselőtestülete és az illetékes közegészségügyi szakhatóság, a közterületi tűzcsapot pedig az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.

(5) A Szolgáltató közszolgáltatási feladatai ellátásához - az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség egyidejű értesítésével - a közterületen lévő tűzcsapról vizet vételezhet.

18. Közműves szennyvízelvezetés szabályai

18. § (1) A Szolgáltató köteles a szennyvízelvezető és -tisztítóművek teljesítőképességének megfelelően a keletkező szennyvizet (egyesített rendszerű csatornahálózat esetén a csapadékvizet is) károkozás nélkül elvezetni és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően tisztítani.

(2) Gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat esetén a Szolgáltató biztosítja az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a Felhasználó köteles az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítani.

(3) A szennyvíz törzshálózatba csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be.

(4) Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely

a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

c) a szennyvízelvezető és -tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

(5) Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.

(6) Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a Szolgáltató a jogellenes állapotot megszüntető kétszeri felszólítás után jogosult a csapadékvíz-mennyiség után kétszeres mértékű szennyvízdíjat kiszámlázni a bekötött ingatlan tulajdonosának.

(7) Szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét esetenként vagy folyamatosan megvizsgálja. A bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésére nem lakossági Felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül is sor kerülhet. Az ellenőrzés végrehajtását a Felhasználó köteles elősegíteni.

(8) Felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására, üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles.

(9) A szennyvízelvezető törzshálózattal ellátott - kiépített - területeken a törzshálózatra való rákötést a Felhasználó köteles igénybe venni.

19. Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó szabályok

19. § (1) Az Elkülönített vízhasználó a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra a Szolgáltatóval írásban mellékszolgáltatási szerződést köthet.

(2) A mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználó és az ingatlan - társasház esetében az albetét - tulajdonosa egyetemlegesen felel.

(3) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:

a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,

b) a Szolgáltató előzetes hozzájárulása,

c) a mellékvízmérőnek a házi ivóvíz-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása,

d) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és közüzemi szerződés megléte, amelyhez az elkülönített vízhasználat csatlakozni kíván,

e) új elkülönített vízhasználat létesítése és a meglévő elkülönített felhasználói hely esetén a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű számlatartozása a Szolgáltató felé nem lehet,

f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés igazolása a Szolgáltató felé.

(4) A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosa a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszernek a beépítés miatt szükségessé váló jelentős átalakítási igénye esetén tagadhatja meg.

(5) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, valamint az ivóvízmérőre - eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában - ezen rendelet, továbbá a Szolgáltató Üzletszabályzatának a közüzemi szerződés létrejöttére, az ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, a fogyasztásmérésre, továbbá a Felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A víziközmű-szolgáltató az elkülönített felhasználási helyekre történő átalányszámlázás módjában a bekötési vízmérő szerinti felhasználóval megállapodhat.

20. Adatvédelem

20. § (1) Az Önkormányzat, a Szolgáltató, valamint a Felhasználók kötelesek a víziközmű-fejlesztését és a víziközmű-szolgáltatást biztosító, jogszabályban, valamint a Hivatal határozatában meghatározott személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban - és azzal összhangban a Hivatal határozatában - meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat kizárólag a víziközmű fejlesztésével és a víziközmű-szolgáltatás biztosításával kapcsolatos tevékenység ellátásával összefüggésben lehet használni.

(3) Szolgáltató a Felhasználók személyes adatainak kezelése során a vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles eljárni.

(4) A Szolgáltató és az Önkormányzat

a) a Vksztv.-ben meghatározott tevékenységének végzése,

b) az a) pontban meghatározottak végzéséhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése,

c) a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint

d) az együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a Felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, a Vksztv., valamint a jelen rendelet szerint a közüzemi szerződés tartalmát képező személyes adatot.

A Felhasználó azonosításához a természetes személy Felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy Felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(5) A Szolgáltató és az Önkormányzat a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha

a) az adatkezelés nem a (4) bekezdésben meghatározott célból történt, vagy

b) a (4) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, így különösen a víziközmű-szolgáltatás keretében létrejött jogviszony megszűnik, az ahhoz kapcsolódó követelés érvényesítése megtörtént, vagy a követelés érvényesíthetősége megszűnt.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok a Vksztv.-ben meghatározott személyeknek és feltételek mellett átadhatóak.

