Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlanra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,

b) ingó vagyontárgyra,

c) immateriális javakra,

d) értékpapírra, valamint

e) társasági részesedésre.

(2) E rendelet szabályai

a) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületre, lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre,

b) az Önkormányzat pénzügyi eszközére, valamint

c) az Önkormányzat követelésére

az e tárgykörben hatályban lévő más önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésben alkalmazandók.

(3) * 

(4) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. használatba adás: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott használat;

2. kiíró: az Önkormányzat, valamint az önkormányzati vagyon bérbe vagy használatba adására e rendelet szerint jogosult önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyonkezelő kivételével;

3. közérdekű tevékenység:

a) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata közé tartozó tevékenység (ideértve a feladatellátás feltételeinek biztosítását is), amelyet más személy vagy szervezet közreműködésével, vagy annak elfogadásával kíván vagy tud ellátni, vagy

b) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata ellátásához kapcsolódó, nem haszonszerzés céljából végzett egészségügyi, szociális, kulturális, köznevelési, közbiztonsági, katasztrófavédelmi, sporttevékenység;

4. működtetés: az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonra vonatkozó, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott tevékenységek összessége, amely kiterjed a nemzeti vagyon felújítására és fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is;

5. Önkormányzat intézménye: az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv;

6. sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

3. Az Önkormányzat vagyonának meghatározása és elemei

3. § Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, ingók, immateriális javak, társasági részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, valamint követelések összessége.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyona - rendeltetése szerint - törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik

a) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, törvényben meghatározott nemzeti vagyon (1. melléklet), valamint

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon (2. melléklet).

(4) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (3. melléklet) körébe tartozik

a) a törvényben ekként meghatározott vagyonelem, kivéve, amit az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonnak nyilvánít és

b) az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi sportcélú ingatlan.

(5) Mindaz a vagyon, amely törvény vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, forgalomképes üzleti vagyon (4. melléklet).

4. A vagyon besorolása

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján a 4. §-ban foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.

(2) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elem a 4. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törzsvagyonba sorolandó át.

(3) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.

(4) A vagyon (1)-(3) bekezdés szerint átsorolásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

(5) A vagyon (1)-(3) bekezdés szerinti átsorolásának nyilvántartásban történő átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

III. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

5. Általános szabályok

6. § Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó tulajdonosi jogokat az e rendeletben szabályozottak szerint

a) a Képviselő-testület,

b) a Képviselő-testület bizottsága és

c) a polgármester

gyakorolhatja.

7. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon megszerzésére vagy átruházására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értéke a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel

a) ingatlanvagyon esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés,

b) értékpapír esetén a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyam, valamint az üzletrésznél annak névértéke,

c) ingó vagyontárgy átruházása esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés vagy nyilvános értékelési módszer

(a továbbiakban az a)-c) pontokban foglaltak együtt: értékbecslés) alapján határozandó meg.

(2) Ingó vagyontárgy átruházása esetén 200.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt mellőzhető értékbecslés beszerzése.

(3) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján határozták meg.

(4) Ingatlanvagyon átruházása esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben nyilvántartás szerinti bruttó értéke a 2.000.000,- Ft-ot nem haladja meg.

(5) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon bérbe, használatba adására vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően a bérleti, használati díj összege és a vagyon megterhelése esetén a kártalanítás mértéke - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján határozandó meg.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakról eltérően mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése

a) az Önkormányzat tulajdonában álló, az Önkormányzat és intézménye által a feladatellátáshoz használt ingatlan helyiségének a feladatellátáshoz szükséges időtartamon kívüli használatra történő bérbe vagy használatba adása és

b) ingó vagyontárgy bérbe vagy használatba adása

esetén.

(7) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe, működtetésbe vagy üzemeltetésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke.

(8) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) és (5) bekezdésben meghatározottnál régebben készült értékbecslés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

8. § (1) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját átruházásnál, bérbe, használatba adásnál, megterhelésnél és a vagyon megszerzésénél - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottakra figyelemmel -

a) a vagyontárgynak a 7. § szerint meghatározott értéke,

b) több vagyontárgyat érintő jogügylet esetén azok együttes értéke,

c) csere esetén a magasabb érték, valamint

d) a felajánlott vételár vagy ellenszolgáltatás

határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonérték megállapításának alapja

a) ingatlan, használat és egyéb vagyoni értékű jog esetében - a b) pontban foglaltak kivételével - az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték,

b) vételi jog biztosítása esetén a vételi jog tárgyát képező vagyontárgy nettó forgalmi értéke,

c) ingó vagyontárgy esetében az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték, ennek hiányában a bruttó nyilvántartási érték, valamint

d) bérlet esetében

da) határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti nettó ellenszolgáltatás vagy

db) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a jogviszony tárgyát képező vagyontárgy nettó forgalmi értéke, ennek hiányában a bruttó nyilvántartási érték.

