Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelete

Mosonmagyaróvár Helyi Építési Szabályzatáról

Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és mellékletei

1. § (1) A rendelet hatálya Mosonmagyaróvár Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a csak a jelen rendelet alapján lehet.

(3) Az építési telkek beépítetlen részén, a meglévő épületekben és a beépítetlen telkeken kizárólag az engedélyezhető építmények rendeltetésével megegyező tevékenység végezhető.

(4) A (3) bekezdés a meglévő szerzett jogokat nem érinti. (korábbi jogerős építési engedéllyel épített, használatbavételi engedéllyel rendelkező épületek). Ilyen esetben is a terület rendeltetését nem zavaró módon kell a tevékenységet végezni, az övezetre előírt határértékeket be kell tartani.

2. § * 

2. Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazásában:

1. A szabályozási vonal a közterület (közhasználatú terület) és a nem közterület tervezett határát jelöli.

- Az első rendű szabályozási vonal csak a településszerkezeti terv módosításával együtt változtatható. (A szabályozási terven a közterület színezése mutatja, hogy a szabályozási vonal első- vagy másodrendű, illetve hogy a lehatárolt közterület közlekedési célú vagy zöldfelületi közterület.)

- Másodrendű szabályozási vonal jelöli azokat a közterületi határokat, melyek részletes szabályozási terv keretében módosíthatók.

- A meglevő és változatlanul maradó szabályozási vonalak (jelenlegi közterület felé eső telekhatárok) alaptérképi jelöléssel maradnak, azt vonalas grafikával a szabályozási terv nem tűnteti fel, a meglevő vonalakat nem takarja.

2. Az (első- és másodrendű) irányadó szabályozási vonal szabályozási terv módosítása során pontosítható, de az elsőrendű átmeneti szabályozási vonal léte a tervezés számára kötelező, az a továbbtervezés során el nem hagyható.

3. Kötelező építési vonal az a vonal, melyen az épület azon irányú homlokzatának legalább 60%-a kell álljon, a homlokzat többi része az építési vonaltól a telek belseje felé legfeljebb 5,0 m-rel eltérhet, de a közterület felé eltérés nem engedélyezhető.

4. Az irányadó építési vonal az az építési vonal, amelytől a közterület felé eltérés nem, a telek belseje felé pedig legfeljebb 5,0 m-es eltérés engedélyezhető - akár a teljes homlokzathosszon.

5. Megszüntető jel jelöli a megszüntetendő vonalakat. A jel azonos, függetlenül attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelent.

6. Védőterület határa keretezi azokat a területeket, amelyen belül a szabályrendelet szerinti építési korlátozás betartandó. (Pl. rádióadó miatt betartandó magasságkorlátozás, stb.)

7. * 

8. Mellékfunkciójú épület (a korábbi OÉSZ fogalmak szerinti melléképület) az övezet rendeltetését kiegészítő funkció épülete.

9. Földszinten kötelező publikus funkció jel jelöli azokat a beépítési szakaszokat, ahol az épület földszintjének utcai homlokzata mentén a homlokzathossz legalább felén publikus funkciót (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, egészségügy, stb.) kell elhelyezni. Az épület földszintjének egyéb részein megengedett a lakófunkció.

10. Kötelező gerincirány jel határozza meg a magastető gerincirányát azokban az esetekben, amikor a szomszédos épületek csatlakozása, ill. a városkép miatt a megadott gerincirány betartása kötelező.

11. Csak szimbolikus kerítés létesíthető jellel jelölt telekhatáron a kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,2 m-t és a kerítés csak áttört/átlátható módon, ill. sövény kialakításával létesíthető.

12. Szabadonálló telepszerű (tömbtelkes) beépítési mód az, amikor a telken belül több, egymástól területileg elkülönülő építési hely jelölhető ki. Telepszerű beépítési mód esetén az épületeket a szabadonálló beépítés szabályai szerint kell elhelyezni. Az épületek egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb, mint a tűztávolság.

13. *  Intenzív kert: legalább 1 lombos fa/100m2, legalább 20 cserje/100m2, legalább

60% gyepfelület.

3. A szabályozási elemek típusai, a szabályozási terv legkisebb területe

4. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen rendelet szabályozási előírásai I. és II. rendű kötelező, valamint irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

a) az építési övezeti illetve övezeti határ, amennyiben az területfelhasználási egység határával egybeesik,

b) az I. rendű szabályozási terület,

c) az általános közlekedési övezeten (az I. rendű közlekedési területen) belül a szabályo-zási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.).

(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek (a II. rendű szabályozási területek és egyéb szabályozási elemek).

(4) Az I. rendű, általános szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. A II. rendű, részletes szabályozási elemek módosítása belterületen legalább a tömb egészére, külterületen az érintett területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével, vagy meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.

(5) A szabályozási terv készítésére kijelölt területre eső I. rendű szabályozási elemektől történő kisebb mértékű eltérést (pontosítást) a szabályozási terv készítése során indokolni kell.

(6) A telekhatárok kismértékű változásával, korrekciójával az építési övezet illetve övezet határa együtt mozoghat szabályozási terv módosítása nélkül. Az építési övezet illetve övezet határa menti telekegyesítés esetén a kialakuló új telekre a kisebb intenzitású építési övezeti, illetve övezeti előírást kell alkalmazni.

(7) A szabályozási terv módosítását kezdeményezni:

a) beépítésre szánt területen, legalább a területfelhasználási egység területére és a közterületekkel határolt tömb területére, valamint legalább 5,0 ha területre,

b) beépítésre nem szánt területen a területfelhasználási egység területére kiterjedően lehet.

4/A. § * 

II. Fejezet

Minden építési övezetre és övezetre vonatkozó általános előírások

4. Az építés és telekalakítás általános szabályai

5. § (1) Az előírt legkisebb telekméretet el nem érő, kialakult telek is beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, elő-, oldal- és hátsókert méret) betarthatók.

(2) *  A terepszint alatti építmény alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek maximum kétszerese, de legfeljebb a telekterület 75%-a lehet. Ahol az építési övezet nagyobb beépítettséget enged meg, ott a térszín alatti és feletti beépítettség azonos mértékű lehet. A terepszint alatti építményt csak építési helyen belül lehet elhelyezni.

(3) Lakásokat is tartalmazó épület elhelyezése esetében a telek beépítettségének mértéke (75%-nál több nem lehet, függetlenül attól, hogy az építési övezeti előírás esetleg ennél többet megenged.

(4) Azokon a kialakult beépített telkeken, ahol a meglevő beépítettség meghaladja az övezetben megengedhető maximumot, a főfunkciójú épület egy részének bontása után a lebontott rész 50%-a visszaépíthető akkor is, ha ez meghaladja az övezetre megengedhető maximális beépítettséget.

(5) Ahol a kialakult beépítés az építési helyen kívüli épületrészt is tartalmaz, a meglevő épület felújítható, korszerűsíthető, de az építési helyen kívül eső épületrész nem bővíthető, területe és magassága nem növelhető.

(6) A mellékfunkció épületének épületmagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t.

6. § (1) Zártsorú beépítés esetén az új épület párkánymagassága igazodjon a kialakult beépítéshez a TV és PV jelű karakterzónáknál ismertetett feltételekkel.

(2) Zártsorú beépítés esetén a hátsókert irányú főfunkciójú épület középszárnyának mélysége csak az oldalhatáron mért 20,0 m mélységtől indított 45°-os szögön belül helyezkedhet el.

(3) Zártsorú beépítés esetén, alápincézett, illetve két szintet meghaladó épület esetén építeni csak talajmechanikai szakvéleménnyel magalapozott módon szabad.

(4) Mezőgazdasági rendeltetésű területen csak jellemzően nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek létesíthetők. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a speciális és szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia feltétlenül szükségessé teszi.

(5) Mezőgazdasági területen csak nem tömör kerítés létesíthető fából, drótfonatból és/vagy élősövényből.

(6) *  A kerítés építésére vonatkozó előírásokat a Mosonmagyaróvár város településképének védelméről szóló 42/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

7. § (1) *  Távközlési célú adótornyok (rádiótelefon antennák) EG jelű gazdasági erdőben és MÁ jelű mezőgazdasági területen létesíthetők. Meglevő építmények felhasználásával rádiótelefon antennák a 0 Hz-300GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékekről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendeletben foglalt határértékek betartása mellett telepíthetők oly módon, hogy lakófunkciót tartalmazó épületektől, illetve oktatási- és egészségügyi intézményektől a fő sugárzási irányban legalább 10 m távolságra essenek.

(2) A történeti városrészekben kialakult, utcai oldalon zártsorú, az udvari traktusban fésűs beépítéseknél az alábbi előírásokat is meg kell tartani:

a) A szabályozási terven feltüntetett övezeti jel értékei az utcai front 10 m mélységű sávjára vonatkoznak.

b) Az udvari épületszárnyak közötti telepítési távolság 4,5 m épületmagasságig a kialakult állapotnak megfelelő lehet. Az udvari épületszárny a zártsorú utcai szárnyhoz kapcsolódóan oldalhatáron álló, tetőidoma azonban ennek ellenére nyeregtető is lehet.

c) Az utcai fronton 10 m szélességben tűzfalas csatlakozás lehetőségét biztosítani kell.

(3) Az építmények közötti legkisebb előírt távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód zártsorúra változott, ha az épületek a szomszéd telken álló épületekkel szembeni homlokzata tűzfalas kialakítású.

(4) A kisvárosi és kertvárosi zónákban szabadon álló és oldalhatáron álló épületek oldalszárny méretének az utcai homlokzattól húzott 45 fokos szögön, mint befoglaló méreten belül kell maradnia.

(5) Eltérő épületmagasságú vagy eltérő beépítési módú építési övezetek csatlakozásánál, a csatlakozó ingatlanok mindegyikén az adott ingatlanra vonatkozó telepítési szabályok érvényesek még akkor is, ha ezáltal az építmények közötti telepítési távolság az egyébként előírthoz képest lecsökken.

(6) *  Az oldalkert legkisebb mérete - amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli -oldalhatáros beépítési mód esetén a megengedett épületmagasság mértéke, szabadonálló és ikres beépítési mód esetén a megengedett épületmagasság fele.

8. § (1) A meglévő épület rendeltetésének módosítása csak akkor lehetséges, ha a megcélzott rendeltetésű épület az adott telken - a telekre vonatkozó övezeti előírások alapján - megépíthető lenne.

(2) A telkek beépített és burkolt telekterületein kívüli telekrészt zöldfelületként kell kialakítani. A zöldfelületi telekrész minden megkezdett 100 m2-e után egy nagy lombkoronát növelő fa telepítése kötelező. A gazdasági telkeken a fásítást a telekhatárok mentén kell kialakítani és a zöldfelület mérete nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó övezeti előírás értéke.

(3) Lakótelken - a telepszerű tömbtelkes beépítés kivételével - legfeljebb két főfunkciójú épület helyezhető el.

(4) A város belterületén, kivéve az egyéb ipari gazdasági építési övezeteket, új beruházásként épülő vonalas közműlétesítmény csak térszín alatti vezetéssel készülhet.

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén, egy utcaszakaszon (két sarokpont között) a beépítési oldalnak minden telken azonosnak kell lennie. Ahol a szabályozási terv a beépítési oldalt nem tűnteti fel, ott az oldalkertet a kedvezőbb tájolás szerint kell kijelölni (pl. kelet-nyugati tengelyű teleknél az északi oldalt).

(6) Kialakult beépítés esetén, ahol a szabályozási terv nem jelöl kötelező építési vonalat a karakter-előírások szerinti előkert méretet (történeti városi karakter és polgárvárosi karakter esetén általában előkert nélkül, családiházas karakter esetén 5,0 m) kell betartani, ha ettől eltérő az utcában egységesen már kialakult előkertméret, akkor a meglevő előkertek által meghatározott vonalhoz kell igazodni.

