Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2009. (X. 26.) rendelete

a távhőszolgáltatásról * 

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban Tszt.) 60. § (3) bekezdésében és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat) az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Mosonmagyaróvár Város közigazgatási területén

a) azokra a távhő termelésére szolgáló távhőtermelő létesítményekre, melyek létesítési és működési engedélyét a Tszt. 7. § a) pontja alapján az Önkormányzat jegyzője adja ki.

b) azokra a távhőszolgáltatókra, akik működési engedélyét a Tszt. 7. § b) pontja alapján az Önkormányzat jegyzője adja ki.

c) a b) pont szerinti engedélyes szolgáltatását igénybevevő felhasználókra, díjfizetőkre.

Fogalom-meghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

a) távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

b) távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

c) távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

d) távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

e) felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhő felhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:

ea) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

eb) egyéb felhasználó: az ea) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

f) díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, a Tszt-ben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

g) távhővel ellátott épület: az egy felhasználói hőközpontból ellátott épület vagy szolgáltatói hőközpontból történő távhőszolgáltatás esetén egy hőfogadó állomásról ellátott épületegység;

h) épületrész: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.);

i) távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;

j) távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték (primer távhővezeték), valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték (szekunder távhővezeték);

k) hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:

ka) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

kb) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül - közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;

kc) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

l) hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet;

m) szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

n) felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

o) felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

p) csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa. A távhőszolgáltató és a felhasználó külön megállapodása alapján a csatlakozási pont a fentiektől eltérhet.

q) teljesítési hely:

- hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont,

- épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő felhasználó felé eső oldala;

r) felhasználási hely: az az épület, illetve épületrész, amelynek távhővel történő ellátására a szerződéses jogviszony létrejött.

s) használati melegvíz: távhővel felmelegített közműves ivóvíz;

t) fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;

u) költségmegosztó: az elszámolási hőmennyiségmérő által mért hőmennyiségnek a díjfizetők közötti megosztására, a Tszt. 43. § (4) bekezdésben foglalt esetben a felhasználók közötti megosztására szolgáló mérőműszer vagy eszköz;

v) üzletszabályzat: a működési engedélyt kiadó közigazgatási szerv által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség által véleményezett szabályzat, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel való együttműködését.

II. Fejezet

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG

3. § Az Önkormányzat a távhőszolgáltatásra engedélyt kapott társaságok útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

III. Fejezet

A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

4. § (1) A távhőhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

(2) A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.

5. § (1) A távhőszolgáltató tulajdonát képező szolgáltatói berendezést, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezést a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

(2) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre legfeljebb az Önkormányzat árrendeletében meghatározott csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj magában foglalhatja a 4. § (2) bekezdés alapján fizetett fejlesztési költség teljes vagy részleges fedezetét is.

6. § (1) Felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának a kötelessége.

(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

a) létesíthet új felhasználói berendezést;

b) helyezhet át, alakíthat át és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.

(7) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.

(8) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.

(9) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

(10) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosának, illetőleg használójának személyes érdekei figyelembevételével - a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve - munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott ellenőrzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhőszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

7. § Az Önkormányzat a város helyi építési szabályzatában kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.

IV. Fejezet

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY

8. § (1) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ.) tartalmazza.

(2) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó, illetve épületrészenkénti díjfizetés esetén a díjfizető a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

(4) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

(5) A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerződés - a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel - a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(6) A közüzemi szerződések tartalmára a TKSZ. előírásai az irányadók.

(7) A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közüzemi szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.

(8) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználók és a díjfizetők részére hozzáférhetővé tenni.

A szolgáltatott távhő mérése és elszámolása

9. § (1) a) A távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

b) * 

c) A hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja - egyéb megállapodás hiányában - a szolgáltatói hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség.

d) A felhasznált távhő mennyisége - távhőszolgáltatóval történt egyeztetést követően - épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.

e) Az épületrészenként felszerelt hőmennyiségmérők a hőközponti vagy hőfogadói mérő költségmegosztó mérői. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja - eltérő megállapodás hiányában - a hőközpontban mért hőmennyiség.

