Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014. december 20. napjától hatályos szöveg

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZGYŰLÉSE (a továbbiakban Közgyűlés). Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.

(3) A Közgyűlés hivatalának hivatalos elnevezése: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.miskolc.hu.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § Az önkormányzat jelképei:

a) az önkormányzat címere: álló, csücskös talpú pajzs, vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, arany képekkel hímzett lila színű koronázópalástban, fején a szent korona, a fejet arany fénykorona övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüst kereszttel ellátott arany országalma. A pajzsra helyezett, jobbra forduló, koronás, nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról: vörös-ezüst, balról: kék-arany. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja.

b) a zászló: a város zászlója téglalap alakú, aranysárga színű, szélein vörös farkasfogakkal díszített, mezejében a város címere látható.

c) a polgármesteri lánc: aranyozott ezüstből készült, honfoglalás kori vereteket utánzó szemekből álló lánc, amelyet elöl az ország címere, hátul Miskolc középkori pecsétje zár le. A láncról a város címere függ le, életfa-leveleket utánzó foglalatban, heraldikai színjelölés nélkül.

3. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, és a Polgármesteri Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

a) Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere,

b) Miskolc Megyei Jogú Város Alpolgármestere,

c) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője,

d) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Aljegyzője,

e) Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

(2) A Polgármesteri Hivatal által használt bélyegzőket sorszámmal kell ellátni.

3. Önkormányzati önként vállalt feladatkörök

4. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

1. időskorúak támogatása,

2. nemzetiségi jogok érvényesülésének támogatása,

3. városi televízió működtetése,

4. önkormányzatok közötti partnerség erősítése,

5. nemzetközi kapcsolatok ápolása,

6. fiatalkorúak egészséges életmódjának támogatása,

7. helyi sportfeladatok és sportrendezvények támogatása,

8. helyi közlekedés színvonalának erősítése,

9. kábítószer elleni küzdelem,

10. energiatakarékossági programok támogatása,

11. idegenforgalmi tevékenység,

12. gyermekek üdültetésének támogatása,

13. térségi szakképzés támogatása,

14. bűnmegelőzési feladatok,

15. helyi közbiztonság erősítése,

16. regionális fejlesztések támogatása,

17. környezettudatos szemlélet erősítése,

18. térinformatikai rendszer támogatása,

19. tájrendezési feladatok,

20. esélyegyenlőségi feladatok ellátása,

21. városi befektetések támogatása,

22. közhasznú társadalmi szervezetek támogatása,

23. oktatás színvonalának erősítése,

24. történelmi múlt ápolása,

25. ipartörténeti értékek megóvása,

26. településkép javítása.

(2) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti számát és megnevezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A Közgyűlés összetétele

4. A Közgyűlés tagjai, létszáma

5. § A Közgyűlés tagjai a polgármester és a települési képviselők. A Közgyűlés tagjainak száma 29 fő. A Közgyűlés tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

5. A képviselőcsoport

6. § (1) Képviselőcsoport (a továbbiakban: frakció) alakítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választásán induló és mandátumot szerző, ugyanazon párt(ok)hoz, vagy annak jogutódjához tartozó települési képviselők jogosultak. A frakció megalakításához legalább 3 települési képviselő szükséges.

(2) Az ugyanazon párt(ok)hoz tartozó települési képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(3) E szakasz alkalmazásában azt a települési képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

a) párt(ok) tagja,

b) párt(ok) jelöltjeként indult a választáson, vagy

c) olyan független, vagy függetlenné vált települési képviselő, akinek csatlakozását a frakció elfogadta.

(4) A frakció képviselőcsoport vezetőt (a továbbiakban: frakcióvezető) választ. A megalakult frakciót a frakcióvezető köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a polgármesternek. Hasonlóan köteles bejelenteni a frakcióhoz történő csatlakozást, kiválást és a frakció megszűnését. A polgármester ezekről a Közgyűlést tájékoztatja.

(5) A frakciók vezetőit a polgármester egyeztető tárgyalásra összehívhatja. Ezt a frakciók is kezdeményezhetik.

(6) A települési képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

6. A képviselő

7. § (1) A települési képviselőt fényképes, személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal kell ellátni.

(2) Az igazolványnak tartalmaznia kell:

a) a nevet,

b) a lakcímet,

c) az érvényesség idejét.

7/A. § *  (1) A települési képviselőket a települési képviselők, a tanácsnokok, a közgyűlési bizottságok tagjai tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíj és egyéb természetbeni juttatások illetik meg.

(2) A képviselő az - (1) bekezdés szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott - alapdíj 25%-kal csökkentett összegére jogosult, ha a Közgyűlés ülésén nem vesz részt, feltéve, hogy az azt közvetlenül megelőző ülésen sem vett részt. Az alapdíj abban a hónapban csökken, amelyben az ismételt mulasztás megtörtént. A képviselő egyébként a tiszteletdíja 100%-ára jogosult.

(3) A bizottságok elnökeire, alelnökeire és - képviselő, valamint nem képviselő - tagjaira az e tisztség után járó tiszteletdíj megállapításánál a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletdíj nem csökkenthető, ha az érintett személy az adott hónapban több ülésen vett részt, mint amennyit elmulasztott.

(4) A Közgyűlési és bizottságai testületi ülésein való jelenlét igazolására a jelenléti ív szolgál.

(5) Igazolt távollét esetén a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatóak a képviselőre, bizottsági elnökre, alelnökre és tagokra.

(6) Igazolt távollétnek minősül különösen:

a) kereső képtelenséggel járó betegség,

b) a testület vagy a testület elnökének meghatalmazása (megbízása) alapján, közfeladat ellátása céljából bekövetkező, önkormányzati érdekből történő távollét,

c) egyéb méltányolható ok.

(7) A távollétet a testületi ülés megkezdéséig, az indok megjelölésével, írásban kell a polgármesternek, illetve a bizottság elnökénél bejelenteni.

(8) A bizottsági elnök távollétét a polgármester igazolja.

(9) Amennyiben a képviselő akadályoztatása miatt nem tudja távollétét az ülés megkezdéséig bejelenteni, akkor az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul köteles eleget tenni a jelen rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének.

(10) A Jogi és Ügyrendi Bizottság dönt abban az esetben, ha a távollét minősítése tekintetében vita merül fel.

7/B. § *  (1) A képviselő testületi ülésről való távolmaradását, ha az a 7/A. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti okból történt, kérelmére a polgármester igazolja. Ez esetben az alapdíj összegének megállapítása szempontjából jelenlévőként kell figyelembe venni.

(2) A bizottsági elnök tartós távolléte esetén a helyettesítésre jogosultat - a helyettesítés időtartamára - az elnökre vonatkozó díjazás illeti meg. Tartós távolléten legalább két egymást követő bizottsági ülés elmulasztását kell érteni.

(3) A bizottsági tagokat megillető juttatás megállapításához az önkormányzati érdekből történő távollét igazolására a bizottság elnöke jogosult.

7. A tanácsnok

8. § (1) A tanácsnokok feladatkörükben

a) a polgármester megbízása alapján képviselhetik az önkormányzatot,

b) nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő tanácsnok elnevezést,

c) a polgármester útján a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,

d) véleményezik a feladatkörükbe tartozó közgyűlési előterjesztéseket,

e) figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő közgyűlési döntések végrehajtását.

(2) A tanácsnoki megbízás megszűnik

a) lemondással,

b) a települési képviselői mandátum megszűnésével,

c) visszavonással.

(3) A Közgyűlés a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a Közgyűlés döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.

(4) *  A Közgyűlés által megválasztott projektértékelési tanácsnok feladata:

a) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretén belül benyújtani kívánt pályázatokat megvizsgálja és a bevont szakértők szakmai értékelése alapján nyilatkozik annak az Integrált Településfejlesztési Stratégiának, az Integrált Területi Programnak és a területi kiválasztási szempontoknak való megfelelőségéről, valamint

b) a kiemelt és egyéb területi szereplők által Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatához benyújtott pályázatok esetén az értékelést koordinálja.

(5) *  Nem választható projektértékelési tanácsnok az a személy, aki Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatánál, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál olyan tisztséget tölt be, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó projektek, beruházások, folyamatok során előkészítési, projekt menedzsment, monitoring feladatokat lát el és döntési kompetenciával rendelkezik.

III. Fejezet

A Közgyűlés működése

8. Értelmező rendelkezések

9. § E fejezet alkalmazásában:

1. elnök: a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlésben legnagyobb létszámú frakció vezetője,

2. tisztségviselő: a polgármester és az alpolgármesterek.

9. A Közgyűlés ülései

10. § (1) A Közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(3) *  A polgármester, majd a települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az eskü szövegét a jegyző, ennek hiányában vagy akadályoztatása esetén a polgármester által erre felkért személy olvassa elő.

(4) A Közgyűlés ülése rendes ülés, amennyiben a meghívó kézbesítésére a 13. §-ban meghatározott határidőben kerül sor.

(5) A Közgyűlés ülése rendkívüli ülés, amennyiben a meghívó kézbesítésére a 14. § (1) bekezdésben meghatározott határnapon kerül sor.

10. A Közgyűlés összehívása

11. § A Közgyűlés üléseit az elnök hívja össze és vezeti.

