Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) és (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III. 16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 42. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével,

és az SZMSZ 1. melléklet 3.1.11.2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek a városképi, műemlékvédelmi, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, közegészségügyi, köztisztasági, valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait.

2. § A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül az általános magatartási szabályok, valamint a jogszabályok betartásával mindenki szabadon használhatja.

2. Értelmező rendelkezések

3. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. CityBoard: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) meghatározott berendezés.

2. Citylight: a településképi rendeletben meghatározott reklámhordozó.

3. Eseménymarketing: a településképi rendeletben meghatározott rendezvény.

4. Ideiglenes, kampány jellegű mobiltábla: a településképi rendeletben meghatározott berendezés.

5. Információhordozó: a településképi rendeletben meghatározott gyűjtőnév.

6. *  Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában foglaltakon túl, az egyéb ingatlanoknak a közhasználat elől nem zárt területrésze.

7. Közterület rendeltetéstől eltérő használata: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos tevékenység, állapot.

8. Megállító tábla: a településképi rendeletben meghatározott tábla.

9. Reklámzászló: a településképi rendeletben meghatározott reklámeszköz.

10. * 

11. Transzparens: a településképi rendeletben meghatározott reklámhordozó.

12. Védett terület: a városképi, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból jogszabály alapján védetté nyilvánított terület.

13. *  mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontja szerinti fogalom.

14. *  Mikromobilitási pont: a közterületnek közösségi felhasználási szolgáltatás keretében igénybe vehető mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából kijelölt és ebből a célból üzemeltetett része.

15. *  Utcazenélés: közterületen zenei produkció egy vagy több személy által együttesen történő előadása, amely nem kapcsolódik rendezvényhez.

II. Fejezet

A közterületek rendeltetéstől eltérő használata

3. A közterület-használati engedély

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata közterület-használati engedély alapján, az e rendeletben meghatározottak szerint, az engedélyben előírt közterület-használati díj megfizetését követően történhet.

(2) *  A város közigazgatási területe e rendelet alkalmazása szempontjából az 1. melléklet szerinti övezetekre osztott, mely övezetek tekintetében a közterület-használati díjakat a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) *  épület, építmény elhelyezésére, fenntartására,

b) * 

c) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, előszállítási láda, kirakatszekrény elhelyezésére,

d) építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz 24 órát meghaladó elhelyezésére,

e) kereskedelmi és egyéb szolgáltató, cirkuszi és mutatványos tevékenységre, árusító eszközre, berendezésre,

f) *  film-, és televízió felvétel készítéséhez elfoglalt területre kivéve jelen rendelet 5. § (1/A) bekezdésében szabályozott, közterület filmforgatási célú használata esetén,

g) vendéglátó ipari előkert, terasz céljára,

h) szállítás vagy árurakodás céljára, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja,

i) kiállítás, vásár, fesztivál, alkalmi rendezvény (továbbiakban: rendezvény) céljára, szórakoztató, művészeti tevékenységre,

j) *  pirotechnikai termék, tűzijáték kilövő berendezései és eszközei elhelyezéséhez szükséges területre,

k) személy-, áruszállítás állomáshelyének igénybevételére és

l) üzemképtelen, hatósági jelzés nélküli gépjármű elhelyezésére

m) *  őstermelőként végzett értékesítés

n) * 

o) *  reklám, reklámhordozó, információhordozó közterületen történő elhelyezésére, fenntartására, valamint a közterület reklám-, hirdetési célú igénybevételére.

p) *  közösségi felhasználási szolgáltatás keretében igénybe vehető mikromobilitási eszközök közterületi elhelyezéséhez, tárolásához, ide nem értve a mikromobilitási eszközzel használat közben való olyan ideiglenes megállást, ami az eszköz adott személy általi bérleti szerződés szerinti használatát (kölcsönzését) nem szakítja meg.

(1a) *  A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó külön szabályok:

a) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

b) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

c) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.

d) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

e) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély került kiadásra, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

f) A polgármesteri hatáskörbe utalt filmforgatás célú közterület-használat díját az Mktv. 3. melléklete határozza meg.

(1b) * 

(1c) *  Reklám célú közterület-használat csak abban az esetben engedélyezhető, ha a településképi rendelet szerinti településképi bejelentési eljárásban a hatóság a bejelentést tudomásul vette.

(2) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) *  a közút, járda, tér, park, egyéb közterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos építési anyag, építési eszköz, gép tárolás céljából a közterület elfoglalásához,

b) *  az úttartozékok, a közlekedési utasváró létesítmények és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések, továbbá a közterület köztisztaságával kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,

c) *  a közterületen, valamint az alatt vagy felett elhelyezett közművek építése, hibaelhárítása érdekében végzett munkához kapcsolódó építési anyag, építési eszköz, gép tárolásához,

d) külön jogszabály által engedélyezhető közterületbe nyúló épületrészek, épülettartozékok létesítéséhez,

e) a gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre,

g) a közvetlen baleset-, élet- és kárveszély elhárítására,

h) amennyiben a közterület az önkormányzat veszi igénybe és

i) az egyházi ünnepekkel kapcsolatos közterület használatra

i) *  utcazenéléshez

(3) Nem adható közterület-használati engedély:

a) a környezeti ártalmakkal járó tevékenység gyakorlására,

b) * 

c) *  mozgóboltból történő árusításra az I. és II.-es övezetben, a rendezvények kivételével,

d) *  a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, kizárólag üzletben árusítható termékek közterületi árusítására,

e) ha a tervezett igénybevétel a városképet, a közterület állagát jelentősen rontaná, környezetszennyezéssel, a közegészségügyi érdekek sérelmével, a közúti forgalom zavarásával, veszélyeztetésével járna,

f) ha a tervezett igénybevétel a városrendezési, városfejlesztési célok, programok megvalósíthatóságát veszélyeztetné,

g) ha a kérelem elbírálásában közreműködő a szakvéleményében, állásfoglalásában a kérelem teljesítéséhez nem járul hozzá,

h) *  ha a kérelmezőnek egy évet meghaladó közterület-használati díjtartozása áll fenn,

i) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület,

j) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván a közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja,

k) ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultsággal nem rendelkezik,

l) e rendelet 20. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, az ott megjelölt időtartamig és

m) ha a kérelmező a közterület használatának engedélyezéséről szóló rendelet előírásait a kérelem beérkezésétől számított egy éven belül megszegte,

n) *  ha a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül, a közterület azonos célú használatával kapcsolatban lakossági panaszbejelentés, vagy rendészeti jelzés alapján hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárásban, vagy kérelemre indult birtokvédelmi eljárás során végrehajtható döntés született.

(4) *  Az 1. melléklet 1. pontja szerinti I. övezetben lévő, továbbá védett területekre közterület-használati engedély csak:

a) idegenforgalmi, társadalmi és kulturális, karitatív, vallási szempontból jelentős célokat szolgáló rendezvényekre, tevékenységre,

b) üzlettel rendelkező kereskedők részére árubemutatás céljára, a rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel,

c) építési, karbantartási, állagmegóvási, bontási tevékenységgel összefüggésben, vagy

d) *  olyan építmények elhelyezéséhez adható, amelyekre a vonatkozó építési előírások alapján a létesítéshez szükséges hatósági engedély, hozzájárulás, megadásra került.

6. § (1) *  Az üzletek üzemeltetői részére az üzletek előtt az üzletben forgalmazott termékek bemutatására, árusítására az 1. melléklet 1. pontja szerinti I. övezetben maximum 4 m2, a II.-IV. övezetekben maximum 6 m2 terület igénybevételére adható engedély. A közterület-használati engedéllyel rendelkező kérelmező az utcabútort közvetlenül az üzlet portáljához kapcsolódóan köteles elhelyezni, oly módon, hogy

a) a gyalogosforgalom akadálymentesen biztosítható legyen,

b) a közút forgalmát, illetve az üzlet megközelíthetőségét ne veszélyeztesse és

c) a megjelenítése esztétikus, a terület városképi jellegének megfelelő legyen.

(2) Üzlettel nem rendelkező kereskedő, őstermelő részére üzletportál előtti közterületre 5 méteren belül, továbbá a közterületre nyíló kapualj elé, vagy udvarban lévő közterületre rendezvények kivételével csak akkor adható engedély, ha ahhoz az érintett tulajdonosok, üzletek üzemeltetői írásban hozzájárulnak.

(3) *  Közterületi értékesítésre – a rendezvények és az őstermelői értékesítés kivételével – akkor adható közterület-használati engedély, ha sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat nem akadályozza, és a közterületi árusító helytől a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet előírásait figyelembe véve, közterületen a legrövidebb, gyalogos útvonalon mérve 50 m-en belül azonos termékeket árusító üzlet nem működik.

(4) *  Az őstermelői értékesítés céljára igénybevételre kerülő terület nem haladhatja meg a 2 m2 nagyságot.

(5) *  Az őstermelői értékesítés általános feltételeit, szabályait ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) * 

(7) *  Mozgóboltból történő árusítás 8.00 óra és 22.00 óra között engedélyezhető.

(8) *  Vendéglátó terasz a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatárát meghaladó szélességén túl csak az érintett tulajdonosok, üzemeltetők írásbeli hozzájárulása esetén engedélyezhető.

6/A. § *  (1) A vendéglátó üzlet előtti közterületre vendéglátó-ipari előkert, terasz elhelyezésére közterület-használat engedély akkor adható, ha

a) a kérelmező a vendéglátó üzlet működéséhez szükséges – a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti – bejelentést megtette vagy érvényes működési engedéllyel rendelkezik,

b) a vendéglátó-ipari előkert, terasz üzemeltetője a településképi bejelentési kötelezettségének eleget tett és bejelentését a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége tudomásul vette,

c) a vendéglátó-ipari előkert, terasz rendeltetésszerű használata a közúti és gyalogos közlekedés biztonságát nem veszélyezteti és a közterület közlekedésre szánt területén a gyalogossáv eléri a 1,5 métert.

(2) A vendéglátó-ipari előkert, terasz lehatárolására csak dísznövényzet, virágláda, városképi követelményeknek megfelelő, részleges lezárású kerítés helyezhető el.

(3) A vendéglátó-ipari előkert, terasz üzemeltetője köteles

a) a vendégek jogkövető magatartásának elősegítése érdekében a vendéglátó-ipari előkertben, teraszon jól látható helyen tájékoztatást közzétenni a közterületi – vendéglátó-ipari előkerten, teraszon kívüli – szeszesital fogyasztás tilalmáról,

b) a vendéglátó-ipari előkert, terasz teljes területét, valamint a terasszal határos közterületi járdát és zöldsávot az ingatlanok és közterületek tisztántartására vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően tisztán tartani, takarítani,

c) biztosítani, hogy az általa kiszolgált vendégek a szeszesitalt a vendéglátó-ipari előkerten, teraszon kívüli közterületre ne vigyék ki.

(4) A vendéglátó-ipari előkert, terasz elhelyezésére szóló közterület-használati engedélyben meghatározott díj megfizetésére – amennyiben a közterület-használat kérelmezett időtartama a három hónapot eléri – a közterület-használat jogosultjának erre irányuló külön kérelmére havi részletfizetés engedélyezhető.

6/B. § *  (1) Az utcazenélés céljából igénybe vett közterület személyenként a 2 m2-t nem haladhatja meg.

(2) Az utcazenélés helyszínét legalább 2 óránként meg kell változtatni. Az egymást követő helyszínek között legalább 50 méter távolságnak kell lennie.

(3) Utcazenélés hétfőtől-péntekig 8:00 – 20:00 óra között, szombaton 8:00 – 22:00 óra között, vasárnap 10:00 – 18:00 óra között végezhető.

(4) Utcazenélés során kizárólag hangosító berendezés nélküli élőzene szolgáltatható, az igénybe vett területen más, közterület használati-, vagy egyéb engedélyhez kötött tevékenység nem végezhető.

(5) Rendezvény ideje alatt, annak területén utcazenélés nem végezhető.

III. Fejezet

Az engedélyezési eljárás

4. A közterület-használat engedélyezési eljárás általános szabályai

7. § (1) *  A közterület-használati engedélyek kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) *  A közgyűlés a közterület-használati ügyekben való eljárással kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) * 

(4) Az önkormányzati tulajdonú, de üzemeltetésre másnak átadott területek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez az üzemeltető írásbeli hozzájárulása szükséges.

(5) *  A nem önkormányzati tulajdonú, közhasználat elől el nem zárt területek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Ilyen esetben az önkormányzat részére közterület-használati díjat nem kell fizetni.

(6) *  A közterület-használati engedély nem pótolja, vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség teljesítését, egyéb hatósági engedélyeket, melyek megtétele, beszerzése a kérelmező feladata.

5. Engedélykérelem és mellékletei

8. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(2) Ha a közterület használata építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell megkérnie a közterület tényleges igénybe vétele előtt. Meglévő épületek esetében a kérelmet az épület tulajdonosa, vagy használója nyújthatja be.

(2a) * 

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési, karbantartási, állagmegóvási, bontási munka végzésével kapcsolatos eszköz, vagy anyag elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Üzemképtelen jármű tárolására közterület-használati engedélyt a jármű tulajdonosa, vagy üzembentartója kérhet.

(5) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell benyújtani. A benyújtás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a tervezett igénybevételtől visszaszámított 6 hónap.

(6) Rendezvények esetében a közterület-használati engedély iránti kérelmet legalább 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani.

9. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) *  a kérelmező nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, bankszámla szerződési kötelezettség alá eső személyek bankszámlaszámát, a cég, szervezet, társasház, lakásszövetkezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, nyilvántartás számát, bankszámlaszámát

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének és az igénybe venni kívánt terület nagyságának, a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,

d) a keletkező hulladék győjtésének és elhelyezésének módját,

e) rendezvények esetében továbbá:

ea) a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelősséggel tartozó személy nevét, elérhetőségét,

eb) a résztvevők és a várható látogatók tervezett létszámát,

ec) a rendezvény részletes programját és

ed) a rendezvény mőszaki-technikai igényeinek felsorolását.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) ha a közterületen felépítmény vagy mobil árusító berendezés elhelyezése történik, akkor az azonosításra alkalmas méretezett helyszínrajzot, melyen a közterület használat szempontjából lényeges elemeket kell ábrázolni, és a felépítmény megjelenését ábrázoló grafikát vagy fényképet,

b) közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát és

c) mutatványos tevékenységnél a berendezésekre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt,

d) *  a településképi rendelet erre vonatkozó előírása esetén a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó okiratot.

(3) *  A közterület-használati engedély iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, e rendelet által előírt mellékletek csatolásával írásban vagy elektronikus úton kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltak alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek a kérelmet csak elektronikus úton terjeszthetik elő.

(4) *  A hatóság e rendeletben foglaltakon túlmenően – a kérelemben megjelölt tevékenységtől függően – további, a kérelem elbíráláshoz szükséges dokumentumok benyújtására, adatok közlésére hívhatja fel a kérelmezőt.

6. A kérelem elbírálásában közreműködők

10. § (1) *  Az engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, szabályzatokat, a településképi rendelet előírásait, a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, kegyeleti, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi, köztisztasági, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, gazdaságfejlesztési, vagyonhasznosítási és közrendvédelmi szempontokat, az eljárásban közreműködők által előírt követelményeket, az adott közterület-használattal kapcsolatos tapasztalatokat, lakossági jelzéseket.

(2) *  A közterület-használati engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság a közterület használat jellegéből adódó szakkérdésekben a szakhatóságok, a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes szakmai osztályainak, az önkormányzat szakmai szervezeteinek véleményeit, állásfoglalásait veszi figyelembe.

(3) A rendezvény ideje alatt, a rendezvénnyel érintett területre benyújtott további közterület-használati engedély iránti kérelmek esetén az engedély kiadásához a rendezvény szervezőjének hozzájárulása szükséges.

(4) A közreműködő szervezetek szakvéleményét az eljáró hatóság szerzi be.

(5) Ha egy adott közterület rendezvény célú használatára ugyanazon a napon több kérelmet is benyújtanak, a polgármester mérlegeléssel dönt a kérelmek között, amelynek során figyelembe veszi a rendezvény minőségét és társadalmi hasznosságát.

(6) *  Az engedélyező hatóság – az ügy egyedi körülményei alapján, e rendelet keretei között – jogosult a közterület-használati engedélyt a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra megadni.

7. A határozat tartalma

11. § A közterület – használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakóhelyének, székhelyének vagy telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának, terület nagyságának és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködők szakvéleményében foglalt előírásokat,

e) a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját,

f) a közterület folyamatos tisztántartásának, valamint a közterületi létesítmény karbantartásának és a közterület-használat folytán előállt rongálásnak a használó saját költségén történő helyreállítási kötelezettségét,

g) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,

h) *  a közterület-használat közérdekből, városrendezési és – fejlesztési okból történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint az engedély visszavonására való figyelmeztetést,

i) az engedély érvényességének megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget,

j) az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben annak megjelölését, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműről történhet-e,

k) * 

l) jogszabályban foglalt egyéb előírásokat.

8. A határozat közlése

12. § Az engedély megadása, megtagadása, vagy visszavonása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) a kérelmezővel, engedélyessel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködőkkel,

c) a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységével,

d) *  az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervezetével és a rendőrséggel, valamint

e) a közterület kezelőjével.

9. Az engedély érvénye és alkalmazása

13. § (1) *  A közterület-használati engedély legfeljebb 1 évre adható, kivéve a (7)–(9) bekezdésben foglalt eseteket.

(2) Az engedély a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az engedélyest, annak bejelentett alkalmazottját és segítő családtagját, illetve a jogi személy képviselőjét, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak képviselőjét vagy a kérelemben bejelentett tagját jogosítja fel a közterület használatára, az engedély másra nem ruházható át.

(3) Rendezvény esetén a közterület-használati engedély jogosultjával polgári jogi jogviszonyt létesítő, az engedélyben megjelölt közterületet használónak nem kell külön közterület-használati engedélyt kérnie.

(4) A közterület használat megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) ha a kérelmező a közterület használat megszüntetését az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bejelenti, vagy

c) az engedély visszavonásával.

(5) A közterület-használati engedély visszavonható:

a) *  közérdekből vagy városrendezési és – fejlesztési okból bármikor,

b) engedélytől eltérő közterület használat esetén,

c) ha a közterületet nem a (2) bekezdésben meghatározott személy használja, vagy az engedélyt átruházza,

d) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy

e) ha a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

f) *  ha a közterületen folytatott tevékenység végzésére jogosító okirat érvénye megszűnik,

g) *  ha az engedélyes e rendelet 6/A. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat megsérti.

(6) Ha a kérelmező a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a közterület-használat megszüntetése előtt legalább 3 nappal írásban bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

(7) *  Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az engedély visszavonásig is kiadható.

(8) *  A taxi várakozóhelyek igénybevételére vonatkozó közterület-használati engedély kizárólag egy éves időtartamra adható.

(9) *  Az utasváró létesítményekkel egybeépített citylight típusú reklámhordozóra vonatkozó közterület-használati engedély legfeljebb 15 éves időtartamra adható.

10. A közterület-használati díj és a közterület-használati óvadék

14. § (1) A közterület használatáért a 2. mellékletben foglalt díjat kell fizetni, kivéve, ha jelen rendelet a díj mérséklésére, vagy a mentességre ad lehetőséget.

(1a) *  A 2. mellékletben meghatározott közterület-használati díj mentes az általános forgalmi adó megfizetése alól.

(2) Közterület-használati engedélyt akkor is kell kérni, ha a tevékenység egyébként a díjfizetés alóli mentességet vagy kedvezményt élvez.

(3) A kérelmező a közterülethasználati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha a használatot hatósági intézkedés miatt, önhibáján kívül kénytelen szüneteltetni.

(4) *  A fizetendő közterület-használati díjat a közterület igénybevételének megkezdése előtt egy összegben vagy a hatósági döntésben meghatározott időszakonként kell megfizetni.

(4a) *  Az egy évnél hosszabb időre kiadott közterület-használati engedély esetén a közterület használat időtartama alatt a mindenkor hatályos közterület-használati díjat az igénybevétel kezdő napjától számítva az adott naptári év végéig terjedő időtartamra egy összegben, azt követően évente előre, minden megkezdett naptári év első hónapjának 31. napjáig egy összegben kell megfizetni.

(5) Ha a közterülethasználat e rendelet 13. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 13. § (6) bekezdésben meghatározott okból szűnt meg, a már befizetett díjat időarányosan vissza kell fizetni.

(6) A már befizetett közterülethasználati díj csak előzetes kérelem alapján téríthető vissza, amennyiben a közterület használat megszűnése igazolt.

(7) Amennyiben a kérelmező a jelen rendelet 5. § (1) d), e) és i) pontjaiban megjelölt ügytípusban kéri az engedély kiadását, köteles a közterülethasználati díj összegével megegyező mértékű óvadékot fizetni az önkormányzatnak. Az önkormányzat az óvadékot vagy az óvadékból fennmaradt részt a kérelmezőnek a jogviszony megszűnésétől számított 8 napon belül visszafizeti. A jogviszony akkor tekinthető megszűntnek, ha a kérelmező a jelen rendeletből eredő valamennyi kötelezettségének eleget tett, vagy a nem teljesített kötelezettséget az önkormányzat pótolta a kérelmező helyett.

(8) Amennyiben a kérelmező a jelen rendeletben meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget – ideértve különösen a közterület tisztán tartására és a helyreállításra vonatkozó kötelezettséget –, az önkormányzat az általa elvégzett vagy harmadik személlyel elvégeztetett munka ellenértékét jogosult az óvadék összegéből fedezni. Az ily módon történő elszámolás után az óvadékból fennmaradt rész a jelen § (7) bekezdése szerint kell visszafizetni.

(9) Az önkormányzat az óvadék összegére kamatot nem fizet.

14/A. § *  A koronavírus járványhelyzet miatti korlátozó intézkedések gazdasági hatásainak csökkentése érdekében nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza, előkertje után, valamint a személy és áruszállítási vállalkozási tevékenységet végzőnek a személy és áruszállítás állomáshelye után.

15. § (1) *  A közterület-használati díj megállapítása során – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – a tevékenység folytatásához szükséges teljes területet figyelembe kell venni. A díjfizetés szempontjából minden megkezdett négyzetmétert és minden megkezdett naptári napot, hónapot és évet egészként kell figyelembe venni.

(1a) *  Reklám, reklámhordozó vagy információhordozó esetén a díj megállapításánál nem a közterületi terület, hanem a reklám, reklámhordozó vagy információhordozó nagysága alapján kell a díjat megállapítani.

(1b) *  Mozgóboltból történő árusítás esetén a díjszabásnál az árusításra használt eszköz alapterületi vetületét kell figyelembe venni.

(2) Ha a közterülethasználat két díjövezet határán van, akkor a magasabb díjtételű övezetre megállapított díjat kell alkalmazni.

(3) *  A díjtáblázatban megállapított éves díj esetében az igénybevétel kezdetétől számított 1 év időtartam értendő.

16. § (1) *  Nem kell közterület-használati díjat és óvadékot fizetni:

a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei után,

b) a közműveknek, a köztisztasági, távközlési, postai szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei után,

c) az önkormányzat saját beruházásaihoz kapcsolódó tevékenység után,

d) *  régészeti feltárás céljára igénybe vett területek után,

e) * 

(2) Nem terjed ki a (1) bekezdésben meghatározott mentesség a közforgalmú közlekedési vállalkozások közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő kereskedelmi, szolgáltató, árusító és vendéglátó ipari helyiségek által elfoglalt területekre.

(3) A közterület-használati díjat és az óvadékot az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

(4) Az előírt közterület-használati díjak nyilvántartásáról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatait ellátó szervezeti egysége köteles gondoskodni.

(5) *  Az engedélyező hatóság a meg nem fizetett közterület-használati díj behajtásáról végrehajtás útján gondoskodik.

(6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott végrehajtást foganatosító szerv az önkormányzati adóhatóság.

17. § *  Rendezvények esetében a polgármester a használati díj, és az óvadék megfizetése alól kérelemre – a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes szakmai szervezeti egységei szakmai véleményének figyelembevételével – részben vagy egészben felmentést adhat, ha:

a) a kérelmező rendezvénye hozzájárul a város kulturális életének, hagyományainak színesítéséhez, és célja a kulturális örökségben gyökerező hagyományok megjelenítése, illetve az új trendeket felvonultató tendenciák megjelenítése. Őde tartoznak a kor technikai vívmányainak felhasználásával szerveződő vagy a tudomány legfrissebb eredményeit a művészetekkel karöltve bemutató rendezvények. Figyelembe kell venni a lokális, regionális, nemzeti, és európai értékek megjelenítését is.

b) a rendezvény elsősorban nem profitszerzésre irányul, illetve a profitszerzésre irányuló tevékenység mellett a különböző nem kiemelt, elsősorban idegenforgalmi, kereskedelmi, fogyasztási jellegű tevékenységek, rendezvények során a társadalmi szükségletet kielégítő nonprofit tevékenység aránya, jellege a város számára kívánatos aránynak megfelel.

c) az önkormányzat többségi tulajdonában álló társaságok, szervezetek, valamint költségvetési intézmények által szervezett ünnepi-, sport-, egészségügyi-, vagy kulturális rendezvényekhez szükséges a közterület használata

11. A közterület használó kötelezettségei

18. § (1) A közterületet használója köteles az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani, és az engedély lejárta után az önkormányzatnak a jelen rendelet 21. § (2) bekezdése szerint dokumentált állapotban visszaadni.