(2) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségnek a mérése a hőközponthoz tartozó, az illetékes víz- és csatornaszolgáltató tulajdonában levő főmérővel történik.

(3) A melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon épületrészenként van lehetőség. Az így felszerelt melegvízmérők a (2) bekezdés szerinti hőközponti főmérő költségmegosztó mérői. A melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé, annak költsége a felhasználót, díjfizetőt terheli.

(4) Az egyéb felhasználó, díjfizető a használati melegvíz felhasználását a (3) bekezdés szerint mérni köteles.

10. § (1) Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2) Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elfogadta.

(3) A felhasználó, illetve a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az OMH jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy

- a szállítás és a hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli,

- a számla utólagos korrekcióját az OMH jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató az utolsó elszámolási időszakra köteles elvégezni.

11. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesíttetése az elszámolási mérő tulajdonosának a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2) A 9. § (1) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, továbbá a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét az előző év azonos időszakában mért hőmennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre történő korrekciójával kell meghatározni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrrekció alapját.

12. § (1) Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata.

(2) A felhasználó, a díjfizető, illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését és fenntartását.

(3) Amennyiben az ellenőrzés során - ha a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó, díjfizető állandó bejutása biztosított - a felhasználónál, díjfizetőnél elhelyezett elszámolási mérőkön a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelem (ólomzár) sérült, úgy a felhasználó, díjfizető a tárgyi elszámolási időszakra a 26. § (3) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.

A szolgáltatás minősége

13. § (1) Hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás esetén a távhőszolgáltató felhasználóval kötött közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménnyel áll a csatlakozási ponton a felhasználó rendelkezésére.

(2) Fűtési célú távhőszolgáltatás esetén a fűtési időszakban úgy kell fűteni, hogy a fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan legalább az épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai méretezéséről szóló, mindenkor érvényes MSZ szabványban a téli hőtechnikai méretezéshez a különböző funkciójú helyiségekre megadott hőfokok legyenek, feltéve ha ezt a felhasználói berendezések állapota lehetővé teszi. A távhőszolgáltató és felhasználó ettől eltérőleg is megállapodhat.

(3) A használati melegvíz szolgáltatás esetén a melegvíz hőmérséklete a teljesítési helyen 40 C°-nál kevesebb nem lehet.

Alkalmazott díjak

14. § A felhasználó, díjfizető a távhőszolgáltatásért hődíjat és alapdíjat fizet.

15. § (1) A hődíj

a) a távhőszolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag árából; valamint a hozzá kapcsolódó adókból és egyéb díjakból;

b) a távhőszolgáltató által vásárolt hő díjából;

c) a primer hálózati hőveszteségből;

d) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz hőtartalmának ellenértékéből

áll.

(2) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ) után kell fizetni.

16. § (1) Az alapdíj éves díj, mely a távhőszolgáltató hődíj nélküli költségeit, indokolt ráfordításait és a működéséhez, fejlesztésekhez szükséges nyereséget fedezi.

(2) Az alapdíj költségtartalmát tekintve:

a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből;

ba) a távhőszolgáltató primer távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;

bb) a távhőszolgáltató tulajdonában, kezelésében levő hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségéből;

bc) a távhőszolgáltató szekunder távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségéből;

bd) a távhőszolgáltató tulajdonában levő hőmennyiségmérők üzemeltetési, fenntartási költségéből;

c) a távhőszolgáltató egyéb működési költségeiből áll.

(3) Az adott felhasználói kör alapdíjának meghatározásánál a (2) bekezdés szerinti költségekből a ténylegesen ott felmerülő költségek vehetők figyelembe.

(4) *  A távhőszolgáltató legfeljebb a mindenkor hatályos miniszteri rendelet által megállapított mértékű nyereséget számíthat fel.

(5) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában van, akkor a felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW, év).