21. Szerződés megszűnése

21. § (1) Adott felhasználási hely tekintetében a közüzemi szerződés megszűnik, ha

a) a Felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a Szolgáltató új közüzemi szerződést kötött,

b) a felhasználási hely megszűnt,

c) a Felhasználó vagy a Szolgáltató a közüzemi szerződést felmondta, vagy

d) a Szolgáltató a közüzemi szerződést a (2) bekezdésben meghatározott okból azonnali hatállyal felmondta.

(2) A közüzemi szerződést a Szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha:

a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve, ha ez a Szolgáltató beleegyezésével történt,

b) a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, és a Szolgáltató a Felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy

c) a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.

(3) Felhasználó:

a) a víziközmű-szolgáltatási szerződést közműves ivóvíz ellátás esetén 60 napos határidővel, írásban mondhatja fel.

Ha a szerződést az ingatlan egyéb használója mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. A víziközmű-szolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más Felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatást.

b) a megkötött mellékszolgáltatási szerződést, mint Elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, írásban mondhatja fel. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját a Szolgáltató köteles tájékoztatni.

(4) Szolgáltató:

a) felmondhatja a szolgáltatási szerződést a nem lakossági Felhasználó 45 napon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel, írásban, ha a szolgáltatás díját felszólítás ellenére sem fizeti meg.

b) az Elkülönített vízhasználó 60 napot meghaladó díjtartozása esetében további 15 napos felmondási határidővel, írásban mondhatja fel a mellékszolgáltatási szerződést. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját a Szolgáltató tájékoztatni köteles.

c) felmondhatja a mellékszolgáltatási szerződést, ha az Elkülönített vízhasználó a mérőeszköze hitelesítéséről a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül nem gondoskodott. Ebben az esetben Szolgáltató a szerződést 30 napos határidővel írásban mondhatja fel. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját a Szolgáltató köteles tájékoztatni.

d) felmondhatja a szolgáltatási szerződést, ha a Felhasználó a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe.

e) felmondhatja a szolgáltatási szerződést, ha a Felhasználó a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a Szolgáltató számára nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi - ezek javításáról vagy cseréjéről nem gondoskodik.

f) felmondhatja a szolgáltatási szerződést, ha a Felhasználó az Üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

A Felhasználó köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl, az ebből eredő valamennyi kárt és igazolt költséget a Szolgáltató részére megtéríteni.

22. Elszámolás szerződés megszűnése esetén

22. § (1) A közüzemi szerződés megszűnése esetén a Szolgáltató a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki és a Felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan elszámol.

Az elszámolás alapja a közüzemi szerződés megszűnésének napján mutatkozó mérőállás. Mérőállás hiányában a hibás mérés elszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a Szolgáltatónak a végelszámolás során követelése keletkezik a Felhasználóval szemben, úgy a Felhasználó a végszámlán szereplő teljesítési határidőig köteles a tartozását megfizetni.

23. Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) * 

Miskolc, 2013. december 11.

dr. Csiszár Miklós Dr. Kriza Ákos
jegyző polgármester

a 57/2013. (XII.12) önkormányzati rendelet 1. melléklete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZMŰVES VÍZSZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSI TERVE

1. Bevezetés

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 4. § (1) bekezdés g.) pontja a közműves vízellátási tevékenység keretében ellátandó feladatként írja elő a helyi önkormányzatok számára a települési vízellátás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyását és a vízfogyasztás rendjéről történő gondoskodást.

A vízkorlátozási terv célja az elosztható vízkészlet és a vízfogyasztás között megbomlott egyensúlyi állapot helyreállítása, ideértve az előre nem tervezhető, teljes ellátási zónákra kiterjedő üzemzavarokat is.

Ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló 1/1. mellékletben felsorolt, valamint a beszerezhető vízmennyiség természeti, vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás a jelen tervnek megfelelően korlátozható.

A Szolgáltató az Önkormányzat vízkorlátozási tervét Üzemeltetési Szabályzatának mellékleteként kezeli. A Szolgáltató a Felhasználókkal kötendő közüzemi szolgáltatási szerződésben vagy írásban a fogyasztási kategóriát és a korlátozhatóság mértékét a vízkorlátozási terv alapján a Felhasználóval közli.

A vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a Szolgáltató és a városüzemeltetési feladatokat ellátó hivatali egység vezetőjének javaslatára a Polgármester rendeli el.

A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a Jegyző megbízásából a városüzemeltetési feladatokat ellátó egység gondoskodik.

A Szolgáltató az elrendelt vízkorlátozás során tett intézkedéseit, észrevételeit eseménynaplóban rögzíti, amelynek másodpéldányát a Jegyző részére naponta 10 óráig tájékoztatás és intézkedés céljából megküldi.