12. § (1) A települési képviselőket a Közgyűlés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Indokolt esetben a Közgyűlés folytatólagosan több napra is összehívható.

(2) A meghívónak a felvett napirenden túl tartalmaznia kell a tisztségviselők, jegyző, aljegyző, bizottságok, tanácsnokok által benyújtott előterjesztéseket, valamint az önálló képviselői indítványokat.

(3) Amennyiben egyes előterjesztések postázására nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy a bizottságok által a Közgyűlést megelőzően tárgyalható legyen.

(4) A 16. § e)-h) pontban meghatározottak csak ahhoz a napirendhez kapcsolódó előterjesztéseket kapják meg, amelyikhez meghívásuk szól.

(5) A polgármester a rendes ülések várható időpontjáról a települési képviselőket fél évre előre előzetesen írásban tájékoztatja.

13. § *  A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a települési képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a kabinetvezetők, illetve főosztályvezetők és az osztályvezetők számára elektronikus levélben, a tanácsnokok számára külön kérésre nyomtatott formában a Közgyűlés napját megelőzően legalább 10 nappal kézbesíteni kell.

14. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző napon kézbesíteni kell. A polgármester a rendkívüli ülést bármikor összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés elektronikus úton vagy kivételes esetben egyéb rövid úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével.

15. § A 23. §-ban foglalt esetben, amennyiben egy óra elteltével sem áll helyre a Közgyűlés határozatképessége, a Közgyűlést ugyanazon napirendek megtárgyalására 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni az ülés időpontját, helyét, valamint a napirendeket tartalmazó meghívó kézbesítésével.

16. § A Közgyűlésre a települési képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőkön kívül meg kell hívni

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

b) a város országgyűlési képviselőit,

c) *  azt az alpolgármestert, aki nem tagja a Közgyűlésnek,

d) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,

f) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,

g) akinek a meghívását a polgármester, vagy a Közgyűlés a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tartja,

h) az adott napirendhez kapcsolódóan a tevékenységi körük szerint érintett civil szervezeteket,

i) *  a Polgármesteri Hivatal kabinetvezetőit, kabinetvezető-helyetteseit, illetve főosztályvezetőit és főosztályvezető-helyetteseit, osztályvezetőit,

j) közvetve, vagy közvetlenül 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit,

k) indokolt esetben az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,

l) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

11. Az előterjesztések

17. § (1) A Közgyűlés egyes napirendi pontjainak előterjesztője kizárólag tisztségviselő, bizottsági állásfoglalás alapján bizottság elnöke, települési képviselő, jegyző, aljegyző, valamint tanácsnok lehet.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(3) Az előterjesztés kizárólag írásban készíthető el.

(4) Az írásos előterjesztést a Közgyűlés rendes ülését megelőzően 4 héttel törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek át kell adni.

12. Sürgősségi indítványok

18. § (1) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, bizottsági állásfoglalás alapján a bizottságok elnökei, valamint a legalább a települési képviselők egynegyede együttesen, írásban terjeszthet elő.

(2) A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett, törvényességi véleményezéssel ellátva, legkésőbb - az (5)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a Közgyűlést megelőző harmadik napon 12.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.

(3) *  A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket a települési képviselőknek, a kabinetvezetőknek, illetve főosztályvezetőknek és az osztályvezetőknek legkésőbb a Közgyűlés ülésén a napirendi pont elfogadásáig kell elektronikus levélben vagy egyéb rövid úton kézbesíteni.

(4) A sürgősségi indítványokat a 35. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel a bizottságoknak nem kell tárgyalniuk.

(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az előterjesztő alpolgármester vagy a jegyző, és az önkormányzat érdeke azt indokolja. Erre figyelemmel a határidőn túli sürgősségi előterjesztést az önkormányzat érdekeire hivatkozással az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell.

(6) A polgármester jogosult arra, hogy sürgősségi indítványt határidőn túl, indokolási kötelezettség nélkül is előterjesszen.

(7) Az elnök igény esetén legfeljebb 2 percben alkalmat adhat az előterjesztőnek vagy az általa felkért személynek a sürgősség tényének rövid indokolására.

13. Módosító javaslatok

19. § (1) Módosító javaslattal tisztségviselő, bizottság, bármely települési képviselő, jegyző, valamint aljegyző élhet. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2) A módosító javaslatok az alábbiak szerint terjeszthetők elő a polgármesternél:

a) rendes ülés esetén írásban

aa) a Közgyűlés ülését megelőző harmadik napon 12.00 óráig, vagy

ab) amennyiben valamely előterjesztés megküldésére a Közgyűlés ülését megelőző harmadik napig nem került sor, a Közgyűlés napján az adott napirendi pont befejezéséig,

b) rendkívüli ülés esetén írásban a Közgyűlés napján az adott napirendi pont befejezéséig.

(3) A rendes ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódó módosító javaslatokat a Közgyűlés megelőző harmadik napon kézbesíteni kell a 18. § (3) bekezdésében megjelölt személyek részére, az abban meghatározott formában.

(4) A módosító javaslatokat a Közgyűlést megelőző nap 17.00 óráig elektronikus levélben kézbesíteni kell a települési képviselőknek.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az előterjesztő tisztségviselő.

(6) A módosító javaslatokat a bizottságok nem tárgyalják.

14. A napirend

20. § (1) A Közgyűlés ülésének napirendjére és a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére az elnök tesz javaslatot. Az azonos tárgyú, egymással tartalmilag összefüggő előterjesztésekre vonatkozó napirendi pontok tárgyalási témacsoport(ok) szerint összevontan is tárgyalhatóak. A Közgyűlés a napirend megállapításakor dönthet arról is, hogy munkáját a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokkal kezdi.

(2) A napirendet és a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a Közgyűlés állapítja meg, amelyről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A Közgyűlés az ülésének napirendjére felveheti:

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló képviselői indítványokat,

c) a sürgősségi indítványokat.

(4) Az előterjesztések főszabály szerinti tárgyalásának sorrendje:

a) rendelet-tervezet,

b) határozat-tervezet,

c) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

d) tájékoztató, beszámoló.

(5) A sürgősségi előterjesztések és az önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről a Közgyűlés a napirend megállapítása előtt szavaz.

21. § (1) A rendkívüli ülésen kizárólag azok a napirendi pontok tárgyalhatók, amelyekre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. Sürgősségi indítvány benyújtására - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a rendkívüli ülésen lehetőség nincs.

(2) A polgármester jogosult arra, hogy indokolt esetben a rendkívüli ülésen sürgősségi indítványt terjesszen elő.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére benyújtott előterjesztéseket a 35. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a bizottságoknak nem kell tárgyalniuk.

(4) Amennyiben a rendkívüli ülés megtartására előírt időtartamon belül rendes ülés összehívására is sor kerülne, a rendkívüli ülés napirendje a rendes ülés napirendjébe beolvad, kivéve ha a rendkívüli ülést a polgármester kezdeményezi.

(5) A rendkívüli ülésen a napirend elfogadásáról szavazni kell. Amennyiben a Közgyűlés a napirendet nem fogadja el, az elnök az ülést berekeszti.

22. § (1) Az elnök vagy bármelyik települési képviselő indokolási kötelezettséggel - legfeljebb 2 perces időtartamban - javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a Közgyűlés vita nélkül dönt.

(2) A Közgyűlés az (1) bekezdés szerinti döntéssel egyidejűleg meghatározhatja a napirendi pont tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben a Közgyűlés a napirendre tűzésről nem határoz, úgy a javaslatot a soron következő rendes Közgyűlésen tárgyalni kell.

15. A tanácskozás rendje

23. § Határozatképtelenség esetén az elnök a Közgyűlés ülését felfüggeszti.

24. § (1) A Közgyűlés a napirend - beleértve a sürgősségi indítványokat is - egyszerű többséggel történő elfogadását követően az előterjesztések vitájával folytatja a munkát. Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A Közgyűlés az előterjesztések - beleértve a sürgősségi indítványokat is - vitájának lezárását követően szükség esetén szünetet tart, majd a zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokkal folytatja munkáját.

(2) A vita során az előterjesztést az előterjesztő, vagy az általa felkért személy szóban indokolhatja, majd az érintett bizottság elnöke vagy a bizottság meghatalmazott tagja a bizottság véleményét ismerteti.

(3) A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A bizottsági vélemények ismertetése, valamint a frakcióvezető, vagy a vezérszónok felszólalása a két alkalomba nem számít bele.

(4) A hozzászólások nem összevonható időtartama:

a) a napirend előterjesztője vita előtti indokolás, kiegészítés esetén 6 perc,

b) bizottsági vélemény ismertetése esetén 5 perc,

c) frakcióvezető vagy helyette vezérszónok véleményének ismertetése esetén 5 perc,

d) a vitában résztvevők az a)-c) pontba nem tartozó esetekben:

da) első alkalommal 3 perc,

db) második alkalommal 2 perc.

e) *  27. § szerinti esetben 1 perc.

(5) Időtúllépés esetén - a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd ezt követően megvonja tőle a szót.

(6) A Közgyűlés elnöke a (3)-(5) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

(7) Az előterjesztés és a módosító indítvány az előterjesztő által bármikor visszavonható.

(8) Valamely napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő, bármelyik frakció vezetője, valamint az érintett bizottság elnöke kérésére az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el az általa meghatározott időtartamra.

(9) Az elnök a napirendi pontok tárgyalása során bármikor tanácskozási szünetet rendelhet el.

(10) A napirendi pont vitája során az elnök, a polgármester és bármely települési képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A vita lezárására vonatkozó javaslatról a Közgyűlés vita nélkül, soron kívül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárására vonatkozó javaslat elfogadása esetén az elnök a napirendi pont tárgyalását lezárja.

(11) Az előterjesztés szóbeli indokolása során az előterjesztő audiovizuális eszközöket is igénybe vehet, a települési képviselő a vita során ilyen eszközök használatára nem jogosult.

(12) Az (1) bekezdésben foglaltakat követően a napirendi pontokról történő szavazásra kerül sor. Az elnök elrendelheti, hogy a Közgyűlés a napirendi pontokról közvetlenül annak megvitatását követően szavazzon.

(13) A jegyző az ülés folyamán az előterjesztés vitájában törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabálysértő döntés születhet, továbbá jelzi, amennyiben a Közgyűlés döntése, illetve annak működése tekintetében jogszabálysértést tapasztal.

25. § Napirend után a települési képviselőt egy alkalommal, legfeljebb 3 perc felszólalási idő illeti meg a napirendi pontot nem érintő témában, továbbá felvilágosítás kérése céljából, melynek során vitának helye nincs.

26. § (1) A települési képviselő ügyrendi javaslatot tehet azzal a céllal, hogy felhívja az elnök figyelmét e rendeletben foglalt eljárási szabályok megsértésére.

(2) Az elnök ügyrendi javaslat esetén soron kívül adja meg a szót.

(3) Ügyrendi javaslatot bármelyik települési képviselő az ülés folyamán 1 percben tehet, amelynek elején meg kell jelölnie e rendelet azon szakaszát, vagy bekezdését, amelynek megsértésére hivatkozni kíván. A Közgyűlés a javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

27. § (1) *  A Közgyűlésen felszólalhat a tisztségviselő, vagy bármely települési képviselő, amennyiben a személyét érintő negatív értéktartalmú kifejezés hangzik el neve említésével, vagy nevének említése nélkül, de beazonosítható módon.

(2) Vita közben a települési képviselő soron kívül szót kérhet, ha a személyét érintő felszólalásra

kíván észrevételt tenni.

(3) *  A felszólalás engedélyezéséről - a 24. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt időtartamra - az elnök dönt. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

16. Az elnök feladata, jogköre

28. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, felfüggesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása,

c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,

d) a vita levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,

e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,

f) tartalmilag összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalására javaslattétel.

(2) *  Az elnök vagy az általa felkért személy az ülésen felszólalhat a Közgyűlés tájékoztatása érdekében. Az elnök a tájékoztatáshoz audiovizuális eszközt igénybe vehet.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

a) a vita megnyitása, lezárása,

b) szavazás elrendelése,

c) a szavazás eredményének megállapítása,

d) a döntés kimondása.

29. § (1) A Közgyűlés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) *  Az elnök

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, magatartást tanúsít,

b) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c) felszólíthatja tárgyszerűségre azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól,

d) rendre utasítja, és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a)-c) pont szerinti figyelmeztetés, rendre utasítás vagy felszólítás ellenére ismételten kifogás alá esik,

e) széksértés megállapítását kezdeményezheti, ha a települési képviselő a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Közgyűlés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, továbbá bántó kifejezéseit haladéktalanul vissza nem vonja és a sértettet vagy a testületet meg nem követi (a továbbiakban: széksértés),

f) figyelmezteti azt a Közgyűlésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti,

g) egyedileg engedélyezheti választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek Közgyűlés testületi ülésén való részvételét.

(2a) *  A (2) bekezdés e) pontja szerinti kezdeményezés esetén a Közgyűlés a széksértés tényét vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

(3) Amennyiben a Közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

17. A szavazás

30. § (1) Az elnök a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

(2) A módosító javaslatok elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata, rendelet esetében minősített többségű igen szavazata szükséges.

(3) *  Elutasító döntés meghozatala esetén, vagy ha a szavazás eredményével kapcsolatban kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal megismételtetheti.

31. § *  Egyszerű többséget igénylő szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok együttes összegével. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a javaslatot elutasító döntés született.

32. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Név szerinti vagy titkos szavazást bármelyik települési képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) *  A napirend elfogadása tárgyában, ügyrendi kérdésben, továbbá bizottság létszáma és összetétele tekintetében név szerinti szavazás nem tarható.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző „abc” sorrendben felolvassa a települési képviselők nevét. A települési képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A szavazás szavazógéppel - annak meghibásodása esetén kézi számlálással - történik. A szavazógéppel rögzített nyílt szavazás települési képviselőnként leadott szavazatai nyilvánosak. A szavazási lista a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Titkos szavazásra a szavazógépek titkosítását követően kerül sor.

33. § (1) A zárt ülésen a szavazásra közvetlenül a vitát követően kerül sor.

(2) A zárt ülést követően a szavazás az elfogadott napirendi pontok sorrendjében történik.

18. A Közgyűlés döntései

34. § (1) A Közgyűlés az előterjesztések tárgyában rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A Közgyűlés a beszámoló elfogadásáról, a tájékoztató tudomásul vételéről határozattal dönt.

35. § (1) Az Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) települési képviselő,

d) bizottság,

e) jegyző,

f) aljegyző.

(2) *  Rendes napirendi pontként előterjesztett rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a Közgyűlés elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett, valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta.

(3) *  Sürgősségi indítványként és a rendkívüli napirendi pontként előterjesztett rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a Közgyűlés elé, ha azt előzetesen a Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta.

(4) A rendeletek kihirdetése a Polgármesteri Hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(5) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

36. § (1) *  A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni.

(2) *  Határozatban a határozat felelőseként tisztségviselő, jegyző, bizottsági elnök, végrehajtásáért felelősként az a szervezeti egység jelölhető meg, amelynek a határozatban megjelölt téma a feladatkörébe tartozik.

(3) *  Végrehajtásért felelősként - amennyiben a határozat tárgya indokolja - a határozatban megjelölhető közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, valamint önkormányzati alapítású költségvetési szerv. Ebben az esetben meg kell jelölni a végrehajtást felügyelő szervezeti egységet, amely a határozat maradéktalan és határidőben való végrehajtását a végrehajtás teljes időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, valamint a végrehajtásért felelős szervezetet rendszeresen beszámoltatja.

(4) *  Végrehajtásban közreműködőként minden olyan szervezeti egységet, bizottságot, közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságot, önkormányzati alapítású költségvetési szervet meg kell jelölni, akinek a végrehajtásban feladata van.

(5) *  A végrehajtásért felelős szervezeti egység vagy a (3) bekezdés szerinti végrehajtásért felelős szervezet felel a végrehajtás koordinációjáért, a végrehajtásban részt vevők munkájának összehangolásáért.

(6) *  A határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős szervezeti egység, illetve amennyiben a végrehajtásért felelős a (3) bekezdés szerinti szervezet, a végrehajtást felügyelő szervezeti egység tartozik beszámolási kötelezettséggel. Amennyiben a végrehajtásban további szervezeti egység, bizottság, közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, önkormányzati alapítású költségvetési szerv működik közre, úgy a végrehajtásért felelős szervezeti egység, illetve a végrehajtást felügyelő szervezeti egység jogosult a végrehajtás állásáról információt kérni. A végrehajtásban közreműködő a kért információkat köteles megadni.

(7) A Közgyűlés felhatalmazást ad, hogy a polgármester és a jegyző külön utasításban határozzák meg a végrehajtás részletszabályait azzal, hogy az utasítás hatálya kiterjed a közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra, valamint az önkormányzati alapítású költségvetési szervekre.

(8) A Közgyűlés felhatalmazást ad, hogy a polgármester és a jegyző külön utasításban határozzák meg a Közgyűlés és bizottságai ülésének előkészítésére, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések elkészítésére, azok tartalmi és formai elemeire, az előzetes szakmai és törvényességi szempontból történő egyeztetésére, nyilvántartására és a testületi döntések végrehajtásának módjára vonatkozó részletes szabályokat.

19. A jegyzőkönyv

37. § (1) A Közgyűlés üléseiről hangfelvétel útján - ha ennek valamilyen akadálya van, gyorsírással - rögzített és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túlmenően az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezik:

a) meghívó,

b) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív,

d) - elrendelése esetén - a név szerinti szavazásról készült névsor.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyre az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

38. § A Közgyűlés határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, szerveknek.

20. Az ülések nyilvánossága, zárt ülés

39. § *  A Közgyűlés ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel és elektronikus formában Miskolc Megyei Jogú Város honlapjára való feltöltéssel kell értesíteni, rendes ülés esetén a 13. § szerinti időpontban, rendkívüli ülés esetén a 14. § szerinti időpontban.

40. § (1) A sajtó képviselői a nyílt ülésen a sajtó részére kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és az ülésről készíthetnek kép- és hangfelvételeket. A sajtó képviselői tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.

(2) A hallgatóság a nyílt ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) A sajtó képviselői és hallgatóság a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

41. § (1) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles jelezni.