(6) Ha a hőközpont a távhőszolgáltató tulajdonában, kezelésében van, akkor - egyéb megállapodás hiányában - a felhasználó, díjfizető az alapdíjat a tulajdonában, használatában álló helyiségek fűtött légtérfogata alapján, az igénybevett szolgáltatás (fűtés és/vagy melegvíz) szerint fizeti meg (Ft/légm3,év).

17. § A távhőszolgáltató a tulajdonában levő hőközpontról ellátott felhasználók, díjfizetők felé a használati melegvíz víz- és csatornadíját a melegvíz hődíjától elkülönítetten, a mindenkor érvényes víz- és csatornadíjakkal számlázza tovább.

18. § (1) *  A lakossági felhasználóknak és a külön kezelt intézményeknek nyújtott távhőszolgáltatás részszámlákban alkalmazható legmagasabb hő díját - mint legmagasabb hatósági árat - a távhőszolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembe vételével az energiapolitikáért felelős miniszter állapítja meg.

(2) * 

(3) * 

(4) * 

Díjfizetés

19. § A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a felhasználó az alapdíj 1/12-ed részét és az előző év azonos hónapjában felhasznált hőmennyiség alapján számított hődíjat a tárgyhóban fizeti meg. A hőmennyiségmérés alapján történő elszámolás évente kétszer, júniussal és decemberrel bezárólag, a júliusi és januári számlában történik (távhőszolgáltató a különbözetet beszedi vagy visszafizeti).

20. § (1) A távhőszolgáltató tulajdonában, kezelésében lévő hőközpont esetén a felhasználók, díjfizetők az alapdíj 1/12-ed részét és részfizetésként, a tervezett havi fűtési és melegvíz felhasználás utáni hődíjat a tárgyhóban fizetik meg. A mérés alapján történő elszámolás:

a) fűtés légtérfogat-arányos felosztása alapján történő elszámolás esetén évente kétszer, júniussal és decemberrel bezárólag a júliusi és januári,

b) költségmegosztás alapján történő elszámolás esetén a költségmegosztás szerinti elszámolásra megkötött közüzemi szerződésben rögzített időszakonként, jellemzően decemberrel bezárólag, a tárgyévet követő februári

számlában történik (távhőszolgáltató a különbözetet beszedi vagy visszafizeti).

(2) *  A tervezett havi fűtési fajlagos hőszükségletet (GJ/légm3,idény) az épületrész előző elszámolási időszakának tényleges adatai alapján számított fajlagos fűtési hőszükséglet figyelembe vételével kell meghatározni. Díjfizető változás esetén, korábbi tényleges felhasználási adatok hiányában a fűtési fajlagos hőszükséglet mértéke a

a) korszerűsítetlen, vagy részlegesen korszerűsített épületek lakóközösségeinek felhasználói számára 0,220 GJ/183nap,légm3,

b) homlokzati hőszigeteléssel és korszerű homlokzati nyílászárókkal ellátott, termosztatikus radiátorszelepek, valamint költségosztó eszközök beépítésével korszerűsített épületek fel-használói számára 0,176 GJ/183nap,légm3

c) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott érték az átlagosnál rosszabb hőtechnikai jellemzőkkel rendelkező épület esetén az elszámolási időszak részszámláiban számlázott és a ténylegesen elszámolt fűtési hőmennyiség aránya alapján számított, szükséges mértékben, legfeljebb 0,275 GJ/183nap,légm3 értékre megemelhető.

(3) Költségosztóval szerelt, huzamosabb ideig lakatlan lakás esetén a tervezett havi fűtési hőfelhasználás (2) bekezdés b) pontja szerint számított mértéke a lakás díjfizetőjének kérésére - a lakóközösség képviselőjének írásbeli hozzájárulása mellett - a lakás üresen állásának idejére 50%-ra csökkenthető. A lakás ismételt használatba vételét a változást megelőzően legalább 15 nappal díjfizető köteles a szolgáltatónak bejelenteni.

(4) *  A tervezett havi melegvíz felhasználást az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása, vagy a távhőszolgáltató és a felhasználó, díjfizető által közösen megállapított melegvíz mennyiség (m3/hó) és a melegvíz készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználása (GJ/m3) szorzataként kell meghatározni.

A melegvíz készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználását a fűtési időszakon kívüli hónapokban, a mért hőközponti hő- és vízfelhasználás hányadosával havonta számított értékek átlagaként, hőközpontonként kell meghatározni. Amennyiben nem állnak rendelkezésre a számításhoz szükséges fűtési idényen kívüli tényleges mérési adatok, a melegvíz fajlagos hőtartalma 0,264 GJ/m3 értékkel állapítandó meg. Szolgáltató ezt az értéket a (4) bekezdés b) pontja szerinti kalkuláció alapján évente értékeli és szükség esetén szeptember 30-i fordulónappal módosítja.

21. § (1) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

- a csak fűtési hőigényeket kielégítő hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség,

- a használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség, valamint a 9. § (2) bekezdés szerint megmért vízmennyiség és a melegvíz-készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználása szorzatának a különbsége.

(2) A fűtési célú hőfelhasználás a hőfogadókba elhelyezett hőmennyiségmérőkkel tovább bontható. Ha a hőközpontról ellátott valamennyi hőfogadóba költségmegosztó hőmennyiségmérő került beépítésre, akkor a hőközponti fűtési célú hőfelhasználás és a hőfogadói költségmegosztó hőmennyiségmérők által mért értékek összegének különbségét felhasználás arányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni.

(3) Elszámoláskor a távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan az (1)-(2) bekezdések szerint megmért, vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között - más megállapodás hiányában - a tulajdonukban, használatukban lévő helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, közület stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét.

(4) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti fűtési hőfelhasználást a díjfizetők a (3) bekezdéstől eltérő módon kívánják szétosztani - például fűtési költségmegosztók alapján -, akkor annak feltételeit a közüzemi szerződésben rögzíteni kell.

22. § (1) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség használati melegvíz célú hőfelhasználása a 9. § (2) bekezdés szerint megmért vízmennyiség (m3) és a melegvíz-készítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználásának (GJ/m3) a szorzata.

(2) Elszámoláskor a távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti használati melegvíz célú hőfelhasználást, valamint - a melegvíz víz- és csatornadíjának továbbszámlázásához - a 9. § (2) bekezdés szerinti hőközponti fővízmérő által megmért vízmennyiséget a hőközpontről ellátott felhasználók, díjfizetők között a felhasználó, a díjfizető, vagy a felhasználó közös képviselője által minden év június 30-ig és december 31-ig megadott, a 9. § (3) bekezdés szerinti egyedi melegvíz-mérők mérési adatai alapján osztja szét. Amennyiben a felhasználó, a díjfizető vagy a felhasználó képviselője a mérési adatokat határidőre nem adja meg, úgy a szétosztáshoz a távhőszolgáltató a felhasználók és a díjfizetők előző elszámolási időszakra vonatkozó átlagfogyasztását veszi figyelembe.

(3) Ha a 9. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérés nem a teljes elszámolási időszakban valósult meg, akkor a teljes elszámolási időszakot a mérési időszakból számított átlagérték alapján kell elszámolni, amennyiben a számításhoz minimum 30 nap mért időszak rendelkezésre áll.

(4) a) Ha a felhasználó, díjfizető a 9. § (3) bekezdés szerinti egyedi melegvíz-mérővel nem rendelkezik, akkor annak beépítéséig a havi használati melegvíz fogyasztása - amit az (1) bekezdés szerinti szétosztásnál figyelembe kell venni - a tulajdonában, használatában álló helyiségek alapterületének és az egyedi melegvízmérővel nem rendelkező felhasználók, díjfizetők átlagos fajlagos melegvíz felhasználásának a szorzata (egész m3-re kerekítve).

b) Az egyedi melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználók, díjfizetők átlagos fajlagos melegvíz felhasználását a 9. § (2) bekezdése szerinti hőközponti fő-vízmérők és az egyedi melegvíz-mérők által az utolsó 12 hónapban mért értékek különbségéből kell meghatározni.

