Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1)–(3) bekezdésében és 2. melléklet o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró érdekképviseleti szervek véleményének kikérésével, és a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdésében és 1. melléklet 1. pont 1.1.1. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: *
1. § (1) * E rendelet hatálya alá tartoznak a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati bérlakások, valamint a helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, az Önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek).
(2) * A bérbeadás útján célszerűen, illetve gazdaságosan nem hasznosítható lakások és helyiségek elidegenítése céljából a Miskolc Holding Zrt. (a továbbiakban: Kiíró) jogosult és köteles Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 40/2012. (XII. 15.) önkormányzat rendeletben (a továbbiakban: Vagyonrendelet) meghatározott döntéshozók részére előterjesztést tenni, e tevékenysége körében közreműködik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti közfeladat ellátásában.
(3) * E rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek értékesítésére kizárólag a Vagyonrendeletben meghatározott, tulajdonosi jogkörben eljáró döntéshozó szervei előzetes döntése alapján kerülhet sor. Az értékesítési eljárások során a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevében és képviseletében a Kiíró jár el, ideértve e rendelet 1. melléklete szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatását is, az abban foglaltak szerint.
(4) * Az állami támogatással épített vagy felújított (átalakított) épületben lévő lakások a támogatás feltételeiben megállapított időtartamig nem értékesíthetők.
1/A. § *
2. § * A rendelet hatálya alá tartozó bérlemények vonatkozásában a tulajdonosi jogkört a Vagyonrendeletben meghatározott testületek, illetőleg személyek gyakorolják. Az önkormányzati bérlakások bérlők felé történő értékesítése esetében a forgalmi értéket a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság hagyja jóvá.
2/A. § * Ennek a fejezetnek az alkalmazásában nettó jövedelem: a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jövedelem.
3. § * (1) Az önkormányzati bérlemények elidegenítésének feltétele az ingatlan-nyilvántartásbeli állapotuk rendezése és a műszaki önállóságuk megvalósítása.
(2) Ha egy épület több lakást, és/vagy nem lakás célú helyiséget tartalmaz, az ingatlant az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően társasházzá kell alakítani.
(3) * A bérlők részére kedvezményesen értékesíthetők a költségelven és piaci elven, határozatlan időtartamra bérbe adott lakások, valamint azok a költségelven, határozott időtartamra bérbe adott lakások, amelyek esetében a bérlő folyamatosan fennálló bérleti jogviszonyának időtartamából a vételi szándéknyilatkozata benyújtásának napjáig legalább 3 év eltelt.
(4) * A bérlők felé kedvezményesen értékesíthető lakások körébe nem tartoznak bele:
a) az egyes lakások az olyan lakóépületekben, amelyekben a lakások 100%-ban önkormányzati tulajdonban vannak,
b) a bérlőkijelöléssel érintett lakások
c) amelyeknek értékesítése lakásgazdálkodási szempontból nem indokolt.
4. § * (1) * A 2. § szerinti testületek, személyek döntésének kézhezvételét, továbbá a társasház alapító okirat földhivatali bejegyzését követő 30 napon belül a Kiíró köteles a bérlő részére a lakás értékesítésre vonatkozó ajánlatot küldeni.
(2) * Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás adatait, annak lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési feltételeket, az elővásárlási jog érvényesítésének feltételeit, az egyéb fontosabb szerződési feltételeket és felhívást az adásvételi szerződés megkötésére.
(3) *
(4) * Az ajánlatban közölt vételár ajánlati kötöttségének időtartama 30 nap, amely a lakás elővásárlásra jogosult által történő megvásárlása esetén, az elővásárlásra jogosult kérésére további 30 nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása esetén a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az ajánlati kötöttsége megszűnik.
(5) * Amennyiben az elővásárlásra jogosult az árajánlat elfogadását írásban, határidőben bejelenti, vele az adásvételi szerződést 90 napon belül meg kell kötni.