(3) Amennyiben a jelen rendeletben meghatározott szabályok alapján a döntésre vonatkozó egyes részhatásköröket a 6. §-ban meghatározott döntésre jogosultak közül többen gyakorolnák, az ügyben a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult legmagasabb szintű szerv dönt.

6. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása

9. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát - törvényben meghatározott esetek kivételével - ingyenesen átruházni nem lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának visszterhes átruházása

10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon átruházásáról és feltételeiről értékhatárra tekintet nélkül - a (2)-(3) bekezdésben írt feltételekre figyelemmel - a Képviselő-testület dönt.

(2) A 4. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon a törzsvagyon köréből történő kivonás nélkül kizárólag törvényben meghatározott személy részére vagy törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén idegeníthető el.

(3) *  A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a 4. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 4. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon átruházására abban az esetben van lehetőség

a) ha az adott vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították, és

b) a Képviselő-testület legkésőbb az átruházásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg dönt a vagyonelem korlátozottan forgalomképes vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról.

11. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyon átruházásáról és feltételeiről a (2) bekezdésben foglaltak kivételével

a) nettó 5.000.000,- Ft vagyonértékig a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága és

b) nettó 5.000.001,- Ft vagyonértéktől a Képviselő-testület

dönt.

(2) *  Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyon átruházásáról a Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szakmailag illetékes szervezeti egysége véleményének figyelembevételével

a) nettó 500.000,- Ft vagyonértékig a polgármester,

b) nettó 500.001,- Ft vagyonértéktől 5.000.000,- Ft vagyonértékig a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága és

c) nettó 5.000.001,- Ft vagyonértéktől a Képviselő-testület

dönt.

8. Az önkormányzati vagyon hasznosítása és megterhelése

12. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyont ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben lehet hasznosítani.

(2) Az 5.000.000,- Ft forgalmi értéket meghaladó önkormányzati ingatlanvagyon ingyenes hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. A hasznosítás feltételeiről a Képviselő-testület felhatalmazásával a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága dönthet.

(3) A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik a (2) bekezdésben nem szabályozott vagyontárgy ingyenes hasznosításáról való döntés.

(4) A kedvezményezett nem mentesül a hasznosítást terhelő közterhek és a használattal járó egyéb költségek viselése vagy megtérítése alól.

13. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona kizárólag a Magyar Állam vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog és jogszabályon alapuló használati jog vonatkozásában kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.

(4) Az (2)-(3) bekezdésben felsoroltakkal összefüggő döntés meghozatalára

a) nettó 5.000.000,- Ft vagyonértékig a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága,

b) nettó 5.000.001,- Ft vagyonértéktől a Képviselő-testület jogosult.

(5) Az Önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.

14. § (1) A forgalomképtelen vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény által lehetővé tett megterheléséről és annak feltételeiről

a) nettó 5.000.000,- Ft vagyonértékig a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága és

b) nettó 5.000.001,- Ft vagyonértéktől a Képviselő-testület

dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az üzleti vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről

a) nettó 5.000.000,- Ft vagyonértékig a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága és

b) nettó 5.000.001,- Ft vagyonértéktől a Képviselő-testület

dönt.

(3) *  Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről a Hivatal szakmailag illetékes szervezeti egysége véleményének figyelembevételével

a) nettó 500.000,- Ft vagyonértékig a polgármester,

b) nettó 500.001,- Ft vagyonértéktől 5.000.000,- Ft vagyonértékig a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága és

c) nettó 5.000.001,- Ft vagyonértéktől a Képviselő-testület

dönt.

(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően az önkormányzati vagyont működtető szervezetek működtetésében lévő vagyon bérbeadásáról

a) a vagyonkezelő szervezet vezetője vagy

b) a 31-32. §-ban foglaltak szerint az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján működtető vezetője dönt.

15. § A Képviselő-testület dönt

a) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonra haszonélvezeti jog alapításáról és

b) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon vagyonkezelésbe adásáról.

9. Vagyon Önkormányzat javára történő megszerzése

16. § (1) Az Önkormányzat vagyona gyarapítására

a) az éves költségvetési előirányzat terhére

aa) elővásárlási jog,

ab) városrendezési terv megvalósítása miatt,

ac) terület - és városfejlesztés érdekében,

ad) tulajdonjog rendezés miatt és

b) az a) pontban meghatározottakon túl egyéb esetben

- a (3) bekezdésben rögzített kivétellel - a Képviselő-testület egyedi döntése alapján vásárol ingatlanokat és egyéb vagyontárgyakat.

