Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2012. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdés, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezi jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága,

és az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 3.1.2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Városgazdálkodási és- üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános elvek

1. A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

(2) Ezen rendelet szabályait

a) a helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben,

b) a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendeletben,

c) a fizető parkolási rendszerről szóló önkormányzati rendeletben,

d) *  a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló önkormányzati rendeletben,

e) *  az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakás célú helyiség bérlemények elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben, és

f) *  a Miskolc vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési programjáról szóló önkormányzati rendeletben,

g) *  a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek bérbe-, használatba- és haszonbérbe adására vonatkozó eljárási rendről szóló önkormányzati rendeletben

fonglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Becsült érték: a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú módszerrel megállapított érték, forgalmi értékkel nem bíró vagyonelemeknél az eszmei érték.

2. Befektetett pénzügyi eszköz: tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tartósan adott kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét.

3. Erdő: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben erdőként meghatározott terület.

4. Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút, villamos, a közúttól elkülönített vasút, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút.

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott értékpapír fajta.

6. Immateriális javak: a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott javak.

7. Ingatlan: a föld, a maga eredeti formájában, a föld és a felépítmények, a föld ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként kezelt részlete, annak minden alkotórészével és tartozékával együtt.

8. Ingó vagyontárgy: ingatlannak nem minősülő vagyontárgy, amely állagának sérelme nélkül egy helyről egy másik helyre áttehető, elmozdítható.

9. Intézményi kezelés: önkormányzati intézménynek a feladata ellátásához rábízott vagyonként kapott vagyon feletti rendelkezési joga alapján végzett tevékenysége.

10. Kedvezményes átruházás: a vagyon forgalmi érték alatt történő átruházása.

11. Kezelés: önkormányzati vagyon feletti megbízási, üzemeltetési, nem vagyonkezelési szerződés alapján természetes vagy jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetnek fennálló rendelkezési joga alapján végzett tevékenysége.

12. Kezelő: az önkormányzati vagyon felett megbízási, üzemeltetési szerződés alapján rendelkezési joggal rendelkező természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet.

13. Köztemető: a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény szerint meghatározott temető.

14. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint meghatározott terület.

15. Kulturális javak: a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott javak.

16. Levéltári anyag: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerint meghatározott irat.

17. Műemlék épület, építmény: az egyes állami tulajdonba lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott épület, építmény.

18. Önkormányzati intézmény: az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szerv.

19. Önkormányzati vagyon használója: az Nvtv. 3. § 11. pontjában megjelölt személy.

20. Sportlétesítmény: a sportról szóló törvényben meghatározott létesítmény.

21. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott értékpapír fajta.

22. Üzletrész: gazdasági társaságban a tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő, a tagot a társaság vagyonából megillető eszmei hányad.

22a. *  Vagyonelem: önkormányzati vagyonba tartozó vagyontárgy vagy annak meghatározott része.

23. Vagyonszerzés: a vagyon tulajdonjogának, a használatának, vagyonkezelői jogának megszerzése.

24. Vagyonnal való rendelkezés: az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon elidegenítése, hasznosítása, megterhelése, valamint az Önkormányzatot illető jog vagy kötelezettség, megváltoztatása, megszüntetése.

25. Védett természeti terület: a természet védelméről szóló törvény szerint meghatározott természeti terület.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

3. A vagyon meghatározása, elemei

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív pénzügyi elszámolások, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

(2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból tevődik össze. A törzsvagyon a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonból tevődik össze. A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon együtt alkotja a forgalomképtelen vagyoni kört. Az üzleti vagyonba tartozik mindaz a vagyonelem, amely törvény, vagy jelen rendelet nem sorol törzsvagyoni körbe.

(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az Önkormányzat e rendelete állapítja meg.

4. § Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyoni körbe tartozik mindaz, amit az Nvtv. annak nyilvánít.

5. § Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyoni körbe tartoznak a levéltári anyagok, tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyagai.

6. § Korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak

a) mindazon vagyontárgyak, amit az Nvtv. annak nyilvánít.

b) műemlék épületek, építmények,

c) védett természeti területek,

d) kulturális javak,

e) sportpályák és sportlétesítmények,

f) köztemetők,

g) erdők,

h) * 

i) helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai.

4. A vagyon nyilvántartása, a vagyonkimutatás, a vagyonnyilvántartási célok meghatározása

7. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott módon kialakított és vezetett ingatlanvagyon-kataszterben tartja nyilván.

(3) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) dönt a vagyon hasznosításáról, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

(5) *  Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonának átminősítéséről ingatlan esetében a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban a Közgyűlés rendelkezik. Az átminősítéssel érintett vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően a változást követő 30 napon belül.

8. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket, valamint a kezességgel és garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az immateriális javakat mérleg szerinti értéken,

b) az ingatlanokat mérleg szerinti, bruttó és becsült értéken, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen, mérleg szerinti értéken,

c) az ingó vagyontárgyakat kezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

d) a tagsági jogot, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kezelőnként tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken,

e) a követeléseket, aktív pénzügyi elszámolásokat kezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

f) a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát intézményenként természetes mértékegységben

veszi számba.

(4) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Közgyűlésnek kell bemutatni.

(5) A vagyonkimutatás két részre tagozódik, számba veszi a jogosultságokat, mint aktívákat, valamint a kötelezettségeket, mint passzívákat.

(6) Az ingatlanokat, a jellemző ismérvek feltüntetésével kell kimutatni, külön kiemelve, ha az ingatlan üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott vagy más önkormányzati vagy állami szerv használatába átadott.

(7) A vagyonkimutatásban az értékadatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.

(8) A vagyonkimutatásban kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak vehetők fel. Az önkormányzati tulajdonból kikerült vagyonnal kapcsolatban fennmaradt jogosultságokat, vagy kötelezettségeket külön kell szerepeltetni.

(9) Az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások, felújítások könyvviteli mérlegben kimutatott, aktivált értékét elkülönítetten kell szerepeltetni.

(10) A vagyonkimutatás megjegyzés rovatában kell feltüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékesítésénél, hasznosításánál kiemelt jelentőséggel bír, így különösen az adott ingatlanra bejegyzett terheket.

(11) Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásának megfeleltethető ingatlanokat a kataszterrel összhangban kell szerepeltetni a vagyonkimutatásban. Amennyiben egy helyrajzi szám alatt föld, telek, épület, építmény is szerepel a vagyonkimutatásban, egy ingatlanként kell kezelni az értékadatok összesítése mellett.

(12) A vagyonkimutatás szerkesztési követelményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(13) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Jegyző, a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszterben szereplő megfeleltethető adatok egyezőségéről, közzétételéről a Polgármester gondoskodik.

(14) Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen kezelők a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

III. Fejezet

A vagyon feletti jogok gyakorlásának szabályai

5. A vagyonnal való rendelkezés közös szabályai

9. § (1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint:

a) a Közgyűlés,

b) a Városgazdálkodási és-üzemeltetési Bizottság, vagy

c) a Polgármester

gynakorolja.

(2) A Polgármester és a Városgazdálkodási és-üzemeltetési Bizottság az átruházott hatáskörben tárgyévben hozott döntéseiről minden év utolsó közgyűlési ülésen köteles utólag tájékoztatni a Közgyűlést.

10. § (1) A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

b) tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert záróár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

c) vagyonértékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,

d) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték, vagy 3 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés alapján

kell meghatározni.

(1a) *  Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásokban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg.

(1b) *  Ingatlanvagyon térítésmentes megszerzése, vagy megterhelése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre vagy egyedi szakértői értékelésre, amennyiben az ingatlan átadója, vagy a teher jogosultja a Magyar Állam.

(1c) *  Ingatlanvagyon kisajátítási eljárást megelőző előzetes eljárásban történő megszerzése esetén az értékbecslés helyett közelítő értékmeghatározás is elfogadható, amennyiben az értékbecslés elkészítésének igazoltan objektív akadálya merül fel.

(2) Megfelelő üzleti értékelésnek tekinthető, ha a tőzsdén kívüli, árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek piaci értéke, az adott gazdasági társaság legutolsó évi rendes számviteli beszámolójában rögzített saját tőke/jegyzett tőke arányában kerül meghatározásra az adott részvény névértéke, vagy üzletrész törzsbetét értékére vetítve, feltéve, hogy az önkormányzati tulajdont képező részvény, vagy üzletrész legalább önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságba kerül apportálásra. A saját tőke/jegyzett tőke mértékére, illetve arányára vonatkozó adatokat az adott gazdasági társaság vezető tisztségviselője köteles írásban rögzíteni, illetve az üzleti értékelést végzővel közölni.

(2a) *  Üzleti értékelés helyett, üzletrész értékének meghatározásához elfogadható az üzletrész tulajdonosának utolsó auditált számviteli beszámolójában kimutatott üzletrész érték abban az esetben, ha az üzletrész tulajdonosa közvetlen vagy közvetett önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság és a jogügyletben az üzletrész az Önkormányzat tulajdonába kerül.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. Üzleti értékelést akkor kell végezni, ha annak költsége nem haladja meg a saját tőke/jegyzett tőke arányára vetített tulajdoni részesedés értékét.

(4) *  A tulajdonosi jogkör gyakorlóját az adott jogügylet tárgyát képező vagyonelem értéke alapján kell megállapítani.

(5) *  Ha a vagyonnal való rendelkezés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra – és ennek alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor együttes értékesítés vagy hasznosítás esetén a vagyonelemek összesített értéke az irányadó.

(6) *  A vagyontárgyak együttes értékesítésének vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontárgyak elidegenítése, illetve hasznosítása ugyanazon személy felé egy éven belül történik.

11. § (1) *  A Közgyűlés – egyedi döntése – alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv.-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva – ingyenesen vagy ellenérték fejében – vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Közgyűlés hagy jóvá.

(2) *  A vagyonkezelői jog létesítéséért – az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott kivétellel – a vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértékét és teljesítésének módját egyedileg kell meghatározni.

(2a) *  Az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó – jogszabály vagy megállapodás által előírt – kötelezettségeket.

(3) * 

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték és állagmegőrzéséről folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegőrzés érdekében végzett beruházásairól, valamint az elszámolt értékcsökkenés alapján elkülönített tartalék felhasználásáról.

(5) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(6) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Közgyűlés által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

12. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani csak átlátható szervezet, vagy természetes személy részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenes átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.

(2a) *  Önkormányzati ingó vagyontárgy tulajdonjogát ingyenesen átruházni – törvényben meghatározottakon kívül – abban az esetben lehet, amennyiben az ingó vagyontárgy értéke a bruttó 10 millió forintot nem haladja meg.

(3) Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni csak közfeladat ellátása céljából lehet, ahol a kedvezmény mértéke nem lehet több, mint a vagyontárgy forgalmi értékének 50%-a.

(5) *  Önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról kizárólag a Közgyűlés dönthet.

(5a) *  Önkormányzati vagyon tulajdonjogának kedvezményes átruházásáról a Közgyűlés dönt.

(5b) *  Önkormányzati ingó vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról:

a) bruttó 5 millió forintot meg nem haladó értékű vagyon esetében Polgármester, és

b) bruttó 5 millió forintot meghaladó értékű vagyon esetében Városgazdálkodási és-üzemeltetési Bizottság jogosult dönteni.

(6) Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról e rendeletben foglalt kivételekkel a Közgyűlés, vagy az önkormányzati vagyon használója dönthet.

(7) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról, használatáról az Önkormányzat vagy az önkormányzati intézmény javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi, használói kötelezettségek teljesítésére képes.

(8) Amennyiben az önkormányzati intézmény javára történt a lemondás, a tulajdonszerzési, használatba vételi nyilatkozatra a (10) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság, vagy a Közgyűlés jogosult, az ingatlant az önkormányzati intézmény kezelésébe kell adni. Ha az Önkormányzat el kívánja idegeníteni a tulajdonba vett és az önkormányzati intézmény kezelésébe adott ingatlant, a befolyó bevétel az önkormányzati intézmény költségvetésén kívüli bevételét képezi.

(9) *  A Közgyűlés dönt olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás elfogadásáról, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

(10) Bármely vagyontárgy tulajdonjogának, használatának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről 10 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meg nem haladó értékű vagyon esetében a Polgármester, 10 millió forinttól 25 millió forintig terjedő egyedi bruttó forgalmi értékű vagyon esetében a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság, 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon esetén Közgyűlés dönt.

13. § Vagyontárgyak tulajdonjogának elővásárlási jog gyakorlásával történő megszerzéséről dönteni, valamint az elővásárlási jog gyakorlásáról lemondani értékhatártól függetlenül a Polgármester jogosult azzal, hogy ebben az átruházott határkörében hozott döntéseiről évente egyszer a Közgyűlésnek köteles beszámolni.

14. § Az Önkormányzat polgári jogi jogviszonyból származó követeléseinek elengedésére bruttó 10 millió forintig a Polgármester, bruttó 10 millió és 25 millió forint között a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, bruttó 25 millió forint felett a Közgyűlés jogosult.

15. § Az Önkormányzatot megillető vagy az Önkormányzattal szemben fennálló követelést érintő egyezség esetén, amennyiben a követelés összege a bruttó 10 millió forintot nem haladja meg Polgármester, bruttó 10 millió forint és 25 millió forint között a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, bruttó 25 millió forint felett a Közgyűlés jogosult dönteni.

16. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, a kisajátításról szóló törvény alapján kisajátítási ügyekben a kisajátítási igény jogosságáról, a kisajátítást helyettesítő adásvételi eljárás keretében a felajánlandó vételár nagyságáról bruttó 10 millió forintot meg nem haladó értékű vagyon esetében Polgármester, bruttó 10 millió forinttól 25 millió forintig terjedő értékű vagyon esetében a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság, bruttó 25 millió forint, vagy annál magasabb értékű vagyon esetén Közgyűlés dönt.

17. § A Közgyűlés az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

a) a Közgyűlés, vagy a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a Közgyűlés, vagy a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság szerződésről szóló döntése alapján, amennyiben a Közgyűlés, vagy a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekének védelme céljából szerződés felbontása, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,

d) az önkormányzat igényének érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,

e) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, valamint nyomvonalas jellegű létesítmények, építmények, egyéb al-, és felépítmények létesítéséhez, bővítéséhez, vagy áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadása,

f) közműszolgáltatók javára, közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések, önkormányzati tulajdon korlátozása miatti kártalanítási megállapodások megkötése,

g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi-és használati jogot biztosító szerződések megkötése,

h) tulajdonosi hozzájárulások kiadása önkormányzati tulajdonú ingatlanok alkalomszerű igénybevétele esetében, amely az ingatlan funkcióját tartósan nem változtatja meg, és

i) hatósági határozatok határidő lejárta előtt jogerőre emelkedése érdekében saját jogon, vagy szomszéd jogon a fellebbezési jogról történő lemondásra vonatkozó nyilatkozat megtétele.

18. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények, egyéb al- és felépítmények létesítése, bővítése vagy áthelyezése miatt az Önkormányzatot kártalanítás illeti meg.

(2) Az Önkormányzat tulajdonjog korlátozása miatt kártalanítási igényt nem érvényesít közterület megterhelése esetén, amennyiben a tulajdonosi jognyilatkozat kiadására törvény, valamint egyéb jogszabály alapján nem köteles és az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) az ingatlan megterhelése nem jár a közterület funkciójának közvetlen akadályoztatásával,

b) a közterület igénybevétele ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető közérdekű használati jogot nem keletkeztet és

c) amennyiben közterületen a közmű áthelyezése önkormányzati érdekkörben válik szükségessé, a közmű tulajdonosa azt térítésmentesen, a telepítéstől, vagy rekonstrukciótól számított 10 éven belül elvégzi és erre szerződésben vállal kötelezettséget.