(6) * Amennyiben az elővásárlásra jogosult bérlő a részére megküldött ajánlatban meghatározott ajánlati kötöttség ideje alatt elfogadó nyilatkozatot nem tesz, azonban ezt követően utóbb a bérleményt mégis meg kívánja vásárolni, úgy az e §-ban foglalt ajánlattételi eljárást ismételten le kell folytatni azzal, hogy a bérlő a vételi szándéknyilatkozatával egyidejűleg bruttó 30.000,- Ft összeg megfizetésére köteles. Amennyiben a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának értékesítési szándéka az adott lakás vonatkozásában már nem áll fenn, úgy a tulajdonos nevében és képviseletében eljáró Kiíró a kérelem benyújtását követő 60 napon belül gondoskodik befizetett összeg visszafizetéséről. Vételi szándéknyilatkozat benyújtását követő ajánlattétel esetén – függetlenül annak bérlő általi elfogadásától – a bérlő a befizetett összeg visszaigénylésére nem jogosult.
(7)–(9) *
5. § (1) * A lakás bérlő által történő megvásárlása esetén a vételár a forgalmi érték 95%-a. Az olyan lakás esetén, mely forgalmi értéken, adásvétel vagy az Ltv. 85/F. §-on alapuló elővásárlási jog gyakorlása útján, illetve kényszerértékesítés során jutott az Önkormányzat tulajdonába, a vételár a mindenkori forgalmi értékkel megegyező, s ez esetben a jelen rendeletben megállapított fizetési kedvezmények nem alkalmazhatóak.
(2) * A vételár teljesítése egyösszegű-, vagy részletfizetéssel történhet. Az önkormányzat felé részletfizetést vállaló vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 20%-át köteles megfizetni. Ha a havi törlesztő részlet a fizetési kötelezettséget vállaló havi nettó jövedelmének 30%-át meghaladja, vele részletfizetéssel adásvételi szerződés nem köthető.
(3) * A fennmaradó vételárat kamattal együtt legfeljebb 15 év alatt havi egyenlő részletekben kell kiegyenlíteni. A kamat mértéke a szerződéskötéskor hatályos jegybanki alapkamat 8%-kal emelt összege.
(3a) * A törlesztő-részletek késedelmes megfizetése esetén a vevő a Ptk. 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot is köteles fizetni. Az adásvételi szerződés megkötésekor a fennmaradó vételár teljesítésének biztosítására, a törlesztés teljes időtartamára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az eladó javára, a vétel tárgyát képező ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba.
(3b) *
(4) * A vételár egyösszegű kiegyenlítése esetén a vevő az (1) bekezdés szerinti vételárból további 5% kedvezményre jogosult. Ha a vételár egyösszegű kiegyenlítése bankkölcsön igénybevételével történik, a vevő a vételár 5%-át köteles foglalóként befizetni.
(5) * A vételár részletfizetéssel vállalt, határidő előtti teljes kiegyenlítése esetén a vevő kedvezményre jogosult, melynek mértéke a fennálló vételárhátralék 5%-a.
(6) Az e rendelet hatályba lépése előtt kötött részletfizetéses szerződésekre az adásvételi szerződés megkötésekor érvényes kedvezményeket kell alkalmazni.
(7) *
(8) Amennyiben a bérlő nem él elővásárlási jogával, a Törvényben foglalt korlátozásokkal a lakást harmadik személy forgalmi értéken, egyösszegű készpénzfizetéssel vásárolhatja meg.
(9) * Az elővásárlási joggal nem érintett és bérbeadás útján célszerűen, illetve gazdaságosan nem hasznosítható, e rendelet hatálya alá tartozó lakásokra vonatkozóan a Kiíró e rendelet 1. mellékletét képező versenyeztetési keretszabályzatban részletesen meghatározott feltételekkel pályázati eljárást folytat le. A pályázati kiírásban az értékesíteni kívánt lakás minimum árát 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján kell megállapítani. A pályázatban kiírt induló ár nem lehet alacsonyabb az értékbecslés által megállapított árnál. Az adásvételi szerződést a pályázat nyertesével a Kiíró köti meg.
(10) * A Kiíró javaslata alapján a lakás értékétől függően meghatározott Vagyonrendelet szerinti tulajdonosi joggyakorló az ajánlatkérést megelőzően az 1. mellékletben meghatározott feltételektől eltérően határozhatja meg a pályázat kiírásának feltételeit.
6. § * (1) * Az önkormányzat tulajdonát képező helyiségek értékesítése – az e rendeletben foglalt kivétellel – az 1. melléklet szerinti versenyeztetési keretszabályzatban foglaltak feltételekkel, versenytárgyalás útján történik. A helyiség kikiáltási ára a pályázati kiírásban megjelölt becsérték, amit 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) * Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került helyiség bérlőjét elővásárlási jog illeti meg, melyet a harmadik személy által tett vételi ajánlatnak a Miskolc Holding Zrt. által vele történt közlését követő tizenöt napon belül jogosult gyakorolni.