(2) *  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvétele,

b) szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott, nettó 5.000.000 Ft-ot meghaladó értékű, nem a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlan átvétele, kivéve, ha a felajánlás útkialakítás céljára történik,

c) ingatlan vagyon tulajdonjogának visszterhes megszerzése, amennyiben az ingatlan forgalmi értéke vagy a vételár meghaladja a 2.000.000,- Ft-ot,

d) nem a nemzeti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy térítés nélküli átvétele vagy visszterhes megszerzése, ha annak nyilvántartás szerinti bruttó értéke, ennek hiányában nettó egyedi forgalmi értéke vagy a vételár a 2.000.000 Ft-ot meghaladja.

(3) *  A Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottságának hatáskörébe tartozik:

a) szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott, nettó 5.000.000,- Ft, vagy az alatti értékű, nem a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlan átvétele,

b) az útkialakítás céljára felajánlott terület átvétele, amennyiben az nem tartozik a nemzeti vagyon körébe,

c) ingatlan vagyon tulajdonjogának visszterhes megszerzése, amennyiben az ingatlan forgalmi értéke vagy a vételár nem haladja meg a 2.000.000,- Ft-ot,

d) a (2) bekezdés c) pontja alá nem tartozó ingó vagyontárgy átvétele vagy visszterhes megszerzése.

17. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlásáról a tulajdonosi jogok 11. § (1) bekezdésében meghatározott gyakorlója dönt.

18. § (1) Az Önkormányzat feladatellátásához szükséges, más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyon bérbe, használatba vagy vagyonkezelésbe vételéről - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik -

a) nettó 5.000.000,- Ft vagyonértékig a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága és

b) nettó 5.000.001,- Ft vagyonértéktől a Képviselő-testület

dönt.

(2) Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon szolgalmi vagy egyéb közérdekű használati jog alapításáról a polgármester dönt. Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló szolgalmi, egyéb közérdekű használati joggal vagy az alapján való rendelkezésről, valamint az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlásáról a polgármester dönt.

10. Az Önkormányzat vagyonát érintő egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása

19. § Civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként önkormányzati ingatlan címe abban az esetben jegyezhető be, ha a civil szervezet vagy vállalkozás az e rendeletben meghatározott közérdekű tevékenységet végez, vagy az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján önkormányzati feladatot lát el és az ingatlan vagy ingatlanrész jogszerű használatának feltételei biztosítottak. Az önkormányzati ingatlan civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként történő bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság dönt.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

11. A társasági részesedés feletti rendelkezési jog

20. § Az önkormányzati tulajdonú társasági részesedéssel való rendelkezési jog a Képviselő-testület hatásköre.

21. § (1) Az egyszemélyes gazdasági társaság alapítói jogkörét a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A kisebbségi, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő a Képviselő-testület - adott napirenddel kapcsolatos - döntéséhez kötve van.

(3) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a Képviselő-testület, illetve a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló bizottsága előzetesen nem tárgyalta - az Önkormányzat érdekének figyelembevételével köteles eljárni.

(4) *  Amennyiben valamely részben vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság fejlesztéséhez, tervezéséhez, beruházáshoz költségvetési támogatást vagy az önkormányzatot megillető osztalékot használ fel, a felhasználás ellenőrzésébe be kell vonni a Képviselő-testület tulajdonosi jogokat gyakorló illetékes bizottságát és a Hivatalt.

12. Az Önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságainál működő felügyelőbizottságokkal szembeni elvárások

22. § (1) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő valamennyi gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottságot létrehozni.

(2) Az Önkormányzat egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságaiban a tulajdonosi ellenőrzési jogait a felügyelőbizottságokon keresztül gyakorolja.

(3) A felügyelőbizottságok szerepe az ügyvezetés, a gazdasági érdekek érvényesülésének és a szabályos működés feltételeinek ellenőrzése.

(4) A felügyelőbizottság működése során - a törvényben meghatározottakon túl - az alábbi feladatok ellátására köteles:

a) a legfőbb szerv elé kerülő valamennyi üzletpolitikai jelentést megvizsgálni,

b) a mérlegbeszámolót és adózott eredmény felhasználásáról szóló javaslatot írásban véleményezni,

c) a legfőbb szerv ülését összehívni, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége gazdasági érdeket sért vagy szabályellenes,

d) ügyrendjét összeállítani és a legfőbb szerv felé jóváhagyásra előterjeszteni,

e) üzleti tervet véleményezni,

f) évente egy alkalommal, a mérleg elfogadás időszakában írásban beszámolni tevékenységéről a Képviselő-testületnek.

(5) A gazdasági társaság tevékenységi köre szerint illetékes felügyelőbizottság - a (4) bekezdésben részletezetteken túl - köteles:

a) a közüzemi szolgáltatások ellátásának mennyiségi és minőségi szintjét vizsgálni és véleményezni,

b) a városfenntartási tevékenység hatékonyságát vizsgálni,

c) az ingatlanfejlesztési tevékenység és a komplex városfejlesztési célok közötti összhangot figyelemmel kísérni,

d) a szolgáltatási díjak, az elvégzett szolgáltatások, a társaság hatékony működése közötti összhangot megteremtő javaslatokkal élni.