8/A. § *  (1) Az épületek egyes homlokzatainak tényleges magassága a megengedett épületmagasság mértékét nem haladhatja meg. Az e feletti épületrészek a homlokzati sík megengedett épületmagasság szerinti vonalához illesztett 45 fokos sík alatt lehetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti homlokzati sík meghatározásánál a falsíktól konzolosan kiálló vagy alátámasztott előtetők, erkélyek nem vehetők figyelembe.

(3) *  Kivételt képeznek a magastetős beépítések. Itt a padlástéri vagy tetőtéri szint homlokzati hosszának egyharmadán tetőfelépítmények elhelyezhetők. Oromfalak építhetők az OTÉK épületmagasság számítására vonatkozó előírásainak betartásával.

(4) *  Az (1)-(3) bekezdések előírásait a 33. § és 34. § szerinti gazdasági építési övezetekben illetve valamennyi építési övezetben közoktatási és közegészségügyi létesítményeknél nem kell alkalmazni.

8/B. § *  (1) A telkek építési helyen kívül eső részén tereprendezés csak megközelítési, csapadékvíz elvezetési vagy árvíz mentesítési célból végezhető.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tereprendezés támfal, rézsű építését teszi szükségessé, annak megvalósítása a tereprendezést végző feladata. Támfal, rézsű építése a szomszédos ingatlanok szerzett jogait nem sértheti.

5. Közlekedési létesítmények előírásai

9. § (1) A város területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK-nak, a hatályos jogszabályoknak, a szakági előírásoknak és jelen rendeletnek megfelelően szabad.

(2) A közutak számára az OTÉK 26. § (2) bekezdésben illetve a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell. A szabályozási terven feltűntetett közlekedési területek közterületek.

(3) Az építési területen (szabályozási szélességen) belül csak a közút létesítményei és berendezései, közművek, valamint a közlekedést kiszolgáló építmények létesíthetők illetve növényzet telepíthető.

(4) Új nyomvonalak esetén műszaki infrastruktúra-fejlesztést csak úgy szabad végezni, hogy - az utak mentén a közművek elhelyezése után - az utcafásítás területe biztosítható legyen.

(5) Vasúti közlekedés:

a) Országos közforgalmú vasútvonal illetve vasútállomás mindkét oldalán a szélső vágánytól mért 50,0 m távolságon belül csak vasúti vagy postai építmény, illetőleg közút, gépjármű-várakozóhely, tömegközlekedési eszköz végállomása és közpark, továbbá olyan más építmény helyezhető el, amelyhez a vasúti hatóság hozzájárul.

Országos közforgalmú vasút szélső vágánya és lakóépületek között általában 50,0 m védőtávolságnak kell lennie. Túlnyomóan beépített lakóterületen lévő beépítetlen telek esetén ez a távolság az ott általában kialakult beépítésnek megfelelően csökkenthető a vasúti hatóság hozzájárulása esetén.

b) A nagysebességű vasútvonal számára a szabályozási terven jelölt területsávot beépítetlenül fenn kell tartani.

(6) *  Egy építési telek és legfeljebb két lakás (rendeltetési egység) megközelítését biztosító magánút minimális szélessége 3,00 m. Kettő vagy több telek illetve kettőnél több rendeltetési egység feltárását biztosító magánút szélessége legalább 6,00 m.

10. § (1) *  Az építési övezetek, övezetek rendeltetési előírásaiban meghatározott számú parkolót építési telken belül kell kialakítani. Kivételek az alábbi (a 11. rajzi mellékletben lehatárolt) terültek, ahol a (2)-(6) bekezdések előírásait kell alkalmazni.

e) *  úszótelken álló épületek környezete,

f) *  meglévő zártsorú beépítés abban az esetben, ha az ingatlanra gépjárművel nem lehet behajtani.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott területeken - indokolt esetben - a parkolóhelyek kialakítása közterületen, vagy közforgalom céljára átadott magánút területen is történhet, amennyiben azokat a létesítésükre kötelezett megállapodás alapján megépíti, vagy megépítteti.

(3) A megállapodás alapján közterületen létesített parkolóhelyek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokon a befizető sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez.

(4) A megállapodás alapján parkolóhelyek kiépítésére és fenntartására befizetett összeget az önkormányzat elkülönítetten kezeli és azt csak az egyedi szabályok hatálya alá tartozó területeken létesített parkolók építésére használhatja fel.

(5) A közterületi elhelyezés lehetőségét csak akkor szabad figyelembe venni, ha az adott létesítménytől számított 500 m-en belül a megfelelő számú parkoló kialakításának szakmai feltételei biztosítottak. A parkoló építések helyének, kialakításának kérdésében a Gazdasági Bizottság hozhat döntést. Amennyiben 500 m-en belül nem áll rendelkezésre erre a célra alkalmas közterület, úgy megállapodás nem köthető.

(6) A mosonmagyaróvári Szabadidő és Sportcentrum területén (a Kálnoki u. - Strand u. -1102. sz. u. - 1401. sz. út tervezett új nyomvonala) az egyes létesítményekhez saját telken az OTÉK előírásai szerint számított gépkocsi parkoló számnak csak 70%-át kell biztosítani.

(7) *  Az új piarista oktatási központhoz (helyrajzi szám: 5101/1) az OTÉK előírásai szerint számított gépkocsi parkoló számnak a 70%-át kell biztosítani.

6. Közművek és hírközlés általános előírásai

11. § (1) A ivóvíz és a termálvíz szolgáltatás, a szennyvíz- és a csapadékvíz elvezetés, a földgáz- és a távhő ellátás, a villamos energia, a hírközlés és a kábeltévé hálózatokat és építményeit, valamint azok védőtávolságát közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben vezetett közművezeték nyomvonalára és közműépítmény helyére a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(2)-(3) * 

(4) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről vagy elszikkasztásáról, belterületen a közvilágítás megépítéséről, az útrekonstrukciónál a meglevő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

12. § Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A közművezetékek nyomvonalát úgy kell elrendezni, hogy az új utcákban fasor telepítését biztosítani lehessen.

7. Közművek szakágankénti előírásai

13. § A vízellátási közművek előírásai az alábbiak:

(1) A beépített illetve beépítésre szánt területen a telek beépítésének feltétele a vezetékes vízellátás biztosítása, legkésőbb a használatbavételig történő kiépítése.

(2) * 

(3) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

(4) Mosonmagyaróvár és térségének vízellátását biztosító feketeerdei vízbázis hidrogeológiai védőterületén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(5) A városi NA 400 és NA 500 ivóvíz távvezeték védőtávolsága 5,0-5,0 m, az NA 300 mm-nél kisebb keresztmetszetű vezetékek védőtávolsága 3,0-3,0 m, melyen belül épület nem helyezhető el.

14. § A csapadékvíz-elvetés előírásai az alábbiak:

(1) A nyílt árkokba, időszakos vagy állandó vízfolyásokba, felhagyott kutakba szennyvíz bevezetése tilos.

(2) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(3) A település közigazgatási területén a vizek és egyes közcélú vízi létesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladatok ellátásához a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznostásáról szóló Korm. rendeletben előírt szélességű parti sávokat szabadon kell hagyni.

(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(5) A folyók vízminőség védelme érdekében a bevezető árkok vizét iszap- és homokfogón keresztül kell a befogadó vízfolyásokba vezetni.

(6) A 20 illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel épülő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Ezen parkolók csak összefüggő zárt burkolattal láthatók el, zöldbeton nem alkalmazható.

15. § A szennyvízelvezetés előírásai az alábbiak:

(1) Szolgáltatási, gazdasági területeken és lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén, a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben köthető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvíz-kezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(2) A tervezett fejlesztési területek előkészítési fázisában a tereprendezéssel összehangolva kell megtervezni a terepviszonyoktól függő felszíni vízelvezetést és szennyvízcsatornázást.

16. § Az ár és belvízvédelem előírásai az alábbiak:

(1) A Mosoni Duna, a Lajta és a Lajta bal parti csatorna partján a vízoldali és a mentett oldali töltéslábtól mért 10,0-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést szabad folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el, továbbá olyan tevékenység nem végezhető, amely a szakfeladatok elvégzését akadályozza.

(2) A Lajta és a Lajta bal parti csatorna közötti területet biztosítani kell árvízvédelmi szükségtározó számára. E területen épület nem építhető.

(3) Az árvízvédelmi töltés biztonsága érdekében külterületen a mentett oldal lábvonalától mért 110,0 m-en belül anyaggödröt megnyitni és az épületek alá pincét, térszín alatti garázst építeni tilos.

(4) * 

17. § A villamosenergia-ellátás előírásai az alábbiak:

(1) Az új beépítésre szánt illetve történeti városias karakterű területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a gazdasági területek kivételével a meglevő hálózat rekonstrukciójánál, illetve a hálózat építéssel járó felújítása során, csak földalatti vezetést szabad alkalmazni.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(3) Mosonmagyaróvár közigazgatási területén áthaladó nagyfeszültségű villamos távvezetékek védőterülete a tengelytől mérten:

- 400 kV-os villamos távvezeték 38-38 m,

- 220 kV-os villamos távvezeték 25-25 m,

- 120 kV-os villamos távvezeték 18-18 m,

A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak az áramszolgáltató hozzájárulásával végezhető.

18. § A földgázenergia-ellátás előírásai az alábbiak:

(1) A középnyomású földgázhálózatról vételező ingatlanok gázellátására egyedi nyomás-szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel, a közterület felől növényzettakarással.

(2) A nagynyomású szénhidrogén szállítóvezeték biztonsági övezetében tilos:

- csőszéltől mérten 40-40 m mindennemű építési tevékenység,

- 5-5 m távolságon belül fák ültetése,

- 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése és

- 50 cm-nél mélyebb talajművelés,

- tűzrakás, illetve anyagok égetése,

- anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és

- 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés,

- szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,

- rizstelep, halastó és víztározó létesítése.

A közigazgatási területen áthaladó nagyközép nyomású vezetékek biztonsági övezete 9,0-9,0 m. A védősávon belül épület nem építhető.

19. § Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad vezetni.

20. § A hírközlés előírásai az alábbiak:

(1) A beépítésre szánt területen városrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési hálózatokat földkábelbe illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni, kivéve, ha a meglevő légvezeték mellé azonos oszlopsorra szerelhető.

(2) A beépítésre nem szánt területen, ahol a föld feletti vezetés, átmenetileg területgazdálkodási okból fennmarad, a távközlési szabadvezetéket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.

(3) Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) telepítése csak településképi és látványtervi vizsgálatokkal alátámasztott helykiválasztás alapján történjen.

(4) Mosonmagyaróvár rádióállomás védőterületén előírt magasságkorlátozást az alábbiak szerint kell betartani:

a) 70 m-ig 9 m

b) 140 m-ig 17 m

c) 200 m-ig 26 m

d) 260 m-ig 36 m magasság korlátozás érvényes.

e) 260 m-en belül a beépítés nem haladhatja meg a 10%-ot.

8. Zöldfelületek előírásai

21. § (1) A szabályozási terven jelölt helyeken a telken belül kötelezően előírt védőfásításokat kell megvalósítani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum kétvegetációs időszak alatt pótolni kell.

(2) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összes átmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.)

(3) A szabályozási terven feltüntetett fasorok, utcafásítások telepítése kötelező.

(4) Az utcákon tervezett zöldsávokat intenzív, a kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó fásítással kell ellátni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.

(5) A közhasználatra nem szánt védő-zöldsávokat 80% borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.