(3) A helyiség bérlője által történő megvételekor a vételár a bérlő által a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, szakhatósági engedélyekkel elvégzett értéknövelő beruházások számlával igazolt költségeivel csökkenthető, amennyiben a bérleti díj a tényleges állapotnak megfelelően lett megfizetve.
Értéknövelő beruházásként kell figyelembe venni az ingatlan bővítésével, közművesítésével, illetőleg komfortfokozatának növelésével összefüggő meg nem térített, tíz éven belül teljesített kiadásokat.
(4) A bérlő a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben köteles teljesíteni, amennyiben az elidegenítésről döntést hozó testület másként nem rendelkezik.
(5) * Tulajdonosi döntés alapján a bérlő kérelmére a vételár részletekben történő teljesítését egy éves időtartamra a Kiíró is engedélyezheti, mely esetben a fennmaradó vételárra kamat fizetését kötelezően ki kell kötni. A kamat mértéke a szerződéskötéskor hatályos jegybanki alapkamat 8%-kal emelt összege.
(5a) * Egy évet meghaladó időtartamú részletfizetést a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság engedélyezhet.
(5b) * Részletvétel esetén a hátralék megfizetésének biztosítására jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell alapítani.
(5c) * Fizetési késedelem esetén, amennyiben a vevő nem minősül vállalkozásnak a Ptk. 6:48. § (2) bekezdésében, amennyiben a vevő vállalkozásnak minősül a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott kamat fizetésére is köteles.
(5d) * Három hónapon túli késedelem esetén a részletfizetés engedélyezője az adásvételi szerződéstől jogosult elállni. Ebben az esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani azzal, hogy a teljesített vételár 50%-át használati díjként és átalány kártérítésként vissza kell tartani.
7. § *
8. § (1) * A részletfizetésre megvásárolt bérlemények esetében a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig az ingatlanok újabb megterhelése, elidegenítése, vagy cseréje vonatkozásában a Kiíró. jár el.
(2) * Amennyiben a lakás megvásárlása részletfizetéssel történt, az akkor idegeníthető el, ha az átruházás öröklési, tartási, életjáradéki szerződés, vagy közös tulajdont megszüntető szerződés alapján történik, melyben az új tulajdonos a még fennálló vételár hátralékot az eredeti szerződésben foglalt feltételek szerint átvállalja.
(3) * Részletfizetésre megvásárolt volt önkormányzati bérlakások cseréje esetén a cserélő felek az adott lakásokra fennálló tartozást a szerződésben foglalt eredeti feltételekkel egymástól átvállalhatják.
(4) * A (2)–(3) bekezdés szerinti jóváhagyásra akkor kerülhet sor, ha a tulajdonjogot szerző személy vállalja az 5. § (2) bekezdésben foglaltakat és megfelel a 11. §-ban foglalt feltételeknek.
9. § *
10. § (1) Amennyiben egy lakóépület üzemeltetéséhez házfelügyelő szükséges
– a házfelügyelői szolgálati lakás 50%-os forgalmi értéken egyösszegű készpénzfizetéssel lakottan kerülhet a társasház közös tulajdonába, ha az Önkormányzat a társasházközösség és a házfelügyelő megállapodása alapján a házfelügyelő a feladatát továbbra is ellátja;
– megállapodás hiányában a lakás szolgálati jellegének megszüntetése mellett a bentlakó bérlő (jogcím nélküli lakáshasználó) elhelyezéséről gondoskodni kell, és a lakás teljes forgalmi értéken egyösszegű készpénzfizetéssel kerül a társasház részére elidegenítésre.
(2) Amennyiben az épület a házfelügyelő alkalmazása nélkül is üzemeltethető, a szolgálati jelleg megszüntetése mellett a lakást a házfelügyelő részére kell önkormányzati lakásként bérbeadni, megteremtve ezzel az elővásárlási jogát.
11. § * Az adásvételi szerződés nem köthető meg
a) * lakás vásárlása esetén, amíg a bérlőnek lakbér, valamint önkormányzati, vagy más közüzemi szolgáltató társaságok felé fennálló, lejárt víz-, gáz-, távfűtés-, villany közüzemi díj tartozása van,
b) helyiség vásárlása esetén az elővásárlásra jogosult bérlővel, amíg bérleti díj, valamint önkormányzati, vagy más közüzemi szolgáltató felé fennálló közüzemi díj, adó, vagy adók módjára behajtható köztartozása, valamint társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.
11/A. § * (1) Jelen rendelet végrehajtása valamint a lakás- és helyiséggazdálkodási közfeladat teljesítése során az Önkormányzat képviseletében eljáró Miskolc Holding Zrt. az együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése céljából kezeli az ezzel összefüggésben tudomására jutott személyes adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített célból a pályázati eljárások során jogosult a pályázók azonosításához feltétlenül szükséges személyes adatok (név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, lakóhelye) kezelésére.
(3) Az adásvételi szerződések megkötése során a (2) bekezdésben foglalt személyes adatokon túl a Miskolc Holding Zrt. jogosult a vevő személyi azonosítójának és adóazonosítójának kezelésére.
(4) A (2) és (3) bekezdésben rögzített személyes adatokat a Miskolc Holding Zrt. haladéktalanul törli:
a) ha az adatkezelés nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt, vagy azt jogszabály előírja,
b) valamennyi pályázó személyes adatát, amennyiben a lefolytatott pályázati eljárás eredménytelen volt,
c) eredményes pályázat esetén valamennyi nem nyertes pályázó személyes adatát.
(5) A lefolytatott pályázati eljárásokat követően a Miskolc Holding Zrt., mint adatkezelő a pályázat elbírálásának érdekében a (2) bekezdésben foglalt személyes adatokat továbbítja az Önkormányzat tulajdonosi döntésre jogosult szervének.
(6) A (2) és (3) bekezdésben rögzített személyes adatok közül a Miskolc Holding Zrt. a jelen rendelet szerinti jogügyletekből eredő követelések behajtásához, ügyfélszolgálati tevékenység ellátásához szükséges adatokat jogosult az érintettek tájékoztatása mellett átadni azoknak, akik a követelések kezelését, az ügyfélszolgálati tevékenységet végzik. A követelések behajtásával, az ügyfélszolgálati tevékenységgel megbízott az átvett adatokat kizárólag a követelések behajtása, az ügyfélszolgálati tevékenység érdekében kezelheti.
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 30/1994. (VI. 15.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 45/1994. (IX. 8.), 46/1994. (IX. 8.), 55/1994. (X. 14.), 66/1994. (XII. 8.), 13/1995. (III. 7.), 34/1995. (VII. 1.), 43/1995. (VII.1.), 52/1995. (IX. 29.), 70/1995. (XI. 30.), 14/1996. (IV. 1.) és 58/1996. (XII. 4.) számú rendeletek hatályukat vesztik.
(2) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Miskolc, 1997. szeptember 25.
| Dr. Szádeczki Zoltán | Kobold Tamás | |
| jegyző | polgármester |
1. Általános szabályok
1.1. Az Önkormányzat megbízásából, nevében és képviseletében a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: kiíró) jár el, mint az elektronikus versenyeztetési eljárás kiírója.
1.2. Az értékesítésről szóló döntés kézhezvételét követően a kiíró köteles az ingatlan értékesítésére vonatkozó hirdetményt egy heti- vagy napilapban legalább egy alkalommal, a kiíró honlapján pedig folyamatosan megjelentetni.
1.3. Az elektronikus versenyeztetési eljárás lefolytatása céljából a kiíró a saját honlapján elektronikus ingatlanértékesítési rendszert (a továbbiakban: Rendszer) működtet. A kiíró a versenyeztetési eljárással összefüggő minden cselekményt és információt a Rendszeren keresztül végez és tesz közzé.
1.4. Az ingatlan megvásárlására vonatkozóan csak átlátható szervezet vagy természetes személy ajánlata fogadható el.
1.5. A megkötendő szerződésekre a magyar jog az irányadó.
2. Elektronikus versenyeztetési eljárásban való részvétel feltételei:
2.1. Ahhoz, hogy valaki az elektronikus versenyeztetési eljáráson pályázóként részt vehessen, első lépésként köteles a Rendszerben regisztrálni. A Rendszer a kiíró honlapján, az alábbi linken érhető el: ingatlanertekesites.miskolcholding.hu.