(3) A kártalanítás összegében szakértő által készített szakvélemény alapján az Önkormányzat és az adott közmű tulajdonosa állapodik meg.

(4) A korlátozási kártalanítás fizetési kötelezettje az adott közmű tulajdonosa.

19. § (1) *  Az érintett vagyon egyedi bruttó forgalmi értékétől függetlenül kizárólag a Közgyűlés dönthet az Önkormányzat vagyonát érintő, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, (a továbbiakban: Ötv.) szerint át nem ruházható tárgykörökbe tartozó, továbbá az alábbi ügyekben:

a) a kezességvállalás, komfortlevél kibocsátás, garanciavállalás,

b) az önkormányzati vagyon zálogjoggal történő megterhelése, és

c) a tartozásátvállalás.

(2) A képviselő-testület hatásköréből az Ötv. szerint átruházható tárgykörökben az Önkormányzat vagyonát érintően – a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel – 10 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékig a Polgármester, 10 és 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték között a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság, 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték felett a Közgyűlés jogosult dönteni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában, vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságokkal összefüggő döntési jogköröket jelen rendelet külön szabályozza.

20. § (1) *  Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyílt versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, vagy az önkormányzati vagyont hasznosítani versenyeztetési eljárás nélkül akkor lehet

a) ha a vagyontárgy értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket,

b) ha az értékesítés kedvezményesen, a hasznosítás ingyenesen, vagy kedvezményesen történik a 12. §-ban meghatározottak szerint,

c) ha a hasznosítás az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében meghatározott személyek részére történik, vagy

d) ha az önkormányzati vagyont gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátják rendelkezésre.

(3) *  Az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyon értékesítése elektronikus versenyeztetési eljárás keretében zajlik. Az elektronikus versenyeztetési keretszabályzatot a 2. melléklet tartalmazza.

(3a) *  Az önkormányzati tulajdonú ingó vagyon értékesítése és hasznosítása, valamint a nem mezőgazdasági célú földterületek hasznosítása papíralapú versenyeztetési eljárás keretében zajlik. A papíralapú versenyeztetési keretszabályzatot a 2/A. melléklet tartalmazza.

(4) *  Amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosítása versenyeztetési eljárás keretében történik, a 2/A. mellékletet az önkormányzati vagyon használójának alkalmaznia kell.

(5)–(7) * 

6. Törzsvagyon elemeire vonatkozó szabályok

21. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) *  A törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Közgyűlés dönt.

(3) Forgalomképtelen vagyonon vagyonkezelői jog a 11. §-ban meghatározott feltételekkel és módon, valamint jogszabályon alapuló, továbbá ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból szolgalom alapítható.

22. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyon, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, csak az Nvtv. 5. § (7) bekezdésében meghatározott személyek részére idegeníthető el.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre az (1) bekezdésben foglaltakon kívül akkor van lehetőség, ha a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították és a Közgyűlés döntött a vagyonelem forgalomképtelen vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítésének és hasznosításának bevételét a törzsvagyon megtartására, gyarapítására, állagának megóvására kell fordítani.

7. Önkormányzati intézményekre vonatkozó külön szabályok

23. § (1) Az önkormányzati intézmény részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzati intézmények a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(3) Az önkormányzati intézményektől a vagyoni eszközök használatának jogát a Közgyűlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(5) Az önkormányzati intézmény a használatában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan vagyontárgyait bérbeadás útján hasznosíthatja.

(6) Az önkormányzati intézmény a használatában lévő feleslegessé váló ingó vagyontárgyait a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint hasznosíthatja.

(7) Az önkormányzati intézmény vezetője az alaptevékenység sérelme nélkül önkormányzati tulajdonú vagyontárgy ellenérték fejében történő bérbe-, illetve ingyenes használatba adására

a) *  tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra saját hatáskörben,

b) határozatlan időre, vagy öt évet meg nem haladó határozott időtartamra a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság előzetes jóváhagyásával, és

c) öt évet meghaladó határozott időtartamra a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával

jogosult.

(7a) *  Amennyiben a (7) bekezdés a) pontja alapján a bérbe-, illetve ingyenes használatba adás tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra ismételten ugyanazon szervezet, vagy személy részére történik, az intézmény vezetője a szerződés megkötésére a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság előzetes jóváhagyásával jogosult.

(8) Az önkormányzati intézmény vezetője önkormányzati vagyontárgyat csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adhat ingyenesen használatba.

(9) *  Az önkormányzati intézmény vezetője évente egy alkalommal köteles beszámolni a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottságnak a (7) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján saját hatáskörben ingyenesen, vagy kedvezményesen történt hasznosítási tevékenységéről.

8. Gazdasági társaságokra vonatkozó külön szabályok

24. § Gazdasági társaság alapítására, illetve társasági részesedés vásárlására és elidegenítésére kizárólagosan a Közgyűlés jogosult.

25. § (1) Azon gazdasági társaságokban, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja, az adott társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a (2) bekezdésbe foglalt kivételekkel a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság gyakorolja.

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

b) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, és

c) * 

26. § (1) Többszemélyes gazdasági társaságok esetében az Önkormányzatot, mint tagot vagy részvényest megillető minden tulajdonosi jogot a Polgármester gyakorol.

(2) Többszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervi ülésén a Polgármester vagy meghatalmazottja jogosult eljárni.

27. § (1) A Miskolc Holding Zrt. legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a (2) bekezdésbe foglalt kivételekkel a Városgazdálkodási és – üzemeltetési Bizottság, gyakorolja.

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

b) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

c) * 

d) a Miskolc Holding Zrt. tulajdonában lévő azon részvényekkel, illetve üzletrészekkel való rendelkezéshez történő előzetes hozzájárulás, amely olyan gazdasági társaság jegyzett tőkéjére lett kibocsátva, létesítve, amely közszolgáltatási tevékenységet végez vagy kötelező önkormányzati feladat lát el, és

e) bármely olyan kérdésben való döntés, melyet Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, vagy a Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága a Közgyűlés elé felterjeszt.

(3) A Polgármester jogosult a Miskolc Holding Zrt. Igazgatóságát utasítani, intézkedését igényelni. A Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága köteles az utasításnak eleget tenni.

28. § A Közgyűlés minden olyan hatáskört magához vonhat, amely a 25–27. § alapján nem tartozik a hatáskörébe.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) * 

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Miskolc, 2012. december 13.

Dr. Csiszár Miklós Dr. Kriza Ákos
jegyző polgármester

1. melléklet a 40/2012. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

A vagyonkimutatás szerkesztési követelményei

A vagyonkimutatás az adatokat az alábbi szerkezeti tagolásban tartalmazza.

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

Intézményenként forgalomképesség szerinti bontásban, értékben.

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

1.1 Ingatlanok

1.1.1 Törzsvagyon

1.1.1.1. Forgalomképtelen vagyonelemek

1.1.1.1.1 Kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyonelemek

a) Helyi közutak és műtárgyaik

aa) közutakat ingatlanonként tételesen, a cím, a helyrajzi szám, a terület, a rendeltetés, a tulajdoni hányad, a bruttó érték feltüntetésével;

ab) nem önkormányzati tulajdonban lévő útingatlanok felújításának aktivált értékét tulajdonosonként/vagyonkezelőnként összesítve, bruttó érték feltüntetésével;

ac) műtárgyak közül a hidakat és felüljárókat tételesen, a cím, helyrajzi szám, a rendeltetés feltüntetésével;

ad) az aluljárókat tételesen a cím, felette lévő ingatlan helyrajzi száma, a rendeltetés feltüntetésével.

b) Terek és parkok

ba) köztereket ingatlanonként tételesen, a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével;

bb) közparkokat tételesen, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével.

c) Vizek és közcélú vízi létesítmények

ca) vizek közül a kisvízfolyásokat és központi kezelésű árkokat tételesen, a cím, a tulajdoni hányad, terület, rendeltetés, helyrajzi szám, bruttó érték feltüntetésével;

cb) közcélú vízi létesítményeket a cím, a helyrajzi szám, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a terület, a bruttó érték feltüntetésével.

1.1.1.1.2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek

Levéltári anyag, tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyaga főosztály/osztály megjelölésével, fm-ben.

1.1.1.2. Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

a) Közművek:

a cím, a helyrajzi szám, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a terület, a bruttó érték feltüntetésével.

b) Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló középületek:

ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, rendeltetés, tulajdoni hányad, bruttó érték feltüntetésével.

c) Önkormányzati költségvetési szervek használatába adott ingatlanok:

ingatlanonként tételesen, a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, bruttó érték feltüntetésével.

d) Az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés:

a cég megnevezése, jegyzett tőke, részesedés aránya, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok feltüntetésével.

e) Az Önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés azon társaságban, amely a d) pontban meghatározott társaságban részesedést szerzett.

a cég megnevezése, jegyzett tőke, részesedés aránya, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok feltüntetésével.

f) Műemlék épületek, építmények:

ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, műemléki törzsszám feltüntetésével.

g) Védett természeti területek:

ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, megnevezés, rendeltetés feltüntetésével (a védettséget elrendelő határozat számának, a védettség jellegének megjelölésével, amennyiben rendelkezésre áll).

h) Sportpályák és sportlétesítmények:

kezelőnként, ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, bruttó érték feltüntetésével.

i) Működő köztemetők, és a jogszabályokban előírt porladási idő leteltéig a lezárt köztemetők:

ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, jelleg, bruttó érték feltüntetésével.

j) Erdők:

tételesen a cím, helyrajzi szám, tulajdoni hányad, terület, rendeltetés, bruttó érték feltüntetésével.

k) Hulladéklerakó és létesítményei:

ingatlanonként a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, bruttó érték feltüntetésével.

l) Helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai:

ingatlanonként a kezelő, a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, bruttó érték feltüntetésével.

1.1.2 Üzleti vagyon

a) Társasházak cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, lakás darabszám, nem lakáscélú helységek darabszáma, bruttó érték feltüntetésével,

b) Lakóépületek cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, lakás darabszám, nem lakáscélú helységek darabszáma, bruttó érték feltüntetésével,

c) Pincék, présházak cím, helyrajzi szám, a rendeltetés, terület, tulajdoni hányad, bruttó érték feltüntetésével,

d) Önálló helyrajzi számú garázsok cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével,

e) Garázs alatti területek cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével,

f) Idegen felépítménnyel beépített ingatlanok cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével,

g) Nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlanok cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével,

h) Beépítetlen belterületi ingatlanok cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével,

i) Beépítetlen külterületi ingatlanok cím, helyrajzi szám, megnevezés, terület, tulajdoni hányad, a rendeltetés, a bruttó érték feltüntetésével,

j) Idegen szervek ingyenes használatában lévő ingatlanok cím, helyrajzi szám, terület, használó feltüntetésével.

k) Önkormányzati gazdasági társaságok használatába adott ingatlanvagyon tételesen a cím, helyrajzi szám, terület, rendeltetés, használó, bruttó érték feltüntetésével.

1.2 Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok:

tételesen, a cím, helyrajzi szám, terület, rendeltetés, használat jogcíme, tulajdonos feltüntetésével.

2. Gépek, berendezések és felszerelések

Intézményenként forgalomképesség szerinti bontásban, értékben.

3. Járművek

Intézményenként forgalomképesség szerinti bontásban, értékben.

4. Beruházások, felújítások

Saját és idegen tulajdonon végzett bontásban, értékben.

5. Beruházásra adott előlegek

Forgalomképesség szerinti bontásban, értékben.

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Tartós részesedés

Cég megnevezése, névérték és könyv szerinti érték megjelölése, forgalomképesség szerinti bontásban

2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

3. Tartósan adott kölcsön

4. Hosszú lejáratú bankbetétek

5. Egyéb hosszú lejáratú követelések

IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök

Az üzemeltető-kezelő, vagyonkezelő az átadott, illetve az átvett eszköz és az érték megjelölésével, forgalomképesség szerinti bontásban.

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

Intézményenként, értékben.

II. Követelések

Intézményenként, értékben.

III. Értékpapírok

Tulajdonviszonyt, hitelviszonyt megtestesítő részesedések értékben.

IV. Pénzeszközök

Intézményenként, értékben.

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

D) SAJÁT TŐKE

E) TARTALÉKOK

I. Költségvetési tartalékok

II. Vállalkozási tartalékok

F) KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Intézményenként, értékben.

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

A KÖNYVVITELI MÉRLEGBEN NEM SZEREPLŐ ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

I. 0-ra leírt, de használatban lévő eszközök állománya:

1. Ingatlanok

2. Gépek, berendezések:

a) Ügyviteli és számítástechnikai eszközök

b) Egyéb gépek, berendezések és felszerelések

c) Hangszerek

3. Járművek

4. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök

II. 0-ra leírt, de használaton kívüli eszközök állománya:

1. Ingatlanok

2. Gépek, berendezések:

a) Ügyviteli és számítástechnikai eszközök

b) Egyéb gépek, berendezések és felszerelések

c) Hangszerek

3. Járművek

4. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe adott, vagyonkezelésbe vett eszközök

III. Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állománya:

1. Szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotások

2. Gyűjtemények

3. Kulturális javak

4. Levéltári anyag, tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyaga főosztály/osztály megjelölésével, fm-ben.

IV. A mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségek, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettséget.

2. melléklet a 40/2012. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

Ingatlanok elektronikus értékesítésére vonatkozó versenyeztetési keretszabályzat

1. Általános szabályok

1.1. Az Önkormányzat megbízásából, nevében és képviseletében a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: kiíró) jár el, mint az elektronikus versenyeztetési eljárás kiírója.

1.2. Az értékesítésről szóló döntés kézhezvételét követően a kiíró köteles az ingatlan értékesítésére vonatkozó hirdetményt egy heti- vagy napilapban legalább egy alkalommal, a kiíró honlapján pedig folyamatosan megjelentetni.

1.3. Az elektronikus versenyeztetési eljárás lefolytatása céljából a kiíró a saját honlapján elektronikus ingatlanértékesítési rendszert (a továbbiakban: Rendszer) működtet. A kiíró a versenyeztetési eljárással összefüggő minden cselekményt és információt a Rendszeren keresztül végez és tesz közzé.

1.4. Az ingatlan megvásárlására vonatkozóan csak átlátható szervezet vagy természetes személy ajánlata fogadható el.

1.5. A megkötendő szerződésekre a magyar jog az irányadó.

2. Elektronikus versenyeztetési eljárásban való részvétel feltételei:

2.1. Ahhoz, hogy valaki az elektronikus versenyeztetési eljáráson pályázóként részt vehessen, első lépésként köteles a Rendszerben regisztrálni. A Rendszer a kiíró honlapján, az alábbi linken érhető el: ingatlanertekesites.miskolcholding.hu.

2.2. Az elektronikus versenyeztetési eljárásban az ajánlattétel feltétele, hogy a Rendszerben regisztrált felhasználó az általa megvásárolni kívánt ingatlan kiajánlási dokumentációját a kiírótól megvásárolja. A sikeres tranzakciót követően a regisztrált Felhasználó számára elérhetővé válik a kiajánlási dokumentáció letöltésének lehetősége.

2.3. A kiajánlási dokumentáció megvásárlását követően a regisztrált Felhasználónak lehetősége nyílik arra, hogy az ajánlatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőn belül leadja a Rendszeren keresztül. Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy eljárásban csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként. Ajánlatot az ajánlattevő saját nevében, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján tehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a Rendszerbe fel kell tölteni.

3. A kiajánlási dokumentáció az alábbiakat tartalmazza:

3.1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

3.2. a pályázat célját, jellegét,

3.3. az értékesítésre szánt vagyon megjelölését, összetételét, a lényeges műszaki, jogi, és egyéb tényeket, szükség esetén a vagyontárgy értékét,

3.4. a kiíró által elfogadható minimum árat, az értékesítés feltételeit, beleértve az alkalmazható fizetési módot is,

3.5. az ajánlatok benyújtásának módját és határidejét,

3.6. az ajánlati kötöttség időtartamát,

3.7. az eljárásra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a helyszíni szemle lehetőségéről való tájékoztatást,

3.8. a pályázati ajánlatok bontási eljárásának időpontját, módját,

3.9. az ajánlati biztosíték, illetve a bánatpénz megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét, módját,

3.10. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a felhívást kárfelelősség kizárása mellett az ajánlattevőkkel szemben indokolási kötelezettség nélkül az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, a versenyeztetési eljárást bármikor felfüggesztheti, határozatlan időre elhalaszthatja, a pályázati eljárást érvényes ajánlatok esetén is szerződéskötésig eredménytelennek nyilváníthatja, valamint a kiajánlási dokumentációt módosíthatja, amennyiben a módosítás nem érdemi és a minimum árat nem befolyásolja,

3.11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult arra, hogy a pályázat soron következő helyezettjével kössön szerződést, és

3.12. a pályázati ajánlat érvénytelenségének okait.

4. Az elektronikus versenyeztetési eljárás kétfordulós, amely egy ajánlattételi szakaszt és egy versenytárgyalást foglal magában. Az elektronikus versenytárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki az ajánlattételi szakaszban érvényes, elfogadott ajánlatot tett.

5. Az ajánlatnak kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:

5.1. az ingatlan adatai (típus, alapterület, ingatlan címe, helyrajzi száma, tulajdoni hányad),

5.2. a pályázat benyújtásának határideje,

5.3. az ajánlattételi biztosíték összege,

5.4. az ajánlattételi biztosíték befizetése,

5.5. a minimum ajánlati vételár,

5.6. az ajánlattevő adatai,

5.7. az ajánlati vételár összege,

5.8. az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozata:

5.8.1. az ajánlattétel pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

5.8.2. a vételár összegére,

5.8.3. az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, és

5.8.4. egyéb, kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra,

5.9. az ajánlattételi biztosíték befizetéséről szóló igazolás feltöltése,

5.10. magyar állampolgár, természetes személy ajánlattevő azonosításához szükséges hiteles aláírással ellátott nyilatkozat feltöltése,

5.11. meghatalmazás feltöltése, amennyiben természetes személy ajánlattevő helyett meghatalmazott jár el,

5.12. nem természetes személy ajánlattevő esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat, cégszerűen aláírt átláthatósági nyilatkozat, az ajánlattevő képviseletét igazoló dokumentumok, vagy meghatalmazás feltöltése,

5.13. konzorcium által benyújtott ajánlat esetén a szükséges nyilatkozatok megtétele, illetve az ezzel kapcsolatos megállapodás,

5.14. amennyiben a természetes személy helyett törvényes képviselő jár el, akkor a törvényes képviselet típusának megjelölése és a képviseletet igazoló okirat feltöltése,

5.15. egyéb, a kiíró által előírt, az adott pályázati adatlapon szereplő nyilatkozatok megtétele és igazolások feltöltése.

5.16. Az ajánlattevőnek a pályázati feltételek elfogadása során nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlati biztosíték befizetésével egyidejűleg tudomásul veszi a 6.3. pontban foglaltakat, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az eredményhirdetés napját követő naptól számított 30 napon belül adásvételi szerződést köt.

5.17. Az 5.1.–5.5. pontokban írtakat a Rendszer tölti ki, az 5.6.–5.14. pontban írtakat az ajánlattevő köteles kitölteni, illetve feltölteni a Rendszerben.

5.18. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kezdődik.

6. Ajánlati biztosítékra vonatkozó szabályok

6.1. Az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték fizetéséhez kell kötni, melynek mértéke a minimum ár 5%-a, melyet az ajánlattevőnek a kiajánlási dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

6.2. Az ajánlati biztosítékot a kiíró köteles legkésőbb az ajánlati kötöttség lejártát követő 10 munkanapon belül visszafizetni annak az ajánlattevőnek, aki a pályázati eljárás során nem válik nyertes ajánlattevővé.

6.3. Nem jár vissza az ajánlati biztosíték:

6.3.1. ha a kiírás szerint a szerződéskötési jogosultságról hozott döntést követően a vételárba beszámításra kerül,

6.3.2. ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, kivéve 9.3. pontban foglaltak vagy

6.3.3. a szerződés a szerződéskötésre jogosultnak felróható vagy érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.

6.4. Az elvesztett ajánlati biztosíték az ingatlan tulajdonosának költségvetését illeti meg.

6.5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

6.6. Az ajánlati biztosíték az adásvételi szerződés megkötésének időpontját követően foglalónak minősül, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség.

7. Beérkezett pályázatok értékelése

7.1. Az ajánlat akkor érvényes, ha:

7.1.1. az ajánlattevő a pályázati adatlapot hiánytalanul kitöltötte,

7.1.2. a kötelezően csatolandó dokumentumokat feltöltötte,

7.1.3. az ajánlat és az ajánlattevő a kiajánlási dokumentációban írt követelményeknek megfelel,

7.1.4. az ajánlattevő igazolja, hogy a kiajánlási dokumentációban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta,

7.1.5. valamennyi kötelező nyilatkozatot megtette,

7.1.6. az ajánlatát határidőben elküldte.

7.2. A kiíró a kiajánlási dokumentációban foglaltak szerint értékeli az ajánlattevők ajánlatát. Az ajánlatok érvényességéről, az eljárás eredményéről a kiíró jogosult és köteles dönteni.

7.3. A pályázatok értékeléséről eredménytájékoztató készül, amelynek tartalmaznia kell:

7.3.1. az eljárás rövid ismertetését,

7.3.2. a beérkező ajánlatok rövid értékelését,

7.3.3. azoknak a pályázóknak az azonosító szerinti megjelölését, akik a versenytárgyalási szakaszban részt vehetnek,

7.3.4. az eljárás eredményének összefoglaló értékelését,

7.3.5. érvénytelenség esetén az érvénytelenség okát.

7.4. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a kiajánlási dokumentációban foglaltaknak.

7.5. Eredménytelen az eljárás, ha:

7.5.1. kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

7.5.2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a kiajánlási dokumentációban rögzített követelményeknek vagy

7.5.3. a kiíró a pályázati eljárást indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánította.

7.6. Amennyiben az ajánlattételi eljárás eredménytelennek minősül, a kiírónak a hivatalos honlapján történő folyamatos hirdetés megjelentetésének útján kell megkísérelni az adott ingatlan értékesítését.

7.7. Az ajánlat kizárólag az adott versenyeztetési eljárás során érvényes. A versenytárgyalás elmaradása, meghiúsulása, vagy a versenyeztetési eljárás eredménytelensége esetén ugyanazon ingatlanra kitűzött ismételt versenyeztetési eljáráson kizárólag újabb ajánlat megtételével lehet részt venni, a korábbi versenyeztetési eljáráson tett ajánlat nem vehető figyelembe.

8. Amennyiben a versenyeztetési eljárásban több ajánlattevő vesz részt, de csak egy nyújtott be érvényes ajánlatot vagy csak egy ajánlattevő vesz részt, akinek érvényes az ajánlata, akkor az ingatlant az érvényes ajánlatot tett ajánlattevő az általa ajánlott áron jogosult megvásárolni. Amennyiben több ajánlattevő is nyújtott be érvényes ajánlatot, versenytárgyalást (licitálást) kell lefolytatni.

9. Versenytárgyalás

9.1. Az ajánlatok értékelését követően az ajánlattételi szakaszban érvényes, elfogadott ajánlatot tett ajánlattevők között a Rendszerben meghatározott időpontban a kiíró versenytárgyalást bonyolít le a Rendszeren keresztül, melynek alapján a kiíró hirdeti ki az eljárás eredményét.

9.2. A versenytárgyalást megelőzően, a versenytárgyaláson való részvételhez az ajánlattevőnek be kell jelentkeznie a Rendszerbe és

9.2.1. el kell fogadnia, hogy az induló licitár, az ajánlatokban érvényesen tett legmagasabb ajánlati ár, mely minimális vételárat jelent,

9.2.2. el kell fogadnia, hogy legalább az első fordulóban részéről vállalt és elfogadott kötelezettségeket, biztosítéki kört fenntartja,

9.2.3. amennyiben a kiajánlási dokumentációban a 3.10. pont alapján nem érdemi, a minimum árat nem befolyásoló módosítás történik, úgy ezt a módosítást a nyilatkozatával jóvá kell hagynia.

9.3. Amennyiben az ajánlattevő a 9. pont 9.2. alpontjában írt nyilatkozatokat nem teszi meg, úgy az ajánlata érvénytelennek minősül. Amennyiben ez az eredménytájékoztató tartalmát megváltoztatja, úgy a végső eredményről új eredménytájékoztató készül.

9.4. Az ajánlattevők a versenytárgyalás során a korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

9.5. Az ajánlat megtételére (licitálás) a licitálónak a Rendszeren keresztül az alábbi módon nyílik lehetősége:

9.5.1. A résztvevők a részükre a pályázat benyújtásakor a Rendszer által generált egyedi kóddal vesznek részt a versenytárgyaláson.

9.5.2. A licitálás az induló licitárral kezdődik, amely a Rendszerben beérkezett ajánlatokban érvényesen tett legmagasabb ajánlati ár.

9.5.3. Abban az esetben, ha minden ajánlattevő a minimum ajánlati árat ajánlotta meg, akkor az induló licitár a minimum ajánlati ár és a licitlépcső összege.

9.5.4. Az adott licitkörben résztvevőknek a kiíró által az adott versenytárgyalásnál meghatározott idő (licitkör hossza) áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az aktuális licitet tartsák, vagy egyedi licitet küldjenek be a Rendszeren keresztül.

9.5.5. A következő licitkörben az a licitáló vehet részt, aki az az adott licitkörben a rendelkezésre álló időn belül érvényes ajánlatot tett vagy tartotta a licitárat.

9.5.6. Licitálás esetén az az ajánlat tekinthető érvényesnek, mely az előző ajánlatot legalább a licitlépcső összegével meghaladja.

9.5.7. Licitálás esetén a licitlépcső összege az alábbi minimum ajánlati ár tartományokon belül a következők szerint alakul:

9.5.7.1. 1.000.000,- Ft-ot meg nem haladó vagy azt elérő becsérték esetén minimum 50.000,- Ft-tal,

9.5.7.2. 1.000.001,- Ft és 100.000.000,- Ft-ot meg nem haladó vagy azt elérő becsérték esetén minimum 100.000,- Ft-tal,

9.5.7.3. 100.000.001,- Ft és az azt meghaladó becsérték esetén legalább 500.000,- Ft-tal emelhető.

9.5.8. A megtett licit nem vonható vissza.

9.5.9. Az első licitkörben a beérkezett ajánlatok közül a legmagasabb ajánlati árat tett licitálónak nem kell licitálnia.

9.5.10. Amennyiben az ajánlattétel során valamennyi ajánlat azonos mértékű, az első licitkörben valamennyi licitáló aktív státuszba kerül, és licitálhat.

9.5.11. Amennyiben a licitáló kilépett a licitből és még ugyanazon licitkörben nem jelentkezik be ismételten, a következő licitkörben a gombok inaktívvá válnak, így a továbbiakban nem tud licitálni.

9.5.12. Amennyiben a licitáló a licitálás során egyedi licitet tesz, a következő körben nem kell licitálnia, feltéve, hogy más licitáló nem tett az adott körben az ő egyedi ajánlatánál nagyobb összegű egyedi ajánlatot.

9.5.13. A versenytárgyalás nyertese az az ajánlattevő, aki a versenytárgyaláson a legmagasabb összegű ajánlatot tette.

9.5.14. Amennyiben az adott versenytárgyalásnál meghatározott idő (licitkör hossza) eltelik anélkül, hogy újabb licit érkezett volna, az azonos összegű ajánlatok esetén az ajánlatnak a Rendszeren történő megjelenésének időpontja szerint korábban érkező, sorrendben megelőzi a később érkező ajánlatot.

9.5.15. Amennyiben egyetlen ajánlattevő sem vesz részt aktívan a licitálási folyamatban, de az ajánlattételi szakasz során egyedi – minimum ajánlati ár feletti – ajánlat érkezett, akkor az egyedi ajánlatot tett pályázó lesz a versenyeztetési eljárás nyertese.

9.5.16. Amennyiben egyetlen ajánlattevő sem vesz részt aktívan a licitálási folyamatban és nem nyújtottak be egyedi – minimum ajánlati ár feletti – ajánlatot az ajánlattételi szakaszban, akkor eredménytelen lesz a versenyeztetési eljárás.

9.6. Amikor a versenytárgyalás véget ér, a Rendszerben a versenytárgyalás értékelése feliratú záróképernyő jelenik meg, amely tartalmazza – többek között – a versenytárgyaláson résztvevő ajánlattevők sorrendjét egyedi virtuális azonosítóval megjelölve és az általuk megajánlott vételárat. A versenytárgyalás nyertese az az ajánlattevő, aki a legmagasabb összegű ajánlatot tette.

9.7. A Rendszer a versenytárgyalás befejezésének időpontjában automatikusan lezárja a licitnaplót.

9.8. A versenytárgyalásról tájékoztató készül, melyben rögzíteni kell:

9.8.1. a versenytárgyalás időpontját,

9.8.2. a versenytárgyaláson résztvevő személyeket egyedi azonosítóval jelölve,

9.8.3. a Rendszerben rögzített liciteket,

9.8.4. a résztvevők sorrendjét,

9.8.5. a vételárat,

9.8.6. esetlegesen jegyzőkönyvi rögzítést igénylő történéseket.

9.9. A tájékoztató felvételére abban az esetben is sor kerül, amennyiben a versenytárgyaláson ajánlattevők nem vettek részt, vagy nem tettek ajánlatot.

10. Panasz benyújtása, eredményhirdetés

10.1. A versenyeztetési eljárás lezárását követő napon az ajánlattevők elektronikusan, a Rendszeren keresztül kizárólag a Rendszer nem megfelelő működéséből eredő jog- vagy érdeksérelem esetén panasszal fordulhatnak a kiíróhoz, amelyet kiíró a beérkezéstől számított 8 napon belül köteles elbírálni.

10.2. Amennyiben a panasz benyújtására nyitva álló határidőn belül nem érkezik panasz, akkor a kiíró a határidő leteltét követő munkanapon eredményt hirdet. A kiíró a versenytárgyaláson részt vevő valamennyi licitálót értesíti a versenytárgyalás befejezéséről és a versenytárgyalás eredményéről.

10.3. Panasz benyújtása esetén:

10.3.1. amennyiben annak elbírálása során megállapítást nyer, hogy az nem megalapozott vagy a működési hiba az ajánlattevők sorrendjét nem befolyásolja, kiíró az elbírálást követő munkanapon eredményt hirdet,

10.3.2. amennyiben annak elbírálása során megállapítást nyer, hogy az megalapozott és a működési hiba az ajánlattevők sorrendjét befolyásolja, a kiíró a versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítja.

10.4. Kiíró az ajánlattevőket a 10.3. pontban foglaltakról e-mailben tájékoztatja.

10.5. Az ajánlattevő az ajánlatához az eredményhirdetéstől számított 90 napig kötve van.

11. Szerződéskötés

11.1. A nyertes ajánlattevő az adásvételi szerződést az eredményhirdetés napját követő naptól számított 30 napon belül köteles megkötni.

11.2. Amennyiben a versenytárgyalás nyertese az adásvételi szerződést a megadott határidőn belül neki felróható okból nem köti meg, a kiíró jogosult a szerződést a versenytárgyaláson részt vevő, soron következő ajánlattevővel megkötni.

2/A. melléklet a 40/2012. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

Önkormányzati tulajdonú ingó vagyon értékesítésére és hasznosítására, valamint a nem mezőgazdasági célú földterületek hasznosítására vonatkozó versenyeztetési keretszabályzat

1. A versenyeztetési eljárás kétfordulós.

2. A kétfordulós versenyeztetési eljárás egy ajánlattételi szakaszt és egy versenytárgyalást foglal magában. A versenytárgyaláson az az ajánlattevő vehet részt, aki az ajánlattételi szakaszban érvényes, elfogadott ajánlatot tett.

3. A versenyeztetési eljárás kiírója az Önkormányzat, vagy az önkormányzati vagyon Nvtv. szerinti használója (a továbbiakban: kiíró).

4. A hasznosításról rendelkező döntés kézhezvételét követően a kiíró köteles a versenytárgyalási hirdetményt egy heti- vagy napilapban legalább egy alkalommal, a kiíró vagy megbízottja honlapján pedig folyamatosan megjelentetni.

5. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell:

5.1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

5.2. a pályázat célját, jellegét,

5.3. az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, összetételét, a lényeges műszaki, jogi, és egyéb tényeket, szükség esetén a vagyontárgy értékét,

5.4. a kiíró által elfogadható minimum árat vagy díjat, az értékesítés, hasznosítás feltételeit, beleértve az alkalmazható fizetési módot is,

5.5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

5.6. az ajánlati kötöttség időtartamát,

5.7. az eljárásra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a helyszíni szemle lehetőségéről való tájékoztatást,

5.8. a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, módját,

5.9. az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyonra vonatkozó részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét, költségét,

5.10. az ajánlati biztosíték, illetve a bánatpénz megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

5.11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a felhívást visszavonhatja, felfüggesztheti valamint, hogy a pályázati eljárást érvényes ajánlatok esetén is eredménytelennek nyilváníthatja,

5.12. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult arra, hogy a pályázat soron következő helyezettjével kössön szerződést, és

5.13. a pályázati ajánlat érvénytelenségének okait.

6. Az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték fizetéséhez kell kötni, melynek mértéke a minimum ár 5%-a, hasznosítás esetén a forgalmi érték 5%-a, melyet az ajánlattevőnek a felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

7. Az ajánlati biztosítékot a kiíró köteles visszaadni annak az ajánlattevőnek, aki a pályázati eljárás során nem válik nyertes ajánlattevővé.

8. Nem jár vissza az ajánlati biztosíték:

8.1. ha a kiírás szerint a szerződéskötési jogosultságról hozott döntést követően a vételárba, bérleti díjba, használati díjba beszámításra kerül,

8.2. ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy

8.3. a szerződés a szerződéskötésre jogosultnak felróható vagy érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.

9. Az ajánlattevőnek a pályázati feltételek elfogadása során nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlati biztosíték befizetésével egyidejűleg tudomásul veszi a 8. pontban foglaltakat, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a döntés napját követő naptól számított 30 napon belül szerződést köt.

10. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:

10.1. az ajánlattételi felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

10.2. a vételár vagy díj összegére,

10.3. az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, és

10.4. egyéb, kiíró által meghatározott kötelezettségvállalására.

11. Az elveszett ajánlati biztosíték az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

12. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

13. A kiíró az ajánlattételi felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

14. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kezdődik.

15. Az ajánlattevő az ajánlatához, a kiíró által hozott döntés időpontjától számított 90 napig kötve van.

16. Az ajánlati biztosíték a tulajdonosi jog gyakorlója által hozott döntés időpontját követően foglalónak minősül, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség.

17. Az ajánlattevő az ajánlatát legalább egy példányban, magyar nyelven írva, lezárt borítékban, az ajánlattevő azonosíthatóságát kizáró módon, az adott eljárásra utaló jelzéssel, a benyújtásra nyitva álló időpontig személyesen köteles benyújtani.

18. Ajánlatot az ajánlattevő saját nevében, vagy meghatalmazott útján tehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

19. Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy eljárásban csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként.

20. Az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

21. Az ajánlat beérkezése során a kiírót képviselő átvevő rávezeti az átvétel pontos időpontját az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra, egyúttal igazolja az átvétel tényét. Érkezteti és nyilvántartásba veszi az ajánlatot.

22. A beérkezett ajánlatok felbontása nyilvánosan, a kiíró képviselőjének, az ajánlattevőknek, illetve meghatalmazottaiknak jelenlétében történhet. A nyilvános bontáskor a beérkezett ajánlatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, vagy lakóhelyét, valamint a kiíró által meghatározott adatokat. A nyilvános bontást azonnal követi a versenytárgyalási szakasz.

23. A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

23.1. az eljárás rövid ismertetését,

23.2. a beérkező ajánlatok rövid értékelését,

23.3. azoknak az ajánlattevőknek a megjelölését, akik a versenytárgyalási szakaszban részt vehetnek, és

23.4. az eljárás eredményének összefoglaló értékelését.

24. Az ajánlatok érvényességéről, az eljárás eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni.

25. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg az ajánlattételi felhívásban foglaltaknak.

26. Eredménytelen az eljárás, ha:

26.1. a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

26.2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi felhívás követelményeinek vagy

26.3. a kiíró a pályázati eljárást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánította.

27. Az ajánlatok értékelését követően az ajánlattételi szakaszban érvényes, elfogadott ajánlatot tett ajánlattevők között a kiíró versenytárgyalást bonyolít le, melynek alapján a kiíró hirdeti ki az eljárás eredményét.

28. Az ajánlattevők a versenytárgyalás során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy a kiíró részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

29. A versenytárgyaláson az ajánlattevőknek el kell fogadni, hogy:

29.1. az induló ár, az írásos ajánlatokban érvényesen tett legmagasabb ajánlati ár, mely minimális vételárat, bérleti, használati díjat jelent, és

29.2. legalább az első fordulóban részükről vállalt és elfogadott kötelezettségeket, biztosítéki kört fenntartják.

30. Amennyiben a versenytárgyaláson csak egy ajánlattevő vesz részt, a vagyontárgyat az általa ajánlott áron jogosult megvásárolni, vagy hasznosítani, több ajánlattevő esetén licitálást kell lefolytatni.

31. Licitálás esetén az az ajánlat tekinthető érvényesnek, mely az előző ajánlatot legalább a licitlépcső összegével meghaladja. A licitlépcső az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni.

32. A versenytárgyalás nyertese az az ajánlattevő, aki a legmagasabb összegű ajánlatot tette. A nyertes személyét a versenytárgyaláson nyilvánosan ki kell hirdetni.

33. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell felvenni, melyben rögzíteni kell:

33.1. a versenytárgyalás időpontját és helyét, az azon résztvevő személyeket,

33.2. a versenytárgyalás levezetője által adott tájékoztatásokat,

33.3. az elhangzott liciteket,

33.4. a nyertes személyét, a vételárat, a hasznosítás ellenértékét és

33.5. a versenytárgyalás levezetője vagy résztvevői által fontosnak tartott, jegyzőkönyvi rögzítést igénylő nyilatkozatokat, történéseket.

34. A jegyzőkönyv felvételére abban az esetben is sor kerül, amennyiben a versenytárgyaláson ajánlattevő nem jelent meg vagy nem tesz ajánlatot.

35. Amennyiben a versenytárgyalás nyertese az adásvételi szerződést, vagy a hasznosítási szerződést nem köti meg, a szerződést a versenytárgyaláson résztvevő, soron következő ajánlattevővel lehet megkötni.

36. Amennyiben az ajánlattételi eljárás eredménytelennek minősül a kiírónak a hivatalos honlapján történő folyamatos hirdetés megjelentetésének útján kell megkísérelni az adott vagyontárgy hasznosítását, értékesítését.

3. melléklet a 40/2012. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez * 

1. *  Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az alábbi ingatlanokat az alábbi térmértékben az önkormányzati törzsvagyoni körből kivonja és üzleti vagyoni körbe sorolja:

A B C D

1.

Hrsz.