(6) *  Az építési övezetekben a legkisebb zöldfelületi fedettséget, ha azt a jelen rendelet előírásai nem módosítják, az OTÉK 2. sz. mellékletének táblázata alapján kell biztosítani.

A telek zöldfelületébe - az OTÉK 5. számú melléklete szerinti tetőkerteken és vízfelületeken túl - kizárólag a természetes, növényzettel borított felületek számíthatók be.

A parkolók és közlekedőfelületek részleges zöldfelületei (gyephézagos beton burkolat, műanyag gyeprács) a számításnál nem vehetők figyelembe.

III. Fejezet

A város egyes területeire vonatkozó előírások

9. Területhez köthető előírások témakörei

22. § A város közigazgatási területén a szabályozási terv

a) érvényességi (0. jelű rajzi mellékletben)

b) belterület-külterület (1. jelű rajzi mellékletben)

c) beépítésre szánt-beépítésre nem szánt (2. jelű rajzi mellékletben),

d) rendeltetési (3. jelű rajzi mellékletben)

e) építési (4. jelű rajzi mellékletekben)

f) közmű (5. jelű rajzi mellékletekben)

g) zaj elleni védelmi (6. jelű rajzi mellékletben)

h) települési értékvédelmi (7. jelű rajzi mellékletekben),

i) táj és természetvédelmi (8. jelű rajzi mellékletekben),

j) korlátozási (9. jelű rajzi mellékletekben)

k) sajátos (10. jelű rajzi mellékletekben)

előírási területeket jelöl.

10. Érvényességi (0. jelű rajzi mellékletben lehatárolt) területek és előírásai

23. § A 01. jelű területeken a rendelet előírásait kell érvényesíteni.

11. Belterület-külterület (1. jelű rajzi mellékletben lehatárolt) előírásai

24. § (1) A tervlap az alábbi területi egységeket határolja le:

a) 1.1 jelű terület meglevő-megmaradó belterületet

b) 1.2 jelű tervezett belterületet

c) 1.3 jelű meglevő, külterületként megmaradó területet

(2) A bel- és külterületen a szabályozási terv és a jelen rendelet szerinti tevékenységek folytathatók. A tervezett belterületen a belterületbe vonásig minden olyan tevékenység (építés) tilos, ami a terv szerinti belterületi használatot/beépíthetőséget ellehetetlenítené vagy megnehezítené. Belterületbe vonás után a szabályozási terv és a jelen rendelet szerinti tevékenységek végezhetők.

12. Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt terület (2. jelű rajzi mellékletben lehatárolt) előírásai

25. § (1) A tervlap az alábbi területi egységeket határolja le:

a) beépítésre szánt

b) beépítésre nem szánt

területeket.

(2) 2.1. jelű beépítésre szánt területbe tartoznak az OTÉK szerinti beépítésre szánt területfelhasználású területek. A területen a vonatkozó építési övezeti előírásokat kell megtartani.

(3) 2.2. jelű beépítésre nem szánt területbe tartoznak az OTÉK szerinti beépítésre nem szánt területek. A területen a vonatkozó övezeti előírásokat kell megtartani.

13. Építési övezetek, övezetek (3-4. jelű rajzi mellékletekben lehatárolt területek) jelölése

26. § (1) Az építési övezeti előírások

a) rendeltetési

b) építési

előírásokból állnak.

(2) Az építési övezet jelében az első betűjel a rendeltetést jelzi. A betűjel arra utal, hogy az építési övezet, melyik területfelhasználási egységbe tartozik. A betűjelek tartalmát a rendeltetési előírások, a számkódok tartalmát az építési előírások adják meg.

(3) Az építési övezet jelében

a) a második betűjel az építési karakterre

b) az első szám a beépítési módra

c) a második szám a legkisebb teleknagyságra és a megengedett telekméretekre

d) a harmadik szám a legnagyobb megengedett beépítettségre

e) a negyedik szám a megengedett legnagyobb épületmagasságra utal.

(4) Az övezeteket betűjelek azonosítják, melyek arra utalnak, hogy az övezet melyik területfelhasználási egységbe tartozik. A betűjelek tartalmát a rendeltetési előírások adják meg. Az övezeteknek nincs külön építési előírása. A beépítésre vonatkozó szabályokat a rendeltetési előírások tartalmazzák.

14. Építési övezetek, övezetek (3. jelű rajzi mellékletekben lehatárolt területek) fajtái

27. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén

a) lakó

aa) nagyvárosias lakó (továbbiakban LN)

ab) kisvárosias lakó (továbbiakban LK)

ac) kertvárosias lakó(továbbiakban LKE)

b) vegyes

ba) településközponti (továbbiakban VT)

bb) intézményi (továbbiakban VI)

c) gazdasági

ca) kereskedelmi, szolgáltatói (továbbiakban GK)

cb) egyéb ipari (továbbiakban GE)

d) üdülő

f) üdülőházas üdülő (továbbiakban ÜÜ)

g) hétvégiházas üdülő (továbbiakban ÜH)

h) különleges (továbbiakban K)

ha) rögzített funkciójú különleges (továbbiakban KR)

hb) hulladék elhelyezési és kezelési különleges (továbbiakban KH)

hc) * 

hd) mezőgazdasági üzemi (továbbiakban KM)

építési övezeteket, továbbá

i) közlekedési (továbbiakban KÖ)

ia) elsőrendű közúti közlekedési (továbbiakban KÖ1)

ib) másodrendű közúti közlekedési (továbbiakban KÖ2)

ic) vasúti közlekedési (továbbiakban KÖV)

j) zöld (továbbiakban Z)

ja) elsőrendű közpark (továbbiakban Z1)

jb) másodrendű közpark (továbbiakban Z2)

jc) kizárólagos közpark (továbbiakban ZK)

k) erdő (továbbiakban E),

ka) védelmi erdő (továbbiakban EV)

kb) gazdasági erdő (továbbiakban EG)

kc) közjóléti erdő (továbbiakban EK)

l) mezőgazdasági (továbbiakban M)

la) kertes mezőgazdasági (továbbiakban MKE)

lb) általános extenzív mezőgazdasági (továbbiakban MÁ1)

lc) általános intenzív mezőgazdasági (továbbiakban MÁ2)

ld) korlátozott rendeltetésű mezőgazdasági (továbbiakban MK)

m) vízgazdálkodási (továbbiakban VG)

ma) felszíni víz (VG1)

mb) vízmű (VG2)

n) *  bányászati célokat szolgáló különleges (továbbiakban KB)

övezeteket jelöl.

15. Lakó építési övezetek rendeltetési előírásai

28. § (Nagyvárosias lakó építési övezet (LN) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhetők:

a) az OTÉK 11. § (2) bekezdésekben foglalt előírások szerinti épület

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

c) gépkocsi tároló személygépjárművek számára, továbbá

d) az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények közül az a)-e), illetve j) alpontok szerinti építmények.

(3) A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 10%.

(4) *  A parkolóhelyek számát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) lakások esetén 1,5 db parkoló/lakás

b) más rendeltetési egység estén az OTÉK 4. melléklete alapján.

29. § Kisvárosias lakó építési övezet (LK) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület jellemzően közepesen sűrű beépítésű, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhetők:

a) az OTÉK 12. § (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti épület,

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

c) gépkocsi tároló 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára,

d) az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények közül az a)-e), illetve j) alpontok szerinti építmények,

e) *  szállás jellegű épület legfeljebb 8 szoba egységgel (üdülőegységgel).

Ettől eltérni a Cserháti utca - Malom-ági Lajta - Lajta folyó által határolt területen lehet.

(3) A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás más rendeltetésű épületben sem.

(4) *  A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 25%.

(5) *  A parkolóhelyek számát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) lakások esetén 1,5 db parkoló/lakás

b) más rendeltetési egység estén az OTÉK 4. melléklete alapján.

30. § Kertvárosias lakó építési övezet (LKE) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület jellemzően kisebb sűrűségű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen

a) elhelyezhetők:

aa) legfeljebb kétlakásos lakóépület,

ab) az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerinti épület,

ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

ad) gépkocsi tároló személygépkocsik számára,

ae) az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények közül az a)-e), illetve j) alpontok szerinti építmények továbbá, ha a telek területe legalább 700 m2 állattartási építmény, legfeljebb 10 m2 alapterülettel.

b) nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás más rendeltetésű épületben sem.

c) *  szállás jellegű épület legfeljebb 4 szoba egységgel (üdülőegységgel).

Ettől eltérni a Cserháti utca - Malom-ági Lajta - Lajta folyó által határolt területen lehet.

d) *  zajjal, bűzzel járó, nagymértékű gépjármű forgalmat indukáló, az építési karakterhez nem illeszthető tevékenységek létesítményeit (pl. autószerelő, autófényező, fémmegmunkáló, lakatos, gumijavító, asztalosműhelyt, építő- és tüzelőanyag telepet, nagykereskedelmi raktárt, húsfeldolgozó, műanyag feldolgozó üzemet, stb.) elhelyezni nem szabad.

(3) Az építési övezetben egy telken akkor is legfeljebb csak két önálló rendeltetési egység építhető, ha a telken két épület építése lehetséges.

(4) Az építési övezet telkeinek legalább 50%-át zöldfelülettel kell kialakítani.

(5) *  A parkolóhelyek számát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) lakások esetén 1,5 db parkoló/lakás

b) más rendeltetési egység estén az OTÉK 4. melléklete alapján.

(6) *  Az építési övezet területén 6,5 m megengedett épületmagasság estén két terepszint feletti szint létesítető.

16. Vegyes építési övezetek rendeltetési előírásai

31. § A településközponti építési övezet (VT) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen a lakófunkción kívül az OTÉK 16. § (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá

a) gépkocsi tároló 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára,

b) az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények közül az a)-e), illetve j) alpontok szerinti építmények

(4) A megengedhető legkisebb zöldfelületi fedettség 10%.

(5) *  A parkolóhelyek számát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) lakások esetén 1,5 db parkoló/lakás

b) más rendeltetési egység estén az OTÉK 4. melléklete alapján.

32. § Intézményi építési övezet (VI) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) *  A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 17. § (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők továbbá

a) az OTÉK (3) bekezdés alatt felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakások

b) önálló lakóépületek

c) gépkocsi tároló 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára,

d) az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények közül az a)-e), illetve j) alpontok szerinti építmények

(3) A zöldfelület megengedett legkisebb aránya a be nem épített terület 50%-a, de nem lehet kisebb, mint a telekterület 20%-a.

(4) Az újonnan kialakítandó intézményi felhasználású területeken a teljes területegység legalább 7,5%-án közhasználat elől el nem zárt parkfelületet kell létesíteni.

(5) *  A parkolóhelyek számát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) lakások esetén 1,5 db parkoló/lakás

b) más rendeltetési egység estén az OTÉK 4. melléklete alapján.

17. Gazdasági építési övezetek rendeltetési előírásai

33. § Kereskedelmi, szolgáltatói építési övezet (GK) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat is meg kell tartani.

(3) A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 20%. ha a sajátos előírások másként nem intézkednek.

(4) Az egyes építési telkeken belül a szükséges parkolóhelyek számát, ha a 10. § előírásai másként nem határozzák meg, az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani

34. § Egyéb ipari gazdasági építési övezet (GI) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás elhelyezésére szolgál.

(2) A területen elhelyezhetők még

a) kereskedelmi és szolgáltató célú építmények, parkolóházak és üzemanyagtöltő állomások,

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(3) A megengedett legkisebb zöldfelületi fedettség 25% ha a sajátos előírások másként nem intézkednek.

(4) Az egyes építési telkeken belül a szükséges parkolóhelyek számát, ha a 10. § előírásai másként nem határozzák meg, az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

18. Üdülő építési övezetek rendeltetési előírása

35. § Üdülőházas építési övezet (ÜÜ) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület hosszabb tartózkodásra alkalmas építmények elhelyezésére szolgál. Az elhelyezhető építmények körét az OTÉK 22. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) Az építési övezetben lakóépületek csak szolgálati lakásként és csak üdülőépület (kemping, üdülőtábor, stb.) telkén helyezhető el. Önálló telek a meglevő szolgálati lakóépülethez sem alakítható ki.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá

a) ellátó és szolgáltató, kiskereskedelmi, és vendéglátó építmények,

b) sportépítmények,

c) gépkocsi tároló személygépjárművek számára,

d) az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények közül az a)-e), illetve j) alpontok szerinti építmények, valamint lóistálló. Folyadék és gáztároló melléképítmény csak terepszint alatti, fedett kialakítással helyezhető el.

(4) A telkek legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek.

(5) Az egyes építési telkeken belül a szükséges parkolóhelyek számát, ha a 10. § előírásai másként nem határozzák meg, az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

36. § Hétvégi házas építési övezet (ÜH) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) A terület legfeljebb két üdülőegységes épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Üdülőépületen kívül csak a területen üdülők kiszolgálására szolgáló

a) ellátó és szolgáltató, kiskereskedelmi, és vendéglátó építmények,

b) sportépítmények,

c) személygépjármű-tárolók,

d) kerti építmények,

d) az OTÉK 1. sz. mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények közül az a)-e), illetve j) alpontok szerinti építmények,

helyezhetők el.

(3) A telkek legalább 60%-át zöldfelületként kell kialakítani, ha a sajátos előírások másként nem intézkednek.

(4) Az egyes építési telkeken belül a szükséges parkolóhelyek számát, ha a 10. § előírásai másként nem határozzák meg, az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

19. Különleges építési övezetek rendeltetési előírása

37. § Rögzített funkciójú különleges építési övezet (KR) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) Az építési övezetben csak a szabályozási tervlapon jelölt funkciójú és azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. A területen a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás(ok), valamint oktatási és szociális épület(ek) is létesíthetők.

(2) Az építési övezet a rögzített funkció szerint az alábbiak lehetnek:

a) KR/A temető,

b) KR/B felsőoktatási,

c) KR/C kórház,

d) KR/D sportközpont,

e) KR/E termálközpont,

f) KR/F idegenforgalmi/rekreációs központ,

g) KR/G szabadidőközpont,

h) KR/H strand,

h) KR/I kemping,

i) KR/J piac,

j) KR/K templom,

k) KR/L lőtér,

l) KR/M rádióállomás,

m) KR/N kulturális,

n) KR/O szélerőmű-park

különleges építési övezet.

(3) A telkek legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, ha a sajátos előírások másként nem intézkednek.

(4) Az építési övezet területén a napenergia-hasznosítás berendezései elhelyezhetők.

(5) Az egyes építési telkeken belül a szükséges parkolóhelyek számát, ha a 10. § előírásai másként nem határozzák meg, az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

38. § Hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló különleges építési övezet (KH) rendeltetési előírásai:

(1) A területen csak a települési illetve ipari/termelési hulladék kezelésére, elhelyezésére szolgáló építmények és telephelyek (lerakók) helyezhetők el (pl. szennyvíztisztító, vörösiszap lerakó, hulladékudvar). A felügyelő személyzet számára szolgáló őrház, tartózkodási helyiség, valamint szociális épület létesíthető.

(2) A vörösiszap tárolók területén csak a vörösiszap tárolásával és kezelésével összefüggő építmények helyezhetők el.

(3) A telkek legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(4) Az építési övezet területén a napenergia-hasznosítás berendezései elhelyezhetők.

(5) A szükséges parkolóhelyek számát az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

39. § * 

40. § Mezőgazdasági üzemi (továbbiakban KM) rendeltetési előírásai az alábbiak:

(1) Jellemzően a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá ezekkel összefüggő termék-feldolgozás és tárolás, a mezőgazdasági szolgáltatás épületeinek, építményeinek elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen elhelyezhetők olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú építmények is, amelyek az állattenyésztéssel, közegészségügyi és környezeti szempontból összeegyeztethetők.

(3) A területen a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó, ill. a személyzet számára szolgáló lakás(ok), a gazdasági tevékenységhez kötődő iroda, oktatási- és szociális épület is létesíthető.

(4) A telek legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, melyen belül a telekhatárok mentén 10-10 m széles sűrűn telepített kétszintű (fa és cserjeszint) védő-zöldsáv létesítendő.

(5) A szükséges parkolóhelyek számát az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

20. Közlekedési övezetek előírásai

41. § Elsőrendű közúti övezet (K1) előírásai az alábbiak:

(1) A terület az országos és városi fő és gyűjtő közutak elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 26. § (3) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.

42. § Másodrendű közúti, gyalogos és kerékpáros övezet (K2) előírásai az alábbiak:

(1) A terület kiszolgáló utak, gyalogos és kerékpáros utak elhelyezésére szolgál.

(2) Az önálló gyalogút, illetve kerékpárút legkisebb szabályozási szélessége 3,0 m.

43. § (Vasúti közlekedési övezet (KV) előírásai az alábbiak:

(1) Az övezet vasúti közlekedés céljára kijelölt terület.

(2) A területen csak az országos közforgalmi vasúti, ill. az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el.

21. Zöldövezetek előírásai

44. § Elsőrendű közpark övezet (ZP1) előírásai az alábbiak:

(1) Területén elhelyezhetők:

a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

b) a vendéglátás építményei (szálláshelyek kivételével),

c) az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartását szolgáló épület.

(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 3% lehet, a zöldfelület legkisebb aránya 70%. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot.

(3) Önálló építményt igénylő reklámok nem helyezhetők el.

(4) A zöldövezet telkén épület legfeljebb 6,0 m épületmagassággal helyezhető el.

(5) A szükséges parkolóhelyek számát az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

45. § Kizárólagos közpark övezet (ZK) előírásai az alábbiak:

(1) Közparkok céljára kijelölt terület, kizárólagosan zöldfelületi hasznosítással, 0% beépít-hetőséggel. A zöldfelület legkisebb aránya 70%.

(2) Területén a pihenés, a testedzés, ismeretterjesztés és a játék nem épület jellegű építményei, továbbá köztárgyak helyezhetők el.

(3) Nyomvonal jellegű építmények (közmű) és műtárgyaik és nyilvános illemhelyek csak a felszín alatt helyezhetők el.

(4) Önálló építményt igénylő reklámok nem helyezhetők el.

(5) A szükséges parkolóhelyek számát az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

46. § Másodrendű közpark (közkert) övezet (ZP2) előírásai az alábbiak:

(1) A közkert céljára - a településszerkezeti terven más területfelhasználáson (pl. lakóterületen) belül - kijelölt terület, zöldfelületi hasznosítással, 3% beépíthetőséggel. A zöldfelület legkisebb aránya 70%.

(2) Területén a pihenés, a testedzés, ismeretterjesztés és a játék nem épület jellegű építményei, továbbá köztárgyak helyezhetők el.

(3) Nyomvonal jellegű építmények (közmű) és műtárgyaik és nyilvános illemhelyek csak a felszín alatt létesíthetők.

(4) Önálló építményt igénylő reklámok nem helyezhetők el.

22. Erdőövezetek előírásai

47. § Védelmi rendeltetésű erdőövezet (EV) előírásai az alábbiak:

(1) Védelmi erdőövezet az általában védelmi rendeltetésű (iparterületet vagy közműlétesítményt körülvevő, ill. jelentős közlekedési területek: főutak, vasúti területek mellett húzódó) ill. védett (pl. tájvédelmi körzet területén levő) erdők területe.

(2) Területén csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.

48. § Gazdasági rendeltetésű erdőövezet (EG) előírásai az alábbiak:

(1) A gazdasági erdőövezet gazdasági rendeltetésű erdők területe, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el.

(2) Területén elhelyezhetők:

a) az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények,

b) szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.),

c) vadászház, vendégház,

d) oktatási-kutatási építmények,

e) közlekedési és szállítási építmények.

(3) A (2) bekezdés a), b), c) és d) pontjai szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha a telek (összefüggő erdőterület) nagysága legalább 10 ha. A beépítés mértéke nem haladhatja meg a 0,5%-ot.

(4) Az övezetben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m épületmagasságú épület létesíthető.

49. § Közjóléti rendeltetésű erdőövezet (EJ) előírásai az alábbiak:

(1) Az övezet az egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők területe, ahol csak közjóléti rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2) Területén elhelyezhető:

a) közlekedési létesítmény,

b) a szabadidő eltöltését és a testedzést szolgáló építmények (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, sportpálya stb.),

c) sátorozóhely.

(3) A (2) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha a telek (összefüggő erdőterület) nagysága legalább 10 ha. A beépítés mértéke nem haladhatja meg a 5%-ot.

23. Mezőgazdasági övezetek előírásai

50. § Kertes mezőgazdasági övezet (MKE) előírásai az alábbiak:

(1) Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű területek (kiskertek, szőlő- és gyümölcsös kertek) tartoznak.

(2) Területén a mezőgazdasági tevékenységhez kötődően elhelyezhető építmények:

a) földdel borított pince, fóliasátor, üvegház,

b) a szőlő műveléséhez, gyümölcstároláshoz szükséges, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület,

c) állattartó építmény,

d) kivételesen lakóépület.

(3) Az övezet 720 m2-nél kisebb telkein épületet elhelyezni nem szabad.

(4) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti épület építése engedélyezhető legfeljebb 3% beépíthetőséggel.

(5) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(6) Az övezet területén

a) jellemzően oldalhatáron vagy szabadon álló, nyeregtetős, minimum 30°, maximum 50°-os hajlásszögű magastetős épületek helyezhetők el,

b) az épületmagasság legfeljebb 3,5 m (lakóépület esetén kivételesen 4,5 m) lehet.

c) egy telken csak egy épület helyezhető el.

d) lakóépület csak 3000 m2-nél nagyobb és kizárólag gyümölcsös és kertművelésű telken építhető. A lakóépülettel beépített terület nem haladhatja meg a telekterület 1,5%-át.

e) a már beépített telek továbbosztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot (lakóépület esetén az 1,5%-ot) és az övezetre előírt minimális telekméretnek is teljesülnie kell.

(7) A gazdasági épület területe nem lehet több 60 m2-nél akkor sem, ha a telekméretből számított 3% azt lehetővé tenné. Ezen belül az állattartó létesítmény alapterülete legfeljebb 10 m2 lehet.

51. § Általános (extenzív) mezőgazdasági övezet (MÁ1) előírásai az alábbiak:

(1) Üzemi (árutermelő) mezőgazdaság céljára kijelölt terület.

(2) Területén elhelyezhető építmények:

a) pince, fóliasátor, üvegház,

b) bármely mezőgazdasági üzemi, raktározási és egyéb gazdasági épület,

c) lakó- és szállásépület.

(3) Az MÁ 1 jelű mezőgazdasági övezetben épületet elhelyezni csak 100 000 m² telekterületet elérő telken szabad, szabadonálló beépítési móddal, a telek beépítettsége legfeljebb 1,5% lehet és az épületmagasság nem haladhatja meg a 4,5 m-t, ettől eltérni csak a mezőgazdasági üzemi technológia (pl. gabonaszárító/tároló) alapján lehet.

(4) Birtokközpont kialakítható az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdések előírásai alapján.

52. § (1) A rendelet hatályba lépését megelőzően kialakított mezőgazdasági üzemek (majorok) területén a kialakult beépítettség felújítás, átépítés esetén is megőrizhető, illetve legfeljebb 20%-ig növelhető, ha a zöldfelületi arány a telek területének legalább 30%-át eléri.

(2) Azokon a mezőgazdasági területeken, amelyeket a szabályozási terv szélerőmű telepítésére alkalmas területbe sorol, a mezőgazdasági művelés fenntartása mellett a szélerőművek létesítményei elhelyezhetők.

53. § Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet (MK) előírásai az alábbiak:

(1) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.

(2) Területén épületek nem létesíthetők.

(3) Területén az OTÉK 32. § szerinti építmények, műtárgyak csak akkor alakíthatók ki, ha azok a táji és természeti értékeket nem károsítják, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelelnek.

24. Vízgazdálkodási övezet előírásai

54. § Vízgazdálkodási övezet (VG) előírásai az alábbiak:

(1) Az övezetbe tartoznak

A felszíni vizekkel kapcsolatos területek:

a) a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások)

b) a természetes és mesterséges tavak és tározók medrei,

c) a közcélú nyílt csatornák, árkok,

d) a védvonalak területei, és a vízbeszerzéssel kapcsolatos területek:

e) a vízmű-területek (vízmű kutak és telephelyek) területei.

(2) Az övezetbe csak a vízügyi jogszabályokban megengedett épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Vízmű területen csak a vízművek létesítményei helyezhetők el.

54/A. § *  Bányászati célokat szolgáló különleges övezet (KB) rendeltetési előírásai:

(1) A területen csak a bányaműveléssel összefüggő, valamint a bányászati termékeket feldolgozó létesítmények (pl. kavicsbányánál betonkeverő-telep), építmények helyezhetők el ideiglenes jelleggel, a bányaművelés időtartamának végéig. A beépítettség nem haladhatja meg a 2%-ot. A bányászat megszűntével a területet rekultiválni kell és a bánya övezetet más rendeltetési övezetbe kell átsorolni.

(2) A területen a technológiai létesítményeken kívül csak a dolgozók számára szolgáló tartózkodási helyiség, valamint szociális építmény helyezhető el.

(3) Új felszíni művelésű bányanyitás lakóterülettől, üdülőterülettől, vegyes területtől 500 m-en belül, valamint tájképvédelmi övezet és örökségvédelmi terület 500 m-es körzetében nem engedélyezhető.

(4) Tájképvédelmi övezet területén a 0502/1-25 és 0504/1-17 helyrajzi számú külszíni kavicsbányák esetén a következő előírások tartandók be:

a) Tájképvédelmi területen levő külszíni bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése illetve a terület újrahasznosítása érdekében a bányaterületet rekultiválni kell, melyet a bányászati tevékenység ütemében folyamatosan kell megvalósítani.

A bányaterület rekultiválása során:

aa) legalább 50 m széles területsáv alakítandó ki a tó felület körül,

ab) a beültetési kötelezettség jellel jelölt területen háromszintű növényzet telepítendő,

ac) a tó partszegélyén burkolt felület (betonnal, térkővel, zúzalékkal végzett kitöltés, szegély) nem alakítható ki,

ad) a tó partszakaszának legalább egyharmadán természetközeli állapot alakítandó ki.

(5) A szükséges parkolóhelyek számát az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell biztosítani.

25. Építési övezetek építési előírásai

55. § (1) Az építési övezet kódja a szabályozási terven az alábbi formában jelenik meg:

pl. LKE- CS.3.1.5.3., ahol az

a) első betűjel (LKE) a telek rendeltetési (a példa szerinti esetben kertvárosias lakóterület),

b) a második betűjel (CS) az építési karakter (a példa szerinti esetben családi házas),

c) az első számjel a beépítési mód,

d) a második számjel a teleknagyság,

e) a harmadik számjel a beépítési %,

f) a negyedik számjel az épületmagasság

előírásait jelenti.

(2) Az alkalmazott számjelek jelentését és az egyes karaktereken belül alkalmazható határértékeket az 1. számú táblázat tartalmazza.

(3) Ahol a kódszám értéke 0, ott az érték nincs meghatározva, ahol a kódszám értéke 1, ott a kialakult állapot fenntartható. A kialakult 1 besorolású ingatlanok megosztása - ha egyéb tilalom nem áll fenn (pl. védett telekstruktúra esetén) - a 2. számú táblázat előírásai szerint történhet.

(4) A kialakult telkeken telekrendezés (korrekció) lehetséges, a telek oldalhatára legfeljebb 2,0 m-rel változtatható, a telkek hátsó telekhatárai a telekmélység illetve telekterület 2. számú táblázat szerinti értékeinek megtartásával korrigálhatók.

(5) Azok a telkek is beépíthetők, amelyek az építési kód szerinti teleknagyságot nem érik el, ha az épület telepítésével az országos előírások betarthatók.

(7) *  A kialakult telekállapot estén a telkek akkor vonhatók össze, ha a kialakuló telek utcai telekszélessége a környezetre jellemző telekszélesség kétszeresét nem haladja meg. (7) Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a beépítés tömege az eredeti telekstruktúra jellegét követi, és az beépítési tervekkel alátámasztott.

(8) *  Zártsorú beépítésű saroktelken az övezeti előírásban meghatározott beépítési % az előírt mérték legfeljebb 50%-ával megemelhető - ha az építési övezeti előírások vagy a területre vonatkozó sajátos építési előírások másként nem rendelkeznek -, de nem haladhatja meg sem az OTÉK 2. mellékletében meghatározott, az adott területhasználathoz kötött legfelső értéket, sem a 75%-ot.

(9) Zártsorú beépítés esetén történeti városi, illetve polgárvárosi építési karakterű területen az övezeti előírásban meghatározott beépítési % a saroktelken legalább az előírt beépítettség 50%-ával megemelhető, de - ha az építési övezeti előírások vagy a területre vonatkozó sajátos építési előírások másként nem rendelkeznek - nem haladhatja meg a 75%-ot.

(9) *  Kialakult épületmagasság (1) kódszámú jelölése esetén a megengedhető mértéket a telken és a környező ingatlanokon álló épületek meglévő magasságának figyelembevételével kell meghatározni.

56. § (1) Az építési karakterek fajtái (a területeket a 4. számú rajzi melléklet tervlapja határolja le) az alábbiak:

a) TV jelű történeti városi,

b) PV jelű polgárvárosi,

c) CS jelű családi házas (és zöldövezeti villaszerű)

d) TE jelű telepszerű (vegyes),

e) EGY jelű egyedi

építési karakterek.

57. § (1) A TV jelű történeti-városi karakter előírásai az alábbiak:

(2) A területen jellemzően a történeti városmagok jellegzetes, sajátos karakterű területei tartoznak.

(3) A területen csak a környezetébe illeszkedő építészeti kialakítású épület helyezhető el.

(4) Foghíjtelek beépítése esetén a szomszédos épületek csatlakozó homlokzatmagasságától eltérni legfeljebb 1,5 m-t lehet.

(5) A területen csak magastetős épületek építhetők el, jellemzően az utcával párhuzamos gerinccel.

(6) A hagyományos építőanyagok dominanciáját az új építéseknél is biztosítani kell.

(7) Az 1. számú táblázat szerinti 100% beépítettség csak kivételes esetben és a lakófunkció kizárása esetén alkalmazható.

58. § (1) A PV jelű polgárvárosi karakter előírásai az alábbiak:

(2) A zónába jellemzően a városias karakterű, általában zártsorúan, többnyire előkert nélkül beépült területek tartoznak.

(3) Önálló mellékfunkciójú építmény nem helyezhető el, kizárólag kerti építmény (lugas, tűzrakó hely, stb.) létesíthető. Gépkocsi tároló csak az épület tömegével egybeépítve építhető, kivéve a két utcára nyíló telkeknél, ahol a főfunkciójú épület megléte esetén a gépkocsi tároló a második utcafrontra is építhető.

(4) Foghíjtelek beépítése esetén zártsorú beépítési módban a szomszédos épületek csatlakozó homlokzatmagasságától eltérni legfeljebb 1,9 m-t lehet.

59. § (1) A CS jelű családiházas karakter előírásai az alábbiak:

(2) A zónába jellemzően a családi házakkal beépített, zöldbe ágyazottan elhelyezett, előkertes, laza beépítésű területek tartoznak.

(3) A területen újonnan, ha a szabályozási tervlap másként nem szabályozza, 5,0 m előkertet kell létesíteni.

60. § (1) A TE jelű telepszerű (vegyes) karakter előírásai az alábbiak:

(2) A területbe a vegyes, telepszerű karakterű, (volt tömbtelkes, lakótelepi, ipartelepi) telepszerű beépítési móddal - egy telken több építési hellyel illetve több azonos funkciójú épülettel és akciószerűen - beépült területek tartoznak.

(3) A kialakult magassági besorolásba tartozó vegyes zónákban az épület magassága nem növelhető. A lapostetős épületekre magastető építhető 45 foknál nem magasabb tetőhajlásszöggel.

(4) A területen meghatározott épületmagasság túllépése csak egyéb ipari gazdasági területen és kizárólag a technológia által indokolt mértékben engedélyezhető (pl. gyárkémény, toronytechnológia, gabonasiló).

(5) Kialakult beépítési % besorolású építési övezetekben kizárólag a meglevő beépítések esetében a kialakult beépítettség 5%-kal növelhető, de csak abban az esetben, ha ez az épület rehabilitációját, funkcionális használatát vagy a városképet (a homlokzat építészeti arculatát) javítja, illetve, ha meglevő gyalogos áramlási irányok mellett képez térfalat vagy funkcionális kiegészítést (pl. üzletsor). Ipartelepi kialakult beépítés esetén a beépítettség további túllépése nem engedélyezhető.

61. § (1) Az EGY jelű egyedi karakter előírásai az alábbiak:

(2) Egyedi karakterzónába tartoznak azok a területek, melyek beépítése nem sorolható be más karakterbe (pl. templomok, sportcsarnok, egyéb egyedi jellegű épületek).

1. számú táblázat

Az egyes építési karakteren belül az építési övezetek kijelölésénél alkalmazható építési paraméterek

téma megnevezés kód Történeti városi karakter TV Családi házas
karakter CS
Polgárvárosi
karakter PV
Telepszerű
karakter TE
Egyedi
karakter EGY
Beépítési mód
Zártsorú 2 X X kivételesen X
Oldalhatáros 3 X X X X
Beépítési mód Ikres 4 X X
Szabadonálló általános 5 X kivételesen X X
Szabadonálló telepszerű 6 X X
Legkisebb telekterület (m2)
300 2 X X X
500 3 X X X X
minimális 700 4 X X X X
telekterület 900 5 X X X
1200 6 X X X X
1500 7 X közintézmény X X
3000 8 esetén X X
5000 9 X X
Legnagyobb beépítés (%)
3 2 X
15 3 X X
maximális 25 4 X X X
beépítés 30 5 X X X X X
40 6 X X X X X
50 7 X X X X
75 8 X X garázs esetén X
100 9 X X
Legnagyobb épületmagasság (m)
3,5 2 X X X
4,5 3 X X X X X
max. 6,5 4 X X X X X
építmény- 7,5 5 X társasház X X X
magasság 9,5 6 X X X X
10,5 7 X X X X
12,5 8 X X X X
16,0(20,0) 9 X X

2. számú táblázat

Az egyes telekterületekhez tartozó telek szélességi és mélységi előírások a különböző beépítési módok szerint

telekszélesség beépítési mód szerint
Legkisebb
telekmélység
Legkisebb telekterület
m2
Telek-terület kódjele zártsorú oldalhatáron
álló
ikres szabadonálló
általános
szabadonálló
telepszerű
25 300 2 8
25 500 3 10 14 9 14
30 700 4 12 14 9 16
30 900 5 12 16 12 18
40 1200 6 15 16 12 18 20
50 1500 7 15 16 20 25
60 3000 8 30 30
100 5000 9 40 40

25. Az 5. számú rajzi mellékletben lehatárolt terültekre vonatkozó, a beépítési feltételeket szabályozó közmű előírások

62. § (1) Az A/1 jelű területeken a telkek csak a városi csatornahálózatra történő csatlakozás esetén építhetők be. A csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztározó építhető, de a csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés egy éven belül kötelező.

(2) Az A/2 jelű területen a telek csak a kommunális szennyvizek egyedi szennyvíztisztító kisberendezésének üzembe helyezése kötelezettségével, vagy a városi csatornahálózatra való rákapcsolódás esetén építhetők be.

(3) Az A/3 jelű egyedi közműpótló műtárgyra kapcsolható területen a telkek csak a zárt szennyvíztározó megépítése (vagy a vezetékes csatornahálózatra való rákötés) esetén építhető be. A területen a 3000 m2-nél nagyobb telkeken egyedi szennyvízkezelő kisberendezés is alkalmazható.

(4) Erdőövezetben építmények csak akkor helyezhetők el, ha az épülettel egyidejűleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt szennyvíztározó is megépül (vagy az építmény közcsatornára csatlakozik) vagy helyi egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesül.

(5) Az MÁ jelű általános mezőgazdasági övezetben ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, valamint állattartó építmény csak akkor építhető, ha az érintett hatóságok engedélyével egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kerülhet kiépítésre és az így megtisztított szennyvíz elöntözhető, elszikkasztható vagy befogadóba vezethető. Ha a csatornahálózatra való rákapcsolódás lehetősége biztosított, a hálózatra való rákötés kötelező.

(6) Az MKE jelű kertes mezőgazdasági övezetben raktározási és gazdasági épület, valamint lakó- és szállásépület csak akkor építhető, ha a csatornahálózatra való rákapcsolódás biztosított illetve ennek hiányában az építéssel egyidejűleg az épület funkciójához és méretéhez szükséges zárt szennyvíztározó is megépül.

63. § (1) A B jelű területeken csak környezetbarát energiahordozó használható fűtési és technológiai energiaként, szilárd tüzelés a (3) bekezdés kivételével nem alkalmazható. Kötelező a vezetékes energiaellátás (villany, földgáz) vagy megújuló (napenergia/szélenergia) igénybevétele.

(2) A telek csak a vezetékes energiaellátásra való csatlakozás, vagy környezetbarát megújuló (napenergia/szélenergia) felhasználása esetén építhető be.

(3) Lakásonként (vagy intézményegységenként) egy fafűtéses tüzelőberendezés létesíthető.

26. A 6. számú rajzi mellékletben lehatárolt terültekre vonatkozó, zaj elleni védelmi előírások

64. § * 

27. A 7. számú rajzi mellékletekben lehatárolt terültekre vonatkozó települési értékvédelmi előírások

65. § * 

66. § * 

67. § * 

68. § * 

69. § * 

70. § * 

28. A 8. számú rajzi mellékletekben lehatárolt terültekre vonatkozó táj- és természetvédelmi előírások

71. § * 

72. § * 

73. § * 

29. A 9. számú rajzi mellékletekben lehatárolt terültekre vonatkozó tilalmi, illetve korlátozási előírások

74. § A tilalmi és korlátozási előírások az alábbi tervlapokon jelölt területekre vonatkoznak:

a) a 9/A számú melléleten lehatárolt változtatási tilalmi, tervezett szabályozási vonal miatti korlátozási,

b) a 9/B számú mellékleten lehatárolt környezetvédelem miatti tilalmi illetve korlátozási,

c) a 9/C számú mellékleten lehatárolt közmű infrastruktúrák védőterülete miatti korlátozási,

d) a 9/D számú mellékleten lehatárolt közlekedési infrastruktúrák védőterülete miatti korlátozási,

e) a 9/E számú mellékleten lehatárolt 200 m-es beépítés mentes sáv miatti korlátozási

területekre.

75. § A 9/A számú melléleten lehatárolt változtatási tilalom, tervezett szabályozási vonal miatti korlátozás miatti területekre vonatkozó előírások az alábbiak:

(1) A 9/A1 jelű változtatási tilalmi területen a területre készítendő szabályozási terv jóváhagyásáig, illetve legfeljebb három évig építési és telekalakítási tilalom van érvényben.

(2) A 9/A2 jelű tervezett szabályozási vonal miatti korlátozási területen beépítetlen telken építeni csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonal szerinti telekalakítást követően szabad.

76. § A 9/B számú melléleten lehatárolt környezetvédelem miatti tilalmi, illetve korlátozási területre vonatkozó előírások az alábbiak:

(1) A 9/B1 jelű hidrogeológiai védőidommal érintett területre eső telkeken, illetve telekrészeken építési tevékenység nem folytatható.

(2) A 9/B2 jelű felszíni vízvédelemi területre eső telkeken, illetve telekrészeken építési tevékenység nem folytatható.

(3) A 9/B3 jelű bűzös telephely védőterületére eső területen szállásjellegű és lakó-, pihenési célú, intézményi, épület nem létesíthető.

77. § A 9/C számú melléleten lehatárolt közmű infrastruktúrák miatti korlátozási területre vonatkozó előírások az alábbiak:

(1)-(2) * 

78. § A 9/D számú melléleten lehatárolt közlekedési infrastruktúrák miatti korlátozási területre vonatkozó előírások az alábbiak:

(1)-(2) * 

(3) A 9/D3 jelű tervezett nagysebességű nemzetközi vasút védőterületére eső telkeken illetve telekrészeken építési tevékenység nem folytatható.

79. § (1) A 9/E jelű 200 m-es beépítés mentes sáv miatti korlátozás területén újonnan épület nem helyezhető el. A meglévő épület felújítható, de nem bővíthető.

30. Az 10. számú rajzi mellékletben lehatárolt terültekre vonatkozó sajátos előírások

80. § Az alábbi sajátos előírások felülírják a szabályozási tervalapon jelölt építési kódok előírásait.

81. § A Lajta-lakókert (1. és 2. ütem) sajátos előírásai (LA)

(1) A lakó építési övezetek közös sajátos előírásai az alábbiak:

a) A terület lakótelkein csak lakóépület építhető. A lakóépületek földszintjén a lakóterületet nem zavaró publikus funkciók (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, egészségügyi létesítmény, iroda) elhelyezhetők, de az egyéb funkciók alapterülete nem haladhatja meg az épületen belül a lakófunkció alapterületét. Az előkertben a publikus funkcióhoz tartozó terasz, díszburkolat elhelyezhető, de az előkertben parkoló nem létesíthető.

b) A terület lakótelkein csak egy épület helyezhető el. Gépkocsi tároló vagy lakóépületen belül vagy a lakóépület tömegéhez szervesen kapcsolódva létesíthető. A területen pincegarázs előkerti megközelítéssel nem létesíthető.

c) * 

(3) A kisvárosias építési övezetekben a sajátos előírások az alábbiak:

a)-c) * 

d) A telkenkénti legkisebb zöldfelület a telekterület 40%-a, sarokteleknél 25%.

e) * 

(4) A kertvárosias építési övezetekben a sajátos előírások az alábbiak:

a)-d) * 

e) A telken belüli legkisebb zöldfelületi arány 60%,

f) * 

g) * 

(5) Az intézményi vegyes építési övezetekben a sajátos előírások az alábbiak:

a)-c) * 

d) A teleken belül kötelező legkisebb zöldfelületi arány 40%.

(6) * 

(7) *  A sportcsarnokhoz tartozó parkolók száma az OTÉK előírásai alapján számított mennyiség 70%-a lehet.

82. § Óvár Történeti Belváros sajátos előírásai (OT)

(1) *  A rendeltetés sajátos előírásai:

a) A Fő utca, Magyar utca, illetve a Városkapu tér menti épületeknél a felsőbb szinteken a lakófunkció megtartható, a földszint utcai homlokzata mentén csak közhasználatú (publikus) funkció helyezhető el.

b) A Malom-ági Lajta mentén, a folyó felőli építési vonalon álló épületek homlokzatának földszintjén csak közhasználatú funkció helyezhető el.

(2) Az építés sajátos előírásai:

a) Zártsorú beépítési mód esetén a saroktelek beépítettsége 75%-ig növelhető akkor is, ha ez meghaladja az övezeti előírás 1,5-szeresét.

b)-d) * 

(3) * 

(4) *  A394/1 helyrajzi számú ingatlanon a megengedett épületmagasság a meglévő épület eredeti állapotának helyreállításához szükséges mértékben túlléphető.

83. § * 

84. § * 

85. § Mosonmagyaróvár városközpont sajátos előírásai (MV)

(1)-(4) * 

(5) A városközpont Szent István király u. - Mosonyi Mihály u. - Károly u. - Erkel u. által határolt területén az épületek fűtése csak távfűtéssel vagy teljes egészében megújuló energiaforrásokkal oldható meg.

(6) A Tiszavirág utca- Elza utca mentén a Mosoni-Duna felé eső telkeken legalább 8 m, egyéb helyeken legalább 5 m előkertet kell megtartani.

(7) *  A Kökény utca LK építési övezetbe tartozó telkein

a) legfeljebb két lakás építhető,

b) a legkisebb zöldfelületi arány 40%.

86. § Gabonarakparti iparterület sajátos előírásai (GA)

(1) A közpark területén csak a jelen rendeltben megengedett létesítmények helyezhetők el. Gyerekjátszótér nem helyezhető el.

(2) A Gabonarakpart melletti telephelyek előkertjei beültetési kötelezettség alatt állnak, ezért a minden 100 m2 előkertterületre egy nagy lombkoronát növelő fa ültetése kötelező.

(3) A vasúti fővonal menti telephelyek határai mentén a telek belsejében min. 10,0 m széles sávban háromszintes növényzet telepítése kötelező a rendelet jóváhagyásától számított 3 éven belül.

87. § Kötöttárugyár területének sajátos előírásai (KÖ)

(1) A rendeltetés és építés sajátos előírásai:

a) A területen új lakóépület nem építhető, a meglevő lakóépület nem bővíthető.

b) Ha az építési övezeti besorolás kialakult telekméretet jelez, a telkek egymás közötti határvonalának változtatása 2,0 m-en belül lehetséges.

c) Ahol a kialakult beépítés az építési helyen kívüli épületrészt is tartalmaz, a meglevő épület felújítható, korszerűsíthető, de az építési helyen kívüli beépítés területe és az épület épületmagassága nem növelhető.

d) A tervezett tömbfeltáró út felől kerítés nem építhető, legfeljebb 1,0 m magas élősövény létesíthető. Tömör kerítés a Kötöttárugyári út felől nem építhető.

e) A területen nem létesíthetők silók, kohászati és nehézvegyipari üzem, betonkeverő-telep, élelmiszeripari létesítmény.

(2) Az infrastruktúra sajátos előírásai:

a) A területen szennyvíz előtisztító csak zárt technológiával létesíthető.

b) Az OTÉK előírásai szerinti parkoló kapacitást telken belül kell biztosítani

(3) *  A GE-TE.6.1.6.7.(KÖ), GE-TE.6.1.7.7.(KÖ), GE-TE.6.1.9.7.5.(KÖ) építési övezetekben az előírt zöldfelületi fedettségen túl további +5% zöldfelületi fedettséget kell biztosítani.

88. § Barátság úttól nyugatra eső terület sajátos előírásai (BA)

(1) A területre a szabályozási terven jelölt telekosztások csak irányadóak. Az építési övezeti előírások betartásával ettől eltérő telekosztás is engedélyezhető.

(2) * 

(3) A Barátság út felől 20,0 m-es előkerttel, ezen belüli 15,0 m-es védőfásítással helyezhetők el 7,5 m épületmagasságú épületek, ha azok funkciója üzemi jellegű kutatóhely, üzemi jellegű termelő, raktározó vagy szolgáltató építmény, bányászattal kapcsolatos üzemi építmény. Az előírást a Gyertyán utca és az Alkotmány út között fekvő, a Barátság úttal határos ingatlanok beépítésénél kell alkalmazni.

(4) Az egykori lőporgyári épületegyüttes elbontása előtt a meglevő állapot tervi dokumentálását a bontási tervhez mellékelni kell.

(5) A 6.7.7.9. kódszámú építési övezetben az előkert mérete 10,0 m, más építési övezetekben 5,0 m. A hátsókert és oldalkert méreteket az OTÉK szerint kell megállapítani.

89. § * 

89/A. § *  Ipartelep sajátos előírásai (IP)

Az 5091/1 helyrajzi számú ingatlanon jelölt építési helyeken belül csak garázsok építhetők, az építési hely 100% kihasználásával, legfeljebb 3,50 m épületmagassággal. Az épületeket a tér felőli oldalon fásítással kell takarni.

90. § Zichy Mihály u. sajátos előírásai (ZI)

(1) Zártsorú beépítésnél semmiféle mellékfunkciójú épület nem építhető. A gépkocsi tárolást a főfunkciójú épületben kell megoldani.

(2) Szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítésnél a hátsókert méret megtartásával mellékfunkciójú épület a főépület mögött építhető. Gépkocsi tárolót az építési övezet által meghatározott beépítési mód szerint lehet építeni, a korábbi előírás, miszerint garázs bármely oldalhatáron létesíthető érvényét vesztette. A gépkocsi tároló épületmagassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t.

91. § Ipari, Logisztikai és Üzleti Park sajátos előírásai (ÜP)

(1) A területen a további terület igénybevétel és építés feltétele a 86. számú főközlekedési úti csatlakozás és a terület súlyvonalában tervezett út, valamint annak déli kicsatlakozásának megépítése.

(2) A rendeltetés sajátos előírásai:

a) A szabályozási terven jelölt GK jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetben a jelen rendeletben meghatározott építményeken túl elhelyezhető még vendéglátó és szálláshely szolgáltató létesítmény is.

b) A földhivatali nyilvántartásban útként nyilvántartott utak megmaradhatnak, de csak a szabályozási tervben útként kiszabályozott útterületek tekinthetők kiszolgáló útnak.

c) A 077/4 helyrajzi számú út közterületi státusza megszűntethető a gyűjtőút 86. számú út és Mosonszentjánosi út közötti szakaszának forgalomba helyezése, valamint a 077/4 helyrajzi számú út alatti közművezetékek kiváltása után.

(3) Az építés sajátos előírásai:

a) * 

b) Az építési hely határai a telekhatároktól mért 10,0 m-re húzódnak, kivéve, ha egyéb előírás (pl. vonalas létesítmények védőterülete, vezetékek védőövezete, tűztávolság, stb.) nagyobb távolság megtartását nem írja elő.

c) * 

(4) A régészeti védelem alatti területeken a vonatkozó országos jogszabályok szerint kell eljárni.

(5) A Megyei csatorna telkén belül a zárszelvényű csatorna külső falsíkjától mért 3-3 m-es távolságban, a nyitott csatorna külső rézsűjétől mért 7-7 m-en belül építményt elhelyezni nem szabad.

92. § MOTIM telephely sajátos előírásai (MO)

(1) A felszín alatti vizek egyedi határértékei: pH=10, szulfát=1000 mg/l, arzén=0,2 mg/l, fluorid=10 mg/l. A területre környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, melynek javaslatot kell adnia a talajvízbe került szennyeződések továbbterjedésének megakadályozására.

(2) A telephelyen az iparvágányok nem szűntethetők meg, üzemeltethetőségüket biztosítani kell.

(3) A Műkorund üzletág parkolási igényét nem kell telken belül kielégíteni, a Timföldgyári utcában közterületi parkolók is figyelembe vehetők a parkoló kapacitás biztosításához.

(4) A telephelyen áthaladó, több telek ellátását szolgáló közművezetékek és a városi távhő-vezeték nem szűntethetők meg.

93. § Istvánpuszta sajátos előírásai (IS)

(1) A különleges idegenforgalmi területen szálláshely szolgáltató épületek (szálloda, panzió, apartmanház), a lovagláshoz, a lovas turizmushoz és az ezzel kapcsolatos lótartáshoz kapcsolódó épületek, építmények, takarmánytároló, a pihenést, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló létesítmények, a tulajdonos és a személyzet szolgálati lakása(i), valamint a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el. Önálló hulladéktároló a területen nem létesíthető.

(2) A 0261/12 és 0261/1 helyrajzi számú telkeken a 30 cm mélységet meghaladó földmunkákat megkezdésük előtt nyolc nappal a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságának be kell jelenteni

(3) A területen csak magastetős épület engedélyezhető 30-45° hajlásszöggel. A tetőhéjalás anyaga nem lehet szürke pala vagy hullámpala.

94. § Krisztinamajor sajátos előírásai (KR)

(1) A területen mellékfunkciójú épület nem építhető.

(2) A helyi védettségű épületek esetén az eredeti állapot megtartása, illetve felkutatása és helyreállítása, a korhű anyagok használata, az eredeti homlokzatmagasság és tetőidom megtartása kötelező. A tetőtér hasznosítása a meglevő tetőtéri ablakok méretének, ritmusának és formájának figyelembe vételével, a karakter megtartásának valósítható meg.

(3) Az autópálya zajhatása a területen nem haladhatja meg nappal a 60 dB, éjjel az 50 dB értéket. A területet - ha az a határértékek betarthatóságához szükséges - védőfásítással kell védeni.

95. § Vadvirág utca és Nárcisz utca közötti terület sajátos előírásai (VA)

(1) A területen egyházi és egészségügyi épület nem helyezhető el.

(2) Kereskedelmi szolgáltató rendeltetésű telken az oldalkert mérete legalább 4,0 m legyen.

(3) A hátsókert legkisebb mélysége a kereskedelmi szolgáltató, illetve kisvárosi lakó funkciójú telkeken 6,0 m lehet.

96. § MOFÉM Ipari telephely sajátos előírásai (MF)

(1) A rendeltetés sajátos előírásai:

a) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen oktatási, egészségügyi és szociális épület nem építhető.

b) *  A terület kisvárosias lakóterületbe sorolt telkein 1 db legfeljebb 6 önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el. Önálló épületként gépkocsi tároló nem építhető.

c) Egyéb ipari gazdasági területen az OTÉK 20. § (5) szerinti épületek nem helyezhetők el.

(2) Ha az építési övezet kialakult telekviszonyt jelöl, a telkek változtatása nem, illetve csak a szabályozási terven jelölt módon lehetséges, kivéve a telkek közötti belső telekhatárok 2,0 m-en belüli korrekcióját.

(3) Egy építési telken belül több főfunkciójú épület elhelyezésénél az egymással szemben levő homlokzatok távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál - kivéve, ha a tűzvédelmi előírások ennél nagyobbat tesznek szükségessé.

(4) Telephelyenként egy 100 m2-t nem meghaladó méretű portaépület építhető építési helyen kívül a bejárat melletti telekhatár és az építési hely közötti területsávban.

(5) A területen levő mélyfúrású kút belső védőtávolsága 10,0 m. A védőterületre mindenkor a vonatkozó kormányrendelet előírásai érvényesek.

97. § Moson temető melletti terület sajátos előírásai (TM)

(1) Gépkocsi tároló pincében az előkert felőli megközelítéssel csak akkor építhető, ha a gépkocsi tároló padlószintje és a járda szintje közötti különbség nem haladja meg a 80 cm-t és az előkert mélysége legalább 5,0 m.

(2) * 

(3) A temető területén csak tömör kerítés alkalmazható, melynek minimális magassága 2,0 m.

(4) A telken belüli kötelező védőfásításban sírhelyek elhelyezhetőek, de a síremlékek között is fásítást kell alkalmazni.

(5) A temető bővítési területét 120,50 mBf. magasságra fel kell tölteni.

98. § Laktanya köz és környéke sajátos előírásai (LK)

(1) Tetőteret beépíteni meglevő épület esetén csak az épületmagasság (párkányzat) és a tetősík változatlanul hagyásával lehet.

(2) Városképi és városszerkezeti védelem alatt álló telken tetősíkból kiugró tetőablak közterületről látható tetősíkon sem új, sem meglevő épület tetőterének beépítésekor nem alkalmazható, csak tetősíkba helyezett ablakok építhetők.

(3) A Duna u. - Aranyossziget u. - Óvoda köz által határolt területen a megengedhető legnagyobb beépítettség 75%.

(4) *  A Szent István király út 152-166. alatti ingatlanokon, oldalhatáros beépítés esetén az utcai telekhatáron tömör kerítés és faanyagú kapu kialakítása kötelező.

99. § Királyhidai út és környéke sajátos előírásai (KI)

(1) Kereskedelmi gazdasági területen a Királyhidai útra merőleges mellékutcában sorgarázs is építhető. A gépkocsi tároló épületmagassága nem haladhatja meg a 3,0 m-t.

(2) Lakótelkeken garázs csak magastetővel épülhet, legfeljebb 2,5 m homlokzatmagassággal és legfeljebb 4,0 m gerincmagassággal.

100. § Sport- és szabadidőcentrum sajátos előírásai (SP)

(1) A terv teljes területére vonatkozó - általános - előírások:

a) A területen az 1.számú táblázatában foglalt értékektől eltérő - az eltérés kiemelésére betűvel jelzett - értékek is alkalmazhatók:

aa) legkisebb telekméret X = 15 000 m2

ab) legnagyobb beépítési % Y = 20%

ac) legnagyobb épületmagasság: Z = 18,0 m

b) A területen közművek csak térszín alatt vezethetők.

c) A területen üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(2) A területen belüli kertvárosi lakóterületekre vonatkozó előírások:

A kertvárosi lakó építési övezetekben maximum kétlakásos lakóépületek építhetők. Kertvárosi lakóterületen nem helyezhetők el igazgatási, oktatási és kulturális, szórakoztató, egyházi, egészségügyi és szociális építmények, személygépjármű tárolók, parkolóházak, üzemanyagtöltő állomás. A lakótelkeken a legkisebb zöldterületi arány 60%, a parkolási igényt teljes egészében telken belül kell kielégíteni.

(3) A KR/F idegenforgalmi-rekreációs rendeltetésű területekre vonatkozó előírások

a) A KR/F területen elhelyezhetők: a sportoláshoz, szabadidős-, rekreációs tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, igazgatási, közösségi szórakoztató létesítmények, kulturális funkciójú épületek, valamint ezek kiszolgáló létesítményei és sportpályák. Lakóépületek a területen nem helyezhetők el, csak szolgálati lakás építhető. A KR/F-EGY övezetben csak csónakház építhető.

b) Ahol KR/F rendeltetésű területen az építési övezet legfeljebb 7,5 m épületmagasságot jelöl, az épületmagasság az épület funkciójának függvényében túlléphető: szálláshely szolgáltató épület legfeljebb 16,0 m, sportlétesítmény legfeljebb 9,5 m épületmagasságig építhető.

c) A KR/F területen elhelyezendő épületek OTÉK szerinti parkoló igényének 70%-át kell biztosítani, kivéve a KR/F-EGY csónakház építésére kijelölt övezetben, ahol a parkolási igényt teljes egészében telken belül kell biztosítani.

d) A KR/F rendeltetésű területen, a telken belüli minimális zöldfelületi arány 30%, kivéve a csónakházi területet, ahol ez az érték 50%.

e) A KR/F rendeltetésű területen a telekalakításokhoz a területre vonatkozó beépítési tervet kell készíteni.