c) *  Az egyedi melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználók, díjfizetők átlagos fajlagos melegvíz felhasználása 0,7 m3/m2,6hó. Ezen átlagos érték a hőközponti fő vízmérőn regisztrált összes fogyasztás alapján szükség szerint oly mértékben változtatható, hogy az elszámolási időszakban az egyedi mérők tényleges fogyasztásainak, és a méretlen felhasználókra megállapított elszámolandó meleg víz mennyiségének összege a hőközpontban előállított, hőközponti főmérőn mért összes meleg víz mennyiségéhez képest +/- 5% eltéréssel egyezzen meg.

23. § (1) Az épületrészekre felosztott számla további bontását a távhőszolgáltató az épületrész tulajdonosainak, társbérlőinek kérésére az általuk kizárólagosan használt helyiségek fűtött térfogatának arányában végzi el.

(2) Az épületrészekbe telepített fűtési költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata.

(3) *  Az épületrészekben felszerelt melegvíz költségosztók (egyedi melegvíz-mérők) fenntartása és adatainak leolvasása a felhasználó feladata. A felhasználó tulajdonában lévő egyedi melegvíz-mérő, mint költségosztó a mindenkori mérésügyről szóló törvény illetve az arra épülő végrehajtási rendelet szerinti hitelesítési határidőig használható.

(4) A távhőszolgáltató az épületrészekbe telepített költségmegosztók szerinti elszámolásról díjfizetőnkénti kimutatást küld a felhasználó közös képviselőjének. A felhasználó közös képviselője legalább minden elszámolást követően ellenőrzi a költségmegosztók működőképességét, az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából felszerelt műanyag záróelemek, plombák sértetlenségét, valamint az egyedi melegvíz-mérők esetén a jelentett mérési adatok helyességét.

24. § (1) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználási helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától fizeti.

(2) Ha a felhasználó év közben mondja fel a közüzemi szerződést, a felmondás évében az alapdíjat a naptári év végéig kell megfizetnie.

(3) A melegvíz készítéshez felhasznált hideg víz víz- és csatornadíját a távhőszolgáltató az általa kibocsátott számlában külön soron feltünteti.

25. § A díjelszámoláshoz szükséges értelmező rendelkezéseket a 1. sz. melléklet tartalmazza.

Díjvisszafizetés és pótdíj

26. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 3 napot meghaladóan felróható okból szünetelteti - kivéve a 27 § (2) bekezdés szerinti szüneteltetést - az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybevehető maximális primer térfogatáramot folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor kell megfizetnie, ahány napon a túllépést elkövette. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

(3) Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál elhelyezett elszámolási és költségmegosztó hőmennyiségmérők ellenőrzése során - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó, díjfizető állandó bejutása biztosított - a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelemet (ólomzárat) sérülten találja, vagy egyéb szabálytalan vételezést észlel, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számítja fel.

(4) A távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező

- fűtés esetében a beépített hőteljesítményből 20 órás csúcskihasználással számolt hőmennyiség kétszerese utáni hődíjat,

- melegvíz esetében a 9. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználóként, díjfizetőként meghatározott melegvíz mennyiség kétszerese utáni hődíjat, víz- és csatornadíjat

köteles megfizetni a vételezés kezdetétől számított időtartamra.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

27. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. A távhőszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetni. Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet.

(3) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre - legalább a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal - értesíteni.

(4) A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményről történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles megszüntetni.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidő lejártáig nem szünteti meg, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egy időben azt az önkormányzat jegyzőjének jelenteni.

28. § (1) A távhőszolgáltató jogosult

a) országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy

b) környezetvédelmi érdekből

a szolgáltatást korlátozni.

(2) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

(4) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(5) A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.

(6) A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(7) A korlátozási sorrendet a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(8) A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.