Megnevezés

Eredeti térmérték (m2)
Kivonásra kerülő
térmérték
(m2)
2. 2590/2 kivett közterület 5208 4600
3. 13067/1 kivett közterület 91377 53268
4. 45576/2 kivett közterület 1603 103
5. 1542/2 kivett közút 583 481
6. 2667/2/A irodaház 5692 5692
7. 2091 Városháza és transzformátor ház 2301 2301
8. 21688/A stadion (lelátó) 1896 1896
9. 14277 kivett bölcsőde 6715 4000
10. 21681/3 Kivett parkoló 2357 2357
11. 33944 Kivett közterület 171 171
12. 33947 Kivett közterület 1195 1195
13. 33948 Kivett közterület 17451 17451
14. 33935/7 Kivett sporttelep 40529 40529
15. 33935/2 Kivett közterület 7633 7633
16. 12762 Kivett önkormányzati út 9593 3902
17. 4090/1 Kivett közterület 4526 1441
18. 30869/7 Kivett közpark 1.6958 1308
19. 30891 Kivett közterület 7008 1178
20. 30902 Kivett közterület 7240 637
21. 30903/10 Kivett közterület 5091 4985
22. 33937/2 Kivett uszoda 7807 766
23. 33949 Kivett közterület 3119 1659
24. 20036/9 Kivett közterület 20138 14392
25. 45575/14 Kivett saját használatú út 984 328
26. 45576/5 Kivett közterület 514 495
27. 46062 Kivett közterület 3011 1085
28. 3393 Kivett közterület 115 115
29. 2271/2 Kivett közterület 96 71
30. 6767/1 Kivett közterület 639 639
31. 45570/1 Kivett közterület 20720 120
32. 2059/5 Kivett városháza 1987 1987
33. 19 Kivett általános iskola 3267 3267
34. 1057/60 Kivett közút 2656 98
35. 61812/9 Kivett közterület 1043 120
36. 23464/9 Kivett közterület 163 163
37. 23461 Kivett parkoló 3052 678
38. 45519 Kivett lakóház, udvar 603 603
39. 33546 Kivett közterület 9880 95
40. 32551 Kivett út 69 69
41. 1612 Kivett közterület 193 193
42. *  46292/9 kivett út 772 379
43. 3402 Kivett közterület 30 30
44. 20811/6 Kivett közterület 65 65
45. 31329/2 Kivett autóbusz pályaudvar 17313 225
46. 11430/3 Kivett út 1.923 1.923
47. 11462 Kivett közterület 1.525 1.525
48. 11490/2 Kivett út 523 64
49. 2780 Kivett közpark, egyéb épület 485 43
50. 2677/38 Kivett lakótelep 88.503 2.002
51. 2779 Kivett közpark 746 12
52. 3644/4 Kivett út 93 93
53. 45020/1 Kivett udvar és egyéb épület 20.005 12.515
54. 35144/45 Kivett közterület 16.737 4075
55. 46596/1 Kivett közterület 36 15
56. 11501/5 Kivett árok 8082 1544
57. 23325 Kivett közterület 123 123
58. 20175/12 Kivett közterület 207 207
59. 1057/21 Kivett közút 895 135
60. 23459 Kivett közterület 1768 676
61. 35/2 Kivett közút 244 112
62. 33108 Kivett közterület 1570 95
63. 3758/30 Kivett közterület 54033 81
64. 30519/2 Kivett közterület 6933 2359
65. 45577/1 Kivett közterület 1109 1109
66. 11509/18 Kivett út 623 264
67. 11509/19 Kivett út 2348 184
68. 21789 Kivett beépítetlen terület 34 34
69. 33835/8 kivett közterület 13463 8047
70. 22133/316 Kivett közterület 8493 215
71. 22133/300 kivett közterület 1324 145
72. 41063/6 kivett közterület 2596 106
73. 41265/19 kivett közterület 863 38
74. 2120 kivett közterület 122 122
75. 3663 Kivett közterület 239 30
76. 3668 Kivett közterület 372 31
77. 0127/2 Kivett árok 4688 4688
78. 0119 Kivett árok 7396 7396
79. 0121 Kivett árok 3401 3401
80. 0123 Kivett árok 6912 6912
81. 0125 Kivett árok 9485 9485
82. 0128/4 Kivett út 1589 1589
83. 0128/5 Kivett út 898 898
84. 0129 Kivett árok 1776 1776
85. 4826/21 Kivett közút 771 771
86. 11501/4 Kivett árok 114 114
87. 2194 kivett közterület 91 91
88. 4555/1 kivett közút 38140 28
89. 6942/32 kivett közterület 11977 163
90. 30122/28 kivett közterület 29262 125
91. 3700/95 kivett parkoló 111 111
92. *  11121/2 kivett parkoló 8692 1351
93. 2956 kivett közterület 15 15
94. 38230/1 kivett közterület 5178 36
95. 8315/88 kivett közút 1495 48
96. 72897 kivett közút 1442 700
97. 41610/6 kivett út 1987 228”
98. *  14043 kivett közterület 27516 4435
99. *  41022/1 kivett sporttelep 8680 8680
100. *  4593 kivett közterület 1120 1120
101. *  0948/1 kivett közút 7555 6140
102. *  8315/98 kivett saját használatú út 236 236
103. *  8315/101 kivett út 295 295
104. *  23337 kivett közterület 481 481
105. *  23327 kivett közterület 74 74
106. *  23342 kivett közterület 125 125
107. *  23346 kivett közterület 434 434
108. *  76886/1 kivett közút 135 90
109 *  61812/3 kivett közterület 1569 84
110 *  4124/1 kivett piactér 2809 2809
111 *  4127/1 kivett piactér 2487 2487
112 *  4123 kivett közút 882 882
113 *  6412/1 kivett közterület 55 55
114 *  6093/853 kivett közterület 281 281
115 *  3700/100 kivett egyéb épület és
közterület
18026 191
116 *  3652 kivett közterület 209 209
117 *  45172/2 kivett közterület 21 21
118 *  5137/22 kivett közút 3442 534
119 *  3389 kivett közterület 310 18
120 *  3404 kivett közterület 1080 21
121 *  31246 kivett közterület 2873 100
122 *  46553 kivett közút 431 431
123 *  45567 kivett közterület 850 86
124 *  20252/5 kivett közterület 818 818
125 *  20252/6 kivett közterület 314 314
126 *  20252/7 kivett út 178 178
127 *  45336/5 kivett közterület 9 9
128 *  45409 kivett közterület 4618 9
129 *  6571/65 kivett közterület 9707 2012
130 *  5812/4 kivett közterület 51 51
131 *  5813/1 kivett közterület 128 128
132 *  12064/21 kivett lépcső 146 88
133 *  47526 kivett közút 2286 147

2. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az alábbi ingatlanokat az alábbi térmértékben a kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyonból a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyoni körbe sorolja:

A B C D E F

1.

Hrsz.

Megnevezés
Eredeti
Forgalomképesség szerinti besorolás
Eredeti
térmérték (m
2)
Átsorolást követő
Forgalomképesség
szerinti besorolás
Kivonásra
kerülő
térmérték (m
2)
2. 35352/9 Kivett egyéb épület és kopárság kizárólagos önkormányzati tulajdon 2502 korlátozottan forgalomképes 2502
3. *  40024/4 kivett
önkormányzati út
kizárólagos önkormányzati tulajdon 3628 korlátozottan forgalomképes 1348
4. *  22133/316 kivett közterület kizárólagos önkormányzati tulajdon 8493 korlátozottan forgalomképes 2284
5 *  22113/26 kivett közpark kizárólagos önkormányzati tulajdon 303 korlátozottan forgalomképes 116
6 *  22113/24 közterület kizárólagos önkormányzati tulajdon 3230 korlátozottan forgalomképes 71
7 *  13005 kivett közterület kizárólagos önkormányzati tulajdon 8628 korlátozottan forgalomképes 8628
8 *  6822/7 kivett Szinva patak kizárólagos önkormányzati tulajdon 17348 korlátozottan forgalomképes 86