(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a felügyelőbizottságnak nincs döntési hatásköre, a felügyelőbizottság köteles az Önkormányzat illetékes bizottsága felé állásfoglalását eljuttatni, így az önkormányzati bizottság előzetes állásfoglalásával és véleményezésével az Önkormányzat Képviselő-testülete dönthet, illetve kezdeményezhet intézkedéseket a gazdasági társaság legfőbb szerve felé.

V. fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon működtetése

13. Vagyonkezelés

23. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelési szerződés megkötésével vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítésének elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt. A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy forgalmi értékének 0,01 - 5%-a közötti értékben egyedileg határozza meg.

(5) Ingyenes vagyonkezelési szerződés kivételesen törvény alapján, illetve kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társasággal és költségvetési szervvel köthető.

(6) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.

24. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlása során köteles

a) a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával, rendeltetésszerűen kezelni és hasznosítani,

b) a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni,

c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek eleget tenni,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírtakat teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége megszegésével okozott kárért a vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

25. § (1) A vagyonkezelési szerződés - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére, valamint az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvényben foglaltakra - tartalmazza

a) a vagyonkezelő által ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,

b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához közreműködő igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezést, a közreműködő tevékenységének a vagyonkezelő általi folyamatos ellenőrzése kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, valamint azt, hogy a vagyonkezelő az általa igénybe vett alvállalkozó, egyéb közreműködő tevékenységéért teljes körű felelősséget vállal,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszköznek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezést és a vagyonnal való vállalkozás feltételét,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó rendelkezést,

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját,

h) az Önkormányzatot megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetés teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezést,

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezést,

j) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettséget és egyéb biztosítékot,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan megkötendő biztosítási szerződésre, a minimálisan kötelező biztosítási kategóriára vonatkozó rendelkezést, a kárfelelősség viselésére vonatkozó előírásokat, valamint

m) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén a vagyon Önkormányzat részére történő birtokba adására vonatkozó eljárást.

(2) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriára saját költségére biztosítási szerződést köt. Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott vagyonra nem köt biztosítási szerződést, a kezelt vagyonban bekövetkezett bármilyen káresemény esetén a helyreállítás teljes költségét viseli, vagy a teljes költséget megtéríti.

(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő az Önkormányzatot 8 napon belül értesíti.

(4) A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelői szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyont az Önkormányzat részére haladéktalanul és feltétel nélkül birtokba adja.

26. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont könyvvezetésében elkülönítetten köteles kezelni, ráfordításait és költségeit külön köteles kimutatni. Ezen felül minden évben, a tárgyévet követően február 15-ig beszámolót köteles készíteni a Képviselő-testület számára.

(2) *  A vagyonkezelő a tárgyévet követő január 31-ig a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában köteles adatot szolgáltatni a Hivatal vagyongazdája felé a kezelésbe adott vagyon értékében bekövetkezett változásról. A vagyongazda az adatszolgáltatást haladéktalanul a Pénzügyi Osztályra továbbítja.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

a) eszközönként tételesen az eszköz bruttó értékében bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beruházások és felújítások értéke, selejtezés, értékvesztés, stb.)

b) elszámolt értékcsökkenést,

oly módon, hogy a vagyonkezelt ingatlanok esetén vagyonkezelő köteles megjelölni azt is, hogy az értékben bekövetkezett változás az adott helyrajzi számú ingatlan mely betétlapját érintette.

(4) *  A vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak vonatkozásában köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni a Hivatal vagyongazdája felé. A vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök és készletek esetében a selejtezést a Hivatal mindenkor hatályos tárgyi szabályzatának rendelkezései alapján kell végrehajtani. A selejtezési bizottság ilyen esetekben kiegészül a vagyonkezelő szervezet vezető tisztségviselőjével vagy az általa meghatalmazott személlyel.

27. § (1) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jog és kötelezettség teljesítését az Önkormányzat ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére intézkedés kezdeményezése. Az Önkormányzat az ellenőrzést az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.

(3) A kijelölt tulajdonosi ellenőr jogosult

a) az ellenőrzött vagyonkezelt ingatlanába szabadon belépni, figyelemmel az ellenőrzött biztonsági előírásaira, munkarendjére,

b) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratba és más dokumentumba, elektronikus adathordozón tárolt adatba - külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, valamint

c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől (képviselőjétől) és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.

(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója az ellenőrzés során együttműködésre köteles.

(5) A kijelölt tulajdonosi ellenőr vizsgálati jelentést készít úgy, hogy a vizsgálati jelentés tervezetét az ellenőrzött vezetőjével (képviselőjével) előzetesen egyezteti. A vizsgálati jelentés aláírását követően a vizsgálati jelentést a polgármesternek átadja. Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a tulajdonosi ellenőr haladéktalanul jelentést tesz a polgármesternek.