(2) A közterület használattal összefüggésben a keletkező hulladékot naponta, a kihelyezett utcabútort a tevékenység befejezésével a közterületről el kell távolítani.

(3) Minden olyan közterület használat esetén, amikor olaj, zsír, más szennyező anyag juthat a használt területre, olajfogó eszköz használata kötelező. A közterület használója az olaj, zsír és egyéb szennyező anyagot köteles a közterületről naponta eltávolítani.

(4) A közterületen elhelyezett anyagok és szerkezetek tárolása csak a munka-, tőz-, baleset- és egészségvédelmi jogszabályokban előírt módon történhet.

(5) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használat esetén szükség szerint a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítést kell létesíteni, valamint ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni, és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, a kérelmező köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót kialakítani, és azt szükség szerint nappal is megvilágítani.

(6) Amennyiben a kérelmező a jelen § (1)–(3) pontjaiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az önkormányzat jogosult a kérelmező költségére a közterület tisztán tartásához szükséges munkákat elvégezni vagy harmadik személlyel elvégeztetni.

19. § (1) A közterület-használati engedélyt, valamint a díjfizetési kötelezettség teljesítését igazoló iratot a közterület-használati engedéllyel rendelkező személy, szervezet a közterület használatakor köteles magánál tartani és az ellenőrzése jogosult szerv részére bemutatni.

(1a) *  Reklám célú közterület-használat esetén a reklámhordozón jól látható módon fel kell tüntetni a közterület-használati engedély számát.

(2) A személy-, és áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedély meglétét és a használati díj befizetését tanúsító kártyát az állomáshelyen való tartózkodáskor a kérelmező a gépjármű szélvédője mögött, jobb oldalon, jól látható módon köteles elhelyezni az ellenőrzés lehetővé tétele céljából.

(3) *  Ha a közterület használat bármilyen okból megszűnik, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha az engedélyes a helyreállítási kötelezettségének az engedélyező határozatban vagy a felhívásban megjelölt időpontig nem tesz eleget, az engedélyező hatóság kötelezi az eredeti állapot helyreállítására.

12. Engedélytől eltérő és engedély nélküli használat

20. § (1) *  Az engedély nélküli közterület használat esetén a használó az engedélyező hatóság vagy az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles a közterület használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, az engedélyező hatóság kötelezi az eredeti állapot helyreállítására.

(2) *  Aki a közterületet rendeltetésétől eltérően engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, a közigazgatási szabályszegési jogkövetkezményen túl az engedély nélküli, vagy attól eltérő közterület-használat időtartamára e rendelet előírásai alapján egyébként fizetendő díjat is köteles megfizetni.

(3) *  Ha engedélytől eltérő közterület használat miatt a közterület-használati engedély visszavonásra kerül, a közterület használója a határozat véglegessé válásától számított 1 évig nem kaphat újabb közterület-használati engedélyt.

13. Hatósági ellenőrzés

21. § (1) *  Az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervezete köteles a közterület-használatot folyamatosan ellenőrizni és az engedély nélküli használat esetén a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) *  Az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervezete a közterület használatának megkezdése előtt, illetve annak befejezése után jegyzőkönyvet és képfelvételt készít, rögzítve a közterület tényleges állapotát.

(3) *  A közterület-használat megszűnését követő 3 napon belül az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervezete ellenőrzi az eredeti állapot helyreállítását, s az ellenőrzés eredményétől függően megteszi szükséges intézkedéseket és tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

IV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

22. § * 

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2011. december 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát vesztik Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/1997. (VII. 1.) önkormányzati rendelete és a módosításáról szóló 59/1997. (XI. 21.), 39/1999. (XII. 06.), 17/2000. (IV. 10.) * , 40/2003. (IX. 09), 10/2005. (III. 10.) * , 23/2010. (VI. 30.), 31/2010. (IX. 15.) önkormányzati rendeletei. * 

24. § *  E rendelet – a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2021. (II. 4.) önkormányzati rendelet 1. §-ával kiegészített – 14/A. §-át a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2021. (II. 4.) önkormányzati rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott, érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezőkre és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

25. § *  E rendeletnek a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2021. (IV. 8.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított 14. § (1a) bekezdését és a 3. §-ával módosított 2. mellékletét a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2021 (IV. 8.) önkormányzati rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

26. § *  E rendeletnek a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 35/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított 5. § (3) bekezdés n) pontját a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 35/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

27. § *  E rendeletnek a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. §-ával módosított 2. mellékletét a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

Miskolc, 2011. október 20.

Dr. Csiszár Miklós Dr. Kriza Ákos
jegyző polgármester

1. melléklet * 

KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI ÖVEZETEK

1. Közterület-használati övezetek – a reklám célú közterület-használat kivételével:

1.1. I. övezet:

1.1.1. Széchenyi utca és az ebből nyíló utcák és terek díszburkolattal ellátott részei

1.1.2. Miskolc-Tapolca, Lillafüred

1.1.3. Diósgyőri Vár és közvetlen környéke

1.2. II. övezet:

1.2.1. Búza tér, Újgyőri főtér és a közvetlenül csatlakozó utcák

1.2.2. Az I-es övezettel közvetlenül érintkező területek

1.2.3. Sportcsarnok és Technika Háza előtti tér

1.2.4. A villamos pálya mindkét oldalával párhuzamosan érintkező területek

1.2.5. A diósgyőri stadionnal közvetlenül érintkező területek

1.2.6. Majális park

1.2.7. Toronyalja u

1.2.8. Zsolcai kapu

1.3. III. övezet:

Dayka G. – Fazekas u. – Jókai u. – Szeles u. – Hatvanötösök u. – Soltész N. K. u. – Budai J. u. – Görgey A. u. – Mindszent tér – Papszer u. – Rácz Gy. u. – Hunyadi utcák által határolt terület.

1.4. IV. övezet:

Az I–III. övezethez nem tartozó területek.

2. Reklám célú közterület-használati övezetek:

2.1. I. övezet:

2.1.1. A Széchenyi u., Városház tér, az Ady E. u. Széchenyi u. és a Zsolcai kapu közötti területe.

2.1.2. Miskolc-Tapolca, Lillafüred, Diósgyőri vár és a Bartók Béla u., Bartók köz, Tölgy u., Bodrogi Zs. u. és a Vár utca által határolt terület 05.01. – 09.30-ig.

2.2. II. övezet:

Az Arany J. u., a Kossuth u., a Déryné utca, a Kazinczy u., az Erzsébet tér, a Rákóczi u. déli tehermentesítő útig tartó része, a Szemere és a Corvin utcának az Uitz B. utcáig terjedő szakasza, valamint a Munkácsy M. utca.

2.3. III. övezet:

Dózsa Gy. u. – Fazekas u. – Jókai u. – Szeles u. – Hatvanötösök u. – Soltész N.K. u. – Lévay J. u. – Görgey A. u. – Mindszent tér – Papszer u. – Rácz Gy. u. – Dayka G. u. – Kis-Hunyad utcák által határolt terület, kivéve az I.-II. övezetbe sorolt területeket.

2.4. IV. övezet:

2.4.1. Vologda u., Hunyadi u., Kis-Hunyad u., Tizeshonvéd u., Szt. István u., Nagyváthy J. u., Füzes u., Kiss Ernő u., Győri kapu, Újgyőri főtér, Andrássy u., Kiss tábornok u., Nagy Lajos K. és Árpád utca.

2.4.2. Pesti út, Csabavezér út, a Soltész N. K. u. Lévay J. u-ig terjedő szakasza, Szentpéteri kapu u., József Attila utca.

2.4.3. Zsolcai kapu, Csabai kapu, a Szilágyi Dezső út Soltész nagy Kálmán és Lévay út közötti szakasza

2.4.4. Miskolc-Tapolca, Lillafüred, Diósgyőri vár és a Bartók Béla u., Bartók köz, Tölgy u., Bodrogi Zs. u. és a Vár utca által határolt terület 10.01 – 04.30-ig.

2.5. V. övezet:

Az I–II–III–IV. övezethez nem tartozó területek.

2. melléklet * 

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJAK MÉRTÉKE

1. Közterület-használati díjak – a reklám célú közterület-használat kivételével:

A B C D E F
1 Közterület-használat célja I. övezet II. övezet III. övezet IV. övezet
2 Épület, építmény elhelyezése, fenntartása – 5. § (1) bekezdés a) pont 69,- 46,- 34,- 14,- Ft/m2/nap
3 Távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, előszállítási láda kirakatszekrény elhelyezése ‒ 5. § (1) bekezdés c) pont 344,- 229,- 200.- 172,- Ft/db/nap
4 Építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz elhelyezése az 5. sorban foglaltak kivételével – 5. § (1) bekezdés d) pont 27,- 18,- 9,- 9,- Ft/m2/nap
5 Építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz elhelyezése díjköteles várakozóhelyek esetén 115,- 115,- 115,- 115,- Ft/m2/nap
6 Kereskedelmi és egyéb szolgáltató cirkuszi és mutatványos tevékenységre, árusító eszközre, berendezésre ‒ 5. § (1) bekezdés e) pont 458,- 344,- 172.- 92,- Ft/m2/nap
7 Film- és televízió-felvétel készítése ‒ 5. § (1) bekezdés f) pont 687,- 687,- 687,- 687,- Ft/m2/nap
8 Vendéglátóipari előkert, vendéglátó terasz kialakítása ‒ 5. § (1) bekezdés g) pont 34,- 23,- 11,- 11,- Ft/m2/nap
9 Szállítás vagy árurakodás ‒ 5. § (1) bekezdés h) pont 4122,- 2061,- 1374,- 859,- Ft/m2/nap
10 Rendezvény, szórakoztató, művészeti esemény (Kedvezmény a rendelet 17. §-a szerint kérelmezhető) ‒ 5. § (1) bekezdés i) pont 458,- 344,- 172,- 92,- Ft/m2/nap
11 Pirotechnikai termék, tűzijáték kilövő berendezései és eszközei elhelyezése 5. § (1) bekezdés j) pont 11.450,- 11.450,- 11.450,- 11.450,- Ft/alkalom
12 Személy-, áruszállítás állomáshelyének igénybevétele járművenként ‒ 5. § (1) bekezdés k) pont 34,- 34,- 34,- 34,- Ft/db/nap
13 Üzemképtelen, hatósági jelzés nélküli jármű elhelyezése ‒ 5. § (1) bekezdés l) pont 687,- 687,- 687,- 687,- Ft/db/nap
14 Őstermelőként végzett értékesítés ‒ 5. § (1) bekezdés m) pont 42.365,- 30.915,- 16.030,- 8.015,- Ft/m2/év
15 Közösségi felhasználási szolgáltatás keretében igénybe vehető mikromobilitási eszközök mikromobilitási pontokon történő elhelyezése, tárolása ‒ 5. § (1) bekezdés p) pont 916,- 916,- 916,- 916,- Ft/db/hó

