Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2016. (V. 30.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról és a közterületek védelméről

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, hivatkozással a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. és 5. pontjában meghatározott önkormányzati feladatokra, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) Közterület: az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott állami vagy önkormányzati tulajdonú belterületi földrészlet (különösen közút, járda, tér, közpark, szabad strand), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (különösen épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró), melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat.

b) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.

c) Köztisztasági szolgáltatás: (továbbiakban: szolgáltatás) megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztántartása, valamint a települési szilárd hulladék kezelése, továbbá a szolgáltatásra jogosult szervezetek hulladék-ártalmatlanítási és hasznosítási tevékenysége.

d) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, különösen: hulladék-, hó- és síkosság-mentesítés, por-, sár-, gyommentesítés, allergén növények irtása, a parlagfű virágzásának megakadályozása, minimum évi háromszori kaszálása, csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, rovar- és rágcsálómentesítés

Ingatlanok tisztántartása

3. § (1) Az ingatlan tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetve haszonélvezője (továbbiakban: ingatlan tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, bérlő (továbbiakban: ingatlan használó) köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

a) a lakó- és az ember tartózkodására szolgáló más épületek közös használatú részének (különösen kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és - gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonos

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó közterületnek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a használó

c) beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról, gyommentesítéséről az ingatlan tulajdonosa

d) az építési területek és felvonulási útvonalak tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe helyezési eljárásig a kivitelező, több kivitelező esetén a lebonyolító, kétség esetén az ingatlan tulajdonosa

köteles gondoskodni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti teljesítés elmaradásakor a jegyző felszólítja a kötelezettet a teljesítésre. A felszólítás eredménytelensége esetén az ingatlan tisztítását a tulajdonos, használó költségére elvégezteti.

(4) Közös tulajdon esetén a kötelezettség a tulajdoni hányad szerint áll fenn.

(5) A társasházban ki kell függeszteni a társasház képviseletére jogosult közös képviselő, vagy intézőbizottság elnökének nevét, címét.

Közterületek tisztántartása

4. § (1) A közterületek tisztántartásáról Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata részben a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. (továbbiakban: szolgáltató) útján, részben az érintett ingatlantulajdonosok, használók kötelezésével gondoskodik.

(2) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni

a) az ingatlan telekhatárától számított 15 méter széles - de legfeljebb a legközelebbi közútig terjedő - közterületsáv tisztán tartásáról, zöldfelületének gondozásáról, beleértve az ingatlan előtti járdaszakaszt, illetve nyílt árkot és ennek műtárgyait is,

b) az ingatlan előtti járdaszakasz hó- és síkosság-mentesítéséről,

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, zöldfelületének gondozásáról.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról

a) az önkormányzati lakás esetében a kezelő szerv (üzemeltető),

b) társasház, illetve vegyes tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában

köteles/ek gondoskodni.

(4) Két szomszédos ingatlan közötti közforgalmú területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg.

(5) A szolgáltató köteles gondoskodni

a) a közterületek rovar- és rágcsálómentesítéséről,

b) az ingatlanhoz nem kapcsolódó járdaszakaszok tisztán tartásáról, az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról,

c) Mosonmagyaróvár belterületén lévő autóbusz várakozóhelyek, váróhelyiségek, járdaszigetek, illetve a járdától füvesített területtel, vagy egyéb módon elkülönített autóbuszmegállók tisztán tartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről, zöldfelületének gondozásáról,

d) a közterületi hulladékgyűjtő edények kihelyezéséről, helyreállításáról, javításáról, tisztításáról, pótlásáról és rendszeres ürítéséről,

e) a külön szerződésben foglalt közterületek tisztán tartásáról, hulladék és gyommentesítéséről, zöldfelületének gondozásáról.

(6) A közterületen szállított anyaggal szennyezett közterület tisztításáról (különösen: olajfolyás, sárfelhordás, anyagszóródás) a szennyeződést előidéző haladéktalanul köteles eltávolítani. Amennyiben a szennyeződést előidéző személy kiléte ismeretlen, úgy a szennyeződés megszüntetése a közterület kezelőjének feladata.

(7) Állati hullának a közterületről a kijelölt gyűjtőhelyre történő elszállítását a városi gyepmester végzi, s a bejelentés után azonnal köteles azt elszállítani.

(8) Hó- és síkosság-mentesítés során

a) a járdáról letakarított havat 8 méternél szélesebb útburkolat esetén az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb útburkolaton a járda szélén úgy kell összegyűjteni, hogy a gyalog közlekedők számára egy gyalogos forgalmi sáv szabadon maradjon. Biztosítani kell a gyalogos átkelőhelyek megközelíthetőségét.

b) hórakást tilos felhalmozni útkereszteződésben, útburkolati jeleken, tömegközlekedési járművek megállóhelyénél, közszolgáltatási felszerelési tárgyra (pl. vízelzáró csap, gázóra) és egyéb közlétesítmény (pl. lámpaoszlop, tűzcsap, hirdetőoszlop stb.) köré, kapubejárat elé, annak teljes szélességében, gyalogos átkelőhelynél.

c) nátrium-klorid tartalmú vegyszerek használata hidak burkolt felületein, díszburkolaton, betonozott felületen, zöldfelületeken és környékén tilos.

Síkosság elleni védekezéshez környezetkímélő anyagot kell használni (nátrium-klorid helyett magnézium-klorid, hamu, homok, salak stb.).

5. § (1) Tilos az ebet táblával tiltott helyre beengedni vagy bevinni az önkormányzat által kezelt közparkok, zöldfelületek növényzettel borított részein annak védelme, rongálásának megelőzése érdekében.

(2) Tilos állatot bevinni vagy beengedni a játszótérre vagy sportterületre.

(3) Az állat tulajdonosa (felügyelője, sétáltatója) köteles

a) az állat által okozott szennyezés, ürülék azonnali feltakarítására,

b) a közterület megtisztítására

c) a közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edény használatára,

d) az állat által okozott rongálás helyreállítására.

6. § (1) Tilos a tisztításból keletkező szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe beleseperni, beleengedni vagy beleönteni, valamint eltömődést előidéző hulladékot és törmeléket beleszórni.

(2) Tilos a közterületet beszennyezni, bárminemű hulladékot (pl. cigarettacsikk, papír, egyéb tárgy) elszórni, tárolni.

(3) Hulladéktároló edényekben kutatni, azok tartalmát közterületre kiszórni tilos.

(4) Tilos a kijelölt természetes fürdőhelyeken, szabad strandokon:

a) hulladékot elhelyezni a kirakott hulladéktároló edényeken kívül;

b) bárminemű szennyezés, égetés;

c) kutyát, egyéb élő állatot bevinni.

5. Zöldhulladék kezelése

7. § (1) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a kerti zöldhulladékot (növényi eredetű száraz hulladék) elsősorban komposztálni kell, égetéssel a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék) ártalmatlanítható.

(2) A zöldhulladék gyűjthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

(3) A nem komposztálható, illetve a komposztálásra alkalmatlan kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék) égetése február 15-től április 30-ig, valamint október 1-től november 30-ig terjedő időszakban 9-18 óra között végezhető.

(4) Zöldhulladékot égetni a vonatkozó jogszabályi és az alábbi rendelkezések betartásával - a (3) bekezdésben meghatározott időszakokban - lehet:

a) a tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, csak nagykorú cselekvőképes személy felügyelete alatt,

b) a kerti zöldhulladék csak száraz állapotban kerülhet égetésre

c) nem keverhető egyéb hulladékokkal, nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (pl. műanyag, üveg, illetve sörös palack, gumiféleségek, csomagoló- és festékanyagok, fémtárgyak, stb.).

d) az égetés folyamatának gyorsítására segédanyag (pl. olaj) nem alkalmazható

e) az égetés szélcsendes időben történhet

f) a zöldhulladék égetését úgy kell elvégezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hő terhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, a személyi biztonságot és az emberi egészséget ne veszélyeztesse, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon.

g) az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőterhelés) felerősítő időjárási körülmény kialakulása esetén az égetést be kell fejezni.

6. Fák, cserjék telepítésre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Közterületen gyümölcsfa és nőivarú nyárfa telepítése nem engedélyezett, őshonos vagy környezetbe illő, városi környezetet jól tűrő lombos fa és cserje, valamint örökzöld növényzet ültethető.

(2) Ha valaki saját kezdeményezésből kíván közterületre fát, cserjét ültetni, hozzájárulást kell kérnie a jegyzőtől, az engedély kiadása után végezhető el az ültetés.

(3) Közterületi (utcai) fapótlások esetén alkalmazkodni kell a már meglévő fajokhoz és a környezeti adottságokhoz az egységes, rendezett utcakép kialakítása érdekében.

(4) A fák, cserjék telepítését a közművek figyelembe vételével kell végezni, s az erre vonatkozó külön szabályokat (biztonsági övezet előírásai) be kell tartani, továbbá közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot biztosítani kell.

(5) Az utcai fasorok, parkok, zöldterületek, természeti területek fáinak védelme érdekében az ingatlantulajdonos, vagy használó a saját ingatlannal közvetlenül szomszédos közterület legfeljebb 8 m széles sávjában köteles a károsodást megelőzni, vagy közreműködni a bekövetkezett kár megszüntetésében, és a károsodás előtti állapot helyreállításában.

7. Záró rendelkezések

9. § (1) E rendelet 2016. június 1. napján lép hatályba.

(2) * 

Dr. Árvay István
polgármester
Fehérné dr. Bodó Mariann
jegyző

  Vissza az oldal tetejére