(6) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(7) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a polgármester a Képviselő-testületet évente tájékoztatja az adott évben lefolytatott ellenőrzések eredményéről.

28. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik

a) határozatlan idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott felmondás gyakorlásával,

b) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott időtartam elteltével vagy

c) rendkívüli felmondással törvényben meghatározott esetben, továbbá

d) ha megszűnik az a közfeladat, amelynek ellátására a vagyonkezelési szerződés létrejött.

(2) A vagyonkezelő az azonnali felmondás esetén a kezelt vagyont azonnal birtokba adja az Önkormányzatnak.

(3) A vagyonkezelési szerződés (2) bekezdésen kívüli okból történő megszűnése esetén a vagyonkezelő a kezelt vagyont a vagyonkezelési szerződésben meghatározott határidőben és módon adja az Önkormányzat birtokába.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

14. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján történő működtetése

29. § (1) Az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján

a) az Önkormányzat intézménye,

b) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága és

c) az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, szervezet vagy természetes személy

(a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyont működtető szervezet) működtetheti.

(2) Az Önkormányzat intézménye részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban használatba adott vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben foglaltak figyelembevételével gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, szervezet vagy természetes személy a használatában lévő vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben meghatározottakon kívül a vele kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.

30. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a működtetés során jogosult a vagyon

a) birtoklására,

b) rendeltetésszerű használatára,

c) hasznai szedésére, valamint

d) az a)-c) pontokban meghatározott rendelkezési jogok továbbengedésére,

az e rendeletben és a vele kötött szerződésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyon működtetése során - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a tűzvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak megfelelően gondoskodik

a) a vagyon fenntartásáról, ezen belül különösen

aa) a karbantartásról,

ab) a vagyon teljes vagy részleges felújításáról,

ac) a vagyon fejlesztéséről, beleértve a korszerűsítést, átalakítást és

ad) szükség esetén a bontásról, megsemmisítésről,

b) a vagyon üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ezen belül különösen

ba) a vagyonvédelemről,

bb) a vagyon működtetése költségeinek és

bc) a vagyonhoz fűződő közterhek viseléséről.

(3) Az Önkormányzat intézménye a (2) és (6) bekezdésben foglalt feladaton túl gondoskodik a működtetésébe adott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásáról, szükség esetén a használatra alkalmatlan vagyontárgyak selejtezéséről.

(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézménye használatába adott vagyoni eszköz használatának jogát megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. Ebben az esetben az intézménynek az adott vagyoni eszköz működtetésére vonatkozó jogai és kötelezettségei is megszűnnek.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése során az önkormányzati vagyont működtető szervezet a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodik.

31. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet jogosult a használatában lévő vagyon bérbeadására. Az ebből származó bevétel az önkormányzati vagyont működtető szervezetet illeti meg.

(2) A bérbeadásra irányuló szerződés határozatlan vagy a nemzeti vagyontörvény rendelkezéseinek megfelelő, a működtetés időtartamában maximalizált határozott időtartamra köthető.

(3) Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a rendes felmondás jogának gyakorlását indokolás nélküli négy hónapos felmondási időhöz kell kötni.

(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet az általa működtetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok 14. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlója előzetes hozzájárulásának a beszerzése szükséges.

(5) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény vagy az Önkormányzat feladatainak ellátását.

32. § Az önkormányzati vagyont működtető, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a működtetésében álló önkormányzati vagyont az Nvt-ben meghatározott időre, a társaság vezető tisztségviselőjének döntése alapján hasznosíthatja.

VI. fejezet

A versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok

33. § (1) A 25.000.000,- Ft értékhatár feletti önkormányzati vagyont - törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak versenyeztetési eljárás lefolytatásával lehet átruházni, bérbe vagy használatba adni.

(2) *  Amennyiben a törvényben meghatározott értékhatár magasabb, mint az (1) bekezdésben említett önkormányzati értékhatár, úgy ezen két értékhatár közötti érték esetében mellőzhető a versenyeztetés:

a) ha az ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadása vagy átruházása idegen tulajdonú felépítmény alatti földterület esetén a felépítmény tulajdonosa részére történik,

b) kisajátítást megelőző megállapodásra irányuló eljárásban vagy kisajátítás során csereingatlan biztosítása esetén,

c) ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadóval történő közös használatára,

d) ingatlan vagy ingatlanrész alkalmi rendezvények tartására történő bérbeadása esetén,

e) osztatlan közös tulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdoni hányadának a tulajdonostárs részére történő átruházása (tulajdonközösség megszüntetése) vagy bérbeadása esetén,

f) ingatlannak vagy ingatlanrésznek

fa) közfeladat és a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása vagy

fb) közérdekű tevékenység végzése

céljából történő átruházása, bérbe vagy használatba adása esetén a Képviselő-testület döntése alapján, a döntésben meghatározott feltételek szerint,

g) ingó vagyontárgy átruházása, bérbe vagy használatba adása esetén.

(3) *  Az önkormányzati vagyon (2) bekezdés szerinti átruházására, bérbe vagy használatba adására vonatkozó döntéssel egyidejűleg a döntéshozó a versenyeztetési eljárás mellőzéséről is dönt.

VII. Fejezet

A versenyeztetési eljárás szabályai

34. § (1) A versenyeztetési eljárás

a) pályázat vagy

b) licitálás (árverés)

lehet.

(2) Licitálás tartandó, ha az elsődleges cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

15. A pályáztatás

35. § (1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű lehet.

(2) Zártkörű pályázat írandó ki, ha

a) ha a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak,

b) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítással kapcsolatos feladatok megvalósítása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetve társasági partnerek részvételét teszik szükségessé,

c) a nyilvános pályázat közérdeket sért, vagy

d) a közszolgáltatás ellátása, üzleti titok megóvása indokolttá teszi.

(3) A zártkörű pályázat meghirdetéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A nyilvános pályázati felhívás az elektronikus és a nyomtatott médiában, az Önkormányzat honlapján és egy nyomtatott napilapban kerül meghirdetésre, továbbá más sajtótermékben is meghirdethető.

(5) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevők egyidejűleg és közvetlenül, írásban kerülnek tájékoztatásra. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak meg kell küldeni a pályázati felhívást.

(6) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt. A második fordulóra vagy a második fordulóban tett azonos ajánlatok közül a nyertes kiválasztására licit is kiírható, ha az a pályázati kiírásban szerepel.

(7) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.

(8) *  A pályázati kiírás elkészítéséről a kiíró szükség szerint szakértő bevonásával és a Hivatal cél és feladat szerint illetékes szakmai szervezeti egységével történt egyeztetés alapján vagy gazdasági társaságának bevonásával gondoskodik.

36. § (1) A pályázati kiírás tartalmazza

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá ha az Önkormányzat megbízásából önkormányzati vagyonkezelő szerv jár el, az erre való utalást,

b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), arra való utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelöléssel pályázhat,

c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,

d) az alkalmazható fizetési módot, ezek jogi és gazdasági feltételeit,

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,

f) az ajánlatok felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra és eredményhirdetésre vonatkozó időpontot és további körülményeit,

g) a pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételt, valamint visszafizetésének szabályait,

h) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

i) a részletes pályázati kiírást, megtekintésének vagy kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,

j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést és ily módon a pályázatot, akár indokolás nélkül is, eredménytelennek minősítse,

k) az alternatív ajánlattétel lehetőségét, valamint

l) a kiíró által a pályázati cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételt.

(2) A kiíró a pályázat kiírása tárgyában hozott döntésével egyidejűleg dönt arról, hogy a pályázatra beérkező ajánlatok értékelését (elbírálását) követően maga vagy más szerve jogosult az alábbi döntések meghozatalára:

a) a pályázat nyertesének - illetve, ha indokolt, az 1-3. helyezett - megállapítására és kihirdetésére,

b) a pályázat nyertesével kötendő szerződés aláírására,

c) a pályázat eredménytelenné nyilvánítására,

d) a pályázat eredménytelenségének megállapítása mellett új pályázat kiírására,

e) eredménytelen pályázat esetén a kiírás érvényességének időtartamára.

(3) A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után a (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a pályázati kiírásban meghatározottak szerint vissza kell fizetni.

(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha

a) a pályázati kiírás szerint az szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,

c) az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,

d) a szerződéskötés meghiúsulása az ajánlattevőnek felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjában szabályozott részletes pályázati kiírás különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot,

b) az ismert hatósági előírásokat,

c) minden egyéb adatot, melyet a kiíró szükségesnek tart az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának kívánatos módjára és egyéb feltételeire vonatkozóan, valamint mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

(6) Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.

37. § (1) A pályázati kiírás az ajánlat benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a kiíró a felhívással azonos módon tesz közzé.

(2) A pályázati kiírás különösen indokolt esetben az ajánlatok felbontása előtt is visszavonható, amennyiben a pályázat tárgyát képező vagyonra vagy pályázati feltételre vonatkozóan merül fel olyan új adat vagy tény, amely a pályázat tartalmát lényegesen befolyásolja.

(3) A pályázati kiírás (2) bekezdés szerinti visszavonásáról a kiíró haladéktalanul, de legkésőbb az ajánlatok felbontásáig értesíti a pályázatot benyújtó személyt vagy szervezetet.

(4) A kiírás visszavonásáról az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője dönt.

(5) A pályázati kiírás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték visszajár, az ajánlattevő pedig a dokumentációt visszaadja.

(6) Amennyiben a pályázati kiírás visszavonására az ajánlat benyújtása és az ajánlatok felbontása közötti időben a (2) bekezdésben jelölt okból kerül sor, a pályázó az ajánlatának összeállításával kapcsolatban felmerült és igazolt költségei megtérítésére nem tarthat igényt, kivéve, ha ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi.