(4) A ZP rendeltetésű területre vonatkozó előírások:

A ZP zöldterületen csak a szabad stranddal kapcsolatos építmények (öltözők, zuhanyozók) helyezhetők el. A zöldfelületi arány min. 80% legyen, a beépítettség legfeljebb 2%. Az OTÉK szerinti parkolási igény 70%-át kell kielégíteni.

101. § Akadémia-dűlő I. ütem sajátos előírásai (AK)

(1) Az Akadémia-dűlő 1. ütemétől északra kijelölt tartalék fejlesztési területen nem jelölhető ki: egyéb ipari gazdasági terület, jelentős zavaró hatású terület, nyersanyaglelőhely és hulladéklerakó vagy hulladékkezelő terület.

(2) * 

(3) Különleges rendeltetésű szabadidős és sportterületen elhelyezhető létesítmények:

a) a pihenés és testedzés létesítményei, sportpályák, szabadtéri sportlétesítmények

b) sportlétesítmények megléte esetén az ezeket kiszolgáló épületek, a tulajdonos számára ingatlanonként legfeljebb egy lakóegységes lakóépület.

(4) A telken belüli legkisebb zöldfelületi arány 50%, a burkolt felület legnagyobb mértéke 20%.

(5)-(6) * 

(7) *  Az elkerülő út nyomvonala és a Mosoni-Duna közötti kisvárosi lakó építési övezet építési telkein a minimális zöldfelület aránya 30%. A telkek be nem épített területének minden 100 m2-e után 1 db nagy lombkoronát növelő fa ültetése kötelező.

102. § Fertősor környéke sajátos előírásai (FS)

(1) Az építési telken elhelyezett főfunkciójú épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál.

(2) Meglevő épületek a telekalakításnál kerülhetnek oldalhatárra, ha az oldalhatárra kerülő homlokzat tűzfal. Egy épület csak akkor kerülhet két telekre (zártsorú vagy ikres beépítéssel), ha a telekhatáron az épület dilatált. Egy - megbonthatatlan - szerkezetű épület nem kerülhet két telekre, a különböző tulajdonviszonyok ez esetben telekrendezéssel nem, csak albetétesítéssel rendezhetők.

(3) A gazdasági és központi vegyes építési övezetekben a telkek legkisebb zöldfelületi borítottsága 30%. A telek zöldfelületi részén 100 m2-enként legalább egy nagy lobkoronát növelő fát kell elhelyezni. A gazdasági telek más területfelhasználással érintkező határa mentén takarófásítást kell létrehozni.

(4) * 

103. § Óvári temető mögötti terület sajátos előírásai (TO)

(1) A központi vegyes építési övezetekben a jelen rendelet szerint elhelyezhető létesítmények közül csak: igazgatási épületek, kereskedelmi és szolgáltató épületek, egyházi épületek és szociális valamint egészségügyi épületek építhetők, a temető közelsége - kegyeleti távolság - miatt a jelen rendeletben felsorolt többi funkció nem helyezhető el.

(2) A telken belüli legkisebb zöldfelületi arány:

a) a központi vegyes rendeltetésű területen 30%, amely több szintű növényállomány telepítése esetén - az OTÉK számítási módoknak megfelelően - feléig, de legfeljebb a be nem épített terület 50%-áig (az építési övezetben előírt 50%-os maximális beépítettség esetén 25%-ra) csökkenthető

b) a lakótelkeken minimálisan 40% (az építési övezet szerinti 40% beépíthetőség és a jelen rendeletben lakótelkekre megengedett 20% burkolt felület mellett)

(3) Növényzettel takart (befuttatott) zajvédő-falat kell létesíteni a központi vegyes rendeltetésű terület lakótelkek és temető felé néző határán.

(4) 30 cm-t mélységet meghaladó földmunka megkezdése előtt azt a Hansági Múzeumnak be kell jelenteni.

104. § Északi üdülőterület (Kapitányrét)sajátos előírásai (ÉÜ)

(1) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely kielégíti az üdülőterületre előírt környezeti határértékeket.

(2) A területen talajszennyező módon tevékenység nem folytatható, talajszennyező módon anyagok nem tárolhatók.

(3) A területen közvetlenül vagy közvetetten vízszennyező tevékenység nem végezhető.

(4) * 

(5) A csapadékvizeket a zöldfelületeken meg kell tartani, csak az elfolyó vizeket kell csapadékcsatornába vezetni.

(6) * 

(7) *  A 0414/8 helyrajzi számú ingatlan keleti, a 0396 helyrajzi számú úttal határos oldalán 25 m szélességben őshonos, tájra jellemző fafajokból álló védőfásítást kell kialakítani a szomszédos természetvédelmi területek zavarásának mérséklése érdekében.

105. § Mosoni temető és környéke sajátos előírásai (MT)

(1) A különleges rendeltetésű temető zóna területén csak tömör kerítés alkalmazható, melynek minimális magassága 2,0 m. Áttört anyag (drótháló, fém rács, falécezés) nem alkalmazható.

(2) A telken belüli kötelező védőfásításban sírhelyek elhelyezhetőek, de a síremlékek között is fásítást kell alkalmazni.

(3) A temető bővítési területét 120,50 mBf magasságra fel kell tölteni.

106. § Akadémia-dűlő II. ütem sajátos előírásai (A2)

(1) Kertvárosias lakó építési övezetben kerti építmények, mellékfunkciójú építmények a főfunkciójú épület alapterületének legfeljebb 50%-áig terjedő alapterülettel helyezhetők el.

(2) Kertvárosias lakó építési övezetben állattartási építmények, kizárólag a 700 m2-t meghaladó területű telkeken és 10 m² -t meg nem haladó bruttó alapterülettel helyezhetők el.

(3) A területen talajszennyező módon tevékenység nem folytatható, talajszennyező módon anyagok nem tárolhatók.

(4) A területen közvetlenül vagy közvetetten vízszennyező tevékenység nem végezhető.

(5) A csapadékvizeket a zöldfelületeken meg kell tartani, csak az elfolyó vizeket kell csapadékcsatornába vezetni.

107. § Pozsonyi úti lakóterület sajátos előírásai (PO)

(1) Településközpont vegyes- és kisvárosi lakó építési övezetekben a telek legkisebb zöldfelületi borítottsága nem lehet kisebb a telekterület 30%-ánál.

(2) A területen vállalkozásként csak olyan tevékenység folytatható, amelynél a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége a közcsatornára való rákötés előírásainak megfelel.

(3) Olyan burkolt felületek esetében, ahol a felszíni vizek szénhidrogén származékokkal való szennyeződésének veszélye fennáll, a felszíni vizeket csak szénhidrogénfogó műtárgyon (olajszűrőn) átvezetve szabad a csapadékcsatornába vezetni.

(4) Építeni csak a teljes közműellátás (vezetékes ivóvíz, városi szennyvízhálózatba bekötött szennyvízelvezetés, gyűjtőúton zárt csapadékcsatornás, lakóutcában legalább nyíltárkos felszíni vízelvezetés, villamosenergia ellátás) biztosítása esetén szabad.

108. § Déli gazdasági terület sajátos előírásai (DI)

(1) Telephelyen belüli burkolt felületekről felszíni vizek csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a záportározókba.

(2) A területen megkívánt levegővédelmi besorolás a D zónának megfelelő.

Légszennyező anyag Éves kibocsátás határértéke Veszélyességi fokozat
Kén-dioxid (ug/m3) 50 III.
Nitrogén-dioxid (ug/m3) 40 II.
Szén-monoxid (ug/ m3) 3 000 II.
Szálló por (ug/ m3) 40 III.
Ülepedő por 120 t/km2 IV.

(3) Új létesítmények elhelyezésénél tűréshatár nem vehető figyelembe.

(4) Az építési telken elhelyezett főfunkciójú épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kisebb az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál.

108/A. § *  Halászi út menti terület sajátos előírásai (H)

(1) A 0319/166-167 és a 0319/173-174 helyrajzi számú ingatlanokon önálló lakóépület illetve kizárólag szállásépület nem helyezhető el.

108/B. § *  Károly utca Gulyás Lajos utca és Móra Ferenc utca közé eső szakaszának keleti teleksorára vonatkozó sajátos előírások.

(1) Az érintett építési telkeken legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység létesíthető.

(2) Az ingatlanokon az előírt legkisebb zöldfelületi arány 30%.

108/C. § *  A Kiserdő-lakóterület sajátos előírásai (KI):

(1) *  Az LKE kisvárosi lakó építési övezetben

a) építési telkenként 25 m2/lakás intenzív, pihenő- és játszókertként kialakított zöldfelületet kell biztosítani

b) az építési telkekhez kialakítható kapubehajtó szélessége nem haladhatja meg az 6,0 m-t

c) a 9,50 m és 12,50 m megengedett épületmagasságú építési telkeken a kötelezően kialakítandó parkolók 50%-át épületen belül kell elhelyezni.

(2) *  Kiserdő út déli oldalán nagy lombkoronájú fákból utcai fasort kell létrehozni.

(3) *  A zöldfolyosókat háromszintű növényzettel kell betelepíteni, azokon legfeljebb gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas burkolat készíthető.

108/D. § *  Szent István király út sajátos előírásai (SZ)

(1) A villasor védett épületeinek telkén új, önálló épület, építmény csak az alábbiak szerint helyezhető el:

a) a védett épület utcai homlokzata elé épület, építmény nem telepíthető,

b) az oldalkertek irányában a védett épület arra néző homlokzatmagasságának megfelelő mértékű telepítési távolságot kell tartani,

c) a védett épület mögött új épület az ingatlanra vonatkozó előírások betartásával telepíthető.

(2) A villasor védett épületeihez hozzáépíteni az alábbiak szerint lehet:

a) a védett épülethez hozzáépíteni csak az utcai homlokzati síktól a hátsókert irányában mért 3 m távolságon túl lehet,

b) a hozzáépítés homlokzatmagassága és gerincmagassága nem haladhatja meg a védett épületét,

c) a hozzáépítés az épület védendő homlokzati elemeit nem szüntetheti meg.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

109. § (1) E rendelet 2014. szeptember 13-án lép hatályba.

(2) * 

Dr. Árvay István Fehérné Bodó Mariann
polgármesteri jogkört
gyakorló alpolgármester
jegyző

0. jelű rajzi melléklet * 

1. jelű rajzi melléklet * 

2. jelű rajzi melléklet * 

3. jelű rajzi melléklet * 

4/A. jelű rajzi melléklet * 

4/B. jelű rajzi melléklet * 

4/C. jelű rajzi melléklet * 

4/D. jelű rajzi melléklet * 

4/E. jelű rajzi melléklet * 

5/A. jelű rajzi melléklet * 

5/B. jelű rajzi melléklet * 

6. jelű rajzi melléklet * 

7/A. melléklet melléklet * 

7/B. melléklet melléklet * 

7/C. melléklet melléklet * 

7/D. melléklet melléklet * 

7/E. melléklet melléklet * 

7/F. melléklet melléklet * 

8/A. melléklet melléklet * 

8/B. melléklet melléklet * 

8/C. melléklet melléklet * 

9/A. jelű rajzi melléklet * 

9/B. jelű rajzi melléklet * 

9/C. jelű rajzi melléklet * 

9/D. jelű rajzi melléklet * 

9/E. jelű rajzi melléklet * 

10. jelű rajzi melléklet * 

11. jelű rajzi melléklet

12. jelű rajzi melléklet * 

1-4. függelék a 20/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére