Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2016. (XII. 12.) önkormányzati rendelete

Miskolc város nevének használatáról

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 48. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 4.1.2 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottsága

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § *  E rendelet célja, hogy szabályozza Miskolc város nevének, és a történelmileg kialakult városrészi elnevezések jogszerű használatát.

1/A. § *  A történelmileg kialakult városrészi elnevezések:

1. Alsóhámor

2. Avas

3. Belváros

4. Bulgárföld

5. Bükkszentlászló

6. Csabai kapu

7. Diósgyőr

8. Felsőhámor

9. Felsőgyőr

10. Görömböly

11. Győri kapu

12. Hejőcsaba

13. Jókai lakótelep

14. Kilián lakótelep

15. Komlóstető

16. Lillafüred

17. Lyukóvölgy

18. Magashegy

19. Martin kertváros

20. Mindszent

21. Miskolctapolca

22. Népkert

23. Pereces

24. Petneházy bérházak

25. Selyemrét

26. Szentpéteri kapu

27. Szirma

28. Zsolcai kapu

29. Vargahegy

30. Vasgyár

31. Vologda

32. Vörösmarty

2. § *  E rendelet hatálya kiterjed azon természetes- és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet végzőkre, akik a „Miskolc”, „Miskolc város” vagy „Miskolc Megyei Jogú Város” kifejezést, vagy ezek ragozott, rövidített, toldalékos, vagy mozaikszóként felhasznált alakját (a továbbiakban együtt: „Miskolc” név), és az 1/A. §-ban felsorolt történelmileg kialakult városrészi elnevezéseket, vagy ezek ragozott, rövidített, toldalékos, vagy mozaikszóként felhasznált alakját (a továbbiakban együtt: történelmi városrészi nevek):

a) megnevezésükben,

b) tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben,

c) rendezvényük elnevezésében, vagy

d) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon, egyéb terméken

használni kívánják.

3. § *  A „Miskolc” nevet, és a történelmi városrészi neveket a 2. §-ban meghatározott személyek és szervezetek, az ott megjelölt célra engedéllyel vehetik fel vagy használhatják.

4. § Nem engedélyköteles:

a) az a névhasználat, amely jogszabályon alapul,

b) a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által vagy részvételével alapított gazdasági társaságok, társulások névhasználata,

c) az Önkormányzat által alapított intézmények, egyéb szervezetek névhasználata,

d) a közösségi közlekedési eszköz állomása, megállóhelye nevének feltüntetésével megvalósuló névhasználat.

5. § (1) A névhasználat díjmentes.

(2) A névhasználat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú hatáskört Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) gyakorolja.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései - e rendeletben foglalt eltérésekkel - irányadók.

6. § (1) A névhasználatra vonatkozó kérelmet írásban, illetékmentesen a Polgármesterhez kell benyújtani.

(2) *  A névhasználatra vonatkozó kérelemnek a Ákr. 36. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) a kérelmező tevékenységi körét,

b) a kérelmezett névhasználat időtartamát,

c) a kérelmezett névhasználat célját,

d) *  a kérelmezett névhasználat módját - ennek keretében a megnevezés teljes szövegét, amennyiben a kérelmező a „Miskolc” nevet, és a történelmi városrészi neveket a 2. § a) pontjában meghatározott célból kívánja használni, és

e) a kérelmező arra irányuló nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy az általa kifejtett tevékenység alkalmas a Miskolc városa iránti megbecsülés fokozására vagy a város egészének vagy egy részének fejlődésének elősegítésére a tudományos, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, vallási vagy gazdasági területen.

(3) A névhasználat iránti kérelemhez mellékletként csatolni kell:

a) a szervezet létesítő okiratának vagy cégkivonatának eredeti vagy egyszerű másolati példányát, amennyiben a kérelmező nem természetes személy,

b) az embléma, jelvény, kiadvány, dísz- vagy emléktárgy, egyéb termék színes tervét - a tényleges méret és a nagyítás vagy kicsinyítés léptékének feltüntetésével -, amennyiben a kérelem a 2. § d) pontjára vonatkozik és

c) a (2) bekezdés e) pontjának igazolására szolgáló dokumentumokat.

7. § (1) A névhasználat akkor engedélyezhető, ha a kérelmező:

a) természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye, nem természetes személy székhelye, telephelye, vagy fióktelepe Miskolc közigazgatási területén található, vagy

b) tevékenysége, működése jellemző módon Miskolchoz kötődik és

a kérelmező valószínűsíti, hogy az általa kifejtett tevékenység alkalmas arra, hogy a Miskolc városa iránti megbecsülést fokozza vagy a város egészének vagy egy részének fejlődését elősegítse a tudományos, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, vallási vagy gazdasági területen.

(2) A névhasználat engedélyezését meg kell tagadni, amennyiben:

a) a használat célja, módja vagy körülményei

aa) jogszabályba ütköznek vagy

ab) bizonyíthatóan az Önkormányzat, vagy a település lakosságának jogait, jogos érdekeit sértik vagy veszélyeztetik,

b) a kérelmezett névhasználat a kérelem elbírálását megelőzően engedélyezett névhasználattól nem különbözik.

(3) A névhasználat - az irányadó jogszabályokra, más hatósági engedélyekre is figyelemmel:

a) határozatlan, határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig,

b) a tevékenység folytatásának, vagy a kérelmező működésének idejére,

c) egy vagy több alkalomra

engedélyezhető.

(4) A névhasználat engedélyezéséről a Polgármester - a 7. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - mérlegelési jogkörében dönt. Az engedélyben a névhasználat módjára nézve feltételek, kikötések, egyéb előírások is megállapíthatók.

(5) Jogi személy - a 2. § a) pontjában meghatározott esetben - az engedélyezett névhasználatot köteles az engedély kiadását követő 30 napon belül a cégbíróságon bejelenteni és kérni annak bejegyzését.

8. § (1) *  A névhasználati engedély a Ákr. 81. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a használat időtartamát,

b) a használat célját,

c) a használat módját, beleértve a névhasználat pontos szövegét,

d) a használat díjmentességére történő utalást,

e) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait,

f) a használattal kapcsolatos esetleges feltételeket, kikötéseket, előírásokat.

(2) A névhasználati engedélyekről a polgármester nyilvántartást vezet.

9. § A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, amennyiben:

a) a kérelmező

aa) a névhasználatot az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja,

ab) az engedélyben meghatározott, a névhasználattal kapcsolatos feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi,

b) a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be.

10. § Az engedély nélküli, engedélytől eltérő vagy az engedély kiadásának megtagadása ellenére folytatott névhasználatot a Polgármester megtiltja.

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a város nevének használatáról szóló 19/1994. (V. 3.), valamint az azt módosító 17/2000. (IV. 10.) *  és 31/2010. (IX. 15.) önkormányzati rendeletek * .

Miskolc, 2016. december 8.

Dr. Alakszai Zoltán Dr. Kriza Ákos
jegyző polgármester