(9) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

29. § A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 27. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 28. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

V. Fejezet

A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS

30. § (1) A szolgáltató, a felhasználó és a díjfizető a távhőszolgáltatás minden területén - a tőle elvárható mértékig - köteles együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a szolgáltatással, illetve annak igénybevételével, a szolgáltatás ellenértékének elszámolásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban köteles a távhőszolgáltatónak a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni.

(3) A változás bejelentésének minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely egyrészt a felhasználók azonosítását egyértelművé teszi, másrészt a távhőszolgáltatás szükséges elszámolását lehetővé teszi, továbbá a szerződés tervezet elkészítésére alkalmas. A távhőszolgáltató mindaddig a régi felhasználónak köteles a távhőszolgáltatás ellenértékét kiszámlázni, míg az új felhasználóval a szerződés életbe nem lép.

(4) A távhőszolgáltató a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni.

(5) A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető - a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett - írásban köteles a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - a távhőszolgáltatónak, a távhőszolgáltató által rendszeresített módon és formában - bejelenteni. Ekkor a távhőszolgáltató a tényleges díjfizető változás napjának megfelelően szerepelteti a változást a nyilvántartásaiban. Amennyiben a változás bejelentés ideje a tényleges díjfizető változás idejét 15 nappal meghaladja, akkor a távhőszolgáltató a bejelentés napját tekinti a díjfizető változás napjának, és ezzel a nappal szerepelteti a változást nyilvántartásaiban.

(6) Amennyiben csak az egyik (vagy a régi, vagy az új) díjfizető jelenti be a (5) bekezdés szerint a díjfizető személyében bekövetkezett változást, akkor a változás tényét hitelt érdemlő módon (adás-vételi szerződés, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás esetén bérleti szerződés) kell bizonyítani.

(7) Épületrészenkénti díjfizetés esetén, ha díjfizető változás történik

a) a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik, mindaddig, amíg az épületrészek tulajdonosai új megállapodást nem kötnek,

b) Az elszámolási időszakon belüli díjfizető változás esetén távhőszolgáltató a hőközpont rendes elszámolásakor a régi és az új díjfizetőnek a lakott időszakok alapján részidőszaki elszámolást készít. Részidőszaki elszámoláskor az egyes díjfizetőkre jutó tényleges mennyiségeket

ba) *  Fűtési hő vonatkozásában a költségosztó eszközöknek a tulajdonosváltáskor, valamint az elszámolási időszak végén szokásos leolvasásakor rögzített fogyasztási egységekből, ennek hiányában a lakott időszakok hossza szerint a lakóközösséggel szerződéses jogviszonyban álló költségosztó cég által kiszámított részidőszaki fogyasztás,

bb) melegvíz vonatkozásában a változás időpontjában leolvasott melegvíz mérőállás alapján, teljes hónapra vonatkozóan kell megállapítani.

c) A változást jelentő hónap számlájának megosztását a díjfizetők egymás közötti megállapodással oldják meg, az értelmező rendelkezés (2. sz. melléklet) figyelembe vételével. A díjfizető kérésére a megállapodott állapotról a távhőszolgáltató módosított számlákat készít.

(8) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználási vagy díjfizető hely tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját, ha a felhasználó vagy a díjfizető változás bejelentése nem történt meg, az ingatlant jogcím nélkül használják, vagy hiányoznak a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatok.

(9) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató - az általa rendszeresített módon és formában - a távhőszolgáltatási díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos - készfizető kezesként - helytállási kötelezettséggel tartozik.

(10) *  A bérlő vagy használó részére történő közvetlen számlázásra irányuló kérelmet szolgáltató csak abban az esetben teljesíti, ha a benyújtás időpontjában a felhasználási hely hőszolgáltatási díjának egyenlege rendezett.

(11) *  A tulajdonosi készfizető kezesség alapján az elmaradt teljes távhőszolgáltatási díj, valamint annak a behajtással kapcsolatban felmerült egyéb költségei a tulajdonostól követelhetők, ha a bérlő vagy a használó kettőnél több havi, illetőleg 50.000 Ft-nál magasabb összegű díjtartozást halmozott fel.

VI. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

31. § (1) A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére.