(7) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatot - törvényben vagy az e rendeletben szabályozott jogkövetkezmények nélkül - bármikor visszavonhatja.

38. § (1) A pályázatokat bíráló bizottság az elnökkel együtt páratlan létszámú, legalább 3 fős, akik közül legalább egy fő jogi végzettségű. A bizottság elnökét, tagjait és póttagjait, valamint a jegyzőkönyvvezetőt legkésőbb a pályázat elbírálását megelőző 8. napig az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg és dönt közjegyző esetleges meghívásáról.

(2) A bíráló bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.

(3) A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(4) A bíráló bizottság a határozatait jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazatával hozza.

(5) A bíráló bizottság dönt a pályázat elbírálásához esetlegesen szükséges szakértő meghívásáról.

39. § (1) A bíráló bizottság tagjait és a felkért szakértőt titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevő az e minőségében tudomására jutott információt kizárólag az ajánlat értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatja fel.

(2) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt, aki

a) az ajánlattevő Ptk. szerinti hozzátartozója,

b) munkaviszony (ideértve a közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyt is) alapján az ajánlattevő közvetlen felettese, beosztottja vagy alkalmazottja,

c) szerződéses jogviszony keretében az ajánlattevő foglalkoztatottja vagy

d) az ajánlattevő tulajdonosa (résztulajdonosa).

(3) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt az, akitől - bármely oknál fogva - nem várható el az ajánlat tárgyilagos megítélése.

(4) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles bejelenti, ha vele szemben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(5) Összeférhetetlenségi ügyben Önkormányzat kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője dönt. Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - ha az a bíráló bizottság valamely tagjával szemben merült fel - a döntésre jogosult gondoskodik új tag kijelöléséről. Amennyiben az összeférhetetlenség az eljárásban közreműködő - a bíráló bizottság által meghívott - szakértővel szemben került megállapításra, az összeférhetetlenség megállapítását követően új szakértő meghívásáról a bíráló bizottság gondoskodik.

(6) Az ajánlattevő a pályázat elbírálásában résztvevő személlyel szembeni összeférhetetlenségi okot legkésőbb az ajánlatok elbírálásáig nyújthatja be.

(7) Amennyiben az ajánlattevő részéről a pályázat elbírálását követően merül fel összeférhetetlenségi okra hivatkozással kifogás, a kiíró nem köteles ennek alapján új eljárást lefolytatni.

40. § (1) Az ajánlat zárt borítékban, két példányban nyújtandó be és a borítékon feltüntetendő az adott pályázati kiírásra utaló jelzés. Az ajánlat egy példányát minden oldalon kézjeggyel ellátva, „eredeti” megjelöléssel kell ellátni.

(2) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja a biztosíték összegének letételét.

(3) A pályázati felhívásra beküldött ajánlat tartalmazza az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen

a) a pályázatban kiírt feltételekre, azok megvalósításának határidejére, valamint

b) az igényelt esetleges ellenszolgáltatásra

vonatkozóan.

(4) Az ajánlattevő az ajánlathoz - a pályázati kiírásban közölt - elbírálási időpontot követő határidőig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejár.

41. § (1) Az ajánlat felbontásánál a bíráló bizottság tagjai, az ajánlattevő, a közjegyző és a szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.

(2) Az összes ajánlat felbontását követően - az ajánlattevők azonosítása után - a bíráló bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki, vagy amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton,

b) az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

c) nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,

d) a pályázati kiírás hiánypótlásra ad lehetőséget és a hiánypótlási határidő eredménytelenül telik el.

(4) Az érvénytelen ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vehet részt.

(5) Az érvényesség megállapítását követően ismertetésre kerül az érvényes ajánlat lényeges tartalma azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(6) Az ajánlat felbontásáról és a pályázattal kapcsolatos megállapításról jegyzőkönyv készül, amelyről az ajánlattevő másolatot kap.

42. § (1) Az ajánlatot az ajánlat felbontását követő 15 napon belül a bíráló bizottság elbírálja és javaslatát a döntéshozó elé terjeszti. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az ajánlatok elbírálásán a bíráló bizottság tagjain és a meghívott szakértőkön, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.

(2) Ha az ajánlat elbírálása bizonyos kérdés tisztázását teszi szükségessé, az ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet a bíráló bizottság.

(3) A bíráló bizottság az (1) bekezdésben foglalt határidőt egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, melyről haladéktalanul értesíti az érvényes ajánlatot benyújtó pályázót. Az elbírálásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén a pályázó ajánlati kötöttsége a meghosszabbítás időtartamával meghosszabbodik.

43. § (1) A pályázatról a bíráló bizottság javaslatában foglaltak alapján a bizottság javaslatának benyújtását követő 5 napon belül, testületi döntés esetén a soron következő testületi ülésen

a) Önkormányzat, mint kiíró esetén a pályázat kiírásáról döntést hozó szerv vagy

b) egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője

dönt.

(2) Az ajánlat elbírálására vonatkozó döntés kihirdetése a kiírásban foglaltak szerint történik.

(3) Amennyiben a kiíró a pályázatot eredményesnek minősíti, abban az esetben a nyertes ajánlattevő a pályázati hirdetményben megjelölt határidőn belül a szerződést aláírja.

(4) Amennyiben - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul a szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(5) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha

a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott,

b) a pályázat eredményének közlésekor a 2. és 3. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették,

c) a szerződésnek a kiíró által történő - a (4) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondása vagy elállása esetében a b) pontban foglaltakon túl, a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.

(6) Az ajánlattevő az ajánlat kidolgozásáért vagy az ajánlattétellel kapcsolatosan egyéb jogcímen térítést nem igényelhet.

(7) Amennyiben a kiíró egyik pályázatot sem fogadja el, a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, melyről értesíti a pályázatot benyújtó ajánlattevőt.

16. A licitálás (árverés)

44. § (1) A licitálás a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése.

(2) A licitálás a 35. § (4) bekezdése szerint kerül meghirdetésre.

(3) A licitálásról és technikai feltételeinek biztosításáról a kiíró gondoskodik.

45. § (1) A licitálási hirdetmény tartalmazza különösen

a) a kikiáltási árat, valamint a műszaki, kereskedelmi és jogi feltételt,

b) az ingatlan vagy egyéb vagyon megtekintési lehetőségét,

c) a licitálás helyét és idejét,

d) az áremelés alsó és felső határát,

e) *  árverési előleggel és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötést és feltételt, valamint

f) a kiíró által a cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételt.

(2) A licitálás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzétételének napja és a licitálás időpontja között a rendelkezésre álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.

46. § (1) A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amely a meghirdetéssel azonos módon kerül közzétételre.

(2) Amennyiben a licitálás visszavonására okot adó körülmény felmerülésétől számítva a licit időpontjáig hátralévő idő a nyomtatott napilapban történő közzétételre már nem elegendő, a hirdetmény visszavonására az Önkormányzat honlapján történő közzététellel, indokolt esetben a licit megkezdése előtt, a jelenlévőkkel történő közléssel is sor kerülhet.

47. § (1) A licitálást páratlan létszámú, legalább 3 fős bizottság bonyolítja le. A bizottság tagjai közül 1 fő jogi végzettségű.

(2) A bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.

(3) A bizottság tagjait és levezető elnökét az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg.

48. § (1) Az ajánlattevő azonosítása után a bizottság megállapítja, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a bizottság a jelenlévő tagok több mint a felének egybehangzó szavazatával dönt.

(2) A licitáláson a legmagasabb vagy ennek hiányában a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez (a licitálás nyertese).

(3) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végső, a legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni a licitálás nyertesét.

(4) A licitálás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot, ha a licitálási hirdetmény erre lehetőséget ad.

(5) A licitálás eredményének kihirdetése a licitálás lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében történik.

(6) A licitálás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő résztvevő másolatot kap.

(7) A licitálás nyertese a hirdetményben meghatározott határidőn belül a szerződést aláírja és a teljes vételárat kiegyenlíti.

(8) *  Az árverési előleg visszafizetésére a 36. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.

(2)-(3) * 

Dr. Árvay István
polgármester
Fehérné dr. Bodó Mariann
jegyző

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. melléklet Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

2. melléklet Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona

3. melléklet Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona

4. melléklet Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona

1., 3-4. melléklet a 27/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez * 

2. melléklet a 27/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona

1. Városháza épülete - Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. (Mosonmagyaróvár 273 hrsz.)

2. Sóház - Mosonmagyaróvár, Pozsonyi u. 87. (Mosonmagyaróvár 320 hrsz.)

3. Cselley-ház - Mosonmagyaróvár, Fő u. 19. (Mosonmagyaróvár 267/1 hrsz.) és Mosonmagyaróvár, Bástya u. 18. (Mosonmagyaróvár 267/2 hrsz.)

4. Hansági Múzeum - Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 1. (Mosonmagyaróvár 3949/1 hrsz.)

5. Futura Interaktív Természettudományi Élményközpont - Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 142. (Mosonmagyaróvár 2443/1 hrsz.)

6. Mayr ház - Fő u. 3. 277 hrsz. (kivett lakóház, udvar)

7. Rendek háza - Fő u. 5. 276 hrsz. (kivett lakóház, udvar)

8. Bőhm ház - Fő u. 13. 272/1 hrsz. (kivett lakóház, udvar, gazdasági épület)

9. Króner-Küffner ház - Fő u. 15. 271 hrsz. (kivett lakóház udvar)

10. Fülessy ház - Fő u. 17. 268 hrsz. (kivett lakóház, udvar)


  Vissza az oldal tetejére