(2) Zárt ülésen - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyeken túlmenően - a jegyzőkönyv vezetője, a technikai és segítő személyzet jelen lehet.

21. A közmeghallgatás

42. § (1) A Közgyűlés évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 15 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatással egybekötött Közgyűlés összehívására és lefolytatására e rendelet előírásait a 42-44. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

43. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a települési képviselők, a tisztségviselők, a jegyző, az aljegyzők, a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt vezető beosztású köztisztviselői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdés szerinti szervezetek képviselői a települési képviselőkhöz, a tisztségviselőkhöz, valamint a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

44. § Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekre és javaslatokra az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Közgyűlés kijelöli azt a szervet vagy személyt, amely az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

22. * 

45. § * 

23. A Közgyűlés, mint legfőbb szerv

46. § Ha a Közgyűlés, mint egyszemélyes gazdasági társaság tagja a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetve - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről való döntés szerint - a Ptk. alapján legfőbb szervként jár el, akkor a napirend tárgyalására és az eljárásra a Gt. illetve a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A Közgyűlés bizottságai

24. Állandó bizottságok létszáma, összetétele

47. § (1) *  A Közgyűlés meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Jogi és Ügyrendi Bizottság 11 fő

b) Pénzügyi Bizottság 11 fő

c) Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság 13 fő

d) Köznevelési, Kulturális, Turisztika, Ifjúsági és Sport Bizottság 11 fő

e) Egészségügyi és Szociális Bizottság 11 fő

f) Rendészeti Bizottság 7 fő

(2) *  Az állandó bizottságok személyi összetételüket tekintve 6 fő önkormányzati képviselő tagból és 5 fő nem Önkormányzati képviselő tagból állnak. Kivételt képez a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, mely 7 fő önkormányzati képviselő tagból és 6 fő nem önkormányzati képviselő tagból áll, valamint a Rendészeti Bizottság, mely 5 fő önkormányzati képviselő tagból és 2 fő nem önkormányzati képviselő tagból áll.

(3) Az állandó bizottságok tagjaira

a) a polgármester

b) a bizottságok,

c) bármely települési képviselő tehet javaslatot.

(4) Az állandó bizottságokat az elnök, az alelnök, valamint a tagok alkotják

(5) Az állandó bizottság elnökének feladata:

a) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

b) a bizottság képviselete,

c) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése.

(6) *  Az állandó bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb)-ed) alpontjaiban meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.

25. Állandó bizottságok feladat-és hatásköre

48. § (1) A Közgyűlés állandó bizottságainak feladatait az 1. melléklet, a Közgyűlés által az állandó bizottságokra átruházott feladat és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Figyelemmel a 18. § (4) bekezdésben és a 21. § (3) bekezdésben foglaltakra csak a feladat-és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságok állásfoglalásával terjeszthetők a Közgyűlés elé:

a) költségvetés, zárszámadás,

b) helyi népszavazás kiírása,

c) önkormányzati társulással kapcsolatos ügyek,

d) önkormányzati rendeletek,

e) vezetői kinevezések, választások, felmentések,

f) kitüntetések és díjak adományozása és megvonása,

g) intézmények létrehozása, megszüntetése.

(3) Az állandó bizottság dönt a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben.

(4) *  Az állandó bizottságok közötti hatásköri ütközés esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással bármely érintett állandó bizottság nem ért egyet, a hatásköri ütközés tárgyában - szükség esetén - a Közgyűlés dönt.

(5) *  Amennyiben a települési képviselő a személyes érintettségét nem jelenti be, a Jogi és Ügyrendi Bizottság megállapíthatja a kötelezettségszegést, és figyelmeztetésben részesítheti a települési képviselőt.

26. Állandó bizottságok ülése

49. § (1) Az állandó bizottság ülést tart. Az állandó bizottságok feladataikat, hatáskörüket bizottsági ülésen testületként gyakorolják.

(2) Az állandó bizottságok ülését az elnök, távollétében az alelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az állandó bizottságok működésük részletes szabályait Ügyrendben határozhatják meg.

50. § (1) *  Az állandó bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és javasolt napirendjének megjelölésével - az állandó bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban, az állandó bizottsági ülést megelőzően olyan időpontban kell értesíteni, hogy kellő idő álljon rendelkezésre az állandó bizottsági ülésen történő megjelenéshez.

(1a) *  Az (1) bekezdés értelmezésében kellő idő áll rendelkezésre az állandó bizottsági ülésen történő megjelenéshez, amennyiben az értesítésre legkésőbb az ülés időpontját megelőző naptári napon kerül sor.

(2) Amennyiben az állandó bizottsági ülés határozatképtelenség miatt elmarad, úgy 5 napon belüli időpontra az állandó bizottságot újra össze kell hívni.

51. § Az állandó bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

a) a polgármester,

b) alpolgármesterek,

c) bármelyik települési képviselő,

d) a Polgármesteri Hivatal feladatkörében érintett szervezeti egységének megbízottja,

e) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

52. § (1) A több állandó bizottság hatáskörét érintő feladat ellátása érdekében az állandó bizottságok együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülés vezetéséről az állandó bizottságok elnökei állapodnak meg.

(2) *  Az együttes állandó bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon az egyes állandó bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes állandó bizottsági ülésen az állandó bizottságok döntéseiket külön-külön határozatba foglalva hozzák meg.

27. Állandó bizottságok döntései

53. § (1) Az állandó bizottságok döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában hozzák. Az állandó bizottságok döntései írásbeli előterjesztéseken alapulnak, amelyek tartalmi és formai követelményei a Közgyűlés számára készített előterjesztések kötelező elemeivel megegyeznek.

(2) Az állandó bizottságok határozatot a Közgyűlés által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.

(3) Az állandó bizottságok állásfoglalásukban véleményüket, az előterjesztéssel kapcsolatban támogató, vagy azzal ellentétes, eltérő javaslatukat fogalmazzák meg.

(4) A Közgyűlés állandó bizottságai a Polgármesteri Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.

28. Az állandó bizottságok üléseinek nyilvánossága

54. § Az állandó bizottságok üléseinek nyilvánosságára a Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

29. Az állandó bizottságok ülésének jegyzőkönyve

55. § (1) Az állandó bizottságok üléseiről a Közgyűlésre irányadó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az állandó bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök megbízásából a Polgármesteri Hivatal kijelölt osztályai az állandó bizottsági ülést követő 7 napon belül megküldik a jegyzőnek.

30. Az állandó bizottságok ügyviteli feladatainak ellátása

56. § (1) A Polgármesteri Hivatal az állandó bizottságok munkáját a személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti. Az állandó bizottsági üléseken valamennyi napirendi ponthoz az előterjesztés összeállításáért felelős szervezet munkatársa köteles megjelenni.

(2) *  Az állandó bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Az állandó bizottság munkájának koordinálása, testületi üléseinek előkészítése, a testületi ülésről jegyzőkönyv készítése és a testületi ülésen való részvétel a jegyző által kijelölt, a Polgármesteri Hivatal személyi állományába tartozó köztisztviselők feladata.

31. Ideiglenes bizottság

57. § (1) A Közgyűlés meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes, ad hoc bizottságot hozhat létre a Közgyűlés állandó bizottságainak megválasztására vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az ideiglenes bizottság elnöke csak települési képviselő lehet.

(3) Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát és megbízatásának időtartamát a Közgyűlés az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.

(4) E rendeletnek az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit - az (1)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az ideiglenes bizottságokra is megfelelően alkalmazni kell.

V. Fejezet

A Közgyűlés szervei

32. A polgármester

58. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

59. § (1) A polgármester az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben szabályozott átruházott tulajdonosi jogkörben hozott döntéseit írásbeli döntéskérő indítvány alapján hozza meg.

(2) Az indítvány kizárólag írásban terjeszthető elő, a jegyző törvényességi véleményezését követően. A döntéskérő indítványt a jegyzőnek törvényességi vizsgálatot igazoló ellenjegyzésével kell ellátnia.

(3) A döntéskérő indítványnak a döntéshez szükséges és elégséges információkat kell tartalmaznia.

(4) A polgármester önálló kezdeményezése eredményeként született előterjesztéshez indítványt készíteni nem kell.

(5) A polgármester az átruházott hatáskörben megillető jogosítványai alapján írásbeli határozatot hoz.

(6) *  Az írásbeli határozatot a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni.

60. § A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett - a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörei kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

61. § A polgármester a Közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett döntést hozhat az alábbi ügyekben, amennyiben a Közgyűlés határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést:

a) önkormányzati vagy önkormányzati érdekkörben felmerülő beruházások megvalósításához szükséges területek ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása,

b) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,

c) * 

d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,

e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

f) *  hatósági, cégeljárási ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.

62. § A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott feladat-és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

63. § A polgármester utasításban szabályozza a helyettesítése rendjét.

33. Az alpolgármester

64. § (1) Az alpolgármesterek tisztségüket főállásban látják el.

(2) Az alpolgármesterek létszáma 3 fő. A Közgyűlés két alpolgármestert nem a Közgyűlés tagjai közül választ.

65. § Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg.

34. A jegyző

66. § (1) A jegyző

a) törvényességi szempontból véleményezi a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Közgyűlés, a bizottságok és a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,

c) rendszeresen tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályokról,

d) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről,

e) dönt a Közgyűlés által a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A jegyző egyéb feladatai alapján

a) szervezi, összehangolja a Polgármesteri Hivatal munkáját,

b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében.

(3) A Közgyűlés által a jegyzőre átruházott feladat-és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

67. § *  A jegyzői és az aljegyzői tisztség(ek) egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatalban a rangidős - a legrégebbi időponttól kabinetvezetői, illetve főosztályvezetői beosztásban feladatokat ellátó - köztisztviselő, az utóbbi személy(ek) akadályoztatása, vagy beosztásának betöltetlensége esetében az Önkormányzati Igazgatási Osztály vezetője látja el.

35. A Polgármesteri Hivatal

68. § A Közgyűlés által létrehozott Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

36. *  Társulás

68/A. § *  (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében részt vesz a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban (a továbbiakban: Társulás).

(2) A Társulás Miskolc város térségének települési szilárdhulladékai kezelésének korszerű megoldására, az ehhez szükséges jogi, pénzügyi, gazdasági feltételrendszer megteremtésére és az Európai Uniós követelményrendszernek való megfelelés megvalósításának elősegítése céljából, továbbá a közös érdekérvényesítés elősegítése érdekében a tagönkormányzatokkal együttesen, megállapodás alapján létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.

(3) A Társulás feladata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti önkormányzatot terhelő hulladékgazdálkodási közfeladat megoldása.

(4) A Társulás munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal. A munkaszervezet feladatai:

a) a Társulás döntéshozó szerve (a továbbiakban: Társulási Tanács) feladatainak végrehajtása és döntéseinek előkészítése,

b) a Társulási Tanács és szervei üléseinek előkészítése,

c) a Társulási Tanács elé kerülő előterjesztések elkészítése,

d) a Társulási Tanács és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása,

e) a Társulási Tanács működésével kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

f) az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése,

g) a meghozott határozatok nyilvántartása, a határozattal érintettek értesítése, tájékoztatása,

h) gondoskodik a Társulás költségvetésének előkészítéséről és végrehajtásáról, zárszámadásának összeállításáról,

i) a Társulás belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása,

j) a társulási megállapodásban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó szakmai tevékenységek koordinálása és végrehajtása.

VI. Fejezet

Együttműködés a települési nemzetiségi önkormányzatokkal

69. § (1) A települési önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban rendezik.

(1a) *  A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a települési nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) Az önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.

(4) *  Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, melyek részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(5) *  A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét tanácskozási joggal kell meghívni a Közgyűlés, illetve az állandó bizottságok testületi ülésének azon meghatározott napirendi pontjához, mely tárgya szerint a nemzetiség helyzetét érintő kérdésre vonatkozik.

(6) *  A települési önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezését, javaslatát, tájékoztatáskérését - elnöke útján - a polgármesterhez nyújthatja be.

(7) *  A települési nemzetiségi önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

(8) *  Az Njtv. 81. §-a szerinti tárgykörbe tartozó előterjesztés tárgyalása esetén a közgyűlési határozat meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével, illetve véleményének benyújtását követően kerülhet sor.

(9) *  A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Közgyűlést az előterjesztő tájékoztatja.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

70. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

71. § * 

Miskolc, 2014. december 18.

Dr. Csiszár Miklós Dr. Kriza Ákos
jegyző polgármester

1. melléklet a 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

A KÖZGYŰLÉS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK FELADATAI

1. *  JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG

1.1. Véleményezi

1.1.1. az Önkormányzati rendeletek tervezetét,

1.1.2. a Közgyűlés hatáskörébe tartozó választások, kinevezések, megbízások és azok visszavonásának, valamint a fegyelmi eljárások elrendelésének jogszerűségét,

1.1.3. a nagyobb súlyú gazdasági és egyéb szerződések, megállapodások jogszerűségét,

1.1.4. a felsőbb állami szervekhez, az Alkotmánybírósághoz címzett általános jellegű felterjesztéseket,

1.1.5. a helyi kitüntetések megvonásával kapcsolatos ügyeket,

1.1.6. a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti kialakítására vonatkozó javaslatot,

1.2. Állást foglal

1.2.1. a települési képviselők (polgármester, alpolgármesterek) összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeiben,

1.2.2. a bizottságok közötti hatásköri összeütközések kérdésében,

1.2.3. a települési képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjával, juttatásaival és költségtérítésével kapcsolatos vitákban,

1.2.4. az önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatban.

1.3. Figyelemmel kíséri a Közgyűlés működése során a Szervezeti és Működési Szabályzat betartását, elnöke útján jelzéssel él annak megsértése esetén.

1.4. Nyilvántartja és ellenőrzi a települési képviselők és bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát.

1.5. Javaslatot tehet a Közgyűlés által alapított kitüntető címek, elismerések adományozására.

2. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

2.1. Véleményezi

2.1.1. az átmeneti gazdálkodásra, az éves költségvetésre, annak módosításra vonatkozó rendeletek tervezetét, az időszakos költségvetési beszámolókat, valamint a zárszámadást,

2.1.2. az intézmények költségvetési javaslatairól és a végrehajtásukról szóló beszámolókat,

2.1.3. a hitelek felvételére és kölcsön nyújtására vonatkozó előterjesztéseket,

2.1.4. a helyi adók bevezetésére, megváltoztatására és megszüntetésére irányuló javaslatokat,

2.1.5. a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó közgyűlési előterjesztéseket,

2.1.6. *  az államháztartás alrendszereibe nem tartozó alapítványi forrás átvételével és átadásával kapcsolatos előterjesztéseket,

2.1.7. *  az önkormányzat fizetőképességének biztosítása érdekében a költségvetésben szereplő feladatokra, célokra - a Közgyűlés által meghatározott hitel előirányzaton belül, az esetenkénti szükségletnek megfelelően - a fejlesztési célú hitelfelvételre, illetve a naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylet megkötésére irányuló javaslatokat, az erre vonatkozó szerződéseket,

2.1.8. az átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetbe került költségvetési szervek, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közhasznú társaságok részére, legfeljebb egy év időtartamra - megállapodás alapján - kölcsön nyújtására irányuló javaslatot,

2.1.9. * 

2.1.10. *  az éves költségvetés végrehajtását, az átcsoportosításokat és a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségét.

2.2. Ellenőrzi

2.2.1. * 

2.2.2. a kötelezettségvállalás szabályszerűségét,

2.2.3. a pénzkezelési szabályzat megtartásáról, a bizonylati fegyelem érvényesítéséről készített beszámolókat,

2.2.4. az adóigazgatási feladatokat ellátók ösztönzésére képzett érdekeltségi alap kezelésének szabályszerűségét.

2.3. * 

2.4. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az ezeket előidéző okokat.

2.5. *  Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait, gazdasági megalapozottságát és kihatásait. A vizsgálatok megállapításait a Közgyűléssel haladéktalanul közli.

Ha a Közgyűlés a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

2.6. Javaslatot tehet a Közgyűlés által alapított kitüntető címek, elismerések adományozására.

3. VÁROSGAZDÁLKODÁSI ÉS -ÜZEMELTETÉSI BIZOTTSÁG

3.1. Véleményezi

3.1.1. az Önkormányzat gazdasági programját, és a költségvetéssel kapcsolatos előterjesztéseket,

3.1.2. az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó közgyűlési javaslatokat,

3.1.3. az önkormányzati gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztési, működési koncepciókat, irányelveket, a szakmai igények és pénzügyi lehetőségek összehangolását,

3.1.4. az önkormányzati vagyon hasznosításával, a vállalkozásokkal, alapítványokkal és kötvény kibocsátásával kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket, az ezzel összefüggő pályázati kiírásokat,

3.1.5. az Önkormányzat által benyújtott, illetve a vagyona hasznosítására kiírt pályázatokat,

3.1.6. a mindenkori költségvetésben a „Pályázati önrész” célú keretösszeg terhére kötelezettség vállalására irányuló javaslatot,

3.1.8. a Közgyűlés által alapított díjakra vonatkozó javaslatokat,

3.1.9. a helyi adók bevezetésére, megállapítására vonatkozó javaslatokat,

3.1.10. a zárszámadással összefüggő előterjesztéseket,

3.1.11. A Bizottság véleményezi továbbá az alábbi szakfeladatok ellátására vonatkozó előterjesztéseket:

3.1.11.1. városfejlesztés, a városrendezés-településrendezés,

3.1.11.2. az épített és természeti környezet védelme,

3.1.11.3. a városüzemeltetési (köz)feladatok,

3.1.11.4. *  a társulási együttműködés, közszolgáltatás és intézmény fenntartás,

3.1.11.5. fogyasztóvédelem,

3.1.11.6. helyi ipar és kereskedelem, állattartás, föld- és közterület használat,

3.1.11.7. rendkívüli események során a közellátás biztosítását célzó intézkedések.

3.2. Figyelemmel kíséri

3.2.1. és elemzi a gazdasági társaságok működését, gazdálkodását,

3.2.2. a költségvetési bevételek, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az ezeket előidéző okokat, egyúttal állásfoglalást alakít ki a feladatok rangsorolására, prioritások érvényesítésére.

3.3. Javaslatot tesz

3.3.1. védett területek kialakítására,

3.3.2. a polgármester munkájának elismerésére,

3.3.3. a Közgyűlés által alapított kitüntető címek, elismerések adományozására.

3.4. Dönt a vagyonrendeletben meghatározott átruházott hatáskörökben.

3.5. Képviselője útján részt vesz társadalmi és szakmai egyeztetéseken, különösen a tervtanácsok munkájában.

3.6. Részt vesz az önerős közműfejlesztési program elfogadásában, a támogatások megítélésében.

3.7. Meghatározza a városkép javítása és védelme céljából létesített pénzügyi alap felhasználásának feltételeit és kiírja az erre vonatkozó pályázatokat és elbírálja azt.

4. KÖZNEVELÉSI, KULTURÁLIS, TURISZTIKAI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁG

4.1. Véleményezi

4.1.1. az önkormányzati fenntartású, illetve működtetésű oktatási, nevelési intézmények létesítésére, működésére, megszüntetésére, valamint az ellátásukra vonatkozó előterjesztéseket, a távlati terveket és koncepciókat,

4.1.2. a Közgyűlés hatáskörébe tartozó köznevelési, kulturális, turisztikai, ifjúsági és sport kérdésekkel foglalkozó testületi anyagokat,

4.1.3. a különböző szervezetekkel megkötendő együttműködési megállapodásokat,

4.1.4. a város köznevelési és kulturális, turisztikai, ifjúsági és sport programjait,

4.1.5. az Önkormányzat költségvetésének közneveléssel, kultúrával, turisztikával, ifjúsági és sport ügyekkel összefüggő részét,

4.1.6. a nevelési, kulturális és sport intézmények vezetői kinevezésével kapcsolatos testületi anyagokat, pályázatokat,

4.1.7. a közneveléssel, kultúrával, turisztikával, ifjúságpolitikával, sporttal kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat,

4.1.8. a Közgyűlés által alapított díjak odaítélésére vonatkozó kuratóriumi javaslatokat,

4.1.9. az Önkormányzat által támogatásra javasolt kiadványok körét,

4.1.10. az önkormányzati fenntartású, illetve működtetésű oktatási, nevelési intézmények helyiségeinek értékesítésére és egyéb hasznosítására vonatkozó javaslatokat,

4.1.11. a közterületek elnevezésére és köztéri alkotások elhelyezésére tett javaslatokat,

4.1.12. az Önkormányzattal létrejövő közművelődési megállapodások tervezetét.

4.2. Javaslatot tesz

4.2.1. a város kulturális és művészeti életével, valamint a turisztikai, ifjúsági és sporttal kapcsolatos tervek előkészítésére,

4.2.2. a Közgyűlés által alapított kitüntető címek, elismerések adományozására.

4.3. Feltárja és egyezteti az iskolai oktatással, kultúrával, turisztikával, ifjúsággal és sporttal összefüggő városi érdekeket, igényeket, együttműködik az e területen működő szakmai és társadalmi szervezetetekkel.

4.4. Kezdeményezi az intézményhálózat városi érdekekhez igazodó kialakítását, részt vesz az ezekkel összefüggő előkészítő munkában.

4.5. Segíti az ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, vizsgálja azok megvalósítását, elemzi a meghatározó és befolyásoló tényezőket.

4.6. Közreműködik az országos, regionális, nemzetközileg jelentős - a szakterületeket érintő - rendezvények előkészítésében.

4.7. Értékeli a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő köznevelési-intézmények foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

4.8. Ellátja a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatokat.

4.9. Dönt a Miskolc város művészeti és tudományos ösztöndíjainak odaítéléséről.

4.10. Dönt Miskolc város közigazgatási területén emléktáblák kihelyezésének engedélyezéséről.

4.11. Jóváhagyja az előadó-művészeti szervezetek beszámolóját és évadtervét.

4.12. Jóváhagyja a kulturális nonprofit gazdasági társaságok szakmai beszámolóját a közszolgáltatási szerződésben átvállalt közfeladatok teljesítéséről.

4.13. Egyetértés megadása az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények Pedagógiai Programjának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Házirendjének azon pontjaihoz, amelyből az Önkormányzatnak többletkötelezettsége származik.

5. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

5.1. Véleményezi

5.1.1. az önkormányzati egészségügyi és szociális intézményeinek létesítésére, működésére és megszüntetésére, valamint az ellátás alakulására vonatkozó előterjesztéseket,

5.1.2. a szociális ellátás fejlesztési arányainak meghatározását, a szociális védőháló megteremtését célzó koncepciókat, előterjesztéseket,

5.1.3. az önkormányzat költségvetésének egészségügyi, szociális fejezetét,

5.1.4. a foglalkoztatással, munkanélküliséggel kapcsolatos közgyűlési anyagokat,

5.1.5. a szociális gondoskodást, a gyermek, ifjúság- és családvédelmet érintő ügyeket és előterjesztéseket,

5.1.6. az egészségügyi, szociális intézmények vezetőinek kinevezésével összefüggő pályázatokat, javaslatot tesz a döntésre,

5.1.7. a város területén működő egészségügyi, szociális intézmények munkáját,

5.1.8. háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi orvosi körzetek kialakítását,

5.1.9. az egészségügyi, szociális ellátás területére vonatkozó megállapodásokat,

5.1.10. az önkormányzati egészségügyi és szociális intézmények helyiségeinek értékesítésére és egyéb hasznosítására vonatkozó javaslatokat,

5.1.11. a Közgyűlés által alapított kitüntető címek, díjak odaítélésére vonatkozó külső javaslatokat,

5.1.12. a szociális szolgáltatás-tervezési koncepciót és folyamatosan figyelemmel kíséri az abban foglalt feladatok teljesítését,

5.1.13. a város gyermekvédelmi és fogyatékosügyi koncepcióit, folyamatosan figyelemmel kíséri az abban foglalt feladatok teljesítését,

5.1.14. az egészségügyi szolgáltatóval létrejött feladatátadási szerződés megkötését a működtetési jog jogosultjának változása esetén.

5.2. Figyelemmel kíséri a gyógyító-megelőző és a betegellátási tevékenységet, közreműködik annak szervezésében, az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtésében.

5.3. Javaslatot dolgoz ki az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésének programjára.

5.4. Részt vesz az Önkormányzat által támogatott egészségügyi, szociális célú pályázatok elbírálásában.

5.5. Figyelemmel kíséri és elemzi a városban élők szociális helyzetének alakulását, a gondoskodás kiterjesztése érdekében együttműködik az egyházakkal és más karitatív szervezetekkel.

5.6. Az önkormányzati szociális hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések tekintetében előkészítő, véleményező és javaslattevő munkát végez.

5.7. Segíti a beteg-, szociális-, gyermeki jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, vizsgálja azok megvalósítását, elemzi a meghatározó és befolyásoló tényezőket.

5.8. Közreműködik az országos, regionális, nemzetközileg jelentős - a szakterületet érintő - rendezvények előkészítésében.

5.9. Javaslatot tehet a Közgyűlés által alapított kitüntető címek, elismerések adományozására.

6. *  RENDÉSZETI BIZOTTSÁG

6.1. Véleményezi

6.1.1. a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket, valamint az e területen létrehozott alapítványok működését,

6.1.2. az Önkormányzat költségvetésének közrenddel, közbiztonsággal összefüggő fejezeteit.

6.2. Kapcsolatot tart

6.2.1. a Miskolci Városi Rendőrkapitánysággal, a Miskolci Önkormányzati Rendészettel a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos feladatok tekintetében,

6.2.2. a városi polgárőr szervezetekkel, a közrend- és közbiztonság területén működő civil szervezetekkel.

6.3. Közreműködik

6.3.1. az önkormányzat közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos döntések előkészítésében,

6.3.2. a lakosság és a közrendvédelmi szervek közötti kapcsolattartásban.

6.4. Koordinálja a város közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos szerveinek feladatellátást.

6.5. Figyelemmel kíséri a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégiában foglalt feladatok alakulását.

6.6. Javaslatot tehet a Közgyűlés által alapított kitüntető címek, elismerések adományozására.

2. melléklet a 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

A POLGÁRMESTERRE, AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA, A JEGYZŐRE ÉS A TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. A Közgyűlés által a Polgármesterre átruházott hatáskörök, döntési jogkörök:

1.1. A Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság előzetes véleménye alapján:

1.1.1. Az átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetbe került költségvetési szervek, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közhasznú társaságok részére, legfeljebb egy év időtartamra - megállapodás alapján - kölcsön nyújtása;

1.1.2. Az önkormányzati bevételek növelése érdekében az átmenetileg szabad pénzeszközök betétkénti elhelyezése, államilag garantált értékpapírok vásárlása;

1.1.3. A mindenkori költségvetésben a „Pályázati önrész” célú keretösszeg terhére kötelezettség vállalása.

1.2 Az Egészségügyi és Szociális Bizottság előzetes véleménye alapján dönt a szociális intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának, Szakmai Programjának, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a Házirendjének jóváhagyásáról.

1.3. Az általános tartalékkal való rendelkezési jog negyedévenként a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig.

1.4. Önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével kapcsolatos szabályzat jóváhagyása.

1.5. A gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése, vállalkozások letelepítése érdekében tárgyalások folytatása, előzetes kötelezettségvállalás.

1.6. Mecénási Alapból támogatás odaítélése a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig.

1.7. Tulajdonosi jogok gyakorlása a hatályos vagyonrendeletben meghatározott összeghatárig és feltételekkel; tulajdonosi nyilatkozatok kiadása.

1.8. A város név-, címer, és zászló használatának engedélyezése.

1.9. Helyi vízkár-elhárítási feladatokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok.

1.10. A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok.

1.11. Közterület-használati engedélyek kiadása és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása.

1.12. A közbeszerzési kiírások jóváhagyása, felülvizsgálata, és döntés a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározottak szerint.

1.13. Az önkormányzat által benyújtott pályázatok támogatási szerződéseinek, dokumentumainak aláírása az önkormányzat nevében.

1.14. Döntés a gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási rendjének meghatározásáról.

1.15. Kijelöli Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőit a területén működő nevelési-oktatási intézmények iskolaszékeibe, intézményi tanácsaiba.

1.16. Határozattal dönt a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásának véleményezési szakaszában a beérkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról. A beérkezett véleményekről és az azzal kapcsolatosan hozott döntéséről a Közgyűlést a településrendezési eszköz jóváhagyásakor tájékoztatja.

1.17. A Polgármester:

1.17.1. Dönt az államháztartás alrendszereibe nem tartozó természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: külső szerv) által felajánlott pénzeszköz átvételéről.

1.17.2. Dönt az államháztartáson kívüli pénzeszközök külső szerv részére történő átadásáról. Államháztartáson kívüli pénzeszköznek minősül a külső szervtől kapott a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti pénz.

1.17.3. Az önkormányzat mindenkori költségvetése kiadási előirányzatainak terhére egyedi döntéssel vagy pályázati felhívás alapján lefolytatott eljárást lezáró döntéssel juttatást nyújthat külső szerv részére. Ez alól kivételt képeznek azon kiadási előirányzatok, amelyek felhasználására vonatkozó hatáskört a Közgyűlés a jelen rendeletben vagy más jogszabályban egyéb, a Polgármestertől eltérő szerveire ruházta át.

1.17.4. Az 1.17.1.-1.17.2. pontok rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereibe nem tartozó alapítványi forrás átvételére és átadására.

1.18. Dönt az Önkormányzattal létrejövő közművelődési megállapodások megkötéséről.

1.19. Dönt a temetkezési emlékhellyé történő nyilvánítással kapcsolatos ügyekben.

1.20. A pályázatok benyújtásakor, majd azt követően a megvalósítás időszakában - a támogatási összegek szabályszerű és hatékony felhasználása, illetve a pályázat sikeres megvalósítása érdekében - a pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok, intézkedések megtétele, hiánypótlási felhívások teljesítése.

1.21. Dönt az önkormányzati költségvetés kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalásnak nem minősülő szerződések megkötéséről, amennyiben az adott szerződés megkötését magasabb szintű jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

2. A Közgyűlés által az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök, döntési jogkörök:

2.1. Jogi és Ügyrendi Bizottság

2.1.1. Perbeli, vagy peren kívüli egyezségkötés esetén a hatályos vagyonrendeletben meghatározott összeghatárok között, és feltételekkel a Városgazdálkodási-és Üzemeltetési Bizottsággal együttesen dönt. Figyelemmel kíséri az önkormányzat bíróság előtt folyamatban lévő pereit és perbeli tevékenységét.

2.1.2. Zárt ülésen dönt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben meghatározott helyi földbizottsági állásfoglalás - a helyi földbizottságok létrehozásáig agrárkamarai állásfoglalás - ellen a jegyzőhöz benyújtott kifogás elbírálásáról.

2.1.3. Jóváhagyja a Bükk-térség Fenntartható Vízkészletgazdálkodásáért Közalapítvány Kuratóriumának, illetve Felügyelő Bizottságnak az éves beszámolóit.

2.1.4. Dönt a 7/A. § (10) bekezdése szerinti ügyben.

2.2. Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság

2.2.1. Dönt a fejlesztési és rendezési célokat megalapozó tervpályázatok kiírásáról.

2.2.2. Dönt a Környezetvédelmi Alap felhasználásáról.

2.2.3. Jóváhagyja a vagyonkezelő szervezetek éves beszámolóját.

2.2.4. Dönt Miskolc Megyei Jogú Város, illetve annak kistérségi, agglomerációs területén lévő elfogadóhelyeken ingyenes, kedvezményes vásárlásra, szolgáltatások igénybevételére jogosító kedvezményrendszer koncepciójának elfogadásáról, annak módosításáról, a kedvezményrendszer bevezetéséről és megszüntetéséről.

2.2.5. Dönt az éves közbeszerzési terv jóváhagyásáról, módosításáról.

2.2.6. Dönt azon gazdasági társaságok könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása tárgyában, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja.

2.3. Pénzügyi Bizottság

2.3.1. Dönt az önkormányzat számlavezetőjéről.

2.4. Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság

2.4.1. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között:

2.4.1.1. az idegenforgalmi ágazat rendelkezésére álló költségvetési forrás szakfeladatokra történő felosztásáról,

2.4.1.2. a sport pályázati önrész felosztásáról, támogatás odaítéléséről,

2.4.1.3. az oktatási funkción tervezett „Tanulók ösztöndíja” támogatás odaítéléséről.

2.4.2. Dönt a Kulturális Mecénási Alap és a Sport Mecénási Alap odaítéléséről.

2.4.3. Dönt az Idegenforgalmi Alap felhasználásáról.

2.4.4. Jóváhagyja a közművelődési, közgyűjteményi intézmények szakmai munkatervét, szakmai beszámolóját, valamint szervezeti és működési szabályzatát.

2.4.5. Dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázat elbírálásáról.

2.4.6. Dönt pályázat kiírásáról a közgyűlés nevében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmények magasabb vezetői állásainak betöltésére, és véleményezi a benyújtott pályázatokat.

2.4.7. Dönt a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő, az adott nevelési évben indítható csoportok számáról, engedélyezi a maximális csoport átlaglétszámtól való eltérést, ha az nem jelent költségnövekedést és nem jár együtt az intézmények jellegének, alapfunkciójának megváltozásával, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést.

2.4.8. Jóváhagyja a Miskolci Települési Értéktár Bizottság beszámolóját.

2.4.9. Jóváhagyja a Miskolc Város Közoktatásáért Közalapítvány, Miskolc Város Sportjáért Közalapítvány, Miskolc Város Kultúrájáért Közalapítvány és a Szeleta Kultúráért Közalapítvány Kuratóriumának, illetve Felügyelő Bizottságnak az éves beszámolóit.

2.5. Egészségügyi és Szociális Bizottság

2.5.1. Dönt a területi ellátási kötelezettséggel járó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi (továbbiakban háziorvosi) működtetési jog

2.5.1.1. elidegenítéssel történő megszerzéséhez szükséges Önkormányzati nyilatkozat megtételéről, mely szerint a működtetési jog megszerzését követően az Önkormányzat a kérelmezőt háziorvosként kívánja foglalkoztatni,

2.5.1.2. tartósan betöltetlen háziorvosi körzet működtetési jogának megszerzéséhez a körzet tartósan betöltetlen jellegének igazolásáról.

2.5.2. Dönt a lakáshoz juttatással, pénzügyi támogatással kapcsolatos javaslatokról, illetve szabályzatról.

2.5.3. Dönt a szociális bérlakásokra benyújtott pályázatok nyerteseiről és a különös rászorultságból, illetőleg különös méltánylást érdemlő egyéb okból - a Közgyűlés által évenként meghatározott keret erejéig - történő bérlők kijelöléséről.

2.5.4. Dönt a szociális feladatot ellátó civil szervezetek és nyugdíjas szervezetek működési támogatásáról.

2.5.5. Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között a bizottság hatáskörébe utalt egyéb alapokról.

2.5.6. Dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázat elbírálásáról.

2.5.7. Dönt a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi körzetek összevonásával, megszüntetésével és területi ellátási kötelezettséggel összegfüggő kérdésekben.

2.5.8. Jóváhagyja a Dr. Hilscher Rezső Szociális Közalapítvány a Miskolci Családokért szervezet Kuratóriumának, illetve Felügyelő Bizottságnak az éves beszámolóit.

2.6. Rendészeti Bizottság

2.6.1. Jóváhagyja a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoportért Közalapítvány Kuratóriumának, illetve Felügyelő Bizottságnak az éves beszámolóit.

3. A Közgyűlés által a jegyzőre átruházott hatáskörök

3.1. Véleményezi az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény vezetőjének személyére vonatkozó javaslatokat.

3.2 Eljár a közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetében a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban

4. A Közgyűlés által a Társulásra átruházott hatáskörök

4.1. Dönt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezése, működtetése, a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése tárgyában.

4.2. Dönt a hulladékgazdálkodási és hulladékkezelési rendszer hatékony működtetéséhez szükséges fejlesztésekről és beruházásokról, meghozza azok szervezéséhez szükséges döntéseket.

4.3. Elláttatja a települési hulladék elkülönített begyűjtését, szállítását, átrakását és egyéb szennyeződés mentesítési tevékenységet.

3. melléklet a 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

Az Önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása, valamint szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti megjelölése

1. Az Önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása:

841105 Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

2. Az Önkormányzat szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölése:

A B
1. Kód Megnevezés
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
4. 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
5. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
6. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
7. 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés
8. 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
9. 013350 Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
10. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
11. 013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások
12. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
13. 021020 Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés
14. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
15. 031030 Közterület rendjének fenntartása
16. 031060 Bűnmegelőzés
17. 032010 Tűz- és katasztrófavédelem igazgatása
18. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
19. 032060 Polgári védelmi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése
20. 036020 Jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárenyhítés, kárpótlás
21. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
22. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
23. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
24. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
25. 045120 Út, autópálya építése
26. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
27. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
28. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
29. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
30. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
31. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
32. 061010 Lakáspolitika igazgatása
33. 061020 Lakóépület építése
34. 061040 Telepszerű lakókörnyezetek felszámolását célzó programok
35. 062020 Területfejlesztési projektek és támogatásuk
36. 063010 Vízügy igazgatása
37. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
38. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
39. 064010 Közvilágítás
40. 066010 Zöldterület-kezelés
41. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
42. 072111 Háziorvosi alapellátás
43. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
44. 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása
45. 072311 Fogorvosi alapellátás
46. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
47. 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
48. 074012 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás
49. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
50. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
51. 074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei
52. 076010 Egészségügy igazgatása
53. 081010 Sportügyek igazgatása
54. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
55. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
56. 081042 Fogyatékossággal élők versenysport tevékenysége és támogatása
57. 081043 Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása
58. 081044 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása
59. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
60. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
61. 082010 Kultúra igazgatása
62. 082020 Színházak tevékenysége
63. 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
64. 082041 Nemzeti könyvtári feladatok
65. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
66. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
67. 082044 Könyvtári szolgáltatások
68. 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
69. 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység
70. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
71. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
72. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
73. 084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása
74. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
75. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
76. 086020 Helyi térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
77. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
78. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
79. 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
80. 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés ellátás szakmai feladatai
81. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
82. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
83. 091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok
84. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
85. 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban
86. 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok
87. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
88. 098010 Oktatás igazgatása
89. 101110 Bentlakásos, nem kórházi ellátás, ápolás
90. 101141 Pszichiátriai betegek nappali ellátása
91. 101143 Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása
92. 101144 Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)
93. 101211 Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása
94. 101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
95. 101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások
96. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
97. 102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása
98. 102025 Időskorúak átmeneti ellátása
99. 102026 Demens betegek átmeneti ellátása
100. 102031 Idősek nappali ellátása
101. 102032 Demens betegek nappali ellátása
102. 104012 Gyermekek átmeneti ellátása
103. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása
104. 104031 Gyermekek bölcsődei ellátása
105. 104041 Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
106. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
107. 104043 Család és gyermekjóléti központ
108. 104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
109. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
110. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
111. 107051 Szociális étkeztetés
112. 107052 Házi segítségnyújtás
113. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
114. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
115. 107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok
116. 109010 Szociális szolgáltatások igazgatása

4. melléklet a 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez * 

A települési nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez szükséges feltételek biztosításának, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásának módja

1. Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerinti, alábbiakban ismertetett működési feltételeket biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére annak székhelyén:

1.1. A települési nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 16 órában biztosítja az önkormányzati feladat ellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, továbbá a helyiséghez, valamint a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli.

1.2. A települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja.

1.3. Gondoskodik a testületi ülések előkészítéséről (különösen meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),

1.4. A települési nemzetiségi önkormányzat által elfogadott testületi döntéseket és a tisztségviselők döntéseit előkészíti, ellátja a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.

1.5. Ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

1.6. Viseli az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.

1.7. A települési nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével, adószám igénylésével és adózással kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységének jegyző által kijelölt köztisztviselője látja el,

1.8. A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos helyi önkormányzatot terhelő pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítés igazolási feladatokat a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységének jegyző által kijelölt köztisztviselője látja el.

1.9. A jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

1.10. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatot a mindenkori költségvetési rendeletében meghatározottak szerint működési támogatásban részesíti.

1.11. A települési nemzetiségi önkormányzat testületi üléseit hétfőtől péntekig a székhelyén, a a Polgármesteri Hivatallal előre egyeztetett időpontban tartja. Különösen indokolt esetben a nemzetiségi önkormányzat elnökének az ülést megelőző 5 munkanappal korábban előterjesztett kérelmére szombati napon is tartható testületi ülés.

1.12. Az Önkormányzat honlapján ingyenes megjelenési lehetőséget biztosít a települési nemzetiségi önkormányzat részére.

2. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - az Njtv.-ben meghatározott személyi és tárgyi feltételek mellett - biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének további feltételeit az alábbiak szerint:

2.1. A nemzetiségi önkormányzat nemzeti ünnepei méltó megrendezésére az esemény előtt legalább 30 nappal az elnök a polgármesterhez benyújtott írásbeli kérelmére a Polgármesteri Hivatal Házasságkötő Terme igénybe vehető.

2.2. Értesíti a nemzetiségi önkormányzatot a nemzetiségi önkormányzatot érintő rendezvényről, valamint, ha az adott nemzetiséghez tartozó delegáció érkezik az önkormányzathoz és a találkozó jellege azt indokolja.

2.3. A Polgármesteri Hivatal beléptető rendszerére tekintettel biztosítja a nemzetiségi önkormányzat elnökei részére a Hivatalba történő belépéshez szükséges kártyát, a nemzetiségi önkormányzati képviselők részére pedig eseti belépő kártyát biztosít.

2.4. A nemzetiségi képviselők részére képviselői igazolványt biztosít.

2.5. Gondoskodik a nemzetiség zászlójának Polgármesteri Hivatalban történő kihelyezéséről.

2.6. a nemzetiségi önkormányzat számára a rendezvények megrendezéséhez egyedi kérelem alapján biztosítja a Dísztermet, Közgyűlési Termet, a III. emeleti tetőtéri tárgyalót („Ferdetetős” terem).

2.7. Miskolc Megyei Jogú Város kitüntető címeinek odaítélése során a nemzetiségi önkormányzat elnökeinek javaslatait figyelembe veszi.

2.8. A nemzetiségi önkormányzat részére a kulturális, városi eseményeken történő megjelenést előre egyeztetve biztosítja, továbbá közreműködik a kulturális intézmények infrastruktúrájának (szükség szerinti) biztosításában.

2.9. Az Önkormányzat Közgyűlésének Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság ellátja a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatokat.

2.10. Azon nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi határozatok esetében - ahol szerződéskötés szükséges - amennyiben minden adat és dokumentum rendelkezésre áll a szerződések jogi és pénzügyi előkészítéséről a jegyző által kijelölt köztisztviselők gondoskodnak, a határozat meghozatalát követő 15 munkanapon belül.

1. függelék a 37/2014 (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK TAGJAI

Polgármester:

Dr. Kriza Ákos FIDESZ-KDNP

Egyéni választókerületi képviselők:

1. TEVK Katona Ferenc FIDESZ-KDNP
2. TEVK Szécsényi Marianna FIDESZ-KDNP
3. TEVK Barta Gábor FIDESZ-KDNP
4. TEVK Dr. Nehéz Károly Róbert FIDESZ-KDNP
5. TEVK Glatz Katalin FIDESZ-KDNP
6. TEVK Szilágyi Szabolcs JOBBIK
7. TEVK Fodor Zoltán MSZP-DK-EGYÜTT-MISKOLC LOKÁLPAT
8. TEVK Eperjesi Erika FIDESZ-KDNP
9. TEVK Molnár Péter FIDESZ-KDNP
10. TEVK Dr. Nánási-Kocsis Norbert Zoltán FIDESZ-KDNP
11. TEVK Dr. Kiss János FIDESZ-KDNP
12. TEVK Hubay György FIDESZ-KDNP
13. TEVK Kovácsné Budai Mária FIDESZ-KDNP
14. TEVK Hollósy Endre András FIDESZ-KDNP
15. TEVK Deák-Bárdos Mihály FIDESZ-KDNP
16. TEVK Gazdusné Pankucsi Katalin FIDESZ-KDNP
17. TEVK Pakusza Zoltán JOBBIK
18. TEVK Novák Józsefné FIDESZ-KDNP
19. TEVK Bartha György Imre MSZP-DK-EGYÜTT-MISKOLC LOKÁLPAT
20. TEVK Dr. Kovács László FIDESZ-KDNP

Listáról mandátumot kapott képviselők:

21. Soós Attila FIDESZ-KDNP
22. Badány Lajos JOBBIK
23. Jakab Péter Dénes JOBBIK
24. Révész Péter JOBBIK
25. Földesi Norbert MSZP-DK-EGYÜTT-MISKOLC LOKÁLPAT
26. Nagy-Korsa Judit Anna MSZP-DK-EGYÜTT-MISKOLC LOKÁLPAT
27. Dr. Simon Gábor MSZP-DK-EGYÜTT-MISKOLC LOKÁLPAT
28. Dr. Tompa Sándor MSZP-DK-EGYÜTT-MISKOLC LOKÁLPAT

  Vissza az oldal tetejére