A vízhasználat korlátozásának sorrendje:

I. kategória: sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú és egyéb vízhasználat,

II. kategória: gazdasági vízhasználat,

III. kategória: természetvédelmi vízhasználat,

IV. kategória: állatitatási, haltenyésztési vízhasználat,

V. kategória: gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő és szolgáltató tevékenységgel járó vízhasználat,

VI. kategória: létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa elhárítási vízhasználat.

2. Korlátozási fokozatok bevezetésének feltételei

I-III. korlátozási fokozat esetén:

A Szolgáltató rendelkezésére álló ivóvíz-minőségű vízmennyiség természeti, vagy egyéb elháríthatatlan okból olyan szintre csökken, hogy a város, vagy az ellátási körzetek alapfogyasztása, illetve a korlátozási fokozattal redukált fogyasztása hét egymást követő napon várhatóan nem elégíthető ki.

Rendkívüli állapot:

Amennyiben a III. korlátozási fokozat intézkedéseivel nem lehet a redukált fogyasztási igényeket kielégíteni, a Polgármester Operatív Bizottságot hív össze.

A Bizottság tagjai elsősorban:

- B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének képviselője

- Ém-i Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselője

- Ém-i KTVF képviselője

- Ém-i Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője

- Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője

- Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottságának elnöke

- Szolgáltató ügyvezető igazgatója

- Városi Polgárvédelem Parancsnoka

- B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Parancsnoka

- Városüzemeltetési feladatokat ellátó hivatali egység vezetője

- Közterület felügyelet vezetője

A Bizottság feladata a III. fokozaton felüli fogyasztáskorlátozás elrendelése, a rendelkezésre álló egészséges ivóvízkészlet időbeni és mennyiségi számbavétele és az elosztás módjának meghatározása, valamint a korlátozás feloldásához a rendkívüli intézkedések megtétele.

3. Intézkedések korlátozási fokozatonként

Az egyes korlátozási fokozatokhoz egyrészt a használati célok, másrészt a felhasználható vízmennyiség szabályozása kapcsolódik. A korlátozási fokozatokban az 1. pont szerinti V. és VI. kategóriás fogyasztások nem korlátozhatók vízhiány miatt.

3.1. Az egyes vízkorlátozási fokozatokban betartandó fogyasztási előírások:

3.1.1. Felhasználói feladatok

- Utcák, parkok locsolása és a szökőkutak üzemeltetése csak a 1/2. mellékletben megadott helyeken és az ott meghatározott mennyiségekkel történhet mindhárom fokozatban.

- Alkalmazni kell a nyomáscsökkentési terv előírásait az 1/4. melléklet szerint.

- Fürdők az 1/3. mellékletben rögzített mennyiségekkel üzemelhetnek.

I. korlátozási fokozatban

- Tilos a lakossági Felhasználóknál és a külterületi ingatlanokon a tömlős locsolás és a gépkocsik mosása a vízvezeték-hálózatról.

- I. és II. kategóriás Felhasználók kötelesek az előző évi átlagfogyasztásukat 15%-kal csökkenteni, ezen belül - tilos a tömlős locsolás, illetve burkolt felületek tömlős takarítása, valamint a tömlős gépkocsi mosás.

II. korlátozási fokozatban

Az I. fokú korlátozás vízfogyasztási rendjében rögzített szabályok teljes egészében érvényesek. Ezen túlmenően:

- Az I. és II. kategóriás Felhasználók kötelesek vízfogyasztásukat az előző évi átlagfogyasztás mértékének a 25%-ával csökkenteni.

- Az V. és VI. kategóriás Felhasználók nem korlátozhatóak.

- A lakáskezelő szervezetek és a lakóközösségek kötelesek elvégezni a lakások belső vízelosztó és felhasználói berendezések felülvizsgálatát, és a használat nélküli fogyasztásokat megszüntetni.

- A kertszövetkezetek és a külterületi ingatlanok vízvételezését meg kell szüntetni

Ahol a vízpazarlás ténye megállapítható, ott az épület, ingatlan, felhasználási hely azonnali szakaszos kizárását lehet eszközölni közigazgatási eljárás keretében a korlátozás mértékéig.

III. korlátozási fokozatban:

A II. fokú korlátozás vízfogyasztási rendjében rögzített szabályok teljes egészében érvényesek. Ezen túlmenően:

- Az 1/6. mellékletben felsorolt I-II. kategóriás Felhasználók kötelesek vízfogyasztásukat az előző évi átlagfogyasztás 40%-ával csökkenteni.

- A használati melegvíz szolgáltatással is ellátott lakótelepeken a melegvíz szolgáltatást szüneteltetni kell.

- A VI. kategóriás vízhasználat a gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő és szolgáltató tevékenységgel járó vízhasználat - különös tekintettel a 1/7. mellékletben felsorolt Felhasználókra - nem korlátozható.

3.1.2. Szolgáltatói feladatok

- A rendelkezésre álló, elosztható vízkészlet optimális ellátást biztosító elosztását a vízkorlátozási terv 1/4. és 1/5. mellékletei alapján köteles biztosítani mindhárom fokozatban.

- Vízátadási kötelezettségét a korlátozási fokozat szerinti szintre köteles csökkenteni.

- A B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Parancsnokságát intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja.

- Rendkívüli esetben az Operatív Bizottság összehívását kezdeményezi.

3.2. A korlátozás hatékonyságának biztosítása érdekében szükséges intézkedések

3.2.1. Felhasználói feladatok

- A vízkorlátozási intézkedések eredményessége érdekében az 1/6. mellékletben felsorolt I. és II. kategóriás Felhasználók vízkorlátozási felelőst kötelesek kijelölni. A felelős személy feladata egyrészt a víztakarékossági intézkedések és ellenőrzések elvégzése, illetve elvégeztetése, másrészt a Szolgáltató kijelölt ügyeletesével történő - a felhasználással kapcsolatos - összeköttetés tartása. A megbízott személy nevét a szervezet vezetője a vízkorlátozás elrendelésekor a Jegyző, valamint a Szolgáltató kijelölt ügyeletese részére soron kívül köteles bejelenteni.

- A korlátozás alá eső Felhasználók a korlátozás bevezetésének időpontjáról, a vízfogyasztásról naplót kötelesek vezetni, melybe naponta 12 órakor be kell jegyezni a napi felhasznált vízmennyiséget, vízmérőállásokat.

- Ide kerülnek bejegyzésre továbbá mindazok az intézkedések és tevékenységek, melyek a vízkorlátozás betartása érdekében szükségesek.

- A naplót a korlátozási felelős, illetve egyéb cégeknél a cég vezetője köteles az ellenőrzés végzésére jogosultaknak, azaz az Önkormányzat Jegyzőjének és Szolgáltató megbízottjának bemutatni, akik az ellenőrzés során tapasztalt észrevételeiket, valamint a felhasználás csökkentése, visszaállítása érdekében szükséges elrendeléseket, utasításokat a naplóba bejegyzik.

- Amennyiben a napi felhasználás 3 napon keresztül meghaladja az engedélyezett mennyiséget, úgy a Szolgáltató tolózár-fojtással szabályozza be az engedélyezett napi mennyiséget.

- A túlfogyasztás tényéről, annak észlelését követő egy órán belül a Felhasználó korlátozási felelőse, illetve a cég vezetője köteles a Szolgáltató diszpécser szolgálatát a honlapon található e-mailben értesíteni.

- A Felhasználók külön jogszabály alapján a közérdekből elrendelt ivóvíz- korlátozást, illetve szüneteltetést kártalanítás nélkül tűrni kötelesek.

3.2.2. Szolgáltatói feladatok

- A Szolgáltató a mellékletek szerinti módon végzi a korlátozás időszakában a nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat, és a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési feladatokat ellátó osztályát a vízgazdálkodási helyzetről folyamatosan tájékoztatja.

- Az ellenőrzés során az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével, és egyéb illetékes szakhatóságokkal kapcsolatot tart.

4. Szankcionálás

- Az a Felhasználó, aki a korlátozott vízmennyiség túllépése esetén a vízhasználat korlátozására vonatkozó jogszabályokat és hatósági rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.

- Az a Felhasználó, aki a korlátozott vízmennyiség túllépése esetén a vízhasználat korlátozására vonatkozó intézkedést nem hajtja végre, közigazgatási eljárás keretében kötelezhető. Eredménytelen kötelezés esetén helyette, költségére és kárára a Szolgáltató intézkedik.

5. Rendkívüli vízkorlátozási helyzet

Amennyiben a III. korlátozási fokozat elrendelése után sem várható a vízhiány csökkenése, úgy a Felhasználók ellátása érdekében „Rendkívüli intézkedések” kerülnek bevezetésre. Ebben az esetben a szakaszos vízellátás lép életbe, illetve a vezetékes vízszolgáltatás részleges vagy teljes szüneteltetése.

Miskolc, 2013. december 11.

Mellékletek

1/1. melléklet Ivóvízellátás üzemeltetési terv

1/2. melléklet Közterületek locsolása és szökőkutak üzemeltetése

1/3. melléklet Fürdők vízfelhasználásának korlátozási terve

1/4. melléklet Nyomáscsökkentési intézkedési terv

1/5. melléklet Átemelő gépházak üzemeltetése fokozatonként

1/6. melléklet I.-II. kategóriás Felhasználók listája

1/7. melléklet V. kategóriás vízhasználatú, lakosság ellátását közvetlen szolgáló termelő és szolgáltató tevékenységet folytató, 1000 m3/hó vízhasználati mennyiséget meghaladó Felhasználók listája

1/1. melléklet
IVÓVÍZELLÁTÁS ÜZEMELTETÉSI TERV

1. Ivóvíztermelés

Kitermelhető vízmennyiségek termelő telepenként

a) Karsztvizek Minimum (m3/d)
Maximum (m3/d)
Tavi-forrás 5300 9500
Szt. György-forrás 500 970
Anna-forrás 800 960
Szinva-forrás 1496 22 800
Felső-forrás 300 1500
Ómassa 20 80
Összesen: 8416 73 777

b) Sajó - Hernád kavics teraszára telepített vízmű

Átlag (m3/d) Maximum (m3/d) Miskolci
Csúcsvízmű 4500 25 000

2. Ivóvíz átemelés

a) Átemelő gépházak

Kelet-Nyugati átemelő gépház Vologdai átemelő gépház Középszer utcai átemelő gépház Jósika u. átemelő gépház

Puskin u. átemelő gépház Vadasparki átemelő gépház Csehov u. átemelő gépház Bencések u. I. átemelő gépház Királykút átemelő gépház Fenyő u. átemelő gépház

Iglói u. átemelő gépház Diósgyőri vk. átemelő gépház Göröghegyi átemelő gépház

Lyukóvölgyi átemelő gépház Csanyiki átemelő gépház Alsóruzsini átemelő gépház Felsőruzsini átemelő gépház

Bükkszentlászló alsó átemelő gépház Bükkszentlászló felső átemelő gépház Ómassai átemelő gépház

b) Térségi nyomásfokozók

Komlóstetői gépház

Komlóstetői kertszövetkezet gépház

Csernalj u. gépház Partos u. gépház Lillafüredi gépház

Bencések u. kertszövetkezet II. gépház

Nagyszentbenedek gépház

Örömhegyi gépház Lyukó II. gépház Csavar u. gépház

Ibolya u. gépház

Árok u. gépház

Tetemvári gépház

Mészáros u. gépház

c) Egyedi nyomásfokozók

Könyves K. u. 29. Szentpéteri kapu 70.

3. Egyéb

Az 1. pontban vízmennyiségeken túl kiépítendő provizórium esetén igénybe vehető kapacitások

Termál forrás 4500 m3/d

Rendkívüli esetben bevizsgált források, üzemelő és üzemen kívül helyezett artézi és rétegvíz kutak.

1/2. melléklet
KÖZTERÜLETEK LOCSOLÁSA ÉS SZÖKŐKUTAK ÜZEMELTETÉSE

a) Parkok locsolási terve

A parkok és zöldterületek tulajdonosai és a gondozással megbízott szervezetek locsolásra az ivóvízhálózatból vizet nem vételezhetnek a korlátozás alatt, kivéve:

I. korlátozási fokozatban

Hálózati vízzel locsolható a közparkokba kiültetett egynyári virág, hetente kétszer 0,01 m3/m2 vízborítással. Ez a locsolás hetenként max. 200 m3 vízfelhasználást tehet ki.

Ezen kívül mindennemű kertészeti locsolás csak egyéb nem közhálózati vízbeszerzési helyről lehetséges.

II. korlátozási fokozatban:

A hálózati vízzel történő locsolás közparkokban tilos!

A parkok egynyári virágfelületeinek locsolása patakból, kútból, vagy ezek vizét szállító tartály-gépkocsiról történhet.

III. korlátozási fokozatban:

Mindennemű hálózati vízfelhasználás locsolási célra tilos!

b) Szökőkutak üzemeltetése

- Az I. korlátozási fokozatban a szökőkutak, vízmedencék nem üzemeltethetők, vízfelhasználás csak a medencék heti kétszeri frissvíz feltöltésére történhet a szökőkutak leállításával.

- A II. korlátozási fokozatban a szökőkutak, vízmedencék nem üzemeltethetők, vízfelhasználás csak a medencék heti egyszeri frissvíz feltöltésére történhet a szökőkutak leállításával.

- A felhasználható vízmennyiség:

I. fokozatban 200 m3/hét

II. fokozatban 100 m3/hét

- A III. korlátozási fokozatban mindennemű ilyen jellegű vízfelhasználás tilos.

Az érintett létesítmények:

1. Szent István tér

2. Erzsébet tér

3. Mese Cukrászda előtt

4. Centrum Áruház előtt

5. Sportcsarnok előtt

6. Népkert belső

7. Tapolca - Vízbe lépő lány

8. Folyamatosan működő ivókutak

1/3. melléklet
FÜRDŐK VÍZFELHASZNÁLÁSÁNAK KORLÁTOZÁSI TERVE

Az állandó és idényfürdők ivóvíz-minőségű vízzel üzemelnek, egyesek az ivóvíztermelő források vizét használják fürdőzési célokra.

A fürdők minimális vízfelhasználási tervezésének célja, hogy a vízkorlátozás időszakában érvényesüljön az ivóvízellátás alapvető érdeke.

- Tapolcai Strandfürdő

Norma meghatározására megnyitását megelőző eljárásban kerülhet sor.

- Tapolcai Termál-Barlangfürdő

A korlátozás mindhárom fokozatában 1000 m3/nap a maximális vízfelhasználás és ez a vízmennyiség, mint elhasznált fürdővíz a Csónakázó tavon átfolyva a Hejő-patak minimális vízhozamához élőhely fenntartás céljából elengedhetetlen.

- Diósgyőri Várfürdő

I. korlátozási fokozat

A fürdő június 1-től - szeptember 10-ig üzemel.

Átlagos vízfelhasználás: 650 m3/nap

II. korlátozási fokozat

Csak egy medence üzemel: 630 m3/nap

III. korlátozási fokozat

A strand nem üzemel.

Tisztántartásra 30 m3/nap

- Diósgyőri Városi Uszoda

A fürdő vízellátása ivóvízhálózatból: 24 300 m3/év

Tanmedence: 32 m3 4%/óra vízpótlás

A medence átfolyásos rendszerű.

Úszómedence: A medence vízvisszaforgató rendszerrel üzemel.

I. korlátozási fokozat

Mindkét medence üzemel.

II. korlátozási fokozat

A fürdő június 1-től - szeptember 15-ig zárva.

III. korlátozási fokozat

Az uszoda nem üzemel.

Tisztántartásra 30 m3/nap

- Kemény Dénes Sport Uszoda

A medencék vízvisszaforgató rendszerrel üzemelnek.

I-II. korlátozási fokozat

Mindkét medence üzemel.

III. korlátozási fokozat

Az uszoda nem üzemel.

Tisztántartásra 30 m3/nap

- Selyemréti Strandfürdő

A medencék vízvisszaforgató rendszerrel üzemelnek, a vízpótlás a melegvizes kutakból, valamint a hidegvizes ásott kútból történik.

I-II. korlátozási fokozat

Minden medence üzemel. A medencék vízhűtésére csak a hidegvizes ásott kút vize vehető igénybe.

III. korlátozási fokozat

Az úszómedence nem üzemel, a többi medence vízvisszaforgató rendszerrel üzemel. A medencék vízhűtésére csak a hidegvizes ásott kút vize vehető igénybe.

1/4. melléklet
NYOMÁSCSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSI TERV

Az I. korlátozási fokozatban a nyomáscsökkentés Miskolc város alacsonyabban fekvő területeire terjed ki és az a célja, hogy az 5 bar átlagos nyomást 3 bar nyomásértékre szállítja le. Ezzel az intézkedéssel az érintett területek fogyasztása csökkenni fog és javul a magasabban fekvő területrészek vízellátása.

A nyomáscsökkentést az egyes zónákban a jelzett tolózárak teljes lezárásával, illetve szükség szerinti fojtásával kell végrehajtani.

- I. sz. fojtási zóna

Területe: Martinkertváros - Szirma - Hejőcsaba - Görömböly

Lakosok száma: 11 000

A területen ipari üzemek is vannak.

Fojtás módja: szabályozó tolózárakkal

- Igazság u. - Miskolc-Tapolcai u.: 300-as tolózár fojtása

- Kisfaludy u. - Csokonai u. sarok: betáplálás zárás

- Szennyvíztisztító - telepnél: nyomáscsökkentőnél 3,5 bar hálózati nyomásbeállítás, a zónán belső zónazárak kinyitása

- Egyetemváros: 800/300-as leágazásnál

- Bogáncs u. - Kistokaj - Mályi vezeték keleti oldalán: 300-as tolózár zárása

- HCM déli portánál: 300-as vezeték Hejőcsaba felé zárása

- Csabavezér - Futó u. sarok: 300-as tolózár zárása

- II. sz. fojtási zóna

Területe: Selyemrét és Északi ipartelep

Lakosok száma: 3000

Fojtás módja: szabályozó tolózárakkal

- Kandó K. tér: 300-as tolózár Déli irányba zárandó

- Szentpéteri kapu - Repülőtéri út: NA 150-es tolózár állandóan zárva

- Huszár - Álmos u. sarok 400/300-as leágazás állandóan zárva

- József A. u. vasútnál NA 150 zárás

- Soltész N.K. u. - Zámenhoff u. sarok NA 150-es állandóan zárva

- MÁV telep vasútnál: NA 100-as állandóan zárva

- Fonoda u. Szinva hídnál: NA 150-es

- József A. - Baross G. u. sarok: 600/300-as leágazás

- Szentpéteri kapui temetőnél: 300-as leágazás lezárandó

- Hadirokkantak u.: 300-as vasútnál szabályzás

- III. sz. fojtási zóna

Területe: Szentpéteri kapui lakótelep sík vidéki rész

Lakosok száma: 1500

Fojtás módja: szabályozó tolózárakkal

- Szentpéteri kapu - Huba u. sarok: fojtás

- Szentpéteri kapu - Levente vezér u. saroknál: fojtás

- Álmos u. - Szentpéteri kapu sarok: fojtás

- Szeles u. Görög katolikus templomnál: zárás

- Szeles - Madarász u. saroknál: zárás

1/5. melléklet
ÁTEMELŐ GÉPHÁZAK ÜZEMELTETÉSE FOKOZATONKÉNT

II. fokú vízkorlátozás esetén

Az átemelő gépházakat úgy kell üzemeltetni, hogy a hozzájuk tartozó ivóvíztározó medencékben napi 10 órán keresztül minimum 30%-os töltési szint legyen.

III. fokú vízkorlátozás esetén

Az átemelő gépházakat úgy kell üzemeltetni, hogy a hozzájuk tartozó ivóvíztározó medencékben napi 5 órán keresztül minimum 25%-os töltési szint legyen.

Rendkívüli intézkedések esetén alkalmazandó feladatok

Az Operatív Bizottság döntése alapján a szükséges szakaszolásokat, fojtásokat a Szolgáltató végrehajtja és az intézkedéseket eseménynaplóban rögzíti.

A városüzemeltetési feladatokat ellátó hivatali egység a Jegyző megbízása alapján a végrehajtást ellenőrzi.

1/6. melléklet
I-II. KATEGÓRIÁS, 1000 M3/HÓ VÍZHASZNÁLATI MENNYISÉGET MEGHALADÓ FELHASZNÁLÓK LISTÁJA

Korlátozási felelős kijelölésére kötelezettek

FELHASZNÁLÓ NEVE IR.SZ. VÁROS ÉRTESÍTÉSI CÍM 2012. ÉVES FOGYASZTÁS
(víz m
3)
CHINOIN GYÓGYSZER ÉS VEGYÉSZETI TERMÉKEK GYÁRA ZRT. 3530 MISKOLC Pf.:565 123842
ROBERT BOSCH POWER TOOL KFT. 3526 MISKOLC REPÜLOTÉRI ÚT 1 64337
MVSI MISKOLC VÁROSI SPORTISKOLA NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 3515 MISKOLC EGYETEM ÚT 2 46047
ISD POWER KFT. 2400 DUNAUJVAROS VASMU TER 1-3 30609
MIRELITE MIRSA ZRT. 2730 ALBERTIRSA BAROSS UTCA 78 25998
HOLCIM HUNGÁRIA ZRT. 2541 LABATLAN RAKOCZI FERENC UTCA 60 20370
MISKOLC 2002 INGATLANFEJLESZTÉSI ÉS VAGYONKEZELO KFT. 1138 BUDAPEST VACI UT 178 18135
ROSS MOULD INTERNATIONAL KFT 3527 MISKOLC BESENYOI ÚT 10 16400
DIGÉP IPARI PARK KFT. 3533 MISKOLC KERPELY ANTAL UTCA 35 15930
TS HUNGARIA KFT. 3527 MISKOLC KANDÓ KÁLMÁN TÉR 1 15115
SHINWA MAGYARORSZÁG PRECÍZIÓS KFT. 3534 MISKOLC MUHI UTCA 2/A 13007
RAIFFEISEN INGATLAN ÜZEMELTETO KFT. 1054 BUDAPEST V. AKADÉMIA UTCA 6 12168
NESTLÉ HUNGÁRIA KFT. 1095 BUDAPEST LECHNER ÖDÖN FASOR 7 10702
STAR-PLUS MUANYAGIPARI KFT. 3527 MISKOLC SAJÓSZIGETI UTCA 2 10166

1/7. melléklet
V. KATEGÓRIÁS, 1000 M3/HÓ VÍZHASZNÁLATI MENNYISÉGET MEGHALADÓ, LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁT KÖZVETLENÜL SZOLGÁLÓ, TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ FELHASZNÁLÓK LISTÁJA

FELHASZNÁLÓ NEVE IR.SZ. VÁROS ÉRTESÍTÉSI CÍM 2012. ÉVES FOGYASZTÁS
(víz m
3)
MISKOLCI TURISZTIKAI KFT. 3519 MISKOLC PAZÁR ISTVÁN SÉTÁNY 1. 1183974
B.-A.-Z. MEGYEI KÓRHÁZ ÉS EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZ 3529 MISKOLC CSABAI KAPU 42. 206831
BORSODVÍZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ZRT. 3527 MISKOLC TÖMOSI UTCA 2. 182888
MISEK MISKOLCI SEMMELWEIS IGNÁC EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT NONPROFIT KFT. 3529 MISKOLC CSABAI KAPU 9-11. 137791
MÁV ZRT. 1087 BUDAPEST KÖNYVES KÁLMÁN KÖRÚT 54-60. 94761
MISKOLCI EGYETEM 3515 MISKOLC EGYETEMVÁROS 90243
MINNA ZRT. 1025 BUDAPEST SZEMLOHEGY UTCA 25/A. 85244
MIK ZRT. 3501 MISKOLC Pf.: 78. 55398
B.-A.-Z.MEGYEI BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI INTÉZET 3525 MISKOLC FAZEKAS UTCA 4. 41541
MISKOLC KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA ŐSZI NAPSUGÁR OTTHON 3526 MISKOLC SZENTPÉTERI KAPU 101. 35777
TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZAK ZRT. 2040 BUDAORS KINIZSI PAL UTCA 1-3. 25446
DIÓSGYŐRI LAKÁSSZÖVETKEZET 3534 MISKOLC IVÁN UTCA 8. 25433
HUNGUEST HOTELS ZRT. 1191 BUDAPEST VAK BOTTYÁN ÚT 75/A-75/C. 24028
MAGYAR HIPERMARKET KERESKEDELMI KFT. 3516 MISKOLC PESTI ÚT 9. 22403
AUCHAN MAGYARORSZÁG KFT. 1113 BUDAPEST BOCSKAY ÚT 134-146. 22003
MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 3501 MISKOLC Pf.: 82. 18935
MISKOLCI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT 3529 MISKOLC EGYETEMI ÚT 1. 18878
MIHŐ MISKOLCI HŐSZOLGÁLTATÓ KFT. 3510 MISKOLC Pf.: 587. 17301
PETŐFI SÁNDOR KÖZÉPISKOLAI FIÚKOLLÉGIUM 3527 MISKOLC BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE ÚT 33. 17100
MISKOLCI VÁROSGAZDA NONPROFIT KFT. 3531 MISKOLC GYŐRI KAPU 48-50. 16986
MISKOLCI DIÁKOTTHON BEFEKTETŐ ÜZEMELTETŐ KFT. 3515 MISKOLC EGYETEMVÁROS
Hrsz: 40591/A.
16101
BELVÁROS-DIÓSGYŐR ÓVODAI GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG 3530 MISKOLC SERHÁZ UTCA 1. 15511
B.-A.-Z. MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3501 MISKOLC Pf.: 161. 15503
CERES SÜTŐIPARI ZRT. 9027 GYOR REPTERI ÚT 1. 14562
AVAS ÉS KÖRNYÉKE ÓVODAI GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG 3530 MISKOLC HADIROKKANTAK UTCA 14. 13931
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 3525 MISKOLC VÁROSHÁZ TÉR 1. 12796
MISKOLC VÁROSI KÖZLEKEDÉSI ZRT. 3527 MISKOLC SZONDI GYÖRGY UTCA 1. 12792
FMC DIALÍZIS CENTER KFT. 3545 MISKOLC Pf.: 580. 11120
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 3525 MISKOLC VÁROSHÁZ TÉR 8. 10694
MIHŐ MISKOLCI HŐSZOLGÁLTATÓ KFT. 3534 MISKOLC Pf.: 587. 10617
DIÓSGYŐR-VASGYÁRI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 3533 MISKOLC TÉGLAGYÁRI UTCA 1/A-2. 10375
SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 3529 MISKOLC IFJÚSÁG ÚTJA 16-20. 10200

  Vissza az oldal tetejére