(2) A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

(3) *  A meleg víz elszámoláshoz a 22. § (2) bekezdésében előírt, felhasználótól elvárt adatszolgáltatás elmulasztása miatti kalkuláció esetén, ha a valós fogyasztásánál nagyobb meleg víz mennyiség került elszámolásra, szolgáltató megtagadhatja a számlában elszámolt meleg víz mennyiség módosítását, de a 20. § (4) bekezdése szerint megállapított, tervezett havi meleg víz felhasználás mennyiségét módosíthatja.

(4) *  A távhőszolgáltatási számla első eredeti példányát a felhasználó, illetve díjfizető öt évig köteles megőrizni.

(5) *  A távhőszolgáltatással kapcsolatosan a szolgáltató feladatkörén túlmutató, többlet adatszolgáltatás kimunkálásáért szolgáltató ügyviteli különszolgáltatás díjának felszámítására jogosult. Az ügyviteli különszolgáltatás díját a távhőszolgáltatás díjairól szóló, mindenkor hatályos külön rendelet állapítja meg.”

32. § A távhőszolgáltató jogosult a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közüzemi szerződés teljesítéséhez szükségesek. Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közüzemi szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni.

33. § A felhasználó és a díjfizető azonosítására e rendelet 32. §-ában felsorolt adatokat tartalmazó bármilyen azonosító okirat szolgál, melyet a távhőszolgáltató kérésére felhasználó és a díjfizető köteles bemutatni.

34. § A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

Záró rendelkezések

35. § (1) E rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2009. évi elszámolásoknál alkalmazni kell.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 5/2006. (II. 28.) rendelet, valamint az ennek módosításáról szóló 15/2008. (III. 28.), 44/2008. (XII. 1.) rendeletek.

JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Szabó Miklós dr. Orbán Géza
polgármester jegyző

1. melléklet a 32/2009. (X. 26.) önkormányzati rendelethez

Értelmező rendelkezések

1. Fűtött légtérfogat:

A telepszerű többszintes épületek esetében a szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál a műszaki tervek adatait kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (lakás esetében max. 3,0 m) szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában a rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

2. Fűtött helyiség

A rendelet alkalmazása szempontjából fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja a rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti hőmérsékletet.

3. Közös helyiség (a fizetendő díj alkalmazása szempontjából)

Lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség (pl. szárítóhelyiség, gyermekkocsi- és kerékpár tároló helyiség, közös pince, illetve padlástérség), valamint a közös használatra szolgáló terület (pl. lépcsőház, zárt folyosó).

4. Háztartási célú hőfelhasználás: a lakóépület lakásainak, közös helyiségeinek, gépkocsi tárolóinak fűtése, használati melegvíz-felhasználása.

5. *  Nem háztartási célú hőfelhasználás: minden az 4. pontban nem definiált hőfelhasználás.

6. Ha a fűtési idény tartama alatt a díjfizető elköltözik a lakásból (helyiségből), vagy új díjfizető költözik a lakásba (helyiségbe), a fűtési díjnak a kiköltözés napjához, illetőleg a beköltözés lehetőségének napjához viszonyított időarányos részét a régi, illetőleg az új díjfizetőnek kell megfizetnie. A melegvíz díját a kiköltözés napjáig a régi, a beköltözés napjától kezdődően pedig az új díjfizető köteles megfizetni.

7. Fogyasztási jelleggörbe:

Az elszámolási időszakon belül a hőfogadóban mért összes fűtési hőmennyiségnek a hőfogadói havonta regisztrált hőfogyasztások alapján meghatározott időbeli eloszlása.

2. melléklet a 32/2009. (X. 26.) önkormányzati rendelethez

Távhőkorlátozási sorrend

1. kategória: Ipari üzemek;

2. kategória: Áruházak, üzletek, éttermek, közintézmények, hivatalok;

3. kategória: Iskolák, óvodák, bölcsődék, szállodák;

4. kategória: Lakóépületek, kollégiumok;

5. kategória: Kórházak, egészségügyi- és szociális intézmények.


  Vissza az oldal tetejére