2.2. Az elektronikus versenyeztetési eljárásban az ajánlattétel feltétele, hogy a Rendszerben regisztrált felhasználó az általa megvásárolni kívánt ingatlan kiajánlási dokumentációját a kiírótól megvásárolja. A sikeres tranzakciót követően a regisztrált Felhasználó számára elérhetővé válik a kiajánlási dokumentáció letöltésének lehetősége.
2.3. A kiajánlási dokumentáció megvásárlását követően a regisztrált Felhasználónak lehetősége nyílik arra, hogy az ajánlatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőn belül leadja a Rendszeren keresztül. Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy eljárásban csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként. Ajánlatot az ajánlattevő saját nevében, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján tehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a Rendszerbe fel kell tölteni.
3. A kiajánlási dokumentáció az alábbiakat tartalmazza:
3.1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
3.2. a pályázat célját, jellegét,
3.3. az értékesítésre szánt vagyon megjelölését, összetételét, a lényeges műszaki, jogi, és egyéb tényeket, szükség esetén a vagyontárgy értékét,
3.4. a kiíró által elfogadható minimum árat, az értékesítés feltételeit, beleértve az alkalmazható fizetési módot is,
3.5. az ajánlatok benyújtásának módját és határidejét,
3.6. az ajánlati kötöttség időtartamát,
3.7. az eljárásra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a helyszíni szemle lehetőségéről való tájékoztatás,
3.8. a pályázati ajánlatok bontási eljárásának időpontját, módját,
3.9. az ajánlati biztosíték, illetve a bánatpénz megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét, módját,
3.10. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a felhívást kárfelelősség kizárása mellett az ajánlattevőkkel szemben indokolási kötelezettség nélkül az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, a versenyeztetési eljárást bármikor felfüggesztheti, határozatlan időre elhalaszthatja, a pályázati eljárást érvényes ajánlatok esetén is szerződéskötésig eredménytelennek nyilváníthatja, valamint a kiajánlási dokumentációt módosíthatja, amennyiben a módosítás nem érdemi és a minimum árat nem befolyásolja,
3.11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult arra, hogy a pályázat soron következő helyezettjével kössön szerződést, és
3.12. a pályázati ajánlat érvénytelenségének okait.
4. Az elektronikus versenyeztetési eljárás kétfordulós, amely egy ajánlattételi szakaszt és egy versenytárgyalást foglal magában. Az elektronikus versenytárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki az ajánlattételi szakaszban érvényes, elfogadott ajánlatot tett.
5. Az ajánlatnak kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:
5.1. az ingatlan adatai (típus, alapterület, ingatlan címe, helyrajzi száma, tulajdoni hányad),
5.2. a pályázat benyújtásának határideje,
5.3. az ajánlattételi biztosíték összege,
5.4. az ajánlattételi biztosíték befizetése,
5.5. a minimum ajánlati vételár,
5.6. az ajánlattevő adatai,
5.7. az ajánlati vételár összege,
5.8. az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozata:
5.8.1. az ajánlattétel pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
5.8.2. a vételár összegére,
5.8.3. az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, és
5.8.4. egyéb, kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra,
5.9. az ajánlattételi biztosíték befizetéséről szóló igazolás feltöltése,
5.10. magyar állampolgár, természetes személy ajánlattevő azonosításához szükséges hiteles aláírással ellátott nyilatkozat feltöltése,
5.11. meghatalmazás feltöltése, amennyiben természetes személy ajánlattevő helyett meghatalmazott jár el,
5.12. nem természetes személy ajánlattevő esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat, cégszerűen aláírt átláthatósági nyilatkozat, az ajánlattevő képviseletét igazoló dokumentumok, vagy meghatalmazás feltöltése,
5.13. konzorcium által benyújtott ajánlat esetén a szükséges nyilatkozatok megtétele, illetve az ezzel kapcsolatos megállapodás,
5.14. amennyiben a természetes személy helyett törvényes képviselő jár el, akkor a törvényes képviselet típusának megjelölése és a képviseletet igazoló okirat feltöltése,
5.15. egyéb, a kiíró által előírt, az adott pályázati adatlapon szereplő nyilatkozatok megtétele és igazolások feltöltése.
5.16. Az ajánlattevőnek a pályázati feltételek elfogadása során nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlati biztosíték befizetésével egyidejűleg tudomásul veszi a 6.3. pontban foglaltakat, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az eredményhirdetés napját követő naptól számított 30 napon belül adásvételi szerződést köt.
5.17. Az 5.1.–5.5. pontokban írtakat a Rendszer tölti ki, az 5.6.–5.14. pontban írtakat az ajánlattevő köteles kitölteni, illetve feltölteni a Rendszerben.
5.18. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kezdődik.
6. Ajánlati biztosítékra vonatkozó szabályok
6.1. Az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték fizetéséhez kell kötni, melynek mértéke a minimum ár 5%-a, melyet az ajánlattevőnek a kiajánlási dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
6.2. Az ajánlati biztosítékot a kiíró köteles legkésőbb az ajánlati kötöttség lejártát követő 10 munkanapon belül visszafizetni annak az ajánlattevőnek, aki a pályázati eljárás során nem válik nyertes ajánlattevővé.
6.3. Nem jár vissza az ajánlati biztosíték:
6.3.1. ha a kiírás szerint a szerződéskötési jogosultságról hozott döntést követően a vételárba beszámításra kerül,
6.3.2. ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, kivéve 9.3. pontban foglaltak vagy
6.3.3. a szerződés a szerződéskötésre jogosultnak felróható vagy érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.
6.4. Az elvesztett ajánlati biztosíték az ingatlan tulajdonosának költségvetését illeti meg.
6.5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.
6.6. Az ajánlati biztosíték az adásvételi szerződés megkötésének időpontját követően foglalónak minősül, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség.
7. Beérkezett pályázatok értékelése
7.1. Az ajánlat akkor érvényes, ha:
7.1.1. az ajánlattevő a pályázati adatlapot hiánytalanul kitöltötte,
7.1.2. a kötelezően csatolandó dokumentumokat feltöltötte,
7.1.3. az ajánlat és az ajánlattevő a kiajánlási dokumentációban írt követelményeknek megfelel,
7.1.4. az ajánlattevő igazolja, hogy a kiajánlási dokumentációban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta,
7.1.5. valamennyi kötelező nyilatkozatot megtette,
7.1.6. az ajánlatát határidőben elküldte.
7.2. A kiíró a kiajánlási dokumentációban foglaltak szerint értékeli az ajánlattevők ajánlatát. Az ajánlatok érvényességéről, az eljárás eredményéről a kiíró jogosult és köteles dönteni.
7.3. A pályázatok értékeléséről eredménytájékoztató készül, amelynek tartalmaznia kell:
7.3.1. az eljárás rövid ismertetését,
7.3.2. a beérkező ajánlatok rövid értékelését,
7.3.3. azoknak a pályázóknak az azonosító szerinti megjelölését, akik a versenytárgyalási szakaszban részt vehetnek,
7.3.4. az eljárás eredményének összefoglaló értékelését,
7.3.5. érvénytelenség esetén az érvénytelenség okát.
7.4. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a kiajánlási dokumentációban foglaltaknak.
7.5. Eredménytelen az eljárás, ha:
7.5.1. kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
7.5.2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a kiajánlási dokumentációban rögzített követelményeknek vagy
7.5.3. a kiíró a pályázati eljárást indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánította.
7.6. Amennyiben az ajánlattételi eljárás eredménytelennek minősül, a kiírónak a hivatalos honlapján történő folyamatos hirdetés megjelentetésének útján kell megkísérelni az adott ingatlan értékesítését.
7.7. Az ajánlat kizárólag az adott versenyeztetési eljárás során érvényes. A versenytárgyalás elmaradása, meghiúsulása, vagy a versenyeztetési eljárás eredménytelensége esetén ugyanazon ingatlanra kitűzött ismételt versenyeztetési eljáráson kizárólag újabb ajánlat megtételével lehet részt venni, a korábbi versenyeztetési eljáráson tett ajánlat nem vehető figyelembe.
8. Amennyiben a versenyeztetési eljárásban több ajánlattevő vesz részt, de csak egy nyújtott be érvényes ajánlatot vagy csak egy ajánlattevő vesz részt, akinek érvényes az ajánlata, akkor az ingatlant az érvényes ajánlatot tett ajánlattevő az általa ajánlott áron jogosult megvásárolni. Amennyiben több ajánlattevő is nyújtott be érvényes ajánlatot, versenytárgyalást (licitálást) kell lefolytatni.
9. Versenytárgyalás
9.1. Az ajánlatok értékelését követően az ajánlattételi szakaszban érvényes, elfogadott ajánlatot tett ajánlattevők között a Rendszerben meghatározott időpontban a kiíró versenytárgyalást bonyolít le a Rendszeren keresztül, melynek alapján a kiíró hirdeti ki az eljárás eredményét.
9.2. A versenytárgyalást megelőzően, a versenytárgyaláson való részvételhez az ajánlattevőnek be kell jelentkeznie a Rendszerbe és
9.2.1. el kell fogadnia, hogy az induló licitár, az ajánlatokban érvényesen tett legmagasabb ajánlati ár, mely minimális vételárat jelent,
9.2.2. el kell fogadnia, hogy legalább az első fordulóban részükről vállalt és elfogadott kötelezettségeket, biztosítéki kört fenntartják,
9.2.3. amennyiben a kiajánlási dokumentációban a 3.10. pont alapján nem érdemi, a minimum árat nem befolyásoló módosítás történik, úgy ezt a módosítást a nyilatkozatával jóvá kell hagynia.
9.3. Amennyiben az ajánlattevő a 9. pont 9.2. alpontjában írt nyilatkozatokat nem teszi meg, úgy az ajánlata érvénytelennek minősül. Amennyiben ez az eredménytájékoztató tartalmát megváltoztatja, úgy a végső eredményről új eredménytájékoztató készül.
9.4. Az ajánlattevők a versenytárgyalás során a korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
9.5. Az ajánlat megtételére (licitálás) a licitálónak a Rendszeren keresztül az alábbi módon nyílik lehetősége:
9.5.1. A résztvevők a részükre a pályázat benyújtásakor a Rendszer által generált egyedi kóddal vesznek részt a versenytárgyaláson.
9.5.2. A licitálás az induló licitárral kezdődik, amely a Rendszerben beérkezett ajánlatokban érvényesen tett legmagasabb ajánlati ár.
9.5.3. Abban az esetben, ha minden ajánlattevő a minimum ajánlati árat ajánlotta meg, akkor az induló licitár a minimum ajánlati ár és a licitlépcső összege.
9.5.4. Az adott licitkörben résztvevőknek a kiíró által az adott versenytárgyalásnál meghatározott idő (licitkör hossza) áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az aktuális licitet tartsák, vagy egyedi licitet küldjenek be a Rendszeren keresztül.
9.5.5. A következő licitkörben az a licitáló vehet részt, aki az az adott licitkörben a rendelkezésre álló időn belül érvényes ajánlatot tett vagy tartotta a licitárat.
9.5.6. Licitálás esetén az az ajánlat tekinthető érvényesnek, mely az előző ajánlatot legalább a licitlépcső összegével meghaladja.
9.5.7. Licitálás esetén a licitlépcső összege az alábbi minimum ajánlati ár tartományokon belül a következők szerint alakul:
9.5.7.1. 1.000.000,- Ft-ot meg nem haladó vagy azt elérő becsérték esetén minimum 50.000,- Ft-tal,
9.5.7.2. 1.000.001,- Ft és 100.000.000,- Ft-ot meg nem haladó vagy azt elérő becsérték esetén minimum 100.000,- Ft-tal,
9.5.7.3. 100.000.001,- Ft és az azt meghaladó becsérték esetén legalább 500.000,- Ft-tal emelhető.
9.5.8. A megtett licit nem vonható vissza.
9.5.9. Az első licitkörben a beérkezett ajánlatok közül a legmagasabb ajánlati árat tett licitálónak nem kell licitálnia.
9.5.10. Amennyiben az ajánlattétel során valamennyi ajánlat azonos mértékű, az első licitkörben valamennyi licitáló aktív státuszba kerül, és licitálhat.
9.5.11. Amennyiben a licitáló kilépett a licitből és még ugyanazon licitkörben nem jelentkezik be ismételten, a következő licitkörben a gombok inaktívvá válnak, így a továbbiakban nem tud licitálni.
9.5.12. Amennyiben a licitáló a licitálás során egyedi licitet tesz, a következő körben nem kell licitálnia, feltéve, hogy más licitáló nem tett az adott körben az ő egyedi ajánlatánál nagyobb összegű egyedi ajánlatot.
9.5.13. A versenytárgyalás nyertese az az ajánlattevő, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű ajánlatot tette.
9.5.14. Amennyiben az adott versenytárgyalásnál meghatározott idő (licitkör hossza) eltelik anélkül, hogy újabb licit érkezett volna, az azonos összegű ajánlatok esetén az ajánlatnak a Rendszeren történő megjelenésének időpontja szerint korábban érkező, sorrendben megelőzi a később érkező ajánlatot.
9.5.15. Amennyiben egyetlen ajánlattevő sem vesz részt aktívan a licitálási folyamatban, de az ajánlattételi szakasz során egyedi – minimum ajánlati ár feletti – ajánlat érkezett, akkor az egyedi ajánlatot tett pályázó lesz a versenyeztetési eljárás nyertese.
9.5.16. Amennyiben egyetlen ajánlattevő sem vesz részt aktívan a licitálási folyamatban és nem nyújtottak be egyedi – minimum ajánlati ár feletti – ajánlatot az ajánlattételi szakaszban, akkor eredménytelen lesz a versenyeztetési eljárás.
9.6. Amikor a versenytárgyalás véget ér, a Rendszerben a versenytárgyalás értékelése feliratú záróképernyő jelenik meg, amely tartalmazza – többek között – a versenytárgyaláson résztvevő ajánlattevők sorrendjét egyedi virtuális azonosítóval megjelölve és az általuk megajánlott vételárat. A versenytárgyalás nyertese az az ajánlattevő, aki a legmagasabb összegű ajánlatot tette.
9.7. A Rendszer a versenytárgyalás befejezésének időpontjában automatikusan lezárja a licitnaplót.
9.8. A versenytárgyalásról tájékoztató készül, melyben rögzíteni kell:
9.8.1. a versenytárgyalás időpontját,
9.8.2. a versenytárgyaláson résztvevő személyeket egyedi azonosítóval jelölve,
9.8.3. a Rendszerben rögzített liciteket,
9.8.4. a résztvevők sorrendjét,
9.8.5. a vételárat,
9.8.6. esetlegesen jegyzőkönyvi rögzítést igénylő történéseket.
9.9. A tájékoztató felvételére abban az esetben is sor kerül, amennyiben a versenytárgyaláson ajánlattevők nem vettek részt, vagy nem tettek ajánlatot.
10. Panasz benyújtása, eredményhirdetés
10.1. A versenyeztetési eljárás lezárását követő napon az ajánlattevők elektronikusan, a Rendszeren keresztül kizárólag a Rendszer nem megfelelő működéséből eredő jog- vagy érdeksérelem esetén panasszal fordulhatnak a kiíróhoz, amelyet kiíró a beérkezéstől számított 8 napon belül köteles elbírálni.
10.2. Amennyiben a panasz benyújtására nyitva álló határidőn belül nem érkezik panasz, akkor a kiíró a határidő leteltét követő munkanapon eredményt hirdet. A kiíró a versenytárgyaláson részt vevő valamennyi licitálót értesíti a versenytárgyalás befejezéséről és a versenytárgyalás eredményéről.
10.3. Panasz benyújtása esetén:
10.3.1. amennyiben annak elbírálása során megállapítást nyer, hogy az nem megalapozott vagy a működési hiba az ajánlattevők sorrendjét nem befolyásolja, kiíró az elbírálást követő munkanapon eredményt hirdet,
10.3.2. amennyiben annak elbírálása során megállapítást nyer, hogy az megalapozott és a működési hiba az ajánlattevők sorrendjét befolyásolja, a kiíró a versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítja.
10.4. Kiíró az ajánlattevőket a 10.3. pontban foglaltakról e-mailben tájékoztatja.
10.5. Az ajánlattevő az ajánlatához az eredményhirdetéstől számított 90 napig kötve van.
11. Szerződéskötés
11.1. A nyertes ajánlattevő az adásvételi szerződést az eredményhirdetés napját követő naptól számított 30 napon belül köteles megkötni.
11.2. Amennyiben a versenytárgyalás nyertese az adásvételi szerződést a megadott határidőn belül neki felróható okból nem köti meg, a kiíró jogosult a szerződést a versenytárgyaláson részt vevő, soron következő ajánlattevővel megkötni.