2. Reklám célú közterület-használati díjak:

A B C D E F G
1 Reklámhordozók I. övezet II. övezet III. övezet IV. övezet V. övezet
2 Citylight 8015,- 6870,- 5725,- 4580,- 3435,- Ft/m2/hó
3 CityBoard 5725,- 4580,- 3435,- 2863,- 2290,- Ft/m2/hó
4 Reklámzászló 1832,- 1603,- 1374,- 1145,- 916,- Ft/db/hó
5 Megállító tábla 1889,- 1660,- 1431,- 1202,- 973,- Ft/db/hó
6 Ideiglenes, kampány jellegű mobil tábla 103,- 92,- 80,- 69,- 57,- Ft/db/nap
7 Kandeláber reklám 2748,- 2748,- 1832,- 1374,- 1031,- Ft/m2/hó
8 Transzparens 344,- 344,- 344,- 344,- 344,- Ft/m2/nap
9 Eseménymarketing 1145,- 916,- 802,- 687,- 573,- Ft/m2/nap
10 Egyéb 2863,- 2863,- 2176,- 1718,- 1202,- Ft/m2/hó

3. melléklet * 

Közterületi őstermelői árusítási szabályzat

I. A szabályzat hatálya

(1) A szabályzat hatálya kiterjed Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő közterületi őstermelői, kistermelői értékesítésre, illetve az ezen értékesítő tevékenység folytatókra.

(2) Közterületen csak a hatályos devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy árusíthat.

II. Az őstermelői értékesítésre vonatkozó általános szabályok

(1) Csak olyan növényi és állati eredetű terméket szabad forgalomba hozni, amely emberi fogyasztásra nem ártalmas és megfelel a mindenkori közegészségügyi, állategészségügyi, élelmezés-egészségügyi előírásoknak.

Terméket az hozhat forgalomba, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, vagy regisztrált kistermelő és a tevékenység végzésére jogszabály alapján jogosult.

Az árusítást végző köteles betartani az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet előírásait.

Árusítani a rendelet szerinti kis mennyiségű, saját termelésű alapterméket, vagy a betakarított, összegyűjtött vadon termő alapterméket lehet.

Szabadon termő gomba csak a gombavizsgáló szakellenőr engedélye alapján hozható forgalomba. Ha a szakellenőr a megvizsgált gomba árusítását engedélyezte, gombafajonként az adott napra érvényes árusítóengedélyt állít ki. Az árusítóengedély az eladó nevét, lakhelyét, a gombafajta nevét, súlyát, az engedély keltét, a szakellenőr aláírását tartalmazza. Az engedélyt az árus az árusítás időtartama alatt jól látható helyen köteles tartani. A fogyasztásra alkalmatlan gombát a szakellenőr helyben köteles megsemmisíteni.

Az árusított termékek szabad választási lehetőségét a vásárlók részére biztosítani kell.

(2) Nem hozhatók forgalomba olyan termékek, amelyek forgalmazása jogszabályba ütközik.

(3) Az árusítást végzők kötelesek a közterület rendjét ellenőrző szervek (személyek) felszólítására személy-azonosságukat és megbízási minőségüket igazolni.

(4) A jogszerűen használt helyen a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti az árusítást.

(5) Az árusító asztalok előtt és mellett áru, göngyöleg vagy egyéb tárgy tárolása tilos.

(6) A helyhasználat megszűnésekor a Helyhasználó árusítóhelyét köteles kiüríteni, tisztán, eredeti állapotban, berendezéseivel és eszközeivel az Üzemeltetőnek átadni.

(7) A Helyhasználó az általa okozott kárért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel az Üzemeltetőnek.

(8) A Helyhasználó köteles az árusítóhelyét és annak környezetét a közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően tisztán tartani. A helyhasználó a növényi hulladékot, romlott árut az értékesítés alatt folyamatosan, és annak befejezése után köteles azonnal saját költségén elszállítani és ártalmatlanítani.. A napi árusítás után a helyhasználati engedéllyel használt asztalt és környezetét üresen kell hagyni. Áru az árusítás befejezése után a közterületen nem maradhat.

4. melléklet a 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendelethez *